Kitálalt a hírszerzés: Ukrajnában több mint 40 titkos amerikai labor működik? - Csizmazia Gábor

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a Hit Rádió hallgatóit és nézőit, és nagy szeretettel köszöntöm Csizma Zia Gábort, az NKE John Lukács intézetének tudományos főmunkatársát.

[00:00:08]Köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:10]Én kö én köszönöm a meghívást.

[00:00:12]Lassan mondtam, mert emlékezetből kellett, hogy most ezt reprodukáljam.

[00:00:16]Donald Trumpról szeretnélek kérdezni majd igazából az ő politikai helyzetéről is, a félidős választásokra hogyan fordul rá Amerika, de előtte még aktuális hírekkel hadd kezdjem, merthogy nyilván többen, akik olvassák a híreket látták, hogy történt egyfajta megállapodás Irán és Amerika között.

[00:00:34]majd ezt kérlek szálazzuk szét, hogy pontosan milyen megállapodás ez, merthogy azt lehet tudni a Fox News-nak nyilatkozott az amerikai alelnök J.

[00:00:43]Dvens, hogy Donald Trump úgy dönthet, hogy még péntek előtt, tehát ezen a héten, péntek előtt nyilvánosságra hozhatja a közelkeleti háború végét jelentő végetvető megállapodást.

[00:00:55]Mit tudunk erről most?

[00:00:55]Mennyire lehet stabil az, ami eddig történt?

[00:00:57]Ugye azt látni, hogy a piacok azok örülnek ennek a fejleménynek.

[00:01:03]A hormoziszorosnak a megnyitását jelentették be.

[00:01:05]Az olajárak csökkentek, a bitcoinokra is hatással volt mindez.

[00:01:11]Tehát mit tudunk arról, ami most történik?

[00:01:14]És és akkor majd a politikai részébe belemehetünk.

[00:01:16]A körülményekről lehet tudni azt, hogy valószínűleg mind a két fél, tehát az amerikai meg ugye többen vannak itt, de hogy az amerikai meg az iráni fél is ilyen szempontból úgy mérte fel, hogy az idő nem egyre kevésbé dolgozik neki.

[00:01:30]Ugye az irányatnak eleve az időhúzás volt a célja, mert hogy a félidős választásokhoz közeledve az Egyesült Államok kormányzata számára, Trump számára személy szerint, meg a republikánusok számára egyre kellemetlenebb volt az egész ügy.

[00:01:40]Nem csak presztízsokból, hanem azért is, mert ugye a különböző gazdasági főleg energiaárak terén ugye a következményeit ugye el kellett szenvednie a háborúnak, és még Amerika nem is szenvedett annyi, mint mondjuk a világ többi része.

[00:01:51]Erre is kitértünk, hogy ez mennyire volt egyébként súlyos következmény.

[00:01:54]Ezzel lehet vitatkozni.

[00:01:56]Mindenesetre a amerikai részről is azért még a republikánus közeli jellemzők is említették azt, hogy talán itt erőteljesebben kellett volna Iránnal szemben fellépni, és akkor talán ez az időfaktor most nem lenne annyira szorongató.

[00:02:10]Ezt azért mondom, mert hogy valószínű tehát ezt lehet egyelőre levonni a magából a tényből, hogy most van egy ilyen megállapodást tervezet, vagy egy szándéknyilatkozat arról, hogy hát akkor végül is ténylegesen hát hogy mondjam meghosszabbítsák a tűzszünetet.

[00:02:24]V véletlen csak erről lesz szó.

[00:02:26]Mert hogy van mögötte egy ilyen szándék, tehát ez az amit tudni lehet.

[00:02:28]A tartalmáról semmit.

[00:02:30]Tehát igazából azért derült ki, hogy ez egy szándéknyilatkozat lesz.

[00:02:33]Ugye ez a különböző ilyen megállapodás típusúnak a leglazábbik verziója.

[00:02:37]Most akármilyen felekről beszélt, meg akármilyen ügyről, ez a memorand of understanding vagy MOU, csak így röviden, hogy ez egy politikai nyilatkozat arról, hogy megegyezzünk abban, hogy elérjünk valamilyen közös eredményt, de ennek a részleteit azt igazából menetközben fogjuk majd kibontani.

[00:02:53]Nyilván, hogyha pénteken ezt aláírják, ugye most elektronikus aláírást kapott, de hogyha ezt pénteken aláírják majd a mindenigazakos Svájcban, az Egyesült Államok, illetve Irán képviselői, akkor talán majd többet tudunk róla.

[00:03:06]feltével nyilván, hogyha ha nyilvánosságra hozzák.

[00:03:09]És ugye itt indul meg a spekuláció, hogy onnantól kezdve lehet ezt eldönteni, hogy ez tulajdonképpen mit jelent általában a háború szempontjából, tehát hogy folytatódik vagy nem folytatódik.

[00:03:18]Tehát ez tényleg ez egy fegyverszünetnek a kitolása lesz, vagy tényleg akkor pontot tesznek az ügy végére határozatlan időre.

[00:03:27]Vagy pedig tulajdonképpen ez egy ilyen sok hűhó semmiért, mertogy nem tudnak megállapodni érdemes semmiben.

[00:03:32]És akkor itt sok mindenre ki lehet térni.

[00:03:35]It a három fő kérdés az alapvetően az iráni atomprogram, a holmozi szorosnak a az elérhetőségeát a lezárásnak a a feloldása, meg persze a blokádé is, ami ugye erre amerikai válaszként érkezett.

[00:03:48]A harmadik pedig és ez az amerikai szempontjából még egy fontos kérdés, hogy az iránt érintő különböző szankciók, amerikai meg általában nyugati szankciókat, azokat részben egészben és milyen feltételek mellett oldják fel.

[00:04:00]És akkor erről már zajlik a vita az amerikai diskurzusban is vagy közletben, hogy na ennek tükrében tudják majd megítélni, hogyha ez kiderül majd pénteken vagy a hétvégén, hogy ez pontosan végül is mit jelent a felek számára.

[00:04:12]De akkor olyannyira semmit nem tudunk a részletekről, hogy azt se tudjuk, hogy most Donald Trump vagy az amerikai adminisztráció pontosan Iránon belül kivel állapodik meg, vagy kivel ül le.

[00:04:23]Tehát, hogy mennyire egységes az a vezetés.

[00:04:24]Azt lehet tudni, ő nem egységes, tehát azt lehet tudni, hogy ugye a mérsékeltnek tekintett, vagy legalábbis a mérsékelt szereplők ugye az amerikai hát tervezőt meg az amerikai kormányzatnak az egyik problémája az volt az elmúlt hetekben, hónapokban, most mondjuk, hogy hónapokban, hogy ugye az iráni tárgyalópartner az nem volt egységes.

[00:04:44]Tehát voltak ilyen jelenetek már a háborúnak az első szakaszában is, hogy mondott valamit a mondjuk az iráni parlamentnek mondjuk a házelnöke, vagy teszem azt a az iráni ugye kormányfő, és aztán teljesen mást mondodott ugye a Koemé vagy hát a legfőbb ugye vezető, vagy mást mondott mondjuk az irányi forradalmi gárdának az egy képviselője.

[00:05:07]És általában az érződött ebből, hogy a keményvonalasok, tehát irány oldal a keményvonalasok azok, akik jobban tudják érvényesíteni az akaratukat, mondjuk a moderát vagy mérsékeltebbekkel szemben.

[00:05:17]Zárójel erről is van vita, hogy mennyire tekinthetőbb mérsékeltnek a mérsékeltek amerikai vagy nyugati szempontból.

[00:05:24]A lényeg az, hogy ez a már ez a nagy dilemma, hogy már most lehet látni, hogy a mérsékeltekkel tudták ezt tető aláhozni ezt a megállapodást, de már az egyik spekuláció amerikai részről az arról szól, hogy egyrészt ez mennyire tartós annak tükrében, hogy Iránon belül mondjuk meggondolják magukat más érintett szereplők ezzel kapcsolatban.

[00:05:45]Tehát mennyire reprezentatív volt ez az álláspont Irán részéről, hogy mennyire vehető komolyan.

[00:05:49]A másik meg az, hogy nyilván az Egyesült Államok is visszatérve az első pontra, hogy tartalmi szempontból egyébként elégedett lesz-e ezzel, mert ugye nagyon sokan kritizálják Amerikában ezt az egész iráni háborút, főleg Trump kritikusai, de párton kívül, de azon belül is.

[00:06:01]Na de ott vannak ugye Trumpnak az eddigi támogatói, akik meg most ez alapján a megállapodás alapján fogják megítélni, hogy egyébként ők most j megalapozottan vetették-e a bizalmukat az elnökbe vagy sem.

[00:06:15]Szóval azért mondom, hogy itt nagyon sok várakozás van ezzel kapcsolatban, de a tartalmat, a a körülményeket ismerjük nagyjából, de a tartalmat, a lényeget azt igazából még nem.

[00:06:25]Azt tudjuk-e, hogy Izrael mit tud erről, vagy ők jobban ismerik-e mondjuk a tartalmát is akár ennek a szándéknyilatkozatnak, vagy majd a megállapodásnak.

[00:06:32]Azt láttam, hogy azt kijelentették, hogy Libanonról nem vonatkozik.

[00:06:36]És az izraeli hadsereg, az IDF bent marad Délli Banonban, és ott biztosítja a helyzetet, illetve folytatja valószínűleg a harcokat a Hezbollak ellen.

[00:06:44]Ez eddig ez problémát jelentett itt a tűzszünete alatt is egyébként az iránamerikai megállapodásban.

[00:06:50]Ezért is kérdezem, hogy vajon Izraelről mit tudunk, vagy mit tud erről?

[00:06:55]És ugye az utóbbi időben, hetekben szányra kaptak olyan hírek, hogy egyre feszültebb az izraeliamerikai viszony.

[00:07:02]Ennek tudjuk-e a hátterét?

[00:07:02]A háttere ennek az, hogy így eleve a célok vagy a célkitűzések azok nem egyeztek a amerikai meg izraeli részről.

[00:07:09]Diohéban ugye Izrael részről tulajdonképpen a rezsimváltás volt a az érdemi célja ennek az egésznek, vagy legalábbis kívülről most én nem vagyok Izrael külpolitikának a szakértője, de kívülről lehetett látni meg az amerikai elemzők is, aké ezt így érzékelték, hogy miközben Izrael egy rendkívül gyakorlatias és elkötelezett szövetségese az Egyesült Államok a térségben, ugye állandóan az európaiakhoz hasonlítgatták egyébként Izraelt ilyen szempontból, főleg a republikánus közeli jellemzők, hogy bezzeg Izrael és akár lehetne mondani néhány jobbmenti országot is hozzáteszem.

[00:07:41]Szóval, hogy miközben képességek terén nagyon jól kiegészítette ugye az amerikai tulajdonképpen a erőket, illetve a az erő erőkivetítést, azzal párhuzamosan folyamatosan ott leenged a levegőben már a háborúnak a legelején, hogy a célok nem egyeznek.

[00:07:58]Tehát az amerikai részről például noha állandóan felhozták már úgy általában a nemzetközi diskurzusban Trumppal szemben, hogy hát szeretném megbuktatni az iráni rezsimet, ez soha nem volt deklarált cél amerikai részről.

[00:08:10]Amerikai részről az atomprogramnak a megállítása volt a cél.

[00:08:14]És ugye erről van egy vita, hogy most akkor ez a legjobb módja ennek, vagy hogy ezzel sikerül-e.

[00:08:17]Ugye eleve tavaly 2025 júniusában, majdnem kell egy évvel ezelőtt ugye ezek a B2-es bombázóknak ugye a beküldése a világ másik végére, ugy egy elképesztő katonai teljesítmény volt, zárébben megjegyzem.

[00:08:30]Szóval, hogy hogy ez is tulajdonképpen azt a célt szolgálta volna, hogy kiiktassa, vagy legalábbis érdemben visszavesse az iráni atomprogramot.

[00:08:38]Tehát ez volt az egyik cél most is.

[00:08:40]És mondom erről van vita, hogy ez ez a legjobb módja ennek, és hogy vannak-e más megoldások erre vonatkozóan.

[00:08:46]A másik cél pedig az volt, és hogy általában a térségben, de úgy kifejezetten a nemzetközi geopolitikai kalkuláció keretében Irán erőkivetítési képességét hát tizedelje meg az amerikai fél az izraelévvel együtt, mert hogy vannak ilyen kalkulációk, tehát akik túl túllátnak ezen az egész pillanatnyi problémán, ugye azt látni kell, hogy az amerikai külésbiztonságpolitikai dokumentum van most Trumptól függetlenül, Trumppal kezdve 2017-től, de egyébként Az elmúlt 10 évben folyamatosan azt lehetett látni, hogy Irán az a ugye erre mondja az az amerikai vagy az agy usual suspect, tehát hogy ugyanazon a listán van rajta.

[00:09:27]Értem ezalatt azt, hogy az Egyesült Államoknak a a stratégiai kihívói között szerepel.

[00:09:31]Nem globális, de mondjuk regionális szinten.

[00:09:33]Tehát Peking, Moszkva, Fenjánnal egy kategóriában van Teherán.

[00:09:37]Ö, és ilyen értelemben azok a stratégiai tervezők, főleg republikánus vagy konzervatív oldalról, ugye ők arra szám arra számítanak, hogy előbb vagy utóbb a revizionista szereplők így vagy úgy hát vagy regionális, vagy globális, de elsősorban regionális szinten kikezdik majd az amerikai tekintélyt, vagy a hatalmat, vagy a nyugatnak a hatalmát.

[00:09:58]Ugye ez visszamegy, ez a gondolat már bőven a 2010-es évek elejére.

[00:10:02]Azok, akik egyébként ezt papíra vetették, azoknak egy része mai napig Trump adminisztrációban dolgoznak, vagy vagy legalábbis Trump környékére tehetők.

[00:10:11]Ha ha más nem, akkor intellektuálisan.

[00:10:12]Tehát itt a jobb konzervatív erőtérre kell gondolni.

[00:10:14]De a lényeg, hogy ebben a az értelmezésben Irán az egy kisebb szereplő, egy kisebb támogatója tulajdonképpen Moszkvának meg Pekingnek.

[00:10:23]Most ezt nagyon leyszerűsítem az időszűke miatt, de hogy igazából, hogyha az Egyesült Államok majd konfrontációba kerülne a kihívóival katonailag, akkor igazából érdekel úgy időzíteni ezeket a egyszerre több hadszintére jelentkező konfliktusnak az ütemezését, hogy a kisebb problémát vegye úgymond előre katonai képességek terén.

[00:10:45]Tehát vannak, akik így számolnak és éppen ezért vannak, akik azt mondják, hogy igazából nem csak az atomprogram volt itt a lényeg, hanem az is, hogy úgy általában az iráni erőkivetítő képességet azt lehetőleg nullázzák le.

[00:10:56]Ezért van az, hogy állandóan azt ismételgeti Trump meg Marco Rubio, meg többen a republikánus oldalról, hogy tulajdonképpen meg megsemmisítették az irániaknak a hadiflottáját, részben a légvédelmét, ugye ez valamennyire vitatható, légierjét, meg egyéb úgymond nagy hosszabbtávú erőkivetítésű képességüket.

[00:11:14]Ugye ezért beszélnek erről sokat.

[00:11:16]Ez nyilván fontos Izraelnek is egyébként, tehát itt például egyeznek az érdekek, de amerikai részről ez volt a fő cél.

[00:11:21]Tehát azért nem azért van feszültség Izrael meg az Egyesült Államok között ilyen szempontból, mert vannak átferések, mint például ez.

[00:11:28]De mondjuk az, hogy rezsimváltás legyen vagy sem, ott például nincs egyetértés.

[00:11:32]A másik kérdés meg az, hogy az ir az izraelak mennyire látnak bele abba, hogy most akkor mi van ebben a megállapodásban?

[00:11:38]Megmondom őszintén, nem tudom.

[00:11:40]Elképzelhető, hogy hogy én furcsánnám, hogyha a az eddig is egyébként elég látványos eredményeket felmutató izraeli hírszerzés erről ugyanúgy a nyilvánosságból értesülne, mint mondjuk nyugati világnak a nagy része.

[00:11:53]Tehát szerintem ők ebből többet látnak, de ezt csak spekulatíven mondom, tehát hogy igazából ezt ezt nem ezt nem tudjuk, hogy ő pontosan mit látnak ebben.

[00:12:02]No hát azért nyilván szívárognak ki meg a spekulációs tényező is benne van ebbe.

[00:12:06]Ugye most a Donald Trump a New York Timeszal azt közölte a hírek szerint, hogy a dúsítás teljes leállítása helyett elfogadna egy 15 éves felfüggesztést is.

[00:12:14]Ugye te most említetted azt, hogy az amerikai cél elsősorban itt az urándítással kapcsolatos volt, vagy hogy ne legyen Iránnak adomfegyvere, ugye leegyszerűsítva a kérdést.

[00:12:25]És hát sokan most itt kritizálják is Donald Trumpot ugye emiatt, és egy drámai visszalépésnek tekintenék azt, ami hogyha ez a nyilatkozat valóban úgy igaz, ahogy most Trump elmondta.

[00:12:37]Ugye Trumptól azért megszokhattuk azt, hogy finomít ezeken a nyilatkozatokon, és nem mindig kell készpénznek venni.

[00:12:44]Mit gondolsz ezzel kapcsolatosan?

[00:12:48]Megteheti-e azt Donald Trump, hogy valóban úgymond kompromisszumkészséget mutat Iránnal szemben?

[00:12:52]Ha már említetted, hogy voltak kritikák, hogy még erőteljesebben kellett volna fellépni, meg olyanok is vannak, hogy még hamarabb kellett volna fellépni, és már eleve késve kezdték el ezt az akciót, akkor mi történne akkor, ha egy olyan megállapodás születik, hogy 15 évig nem lehet, aztán utána újratárgyaljuk és nem tudjuk, valami valami lesz.

[00:13:13]Elképzelhető, hogy ez lesz benne, vagy vagy ebbe az irányba indul el az amerikai elnök.

[00:13:16]De igazából politikai szempontból, és most nyilván megint könnyű ezt így kívülről mondani, de politikai szempontból ez talán az egyik legrosszabb megoldás, amit választhat.

[00:13:25]Egyrészt azért, tehát azért, mert tulajdonképpen ugye állandóan Obamához hasonlítják őt.

[00:13:31]Egyébként ő is saját magát gyakran, tehát hogy tudom, hogy lejárt lemezni, ugye régen volt Obama elnökség, ugye 2009 és 17 között, de ugye azt látni kell, hogy ugye Barack Obama volt az, aki tulajdonképpen majdnem ugyanezt a megoldást, tehát az, hogy elhalasztjuk az egész iráni atomprogram kérdését egy békés megoldásra.

[00:13:46]Ugye ez volt a 2015-ös iráni atom alkohol vagy atommegállapodás, amit ugye Trump 2018-ban szépen félredobott.

[00:13:52]Szóval, hogy ilyen szempontból, hogyha ezt mondaná Trump, hogy na akkor 15 évig elhalztjuk, akkor igazság szerint vannak olyan, főleg a keményvonalasabb, tehát republikánus keménytábornak a akár trumpi, akár nem trumpi keménytábornak a tagjai, akik azt mondják, hogy hát in ilyen értelemben akkor nem volt értelme ennek az egésznek, mert majdnem ugyanazt értük el, mint mint az Obama adminisztráció, csak más eszközökkel és más ere hatásokkal, illetve hát körülmények között.

[00:14:19]És hát ugye Trumpnak a kritikusai is egyébként ilyen szempontból, és ezért mondom, hogy nem érnie meg ezt politikailag, mert Trump kritikusai ugyanezt elmondhatnák csak más előjellel, mondván, hogy hát oké, rendben van.

[00:14:29]Ehhez ehhez nem lett volna szükség mondjuk a háborúra, tehát ugyanezzen eredményelérésére.

[00:14:34]Tehát az egyik oldal azt mondja, ez elfogadhatatlan.

[00:14:36]Ugye ezek a republikánusok, sarkitok, másik oldal demokraták, illetve mérsékleteltebbek, akik meg azt mondják, hogy ez elfogadható lenne.

[00:14:43]Na de teljesen fölösleges volt ezeket a köröket így lefutni.

[00:14:46]Meg hát akkor el kellene ismerni, hogy eleve már 2018-ban nem kellett volna ettől a megállapodástól visszalépni.

[00:14:52]Azért spekulál mindenki egyébként, és ezt nem mondtam, mert ugye miközben nem tudjuk a szándéknyirakozatnak a tartalmát, már mindenki nagyban kommentál, ugye említette itt JD Venson elnököt, aki azt mondta, hogy ez milyen nagyszerű megállapodás lesz majd.

[00:15:05]Most nem tudom pontosan idézni, nem egészen ugyanazt mondta róla, mint ugye Donald Trump.

[00:15:09]És egyébként ha megnézzük a az iráni állami médiának a a kommentárjait arról, hogy na akkor mit sikerült akkor tető aláhozni, ott mert megint teljesen más tartalom van benne.

[00:15:22]Így van.

[00:15:22]Tehát most mindenki mindenki győztesként áll föl az asztaltól, és mindenki azt magyarázza, hogy akár az atomprogram, akár a hormozis szorosnak a megnyitása, az más-más feltételekkel töltik.

[00:15:31]Mondok egy konkrét példát, csak az holmozi szorosnál ugye a Trump azt mondta, illetve Vence, nem tudom, hogy ezt ezt tételesen kiemelte-e, de Trump ugye azt mondta, hogy hát teljes egészében megnyitják majd a szorost.

[00:15:44]Oké.

[00:15:44]Ugye ez volt ugye az amerikai cél.

[00:15:46]Menetközben tehát eredetileg nem, de menet közben ez egy másik külön kiemelt célja volt az amerikaiaknak.

[00:15:49]Ugye ezért is alkalmazták a blokádot.

[00:15:54]Ö iráni részről meg az hangzott el, hogy megnyitják a szorost, de úgy lesznek ilyen 30 vagy 60 napos ilyen fegyverszüneti időszakok, és majd addig szépen fokozatosan fogják megyitni, de utána lehet, hogy nem fogják megsarcolni a keresztülmenő hajó forgalamat, ami megint az amerikaiak részére és mások részére is megjegyzem elfogadhatatlan volt most a háborútól teljesen függetlenül, hanem mondjuk azt mondják, hogy úgyáépítési vagy környezetvédelmi vagy bármilyen más szempontból emelnek rá valamiféle vámot vagy adót vagy most nevez vagy illetéket nevezhetjük aminek akarjuk.

[00:16:27]Tehát magyarul nem lehet csak úgy ingyen átmenni.

[00:16:28]Ugye mondom ez elfogadhatatlan az amerikaiaknak és ezért mondom, hogy itt a részleteket igazából még nem látjuk.

[00:16:34]Ezért nem kizárt, hogy ha valóban aláírják, akkor ugye másik kérdés az az lesz, hogy ez így tartósan fenntartható megállapodás lesz-e.

[00:16:42]Megint visszautlak az iráni részre azért, hogy ők komolyan veszik-e, de az amerikai is vonatkozik, tehát az amerikai hátországban is vegyes megítélés alá esik ez az egész.

[00:16:53]Mi az, ami most leginkább érdekli egyébként az amerikai társadalmat?

[00:16:54]Ez az iráni háború, ugye ott van még mindig a lezáratlan orosz-ukrán háború.

[00:16:59]Nem tudom, hogy hogyan látod a politikai mozgásokat, hogy egyáltalán ezzel fog még tovább próbálkozni Donald Trump akár a félidős választásokig, vagy igazából ez most teljesen lekerült úgymond a napirendről.

[00:17:11]Közben itt van egy olyan ügy is, hogy az Egyesült Államok kormánya éveken át több mint 120 biológiai kutató laab laboratóriumot finanszírozott világszerte több mint 30 országban, köztük Ukrajnában is.

[00:17:23]Ezt ugye Ty Gabardda nemzeti Hírszerzés igazgatója volt, korábbi igazgatója hozta a nyilvánosságra, mert ugye ő a közben lemondott.

[00:17:31]És akkor egy picit az ő szerepéről is, ha gondolod, beszélhetünk, mert én úgy emlékszem rá, hogy amikor felállt a Trámpa adminisztráció, sokan üdvözölték Tulszig Gabardnak a személyét, mert hogy egy ilyen kívülről jött figura volt, vagy politikai jelenség volt.

[00:17:48]Nem egy trampista, tehát hogy nem egy olyan, nem lehetett ráfogni azt, hogy mondjuk elfogult a trumpi adminisztrációval szemben.

[00:17:54]Tehát mit szólnak például ezekhez a belsős ügyekhez az amerikaiak, vagy jobban érdekli őket a háború?

[00:18:00]És Tuszi Gabardnak a lemondása egyébként az mekkora vihart kavart?

[00:18:07]fordítva körzítém meg.

[00:18:07]Tehát Trusy Gabberdal kezdeném, hogy Trusy Gabberd valóban nem egy tipikus trumpista, akkor inkább úgy mondanám, mert ugye demokrata háttérből jött ugye nem akarom azt is az egész ézát elmondani, mert nincs rá idő, de hogy alapvetően ugye ő demokrata párti színekben indult még, ha jól emlékszem 2020-ban még elnökválasztáson is előltette magát, csak aztán menet közben ugye ő szépen hát a Robert Kennedyhez hasonlóan, if Robert Kennedyhez hasonlóan szépen kisodródott a demokrata ir vonalból, és aztán végül ő beáll konkrétan Trump mögé.

[00:18:36]Ezért mondom, hogy nem tipikus trumpista, de abban mondjuk például egyezik a trumpi vonallal egyébként az említett Kennedyvel együtt ugye a világszemlélete, hogy ugye ú Gabberd alapvetően úgy gondolja ugye katonai szolgálat is teljesített, ugye olyan politikusról van szó, tehát Gabb úgy gondolja, hogy a az amerikai katona katonai ipari komplexum az az elmúlt években, az elmúlt évtizedekben olyan nagyra nőtt, hogy tulajdonképpen nagyon sok energiát meg erőforrást elvon.

[00:19:06]társadalmilag fontos vagy szükséges, mert persze környezetvédel meg egyéb szempontból fontos és szükséges programoktól.

[00:19:12]Ezt azért mondom, mert ugye ez a republikánus oldon mély államként jelenik meg, vagy ugye a mély állam diskurzusnak az egyik elemeként, de ez demokrata oldalon is létezik, csak ott nem teszik hozzá, hogy mély államot azt mondják, hogy katonai ipari komplexum.

[00:19:25]És ezen a bekapcsolódási ponton, tehát itt van egy részleges átvedés a a demokrata, hát most mondjam azt, hogy populizmus, de de a demokrata tábor egy része, meg a republikánus tábor egy része között.

[00:19:38]Na, ez az ebben az átverésbe tudott ilyen szempontból belépni ugye a Tools Kepbert, és így tudta ilyen értelemben következetesen, vagy ha úgy tetszik, hitelesen képviselni ezt a kérdést, vagy ebben a kérdésben ezt az álláspontot, hogy az amerikai katonaipari komplexumnak a a ha úgy tetszik átfogó jelenlétét, azt valahogyan csökkenteni kellene.

[00:19:56]ö na most nemzeti hírszerzési igazgatóként ezt még hitelesebben tudta volna tenni, de hát még nagyobb ilyen szempontból rajta a nyomás, mert akkor tulajdonképpen ő része ennek a gépezetnek és ezt ez helyezett rá politikailag nagy nyomást ilyen szempontból, hogy egyrészt ő miután, ha úgy tetszik bekerült a gépezeten belülre, akkor ő konkrétan tud-e ezen a gépezeten valamit leépíteni egyrészt, másrészt pedig, hogy alapvetően számít-e az ő szava a a kormányzaton belül.

[00:20:24]Az egész közelkelett politika meg az iráni háború is ilyen szempontból ugye látható, hogy a trumpi táboron belül kifejezetten nagy törést okozott.

[00:20:32]Na, ennek például az elszenvedője Tulsy Cbert volt, mert ugye őnek valahogyan ezt el kellett magyaráznia, hogy ő mint nemzeti hírszerzésnek a vezetője, mit gondol például arról, hogy milyen állapotban van az iráni atomprogram, vagy mit gondol arról, hogy mennyire közvetlen, mennyire jelent közvetlen veszélyt vagy kiiktatandó veszélyt az egész irányoprogram, akár Izraelre vonatkozóan, akár az Egyesült Államokra vonatkozóan, mert ugye a legelején még erről szólt az egész vita, hogy szükséges volt-e egy preemptív csapás, vagy Nem akarok it nagyon eltévedni a szak szakirodalomban, de ugye van preventív csapás meg preemptív csapás.

[00:21:09]annak idején, ha visszaemlékszünk, 2003-ban ugyanerről szólt a vita az iraki háború kapcsán, hogy elfogadhatjuk azt az a hírszerzési értékelést, hogy ami inkább Pentagonból érkező értékelés volt annak idején, hogy a az iraki rezsim az tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik, és hogy ez komoly veszélyt jelent Amerikára vagy amerikai szövetségesekre, vagy amerikai érdekekre, de mennyire tekinthető ez, ha ezt elfogadjuk egyáltalán, mennyire tekinthető ez közvetlen veszélynek?

[00:21:35]És ugye ettől függ, hogy preemptív vagy preventív csapást mér ugye az Egyesült Államok.

[00:21:41]És ugye akkor is ugye ez volt az egyik fő kritika, hogy egyrészt létezik a veszély és hogy közvetlene.

[00:21:44]Na itt is ez került elő.

[00:21:46]És ugye itt tulajdonképpen a nemzeti hírszerzés vezetőjeként Tuzi Cbernek itt igent vagy nem vagy fekete fehér igenemet kellett mondania.

[00:21:53]És ez ugye óriási nyomás alá helyezte, mert ő az ő alapállása egyébként az volt, hogy hát lehetőleg ne, tehát ne indítsunk új háborúkat, meg ne kezdjünk bele új konfliktusokba.

[00:22:03]Tehát ez hozzájárult az ő lemondásához.

[00:22:06]Nyilván itt a különböző laboroknak, laborokról szóló ugye hír tekintetében ez is beleélik az ő profiljába.

[00:22:10]Ez annyira nem nem az, hogy ne foglalkozik vele az amerikai sajtó, mert foglalkozik, csak ilyen szempontból a a társadalmi diskurzusban nem kap olyan elmélyült vagy komoly szerepet.

[00:22:23]Egyszerűen azért, mert a dolog természeténél fogva, tehát az, hogy ezek titkos ilyen létesítmények voltak, ezekről nehéz transzparens vagy érdemi diskurzust folytatni.

[00:22:32]Ugye emlékezzünk vissza a CIA börtönök vagy kelet-európai meg egyéb országokban tartott CIA börtönöknek az esetére.

[00:22:39]Wikileaks meg egyéb szivárogtatásokból tudunk róla évek vagy évtizedekkel később, de igazából sokkal többet nem.

[00:22:47]És akkor utána érdemi diskurzus erről a társadalomban nem nagyon alakul ki.

[00:22:52]Egyszerűen azért, mert nem férnek hozzá az információhoz.

[00:22:56]spekuláció rengeteg van, meg különböző akár összeesküvés elmélet, akár különböző elméletek, amelyek magyarázzák, hogy mi miért történt és hogy hol van jelen az Egyesült Államok ilyen létesítményeken keresztül a világ különböző pontjain, de érdemi társadalmi diskurzus erről nem alakul ki, főleg akkor, ha közben meg ugye olyan ügyek vannak napirenden, mint például az az iráni háború.

[00:23:15]És akkor ezzel válaszolnék az első kérdésre, hogy ilyen szempontból az iráni háború foglalkoztatta leginkább az amerikai közvéleményt?

[00:23:21]pontosabban annak a következményei, a gazdasági hatásai röviden üzemanyagárak, meg általában a ezzel párhuzamosan ez egy másik ügy, de a vámháborúnak nevezett trumpi vámpolitikának a várt vagy nem várt ugye gazdasági vagy költségnevelő hatásai, ezekkel foglalkozott az amerikai közvéemény.

[00:23:40]Az inflációra kellősorban gondolni, de általában nem is az infláció, mert az nem annyira rossz, mint amennyire mondják.

[00:23:47]egyébként a fogyasztói járindex pillanatnyilag ilyen 4,1% körül van.

[00:23:53]Ez egyébként megemelkedett, tehát az iráni háború óta ez 2,4-ről emelkedett meg, 4,1, 4,2-re, de még mindig nem olyan horbilisan magas, mint mondjuk.

[00:24:00]És most nem akarok Bidenez-ezni, csak összehasonlításképpen, mondjuk 2022 nyarán, amikor 40 éves csúcsot döntött, akkor a fogyasztói járindex hát konkrétan ilyen 9% körül volt.

[00:24:10]Tehát ilyen értelemben a az inflációnak a az érzete az ilyen szempontból magasabb.

[00:24:18]Hozzá kell tenni, Biden ugyanett szenvedett az utolsó évben, tehát Biden lenyomta arról a 9%-ról 3 2,53%-ra a fogyasztói járindexet, és mégis azzal kritizálták őt már 2024 nyarán is, hogy milyen magas az infláció.

[00:24:31]Nem is annyira az inflációval van probléma, hanem az üzemanyagárakkal, és még azzal sem feltétlenül olyan nagy.

[00:24:38]Most pillanatnyilag egy gallon vagy igen egy gallon üzemanyag ára most átlagosan ugye államonként vagy pont térségenként ez eltérő, de körülbelül egy ilyen 4 dollár 10 cent mondjuk országos szinten átlapban mondjuk Kaliforniában meg a nyugati partidéken ott azért 7 dollár is lehet mondjuk gallonként.

[00:24:56]zászám faintba körülbelül egy olyan most nem tudok pontosan összekapani hogy körül 300 Ft kicsivel kevesebb mint 300 Ft lerenként tehát ugye európai szemmel nézve azért ez nem olyan hú deagas ár de a lényeg hogy akkor is megemelkedett és a statisztikák ilyen szempontból nem hazudnak tehát hogy ténylegesen az iráni háború óta megemelkedtek üzemanyagárak az Egyesült Államokban nem olyan mértékben, mint mondjuk mondom 2022 nyarán de igazából ez az ami főleg foglalkoztatja az amerikaiakat ezért van az hogyha megné megnézzük mondjuk a Real Cray Politicsen a különböző ugye közeleménykatásoknak az átlogolásait, hogy milyen a Trump elnökség megítélése, akkor a gazdaság, infláció terén a a leggyengébb, tehát ilyen 20% -2% körül van a a támogatottsága, tehát ennyivel úgymond a víz alatt van.

[00:25:46]Lehetne egyet az iráni háborút is mondani, ott ott asszem 17 vagy 15%-kal van mínuszban.

[00:25:51]Tehát ilyen értelemben ezek jobban foglalkoztatják az amerikaiakat, foglalkoztatja őket például az orosz-ukrán háború is, de elsősorban az iráni háború is annak a hatásai.

[00:26:00]Csak még egy fél gondolat, ugye itt a vámháborút vagy vámpolitikát említettem, ez a másfél dolog, ami foglalkoztatja őket, merthogy ez nem az inflációt rúgta meg, hanem a fogyasztói jáárakat.

[00:26:10]egyszerűen ugye kider ugye hiába hozott a legfelsőbb bíróság egy döntést arra vonatkozóan, hogy azok a vámok, amelyeket még április elején bevezetett a Trump adminisztráció, azt így ebben a formában nem alkalmazhatta volna.

[00:26:21]Ugye a trumpék azt mondták, hogy jó, rendben, akkor keresünk egy második jogszabályt, és arra hivatkozva fogunk bevezetni átlagosan 10%-os védővámot a világ többi részével szemben.

[00:26:29]Nyilván ez országonként eltérő.

[00:26:33]De a lényeg, hogy a először civil szervezetettől, aztán később a Fedtől is, tehát az ottani jegybanktól, azem a New Yorki központjától jött ki egy elemzés már néhány hónappal ezelőtt, hogy a vámmoknak, és ez nem lesz nagy forradalmi, mondjam felfedezés sokak számára, de mégis kijöttek a a számadatok, hogy a kivetett vámköltségeknek a a nagy részét, azt tulajdonképpen a fogyasztók, az amerikai fogyasztók fiz fizetik meg.

[00:27:00]Tehát beépítik a kereskedők az árakba.

[00:27:02]Persze nagy többség ezt már az elején elmondta, ezért mondom, ez nem egy hatalmas nagy felfedezés, de hogy már jönnek ki olyan számok, amelyek erre utalnak, hogy ezt nem csak spekulatív, hanem tényleg a mérések alapján meg lehet erősíteni.

[00:27:13]És ez a fő kritikája egyébként a demokratáknak is, és erre mennek rá a félidős választások, a következő félidős választásokon, hogy a megélhetési költségek azok hogyan emelkedtek meg most inflációtól teljesen függetlenül.

[00:27:28]Tehát az amerikai közveményt az f az főleg ez ezek a kérdések érdeklik.

[00:27:33]Május elején hoztak nyilvánosságra egy közvéleménykatást.

[00:27:36]Lehet, hogy te frissebbet is tudsz.

[00:27:38]Ugye a Washington Post, az ABC News és az Ips Közvéleménykutatóintézet hozta ezt nyilvánosságra.

[00:27:43]Donald Trump népszerűségi mutatójával kapcsolatosan 37%-ra mérték akkor Donald Trumpnak a népszerűségét, és 62%-a a válaszadóknak nem értett egyet a politikájával.

[00:27:57]megjegyzik azt, hogy ez egy törtelmi mélypont ugye Trump esetében.

[00:27:59]Nyilván ugye ez a gondolom a beiktatását követő időszakra vonatkozik.

[00:28:04]Lehet, hogy te friss frissebb adatokat is tudsz.

[00:28:06]Hogyan tud egyébként Trump ráfordulni erre a félidős választásokra?

[00:28:11]Nyilván, ha most tartósnak bizonyul egyébként ez az iráni megállapodás, ha sikerül előrelépni akár az orosz-ukrán kérdésben, ha otthon sikerül megoldani ezeket a kérdéseket és akár a vámpolitikával kapcsolatban is kompromiszumokat kötni, akkor elképzelhetőnek tartod azt, hogy hogy akik most elbizonytalanodtak vagy csalódtak, mondjuk Trump politikájában visszaforduljanak?

[00:28:36]Én azt mondom, hogy a külpolitikai kérdésekkel nem.

[00:28:37]egyébként a sz nem tudok frissebb alatot, tehát a Realc Politicsnek vannak frissebb ilyen átlagolásai, de ezek átlagok.

[00:28:42]Tehát ilyen szempontból amiket te mondtál, azok pontosabbak, mert azok ténylegesen a felmérések.

[00:28:46]A real politics átlagol ezekből, de nagyjából ugyanazok a számok jöttek ki, mert ugye 36-37% támogatottság, 62-61% elutasítottság.

[00:28:56]Ennek nagyjából a különbözete ugye most salakító nagyjából 20%, és ugye attól függ milyen kérdéseket nézünk meg, vagy szápont.

[00:29:01]Ö, szóval, hogy igazából külpolitikai vonalon nehéz ezt ellensúlyozni, mert a és ezért kezdtük az elején az egészet, hogy ugye az idő jobban szorítja ugye Trumpot, hogy a az iráni háborúnak a következményeit hivatott ilyen szempontból megfordítani.

[00:29:20]Ugye Trump abban reménykedhet, hogy egyrészt ugye ezért volt az, hogy állandóan tett bejelentéseket ugye hetente, két hetente, sőt sűrűbben arról, hogy na közel van a megállapodás.

[00:29:29]Valaki összeszámolta 37 ilyen bejelentést.

[00:29:32]Íg van.

[00:29:32]És azt is érdemes megnézni egyébként, hogy mikor, mert általá, mármint hogy a hét melyik melyik szakaszában, mert amikor ugye zárt a tőzsde, akkor éppen úgy beszélt, amikor éppen nyitott a tőzsde, akkor úgy beszélt.

[00:29:43]Tehát hogy ilyen szempontból ő lehetett látni, és akkor akármi akár akármit gondol erről, lehetett látni, hogy ő próbálta nyugtatgatni a piacokat.

[00:29:50]Tehát ilyen szempontból a következményeket próbálta megfordítani.

[00:29:54]Ők abban reménykednek, már itt általában republikánusok, mert ugye itt nem csak Trump kerül mérlegre, hanem a republikánusok is.

[00:29:58]Sőt, hát elsősorban igazság szerint ők hogy ők mérettetnek meg érdemben és viszik magukkal a trumpi úgymond terhet, hogyha esetleg a választók Trump miatt őket büntetnék, vagy éppen jutalmaznák, attól függ.

[00:30:12]Szóval, hogy a republikánusok abban reménykedhetnek, hogy a kongresszusban elfogadott ugye 2017-es trumpi adócsökkentésnek a meghosszabbítása az adott esetben még a az előnyei, tehát az, hogy mondjuk a hát felső osztályban meg valamennyire felső középosztályban kevesebbet kell adózniuk.

[00:30:34]Ugye itt már vitatják az emberek, hogy most kinek mennyire kell ez az adócsökkentés, de hogy ez az egész adócsökkentés majd végül olyan sokakat fog majd kedvezően érinteni, vagy sokatnak a pénztárcáját kedvezően érintheti, hogy talán majd ez ellensúlyozza az eddigi főleg infláció meg üzemanyagárakon mérhető fogyasztóiárakon mérhető károkat.

[00:30:53]Tehát ilyen értelemben ők ebben reménykednek.

[00:30:57]Ö meg hát persze abban, hogy a ö ugye ez a drill baby drill, tehát ez az energia ö energiapolitikai szabályozottságnak a minél nagyobb feloldása, amit a Trump elnökség az elmúlt másfél évben megint csak előjel nélkül mondom ezt követesen folytatta.

[00:31:14]Ugye nyilván ezek megint vegyes a megítélése, de hogy ennek meglesznek úgymond az előnyei, hogy akkor tulajdonképpen olcsóbb lesz az üzemanyag.

[00:31:20]ha olcsóbb lesz az üzemanyag, főleg úgy, hogyha sikerül ugye piacokat is megnyugtatni Irán vonatkozásában, akkor majd konkrétan általában ez majd szépen majd beívódik a vagy át átvezetődik a gazdaságba, és hogy ilyen értelemben majd olcsóbb lesz, hogy meg a a megélhetés ilyen szempontból.

[00:31:36]Tehát ezek a kalkulációk, eddig is ezek voltak, csak ugye közben jött ez az iráni háború.

[00:31:41]Hozzá kell tenni, hogy lehet tudna még pluszpontokat szerezni talán ugye külpolitikai vonalon, de mondom az abból a republikánusok valószínűleg keveset tudnának profitálni, mert ugye egyrészt nem biztos, hogy ezeknek a ilyen-olyan megállapodásoknak vagy vagy kezdeményezéseknek a külpolitikai szférában lesz valamilyen kézzelf fogható következménye a gazdaságban meg a belpolitikában, főleg ilyen rövidt távon.

[00:32:07]Másrészt pedig ugye a külpolitika az alapvetően az elnök hatásköre.

[00:32:10]Jó, most a kongresszus egyre inkább próbálja, főleg demokrata részről belépni ebbe a történetre, hogy a történetbe, hogy konkrétan Trumpot fékezze.

[00:32:18]Gondolok itt ugye a venezuelai esetre, ugye Maduro elrablására, az iráni háborúra.

[00:32:23]A vámpolitika is ilyen ilyen szempontból, NATO iránti elkötelezettség is ilyen.

[00:32:28]És láttunk példákat erre.

[00:32:30]Ukrajna is ilyen konkrétan, tehát republikánus támogatással egyébként a szenátusban úgy szavazták meg a a védelmi hát előirányzatokról szóló költségvetést hogy vagy védelmi felhatalmazási törvényt, hogy tulajdonképpen abban a Trump adminisztráció egy 1,5 billió, tehát 1500 milliárd dolláros védelmi költségvetéssel számolt, és át akarja nevezni hivatalosan is ugye a védelmi minisztériumot hadminisztériummá, hogy csak egy érdekes éget mondja, nyilván ez nem pénzbe kerül, de hogy ezt például a szenátusi republikánusok úgy támogatták néhány nap néhány nappal ezelőtt, hogy rendben van, mi ezt támogatjuk, de akkor 750 millió dollár értékben akkor érdemes támogatni még Ukrajnát például.

[00:33:12]Tehát lehet látni a republikánus párt részéről, hogy bizonyos kérdésekben, nem azt mondom, hogy önálló életet élnek, de próbálnak ilyen szempontból a Trump irányvonallal szemben menni.

[00:33:24]és hogy a külpolitikai terület az továbbra is ugye az elnökhöz tartozik.

[00:33:29]Tehát alapvetően az, hogy ők mennyire tudnak elszakadni Trumptól, ugye az erősen korlátozott a külpolitika terén.

[00:33:35]Ezért mondom, hogy Trump meg a republikánusok abban reménykedhetnek elsősorban, hogy mindaz a gazdasági élénkítő vagy gazdaságjavító intézkedés, főleg az energiapolitika meg az adócsökkentés terén, azok konkrétan majd ráhadnak meg esetleg a gazdaságra olyan értelemben, olyan ütemezésben, hogy végül többen esetleg majd megenyhülnek a republikánusokkal meg Trumppal szemben, amikor majd ténylegesen szavazni kell.

[00:33:59]Még egy nagyon fél gondolat ugye az egész külpolitikában ugye ami még releváns ugye az iráni megállapodással kapcsolatban ugye például a szankciópolitika ugye itt felmerült az, hogy mondjuk az orosz olajra kivetett szankciókat ugye valamennyire korlátozta vagy visszavette a Trump adminisztráció azokra az olaj szállítmányokra vonatako ez amelyek már a nemzetközi vizeken ott voltak és azokat is azért lépte meg a Trump adminisztráció ezzel valamennyien lenyomja a nemzetközi olajárakat megint az említett ugye a hazai üzemanyagáraknak az enyhítésének a céljával van egy nagyon furcsa helyzet tényleg, tehát az Egyesült Államok annyira nem függ a közelkeleti meg pláne az orosz energiahordozóktól, mint a világ többi része, mondjuk például Európa.

[00:34:38]Tehát az egész trumpi energiapolitikának kifejezetten ez volt a célja, hogy nem hogy ne függjünk tőlök, hanem konkrétan mi energiadominanciával is rendelkezzünk, de közben a világpiaci árak mégis csak kihatnak az amerikai üzemanyagárakra.

[00:34:48]És ezért mondom, hogy a külpolitika így áttétesen játszhat szerepet a a fédős választásokhoz közeledve, de elsősorban ők mondom hazai gazdasági gazdasági szánt intézkedésekkel próbálnak pontokat szerezni.

[00:35:05]Igazából még nem tudjuk, hogy ezt ezt milyen eredményekkel tudják elérni.

[00:35:09]Tehát itt nagyon sokan, én azt mondom, hogy a többség arra számít, hogy az alsó házat vélhetően elveszítik a republikánusok.

[00:35:14]Amúgy is szorosan többségben vannak pillanatnyilag.

[00:35:16]a felső házat vélhetően megőrzik, de ezt majd meglátjuk novemberben.

[00:35:22]Nagyon szépen köszönöm, hogy tudtunk beszélni.

[00:35:23]Hát bízok benne, hogy amire adásba kerül ez az ez a beszélgetésünk, addig még tart ez az iráni megállapodás, mert közben láttam, hogy itt volt olyan iráni nyilatkozat, miszerint már megsértették ezt a megállapodást.

[00:35:34]Ugye Izraelre céloznak itt a libanoni akciók miatt, úgyhogy nem tudjuk mennyire törék, vagy hát azt látjuk, hogy törékeny, de hogy meddig fog tartani.

[00:35:44]Mindenesetre nagyon szépen köszönöm, hogy tudtunk erről beszélni.

[00:35:45]Csismacia Szia Gábor volt.

[00:35:48]Én köszönöm a lehetőséget.