Térdre kényszerítette Amerikát és Trumpot az iráni rezsim? – Takács Márk
- Péntektől érvényes az USA–Irán fegyverszünet; Pakisztán, Szaúd-Arábia, Katar és Törökország közvetítésével jött létre, a Hormuzi-szoros megnyílik, és vitatott milliárdos iráni vagyonok oldódhatnak fel.
- Takács Márk szerint Irán a puszta túlélésével megnyerte a háborút: Trump népszerűségét jobban erodálta a konfliktus, mint az iráni rezsim működőképességét.
- A szakértő szerint a terrorszervezetek logikáját nem értik a nyugati döntéshozók – a vezetők kiiktatása nem szünteti meg az ideológiára és társadalmi elégedetlenségre épülő szervezeteket.
-
„A létezéssel az iráni rezsim megnyerte ezt a háborút" – Takács Márk
- Izrael kihasználja Trump elnökségét, de a szakértő szerint a Hamász ideológiáját nem tudja megsemmisíteni; Netanjahu a háborúval belpolitikai és büntetőjogi problémáit is fedi.
- A brit Special Boat Service kommandósai elfoglaltak egy orosz árnyékflottához tartozó tankert a La Manche csatornán – a nyugat is alkalmaz hibrid hadviselési eszközöket.
- Az ukrán drónok és robotrepülőgépek gyakorlatilag elvágták a Krím-félszigetet az orosz logisztikától, a fekete-tengeri flotta vezetése elhagyja Szevasztopolt.
- Az ukrán hosszútávú csapások folyamatosan pusztítják az orosz olajfinomítói kapacitás 10–30%-át, ami veszélyezteti az ipari termelést és az üzemanyag-exportot.
- A fronton a drónfölény megszerzése után 2-5 fős gyalogsági kiscsoportokkal folynak a harcok; az orosz támadások több irányban sikeresek, de ukrán ellentámadások is vannak – a délkeleti szakaszon 5-8 km-es ukrán gépesített előretörésekről is beszámoltak.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az iráni-amerikai háború lezárása és a fegyverszünet
Trump lezárta a háborút – a konfliktus háttere
A műsorvezető (Nagy Bató Jonatán) azzal indította a beszélgetést, hogy Donald Trump a születésnapján lezárt egy újabb háborút, és úgy tűnik, az iráni-amerikai konfliktus a végéhez közeledik. Korábban voltak veszekedések Netanjahuval és sok beígért lezárás, de most tényleg úgy tűnik, hogy valami történik. A műsorvezető ironikusan megjegyezte, hogy a Nobel-békedíjat jövőre akár Trumpnak is odaítélhetnék.
Takács Márk katonai szakértő felidézte, hogy Trump korábban azt mondta, őt már nem érdekli a Nobel-békedíj, hiszen letette erről, és mégis elkezdte ezt a „teljesen fölösleges" iráni háborút. A szakértő szerint a háborút rosszkor kezdték el, de katonailag jól indult: hihetetlen penetrációt értek el, nagyon mélyen bejutott az izraeli és az amerikai titkosszolgálat az iráni rezsimbe, konkrétan „kinyírták az egésznek a tetejét".
A terrorizmus elleni hadviselés paradoxona
Takács Márk rámutatott egy alapvető problémára: mind az Egyesült Államok, mind Izrael az elmúlt két-három évtizedét a terrorizmus elleni hadviseléssel töltötte, mégis „nem esett le nekik", hogy az iráni rezsim pontosan olyan, mint az összes terrorszervezet. Hiába nyírják ki a vezetőit, a szervezet tovább működik, mert egy ideológia működteti, illetve csomó szociológiai, szociális kényszer életben tartja.
„Ez teljesen olyan, mint az összes terrorszervezet, hogyan kinyírjuk a vezetőit, attól a szervezet működik, mert egy ideológia működteti" – Takács Márk *
A szakértő hangsúlyozta, hogy a teheráni harcnak nagyon mély szociológiai, pszichológiai irodalma van, és még mindig nem sikerült ezt átvinni a vezetők fejébe. A terrorizmus mindig egy valós társadalmi elégedetlenségre épül, és nagyon komoly támogatása van. A felkelés elleni műveletekkel már Napóleonnak is meggyűlt a baja, Dzsingisz Kánnak is – a különbség az, hogy Dzsingisz Kán kinyírt mindenkit, aki ott élt.
Két működő megoldás a történelemből
Takács Márk szerint a történelmi példák alapján két dolog működik. Az egyik a teljes megsemmisítés („kinyírunk mindenkit"), ahogy Dzsingisz Kán, az NKVD és a Gestapo is bemutatta. A másik a „Winning the Hearts and Minds" (szívek és elmék megnyerése), ami egy nagyon régi filozófia, de hosszabb folyamat, és olyan szociológiai, pszichológiai, kultúrantropológiai, néprajzi tudást feltételez, ami egyszerűen nincs meg sem az amerikai, sem az izraeli állam vezetésének környezetében.
„Nem a döntéshozóknak kell ehhez érteni, félreértés ne essék, hanem az ő tanácsadóiknak, akik megmondják, hogy most ezt a népcsoportot, ezt a kommunikációt, ezt a támadást, igen, nem, ne így, ne úgy" – Takács Márk *
A fegyverszünet részletei
A szakértő friss hírként ismertette (június 15-i adás): péntektől érvényes az amerikai-iráni fegyverszünet. A pakisztáni elnök köszönetet mondott a szaúdi, katari és török tárgyalópartnereknek. Pakisztán, Szaúd-Arábia, Katar és Törökország közösen járta ki ezt a fegyverszünetet az USA és Irán között. Pénteken lesz egy ünnepélyes aláírási ceremónia, elvileg Genfben, de még nem tudni, ki vesz részt rajta és milyen szöveget írnak alá.
A fegyverszünet értelmében a Hormuzi-szoros teljesen megnyílik mindkét fél számára. Az Egyesült Államok felold több milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont – Irán szerint igen, az USA szerint nem. Arról senki nem beszél még, hogy Izrael és a Hezbollah Libanonban mit fog csinálni. Ma reggel folytatódtak a bombatámadások, izraeli légicsapások Bejrútban lévő katonai célpontok ellen.
Ki nyerte meg a háborút?
A műsorvezető kérdésére, hogy ki nyerte meg ezt a háborút, Takács Márk egyértelmű választ adott: szerinte Irán. A múltkori beszélgetés ott maradt abba, hogy meglátjuk, ki bírja tovább – az Egyesült Államok elnökének a népszerűsége, vagy az iráni államnak a teherbíró képessége. Irán nem nagyon tudta hova exportálni az olaját, borzalmas gazdasági károkat szenvedett, de a működőképességét megőrizte valamilyen alacsonyabb szinten. Trumpnak ez egyre rosszabb és rosszabb volt, belátható időn belül nem tudta megfordítani, ezért döntötte ki.
„A létezéssel az iráni rezsim megnyerte ezt a háborút" – Takács Márk *
Az iráni rezsim ázsiója és a központi hatalom kérdése
A szakértő szerint számtalan olvasata van annak, hogy a háború túlélése mennyire emelte meg az iráni rezsim ázsióját. Az egyik olvasat: mennyire volt képtelen magát megvédeni, és mennyire kellett egy föld alatti, szinte árnyékkormánnyal átmenni. A másik olvasat: még így is képes volt fenntartani a rendet az országban.
A igazán nagy kérdés szerinte az, hogy a központi hatalom Iránon belül hogy tudja visszaállítani a hatalmát. Amikor a központi kormányzatot súlyos csapások érték, valószínűleg nem a központi kormányzat tartotta fenn a rendszert, hanem vagy a forradalmi gárda, vagy a klérus regionális kis hatalmasai, hatalmi sejtjei, parancsnokságai. Kérdés, hogy a helyi „kiskirályok" vagy a középszintű vezetők milyen mozgásteret kapnak ezután.
Az izraeli helyzet és Netanjahu
Izrael kihasználja Trump elnökségét
Takács Márk elmondta, hogy tavaly Izraelben járt, és politikai influencerek azt mondták neki: ki kell használni, hogy Donald Trump valószínűleg az utolsó olyan elnöke az Egyesült Államoknak, aki szabad kezet ad nagyon sok mindenben Izraelnek. Most, ameddig Trumpék valószínűleg mind a két házban többségben vannak, ezt ki kell használni arra, hogy Izrael elérje a céljait a Közel-Keleten.
A szakértő szerint Izrael valószínűleg nem fogja elérni a céljait, mert 1 milliárd muszlim veszi körbe a 9 milliós Izraelt. Viszont meg tudja csinálni azt, hogy a Hamászt nagyjából legyőzze – pontosabban nem tudja legyőzni, mert egy ideológia, amit valóban jogos vagy jogosnak gondolt sérelmek táplálnak, de meg tudja gyengíteni az ideológiát képviselő katonai szervezetet.
Netanjahu belpolitikai helyzete
Hamarosan Izraelben választások lesznek, és Netanjahunak is vannak belpolitikai problémái, büntetőjogi kérdésekkel néz szembe. A szakértő szerint inkább elfoglalja a háborúval a közvéleményt és az egész államot, mint hogy ezzel kelljen szembenéznie. Trump is azt mondta Netanjahuról, hogy „he is a difficult guy" – egy kemény fickó, nehéz vele tárgyalni.
„Az elmúlt két hónapban Izrael több orrot tört az USA orra alá, mint Irán. Legyen az akár katonai, akár politikai szempontból" – Takács Márk *
Az ukrajnai háború aktuális helyzete
Az ukrán területi visszafoglalások
A műsorvezető áttért az ukrajnai helyzetre, megemlítve, hogy az egyik ukrán vezető azt mondta: ebben az évben 100 négyzetkilométer nettóban jöttek ki, tehát többet tudtak visszafoglalni az oroszoktól, mint amit az oroszok elfoglaltak. Takács Márk szerint ez az állítás jelen információk szerint igaz, az oroszok sem tudták hitelt érdemlően megcáfolni.
Ugyanakkor a szakértő emlékeztetett: már 2024 év közepén elmondták, hogy a háború nem a területi nyereségről szól, hanem hogy ki tudja hamarabb ellehetetleníteni a másiknak azt a képességét, hogy tovább folytassa a háborút. Ez a felőrlő háborúnak a kérdése.
Brit kommandós akció az orosz árnyékflotta ellen
Az első érdekes fejlemény nem is Ukrajnában történt, hanem a La Manche csatornán. A brit Special Boat Service (a flotta különleges egysége) elfoglalt egy orosz árnyékflottához tartozó tankert kameruni zászló alatt. A szakértő szerint ez a hibrid hadviselés eszköze, amely rendelkezésre áll a nyugatnak is.
„Odamennek a másik hajón az angolok, és azt mondják, hogy akkor most hagyják el szépen a hajót, és helikopterrel konkrétan" – Takács Márk *
A hajók legénysége amúgy nem orosz, hanem valószínűleg valamilyen harmadik világbeli tengerészekkel vannak feltöltve. Ha két-három helikopter megjelenik és nagyon komolyan képzett katonák leszállnak, nem valószínű, hogy bárkinek kedve lenne hősiesen ellenállni.
A Krím-félsziget elvágása
A másik érdekesség: a Krím-félszigeten a feketetengeri flotta főparancsnoksága és annak személyzete elkezdte elhagyni Szevasztopolt. Ennek nem az az oka, hogy az ukrán csapatok megindultak a Krím felé – erre ukrán csapatok nem képesek –, hanem az, hogy az ukrán drónok és nagyhatótávolságú manőverező robotrepülőgépek, cirkáló rakéták segítségével az amúgy igen kevés folyópont át ellátható Krím-félszigetet elvágták az orosz logisztikai rendszerről, vagy legalábbis rendkívül szűk áteresztőképességre fogták vissza.
A műsorvezető kérdésére, hogy miért szükséges az oroszoknak a Krímből bármilyen katonairányítást végezni, hiszen a szárazfő területe is orosz kézen van, Takács Márk elmondta: egyértelműen szimbolikus oka van. A dombasz elfoglalása szempontjából a Krím nem kell, viszont az orosz politikai célok és geostratégia szempontjából kulcsfontosságú a Krím-félsziget orosz kontrollja. Emiatt tartották meg a szavasztopoli bázist 1992 után is, és emiatt foglalták el 2014-ben először.
„Az, hogy a katonai jelenlét csökken, az egy kulcsfontosságú esemény" – Takács Márk *
Az ukrán hosszútávú légi hadjárat
A szakértő szerint a frontról és az ukrán hosszútávú légi hadjáratról érdemes pár szót ejteni, mert ennek van hatása a frontra. Június 14-én és 13-án:
- Novo Moszkovszk, Tulai régió: egy robbanóanyaggyárat lőttek szét az ukrán légi támadások. Ezt a gyárat már többször ért találat, és amikor elkezdték volna helyreállítani, akkor megint találat érte.
- Ribinszk régió, Jároszláv körzet (Moszkva környékén): az állami olajtároló nagy rendszer egyik részét ütötték ki.
A szakértő szerint Oroszországban a kőolajfontási kapacitásnak 10-30%-át folyamatosan elpusztítva tartják az ukrán drónok és robotrepülőgépek. Ez azért fontos probléma, mert bár a Kremlt nem fogja térdyszeríteni, hogy a lakosságnak kicsit kevesebb üzemanyag jut, de az már probléma lehet, hogy az ipari termeléshez nem jut elég üzemanyag, illetve exportra se nagyon jut elég, ami a háborús erőfeszítések fenntartása szempontjából már egy szűkítő keresztmeszet.
A frontvonal általános helyzete
A szakértő felidézte a korábban felsorolt 11 hadműleti irányt, amelyben Oroszország támadó tevékenységet hajt végre Ukrajnában. Korábban 6 volt, ahol az oroszok tudtak előrehaladni, most már ez félig-meddig igaz. Vannak olyan helyek, ahol most már két és fél-három éve ugyanott húzódik a harcerénkezés vonala – pontosabban nem vonalról beszélünk, hanem egy egyre szélesebb szürke sávról, amit a drónok igyekeznek kontrollálni.
A harctevékenység jellegének változása: a felek most már mindkét fél gyalogsági kisegységekkel harcol, 2-5 fős kiscsoportok, néha egyedül előreküldve. A drónfölény elérése után a fő katonai tevékenység (main effort) kerül végrehajtásra, de ezt sem kell hatalmas páncélos kötelékekben gondolkodni: 2-4 harcjármű, 10-20 ember próbál meg adott falut vagy erdősávot elfoglalni.
Kupianszk és a 68. gépesített lövészhadosztály kudarca
Az oroszok Kupiansknál megpróbálták megint nagyban. A 68. gépesített lövészhadosztály 121. gépesített lövészredje Kupianszktól északkeleti irányba próbált meg támadni a város felé, 10 darab harcjárművet veszítettek legalább 20-30 fő személyállománnyal együtt. A támadás kudarcot vallott – ez egy ilyen szondázása volt az ukrán védelemnek, „hát jó drágán".
Liman térsége
Liman település Szlovianszk-Krematorszk erővárostól északra van, egy északi bástyája az egész Donbasznak. Június hetedikén az oroszok keletről sikeresen beszivárogtak Liman település külső kis házacskáiba. Az ukránok teljes egészében drónok segítségével számolták fel a beszivárgó orosz katonákat – légi és szárazföldi drónokkal. Azóta itt is változatlan a helyzet.
A szakértő felidézte: 2025 év végén volt egy ukrán ellentámadás, és Sandri Halova nevű falunál megfogták az orosz előretörést, mert az orosz előretörés egy lefele nyúló, cseppkőjellegű éket ért el. Most az ukránok ezt az orosz észak-nyugati átkarolást észak-nyugati irányból támadják. A harmadik rohamdandár katonái (volt Azov katonák) hajtják ezt végre: 3-4 napon keresztül légi és szárazföldi drónokkal folyamatosan próbálják előbb „reszelni", csiszolni a drónfölényüket, és utána a gyalogság igyekszik 1-2 km mélységet és szélességet az ellenőrzése alá vonni. Ez pont elég arra, hogy a Liman felé irányuló északnyugati átkarolást ellehetetlenítsék.
A sziverszki irány
A szakértő szerint a Donbasznál maradva a régi sziverszki irányban az oroszok félig-meddig sikeresek. Ry Alexandrifka nevű kis falunál elérték a Suha nevű folyót. Ezt a Luhanszki Népköztársaság második hadtestje hajtja végre, de itt már darab luhanszki származású katona sincs – ezeket is orosz önkéntesekkel vagy kevésbé önkéntesekkel töltik fel.
Ez egy igen fontos orosz siker volt: az ukránok egy teljes héten keresztül hajtottak végre sikertelen ellentámadásokat, mire ebből a faluból kiszorították az oroszokat, és a folyótól elszorították őket, ezáltal védve a folyami átkelőt. Ez volt az első alkalom, amikor az oroszok elérték az utolsó igazi komoly terepakadályt, mielőtt Szlovianszk-Krematorszk elé érnének.
Konsztantyinyivka – városi harc
A szakértő Konsztantyinyivkáról elmondta: ez egy újabb sikeres vagy sikeresnek tűnő orosz városi harc. Megint el kell mondani, amit Pokrovszknál elmondtak: bekerített várost az ukrán hadsereg sikeresen még nem védett meg. Mariupol volt az egyetlen, ami egyértelműen eldőlt (egyik oldalról az oroszok, másik oldalról a tenger). De utána Bahmut, Csaszivjár, Toreck, Avgyijivka, Vuhledár, Szeverodonyeck, Klisszi Csanszk – ezeket nem sikerült az ukránoknak megvédeni. Csaszivjár még félig-meddig ukrán kézen van (inkább csak 5-10%-ban), de az összes többi város elfoglalása úgy ért véget, hogy az oroszok majdnem bekerítették őket.
Konsztantyinyivkánál már 2025 év elején elkezdtek betörni az oroszok, tehát lassan több mint egy éve tart. A városnak nagyjából a több mint fele orosz ellenőrzés alatt áll, és most 100-150 orosz katona van a városban – ez nem sok a régi 2022-es elvek szerint (akkor 10-20 ezer katonára lett volna szükség). Ez a drónoknak köszönhető.
„Az oroszok el fogják foglalni Konsztantyinyivkát? Igen, és ez egy fontos győzelem lesz, hiszen a Donbasz utolsó erődalának odalát jelentő városok közül az elsőt el fogják foglalni, de szerintem ez leghamarabb idén ősz, tehát hogy október-november lehet" – Takács Márk *
A délkeleti sarok – ukrán sikerek
A szakértő által „délkeleti saroknak" hívott területen (régen Velikoromaszika-Vuhledár) egy hatalmas ukrán sikerről számolt be. 2026 február eleje óta folyamatosan tudnak az ukránok előre törni, és mindig máshol. A31., 141. gépesített lövészdandárok megerősítve a95 légiand dandárral szó szerint legyőzték az orosz 29. hadsereg erőit. Hatalmas a felfordulás – az oroszok se tudják pontosan, hogy melyik egység hol harcol.
Az ukránoknak sikerült azt elérni, hogy az oroszok itt támadással voltak berendezkedve (a Vovcsa folyó és Olexandrifka falu környéké felé), és egyszerűen nem volt kiépített állásrendszer, nem volt védelemre beállított katonai szervezet, nem voltak megszerezve a tűztámogatás, az erősítések, az ellenlökések. A gyalogsági kisegységek voltak futószalagon előreküldve, de mögöttük az őket támogató tüzérség.
Az oroszoknak az a problémája, hogy nagyon merev a döntésali rendszerük, és hogyha szembesülnek egy új problémával, azt nagyon nehezen tudják megoldani. Orosz források beszélnek 5-8, akár 10 km mély ukrán gépesített előretörésekről a sikeres drónfel és gyalogsági beszárgás után. Komisuak falut, egy fontos folyami átkelőt, visszafoglalták az ukránok 10-11 hónappal az elvesztése után.
A szakértő felidézte: 2023 év végén elmondta, hogy a támadásnak nem az a sikeres módja, hogy elég erőt beleteszünk és áttörünk, hanem ilyen „mini Herszon"-t kell létrehozni. A Herszon-i orosz hídfőt úgy számolták fel az ukránok, hogy a Dnyipró folyón átvezető orosz logisztikai folyópontokra, hidakra folyamatosan csapásokat mértek, ezáltal elvágták az orosz erőt. Ezt kell csinálni harcászni szinten is: meg kell nézni, melyik az a kis falu vagy erdősor, és az ahhoz vezető logisztikai utakat kell elvágni, elvágva tartani heteken keresztül.
Az ukránok dróntechnikában elérték, hogy ezt már nem csak kis harcászi szinten, hanem hadműveleti szinten is tudják csinálni. Orosz mbloggerek panaszkodnak, hogy 80-100 km mélységben folyamatos csapásokat kapnak ukrán drónoktól. A harcéri logisztika úgy néz ki, hogy az utolsó 10-100 km-t gyalogják meg kis kézikocsikkal, de 80-100 km-t nem lehet megoldani. Amikor a hadosztálynak meg a dandárnak a mélységében se tudsz már lerakni egy tüzérségi lőszerdepót vagy szerelőműhelyt, „na az már gond". Ez alapvetően fenyegeti az orosz haderő támadási képességeit, ha az ukránok ezt a hatást fenntarthatóan tudják folytatni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélgetés elején a műsorvezető „Bacen Nobel díjat" említ – valószínűleg „Béke Nobel-díj" (Nobel-békedíj) elírása, de a kontextus alapján egyértelmű. - „histént elkezdte" – valószínűleg „hiszen elkezdte" vagy „mégis elkezdte", a pontos alak bizonytalan. - „Jingis Kun" – Dzsingisz Kán (Gengis Khan) nevének félrehallása, a kontextus alapján javítva. - „Ruszin-Szendi Romulusz" – a referencialistában szerepel, de az átiratban nem hangzik el; a szövegben „Romulus" alak sem szerepel, így nem került be a kimenetbe. - „Bóna Szabolcs", „Lőrincz ViktóriaTeljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sok szeretettel köszöntöm a Hit Rádió és a Glóbusz minden kedves nézőit és hallgatóját.
[00:00:03]Én Nagy Bató Jonatán vagyok, a következő percekben pedig folytatódni fog a terepasztal Takács Márk katonai szakértővel.
[00:00:08]Szervusz Már, köszönöm szépen, hogy ismételten itt vagy.
[00:00:11]Szervusz, köszönöm a meghívást.
[00:00:13]És hát tegnap volt Donald Trumpnak a születésnapja és Trump lezárt egy háborút.
[00:00:18]Úgy látszik, már nem tudom számolni, hogy hanyadikat.
[00:00:19]Én a Bacen Nobel díjat lehet, hogy jövőre megajánlanám is neki.
[00:00:22]A lényeg az, hogy úgy tűnik, hogy egyelőre, hogy az iráni amerikai háború a végéhez közeledik.
[00:00:26]Ö volt itt veszekedés Netanoval, volt itt sok beígért lezárás, de most tényleg úgy tűnik, hogy valami ö történik.
[00:00:33]Mik történtek pontosan az elmúlt napokban, és mennyire vagy optimista azzal kapcsolatban, hogy ez hosszabban hosszabb ideig tarthat, mint mint az előző tűzszünetek?
[00:00:44]Nagyon sok kérdést tettél fel.
[00:00:44]Ugye az első, hogy ugye azt mondta pedig Trump, hogy őt már nem érdekli a Bacen Obday, hiszen ő letette erről, és akkor histént elkezdte ezt a teljesen fölösleges iráni háborút.
[00:00:55]Ugye ezt sokszor megbeszéltük már itt is, hogy hogy rosszkor kezdték el, nagyjából katonailag jól indult, tehát hogy tényleg hihetetlen penetrációt, hogy mondják csúnya szóval.
[00:01:06]De nagyon mélyen bejutott az izraeli meg az amerikai titkosszolgálat az iráni rezsimbe, tehát hogy konkrétan ugye kinyírták az egésznek a tetejét.
[00:01:12]Viszont ugye nagyon kár, hogy két olyan állam, ami ami az elmúlt két-három évtizedét a idézőjelben a terrorizmus elleni hadviseléssel töltötte, tehát mindenképpen ilyen felkelő jellegű, meg katonailag meg adaságilag alárendelt, ezért ilyen aszimmetrikus fenyegetést jelentő ellenségekkel harcolt.
[00:01:30]Így nem esett le nekik, hogy ez ez pontosan olyan, mint az iráni rezsim.
[00:01:35]És ők ők vádolták terrorrezsimmel tök jogosan.
[00:01:37]Ez teljesen olyan, mint az összes terrorszervezet, hogyan kinyírjuk a vezetőit, attól a szervezet működik, mert egy ideológia működteti, illetve csomó olyan szociális szociológiai szociális kényszer, ami az adott területen jellemző, ami életben tartja az adott errorszervezetet.
[00:01:55]Az a fő egyébként, hogy azért a teráni harcnak nagyon mély szociológiai, pszichológiai irodalma van, és még mindig nem sikerült átvinni vagy a vezetők fejébe ezt, vagy pedig hát nem is tudom, hogy miért nem sikerült.
[00:02:07]Nagyon sok oka van.
[00:02:07]Erről lehet külön egyetemi kurzusokat megtölteni, de nagyon nagyon röviden és felületesen tényleg és ilyen hosszú az irodalma.
[00:02:15]annyi, hogy igazából ez mindig egy valós társadalmi elégetetlen elégedetlenségre épül egy szervezet, és nagyon komoly támogatása van, amit utána most vagy a az elnyomó, vagy a pacifikálni akaró, vagy egy külső, vagy egy belső, de mindenképp egy hatalmat gyakorló szev terroristának minősít, és általában jogosan, hiszen olyan olyan erőszakos cselekményeket hajtanak végre, jellemzően ártatlan vagy félmed meddig indok csak félmeddig indokoltó célok ellen, amivel a célja ugye egy nagyobb tömegben a félelem, keltés és politikai akarat rákényszerítés.
[00:02:49]Ugye nagyjából sok fogalma van a terrorizmusnak, de nagyjából ezt járják körül és és egyszerűen nehéz ellene küzdeni, tehát hogy a felkelés elleni műveletekkel már mondjuk Napóleonnak is meggyűlt a baja, meg Jingis Kunnak is.
[00:03:04]Most az a különbség, hogy Jingis Kun cserébe azt csinálta, hogy akkor kinyírt mindenkit, aki ott élt.
[00:03:10]És valljuk be egyébként Irán ugyanezt eszi.
[00:03:12]Igen, ez az egyik.
[00:03:12]És a másik, hogy hogy e ez a ez a jó megoldás, és ez nem nem azt mondom, hogy ezt ezt kell csinálni éppenkezőleg, de hogy ez működik.
[00:03:19]És a történelmi példák alapján két dolog működik.
[00:03:24]Az egyik, hogy akkor kinyírunk mindenkit, ahogy ahogy Jingis Kun is bemutatta, meg próbálta utána az NKVD meg a Gestápo, és még ott sokan mások.
[00:03:33]Ez az egyik.
[00:03:33]A másik, hogy akkor ugye Winning the Hearts and Minds, ahogy mondják az amerikaiak és ezt se ők találták ki.
[00:03:39]Em egy nagyon-nagyon régi filozófia már.
[00:03:41]Arra is vannak módszerek, csak az hosszabb.
[00:03:44]olyan szociológia, te is elmondtad szociológiai, pszichológiai, kultúroantropológiai, néprajzi tudást feltételez, ami egyszerűen úgy tűnik, hogy nincs meg se az amerikai, se az izraeli állam vezetésének a környezetében.
[00:03:57]Tehát nem a döntéshozóknak kell ehhez érteni, féljet és ne essék, hanem hanem az ő tanácsadóiknak, akik megmondják, hogy most ezt a népcsoportot, ezt a kommunikációt, ezt a támadást, igen, nem, ne így, ne úgy, ezt a támogatást adjuk meg, tehát hogy meg lehetne ezt csinálni elvileg.
[00:04:13]Hát nem igazán sikerült.
[00:04:15]Meg van az a helyzet, amikor egyszerűen tényleg a lakosság nem kér ebből, vagy nem így kér ebből, és nem találkoznak a a keresetés a kínálat nem találkozik.
[00:04:23]És így visszatérve az eredeti kérdésre, tehát igen, úgy néz ki, ez friss hír, ugye ma június 15-én délben beszélgettünk, fel is írtam magamnak, és hogy magyar idő szerint ez ez ma hajnali hír, hogy péntektől érvényes a az amerikai iráni fegyverszünet, és a pakisztáni elnök köszönetet mondott a a szúi, a Katari és a török tárgyalópartnereiknek, és így Pakisztán, Szaarábia, Katari és Törökország közösen ö járta ki ezt a fegyverszünetet Úsai és Irán között, ami péntektől érvényes.
[00:04:58]Nem tudjuk, hogy péntek hány óra, melyik időzó szerint péntek hány óra, de pénteken lesz egy ünnepélyes aláírási ceremónia.
[00:05:05]Elvileg Genfben nem tudjuk még, hogy ki vesz részt rajta, még nem tudjuk milyen szöveget fognak aláírni.
[00:05:10]Tehát azért azért még ne együ jó.
[00:05:13]Mondjuk az sok mindent el fog árulni Irán élélegi helyzetére, hogy ki megy el aláírni, mert hogyha ez ugye a legfőbb vallási vezetőnek az utódja, akkor az azt jelenti, hogy még életben van, és tényleg ő irányítja a dolgokat.
[00:05:25]Ha viszont nem, az az izgalmas dolgokra világíthat rá.
[00:05:29]Hogy elmerik-e küldeni.
[00:05:29]Meg nyilván az, hogy kit küldenek az amerikaiak, tehát ha külügyminisztert küldenek, vagy valami elnöki külön megbízottat, akkor akkor ő fogja tehát a iráni oldalról.
[00:05:36]És hát általában a diplomáciában ugye ez a azonos szinten kell legyen.
[00:05:40]Ez fontos, de amúgy nagyon igazad van, és ebből nagyon sok valós és téves következetést az lehet vonni, hogy Irán kit küld.
[00:05:46]És hogy elvileg az azzal fog járni ez a fegyverszünet, hogy a hormuzis szoros teljesen megnyitja mindkét fél, át lehet rajta közlekedni.
[00:05:56]És itt vannak a vitás kérdések utána, hogy az Egyesült Államok felolt több milliárd dollárnyi befagyasztott iráni vagyont.
[00:06:02]Irán szerint, USA szerint nem.
[00:06:05]Erről nem volt szó.
[00:06:05]És arról senki nem beszél még, hogy akkor Izrael VS Hezbollak Libanonban mit fog csinálni, vagy mit nem fognak csinálni.
[00:06:12]Ma reggel folytatódtak a bombatámadások amúgy izraeli légicsapások Beútban lévő katonaak mondott célok ellen.
[00:06:18]És hogy Trump is azt mondta a Netanjauró, hogy he is a difficult guy.
[00:06:24]Tehát, hogy ez egy ilyen kemény fiskó, nehéz vele tárgyalni.
[00:06:28]Igen.
[00:06:28]Tehát lássuk be, hogy az elmúlt időszakban amúgy az elmúlt két hónapban Izrael több orsot tört az USA orra alá, mint Irán.
[00:06:35]Legyen az akár katonai, akár politikai szempontból.
[00:06:39]egyébként beszélt voltam mint még tavalyként Izraelben és beszélgettem a ottaniakkal és azt mondták ilyen politikai influencerek, hogy azt kell kihasználni, hogy valószín Donald Trump az utolsó olyan elnöke az Egyesült Államoknak, aki szabad kezed ad nagyon sok mindenben Izraelnek és emiatt most az elkövetkezendő mondjuk hát most már csak fél hónapot, ameddig Trumpik valószínűleg mind a két házban többség vannak.
[00:06:59]Most ezt ki kell használni arra, hogy Izrael elérje a céljait a közelkeleten?
[00:07:02]Igen, és valószínűleg nem fogja elérni a céljait, mert mert 1 milliárd múzeumán veszi körbe a 9 milliós Izraelt.
[00:07:08]Viszont viszont meg tudja csinálni azt, hogy a Hamaszt azt nagyjából nem győzte le.
[00:07:12]Tehát így megint a vissza visszautal beszélgetés elejére nem tudja legyőzni, mert egy ideológia, amit amit valóban jogos vagy jogosnak gondolt sérelmek táplálnak, viszont nem fogja tudni legyőzni, viszont meg tudja gyengíteni az ideológiát képviselő katonai szervezetet, még akkor is, hogyha Izraelnek is ez súlyos problémákat és súlyos veszteségek árán tudta megtenni.
[00:07:35]És valóban ez az egyik a kőpolitikai helyzet, hogy Izraelnek ez a most soha.
[00:07:39]Ráadásul Netanyunak is ez a most, hogy hamarosan Izraelben választások lesznek.
[00:07:44]Ráadásul neki is vannak azért olyan belpolitikai problémái, büntetőjogi kérdésekkel néz szembe, hogy hogy inkább elfoglalja a háborúval a közvéleményt meg az egész államot, mintogy ezzel kelljen szembenéznie.
[00:07:56]Ki nyerte meg ezt a háborút?
[00:07:56]Hogyha most tényleg azt mondhatjuk, hogy pénteken lezárjek, érgi állapotban most hétfőn, ki az, akit, hogyha osztunk, szórzunk, összerakjuk a táblázatot, ki az, aki ebből jobban jött ki?
[00:08:08]Szerintem egyértelműen irán.
[00:08:09]Ugye a múltkori beszélgetést ott hagytuk abba, hogy meglátjuk, hogy ki bírja tovább.
[00:08:12]Az Egyesült Államok elnökének a népszerűsége, vagy az iráni Államnak a teherbíró képessége.
[00:08:18]Ugye Irán nem nagyon tudta hova exportálni az olaját.
[00:08:24]borzalmas gazdasági károkat szenvedett, azért tényleg volt ott probléma, de láthatóan a működőképességét megőrizte az állam valamilyen alacsonyabb szinten, míg ugye Trumpnak ez egyre rosszabb és rosszabb volt, és belátható időn belül nem tudta ezt megfordítani, ezért döntötte ki.
[00:08:39]Tehát, hogy Irán egyszerűen ezt ezt az akaratát rákényszerítette az Egyesült Államokra, vagyis hát fordítva az Egyesült Államok nem tudta iránynak szerint az akarat.
[00:08:46]Tehát innentől kezdve a létezéssel az iráni rezsim megnyerte ezt a háborút.
[00:08:52]Mennyire emelte meg ez?
[00:08:52]hogy most ezt a háborút túlélte az irányi rezsim.
[00:08:54]Ez mennyiben emelte meg az Ázsióját?
[00:08:59]Ez egy nagyon-nagyon jó kérdés.
[00:09:01]Számtalan olvasata van.
[00:09:01]Meg lehet nézni onnan, hogy mennyire képtelen volt magát megvédeni, és mennyire mennyire muszáj volt neki egy ilyen föld alatti szinte már egy ilyen árnyékkormánnyal átmenni.
[00:09:14]Ez az egyik olvasattal.
[00:09:14]Tehát ebből ezzel választom nem.
[00:09:15]A másik meg, hogy mennyire igen, hogy még így is képes volt fenntartani a rendet az országban.
[00:09:22]a a az általuk rendnek gondolt rendet, hogy mennyire hajas ez a rendszer, az egy másik kérdés.
[00:09:25]Viszont ez a másik kérdés, megvel a másik kérdés, hogy hogy sikerült ezt fenntartani, és hogy ezt Iránnal foglalkozó meg Iránt belülről is emberek is azért felteszik, hogy mennyire gyengült meg a központi kormányzat.
[00:09:38]ugyanis a rendszert valószínűleg amikor a központi kormányzatot súlyos csapások érték nem a központi kormányzat tartotta fenn hanem vagy a forradalmi gárda, vagy a a klérusnak a regionális kis hatalmasai, hatalmi sejtjei, parancsnokságai.
[00:09:52]És ez lesz az igazán kérdés, nagy kérés szerintem, hogy a központi hatalom Iránon belül, hogy tudja visszaállítani a hatalmát, egyáltalán mi az, amit ebből levonnak következtetésként úgymond a helyi idézőjeles kiskirályok vagy a középszinti vezetők, hogy nekik milyen mozgásterük van, volt és lesz ezután.
[00:10:12]Térjünk rá akkor szerintem most Ukrajnára.
[00:10:13]Ott is izgalmas dolgok történtek.
[00:10:15]Az egyik ukrán vezető azt mondta, hogy ebben az évben 100 n km nettóba jöttek ki egyelőre, tehát hogy ebben az évben elég többet tudtak visszafoglalni az oroszoktól, mint amit az oroszok elfoglaltak.
[00:10:26]Mennyiben igaz az állítás?
[00:10:28]És mi a helyzet most a fronton?
[00:10:30]Ez az állítás jelen információkink szerint igaz.
[00:10:32]Az oroszok sem tudták hiteltérméen megcáfolni.
[00:10:34]Viszont az is igaz, hogy már 2024 év közepén elmondtuk, amikor az oroszok nagy előretöréseket értek el, hogy ez most a nagyjebb 24 évvégétől mindenképp igaz, hogy az háború nem a területi nyereségről szól, hanem hogy ki tudja hamarabb elletetleni a másiknak azt a képességét, hogy tovább folytassa ezt a háborút.
[00:10:54]Tehát ez a felőlő háborúnak a a kérdése.
[00:10:56]És az első érdekes dolgok amúgy nem is Ukrajnában történtek, hanem a Lamas csatornán.
[00:11:00]Ugye a brit kommando állítólag ugye a special boat service, tehát a a flottának a különleges egysége fog elfoglalt egy orosz árnyékflottához tartozó tankert kameruni zászló alatt.
[00:11:13]Ez is ez amit elmondtam már egy évvel ezelőtt itt nálad is, hogy a a hibrid habdiselés eszközei rendelkezésre állnak a nyugá.
[00:11:19]Ez úgy néz ki, hogy odamennek a a ilyen másik hajón az angolok, és azt mondják, hogy akkor most itt hagy el hagyják el szépen a hajót, és helikopterrel konkrétan de nem tűnt fel egyébként ennek a tankernek, vagy ők nem is gondolnak ilyenkor erre, vagy nem igazán tűnt fel neki meg mit mi mit tud tenni.
[00:11:34]Tehát segélyérően néznek.
[00:11:36]Tehát hogyha egy ilyen egy ilyen két-három helikopter megjelenik, és nagyon komolyan képzett katonák leszállnak a tankhajóra, akkor nem hiszem, hogy bárkinek kedve lenne akár akár hősiesen ellenállni és a Szovjetunió Pusztumusz hőse rendet kiérdemelni.
[00:11:49]Főleg, hogy ezeknek a hajóknak a legénysége amúgy nem orosz.
[00:11:53]Tehát ezek ezek valószínűleg valam harmadik világbeli tengerészekkel vannak feltöltve.
[00:11:58]Úgyhogy ez az egyik érdekesség.
[00:11:59]A másik érdekesség az már Ukrajnában történt, ugye a Krfélszigeten egészen pontosan a feketetengeri flotta főparancsnoksága és annak személyzete elkezdte elhagyni Szevasztopolt.
[00:12:11]Ugye ennek nem az az oka, hogy hogy a az ukrán csapatok megindultak a Kríf sziget felé, mert erre ukrán csapatok nem képesek, hanem az, hogy az ukrán drónok és nagyhatótávolságú manőverező robotrepülőgépek, cirkelló rakéták segítségével, az amúgy igen kevés folytópont át ellátható Kríamfélszigetet elvágták.
[00:12:29]az az orosz logisztikai rendszerről levágták, vagy legalábbis rendkívül szűjük áteresztőképességre fogták vissza a logisztikai rendszert, hiszen persze hajón még lehet közlekedni.
[00:12:38]De de egyébként miér miért szükséges az oroszoknak a a kríből bármilyen katonairányítást végezve, vagy logisztika irányítást végezni?
[00:12:45]Azért kérdezem, mert ugye megtörtént a tehát lényegében a Kramnek a az Ukrajna felő eső szárazfő területe is orosz kézen van.
[00:12:53]Tehát van egy ilyen harapófogó, amiben most jelenleg van, ott ugyanúgy el meg tudják oldani a logisztikát, vagy valami különleges soka miatt a kríj jelentős?
[00:13:00]Egyértelműen szigni de szimbolikus oka van.
[00:13:01]Tehát nyilván a a dombaszelfása szempontjából a krí nem kell, viszont az orosz politikai célok szempontjából meg geostratégia szempontjából valóban kulcsfontosságú a krífejszigetnek az orosz kontrollja.
[00:13:16]Ugye emiatt tartották meg a szavasztopoli bázist 9092 után ugye a Szovjetunió szétese után is és emiatt foglalták el 14-ben először a kríet az oroszok, mert tényleg geo stratégiailag kulcsontosságú helyen van és az, hogy a katonai jelenlét csökken, az az egy kulcsfontosságú esemény.
[00:13:32]Nyilván ettől nem fogott összeomlani az Aporizsa régió közepén az orosz védelem.
[00:13:37]Viszont az, hogy a feketetengeri flottát már kiszorították a feketetenger nyugati középső részéből az ukrán tengeri drónok.
[00:13:46]Ez egy dolog.
[00:13:46]Viszont, hogy ott a főparancsnokságot meg egyéb légvédelmi érzközöket is kiszorították onnan, az egy az egy jelentős ukrán győzelem még, hogyha magára a frontra nincs is hatással.
[00:13:55]És akkor a feketengely flott főparancasnoksá valószínűleg novorosíba fog költözni, mint amúgy a hajók jelentős része is, ha rátköltözött, ez a fekete tenger keleti medencéjén van.
[00:14:05]És akkor szerint tényleg a frontról az ukrán hosszútávú légi hadjáratról érdemes egy pár szót ejteni, mert ennek van hatása a frontra és ez csak az elmúlt két napnius 14 és 13, tehát Novo Moszkovsk tulai régióban egy robbanóanyaggyárat lőttek szét az ukrán légi támadások.
[00:14:25]És ezzel ez ennek az a fontos eleme ennek, hogy ez megint egy fenntartott, tehát ez a gyárat már többször ért a találat, és amikor elkezdték volna helyrejtani, akkor megint találat érte, illetve Ribinsk régióban, ez Moszkva környékén van, Ribinsk városa környékén, Jároszláv körzetben az állami olajtároló nagy rendszer, az óriási rendszer egyik eszköz egyik részét ütötték ki.
[00:14:50]Itt nem találtam hajszál pontosan megbízható adatokat, csak tólig adatokat, de azt például látjuk, hogy Oroszországban a kőolajfontási kapacitásnak 10 kötőjel 30%-át, és akkor az igazság valahol kettő között van, folyamatosan elpusztítva tartják az ukrán drónok és robotrepülőgépek.
[00:15:07]Tehát valószínűleg ez a 10 és 30% között ez úgy mozog, hogy néha 10z közelebb, néha 30-hoz közelebb, attól függ, hogy éppen hogy állnak a légigyárattal a felek.
[00:15:17]Ez mindenképp azért fontos probléma.
[00:15:19]Tehát ezt félretés ne esély, tehát Oroszországot, a Kremt ezt nem fogja térdyszeríteni, hogy a lakossának kicsit kevesebb üzemanyag jut.
[00:15:27]Viszont az már probléma lehet, hogy a az ipari termeléshez nem jut elég üzemanyag, illetve exportra se nagyon jut elég üzemanyag, ami azért ami azért már a háborús erőfeszítések fenntartása szempontjából már egy szűkítő keresztmed.
[00:15:42]És akkor mi helyzet a fronton?
[00:15:43]Alapvetően ugye még jó régen felsoroltuk és aki kedves nézők keressék vissza nyugodtan a YouTube csatornádon azt a 11 hadműleti irányt amelyben Oroszország támadó tevékenységet vagy valamilyen katon tevékenységet hajt végre Ukrajnában ugy emlékszem korábban hat volt az ahol az oroszok tudtak előrehaladni nem igen.
[00:16:02]Na most már egy féligmdig és ugye ez is ez is olyan dolog hogy hogy láthatóan nem történni semmi.
[00:16:09]Tehát vannak olyan helyek, ahol most már két és fél három éve ugyanott húzódik a harcerénkezés vonala.
[00:16:14]És ugye nem is vonalról beszélünk, hanem egy egyre szélesebb szürke sávról, amit a drónok igyekeznek kontrollálni, illetve az ellenséget megakadályozni a kontrollálásában.
[00:16:25]De például az oroszok azért próbálkoznak, és amit amit az a harcttevékenység jellegének változása magával hoz, hogy a felek most már mindkét fél gyalogsági kiselegységekkel harcol.
[00:16:38]Tehát kettő-égy fős kiscsoportok néha egyedül előreküldve és ott próbálnak tüzérségi tüzet kérni, az ő ők kérni tüzérségi tüzet, vagy csak a jelenlétükkel biztosítani, hogy ott ott valamilyen kontroll van, és az ellensély drónjai ez ellen próbálnak hatni, és akkor a támadó drónjai, az ellenség drónjai próbálják meg kiütni, hogy ez szó szerinte a levegőben történő leütközéssel történik, vagy drónról dobott hálóval fogják meg a másik drónt, vagy a szárazföldi drónokkal támadják egymást.
[00:17:06]Ez ez számtalan olvasata van.
[00:17:10]viszont ugye az az egésznek a lényege, hogy úgymond ezt a drónfölényt elérik, és ezután úgymond a main effort, tehát a a fő katonai tevékenység főcsapás kerül végrehajtásra.
[00:17:20]Ezt se kell hatalmas páncélos kötelékekben gondolkodni, hanem kettő-4 harcjármű, 10-20 ember adott falut vagy erdő sávot próbál meg elfoglalni és ellenőrzés alá alá vonni.
[00:17:32]Na, az oroszok úgy gondolták Kupiansnál, hogy ezt megpróbálnak megint nagyban.
[00:17:34]Ez néha rápróbálnak.
[00:17:36]És a 68.
[00:17:36]gépeset lövészhadosztály 121.
[00:17:40]gépeset lövészred kupansktól északkelett kellet irányba próbált meg támadni a város felé, és 10 darab harcjárművet feszítettek legalább 20-30 fő személyállománnyal együtt.
[00:17:51]A támadás kudarcot vallott.
[00:17:54]Ez egy ilyen szondázása volt az ukránemnek.
[00:17:56]Hát jó drágán.
[00:18:00]Úgyhogy innentől délebbre az oszk folyó mentén itt itt megint igazából már egy másfél éve nagyjából változatlan helyen van a front és Liman település ugye ezt a kedves nézők hallgatók megkeressük a térképen akkor látják hogy ez slovion krematorská azt nagyon jól teszett köszönjük szépen Slovians kremators erővár erődvárostól északra van egy egy ilyen északi bástyája ennek az egész Donbasznak és június hetében ben az oroszok keletről sikeresen beszivárogtak Liman település külső vár külső kis házacskáival.
[00:18:33]Ez két-három fő érdekesség.
[00:18:35]Az ukránok teljes egészségében drónok segítségével számolták fel a beszivárg orosz katonákat, tehát légi és szárazföldi drónokkal.
[00:18:44]Azóta itt is változatlan a helyzet.
[00:18:47]Ugye erről korábban már elmondtam, hogy ugye nagyon nehéz az oroszoknak ezt a területet elfoglalni, hiszen egy ilyen ha óraszárnap szerint gondolkodunk, akkor ilyen 1 órától 4 óráig egy ilyen 10 km széles nyílt terepáv veszi körbe a várost és ezen keresztül kéne valahogy eljutni.
[00:19:04]Hát egyelőre nem igazán sikerül.
[00:19:06]Nem véletlenül próbálták az oroszok az a limant északról, észak-nyugatról átkarolni, és majdnem sikerült is nekik.
[00:19:12]volt 2025 év végén egy ukrán ellentámadása, és Sandri Halova nevű falunál megfogták az orosz előretörést, mert az orosz előretörés egy ilyen lefele nyúló, mint egy csepkőjellegű éket ért el.
[00:19:23]És most az ukránok ennek a észak-nyugati, tehát az orosz észak-nyugati átkerolást észak-nyugati irányból támadják.
[00:19:32]Ez ez nagyon jellemző mindkét félnél amúgy.
[00:19:34]És a Sandri Halloween Nova tengeltől észak-nyugatra itt folyamatos ukrán ellentámadásokról számolnak be az oroszok.
[00:19:43]De ezt is úgy kell elképzelni, hogy a harmadik rohamdandár katonái volt azov katonák hajtják ezt szére jellemzően, hogy három-négy napon keresztül légi és szárazföldi drónokkal folyamatosan próbálják meg úgymond így előbb előbb reszerelni, előbb csiszolni a drón fölényüket.
[00:20:00]tényleg így az orosz drónok elleni tevékenységet, és utána a gyalogság igyekszik azt a maximum egy- két k 1-2 km mélységt és szélességet az ellenőrzése alá vonni és fenntartva az orosz drónok elleni fölén megtartani.
[00:20:12]És ez amúgy pont elég arra, hogy a Liman felé irányuló ez az északnyugati átkorolás ugye ezt ellehetetlenítség.
[00:20:22]Erre ez pont elégséges.
[00:20:25]Ugye továbbra is a Dombasználnál maradva a régi sziverszki irányba ez az ez a igazából ez a egyik vagy a másfeledik, mert nem nem teljesen két hadm irányban az oroszok sikeresek, hanem két olyan van, ahol félig meddig sikeresek.
[00:20:38]Így jön össze statisztikailag az egy sikeres irány.
[00:20:42]Itt felírtam magamnak a település Ry Alexandrifka nevű kis faluról van szó.
[00:20:48]Ez az első olyan fog, amit beszéltünk arról, hogy szíveszket nehéz volt elfoglalni, mert nyílt terep és emelkedik az egész.
[00:20:54]És az emelkedőn kis fasorok, falvak vannak, de alapvetően nehéz előretörni.
[00:21:00]És most ez a Ry Alexandrifkánál elérték a Suha nevű folyót, ez a neve folyónak, és ott az érdekesség, hogy ezt a Luanski népköztársaság második hadtestje hajtja végre.
[00:21:13]További érdekesség, hogy itt már darab Luhanski származású katona sincs.
[00:21:17]Ezeket is orosz önkéntesekkel vagy kevésbé önkéntesekkel töltik fel.
[00:21:19]És ami ez egy igen fontos orosz siker volt, jelzi azt, hogy az ukránok egy teljes héten keresztül hajtottak végre sikertelen ellentámadásokat, mire ebből a faluból kiszorították az oroszokat, és a folyótól elszorították az oroszokat, ezáltal védve folyami átkelő.
[00:21:35]Tehát itt ez a ez az első alkalom volt.
[00:21:38]Ez egy hete, amikor az oroszok elérték ezt a úgymond az utolsó igazi komoly terepakadályt, mielőtt Stovejans Krematowsk elé érnének.
[00:21:46]Hogyha megyünk délebbre, ugye Konstantyi nyitifkáról van most szó sok.
[00:21:51]Ugye ez a újabb sikeres orosz vagy sikeresnek tűnő orosz városi harc.
[00:21:56]Ezt megint el kell mondani, amit Porchosnál elmondtunk, hogy bekerített várost az ukrán hadsereg sikeresen még nem védett meg.
[00:22:04]Tehát Mariup volt nyilván az determinálta, hogy egyik oldalról az oroszlok, másik oldalról a tenger, az az egyértelműen eldőlt.
[00:22:12]De utána Bahmut, Csasivjár, Toreck, Avgyifka, Vukledár, Severodonyeck, Klissy Csansk, ugye ez egy összenőtt város a folyó két oldalán, szintén Budapest csak kicsibe.
[00:22:24]Ezeket ezeket nem sikerült az ukránoknak megvédeni.
[00:22:26]Chasí jár még félig meddig ukrán kézen van, mondjuk inkább csak 5-10%-ban, de ezeket nem sikerült után megvédeni, és csassívjár kivételével az összes városnak az elfoglalása úgy ért véget, hogy az oroszok mégiscsak majdnem bekerítették.
[00:22:42]Mindig az az oroszok igyekeztek bekeríteni a városon kívülről.
[00:22:46]Ez egyszer se sikerült nekik.
[00:22:49]Ez itt itt voltak általában nagy- ukrán győzelmek, védelmi sikerek.
[00:22:50]Utána az oroszok elkezdték berágni magukat a beépített területre.
[00:22:55]És majd itt is beszélhetünk már bő egy másfél évvel ezelőtt is, hogy a beépített területen úgymond most könnyebb előretörni, mert jobban rejti a gyalogságot és ez ilyen bite and hold rendszerrel igyekeznek az oroszok beszivárogni és hogy milyen érdekes, megint egyszerre két állítás igaz.
[00:23:12]Konstantin nyifáért nagyon sok orosz katona halt meg, mégis a veszteségek alapvetően alacsonyak.
[00:23:16]De azért érdekes, mert ugye itt időben elnyúlik az egész.
[00:23:20]Hát Konzantyi nyitkában már 2025 év elején elkezdtek betörni az oroszok.
[00:23:24]Tehát tavaszal tehát lassan több mint egy éve tart ez is.
[00:23:28]Impár Toreck tartott az is egy ilyen meg nem énekelt 16-18 hónapos városi csata volt és tehát alapvetően nagyon hosszú ideje tart, tehát nagyon sok orosz katona hal sebesül megérte, de egyszerre mégis kevés katonát vetne most, hogy a a városnak nagyjából a több mint fele orosz ellenőrzés alatt áll, ez 10050 orosz katona van az az a ebben a városban.
[00:23:51]Tehát ez nem sok.
[00:23:51]Tehát a ugye a régi 2022-es elvek szerint egy ekkor város elfoglásához ilyen 10-200 katonára lett volna szükség.
[00:23:58]Most meg ezt 100-250 katonával tartják az ellenőrzés alatt.
[00:24:02]Ugye ez is a drónoknak köszönhetően.
[00:24:04]Tehát ezek főleg amit Pokroxnál beszéltünk, hogy a egymá gyalogságát fedező drón és tüzeliségi ernyőt próbálják meg a saját dróna és tüzeliséggel leszorítani a másikról, és aztán így a fedezet nélkül marad gyalogságra rámenni.
[00:24:16]Ez az enti éri dinájal kiselegység szinten.
[00:24:19]Nagyjából ez men konzenti nyifába is.
[00:24:21]Így egy habűveleti probléma van.
[00:24:23]Konzatyi nyitivkát délről igyekez délről sikeresen jönnek felfele az oroszok.
[00:24:32]Viszont északról is muszáj lenne, hogyha azt a sikert, amit eddig beszéltünk, folytatni akarják.
[00:24:37]Csak északról ugye még Csaszívjár, illetve Cservone nevű falu környékén, ott még az ukránok stabilan tartják magukat.
[00:24:43]Tehát itt itt még amiőtt a várost elfoglalnák és fenntarthatóan kezükbe akarják tartani, egy továbbra is egy nagyjából egy két éves sikeresen védekező ukrán állásrendszert kellene felszámolni.
[00:24:56]Tehát itt a kérdés, hogy jó, de az oroszok el fogják foglalni Konzantyi nyityi?
[00:25:00]Igen, és ez egy fontos győzelem lesz, hiszen a Donbas utolsó erődalának odalát jelentő városok közül az elsőt el fogják foglalni, de szerintem ez leghamarabb idén nősz, tehát hogy október november lehet, hogyha minden így megy tovább.
[00:25:15]Ez ugye a nagy ha.
[00:25:15]És akkor lapozok a jegyzeteimben, ugyanis fontos dolgoktól is történtek, vagy ezek is fontosak, de másképp fontos dolgok is történtek.
[00:25:25]az általam csak délkeleti saroknak hívott területen, ami régen Velikoromaszika Wuhnedár volt.
[00:25:29]Itt egy hatalmas ukránsikerről számoltunk be, és ennek is a lényege mai mai háború jellegzetességeiből nem is a a sebessége, hanem a fenntarthatósága.
[00:25:42]Tehát itt 2026 február eleje óta folyamatosan tudnak az ukránok előre törni, és mindig máshol.
[00:25:48]Itt a 31, 141.
[00:25:52]gépesett lövészdandárok megerősítve az ezek ukrán alakulatok a 95 légiand dandárral szó szerint legyőzték a az orosz 29 hadsereg erőit.
[00:25:59]Itt azért nem tudok megnevezni kisebb egységeket, mert az oroszok se tudják pontosan, hogy melyik egység hol harcol.
[00:26:07]Hatalmas a felfordulás.
[00:26:09]Ugye az előbb beszéltem arról, hogy hogy működik ez a támadás.
[00:26:13]Ugye általában, hogy három- négy napig, vagy akár heteken keresztül csak a drónokkal úgymond puhítják, és aztán jön a gyalogság.
[00:26:20]Itt ugye az ukránoknak sikerült azt elérni, hogy az oroszok itt támadással voltak berendezkedve.
[00:26:24]Ez ugye Wovcsa folyó és Olexandrifka falu környéké felé támadó orosz csoportosítás lett volna, amit amúgy már 25 nyarán megállítottál pont a komisuakai katlancsata után.
[00:26:35]Ezután mentek le az oroszok dél felé, hújánpója felé, és ott érdekes, a mai napig jobban állnak, mint ennek az iránynak az északi fedező szárnyán.
[00:26:41]Itt lényeg, az oroszok támadása voltak berendezkedve, és egyszerűen nem volt kiépített állásrendszer, nem volt védelemre beállított katonai szervezet, nem voltak megszerezve a tűztámogatás, az erősítések, az ellenlökések, hanem úgymond idézeljében csak a gyalogsági kiselegységek voltak futószalagon előrekül, de mögöttük meg az őket támogató tüzérség.
[00:27:02]És hogyha ez még mindig azért előjön az oroszoknak az a problémája, hogy nagyon merev a döntésali rendszerük, és hogyha szembesülnek egy új problémával, azt nagyon nehezen tudják megoldani.
[00:27:12]És itt orosz források beszélnek, ugye a sikeres drónfel és a gyalogsági beszárgás után 5-8 akár 10 km mély ukrán gépesített előretörésekről.
[00:27:24]És például Komisuak falut, ami egy fontos folyami átkelő, azt visszafoglalták annak a elég súlyos körvények közötti elvesztése után 10-11 hónappal.
[00:27:33]Ez azt jelenti, hogy az ukránok a sikerkifejlesztése fjelzést is jól tudják végezni.
[00:27:38]Inkább az áttörést, tehát az áttörést, és ez ebben a esetben igaz, tehát hogyha az oroszok nem készülnek védelemre, az oroszok nem próbálnak állásrendszereket kiépíteni, akkor igen.
[00:27:48]És hogyha az ukránok beleteszik azt az egy-két hónap erőfeszítést, amit a a drón és tüzeliség előkészítésre bele kell tenni, mert például az ukránok ezzel már próbálkoztak egyszer márciusban, amikor a egy 29.
[00:28:02]hadseregtől egyel délebbre harcoló 36.
[00:28:04]és ötödik gárda hadseregeket akarták legyőzni.
[00:28:07]Ott például csak az áttörést már erre teszelték az oroszok és az ukránoknak súlyosességet okoztak.
[00:28:14]Jó néhány páncélos ki is lőttek az orosz drónok meg páncéltörőrakéták.
[00:28:18]Viszont az ukránok akkor rájöttek, hogy nem egy teljes hosszú ív ellen kell támadni, hanem csak egy teljes hosszú ív északi szárnya ellen.
[00:28:24]És igazából ezzel azt érték el, ezt említett Komisuak falu környékén, hogy most már ugye a 29.
[00:28:32]hadsereget visszanyomták annyira, hogy ami Huljár Poyénél meg ott a a Hajcsú és Jancsú folyók környékénél mindig magát jól tartó és előreó törő orosz 36.
[00:28:39]és öö hadseregnek a hadműveleti mélységét kezdték fenyegetni.
[00:28:45]és a már hadm mélység.
[00:28:48]Két dolgot szeretnék még ehhez elmondani.
[00:28:49]Ugye 2023 év vvégén, mikor először találkoztunk, akkor én elmondtam, hogy a támadásnak nem az a sikeres módja, hogy elég erőt beleteszünk és áttörünk, hanem ilyen idézőles mini heront kell létrehozni.
[00:29:03]Hogyha emlékeznek még a kedves nézők, hallgatók, 22 részén a hersoni orosz hídfőt úgy számolták fel az ukránok, hogy a folyón átvezető az a nyipró folyón átvezető orosz logisztikai folytópontokra, ést hidag ponton hidakra folyamatosan csapásokat mértek.
[00:29:19]Ezáltal elvágták azt az elég jelentős orosz erőt, és végül így úgymond elsorrasztották, és ki tudták őket tolni, illetve az oroszok visszavonultak.
[00:29:30]És ezt kell csinálni harcászni szinten.
[00:29:32]Meg kell nézni, melyik az a kis falu erdősor, amelyik nekünk ott a célpontunk valamiért.
[00:29:37]És ahhoz vezető logisztikai utakat kell elvágni, elvágva tartani heteken keresztül.
[00:29:42]Amúgy ezt csinálják, hogyha az ukránok és utána ezt el lehet foglalni.
[00:29:45]És az ukránok dróntechnikában elérték azt, hogy ezt már nem csak kis harcászi szinten, hanem hadműveleti szinten is tudják csinálni.
[00:29:52]Orosz mbloggerek panaszkodnak arról, például az ötödik Gardeványi hadsereghez tartozó ilyen források, hogy 8 100 km mélységben folyamatos csapásokat kapnak ukrán drónoktól és egyszerűen ugye a harcéri logisztika úgy néz ki, hogy az utolsó 10-100 km-t gyalogják meg kis kéziko banyatankal satöbbel.
[00:30:12]Tehát konkrétan de ténylegesenkal visont ténylegesen viszont nincs más.
[00:30:17]vagyok ugye szárazföldi drónokkal, ugye távirányítós kiskocsikkal hozzáfisztik a sebesültet, üzemanyagot, lőszert, üzemanyagot annyira már nem kell, vizet, kaját viszont 80- 100 km ezt nem lehet megoldani.
[00:30:29]M amikor a hadosztálynak meg a dandárnak a mélységében se tudsz már egy lerakni egy tüzérségi lőszerdepót vagy szerelőműhelyt.
[00:30:36]Na az már gond.
[00:30:36]És ez alapvetően fenyegeti az orosz haderő támadási képességeit, ha amennyiben ezt a hatást az ukránok fenntarthatóan tudják folytatni.