Hit Rádió 47:58

Oroszország már az utolsó erődöket ostromolja: Kritikus helyzet Ukrajnában? - Demkó Attila

iráni-amerikai konfliktusukrán háborúgeopolitikadezinformációbéketárgyalásokközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
Oroszország már az utolsó erődöket ostromolja: Kritikus helyzet Ukrajnában? - Demkó Attila
tl;dr
  • Az iráni–amerikai megállapodás nem békeszerződés, hanem egy titkosított szándéknyilatkozat, amely a tárgyalások újraindítását célozza a nukleáris kérdésben
  • A Hormuzi-szoros blokádjának feloldása és egy 300 milliárd dolláros helyreállítási alap terve stratégiailag kedvezőtlen, mivel Irán fizetség nélkül exportálhat olajat
  • Izrael számára rendkívül hátrányos, hogy az USA és Irán a részletek megosztása nélkül állapodott meg, és Trump nyilvánosan bírálta Netanjahut
  • Kosztjantinyivka, a donbaszi védelmi rendszer déli kapuja, heteken belül eleshet; a várost mindössze 300, embertelen körülmények között harcoló ukrán katona védi
  • „A drón a szegény ember precíziós fegyvere" – Demkó Attila

  • Az iráni vezetésben a háború miatt a mérsékelt időseket egy radikálisabb, személyes tragédiáktól is motivált fiatal generáció váltja fel
  • Kína csendben építkezik, miközben az USA háborúi miatt visszafogott hatalomnak tűnik, noha a Dél-kínai-tengeren és Közép-Ázsiában maga is terjeszkedik
  • A nyugati média szisztematikusan félrevezet a háború állásáról, az eltérő narratívát képviselő újságírókat azonnal „orosz propagandistának" bélyegzik
  • Oroszország nem érdekelt a tűzszünetben, amíg a teljes Donbaszt el nem foglalja; a béketárgyalások helyszínéről Putyin és Zelenszkij között nincs egyetértés
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az iráni–amerikai fegyverszüneti megállapodás háttere és következményei

A megállapodás jellege és Trump motivációi

Demkó Attila szerint a héten bejelentett iráni–amerikai megállapodás nem egy átfogó békeszerződés, hanem egy „Memorandum of Understanding” (szándéknyilatkozat), amely elsősorban a tárgyalási folyamat elindítását célozza, kiemelten a nukleáris kérdésben. A dokumentum tartalma egyelőre nem ismert – állítólag még az izraeliek sem fértek hozzá, és a sajtóba sem szivárogtak ki részletek. Demkó ezt gyanúsnak tartja:

„Ha ez annyira jó lenne Donald Trumpnak, meg az Egyesült Államoknak, akkora győzelem lenne, akkor miért ne hozták volna nyilvánosságra?” – Demkó Attila *

A szakértő úgy látja, Trump számára belpolitikai létszükséglet volt a háborúból való kiszállás, mivel a konfliktus népszerűtlen és nem hozott egyértelmű sikereket. Demkó szerint Trump képes volt „vonalat húzni”, leírni a veszteségeket és új lapot nyitni, ami ritka politikai erény. Ugyanakkor felvetette, hogy a félidős választások után akár újra is nyithatja ezt a fejezetet.

A Hormuzi-szoros megnyitása és Irán gazdasági előnyei

A fegyverszünet már április 7-e óta érvényben van, bár mindkét fél megszegte. Az igazi újdonságot a Hormuzi-szoros megnyitása és az iráni hajók elleni blokád feloldása jelenti. Két iráni hajó már elhagyta a blokádövezetet 3,8 millió hordó olajjal, és egy másik hajó is megérkezett Iránba feltöltésre. Demkó hangsúlyozta, hogy korábban fel sem merült, hogy Iránnak fizetni kellene azért, hogy átengedje a hajókat, most viszont egy 300 milliárd dolláros helyreállítási alap létrehozása is napirendre került. Ez stratégiai szempontból rendkívül kedvezőtlen fejlemény.

Izrael helyzete és a megromló amerikai–izraeli viszony

Demkó Attila részletesen elemezte, hogy a megállapodás Izraelnek kifejezetten rossz, mivel a három háborúzó félből kettő (USA és Irán) anélkül állapodott meg, hogy a harmadik (Izrael) ismerné a részleteket. Ez rendkívül ritka helyzet Izrael számára. Trump az elmúlt napokban erősen kritizálta Netanjahut, és a köztük lévő szoros kapcsolat megszakadni látszik.

„A politikában nincs igazi barátság, szimpátiák lehetnek, de valódi barátság nem nagyon van.” – Demkó Attila *

Demkó emlékeztetett, hogy Trump első adminisztrációja rendkívüli gesztusokat tett Izraelnek (Jeruzsálem fővárosként való elismerése, a Golán-fennsík izraeli területként való elismerése), ám Netanjahu olyan tanácsokat adott Trumpnak Iránnal kapcsolatban, amelyek végül „vékony jégre” vitték az amerikai elnököt. A szakértő szerint Trump személyesen éli meg a világot, és most úgy érezheti, hogy Netanjahu rossz tanácsokkal politikai károkat okozott neki.

Hosszabb távon aggodalomra ad okot, hogy az Egyesült Államok elkötelezettsége Izrael iránt csökken. Demkó ugyanakkor nem tartja valószínűnek, hogy Izrael léte közvetlenül veszélybe kerülne, mivel az ország nukleáris hatalom, és katonailag soha nem volt olyan erős a környezetéhez képest, mint most. Ugyanakkor Izrael jelentős mértékben függ az amerikai hírszerzési, katonai és ipari támogatástól – egy 10 milliós ország nem képes minden komponenst önállóan legyártani.

Az iráni háború tanulságai: az aszimmetrikus hadviselés kora

Demkó szerint az iráni háború – csakúgy, mint a dél-libanoni és az ukrajnai konfliktus – azt mutatja, hogy egy új típusú hadviselés van kialakulóban. A technológiailag gyengébb fél viszonylag egyszerű eszközökkel (pl. drónokkal) képes hatalmas károkat okozni.

„A drón a szegény ember precíziós fegyvere, és tényleg, mert pár ezer dollárból megsemmisülhet akár egy nagyon drága eszköz is.” – Demkó Attila *

Példaként említette, hogy Dél-Libanonban Merkava harckocsikat és önjáró tarackokat találnak el drónokkal, és az izraeli veszteségek (30 feletti halott) izraeli mércével mérve jelentősek.

Irán belső helyzete és a radikalizálódás veszélye

Demkó felhívta a figyelmet arra, hogy az iráni vezetésben a háború következtében a mérsékeltebb, idősebb generáció (köztük a legfelsőbb vezető, Hamenei) helyét egy fiatalabb, radikálisabb réteg veszi át. Hamenei korábban fatvával tiltotta meg a nukleáris fegyver fejlesztését, ám azok, akik ezt a vonalat képviselték, mára nagyrészt halottak. A jelenlegi vezetők, mint Mojtaba Hamenei, személyes tragédiákat is elszenvedtek (családtagok halála), ami tovább radikalizálhatja őket.

„Gondoljuk ezt mindenki végig, hogyha a fél családját megöli egy külső ország, akkor mennyire másként fog a világról gondolkodni.” – Demkó Attila *

Irán gazdasága már a háború előtt is instabil volt, magas inflációval és belső elégedetlenséggel. Az újjáépítéshez szükséges 300 milliárd dolláros alap forrása kérdéses: közvetlen amerikai pénz nem várható, mert az Trump belpolitikai bukását jelentené. Valószínűbb, hogy a szankciók feloldása és a világpiaci áron történő olajértékesítés hozhat bevételt Iránnak – ez viszont Kínának kedvezőtlen, mivel eddig olcsóbban jutott iráni olajhoz.

Az orosz–ukrán háború aktuális helyzete

A donbaszi front és Kosztjantinyivka ostroma

Demkó Attila határozottan cáfolta azt a nyugati médiában elterjedt narratívát, miszerint Ukrajna megfordította volna a háború menetét. Elismerte, hogy az ukrán dróncsapások komoly károkat okoznak az orosz olajfinomítókban és logisztikában, és hogy az orosz előretörés több irányban lelassult, de hangsúlyozta: a legfontosabb irányban, a donbaszi fronton az oroszok jól állnak.

A négy nagy erődvárosból (Druzsivka, Kramatorszk, Szlovjanszk, Kosztjantinyivka) álló védelmi rendszer déli kapuja, Kosztjantinyivka eleste küszöbön áll. Demkó szerint a város a nyáron, de akár egy hónapon belül eleshet. A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy orosz források szerint is mindössze 300 ukrán katona védi a 60 ezres várost.

„Jönnek ki a katonák, egyiket 93 nap után váltották le. 93 nap még abba a gatyába volt, meg abba az alsóneműbe, ami bement 93 napja. Tehát ilyen állapotban van az ukrán haderő Konstantinában.” – Demkó Attila *

A szakértő kiemelte, hogy a városi harcok más dinamikát követnek, mint a nyílt terepen vívott ütközetek. Míg a sík, nyílt terepen (mint az Alföld) a drónok miatt rendkívül nehéz előrehaladni, addig a beépített területen az épületek fedezéket nyújtanak, és a frontvonalak gyakran összemosódnak.

A háború megítélése és a békekilátások

Demkó szerint az ukránok már régen elfogadnák a jelenlegi tűzszüneti vonal befagyasztását, ám Oroszország nem hajlandó erre. Az oroszok célja a teljes Donbasz elfoglalása, és csak ezután lehetnek hajlandóak tárgyalni. A szakértő felidézte az úgynevezett „ankarai megállapodás” feltételezett tartalmát, amely szerint Zaporizzsja és Herszon térségében húzták volna meg a vonalat, cserébe az oroszok kivonultak volna Szumi és Harkiv megyéből, Ukrajna pedig a Donbaszból – ez azonban politikai öngyilkosság lett volna Zelenszkij számára.

Demkó óva intett attól a feltételezéstől, hogy az orosz lakosság szenvedése automatikusan Putyin elleni forduláshoz vezetne. Szerinte a hasonló kulturális beidegződések miatt az oroszok – az ukránokhoz hasonlóan – a szenvedésre inkább a háborús erőfeszítések fokozásával reagálhatnak.

Nagyhatalmi dinamika: Kína, Oroszország és az Egyesült Államok

Kína stratégiai nyertese a konfliktusnak

Demkó Attila úgy véli, Kína számára Donald Trump és az amerikai háborúk egyértelműen ajándékot jelentenek. Míg az Egyesült Államok „a káboja kimegy és lövöldöz a főutcán”, addig Kína „nyugodtan tereli a riksáját és építkezik”. A szakértő szerint Kína ügyesen használja ki, hogy az USA háborúi miatt a nemzetközi közvélemény szemében Kína tűnik a józan, visszafogott hatalomnak.

Ugyanakkor Demkó hangsúlyozta, hogy Kína sem „grállovag”, hiszen a Dél-kínai-tengeren szuverén országokkal szemben is kemény eszközökkel él, és Közép-Ázsiában is területszerző politikát folytat. A tajvani kérdésben azonban – Demkó szerint – Kínának „full igazuk van”, mivel Tajvan nemzetközi jogilag nem szuverén ország, és a világon senki nem ismeri el független államként. A szakértő élesen bírálta a nyugati narratívát, amely szerinte elmossa ezt a tényt, és azt a hamis képet kelti, mintha létezne egy „Tajvan” nevű független ország.

Oroszország rövid távú gazdasági előnyei

Oroszország számára a háború több mint 100 napján át tartó magas olajárak jelentős bevételt hoztak – Demkó 10 milliárd dolláros nagyságrendről beszélt. Emellett az Iránnak szánt fegyverszállítmányok (pl. Patriot rakéták) most már biztosan nem kerülnek Ukrajnába, ami szintén az oroszokat segíti. Moszkvában azonban valószínűleg nem bontottak pezsgőt a háború végén, mivel a konfliktus lezárása összességében nem kedvező számukra.

Az amerikai belpolitika és a félidős választások

Demkó szkeptikus azzal a médianarratívával szemben, amely Trump biztos vereségét vizionálja a félidős választásokon. Emlékeztetett, hogy Trump az utolsó pillanatban adókedvezményeket és egyéb intézkedéseket vezetett be, és ha sikerülne Kubában eredményt elérnie (ami mozgósítaná a sok millió kubai gyökerű amerikai szavazót), az jelentős politikai tőkét kovácsolhatna. Kuba gazdasága ugyan a földön hever, de a rendszer jól szervezett és ellenálló – kérdéses, hogy novemberig lehet-e ott áttörést elérni.

A republikánusokon belüli utódlás kapcsán Demkó megjegyezte, hogy nem mindegy, ki követi Trumpot: Marco Rubio egy intervencionista politikus, aki számára Kuba személyes ügy, míg más jelöltek más irányvonalat képviselhetnek.

A nyugati média torzításai és a narratívaépítés

Demkó Attila a beszélgetés során többször is éles kritikát fogalmazott meg a nyugati mainstream médiával szemben. Szerinte a sajtó tudósításai szisztematikusan félrevezetik a közvéleményt, különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatban.

„Gyakorlatilag ugyanazok a címek vannak. Ukraine turns the tide. The tide is turning Ukraine. Csak a szavak sorrendjét változtatják. Ennyit a nyugati médiáról, a nagy nyugati médiáról, hogy ennyit kérdeznek a valóságról.” – Demkó Attila *

Példaként hozta fel, hogy a BBC és más nagy hírszervezetek nem számolnak be az ukrán katonák embertelen körülményeiről, a kiégett járművek tömegéről vagy arról, hogy a donbaszi fronton milyen súlyos a helyzet. Demkó szerint ez a torzítás nem új keletű: már a délszláv háború idején is hasonló volt a helyzet, csak akkor még nem állt rendelkezésre az internet demokratizáló ereje, hogy ezt ellenőrizni lehessen.

A szakértő úgy látja, hogy a nyugati újságírókra erős csoportnyomás nehezedik: aki eltér a hivatalos narratívától, azt azonnal „orosz propagandistának” bélyegzik. Ez a „hordaszellem” komoly problémát jelent a fővonalbeli médiában.

A G7 csúcs és a béketárgyalások lehetősége

A G7 csúcs kapcsán Demkó elmondta, hogy az európai vezetők abban reménykednek, hogy Trump a közel-keleti konfliktus lezárása után nagyobb figyelmet szentel Ukrajnának, és le akarja zárni azt a háborút is. A sajtókampány, amely Ukrajna győzelmét hirdeti, részben azt a célt szolgálja, hogy Trump – aki köztudottan szereti a győzteseket – hajlandóbb legyen kiállni Ukrajna mellett.

A béketárgyalásokkal kapcsolatban ellentmondásos jelek érkeznek: Putyin Moszkvába hívta Zelenszkijt, Zelenszkij viszont Washingtont javasolta helyszínként. Demkó szerint azonban a valódi kérdés nem a tárgyalási hajlandóság, hanem az, hogy Oroszország jelenleg nem érdekelt a háború befagyasztásában – előbb a Donbaszt akarják bevenni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Nagy Batoly Atán”: A műsorvezető neve, az ASR valószínűleg torzította. A pontos név nem rekonstruálható a rendelkezésre álló referencialista alapján.
  • „VZ vezetésével, akár Ubigo vezetésével”: Valószínűleg amerikai politikusok nevei (pl. JD Vance és valaki más), de a torzítás mértéke miatt nem azonosíthatók egyértelműen.
  • „Ankorigi megállapodás”: Feltehetően az „ankarai megállapodásra” utal, de a kontextus alapján nem zárható ki más értelmezés sem.
  • „a Tabert mondta”: Lehet, hogy „a The Telegraph” vagy egy hasonló médium, de a szövegkörnyezetből nem derül ki pontosan.
  • „az osztála tebir”: Értelmezhetetlen szótöredék, valószínűleg az „orosz propaganda” vagy hasonló kifejezés torzult alakja.
  • „a vók ügyekkel kapcsolatban”: Valószínűleg a „woke” kifejezés torzult alakja, de a pontos jelentés bizonytalan.
  • „DSL háború”: A „délszláv háború” rövidítése vagy torzulása.
  • „a Flöpszigetekkel”: Feltehetően a „Fülöp-szigetek” torzult alakja.
  • „a délkénai tengeren”: A „Dél-kínai-tenger” torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Sok szeretettel és tisztelettel köszöntöm a Hit Rádió és a Glóbusz minden kedves nézőit és hallgatóját.

[00:00:02]Én Nagy Batoly Atán vagyok.

[00:00:04]Végem itt a stúdióban Demco Attila, az NK John Lukács intézetének programvezetője.

[00:00:10]Szervusz Attila!

[00:00:10]Köszönöm szépen, hogy itt vagy.

[00:00:11]Köszönöm a meghívást.

[00:00:13]Ennek a hétnek a legjelentősebb eseménye talán az Irán és az Egyesült Államok közötti béke vagy fegyverszünete lesz pénteken.

[00:00:20]Ugye hétfőn jelentette be Donald Trump a születésnapján.

[00:00:22]Egyfajta születésnapi ajándékként ezt adta az irániaknak.

[00:00:27]Számíthatunk arra szerinted, hogy ezzel most már le fog záródni tényleg ez a háború?

[00:00:31]Azért február 28 óta zajlik, vagy hát 2023 október 7e óta ki honnan számítja, és az olajra elég negatív hatással volt.

[00:00:40]Most úgy látszik, hogy a piacok megnyugodtak.

[00:00:41]Péntektől akkor most már fegyverszünet lesz.

[00:00:46]Fegyverszünet van már április 7e óta.

[00:00:49]Nyilván egy olyan fegyverszünet, amelyet mind a két oldal megszegett.

[00:00:54]Nem hiszem, hogy ez a ez a nagy novum nagy novum ebben a hormozi szoros megnyitása, illetve az iráni iráni hajókelleni blokád feloldása.

[00:01:03]Tehát két iráni hajó már el is hagyta a blokkád öövezetet 3,8 millió hordó olajjal.

[00:01:07]Ez megy a virágpiacra, hozza a pénzt Tiránnak.

[00:01:13]Egy hajó meg beérkezett Tirányba, hogy föltöltsék, illetve hát egyre több hajó tud már kimenni a hormoni szarosból.

[00:01:20]Tehát ez itt a az újdonság, nem a fegyverszünet.

[00:01:22]Ez nyilván nem egy békem megállapodás, ez egy lesz, ez egy egyet egy nyilatkozat lesz.

[00:01:30]Memorandum of understanding angolul, amely alapján elindul a béke folyamat, vagy a tárgyalási folyamat elsősorban a nukleáris kérdésről, de nem kizárólag a nukleáris kérdésről.

[00:01:39]Az, hogy mi van ebben a Memorandum of understandingban, nem tudjuk.

[00:01:43]Állítólag az izraeliek se tudják, sajtó nem tudja, nincsenek kiszivárogtatások.

[00:01:49]Tehát ez is egy óriási kérdés, hogy ebben mi van.

[00:01:54]Tehát most itt a ködöt fogom szurkálni, de nekem nagyon úgy tűnik, hogy azért ugye itt csak logikusan tudunk következtetni, ha ez annyira jó lenne Donald Trumpnak, meg az Egyesült Államnak akkora győzelem lenne, akkor miért ne ho volna nyilvánosságra?

[00:02:10]Jelem vasárnap volt a szülőnap, és amerikai idő szerint vasárnap történt a digitális aláírás.

[00:02:17]Magyar idő szerint volt ez már hétfő, és én itt élőben néztem az Algjezirát, amikor kijött, talán még éjfél előtt volt egy pár perccel.

[00:02:25]Tehát összességében azt kell látni, vagy azt én én így látom, hogy a Donald Trump számára az egy létszükséglet volt belpolitikai szempontból, hogy kiszálljon ebből a népszerűtlen és nem túl sikeres háborúból.

[00:02:41]Ezt megtette mindenképpen.

[00:02:41]Én azt, hogy belépett a háborúba, nem tartottam bölcsnek az elején se.

[00:02:45]Itt nálad is beszéltünk erről.

[00:02:50]Az, hogy kiszállt, viszont jónak tartom, mert a legok politikus ugye ha már nagyon sok tétet rakott bele egy háborúba, vagy egy küzdelembe, akkor nem tud kiszállni.

[00:02:58]nem tudja azt mondani, hogy oké, rengeteg mindent beleraktam, az eredmény az nem az, amit vártam, de ha még tovább rakom a téteket, akkor még többet fogok veszteni.

[00:03:09]És általában ez van.

[00:03:09]Ez van szerintem az orosz-ukrán háborúban is mind a két fél még többet vesz, mintogyha korábban megállapodnak, vagy el se kezdődik a háború, ugye 20-21-vel talán még meg lehetett volna egyezni húzva biztosan.

[00:03:26]És itt is ezt, tehát itt itt nem ezt látjuk, legalábbis egyelőre, hanem az, hogy Donaldám húz egy vonalat, itt vannak a nyerességek, az nem túl sok, itt vannak a veszteségek, az nem kevés, de leírom, leírom és kezdek egy új lapot.

[00:03:41]Lehet ez is, lehet az is, hogy úgy gondolkodik, hogy a félidős választások után újra lehet nyitni a fejezetet.

[00:03:50]Lehet az is, hogy tényleg hisz benne, hogy ebből béke lesz.

[00:03:55]De neki ez most nagyon kellett, ami viszont Izraelnek, Benjamin Netanyahunak nem jó.

[00:04:02]Tehát itt van egy faktor is.

[00:04:02]Itt a három háborúzó félből kettő állapodott meg, és a harmadik nem tudja, hogy mi van a megállapodásban.

[00:04:09]Tehát azért Izrael nagyon ritkán van ilyen helyzetben, hogy ennyire ennyire a partonalra rakják.

[00:04:17]Ez, hogy Izrael ilyen helyzetbe került, ezt ezt magának köszönheti, vagy ez rajta kívül történt?

[00:04:20]Ugye azért Trump főleg az elmúlt pár napban elég erősen kritizálja Netutt, és a köztük levő Nexus barátság úgy látszik, hogy végetért.

[00:04:29]Tehát a politikában nincs igazi barátság, szimpátiák lehetnek, de de valódi barátság nem nagyon van.

[00:04:37]Tehát amikor Magyarországon is, hogy ennek a barátja meg annak a barátja legfeljebb, azt lehet mondani, hogy a szövetségese.

[00:04:42]Persze van egy régi kapcsolat a két vezetők között.

[00:04:46]Az első trump adminisztráció rendkívüli dolgokat tett Izrael érdekében.

[00:04:51]U, hogy Jeruzsálem elismerése fővárosként a Golánfensíkot, ami nemzetközi jogilag egy meghódított terület, elismerte az USAI izraeli területnek.

[00:05:00]Tehát egyébként ez egy precedens Ukrajnára nézve, mert katonai eszközökkel meghódított terület a nemzetközi jog szerint.

[00:05:08]Nyilván én voltam a Golánon, imádok ott túrázni, de jogilag ez ugye nagyon szépen megcsinálták egyébként a Golánt.

[00:05:17]A szíriai részről ez már nem mondhat, hogy Szíriában maradt részről ez nem mondható el, mert ott az Iszlám állam integetett még nem is olyan rég, és lehet, hogy vissza fognak jönni.

[00:05:26]Tehát az nem egy kellemes helye a szíriai részagolának.

[00:05:28]Na mindegy, ez csak egy zárójel.

[00:05:29]A lényeg az, hogy Amerika rengeteget adott.

[00:05:31]Trump rengeteget adott Netanyahunak meg Izraelnek.

[00:05:37]De én attól tartok, hogy ez a ez barátság, ha nem is a vége, egy szép barátságnak, ha nem is a vége, de egy jelentős megszakadása.

[00:05:46]Miért?

[00:05:48]Azért, mert Netanyahu olyat ígért Trumpnak, ugye ez Netahu háborúja elsősorban.

[00:05:53]Ez egy régi projektje Netanyahónak.

[00:05:59]Emlékezzünk vissza, hogy mindig két hétre van Irán a nukleáris fegyvertől, ami nem volt igaz.

[00:06:03]Ez abszolút nem volt igaz.

[00:06:06]Ö előtt egyáltalán nem, mert nem volt magasra dósítottán.

[00:06:13]2021 után dósították föl a 20%-os szint fölött már az magas szinten high energy uranium 60%-ig.

[00:06:20]Ez ugye ez már azért volt, mert kilépett Trump 2018-ban.

[00:06:29]Tehát a lényeg az, hogy itt végig nagyon erős befolyása volt Netjaónak Trumpra, hogy kemény vonal, kemény vonal, kemény vonal, és eddig sikeres volt valamilyen szinten, amit Netanyahu tanácsolt, mert kilépett a az Obamféle megállapodásból, nem lett baj.

[00:06:48]Keményen fellépett Irán ellen, ugye megölték a forradalmi gárda parancsnokát, nem lett baj.

[00:06:51]2025-ös akció.

[00:06:54]H egy amerikai csapással ért véget a 12 napos háború, nem lett baj.

[00:07:00]Na most baj lett.

[00:07:00]Tehát rávitte a vékony jégre Netanyahu.

[00:07:02]És ugye Donald Trump a győzelmeket szereti, meg a győzteseket, meg a jó tanácsokat szereti.

[00:07:09]És ő nagyon személyesen látja a világot.

[00:07:12]Tehát itt nincs túl sok elvontság abban, hogy ő látja a dolgokat.

[00:07:13]Nem felülről néz, nem úgy nézi, hogy kérem, Netanyó nekem rossz tanácsot adott, rossz hírszerzési információt hozott, rávitt a vékony jégre, ezért politikai járatfizetek.

[00:07:24]És folyamatosan fizeti Donald Trump.

[00:07:26]Tehát itt lehet egy meghasonlás a két vezető között.

[00:07:32]Eleve Izrael és Amerika között már van egy van egy távolodás.

[00:07:38]Nem, ez nem most kezdődött, ez nem csak azért van, mert mert rosszul sikerült ez az iráni háború, hanem egyszerűen azért, mert Amerika tényleg fordulna befele, és Izrael ebben az értelemben nem egyre kevésbé prioritás.

[00:07:50]A a demokratáknak meg a progresszívoknak pedig Izrael egyre inkább egy elnyomó apartállam, ahogy ők nevezik.

[00:07:57]Nyilván ez így ez így ebben a formában egy erős túlzás, de de a Gázai háborúban azért történt sok minden.

[00:08:06]Mert egyébként, hogyha valaki jár Izraelbe, azért mondjuk Telvibba mind a két nyelven kint van minden, azért a izraeli arabok jobban élnek, mint a palesztin területeken élők, nem is beszélve mondjuk a Szíriában, Libanonban, máshol élőkről.

[00:08:18]Tehát ez is egy sokkal komplexebb kép annál, mint amit a nyugati, főleg baloldali médiahoz, hogy itt egy szörnyetegelnyomó állam lenne.

[00:08:26]Tehát tehát ez ez egy erős túlzás.

[00:08:30]Nyilván nem azt jelenti, hogy minden rendben van.

[00:08:31]Tehát visszatérve a a tehát van egy van egy van egy van egy divergáló tendencia, és ezt erre most üthet ez egy nagy pecsé.

[00:08:39]Tehát ha én izraeli lennék, akkor aggódnék az Egyesült Államok elkötelezettsége miatt hosszabb távon Izrael állam iránt, mert már nem olyan fontos.

[00:08:50]Fenyegetheti ez egyébként Izraelnek a létét olyan szempontból, hogy azért a nyugati támogatás sokszor mentette meg Izraelt az arab államokkal szemben, a környezetében lévő 1 milliárd muszlimmal szemben.

[00:09:01]Hogyha ez a támogatás kiátrál Izrael mögül, akkor erő már azan ellensége jellen, például Irán, Törökország.

[00:09:09]És hát azért nem olyan régi a barátság Egyiptommal sem.

[00:09:13]Hát ugye ez egy ez egy elég komplex kérdés, amire a pontos választ nem tudok adni, de azért Izrael nukleáris hatalom, azért van egy végső kártyája.

[00:09:23]Most azt nem tudjuk, hogy pontosan hány nukleáris eszköze, vagy 70 vagy 100 vagy akár akár annál több, de ki támad meg egy ilyen országot?

[00:09:32]Nem úgy, mint október 7-e nyilván ez egy borzalmas mészállás volt, de mi mi vesztenivaló van a Hamasznak, ugye?

[00:09:38]De hát azért egy nagy államnak, aminek van egy fővárosa, ami ami ami lebombázható, vagy megsemmisíthető, aminek van egy hadserege, ott azért van komoly vesztenivaló.

[00:09:50]Tehát az, hogy egy létét fenyegetné, azt azt azért én nem hiszem.

[00:09:54]Nyilván az Izraelk ezzel érvelnek, de azért sose volt katonailag ilyen erős Izrael, mint az elmúlt években, a többihez képest.

[00:10:02]Ugye Szíria szétesett, Irak Irakot szétverték.

[00:10:09]Az egy gyengült Irán is.

[00:10:09]Azért ez a háború amellett, hogy stratégiai szinten amerikai vereség, azért, hogyha a valós viszonyokat néző gazdaságban, fegyverzetben irány gyengült.

[00:10:19]Amiben nem gyengült, az a Hormuz, amivel egy óriási kártyát kapott a kezébe.

[00:10:24]Hát ugye ezt lebegteti Donald Trump, hogy megnyitottuk a hormozi szorost.

[00:10:27]De hát tegyük fel a kérdést, hogy miért lett bezárva.

[00:10:32]korábban föl se merült, hogy Irán Irán át tehát pénzedjen azért, hogy átengedi a hajókat.

[00:10:39]Most felmerül.

[00:10:39]Korábban azért nem merült föl, hogy egy mondjuk egy 300 milliárdos helyreállítási alap jöjjön létre Irán számára.

[00:10:46]Most fölmerül.

[00:10:46]Tehát azért ez kegyetlen rossz irányban mutatnak itt, ami amit amit hallunk ugye, mert mondom kötszurkálás, nem tudjuk, hogy mi van meg hogy mi lesz a végén, de nem nem egy nem vidám nem vidám.

[00:11:00]a dolog.

[00:11:00]Tehát, hogy fenyegetheti-e Izrael létét?

[00:11:02]Szerintem nem, de Izraelt sokkal nehezebb helyzetbe hozhatja.

[00:11:08]És hát van egy jelentős amerikai anyagi támogatás, egy jelentős hírszerzési támogatás, katonai támogatás.

[00:11:12]Az izraeli hadipar legendás, de azért az amerikai hadipar hatalmas vállánál jelent sok minden, mert nem az innovációban, de hát nem tudnak maguk megcsinálni egy merkova harcot.

[00:11:24]Az izraeli ipar nem tudja legyártani az összes komponensét szinte semminek, amit Izrael gyárt.

[00:11:29]Tehát mindenhez kell valami külföldi, főleg amerikai alkatrész.

[00:11:37]Tehát a innováció, a tudás az megvan, a tervezés, de de nem tud egy 10 milliós ország nem tud legyártani mindent.

[00:11:47]A földön ilyen nincs.

[00:11:47]Kell ugye, ahogy mondjuk a azt gondoljuk, hogy a hogy a subgripen az egy svéd vadászgép.

[00:11:54]Hát a komponensek fele nem svéd.

[00:11:57]Például a hajtómű, a sugárhajtómű az nem svéd.

[00:12:00]De nagyon sok egyéb elem.

[00:12:00]Vagy a fegyverzet egy jelentős, hiszen szerem svéd vadászgép, kérem.

[00:12:03]Ez ugyanígy egy csomó dolog, amit Izrael, Izrael Izrael.

[00:12:07]Hát rengeteg amerikai dolog van benne.

[00:12:10]És az és mondom a másik a hírszerzési kapacitás.

[00:12:11]Tehát hiába a világ egyik legjobb hírszerző szervezete a Mossad, azért olyan képességei, mint az Amerikai NSC-nek nincsenek.

[00:12:17]globális műholdarendszere nincsen.

[00:12:20]Azt persze nyilván az amerikaiakon lóg sok tekintetben Izrael, meg bizonyos más dolgokban viszont tényleg félelmetesen jók, fantasztikusan jók, de hát az az AI program, ami mondjuk segített az iráni levezetők levadászásában, az is amerikai.

[00:12:36]És még rengeteg egyéb van.

[00:12:36]Na mindegy.

[00:12:38]Tehát ez komplex dolog.

[00:12:38]Nem jó Izraelnek, hogyha romlik az amerikai izraeli viszony.

[00:12:42]Ez így nem egy szerencsés háború ebben a tekintetben sem, mert azt a barátságot, ami megbonthatatlannak tűnt Trump és Netanja Amerika és Izrael között, az ez erősen bontogatja.

[00:12:54]Tanulság egyébként a tanúsága az iráni háborúnak az, hogy a jól megszervezett, nagy modern államokat nem lehet egy ilyen hagyományoshoz hasonló háborúval megsemmiseni, vagy legyőzni?

[00:13:05]Hát az iráni háború fültanúsága az, amit látunk egyébként Dilibanonban is, meg Ukrajnában is, hogy egy új háború van, amikor egy viszonylag gyengébb, technológiailag is gyengébb hatalom viszonylag egyszerű eszközökkel, mert a drónok azért nem a világtörtelem legkifanultabb eszközei.

[00:13:25]Van egy van egy elektromos motor, vagy nem nem feltét, bocsánat, nem elektromos általában, hanem egy ilyen kétütemű sokszor a világ legegyszerűbb kis motorkája.

[00:13:36]Raknak rá egy robbanófejet, oké.

[00:13:40]Nyilván nem minden annyira egyszerű, de nem nem túl bonyolult kínai alkatrészekből ebből abból össze lehet rakni.

[00:13:46]Tehát nem kell hozzá egy hihetetlen kifinomult ipar ahhoz, hogy valaki egy drónt összerakjon.

[00:13:51]Be kell hozni az alkatrészeket.

[00:13:52]Nyilván ki kell dolgozni azt, hogy hogyan hogyan lehet bevetni, hogyan a legjobb bevetni, ki kell képezni a személyzetet.

[00:14:00]De nézzük délonban, hogy pusztulnak már.

[00:14:03]Merkavákat semmisítettek meg, vagy legalábbis találtak el, mert a végét nem látom.

[00:14:08]Csak az, hogy eltalálják.

[00:14:10]Most egy önjáró tarackot, vagy kettőt találtak el.

[00:14:13]Hát reggel néztem a videót, hanikat találnak el.

[00:14:17]Tehát pusztulnak az izraeli eszközök, hballak.

[00:14:19]Asszem, ezek már nem rakéták, ezek bizony célzott eszközök.

[00:14:24]A azt mondják, hogy a drón a a szegény ember precíziós fegyvere, és tényleg, mert pár ezer dollárból megsemmisülhet akár egy nagyon drága eszköz is.

[00:14:36]Talán a Gázai háborúnál volt hog az egyik izraeli talán harckocsi, nem tudom, vagy gyarogsági harczer, ami bedobta a gránátot, ah fel volt nyitva a harckocsiért és beesett, és pom, vagy nem tudom milyen jármű volt, de már nem emlékszem rá, de a lényeg az, hogy nagyon nagy értéket nagyon kevéssel lehet megsemmisíteni.

[00:14:57]És ez ez szerintem a nem, tehát persze Irán egy jobban szervezett állam, mint mint Venezuela.

[00:15:04]egy nagyobb történelmi múltú állam, mint Venezuela.

[00:15:11]De nem csak ez játszott szerepet.

[00:15:11]Ha nem lenne a dróntechnológia, oké, akkor még ott lenne nekik a ballisztikus rakétatechnológia, de ekkorát nem tudott volna ütni rá.

[00:15:18]Viszont a Hezbollak hát most náluk a ballisztikus a rakéta rakétáik kevésbé veszélyesek.

[00:15:23]Nem attól halnak meg az izraeliek most egyre többen.

[00:15:28]Ugye 30 valahány halott van a déliban műveletben.

[00:15:30]Ez nem tűnik soknak, de izraeli mércével mérve ez sok.

[00:15:36]eleve egy 7-8 millió maga a zsidó Izraelben, tehát nem 10 millió, ugye van palesztin lakosság is.

[00:15:41]Tehát az egész egészet én úgy látom, hogy törököt fogott itt nagyon Izrael is, meg Amerika is, csak Izrael ugye tényleg másként gondolkozik.

[00:15:53]Ő lét, nem lét, állandó háború körülöttünk.

[00:15:58]Amerikának viszont ez nem kell, ez a török.

[00:15:59]Tehát elengedné már, hogy menjél, menjél, menjél, még meg is simogatlak, mert még kapsz is nyalókát, csak menjél már, hagyjuk ezt abba.

[00:16:07]Mennyiben győzelemez Kína, illetve Oroszország számára?

[00:16:10]Mert azért, hogyha megnézzük a nagy képet, akkor Oroszország és Kína egyértelműen Irán mellett foglalt állást ebben a háborúban.

[00:16:18]Kérdés az, hogy mennyiben támogatta őt fegyverrel vagy technológiával, de úgy tűnik, hogy egyértelműen ott állt Irán mögött végig.

[00:16:27]Hát valamilyen támogatás volt, hogy ezt amerikaiak mondják, hogy a célmegjelölésben, hírszerzésben támogatták mind a kínaiak, mind az oroszok iránt.

[00:16:37]Ez nem meglepő, főleg az oroszok esetében, hiszen az Egyesült Államok nélkül Ukrajina már nem lenne talpon.

[00:16:43]Tehát annyira sokat jelentett, főleg a hírszési, nem csak a katona, tehát nyilván a katonai is meg lőszer meg egyebek, de a hírszés meg a Star, hát ugye Starlink az igen, az most különösen fontos, hogy az oroszoknak nincs.

[00:16:57]Tehát biztos, hogy stratégiai szinten ez jó, főleg Kínának, hiszen egy amerikai vereség, ezt mindenki ügyönyvel él, teljesen mindegy, hogy hány irányé halt meg.

[00:17:11]Teljesen mindegy, hogy mi pusztult el Iránban.

[00:17:15]Kifelé ez a világ országai részére amerikai vereségként fog lejönni.

[00:17:18]Ez lesz a következő.

[00:17:20]Lámlám nagyamerikát is meg lehet állítani, mert nem értékel a fülcélokat.

[00:17:25]Tehát tárgyalnak még felmerül-e az, hogy ballisztikus rakétaprogram leállítása?

[00:17:29]Felmerül-e az mondjuk a huszik támogatásának leállítása?

[00:17:34]Felmerül-e a rendszerváltás?

[00:17:37]Hát kérem, az amerikai alelnök ült le pakisztánban a iráni vezetőkkel.

[00:17:40]Ennél nagyobb legitimációt mit akarunk adni?

[00:17:44]Még Donald Trump is leülhet mondjuk az iráni elnökkel, ha nagyobb leg felajánlotta felajánlotta a vallási vezetők Mocsabbának, hogy akár leül vele.

[00:17:54]Gyakorlatilag megölte az apját, de leülök vele.

[00:17:56]Hát és akkor kérdezi Donal Trumpot, hogy hát nem érez valami problémát ezzel kapcsolat?

[00:18:00]Á, ő egy profi.

[00:18:01]Ő egy profi.

[00:18:01]Mármint, hogy mostabba ha menei, hogy de egyált tudjuk azt, hogy ő ő most tényleg hol tartózkodik, vagy él-e egyáltalán?

[00:18:09]Hát vélhetően él.

[00:18:09]Voltak olyan plekek, hogy Moszkvába menekült.

[00:18:15]Figyelj, a veszélyes az a menekülés lenne, nem az, hogy 150 m mé mélyen ülök valahol, mert nyilván nem megy ki a nem megy ki az alagútrendszerből egy ideig.

[00:18:26]Tehát tehát azt nem lehet megölni, aki egy alagút mélyén, vagy legalábbis azokkal az eszközökkel, amikkel megsemmisették az iráni vezetést, azzal nem lehet megölni.

[00:18:33]Nem ér el mindent.

[00:18:35]Még az amerikai fegyvezet, az izraeli meg főleg nem.

[00:18:37]Tehát bizonyos mélység alatt nem tudnak mit csinálni.

[00:18:40]Ugye Nassan Nasrallahot vagy Hassán Nasrallahot ugye a Hezbolak vezetőjét egy bunkerben ölték meg, de az nem tudom 20 m mélyen volt egy lakóház alatt.

[00:18:52]A lakóházat is eltörölték fölötte, tehát nyilván az izé nem cicóznak.

[00:19:02]Hogyha 100 m vagy 150 m mélyen valam van valami több kijárattal, akkor mit csinálsz?

[00:19:06]Tehát szerintem ott van él, lehet, hogy súlyos sérüléseket szenvedett, lehet, hogy lehet, hogy nincs a legjobb állapotban, de él.

[00:19:14]Tehát tényleg sikerült Hameneit Hameneire leváltani kemény, kemény munkával, meg jó sok ráfordítással.

[00:19:24]Rosszabb ez az iránni rendszer, mint volt.

[00:19:25]Az öreg Hamenei az tényleg nem támogatta a nukleáris fegyverek fejlesztését, tehát ott ő bele beleállt.

[00:19:32]Ebbe.

[00:19:32]Vol a Fatva.

[00:19:32]Hát azt komolyan kell venni.

[00:19:34]Ez nem csak egy kül kül ez nem a külvilágnak szóló fatva volt.

[00:19:37]Ezt értsük meg.

[00:19:40]Tehát azt mondják, hogy ez csak egy ilyen csak egy ilyen izé volt, egy ilyen, hogy az amerikaiak meg mindenki, hogy akkor azt mondjuk, hogy akkor nem lesz atomfegyver.

[00:19:47]Ugye ez egy vallási vallási iránymutatás egy kötelező, hogy azt nem nem, mert a rendszeren belül sokan akartak atomfegyvert.

[00:19:56]Az öreg nem akarta meg a meg a mérsékeltek se akarták, mert ebből óriási baj lehet.

[00:20:02]És ezt ezzel állította meg, hogy még vitázni se lehet róla, mert fatva van róla.

[00:20:07]Tehát ne is vitázzunk a nukleáris fegyverről.

[00:20:10]Persze fönntartjuk a képességet, hogy egy nap lehessen, de nem rakjuk össze.

[00:20:13]Még ebben is rosszabb helyzetben vagyunk, mert azok, akik leginkább ellenálltak ellen ennek, hogy a nukleáris programot folytassák, azok halottak.

[00:20:20]Ú, tehát az egész, tehát hogyha az egész és és radikálisabb, fiatalabb, okosabb világot, hát okosabb, nyilván 80x évesen az ember már nincs a csúcson, meg sokan a 60-as éveikben voltak, akik meghaltak.

[00:20:32]Ezek 40-es50-esek, fiatalabb generáció, 50-es a mocsab féle generáció.

[00:20:37]Tehát ők jobban érték a világot, viszont rendkívül agresszívak.

[00:20:42]Tehát meg a Macsobának meghaltán az anyukája is, testvére is, felesége felesége.

[00:20:47]Tehát, hogy azért ez nekik is Hát de gondoljuk el, hogy akkor mennyire radikalizálódsz.

[00:20:51]Gondoljuk ezt mindenki gondolja végig, hogyha a fél családját megöli egy külszág, akkor mennyire másként fog a világról gondolkodni.

[00:20:59]És ő eleve radikálisabb volt az apjánál olyan szempontból.

[00:21:03]kérdés, hogy merre tovább Irán, hogy eleve már a háború kirobbanásakor azért Irán nem a legstabilabb gazdaságok része volt.

[00:21:10]Fogalmazzunk így az infláció az egekben volt ugye januári események miatt még inkább, ahol nem tudjuk hány ezer embert mészárott le a rezsim saját a saját embereit, mert hogy a saját népességét.

[00:21:23]számomra az a kérdés, hogy most Iránnak az újépítése, amit már teljesen egy 300 milliós alap milliárdos, bocsánat alap ezt az újjáépítést, ezt kínai pénzen fogják megcsinálni, amerikai pénzen, mert hogyha amerikai pénzen csinálják meg, az még segítheti az Egyesült Államokat olyan szempontból, hogy valamennyire be tud férkőzni az iráni piacra és hát nem tudom, h talán el tud indani valamilyen folyamatot, amerikai pénz menne közvetlen amerik amerikai pénz Iránba, akkor Trump megbukna a főidős választásokon.

[00:21:54]Tehát ez nagyjából kizárható, hogy közvetlen amerikai pénz menjen.

[00:21:58]Ugye amikor annak anno volt a a átfogó megállapodás iránnal, ugye ez 2015, ez az Omaféle, de nem csak Oma volt benne, európai országok is voltak benne.

[00:22:11]Meg akkor erre egyébként rárakták a pecsétet a kínaiak meg az oroszok is, és még nem fejtettem ki pontosan, mer még befejezzük az oroszkínai dolgot.

[00:22:20]Tehát tehát az, hogy amerikai és akkor 400 millió dollárt KP-ba átadtak, ami persze iráni pénz volt, de ez baromi rossz volt az optikája.

[00:22:28]Tehát ilyet Trump nem fog csinálni.

[00:22:30]Ugye ezért hozták létre ezt nyilván ez a 300 milliárdos alap.

[00:22:35]Ez olyan, mint a béketanácsnak az alapja, hogy mindig nincs benne pénz.

[00:22:39]Tehát a papír sok mindent elbír.

[00:22:41]Az a biztos, ami megtörtént.

[00:22:43]Tehát hogyha és és ez se amerikai pénz lenne, közvetlen semmiképpen sem van az öbölállamok pénze, meg egyéb adakozók, aki fél annyira irántól, hogy adakozzon.

[00:22:57]De Amerikanak ugye van lefoglalt vagyon iráni, lefoglalt irányni vagyon Amerikában és Katarba is ezt feloldhatják.

[00:23:03]Ez talán 24 milliárd dollár.

[00:23:06]A 300 milliárd az igazi nagy pénz.

[00:23:08]és a hosszútávú nyereség iránnak a szankciók feloldása, mert a szankciók miatt olcsóbban kellett adni a olaját.

[00:23:15]Nem ért el mindenkit.

[00:23:15]A viákpiacon Kína olcsóbban vette meg a iráni olaj túlnyomó részét.

[00:23:20]Szakcióknak vége, akkor eladhatják világpiaciáron.

[00:23:24]ilyen értelemben kínának, ez rossz, hogy hogy tehát semmi nem fekete, tehát semmi szinte semmi a világban nem egy irányba megy, hanem van más hatás is.

[00:23:33]Tehát tehát amerikai pénz nem lesz, de ha Iránt pacifikálni akarják, akkor kell pénzt is juttatni.

[00:23:45]És irániak már csak azért is fogják ezt kérni, hogy megalázzák az amerikaiakat.

[00:23:49]Tehát itt itt azért ez is benne van, hogy az irániak most egy nagyon komoly presztízsnövekedést értek el azzal, hogy kibírták ezeket a csapásokat.

[00:23:54]Tehát ez is mint egy boxcs.

[00:23:57]Van egy van egy megkérdőhetetlen bajnok, akivel szemben még a tudom én, a 10edik menetben is áll a másik, akit mindenki azt hitte, hogy el fogják verni tudom én, két menet alatt, de nagyon verik.

[00:24:11]Jó, alaposan megverték, de kifele ő a győztes.

[00:24:13]Úgy ahogy Ukrajna a győztes.

[00:24:16]Amellett ugye elvesztettek több mint 100000 nz km területet, meg legalább 200 2500 halottat, meg az ország romokba demográfia romokba.

[00:24:25]De nem fog nem nem de nem vesztették el a hábort.

[00:24:27]Ez ergó, sokak szemében már győztek.

[00:24:30]Ugyanez Irán, hogy elég talpon maradnia a a gyengébbnek, akkor már már nagyon sokak szemébe nyer.

[00:24:39]De még visszatérve a a az orosz kínaira, tehát az oroszoknak eleve győzelem az, hogy három hónapon át többet kereshettek.

[00:24:47]Több mint 100 napja tart ez a háború, több mint 100 napja magasabbak az olajárak.

[00:24:50]Most már csak 7-8%-kal magasabbak annál, ami volt, de az orosz olaj az még nagyobb mértékben.

[00:24:58]Ugye az egy nagyon sok oroszolajat még mérsékeltebb áron tudtak eladni.

[00:25:01]Most világpiacciáron adták el, sőt bizonyos időszakban magasabb volt a Brandáránál az orosz olajnak az ára.

[00:25:09]Ergo Oroszország az sokat keresett.

[00:25:12]Egy sok egy 10 milliárd dolláros nagyságrendről van szó.

[00:25:16]Akkor ott van az a rakéta, mondjuk Patriot rakétallomány, amit amit már biztos, hogy nem fog menni Ukrajnába.

[00:25:22]Tehát ez segít az oroszoknak.

[00:25:25]Sok minden segít az oroszoknak.

[00:25:25]Az, hogy vége van, ez nem segít.

[00:25:28]Tehát valószínűleg Moszkvában nem bontottak el ezzel pezsgőt, hogy v hát vége van.

[00:25:31]Na most erről is beszéltünk, hogy vége van-e ennek ugyan már, tehát 60 nap.

[00:25:38]Kína az más.

[00:25:38]Tehát Kínának szerintem ez egy stratégailag ugyanúgy az iraki háború, az afganisztáni háború, Szíria, Líbia, ez mind jó Kínának.

[00:25:43]Nyilván nekik is mondom a negatívum az olaj.

[00:25:46]Kiesett az olaj meg meg lehet, hogy nem tudják olyan olcsón megvenni, de itt a nagy stratégiai versenyben Amerikával ez Amerikának egy vesztes háborúja.

[00:25:56]De egyébként Kína szempontjából s a soft power részéről is lehet egy siker, nem?

[00:26:00]hogy azt mindenki azzal vádolja Kínát, hogy ő háborúra készi meg minden.

[00:26:03]Kiná mutogat, hogy az Egyesült Állap meg háborúzik, tehát hogy nincs meg az erköz óriási különbség van, hogy Kínának a Kínának szuverén országokkal a délkénai tengeren van vitája.

[00:26:14]A Flöpszigetekkel, Malajziával, Indonéziával, de főleg Malziával Tajvanem ebben az életemben nem egy szuverén ország.

[00:26:25]Tehát Tajvan az egy másik Kína.

[00:26:25]Jogilag nem egy külön független ország.

[00:26:28]A világon senki nem ismeri el Tajv.

[00:26:30]Senki egyetlen egy ország se ismeri el Tajv, mert aki elismeri, az a kínai köztársaságot ismeri el.

[00:26:37]Hát vannak ilyen kis szigetek, akik elismerték, ahol nem azt a kínai köztársaságot, de nem Tajvant.

[00:26:42]Ez igaz.

[00:26:43]Tehát de figyelj, ezt egyébként tehát ezt úgy mossák el a fejekbe, a nyugati narratíva építés úgy mossa ezt el a fejekbe, hogy valami hihetetlen Magyarországon.

[00:26:52]És rengetegen elhiszik, hogy van olyan, hogy Tajva van.

[00:26:54]Nincs olyan.

[00:26:55]De azért jövök erre vissza mindig.

[00:26:57]Nagyon sokszor visszajöttem már, mert idegesítenek az ilyen narratíva építések, hogy ennyire nem látnak át emberek a narratíván.

[00:27:03]Ez egy narratíva építés.

[00:27:05]Mindegy, visszatérve, tehát itt mondjuk egyébként ugye pont Tajwanon vagy a kínai köztársaságban vannak olyan gondolatok különösen a a kormányzópártnál, hogy legyen népszavazás arról, hogy Tajwán legyen a hivatalos név is, tehát legyen történjen meg a az elszakadás.

[00:27:18]Csak ugye a nép népköztárságnak Igen.

[00:27:20]Ez a háború.

[00:27:20]Az a háború.

[00:27:22]és nemzetközi jogilag az egy polgárháború lenne.

[00:27:26]Ez egy polgárháború, kivéve, hogyha valaki elismeri a függetlenséget, de akkor Kínával nézhet szembe, mármint a kínai népköztársasággal.

[00:27:35]Az amerikaiak nem ismerték el, és nem is tehát Donald Trump kifejez, hogy nem nem támogatjuk ezt.

[00:27:40]Miért nem?

[00:27:40]Mert ez háború.

[00:27:43]Na mindegy.

[00:27:43]Tehát visszatérve Kína tűnik föl a józan visszafogott hatalomnak.

[00:27:51]Persze mondom ők is csinálják a játékaikat szuverén országokkal a délkínai tengeren.

[00:27:54]Meg egyébként Közép-Ázázsiában is volt egy kis karcsavargatás bizonyos területekkel kapcsolatban.

[00:28:00]Az egyiken rengeteg lítiumot találtak, amit Kína megszerzett, vagy más ugye kínaiak szerint visszaszerzett, mert ugye előnytelen szerződéseket kötöttek a 19.

[00:28:08]században a határoktól meg rengeteg területet vesztettek és azt mondják, hogy ez a miénk volt.

[00:28:13]De hát nyilván ott egy darab Kína se élt, meg ezek középsi államok, Kazasztán egyebek.

[00:28:19]Ezt azt is látni kell, hogy nyilván a kínaiak megérik a pénzüket, tehát szó sincs róla, hogy ne játszanák a sakivátszát kőkemény eszközökkel.

[00:28:25]Csak mondjuk a tajmani kérdés az egy kivétel, ahol egyébként full igazuk van, mármint abban azért mi közötök hozzá a mi belső vitánkhoz.

[00:28:35]De egyébként itt mondom lenyomták, mint a bélyeget a közép-ázsiai országokat.

[00:28:39]Perszeek adtak valami pénzt meg egyebek.

[00:28:41]Na mindegy.

[00:28:44]Visszatérve Kínára, szerintem nekik Donald Trump egy ajándék.

[00:28:46]meg Donald Trump hábor háborúi, mert Trump egyrészt nem akar, tehát nem ideológikus, tehát ő nem fog a demokráciáért meg ilyen nagy izé elvekért egy nagyon protiv van politikát folytatni.

[00:28:59]Ebbe is jó Kínának.

[00:29:02]Ezt láttuk egyébként a a Pekingi csúcson meg abban is jó, hogy egyébként meg más területeken meg elefánt a porcelánboltbanként rohangált.

[00:29:08]Grönland mondjuk az egyik legfeleslegesebb konfliktus, ami generálódott körülötte, de ugyanez Irán is.

[00:29:16]Tehát a világ nagy része ez csak nézi, hogy mi mi történik, hogy mit csinál az USA.

[00:29:22]Az USA a káboja kimegy és lövöldöz a főutcán.

[00:29:24]A kínai meg így nyugodtan tereli a riksáját és építkezik.

[00:29:31]Ö.

[00:29:31]Ebből ugye tehát ugye lesz most egy félidős választás az Egyesült Államokban, és lesz két év múlva egy egy nagyobb választás, elnökválasztás.

[00:29:40]Kínának akkor igazából azért néek, hogyha ez a republikánus vonal folytatódna, tehát hogyha akár VZ vezetésével, akár Ubigo vezetésével folytatódna a maga mozgalomnak ez a hatalma maradása, vagy inkább a a demokrata irányvonal, vagy igazából kínálnak mindegyben mind a kettő.

[00:29:56]Nem, nem mindegy.

[00:29:56]És nem mindegy, hogy Rubio vagy vesz, mert Rubio nem a maga mozgalom.

[00:30:02]Tehát Rubio egy intervencionista vezető, ugye ő a kubai meg a venezuelai történetnek az építése.

[00:30:08]Egyébként ez siker.

[00:30:11]Venezuela és Kubából is tud siker lenni.

[00:30:14]Ugye, mert ez valabb az olaj miatt hosszú távon is, de Kuba viszont politikai Rubionak ez személyes a a Kuba.

[00:30:20]Hát persze, hogy személyes.

[00:30:20]Hát ugye családja onnan származik a szavazói.

[00:30:26]Tehát az egy az egy olyan olyan tehát ugye leírják a republikánusokat folyamatosan.

[00:30:31]Ez is a narratíva építés.

[00:30:33]A nemzetközi sajtó nagy része az egy irányba húz az angolszág sajtó.

[00:30:35]Azért ne persze minden független sajtó meg teljesen teljesen nézzük meg.

[00:30:43]mindenhol az jön le, hogy mennyire rossz a republikánusoknak, mennyi nyilván gyűlölik Trumpot, meg a lapok tulajdonosai is gyűlöli Trumpot, vagy ezeknek a médiáknak, de ideológiai szempontból is ugye nem média munkások nagy része az nem republikánus konzervatív Amerikába se, meg a világba se.

[00:31:01]Tehát azért mondhatjuk azt, hogy kiegyensúlyozott független sajtó.

[00:31:03]Hát, hogyha ha az újságírók 80-90%-a egy bizonyos politikai nézetrendszerrel rendelkezik, akkor az azért az felüléri egy kicsit a újsági öntudatot.

[00:31:14]Tehát a republikánusokról csak a rosszat hozzák ki.

[00:31:20]Ugye most, hogy akkor biztos, hogy a képviselőház az elmegy, de még a szenátos is talán ugye ezt halljuk.

[00:31:24]Ez ez most beszéltem egy Amerikát nálam sokkal jobban ismerő szakértővel.

[00:31:29]Hát azért Trump berakott egy csomó kedvezményt a végére, adó könnyítéseket, egyebeket, amik jönnek fel majd november előtt.

[00:31:38]Neki le kell vinnie ugye a a az üzemanyagárat, hogy ne 5 dollár legyen galonként, hanem három, vagy ne négy-öt legyen, de még ott lenne, hogyha a Kubát behúzza.

[00:31:52]Gondold el, sok-sok millió sok-sok millió amerikai vannaknak vannak kubai gyökerei, meg eleve egy olyan olyan nagy siker lenne, ami Iránban nem ad nem adódott nekem.

[00:32:03]De ez reális, hogy Kubában az Egyesült Államak tud bármit elérni?

[00:32:07]Az reális, hogy tud.

[00:32:07]Az a kérdés, hogy milyen időtávon.

[00:32:08]Hát Kuba haldoklik, kubai gazdaság a földön hever.

[00:32:10]Az más kérdés, hogy ez egy jól szervezett rendszer.

[00:32:14]Ugye kérdezted az iráni rendszert.

[00:32:16]Hát azért is ellenálló, mert ott egy rendszer van.

[00:32:18]És egy gazdasági támpontokkal politikailag beágyazott 47 éves rendszer a kubai meg mit tudom én 60-as évek óta megvan.

[00:32:26]Tehát tehát az is egy rendszer, egy egy jól szervezett rendszer, csak ugye ott a erőforrások végesek.

[00:32:35]Az egy talán 11 milliós ország minimális belső olajtermeléssel nincs áram.

[00:32:39]Ha nincs áram, akkor a civilizáció azért elég rossz állapotban, sokszor nincs áram.

[00:32:44]Aha.

[00:32:44]Gondold el, hogy nem n hűtőgéped egy idő után azon az éghajlaton nem működik.

[00:32:48]Hát tehát azért sok probléma lehet Kubába, ez elhúzódik.

[00:32:53]Ez mondjuk január óta van.

[00:32:56]Ez a ez a nagyon rossz helyzet, ez a gyhagak olajblokád.

[00:32:57]Nem tudom, hogy novemberig ezt meg lehet-e csinálni, de már maga az, hogy fölép Kubával szembe, ez mozgósítja ezeket az embereket.

[00:33:03]Tehát tehát az, hogy Donald Trump feltétlen veleséget szenved majd a félidős választásokon, ugye ez ez ömlik mindenhonnan, és rengeteg ember elis, tehát ömlik mindenhonnan az is, hogy Ukrajna megfordította a háborút, és márkrm van veszélyben meg az oroszok az összomlászirénak, ez is ömlik a a nyugati sajtóból.

[00:33:24]Hát erős túlzás ez is, mondjuk így.

[00:33:29]És akkor térjünk is rá Ukrajnára, vagyis hát áttételesen a G7 csúcs kapcsán.

[00:33:31]Ugye itt ezért Zelenszki is ellátogatott, és bizonyos beszámolók szerint valószínűleg Trumppal is megbeszélésést folytatott.

[00:33:42]Mit emelnél ki innen a G7-es csúcsol?

[00:33:44]Azt hallani az, hogy az európai vezetők abban reménykednek, optimisták abban, legalábbis, hogy most, hogy Trump úgy látszik lezárta ezt a közelkeleti kalandot, most Ukrajna irányába tud erőfeszítéseket tenni.

[00:33:57]Azt is lehetett hallani, hogy Trump elvileg most nagyobb figyelmet kíván szentelni Ukrajnának, és le akarja zárni azt a háborút is.

[00:34:03]Amerikának nem sikerült Trump alatt eddig lezárni az ukrajnai háborút.

[00:34:08]Most, hogy úgy látszik, hogy lezárják a közelkeleti háborút, sikerülhet-e?

[00:34:14]Hát ugye részben ez a ez a sajtókampány, amit látunk minden, hogy Ukrajna már győz, ez részben erről szól, hogy Donald Trump jobban szereti a győzteseket, mint a veszteseket.

[00:34:23]És hogyha azt hallja meg azt látja mindenhonnan, hogy Ukrajna ügye egy győztesű ügy, akkor miért ne álljon jobban oda?

[00:34:27]Tehát szerintem erről is szól.

[00:34:29]De van is alapja egyébként.

[00:34:32]Annyi alapja van, hogy az oroszok tényleg szenvednek, olajfinomítók, logisztika ez szenved, tehát az ukrán dróncsapások komoly károkat okoznak.

[00:34:40]Tehát van ennek a kampánynak egy alapja.

[00:34:43]A Takács Márkal beszélgettem egyébként nemrég, és ő mondta, hogy ami eddig a 11 irányból hat irányba győzelemre vagy erős előretörés volt az oroszoknál, most egy vagy más irányba van erős előretörés.

[00:34:53]Dom, amit beszéltem most a hétvégén Márkkal.

[00:34:59]Én a nyilván lassabb az előretörés, az orosz előretörés sokkal, mint a tavalyi adott időszak.

[00:35:04]Csak én azért azt mondanám, hogy ez az egy irány épp a legfontosabb.

[00:35:08]Adeszi.

[00:35:08]Igen.

[00:35:09]Tehát most Konstantinka az eleste, és ez meglesz valószínűleg a nyáron, és ez nem úgy lesz, mint Kupjans, hogy utána az ukránok visszajöttünk, mert Kupanál nagyon rossz.

[00:35:17]Tehát a a földrajz ez egyébként, mert így így hallom, hogy most már indul az Ukraán offenzív Konstantinka felszabadítására, ugy ahogy kupjonsban egyébként nagyon megalázták az ukránok az oroszokat.

[00:35:27]Igen, csak Kupjonsban volt egy elképesztően rossz orosz kiszögellés, amit amit el lehetett vágni.

[00:35:33]Itt, mint az úthenger mennek be, és az ukránok vannak benne egy nagyon csúnya kiszögellésbe Konstantin évkában.

[00:35:41]Tehát ott a négy nagy erődvárosból az egyik esik el.

[00:35:43]És egyébként ez mondom olyan szelektív a nyugati beszámolás, tehát az orosz propagandát hagyjuk a túróba, tehát az ami onnan árad.

[00:35:49]Most most ez a biolabor megint előjött.

[00:35:52]Tehát szerint ez egészen elképesztő, amit az oroszok ugye kiszemezgetnek, mert nincs semmiféle semmiféle valódi ügy ebbe.

[00:35:59]Hát ezt mindenki tudta, hogy vannak amerikai támogatások.

[00:36:04]Na mindegy, csak nem tudom, hogy megvan-e.

[00:36:05]Azt hát a a Tabert mondta, nem, hogy voltak amerikai biolaborok ukrán, de nem amerikai biolabor, ezek ukrán biolaborok, amit az amerikaiak támogattak, 30 országba támogattak így részben azért, hogy ne adják el a patogéneket ide meg oda meg amad.

[00:36:20]Tehát az orosz an és k az oroszok meg ezt felhangosítják.

[00:36:25]És hát ez nem, hát ez egy teljes ez egy teljes izé orosz fölő vírus meg az az osztála tebir csak azért mondom, hogy igen emlékszem, hogy vol volt volt egy ilyen, hogy a hogy olyan dolgokat fejlesztenek, hogy a szlávokat hát igen, csak targetáló az etnikai bombák.

[00:36:40]Igen, az etnikai bomba csak az ukránoknak a genoma valószínűleg a legközelebb áll az oroszhoz.

[00:36:45]Ergó saját magukat ölnék meg.

[00:36:46]Tehát egészen elképesztő, amit az oroszok kitalálnak.

[00:36:49]Csak azért mondom, nyugaton is vannak azért bizonyos beütött beütött dolgok.

[00:36:54]Persze mind a kettőnek van alapja.

[00:36:57]Ennek van alapja, hogy biolabor, ugye tényleg van, meg volt, tehát ezt mindenki tudta, hogy van.

[00:37:01]Magyarországon is van biolabor, meg nyilván az amerikaiakkal együttműködünk.

[00:37:07]De az is van, tényleg van egy bizonyos méretű fordulat, és igaza van a Márknak abban, hogy az rosszok nagyon sok ponton rosszabbul állnak, hogy nem állnak olyan jól, mint várható volt, csak mondom a legfontosabb ponton állnak jól.

[00:37:18]Hát Konstantinka sokkal gyorsabban esik el a vártnál.

[00:37:23]Tehát, tehát azért az a sebesség, amivel az oroszok városokon belül tudnak előrehaladni, az az ebben a háborúban Mahmuthoz képest, meg sok egyébhez képest, ez most gyorsnak tűnik ahhoz képest, hogy mikor jutottak be magába a városba.

[00:37:40]Az a probléma, szerintem a Márk is mondja ezt, de amit én látok, nyílterepen nagyon könnyű megfogni bárkit a drónok miatt.

[00:37:50]A drónok miatt.

[00:37:50]Tehát egyébként az Alföld most jelen technológiai szint mellett az Alföld egy kiválóan védhető terep.

[00:37:56]Ez ugyanúgy Márki is ezt mondta.

[00:37:56]Igen.

[00:37:58]Igen.

[00:37:58]Viszont itt ha bejutottál a városba, és ez egy négy városból álló, ugye Druskivka fölötte, utána Kramatolz, Szlovjansk, bejutottak a déli nagyvárosba, kérem.

[00:38:09]Tehát itt ez ez gáz ukrán szempontból.

[00:38:13]És azért én ukrán forrásokat legalább annyit, sőt többet nézek, mint oroszt.

[00:38:20]Meg a nyugatit is nézem.

[00:38:20]A nyugatiba nem jön le, ami az ukránba lejön, hogy mekkora a gáz konstantinyvkában egyébként.

[00:38:25]Tehát jönne, hogy pokol ilyen jönnek ki.

[00:38:27]Ez a skiev independentnek van egy videó, talán föl is rakom a Facebookomra.

[00:38:31]Jönnek ki a katonák egyiket 93 nap után váltották le.

[00:38:32]93 nap még abba a gatyába volt, meg abba az alsó nevűben, ami bement 93 napja.

[00:38:38]Tehát ilyen állapotban van az ukrán haderő Konstantinában.

[00:38:42]Jönnek ki, és mondják, hogy ez a pokol.

[00:38:44]Tehát gyakorlatilag az út szélén ugye ott a videó járművek, tehát egy ilyen járműhal temető, kiégett járművek tömege.

[00:38:51]Ez ez miért nincs benne a BBC-ben?

[00:38:53]Ez miért amellett, hogy Ukraine turns the tide, ez miért ez miért nincs benne?

[00:38:57]Hát azért, mert mert nem korrekt a nyugati tájékoztatás.

[00:39:01]Egyébként rendkívül föl vagyok háborodva ezen.

[00:39:03]Tehát ki is gyűjtöttem, ki is raktam a Facebookra, hogy gyakorlatilag ugyanazok a címek vannak.

[00:39:07]Ukraine turns the tide.

[00:39:09]The tide is turning Ukraine.

[00:39:11]Csak a szavak sorrendjét változtatják.

[00:39:13]Ennyit a nyugati médiáról, a nagy nyugati médiáról, hogy ennyit kérdeznek a a valóságól.

[00:39:17]Tehát igaz egyébként mikor volt ez a trendforduló?

[00:39:21]Azért kérdezem, mert az én generációmnak szerintem nem is volt nagyon alkalma, hogy lássa még a BBC-t meg a CNN-t as it finest, tehát hogy a a amikor tündökölt, mikor volt ez a forduló?

[00:39:31]Szerintem mindig ilyen volt, csak nem vettük észre.

[00:39:33]Ühüm.

[00:39:33]Tehát én amikor én a Newsweeken Newsweeken előfizető voltam, azon nőttem föl.

[00:39:38]Nagyon érdekelt a DSL háború.

[00:39:38]És amikor elkezdtem érteni, hogy mi történt valójában, akkor értettem meg, hogy úgy vezettek kézen fogva az amerikai, az angol száz médiá meg a CNN egyebek.

[00:39:47]Hát én elhittem mindent, amit a CNN mond.

[00:39:51]Mit tudom én kölök voltam 18-20 éves.

[00:39:54]Azt hittem, hogy ez így van.

[00:39:54]Hát azért sokkal bonyolultabb volt a DSláv háború is.

[00:39:58]Ezt nem azért mondom, mert nyilván az orosz meg a kínai az az egy más szint.

[00:40:01]Tehát nyugatul legalább föl lehet tenni a kérdéseket, de engem rettenetesen irritál e ez ami ez ami most is megy, mert nem mutatják be az ukránok szenvedését.

[00:40:10]De lehet egyébként, hogy az internetnek a demokratizálódásával is, hogy most már mindenki tud bármit feltölteni, látjuk azt, hogy a CNN-nek és a BBC-nek vannak csúsztatásai, fogalmazunk így.

[00:40:18]Még mondjuk 20 évvel ezelőtt ezt nem lehetett látni, mert nem volt annyira nyílt a tér.

[00:40:23]Hát nem, tehát 20 évvel ezelőtt azért nem láttam, mert egy tapasztalatlan kiskölök voltam, és elhittem mindent.

[00:40:26]Azt hittem, hogy ugye felnőttünk a szocializmusban.

[00:40:31]Én azt hittem, hogy nyugaton minden szuper meg zöld, meg demokrácia.

[00:40:33]És amikor kiderül az egész, hogy valójában azért nem ennyire egyszerű a történet.

[00:40:39]Hát én láttam azért sok mindent, hogy hogyan működnek, hogyan nem csak a gazdasági nyomásgyakorlás, adósságcsapda, mondjuk a kínai adósságcsapda, az adósságcsapda egy nyugati találmány.

[00:40:48]Mindegy, erre külön adást lehetne csinálni.

[00:40:50]Az ember fölnő fölnő is rájön, hogy azért mi se vagyunk, mert mi is a nyugat része vagyunk.

[00:40:56]Ez nem egy nem egy grállovagok csapata, akik ráadásul mondom van ez a izés ez a hordaszellem, hogy nem mer senki szembe menni.

[00:41:05]Gondold el azt az újságírót, aki most azt mondja, hogy nem, Ukrajna nem megfordított bizonyos dolgokat, tehát tényleg nagyon szenvednek az oroszok olajfinomító logisztika, ez igaz, de a háború nem fordult meg, mint egész.

[00:41:18]Én tudom mi lenne orosz propagandista.

[00:41:20]Orosz propagandista vagy.

[00:41:23]Tehát ki meri ezt meglépni mondjuk a BBIS vagyen?

[00:41:24]Ki mer kérdést föltenni?

[00:41:24]De ugyanez egy csomó a vók ügyekkel kapcsolatban egyből rátszállnak és kicsinálnak.

[00:41:31]Tehát azért azért komoly probléma van ebbe a ebbe a fővonalbeli médiában.

[00:41:35]Na mindegy.

[00:41:35]El elment a beszélgetés, beszéljünk a katonai dolgokról.

[00:41:38]Tehát itt igazából a baj az, hogy bejutottak, bejutottak ebbe a ebbe az négy városból álló erődrendszerbe.

[00:41:44]És itt már viszonylag kicsik azok a terek, amit át kell hidalni.

[00:41:49]Minél nagyobb az üres tér, ami nem erdő, nem város, annál könnyebb az oroszokat megállítani.

[00:41:54]Tehát a legjobb hely a nagy sík, Alföld, mert ott azt baromi nehéz úgy mozogni, hogy nem vesznek észre.

[00:42:00]De ha épületről épületre kell szaladni, akkor több az esélyed, hogy egyrészt ha észre is vesz a drón, túléld, másrészt, hogy észre se vesz a drón.

[00:42:09]Tehát ezért van az egyébként, hogy össze-vissza vannak a a tehát nincs is front sokszor, hanem az ukrán is be tud szivárogni az oroszba egy városon belül, meg az orosz az orosz vonalak mögé, meg az oroszok is az ukrán vonalak mögé.

[00:42:22]Tehát az egész egész történet az sokkal bonyolultabb annál mindenesetre, ami lejön a médiá.

[00:42:31]Ezt csak azért mondom, most volt egy beszélgetésem, egy kiváló szakértővel török világgal foglalkozik, ő is mondta, hogy megfordult a háború mellette.

[00:42:37]Mondom, ezt miből gondolod, hogy mármint, hogy Ukrajna már győz.

[00:42:39]Na mindegy.

[00:42:41]Tehát tehát ezek ezek rettenetes rettenetes csúsztatások.

[00:42:43]Itt egy nagyon súlyos küzdelem zajlik a Donbaszér, ami nem az ukránoknak áll jól.

[00:42:50]Liman se áll az ukránoknak jól.

[00:42:53]Siver ugye elveszett ez hang nélkül.

[00:42:53]A nyugati médiában nem jelent meg az, hogy vagy alig jelent meg, hogy a szveret nem azt jelenti, hogy az ukránok nem állnak sokkal jobban annál, mint amit én is gondoltam, mert ez a másik, hogy nyilván senki nem gondolta, hogy Ukrajna még így fog állni.

[00:43:08]Ez ez is igaz, csak ez nem fordulat, hanem az, hogy kitartanak, kitartanak.

[00:43:13]Mindegy, meglátjuk, meglátjuk.

[00:43:15]És szerintem Konstantin nyilfka az a nyáron, de még inkább egy-két egy egy hónapon belül elmegy.

[00:43:21]Bár mondjuk óvatosnak kell lenni az ilyen ilyen előrejelzésekkel, de nagyon rosszul áll.

[00:43:27]Visszatérün egy kicsit a G7-re.

[00:43:27]Ugye hallottunk olyanokat, hogy Putyinék azt mondják, hogy jöjjön Zelenski Moszkvába tárgyalni.

[00:43:35]Most azt lehet hallani, hogy Zelenszki azt kéri Putyintól menjenek Washingtonba tárgyalni.

[00:43:40]Ö de viszont az legalább egy pozitívum, hogy most már sokkal több szó esik a békéről.

[00:43:47]Putyintól is, Zelenskitől is.

[00:43:47]Kérdés, hogy ez mennyire médiának szól, vagy mennyire gondolják ezt komolyan, de volt ugye már Abramovic közvetítőként Kievben is.

[00:43:57]Ez is egy pozitív fejlemény.

[00:43:59]Viszont, hogy tehát azt láttuk a háborúban eddig, aztán lehet, hogy az én értelmezésem rossz, hogy amikor valakinek nagyon állt a zászló, akkor ő nem akart békülni.

[00:44:06]Most viszont úgy látszik, hogy mind a ketten szeretnének békülni.

[00:44:09]Nem látod így?

[00:44:09]Nem, az oroszok nem be akarják venni a Donbaszt.

[00:44:14]Az oroszok és utána ha megvan a Donbas, szerintem ugye fáj nekik ez a háború.

[00:44:18]Tehát ez ez a része igaz a narratívának, hogy ez nagyon fáj az oroszoknak, mert elmarad a krími nyár.

[00:44:24]Szent Péterváron megalázták Putyint.

[00:44:26]Ez mind igaz, csak mondom, ez nem a háborús vereség, ez a fájdalom meg a megaláztatás, ami egyébként átcsaphat egy nagyobb bosszú vágyba.

[00:44:33]Meg az, hogy az orosz emberek szenvednek, elkezdtek szenvedni, mint az ukránok, mert az ukránok hogy reagáltak a szenvedésre?

[00:44:40]úgy, hogy föltesszük a kezünket.

[00:44:40]Ez azért nagyon hasonló kultúra.

[00:44:42]Tehát hogyha az oroszok elkezdenek szenvedni Moszkvában meg Szent Péterben, az nem azt jelenti feltétlen, hogy azonnal Putyin ellen fordulnak, hanem az, hogy háborúban van az ország.

[00:44:52]Tehát egyáltalán nem biztos, hogy ennek a hatása az lesz, hogy most akkor kimennek az emberek Putyin ellen tüntetni.

[00:44:58]De a bék ugye, bocsánat, mindig teszek teszek köröket.

[00:45:06]Tehát ez egyértelmű, hogy Ukrajna már lezárná.

[00:45:08]Tehát az ukránok már egy jó ideje elfogadnák a jelenlegiét mindig az adott tűz vonalat tűzszüneti vonalnak.

[00:45:17]És azért tudjuk, hogy az a tűzszeti vonal, ami most befagy, lehet, hogy 20 év múlva is ott lesz a határ.

[00:45:20]Tehát ez egy rettenetesen fájdalmas dolog Ukrajnának, veszélyes dolog Zelenskinek, de még veszélyesebb lenne neki kiüríteni a Donbaszt, mert az öngyilkosság, politikai öngyilkosság, de lehet, hogy fizikai öngyilkosság lenne.

[00:45:33]Ezért nem tud Zelenszki ebben engedni, de abban, hogy elfogadjuk a jelenlegi tűzöneti mt, az ukránok már régen engedtek.

[00:45:39]Ki nem enged ebben?

[00:45:43]Oroszország nem engedt.

[00:45:43]Ezt a háborút már rég be lehetett volna fagyasztani.

[00:45:47]Csak a Donbas kérdése, vagy nem csak, de nyilván az a legfontosabb szimbolikus kérdés.

[00:45:52]Szerintem az oroszok azt mondják, hogy lehet béke az Ankorigi megállapodás ugye nyilván papírra nem vetették, de úgy tudjuk, hogy az volt a deal Trumposan mondva, hogy Zaporizsia és Hersonnál a vonal.

[00:46:06]többi esetben az oroszok majd visszavonulnak, tehát Szumi meg Harkiv megyébe, amit elfoglaltak, cserébe Ukrajina kivonul a Dombaszból.

[00:46:11]Persze a Dombaszban nagyobb területet tartanak, mint az oroszok által a többi részen elfoglalt, tehát ugye nem lenne arányos a csere, de ilyenkor egy megtámadott állam különösen egy viszonylag jól meg nem viszonylag egy jól megerített térségből, mert mondom nem annyira fontos már ez a típusú erődítés meg város, mint korábban, de akkor se nem tud kivonulni.

[00:46:34]Hát szerintem az oroszokon múlik, ha az oroszok azt mondanák, hogy leállunk most, ukránok azt mondanák, hogy leállunk, európaiak azt mondanák, hogy megá leállunk, mert nem igaz mondom, hogy az oroszok annyira rosszul állnak, hogy vissza tudják venni a krímet vagy akármi fontosabb területeket, ott tudnak visszavenni az ukránok területeket, ahol az oroszok nem ásták be még magukat, és három darab orosz van.

[00:46:50]Visszavesznek egy falut, de lehet, hogy öt darab orosz van benne.

[00:46:53]Tudod, hogy hány ukrán katona van most már az orosz források szerint is egy 60000es városban hányan védik még Konstantinfkát?

[00:47:00]Orosz forrás 300-an.

[00:47:04]Ennyi van egy 600-es városban.

[00:47:04]Ez nagyon kevés.

[00:47:06]Tehát nem nincs sok katona a fronton.

[00:47:08]Tehát viszonylag meg hát eleve a szürke zónába hova húzzuk a határt?

[00:47:11]Ki ki kis számít az ukrán, aki 5 km-rel az orosz előretört alakulat mögött van, vagy az orosz számít, aki ö aki 5 km-re benne van az ukránban?

[00:47:23]Hova húzzuk meg a határt?

[00:47:25]Szürke zónában.

[00:47:25]Tehát ez egész egy játék játszma.

[00:47:27]Az emberek fejével játszanak, mondom ezek a számháborúk, hogy hány négyzetkilétert vett vissza Ukrajna, meg hogy az oroszok oroszok holnap megbuknak.

[00:47:37]Ez az emberek felével való játék.

[00:47:41]Hát Attila, nagyon szépen köszönöm.

[00:47:43]Beszéltünk Iránról, Amerikáról és Oroszorszárról.

[00:47:45]Köszönöm szépen nagyon, hogy itt voltál.

[00:47:47]Köszönöm a meghívást minden kedves nézőknek és hallgatónknak.

[00:47:50]Köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:47:50]Ha még nem tették meg, kérem iratkozzanak fel.

[00:47:54]Mindenkinek kellemes délutánt, kellemes estét kívánunk, viszontlátásra, viszont hallásra.