Trump elszámolta magát? - Nagy Dávid

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves nézőket és hallgatókat a Hitr Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Gabra Gusztá vagyok és itt van velem már a stúdióban Nagy Dávid az Ökonusztól.

[00:00:09]Szervusz!

[00:00:09]Köszöntelek.

[00:00:10]Köszönöm a meghívást.

[00:00:12]És hát természetes semmi más, mint Közelkeletről beszélnénk veled, mint mindig.

[00:00:15]És úgy tűnt egy röpke pillanatra, hogy akkor most már aláírnak tényleg egy békét, most már helyszín is volt, meg aláírása kijelölt dátum, és ez a mai nap lett volna.

[00:00:26]Ugye június 19-én vesszük föl ezt az adást, és hát végül nem történt meg ez az ünnepélyes aláírási ceremónia.

[00:00:36]Hivatalosan azért, mert már nincs rá szükség, tűzszünet van, és akkor most van 60 napja a két félnek kidolgozni a részleteket az Egyesült Államoknak is Iránnak, ugye, de hát lássuk be, hogy itt azért úgy tűnik, hogy ennél hogy mondjam, kevésbé optimista dolgok is közrejátszottak ebben.

[00:00:52]Hogy állunk most?

[00:00:55]És hogy értékeled egyáltalán azt, hogy végül meghiúsult, mondhatjuk így is, hogy meghiúsult ez az aláírás.

[00:01:02]Valóban nagyon a kommunikációs ellentétes azzal kapcsolatban, hogy miért hiúsult meg a mai aláírás, ugye ami amit Svájcba tervezett Washington és Teherán.

[00:01:11]Az Egyesült Államok azt kommunikálja, hogy elsődlegesen logisztikai okai vannak, és nehéz a kiutazás iránból az iráni felek számára annak érdekében, hogy elkezdjék a tárgyalást, vagy megerősítsék az aláírást.

[00:01:25]Ezzel szemben Irán inkább azt mondja, hogy hogy az izraeli katonai műveletek miatt, amik déli banonban, illetve Beut déli részén továbbra is aktívan működnek, hogy ezek miatt várakozna ő inkább a az aláírással.

[00:01:43]Amiatt is vagyok még itt, vagy fogalmazok kicsit óvatosan, mert maga az aláírás ténylegesen már megtörtént egyébként mind az iráni fél, mind pedig Donald Trump aláírta ezt a megállapodást.

[00:01:54]Ö a héten, a szerdai napon egyébként Franciaországban ugye a G7-eknek volt a csúcstalálkozója, és ennek a keretében vagy ennek a farvízén Trump már aláírta a megállapodást.

[00:02:07]ennek a meghiúsulása, vagy most már inkább mondhatjuk azt, hogy késleltetése, a tárgyalásoknak a késleltetése, azt gondolom, hogy önmagában egy nagy jelzés arra, hogy valószínűleg ez a 60 nap ezt túl fog csúszni, és ez a 60 nap ez nem lesz elég arra, hogy azokat a a az álláspontokat közelítsék a felek, vagy megegyezzenek olyan fontos kérdésekben, mint például Iránnak a nukleáris programja.

[00:02:30]Tehát ez most a leginkább a központi kérdés a megállapodást illetően a hormzorosnak ugye a megnyitása még egy egy elsődleges pont és a főleg az Egyesült Államok számára egy nagyon fontos pontja ennek a megállapodásnak.

[00:02:46]Ez a következő 30 napban ennek a megnyitása.

[00:02:48]Ennek a körülményeit is szeretnék tárgyalni.

[00:02:53]Úgyhogy azt gondolom, hogy gyakorlatilag még most ugyanott vagyunk, mint az aláírás előtt.

[00:02:56]Nincs, nincs valójában semmiféle áttörés már, hogyha önmagát a megállapodást nevezhetjük bármilyen szempontból is áttörésnek, de gondolom erről még fogunk beszélni.

[00:03:08]Na igen, de először egy naív kérdés következik.

[00:03:10]Most, hogyha már mindkét fél aláírta, valóban szerdán, ugye Donald Trump is szignózta ezt a békét, hogy így mondjam, akkor mi maradt el most pénteken?

[00:03:22]Tehát akkor egy kicsit, hogy a nézők, hallgatók is értsék, mi az, ami most meghiúsult ezzel.

[00:03:29]már most a mostani találkozó már inkább a tárgyalásoknak kellett volna következnie, főleg a a technikai részleteknek a kitárgyalása hogyan csökkentse a dúsított urán uránt irán, mi legyen az atomprogramjával, milyen szankciókat oldt föl az Egyesült Államok, hogy kezdjék meg a Hormzis szorosnak az aknamentesítését, a megnyitását, hogy kezdődjön a hajózás.

[00:03:54]Tehát számos olyan technikai részlet van, amit ki kell dolgozni a következő hetekben, vagy következő két hónapban.

[00:04:04]Valószínűleg sor fog kerülni egy ilyen ceremoniális, nagyobb aláírásra is majd a felek között, de gyakorlatilag vagy jogi szempontból megvan már az aláírás ezen a megállapodáson, úgyhogy ilyen szempontból már hatályba van, de de azért itt van van egy kis átmeneti időszak.

[00:04:23]Igen.

[00:04:23]És hát mielőtt magára a remélt békére rátérnénk, van itt egy nagyon fontos faktor, amit már említettél is.

[00:04:32]Ugye Iránnak a kifogása az Izrael tájékán keresendő, hogy hát Izraelben még mindig zajlanak katonai hadműveletek és továbbra is zajlik a Hezbollak elleni harc.

[00:04:42]Itt már azért az elmúlt időszakban mondhatjuk most már, hogy az elmúlt hetekben azért az folyamatosan egy vezető hír, vagy mindenképpen az elemzők által kiemelt hangsúlyozandó szempont volt, hogy Donald Trump lassan nagyon durván összerúghatja a port Benjamin Netanyahuval azon, hogy egyszerűen Izrael nem hajlandó hogy mondjam, egy olyan békének alávetni magát láthatóan vagy egy akár egy olyan tűzszünetnek alávetni magát, ami az ő szempontjait nem feltétlenül veszti figyelembe, hiszen alapvetően az Egyesült Államok és Irán a két fél, akik megtárgyalták ezt.

[00:05:21]Elképzelhető, hogy a következő időszakban akár egy komolyabb összeveszés, akár egy diplomáciai konfliktus jöhet az Egyesült Államok és Izrael között.

[00:05:29]Valóban most a déli banoni műveletek, izraeli műveletek a a leginkább azok, amik az ellentétek középpontjában vannak Jeruzsálem és Washington között.

[00:05:40]Ugye Irán az első pillanattól kezdve arra törekedett, hogy a tárgyalások során Libanont és nyilván elsősorban a Hezbollak terrorszervezetet, mint iráni proxit valamilyen módon meg tudja őrizni és egy ilyen nagyobb megállapodásnak a részévé tudja tenni.

[00:05:55]Ez úgy tűnik, hogy Iránnak sikerült is.

[00:05:57]A mostani megállapodásban, ami egy 14 pontos megállapodás, külön szó van Libanonról, Libanonnak a a szuverenitásáról, a területi egységéről és ennek a megőrzéséről szó van arról, hogy Izraelnek föl kell függesztenie nem csak átmenetileg, hanem teljes mértékben a a déli banonban zajló katonai műveleteket.

[00:06:21]Annak ellenére, hogy Izrael egyébként nem aláíró fél ebben a megállapodásban, tehát ez egy Egyesült Álmok és Irán között szület születő megállapodás.

[00:06:31]Izraelnek nem részes fele, ezért nem is köti őt valójában jogi szempontból ez a fajta megállapodás.

[00:06:38]Nyilván itt az amerikai izraeli partneri viszony stratégiai viszony az és a és az amerikai hogy is mondjam kényszerítő erő Izraelen az ami vissza tudná fogni Jeruzsálemet annak érdekében, hogy felhagyjon a déli banoni műveletekkel.

[00:06:55]De Izrael kifejezte azt, hogy ez nem fog megtörténni.

[00:06:58]Márpedig azért sem, mert amint ez megtörténne, azonnal minimum Izraelnek az északi része rakéták és drónoknak a támadása alá kerülne.

[00:07:09]Tehát Izrael számára létfontosságú az, hogy ezt a pufferzónát, amit most létrehoztak itt a litáni folyótól délre és Izrael északi határától még föntebb, azt megtartsa.

[00:07:18]Ezt ki is jelentette Izrael, az izraeli védelmi miniszter.

[00:07:22]Ö Izrael Kacis ezt kimondta, hogy folytatódnak a műveletek hasonló intenzitással.

[00:07:29]Több izraeli politikus kifejezte, amit az amire az előbb is utaltam, hogy őket nem köti ez a megállapodás.

[00:07:37]És nem hajlandóak a saját nemzetbiztonságokat, a saját állampolgáraiknak a védelmét emiatt hátrébb sorolni.

[00:07:47]Itt azért még van egy elég érdekes kérdés.

[00:07:49]Eddig valóban azért az látszódott, hogy még azért mondjuk egy HBLak és Irán esetében van egy egyértelmű aláfölé rendeltség, azért sok tekintetben még ha nyilván a realitások talaján maradva látszik is, hogy az Egyesült Államok az erősebb és nagyobb hatalom, azért alapvetően Izrael és az Egyesült Államok között egy partneri viszony volt ezzel a diplomáciai húzással, hogy Izrael nem aláíró fél Trump nem degradálja le Izraelt egy ugyanolyan kvázi proxiszerű valami IV entitássá, mint ahogy mondjuk a Hezbollnak egy proxia iránnak.

[00:08:25]A proxi az erős kifejezés, de az biztos, hogy van egy aláfelé rendeltség az amerikai izraeli partnerségben is, mégogyha alapvetően inkább a partner és a a baráti viszony jellemző a felekre, de van egy aláfelő rendeltség.

[00:08:39]Ez nyilván a gazdasági, katonai és minden más egyéb képességekből vagy képességeknek az aránytalanságából következik.

[00:08:48]Nyilván Izrael nagy mértékben rá van szorulva az amerikai katonai támogatásra, amerikai pénzügyi támogatásra, ami amiből ők fegyvereket, különböző védelmi eszközöket tudnak vásárolni és fejleszteni.

[00:09:03]Ez egy nagyon fontos pontja egyébként a kettehjük partnerségének, de azért az elmúlt évek során, főleg amikor a Biden adminisztráció is próbálta korlátozni Izraelt, akár Gázában, akár Libanonban, akkor még inkább fölerősödtek azok a hangok Izraelben, hogy ezt a fajta aláfelé rendeltséget ezt meg kell szüntetni, és valahogy ki kellene simítani, hogy valóban egy teljes mértékben és tisztán partneri viszony legyen Washington és Jeruzsálem között.

[00:09:31]éppen amiatt, mert nagyon fontos kérdésekben, nagyon fontos biztonsági kérdésekben is nem engedheti meg magának Izrael azt, hogy bármilyen külső szereplő korlátozásra, önkorlátozásra kényszerítse, ami most történik Libanonban is egyébként.

[00:09:47]Nagyon érdekes egyébként megnézni például JD Vensnek a az elmúlt napokban tett nyilatkozatait Izrael kapcsán.

[00:09:51]Ö abszolút ebben is inkább már ez a hang nem látszódik, ez az aláfölé rendeltség.

[00:09:59]Ö hang nem elmondta a GDVs, hogy Izraelnek inkább hálásnak kellene lennie lennie az Egyesült Államok felé, hogy ennyit segítenek neki, hogy segítettek az iráni műveletekben, és hogy nem is értik Washingtonban Izraelnek a a nem tetszését és az elégedetlenségét itt az iráni amerikai deal kapcsán.

[00:10:18]Trump, ugye te is utaltál már rá, nagyon csúnyán összerúgta a port Benjamin Netanyval, keresetlen szavakkal, kifejezésekkel küldte el már most Bibit többször is melegebbéletra.

[00:10:32]Szóval abszolút megromlott a viszony itt az elmúlt hetekben, és főleg Libanon kapcsán.

[00:10:39]Amint mondtam, Izrael számára egzisztenciális fenyegetés.

[00:10:42]Most ahzból Libanonban az Egyesült Államok meg azt látja az egész izraeli műveletben, hogy ez föl tudja rúgni azt a nagyon törékeny megállapodást Washington és Teherán között, és emiatt van ez a csört már most hetek óta.

[00:10:59]Ha már itt szóba kerül JD Vancnek ez a kijelentése, azért arra hadd kérdezzek rá.

[00:11:05]Ugye korábban azt láttuk, hogy amióta újra Trumpot beiktatták, és meron JD Vens az alelnöke, azért például Európa kapcsán ő volt most nagyon csúnya kifejezést használva, amit csak idézek, de hogy ő volt a láncos kutya, ő volt az, aki jött és így mindenkit leteremtett, leugatott és aztán jött Trump, és ő már ehhez képest még ő is tudott jó zsarú szerepet játszani.

[00:11:25]Most akkor megint az van, ezúttal Izrael kapcsán, hogy jön Jay.

[00:11:29]Dvens és kicsit odapörköl az izraelieknek, hogy ehhez képest vagy ennek tükrében már Trump lehessen a békülékeny hang.

[00:11:36]Nem, erről is szól lehet.

[00:11:38]Valóban van a az amerikai adminisztráción belül egy ilyen leosztás.

[00:11:42]Rubiót szokták még behozni, hogy Rubio a jó zsaru, Vens pedig a rossz zsaru.

[00:11:47]És ahhoz képest, hogy milyen álláspontot akar képviselni Washington egy-egy ügy külpolitikai ügy kapcsán, aszerint sakkoznak ezzel a két személlyel.

[00:11:55]Valóban Jens alapvetően inkább egy izolacionista politikát képvisel, ami nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államoknak teljesen el kell zárkóznia a nemzetközi porondról, de sokkal inkább megfontolja azt, hogy milyen külföldi intervenciókat vállaljon vagy sem.

[00:12:13]Ugye nagyon beszédes, hogy az elmúlt két hónapban inkább JD Venst tolta előre Trump az iráni megállapodás kapcsán, és Jens volt az amerikai delegációnak az arca.

[00:12:24]am kitárgyalta kitárgyalta ezt a mostani megállapodást Teheránnal.

[00:12:29]Nyilván azért is, mert hírek szerint a Vens az elejétől kezdve ellenezte ezt az iráni katonai akciót, amit ugye február végén megindított az Egyesült Államok és Izrael.

[00:12:44]Emiatt is ő még egy hiteles arc tudott maradni teheren, szemében is annak érdekében, hogy tudjanak tárgyalni és valamilyen fajta békem megállapodást tető alá hozzanak, ami meg is történt.

[00:12:55]Azt gondolom, Vennek a szavai Izrael felé is most ezt képviselik és azt próbálják mutatni Irán felé is, hogy ők valóban komolyan gondolják ezt a megállapodást, és próbálják korlátozni Izraelt minden lehetőség lehetséges eszközzel.

[00:13:13]Valóban nagyon elmérgesedett most ez a helyzet, azért érdemes megemlíteni, hogy a Biden adminisztráció alatt, illetve más sok más amerikai adminisztráció alatt Obamra is gondolhatunk, azért érték már hasonló korlátozások Izraelt, Izrael műveleti szabadságát is működtek már így is, akár Libanonban is, akár Gázában, máshelyeken is.

[00:13:35]úgy, hogy Washington nem tetszése mellett is tudtak sikeres katonai műveleteket végrehajtani.

[00:13:41]Valószínűleg most a következő időszakban is erre fog sor kerülni.

[00:13:47]Kicsit akkor a magára a békére rátérve, azért az amerikai közösségi médiába olyan kijelentéseket is lehetett már látni, hogy ez egy 2026-os versaji szerződés.

[00:13:57]Tehát itt Donald Trump gyakorlatilag egy olyan szerződést írt alá, ami egyfelől az irániaknak mindent visszaad, ami a háború előtt a megvolt nekik.

[00:14:09]Plusz még ráadásul kvázi köt egy új atomalkut is ezzel pont egy olyat, aminek amit Barack Obama kötött, és amiből aztán pont Trump léptette ki az Egyesült Államokat.

[00:14:19]Tehát, hogy gyakorlatilag ezzel a háborúval Irán nyert, és nyilván Irán is ezt állítja, de azért az érdekes, hogy az amerikai közösségi médiában már elkezdtek terjedni ezek a hangok, és azért ennek a háborúnak teljesen egyértelműen úgy tűnik, hogy negatív a megítélése az amerikai társadalomban.

[00:14:40]Így van.

[00:14:40]Hát én is nagyon szkeptikus vagyok, vagy inkább azt mondanám, hogy hogy Borulátó nagyon sokan ugye egyenesen azt mondják, hogy ez egy kapituláció az Egyesült Államok részéről, és bedobta a töről közötőt Iránnal szemben is, az iráni követelésekkel szemben is.

[00:14:54]Donald Trumpnak az a fajta dealmaker ilyen szerepe vagy imázsa, amit ugye ő fölépített itt az elmúlt években vagy évtizedekben, hogyha már az üzleti múltját is tekintjük.

[00:15:08]Ez most abszolút csorbát szenvedett, és nem sikerült neki egyáltalán egy jó dealt tető aláhozni.

[00:15:17]Ön is hajlok arra, hogy hogy ez van leginkább közel a valósághoz.

[00:15:20]Az ugye említetted itt a GCPU szerződést, a 2015-ös iráni atomalkut.

[00:15:24]Én azt mondanám, hogy a mostani megállapodás a legjobb forgattókönyv szerint is csak egy GCP-hoz hasonló megállapodás lehet, és ez még a legjobb forgatókönyv.

[00:15:35]Ugye 14 pontról van szó, amit nyilvánosságra hoztak.

[00:15:42]Ennek a megállapodásának 14 pontja van.

[00:15:44]hogyha ezt nagyon szigorúan be tudják tartani és tartatni a felek, illetve valamilyen nagyon szigorú megállapodásra tudnak jutni itt a 60 nap során, és egy szigorúbb korlátozást tudnak kitárgyalni Iránnal, ami a nukleáris programját illeti, akkor is jó esetben csak egy atomalkohz hasonló megállapodást látok én itt körvonalazódni, ami azt gondolom, hogy több szempontból is ö tragikus, már csak Amiatt is, mert maga amikor ez a háború megindult, ugye február végén, akkor nagyon komoly célkitűzések voltak.

[00:16:19]ö Irán ballisztikus rakétáinak a az elpusztítása, az iráni proxi hálózatnak a felszámolása, ö a ha lehet, akkor valamilyen fajta rezsimváltás, vagy minimum a rezsimnek a az aláása.

[00:16:36]Ö és ehhez képest most ezek a ezek és nyilván, illetve maga az atomalkunak ugye a kérdése, hogy Iránnak soha ne lehessen atombombája.

[00:16:49]Ehhez képest most ebben a 14 pontban az iráni ballisztikus rakéta programról semmilyen szó sincs, az iráni proxi hálózatról semmilyen szó sincs.

[00:16:57]Sőt, az Egyesült Államok egyértelműen elkötelezi magát afelé, hogy semmilyen módon nem fog beleszólni az iráni belpolitikai folyamatokba.

[00:17:10]Azért ez egy nagyon nagy váltás ahhoz képest, hogy úgy indult meg a háború, hogy Trump azt kommunikálta az iráni nép felé, hogy tartsanak ki, mert úton van a segítség.

[00:17:18]és hamarosan a saját kezükbe veheték az országuknak az irányítását.

[00:17:23]Na, ehhez képest most az iráni nép számára is ez egy óriási nagy arculsapás.

[00:17:29]Ugye szintén nem tárgyalja részleteiben a ez a 14 pont az iráni nukleáris programot, hanem had hagy egy időablakot, 60 napot, ami azt gondolom egyébként, hogy biztos, hogy nem lesz elég.

[00:17:40]Erre hagyj egy időablakot arra, hogy ennek a részleteit kitárgyalják.

[00:17:43]És egy ilyen félmondat vagy két szó van arról, hogy egy ilyen minimum elvárás van az Egyesült Államok részéről, tehát hogy minimalizálni kell az iráni urándúsítást.

[00:17:57]Ebbe is már igazából benne van az, hogy tehát nem fognak kérni teljes leszerelést Irántól, valószínűleg valamilyen fajta atomprogramja fog tudni maradni, és csak egy bizonyos századékig dúsíthatja majd az Uránt.

[00:18:07]Ez pont az, ami egyébként az atomalkuban is benne volt.

[00:18:10]abban az atomalkúban, amiről Donald, amiből Donald Trump léptette ki az Egyesült Államokat, mondván hogy ez egy elhibázott alku, és nagyon sok rész és nagyon sok pontjában nem tér ki, például a ballisztikus rakétaprogramra, proxi hálózatra.

[00:18:28]Most úgy tűnik, ugyanebbe a hibába esik a Trump, ugyanabba a pocsiába fog belelépni most Trump.

[00:18:34]Ö emiatt én nagyon nagyon szkeptikus vagyok, illetve maga ez a 60 nap is szerintem, hogyha főleg most az irániak még inkább fölelkesednek és azt látják, hogy az ő álláspontjaikat ők nagyon hatékonyan tudják képviselni, akkor azt gondolom, hogy hogy nem fog sor kerülni 60 nap alatt eznek az megállapodásnak a részleteitnek a a kidolgozására.

[00:18:59]Ami még egyébként nagyon érdekes, csak itt Libanon kapcsán, ugye említettem, hogy Libanon is meg van fogalmazva itt a a megállapodásban.

[00:19:07]Önmagában azt gondolom azt, hogy Libanonról az Egyesült Államok és Irán egyezik meg úgy, hogy Libanont semmilyen módon nem hívják oda a tárgyalóasztalhoz.

[00:19:18]Ez önmagában a libaloni szuverenitásnak a megsértése, és az, hogy hagyta az Egyesült Államok azt, hogy Irán dönthessen Libanonról, Libanonnak az ügyéől, a Libanonban zajló katonai műveletekről.

[00:19:34]Ezzel kvázi, ha nem is expliciten, de elismeri Washington azt, hogy Iránnak továbbra is beleszólása van a libanoni történésekbe.

[00:19:45]Ugyanez valamest elmondható Izraelről is, mert ennek a 14 pontnak az első pontjában benne van az, hogy a megállapodás köti Izraelt is, holott, ahogy mondtam, Izrael nem aláíró fél.

[00:19:58]jogilag elvileg semmilyen kötő erő nincs, ami őt ehhez a fajta megállapodáshoz és a megállapodásban megfogalmazott korlátozásokhoz kötni.

[00:20:08]Jó messzire mentünk.

[00:20:08]Eredetileg az lett volna a következő kérdésem, hogy hogy de akkor mi lett volna ennek a háborúnak a célja?

[00:20:14]De aztán erre kitértél, úgyhogy annyiban módosítanám, hogy oké, eredetileg azért lát átnöveljük, hogy mi volt a célja ennek a háborúnak.

[00:20:26]De azért az még mindig egy kérdés, hogy hol mentek ennyire félre a dolgok, hogy tényleg gyakorlatilag Irán egy jobb helyzetbe kerül vissza, mint ahonnan a háború elején elindult.

[00:20:37]És azért ez tényleg döbbenetes így végiggondolni.

[00:20:42]Meg ahogy így végigsoroltad az egyes elemeit, azért itt azért itt tényleg az van, hogy ha valaki kvázi nyert ezzel a háborúval, azt pont Irán, amit nagyon kellemetlen kimondani, de ezek a tények.

[00:20:54]Most tehát akkor valaki itt elszámolta magát.

[00:20:59]Ha elszámolta magát, akkor Izrael vagy inkább az Egyesült Államok elszáll számolta el magát, vagy tényleg hol csúsztak félre annyira a dolgok, hogy az egyetlen, aki tényleg abszolút, ha nem is abszolút győzelmet, de mindenképpen egy pozitív változást könyvelte el az Irán.

[00:21:15]Csak egy kilt mondat arról, hogy győztesek meg vesztesek ugye nagyon sokan most valóban iránt próbálják ki győztesnek kihozni ebből az egész konfliktusból.

[00:21:22]Azt gondolom, hogy nincsenek itt győztesek ebben a háborúban.

[00:21:26]Alapvetően a modern konfliktusokban szerintem nagyon nehéz veszteseket meg győzteseket hirdetni.

[00:21:33]Nem csak most ezt a konfliktust mondanám.

[00:21:36]Szóval nincsenek itt győztesek, inkább vesztes mindenki.

[00:21:41]Abból a szempontból tekinthetjük Iránt részlegesen győztesnek, hogy ugye nyilvánvalóan az elsődleges cél az iráni rezsim számára a túlélés volt attól a ponttól kezdve, hogy megkezdődtek a nagyon intenzív támadások ugye február 28-án.

[00:21:54]Ezt a célját, ezt elérte a rezsim és úgy tűnik, hogy nem csak elérte, hanem egyfajta iszlám demokráciából átfordul egy iszlám katonai diktatúrává.

[00:22:05]Valószínűleg az iráni forradalmi gárda az, amely most leginkább a hatalmat birtokolja, és a leginkább az, amely a döntéseket meghozza.

[00:22:16]Úgyhogy ebből a szempontból a rezsim túlélt.

[00:22:19]Viszont Irán egy egy még inkább egy agresszív, egy még aszertívebb külpolitikát és belpolitikát fog valószínűleg folytatni, ami rossz hír nemcsak a régió, hanem szerintem az egész világ számára és nagyon rossz hír az iráni lakosság számára is.

[00:22:32]öö ugye, hogy hol csúsztak ö félre itt a dolgok.

[00:22:39]Azt gondolom, Iránnak az a stratégiája az ez egy nagyon sikeres stratégiá volt, hogy megpróbálta ezt a konfliktust a katonai dimenzióból átfordítani a gazdasági dimenzióba.

[00:22:49]Tette ezt elsősorban a hormózis szorosnak a lezárásával.

[00:22:55]Ugye ezáltal a világgazdaság számára is ez a konfliktus egy egy kellemetlen konfliktussá vált, és forintosítani, dollárosítani, eurósítani lehetett ezt a konfliktust.

[00:23:06]Elsősorban az energiaárak, illetve más a hormózis szoroson kereskedett termékek miatt.

[00:23:16]Ezáltal Irán mindenki számára ugye nem csak kellemetlenné, hanem egy olyanfajta konfliktussá tette az őtért támadást, hogy minél előbb le akarta zárni.

[00:23:26]Azt látjuk az Egyesült Államokon is az elmúlt minimum egy hónapban, másfél hónapban, hogy nagyon le akarták zárni ezt a konfliktust.

[00:23:35]nem igazán találták katonai szempontból a kiutat ebből a helyzetből, mert az tisztán látszott, hogy hiába bombázzák még hetekig iránt, valószínűleg nem fognak már nagyobb változást elérni, és az a rezsim ez nem fog egyszer csak összecsuklani és kapitulálni.

[00:23:53]Úgyhogy ebből a szempontból, és azt gondolom, hogy a a mostani tárgyalásokban is ez okozta azt, hogy ennyire gyenge pozíciókat tudott elfoglalni az Egyesült Államok, mert nagyon érződött Trumpon és csapatán, hogy valamilyen fajta megállapodást szeretnének tető aláhozni.

[00:24:07]Jönak, jönnek a félidős választások, nem annyira jók most Trumpnak a számai.

[00:24:12]Nem is érti az amerikai társadalom, hogy miért kellett ezt a háborút megindítani.

[00:24:16]Közben emelkednek az üzemanyagárak.

[00:24:18]Szóval szerettek volna valami kütöt ebből a ebből a konfliktusból, amit most úgy tűnik, hogy el is értek.

[00:24:27]Szintén nagyon sokan ilyen viccesen vagy inkább szarkasztikusan megszokták említeni, hogy Trump igazából azt érte el, ami már a háború előtt is megvolt a Horumzi szorosnak a megnyitását és és se többet, se kevesebbet, ugye sikerült valóban egy olyan dolgot elérni, ami korábban nem volt probléma.

[00:24:47]Miközben Irán azért nagyon sok nagyon sokat ki tudott venni ebből a megállapodásból, és olyan forrásokhoz is hozzáférhet, például befagyasztott pénzekhez, olyan szankciómentességet kapott, amiről korábban semmilyen szó nem volt, sőt egy 300 milliárdos helyreállítási csomag is benne van ebbe a megállapodásba, amit az Egyesült Államok és partnerei valószínűleg itt az öbölmenti Államokról van elsősorban szó, össze fognak dobni annak érdekében, hogy Iránban megkezdődjön a helyreállítás, azért nincs kétsége, mert afelől, hogy ezek a pénzek elsősorban a rezsimnek a túlelését, a rezsimnek az újjáépítését és a a katonai képességeknek az újjáépítését fogják szolgálni.

[00:25:32]Tehát válaszolva a kérdésedre valahol, itt itt csúszott el a számítás, itt csúszott hiba a számításba, egyrészt, hogy nem omlott össze a rezsim Jeruzsálem és Washington várakozásával szemben.

[00:25:42]Hiába volt nagyon kemény a katonai konfliktus és a katonai nyomás lemlott össze a rezsim, illetve az, hogy Tehrán nagyon ügyesen átfordította ezt a katonai konfliktust egy egy gazdasági konfliktussá, és ebben a dimenzióban már voltak neki is esélye, és volt már neki is ütőkártya a kezében.

[00:26:02]Most nagyon leegyszerűsítve, akkor most ezt úgy kell értelmezni, hogy az így senkibe nem merült föl, hogy ide lezárhatja a hormoziszorost.

[00:26:07]Ez egy nagyon érdekes kérdés, és nem gondolom egyébként, hogy Washingtonban, amikor ültek a tervezők, és ezt a háborút megtervezték, akkor nem jutott eszükbe, vagy az elmúlt évtizedekben soha nem jutott eszébe senkinek, de az hozzátartozik az igazsághoz, hogy soha nem zárta még le Irán a Hormzi szorost.

[00:26:28]Mind annak ellenére, hogy nagyon kézenfekvő volt az, hogy ezt a szoros lezárja.

[00:26:33]most megtette és sikerrel is járt.

[00:26:33]Azt gondolom, hogy ezzel egy olyan precedens teremtett, ami egy olyan ütőkártya, ahogy mondtam, Terránnak a kezében, amit biztos biztos vagyok benne, hogy ki fog még a továbbiakban is játszani.

[00:26:44]Sőt ugye Irán már többször kifejezte, hogy valamilyen fajta díjrendszert vagy vámrendszert fog bevezetni a hormózi szoroson.

[00:26:55]És ami az érdekesség, hogy ez a 14 pontban is egyébként benne van, vagy ez a megállapodásnak az egyik pontja erre lehetőséget is ad, hogy Irán Ománnal együttműködésben is egyeztetve ugye aki szintén a Hormóziszorosnak a túloldalán van, valamilyen fajta díjendszert akár bevezessenek.

[00:27:15]ugye nyilván nemzetközi vizeken és nemzetközi szoroson tiltja a nemzetközi jog bármi nemű díjnak a a szedését, de ezt nem fogják akkor egy egy ilyenfajta vámnak nevezni, hanem egy ilyen adminisztrációs díjnak, vagy nem is tudom, hogy van a hogy fejezte ki magát ez az iráni személy, valamilyen fajta ilyen ilyen olyan dinak, ami gyakorlatilag egy vám lesz, csak nem így fogják hívni, és számomra tényleg az Ívá igen, számomra tényleg az a megdöbbentő, hogy erre erre a megállapodásnak a szövegezése lehetőséget is ad.

[00:27:50]Annyit mond ki, hogy a abban a 60 napban, amikor folynak majd a tárgyalások, akkor nem lehet semmilyen fajta díjat szedni, hogy újra meginduljon a hajózás, úgy ahogy a háború előtt, de utána akár még erre is sor kerülhet, hogy nem lesz soha már olyan a hajózás, mint előtte.

[00:28:09]Mondanom sem kell, hogy ez továbbra is zavarni fogja és terhessé fogja tenni a nemzetközi hajózást a hormózorosan.

[00:28:16]Tehát nincs már visszatérés a háború előtti státuszkóhoz a Hormuzon.

[00:28:18]Ez nagyon világos.

[00:28:22]Hát meg ugye egy olyan nemzetközi precedens indíthat el, hogy gyakorlatilag innentől kezdve bárki a mellette lévő szorosok bármelyikén szedhet díjat, főleg, hogyha egy adott országnak a területén belül van ez a szoros.

[00:28:32]Na de menjünk tovább egy kicsit, mert ugye itt szóba kerültek az arab államok, és az, hogy esetleg ők az USával összedobnák ezt a 300 milliárdot, ha jól emlékszem.

[00:28:41]Na most kérdés számomra, hogy azok az arab államok, amik ellenezték a háborút, mégis belekeveredtek, ugye azáltal, hogy Izrael és az USA megtámadta iránt, majd Irán válaszul elkezdte őket is lőni.

[00:28:55]Vajon nekik mennyi hajlandóságuk van arra, hogy most még fizessenek Irának azért, hogy ő helyre álljon?

[00:29:04]A meglepő az, hogy van hajlandóságuk arra.

[00:29:07]Ennek az az oka, és ez megint csak súlyos bittja ezt az elhibázott és elhamarkozott megállapodást, hogy az öböl államok is bekalkulálták azt, hogy akkor Irán velük marad itt a régióban.

[00:29:20]És nem csak, hogy Irán, hanem ez a fajta rezsim, ez úgy tűnik, hogy itt lesz velük a következő években, évtizedekben is.

[00:29:26]Hogyha az Egyesült Államnak és Izraelnek a világ két legerősebb katonai hatalmának nem sikerült ezt a rezsimet megdönteni, akkor valószínűleg ez így ennyi lesz.

[00:29:38]Tehát ők is arra rendezkednek be, hogy valamilyen fajta pragmatikus viszonyt tudjanak ápolni a következőkben és Iránnal.

[00:29:45]hogy egy nagyon nagy földrajzi fekvésű ö nagyon kiterjedt nagy lakosság, tehát geopolitikai szempontból igenis nagyon komolyan vehető ö attribútumokkal rendelkező államról van szó, amit nem lehet csak úgy megkerülni a régióban, tehát nem egy nem egy nem marginalizálható irán, főleg, hogyha föloldják majd a szankciókat.

[00:30:05]elsősorban ugye az olajszankciókról van szó, megállapodásban, utána egyébként minden más fajta szankcióról, akkor akkor valóban ki fog tudni törni Irán abból a nemzetközi karanténból, amiben az elmúlt években, évtizedekben zárták ezek a szankciók.

[00:30:21]Tehát ezt kalkulálták be most az öbölmenti államok, és emiatt valamilyen fajta pragmatikus viszonyt próbálnak majd ápolni Iránnal.

[00:30:30]Mindemellett, hogy Izrael tudta demonstrálni ugye az elrettentő képességét és katonai képességeit azáltal, hogy Iránt már most második alkalommal nagyon kiterjedt műveletek során tudta támadni ilyen nagy távolságban is.

[00:30:45]Mindamellett azért a az öbölmenti államoknak nem tetszik az, hogy ahogy Izrael működik és cselekszik a régióban, nem tetszik azt, hogy ennyi fronton folyamatosan háborúzik, egyfajta agresszornak tekintik Izraelt.

[00:31:03]Ez pedig azért a a az ábrahámegyezményeknek vagy a az arabizraeli közeledésnek is egy nagyon szűkös pályát vázol föl.

[00:31:15]Ugye szó volt itt korábban, hát főleg még 2023 október 7-e előtt szúdi izraeli közeledésre, hogy az ábrámegyezményeknek a következő aláíró fele az már Szaudarábia lehet.

[00:31:28]Erről nincs nincs most igazán szó, nincs ennek realitása.

[00:31:33]Ö valószínűleg a következőkben Izraelnek inkább be kell rendezkedni arra, hogy nem olyan jók a pozíció és inkább ismét az elszigetelődés felé néz akár az öbölben de főleg nemzetközi szinten az Európai Uniónak a szemében vagy akár az Egyesült Államoknak a szemében inkább inkább most ilyen hétfők esztendőre érdemes készülni.

[00:32:00]Nyilván voltak itt pozitív fejlemmények, ugye az izraeli vezérkari főnök, sőt maga benjamin Netu is járt például az Egyesült Arab Emirátusokba.

[00:32:08]Ugye megosztották a vaskupolarendszert az emérségekkel, aki ugye az ábrámegyezményeknek is az egyik tagja.

[00:32:17]Szóval nem mondanám azt, hogy teljes elszigetelődés vár most Izraelre.

[00:32:19]De azok a fajta lehetőségek, amik voltak itt a a háború előtt, azok valószínűleg most egy időre bezáródtak.

[00:32:30]Örülök, hogy szóba hoztad az ábrámegyezményt, mert én is így akartam tenni.

[00:32:35]Mondhatjuk ezek szerint akkor azt, hogy ez a háború most függetlenül attól, hogy nem egy arab állammal vívta Izrael és az Egyesült Államok.

[00:32:40]Ez ká kvázi egy újabb koporsószög az ábrámegyezmények bővítésébe.

[00:32:48]Sajnos így, hogy nem sikerült elérni a célokat, és ezáltal nem sikerült a az öbölmenti államoknak sem egyfajta biztosítékot nyújtani, vagy őket is föl szabadítani az iráni nyomás alól.

[00:32:59]Ö így azt gondolom, hogy igen, kénytelenek lesznek ezek a az arab államok is nyitni Iránfelé a továbbiakban is.

[00:33:07]Nyilván az még nagy kérdés, hogy kihez fognak fordulni biztonsági garanciákért?

[00:33:12]kihez fognak fordulni katonai technológiáért.

[00:33:17]Ebben a tekintetben Izrael lehet azért egy partner az öbölenti államok számára, de inkább azt gondolom, hogy csak fű alatti megállapodásokra fog sor kerülni.

[00:33:28]Ami még szintén érdekes, hogyha a nagyobb képet nézzük, hogy ugye Izraelnek elsősorban az volt a az úgymond értéke, vagy a a a szerepe vagy kép képe az öbölmenti államok felé, hogy össze tudja az öbölmentieket kapcsolni az Egyesült Államokkal, és egyfajta csatorna tud lenni, és meg ki tudja nyitni a megfelelő ajtókat Washingtonban azért, hogy az öbölmenti államok be tudjanak jutni és a saját érdekeiket képviselni Washington felé.

[00:33:59]Ez az elmúlt években megváltozott.

[00:34:02]Hogyha megnézzük Donald Trump második elnöki ciklusának az első külföldi útját, az éppen ide az öbölmenti államokba vezetett nagyon komoly gárdával, befektetőkkel, ö tech emberekkel, ugye Elon Muskkal, Sameltmannal és hasonló személyekkel együtt utazott ki Donald Trump az öbölmenti államokba, és kötött nagyon komoly megállapodásokat, befektetési megállapodásokat.

[00:34:29]Egyrészt amerikai befektetők fognak az öbölmenti államokban ilyen befektetéseket eszközölni, illetve az öbölmenti államok is nagyon komoly pénzeket fognak az Egyesült Államokban mozgatni.

[00:34:40]Tehát azt látjuk, hogy Izraelnek a szerepe marginalizálódott ebben a tekintetben, hogy ő majd összeköti az öbölmenteket az Egyesült Államokkal.

[00:34:48]Ez már működik Izrael nélkül is.

[00:34:50]Ez is egyfajta ö veszteség azért Izrael számára.

[00:34:54]egy olyan ö diplomáciai öeszteség, ami amivel kalkulálnia kell a következő időszakban.

[00:35:05]Hát akkor lassan az adásunk végéhez közeledve kicsit firtassuk azért a jövőt is, mert abból ugye sosem elég.

[00:35:10]Ö most, hogyha nem is teljes részletességgel, de azért az egyes szereplőknél nézzük meg, hogy mi várható most akár ennek a 60 napos folyamatnak a végén közvetlenül, akár így hosszabb távon, tehát akár az Egyesült Államok tekintetében, akár Irán vagy Izrael tekintetében, esetleg az Arab Államok tekintetében mire lehet számítani az elkövetkezendő mondjuk fél évben a Közelkeleten.

[00:35:36]azért nagyon-nagyon sok szinte mondhatjuk, hogy tektonikus erejű mozgás van most a geopolitika területén, és ennek szokás szerint az egyik legfontosabb gópontja közelkelt.

[00:35:47]Szóval biztos, hogy lesznek olyan dolgok, amikkel most még nem tudunk kalkulálni, de jelenállás szerintan épülhet föl a következő mondjuk fél évnek a folyamatai?

[00:35:58]Nagyon nehéz, meg én is óvatosan szoktam a jövőben nézni, főleg, hogyha a közelkeltről van szó, mert ahogy te is mondtad, nagyon gyorsan tudnak változni a dolgok, és állnak föl és buknak meg akár rezsimek, vagy megdönthetetlennek hitt terrorszervezeteket egyik napról a másikra tud lefejezni.

[00:36:18]Például Izrael, erre is ugye volt precedens az elmúlt években.

[00:36:22]Ördemes úgy tekinteni, hogy 2023 október 7-ére visszamenni, mert azt gondolom, hogy ami most az elmúlt években a Közelkeleten történt, és az a fajta átalakulás akár mint biztonsági architektúra, hogyha így tekintjük-e Közelkeltet, akkor az 2023.

[00:36:41]október 7-én indult ez a fajta átalakulás.

[00:36:44]Ugye ekkor érte Izraelt egy olyan nagy mértékű és egy annyira súlyos terrortámadás, amire kénytelen volt nagyon határozottan és nagyon erősen válaszolni.

[00:36:53]elsősorban annak érdekében, hogy a saját elrettentő képességét helyre tudja állítani, és ezáltal ne ö tudjon fel ö buzdítani más szereplőket is arra, más ellenségeit is arra, hogy megtámadják őt.

[00:37:10]Azt gondolom, hogy ez sikerült is.

[00:37:12]hogy először Gázában egy nagyon határozott választ adott Izrael az őtért támadás és a Hamas tervezetet igazából nem is egy parancsnoki szintig, hanem már sokkal lentebbi szintig is, de teljesen le tudta fejezni.

[00:37:28]Ennek ellenére továbbra is Hamas mint szervezet működik és mint ideológia köszöni szépen, jól van, de azért egy egy jelentős károkat tudott okozni Izrael.

[00:37:38]Ugyanígy a HZak északon ugye a legretteggettebb közelkeleti terrorszervezet és a legjobban szervezett, legnagyobb kiterjedtséggel rendelkező terrorszervezet volt a Hezbolak.

[00:37:50]A közelkeleten ehhez képest Izraelnek sikerült a teljes hezbolak vezetést likvidálnia, és komoly károkat okozott a rakétaképességekben is.

[00:37:57]Közben ugye megbukott az Assad rezim Szíriában, amiről azt gondolták, hogy velünk lesz még a következő évtizedekben is, vagy akár örökké.

[00:38:07]Megbukott az Asszad rezim Szíriában.

[00:38:11]Izrael el tudta foglalni a Golemfenség szíriai részét, és komoly pozíciókat tudott elfoglalni geopolitikai vagy a stratégiai szempontból.

[00:38:21]És ugye ami még az október 7-ei, 7e utáni háborúkhoz hozzátartozik, az a közvetlen izraeli iráni háború.

[00:38:26]Ugye mindeddig az elmúlt évtizedekben egyfajta árnyékháború volt a felek között.

[00:38:34]Ez az árnyékháború kilépett a fényre, és elkezdték közvetlenül is támadni egymást a felek.

[00:38:38]Szóval ez is egy újdonság volt.

[00:38:43]Erre soha nem került sor a korábbi időszakban.

[00:38:48]Most ehhez képest azt látjuk, hogy ennek az október 7-e utáni háborúk időszakának vége van.

[00:38:53]Nem a háborúknak van vége, azt kimerem jelenteni.

[00:38:57]Továbbra is fog folyni több fronton a háború, de annak a fajta nagy intenzitású és Izrael által kezdeményezett vagy proaktívan felvállalt konfliktusoknak az időszaka valószínűleg vége, már csak az Amerika Egyesült támogatásának az elveszítése miatt is.

[00:39:18]Ö ennek ellére valószínűleg Gázában Izrael lesz az, aki a Hamasnak a lefegyverzését valamilyen formában el fogja tudni élni.

[00:39:27]Ugye erről most nagyon keveset beszélünk Gázáról, de a Hamas újra elkezdett fegyverezni és toborozni, és senki más nem tűnik hajlandónak arra és képesnek arra, hogy ezt megakadályozza.

[00:39:39]Tehát Izraelnek valószínűleg itt még lesz néhány művelete.

[00:39:42]Ahogy mondtam, Libanonban maradnak, belátható.

[00:39:45]Időn belül nem fog onnan kijönni Izrael.

[00:39:51]Tehát ezeket a pozíciókat Golánfensíkot szintén tartani fogja Izrael.

[00:39:57]éppen azért, hogyha elkezdődik egy ilyen visszarendeződés a közelkeleten, és miután Irán is megfelelő ö ilyen vissza tud állni, vagy kicsit most még nyalogatja a sebeit, de hogy tényleg, hogyha elkezd ez a rezsim újra működésbe lépni, akkor valószínűleg Izraelnek a továbbiakban is éberen kell őrizni a a saját határait.

[00:40:21]Ami még érdekes, hogy nagyon aktív lett Törökország a térségben.

[00:40:28]Elsősorban ugye Szíriában eddig is voltak állásai, de azért még inkább más ügyekbe is akár a gázai konfliktus kapcsán nagyon hangos lett Ankara.

[00:40:37]A másik nagyon érdekes, hogy Pakisztán is nagyon aktív lett.

[00:40:41]Ugye itt a az amerikai iráni rendezés kapcsán Pakisztánnak a a szerepe abszolút megemlítendő.

[00:40:51]Sőt, hát Pakisztán közvetített folyamatosan itt a felek között, és egy nukleáris hatalomról beszélünk, ugye so attól is tartanak, hogy hogyha nukleáris fegyvert szeretne szeretne Irán szerezni, akkor Pakisztánohoz fog fordulni elsősorban.

[00:41:10]Úgyhogy valóban nagy változások történtek itt a Közelkeleten.

[00:41:11]Én azt gondolom, hogy ezekre a mozgásokra érdemes figyelni.

[00:41:15]Egyiptomot sem szabad kihagyni a képletből.

[00:41:18]Egyiptom is Törökországgal, de egyébként Iránnal is egy-egyre közelebbi viszonyt kezdett el ápolni.

[00:41:26]Szóval olyan mozgások, ami Izrael számára egyértelműen negatívak.

[00:41:32]Ö de viszont biztos, hogy a a következő időszakban ezek fogják, ezek a dinamikák fogják meghatározni a térséget.

[00:41:43]Ez lesz akkor a mai végszó.

[00:41:43]Dávid, köszönöm, hogy itt voltál velünk.

[00:41:45]Köszönöm szépen.

[00:41:47]És akkor köszönöm szépen a kedves nézőknek, hallgatóknak is a figyelmet.

[00:41:51]Hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:41:53]Addig is kérek mindenkit, hogy aki még nem tette meg, iratkozzon föl mindkét YouTube csatornánkra.

[00:41:56]És hát természetesen kérjük, hogy lájkolják, kommenteljék ezt a videót, hogyha tetszett.

[00:42:01]Ha pedig nem, azt is megírhatják kommentbe természetesen.

[00:42:05]Esetleg anyagi úton is fontolják meg a támogatásunkat.

[00:42:07]Köszönöm szépen a figyelmet, még egyszer mindenkinek kellemes hétvégét, viszontlátásra, viszontásra.

[00:42:11]M.