Hit Rádió 47:31

A kegyetlen tél hozza el Ukrajna végső kifáradását? - Kosztur András, Bendarzsevszkij Anton

ukrán háborúdrónháborúmesterséges intelligenciaorosz gazdaságdiplomáciaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Fidesz-közeli
A kegyetlen tél hozza el Ukrajna végső kifáradását? - Kosztur András, Bendarzsevszkij Anton
tl;dr
  • Bendarzsevszkij Anton szerint fordulat történt: Ukrajna drónkapacitása utolérte Oroszországét, és mesterséges intelligencia segítségével áttörve az elektronikus zavarást, megbénították a Krím szárazföldi utánpótlását.
  • „Ez a fajta attríciós logika […] most gyakorlatilag megállt, ez a fajta logika megdőlt." – Bendarzsevszkij Anton

  • Kosztur András ezt inkább átmeneti erőkiegyenlítődésként értékeli, kiemelve, hogy Ukrajna nettó emberveszteségben van, és a drónok önmagukban nem elegendőek.
  • A Moszkva és Krím elleni ukrán dróncsapások elsősorban az orosz belpolitika destabilizálását célozzák, de egyelőre nem érték el a társadalom ingerküszöbét.
  • Az oroszok várhatóan adaptálódnak a drónfenyegetéshez, ahogy korábban a HIMARS esetében is, így az ukrán technológiai előny átmeneti lehet.
  • Az alaszkai Trump–Putyin találkozón nem született konkrét megállapodás; az oroszok következetesen „az anchorage-i szellemre” hivatkoznak, míg az amerikaiak kerülik ezt a terminust.
  • Trump adminisztrációja belülről megosztott: nem tud kiszállni a konfliktusból, de nem is akar teljes mértékben visszatérni a korábbi támogatási szinthez.
  • Bendarzsevszkij 2026 végére optimista a lezárással kapcsolatban a közelgő orosz és amerikai választások miatt, Kosztur szerint viszont a háború legalább tél végéig elhúzódik.
  • Oroszország strukturális gazdasági válsággal küzd, csökkenő olajexporttal és feldolgozási kapacitásokkal, amit az ukrán csapások tovább súlyosbítanak.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A háború menetének fordulata vagy kiegyenlítődése

A műsorvezető Fekete Rita azzal a kérdéssel nyitotta a beszélgetést, hogy az elmúlt hetekben, másfél hónapban tapasztalható-e valós fordulat az orosz-ukrán háborúban, amely akár kompromisszumra késztetheti Oroszországot. A két szakértő eltérő hangsúlyokkal értékelte a helyzetet.

Bendarzsevszkij Anton érvelése a fordulat mellett

Bendarzsevszkij Anton határozott fordulatot lát a háború menetében, amelyet három tényezőre vezet vissza: technológiai, kommunikációs és gazdasági változásokra.

Technológiai-mennyiségi változások: Ukrajna elérte azt a dróngyártási kapacitást, amit Oroszország korábban már birtokolt. Míg korábban Oroszország heti rendszerességgel támadott 400-700 drónnal, most Ukrajna is képes hasonló mennyiségű eszközt bevetni – a háború rekordját jelentette, amikor közel 1000 drónnal támadták Oroszország területét az előző héten.

„Ukrajna sokkal több drónt képes gyártani, mint az elmúlt években." *

A másik technológiai áttörés a „középhátország" – a fronttól 100 kilométerre fekvő terület – elérése. Ezt a zónát, ahol az orosz ellátás, lőszerutánpótlás és sebesültszállítás zajlik, az ukránok korábban nem tudták hatékonyan támadni az orosz elektronikus zavarás miatt. Most azonban mesterséges intelligencia, gépi látás, Starlink és mesh-hálózatok segítségével képessé váltak áthatolni ezen a védelmen, ami megzavarta az orosz utánpótlási vonalakat. Ennek következtében az orosz előrenyomulás jelentősen lelassult, sőt a Krím félsziget szárazföldi ellátási folyosója is ellehetetlenült.

Gazdasági faktor: Oroszország strukturális gazdasági válsággal küzd, és bár az iráni háború miatt megnövekedett olajárak elvileg kedvező lehetőséget teremtettek volna, ezt nem tudták kihasználni. A csökkenő exportkapacitások és az ukrán támadások miatt kevesebb olajat tudtak feldolgozni és értékesíteni. Az olajárak közben mérséklődtek, így Oroszország visszatér a háború előtti gazdasági problémákhoz.

Kommunikációs faktor: A háború fizikailag is közelebb került az orosz lakossághoz. A Levada közvélemény-kutató májusi adatai szerint az oroszok számára a legfontosabb eseménnyé az ukrán dróntámadások váltak, a második helyre pedig a „különleges katonai művelet" került – fél éve még a top háromból is kiszorult ez a téma.

Bendarzsevszkij szerint az a 2023 óta érvényes attríciós logika dőlt meg, amelyben Oroszország arra épített, hogy lassú, de gyorsuló előrenyomulással felőrli Ukrajnát. Míg 2025 májusában az oroszok több mint 700 négyzetkilométert foglaltak, addig 2026 májusában ez a szám minimálisra, 26 négyzetkilométerre csökkent.

„Ez a fajta attríciós logika […] most gyakorlatilag megállt, ez a fajta logika megdőlt." *

Egy orosz lap geolokációs adatokon alapuló számítására hivatkozva elmondta, hogy egyetlen hónap alatt az ukránok több mint 500 teherautót lőttek ki a Krím felé vezető szárazföldi összeköttetésen, ami jelentősen növeli az orosz veszteségrátát – a fronton harcoló katonák 7-15 napos ellátmánnyal rendelkeznek, és ha nem kapnak utánpótlást, harcképtelenné válnak.

Kosztur András álláspontja: változás, nem fordulat

Kosztur András óvatosabb értékelést adott. Szerinte nem fordulatról, hanem inkább az erőviszonyok átmeneti kiegyenlítődéséről van szó, ami könnyen lehet ideiglenes. A háború korábbi éveiben is voltak már olyan pillanatok – például 2022 vége – amikor Ukrajna előnyben lévőnek tűnt, de ezt nem tudta döntő fordulattá alakítani, amit a 2023-as nyári ellentámadás kudarca egyértelműen bizonyított.

Emberi erőforrások különbsége: Kosztur szerint a drónháború miatt háttérbe szorult a frontvonalak jelentőségének megítélése, pedig a háború alakulása szempontjából továbbra is az a döntő, hogyan alakul a két hadsereg állapota. Oroszország a nyugati veszteségi adatok és az orosz ellenzéki médiumok szerint is nagyjából ki tudja egyenlíteni a veszteségeit, Ukrajna viszont folyamatos nettó emberveszteségben van.

„Ukrajna valószínűleg folyamatos emberveszteségben van. Ezt a drónokkal tudja valamennyire ellensúlyozni […] de önmagában a drónok nem feltétlenül elégségesek." *

Rámutatott arra is, hogy az oroszok várhatóan adaptálódnak a drónfenyegetéshez, ahogy korábban a HIMARS rakéták megjelenésekor is átszervezték logisztikai rendszerüket. Az ukránok mindig az első lépést tették meg technológiai téren – náluk jelentek meg először tömegesen az FPV drónok –, de az oroszok előbb-utóbb mindig reagáltak, és időnként még előnybe is kerültek.

A kommunikációs tér és a valóság különbsége: Kosztur hangsúlyozta, hogy a kommunikációs térben tapasztalható erőteljes elmozdulás – miszerint Ukrajna áll nyerésre – nem feltétlenül tükrözi a tényleges katonai helyzetet. A drónháború a front mentén akár az ukrán támadások ellehetetlenüléséhez is vezethet, ha az oroszok megfelelően adaptálják védekezésüket. Ukrajnának létszámfölény kialakítása nélkül nem lesz esélye területek visszafoglalására, és reális célként immár csak a jelenlegi frontvonalak menti tűzszünet lebeghet előttük.

A Krím és Moszkva elleni támadások jelentősége

A műsorvezető külön kiemelte a Krím félsziget és Moszkva elleni támadásokat, amelyek az elmúlt négy évben nem voltak jellemzőek. A Krím korábban vörös vonalnak számított, amelynek átlépése esetén az oroszok akár atomfegyver bevetését is kilátásba helyezték.

Bendarzsevszkij Anton szerint a Krímben kialakult helyzet – üzemanyaghiány, strandok lezárása, turisták elriasztása, hidak elleni támadások – valóban súlyos, és az ellátás ellehetetlenülése a középhátországban végrehajtott ukrán dróncsapások következménye. Moszkva kapcsán emlékeztetett, hogy 2023 elején már a Kreml tornyait is eltalálták ukrán drónok, azóta pedig egyre több sikeres támadás éri az orosz fővárost és más szimbolikus helyszíneket, mint Szentpétervár a gazdasági fórum idején, vagy a május 9-i győzelem napi parádé, ahol a haditechnika és a kadétok részvétele is elmaradt a támadásveszély miatt. A siker kulcsa szerinte a tömegesség: míg néhány tucat drónnak kevés esélye van átjutni a légvédelmen, ezer drón indításakor egy részük mindig célba talál.

Kosztur András ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett, hogy ezek a csapások elsősorban az orosz társadalom háborúhoz való hozzáállásának megváltoztatását célozzák. Az ukrán stratégia 2022 óta arra épül, hogy az orosz belpolitikában keltsenek zavarokat, de a nagyvárosok – különösen Moszkva – lakossága eddig jórészt távol maradt a háborútól. A határ menti területeken (Belgorod, Brjanszk, Voronyezs, Volgográd, Kaukázus) ez részben sikerült is, Kurszk területére pedig be is vonultak az ukránok, de egyik esemény sem érte el az orosz társadalom ingerküszöbét olyan mértékben, hogy háborúellenes mozgolódás induljon.

Kosztur felhívta a figyelmet az aszimmetriára: Ukrajna négy éve sokkal súlyosabb csapásokat szenved el, mégsem tört meg. Az orosz társadalomban a drasztikus törés már 2022-ben megtörtént – először a diplomáciai, majd a harctéri kudarcok révén –, de a Prigozsin-féle lázadáson kívül ebből nem lett rendszerszintű politikai változás.

„Önmagában abban se lehet bízni, hogy ezek a csapások elegendőek lesznek arra, hogy az orosz társadalmat kibillentsék." *

Jelenleg a radikális háborúpárti körökben tapasztalható elégedetlenség, és néhányan már az elnököt is hibáztatják, de ennek nincs fegyveres ága – ellentétben 2023-mal, amikor a Wagner mellett Kadirovék is kritizálták a hadvezetést. A mostani mozgolódás „virtuális", az interneten zajlik, és nem látszik, hogyan válhatna belőle valódi politikai változás.

Az alaszkai találkozó és az amerikai stratégia

A beszélgetés során előkerült az alaszkai Trump–Putyin találkozó („Anchorage") és az ott állítólag létrejött megállapodás kérdése. A műsorvezető Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó nyilatkozatát idézte, aki szerint Oroszország nem megegyezéseket, hanem győzelmet vár, és Ukrajna nem hajtotta végre a rá háruló részt.

Bendarzsevszkij Anton szerint érdemes figyelni, hogy az amerikai kommunikációban soha nem hangzott el, hogy bármiféle konkrét megállapodás született volna Alaszkában. Az oroszok következetesen „az anchorage-i szellemre" hivatkoznak, míg az amerikaiak kerülik ezt a terminust. Valószínűleg az történhetett, hogy az oroszok a katonai helyzet alapján meggyőzték Trumpot arról, hogy az idő Oroszországnak dolgozik, és nincs értelme a Donbasz maradék részéhez ragaszkodni – ami a front akkori állása alapján (Pokrovszk ostroma) hihetőnek tűnt. Most azonban a helyzet megfordult: Ukrajna sokkal jobban tudja képviselni a frontvonalak menti befagyasztás álláspontját, és ezt a G7-csúcson az európai vezetők is hatékonyan közvetítették Trump felé.

Kosztur András szerint Trump adminisztrációja nem tudta, mibe keveredik, amikor visszakerült a hatalomba. A kormányzaton belül ellentmondó hangok vannak – Steve Witkoff és Keith Kellogg korábbi tárgyalók álláspontja is ellentétes irányba mutatott. Bár Alaszkában konkrét megállapodás nem született, annak „szellemében" készült egy 28 pontos béketerv, amelyben a Donbasz különleges státusza is felmerült, és amelyet később az ukránok egy 19-20 pontos változattá alakítottak.

Az oroszok valószínűleg abban bíztak, hogy Trump mint a nyugati világ vezetője majd rákényszeríti az európaiakra és az ukránokra az ő álláspontjukat, de ez nem történt meg. Trump nem tud drasztikus eszközökkel fellépni, puha eszközökkel pedig nem tudja befolyásolni az európai álláspontot. Így alakult ki egy „félmegállás" helyzet: az amerikaiak nem tudnak kiszállni, de nem is akarnak úgy visszatérni, mint Biden alatt. Közvetítőként próbálnak fellépni, de egyre kevesebb ráhatásuk van a folyamatokra.

„Trump az egésszel kapcsolatban valószínűleg szkeptikus. Ő maga nem hiszem, hogy különösebben lelkesedik a most sem Ukrajna támogatásáért, de nyilván az oroszoknak se akar engedni." *

Az oroszok célja Kosztur szerint az, hogy az amerikaiakat a jelenlegi távolságtartó szinten tartsák a konfliktustól, míg Európa és Ukrajna célja, hogy ne haragítsák magukra annyira Trumpot, hogy az teljesen kiszálljon és feloldja a szankciókat. A jelenlegi patthelyzet annak kedvez, hogy Európa és Oroszország egymás között próbálja rendezni a konfliktust.

A háború lezárásának esélyei 2026-ban

A záró kérdésre, hogy van-e esély a háború lezárására 2026-ban, a két szakértő eltérően válaszolt.

Bendarzsevszkij Anton optimistább: 2026 elején még bizakodóbb volt, de az iráni háború kitörése ezt visszavetette. Most azonban úgy látja, kezdenek visszatérni a rendezési pályára. Ukrajna erősebb pozíciókkal rendelkezik, Oroszországban szeptemberben parlamenti választások lesznek, az Egyesült Államokban pedig időközi választások. Ha az oroszok racionálisan gondolkodnak, nem biztos, hogy meg akarják várni az amerikai kongresszus összetételének változását, mert egy új összetételű kongresszus esetleg nem fogadná el azokat a kompromisszumokat, amelyeket Trump most hajlandó lenne megtenni. Trumpnak is szüksége van a választási győzelemre, amit egy lezárt háborúval támaszthatna alá.

Kosztur András szkeptikusabb: Szerinte az oroszok inkább végigviszik a saját stratégiájukat, és abban bíznak, hogy a következő tél meghozza azt az áttörést, amit az előző négy tél nem hozott meg. Úgy véli, az év végéig mindenképpen velünk marad a háború.

„Meglátjuk, úgy járunk ezzel, mint a szankciókkal, vagy pedig igazuk lesz." *

Kosztur egy kritikus időablakot is azonosított: az ősz, különösen a szeptemberi orosz parlamenti választások környéke lehet az az időszak, amikor Ukrajnának politikai zavart kellene keltenie Oroszországban. Ha ez nem sikerül, és eljön a tél, akkor az ukrán energetikai rendszer kerül előtérbe – és nagy kérdés, hogy Ukrajna kibír-e még egy olyan telet, mint a tavalyi. Ettől kezdve pedig a jelenlegi ukrán fölény elúszhat, még akkor is, ha novemberben Amerika visszatérne Ukrajna támogatásának útjára.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tisztelettel köszöntöm a kedves hallgatóinkat és nézőinket.

[00:00:01]Én Fekete Rita vagyok.

[00:00:03]A Hit Rádió műsorát látják.

[00:00:06]Vendégeink pedig Kosztur András történész és Bendor Zsevski Anton, az Ökonomus Gazdaságutató Alapítvány igazgatója.

[00:00:11]Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek.

[00:00:13]Köszönjük a meghívást.

[00:00:14]Köszönjük a meghívást.

[00:00:14]Amiről kérdezni szeretnélek benneteket, az az orosz-ukrán háború, és talán ilyen nagyon általánosan és költően feltéve, hogy mi történik most az orosz-ukrán háborúban, merthogy itt az elmúlt hetekben, sőt talán már másfél hónapja is tart az a fajta folyamat, amikor különböző elemzések, akár nem csak magyar elemzések, hanem így nemzetközi szinten is értem foglalkoznak azzal, hogy Ukrajna valamiféle fordulatot ér el, ért el.

[00:00:41]Itt a múlt héten külpolitikai jellemzők is erről beszéltek itt nálam egyébként ebben a műsorban, hogy van egyfajta olyan ukrán fordulat, ami akár kompromiszumra késztetheti Oroszországot.

[00:00:51]Ugye sokáig azt hallhattuk, hogy Oroszországot nem fog nem fogja tudni legyőzni Ukrajna csak késlelteti ennek a veszteségnek a beismerését.

[00:01:01]Érdekelne az álláspontotok, hogy valóban láttok-e bármilyen fordulatot akár a harcéren, akár gazdasági szintéren, ami ezt a kompromisszumot ki tudja kényszeríteni?

[00:01:12]És akkor nem tudom melyik őtök szeretné elkezdeni Antón esetleg ha gondolod akkor kezd kezde.

[00:01:16][nevetés] Akkor másiknak Andrásnak mindig könnyebb lesz reagálni erre.

[00:01:21]Akkor majd fordítunk.

[00:01:22]Szerintem van egy egyértelmű fordulat a háború menetében.

[00:01:26]Ugye a kérdés az, hogy ez mennyire maradt maradtartós, mennyire tudja kihasználni Ukrajna a kialakult helyzetet, de katonai érteleme, gazdasági érteleme, politika értelemben mindenképpen változásokat látunk.

[00:01:36]Ö ez részben a technológiai forradalomnak köszönhető, köszönhető a mennyiségi változásoknak.

[00:01:44]Tehát Ukrajna sokkal több drónt képes gyártani, mint az elmúlt években.

[00:01:48]A az az áttörés, amit Oroszország ért a tavalyi évben, amikor emlékezzünk vissza, minden gyakorlatilag hétről hétre voltak rekordot, amikor Ukrajna területét voltak képesek 400 drónnal, 500, 600, 700 drónnal támadni egyszerre.

[00:02:02]Ezt az áttörést most Ukrajna is elérte ezt a szintet.

[00:02:06]Néhány nappal azelőtt múlt héten volt az a háborún teljes egészének a rekordja, amikor Ukrajna közel 1000 drónnal támadta Oroszország területét.

[00:02:15]Tehát van egy mennyiségi változás és van egy technológiai változás.

[00:02:20]Ez pedig nem is a mélységi csapásokban keresendő, hanem közvetlenül a front mentén ez az úgynevezett középhátországnak a a területe, ahol az orosz ellátás zajlik, a lőszerellátás sebesülteknek az ellátása, a katonáknak, a fronton harcoló katonáknak az ellátása.

[00:02:42]Ez a frontó minttegy 100 km-re fekvő terület, az a középhátország.

[00:02:49]Ez eddig nehezen volt elérhető ukrán eszközökkel.

[00:02:52]Ugye az ukrán tűzérség vagy a rakétatűzérségi rendszerek bizonyos bizonyos hatótávolságban tudnak tudják csak elérni ezt a ezt a területet.

[00:02:59]Annál mélyebben viszont az ukrán drónok nem voltak képesek benyomulni az orosz elektronikus zavarásnak köszönhetően vagy a drónképességek hiánya miatt.

[00:03:11]És most erre képessé váltak.

[00:03:13]És ez önmagában óriási változásokat okoz a háborúban, hiszen megzavarja az orosz ellátást.

[00:03:17]Az orosz előrenyomulás azért is állt meg, vagy lassult jelentősen, bizonyos szakaszokon még van, mondjuk Konstantinivkában vannak erős harcok, de az ellátás megvarása miatt viszont jelentősen lelassult ez.

[00:03:32]Sőt, mi több, a Krí félszig szárazföldi folyosója, ellátási folyosója is ellehetetlenült emiatt.

[00:03:43]Szóval ez ez a ez a két dolog, ami ami önmagában okozott változást.

[00:03:45]És akkor van még egy kommunikációs és egy gazdasági faktor.

[00:03:49]A kommunikációs faktor az, hogy közelebb hozták a háborút az orosz lakossághoz, és most már a legfrissebb mérésekben ez egyértelműen látható.

[00:03:57]A Levadának minden hónapban van egy olyan mérése, amely rákérdez arra, hogy ilyen külpolitikai vagy vagy bármilyen események tekintetében milyen eseményt tart a legfontosabbnak a a válaszadó.

[00:04:07]És az elmúlt mondjuk egy év során a a különleges katonai művelet, vagy SVO, ahogy Oroszországban nevezik, kiszórult a top három esemény között.

[00:04:19]ö más események domináltak, a nem tudom infláció, az irányi háború, ö a nem tudom a izraeli helyzet, tehát mindig valami más volt.

[00:04:30]És és most a májusi adatok alapján az első helyre az ukrán dróntámadások kerültek, és a második helyre került a különleges katonai művelet.

[00:04:40]Tehát gyakorlatilag a legfontosabb események, amelyeket a amitől az oroszok félnek vagy aggódnak, a háborúhoz kapcsolódnak.

[00:04:49]És hogy ez az, amit az orosz politikum próbált amitől próbálta az embereket elzárni.

[00:04:53]És ha a gazdaság az a baraméter, ami még egyébként megint csak az oroszok számára kedvezőtlenül alakul, az elmúlt években kialakult egy strukturális válság az orosz gazdaságban, ami ellen úgy tűnt, hogy az iránni háború egyfajta ellenszert jelent.

[00:05:13]Tehát kaptak egy mentővel a többlet, az olaj, megnövekedett olaj ár miatti többletbevételek miatt.

[00:05:19]Ezt viszont nem tudták realizálni az oroszok az elmúlt hónapokban.

[00:05:24]Tehát ezeket a megnövekedett bevételeket végül a csökkenő exportkapacitások miatt, az ukrán támadások miatt kevesebbet tudtak exportálni, kevesebb olajat tudtak feldolgozni, és ez viszont csökkentette az orosz bevételeket.

[00:05:38]Tehát úgy tűnt, volt egy egy ilyen kedvező lehetőségablak az oroszoknak a az Egyesült Államok által elindított iráni háború miatt.

[00:05:47]És hogyha most megnézzük ezeket a a számokat, tehát a ugye most már a májusi számokra is rálátunk, abból látható, hogy sokkal kevesebbet tudtak eladni, értékesíteni, és így nem sikerült kihasználni ezeket a lehetőségeket.

[00:06:01]És közben ugye az olajárak viszont tovább mérséglődtek, tovább csökkentek.

[00:06:05]hát még nem tértek vissza a háború előtti szintre, de vissza fognak vissza fognak rendeződni, és ugye Oroszország visszatér a a korábbi gazdasági problémákhoz, amit valahogy kezelnie kellene a az orosz rendszernek.

[00:06:16]És ugye egyszerre ezek a problémák jelenleg jelen vannak.

[00:06:21]Lehet, hogy valamit, valamilyen választ tudnak rá majd adni.

[00:06:26]De egyelőre erre hónapok óta nem született válasz, és lehet, hogy ezt a helyzetet az ukránok ki tudják aknázni, ki tudják használni a következő hónapokban.

[00:06:36]Én szerintem nincs fordulat, van változás, van egyfajta kiegyenlítődés inkább az erőviszonyokban, ami viszont könnyen ideiglenes lehet.

[00:06:43]Tehát azért a háború eddigi éveiben is már sokszor láthattuk azt, hogy egy eléggé tehát nem nem egy statikus dolog volt mondjuk az oroszoknak a fölénye, hanem egy dinamikusan változó tendenciát figyelhetünk meg, ahol volt már voltak már olyan pillanatok, amikor az ukránoknak az előnye látszott.

[00:07:04]viszont ezeket nem tudták végül a döntőfordulattá átalakítani, hogy ugye miért?

[00:07:08]Ez persze megint más kérdés, meg hogy egyáltalán volt-e erre esélyük, az az egy szintén hosszasan vitatható kérdés lenne, de ugye a 22 év vége felé szintén úgy tűnhetett, hogy Ukrajna már előnybe került Oroszországgal szemben.

[00:07:22]Ugye 23 nyári ellentámadás viszont egyértelműen bizonyította, hogy ezt nem tudták egyébként döntőfordulatt átalakítani.

[00:07:31]Én azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy főleg a kommunikációs térben láthatunk egy nagyon nagyon nagyon erőteljes elmozdulást abba az irányba, miszerint már Ukrajna áll nyerésre, hogyha megnézzük ténylegesen azt a a a tényleges helyzetet, akkor nem feltétlenül látjuk ugyanezt.

[00:07:46]És itt szeret, tehát picit megfeledkezünk mostanában a drónháború miatt arról, hogy egyébként mi történik a fronton, és annak a jelentősége mintha háttérbe szorulna.

[00:07:58]viszont azért a háborúnak az alakulása szempontjából mégis csak az a döntő, hogy hogyan alakul a két hadseregnek a az állapota, és bár egyébként Oroszország is egyre jobban küzd azzal, hogy feltöltse a hadseregét.

[00:08:11]Viszont még, hogyha a nyugati veszteségi adatokból indulunk is ki és azokat vetjük össze azokkal az adatokkal, amelyek nyugati vagy orosz ellenzéki médiumokban megjelennek arra, hogy hol tart most a az orosz toborzás, akkor is azt láthatjuk, hogy nagyjából Oroszország ki tudja egyenlíteni a veszteségeit.

[00:08:26]Ukrajna esetén viszont ezt már nem állíthatjuk, tehát Ukrajna valószínűleg folyamatosan folyamatos emberveszteségben van.

[00:08:33]Ezt a drónokkal tudja valamennyire ellensúlyozni, és a drónokkal még adott esetben a saját támadókapacitásait is tudja növelni.

[00:08:43]viszont éppen a az ukránoknak a drónok általi védekezése mutat rá arra, hogy önmagában a drónok nem feltétlenül elégségesek, és hogy egyébként ezekkel a dróncsapdákkal tulajdonképpen olyan helyzet alakítható ki, ami ugye lehetetlenné teszi az előrenyomulást, hogyha nincs meg a létszám fölény.

[00:09:00]Tehát az oroszok azért tudnak még mindig valamennyire területeket foglalni, mer bár ugye itt megint csak a voltak ugye az elmúlt hónapokban olyan értékelések is, amelyek szerint valójában az oroszok már területveszteségben vannak.

[00:09:13]Vannak olyanok, akik azt mondják, hogy ez nem igaz, mert valójában itt a szürke zónának a az új sajátossága az, ami igazából lehetetlenné teszi, hogy ténylegesen megmondjuk nézett kilométerre pontosan, hogy valójában ki is foglalt el és mit.

[00:09:28]De akárhogy is vesszük, azt láthatjuk, hogy a a drónok éppen úgy, ahogy segíthetnek bizonyos ukrán lépéseket.

[00:09:36]Hogyha az oroszok ezt megfelelően adaptálják, akkor alapvetően ugye ez a az ukrán támadásoknak a ellehetetlen élülésével is járhat majd egy ilyen drónháború a front mentén.

[00:09:48]Tehát ez egy az ukránoknak létszám fölén kialakítása nélkül nem lesz esélye arra, hogy területeket foglaljanak vissza.

[00:09:54]Persze most már valójában látjuk, hogy a reális cél ukrán részről is az, hogy a jelenlegi frontvonalak mentén kössenek tűszünetet.

[00:10:00]Azért, hogyha abból indulunk ki, hogy az eredeti cél meg a 91-es határoknak a a visszaállítása volt, és aztán ebből szépen lassan vonultak hátrébb úgymond az ukrán követelések, akkor akkor most már ez mindenféleképpen a valósághoz egy közelebb álló lehetőség.

[00:10:17]Az a kérdés, hogy mikorra sikerül elérni az orosz vezetésnél azt egy ha egyáltalán sikerül elérni azt, hogy az orosz vezetés is úgy gondolja, hogy ez nekik megéri.

[00:10:25]És ugye itt megint csak a a dolognak a kommunikációs oldala az, ami sok szempontból érdekes, hiszen jelenlegi helyzetben éppen a a az ukrán győzelmi kijelentések, vagy az európai győzelmi kijelentések azok, amelyek sok szempontból nem is teszik lehetővé azt, hogy Oroszország elfogadja a jeleni frontvonak melletti tűzszünetet, hiszen az egyértelműen a vereség beismerése lenne, annak ellenére, hogy nettó területi nyereséggel zárnak a háborút, ami önmagában elvileg el eladható is lehetne győzelemként viszont nem lehet az, hiszen egyértelműen ezt a az orosz vereséggel kötnék össze.

[00:11:00]És itt jön képbe az, hogy az ukránok célja, és a az európaiaknak is talán a célja az lehet, hogy az orosz belpolitikában idézzenek elő olyan zavarokat, amelyekkel meg tudják kicsit bomlasztani a rendszert, vagy akár be is dönteni.

[00:11:17]Bár szerintem a benöntést azért aki komolyan gondolkozik a nyugati országoknál, az nem tartja valószínűleg jó ötletnek, de de az ukránok szerintem már nagyon régóta, igazából a 2022-es év óta elsősorban abban gondolkoznak, hogy az orosz társadalomnak a hangulatának a megváltoztatása révén van esélyük csak a győzelemre.

[00:11:36]Nyilván erre a legjobb esély, a legjobb lehetőség az a 23-as Prigozsin lázadás volt, ami aminek talán pont ma van az évfordulója.

[00:11:45]viszont az nagyon gyorsan elbukott, és én jelenleg például nem látok olyan tendenciákat, mint ami 23 tavaszán megfigyelhető volt az orosz társadalomban, és főleg egyébként az orosz radikálisabb közegben.

[00:11:57]Bár egyértelmű, hogy a radikális háború párt Oroszországon belül visszatért, kezd visszatérni inkább azt mondom ahhoz a retorikához, amit a 23-as Prigozsin lázadás előtt is láthattunk, ami egyre jobban hibáztatja a vereséget azért, mert gyenge, nem mutat elég erőt, nem elég erélyesen lép fel a provokációkal satöbbi, satöbbi szemben.

[00:12:19]és ö ugye tulajdonképpen az elitet érintő változásokat és a hozásban megmutatkozó változásokat követel az orosz vezetéstől és már elkezdték helyenként az elnököt is hibáztatni amiatt ez nem történt meg hogy még nem győzték le Ukrajnát annak ellenére hogy az erőfölény elvileg náluk van ezek jelen vannak viszont ha 23-ban ennek volt egy eléggé kézen kézzelf fogható fegyveres ága is ami akkor még egy időben jóval nagyobbnak is tűnhetett annál, mint ami végül lett.

[00:12:52]Hiszen a Wagner mellett egyébként ugye Kadirovék is akkoriban sokat kritizálták a az orosz hadivezetést, de ugye Kadirov és Prigozin végül pont a lázadás előtt nem sokkal szakítottak egymással.

[00:13:08]De jelenleg nincs ilyen fegyveres ág, tehát majd elmondva ez egy virtuális mozgalom, ami az interneten zajlik.

[00:13:13]az internet különböző ö területeit ugye az orosz hatóm igyekszik is ennek megfelen korlátozni több-kevesebb sikerrel.

[00:13:22]Tehát ezek azért ezek a hangok még mai napig elég jelentős teret kapnak.

[00:13:26]viszont nem látszik az, hogy ebből hogyan lehetne valódi politikai változás, valódi politikai mozgalom, olyasmi, ami az ukránoknak ténylegesen segíthetne.

[00:13:35]És nagyjából itt a határidő, én azt gondolom, hogy az ősz, tehát a szeptemberi orosz parlamenti választások körül kellene olyan politikai zavart kelteni Oroszországban, Ukrajnának, hogy az érdemben valamiféle előnyhöz tudja juttatni Kijevet.

[00:13:52]Hiszen ha eljön az év vége, akkor ugye hiába a jelenlegi ukrán csapások Oroszország ellen az ukrán energetikai rendszer kérdésre fog előtérbe kerülni és ott meg óriási kérdés az, hogy Ukrajna ki bír-e még egy olyan telet, mint a tavalyi.

[00:14:07]És onnantól kezdve ez a fölény, ami jelenleg van, ez elúszhat még akkor is, hogyha novemberben Ukrajna számára kedvező fordulat történne Amerikában, és újra visszatérne Amerika Ukrajna támogatásának a az útjára.

[00:14:17]Ennek ellenére ott már valószínűleg nem biztos, hogy lenne idő arra, hogy ezt egyébként érdemben Ukrajna tudja kezelni.

[00:14:26]Na, Amerikáról körül külön szeretnék majd kérdezni, de tág tettem föl a kérdést, és így tgan válaszoltatok rá, ugye több területet is érintve.

[00:14:33]Most egy picit hadd szűkítsem akkor vissza ezt, merthogy itt a fordulat, nem fordulat tekintetében, amit látunk, két talán olyan esemény, amit eddig az elmúlt négy évben kevésbé láthattunk, vagy nem is láthattunk.

[00:14:49]Egyrészt Moszkvának a támadása, olyan mértékű támadása, ami ugye itt az elmúlt héten volt jellemző.

[00:14:57]A másik pedig ugye a krímen tapasztalt állapotok.

[00:14:59]Ugye a krém, ha jól emlékszem, az egy olyan, mondjuk azt, hogy bár lehet, hogy elcsépelt már ez a szó, vagy kifejezés, vörös vonal volt eddig, amivel kapcsolatban az oroszok is úgy nyilatkoztak, hogy akár ugye itt a az atom bevetésének a lehetőségét is felvetették, hogyha a Kramfélszigetet olyan olyan támadások érik, amelyek náluk mondjuk átütik ezt az ingerküszöböt.

[00:15:23]Most azt lehet látni, hogy az interneten terjednek olyan videók, amizerint az oroszok már ilyen dugókat hoztak létre az autópályán, mert hogy hagyják el a krífélszigetet, merthogy nem lehet üzemanyagot kapni, illetve folyamatosak a dróntámadások.

[00:15:39]Ugye lezárták a strandszont is, illetve a turisták számára is olyan szituációt jelentettek be, hogy nem kívánatos, vagy vagy nem biztonságos a Krífélszigeten nyaralni, üdülni.

[00:15:48]Ugye több hidat célba vettek az ukránok a Krífélszigetre.

[00:15:53]Ugye erre céloztál Antonit az infrastruktúrális problémákkal kapcsolatban.

[00:15:57]Tehát ha csak ezt a két dolgot nézzük, ami nem a nem az a hosszú frontszakasz, amiről szoktunk beszélni, hanem olyan Oroszországnak fontos akár pszichológiaak is fontos területek, amelyeket most úgy tűnik azért, hogy az ukránok sikeresen tudnak támadni, akkor ez vajon minek köszönhető?

[00:16:13]Köszönhető annak, hogy az ukránok találtak olyan lyukat úgymond ezen a pajzson, amin keresztül ezeket végre tudják hajtani, vagy olyan nyugati segítséget kapnak, vagy minek köszönhetőségek, egy nagyon picivel rövidebb választ szeretnék csak kérni azért, hogy mindenki mindenre tudjon reagálni.

[00:16:32]Igyekszem, de hadd reagáljak meg gyorsan a fordulatra, hogy miért tartom megfelelőnek a fordulatot, mert hogy a háborúnak a 2023-as logikája dőlt most meg.

[00:16:41]Tehát 2023 mondjuk nyara óta a háború temett stratégiát váltott.

[00:16:47]Előtte változó sikerek voltak.

[00:16:51]Volt egy gyors orosz területhódítás, majd erre egy nagyon sikeres ukrán válasz volt, ukrán ellentámadás, amivel a területeknek egy jelentős részét visszafoglalták a az ukránok ugye a teljes harkivi régiót és a hersoni területek egy részét.

[00:17:08]És amikor viszont kudarcot vallott az ukrán ellentámadás, akkor bebizonyosodott, hogy a a frontvonalak megmerevedtek, és a felek egy attríciós logikával, atríciós háborúba léptek, ami azt jelentette, hogy alapvetően nem a front gyors alakulásától várták a háború sikerét, hanem attól, hogy az ellenfél el fog vérezni, és mindenfél azt gondolta, hogy az idő nekik dolgozik.

[00:17:33]Oroszország abból indult ki, hogy bár lassú az orosz előrehaladás, de fokozatosan gyors majd egyszer el fog jönni az a pont, amikor Ukrajnában elfogy a pénz, a lőszer, az emberi előerő, és akkor egyszer csak íy áttörik a frontot, és sikeresek lesznek.

[00:17:48]Ukrajna pedig abból indult ki, hogy a nyugati támogatás segítségével Oroszországból fognak bekövetkezni ezek a problémák.

[00:17:58]elfogy a pénz, összeomlik a gazdaság, összeomlik a politikai étér satöbbi, satöbbi.

[00:18:03]És ezekből a reményekből indultak ki.

[00:18:04]És az évek során az attríciós logika inkább Oroszországot igazolta, hiszen nagyon lassú volt az orosz előrehaladás, évente egy ukrán kisvárosnyi méret, de az elmúlt egészen mostanáig volt egy gyorsoló üteme ennek.

[00:18:23]2025-ben egyértelmű orosz sikerek voltak a a fronton és ez most megdőlt.

[00:18:25]Tehát ez a fajta attríciós logika, hogy jó jó, egyre lassú, de egyre gyorsuló.

[00:18:31]Az ukránok már a az összeomlás szélén vannak, elfogy az ukrán élőerő, a nyugat kihátrá, a az ukrán gazdaság bajban van.

[00:18:42]Ez ez most gyakorlatilag meg megáll ez a fajta logika megdőlt, hiszen gyakorlatilag öt hónapja a az oroszoknak nagyon minimális területi nyereség van.

[00:18:51]Csak egy példát mondjak.

[00:18:51]A konzervatív becslés is azt mondja, hogy 26 n km-nyi területet szereztek májusban az oroszok, miközben egy évvel azelőtt, tehát 2025 májusában, ez több mint 700 n km volt.

[00:19:05]És ez ez jelent szerintem fordulatot ebben a ebben a helyzetben, hiszen ezt az alapvető attríciós logikát a jelenlegi helyzet megdöntötte.

[00:19:13]De aztán mondom, az a kérdés, hogy ez mennyire maradt tartós, de a jelenlegi helyzetben szerintem van értelme fordulatról beszélni.

[00:19:22]ami [horkantás] ugye Krfélszigetet, Moszkvát érinti.

[00:19:26]Hát vörös vonalakat már régóta hallottunk.

[00:19:30]2022-ben is ez volt az orosz kommunikáció, hogyha bármi történik a krimi félszigettel, akkor jön a az orosz válasz.

[00:19:36]Sőt, voltak olyan reakciók is, még szintén 2022-ben, hogy Moszkva aztán a teljes vörös vonal.

[00:19:41]Moszkva nem érheti semmilyen támadás.

[00:19:45]Ugye azóta ugye 2023 elején voltak első ukrán sikerek, amikor két ukrán drón a Kremnek a tornjait találta el, és azóta egyre egyre több drón tú tud sikeres támadásokat véghez vinni.

[00:20:00]Meg ne feledkezzünk el, nem csak Moszkváról van szó, ugye Szent Pétervár számos terület, de hát olyan szimbolikus városok is, mint Szent Pétervár a gazdasági fórum alatt, ahol személyesenir Putyin vesz részt és egy halom külföldi vendég, és 16 km-re a fórumtól pedig ukrán drónok csapódnak célba, vagy ugye ellehetetlenült a május 9-éi orosz győzelemnapi parádé.

[00:20:22]Ugye haditechnika nem vett részt, kadok, fiatal kadétok nem vettek részt, csak katonák.

[00:20:30]Pont azért, mert megvolt a veszélye egy esetleges ukrán támadásnak.

[00:20:33]Erre ezekre a fajta támadásokra az ukránok nem voltak képesek korábban a tömegesség miatt.

[00:20:39]Tehát ha mondjuk egy néhány tucat drónnak sokkal kevesebb esélye van átjutni az orosz légvédelmen, mintogyha egyszerre 1000 drónt indítanak útnak.

[00:20:49]Egy részét lelőik az oroszok, de egy része sikeresen célba talál.

[00:20:51]Ugyanezt a rujkát követik egyébként az oroszok is Ukrajnával szemben.

[00:20:55]A Kren félszigeknek az ellátása pedig azért lehetetlenült el, mert ahogy említettem, az a középhátország, ez a fronttól 100-150 kmre terjedő szakaszban, az ukrán drónok a mesterséges intelligencia és a gépilátás segítségével és Starlink és a meshálózatok segítségével, tehát alapvetően technológiai változásról van szó.

[00:21:17]Ezek meg tudják kerülni az orosz elektronikus zavarást.

[00:21:20]ö az orosz légvédelmet és sikeresek tudnak lenni a az egyik orosz lapon pont tegnap este volt egy számítás geolokációs adatok alapján egyetlen hónap alatt az ukránok több mint 500 beazonosítható teherautót lőttek ki a [torokköszörülés] azon a szárazföldi összeköttetésen, ami a zaporizs hersoni területeken a krífélszig felé vezet és ugye ezek a teherautók azok amelyek szállították az üzemanyagot, az ellátást, egy része Krífélszigetre, egy része mondjuk a frontra irányult és azért is állt meg, és itt megint csak kicsit vitatkoznék Andrással.

[00:22:03]A mondjuk egy ilyen nagyon békés vita konstant.

[00:22:05]Igen, azért is lesznek a tudnak az oroszok kevésbé sikeresek lenni, és ezért nagyon most nagyobb az orosz veszteség, mert ha a katonák ott vannak a a frontvonalon, és nem kapnak lőszert, mert az ukránok kilövik a teherautót, nem kapnak élelmiszert, nem tudják ellátni a sebesülteket, akkor ez ugye nagyban növeli a a veszteségrát és a és a és a kudarcokat Márpedig ez a helyzet, tehát hogyha megnézzük az orosz katonai bloggereknek az elmúlt hetekben a panaszáradatát, hogy mi történik a fronton, akkor pont ez a kép rajzolódik ki.

[00:22:42]Egy katonának a aki ott van valahol néhány kilométerre a frontnak a a az ukrán oldalán, próbál próbálja megszilárdítani a pozícióját.

[00:22:57]7 és 15 nap közötti átási csomagja van.

[00:23:00]Tehát ennyi ennyi időre elegendő a lőszere, az élelmiszere, a kötszere, és hogyha nem kap időben utánpótlást, akkor akkor nem lesz hatékony, nem tud mit csinálni.

[00:23:12]És márpedig ugye ez az, amiben van egy jelentős változás.

[00:23:17]az ukránok ezt a ezt az ellátási láncvonalat tudták megváltoztatni.

[00:23:23]És mondom, nem tudjuk, hogy az oroszok találnak-e időben választ rá, de ha mondjuk fél éven keresztül, vagy öt hónapon keresztül nem találnak erre elégséges megoldást, akkor egy egy jelentős fordulhat, tehát hogy a jelenlegi fordulhat tovább tud fokozódni Ukrajna javára.

[00:23:43]Ugye, hogyha a válaszra gondolunk, akkor ugye már elkezdték, tehát hogy elfogó drónok már megjelentek egyébként ezek en az útvonalkon.

[00:23:50]Nyilván az, hogy ez mikor válik tömegessé és olyan mértékűvé, ami egyébként tényleg az ukrán támadásokat hatékonyságukat jelentősen csökkenti, az persze nagy kérdés, ugye, de egyébként volt már hasonló helyzetben egyébként az orosz védelem ezeken a területeken 22 második 2022-es évnek a második felében, amikor a Highmers rakéták megjelentek, akkor is ugye az oroszoknak teljesen a logisztikai rendszerüket és a parancsnoki központi rendszerüket teljesen át kellett szervezni, hiszen azok a korábban biztons biztonságos területek, amikben még mondjuk a régebbi szóya típusú rakétatérség nem ért el.

[00:24:23]A Hers nagyon pontosan be tudott találni, és akkor ez sok gondot okozott az oroszoknak.

[00:24:30]Ezt viszont relatíve gyorsan ugye hát nyilván most néhány hónapról beszéltünk, de relatíve gyorsan ugye sikerült nagyjából megoldaniuk azzal, hogy szétcsoportosították az erőket és idővel aztán a légvédelmük is jobban megtanult küzdeni a herceekkel szemben is, és utána h tehát ugyanúgy, mint a háborúnak az összes ilyen csodamegoldása, aztán ezt is meghaladta a kor, és valószínűleg ezzel én azt gondolom, hogy ugyanígy lesz, tehát a a drónok terén terén talán mindig is a az ukránok voltak azok, akik akik az első lépést megtették.

[00:25:04]Tehát náluk jelentek meg először az FPV drónok is tömegesen, mint harci eszközök.

[00:25:09]mindig egy picit előnyben voltak az oroszok mindig tudtak végül reagálni, és utána aztán ezt akár időnként egy pici fölénnyé is tudták végül alakítani.

[00:25:24]Én azt gondolom, hogy most is most is meg fogják valószínűleg találni az ellenszerét.

[00:25:28]Én nem gondolom azt, hogy ez önmagában döntő fordulat lenne.

[00:25:29]És éppen megint visszatérnék arra is, amit amit mondtam.

[00:25:34]Éppen azért, mert igen, valóban az orosz katonák olyan helyzetbe hozhatók, hogy az ellátásuk folyamatos veszélyben lesz, csak hogy ugye az ukrán csapatok a frontvonal mentén nagyon régóta hasonló helyzetben vannak, és ennek ellen az orosz előrehaladás rendkívül lassú volt, még úgy is, hogy mondom, tehát nyugati számok alapján is valószínűleg sokáig a az oroszoknak a a létszám az oroszok létszám tekintetében folyamatos nettó nyereségben voltak.

[00:26:04]Tehát a hadseregőket tovább tudták növelni.

[00:26:07]Ennek ellenére nem tudták e kellő mértékben áttörni a frontot.

[00:26:11]Tehát a létszámgondokkal küzdő ukrán hadseregnek egyszerűen arra van most lehetősége, hogy megállítsa az orosz támadást, ami egyébként nem kevés.

[00:26:17]Tehát így négy év után valószínűleg ez is olyan dolog, amire mondjuk 22-ben sokan nem számítottak volna, hogy négy és fél év háború után még egyébként az ukránok képesek lesznek megállítani az orosz előrenyomulást.

[00:26:29]viszont ezt tényleges katonai győzelemmé alakítani nem feltétlenül tudják.

[00:26:34]És akkor itt térhetünk rá arra, hogy ami a krímen kialakult helyzet, az például olyan szempontból sokkal érdekesebb, hogy az orosz társadalomnak a a hozzáállása a háborúhoz hogyan tud megváltozni.

[00:26:48]Ha Oroszország teljes területén olyan helyzet alakulna ki, mint a Krimen, akkor valószínűleg valószínűleg a háború ellenesség az orosz lakosság körében jelentősen nőne.

[00:27:00]Azért a a Krem mindig nagyon ügyelt arra, hogy a lakosságnak a nagy része az távol maradjon a háborútól, ne legyen benne közvetlenül érintett.

[00:27:06]még most a interneten olvasni is ilyen vicces megjegyzéseket, miszerint mi az, hogy most az be akarják bele akarják rángatni a moszkvaiakat ukrajnás orszország háborújába, hiszen Moszkva azért jór részt kimaradt eddig a háborúból ilyen érintetlen területént, és a a a nagy városoknak a lakossága keveset érzékelt abból Oroszországban, hogy itt háború van, és Oroszország háborúban áll.

[00:27:32]igyekeztek őket minden módon távol tartani, és az ukránok pedig igyekeztek minden módon egyre nagyobb területeket bevonni ebbe a háborúba, és nagyjából határ vidék mentén, tehát Belgorod, Briánsk, Voronyers Volgád, a Kaukázusi területek tekintetében, tehát ami Ukra számára viszonylag könnyen elérhető terület volt.

[00:27:52]Ott ez elég hammal sikerült is.

[00:27:54]Kurs területre pedig konkrétan be is vonultak.

[00:27:57]Ez a viszont láthatjuk, hogy egyik sem ütötte át az oroszsunnak az ingerüszöbét annyira, hogy elforduljanak a vezetéstől, háború ellenes mozgolódás kezdődjön az országban, [horkantás] és most se látjuk annak jeleit, hogy ez ez megtörténne.

[00:28:11]Egyszerűen nem tehát, hogy és arra is gondolnunk kell, hogy Ukrajna a mostani Oroszországot érő csapásoknál sokkal súlyosabb csapásokat szenved el már négy éve folyamatosan.

[00:28:20]És ennek ellenére az ukrán társadalom még mindig nem tört meg.

[00:28:24]Tehát önmagában abban se lehet bízni, hogy ezek a csapások elegendőek lesznek arra, hogy az orosz társadalmat kibillentsentsék.

[00:28:31]És ugye arra is gondolni kell, hogy az oroszoknak az a traumája, mert ugye itt nyilván ugye van egy egy mondjuk úgy, hogy asszimmetria a két ország között abban a tekintetben, hogy Ukrajna hiába veszített jelentős területeket a háború legelején, ami önmagáb tehát az ország egymada nagyjából idegen kézre került.

[00:28:51]Ennek ellenére alapvetően győzelemként tudták eladni, hiszen kisebb ország, ami egy elvileg legyőzhetetlennek tartott nagyhatalommal szemben, sikeresen tudta felvenni a véd a harcot, és védekezni tudott.

[00:29:07]Oroszország esetében ugye nyilván az önképnek a a megroppanásával járhat az, hogyha Ukrajnát nem tudják legyőzni.

[00:29:14]viszont ezzel kapcsolatban a drasztikus törés az alójában már nagyon rég megtörtént.

[00:29:20]Tehát egyrészt a 22-es tavaszi tárgyalások során, amikor kiderült, hogy Oroszország nem tud gyors győzelmet aratni Ukrajna fölött, hanem kivonul a területekről, aztán tulajdonképpen úgymond át is Ferixen a béketárgyalásokból, aztán nem lett semmi, nem lett győzelem, nem sikerült még alkut se kötniük.

[00:29:35]És utána 22 őszén pedig egyenesen területeket veszítettek imáron harcban.

[00:29:39]Tehát már azt se lehet mondani, hogy a diplomáciai szint téren vallott kudarcot Oroszország, amit egyébként az oroszársam valószínűleg el tudna fogadni, mert történelmegennek van már előzménye.

[00:29:52]Volt már ilyen, tehát hogy azért ezzel kapcsolatban is vannak anekdoták, hogy Oroszországot azért a tárgyalasztalnál jóval könnyebb megverni, mint a harctéren.

[00:29:58]22.

[00:29:58]őszén viszont a harcéren szenvedtek vereséget, aminek persze ugye voltak különböző magyarázatai a védelmiériumnak a korrupciója, meg hasonlók, amelyekkel ezeket meg lehetett menteni.

[00:30:08]Viszont ott ott ilyen szempontból a az orosz nagyhatalmiság már azt a csapást, miszerint nem sikerült gyors győzelmet aratni Ukra fölt, mert 22-ben átvészelte, és akkor sem, tehát volt belőle megrázkótatás, ami végül ugye ebben a Prigozsin pucskísérletben vagy akármicsodában csúcsosodott ki.

[00:30:29]de a fordulatot nem ho és a társadnak a nagy része az egésszel szemben érdektelen maradt.

[00:30:34]És itt szerintem a döntő kérdés az, és itt valójában szerintem az ukrán taktikának is tulajdonképpen ez a ez a központi célja, hogy Oroszországot abból a az Anton által elmondott stratégiából, miszerint az idő nekik dolgozik, ténylegesen sikerüljön kibillenteni, és az oroszok elkezdjenek félni attól, hogy az idő már nem nekik dolgozik, az orosz vezetés.

[00:30:57]és ami miatt arra kényszernek, az orosz társadalmat még jobban belevonják a háborúba, mert ezek a jelenlegi támadások persze az elégedetlenséget növelik.

[00:31:06]Hosszútávon valószínűleg problémákat okoznak.

[00:31:07]Az orosz ggazdaságnak is milliónyi problémája van, de semmi olyan nem történik ezen a téren, amivel Ukrajna évek óta ne küzdene ugyanúgy.

[00:31:14]Tehát most beszéltünk arról, hogy a az orosz olajxport csökkent, de nézzük meg azt, hogy mi történik a fekete tengeren.

[00:31:22]Tehát Ukrajná most megint azt f Ukrajnák most megint azt fenyegeti, hogy elzárják majd a fekete export kijáratát.

[00:31:28]Tehát folyamatos támadásra kérik a kikötőinastuktúrát is, a hajókat is.

[00:31:33]Tehát ez és most már ugye Ukrajnából figyelmeztetnek arra, hogy ennek nem lesz jó vége, ezzel valamit kezdenie kell.

[00:31:38]Ukrajnák, mert ha nem lép időben, akkor tulajdonképpen a teljes exportját a fekete tengeren, ami óriási jelentőséggel bír az ország gazdasága szempontjából, elzárhatják, és a újabb pénzek esnek ki.

[00:31:48]Most ki tudja, hogy az európaiak meddig tudnak még újabb és újabb milliárdokat ráborítani Ukrajnára.

[00:31:54]Tehát persze szándék megvan, de a pénz nem biztos.

[00:31:56]És itt azért ezekkel tehát, hogy hogy ezek a problémák nagyjából fenn állnak.

[00:32:01]Viszont ugye az a kérdés, hogy Oroszország feladja-e azt a a tervét, miszerint az idő neki dolgozik.

[00:32:10]És a vörös vonalaknak a a az eltolása, folyamatos eltolása is tulajdonképpen erről szól.

[00:32:15]Tehát persze az orosz vezetés ilyen szempontból rengeteg üres kijelentést tett, főleg ugye egy mit medvegyárt ezekben elsősorban élen, amik arról szóltak, hogy milyen rettenetes haraggal sújtanak le majd mindenkire, aki ezt vagy azt meg amt csinálja.

[00:32:30]Azt a aztán utána amikor ezt megcsinálták, akkor nem történt semmi.

[00:32:34]Emiatt az oroszvezetés ugye úgy néz ki, ahogyha kommunikációs szempontból nézzük, de de effektíve érthető a stratégiájuk.

[00:32:41]Nem akarnak nem akarnak eszkalálni azért, mert azt gondolják, hogy a háborúnak a jelenlegi üteme végül úgyis nekik kedvez majd.

[00:32:49]És na itt hadd hadd térjek rá egy kicsit Amerikának a stratégiájára, és itt hoztam is egy idézetet.

[00:32:58]Juri Usakovtól az orosz elnök külpolitikai tanácsadója egy televíziós nyilatkozatban beszélt arról, azt mondta konkrétan, hogy nem várjuk megegyezések nagy vagy megállapodások teljesítését, győzelmet várunk, saját céljaink megvalósítását várjuk.

[00:33:14]és beszélt arról, hogy az Encoricban létrejött megállapodást.

[00:33:16]Ö hát az ő elmondása szerint ugye az egyik fél, akik ők ö elkötelezetten tartják, vagy tehát, hogy elkötelezettek ez irányában, a másik fél pedig nem tesz semmit, és a ráháruló részt nem hajlandó végrehajtani.

[00:33:33]Na most ide térnék vissza, mert ez is egy visszatérő kérdés, hogy az Alaszkában létrejött Trump Putyin találkozón valószínűsíthetőleg kötött ilyen megállapodásnak.

[00:33:45]Most lassan lejár úgymond az ideje.

[00:33:45]Sőt olyan elemzést is hallottam, miszerint már lejárt az ideje.

[00:33:50]És mivel az oroszok látják, hogy nem történt előrelépés, az ukránok nem mondtak le a azokról a területekről, amelyekről a megállapodás szerint elvileg le kellett volna mondaniuk, ezért egy másfajta stratégiát fognak választani.

[00:34:04]És akkor most itt a katonai erővel kell eldönteni ezt a harcot.

[00:34:09]Ezt kérem szépen, hogy véleményezzétek, illetve beszéljünk egy picit arról is, hogy hogyan látjátok azzal, hogy Trump most megpróbálja lezárni az iráni háborút, vissza fog-e térni az orosz-ukrán háború lezárásának a politikai tá, hogy hogy mondjam, aktivizálásához, vagy pedig őt ebben a tekintetben most teljesen el kell vagy el lehet felejteni?

[00:34:32]Visszakérdezek, hogy miért eddig nem katonai erővel akarták eldönteni?

[00:34:33]Hát korlátozott sikerekkel.

[00:34:38][torokköszörülés] Ög ez a mitikus ankorizsi találkozó megállapodás, amire csak az oroszok hivatkoznak mindig.

[00:34:43]Ugye érdemes figyelni az amerikai kommunikációt, egyetlen egyszer sem hangzott el olyan, hogy bármiféle megállapodás született volna az oroszok és az amerikaiak között.

[00:34:53]De Putyin az bocsánat Trump mondott olyasmit, nem?

[00:34:57]hogy amikor volt egy ilyen nagyobb orosz támadás talán, hogy így szemrehányóan mondta, hogy nem ebben egyeztek meg, vagy hogy ugye Trumpnak a kommunikációja olyan tekintetben érdekes, hogy hol Putyint szíja le, hol Zelenzí.

[00:35:08]Igen, igen, igen.

[00:35:08]De semmi olyan amerikai részről semmilyen olyan narratíva vagy kommunikáció nem volt, hogy Ankorás bármilyen megállapodást konkrétan kötöttek a az oroszokkal.

[00:35:20]Viszont az oroszok mindig arra hivatkoznak, hogy az ankorás szelleme, vagy az ankorázson elért eredmények.

[00:35:28]Ezeket viszont ezeket a terminusokat az amerikaiak nagyon kerülék.

[00:35:30]Ami történhetett valószínűleg Alaszkában, az az volt, hogy a tárgyalások során az oroszok a katonai helyzet alapján meg tudták győzni Trumpot, hogy a katonai kedvez a ugye az általam felvázolt logikából kiindulva az idő Oroszországnak dolgozik, és igazából nincs értelme Ukrajnának ragaszkodni mondjuk a dombaszi területekhez.

[00:35:55][horkantás] Érdemes inkább most megegyezni és a megállapodás tárgyává tenni a Donbas maradék részét, mert ha ezt nem most nem teszik, akkor Oroszország úgy is meg fogja meg fogja szerezni.

[00:36:06]Ez csak idő kérdése, hogy egy év vagy két év, de az oroszok ezt meg fogják szerezni.

[00:36:10]És lehetséges, hogy Donald Trump ezt a logikát hát elfogadta, vagy vagy közel állt hozzá ez a ez a gondolkodós, hogy hát igen, látjuk a harctéren, hogy az oroszok éppen akkor ugye augusztusban volt a találkozó, éppen nem tudom Pokrovskot ostromolták, aztán ugye néhány hónappal később Pokrovsk el is esett, ami ugye egy lépéssel közelebb hozta őket a maradék ugye kramatorszki szlaviánki agglomerációhoz, akkor ez alapvetően az orosz narratívát igazolt.

[00:36:42]mta, hogy igazából tényleg csak időkérdésre ez.

[00:36:43]De hát közben ugye a helyzet megfordult.

[00:36:46]Ugye Ukrajna azt képviselte tavaly, hogy a frontalvonalak mentén a a befagyasztás, mert a legjobban megerősített Donbaszi régiót Oroszország nem képes megszerezni akár a következő években sem, csak ezt nagyon nehezen tudták képviselni, ezt a ezt az álláspontot, mert ahogy említettem a harctéren nem annyira neki kedvezett a helyzet.

[00:37:11]Most pedig a dolog megfordult, és az orosz előretörés teljesen gyakor szinte teljesen megállt, nagyon minimális.

[00:37:20]És Ukrajna sokkal jobban tudja képviselni, sokkal jobban tudja meggyőzni.

[00:37:23]Ugye ez a kérdés k ki győzi meg Donald Trumpot?

[00:37:25]Tehát Ukrajna sokkal jobban tudja meggyőzni jelenleg.

[00:37:28]Nem csak Ukrajna, ugye most néhány nappal, vagy egy héttel azelőtt volt a G7-es csúcs, ahol az európai vezetők is sokkal jobban tudták képviselni és meg ezt az álláspontot és meggyőzni Donald Trumpot.

[00:37:41]Igazából az oroszok irányába nem a területi feladást kell képviselni, mert úgy sem lesz belátható időn belül orosz ez a maradékterület, hanem a befagyasztást, vagy pontosabban hát a megállapodást, de a frontvonalak mentén.

[00:37:55]És szerintem ez az, amit Donald Trump most elfogadott, és amit vélhetően a az amerikai tárgyaló képviselik jelenleg az Oroszországgal való tárgyalásokban.

[00:38:02]Ö ez az ami ami ami hatékony szerintem kérdés, hogy az oroszok mennyire mennyire lesznek hajlandók, mert egyébként azzal egyetértek Andrással, hogy az orosz győzelmi elméletben a frontvonalak mentén történő lezárás az inkább egy vereség.

[00:38:23]Tehát nekik kell minimum egy egy Donbasznak a megszerzése, minimum, hogy a Donbasz régió maradékának a megszerzéseke ahhoz, hogy Lajmér Puty azt mondhas elértük a céljainkat, felszabadítottuk ezeket a régiókat.

[00:38:36]Ö nyilván most orosz narratívát mondom, ha ennél kevesebb van, akkor akkor azt nagyon nehezen tudja a belső nyilvánosságnak eladni Puty Donald Trumpot kell meggyőzni egyébként.

[00:38:48]Tehát most elmúlt egy évben eléggé ingatagnak tűnt Donald Trumpnak a hol ide hol oda billenése, tehát hogy hol ezt hol azt tartotta felelősnek, hol az ahol a Zelenskiről beszélt hát diplomáciában szokatlan nyelvezettel, ahol Vladyimir Putyinnal kapcsolatban mondta el, hogy ő az, aki nem akar itt békét.

[00:39:08]Te hogyan értelmezed ezt?

[00:39:10]És mit gondolsz, hogy van emögött egyébként egy olyan amerikai stratégia, ami ott van?

[00:39:14]Csak mondjuk ez a felszíni politikai kommunikáció eltakarja előlünk.

[00:39:23]Szerintem az amerikaiak, amikor Trump visszakerült az elnöki székbe, akkor bár nagyon határozottan álltak hozzá a kérdéshez, de nem igazán tudták, hogy mibe nyúlnak bele, vagy mibe keveredtek bele.

[00:39:34]Tulajdonképpen inkább fogalmazhatunk így.

[00:39:35]És utána amikor meg szembesültek azzal, hogy mi miről is van szó, akkor meg végképp nem tudták megmondani, hogy mit is kellene ezzel az egésszel csinálni.

[00:39:44]Főleg azért, mert a nyilván a Trump adminisztráció körül is azért különböző egymásnak is ellentmondó hangok vannak azzal kapcsolatban, hogy mit is kéne kezdeni ezzel az egész helyzettel.

[00:39:54]Itt tulajdonképpen a a az oroszokkal kötött alkutól a Ukrajna további támogatásáig azért elég sok minden minden minden elhangzott.

[00:40:05]Tehát azért mondjuk Steve Witkov meg Kiss Kellog korábbi korábbi tárgyalónak a a az álláspontja azért tulajdonképpen egymással ellentétes irányokban mutatott korábban ugye Kelloktól végül meg is szabadultak de egyébként ha Ancorage-ban, és azért ez fontos, tehát ha Ancorageban nem is történt konkrét megállapodás, Anchoragnek a szelleme olyan értelemben azért élt még egy pár hónapig, hogy nem sokkal később azért született egy 28 pontos béket terv, ami így kikerült a nyilvánosság elé, amit úgy igazán senki nem vett a nevére, de senki nem is mondta rá, hogy semmi köze a valósághoz.

[00:40:43]Sőt, utána az ukránok is beszálltak a a történetbe, és akkor csináltak, faragtak belőle egy saját ilyen 19 vagy 20 pontos béketervet.

[00:40:50]Tehát, hogy az az valamiféle valódi dokumentum volt valahol valamilyen körben ez előkerült, és valószínűleg már nagyon magas szinten, ami ami kikerült a nyilvánosságba.

[00:41:01]És abban egyébként a Dombásznak egy különleges státuszászára történő utalások voltak, tehát hogy valamiféle tehát a azt se nagyon tagadta senki, hogy szó volt arról a tárgyások során, hogy a dombásznak a státusza, tehát a maradék területeknek a státusza, az az valamféle ilyen speciális övezet lesz, hogy ez konkrétan kinek az irányítása, milyen formában, abban valószínűleg nem sikerült sose megegyezni, de hogy ez ez tehát a tárgyásokon ez konkrétan felmerült.

[00:41:27]Itt szerintem a az oroszok és az amerikaiak valószínűleg tényleg másképp értelmezték azt, amilyen krisban történt.

[00:41:34]Tehát az amerikaiak inkább úgy voltak vele, hogy az amiről ott beszéltek, ez egy tárgyalási alap, amit majd még meg kell vitatni az európaiakkal meg az ukránokkal.

[00:41:45]Az oroszok valószínűleg úgy álltak hozzá, hogy Trump, mint a nyugati világ vezetője, majd megmondja az európaiaknak meg az ukránoknak, hogy mit hogyan kellene csinálni.

[00:41:52]Könnyen lehet egyébként, hogy Trump is így gondolta, hogy ez ez majd így meg fog történni.

[00:41:57]Aztán ez nem így történt.

[00:42:01]Látható, hogy hogy az európaiak meg az ukránok a saját vonalukhoz továbbra is ragaszkodnak, és nem voltak hajlandóak ebben most igazodni az amerikai állásponthoz.

[00:42:11]Meg hát eleve ugye az amerikai-e európai viszony az mondjuk nem a legjobb napjai téli, tehát ilyen szempontból is azért ez várható volt, hogy nem lesz egy egy könnyű menet.

[00:42:19]És én azt látom, hogy a az oroszokban ilyen szempontból van egy kis csalódottság, mert valószínűleg abban abban bíztak, hogy az amerikaiak majd leveszéljék az európaiakat a az ukrajnai ügynek a további támogatásáról, ami nem történt meg.

[00:42:34]És most már látják azt, hogy nem is nagyon fog megtörténni, mert egyébként Trump akarhat bármit ilyen szempontból.

[00:42:42]drasztikus eszközöket nyilván nem vethet be azért, hogy az oroszoknak az akaratát rákényszerítse Európára meg Ukrajnára, mert az eléggé abszurd módon nézne ki még akkor is, hogyha ő egyébként ezzel egyetértene.

[00:42:53]Ö puhaeszközökkel pedig nem tudja megváltoztatni az európaiaknak meg az ukránoknak az álláspontját.

[00:43:02]Sőt inkább ők azok, akik akik tudják folyamatosan befolyásolni az amerikai elnököt, vagy annak a környezetét azzal kapcsolatban, hogy hogy az ukrajnai ügy az az tovább folytatható.

[00:43:11]De az látszik egyébként, hogy Trump az egésszel kapcsolatban valószínűleg szkeptikus.

[00:43:17]Tehát ő maga egyébként nem hiszem, hogy különösebben lelkesedik a most sem Ukrajna támogatásáért, de nyilván az oroszoknak se akar engedni.

[00:43:23]Tehát úgy akar bemaradni az ügyben, hogy lehetőleg minél kevesebb köze legyen hozzá.

[00:43:30]Nem tudom, hogy meddig tud ez egyébként így sikerülni az amerikaiaknak.

[00:43:34]Kiszállni az egészből nem tudnak visszatérni úgy, ahogy Biden alatt benne voltak, szintén nem akarnak, ezért marad ez.

[00:43:41]Tehát, hogy folyamatosan közvetítőként próbálnak fellépni, aminek viszont valószínűleg nem lesz túl sok eredménye, mert mert egyre kevesebb ráhatásuk van a a dolgokra.

[00:43:54]hiszen látszik az, hogy azt, amivel támogatják Ukrajnát és amivel egyébként zsarolni tudnák ilyen szempontot kijev ki, hogy bármi engedmény tegyen, azt nem akarják feladni, mert ugye az amerikai nagyhatalmiság is ilyen szempontból veszíten ezzel az oroszokra sokkal nagyobb nyomást valószínűleg nem akarnak gyakorolni, hiszen az eléggé élesen szemben menne azzal, amit Trump ígért és mondott, és ezért marad ez a fele más helyzet.

[00:44:19]Én nem gondolom, hogy hogy hogy érdemben előre tudná mozdítani, pláne most egy néhány hónappal egy valószínűsíthető választási vereség előtt a a mostani adminisztráció az ukrajnai háborúnak a a rendezését, de próbálkozni mondjuk fognak vele, de szerintem az más az oroszoknak sem bíznak abban, hogy hogy ebből ebből bármi lehet.

[00:44:39]Igazából az oroszok szempontja szerintem az, hogy az amerikaiakat a jelenlegi szinten kint tartsák a konfliktusból, tehát ne jöjjenek vissza úgy, mint Biden alatt, ne kezdjék el újra pénzelni fegyverekkel támogatni Ukrajnát.

[00:44:50]Ukrajnának meg Európának meg nyilván az a célja, hogy ne mérgesítsék magukra nagyon Trumpot, mondjuk olyan szinten, hogy tényleg végül teljesen kiszálljon az egészből, és mondjuk az Oroszországgal szembeni szankciókat elkezdje feloldani, mert akkor az megint csak nekik sem lenne egy túl túl túl szerencsés helyzet.

[00:45:08]Tehát, hogy most ez a jelenlegi helyzet, ez annak kedvez, hogy hogy Európa meg Oroszország egymás között rendezze le ezt a konfliktust, hogy abból mi és hogyan keletkezhet, meg hova juthat el végül.

[00:45:18]Az ugye megint egy más kérdés.

[00:45:21]Én azt látom, az európaiak abban bíznak, hogy ebből nagy baj nem lehet, és itt le lehet győzni valamilyen formában Oroszországot.

[00:45:28]Hogy Oroszországban mit gondolnak erről, az persze nem más kérdés.

[00:45:32]Ez meg egy külön műsornak a témája is lehetne.

[00:45:34]De akkor Donald Trump elmehet most nyáron pihenni, írhat egy-két eszét Gröllandról meg Kubáról.

[00:45:37]Gondolom most akkor nem kell annyira az orosz-ukrán helyzetben neki szerepelnie.

[00:45:42]Utolsó kérdést hadd tegyek fel, és tényleg egy-egy mondatot kérek csak a végére.

[00:45:46]Ö mi a véleményetek?

[00:45:48]Akármelyik félnek a kifáradása okán, vagy olyan világ ö tudom körülmény, tehát globális esemény vagy körülmény állhat-e elő, hogy 2026-ban lehessen zárni ezt a háborút?

[00:46:02]Szerintem van rá esély.

[00:46:02]Én 2026 elején optimistább voltam, csak aztán megtörtént az irányi háború.

[00:46:10]Szerintem kezdünk visszatérni a a rendezési trekre.

[00:46:14]Ukrajna erősebb pozíciókkal rendelkezik.

[00:46:16]Oroszországban parlamenti választások lesznek szeptemberben, az Egyesült Államokban időközi választások.

[00:46:23]Az oroszok, ha racionálisan gondolkodnak, akkor nem biztos, hogy meg akarják várni az amerikai kongresszus összetételének a változását, hiszen akkor lehet, hogy bármiféle kompromisszal, amit Trump megtenne, ezt az új kongresszust nem fogja átengedni.

[00:46:38]Tehát, hogyha ők abban bíznak, hogy a rendezés jegyében mondjuk feloldják a szankciókat, vagy elismerik Krífélsziget orosz orosz státuszát, akkor a jelenlegi hatalmi vertikummal kell kell tárgyalni.

[00:46:53]Tehát lehet, hogy hogy ezt a helyzetet a felek megpróbálják kihasználni.

[00:46:56]Trumpnak pedig kell a győzelem a a választások előtt, hogy azt mondhassa, hogy lezárta a háborút.

[00:47:03]Hát szerintem most arra tippelnék egyébként, hogy évvégéig ez velünk marad még ez a háború.

[00:47:08]Mert szerintem az oroszok azt mondják inkább, hogy hogy megpróbálják végigvinni a saját stratégiajuk mentén, és bíznak abban, hogy a következő tél már meghozza azt az eredményt, amit az előző négy tél még nem hozott meg.

[00:47:21]Meglátjuk, úgy járunk ezzel, mint a szankciókkal, vagy pedig vagy pedig vagy pedig igazuk lesz.

[00:47:26]Bendsneskin Anton és Kostur András voltak a vendégeink.

[00:47:29]Köszönöm szépen.