Geopolitikai fordulat: Titkos paktum miatt omlik össze Putyin keleti szövetsége - Háda Béla

[00:00:00]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves nézőket, hallgatókat a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Gavra Gusztá vagyok és itt van velem a stúdióban Hádda Béla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács intézetének vezető kutatója.

[00:00:11]Jó napot kívánok.

[00:00:12]Jó napot kívánok.

[00:00:14]És hát Indiáról fogunk természetesen beszélgetni, mint mindig, amikor ön a vendégünk.

[00:00:19]Ezúttal azonban lehet, hogy olyan szempontból kicsit a szomszédból kezdenék, hogy az elmúlt időszakban Pakisztán diplomáciai szempontból elég nagy figyelmet kapott, hiszen sokáig ott zajlottak a tárgyalások az iráni és az amerikai delegációk között.

[00:00:31]Most egy ilyen helyzetben, amikor mondhatjuk, hogy Indiának a legnagyobb ellensége, vagy a legnagyobb riválisa, regionális riválisa egy ilyen fontos diplomáciai fényben tüntököl, kell-e valamit tennie Indiának annak érdekében, hogy valamilyen módon ő is ki tudjon tűnni diplomáciai szempontból a régióban?

[00:00:54]Hiszen ez tulajdonképpen tekinthető egyfajta pozícióvesztésnek is Pakisztához képest, nem?

[00:01:01]India helyzete nagyon más.

[00:01:01]Ugye két dolgot érdemes ezzel kapcsolatban kiemelni.

[00:01:06]Az egyik az, hogy a pakisztáni gazdaságot és társadalmat sokkal jobban megütötte az iráni válság.

[00:01:10]Tehát Pakisztán sokkal nagyobb lépéskényszerbe került, mint India.

[00:01:13]Ugye India számára is okozott nehézséget, de ez nagyságrendileg más pozíciót jelentett.

[00:01:21]És az indiai kormányzatnak nagyobb volt a mozgástere a válságnak a hát kezelésére.

[00:01:27]fogalmazzunk így.

[00:01:27]A másik pedig amiért nagyon más India helyzete, az az, hogy melyik harcolóféle vannak jobb kapcsolatai.

[00:01:37]Ugye Pakisztán alapvetően közvetlenül szomszédos Iránnal, tehát az iráni állam, az iráni társadalom stabilitása alapvető nemzetbiztonsági kérdés pakisztán számára is.

[00:01:47]Ráadásul igazából a harcoló felek közül ezenkívül az Amerikai Egyesült Államokkal van egy egyébként javulóviszonyrendszer.

[00:01:57]Ugye az amerikaiak, az amerikai külpolitika az utóbbi hónapokban nagyjából egy évben egyre nyitottabbnak mutatkozott Pakisztán felé a megelőző időszakhoz képest.

[00:02:05]Nem teljesen alaptalan és gyökértelen Pakisztánnak ez a közvetítő szerepe.

[00:02:09]Tehát de ami nagyon érdekes, az az, hogy az amerikai kormányzat, különösen az elnök, Donald Trump, nem a pakisztáni kormány civil tagjaival szemben mutatott nyitottságot, hanem a vezérkari főnökkel szemben, az immunírtábornokkal szemben.

[00:02:25]Tehát ilyen tekintetben Pakisztán számára volt egy mozgástér Amerikával szemben, és semmilyen mozgástér nem volt Izraellel szemben.

[00:02:34]Izraellel, ugye Pakisztán nincsen diplomáciai kapcsolata.

[00:02:36]Ezzel szemben ugye Indiának van egy szoros biztonságpolitikai együttműködése az Amerikai Egyesült Államokkal és egy szoros haditechnikai és biztonságpolitikai együttműködése Izraellel is, akivel ráadásul néhány nappal jóformán a iráni konfliktus kirobbanása előtt hivatalosan stratégiai szintre emelték az együttműködésüket.

[00:02:58]Tehát Indiának van eleve egy nagyobb nemzetközi láthatósága, egy eléggé markáns nemzetközi profilja.

[00:03:02]Ehhez képest Pakisztán felértékelődése valóban látványosabb, de önmagában nem jelent egy olyan szituációt, amivel Indiának automatikusan versenyeznie kéne.

[00:03:13]Az indiaiak problémája más.

[00:03:16]Nézzük akkor meg, hogy mi Indiának a problémája.

[00:03:18]azért az utóbbi időben azt lehetett látni, főleg amióta kitört az orosz-ukrán háború, tehát az elmúlt években most már mondhatjuk így, hogy Indiának sikerült egy olyan szerepet betöltenie, hogy ők átveszik az oroszoktól az olajat, és az tovább értékesítik például az Európai Unió felé.

[00:03:34]Volt ilyen jellegű üzleti modell is.

[00:03:38]És erre azt lehet mondani, hogy India ezzel tulajdonképpen nyert egy új szerepet, egy új jelentőséget.

[00:03:41]De nézzük akkor meg, hogy most hogy áll India, milyen szerepet tölt be jelenleg a világpiacon.

[00:03:49]Ugye a helyzet az, hogy a iráni háború kirobbanása ebből a szempontból is bizonyos értelemben új helyzetet teremtett.

[00:03:56]Ugye az amerikaiak az utóbbi időben erős nyomás aláhelyezték az indiai kormányt, hogy az orosz importot építse le.

[00:04:02]Ugye erre India mutatott bizonyos mértékű hajlandóságot.

[00:04:05]Taktikai lépései voltak.

[00:04:08]A állami olajfinomítók nem rendeltek a továbbiakban orosz olajat, de amikor lezárták a horbúzi szorost, akkor fölmerült a kérdés, hogy na jó, de hát akkor honnan szerezzük be az olajat?

[00:04:23]Ugye a helyzet az, hogy a indiai piacon megjelenő kőolajnak körülbelül 50%-a, a csefolyósított földgáznak 90-95%-a horbozi szoroson keresztül érkezik.

[00:04:34]Tehát egy nagyon erős kínálati sok alakult ki az indiai gazdaságban.

[00:04:38]És hát ugye az Egyesült Államok lehetővé tette aztán ugye mint ismert, hogy orosz olajat újravásároljanak a partnerei azért, hogy a világpiac olajigényét ilyen szempontból valamilyen módon kezelje.

[00:04:50]Igen ám, de ez nem csak India számára vált lehetően, hanem lényegében mások számára is.

[00:04:54]Tehát kialakult egy olyan versenyhelyzet, ahol a korábbi diszkont már nem volt érvényes, és Indiának is egy kicsikét jobban oda kellett ten magát az olajbeszerzésért.

[00:05:04]Tehát ilyen szempontból az indiai kormányzat számára nem az most az elsődleges kérdés, hogy hogyan tud ebből saját hasznot húzni, hanem hogyan tudja a saját szükségleteit biztosítani.

[00:05:14]Egy hát a legjelentősebb partnerek ebből a szempontból Szaudarábia, Qatár, az emérségek és Kovait voltak ugye India számára.

[00:05:23]Egyébként az orosz-ukrán háborút megelőzően az indiai kőolaj döntő többsége szintén ebből a térségből érkezett.

[00:05:29]Ugye az orosz térnyerés ilyen szempontból ideglenesnek hatott, de nem tű nem szüntette meg teljes egészében a közelkelet jelentőséget az indiai gazdaság számára.

[00:05:42]És hát ugye amikor ez a kínálati sok jelentkezett, ugye minden minden válságkezelésnek az egyik alapja, hogy mi a koncepciónk a válságról.

[00:05:49]Ugye Indiának kormányának is el kellett gondolkodni azon, hogy hogy vélekedik a helyzetről, hogy vélekedik erről az egész iráni konfliktusról.

[00:05:58]és két dolgot tettek föl, ugye két dolgot fogalmaztak meg prekoncepcióként.

[00:06:04]Az egyik az, hogy a válság vélhetően nem fog nagy mértékben eszkalálódni, a másik pedig az, hogy vélhetően nem fog túl sokáig tartani, tehát ilyen néhány hét, esetleg néhány hónap.

[00:06:15]Ebből kellett kiindulni az indiai válságkezelésnek.

[00:06:20]És ennek a válságkezelésnek több dimenziója van.

[00:06:21]Van ugye van egy gazdasági, társadalmi dimenziója, van egy biztonságpolitikai, külpolitikai dimenziója, meg egy stratégiai dimenziója.

[00:06:30]Ugye ön alapvetően a gazdaságira kérdezett rá.

[00:06:31]Először ugye mindenek előtt nagyon hamar az indiai kormány elkezdett lehülni és tárgyalni arról, hogy mi a teendő.

[00:06:39]Tehát gyakorlatilag amikor kirobbant a háború, leültek a miniszterek, hogy rendkívüli kormányülést hívtak össze, és végső soron elkezdték kidolgozni azokat a terveket, amely alapján ezt a, mint mondottam, az ő koncepciójuk szerint nem túl hosszú válságot el lehet kezdeni kezelni.

[00:06:56]És ennek lett az eredménye aztán ugye március 9-én az alapvető áruk törvénye, amely többek között a lakosság szénhidrogén termék fogyasztásának a kérdéskörét is tartalmazta.

[00:07:08]Ugye ez így itt kapcsolódik ez a kérdéskörzen által feltett kérdéshez.

[00:07:15]Ugye két dolog volt, amit tisztázni kellett.

[00:07:18]Rendelkezésre ellen elég üzemanyag.

[00:07:19]Ugye meg igyekeztek alternatív beszerzési forrásokat biztosítani.

[00:07:23]A másik, hogy a lakosságot ezt hogy érint, hogy érintse.

[00:07:25]Az indiai válságkezelés másik oszlopa, az az elképzelés volt, hogy a lakosságot minél jobban tehermentesíteni kell a válság hatásaitól.

[00:07:34]Ez két dolognak a függvénye.

[00:07:37]Mekkorák a pénzügyi tartalékok és egyáltalán meddig tart majd ez a bizonyos válság.

[00:07:40]A pénzügyi tartalékokkal egyelőre rendben voltak, és most úgy tűnik, hogy az is bejön nekik, hogy nem fog túl sokáig tartani a krízis.

[00:07:47]Tehát ugye most éppen vita van arra, hogy megnyitják a hormoneszoros.

[00:07:50]Nem nyitva van, nincs nyitva.

[00:07:50]Lesz-e valami válmolás?

[00:07:53]Nem lesz ez még a jövő zenéje, de nagyon úgy tűnik, hogy a aktív katonai szakasza lezárult jelen pillanatban ennek a konfliktusnak.

[00:08:01]És hát ugye a harmadik oszlopa ennek a gazdasági válságkezelésnek India szempontjából ugye az indiai tartalékban beavatkozása volt.

[00:08:08]Nevezetesen a rópiának a értékvesztését igyekezett megfékezni.

[00:08:11]Ugye ennek szintén egy inflációfékező hatása volt.

[00:08:13]Ugye az Európia márciusban a legrosszabbul teljesítő ázsiai valuták között volt az indiai rópia, de így is mindössze egy nagyjából 10%-os értékvesztést könyvelhetett csak el.

[00:08:25]Ugye végső soron azt lehetett látni, hogy ennek köszönhetően a lakossági földgáznak az ára Indiában csak nagyjából szinten olyan 10%-kal növekedett.

[00:08:40]Ez azért nagyon minimális ahhoz képest, amit máskitett országoknak el kellett szenni akár 50%-os drágulás is bekövetkezett.

[00:08:48]Ugye milyen mértékben érinti ez az indiai népességet?

[00:08:53]Indiában a lakossági földgázfelhasználás döntően a palackos gáz használatát jelenti, ugye főzés céljára.

[00:08:58]Tehát az indiai háztartások a szokásos PV gázpalackokkal üzemelő tűzhelyeken főznek.

[00:09:06]Régebbről itthon is ismerhetőnek.

[00:09:08]Régebbről itthon is ismerető.

[00:09:08]Meg azt gondolom, azért még mindig sok ilyen van üzemben Magyarországon is.

[00:09:11]És végső soron ennek a palackos gáznak a árát nem engedték el szállni.

[00:09:18]Egy nagyon rövid ideig kialakult hiány márciusban az indiai piacon, de ez tulajdonképpen mostanra megszűnt.

[00:09:24]Ugye a másik pedig az üzemanyagok és kőolajtermékek rendelkezésre állásra.

[00:09:29]Ugye itt a kormányzat önkéntes önkorlátozást kért volna a lakosságtól.

[00:09:33]Ezt a lakosság nem fogadta túl jól.

[00:09:35]Tehát ne üljenek autóba, üljenek inkább tömegközlekedéssel.

[00:09:38]Lehetőleg ugye a külföldi útjaikat halasszák a repülőgépizemanyag kerozin kérdéskere ugye itt magyar Magyarországon illetve Európában is fölmerült.

[00:09:46]Lehetőség szerint ne vásároljanak aranyat.

[00:09:49]Ez a ezeket a vásárlásokat most halasszák el.

[00:09:54]Ugye erre a lakosság nem reagált jól, mint mondottam, nem mutatkozott különösebben együttműködőnek.

[00:09:58]Ez következett egyébként a megelőző korszak indiai társadalompolitikai célkitűzéseiből.

[00:10:03]Ugye nagyon sokáig az volt a jelszó Indiában, hogy jó étet kell növelni, minden indiai családfőnek legyen egy kis autója, mind a családot viheti.

[00:10:13]Ugye a Tata Motorsza nemzeti iparnak, a nemzeti tőkének az egyik fellegvára is alapvetően.

[00:10:18]Ezt a ezt a célkitűzés sugalmazta.

[00:10:20]Na most azt mondani, hogy akkor ne használjuk az autót, hanem üljünk buszra, az egy picikét problematikusnak hatott a lakosság körében, akik szintén eleinte ugye a viszonylag sikeres indiai válságkezeléssel nem érezték azért annyira súlyosnak a helyzetet.

[00:10:34]Ugye a végeredményben, tehát ebben a szituációban Indiában nem a nyerességképzés, hanem alapvetően a veszteségek minimalizálása volt már az asztalon.

[00:10:45]És ilyen tekintetben egyébként a pakisztáni szerepvállalás sem volt rossz India szemszögéből, hiszen ha valóban sikeresen közvetítenek a pakisztániak és lezárják ezt a krízist, akkor természetesen az India számára is könnyebbséget jelent.

[00:10:57]És hát akkor mi nem beszéltük ilyen járulékos kiadásokról, mint például a tengeri szállítási útvonala biztosításának költségye.

[00:11:05]India alapjában véve úgy tekint magára, mint a nettó biztonságszolgáltató hatalomra az indiai óceán északi térségében, hogy a tengeri szállítási útvonalak katonai ellenőrzése és fedezete megerősödött az elmúlt hónapokban, de hát ennek is plusz kiadása van természetesen.

[00:11:22]És hát magától értetődött még egy nagyon fontos és m tipikusan a dé-ázsiai társadalmakra szabott következmény a hazautalások mértékének a csökkenése.

[00:11:33]Ugye amikor kirobbant a krízis, akkor ez egyik napról a másikra nagyon rossz helyzetbe hozta az indiai vendégmunkások tömegét ott az öbölötében.

[00:11:41]Aki valaki járt ezekben az országokban a gazdagabb öbölmenti országokban dél-ázsiai emberrel egész biztosan találkozott.

[00:11:50]Ugye 9 millió indiai és 5 millió pakisztáni dolgozik itt.

[00:11:52]A szállodaiparnak a alacsonyabb státuszú munkakörei: Londiner, takarító, szállítmányozási, közlekedési szektor, rakodó sofőr, és ami nagyon fontos, az építőipar, a fizikai munkások tömkelege.

[00:12:08]Ugye az ömmel indiai pakisztáni, az ő hazautalásaik nagyon komoly bevételt jelentenek a gazdaság számára, és különösen az itt dolgozók családjai számára.

[00:12:16]Ugye, hogy ezt kicsikét kontextusba helyezzük, India számára ez a taval 202-25-ös pénzügyi évben 51 milliárd dollárt jelentett.

[00:12:25]Ez az 51 milliárd dollár, ez egy kicsivel kevesebb, mint abban az évben az indiai gazdaság bevétele volt az amerikai indiai kereskedelmen, kétoldalú kereskedelmen.

[00:12:34]Tehát ez egy nagyon jelentős tétel.

[00:12:36]Ugye pár napon belül olyan nagyjából 220000 indiai vendégmunkást hazaküldtek.

[00:12:41]Ugye a foglalkoztatóik ezt a vendégmunkás tömeget hát bezártak szállodák, lejálltak építkezések, ugye bizonyos gazdasági tevékenységek befuladtak és tudni kell, hogy a közelkeleti foglalkoztatók ezt a munkaerőt azért nem becsülik olyan rettentősra nagy tömegében, mert úgy vannak kell, hogy lesz, holnap is lesz.

[00:12:58]Tehát a újra indulnak a dolgok, újra meghirdetjük ezeket az állásokat, és mindegyikre öten fognak érkezni.

[00:13:03]Tehát ilyen tekintetben nem tartják őket egy teljesen bizonytalanjben és fizetik őket tovább, hanem megszűnt a jövedelmük és lényegében hazaküldték őket.

[00:13:11]Tehát ilyen tekintetben bevételkiesés és egy potenciális szociális feszültség is keletkezett ebben a tekintetben, ennek a konfliktusnak az eredményeképpen.

[00:13:21]És hát most arról is szólnak az indiai kalkulációk, hogyha gyorsan lezárul ez a válság, akkor akkor a veszteségek nem növekednek tovább, és adott esetben a munkájukat elvesztük, vagy ezeknek a nagy többsége újra munkába állhat majd az előttünk álló hónapokban egy-két évben.

[00:13:40]azért itt egy elég komoly feszültség góc látható ezek szerint Indiában jelenleg korábban azt lehetett látni, hogy a kormányzópárt nagyon erősen hangsúlyt fektet a hindu nacionalizmusra.

[00:13:53]Az, hogy most van egy ilyen feszültséggel tel időszak az országban, ez esetleg elősegítheti az ilyes fajta válaszkereséseknek az előretörését, hogy mondjuk még inkább ebbe az irányba tolódjon el kicsit ilyen ideológiai irányba az indiai kormánynak a, hogy mondjam, a a lélektani válságkezelése az indiai társadalom felé?

[00:14:14]Hogy őszinte legyek, az ilyen típusú válaszkeresés, ahogy én látom és tapasztalom, az indiai társadalomban állandó.

[00:14:19]Tehát igazából nem mondhatnám azt, hogy feltétlenül egy válságfüggő.

[00:14:22]A covid járvány kétségtelenül adott neki egy sajátos lökést, de önmagában az iráni konfliktus azért sajátos helyzet ebből a szempontból, mert noha tényes van, hogy a hindu nacionalista ideológia az iszlám vallásban egy idegen kulturális elemet, és adott esetben a hinduizmus a Indián belül potenciálisan veszélyes elemet lát, de például az Iránhhoz fűződő kapcsolatokat egészen más szellemiség hatott el.

[00:14:47]Tehát iráni indiai kapcsolatok hagyományosan jó kapcsolatok évtizedek óta.

[00:14:51]Ők úgy tartják, hogy két nagy történelmi civilizáció az ókor óta vezethető történelmi civilizáció viszonya, akik megtermékenyítően hatottak egymásra.

[00:15:00]És ez egyébként történettudományi szempontból is igazolható, tehát nem egyszerű politikai szlogen.

[00:15:05]És alapjában véve ugye az indiai állam igyekezett a gazdasági, jó gazdasági kapcsolatokat megőrizni Iránnal.

[00:15:12]Ez problémás is volt egyébként a 2000-es években, amikor Amerikával elkezdett javulni a kapcsolat.

[00:15:18]az amerikai képviselők része igyekezett volna rászorítani Indiát, hogy ezt az iráni viszonyrendszert építse le, de ez nagyon minimálisan történt meg.

[00:15:25]Az amerikaiakik ezt tulajdonképpen lenyelték és hát az öbbmententi államokhoz már, mint ahogy igyekeztem ábrázolni, nagyon is komoly reálgazdasági kötelékek fűzödtek.

[00:15:31]Tehát összességében hetz kampányt csinálni ebből Indiában jelen pillanatban tudatosan a kormányzat nem akar, mert mert a konfliktus lezárásában érdekelt, minél gyorsabb lezárásában, és az is egy sajátos problémát jelent a számokra, és ez már átvezet minket, ha úgy tetszik, a válságnak a külpolitikai vagy hosszútávú stratégiai kezelésére, hogy az ilyen kiéleződött konfliktusok azok megmerevítik a frontvonalakat, azokat a frontvonalakat, amelyek amelyek India számára igazából nem hasznosak és nem nem szolgálják a hosszútávú indiai érdekeket.

[00:16:08]Ugye főként a nyugati hatalmak, illetve olyan keleti államok között, akivel Indiának szintén jó kapcsolatai vannak.

[00:16:14]És ezek a megerősödött frontvonalak, ezek nehezítik az indiai semlegességi politikát, és nehezítik az indiai stratégiai autonómiának olyan mértékben való, vagy olyan formában való érvényesítését, hogy abból az a bizonyos egy kölcsönös előnyökön nyugvó politika bontakozzunk, amire ön is célzást tett, mert hát azért alapvetően, mint mondottam, ugye Indiának viszonylag jó kapcsolatai vannak Izraellel és az Egyesült Államok, és ezek a jövőben is pótolhatatlannak mutatkoznak, De azért igyekszik az ő böltérség államaival is ezeket a kapcsolatokat fenntartani.

[00:16:47]És igazából magán a válságon nyerni nem tud semmit.

[00:16:52]Tehát ez nem egy olyan szituáció, amiből India nyereséggel tudna kikerülni.

[00:16:56]Ezért a minél hamarabb való lezárásában érdekelt, és nem a tovább mérgesítésében adott esetben az indiai társadalom belső törésvonalainak a felerősítésével.

[00:17:07]Nézzünk akkor egy kis perspektívát.

[00:17:09]Tehát az elmúlt éveknek a mozgásai alapján azért itt mondhatjuk, hogy világpolitikai szinten tektonikus szintűek a mozgások.

[00:17:16]Ezek alapján India hova pozicionálható a következő pár évben?

[00:17:21]Mi egyértel az indiai stratégia ezzel kapcsolatban?

[00:17:24]Hova szeretnének eljutni hosszú távon, akár gazdasági, akár diplomáciai, tehát úgy általában világpolitikai szempontból az indiai kormány tagjai?

[00:17:35]Engedje meg, hogy kicsit messziről induljak.

[00:17:37]Ugye sokszor elhangzik, de mindig el kell újra hangoznia.

[00:17:39]Ugye India autonóm hatalomként tekint önmagára, egy olyan autonóm hatalomként, ami a tör emberi történelem kezdetei óta az emberiség fejlődéseinek egyik centruma.

[00:17:50]Az emberi megtelepedés demográfiai tendenciák egyik alapvető gócpontja, amelynek méreténél, népességének számánál, gazdasági adottságainál és pusztán civilizációs történelmi szerepénél fogva joga van ahhoz, hogy jelentős hatalom legyen a világban.

[00:18:08]Ezt a hatalmi pozíciót azonban egy jótékony hatalmi pozíciónak képzeli el, amely keresi a konfliktusokat, mindenkivel együttműködik a kölcsönös előnyök alapján, nem vívja meg senki háborúját helyette, nem csatlakozik katonai szövetségekhez, és általában mindenkivel a kölcsönös előnyök szerint a nemzeti önérdek alapján kívánja alakítani a kapcsolatait.

[00:18:31]Ugye ez a típusú pozitív semlegesség és autonóm hatalmi szerep ez végeredményben, békeidőben, nagyon sokak részéről egy támogatással.

[00:18:45]Az Egyesült Államok részéről is támogatásra lehet, Közelkeleti Államok részéről is támogatásra lehet, Oroszország részéről is támogatásra lehet, mert amikor nem éleződnek ki a konfliktusok, akkor tulajdonképpen mindenki a kereskedelemre és a ezekre a bizonyos kölcsönös előnyökre, bevételekre helyezi a hangsúlyt.

[00:19:00]Ez eddig rendben is van.

[00:19:02]hogy amit említettem a konfliktus helyzetek azért problémásak, mert kielezik a viszonyrendszert, meg megmerevítik a frontvonalakat és egyre nehezebb érvényesíteni egy olyan politikát, ami mindenki felé mosoly diplomáciát tartalmaz.

[00:19:15]Ugye India jövője alakulhat ebből a szempontból?

[00:19:18]Az én várakozásom szerint India ezt a típusú semlegességi politikát nem fogja deklaratív föladni.

[00:19:25]Nem fogja soha föladni az autonóm hatalmi státuszt.

[00:19:30]Tehát erre nem is kényszeríti semmi, és jelen pillanatban nem is várják el tőle.

[00:19:34]És minden létező előrejelzés szerint a 21.

[00:19:37]század világának három legerősebb hatalma közítják és várják az indiai államot.

[00:19:42]De látnunk kell egy nagyon fontos dolgot.

[00:19:45]Ugye az idő előrehaladtával az államok, elit csoportok döntéseket hoznak.

[00:19:48]A döntéseknek pedig van egy eredője.

[00:19:52]Valamilyen irányba tolják az adott államot, még akkor is, ha egyébként magának a stratégiai vonalvezetésnek a megváltozását nem mondják ki deklaratív.

[00:20:01]És az elmúlt 20 évben az indiai állam is fokozatosan olyan döntéseket hozott meg, amelyek egyre inkább közelítették őt a nyugati világhoz, és viszonyos mértékig távolították őt a hagyományos szövetségesétől az oroszországi föderációtól.

[00:20:13]Ugye ez nem feltétlenül azt a tervet tartalmazta indiai rész, hogy építsük le az orosz kapcsolatokat.

[00:20:21]Egyszerűen a reális indiai szükségletekre reflektált.

[00:20:23]Ugye Indiának nagyon komoly technológiai és tőkeimport igénye van.

[00:20:28]Ugye ezt elsősorban a nyugati világtól remélheti.

[00:20:30]Indiának nagyon komoly fegyverkezési igényei vannak.

[00:20:35]ugye 2025 szeptemberében fogadták el az új 15 éves fegyverkezésű tervet, védelmi fejlesztési tervet, ami azt tartalmazza nagyjából, hogy mindent is veszünk és szlesztünk a lehető legjobb minőségben.

[00:20:46]Igen ám, de a tavalyi évben sajnos hát ugye ez volt az egyik katalizátora ennek a fejlesztési tervnek.

[00:20:52]A tavalyi év májusában lezajlott egy rövid konfliktus Pakisztán és India között, ahol az indiai fegyveres erők nem az elvárásoknak megfelelően teljesítettek.

[00:21:00]Ehhez képest a Pakisztánban működő kínai haditechnika úgy tűnik, hogy valamivel jobban annál, mint ahogy számítottunk rá.

[00:21:06]Azért fogalmazok ilyen óvatosan, mert nagyon kevés tényleges referencia van, tehát pár nap eseményei alapján azért olyan messzemenő, dörgedelmes következtetéseket nem érdemes levonni, de azért azt egetik a témával foglalkozó szakértők, hogy úgy tűnik, hogy a kínai haditechnika az egy picikét elfutott ahhoz képest, ahogy ahogy azt korábban számítottuk.

[00:21:27]És hát Pakisztán tó nyomor kínai hadi technológiát alkalmaz.

[00:21:30]Tehát úgy tűnik, hogy bizonyos fegyverrendszerek tekintetében Pakisztánnak is előnye alakult ki Indiához képest.

[00:21:35]Ugye India szeretné minél gyorsabban le faragni, és ebben is a nyugati technológiának, az izraeli együttműködésnek, az amerikai együttműködésnek, az európai gyártókvla együttműködésnek alapvető szerepe lehet.

[00:21:47]Tehát fokozatosan kialakult egy olyan helyzet.

[00:21:49]Ja.

[00:21:49]És hát ugye amit ne hagyjak ki, ugye idén év elején aláírtak az Európai Unióval egy szabadkereskedelmi megállapodást, tehát szépen fokozatosan kialakul egy olyan helyzet, ahol India egyre közelebb kerül gazdasági, katonai technológiai tekintetben a nyugathoz, és egyre inkább épülnek le azt ellensúlyozó keleti kapcsolatai.

[00:22:11]leépülés nem a jó kifejezés, hogy orosz viszonylatban, valószínűleg leépülésről beszéltünk, más viszonylatban viszont inkább azt mondanám, hogy nincs ilyen mértékű növekedési potenciál, és nincs ilyen stratégiai helyi értéke jelen pillanatban ezeknek a relációknak.

[00:22:21]Tehát ha ezt nézzük, akkor az a várakozás erősödik, és jelen pillanatban ezt az akiai politikai elit deklarációján meg az indiai stratégiai kultúrán kívül nem igen cáfolja semmi, hogy indiai jövőben azért a nyugat felé fog erősebben orientálódni, nyugati állam nem lesz, tehát azért ne keverjük össze.

[00:22:44]Igen.

[00:22:44]Szekuláris, demokratikus, alkotmányos, berendezkedésű állam, de nagyon-nagyon sok részletében azért egy elkülönülö civilizációt alkot a társadalom gondolkodásmódja, életmódja, politikum működési elvei és így tovább.

[00:22:58]Nem a nyugati társadalmakénak megfelelő.

[00:23:00]Ráadásul a hindu nacionalisták nem csak az iszlámtól, az iszlám kultúrától való távolodást, hanem bizonyos mértékű nyugati szekularizmustól való távolodást is a zászlókra tűzték.

[00:23:09]Tehát az indiai jogrendszerből igyekeznek szépen fokozatosan eltávolítani azokat az elemeket, amiket túlságosan európainak éreznek és a egykori gyarmatosító örökségének tartanak, és inkább az indiai tradíciókra erősebben reflektáló jogi berendezkedést próbálnak meghonosítani.

[00:23:29]Ugye ilyen tekintetben tehát nem válik India nyugati állam már az teljesen egyértelmű különálló hatalmi profilját meg fogja őrizni, de az előttünk álló években, egy-két évtizedben várható egy olyan tendencia, ami ezt az országot egyre közelebb hozza főként Európához, de azért az Amerikai Egyesült Államokhoz is.

[00:23:48]Azért valóban itt, ha már szóba került, akkor úgy is rá akartam kérdezni, ezek a fajta fegyveres konfliktusok, amik most voltak legutóbb éppen Pakisztánnal, ha jól emlékszem, de már egyébként korábban azért volt Kínával is határvillongás satöbbi.

[00:24:01]Ezek egyébként hosszú távon mennyire játszanak szerepet Indiának a stratégiai működésében?

[00:24:09]Most nyilván a fegyverekről már volt szó, de például az, hogy időről időre azért összemérik az erejüket Pakisztánnal egy-egy ilyen korlátozott konfliktusban, ez mennyire nyomja őket a nyugat felé?

[00:24:25]Már csak azért is kérdezem, mert azért Pakisztánnak is elég kiterjedt kapcsolatrendszere van a nyugati világban.

[00:24:32]Tehát önmagában ez jelenthet egy diplomáciai orientációt a nyugat felé India számára, vagy ennyire azért nem egyértelmű a képlet?

[00:24:43]Nagyon komoly szerepe van ezeknek a konfliktusoknak, de azt érdemes látni, hogy körülbelül a 2000-es évek vége óta az indiai állam a pakisztáni fenyegetést is alapvetően a kínai fenyegetéssel összekapcsolva kezdte el értékelni.

[00:24:57]Tehát 2009-es katonai doktrina kimondja, hogy Indiának képesnek kell lenni egyszerre kétfegyveres konfliktust megvívni két eltérő hadszintér.

[00:25:04]Ő nem kell nem volt nehéz kitalálni, hogy az alapvetően egy kínai pakisztáni tandem fenyegetésére való szakpolitikai reflexzió, hogyha úgy tetszik.

[00:25:13]Tehát ilyen tekintetben az indiaiak hajlamosak a pakisztáni fenyegetést, a kínai fenyegetés egyfajta függvényeként értékelni, és Kínában sokkal nagyobb problémát látnak.

[00:25:24]Ugye ezzel kapcsolatban mindig óvatosan fogalm a kínaiak még óvatosabban, tehát ugye két napja zajlott le a nemzetbiztonsági tanácsadóknak a tárgyalása.

[00:25:36]Ugye itt Dová és Wangi ugye ekkor találkozott Ujdel hiben, és a kínai fél elmondta, hogy mi nem riválisok, mi partnerek vagyunk, tehát nekünk nincsenek olyan vitáink, amit ne tudnánk rendezni, de a bizalmatlanság óriási.

[00:25:51]Tehát ha az ember mögé tekint a diplomáciai frázisoknak, és mondjuk meghallgatja az indiai államigazgatásban dolgozó különböző szinteken vezetőbe betöltő embereknek a hozzászólását, ez a téma az hatalmas a bizalmatlanság Kínával szemben.

[00:26:05]És olyanok is vannak bőven, akik úgy látják, hogy egy elkerülhetetlen konfliktus India és Kína között, és nem látszik a vége annak a bizonyos határ határproblémának, amire ön is utalást tett.

[00:26:16]Nevezetes, hogy az indiai kínai határhol húzódása bizonytalan.

[00:26:18]és ez időről időre akár fegyveres konfliktus vagy ahhoz közeli állapot kialakulásához is elvezethet.

[00:26:24]Tehát e tekintetben a indiai percepciók nagyon egyértelműek és hát ugye Kína fegyverkezési előnye nagyon kellemetlen India szempontjából.

[00:26:38]Ugye van az indiai stratégiai vonalvezetésnek egy másik alapvető eleme, hugye az indiai óceán különleges szerepe az indiai külpolitikai gondolkodásban.

[00:26:45]Ugye ők úgy gondolják, hogy az indiai óceán egy olyan térsége a világnak, ami alapvetően az indiai civilizáció egyik természetes lételeme.

[00:26:53]Az itt található államok, régi civilizációk nagyon sok mindent vettek át Indiától.

[00:27:01]Ugye India megtermékenyítően hatott ezekre.

[00:27:03]És itt azért van egy olyan tér, ahol az indiai kultúra nagyon komolyan tudott érvényesülni, és India számára az indiai óceánnak egy kitüntetett stratégiai területnek kell lennie, ahol India hatalmi elsőségét biztosítani kell.

[00:27:18]Igen ám, csak India hatalmi elsőségének katonai haditechnikai összetevői már nem egyértelműek.

[00:27:22]Tehát Kínának nagyon komolyan sikerült elmenni India mellett ebben a szempontból.

[00:27:28]Többek között a haditengerészet fejlesztése tekintetében is, és a kínai haditengerészet nagyon komolyan jelen van az indiai óceánon.

[00:27:33]És olyan fegyverrendszerek alkalmazásában alakult ki előnye, mint például a repülőgéphordozóknak a használata, amiben egy 20 évvel ezelőtt még Indiának volt teljesen egyértelmű fölénye.

[00:27:44]Tehát ebben a tekintetben az indiaiak kicsikét futnak a kínaiak után.

[00:27:48]Ugye az állatalom említett tavaly elfogadott fejlesztési tervé végeredményben tartalmazza egy harmadik repülőgép hordozó építését tartalmazza a haditengerészet képességeinek a fejlesztését de hát ez kicsikét kicsikét megkésnek tűnik és a nyugati támogatásnak egyre nagyobb jelentősége van e tekintben.

[00:28:09]Az oroszok is próbálkoznak egyébként fölkapaszkodni erre a vonatra.

[00:28:13]Ugye nagyon jellemző például, hogy az orosz kormányzat fölkínálja Indiának, hogy bizonyos fejlethaditechnikai rendszereket gyártsanak és fejlesztenek közösen.

[00:28:19]Ugye légvédelmi rendszereket például SZU57-es harci repülőgépek indiai gyártását kínálta fel például az orosz kormányzat Indiának.

[00:28:30]Ugye miről van szó?

[00:28:30]Igyekszik lassítani az által említett távolodási folyamatot.

[00:28:34]Tehát az, hogy az orosz haditechnikát szépen fokozatosan a nyugati és a hazai gyártású haditechnika váltsa fel.

[00:28:40]Ugye ebben a tekintetben Indiának azért van van egy jelenlegi problémája, meg van egy hosszútávú elképzelése.

[00:28:46]A jelenlegi problémája, amit említettem, hogy kialakult egy kínai, kisebb részben pakisztáni technikai fölény, amit szeretne viszonylag gyorsan le dolgozni.

[00:28:54]Ugye ebben az importnak lehet szerepe, és ilyen tekintetben az oroszoknak még akár nyilvalt is bizonyos lehetőség.

[00:29:03]Hosztotávú probléma pedig az, hogy a haditechnikai önellátás saját erőre támaszkodás, ugye a stratégiai autonómia egy fontos részeként van elkönyvelve Új Delhiben, és mint ilyen, a hazai haditechnikai eszközök fejlesztése prioritást élvez.

[00:29:18]Igen ám, csak például az új indiai ötödik generációs fejlett harci repülőgép legábban a 2030-as évek közepén állat adrendbe.

[00:29:26]Tehát ez a jelenlegi problémát nem oldja meg.

[00:29:31]Hosszútávú elképzelés.

[00:29:33]ami szépen fokozatosan azért afelé mutat, hogy természetesen az import, haditechnikai importnak a szerepe csökkenni fog, de ez még nem a mai napon fog bekövetkezni, hanem az előttünk álló évtizedekben.

[00:29:45]Ma viszont egy erősödő trend lesz, ami meghatározó, és ebbe ez nagyon erősen löki azért Indiát a nyugati beszállítói felé is.

[00:29:51]És hát ugye a kínai kínai érdekérvényesítésnek a hatékonysága szintén egy fontos tájékozódási pont India fel.

[00:30:00]hogy indiaiak azt látják, hogy a kínaiakat egyszerűen jobban ismerik és jobban elismerik a világban, mint őket.

[00:30:05]Tehát India ilyen szempontból a soft power érvényesítésében is valamivel hatékonyabbnak és sikeresebbnek bizonyult.

[00:30:12]Ugye ezt India is célul tűzi ki.

[00:30:14]Egy jó 15-20 éve emlegetik, hogy ők is soft power hatalommá kívánnak válni, de ez eddig nem bizonyult olyan hatékonynak.

[00:30:20]És ebben a tekintetben nagyon komolyan számítanak arra, hogy India meg tudja őrizni a jobb nyugati kapcsolatait, még akkor is, amikor Kína hasonló kapcsolatai feszültség alá kerülnek, ugye részben az amerikai kínai rivalizálás erősödése által.

[00:30:37]Tehát az elkülönülését Kínától ez is jelentős mértékben ösztönzi.

[00:30:40]Túl azon, hogy nem tudnak megegyezni fontos dolgokról.

[00:30:43]És India semmilyen formában nem akar alárendelődni Kínának.

[00:30:46]még reméli azt is, hogy lesz egy komolyabb mozgáster a nyugati világgal szemben, mint a riválisának, és ebből hosszú távon gazdasági szempontból és diplomáciai szempontból egy profitálni fog.

[00:30:58]Ha már itt a Brick egyeztetés szoba hoztam, ami most volt új Delhiben, az, hogy India eltolódik egy nyugatibb orientáció irányába, és és sokkal inkább igyekszik a nyugati államokkal szorosabb kapcsolatot építeni, és ezzel párhuzamosan valamelyest szinte természetes módon leépíteni a keleti országokkal a kapcsolatait.

[00:31:21]Ez mennyire árthat a Bricknek, mint szervezetnek?

[00:31:23]Már csak azért is kérdezem, mert most, hogy ugye már kibővítették a Brixet, nyilván ez valamilyen szinten sugalja már eleve azt, hogy itt nagyra törő tervek vannak ezzel az együttműködéssel.

[00:31:34]Indiának ez a fajta nyugati orientálódása, ez mennyire nyomhatja rá a bélyegét a Brix következő időszakára?

[00:31:40]Érteni kell egy nagyon fontos dolgot a Brixel kapcsolatban.

[00:31:41]Ez soha nem úgy alakult meg, hogy hogy a nyugat egyfajta elnyomásának vagy leváltásának a szervezete.

[00:31:49]Ugye India nem is lett volna hajlandó egy ilyenhez csatlakozni.

[00:31:53]Tehát végeredményben ez egy kormányközi szervezet, amelynek a tartalma pontosan annyi, amennyiben a kormányok meg tudnak egymással egyezni.

[00:31:59]És mivel alapvetően konszenzusos jelleggel hozzák a döntéseiket, mindenkinek meg kell egyezni.

[00:32:04]Tehát amit a említett nagyra törő terveket ugye a Brix Plus kialakításával, tehát a további államok bevonásával az együttműködésbe, minél több állam van benne, annál kevésbé lehetnek nagyra törűek ezek a tervek, mert ezeknek az államoknak az érdeke stratégiai kultúrája azért meglehetősen nagy széttartást mutat.

[00:32:19]nem ugyanazok a számításaik, és nem ugyanazt várják a közeljövőtől és általában a világtól.

[00:32:25]Tehát bizonyos kereskedelmi, fejlesztési együttműködéseket meg lehet fogalmazni a Brix keretében, még mint diplomáciai fórum is értékes lehet, mert találkoznak időről időre, és ha valami konfliktus alakul ki közöttük, akkor lehet úgymond találkozni a folyosón véletlenül a külügyminisztereknek, és megbeszélhetik ezeket a dolgokat.

[00:32:43]De végeredményben, ahogy bővült, úgy vált egyre valószerűtlenebbé, hogy ez egy olyan koalíciónak lenne a bázis intézménye, amely valamiféle nyugatellenes mozgásba kezdene.

[00:32:53]És India számára is ez egy teljesen egyértelmű számításra jövőre nézve.

[00:32:58]Ugye végső soron magát a Bricksben való szerepét India nem kérdőjelezi meg.

[00:33:03]nem akar innen kilépni, meg nem akarja eljelentéktelenítani a szervezetet, de nem engedi olyan irányba fejlődni, hogy az mondjuk adott esetben egy nyugatellenes platonai vagy politikai szövetség alapjává válhasson.

[00:33:14]Én azt gondolom, hogy ennek a veszélye a bővítéssel végképp lekkerült a napirendről.

[00:33:17]Tehát hiába feszült a viszonya mondjuk Oroszországnak vagy időnként a kínai népköztársaságnak a nyugattal, ugye ezt a többi állam nem osztja és nem kívánja ennek a zódiumát se magára vállalni.

[00:33:29]Tehát ez messze nincsen benne a Brix szellemiségben.

[00:33:33]Tehát ilyen tekintetben nem látom azt, hogy ezt feltétlenül ide kellene kötni.

[00:33:38]Az indiaiak számára a Brixnek van egy nagyon egyértelmű értéke.

[00:33:41]Kifejezi azt, amit az amit ők mindig is mondanak a diplomáciáról.

[00:33:45]Mindenkivel szóba állunk, mindenkivel együttműködünk, aki hagyja magát a kölcsönös érdek alapján.

[00:33:49]Na mik a kölcsönös érdek?

[00:33:51]Ezt majd megbeszéljük.

[00:33:52]De ez egy hallatlanul rugalmas politika, mert mert adott esetben ellentmondó kapcsolatrendszereket is fel tud dolgozni, magába tud foglalni, de ez magától értetődően azt is feltételezi, hogy ezek a kapcsolatrendszerek nem tudnak olyan mértékben elmélyülni, hogy az ellentmondásosságuk az végeredményben egy mere frontvonal kialakulásához vezessen.

[00:34:12]Ugye erre amire próbáltam célozni, hogy miért problémás a jelenlegi konfliktus, meg általában a konfliktushelyzetek az indiai külpolitika szempontjából.

[00:34:18]Az orosz-ukrán konfliktusra is ez volt a helyzet, a jelenlegi iráni konfliktusra is ez a helyzet.

[00:34:23]Tehát végső soron kifejezi a Brix az india külpolitika szellemiségét.

[00:34:27]Mindig ott lesznek, mindig tárgyalni fognak, mindig kezet fognak, mindig otthont adnak a különböző találkozóknak.

[00:34:33]bizonyos együttműködéseket hajlandók lesznek mentorálni, gazdasági, kereskedelmi együttműködéseket, de ezek túlságosan elmélyülni az előttünk álló években egészen bizonyosan nem fognak az én várakozásom szerint, és különösképpen nem fogják leváltani azokat a stratégiai viszonylatokat India számára, amelyek már bizonyos egzisztenciális kérdéseket, biztonságpolitikai kérdéseket érintenek.

[00:34:57]És akkor még egy utolsó szempontot behoznék.

[00:34:59]Most már kijelenthetjük, hogy India a világ legnépesebb országa.

[00:35:02]És hát ez nem úgy tűnik, hogy egy hamar meg fog dőlni ez az állítás.

[00:35:10]Az, hogy Indiában ilyen szintű a népességnövekedés és folyamatos a népességrobbanás, ez hosszú távon azért mondhatjuk talán azt, hogy fog egyfajta lakossági feszültséget, egyfajta problémát okozni, ez belátható időn várható-e?

[00:35:24]És van-e már arra valamilyen fajta kormányzati mozgás vagy kormányzati cselekvőképesség, hogy ha kialakulna egy ilyenfjta társadalmi feszültség, adott esetben már ki is alakult, akkor ezt valamilyen módon kezelni tudják?

[00:35:40]Kicsikét hadd differenciáljam ezt a jelenséget.

[00:35:42]Tehát India népessége természetesen még növekszik.

[00:35:44]Ez jelentős mértékben annak tudható be, hogy egyébként az életkor is növekszik, a születéskor válható életkor is növekszik, India társadalma is, hát ezt vicces kimondani, idősödik.

[00:35:55]Persze messze nem úgy, ahogy az európai társadalmak, de azért statisztikailag persze idősödik.

[00:36:01]Ám a termékenység által az egyszülőképesk korú nőre jutó élvezületések száma évekkel ezelőtt beesett a reprodukciós szint alá.

[00:36:09]Ugye ez először a covid idején volt megfigyelhető 2020-ban.

[00:36:14]Akkor azt mondtuk, hogy hát kérem tudatos családtervezés, halasztott gyermekvállalás.

[00:36:19]Itt is, itt is modern emberek élnek.

[00:36:22]Az adott válsághelyzetben eléggé szomorú és hát egyes esetben, szinte kilátástalannak tűnő helyzetben elhalasztották a családalapítást, illetve a gyermekvállalást, de ez majd felugrik.

[00:36:34]Ez fölpattan mindig fölpattanást várunk minden ilyen válsághelyzet után, akár gazdaságról, akár demográfiáról van szó, majd fölpattan, amikor lecseng a covid.

[00:36:42]Valamelyes növekedett, de nem pattant fel.

[00:36:44]Tehát 2,1 alatt maradt, 1,9 körül van.

[00:36:48]Tehát tulajdonképpen az indiai népesség növekedésének a motorja is kezd leállni.

[00:36:53]Ez a India a világ legnépesebb állama.

[00:36:56]Ez körülbelül négy éve igaz.

[00:36:58]Ugye körülbelül egy olyan 10-15 éve azt mondták még, hogy India az évszázadunk végéig fog növekedni és több mint 2 milliárd fős népesség egyes esetek egyes számítások olyan közel 3 milliárd fős népességet tulajdonítottak neki évszázadunk végére.

[00:37:17]Ma már erről szó nincsen.

[00:37:18]Tehát ma már az a várakozás, hogy igen, India tartani fogja belátható időn belül, ha szabad ennyire patetikusan fogalmazom akár a mi életünk időtartamán belül feltétlenül a világ legnébesebb országának a státuszát.

[00:37:31]Már csak azért is, mert Kína is masszívan csökkenni kezdett, és ennek se látszik fordulata az előttökálló időben.

[00:37:38]Sőt, ugye a legnagyobb népességű országok keretében lelassult a népességnövekedés, vagy megállt, vagy csökkenésbe fordult ma már a világon.

[00:37:48]Ugye sajátos mód az Egyesült Államoképpen az egyik kivétel.

[00:37:53]De Indiának is ez a népesség növekedése ez belátható időn belül le fog állni, és akkor szépen fokozatosan egy stagnálásba, népesső csökkésbe fog átfordulni az előttünk álló évtizedekben.

[00:38:04]Azt is fontos tudni, hogy az indiai népesség növekedése meglehetősen aránytalan népességnövekedés.

[00:38:09]Tehát nem mindenki növekszik Indián, belül vannak olyan térségek és olyan kulturális csoportok, ahol népességcsökkenés figyelhető meg Indiában is.

[00:38:16]Ugye általában az észak-indiai térségek az jelentős népességnövekedés van.

[00:38:19]A kulturális csoportok körében se egyforma népességnövekedés.

[00:38:24]Jobban növekednek a muszlimok például a muszlimok lélekszáma gyorsabban nő, mint a hindukévalest.

[00:38:31]Ugye a muszlimok már közel 200 milliós lélekszámot tesznek ki az indiai társadalmon bel.

[00:38:35]Ugye a hindu nacionalistákat ez is irritálja valamelyest, hogy a muszlim kultúrának a részaránya azért növekszik Indián belül.

[00:38:42]Bár a hinduizmus pozícióit természetesen nem veszélyezteti még ezzel együtt sem, de aki nagyon kizárólag hindu indiát akar látni, az azt ez is nagyon zavarja.

[00:38:52]És ami még nagyon fontos az aránytalanság szempontjából, hogy a nemi arányok eltolódásra figyelhető meg.

[00:38:57]Tehát ami a indiai demográfiai trendek szempontjából legagasztóbb volt imáron jó 15-20 éve, az nem is az, hogy létszámban, hogy nő az ország népessége, hanem az, hogy sokkal jobban nő a férfi társadalom népessége, mint a nőm.

[00:39:10]Tehát a lányok kiházasításával kapcsolatos tradíciók nagyon megterhelik az indiai családokat.

[00:39:17]Éppen ezért általában fiú gyermeket tartanak meg.

[00:39:20]A lánygyermekeket pedig nagyon gyakran elvetették, vagy adott esetben születésük után megölték, főleg a vidéki térségekben.

[00:39:27]És az indiai kormány igazából erre azt tudta válaszolni, hogy kérlelni kezdte a családokat, hogy hát hogyha mást nem is, de akkor adják állami gondozásba a lány gyermekeiket, ha nem kívánják fölnevelni.

[00:39:38]Ugye erre szokták némileg gúnyos módon mondani, hogy Indiában a nők egy helyen vannak többségben.

[00:39:44]Az a Lelanc.

[00:39:44]Elnézést kérek.

[00:39:48]Hogy elhoztam ezt a példát, de az igazság az, hogy ebben a tekintetben van egy van egy feszültség, mert a családalapítás és általában a családfő státusz ugye a tradicionális indiai közösségekben nagyon fontos az egyén életében, nagyon fontos mérföldkő.

[00:40:01]És hogyha ellehetetlenül a családalapítás az indiai férfiak számára, akkor az az egész életstratégiájukra kiható jelleggel bír.

[00:40:10]Tehát ilyen tekintetben ilyen jellegű feszültségek növekedése az, amit mondjuk úgy az indiai társadalom mélyebb ismerői várnak.

[00:40:16]A nők elleni erőszakcselekmények számának a növekedése például egyes szélsőséges politikairányzatok tám támogatottságában megmutatkozó változások és így tovább.

[00:40:31]Tehát a nemi arányok felborulása az az, ami igazából jelentősebb problémát jelentett.

[00:40:35]Én azt gondolom, hogy a népességnövekedés, mint olyan, az Indiában is fokozatosan lecseng.

[00:40:40]Az más kérdés, hogy a városi térségekben a többletnépesség elhelyezése és az ő szociális státuszuk rendezése hosszútávú problémát fog jelenteni, hiszen Indiában is a városok lélekszáma, munkalehetőségek miatt nagyon nagy mértékben növekszik.

[00:40:59]És hát azért a demográfiára hatással van a természeti környezet változása, vagy a klímaváltozásra célzunk, ugye indiai édes vízkészletei is szorulnak vissza.

[00:41:10]És például a vízellátás, a vízproéma az egyre inkább kielezett kérdéssé válik India és Kína, illetve India és Pakisztán viszonylatában ezutóbban, különösen.

[00:41:21]Tehát ezek a típusú változások azért az indiai társadalom hosszútávú ellátása szempontjából is kérdéseket vetnek fel, de hát ez ez a világ más térségeiben is hasonlóan van, ahol azért más demográfiai trendek érvényesülnek.

[00:41:34]zárásképpen egy ilyen utolsó kérdésnek vagy fölvetésnek behoznám még azt.

[00:41:39]Nemrég készítettem egy interjút egy anonimitást kérő indiai kereszténnyel, aki elmondta, hogy amellett, hogy ugye Indiában 72 millió keresztényér, és ugye mint most ön is említette, 200 millió muszlim a keresztényeknek és a muszlimoknak egyarán, de egyébként buddhistáknak is bizonyos szempontból atrocitásokat kell elszenvedniük.

[00:42:01]Ez egyébként lehet egyfajta fokmérője annak, hogy mennyire erősödik a hindu nacionalizmus, hogy adott esetben egyrészt ezek a fajta családi tradíciók, amiket most említette a lánygyermekek kiasításáról adott esetben az elvetetéséről másrészt pedig a különböző vallási etnikai kisebbségeknek az elnyomatása.

[00:42:23]Ez mutathatja azt, hogy erősödik még a hindu nacionalizmus.

[00:42:27]mindenképpen a radikalizálódás erősödését mutatja.

[00:42:29]Főként helyi szinten jelentkeznek ezek a jelenségek, tehát nem a központi kormányzat ösztönzi őket.

[00:42:35]Általában bár a központi kormány tagja részéről is voltak nagyon meredek megnyilvánulások, főleg a covid idején, de itt az áttérés ellenes törvényre gondol átt meg a muszlimokkal szembeni úszítást, vagy a koronaihád nak a fogalmára emlékszünk, hogy állítólag szélsőséges muszlim vallási vezetők arra ösztönöztek volna a muszlim embereket Indiában, hogy fertőzzenek meg a koronavírussal hindú embereket, és így idézzék elő a megbetegedésüket, vagy a halálukat, vagy a szerelmi dzsihádnak a fogalma, hogy ezek a jóképű muszlim legények itt elcsábítják a hindu leányokat és áttérítik az iszlámra és ugye ezt ezt meg kell akadályozni.

[00:43:11]Tehát ezeket a különös fogalmakat bevezeti ez a ez a szélsőséges gondolkodásmód.

[00:43:15]És igen, ez helyi szinten tragédiákhoz vezet, és valóban ugye ami kevésbé kap kevésbé kap hangot ugye Európában a keresztényekkel szemben nyilvatitások is nőnek.

[00:43:28]A kereszténységről azt érdemes tudni, hogy persze az ókoróta jelen van Indiában, de a hindu nacionalisták az iszlámhoz hasonlóan egy külföldi kulturális hatásnak tekintik a jelenlétüket, és nem kívánatosnak ilyen szempontból.

[00:43:40]A egyéb indiai eredetű vallási irányzatokkal szembeni atrocitások már kicsikét bonyolultabb kérdések, mert a hindu nacionalizmus is alapvetően az indiai tradíciók részeként ismeri el a dinákat is, a szikkeket is, a buddhistákat is.

[00:43:53]Ugye ezek indiai eredetű vallási irányzatok.

[00:43:56]Tehát eleve kell máshogy viszonyul hozzájuk, mint a muszlimokhoz és a keresztényekhez.

[00:44:00]De azért sose sose szűnjünk meg gyanakodni, hogy ezek mögött az atrocitások mögött gyakran személyes érvek is ott vannak.

[00:44:09]Ugye mindig el szoktam mondani, hogy kik szenvednek legjobban a pakisztáni blaszfémia ellenes törvény.

[00:44:13]Mindig a keresztények, a pakisztáni keresztények elleni támadásokat emeljük ki.

[00:44:17]A perbefogottak döntő többsége muszlim.

[00:44:22]Miért?

[00:44:22]Mert a riválisa, üzleti riválisa ez az bevádol embereket, fiatal embereket adott esetben, hogy blaszcémiát követtek el, elindul az eljárás, felmentik, de hát addigra tönkremegy szerencsét ennek az élete.

[00:44:34]ö amíg ez az eljárás lezajlik, és nagyon gyakran látunk ezek mögött az atrocitások mögött üzleti érdekeket, magánéleti helyi politikai érdekeket, ugye valaki képviselői helyhez kíván jutni, akkor a sajátjait felhetszeli, csinál egy konfliktust, amiből ő aztán tud később valamit profitálni, és így a választó közösségét kicsit összekapja, és és jobb eredményekre tesz szeren.

[00:45:00]Ez természetesen az áldozatokat nem vigasztalja.

[00:45:05]Tehát én nem csodálkozom azon, hogy az öninterjú alanya anonimitást kért, de nagyon bonyolult jelenségek állnak mögötte.

[00:45:10]Az viszont mindenféleképpen igaz, hogy a vallásfelekezeti alapú megkülönböztetés és ellenségkép kialakulásra és ellenségképzés, az erre való fogékonyság kell hozzá, hogy ez megerősödjön.

[00:45:22]És ez sajnos valóban a mai indiai társadalomban látszik.

[00:45:26]És nagyon hajlamosak az emberek is, a politikusok is, a véleményvezérek is.

[00:45:31]Ott is ilyen leegyszerűsítő megoldásokat felkínálni a aktuális társadalmi gazdasági problémákra.

[00:45:39]Nem a maguk bonyolultságában látják a jelenségeket, hanem egyszerűen kikiáltanak valakiket kedvezményezetnek és ellenségnek, akiktől meg kell szabadulni, és ha megszabadultunk tőlük, akkor hirtelen kitör a paradicsom.

[00:45:49]Ezek pontan olyan demagóg és leegyszerűsítő dolgok, amik a világ más térségeiben is láthatóak.

[00:45:54]és pont ugyanúgy tragédiákhoz vezethetnek.

[00:46:01]Hogy ne egy ennyire terhelt vagy negatív gondolattal zárjuk, akkor hadd kérdezzem meg, hogy van-e még valami, amit esetleg kiemelne így Indiábal vagy a most elhangzottakkal kapcsolatban, ami esetleg egy kicsit pozitívra vabbra kanyaríthatná itt a beszélgetés végét?

[00:46:16]Hát én alapvetően azt gondolom, hogy a ugye iráni válságból indultunk ki, meg általában a konfliktusokból.

[00:46:22]India eddig többé-kevésbé sikeresen kezelte a maga válságát.

[00:46:27]Az indiai társadalom és általában az indiai politikum terheltsége ezektől sokkal kisebb, mint nagyon sok más érintett ország esetében.

[00:46:36]És azt is gondolom, hogy függetlenül attól, hogy egyébként azok a azok a belső társadalmi feszültségek, amiről beszéltünk, realitások és a jövőt is megterhelik, azért Indiával szemben van egy pozitív várakozás a nyugati világban.

[00:46:49]Ugye ez a bizonyos európai, indiai szabadkereskedelmi megállapodás is részben ennek a pozitív várakozásnak a szellemében született.

[00:46:57]Ugye Indiában látnak egy potenciált, látnak egy szelídebb és kezelhetőbb és konstruktívabb hatalmat, mint amilyet mondjuk adott esetben a nyugatriválisaiban látnak.

[00:47:07]ö értékelik az indiai az indiai demokrácia és társadalompolitika elért eredményeit, és általában a nyugaton is, nyugati világban is úgy értékelik, hogy ez egy olyan partner, akivel érdemes együttműködés, érdemes baráti viszonyt ápolni, függetlenül attól, hogy időnként persze a dilemmákat is szóvá kell tenni.

[00:47:28]Tehát ilyen tekintetben Ja, és hát ezt az indiai külpolitikát is nyitottabbá teszi.

[00:47:32]Tehát ilyen tekintetben én azt gondolom, India továbbra is egy olyan állam, akitől tartani nem kell, és akinek azért a konstruktív együttműködésére, ha a helyén kezeljük, és nem várunk tőle túl sokat, ha értjük az indiai külpolitikai és stratégiai kultúrát, a konstruktív együttműködésre lehet és kell is számítani.

[00:47:51]Azt hiszem, ez tökéletes végigszó lesz.

[00:47:53]Háda Bélának köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:47:55]Én is köszönöm a lehetőséget.

[00:47:58]Önöknek pedig kedves nézők, hallgatók, szintén nagyon köszönöm a figyelmüket.

[00:48:01]Hamarosan újabb adásokkal jelentkezünk.

[00:48:03]Addig is kérek mindenkit, hogy aki még nem tette meg, iratkozzon fel a csatornánkra, és természetesen kérjük, hogy lájkolják, kommenteljék ezt a videót, és támogassanak minket anyagi úton is, hogyha esetleg van rá módjuk.

[00:48:14]Köszönöm még egyszer a figyelmüket, további szép napot, szét hét szép hétvégét, viszontlátásra, viszonthllásra.

[00:48:18]y