Rednkívüli stratégia: Trump tönkreteszi a saját szövetségi rendszerét? - Győri Gábor

[00:00:00]Köszöntök minden kedves hallgatót és nézőt a Hit Rádió legfrissebb adásában.

[00:00:03]Én Szabó József vagyok.

[00:00:03]Mai vendégünk Győri Gábor, Amerika szakértője Policy Solution igazgatója.

[00:00:07]Jó napot kívánok.

[00:00:09]Jó napot kívánok.

[00:00:09]Köszöntöm a hallgatókat.

[00:00:12]Mi másról beszélhetnénk, mint Amerikáról is, Donald Trumpról?

[00:00:13]Az első hírünk az az lenne, hogy három napon belül több orosz tisztviselő is bírálta Washingtont, miszerint nem tartja meg az Egyesült Államok a azokat a megegyezéseket, amivel amiben Alaszkában megegyeztek.

[00:00:27]Mit lehet elmondani?

[00:00:28]Milyenek most az oroszusaal kapcsolatok?

[00:00:30]Mik azok a megegyezések, amit valószínűleg Amerika nem tart be, legalábbis az oroszok szerint.

[00:00:33]Illetve miért alakult így ez a dolog?

[00:00:37]Hiszen amikor amikor ez a ez a találkozó volt Putyin és Trám között, akkor azért elég sokan beszéltek arról, hogy itt valami teljesen új kapcsolat jöhet létre.

[00:00:46]Hát ez szerintem akkor is valamennyire vitatott volt, hogy tulajdonképpen mi jött ott létre, mert nem nagyon láttunk írásos nyomát annak, hogy mi volt annak az eredménye.

[00:00:53]Emlékeztetnék egy másik példára, amikor Orbán Viktor Donald Trumphoz utazott, és utána volt a kérdés, hogy mennyi időre kaptunk mentesítést az olajszankciók alól?

[00:01:00]Akkor ugye a magyar kormány álláspontja az volt, hogy korlátlanul Donald Trump álláspontja az volt, hogy ez egy évre szól.

[00:01:07]Tehát, hogy mivel egy írásos megállapodás nem született, és nem voltunk ott abban arró ott, hogy mit beszéltek, az, hogy most így mindenki és és ugye az amerikaiak ebben a helyzetben most az orosz vádokra rögtön reagáltak.

[00:01:19]Marco Rubio elmondta, hogy semmilyen megállapodás nem volt, és ezt több kormánytisztviselő megerősítette.

[00:01:22]Most az a kérdés, hogy itt igazán az volt, hogy valamiről beszélgettek, és akkor mondjuk úgy az egyik fél úgy értelmezte, hogy egy egyezmény született, de nem lett aztán írásba foglalva illetve a másik fél máshogy emlékszik rá.

[00:01:35]Ezt nem fogjuk tudni megfejteni, mert ugye tényleg egy valóban egy írásos megállapodás nem lett, de arra fölhívnám a figyelmet, hogy tulajdonképpen miről szól ez, mert hogyha igazán ez most már egy egy elhúzódó, egy hosszabb, régebb óta tartó helyzet, hogy az Egyesült Államok kiszállt ebből a folyamatból, nem nagyon vesz részt, ez nem ma keletkezett.

[00:01:57]Úgyhogy a kérdés az, hogyha az oroszok úgy érzik, hogy itt valami mulasztás van, ezt miért most teszik szóvá?

[00:02:02]és hogy elég nyilvánvaló, hogy van összefüggés aközött, hogy hogy változik a front Ukrajnában, és az, hogy mennyi támadás történik most Oroszországgal szemben, hogy miért nem három hónappal ezelőtt tették ezt szóba, mert akkor is nyugodtan ezt ki lehetett volna emelni, hogyha volt ilyen hiányság.

[00:02:15]Tehát inkább jelzésértékűnek fognám föl, hogy Moszkvában most mintogyha lenne egy olyan elmozdulás, hogy jó lenne, ha az Egyesült Államok aktivizálódna és nyomást vejtenék ki Ukrajna a béké Ukrajnára a béke érdekében, mert most egy Oroszország nyitottabb erre, mint eddig volt.

[00:02:33]egyébként az, hogy alapvetően így nyíltan megjelennek ezek a kommunikációs lépések Oroszország részéről, ez azt is bizonyíthatja, hogy azért a az a kezdeti Putyini Trump szimpatizáció, ami most itt volt a második ciklus elején, valamennyit romlott, hogy nem egymás között beszélik meg az elnökök?

[00:02:50]Szerintem az egyértelműen már nem nincs az a nagyon szíves viszony, de ezt egyébként abban is láttuk, hogy elmúltak ezek a nagy találkozók.

[00:02:56]Ugye a az alaszkai találkozó után szó volt arról, hogy akkor egy folyamat indul el, de nem nagyon láttuk azt, hogy ebből egy folyamat lett volna.

[00:03:04]Tehát és hogy az amerikaiak inkább azt mondták, hogy nekik ez túl frusztráló.

[00:03:06]Egyfelől megtörtént az, ami az Oroszország szempontjából fontos lett, hogy az amerikaiak a hivatalos támogatást Ukrajná irányában lényegében leállították.

[00:03:16]Tehát, hogy ez már ez valóban megtörtént.

[00:03:19]De azon kívül az az orosz elvárás, hogy az amerikaiak kifejezetten nyomást nyomást vtsenek ki Ukrajnára.

[00:03:27]Az nem történt meg.

[00:03:27]Lehet, hogy nem is tudnának most, mert azáltal, hogyha támogatást nem adnak, akkor ugye korlátozottak a nyomási lehetőségeik is.

[00:03:34]De szerintem az történt, hogy Donald Trump rájött arra, hogy hogy az ő elképzelése az volt, hogy itt ugye a választási kampányán, hogy gyorsan fog tudni békét teremteni, mert lényegében csak össze kell hozni a feleket.

[00:03:46]És szerintem miután e téren is rájött arra, hogy nem annyira egyszerű ez, mint az eredeti elképzeléseik voltak ezzel sokszor ebbe sokszor beleütközött például Grönn megszerzése során is, akkor úgy döntött, hogy ezzel most nem fogok bíbelődni, mert amíg a feleknél nem látszik nagyobb megegyezési hajlandóság, addig ez egy kudarc lesz.

[00:04:06]És szerintem ő nem akart most ebbe a kudarcos, szinte biztos kudarcal fenyegető dologban részt venni.

[00:04:10]És ő azt várja, ez szerintem akkor fog aktivizálódni megint, és akkor fognak együtt az orosz amerikai kapcsolatok is megint aktívabbak lenni, hogyha ha tényleg körvonalozódik már az, hogy meg lehet állapodni valamiben.

[00:04:23]Trump most szerintem különösebb érdeket nem lát abban.

[00:04:28]És ő alapvetően azért azt Donald Trump elismeri, meg újra és újra kiderül, hogy ő azért erősen érdekvéelt, tehát bármennyire volt egy szívélyesség a közt és a Putyin lévő kapcsolatban, alapvetően azért azt látnia kell, hogy ő mit fog vagy akár ő személyesen, akár az Egyesült Államok mit fog abból kapni, ha most aktív lesz.

[00:04:45]És szerintem most jelenleg nem látja azt, hogy hogy tudná előny szerezni ebből a kapcsolatból.

[00:04:51]Donald Trump még a kampánya során, mint a béke elnökeként tündőkölt, és ő azt mondta, hogy hát ő alatta nem indult háború, Amerika nem szállt háborúba, sőt amilyen háborúkat tudott, csak lezárt.

[00:05:00]Most amikor azért másodjára megválasztották itt azért itt is próbált egy darabig úgy feltűnni, mint aki a háborúkat lezárja és békételemt.

[00:05:06]De azért mégis csak belesodródtunk egy iráni háborúba, és ahogy beszéltük is, az orosz-ukrán háborút nem sikerült lezárni.

[00:05:13]Mit lehet elmondani jelen pillanatban Donald Trump kőpolitikai stratégiájáról?

[00:05:17]stratégiájáról, hiszen mégis azt látjuk, hogy nagyon sok minden változott az előző ciklusához képest.

[00:05:24]Mik azok a fő irányvonalak, amikre érdemes odafigyelni, és mi lehet az az alapvető gondolat, ami köré szervezi Donald Trump külpolitikát?

[00:05:30]Külön választanám egy pillanatra a békére vonatkozó kérdés, a háborúra vonatkozó kérdést az általános stratégiától, de az biztos, hogy ugye az egy nagyon központi választási ígéret volt, és hogy egy nagyon fontos üzenet volt a bázisnak és annyiban összefog a stratégiai kérdésben, hogy korábban a republikánus párton belül úgy volt, voltak az úgynevezett héák, vagy az úgynevezett neokonzervatívok, akik alapvetően pártolták azt, hogy Amerika világ több pontján beavatkozzon, és hogy amerikai érdekek szerint, de de hosszútam Amerika osztotávai érdekeit nézze, akár a katonai erőszakkal lépjen föl, hogy hozzá szimpatizáló rezsimeket hozzon létre, ugye ez történt Irakban.

[00:06:12]És hogy Donald Trump ezzel a hagyománnyal szakítani akart, ezt egyértelműen mondta.

[00:06:15]És így ugye az iráni háborúba ehhez képest nem belesodródtunk, hanem az egy nagyon tudatos döntés volt, mert nem volt ez a ez volt az egyik furcsaság az iráni háborúban, hogy mondjuk még a az iraki háború, ami utólag egy kiderült, hogy hazugságra épült, meg hogy az egy komoly stratégiai hibának bizonyult minden szempontból nagyon jelentős költségekkel, de akkor legalább abban a pillanatban voltak olyan érvek, amik nagyon nyomosak voltak, amivel előállt a kormány, ezeknek egy része hamisított volt, de a közvélemény számára mégis is prezentálták, hogy ilyen és ilyen tömegpusztító fegyverek lehetnek.

[00:06:47]És most ugye az volt, hogy ez volt az egyik oka annak, hogy és ezzel egyébként Amerikában legalább a háború elindítás akkor az iraki háború népszerű volt.

[00:06:59]Tehát egy többség az abszolút többség támogatta.

[00:07:01]Különösen amikor kezdeti katonai sikerek jelentkeztek, akkor még inkább később kezdtek az amerikaiak elkeseredni, amikor kiderült egyrészt, hogy az indoklás maga sem volt valós, és ráadásul kezdtek a kudarcok megjelenni, de az Iránnal kapcsolatban ez volt az első háború most így amióta a közvéleményt mérnek, ami már az első pillanattól fogva népszerűtlen volt, és ennek egy része az volt, hogy nem volt egy nagyon értelmezhető indoklás.

[00:07:25]Nyilvánvalóan az az állítás, hogy Irán az iráni rezsim radikális, veszélyt jelent a közelkeletre, hogy atomfegyverek gyártására törekednek, terrorszervezeteket támogatnak, és ebben mind van igazság, csak hogy ezek eddig is igazak voltak, és ezen ezen az alapon bármikor az elmúlt évziekben lehetett volna háborút intenni, hogy miért pont most kellett, különösen, miután tavaly ugye történt egy bombázás az atom az atom szomlétesítménynek.

[00:07:54]És akkor az volt Doná Trump állítása, hogy évekre visszavetették, hogy több évre most akkor a veszélyt ezzel megelőzték, évekre visszavetették a az iráni kapacitásokat az atom bomba előállítására.

[00:08:08]Úgyhogy ezek után egy évvel később kérdés volt, hogy miért kell most háborúzni, és ennek nem volt többféle indoklásra össze-vissza volt, de nem volt világosan.

[00:08:14]Ez egy döntés volt, és leginkább úgy tűnik, hogy a venezőlei beavatkozás, ami egy nagyon komoly taktikai siker volt abban az értelemben, hogy pillanatok alatt történt, nem folyt sok vér amerikai oldalról nem voltak veszteségek.

[00:08:27]Utólag úgy tűnik egyelőre, hogy siker volt, mert hogy az új venezőle rezsim hiába maradt kvázi azon a rendszeren belül, de mégis sokkal kooperatívabb az Egyesült Államokkal.

[00:08:36]Tehát az egy úgy tűnt, hogy nagyjából gyorsan lehet komoly sikert elérni, és nem nagyon lettek kritikusai annak voltak, azt mondták, hogy azért nem így kellene, mertogy mégsem csak úgy nem megyünk be egy másik országba, és fiztük az elnökét.

[00:08:49]De a siker az mégis politikailag igazolta.

[00:08:50]Ez itt Iránban hiába volt az első nap bombázásai sikeresek, Iránban ez a fajta siker nem következett be, és úgy tűnik, hogy ez volt az elképzelés, hogy itt is ez lesz egy kicsit az is, az volt az érzés a venezuolai beavatkozás után, minthogyha Amerika visszatért volna és újra szuperhatalomként akarna tünnökölni, és ez ez iráni háború, ezt meg nagyon gyorsan leverte.

[00:09:12]Ez így van.

[00:09:12]Ez így van.

[00:09:15]Ezt ez így van pontosan.

[00:09:15]És egyébként ez akkor most a második ilyen alkalm egy pár éven belül, hogy azt látjuk, hogy egy úgy szuperhatalom, nyilván Amerika sokkal erősebb, mint Oroszország, de Oroszország is egyrészt láttuk azt, hogy a szuperhatalmak úgymond sokkal könnyebben nyúlnak megint ahhoz, hogy lerohannak kisebb országokat.

[00:09:29]Tehát ez volt egy ideig, amikor ez így nem volt divat, és most megint divatba jön.

[00:09:35]Másrészt azt is látjuk, hogy akkor akadályokba ütköznek.

[00:09:36]Tehát, hogy jelentősen nem tűnik úgy, hogy a katonai vezérkar úgy látszik, hogy figyel a sajtótudósítások szerint a a katoná a katonai vezetés figyelmeztette Donald Trumpot arról, hogy ez egy sokkal kockázatosabb művelet, mint ezt ő elképzeli.

[00:09:50]De ő szerintem még a Venezuelán tartott is úgy gondolta, hogy ez könnyen megvalósítható lesz.

[00:09:55]És aztán belebonyolódott abba, hogy ez nem olyan egyszerű.

[00:09:58]Erre nem volt az elég egyértelmű, hogy az Egyesült Államoknak nem volt terve arra, hogy ez amit egy pár hétre terveztek maximum mi történik, ha ez több hónapig elhúzódik és arra, hogy a hormózi szoros lesz lezárására, ami szintén fölmerült egyébként, mint forgatókönyv, de hogy akkor mit fognak csinálni, ez megtörténik.

[00:10:12]Erre ezt se tudták, tehát hogy azóta sodródik az Egyesült Államok valóban, hogy mit csináljon ezzel a problémával.

[00:10:18]Arra még érdemes utalni, hogy hogy tulajdonképpen úgy lett Donald Trumpol háborús elnök, hogy nem kapta meg a Bacon Nobelet, és akkor írt egy mérges levelet a norvégoknak, hogy hát mivel úgy se kaptam meg, akkor kérem Grönlandot, és egyébként amúgy is, tehát akkor tudok én háborús is lenni.

[00:10:35]Tehát ez leginkább úgy tűnik, hogy egy személyes értettségből ment el ebbe az irányba, mert azt hozzá kell tenni, hogy még beszélünk talán erről, hogy akkor ugye van egy nagyon komoly stratégiai fordulat az amerikai külpolitikában, de annak nem része a háborúzás.

[00:10:47]Tehát ezzel azzal ezzel a stratégiai elfordulással még leginkább abba az irányb megy, hogy Amerika saját magára összpontosít, hogy Amerika a saját érdekeit nézi, abba ezek pont nem férnek bele, mert ezek nem szolgálnak igazán amerikai érdeket.

[00:11:01]Venezület még leginkább így lehetett kvázi igazolni, hogy Venezőinak van a világ legnagyobb olajtartaléka.

[00:11:06]Az most alig folyt, és főleg nem Amerika irány volt.

[00:11:09]Tehát ezzel az amerikai olajiparnak nagyot segítettek ezzel lépéssel, de az iráni támadást már ezzel sem lehet igazolni.

[00:11:14]Elképesztő költségek, 120 milliárd dollár fölött tartunk.

[00:11:17]Ugye a Trump kormány azt ígérte, hogy le fognak faragni az állami adásokból ehhez képest egészen brutálisan jönnek részben emiatt.

[00:11:22]És egyelőre az van, hogy az a helyzet, ami ennek háborúnak a végén elő fog állni, az Amerika részére hátrányosabb.

[00:11:28]Lehet.

[00:11:30]Hiába mondják azt az amerikaiak, és én ezt nem tudom ellenőrizni, nem vagyok katonai szakértő, de alapvetően hihető, hogy az a az iráni katonai kapacitások jelentős részét megsemmisítették.

[00:11:39]Tehát Iránnak most nehezebbre esne megtámadni más országot, akit Irán ezt nem csinálta.

[00:11:45]Tehát Irán valóban terrorhálózatokat működtetett, de nem nagyon támadott meg országokat.

[00:11:50]Tehát nem olyan kapacitásokat sem tettek meg, amik most nem nagyon jelentettek akút veszélyt.

[00:11:57]Tehát hiába ért el az Egyesült Államok egy ilyen értelemben győzelmet, mégis a háborút összességében egyelőre ebben a háborúban egyelőre vesztésre áll.

[00:12:05]Úgy azt szokták, azzal szoktak még védekezni azok, akik azt mondják, hogy fontos volt ez az iráni háború, hogy ugyanúgy, ahogy Venezuelánál is, Irán is nagyon nagy beszállítója, energiabeszállítója Kínának.

[00:12:14]Tehát, hogy nagyon sok olaj Kína felé megy is.

[00:12:16]És Trumpnak az is lehetett az érdeke, hogy Kínát, Kínának egy kicsit megnehezítse a dolgát.

[00:12:22]Emött lehet egy stratégia, hogy Kínát ilyen szempontból is nehéz helyzetbe hozza, vagy azért ez inkább csak egy ilyen beleképzelés, mert szeretnénk valamivel megindakolni, hogy mégis csak megtámadták?

[00:12:32]Szerintem ez utólagos igazolás.

[00:12:32]Tehát egyrészt azt gondolom, hogy az pillanatok alatt lejött Donald Trumpnak a a saját tőzsdei mutatóin keresztül, ami neki nagyon fontos ezt mondta, hogy hogy olyan nincs, hogy én az olajszállításban Kínának keresztbe teszek, de ez az Egyesült Államokat nem fog érinteni.

[00:12:52]És ez abban a pillanatban kiderült, hogy az amerikaiak elmentek a Benzinkúthoz, és 30%-kal nőttek az árak.

[00:12:59]És ugye az nagyon fontos, hogy a 2024-es választást Donald Trump nem azért nyerte, mert személyében sokkal népszerűbb lett volna a demokratáknak, hanem azért tényleg azért nyerte, az volt a legfőbbi indok, mert az amerikaiaknak nagyon mérgesek voltak a Biden adminisztrációra és a demokratákra az infláció miatt.

[00:13:13]És az volt az ígéret, hogy az árakat szintén ugyanúgy, ahogy elhozzuk 24 órán belül a békét Ukrajnában, az árakat egy napon belül elkezdjük leszorítani.

[00:13:21]Na most ez eddig is vitás volt, de nem volt nagy infláció.

[00:13:24]Az ez ez elismert volt, de amikor elkezdtek a benzinárak ilyen radikálsan nőni egy olyan országban, ami nagyon jelentősen az autós közlekedésre alapul, és ráadásul mindenki tudja, mert ez már aki valamennyire követi a gazdasági formakat, hogyha az olaj elkezd águlni, minden elkezd, mert a szállításban, a gyártásban minden szerepel az olaj, tehát hogy ezt ki fogni az árakba, az árakra.

[00:13:42]Tehát ezt nem lehetett úgy Kínának ártani.

[00:13:46]Lehet, hogy Kínát ez még jobban érinti, de biztos, hogy az Egyesült Államokat is érinti.

[00:13:52]És most már ugye Donald Trump azt mondta, hogy azért kénytelen békéb kötni, és ez így van, mert nem szeretné ő lenni a következő Herbert Hoover.

[00:13:57]És Herbert Hoover arról híres, hogy alatta indult el a nagy depresszió, ami Amerikának legsúlyosabb gazdasági válsága volt.

[00:14:04]És egyébként világszerte egy olyan válságot okozott, ami közvetve közvetetten a második világháborúhoz vetett, és ő mondta, hogy nem szeretne ebbe a szerepbe kerülni, és már érzi, hogy ez megtörténhet.

[00:14:13]Tehát hogyha az is lett volna a gondolat, hogy Kínának ártunk, azt nem végiggondolni, hogy Kínának nem lehet úgy ártani, hogy az egész világot belesodorja egy gazdasági válságba, azt nem hiszem.

[00:14:21]Inkább az volt, hogy szerintem nem számítottak arra, hogy ez van, és most ki kell találni valamit, hogy ez miért volt mégis érdemes.

[00:14:29]Beszélt arról, hogy ez a stratégia alapvetően a háborún, ha a háborút leszámítjuk, akkor is van egy erős amerikai stratégia.

[00:14:35]Beszéljünk egy kicsit erről, hogy mi ez és mi körvonalozódik, hogy mik a fők főbb szempontok most Amerika szempontjából.

[00:14:42]A az elnök körül létrejött egy ilyen értelmiségi kör, akinek már Donald Trump előtt is az volt a meggyőződése, hogy Amerika túlexponált nemzetközileg, egy Amerika világ rendőrsége, és hogy ebben van egy fősodorbeli politikai elit, aki Donald Trump föl akar számolni, amiben a demokraták és a republikános pártok mérsék szárny teljesen egyetértenek, tehát hogy Amerikának erősnek kell lenni, Amerikának fontos szerepe van Európa stabilizációjában, Amerikának fontos szerepe van a közelkelettes stabilizáció ójában és a a távolkeleten is.

[00:15:13]És ehhez képest ez a kör azt mondja, hogy erre iszonyatosan sok pénzt költünk.

[00:15:18]Részben olyan pénzeket költünk, amit az európaiak nem költenek el.

[00:15:21]Tehát amiközben az európaiak a védelemre 1-2%-ot költenek a GDP-ből, Amerikánál ez jóval magasabb az arány.

[00:15:28]És hogy lényegében ezzel az európaiak ingyenesen élvezik az amerikai biztonság előnyét, és hogy tulajdonképpen nekünk ezek nem kellnek.

[00:15:36]És akkor ennek az egyik következménye még az előző trám ciklusban az volt, hogy többet fizessenek az európaiak.

[00:15:41]Most már az a következménye, hogy az az állítás, hogy a NATO nekünk nem fontos.

[00:15:46]És az a másik állítás, az is lényeges, hogy nincsenek itt tartós szövetségek, hanem az van, hogy te mit tudsz nekünk adni azért, hogy mi jóban legyünk veled, hogy mi tegyünk érted valamit, de ha holnap nem tudod ugyanezt adni, akkor holnap már nem vagyunk jóban veled.

[00:16:00]Tehát, hogy ezt Amerika, ez az Amerika first, ami Amerika elsje van az, hogy mindig az amerikai érdeket kell nézni.

[00:16:06]Bocsánat, egy nagyon egy kicsi kicsi színes a a magyar bálpolitikából, amikor Orbán Viktor megbukott, Donald Trump már úgy nyilatkozott róla, hogy nagyon jó barátom volt.

[00:16:14]Volt, volt.

[00:16:14]Így van.

[00:16:14]Így van.

[00:16:14]Tehát, hogy ez addig szólt, amíg volt egy közös érdek abban, hogy neki volt egy partner Európában.

[00:16:21]Ez így van.

[00:16:21]Ez az egyik és egyébként a másik, hogy nagyon erősen személyes kapcsolatokra.

[00:16:24]Tehát amikor Donald Trump azt mondja, hogy az neki fontos, hogy ő jóban van Vladyimirő Putytinnal, tehát erre tudnak épülni, de hogy kell érdek is, tehát kell ez a személyes interakció, hogy ő tud Orbán Viktor az egy olyan ember volt, akivel ő jól tudott szót érteni, hasonló volt az elképzelésük a világról, de hogy kellettek érdek, tehát amikor mi megkaptuk az engedményeket az USA-tól a a az olajszankció kapcsán, akkor azért mi vásároltunk is rendesen, tehát hogy annak volt ára, nem csak az volt az ára, hogy kedvesen mosolygott Orbán Viktor Donald Trump mellett És egyébként az az érdekesebben, hogy ennek oltárán, kér ennek az America first Amerika első helyen van, és csak az amerikaiak érdeket nézzük, ők olyan kapcsolatokat áldoznak föl, olyan jó kapcsolatokat, amiket több évtizedekig épített ki az amerikai elit, amit ők nem szeretnek.

[00:17:13]Mert ugye azt is lehetne állítani, hogy ezzel szemben az a stratégiai elképzelés áll, hogy egy szövetség akkor működik, hogyha valaki adott pillanatra képes azt mondani, hogy nekem nem ez lenne a legelőnyösebb, vagy én nem kapok most ezért egy milliárd dollárt cserébe, hogy én itt vagyok, de az van, hogy cserében egymás egymás mellett állunk.

[00:17:29]És ez ugye megtapasztalható volt az afganisztáni háború során, amikor Amerikát ugye a 2001-es szeptember 11-i támadásra visszavágott Afganisztánban, akkor az egész NATO mellé állt.

[00:17:40]És akkor ott volt egy és és hiába mondja azt Donald Trump utólag, hogy ennek nem volt jelentősége, mert csak Amerika, ez nem volt igaz.

[00:17:47]Tehát, hogy ott konkrétan harcoltak és meghaltak már konkrétan Dániából, amit most meg akartak támadni, sok dán katona többen haltak meg per fő, mint mint a legtöbb országból.

[00:17:56]Tehát egy nagyon komoly stratégiai jelentősége volt annak.

[00:17:59]És még egyébként az iraki háborúban is, ahol az európai országok jelentős részé nem vett részt, ott is még a britek szövetségesek voltak, kaptak logisztikai támogatást is Európából.

[00:18:08]Tehát, hogy Amerikának mindig ez egy nagyon fontos az amerikai stratégiai érdek hosszútávú stratégiai érdekben, igaz, hogy nagyon sokat tettek ebbe.

[00:18:14]Ugye anyagilag is a katonai bázisok fenntartásán keresztül, meg a diplomáciai kapcsolatok az úgynevezett soft power, tehát ahogy meghívtak külföldő embereket oda, tehát tart nagyon erős kapcsolatokat építettek ki, de ez Amerika szuperhatalmi pozíciójához elengedhetetlen volt.

[00:18:29]ami most történik, ami rövidtávú érdekeket helyezzel szemben előtérbe, az az én értelmezésem egy kezdete annak, hogy Amerika el, tehát hogy fölszámolja a saját szuperhatalmi szféráját, mert visszavonul a világból és azt mondja, hogy mi magunknak vagyunk, mi a saját érdekeinket nézzük.

[00:18:45]De ha elindul egy másik nagyhatalom, ami megerősödik, és nem kell messzire nézni egyébként, hogy hol van, földrajzilag messz kell nézni, mindenki tudja, hogy honnan indul ez el, akkor azt látjuk, hogy Amerika egyre inkább elszigetelődik, és hogy nyilvánvalóan sokkal most még nagyon erős Kínához viszonyítva is, de ez 20-30 év múlva nem lesz így.

[00:19:04]Kína sokkal erősebb lesz.

[00:19:06]És akkor az egyetlen mód annak, hogy Amerika kvázi ellensúlyozni tudja Kínát, az az lesz, hogyha lesz sok stratégiai szövetségző világszerte.

[00:19:11]És most ezt a szövetségi rendszert verték szét.

[00:19:15]Egyelőre nem mondom, hogy nem visszaépíthető, csak sok évtized alatt épültész ki teljesen kétpárti konszenzussal Amerikában.

[00:19:25]Térjünk is rá a belitikai eseményekre.

[00:19:28]Ugye idén lesz egy félidős választás Amerikába.

[00:19:30]ömertettük most nagyjából, hogy Donald Trumpnak milyen a kőpolitikai megítélése.

[00:19:35]Most beszélgessünk egy kicsit arról, hogy a a a magának ugye Trump mozgalmának, illetve a republikánus pártnak milyen a belpolitikai megítélése.

[00:19:44]Ő mennyire működhet egyébként a mostani VB úgy, mint a a régi mondást tartja, mint a cirkusz a cirkusz és kenyérből?

[00:19:51]Szóval mennyire ő vonja el az emberek figyelmét a mostani VB?

[00:19:53]használhatja ezt Donald Trump arra, hogy egy kicsit felbostolja a saját maga támogatottságát, illetve majd arról is beszéljünk, hogy hogyan állnak a demokraták.

[00:20:04]A a VB szerepét nem tudom igazán megítélni, mert még mindig nem látom azt, hogy azt tudom, hogy Amerikában még mindig lesz lesze lemarad azért a foci a a az amerikai foci, vagy a baseball, vagy akár a kosár mögött, de ha Amerika sikeres, az biztos, hogy egyébként egy nagy, tehát hogy azt mindig tudjuk, hogyha egy ország sikpesen szerepel, még ha külföldön lenne, akkor is az egy nagy löket lenne a a mindenkori kormánynak.

[00:20:27]Így, hogy Amerikában csinálják itt még lehet ebből bármi, nem gondolom, hogy sordöntő lesz hozzáteszem, de azért egy olyan légkörben, ami azért egyre inkább folytogató republikánusok számára, ez egy jelentős plusz lehet.

[00:20:36]Ami érdekes most a a republikánus párt, illetve az elnök népszerűségét tekintve, hogy azt látjuk, hogy ugyan némileg lecsökkent a republikánus bázist, de nem nagyon.

[00:20:47]És egyelőre úgy tűnik, hogy a bázis, tehát a mezei választók, akik magának vajáknokot, azok kök keményen kitartanak az elnök mellett.

[00:20:56]még akkor is, hogyha egy picit így megjelennek már, hogy azért nem idáes ez az iráni háború, de egy kicsit arányban egyébként.

[00:21:01]Tehát ott van ez a maga bázis, ami ami bármi is történik, úgy tűnik, kitart az elnöket.

[00:21:06]És ez annál is inkább érdekes, mertogy már a viszont az elit, a maga elit belül vannak komoly médiaszemélyiségek, Tucker Carlson, megint Kelly, Candis owns, többen is vannak, akiknek már milliós a hallgatottsága, akik nagyon kritikusan viszonylak az iráni háború hazá bóvó.

[00:21:25]Most már Donald Trump személyhez is részben megint kellén kevésbé, de Takakas a mi nap jelentette be, hogy ő kilép a republikánus párból nincs hivatalos tagsága, de hogy eddig mindig a republikánusokra szavazott, nem lesz demokrata belő ez egy nagyon jobb, tehát hogy Trumpnál sok kérdésben még jobbra áll, de hogy ezzel a republikános pártal nem tud azonosulni.

[00:21:40]Tehát annak ellenére még a bázison nem jelent meg ennek a hatása, de közben már az elitben már nagyon erős repedés jött létre.

[00:21:49]Előbb-utóbb elképzelhető, hogy ez kiadt a bázisra.

[00:21:51]Egyelőre a közvényfutásokból ez nem látszik.

[00:21:52]Ami viszont látszik és ami a republikánus pártnak egy hatalmas kihívás, hogy a 2024-es győzelem, ami az elnökőzelem volt és egy kongresszusi győzelem is volt, tehát akkor kongresszusi többséget is kaptak, az az úgy azt annak köszönheték, hogy Amerikában van ez a jelentős szavazói rétege, az úgynevezett független szavazók.

[00:22:11]Mi ezeket a közelkutásokban bizonytalan szavazóknak hívjuk.

[00:22:13]Ugye ez egy vegyes csoport.

[00:22:16]Ezek között vannak olyan szavazók, akik alig követik a politikát.

[00:22:20]hogy aznap mondjuk így eldöntöm a hangulat alapján vagy az utolsó hetekben, de vannak olyan emberek is, akik nagyon tájst tájékozottak a politikáról, csak nem kötelezik el magat az egyik vagy a másik párt mellett.

[00:22:29]Na most mindenesetre ebben a tágkörben a republikánusok nem hatalmas fölénnyel, de egyértelműen nyertek 2024-ben, és így fordult az egész ország egy republikános irányba, mert elég republikánus szavazok önmagukban nem voltak elegendők ehhez.

[00:22:45]És most egészen extrém arányban, bőven 70% fölötti arányban a republikánus kritikusak ezzel az adminisztrációval, kritikusak az iráni politikát majdnem olyan arányban utasítják el, mint a demokraták.

[00:22:56]Tehát, hogy itt a független szavazók között és ők mindenképpen perdöntőek lesznek a novemberi választáson.

[00:23:02]Most jelenleg mi nép népszerűtlen bármilyen közpolitikai kérdést nézünk, népszerűtlen a republikánus párt és Donald Trump személyesen elutasított.

[00:23:10]És most már inkább az a kérdés tekintve, hogy közel vagyunk a választáshoz is részben.

[00:23:13]Ez határozza meg az iráni békekötés folyamatait is, hogy enny káryhítésben vannak a republikánusok.

[00:23:19]Tehát az az van, hogy ebből a hátrányból le kell faragni.

[00:23:24]És egyébként hozzáteszem, hogy mindig időközi választáson az a tapasztalat, hogy eddig egyszer volt talán kivétel az elmúlt észékben, veszíteni szokott az elnök pártja, de annyiban a republikánus párt helyzete most sokkal előnyösebb lenne, hogy a közvény kutasságok azt is mutatják, hogy a Demokrata párt is nagyon népszerűtlen.

[00:23:42]Nem, hogy a függetlenek körében, akikről beszélünk, hanem a Demokrata párt szavazóinak is a fele kábé az, hogy elégedetlen ezzel.

[00:23:47]Tehát mondjuk így nincs nagy elkesedés.

[00:23:49]Tehát hogyha a Trump adminisztráció sikeres lett volna abban, hogy le, hogy az inflációt alacsonyan tartja, hogyha gazdaságpolitika megy, mint egyébként önmagában mehetne, és nincs ez a fölösleges háború, akkor szerintem jobb esélyekkel indult volna sok tekintetben, mint egy másik adminatíció, mert hogy az ellenfél maga is nagyon népszerűtlen.

[00:24:05]És nagyjából ez egy öngólok sorozata volt, ami odavezetett, hogy most egyelőre a demokraták annak ellenére vezetnek több százalék-kal a közvényutasságban, ami valószínűleg elég egy többségre, ha fönn marad novemberig.

[00:24:18]Hogy egyébként nagyon népszerűenek a demokraták is, és nem találták meg azt a 2024-es vereség után a demokraták azt az új mondanivalót, amivel ők a a saját láz akár a saját szav nem, hogy új szavazókat megnyerni, de akár a saját szavazójukat lelkesíteni tudják.

[00:24:33]nagyon megosztott a demokrata párt és nagyon nagyon népszerűtlen.

[00:24:39]Ebben a környezetben is most a republikánus párt még sokkal népszerűtlenebb lesz, és úgy tűnik, hogy akkor bár a saját szavazóikat tudják még mindig mozgósítani, de azon túl nem.

[00:24:46]És ez egy nagy kockázat lesz.

[00:24:51]Beszélhetünk arról még majd, hogy a hogy milyen következményei lehetnek egy egy súlyos vereségnek a novemberi választáson.

[00:24:57]Még mielőtt erről beszélgetnénk egy kicsit, azért azt vizsgáljuk meg, hogy a Demokrata párt az elmúlt pár évben mit csinált, mert nagyon érdekes azt látni, hogy hogy lényegében nincs Donald Trumpra helyes válasz.

[00:25:09]Egyelőre legalábbis innen úgy látszik a Demokrata párt oldaláról.

[00:25:11]Mik lehetnek azok a az utak, amerre mehetnek most?

[00:25:16]Ugye itt nagyon sokan szokták említeni a kaliforniai kormányzót, vagy éppen a New Yorki polgármestert, mint mint alternatív lehetőség, amer elindulhat a Demokrata párt.

[00:25:23]És azért mégis csak arról van szó, hogy oké, a félítős választást még valahogy most túléli a Demokrata Párt, de két év múlva ki kéne állni egy elnök jelöltel, aki mögé azért össze kéne zárni.

[00:25:33]Szóval mit lehet elmondani?

[00:25:34]Mik azok a az utak, amit választ a Demokrata párt?

[00:25:36]És egyáltalán tudják-e, hogy mit válasszanak?

[00:25:41]Nehéz.

[00:25:41]Tehát, hogy ez biztos, hogy nehéz helyzetben van.

[00:25:44]Azt hozzá kell tenni, hogy Amerikában a pártok nem annyira koherens szervezetek, mint nálunk Magyarországon, hogy van egy egyértelmű pártvezetés.

[00:25:50]És így például, hogy a Demokrata pártnak vannak hivatalos vezetői, de így ebbe az értelemben, mint ahogy mondjuk így Magyar Péter a tisza elnöke, Orbán Viktor a Fidesz elnöke, ilyen egyértelmű figura nincs.

[00:25:59]És hogy tulajdonképpen Donald Trump az, aki abban egy ilyen történelmi elmozdulást hozott, hogy ennyire még nem láttam amerikai pártot, ami egy vezetőre hosszútávon ki volt hegyezve, aki nem csak a vezető végrehajtói szerep politikai végrehajtói szerepben volt, hanem a párt irányításában is ennyire domináns volt.

[00:26:16]A demokratáknak nincs megközelítő ilyen figurája, de azt is hozzá kell tenni, hogy alapvetően ennyi idővel a választások előtt a legtöbb választáson még nem tudtuk, hogy ki lesz az esés előtt.

[00:26:26]Tehát Bill Clintont ilyenkor még látni nem lehetett itt hasonló időben.

[00:26:29]Obamát, Barack Obamra senki nem tipel, biztos, hogy voltak nagyon, de hogy nem volt egy olyan név, amiről bárki gondolta, sokan gondolták volna, hogy elnök lesz.

[00:26:37]Donald Trump is azért, hogyha megnézem, hogy 2014-ben még nem volt azért nagyon elterett gondolt, hogy Donald Trump lesz 2016-ban az elnök.

[00:26:44]Tehát, hogy ezek így valószínűleg az, hogy ki lesz a jelölt, és hogy esélyese, azt inkább egy ilyen másfél évvel, másfél két évvel a a 2000 28-as választás előtt fogjuk tudni.

[00:26:56]A demokratáknak az a problémája, hogy hogy nagyon különböző választói rétegeket akarnak elérni.

[00:27:03]Tehát van ez egyrészt a az értelmiségi, liberálisabb szavazó meg a mérsékelt konzervatív szavazók, akik kiábrándultak.

[00:27:10]egyébként ezt itt is láttuk Magyarországon a kvázi a budai szavazórítékek korábban nagyon és még mindig valószínűleg konzervatívok de kiábrándultak a Fideszből és most másra szavaztak ugyanezek a Amerikában is léteznek akik alapvetően konzervatív szavazók de a Donald Trump alatti republikános párttal már nem tudnak azonosulni többek között egyébként a külpolitika miatt tehát ezeket és akkor Demokrata Párt hagyományos bázis az pedig az a munkásosztály akit viszont Danát nagyon sikeresen meg tudott szólítani de nem gazdasági üzenetekkel egyéb egyébként hanem annyi annyi volt a gazdasági üzenet egyébként a a munkásosztálynak, hogy amerikai munka lesz, amerikai újraiparosítás lesz, hogy kötelezni fogjuk a külföldieket arra, hogy ruházzanak be és teremtsenek munkát, amiben vannak sikerek, de nem az az első siker, amire számítottak.

[00:27:56]De amúgy egyébként az adópolitika, az egészségügyi politika, ami egyre inkább a vissza a a gazdagok adócsökkentésére és a a közegészségügy leépítésére irányul, az meg egyáltalán nem kedvez ennek a munkásosztálynak.

[00:28:09]De a de a kulturális üzenetek még, tehát az, hogy ugye a demokraták olyan témákra összpontosítanak, bevándorlás állítólag a transztéma, bár a demokraták nem igazán nyomták a transztémát, de hogy ez volt a hogy olyan témákkalpos amit ami titeket nem egyrészt idegenek tőltek, meg nem érintenek és ezt vagy negatívan érintenek, mint a bevándorás.

[00:28:30]Ezt láttuk, ez Magyarországon is nagyon sokáig működött, és Amerikában is működik.

[00:28:33]És a demokratáknak az a nagyon komoly kihívása, és ez mondjuk egy tekintetben számít, hogy Amerika egy sokkal nagyobb ország, mint Magyarország, hogy nem tudsz egy olyan koherens, nem lehet egy olyan koherens üzenetet megfogalmazni egy nemzeti pártnak jelenleg, ami ezeket a szavazókat ebben a hatalmas nagy országban, ahol nagyon nagy a kulturális eltérés a államok között, ahol nagyon más a az kisebbségi szavazók aránya, ahol mások a kulturális, az oktatás színvona, tehát rengeteg különbség van Amerikán belül, és nincs az az üzenete a demokratáknak.

[00:29:01]Tehát Zoran Mandá egy nagyon népszerű New Yorkban egy ez egy ilyen most eddig nem látott ilyen bal populista előtt bár nem anny tehát hogy próbálják kommunistának beállítani a repülkes párton belül nem az tehát így európai szerintem inkább szociáldemokrat de ott azért mégis baloldalibb mint a az egyértelmű mint a demokrata mainstream és most megválasztottak több olyan képviselő jelöltet az előválasztáson aki aki ebbe az irányba viszi a mamdán irányába viszi a párt vinné a pártot de hogy közben meg rengeteg olyan hely van Amerikában, ahol ezek a saját nézetéke labdában nem tudnának rúgni.

[00:29:33]Tehát tulajdonképpen a Demokrata pártnak a kérdése az, hogy meg tud-e fogalmazni egy olyan gazdaságilag populista, tehát a szegényeket meg a munkásosztályt megszólító üzenetet.

[00:29:44]Ő megfogalmaz egy olyanfajta programot, ami egyú kulturálisan nem idegen el ezeket a a rétegeket.

[00:29:52]Tehát, hogy tudnak-e, nem lesz szerintem egy ilyen egy ember, aki ezt így önmagában meg tudja testesíteni még nem lesz egy konkrét üzenet, de lehet egy olyan csomagot csinálni.

[00:30:00]Tehát ugye már azt mondták sokan, én ezt nem tudom biztosan állítani, hogy Bernie Sanders sikeresebb jelölt lett volna, mertogy nem annyira puhány, meg hogy neki voltak erős gazdasági üzenetei, de nem volt annyira nem tűnt annyira eltávolodónak a a Amerika szíve.

[00:30:15]Ezek a a Hartland Amerika, ahol a a munkásosztály nagyon erős, és ahol konzervatívak az emberek, de közben meg munkásosztályhoz tartoznak.

[00:30:24]De hogy lehet, hogy egy tehát, hogy alapvetően a republikánus párt nagy sikere az volt, hogy jobban meg tudták szólítani a munkáspárti szavazókat, mint korábban, meg egyébként részben a kisebbségi szavazókat, és a demokratáknak erre kell egy olyan programot találni, ami ami egy nagy erőt nyújt azoknak, amiben mindenki valamit talál, ami elfogadható.

[00:30:45]Tehát, hogy a munkásosztály megtalálja azt a gazdasági üzenetet, de nem érzi magát kulturálisan elégítve.

[00:30:52]És mondjuk azt így a ezeket a északi vagy a a nyugati és keleti elite, Kalifornia és New York, akik nagyon liberálisok, tehátok ezek a akiknek ez nagyon fontos, hogy azok is megtalálják magukat benne, és ez nem nem lesz könnyű, de nyilván voltak olyan jelöltek, mint Barack Obama meg B Clinton, akiknek ez sikerült.

[00:31:09]És ez elképzelhető valószínűleg úgy egyébként, hogy nagyon sok kérdést egy kampány során nem feltétlenül feszegetnek, hanem így inkább háttérbe helyeznek.

[00:31:17]De ez a mindesetre most ez a nagy párharc megy a a Demokrata párton belül.

[00:31:22]Ez a két irányvonal ütközik, a nagyon mérsékelt és a az erősen balos.

[00:31:26]És én azt gondolom, hogy nem is ezt dönti el, hanem a választást, hanem hogy ki lesz az, aki ezt át tudja hidalni.

[00:31:32]Tehát nem az van, hogy én nem vannak, akik abba hisznek az egyik vagy a másik vonalt határozottan képviselni kell.

[00:31:37]Szerintem valaki kell, aki ezeket egységesíteni tudja.

[00:31:42]Az egyik oldalt nagyon erősen képviselték a az AUC által is vezetett squad.

[00:31:46]Róluk mit lehet tudni?

[00:31:46]hiszen ők voltak talán lehet azt mondani, hogy Demokrata párton belül Bidennek a legnagyobb kritikusai a kormányzása alatt.

[00:31:53]Sokkal tényleg lehet azt mondani, hogy sokkal erősebb baloldaliságot meg egy hát VO kultúrát képviseltek, talán rájuk lehet ezt mondani.

[00:32:01]Szóval róluk mit lehet most tudni, hiszen az elmúlt időszakban lényegben jött a Trump az elnök, mintogyha egy kicsit kikopott volna az ő politikai ö hírük.

[00:32:12]Hát egyrészt ők helyben ugye nagyon népszerűk és hogy azt ugye ilyenkor mindig látni kell, hogy e tekintetben más, e tekintetben is nagyon más Amerika, mint Magyarország, hogy egy jó színek az a feladata, hogy ő helyben legyen népszerű.

[00:32:25]Neki nem kell, vagy neki nem feladata az, hogy a demokrata párt nagyon konzervatív helyeket nyerni.

[00:32:30]Ez egy nagyon baloldali hely, ahol ő jön, és neki ott vannak a szavazói.

[00:32:32]És hogy az, amit ő mond, az most így lehet arra mondani, hogy ne rontsa a Demokrata párt esélyét azzal, hogy olyat mond, ami mondjuk Wyomingb nagyon konzervatív helyen nem lehet nyerni.

[00:32:41]De igazság szerint e tekintetben a képviselőek erősen függetlenek, hogy ő azzal kampány, am akar.

[00:32:48]Tehát, hogy de igen, ezeket a szerintem ezeket a szereplőket ugye a média is nagyon szereti, mert hogy sokkal inkább polarizáló dolgokat mondanak, mert sokkal inkább de hogy az szerintem erős túlzás volt, hogy ezeknek egy ilyen hatalmas hatása lett a demokrata párton belül nőtt.

[00:33:03]Egyrészt a média ilyenkor ez Donald Trumptál is látszott, hogy a média egy picit kölcsönhatásban van ezekkel a szereplőkkel.

[00:33:10]Donald Trumpnak azt mondta, hogy ugye az volt az állítás és az igaz, hogy a hogy azáltal, hogy a média ennyire ráfigyelt, amikor először indult 2016-ban a sok republikános politikus ellenál tapasztaltabb republikánus politikus ellen, de hogy nem annyi pénze senkinek nem volt, hogy annyi reklámot vegyen, mint amennyi ingyen médiafigyelmet kapott.

[00:33:31]És ez szerintem EOC-re és a hozzáhasonló politikusokra is igaz, hogy egy mérsékelt politikus kit érdekel, mert nem mond olyan dolgokat, amiken amiken így ami amire az embereket akár fölháborítja, akár nagyon elkesíti, csak így mondja a dolgait.

[00:33:42]Tehát, hogy ezek a De ezért ők nagyobb médiafigyelmet kaptak, mint a valódi hatásuk volt a Demokrata párton belül.

[00:33:48]Most valóban van egy elmozdulás, de én nem én nem nem azért nem hangsúlyoznám ennek a szerepét túl, mert inkább az lesz a kérdés, hogy lesznek-e olyan konkrét közpolitikai elképzelések, ugye főleg gazdaságpolitikában, amik beépülhetnek a demokratikus politikába egy elnökjelölt esetén, de azért nem hangsúlyoznám a szerepüket túl, mert teljesen mindegy, hogy ki az, akit New Yorkban képviselőként megválasztanak.

[00:34:12]Ettől még azokban a bilgő államokban, mint mondjuk Georgea, észak-karolina, ahol a demokraták szerencsével épphogy nyerni fognak, ilyen jelöltek teljes egészében esételenek lennék.

[00:34:24]Lehet, hogy több gazdasági populizmus belefér, mint ami eddig van, de mondjuk a azt, amit így vókultúrának hívunk, az nem fér bele ezeken a helyeken.

[00:34:33]Tehát, hogy itt olyan minimum kulturális, a kulturális kérdésekben meg a társadalmi kérdésekben ott mérsékeltebb álláspontokat kell képviselni.

[00:34:41]Tehát a Demokrata párt összességében ez látszik egyébként, hogy ez az részben megosztó, hogy nem fog elmozdulni ebben az irányba.

[00:34:48]Csak ezek a szereplők lesznek érdekesek a média számára, és ezt kell valahogy elmenedzselni.

[00:34:54]Szerintem EOS-ról az látszik és a hozzáhasonló emberekről, hogy amúgy egyébként azok maradnak itt a reflektorfényben, akiknek van még mindig polarizáló üzenete, és akik jól tudnak a médiával kommunikálni, mert lehet, hogy valakinek erős véleményei vannak, de amúgy nem ügyes a médiával.

[00:35:08]Donald Trump ugye ebben nagyon tehetséges.

[00:35:10]Szerintem IOS is még mindig azért elég látványás ahhoz, hogy ő tudja, csak már nem annyira izgalmas, mint volt, amikor először megjelent.

[00:35:16]De Mamdáni is szerintem egy nagyon tehetséges médiaszemélyiség, tehát hogy ez számít, de nem fogja ez az egész demokrata pártot meghatározni.

[00:35:25]Ha mégis ez történne, akkor szerintem abban bélebb programozó van a választási bukta, mert arra amire New Yorkban vevők a szavazók, arra jelentősözben nem bevők máshol.

[00:35:36]Utolsó kérdésemmel egy kicsit keretbe helyezném az egész beszélgetésünket.

[00:35:40]Ugye többször is említettük a a gazdasági helyzetet, hogy az iráni háború miatt ugye az olajára fölment.

[00:35:46]Mit lehet elmondani itt a a a választások előtt, a félidős választások előtt?

[00:35:50]Alapvetően milyen lehet egy átlag amerikainak a a gazdasági megítélése a mai nap?

[00:35:56]Szóval, hogy amikor reggel fölkelő azt mondja, hogy ő mondjuk rosszabbul, mint Biden alatt, vagy azért alapvetően mégis csak voltak olyan gazdasági lépései Donald Trumpnak, ami ami miatt mégis érezheti.

[00:36:07]Úgyhogy azért nem olyan rossz ez most, ami van.

[00:36:11]A aki az adócsökkentésből kapott, az érezheti úgy, ugyan az adócsekköntés közben beütött az amerikaiak egy részénél, hogy csökkentek az adók, főleg a magasabb keresetűeknél.

[00:36:20]beütött egy úttal az is, hogy sokan sokan elvesztették vagy jelentősen megdrágult az egészségügyi biztosítási költségük, tehát hogy ez egy ilyen két élű kart, aki lehet az egyik helyen megspórolt, a másik helyen többe került.

[00:36:31]Tehát szerintem de én inkább a lélektani oldalát nézném, tehát a a az infláció egy picit egy lélekölő dolog, mert vaj az emberek érzékenyebbek arra, hogyha drágábbak lesznek a dolgok, mintogyha emelkedik a fizetésük.

[00:36:44]Tehát azt is nyilván értékelik, ha emelkedik a fizetésük, de az áremelkedés az félelmet kelt.

[00:36:50]És azt hiszem, hogy a ami amivel Amerikában most nagyon jelentős baj van egyébként, ez Magyarországon is meghatározott, hogy a jövőbeni kilátás.

[00:36:57]Tehát most lehet, hogy még nem szegényedtem el, de megint elkezdenek nőni az árak.

[00:37:01]Én ezt egyszer már láttam, nagyon rossz vége lett.

[00:37:03]Azt láttam, hogy ennek a folyamatnak a végén én sokkal kevesebbet tudtam venni ugyanabból a fizetésből, és olyan gyorsan nem emelkedtek a bérek, vagy sokáig tartott, amíg utolérték a bérek az áremelkedést.

[00:37:15]nehezen is szoknak hozzá az emberek a magas árakhoz egyébként és hogy ez a folyamat megint elindul, ez ez ettől extrém pesszimisták az amerikaiak.

[00:37:22]Tehát, hogy ez a legfélelmetesebb a republikánus pártra.

[00:37:24]Egyelőre azt látjuk, hogy a reál annak kell, hogy a recesszió veszélye folyamatosan fenyeget, ez még nem következett be.

[00:37:32]Tehát a munkanélkülség még mindig alacsony az Egyesült Államokban, a bérek relatíven magasak.

[00:37:39]Tehát nincs egy ilyen tömeges elszegényedés ahhoz képest, ami volt.

[00:37:42]Ami van, az szerintem félelem, és hogy a a ezért volt a nagy elvárás az infláció mindenképpen legyen kordában tartva.

[00:37:49]Lehet, hogy a iráni megállapodásra ez hosszú távon sikerül, de szerintem rövid távon már nagyon veszélyben nézik az emberek magukat.

[00:37:56]Győri Gábornak, Amerika szakértőnek a Policy Solution igazgatójának köszönöm szépen, hogy rendelkezésünkre állt.

[00:38:01]Én is köszönöm neki.

[00:38:02]Kedves hallgatóinknak és nézőinknek köszönjük a figyelmet.

[00:38:03]Én Szebó József voltam.

[00:38:05]Viszontlátásra, viszont hallásra.

[00:38:06]y