Totális belső háború és pártszakadás fenyegeti Donald Trumpot? – Yaro Patrice
- A 250. évforduló ünnepségei a hagyományos apolitikus egység helyett pártpolitikai színezetet öltöttek, Trump saját személye köré centralizálja az eseményeket.
- Párhuzamként Obama múzeummegnyitójára sem hívták meg Trumpot, ami a politikai polarizáció újabb mérföldköve.
- A MAGA szlogen az 50-60-as évek életszínvonalát idézi, de Amerika nemzetközi megítélése mind Trump, mind Biden alatt jelentős arcvesztést szenvedett.
- Felmerül a "kétszeri aggastyánvezetés" problémája, mivel Biden leépülése után egy 80 éves Trump egészségi és mentális állapota is kérdéses.
- Tucker Carlson kilépett a Republikánus Pártból, bírálva Trump Izrael- és nagyvállalat-párti politikáját, ami az őszi félidős választásokon a paleo-konzervatív szavazatok elvesztésével fenyeget.
- Az Izraelt övező kétpárti konszenzus felbomlott, a progresszív és paleo-konzervatív oldalon is erősödik az Izrael-ellenesség, ami a helyi antiszemitizmus növekedésével jár.
- Az olyan politikai erőszak, mint Charlie Kirk meggyilkolása, nem meglepő egy erősen polarizált, felfegyverzett társadalomban, és mára szinte következmények nélkül marad.
-
„az elnököt valószínűleg életben fogják tartani a következő választásig, de a nagy kérdés az, hogy mennyire praktikus és mennyire jó, hogyha most már sorozatban kétszer valóban egy aggastyán vezeti az Egyesült Államokat." – Yaro Patrice
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az amerikai függetlenség 250. évfordulójának átpolitizálódása
A beszélgetés apropóját az amerikai függetlenség 250. évfordulója adta. A 1776. július 4-i függetlenségi nyilatkozatra emlékezve egy egész emlékévet és rendezvénysorozatot szerveztek, amelynek csúcspontja a július 4-i nagy ünnepség lett volna.
Yaro Patrice kiemelte: az amerikai nemzeti ünnepek – ellentétben például a magyarországi gyakorlattal – hagyományosan apolitikusak voltak, a nemzet egységét fejezték ki. A visszaemlékezés, a nemzeti büszkeség és az amerikai identitás alappillérét jelentették. A politikai polarizáció azonban mára ezt az ünnepet is elérte.
Az ünnepség kapcsán számos előadót szerveztek, ám amikor a rendezvény egyre inkább pártpolitikai színezetet öltött, egyre többen visszaléptek. A szakértő szerint Donald Trump a saját személyére próbálja felhúzni Amerika nagyságát – nem a nemzeti egységet hangsúlyozza, hanem saját magát állítja a középpontba. Míg korábban volt példa arra, hogy az első három elnök portréját nyomtatták az útlevelekbe, Trump a saját fotóját tette bele.
„Nem azt mondja, hogy (...) az első három elnök portréját belenyomtatja az amerikai útlevélbe, nem, hanem a saját fotóját rakja bele, róla szól az egész." – Yaro Patrice *
A szakértő hozzátette: Trump már az első elnöksége idején is a szimbolikus térben politizált, grandiózus ünnepségeket akart. 2019-ben nagy vitát váltott ki, amikor egy francia típusú katonai felvonulást szeretett volna Washingtonban. Most második ciklusában is hasonló erőteljes megemlékezést akar szervezni. Az 1976-os, 200. évforduló Ford elnök alatt nem személyi kultuszra épült – ez most alapvetően más.
Trump a hírek szerint annyira felháborodott a visszamondásokon, hogy felmerült: az egészet eltörli, és helyette egy katonai felvonulást tart.
Obama elnöki múzeumának megnyitója, mint a polarizáció mérföldköve
Yaro Patrice párhuzamként említette Barack Obama elnöki múzeumának és könyvtárának megnyitóját, ahol – szakítva a hagyományokkal – Donald Trumpot meg sem hívták. Korábban az ilyen megnyitókon minden élő és korábbi elnök jelen volt. Ez is a politikai polarizáció újabb mérföldköve.
„Ezen a megnyitón Donald Trump nem volt jelen. Meg se hívták. Tehát ez is a polarizációnak egy olyan újabb mérföldköve, ami mindenféleképpen letér a korábbi megszokott pályáról." – Yaro Patrice *
Amerika helyzete 250 év távlatából – siker vagy hanyatlás?
Az amerikai projekt történelmi sikere
A beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a 250. évforduló valójában lehetőséget adna a mérlegvonásra, de a „show" elviszi a figyelmet a valódi tartalomról. Yaro Patrice hangsúlyozta: az USA volt az első modern köztársaság a történelemben, a felvilágosodás eszméi alapján született alkotmányos köztársaság – bár mai szemmel korlátozott választójoggal. Mégis, alig 100 év alatt a világ vezető hatalmává vált, így „projektként" rendkívül sikeresnek tekinthető.
A Make America Great Again szlogen valóságtartalma és buktatói
A szlogen az 1950-60-as évek életszínvonalára utal vissza, ami bizonyos tekintetben valóban magas volt – egy fehér munkásosztálybeli férfi egy fizetésből eltarthatta családját, volt kertes háza, két autója. Ugyanakkor a feketék például Louisianában nem szavazhattak, a nők jogai messze elmaradtak a maiaktól. A baloldal ezért azt hangsúlyozza, hogy Amerika „bűnös" volt, míg a konzervatívok a régi nagyságot szeretnék visszaállítani – a politika is erről a vitáról szól.
Yaro Patrice szerint a szlogen rizikós, mert Amerika az elmúlt három elnökség alatt nemzetközi téren egyértelmű arcvesztést szenvedett el. Trump rendkívül népszerűtlen a szövetségesek körében, Bidenben sokan bíztak, de az ő elnöksége is lejáratta Amerikát.
„Tehát alapvetően ha Amerikának a világba betöltött pozícióját, vagy ezt a percepciót, hogy mi Amerika, nézzük, akkor ez nem működik. Ez sikertelen. És Biden alatt is az volt, meg Trump alatt is az." – Yaro Patrice *
Belföldön ugyanakkor sok millió amerikai még mindig rezonál a MAGA-üzenetre, és azt gondolja, hogy Trump – ha botladozva is – a dolgok rendbetételén dolgozik.
Európai kritikák
A 250. évforduló kapcsán Brüsszelben zárt körű ünnepséget tartottak, amit a Greenpeace egy óriástranszparenssel kritizált: „háború, kapzsiság, energiaszűkösség – mit kellene ünnepelni?" – jelezve, hogy Európában is vannak markánsan Amerika-kritikus hangok.
Trump elnök egészségügyi és mentális állapota – a „kétszeri aggastyánvezetés" kérdése
A Biden-párhuzam
Biden elnök egyfajta „Trump elleni megmentőként" érkezett a politikába, és az első egy-két évben voltak sikerei, de a végére teljesen lejáratta az elnökséget. A beszélgetés felidézte: a 2024. júniusi atlantai elnökjelölti vitán az egész világ láthatta Biden rendkívül rossz állapotát – amiről korábban sokan azt hitték, csupán republikánus propaganda.
Yaro Patrice megjegyezte: tragikomikus, hogy az amerikai társadalom Biden „szívszorító botladozása" után arra jutott, hogy egy 78 éves embert választ meg elnöknek.
Trump állapota
Trump nemrég töltötte be 80. életévét. A szakértő médiabeszámolók alapján idézte fel az MBC-s interjút, ahol az elnök elvesztette önkontrollját, összeszólalkozott a riporterekkel, és kiment a stúdióból. Vannak olyan jelenetek, amelyek alapján felmerül a kérdés: milyen állapotban van az elnök?
A szakértő szerint Trump állapota egyes források szerint már a 2024-es kampányban is megkérdőjelezhető volt, főként a pennsylvaniai Butlerben történt merényletkísérlet után. Hangsúlyozta: Biden elnöksége alatt biztosan eltitkolták a problémákat, így Trump esetében sem lehetünk biztosak az állapotát illetően.
„Tehát alapvetően most csúnyán fogok fogalmazni: az elnököt valószínűleg életben fogják tartani a következő választásig, de a nagy kérdés az, hogy mennyire praktikus és mennyire jó, hogyha most már sorozatban kétszer valóban egy aggastyán vezeti az Egyesült Államokat." – Yaro Patrice *
Nem egyedülálló jelenségről van szó: más nagyhatalmakat is idős emberek vezetnek (Putyin, a kínai pártfőtitkár), és a történelemben is voltak rossz egészségügyi állapotú vezetők.
Tucker Carlson kilépése és a Republikánus Párt belső feszültségei
Carlson jelentősége és a paleo-konzervatív szárny
Tucker Carlson, Amerika egyik legbefolyásosabb konzervatív véleményvezére (korábban a Fox News műsorvezetője), a héten bejelentette: kilép a Republikánus Pártból, és szakít a párttal, amelyet 35 éven át támogatott. Elnézést kért azért, hogy Trumpot támogatta.
Carlson a Republikánus Párt úgynevezett paleo-konzervatív szárnyához tartozik. Ezt az irányzatot az jellemzi, hogy külpolitikában a be nem avatkozás híve (nem izolacionista, de hasonló szellemiségű), és régóta hangoztatja, hogy az amerikai zsidó lobbi erőteljesen, szerintük negatívan befolyásolja az amerikai politikát. Éles szembenállásban vannak a neokonzervatívokkal, akik aktív külpolitikát képviselnek.
A kilépés okai
Carlson kritikájának lényege: Donald Trump számára nem Amerika áll az első helyen, hanem a nagyvállalatok, a párt támogatóinak, illetve Izraelnek az érdekei. A szakértő szerint az iráni háború volt „az utolsó szög a koporsóban", hiszen pont az ellen lépett fel Trump a legelső kampányában, hogy Amerika háborúkat indítson a Közel-Keleten.
„Az iráni háború volt szerintem az utolsó szög a koporsóban, hiszen pont ami ellen ők küzdöttek, és pont ami ellen Trump fellépett még a legelső elnökválasztási kampányában, hogy Amerika háborúkat indítson a Közel-Keleten." – Yaro Patrice *
Választási következmények
Amerikában nincs klasszikus párttagság, a „kilépés" nem annyira drámai, mint Európában, de Carlson távozása a szakértő szerint szavazatokban és akár képviselői, szenátori helyekben is mérhető lehet – különösen az őszi félidős választások közeledtével. A republikánus pártnak most „nem az idő dolgozik".
A 2028-as elnökválasztás szempontjából kulcskérdés, hogy kit jelöl a párt: ha a paleo-konzervatívok számára elfogadható politikust, akkor nem lesz harmadik jelölt; ha viszont egy neokonzervatív vagy a „héjákhoz" tartozó jelölt nyeri a republikánus jelölést, akkor elképzelhető, hogy Carlson vagy hívei akár egy biztos választási kudarc árán is elindítanak egy mozgalmat.
A közel-keleti békekötés esélyeiről
A műsorvezető felvetette, hogy az iráni konfliktus rendeződhet a félidős választásokig, ami csökkenthetné a paleo-konzervatívok elégedetlenségét. Yaro Patrice ezzel kapcsolatban szkeptikus: formálisan nincs hadiállapot, így „békéről" beszélni is furcsa, és hiába írnak alá Iránnal egy megállapodást az atomfegyver kérdésében, Irán továbbra is az atombomba előállításán fog dolgozni. Ha létrejönne egy ilyen dokumentum, Trump kommunikálhatná sikerként – de ahogy a szakértő fogalmazott, ez olyan lenne, mint „amikor Orbán Viktor kitárgyalta tavaly ősszel Washingtonban a szankciómentességet, meg a pénzügyi segélycsomagot, csak éppen az amerikaiak nem tudtak erről" – egy pillanatig lehet vele pontokat szerezni, de utána kiderülnek a nehézségek.
Változó Izrael-kép és erősödő antiszemitizmus Amerikában
A kétpárti konszenzus felbomlása
Hagyományosan mind a republikánusok, mind a demokraták szövetségesként kezelték Izraelt, és a holokauszt, illetve a második világháború tanulságai alapján kétpárti konszenzus övezte. Ez mára felbomlani látszik.
A progresszív oldalon jelentkezett először erősebb Izrael-ellenesség, amely – ironikus módon – felhasználta a jobboldali összeesküvés-elméleteket, és Izraelt bábműködtetőként, az amerikai külpolitikát irányító erőként állítja be. A Republikánus Párton belül pedig a paleo-konzervatívok tradicionalisan Izrael-ellenesek, illetve vannak, akik Trump felelősségét igyekeznek elhárítani az iráni konfliktus kapcsán azzal, hogy Izraelt hibáztatják.
„Tehát a csillagok most nem állnak jól Izrael számára az amerikai társadalomban, az amerikai közvéleményben." – Yaro Patrice *
A gázai helyzet és a közösségi média szerepe
A szakértő szerint Izraelnek is van felelőssége: a gázai helyzetre adott válasza sok emberben ellenszenvet váltott ki, és a valóság alapját adja azoknak a narratíváknak, amelyeket a propaganda felnagyít. Emellett a közösségi média korában arab vagy iszlamista érdekkörök által támogatott tartalmak is egyre nagyobb teret nyernek, és Izrael ellen hangolják az amerikai közvéleményt.
A fiatalok körében a legalacsonyabb Izrael támogatottsága, és az egyetemeken valóban komoly Izrael-ellenes tüntetések vannak. A szakértő azonban aggasztóbbnak tartja, hogy az idősebb generációk és a politikai centrumban elhelyezkedők körében is egyre romlik Izrael megítélése.
Valós veszélyek
Bár Izrael, mint állam, olyan erőforrások és tudás birtokában van, hogy középtávon valószínűleg nem fenyegeti egzisztenciális veszély az amerikai közvélemény változása, a legnagyobb veszélyt a helyi antiszemitizmus erősödése jelenti. Egyetemi kampuszokon előfordul, hogy kipát viselő fiatalokat megtámadnak, leköpnek, inzultálnak. „A kisember fizeti meg az árat" – fogalmazott a szakértő.
Politikai erőszak Amerikában
Charlie Kirk halála és a társadalmi reakció
A műsorvezető felidézte a 2025 októberében történt brutális merényletet, amelyben Charlie Kirk, ismert konzervatív aktivista életét vesztette. A beszélgetőpartnerek megjegyezték: az eset Magyarországon is megrendülést váltott ki, hiszen a „szabadság hazájában" történt ilyen támadás.
Yaro Patrice szerint az első napokban óriási felháborodás és komoly indulatok voltak, de a mai információs közeg tulajdonsága, hogy a mennyiségi információt az emberek nem tudják feldolgozni és „tárolni". Az ügy mára gyakorlatilag lezárult, alig beszélnek róla.
A politikai erőszak hagyománya és jelene
A szakértő emlékeztetett: Amerikában a politikai erőszak nagyon komoly történelemmel bír – Martin Luther King és a két Kennedy meggyilkolása, valamint Trump elnök elleni többszöri merényletkísérlet is ezt példázza. Sokan azt hitték, ezt már „meghaladták", de kiderült, hogy nem. Az erőszak mindkét oldalt fenyegeti: demokrata oldalon is értek támadások politikusokat – a szakértő felidézte a minnesotai helyi politikus és családja elleni támadást, valamint Nancy Pelosi volt házelnök férjének megtámadását.
„Alapvetően olyan országban, ahol ennyi lőfegyver van, ahol egyébként a fegyveres bűncselekmények száma jelentős, ahol óriási a politikai polarizáció egy viszonylag erőszakos politikai kultúrával, hát alapvetően ez nem lehet meglepetés." – Yaro Patrice *
A politikai elitnek dolgoznia kellene a visszaszorításon, de a trend nem ezt mutatja – amit az is jelez, hogy még július 4-én, az egység napján is egymásra kiabál a két oldal, és a polarizáció „dübörög tovább".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A beszélgetésben „Charlie KK" néven szerepel a meggyilkolt konzervatív aktivista. A kontextus alapján a legvalószínűbb azonosítás: Charlie Kirk. Az ASR-hiba miatt a „KK" torz alak szerepel.
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Tehát Trump elnök egyre inkább úgy néz ki, hogy nem feltétlenül alkalmas egészségügyileg a pozíció betöltésére, de azért azt hozzá kell tenni, hogy ez a világban nem egyedülálló.
[00:00:08]Korábban is a történelemben voltak nagyon rossz egészségügyi állapotban lévő vezetők a közelmúltban is, és hát azért más nagy hatalmakat is idős emberek vezetnek, akár Putin elnök, vagy ugye a a kínai pártfőtitkár elnök.
[00:00:23]Tehát alapvetően most csúnyán fog fogalmazni az elnököt valószínűleg életbe fogják tartani a következő választásig a nagy kérdés az az, hogy mennyire praktikus és mennyire jó, hogyha most már sorozatban kétszer valóban egy aggasyán vezeti az Egyesült Államokat.
[00:00:43]Tisztelettel és szeretettel köszöntöm a kedves hallgatókat.
[00:00:45]Ez itt a Hitr Rádió és vendégünk, Járó Patris, Amerika szakértés.
[00:00:48]Szervusz!
[00:00:48]Köszönöm, hogy elfogadtad a felkérésünket.
[00:00:51]Szervusz!
[00:00:51]Köszönöm szépen a meghívást!
[00:00:53]amerikai aktualitásokkal készültünk ebben az adásban, és mindjárt kezdjük az amerikai függetlenség 250.
[00:01:00]évfordulójával.
[00:01:00]Ugye erre egy egész emlékévet szántak, illetve egy egész rendezvénysorozatot.
[00:01:05]Viszont július 4-én lesz egy nagy ünnepség, és elég sok kritikát lehet már azért hetek óta hallani ezzel kapcsolatban, hogy alapvetően számos előadót szerveztek erre az ünnepségre.
[00:01:17]Aztán amikor ők úgy gondolták, hogy kezd egy ilyen párt politikai rendezvényé válni, akkor egyre többen léptek vissza, és Donald Trump pedig a hírek szerint annyira felhúzta magát ezzen, hogy beleengedte, hogy az egészet eltörli, aztán hogy egy maga felvonulást tartanak helyette.
[00:01:36]Úgyhogy beszéljünk talán arról, hogy most mi is zajlik így az ünnepség körül, mik a kritikus pontok, illetve önmagában azt, hogy egy olyan ünnepség, ami alapvetően az államnak az egységét kellene, hogy megjelenítse egy ilyen évforduló, egy igen szép számmal, ugye 250, és mégis az látszik, hogy átpolitizálódik, és egyfajta ilyen pártpitikai színezetet kap.
[00:01:56]Ezt te hogyan értékeled?
[00:02:01]Ugye 1776.
[00:02:01]július 4-én nyilvánította ki a függetlenségét, a 13 volt brit gyarmat, ugye Londonnal szemben, és ezt ünneplik Amerikában a a tulajdonképpen az államalapításként, ugye függetlenség napja, vagy július 4-e néven az egyik legnagyobb, talán a legnagyobb nemzeti ünnep Amerikában, ami korábban, illetve az egészen a közel közel múltig egy teljesen apolitikus ünnep volt.
[00:02:30]Ö tehát egyébként hozzá kell tennem az Amerikában és számos nyugat-európai országban a nemzeti ünnepek általában apolitikusak.
[00:02:38]Tehát ami Magyarországon megszokott, hogy október 23a március 15-e ezek átpolitizált sokszor pártpolitikai alapon megszerveződött ünnepek.
[00:02:48]Ahogy te is mondtad, ez Amerikában mindig a nemzet egységét fejezi ki.
[00:02:53]Visszaemlékezés, büszkeség és az amerikai tudatnak az egyik alappillére.
[00:02:57]egyébként ez Hollywoodban is megjelent bizonyos filmekben, hogy ez a fajta nemzeti büszkeség nagyon kötődik ehhez a naphoz.
[00:03:04]Ez így van.
[00:03:04]Ez pontosan így van.
[00:03:04]Na most itt egy új helyzet van.
[00:03:07]Ugye a politikai polarizáció az egyre nagyobb méreteket ölt Amerikában is.
[00:03:13]És most már, mint látjuk ez a polarizáció elérte ezt az ünnepet is.
[00:03:21]Egy zárójelven egy megjegyzés lenne.
[00:03:24]A megjegyezést szeretnék tenni.
[00:03:24]Ugye pár héttel ezelőtt nyílt meg Barrak Obama elnöknek a elnöki múzeuma könyvtára, ami Rózvert elnök óta egy szokás, hogy minden elnök létrehoz egy ilyen elnöki könyvtáratmúzeumot.
[00:03:37]Na most korábban az ilyen megnyitókon is minden élő és korábbi elnök jelen volt.
[00:03:44]Ezen a megnyitón Donald Trump nem volt jelen.
[00:03:45]Meg se hívták.
[00:03:45]Tehát is a polarizációnak egy olyan egy újabb mérföldköve, ami ami hát mindenféleképpen letér a korábbi megszokott pályáról.
[00:03:54]És július 4-e idén is nagyon át van politizálva.
[00:03:57]Miért?
[00:04:00]Ugye Trump elnök, ő Amerikát szeretné újra nagá tenni, és azért alapvetően már az első ciklusában is, ami egyébként egy sikeres ciklus volt gazdaságilag mindenféleképpen, azért alapvetően azt nyilván ő is belátta, hogy csodát nem tud tenni.
[00:04:14]azt a fajta életérzést, életszínvonalat nem igazán tudja visszahozni, amire nagyon sokan a 80-as évek kapcsán, vagy a 60-as70-es évek kapcsán, főként a 60-as évek kapcsán gondolnak.
[00:04:28]Tehát alapvetően a szimbolikus térben próbált meg politizálni, és már akkor is nagyon grandiózus ünnepséget és ünnepségeket akart tartani.
[00:04:37]Ugye ez a flyover, tehát ez a a légierő által rendezett ilyen áthúzás stadionok felett, a város felett.
[00:04:45]Ugye 2019-ben nagy vita volt Amerikában, hogy Trump elnök akkor július 4-ére szeretett volna egy francia típusú nagy katonai felvonulást Washingtonban, ahol tankok és a amerikai fegyveresek bemutatják ugye a a hát a potenciális képességüket.
[00:05:04]Most viccesen mondhatnám, hogy ezt Iránban most megtették és kiderült, hogy hol tart a dolog, de mindegy.
[00:05:07]Tehát a lényeg az, hogy Trumpban akkor is volt egy ilyen fajta vágy, és most a második ciklusában is a saját születésnapjá egyébként, amit néhány héttel ezelőtt ünnepelt, de most július nyerikére is egy nagyon erőteljes ünnepséget, megemlékezést akar szervezni, ami nem probléma, hiszen ez a 250.
[00:05:26]évforduló.
[00:05:29]Ugye a utjára 1976-ban volt ilyen kerek, nagy kerek megemlékezés, akkor Ford elnöksége alatt, de hát az nem egy személyi kultuszra épülő megemlékezés volt.
[00:05:39]Amiért nagyon sokan most kritizálják Trump elnököt, ugye az az, hogy hogy a saját személyre próbálja felhúzni Amerika nagyságát.
[00:05:46]Tehát nem azt mondja, hogy és a műsor előtt beszélgettünk, említetted a példát, hogy mondjuk az első három elnök portréját belenyomtatja az amerikai útlevélbe, nem, hanem a saját fotóját rakja bele, róla szól az egész.
[00:06:04]És hát nyilván ez egy magas labda amit véleményem szerint nem biztos, hogy bölcsen csapnak le az ellen ellenfelei, az ellenzéke, de hát ezt lecsapják és bizony támadják az elnököt, hogy lehetne ezt jobban lecsapni, vagy más módon lecsapni az ellenzéknek egy mosollyal?
[00:06:20]Ugye itt az a nagy különbség az első Trump ciklus és a második Trump ciklus között, hogy említettem, az első ciklus alapvetően sikeres volt, legalábbis a gazdaságban.
[00:06:32]Na most és a külpolitikában ugye nem indított rám háborúkat.
[00:06:34]Amerika éppen egyfajta konszolidációban volt olyan értelemben, hogy két mondjuk úgy döntetlenne vagy nem sikeresen megvíott háború után visszavonta a csapatait, és tulajdonképpen nagyjából nyugi volt, hogy így fogalmazzak.
[00:06:49]Ugye ezzel szemben most külpolitikai fiaskót látunk Iránban Perzsa öbölben.
[00:06:57]Az amerikai gazdaság tulajdonképpen nem úgy teljesít, ahogy azt a legtöbb választó elvárná.
[00:07:02]Az életszínvonal nem emelkedett úgy, ahogy azt nagyon sokan emélték Trumptól.
[00:07:07]Tehát szerintem az ellenfelének, az ellenzékének nem kéne ebbe beleszállni, hanem hát a problémákra kellene fókuszálni.
[00:07:17]Nyilván nem ezen a napon, hanem alapvetően ezen a nap előtt vagy után, de hát nyilván tőle nem kérnek tanácsot.
[00:07:23]Ezek a jelentformálók, mindenkinek szabad döntés akarata van.
[00:07:24]Ez megtörtént, de nem jó jel, hogy Mári július 4-e is ennyire szétszakítja az országot.
[00:07:33]Ugye ami az Egyesült Államoknak egy nagy különlegessége volt az alapításakor, hogy talán ez volt az első állam, ami már a kezdetektől demokratikus elvekre épült.
[00:07:43]Ö és most ugye azt látjuk, hogy azért eltelt 250 év, és ilyenkor egyrészt érdemes egy mérleget is vonni, másrészt felmerül az, hogy mennyire lehet ma azt az üzenetet átadni az állampolgárok felé, vagy ők mennyire hiszik el azt, hogy Amerika még mindig a szabadság hazája, Amerika még mindig olyan erős, mint egykor, akár hogyha a belsőviszonyokat nézzük, akár hogyha a geopolitikai szinteret.
[00:08:08]Tehát, hogy látod, most így a 250.
[00:08:10]évforduló körül vannak-e ilyen mérleglevonások vagy vélemények ezzel kapcsolatban, hogy most Amerika pontosan hol áll?
[00:08:18]Hát nyilván vannak, de alapvetően a a fő kommunikációs csatornákon nem erről van szó, hanem Donald Trump ilyen szobor, olyan szobor mit csinál.
[00:08:27]Tehát alapvetően ez elviszi valóban a ez a show, úgy ez elviszi a valódi tartalomról a a figyelmet.
[00:08:34]De nagyon jól mondod, hát erről lenne, erről kéne beszélni, hogy említetted Amerika az USA volt az első modern köztársaság a történelemben.
[00:08:43]Ugye korábban voltak ilyen kisebb kereskedő köztársaságok Európáb ókori római köztársaság, de hát alapvetően az első modern köztársaság volt.
[00:08:51]A felvilágosodás eszméi alapján ugye ahogy említettel egy egyfajta ott úgy mondják Amerikában, hogy alkotmányos köztársaság.
[00:08:58]A demokrácia szót azt egyébként hivatalosan nem szokták használni.
[00:09:02]És hát nyilván a mai fejjel az nem volt demokrácia, hiszen nagyon korlátozott választójog volt.
[00:09:06]Se a nők nem szavazhattak, se a feketék sorolhatnám, de valóban alapvetően az akkori viszonyok között a legdemokratikusabb ország volt.
[00:09:14]És hát ugye rövid, 100 rövid év vagy 100 hosszú év leforgása alatt, de Amerika világhatalma vezető pozíciójába került.
[00:09:27]Ö tehát ha úgy nézzük, mint projekt, ez rendkívül sikeres.
[00:09:29]ö az utóbbi években van egy olyan közvélekedés, közhangulat, ami az amerikaiakban kérdéseket vett fel.
[00:09:42]És hát itt kapcsolódunk a Trump jelenséghez is, hogy ugye Amerikát újjá újra nagá tenni szerette volna Trump elnök.
[00:09:51]És hát ezt, mint látjuk, azért annyira nem sikerül neki.
[00:09:56]És hát itt valóban az elmúlt 250 évet sokan azért próbálják mérlegelni, de nagyon nehéz megfogni ezt a kérdést.
[00:10:05]Ugye a Make America Great Again slogan arra utal, hogy a 50-es60-as években milyen nagyszerű volt az Egyesült Államok.
[00:10:14]Ez bizonyos tekintetben igaz.
[00:10:14]Valóban rendkívül magas volt az életszínvonal.
[00:10:19]De hát mondjuk az emberi jogok teljesen más szinten voltak, mint most.
[00:10:21]Tehát amíg mondjuk egy fehér munkásosztálybeli ember akkor valóban teljesen kiteljesedett és az amerikai álmot élte.
[00:10:31]volt egy nagy külvárosi családi háza, két autója, egy fizetésből egy férfi eltartotta a családját, de mondjuk egy fekete, mondjuk Luán államba nem szavazhatott különböző igazságtalanságok érték, vagy éppen egy nő még az 50-es években messze nem élt olyan, nem élhetett olyan éltett, mint egy férfi.
[00:10:49]Tehát összességében ez egy nagyon bonyolult kérdés.
[00:10:52]Ugye a bal oldal alapvetően azt mondja, hogy Amerika sok esetben azt mondja a baloldal ugye, hogy rossz volt és bűnös volt és ezt javítani kell.
[00:10:58]A konzervatívok azt mondják, hogy nagy volt és ezt szeretnénk megőrizni vagy visszaállítani.
[00:11:04]Tehát tulajdonképpen a maga a politika is erről a erről a a vitáról szól.
[00:11:11]Mennyire lehet részben arról szó, hogy pont az a szlogen, ami egykor elnökké tette Donald Trumpot, most visszaüt pont amiatt, mert ő behirdette, hogy megpróbálja nagátenni Amerikát, de közben azért az első és a második elnökség között azt is láthatjuk, hogy abban is egy elképesztő különbség van, hogy a világban milyen változások mentek végbe.
[00:11:32]hogy az első elnöksége alatt még nem volt az orosz-ukrán háború, Európa is teljesen más helyzetben volt, más volt az európai, amerikai viszony, és még hosszan lehetne tényleg a a sort folytatni.
[00:11:41]Mennyire volt szerencsés ez a szlogán választás?
[00:11:45]Ugye ez a szlogan eredetileg Ronald Ren 1984-es újraválasztási kampányához kötődik nagyjából ebből a formába.
[00:11:56]Hát politikai értelemben nem volt sikertelen, hiszen azért alapvetően három három elnökválasztásból kettőt megnyert Trump.
[00:12:04]De de valóban egy kicsit rizikós dolog, hiszen hát azért Amerika az elmúlt az elmúlt két elnökség, ugye elmúlt három elnökség, mert ide számolom a első Trump elnökséget, mint külön elnökség.
[00:12:18]Tehát 2016-17 óta úgy gondolom a nemzetközi téren egyértelműen egyfajta arcvesztést szenvedett el.
[00:12:24]Ugye Trump azért alapvetően nagyon népszerűtlen, főként a szövetségesei körébe, tehát európai lakosok és országok körébe.
[00:12:34]Bident ugye sokan pozitívan fogadták, de a végére teljesen lejáratta az elnökséget és ezáltal Amerikát, hiszen az elnök Amerikának a képviselője a világban.
[00:12:42]Tehát alapvetően ha Amerikának a világba betöltött pozícióját, vagy a ezt a percepciót, hogy mi Amerika nézzük, akkor ez nem működik.
[00:12:51]Ez sikertelen.
[00:12:54]És Byan alatt is az volt, meg Trump alatt is az.
[00:12:56]Most aztán kifejezetten, ha belföldön nézzük, nagyon sok amerikainak ez még mindig rezonál.
[00:13:06]Nagyon sokan azt gondolják, hogy Trump elnök, ha bugdácsol is, ha nehéz is, hiszen szembeszélve van, azért alapvetően jó, amit csinál, és azon dolgozik valóban, hogy hogy rendbe tegye a dolgokat, és ismételten vissza amerikai régi fényét.
[00:13:20]Ezt nagyon sok sok millió ember követi és vallja, de nyilvánvalóan majd meglátjuk ősszel és majd 2028 őszén, hogy a többség vallja ezt.
[00:13:30]Ha már az arcvesztésről volt szó, érdekesség, hogy Európában is tartottak ünnepséget a 250.
[00:13:34]évfordulója kapcsán az Egyesült Államoknak Brüsszelben volt egy ilyen zárt körű ünnepség, tehát nem mehetett oda akárki.
[00:13:42]Viszont a ezt is számos kritika érte.
[00:13:45]Például a Green Peace egy ilyen hatalmas transzparenst rakott ki a városban, amely a szöveg állt, hogy háború, kabzsiság, energiaszűkösség, mit kellene ünnepelni.
[00:13:54]Látszik, hogy a Európán belül is vannak kritikus hangok a az Egyesült Államok felé, illetve ott kapcsolnék át, ahogy említetted, hogy Bidentől sokan sokat reméltek, aztán ez az elnöksége alatt átfordult.
[00:14:07]Szerinted mennyire egy hasonló folyamatot láthatunk most?
[00:14:12]És ezt amiatt is kérdezem, mert Biden elnökségének a jó része azzal telt, hogy egyre többen aggódtak az ő nyilvános szereplései miatt, az ő mentális állapota miatt.
[00:14:23]És az utóbbi időben Donald Trump kapcsán is egyre többször felmerül a kérdés, hogy egyébként az elnök milyen állapotban van, akár egészségügyileg, akár mentálisan, ha jól tudom, most töltötte be a 80.
[00:14:35]élettévét, és nemrég például volt ez az MBC-s interjúja, amikor például teljesen elvesztette az ön kontrollját, és összeszlalkozások után végül ő ki is ment a stúdióból, és időről időre vannak olyan jelenetek, ahol hát felmerül, hogy hogy van az elnök, te hogy látod, hogy van?
[00:14:55]Én nem tudom megítélni, hiszen én személyesen nem ismerem, és nincsenek is most olyan ismerőseim, akik a környezetében dolgoznának.
[00:15:03]a médiá, ami média fogyasztás alapján tudom véleményezni.
[00:15:09]Na most ugye Biden elnökségénél Biden egyrészt egy Trump elleni megmentőként érkezett meg a politikába, de viszont volt egy rendkívül ambiciózus terve Amerika neki is tulajdonképpen felvirágoztatására, megreformására, megreformálására, amiből az első egy-két évben azért valamelyest sikerült végrehajtani egy-két programpontot, de ő se váltotta meg a világot.
[00:15:36]maradjunk ennyiben.
[00:15:36]És valóban az utolsó két éve az hát már tulajdonképpen valóban azzal telt, amellett, hogy elvesztette többségét a képviselőházba, tehát béna kacsává vált, de azzal telt, hogy hogy a egészsügyi állapotáról találgattak, és tulajdonképpen az egész világ azt látta, hogy egy aggasyán vezeti az US, amit nagyon sokáig azért azt lehetett gondolni, hogy ez egy republikánus propagandamű, tehát propaganda termék, ugye így mondanám.
[00:16:06]De hát ugye az 2024 júniusában, azon a nevezetes vitán, Atlantába ugye a Trump Biden előrehozott elnökkerjelőlti vitán, az egész világ láthatta és Amerika láthatta, hogy Biden elnök tényleg rendkívül rossz állapotban van.
[00:16:18]Na most Trump ugye Donald Trump volt nagyon, tehát hosszú időig, Ronald régen volt a legidősebb elnök, ő 70 évesen, majdnem 70 évesen tette le az eskűt.
[00:16:31]Ugye Trump 70 évesen lett elnök.
[00:16:36]Aztán jött Ban, aki ugye még idősebb idősebben tette el az elnöki esküt.
[00:16:40]És hát nagyon érdekes, és tulajdonképpen egyfajta módon tragikomikus, hogy az amerikai társadalom Bágyan elnök nagyon szívszorító bugdácsolása után hát arra a konkurzusra jutott, hogy akkor egy 78 éves embert kell megválasztani elnöknek.
[00:16:55]Na most ezek után nem tudom mit lehet várni.
[00:16:56]Ugye Trump elnöknek az állapota egyes források szerint már a 24-es kampányban is megkedőzhető volt, főként a a Battler Pennsylvania merletkísérlet után, de most a az elnöksége folyamán, mint médiafogyasztó egyértelműen azt lehet látni, hogy hát alapvetően idős egészségügyi állapota állítólag jó, de hát ezt nem lehet tudni.
[00:17:23]ugye Ban elnök és egészen biztos, hogy eltiltott eltitkolták a különböző problémáit.
[00:17:29]Tehát Trump elnök egyre inkább úgy néz ki, hogy nem feltétlenül alkalmas egészségügyileg a pozíció betöltésére, de azért azt hozzá kell tenném, hogy ez a világban nem egyedülálló.
[00:17:40]Korábban is a történelemben voltak nagyon rossz egészségügyi állapotban lévő vezetők a közelmúltban is, és hát azért más nagy hatalmakat is idős emberek vezetnek, akár Putin elnök, vagy ugye a a kínai pártfőtitkár elnök.
[00:17:52]Tehát alapvetően most csúnyán fog fogalmazni, az elnököt valószínűleg életbe fogják tartani a következő választásig, de a nagy kérdés az, hogy mennyire praktikus és mennyire jó, hogyha most már sorozatban kétszer valóban egy aggastyán vezeti az Egyesült Államokat.
[00:18:14]Beszéltünk arról, hogy az egy fontos szempont, vagy sokaknak az a kritikája, hogy végül nem tudta nagáni Amerikát Donald Trump.
[00:18:22]És pont a héten lehetett hallani arról a hírről, hogy Tecker Carlson, Amerika egyik legbefolyásosabb konzervatív véleményvezére.
[00:18:30]egyébként az ő nevéről még Magyarországon is lehetett hallani, amikor Orbán Viktor miniszterelnökkel néhány éve készített interjút, bejelentette a héte, hogy szakít a republikánus párttal.
[00:18:40]Ahogy olvastam, ő már 35 éve a pártot támogatta, és Donald Trumpnak is nagy támogatója volt.
[00:18:48]Viszont a legutóbbi választások után elnézést kért azért, hogy az elnököt támogatta, és azt is elmondta egy podcastben, hogy ő most kiszáll a pártból, és úgy véli, hogy ha ő kiszáll, akkor sokan mások is fogják az ő példáját követni.
[00:19:01]És neki a legfontosabb kritikája az az, hogy nem Amerika áll az első helyen Donald Trump számára, hanem nagyvállalatoknak az érdekei, a párt támogatóinak az érdekei, illetve Izraelnek az érdekei.
[00:19:13]És felmerül a kérdés, hogy ahogy közeledik a félidős választás, az ilyen típusú kiszakadások, kilépések, illetve hogyha akár ez sorozatos lenne, az hogyan hatna ki a republikánus pártnak a szereplésére?
[00:19:30]Mennyire jelentőségteljes az, hogyha egy ilyen nagyon ismert név fogalmaz meg ilyen jellegű kritikát?
[00:19:36]Van jelentősége.
[00:19:36]Ugye a Tucker Carlson korábban a CNL is dolgozott, de a a médiapályának az eddigi csúcsa talán, amikor a Fax News ugye konzervatív televízió csatornán volt műsora, ő egy rendkívül jelentős véleményformáló Amerikában.
[00:19:54]Ugye őt eltávolították onnan a csatornától.
[00:19:56]Ö pont a akkor még mondjuk úgy Trumphoz nagyon hű és nagyon lojális véleményei miatt ugye Carlsonról annyit kell tudni, hogy ő mondjuk úgy a úgynevezett paleo konzervatív szárnyához tartozik a republikánus pártnak.
[00:20:11]Ezek a pala konzervatívok, ezek ezek olyan konzervatívok, akik főként külpolitikában és főként kulturális dimenzióban nagyon nagyon el térnek a a fősodrattól.
[00:20:28]Ugye ők azt vallják, hogy egyfajta ilyen nem beavatkozás pártisok szerint izolacionista szerintem az túlzlás, de alapvetően egy ilyen szellemiségben kell az amerikai külpolitikát vinni.
[00:20:36]És hát ők az ő körükben nagyon régóta lehet azt hallani, hogy az amerikai zsidó lobbi rendkívüli erőteljes módon befolyásozza amerikai politikát.
[00:20:48]Ő szerintük negatívan.
[00:20:49]Ugye ők nagyon nagy szemenállásban vannak a neokonzervatívokkal, ugye akik meg egy nagyon aktív külpolitikát képviselnek.
[00:20:57]Tehát ezek a paleo konzervatívok, ezek évtizedek óta egyébként képviseltetik magukat.
[00:21:02]Voltak olyan jelöltjeik, akik elnökválasztás előtt kiléptek a pártból.
[00:21:07]Ugye Amerikában itt azt tudni kell, hogy ilen nincsene klasszikus pártagság.
[00:21:09]Egy regisztráció van, hogy te hova, melyik párthoz tartozol.
[00:21:14]A jogosítvány hivatalból ezt a jogosítványokat váltjuk ki, ott lehet ezt megoldani.
[00:21:18]Tehát kilépés ez nem olyan dramatikus, mint mondjuk egy európai pártból valaki kilép, de a lényeg az, hogy hogy volt számos paleo konzervatív politikus, aki egy választás előtt kilépett, és akkor ő elindult harmadik jelöltként.
[00:21:30]Voltak ilyenek.
[00:21:35]Carlston esetében ez ez valami jelentős és éppen a választás miatt ugye ősszel úgynevezett félidős választásom kongresszusban lesznek választások tagállamokban, helyhatóságokba és a nagy polizáció és a kiérzett verseny miatt én azt gondolom Carsonnak a kilépése bizony szavazatokban mérhető és bizony képviselői szenátori helyekben lehet mérhető ugye ezek a paleo konzervatívok alapvetően sok dolog miatt elégedetlenek az elnökkel.
[00:22:03]Epstin ügy a berpolitikai térben sem sikerült olyan irányba vinni dolgokat, mint azt ígérte Trump.
[00:22:09]De a iráni háború volt szerintem az utolsó szög a koporsóban, hiszen pont ami ellen ők küzdöttek, és pont ami ellen Trump fellépett ugye még a legelső elnök választosi kampányában, hogy Amerika háborúkat indítson a Közelkeleten.
[00:22:28]Tehát ennek a témának a kapcsán a Pala konzervatívok kiálltak az elnök mögül, és Tacker Carston nekik az egyik legfőbb szószóljuk most.
[00:22:39]Mennyire tartod lehetségesnek, hogy egy komoly mozgalmat fognak tudni erre felépíteni, miközben ugye az elmúlt napok hírei alapján most pont úgy tűnik, hogy lehetséges, hogy békekötés lesz a Közelkeleten.
[00:22:51]Nyilván ez azért törékeny.
[00:22:54]Mindenesetre voltak előrelépések, és akár még az is lehetséges, hogy mire eljönnek a félidős választások, addigra az iráni történet már egy lezárt projekt lesz.
[00:23:04]Hát ez a békekötés ugye ugye alapvetően formálisan nemzetközi jogilag nincs háború.
[00:23:15]Hát akkor hogyan milyen béke tehát milyen béketárgyalás van?
[00:23:18]Ugye ez is egy nagyon érdekes dolog, de ebbe nem mennék bele.
[00:23:21]Hát valamifjta megállapodásról beszélnek, de én ahogy meg tudom ítélni, ez komolytalan, tehát ebből nem lesz semmi.
[00:23:29]Illetve ha alá is írnak valamit, és ugye ennek az egyik fő a egyik fő pont, amit el szeretnének érni a nyugati államok, beleértve az USA és Izrael, hogy Iránnak ne legyen atomfegyvere.
[00:23:41]Na most lehet, hogy Irán alá fog írni egy ilyen egy ilyen passzustartalmazó valamifajta dokumentumot, de én feltenném bármimet arra, hogy Irán továbbra is azon fog dolgozni, hogy atomfegyvert állítson elő.
[00:23:53]Tehát igazság szerint győzni nem lehet ebben a konfliktusban.
[00:23:57]Viszont ha lenne egy ilyen dokumentum, akkor Donald Trump elérné célját, mert azt lehet kommunikálni, hogy elérte végsősoron, amit akart.
[00:24:03]Hát a pillanatot pillanatban lehet, hogy sikeres lenne, de én azt gondolom már a választás így kiderülne, hogy hogy tulajdonképpen nem ez semmi.
[00:24:12]Ez nagyjából olyan ugye, mint amikor Orbán Viktor kitárgyalta a tavaly ősszel Washingtonban a a szankciómentességet, meg a pénzügyi segédcsomagot, csak éppen az amerikaiak nem tudtak erről.
[00:24:24]Tehát, hogy ugye a mai világ, mai politikában rendkívül nehéz ezekkel a bejelentésekkel mit tenni.
[00:24:31]a egy pillanatot meg lehet vele nyerni, pár napig lehet vele pontokat szerezni, de utána már kiderülnek a nehézségek.
[00:24:35]Na most a lényeg az, hogy hogy ugye itt itt az a helyzet állt elő, hogy hogy Trump elnök nehéz helyzetben van.
[00:24:48]És ugye itt Trumpnak ő ugye ugyan a ő elnökséget nem indulhat újra, de bizony a pártja és a saját politikai hagyatékát is már szemelőtt kell tartania.
[00:24:58]Tehát itt alapvetően bárhogyan nézzük ezt a kérdést, ez egy nagyon lényeges politikai kérdés, és azt gondolom, hogy hogy nem a republikánus pártnak dolgozik most az idő.
[00:25:15]És a nagy kérdés valóan, hogy kérdezted, hogy lesz-e mozgalom ebből.
[00:25:22]Azt mondom, hogy ez majd a 2028-as előválasztás során derülhet ki, mert ha olyan politikust jelöl a republikánus pártelnöknek, aki elfogadható a paleo konzervatívok szemébe, akkor igazság szerint úgymond öngyilkosság lenne egy harmadik jelöltet felépíteni, hiszen az átadná, tálcányújtaná fejátott demokrata jelölt számára.
[00:25:47]viszont, hogyha esetleg egy neokonzervatívokhoz, héákhoz tartozó politikus, esetleg már, mivel legutóbb beszéltük, hogy neki nem sok esélye van, de tegyük fel egy egy hozzáhasonló politikát vivő politikus nyeri meg a elnökjelöltséget, akkor elképzelhető, hogy akár egy egy biztos válás választási kudarc árán is valamifajta mozgalmat Ducker Carlson vagy a hozzátartozók elindíthatnak.
[00:26:10]Tehát Trump számára ez egy nagyon komoly politikai kérdés.
[00:26:15]nagyon nehéz helyzetben van, és a republikánusokat valóban gyengítheti Carsonak a kiválása is.
[00:26:23]Az látszik, hogy az utóbbi években nagy fordulat állt be az amerikai politikába Izrael támogatása kapcsán.
[00:26:28]Azt talán el lehet mondani, hogy hagyományosan azért mind a republikánus párt, mind a demokrata párt szövetségesként kezelte Izraelt.
[00:26:37]Viszont most úgy tűnik, mintogyha már a konzervatívabb republikánus párton belül is egyfajta törést okozza.
[00:26:43]Nem tudom, hogy beszélhetünk-e törésvonalról vagy nem.
[00:26:46]Ezt majd nyugodtan fejtsd ki.
[00:26:46]De hogy látod, hol fordult ez át, illetve milyen mélységű a a párton belüli izrael ellenesség?
[00:26:56]Egyértelmű a a a trend, és egyértelmű, hogy vannak törésvonalak.
[00:27:02]Ugye az amerikai közvélemény döntően a a zsidóság, illetve izrael állam irányában egy pozitív attitűdet mutatott a 40-es évek vége óta.
[00:27:15]Nyilván van Amerikában is antiszemitizmus, de ez alapvetően egy irreveráns törpe kisebbség volt nagyon sokáig, illetve maga Izrael állam léte is ugye alapvetően a holokauszt és a második világháború traumáiból, tanulságaiból leszűrve egy kétpárti konszenzuális támogatást élvezett nagyon sokáig.
[00:27:34]Na most a progresszív oldalon jelentkezett először egy erősebb Izrael ellenség, ahol ami egyébként az a progresszív oldal, ami ami nagyon sokszor elítéri a jobboldali összeesküselméleteket, de ez a progresszív oldal ez felhasználta ezeket arra, hogy Izraelt úgy állítsa be, mint egy ilyen egy ilyen báb bábmestert, aki irányítja az amerikai külpolitikát.
[00:27:59]Tehát van egy ilyen jelenség is.
[00:27:59]És most az amerikai most a republikánus pártban is paleo konzervatívók, ugye akik tradicionálisan a kőpolitika, ennek a fajta kőpolitikának az ellenzői is ott vannak.
[00:28:11]Illetve egy érdekes jelenség, hogy azok, akik egyébként Trump elnök mögött vannak, de ők is látják, hogy Trump hibázott Irán kapcsán, de le akarják venni az elnökrőre a felelősséget, felhasználják Izraelt arra, hogy őt Izrael államot hibáztassák.
[00:28:24]Ezért tehát a csillagok most nem állnak jól Izrael számára az amerikai társadalomban, az amerikai közvéleménybe.
[00:28:30]És van még egy nagyon fontos dolog.
[00:28:34]Ö a mai tömegkommunikáció lehetőségei teljesen mások, mint korábban.
[00:28:39]Korábban, hogyha egy érdekkör valamifajta propagandisztikus, akár pro vagy ellenpropagandisztikus tevékenységet el akart élni egy országba, az nagyon komoly szervezéssel, erőforrásokkal, előretervezéssel járt.
[00:28:52]Ma a közösségi médián, az interneten bárhonnan tulajdonképpen bármilyen nézeteket lehet terjeszteni.
[00:29:01]és Amerikában egyes vörmények szerint alapvetően iszlamista vagy csak simán arab országok által támogatott tartalmak egyre nagyobb teret nyernek a közösségi médiába és alapvetően hangolják Izrael ellen az amerikai közvéleményt.
[00:29:18]Tehát ez is egy olyan faktor, amit mindenféleképpen bele kell venni a különböző mozgatók között.
[00:29:26]A hírek szerint a antiszemitizmusnak, illetve az Izrael ellenességnek a az egyik megnyilvánulási fő helyszíne az egyetemek.
[00:29:33]A fiatalok e tekintetben eléggé izraelenes attitűdöt mutatnak sokan.
[00:29:39]És voltak olyan polesztin pártinak nevezett megmozdulások is, ahol elég elképesztő képeket lehetett látni, akár egyetemi elfoglalásokat.
[00:29:47]Ugye említettük az előző adásban, hogy te egyébként egyetemen oktatsz kint az Egyesült Államokban.
[00:29:53]e téren mit tapasztaltál?
[00:29:57]Hát alapvetően a fiatalok körében a legkisebb Izraelnek a támogatottsága.
[00:30:01]Itt még egy dolgot azért elfelejtettem a az előbb megemlíteni, hogy nyilván Izrael államnak a viselkedése is nagyon ellentmondásos.
[00:30:08]Tehát azért a gázai helyzet az nagyon sok emberben a Izraelnek államnak a viselkedése, válasza az ellenszemvet váltott ki.
[00:30:17]Tehát amellett, hogy van egy állítólag arabok vagy iszlamisták által finanszírozott közösségi médiá közösségi médiás tevékenység, de emellett van valóság alapja is ennek a dolognak, amit nyilván fel tudnak nagyítani a különböző propagandaeszközökkel.
[00:30:33]Tehát alapvetően Izrael is azért nagyon sok politikai hibát elkövetett véleményem szerint.
[00:30:39]Visszatérve akkor a fiatalokra, ugye a fiatalok számára a közösségi média az életük része.
[00:30:43]Őket tudja leginkább elérni a különböző érdekcsoportok által felnagyított Izraelt támadó vélemények öze.
[00:30:53]Tehát a egyetemeken valóban nagyon komoly izraellenes tüntetések vannak, illetve összességében ugye a fiatalok inkább hallamos balos baloldali ideológiákat követni.
[00:31:03]A palesztin kérdést hagyományosan a kommunistáknak, szocialistáknak egy ilyen felkarolt ügye volt mindig is.
[00:31:11]Tehát ez nem meglepő.
[00:31:13]Ami én azt gondolom, hogy inkább meglepő, hogy a idősebb generációk és a a a a inkább politikai középen tart a elhelyezkedő amerikaiak körében is most Izraelnek a megítélése egyre rosszabbá kezd válni.
[00:31:28]Ezeket a jelenségeket te hogyan értékeled, vagy mennyire tartod ezeket a trendeket veszélyesnek?
[00:31:32]Hiszen azért volt egy konszenzus azzal kapcsolatban, még nem olyan régen, hogy egyébként a nyugatnak is érdeke az Izraellel való jó szövetségi viszony.
[00:31:41]Mennyire kérdőjeleződik ez most meg?
[00:31:43]rendkívül veszélyes.
[00:31:47]Ö Izrael, mint állam, én azt gondolom, hogy olyan erőforrások, olyan tudás birtokában van, hogy egzisztenciális veszélyt vélhetően nem jelenthet egy ilyenfajta amerikai társadalmi közülény eltalása számára, legalábbis középtávon.
[00:32:05]Ami a leginkább veszélyes szerintem, hogy a amerikai helyi antiszemitizmus tud erősödni.
[00:32:10]Tehát és ilyen példák, esetek előfordulnak egyetemi kampuszon egy kipárt viselő fiatalt megtámadnak, leköpnek, beszólnak neki.
[00:32:19]Tehát alapvetően, ahogy lenni szokott, elnézést a szóért, a kisember fizeti meg az árat azért, amit amit nem neki kellene.
[00:32:30]Tehát ez egy veszélyes jelenség, és mindenfajta kutatás azt mutatja, hogy Amerikában igen erősödik az antiszemitizmus.
[00:32:39]Még van egy terület, amiről mindenképpen szerettelek volna kérdezni.
[00:32:41]Ugye tavaly októberben volt az a brutális merénylet, amelynek során Charlie KK konzervatív aktivista az életét vesztette, és sokakat egyébként így Magyarországon is megrendített az ő esete, hogy valakivel, aki a konzervatív értékek mellett áll kiyen történhető nyugaton Amerikában, a szabadság hazájában.
[00:33:02]Hogy látod ez?
[00:33:05]Hogyan csapódott le ott az amerikai társadalomba?
[00:33:07]Milyen változások mentek ott azóta végbe?
[00:33:09]Egyáltalán hogyan tudták lereagálni a történteket?
[00:33:15]Óriási felháborodottság és nagyon komoly indulatok az első napokban, de hát azóta annyi minden történt, hogy tulajdonképpen most alig beszélnek már erről.
[00:33:26]Ez ez a mai információs közegnek szerintem a tulajdonsága, hogy egész egyszerűen ezt a mennyiségi információt nem tudja feldolgozni, saktározni az ember.
[00:33:35]Tehát az, hogy akkor nem tört ki egy nagyobb hát társadalmi mozgás ennek kapcsán, ez most már ez most már azt jelenti, hogy ez az ügy tulajdonképpen le van zárva.
[00:33:52]Ugye alapvetően meglepő annyira nem lehetett, hiszen Trump elnököt is többször próbálták meggyilkolni a kampány során.
[00:33:59]Alapvetően Amerikában a politikai erőszak az azért nagyon komoly történelemmel bír.
[00:34:05]Ugye 60-as évek hát Martin Luther King meggyilkolása ugye a két Kennedy meggyilkolása is lehetne sorolni.
[00:34:12]Tehát csak talán volt egy ilyen vélemény, hogy ezt már meghaladtuk.
[00:34:15]Ezért volt soká.
[00:34:17]Hát nem haladtuk meg.
[00:34:17]Igen.
[00:34:17]Tehát tehát ő itt valóban ugyanúgy, ahogy ugye Trump elnöknek tényleg ezek a majdnem sikerült meréletei is, ellene sikerült menéletek is megdöbbentették a közvéleményt, mert sokan azt gondolták, hogy ezzel már túl van Amerika, nincs túl.
[00:34:29]És hát olyan országban, ahol ennyi lőfegyver van, ahol egyébként a fegyveres bűncselekmények száma jelentős, ahol óriási a politikai polonizáció egy viszonylag erőszakos politikai kultúrával, hát alapvetően ez nem lehet meglepetés.
[00:34:46]Úgyhogy ebből tanulni kell nyilvánvalóan, de hát ez mindkét oldalon veszélyt jelent, tehát alapvetően demokrata oldalon is érhetnek és értek is bizony ilyen támadások politikusokat.
[00:35:01]Ugye ha jól éreztem, két évvel ezelőtt Mineszota államban a helyi egyik egyik helyi politikust és családját gyakorlatilag megsemmisítették.
[00:35:11]Ugye Nancy Pellowszi korábbi házelnök férjét megtámadták pár évvel ezelőtt, tehát sajnos ezzel jár.
[00:35:16]Nyilvánvalóan azon kéne dolgoznia a politikai elitnek, hogy ezt ezt visszaszorítsa, esetleg megfordítsa.
[00:35:23]De hát a trend nem az.
[00:35:23]És a műsor elején ugye ezzel kezdtük, hogy július 4-én, amikor ugye megemlékezni kellene legalább ezen a napon egységesen Amerikáról, akkor is azt látjuk, hogy egymásra kígyót békát kiabál a két oldal, és a polizáció dübörög tovább.
[00:35:42]Nem a legvidámabb témával zárjuk az adást, de legalább keretesre sikerült.
[00:35:47]Nagyon szépen köszönöm Járo Patricknak a beszélgetést.
[00:35:49]Köszönöm szépen a meghívást.
[00:35:50]A hallgatóknak, nézőknek is köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:35:52]kérjük, hogyha rendszeres nézünk, akkor iratkozzon fel a Hit Radió YouTube csatornájára.
[00:35:57]Viszontlátásra!