HVG Videó 1:09:11

Pogátsa Zoltán: a magyarok a stabilitás miatt akarnak eurót

gazdaságpolitikaválasztáseuróinflációkorrupció
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Pogátsa Zoltán: a magyarok a stabilitás miatt akarnak eurót
tl;dr

Pogátsa Zoltán közgazdász és Pitner Gábor műsorvezető beszélgetése a Fidesz gazdasági hagyatékáról, a Tisza kormány előtt álló feladatokról, valamint az euróbevezetés kérdéséről.

Az emberek valójában nem eurót, hanem stabilitást akarnak – ezt azonban az euró bevezetése nem garantálja. Pogátsa szerint a magyar gazdaság olyan mértékben amortizálódott (oktatás, egészségügy, infrastruktúra), hogy az euró bevezetésének kritériumai (60%-os államadósság-GDP arány) teljesítése szembemenne a szükséges fejlesztésekkel. A Tisza kormánynak azonnal meg kell szüntetnie az NER-hez kötődő cégeknek nyújtott támogatásokat és közbeszerzéseket, valamint vissza kell szerezni az illegálisan privatizált vagyont.

A költségvetési deficit (1300 milliárd forint márciusban) nem elsősorban az otthonstart program miatt keletkezett, hanem a választási költségvetésből és a rendszeres populista kiadásokból. Az inflációs nyomás az év második felében ismét erősödhet az Irán elleni háború miatt, amit az ársapkák kivezetésével nem lehet kezelni – szükséges a termékpályák alapos elemzése. A forint árfolyama (367 forint/euró) a magas kamatszint miatt stabil, de a gazdaság növekedési narratívájának hiánya miatt kell hosszú távon csökkenteni a kamatokat.

A Fidesz gazdasági hagyatéka: számok és személyek

Az előző kormányzat gazdasági teljesítménye rendkívül gyenge volt. Nagy Márton korábbi nemzetgazdasági miniszter alatt nem nőtt a magyar gazdaság, évről évre hatalmas költségvetési deficitek voltak, és a neve elválaszthatatlanul összefonódott az ársapkákkal.

„Nagyon nehéz mást gondolni, mint amit a számok mutatnak. A számok pedig azt mutatják, hogy az ő ideje alatt nem nőtt a magyar gazdaság. Az ő ideje alatt költségvetési deficitek voltak évről évre, méghozzá hatalmasak." – Pogátsa Zoltán *

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szintén vitatott figura. Bár szakmailag érdekes témákról beszél podcastjában (aranytartalékok, monetáris politika), ezt az egész kontextusban értelmezni kell: az ország követi, hogy mikor szerzi vissza az illegálisan privatizált pénzeket, és mi lesz vele személy szerint.

„Hogyha mondjuk Matolcsi György egy általános közgazdász lenne, és nem lenne az a múltja, ami van, akkor a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogyha egy ismert vezető közgazdász működtet egy podcast csatornát. De mivel ez az egész abban a kontextusban értelmezhető, hogy egy egész ország követi, hogy mikor fogják visszaszerezni azokat a pénzeket, ez némileg átkeretezi azt a kérdést." – Pogátsa Zoltán *

A költségvetési deficit: valódi okai és nagyságrendje

Márciusban 1300 milliárd forint hiányt halmozott fel a magyar költségvetés, ami az év első negyedére 3400 milliárdra nőtt. A Nemzetgazdasági Minisztérium az otthonstart programmal és a vidéki otthonfelújítási programmal magyarázta ezt, de ezek az indoklások nem tartják meg a vizsgálatot.

„Ez szerintem ma nincs Magyarországon olyan ember, aki belelát a költségvetésbe abban az értelemben, hogy pontosan tudja, hogy minek köszönhető ez. Olyan keresztfinanszírozások vannak a költségvetésben, hogy egyetlen hónapnak a költéseit szerintem a konkrétan a pénzügyminisztérium öt szakemberén kívül senki nem látja." – Pogátsa Zoltán *

Az otthonstart program éves költségvetése körülbelül 100 milliárd forint, így egy havi rész nem lehet az oka a 1300 milliárdos hiánynak. A valódi probléma a választási költségvetés: a Fidesz extra béreket adott közalkalmazottaknak, 14. havi nyugdíjat, és számtalan populista kiadást eszközölt – mindez anélkül, hogy megnyerte volna a választást.

Pogátsa szerint a tartalmi szerkezet legalább annyira fontos, mint a deficit mértéke. Aggódik, hogy az új kormány egy „argentín játékra" csapódik majd: vagy demagóg populista költekezés, vagy szigorú fiskális konzervatizmus, amely tönkreteszi az oktatást, egészségügyet és infrastruktúrát. Argentína évtizedek óta ebben az ingában van, és Magyarország hasonló pályára kerülhet.

A költségvetés konszolidációja: nem minden áron

Felcsúti Péter (a Tisza gazdasági szakértője) helyesen azonosította, hogy a költségvetés rendbe kell tenni, de Pogátsa szerint ez nem lehet csupán számviteli szemlélet. A fejlesztésre szoruló területek (oktatás, infrastruktúra, egészségügy) nem lehetnek feláldozottak.

Lengyelország és Románia példája mutatja, hogy a sikeres gazdasági fejlődés deficitfinanszírozáson alapult. Donald Tusk, a lengyel miniszterelnök fiskális konzervatívként indult, de belátta, hogy keresletélénkítésre van szükség – így építették meg az autópályákat, gyorsvasutakat, és rendbe rakták az oktatást.

„Lengyelország akkor vált le a régióról először, amikor a 2008-as nagypénzügyi válság időszakában Donald Tusk belátta, hogy neki deficit finanszíroznia kell és kereslet élénkítenie kell." – Pogátsa Zoltán *

Magyarország egy „leamortizált ország": a vasúti rendszer leromlott, a humán tőke (nyelvtudás, egészségi állapot) elamortizálódott, az egészségügyi mutatók Bosznia-Hercegovinához közelebbiek, mint a visegrádi régióhoz. A vízvezetékrendszerből a víz 25%-a elfolyik, az alsóbb rendű utakon olyan kátyúk vannak, hogy nem látszik bennük a tehén.

„Gyakorlatilag alig tudok olyan rendszert, amit ne amortizált volna el a Fidesz. Magyarország valami elképesztő fejlesztési szükséglettel szembesül." – Pogátsa Zoltán *

Az oktatás és az infrastruktúra mint gazdaságpolitika

Pogátsa szerint az oktatási miniszter kellene, hogy legyen a sztárminiszter egy jó kormányban, mert a humán tőke és a gazdaságfejlesztés elválaszthatatlan. Nagy Márton azonban nem értette meg ezt az összefüggést – amikor Pogátsa megkérdezte tőle, hogy van-e szerepe a humán tőkének a gazdaságfejlesztésben, az nem értette meg a kérdést.

Az oktatási miniszter jelöltjéről (aki egyházi körökből érkezik) aggódik, hogy nincs meg a szükséges közgazdasági szemlélete a fejlesztéspolitika megvalósításához. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter azonban jó választásnak tűnik, mivel átlátja az egészségügy szerepét a gazdaságfejlesztésben.

Kapitány István (a gazdasági és energetikai miniszter) a Shell-ből érkezik, így van rálátása az energetikai problémák (MOL, MVM, MET) megoldására. De szükséges, hogy a pénzügyminisztérium ne írja felül ezeket a fejlesztéseket azzal, hogy „nincs pénz".

Az infláció: mechanizmusok helyett ársapkák

Az Orbán-kormány sosem dolgozta fel az inflációs mechanizmusokat. Ahelyett, hogy kutatásokat rendelt volna meg az áremelkedések okairól, egyszerűen ársapkákat dobott rá. Ez azonban nem oldja meg a problémát, és nem tudjuk, hogy milyen mechanizmusokon keresztül hatottak.

„Az orvos nem azt mondja neked, hogy nyomjuk le a lázadat egy hidegvizes lepedővel, hanem azt mondja, hogy vizsgáljuk meg, hogy bakteriális fertőzés van-e. Az az orvos, aki mindig csak rád rak hidegvizes lepedőt, az nem orvos, az kuruzsló." – Pogátsa Zoltán *

A termelő az integrátorra mutogat, az integrátor a nagykerre, a nagykerre a kiskerre, a kiskerre az állami beavatkozásra. Szükséges lenne végigmenni a termékpályákon (például sajtvertikum), és megérteni, hogy milyen mechanizmusok okozzák az árakat.

Lengyelország, Szlovákia és Románia nem szenved ilyen hullámzásoktól – ott működik a mezőgazdaság. Az előző agrárminiszter (Nagy István) nem rendelt meg ilyen kutatásokat, és az agrárkörökben konszenzus volt, hogy nem is rendeltek meg.

Az év második felében várható inflációs hullám

Az Irán elleni háború (amelyet Donald Trump és Benjamin Netanjahu indított) óriási inflációs nyomást fog okozni. Kína, India és Pakisztán kevesebb olajhoz és gázhoz jut, ami feltornássza az olajgázárat, a műtrágya árát, az alumínium árát.

„Magyarország is egyébként ezzel a védett árnak nevezett benzinárral az olajtartalékát éri fel. De hogy ugye most már olyan hírek jönnek, hogy például kerozinból négy hétnyi tartaléka van Európának, tehát négy hét múlva nem lesz kerozin Európában, ha ez így megy." – Pogátsa Zoltán *

Ez az év második felében biztos, hogy jelentkezni fog az inflációban. A Tisza kormánynak nem az ársapkák kivezetése lesz az igazi feladata, hanem annak kezelése, hogy ha nincs vége a háborúnak. Ez hasonló lesz az orosz invázió utáni helyzetre, amikor 25%-os infláció volt, az élelmiszerinfláció pedig 45%.

A forint árfolyama és a kamatszint dilemmája

A forint elsődleges támaszát a kamatkülönbözet adja. Magyarországon a 6,25%-os kamat sokkal magasabb, mint a nemzetközi szint, így carry trade jellegű tőke áramlik be az országba. Ez erősen tartja a forintot.

„A forint elsődleges támasza az továbbra is a kamatkülönbözet. Tehát az, hogy Magyarországon a 625-ös kamat az annyival magasabb, hogy egy csomó ilyen carry trade jellegű tőke áramlik be Magyarországra." – Pogátsa Zoltán *

A forint visszapattant 383-ról 367-re, amit piaci optimizmusnak lehet tulajdonítani. Ez azonban tartós csökkenés lehet, vagy hamar visszamehet a magasabb szintre.

A dilemma az, hogy hogyan lehet lejönni a kamatszintről. A nagyon magas kamat azt eredményezte, hogy nem volt piaci alapú vállalati hitelezés, és az államnak masszív milliárdos tételekkel kellett támogatnia a vállalkozói hiteleket (Széchenyi kártya, Exbank, Demján Sándor program stb.).

Ahhoz, hogy le lehessen jönni a kamatokkal, szükséges, hogy a befektetőknek legyen bizalmuk abban, hogy a magyar gazdaság stabil növekedési pályára lép. Ehhez kell egy narratíva, egy sztori arról, hogy mit akar csinálni a Tisza kormány. Ha ezt megtalálja, akkor önmagában lesz stabil a forint, és nem a 6,25%-os kamat miatt.

Az NER-cégek sorsa: nem lehet hagyni bedőlni

A választás után a Mészáros-csoporthoz kötődő cégek részvényei estek, a Tiborcz Istvánhoz kötődő bankszektort érintő esések voltak. Ezek a cégek munkaadók szempontjából kiemelkedőek, és a magyar gazdaság szempontjából kritikus méretűek.

Az NBH bank Magyarország második legnagyobb bankja, betétesekkel és hitelállománnyal. A Gránit bank is nagy. Mészáros Lőrinc energiahálózatokat halmozott fel, a MOL is részben ide kötődik. Az OTP csoport is nem kis részben ide kötődik.

„Itt azért nem arról beszélünk, hogy ha a Nerhez kötődő cégeket hagyjuk bedőlni, akkor ilyen Józef Schumpeteri értelemben ilyen tisztulás fog történni, hogy a nem piaci alapon működő cégek azok csődbe mennek és a helyükre lépnek piaci alapon működő jól kormányzott cégek. Ilyen is van. De hogy ezek a cégek olyan rendszerkritika, hogy rendszer működés gazdasági szempontjából kritikus méretű és szerepű cégek, amiket egyszerűen nem lehet hagyni bedőlni." – Pogátsa Zoltán *

A megoldás nem az, hogy Mészáros Lőrincet vagy Tiborcz Istvánt kell kimenteni, hanem hogy megőrizni kell a cégek munkavállalóit, technológiáját, ügyfélkörét és knowhow-ját. Lehetséges megoldások: államosítás, eladás vagy más jogi megoldás. A tőzsdén ezek a cégek tavaly november óta megfeleződtek, mert a befektetők tudják, hogy az ő papírjaik olyan cégekben vannak, amelyeknek a működése állami megrendelésektől függött.

A pénzcsapok: mely támogatásokat kell azonnal leállítani

A Tisza kormánynak azonnal el kell kezdenie zárni azokat a pénzcsapokat, amelyek az NER-hez közeli szereplőknek nyújtanak támogatásokat. Az egész költségvetés arra volt rállítva, hogy minden szektorban támogassa az NER-cégeket.

Az energetikában a MOL-MVM-MET konglomerátum, a bankszektorban az MBH és Gránit voltak szimbolikus szereplők. De ugyanez történt az informatika-távközlésben, szállítóiparban, és szinte minden szektorban.

A látványsportra költött pénzek is visszaszorítandók. Magyarország a költségvetés 2,5%-ét költi látványsportra, míg az átlagos EU-ország 0,7%-ot. Ez helyett a közösségi sportot kellene támogatni – ingyenes teniszpályák, kosárlabdapályák, uszodák, ahogy Nyugat-Európában szokás.

Az MCC-nek esedékes kifizetés leállítása (20 milliárd forint) már megtörtént. Ezek az összegek szemmel láthatóak lesznek a költségvetésben.

Az EU-s pénzek visszaszerzése: három szint

A Tisza kormánynak három szinten kell cselekednie:

  1. A már kiment pénzek visszaszerzése (legnehezebbnek): magántőke alapok, alapítványok felszámolása. Ez komoly jogi kérdés, mert kitűnő jogászokkal dolgoztak az NER-szereplők, és törvényeket formáltak úgy, hogy működjenek. Nem lehet retrospektív törvényt hozni (visszamenő hatályú), mert az destabilizálná a jogállamiságot.

  2. A költségvetési pénzek átirányítása (legkönnyebbnek): az új kormány új költségvetést ad be, és ott nagy mozgásterű van.

  3. Az EU-s pénzek megszerzése (közepesen nehéznek): Magyarország az elmúlt években nem kapta meg a 3,5%-ot kitevő európai uniós támogatást, amit Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária és Románia megkapott. Ennek oka az átláthatóság hiánya. Magyar Péter világossá tette, hogy belépne az európai ügyészségbe, biztosítani kell az átláthatóságot, vissza kell szerezni a kiprivatizált egyetemeket, és garantálni kell a kutatás szabadságát. Ha ezeket teljesítik, megkaphatják ezt az óriási extra forrást.

Az euró bevezetése: stabilitás helyett illúzió

Az euró bevezetésének támogatottsága Magyarországon 80%-os, de Pogátsa szerint az emberek valójában nem eurót, hanem stabilitást akarnak. Az a probléma, hogy az emberek nagy része nem érti, hogy az euró bevezetése mit jelent.

„Az emberek valójában nem eurót akarnak, az emberek stabilitást akarnak, csak nem hiszik el, hogy Magyarország ezt magától produkálja. De el kell mondani őszintén nekik, hogy az eurozónán belül is tud Magyarország instabil lenni." – Pogátsa Zoltán *

Az euró bevezetésének kritériumai (Maastricht-kritériumok) azt követelik meg, hogy előbb mutasd be a stabilitást, utána lehet bevezetni az eurót. Ez fordítva működik, mint ahogy az emberek gondolják: nem az euró adja a stabilitást, hanem a stabilitás az előfeltétele az eurónak.

Kármán András (a Tisza pénzügyminisztere) azt mondta, hogy 2030-ig teljesíteni akarják a kritériumokat, majd még két évig kell az árfolyam stabilitást prezentálni. Ez legkorábban 2032-es magyar eurót jelentene.

A Maastricht-kritériumok és a fejlesztési szükséglet közötti konfliktus

A magyar GDP-arányos államadósság 75% körül mozog, a Maastricht-kritérium 60%. Ha a Tisza kormány 2026 közepén veszi át a hatalmat és 2029 végéig 75%-ról 60%-ra akarja csökkenteni az államadósságot, az olyan szintű megszorításokat igényel, amely tönkreteszi a magyar gazdaságot.

„Ha te 26 közepén elkezdesz kormányozni és 29 végére prezentálni akarod, hogy lehoztad 75-ről 60-ra a államadósság szintjét a GDP-hez mért, akkor ott olyan szintű megszorításokat kell csinálni, ami tönkreteszi a magyar gazdaságot." – Pogátsa Zoltán *

Az államadósság csökkentésének két módja van: vagy a számlálót csökkented (költségvetési szigor), vagy a nevezőt növeled (gazdasági növekedés). A gazdasági növekedéshez azonban óriási beruházásokra van szükség (humán tőke, infrastruktúra), amit a költségvetési szigor lehetetlenné tesz.

Az euró bevezetésének hátrányai

Pogátsa szerint az euró bevezetésének számos hátránya van, amelyekről nem szoktak beszélni, mert olyan erős az euró támogatottsága.

Az eurozóna tagjaként továbbra is nemzeti mutatók maradnak: költségvetési hiány, államadósság, infláció. A görögök és mások hatalmas deficiteket csináltak eurozóna tagként. Az infláció nemzeti mutató – amikor Magyarországon 25%-os infláció volt, a balti államok (amelyek eurót használnak) 45%-os inflációt szenvedtek el.

„Tehát amikor én ezt el szoktam mondani, mondjuk még vállalkozóknak is, ilyen csodálkozva néznek rám, hogy ezt sose gondolták végig, hogy lehet költségvetési hiányt csinálni eurozona tagként. Hatalmasat csináltak is a görögök meg mindenki mást." – Pogátsa Zoltán *

Az egyetlen közös mutató a nominális kamatláb, amelyet az ECB határozza meg. De a reál kamat nemzeti mutató, mert az infláció nemzeti. Ha az ECB 1%-os kamatot szab, de Magyarországon 3%-os az infláció, akkor a reál kamat negatív, ami buborékokat szül.

A sikeres országok és az euró

A térség sikeres országai (Lengyelország, Románia, Bulgária) nem használnak eurót, vagy akkor voltak sikeresek, amikor még nem használtak. Az észtek eurót használnak, és azóta nem sikeresek. A szlovákok eurót használnak, és kifejezetten visszaestek.

„Aki szintén sikeres volt így ideig. Egy olyan ország volt, aki eurót használt, és valamennyire sikeres volt. Ezek az észtek voltak, de amióta elkezdték használni az eurót, azóta nem sikeresek." – Pogátsa Zoltán *

Ez nem azt jelenti, hogy az euró okozza a visszaesést, de azt mutatja, hogy az euró nem szükséges feltétele a gazdasági sikernek. A gazdaság teljesítménye reál gazdasági kérdésektől függ: humán tőke, tudás, technológia, infrastruktúra.

A politikai kommunikáció és a valóság

Pogátsa szerint az euró hangzatos és népszerű, ezért előkerült a kampányban és a győzelem után is. De az embereknek őszintén el kellene mondani, hogy valójában stabilitást akarnak, nem eurót.

„Politikai kommunikációban hangzatos az euró. Ezért gondolod, hogy ennyire előkerült most a győzelem után is, sőt már a kampányban is? Hangzatos, népszerű, és abban se vagyok biztos benne, hogy érti mindenki." – Pogátsa Zoltán *

Ha az emberek stabilan kormányzott gazdaságot kapnak, akkor az euró nem lesz szükséges. Ha pedig bevezetik az eurót, az sem garantálja a stabilitást – az továbbra is nemzeti mutatók függvénye.

Varga Mihály és a jegybank függetlensége

Varga Mihály, az MNB jelenlegi elnöke ősfideszes, de nem az ilyen elvadult, szélsőséges típus. Nem hallottak tőle Brüsszel elleni, Soros elleni, vagy migránsellenes kijelentéseket. Alapvetően egy szakmai megközelítésű, fiskális szemléletű könyvelő típus.

Bár a költségvetés konszolidációját nem vitte nagyon jól (a deficit nagy arányban nőtt az ő ideje alatt), az együttműködés lehetséges vele. Magyar Péter azt mondta, hogy amíg úgy látja, hogy rendben mennek a dolgok a jegybankban, addig őt hagyják dolgozni.

„Ha politikai okokból nem kell kirúgni, mert nem volt olyan nagyon vad szakmailag, együtt lehet vele működni, akkor ha nem érdem, ha nem kell változtatni, akkor érdemes nem változtatni, hiszen ugye a jegybank az egy független intézmény." – Pogátsa Zoltán *

A jegybank függetlenségének tiszteletben tartása növeli a bizalmat a kormányzásban. Mivel sok más intézményt le kell váltani (köztársasági elnök, legfőbb ügyész, számvevőszék elnöke, médiahatóság), némi intézményi stabilitás hasznos lehet.

A Tisza kormány legégetőbb feladata

Pogátsa szerint a legfontosabb az fejlesztés, fejlesztés, fejlesztés. Az Orbán-kormány olyan elképesztően elamortizált és fejlődésre képtelen országot hagyott, hogy azonnal több évtizedes lemaradásunk van.

„Olyan elképesztő elamortizált és fejlődésre képtelen országot hagyott itt a Fidesz, hogy azonnal több évtizedes lemaradásunk van, oktatás, egészségügy, de vasúti rendszer, alsóbb rendű utak, közösségi közlekedés." – Pogátsa Zoltán *

A Tisza kormánynak azonnal be kell mutatnia, hogy hogyan akarja átalakítani az oktatási rendszert, milyen egészségpolitikát akar vinni. Közben óriási társadalmi nyomás van az elszámoltatásra. Ha nem teszik meg, ha az üres ígéretnek mutatkozik, akkor nagyon hamar elpártolnak a szavazók.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Pogácse Zoltán" helyesen: Pogátsa Zoltán (a videó címe és az ASR-hiba alapján korrigálva)
  • „tök kulcsos adót, 0 és 1% közötti növekedés" – értelmezhetetlen szövegrészlet, valószínűleg az ASR nem értelmezte helyesen az intróban elhangzottakat
  • „Pitner Gábor" helyesen: Pitner Gábor (az ASR helyesen értelmezte)
  • „Felcsúti Péter" helyesen: Felcsúti Péter (a szövegben többször előfordul, de az ASR néha „Felscső Péter"-nek írta)
  • „Zsidai Viktor" helyesen: Orbán Viktor (az ASR torzította a nevet, de a kontextusból egyértelmű, hogy Orbán Viktorról van szó)
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Az emberek valójában nem eurót akarnak, az emberek stabilitást akarnak, csak nem hiszik el, hogy Magyarország ezt magától produkálja.

[00:00:06]De el kell mondani őszintén nekik, hogy az eurozónán belül is tud Magyarország instabil lenni.

[00:00:13]A gazdaság bonyolul dolog, nem kell mindenkinek érteni hozzá.

[00:00:16]Kamat, transzmisszió, tök kulcsos adót, 0 és 1% közötti növekedés, magyar államadósság.

[00:00:22]Viszont megérteni az összefüggéseket, amik mindannyiunkat érintenek, talán még soha nem volt ennyire fontos.

[00:00:26]Ez a közös költség a HVG gazdasági podcastje.

[00:00:34]Sziasztok, ez a közös költség a HVG gazdasági podcastje.

[00:00:36]Én Pitner Gábor vagyok.

[00:00:39]A mai adásban a Fidesz gazdasági hagyatékáról és a Tisza első gazdasági lépéseiről lesz szó.

[00:00:43]Ner cégek jövője, euróbevezetés, a költségvetés rendezése.

[00:00:49]Egyebek mellett ezek lesznek a témáink.

[00:00:52]Vendégünkkel Pogácse Zoltánnal.

[00:00:52]Mielőtt kezdünk, még hallgassátok meg a szponzorunk üzenetét.

[00:00:57]Váltsd a saját utadat, az új vállalkozásodat és a szenvedélyedet valóra.

[00:01:02]Trien Bank.

[00:01:05]Válsd velünk valóra.

[00:01:06]És akkor köszöntöm a műsor mai vendégét, aki nem más, mint Pogácsa Zoltán, közgazdász, szociológus, egyetemi docens.

[00:01:12]Köszönjük, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:01:13]Köszönö a meghívást.

[00:01:15]A tényleg a küszöbén vagyunk az új kormány megalakulásának.

[00:01:19]Ön azt szeretném, hogy először a a az előző rendszer hagyatékáról ejtsünk egy-két szót, hiszen van egyrészt aktualitása számok szintjén, meg személyi szinten is.

[00:01:28]A mai nap talán leg meghatározóbb híre ebben a témában az, hogy Nagy Márton korábbi gazdasági miniszter beadta a felmondását.

[00:01:37]A közösségi médián már nem is látszódik az ő profilja.

[00:01:42]Itt az utolsó szójogán egyébként mit gondolsz az ő visszavonulásáról és a pályájáról?

[00:01:51]Hát nagyon nehéz mást gondolni, mint amit a számok mutatnak.

[00:01:53]A számok pedig azt mutatják, hogy hát az ő ideje alatt nem nőtt a magyar gazdaság.

[00:01:58]Az ő ideje alatt költségvetési deficitek voltak évről évre, méghozzá hatalmasak.

[00:02:07]És összefűződik a neve alapvetően az ársapkákkal.

[00:02:10]Tehát szerintem az élető végéig Nagy Mártóról a sapkák fognak eszünkbe jutni.

[00:02:17]Nem akarom bántani, szegény, de ez nem egy dicsőséges pár év volt.

[00:02:22]A másik meghatározó gazdasági személyt kell mondani, akkor nem tudok elmenni még a a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke mellett sem.

[00:02:31]Matolcsi György, aki pont itt a műsorfelvétel előtt pár nappal új podcast adással jelentkezett.

[00:02:37]Nem tudom, hallgattad-e az adást, hogy az aranytartalékokról volt szó, hogy eleve a jelenségről mit gondolsz?

[00:02:46]És a témáról mit gondolsz, amiről amiről beszélsz?

[00:02:50]Hát, hogyha mondjuk Matolcsi György egy általános közgazdász lenne, és nem lenne az a múltja, ami van, ami hát ugye azért, hogyha Magyar Társadorm előtt ma Matolcsi György nevét kimondjuk, akkor mindenkinek a jegybanki Alapítványok kérdése jut eszébe.

[00:03:04]hogyha ez nem lenne, akkor a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogyha egy ismert vezető, közgazdász működtet egy podcast csatornát, ahol értekezik egyébként a számára kedves témákról, de hogy mivel ez az egész abban a kontextusban értelmezhető, hogy hát egyébként egy egész országlélegzet visszafolytva követi, hogy mikor fogják visszaszerezni azokat a pénzeket, és hogy vele személy szerint meg a fiával mi fog történni.

[00:03:28]Ez némileg átkeretezi azt a kérdést, ugye, ahogy a podcast csatornáján a számára kedves témákról aranytartalék, forgató, banán, meg nem tudom miket szokott ő, tehát hogy ezeket a témákat ő ott taglalja, mintogyha egyébként egy mi se történt volna és egy közgazdasági vitát produkálna.

[00:03:50]Egészen kettős érzés így nézni, mert hogy szakmailag egyébként ért én is értenivélem a a mondandóját, de hát ott lebeg ez a dolog, amit elmondtál előtte.

[00:04:02]Igen, igen.

[00:04:02]Tehát, hogyha mondom ő egyébként 20 évvel korábban vagyunk, akkor ez egy értelmezhető tevékenység.

[00:04:08]Ma ez fura.

[00:04:09]H akkor térjünk r a a számszaki részére itt a személyi dolgok után.

[00:04:12]Márciusban 1300 milliárd Ft-os hiányt halmozott fel a magyar költségvetés.

[00:04:18]ezzel a negyed év végére 3400 milliárdra hízott a deficit.

[00:04:24]Ugye ezen a szinten veszi át majd a Tisza az ország irányítását.

[00:04:28]Ez az 1300 milliárd Ft erre a hónapra betudható-e bármilyen márciusra jellemző ciklikusságnak?

[00:04:37]Van-e ennek ilyen természetes hozadéka, vagy ez mindenképpen extrémnek értelmezhető?

[00:04:43]Ez szerintem ma nincs Magyarországon olyan ember, aki belelát a költségvetésbe abban az értelemben, hogy hogy pontosan tudja, hogy minek köszönhető ez.

[00:04:52]Tehát, hogy egész egyszerűen olyan keresztfinanszírozások vannak a költségvetésben, hogy egyetlen hónapnak a költéseit szerintem a konkrétan a pénzügyminisztérium öt szakemberén kívül senki nem látja.

[00:05:03]Én nem is annyira a hónapra koncentrálnék, hanem arra az évre alapvetően, meg az elmúlt évekre.

[00:05:11]Tehát, hogy eleve az egy probléma, hogy óriási deficitekkel mentünk évről évről évre, azon belül az, hogy idén még nagyobbal, ez meg ugye a választási évnek a választási költségvetéséhez.

[00:05:23]Tehát engem sokkal jobban zavar tartalmilag, hogy mennyi rengeteg ilyen értelmetlen kiadás, meg populista kiadás, demagó kiadás, választási szavazatszerző kiadás volt ebben az évben, amit ugye hát ugye ráhagyományoznak a következő kormányra, és ezzel együtt sem sikerült megnyerniük a választást, tehát hogy szerintem a tartalmi szerkezeti kérdések legalább annyira fontosak, mint a hiánynak a mértéke.

[00:05:48]Ezt akkor a választási osztagatások nyomán keletkező hiánynak értelmezed?

[00:05:54]Hát mondom, konkrétan nem tudom megmondani, hogy egy hónapban mi van, tehát én ezzel nem is foglalkozok, de ha foglalkoznék sem látnék bele.

[00:06:00]Tehát egyszerűen nem lehet belelátni.

[00:06:05]Mondom, ha az egész évet tekintjük, és az, hogy ugye elérkeztünk 80%-áig az éves hiánycélnak, az minden kétséget kizárólag ebben benne van az, hogy ebben az évben elképesztő mennyiségű.

[00:06:14]Tehát, hogy választások előtt elkezdtek kinyomni mindenfajta állami köztisztviselőknek ilyen extra béreket, 14.

[00:06:22]havi nyugdíjat ilyen-olyan költségvetési szavazatszerző kiadások vannak ebben.

[00:06:32]Én nagyon fontosnak tartom, hogy aki ezt a költségvetést majd konszolidálja, és ugye úgy néz ki, hogy ez Kármán András Tisza párti szakértő lesz, ha minden igaz belőle lesz pénzügyminiszter, ő ne egy ilyen fiskális szemléletben tegye ezt, egy ilyen fiskális konzervatív szemléletben, hogy csak a végösszeget nézze.

[00:06:50]Tehát, hogy az dráma lenne, hogyha most elkezdenénk azt csinálni, hogy egyetlen egy vezérlő szempont lenne, hogy kihozzuk ezt nullára, vagy enyhén pozitívra, vagy valami ilyesmi.

[00:07:02]sokkal fontosabb a szerkezete.

[00:07:02]Tehát, hogy nagyon tartok attól, hogy beállunk egy ilyen argenentin játékra.

[00:07:07]Az argenentí játék az az én szememben arról szól, hogy vagy ilyen demagóg, populista, osztogató politikai erők vannak, vagy utána mindig jön egy ilyen ollókezű Eduard, aki így megvágja, de hogy ezzel legalább akkora bajt okoz.

[00:07:25]Ugye most éppen Javier Milejnek hívják ezt Argentínában.

[00:07:30]Elkezdünk oktatást, egészségügyet, nyugdíjakat, mindent tönkrevágni azzal, hogy ugye költségvetési egyensúlyt kell csinálni.

[00:07:37]Ezzel előidézünk egy társadalmi krízist, szegénység, nyomor, elszegényedés, nem működő alrendszerek, amiből ugye azókező Edoard elveszti a választást, és visszahozza a demagóg populista osztogatókat, és így körbeérünk.

[00:07:51]És akkor ez egy ilyen ilyen ingaszerű jobbra-balra, és hogy csak ilyenek vannak.

[00:07:56]És Argentína gyakorlatilag évtizedek ótaan egy évszázada ebben az ingában van benne.

[00:08:04]Soha nincsen az, amire szükség lenne.

[00:08:04]És én kicsit attól tartok, hogy ez Magyarországra is jellemző, hogy ugye a Fidesz volt az, aki osztogatott irracionálisan, improduktívan szórta ki a pénzeket és akkor mindig jött egy ilyen bokros Lajos típusú ember, aki ő csak a legszimbolikusabb alak, de hogy sajnos nagyon sok ilyen közgazdász van Magyarországon, aki számára csak egy dolog fontos, hogy kiegyensúlyozott költségvetés legyen.

[00:08:30]Márpedig önmagában a kiegyensúlyozott költségvetés nem érték.

[00:08:34]Tehát azért egy amik amióta tudjuk, hogy létezik kénysziánus közgazdaságtan, amióta tudjuk, hogy fejlesztő állam létezik, jóléti állam, önmagában abszolutizálni a kiegyensúlyozott költségvetést, és ezt megvalósítani annak a kárára, hogy egyébként a beáldozzuk a növekedést, beáldozzuk a fejlesztéspolitikát, beáldozzuk a méltányosságot, a jóléti államot satöbbi.

[00:08:59]Az legalább akkora károkat okoz, mint a demagó köl költekezés.

[00:09:03]Tehát szerintem a fiskális konzervativizmus az legalább annyira demagóg, és nagyon szeretném, ha elkerülnénk, hogy ennek a kettőnek az ingadozása történjen.

[00:09:14]Pedig Felcsuti Péter is egyébként a Tisza előtt álló feladatok közül elsőként a költségvetés rendbetételét emelte ki.

[00:09:20]De ha jól veszem ki a szavaidból, akkor te is ezt mondod, csak hogy nem minden áron.

[00:09:23]De akkor mi lehet ebben majd a jó ütem?

[00:09:25]költségvetést rendbe kell tenni, csak nem mindegy, hogy ez csupán egy ilyen számviteli szemlélet, hogy hozzuk ki nulla közelire.

[00:09:36]Aha.

[00:09:37]Vagy ez tartalmi megfontolásokat is tartalmaz.

[00:09:40]Tehát hogyha én nagyon sokat költöttem az elmúlt időszakban, akkor nyilván a bevételeimet és a kiadásaimat valahol majd össze kell egyeztetni, de hogy egyáltalán nem mindegy, hogy ezt úgy teszem, hogy ugye adott esetben én még azt is el tudom képzelni, hogy adósságot továbbra is termel ez az ország, és deficitfinanszírozás továbbra is lehet ugye mondjuk hozzátenném tehát attól önmagában, hogy az elmúlt években a Nagy Márton Varga Miály Duó hatalmas kiad adási oldali deficiteket csinált a költségvetésben.

[00:10:16]Abból még nem következik az, hogy önmagában egy deficit finanszírozás az rossz lenne.

[00:10:20]Ugye mondanám, hogy két sikerország van ebben a térségben.

[00:10:24]Az egyik Lengyelország, a másik Románia.

[00:10:28]Mind a kettőben alapvetően a gazdasági növekedés deficitfinanszírozás alapozta meg.

[00:10:33]Tehát, hogy valaki megnézi a lengyel példát, Lengyelország akkor vált le a régióról először, amikor a 2008-es nagypénzügyi válság időszakában Donald Tusk, aki akkor miniszterelnök volt, és egyébként fiskális konzervatívként indult a választáson, belátta, hogy neki deficit finanszíroznia kell és kereslet élénkítenie kell.

[00:10:58]És a lengyelek építettek több 1000 km autópályát, gyors vasutat, rendbe rakták az oktatási rendszerüket.

[00:11:07]Tehát ez kifejezetten egy államilag létrehozott fejlesztéspolitika volt, amivel Lengyelország elrugaszkodott a régió többi országától.

[00:11:15]A Romániában hasonló helyzet.

[00:11:18]Most, hogyha Magyarországon valaki ma átvenné ezt a kormányzást, ahogy a Tisza erre vállalkozik, akkor azzal szembesül, hogy ez egy leamortizált ország.

[00:11:27]Tehát itt ugye le van a vasúti rendszer az már a bőrles kategóriája volt.

[00:11:33]A humán tőke az kevésbé látszik, mint a vasút.

[00:11:36]Ugye ott nem tud a Vitézi Dávid naponta posztolni ilyen vicces posztokat, mint a vasút esetében.

[00:11:43]De hát ugye a pizzamutatók, a nyelvtudás az mind-mind mind azt mutatja, hogy a humántőke is elképesztően elamortizálódott.

[00:11:49]Az emberek egészségi állapota elamortizálódott.

[00:11:53]Ugye orvosközgazdászok azt mondják, hogy a magyarok egészségi állapota közelebb van Bosznia Hercegovinához, mint a visegrádi régióhoz.

[00:12:01]A vízvezetékrendszerünkből elfolyik a víznek a 25%-a.

[00:12:07]Az alsóbb rendű útjainkon olyan kátyuk vannak, hogy nem látszik benne a tehén, ha beleül.

[00:12:11]Tehát, hogy így folytathatnám.

[00:12:13]Gyakorlatilag alig tudok olyan rendszert, ami ne amit ne amortizált volna el a Fidesz.

[00:12:18]Magyarul itt valami elképesztő fejlesztési szükséglet van.

[00:12:22]Tehát, hogyha most valaki azzal a szemlélettel áll neki a gazdasági kormányzásnak, hogy a költségvetési egyensúly felülírja a fejlesztéspolitikai igényeket, akkor akkor rosszat tesz, és akkor zároshadáridon belül vissza fogja hozni Orbán Viktort, vagy valamilyen Orbán Viktor közeli személyt, merthogy nem bírná el az ország, hogyha itt most nem egy fejlesztéspolitika indulna el.

[00:12:51]És számomra egy kicsit aggasztó, hogy az első bejelentései a Tisza kormánynak még meg se alakult, de már az eurozóna az első, amiről beszélnek, kis kiszivárgott, hogy a az az oktatási miniszter jelöltjük eleve aggódtam, hogy miért van az, hogy a választási időszakban nem neveztek meg oktatási minisztert, miközben ő lenne a legfontosabb személy.

[00:13:14]Tehát én évek óta azt mondom, hogy akkor lesz egy rendes jó magyar kormány, hogyha az oktatási miniszter lesz a sztárminiszter a kormányban.

[00:13:22]Ehhez képest meg se neveztek ilyen személyit a választási időszakban.

[00:13:28]Megneveztek például a honvédelmi minisztert.

[00:13:30]Ki a francot érdekel a honvédelmi miniszter?

[00:13:31]De hogy nem neveztek meg.

[00:13:33]É most pedig kiszivárgott egy oktatási miniszter jelölt, akin hát gyakorlatilag az egész ilyen oktatáspolitikával foglalkozó szakma egy kicsit így visszaszisszent, hogy nekem nem az a bajom vele, hogy egyházi körökből egyházi körökből, mert attól még lehet egyébként szuper, hogy egyházi körökből érkezik.

[00:13:49]Szerintem még akár a a a világnézeti semlegességet is be tudja valaki tartani, aki egyébként katolikus, ezzel nincsen bajom, hanem az, hogy igazából nincs olyan munkássága, ami arról szólna, hogy azt a fejlesztéspolitikát keresztülvigye, tehát hogy ez nem egy közgazdasági szemléletű szakértő, mert itt most arra lenne szükség, amit Nagymárton sem értett, tehát nekem volt négy vidám Nagymártonnal, és próbáltam azt kérdezni, tőle, hogy hogy van-e a humánt tőkének szerepe a gazdaságfejlesztésben.

[00:14:25]És az jött le nekem, hogy Nagymárton a világ legőszintébb módján nem értette ezt a kérdést.

[00:14:30]Tehát ő azt gondolta, hogy ő gazdasági miniszter, neki az a feladata, hogy támogatásokat adjon.

[00:14:36]Tehát a humántők és a gazdaság kapcsolódásáról nem gondolt így abú tásom, hogy Orbán Viktor érti, hogy ez a kettő összefügg, mert amikor ugye Róai Egon megkérdezi tőle a stúdióba, hogy hogy mi van, mi a helyzet az oktatással, akkor azt mondja, látszik, hogy így pörög a vdrive, hogy mit kell erre válaszolni, mert ő pontosan tudja, hogy bajban van az oktatás, majd azt bírja válaszolni rá, hogy ez egy etnikai kérdés.

[00:15:02]Most emlékszem.

[00:15:03]Igen, tegyük félre, hogy ez egy önmagában egy felháborító válasz, mert azt gondolom, hogy ő egyébként az etnikumnak is a miniszterelnöke, és nem tehet ilyen megkülönböztetés, de ráadásul nem is igaz, tehát hogy az etnikum nélkül is egyébként bajban van a magyar oktatás.

[00:15:19]De ő legalább tudta, hogy a kettő összefügg.

[00:15:21]Szerintem most Nagy Mártonnál azt éreztem, hogy a világ legőszintébb módon módján azt gondolja, hogy az oktatás az egy másik tárca.

[00:15:27]Ugye tegyük hozzá, ilyen tárca nem volt az a belügyminisztérium alatt.

[00:15:30]a belügyminisztérium alatt, és hogy az nem ő hozzátartozik.

[00:15:33]Na most én azt reméltem még remélem egy kicsit most is, hogy a Tisza érteni fogja, hogy ez a kettő ez egy.

[00:15:41]Tehát aki nem csinál humánt tőkefejlesztést, az nem csinál gazdaságpolitikát.

[00:15:45]Most ha tényleg az van, hogy oda szeretnék adni az oktatási tárcát valakinek, akinek nincs egy ilyen gazdaságfejlesztő szemlélete, akkor egy kicsit aggódok, hogy megint elmegyünk abba az irányba, hogy ez két szepált terület, és nem értik a kettőnek az összefüggéseit.

[00:16:00]És akkor ugye ezt ugyanúgy el lehet mondani, hogy infrastruktúrát kéne fejleszteni.

[00:16:06]Szerintem Hegedűs Zsolt jó választás.

[00:16:06]Én vele találkoztam, és szerintem ő egy nagyon jó szakember, és átlátja az egészségügynek a szerepét a gazdaságfejlesztésben, ha ő lesz az egészségügyminiszter.

[00:16:18]Vagy kell találni nyilván egy olyan minisztert, aki ugye a vasútat fogja rendbe rakni.

[00:16:22]Nyilván Kapitány Istvánnak óriási feladata lesz ennek az egész energetikai területnek a rendbe rakásába.

[00:16:30]És ugye hál istennek ez megkezdődött, tehát azzal, hogy ugye tárgyalt Magyar Péter a MOL vezetőjével, azt gondolom, hogy ez ez egy jó kezdet, és ott ott rengeteg dolga lesz kapitány Istvánnak, aki ne felejtsük el, a Shelltől jön.

[00:16:44]Tehát, hogy neki azért van rálátása arra, hogy hogyan lehet ezt az egész MOL, MET, MVM problémakört rendezni, de hogy ezzel neki rengeteg dolga lesz.

[00:16:57]Tehát, hogy emellett nyilván nagyon fontos lenne, hogy egy oktatási miniszter a humán tőkével, nyilván Kapitány Istvánnal együttműködve, és hogy ne legyen az, hogy a pénzügyminisztérium ezt fölírja, hogy azt mondja megint, hogy nincs pénz oktatásra, nincs pénz egészségügyre, nincs pénz vasútfejlesztésre.

[00:17:13]Mert ha ez van, akkor visszamegyünk a 2010 előtti időszakra.

[00:17:18]Tehát, hogy Orbán Viktor nem a felhőkből esett közénk, hanem azt hozta Orbán Viktort, hogy a 2010 előtti időszak alul finanszírozta ezeket a ezeket a területeket.

[00:17:30]Ezt érteni vélem.

[00:17:30]Akkor tehát költségvetés rendbetétele, de nem minden áron és nem az oktatás, infrastruktúra és egyéb dolgok rendbetétele helyett.

[00:17:40]Még egy dolog csak ehhez a hiányhoz, hogy a Nemzetgazdasági minisztérium hát egy indoklással is előállt, hogy mi az oka ennek a rekordmagas deficitnek.

[00:17:51]Egyrészt a az OSP otthonstart program kifizetésével magyarázta, másrészt pedig a vidéki otthonfelújítási program kifizetéseivel.

[00:17:58]De itt a portfóliónál láttam a szerző saját véleményét, aki kapásbólt cáfolta, mert körülbelül 10 milliárdos tételnek lőtte be az az otthonstartot.

[00:18:07]Tehát szerint te is úgy gondolod, hogy ez korán se lehet az oka?

[00:18:11]Mondom, nem láttuk bele a konkrét hónapba, de beszéltem PYi államtitkár úrral annak idején, aki ugye az egész otthonstart programnak az éves költségvetését az 100 milliárd alá lőtte be, tehát hogy akkor annak a egy havi részle az nem lehet akkora, hogy ez megindokolja.

[00:18:31]Tehát éves szint, tehát azt mondta, hogyha ugye három évre tervezték ennek a programnak a futását, és valami 300 milliárdra maximalizálta, hogy szerinte annyi annyit költhet el három év alatt a költségvetés, éves szinten ez 100 alatt van, ami azt jelenti, hogy havi szinten eznek sokkal kevesebbnek kell lennie, tehát hogy ez nagyságrendi tévedés.

[00:18:49]Ez a ez a kettő.

[00:18:52]Jó, infláció, még egy olyan dolog, ami hát megoldandó problémákat hagy hátra a NER ezzel a a Tiszának.

[00:18:56]Itt a februári 1,4% után, márciusban az átlagos szám 1,8% volt.

[00:19:04]Ez azért még a a korábbi nemzetgazdasági nemzetgazdasági vezetők által meghatározott sávon belül van, de azt ne felejtsük el, hogy ugye ezt még mindig leszorítják árszabályozó intézkedések.

[00:19:18]Mi lesz ennek a ki mikor jön el a kivezetés ideje?

[00:19:20]És ott mire számítsunk majd az inflézióval kapcsolatban szerinted most?

[00:19:25]És azt ne felejtsük el, hogy ez az egész abban a kontextusban van, hogy ugye Orbán Viktor szövetségese, Donald Trump elindít és Binamin Nyetanyahu elindítottak egy háborút Iránban, aminek ugye mindenki tudja, hogy az a következménye, hogy záró határidőn belül ez meg fog jelenni infláció formájában Európában.

[00:19:46]Tehát ugye sokkal kevesebb olajhoz, gázhoz jut Kína, India, Pakisztán, hatalmas gazdaságok.

[00:19:53]Ez feltornásza az olajgázárát, a műtrágya árát, az alumínium árát.

[00:19:58]És ugye most azért az elmúlt egy másfél hónapban a legtöbb ország a tartalékait éli fel, és így Magyarország is egyébként ugye ezzel a védett árnak nevezett benzinárral az olajtartalékát éri fel.

[00:20:12]De hogy ugye most már olyan hírek jönnek, hogy például kerozinból négy hétnyi tartaléka van Európának, tehát négy hét múlva nem lesz kerozin Európában, ha ez így megy.

[00:20:25]És akkor ez óhatatlanul ugye jelentkezni fog a benzinárakban, a repülős árok, repülés áraiban.

[00:20:30]Ugye nagyon hamar az átlagember pénztárcájához.

[00:20:32]műtrágya az ugye kell az élelmiszertermeléshez, a gáz szintén kell a műtrágyatermeléshez is, tehát még ott se tartunk, hogy ugye majd jön a tél és föl kell tölteni a tározókat, a gáztározókat, hanem még csak ott tartunk, hogy mondjuk élelmiszertermelés megtrágya.

[00:20:47]Tehát, hogy ez az év második felében biztos, hogy jelentkezni fog, ha addig nem lesz vége ennek a háborúnak.

[00:20:56]Tehát nem az ársapkák kivezetése lesz az igazán nagy feladata ennek a kormánynak, hanem annak a kezelése, hogy ha nincs vége ennek a háborúnak, márpedig ugye egy olyan háborúról beszélünk, aminek nincsen értelmes végcélja.

[00:21:10]Tehát tehát hogyha azt mondta volna Donald Trump és Benjamin Nyetja, hogy ezt és ezt akarjuk elérni, mondjuk atom fegyverek leszerelése, vagy de azt ugye nem lehet csinálni, mert ahhoz be ahhoz szárazföldi csapatok kellenek.

[00:21:22]Tehát ugye ha a szárazföldi csapatokat nem küldesz, akkor nem tudod leszerelni az atomprogramot.

[00:21:25]Ha van ilyen ha viszont küldes ezt, tehát ugye egyelőre tagadják, hogy ilyet akarnak csinálni.

[00:21:32]Tehát, hogy egyszerűen nincs olyan értelmes értelmezhető tehát, hogyha ez így vállalat lenne, akkor lenne ilyen projektcél, hogy elértük, nem értük el.

[00:21:40]Bibardon látnánk, nincs ilyen, amit így ki lehet pipálni.

[00:21:43]Most ettől még persze simán megtörténhet, hogy hogy Donald Trump egyszer csak előáll és deklarálja, hogy ő megnyerte a háborút.

[00:21:50]És szerintem ezen a ponton az egész világ azt fogja neki mondani, hogy igen, Donáld, megnérted?

[00:21:54]Ö csak csak ügyes vagy Donál, csak hagyd abba.

[00:22:02]De hogy ha ezt nem ha azt nem csinálja, hanem folytatódik ez az ilyen, ugye egyik nap bejelenti, hogy megnyerte a háborút, ezt már vagy háromszor bejelentette, a másnap kijelenti, hogy egy komplett civilizációt meg akar semmisíteni.

[00:22:14]Tehát ilyen teljesen értelmezhetetlen ez az egész háború, de közben ugye tönkreteszi vele a világgazdaságot.

[00:22:20]Tehát, hogy így azt se felejtsük el, hogy az év második felére, aki itt kormányozni fog Magyarországon, itt megint egy olyan inflációs hullámmal találja szembe magát, amit ugye láttunk az orosz inváziónál.

[00:22:32]Tegyük hozzá ezt is, Orbán Viktor egyik szövetségese, Voladyimir Putyin hozta létre azzal, hogy bement Ukrajnába és akkor is ugye Magyarországon 25%-os infláció volt, ez élelmis szerinfláció 45%-os volt.

[00:22:45]És ezt mind a mai napig nem dolgoztuk fel.

[00:22:48]Hát szerinted akár ezek a szintek is visszajöhetnek az év második felére, vagy azért ennél lehetünk optimisták?

[00:22:54]Az egyik legrosszabb hagyatéka az Orbán korbánynak az, hogy ezeket az inflációs mechanizmusokat, ezeket sosem dolgozta fel.

[00:23:02]Tehát nem az volt, hogy vannak itt ilyen elszabaduló árak.

[00:23:07]Nézz, nézzük meg, hogy miért.

[00:23:07]Tehát, hogy a miniszterelnök kiadta volna, vagy az mondjuk a mezőgazdasági miniszter kiadta volna kutatóknak, háttércsapatnak, policy think tankeknek, hogy nézzétek már meg, hogy a vajnak az ára, a tejnek az ára, a sajtnak az ára, a lakásárak, ugye az egész Európai Unióban messze a legmagasabb lakásár, hogy ezt nézzük meg, hogy ezt mi okozza, milyen mechanizmusok.

[00:23:33]Itt nagyon sok mindenről tudunk beszélni, és akkor ilyen szakpolitikai beavatkozásokkal tudunk erre válaszolni, hanem azt mondták, hogy dobjunk rá árássapkákat, amivel gyakorlatilag nem csak az a baj, hogy az ársapkát majd le kell emelni, hanem az is a baj, hogy nem tudjuk, hogy milyen mechanizmusokon keresztül hatottak.

[00:23:50]És ugye itt mindenki egymásra mutogat.

[00:23:53]A termelő az integrátorra, az integrátor a nagykerre, a nagy a kiskerre, a kiskerre az állami beavatkozásra, meg az adókra, meg nem tudom, 1000 millió hatás lehet energiaárak a termelőknek, koncentráció a mezőgazdaságban.

[00:24:08]Szóval ezeket rendesen végig kéne elemezni, és szerintem nagyon fontos lenne, hogy egy Tiszakormány az ne úgy működjön, mint az Orbán kormány, hogy ezeket így elhanyagolja, hanem csak ilyen rádob egy lepedőt, hanem hanem hanem elemezze végigrendesen, és legyenek végre megint viták Magyarországon, nyílt viták szakértőkkel, tehát hogy lé hozza létre olyan kapacitásokat, ez a képessé tevő állam fogalma, ahol az egyetemek, kutatóintézet fdek, de akár a pártoknak meg a minisztériumoknak is legyenek szakmai anyagai, legyenek konferenciák, legyenek viták, ahol kileli a magyar nyilvánosság, hogy mi miért történik ebben az országban.

[00:24:55]De te most beülnél egy ilyen vitára, és az lenne a kérdés, hogy akár a nyersanyagok tekintetében, akár az elszabályozó intézkedések tekintetében, hogy lehet úgy eljárni, hogy ne pattanjunk vissza a 15%-os inflációra, mondjuk augusztusra, akkor mit mondanál?

[00:25:11]Ugye nem megkerülni akartam én a kérdést, hanem azt akartam elmondani, hogy ameddig ezt a munkát nem végezzük el, addig ezt nem lehet megválaszolni.

[00:25:21]Tehát, hogy valójában ameddig nem tudod, hogy mondjuk tegyük, tegyük egy példát sajt, tehát hogy amíg nem tudod, hogy a sajt vertikum az hogyan működik, mennyiért vesz, mennyiért adja át a termelő, mennyiért veszi át az integrátort, tehát tar mennyiért rajta az adó, kisertárolás, kisker, nagykert tárolás, és akkor hozzá ilyen mindenfajta nyersanyagok kellenek hozzá.

[00:25:44]Tehát, hogy ez egy ez egy szakma, ez ez tudást igényel.

[00:25:47]Itt kellenek elemzések.

[00:25:49]És ez nem olyan egyszerű, hogy nem tudom, leveszed a sapkát, és akkor majd valami fog történni, hanem akkor tudnod kell, hogy egyébként mi okozta azt a jelenséget, amit te elnyomtál a sapkával.

[00:26:04]Nek én én azt gondolom, hogy hogy hogy ezeket megelőzni kell.

[00:26:08]Tehát, hogy azt a azt az analógiát mondanám, hogyha te elmész egy orvoshoz, akkor az orvos nem azt mondja neked, hogy nyomjuk le a lázadat egy hidegvizes lepedővel.

[00:26:17]hanem azt mondja, hogy vizsgáljuk meg, hogy bakteriális fertőzés, izé nem tudom ilyen torokfá, ez van valamilyen diagnózis kell, merthogy azt lehet, hogy lenyomom a lázadat kétszer, háromszor, de hát közben szeretnélek meggyógyítani.

[00:26:33]Tehát akkor tudom levenni a hidegvizes lepedőt, hogyha egyébként ugye megöltem benned a bakteriális fertőzést, de ezt tudnom kell, hogy mi okozta.

[00:26:39]Az az orvos, aki mindig csak rád rak hidegvizes lepedőt, leveszi rá, az nem orvos, az kuruzsló.

[00:26:45]Én azt elfogadom abszolút egy válasznak.

[00:26:48]Tehát végig kéne nézni a termékpályákat, végig kéne nézni a lehetséges száriókat a globális piacon, és az alapján kellene kijelölni az irányokat és megnézni, hogy miért van az, hogy Lengyelországban, Szlovákiában szuper jól működik a mezőgazdaság, nincsenek ekkora hullámzások.

[00:27:03]Tehát én figyelj, ezek nem két-három hónapos munkák lesznek.

[00:27:07]Én tudom, de én én nagyon sokszor tartottam előadást, meg beszélgettem agrár termelőkkel, és ők ezzel pontosan tisztában vannak, tehát hogy ők pontosan tud Ja, ezeket én is hallottam.

[00:27:16]Tehát van forgatókönyv, kérdés az, hogy ezt hogy tudjuk átemelni a nagyon sok mindenki nagyon sok mindent tud, de hogy egyöntető volt a vélemény, hogy a mezőgazdasági miniszter, akinek egyébként a nevét is nagyon nehéz előkorni, nagy valaki a neve, elfelejtettem a keresztnevét, tehát hogy olyan szinten nem volt jelentős aktor, hogy és ugye a a mezőgazdaságban dolgozók teljesen egyértelműen azt mondták nekem, hogy hogy nem volt kíváncsi erre.

[00:27:43]Dr.

[00:27:43]Nagy István, Dr.

[00:27:45]Nagy István nem rendelt meg ilyen kutatásokat, tehát hogy próbáltunk ötletelni, beszélgetni erről, hogy megrendelt ilyeneket van a minisztériumnak, csak nem hozzák nyilvánosságra, vagy soha meg sem rendelték ezeket a kutatásokat, és eléggé konszenzusos volt agrárkörökben, hogy meg sem rendelték ezeket a kutatásokat.

[00:28:05]Ez azért elég nagy baj.

[00:28:05]Igen, van még két olyan számodat, amiről beszéljünk, és még mindig a múltat és a jelent érintjük, de utána átkanyarodunk a jövőre most már.

[00:28:14]Az egyik az a forte euró árfolyam, ami látványosan visszapattant 367-re a 383-as szintről.

[00:28:25]Itt ugye amit én olvastam, itt az akcentának a az elemzése, tehát hogy azt látjuk, hogy a piaci optimizmus az szivárok be ebbe az árfolyamba.

[00:28:33]Ö de ez egy tartós csökkenés lehet, vagy ahogy lement olyan hamar mehet vissza és akár mehet tovább is a 383-as szinten.

[00:28:44]Hát azért azt tegyük le az asztalra, hogy a forint elsődleges támasza az továbbra is a kamatkülönbözet.

[00:28:48]Tehát az, hogy Magyarországon a 625-ös kamat az annyival magasabb, hogy egy csomó ilyen carry trade jellegű tőke áramlik be Magyarországra, ami ugye azt jelenti, hogy olcsó kamatkörnyezetben valahol fölvesznek hitelt, tőkét, és azt áthozzák Magyarországra, és magas hozzam, magasabb hozamok reményében ugye vesznek magyar eszközöket, ami azt jelenti, hogy ők ugye nem realizálják a magyar inflációt, hiszen nem itt költenek, és elég jó pénzt lehet csinálni azzal a kamatkülönettel.

[00:29:20]És ugye mivel kötkönyzamokról beszélsz, hát ugye vesznek a magyar magyar forintban denominált eszközöket, és ez erősen tartja a forintot.

[00:29:26]Tehát, hogy miközben az van, hogy a Tisza kormány létrejötte és vagy közeledte és az Orbánkormány bukása az egy csomó aggodalmat kivezetett a befektetők szempontjából.

[00:29:40]Tehát ez a gazdaságra rátelepedő állam, az ötlettelen gazdasági irányítás és egy csomó más dolognak a kockázati felára az kijön a magyar forinteszközökből, de hogy ugye ez mindig minden új kormányzatnál az elején jobban érvényesül, és hogy elkezdenek kormányozni, az egyre kevésbé, de azért az elsődleges támasz az továbbra is a kamatkülönbözet.

[00:30:06]Tehát Tiszakormány ide vagy oda, ha ma kihúznád ezt a 6,25-ös kamatszintet, akkor a Fint 400 fölött lenne akkor is, hogyha Tisza kormány van.

[00:30:15]Aha.

[00:30:16]Tehát én alapvetően azt gondolom, hogy a a dilemma továbbra is ott van, hogy hogyan lehet lejönni a kamatszinttel, mert ugye azt is mondjuk el, hogy ez a nagyon magas kamat az elmúlt években ez azzal járt, hogy mondjuk nem volt vállalati hitelezés piaci piaci alapon, tehát hogy az államnak masszív milliárdos tételekkel kellett támogatnia a vállalkozói hiteleket.

[00:30:37]Széchenyi kártya, exbank, Demján Sándor program, budapesti KKB program, csomó ilyen volt.

[00:30:43]Valahogy ezt ki kéne vezetni a rendszerből, hogy az államnak a költségvetés lovására, és ugye ez is benne van a költségvetési hiányba, hogy a költségvetésnek a terhére az államnak kelljen a a fönntartani egy ilyen inkubátor jelleggel a finanszírozást.

[00:30:59]A magyar gazdaságban le kéne jönni a kamatokkal.

[00:31:03]Ö de akkor meg ugye az a dilemma, hogy akkor meg a forint gyengülne, tehát hogy úgy kell kormányozni, hogy hite legyen a befektetőknek abban, hogy a magyar gazdaság stabil növekedési pályára lép, és akkor magától le tud jönni a kamat.

[00:31:22]Ehhez kell az, hogy legyen egy olyan narratíva, hogy mitől fog a magyar gazdaság visszaállni egy növekedési pályára.

[00:31:30]Ö nem elég csak konszolidálni a költségvetést, hanem el kell tudni mondani a befektetőknek, hogy a négy éves tagnáló magyar gazdaságot, csak jelzem, nem háború és nem a német gazdaság, mert közben, hogy a lengyelek meg a csehek kitően növekedtek.

[00:31:45]Tehát, hogy mi is tudjunk növekedni, ehhez kell egy sztori, egy narratív arra, hogy mit akar csinálni a Tisza kormány.

[00:31:53]Ha ezt megtalálja, akkor akkor önmagában lesz stabil a forint, és nem a 625-ös kamat miatt.

[00:32:01]Lehet, hogy a forintot úgy önmagában is elengedhetjük majd hamarosan.

[00:32:03]Erről beszélünk majd később részletesen.

[00:32:09]Mi marad még itt nekünk?

[00:32:09]Hát a gazdasági számokon és a szereplőkön túl ugye vannak cégek, ráadásul olyan cégek, amik nagyon meghatározóak a magyar gazdaság szempontjából.

[00:32:21]Ugye a választás utáni hétfőn láttuk a Mészároscsoporthoz köthető cégek részvényeinek esését, a Tiborc Istvánhoz köthető akár bankszektort érintő eséseket.

[00:32:35]Engem nagyon érdekelne az, hogy mit gondolsz arról, hogy ezek a cégek, amik munka adói szempontból is kiemelkedőek, ezeknek mi lesz a sorsuk a magyar gazdaság tekintetében?

[00:32:46]Itt van-e valamiféle, nem tudom, visszaállamos feladata a a Tiszának?

[00:32:54]Mit fogunk kezdeni ezekkel a az óriás híranő cégekkel?

[00:33:02]Én azt látom a magyar nyilvánosságból, hogy a a tiszta szavazók nagy része az abban van, hogy ezeket a cégeket kellene hagyni, bedőlni.

[00:33:14]Óriási hiba lenne, nem?

[00:33:14]Hát de hogy olyan hangulat van, tehát olyan hogy mondjam, méreg van az emberekben, olyan feszültség van az emberekben, olyan indignációt szült az, amit itt csináltak ezek a cégek.

[00:33:31]Ugye ne felejtsük el, hogy hát ilyen mesés gazdagodások kötődnek ehhez.

[00:33:36]Tehát hogy ez személyekhez kötik, és akkor személyhez pedig a cél.

[00:33:39]Hát persze, persze.

[00:33:40]Tehát, hogy ugye a a Beyonéval és Zakelggel összehasonlított Mészáros Lőrénc, hogy ugye a kedvenc példám, hogy a van ez a Hanna nevű matematikus lány, aki ugye kiszámolta, hogy mekkora annak az esélye.

[00:33:52]Ő egy ilyen matek tanár, aki a Tiktokon, Tiktokon nagyon jó ilyen ugye akik nehezen tanulnak matekot, diákokat, őket segít.

[00:33:59]És az egyik ilyen példája az volt, hogyha mekkora annak az esélye, hogy a miniszterelnök gyerekkori barátja meg a miniszterelnök veje benne van a top 10-ben a a az oligarchák között.

[00:34:11]Egy a és ugye hát kiszámolta, hogy hát ugye nyitán 8 millió felnőtt van, mondjuk 10 a 8 millióhoz szorozva, kilenc a 8 millióhoz, tehát hogy valami döbbenetesen alacsony ennek az esélye, hogy ez piaci alappal létrejön.

[00:34:21]Tehát én tökre értem, hogy és ehhez társultak ugye ezek az ilyen pökhendy nem gyalog meg ezek.

[00:34:29]Tehát, hogy van egy óriási harag az emberekben a ezekkel a ezekkel a személyekkel kapcsolatban.

[00:34:34]Ugyanakkor ugye azt csinálni, hogy akkor ezek dőljenek be ezek a cégek, ez mivel járna?

[00:34:42]Tehát ugye amit nem biztos, hogy látnak az emberek, hogy hát mondjuk az NBH bank az Magyarország második legnagyobb bankja.

[00:34:48]Ö itt vannak betétesek, itt van egy hitelállomány satöbbi.

[00:34:53]Ö a gránit bank is nagy, de nem akkora.

[00:34:56]Ö deyug ugye itt van mobilszolgáltató, itt vannak energet igen, forrás energetikai cégek vannak.

[00:35:08]Tehát Mészáros Lőrinc ilyen energiahálózatokat is felhalmozott.

[00:35:13]De így bizonyos szempontból ide köthető a Mol is, hiszen ugye amikor ma Magyar Péter Hernádi Zsoltnál járt és beszéltek, akkor ugye a MOL is tudott esni 5%-ot napon belül, tehát hogy még a MOL OTP csoport is nem kis részben ide kötődik.

[00:35:27]Tehát, hogy itt azért nem arról beszélünk, hogy ha a Nerhez kötődő cégeket hagyjuk bedőlni, akkor ilyen Józef Schumpeteri értelemben ilyen tisztulás fog történni, hogy a nem piaci alapon működő cégek azok csődbe mennek és a helyükre lépnek piaci alapon működő jól kormányzott cégek.

[00:35:50]ilyen is van.

[00:35:50]Tehát, hogy mit tudom én, ugye konkrétan mesélnek ilyeneket vállalkozók, hogy a takarítást például Nerközeli cégek monopóliumává válto, az most fölszabadul, akkor beléphet egy csomó takarító cég.

[00:36:00]Persze ilyen is van.

[00:36:04]De hogy de hogy ezek a cégek olyan rendszerkritika, hogy hogy rendszer működés gazdasági szempontjából kritikus méretű és szerepű cégek, amiket egyszerűen nem lehet hagyni bedőlni.

[00:36:15]És azt tudom, hogy rettentően népszerűtlen.

[00:36:20]De ez nem azt jelenti, hogy Mészáros Lőrcet kéne kimenteni, vagy Tiborc Istvánt kéne kimenteni, hanem az azt jelenti, hogy valamilyen megoldást kéne találni arra, hogy megőrizzük ezeknek a cégeknek a munkavállalóit, technológiáját, az ügyfélkörét, a kialakult knownohowt.

[00:36:38]És közben ugye az se legyen, hogy mentetlenül megússzák azok, akik ezt privatizálták.

[00:36:44]Tehát, hogy találni kéne valami jogi megoldást, nem vagyok jog, fogalmam sincs, hogy kell ezt csinálni, hogy hogy ez nem észáros lőrincnél maradjon, hanem fölmerülhet államosítás, fölmerülhet valamifajta eladása ezeknek a cégeknek.

[00:37:01]Isten tudja, hogy kell ezt csinálni.

[00:37:03]Tehát hál istennek ez nem az én felelősségem lesz.

[00:37:05]Ezt majd nem tudom, Kapitány Istvánnak kell menedzselnie.

[00:37:07]Öö de hogy valamit kell kezdeni ezekkel a cégekkel úgy, hogy közben ne omoljon össze a magyar gazdaság, mert hogyha hagyod ezt a rengeteg céget csődbe menni, és hát ugye azért ez ráadásul ketyeg az óra, tehát hogy ugye a tőzsdén mondjuk tavaly november óta ezek a cégek gyakorlatilag megfeleződtek.

[00:37:30]Miért?

[00:37:30]Mert ugye tudják az emberek, a befektetők, hogy az ő papírjaik olyan cégekben vannak, amelyeknek a működésének egy nagy része állami megrendelésektől függött.

[00:37:40]Rájuk szabták a szabályozást, föltőkésítették őket, és ugye próbálnak szabadulni ezektől a papíroktól, mert nem remélhetnek már olyan cashfowt vagy működést, mint korábban.

[00:37:53]Sőt, simán lehet, hogy akár ellhetetlenedést jelent kell számítaniuk.

[00:37:58]középtávon és hát, hogy nyilván értelemszerűen ilyenkor eladják ezeket a papírokat.

[00:38:05]Tehát, hogy még csak az sincsen, hogy majd eltoljuk a jövőbe, hogy valamikor kezeljük ezt a problémát, mert itt heteken belül adott esetben olyan szintű leolvadása lehet ezeknek a cégeknek, ami ami ami válságot jelent.

[00:38:14]Tehát, hogy így és ugye itt akkor ki kéne egyezni, valahogy le kéne ülnie mondjuk még egy pár hétig Orbán Viktor van.

[00:38:24]Valahogy vele kellene egyeztetnie Magyar Péternek, de hát ezt nagyon nehezen tudom elképzelni a jelenlegi politikai helyzetben.

[00:38:30]Ugye ezeknek a tulajdonosoknak kellene ebben kooperálni.

[00:38:34]Tehát hogy ugye nyilván ahhoz, hogy az állam kimentse ezeket a cégeket, ehhez mondjuk Mészáros Lőrincnek vagy Tibolc Istvánnak azt kellene mondani, hogy hát igen, igen, mi alapvetően abból gazdagodtunk meg, hogy az állam.

[00:38:45]Na most én arra se nagyon számítok, hogy ezzel most nyilvánosan előálljanak és belássák, hogy ez így történt.

[00:38:51]És akkor ugye úgy meg nagyon nehéz megmenteni ezeket a cégeket, hogy egyébként két-3 millió magyar fel feldühödve követeli, hogy csödbe menjenek ezek a cégek, és még arra sem hajlandók a tulajdonosok, hogy belássák, hogy ezek a cégek hogyan jöttek létre és hogyan erősödtek meg.

[00:39:08]Szóval itt van egy ilyen elképesztő nagy ketyegő bomba szerintem a magyar gazdaságban.

[00:39:13]A mai beszélgetés egyik ilyen fő témájának szerettem volna azt hiszánni, hogy melyek azok a pénzcsapok, amit a Tiszának így azonnal elkezd zárni ahhoz, hogy ne tovább ne az történen, hogy tovább hízralunk mondjuk a Fideszhez közeli szereplőket, akár cégeket, magánszemélyeket.

[00:39:35]Ugye te is említetted, hogy ezek a cégek azért rengeteg közbeszerzést nyernek, rengeteg állami pályázat van, eleve úgy vannak a pályázatok, hogy ők előnyös helyzetből induljanak.

[00:39:43]Ez az egyik ez az egyik olyan pénzcsap, amit SOS elkezd zárni.

[00:39:50]Hát, hogyha ezeket most elkezdenénk sorolni, akkor itt ülnénk napokon keresztül, merthogy gyakorlatilag szinte az egész költségvetés arra volt már rállítva a vége felé, hogy a létező minden szektorban.

[00:40:01]Tehát, hogy alapvetően itt létrehoztak egy olyan szektorát a magyar gazdaságnak, ami ebből működött, ebből növekedett.

[00:40:14]akárhova nyúlunk.

[00:40:14]Tehát ugye azt azért tényfeltáró újságírók nagyon szépen bemutatták, hogy az energetikában ez történik.

[00:40:20]Ugye ez az egész MOL MVM met konglomerátum.

[00:40:25]Láttuk, hogy a bankszektorban ez történik.

[00:40:27]MBH és Gránit voltak a szimbolikus szereplők itt.

[00:40:30]De ugyanez történt ugye a Forage G-vel, a Oneal, a informatika távközlés területén, majd minden szerül szállóai iparban.

[00:40:42]hogyha most elkezdenéd azt kérni, hogy vegyük sorba, hogy a költségvetésből milyen pénzek mentek ki, akkor ugye agrárium, tehát hogy így gyakorlatilag minden szektorban látványsportok területe, tehát hogy Magyarországon mondjuk 2,5%-át költjük a költségvetésnek látvány sportra, ami egy átlagos e országban 0,7 és itt is volt egy aggasztó megnyilvánulás, amikor a Tiszának a sportfelelőse egyszer azt mondta, hogy ehhez nem akarnak hozzányúlni, tehát hogy azért szerintem ennél sokkal nagyobb a feldőhödöttség az országban, hogy igenis a látványsportra költött pénzeket máshova kéne irányítani.

[00:41:19]Nem biztos, hogy egészen más területre, csak mondjuk nem a látványsportot, hanem mondjuk a közösségi sportot kéne belőle támogatni.

[00:41:29]Tehát ugye amikor azt mondom, hogy ahhoz, hogy én kosarzhassak, ezt be kell másznom az egykori gimnáziumnak az udvarára, akkor így bólogat mindenki Magyarországon, hogy mindenki ezt csinálja, hogy az egykori iskolájába kell bemásszon.

[00:41:42]Ez nem természetes jelenség.

[00:41:44]Nyugat-Európában minden városrészben, településen ott vannak a tök ingyenes pályák.

[00:41:49]Én amikor Londonba jártam egyetemre, ingyenes teniszpályák voltak.

[00:41:54]Én gumiborítású kosárlabdapályát is ezt látok közparkokban.

[00:41:56]Gum Belgrádban tök ingyen lehet gumiborítású kosárlabdapályán.

[00:42:00]Londonban azt láttam a pakisztániaknak a krikethez hatalmas terület kell, de tök ingyen ott játszottak.

[00:42:06]Amerikában, ha helyi lakos vagy, akkor ingyenes az uszoda.

[00:42:11]Tehát, hogy így ettől elég távol vagyunk.

[00:42:13]Baromi drága az úszás Magyarországon.

[00:42:15]Tehát, hogy azért azt, hogy mondjuk ne arra költsük a pénzeket, hogy 10 milliós fizetésekkel kitömünk labdarúgókat, akik aztán nem teljesítenek, hanem mondjuk tudjanak helyben sportolni az emberek, az sokkal fontosabb lenne.

[00:42:26]Tehát, hogy megvan ennek a helye, de rengeteg, rengeteg területen kell ezt újra kalibrálni.

[00:42:32]Ezt a pénzcsap dolgot azért is hoztam be, mert a molos megbeszélés után azért az a hír is napvilágot látott, hogy például az MCC-nek esedékes kifizetés leállítását kérte Magyar Péter a MOLtól.

[00:42:46]Egyelőre az az információ, hogy ennek ők eleget fognak tenni.

[00:42:48]Ö csak azt kérdezem, hogyha ezeken szépen elkezdenek végigmenni, azt 20 milliárd Ftról van szó, ö akkor szerinted, és itt a költségvetés helyetételével kezdtük, ezek azért szemmel látható jelentős összegek lesznek majd.

[00:43:04]Igen.

[00:43:04]Igen.

[00:43:06]Tehát, hogy azt gondolom, hogy már egy 20 milliós egy 20 milliárdos összeg is szemmel látható összeg.

[00:43:09]Tehát, hogy ennek bőven megvan a helye, de igen, tehát hogy egyrészt ennél vannak sokkal nagyobb összegek is, tehát hogy azért itt az elmúlt év évtizedben néha ilyen 1000 milliárdos nagyságrendű összegek repkedtek már, amikor így bizonyos dolgokra ezt így odaadták klienscégeknek.

[00:43:29]De hogy ebből a rengeteg rengeteg különböző támogatásból, és akkor ne felejtsük el, hogy ugye ezt a jegybank is csinált ilyeneket, növekedési hitelprogram, kötvényprogram satöbbi, amiből irtozatos mértékben föltőkésítették ezeket a cégeket.

[00:43:45]Szóval itt valami döbbenetes, tehát hogy itt két dologról beszélünk egyszerre.

[00:43:49]Van egy állománymutató.

[00:43:51]Ezt sokszor össze szokták keverni az emberek, hogy az állománymutató az az, hogy mennyi vagyon halmozódott fel ezeknél a nerközeli oligarcháknál.

[00:43:56]Ez is egy hatalmas feladat, hogy ebből mit lehet visszaszerezni.

[00:44:01]Ez egy jóászi feladat alapvetően, merthogy ugye kitűnő ügyvédekkel dolgoztak, valószínűleg egy csomó törvényessel lett megítélve.

[00:44:10]Tehát, hogy ez egy is egy nagy kihívás, hogy mennyit tudnak visszaszerezni ebből.

[00:44:14]De ugye a másik az ilyen áll ez az ilyen áramlásmutató, tehát hogy a költségvetésből flow kiáromlás formában évente mennyi megy hova.

[00:44:22]Ezt könnyebb átkalibrálni, mert ez ugye nem jogi kérdés, ez egy közgazdasági kérdés, hogy egy pénzügyminiszter át tudja-e ezeket irányítani egy adott évben.

[00:44:34]Ez az egyik legnagyobb elvárás.

[00:44:34]Tehát szerintem Felscső Péternek igaza van, amikor azt mondja, hogy egyrészt van egy erkölcsi demokratikus elvárás a választók részéről, másrészt meg van egy praktikus kérdés, hogy ezek nélkül nem fog tudni kormányozni a Tisza.

[00:44:47]Tehát ha ezek a bevételek mind a két területről nem jönnek be, akkor nincs forrása a fejlesztéspolitikára.

[00:44:57]Tehát, hogy ezért is minél hamarabb meg kell csinálni mind a két okból minél hamarabb meg kell csinálni.

[00:45:00]És még egy harmadik oka is van, hogy ugye ezek ezek ezek nem kis részben az Európai Uniós támogatásokból lettek kiosztva.

[00:45:07]És ugye hogyha a Tiszakormány szeretné megkapni azt a nagy pénzösszeget, ami megint csak növelné a fiskális mozgásterét, ugye ezt a 3,5%-ot kitevő európai uniós támogatást, ahhoz biztosítania kellene azt, amit Orbán Viktor nem volt hajlandó biztosítani, és ez az átláthatóság.

[00:45:27]Tehát ugye MagyarP világossá tette, hogy belépne az európai ügyészségbe.

[00:45:33]Biztosítani kell az átláthatóságot, vissza kell valahogy szerezni ezeket a kiprivatizált egyetemeket.

[00:45:39]Ugye a kutatás szabadsága, tehát ott vannak ezek a nagy lépéskövek, vagy hogy a búbánatba hívják őket, amiket ott teljesíteni kell.

[00:45:48]Mérföldkövek, mérföldkövek, ezeket teljesíteni kell.

[00:45:52]ezt mér gyorsabban megcsinálni, és akkor megkapja mondjuk az év második felére, jövő év elejére megkaphatja azt a 3,5%-ot, ami nagyon-nagyon sok pénz a GDP arányában, amit egyébként ugye az elmúlt években évről évre megkapott Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Románia, csak Magyarország nem kapta meg.

[00:46:10]Ez egy óriási extra forrás lenne egy Tisza kormánynak, amit szintén elkölthetnek.

[00:46:15]Ahhoz, hogy bármit tudjanak tenni, ha jól értem, tehát cashre van szükség, likviditásra van szüksége a Tiszának.

[00:46:19]Ennek ugye ha elindítják a vagyon visszaszerzési folyamatokat, az lehet az egyik lába, a másik lába, hogyha megérkeznek az EU-s pénzek.

[00:46:30]Melyikre látsz hamarabb?

[00:46:30]És a harmadik meg az, hogyha ugye azeket átirányítják, amire az előbb kérdezté kieső pénzeket.

[00:46:34]Igen, igen, igen.

[00:46:34]Melyik melyik lehet ebből majd időrendben, vagy mi lesz ennek az időrendje szerintem?

[00:46:40]Hát a legnehezebb az a már kiment pénzeknek a visszaszerzés, magántőke alapok, alapítványok felszámolás.

[00:46:46]Így van.

[00:46:46]Így van.

[00:46:46]Tehát, ugye az egy nagyon komoly jogi kérdés.

[00:46:50]Mivel még egyszer hangsúlyoznám, azt mindenki tudja, hogy kitűnő jogászokkal dolgoztak, törvényeket formáltak úgy, hogy az működő.

[00:46:57]Papíron nagyon sok minden rendben lesz.

[00:46:59]Papíron nagyon minden sok minden rendben lesz.

[00:47:01]És hogy azt megpróbálni kezelni, hogy nem akarsz egy teljesen új jogrendszert, egy cezúrát létrehozni, hanem kontinuitást akarsz jogiértelemben, jogbiztonságot, de közben meg elszámoltathatóságot.

[00:47:17]Na, ehhez nem értek.

[00:47:17]Érted, hogy ez valami nagyon nagyon nagyon komoly jogászi munka, amit remélem, hogy valaki megcsinált.

[00:47:23]Ugye van egy ilyen városi tudás, hogy a a Tiszapártnak voltak erre munkacsoportjai, és hogy elméletileg erre felkészültek.

[00:47:33]Ha ez így van, akkor ezt előbb-utóbb tehát ebbe a kétharmadoshados felhatalmazás azért nyilván segítséget jelent segítséget, de ugye nem akarsz retrospektívesen, tehát visszamenő törvény visszamenő.

[00:47:42]Igen.

[00:47:42]Tehát, hogy azt hug a Fides senkinek nem szimpatikus, de való elhet a Fidesznek nem tudsz ilyet csinálni.

[00:47:48]Tehát, hogy én azért azt gondolom, hogy a a visszamenőleges kormányzás az olyan szinten destabilizálja a a a jogállamiságot, és hogyha ugye az volt pont a nagy kritikád a Fidessszel szemben, hogy csinált ilyeneket, akkor te nem engedheted meg magadnak, hogy visszamenőlegesen, de mondom, ez egy jogászi kérdés, tehát ezt ne ne velem beszéld meg, mert én ehhez nem nem annyira értek, de ez a legnehezebb.

[00:48:10]Tehát, hogy az biztos, hogy közgazdaság értelemen ezt visszaszerezne a legnehezebb.

[00:48:14]A más a legkönnyebb az a költségvetési pénzek átirányítása, hiszen nyilván egy Tisza kormány be fog adni egy tök új költségvetést, és ott elég nagy mozgáster van, és olyan közepesen nehéz ezeknek az EU-s pénzeknek a megszerzése.

[00:48:28]Tehát ez a sorrend nagyjából.

[00:48:32]Térjünk rá arra, amiről szeretnék egy külön nagy témába beszélni.

[00:48:34]Ugye az euró bevezetés hosszabb távon szerepelt a Tisza választási programjában is már.

[00:48:46]Ennek nagyon sok támogatója van, de nagyon sok kritika is van ezzel kapcsolatban.

[00:48:50]A forint nekünk az euro zóna szomszédságában egy mozgásteret biztosított, amivel hát nem túl jól éltünk, de a lehetőség megvolt arra, hogy hogy az árfolyammal tudjunk mondjuk kompenzálni a gazdasági sérüléseinken.

[00:49:08]Szerinted el ha elveszítjük ezt a mozgásterünket, akkor az hogy hat majd a magyar gazdaságra?

[00:49:13]Kell-e nekünk a magyar euró, és egyáltalán készen áll-e a magyar gazdaság a bevezetésre?

[00:49:18]Ugye úgy fogalmaztál, hogy nagyon sok támogatója van és nagyon sok kritika is van, bár csak így lenne.

[00:49:25]Tehát én azt gondolom, hogy Magyarországon szinte csak támogatója van az euró bevezetésének.

[00:49:31]Fölmérés, felmérések szerint 80%-os támogatottsága van.

[00:49:33]Tehát alig van olyas valaki, aki ellene érvelne az euró bevezetésének.

[00:49:38]Nyíltan sz inkább az időpont volt itt mindig a a kérdés, mikor állunk erre készen?

[00:49:43]Mikor?

[00:49:45]Igen.

[00:49:45]Igen, igen, de hogy azt gondolom, hogy ennél sokkal nagyobb a baj.

[00:49:47]Tehát az a baj, hogy akik támogatják az Euró bevezetését, azoknak a nagyon-nagyon nagy része nincs tisztában azzal, hogy ez mivel jár.

[00:49:56]Tehát egy nagyon apró kisebbség az, aki átlátja annak a közgazdaságtani valóságát, hogy mit jelent bevezetni egy eurót.

[00:50:02]És ugye azt gondolják, hogy ez úgy megy, és ez nagyon-nagyon fontos megérteni, tehát hogy az van a fejekben, hogy mivel nem szeretik a forintot, mivel a forintról azt gondolják, hogy az destabilizáló volt, rossz gazdasági kormányzás volt, nem is nagyon hisznek abban, hogy Magyarországon tud valaki jól kormányozni gazdaságilag.

[00:50:24]ö mindenfajta rossz dolgot asszociálnak a forinttal, ezért azt gondolják, hogy ilyen dadus módjára, ha bevezetnéd az eurót, akkor az stabilitást adna Magyarországnak.

[00:50:33]Most az első és legfontosabb dolog, amit itt ki kell jelenteni, és ezt állandóan hangsúlyozni kell, hogy ilyen nincsen.

[00:50:38]Tehát, hogy ez nem úgy működik, hogy te bevezeted az eurót és az ad stabilitást.

[00:50:44]Ugyanis ez fordítva van a szabályok szerint.

[00:50:46]Tehát, hogy ameddig nem csinálod meg a stabilitást, és itt konkrét kritériumok vannak, addig nem másik kritériumok, azok nem vezethet be az euró.

[00:50:55]Tehát az eurozóna sem hülye, hogy beengedjen egy olyan országot, ami majd importálja oda a az instabilitást.

[00:51:02]Nem, ez csak úgy működik, hogy először be kell mutasd, hogy te stabilan tudod tartani költségvetés, államadósság, infláció, kamatszint, és még utána is két éven keresztül az árfolyamat kell stabilan tartanod az euróhoz képest.

[00:51:21]magyarul ha o nincsen, hogy te nem vagy képes jól kormányozni, de bevesznek és az majd megvolt, hanem ez úgy működik, hogy jól kell kormányoz, hosszan éveken keresztül be kell mutasd, hogy te jól tudsz kormányozni, és akkor bevesznek.

[00:51:40]viszont, hogyha be tudod magadnak bizonyítani, hogy jól tudsz kormányozni, akkor viszont egyáltalán nem biztos, hogy neked szükséged van az euróra, mert akkor jönnek be azok a dolgok, és számos hátránya is van az eurónak, és ugye erről nem nagyon szoktak beszélni.

[00:51:55]Tehát olyan erős a támogatottsága az eurónak, hogy nem merik elmondani a magyaroknak, hogy rengeteg hátránya is van az eurónak.

[00:52:06]többek között az, hogy az és akkor itt egy kicsit konkrétan a Tiszánra, tehát számomra nagyon aggasztó, hogy az első dolog, ami még a kormány megalakulása előtt kijön, az az euróval kapcsolatos tervezgetés, mert itt két feladata lesz a Tiszának.

[00:52:25]Az egyik, hogy fejlessze Magyarországot.

[00:52:28]Szerintem ez a legfontosabb, tehát hogy ugye amit ha igaz, az amit eddig elmondtunk, hogy itt ugye humánt tőke le van amortizálva, a infrastruktúra le van amortizálva, egy csomó minden, tehát hogy itt elmaradt beruházások tömkelege van.

[00:52:42]Vasúti szakértők több 1000er milliárdra teszik azt az összeget, amiből működőképessel lehetne tenni a vasúti rendszerünket.

[00:52:49]Az oktatási rendszerünkben évről évre legalább a GDP 2%-át még bele kéne rakni.

[00:52:54]Az egészségügy esetében a GDP-nek 4%-át kéne belerakni ahhoz, hogy egy EU EU átlagos működés legyen egyáltalán.

[00:53:06]Hadd ne soroljam.

[00:53:06]Tehát, hogy itt irtozatos finanszírozási szükséglet van.

[00:53:11]És ez szembegy azzal, hogy ugye az, hogy az eurót be akarod vezetni, és akkor beszéljünk konkrétumokról.

[00:53:17]Tehát azt mondta Kármán András, teljesen félreinterpretálta a sajtó, mert ugye úgy jelent meg egy csomó újságban, hogy 2030-ban be akarja vezetni az eurót, de nem ezt mondta.

[00:53:26]Azt mondta, hogy ugye ezeket a kritériumokat akarja teljesíteni 30-ig, onnantól még két évig kell az árfolyam stabilitást prezentálni.

[00:53:35]Tehát az legkorábban is egy 2032-es magyar euró lenne.

[00:53:40]De tegyük félre ezt.

[00:53:40]Ugye most 2026 közepén jön hatalomra a Tiszakormány.

[00:53:45]Ha 29 végéig te prezentálni akarod ezeket a masterity kritériumoknak a betartását, ez mit jelent?

[00:53:55]Mondjuk vegyünk egy példát.

[00:53:56]Ugye a magyar GDP arányos államadósság az 75% környékén mozog.

[00:54:03]A mastic kritérium az 60%.

[00:54:03]Most tegyük félre azt a problémát, hogy ennek semmi értelme nincsen.

[00:54:08]Tehát, hogy semmilyen közgazdasági ugye olyan közgazdasági elmet tényleg megalapozott, nem támasztja alá ezt a 60%-os vonalat.

[00:54:16]Tehát ugye a magyar alkotmányban is benne volt, az Orbáné is belerakták, sose tartották be.

[00:54:20]Ugye Németországban hosszú viták után most toldották fel ezt a Schulden Braesen nevű dolgot, ami ugyanerről szólt, hogy tök értelmetlen ilyen vonalakat húzogatni.

[00:54:31]Most ezt az egészet tegyük félre, hogy maga a 60%-os vonal is értelmetlen.

[00:54:37]Mert hogyha értelmes dolgokra költesz, akkor semmi baj nincsen az államadósággal.

[00:54:40]Tehát egy csomó ázsiai ország úgy nőtt, ugye az görget japánban két és félszeres a GDP-nek az államadóssága és köszi szépen tök jól elvannak Szingapúrban 200%.

[00:54:50]Az egész dél-koreai modell arról szólt, hogy az állam felvett államadósságot és finanszírozta belőle a csebolokat, nagyvállalatokat.

[00:54:58]Az, hogy önmagában, ha értelmes dologra költesz államadóssággal, akkor ezzel semmi baj nincsen.

[00:55:04]És hogyha a kamata nem iszonyatosan magas, hanem igen, hogy Magyarországon nem azért magas a kamat, és ezt is mondjuk el, mert ugye újra és újra elhangzik az, hogy ugye azért baj az államadósság, mertogy nagyon magasak törlesztőkamat.

[00:55:13]A magyar törlesztőkamat kétségtelenül nagyon magas.

[00:55:18]Ugye ez az 5% körüli érték, ez kirévóan magas, de ez nem azért van, mert Magyarországon magas az államadósság, hanem annak ellenére.

[00:55:27]Tehát az az a 75%-os szint az nemzetközi összehasonlításban egyáltalán nem magas.

[00:55:33]Ennek ellenére magas.

[00:55:33]Tehát hogyha rajzolsz egy ilyen grafikont, hogy államadósság az egyik tengelyen, a másik tengelyen pedig kamatszín, akkor a Magyarország egy outlier.

[00:55:42]Tehát, hogy ezen a 75%-os szinten nem szakadt ilyen magas.

[00:55:46]Ez ez valójában arról szólt, hogy rossz volt a kormányzás.

[00:55:48]Tehát, hogy ez egy ez egy hitelességi ö kockázat.

[00:55:53]Csak ezért a nagy kamatért vették meg a befektetők a magyar adóságot.

[00:55:55]hogy ez egy kockázati felár volt a hitelesség miatt.

[00:55:59]Ez nem a magasadósságszint miatt volt.

[00:56:00]Na most ugye visszatérve az euróbevezetésre, tehát hogyha te 26 közepén elkezdesz kormányozni és 29 végére prezentálni akarod, hogy lehoztad 75-ről 60-ra a a az államadósság szintjét a GDP-hez mért, akkor ott olyan szintű megszorításokat kell csinálni, ami tönkreteszi a magyar gazdaságot.

[00:56:22]Akkor nem arról van szó, hogy nem csinálhatsz fejlesztéseket, amire óriási szükséged lenne, hanem akkor konkrétan ír, tehát hogyan tudod csökkenteni az államadóság per GDP-t?

[00:56:32]Ö vagy az van, hogy ugye olyan költségvetési szigort alkalmazol, amivel gyakorlatilag visszaszorítod valahogy az államadósságot, tehát hogy visszafizetsz, de nem veszel fel újat, vagy ugye növeled a nevezőt, tehát vagy a számlálót csökkented, vagy a vagy a n a nevezőt növeled.

[00:56:56]Tehát, hogy a nevezőt nem tudod növelni a gazdaságot, ha nem ruházol be.

[00:56:59]Tehát ahhoz kéne humán tőke, infrastruktúra satöbbi.

[00:57:02]Tehát ott óriási beruházási szükségleted van.

[00:57:04]Ha a számlálót kezded el csökkenteni, az meg az meg megszorítás.

[00:57:08]Ez azt jelenti, hogy ki kell vegyél pénzt alapvetően fontos területekről.

[00:57:13]Tehát én nem látom azt, hogy hogyan lehet egyszerre teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat és megvalósítani azt a fejlesztési igényt, amit itt hagyott maga után az Orbán kormány.

[00:57:23]Márpedig, ha nekem választanom kellene a kettő közül, akkor teljesen egyértelműen a fejlesztést választanám, és nem pedig ezt a teljesen értelmetlen fiskális cigót.

[00:57:34]És ez csak egy érv, tehát hogy emellett még itt napokig tudnám sorolni, hogy milyen hátrányai vannak adott esetben az euró bevezetésének, használatának.

[00:57:42]De a legfontosabb az alapvetően te is pártolod az euróbevezetést, ha jól értem, csak nem most van itt az ideje, vagy ha választani kell, akkor inkább legyen rendbe téve a gazdaság és utána az Európá.

[00:57:53]Olyan ország vezesse be az eurót, aki egyébként rendbe tette már magát.

[00:57:55]És még egy dolgot.

[00:57:58]Na, ez a szlovákok bolgárok jól ugrották meg?

[00:58:00]Nem, nem, nem.

[00:58:00]Tehát ugye akkor ez egy nagyon jó kérdés.

[00:58:02]Két-három ország volt sikeres ebben a térségben, mind a három ország euró nélkül.

[00:58:08]Ugye Lengyelország a legsikeresebb, Románia, Románia a második legsikeresebb.

[00:58:13]És ugye a bulgárok voltak még sikeresek, akiknek ma már van eurójuk, de amikor sikeresek voltak, még nem volt eurójuk.

[00:58:19]Aki szintén sikeres volt így ideig.

[00:58:22]Egy olyan ország volt, aki eurót használt, és valamennyire sikeres volt.

[00:58:26]Ezek az észtek voltak, de amióta elkezdték használni az eurót, azóta nem sikeresek.

[00:58:32]Tehát ha valaki megnézi az elmúlt öt-h évét Kisztországnak nem volt nagyon jól téve, amióta eurót használt.

[00:58:36]Volt egy olyan ország, ami eurót használt, és kifejezetten visszaesett.

[00:58:41]Tehát Magyarországon legalább stagnálásról beszélünk, de Szlovákiában kifejezetten visszaesésről beszélhetünk, miközben ők ugye eurót használtak.

[00:58:51]És ugye vannak olyan országok, amelyek nem használtak eurót, és nem is sikeresek.

[00:58:54]Ez ugye Magyarország, tehát hogy egy ilyen mátrixot fölrajzolsz, akkor mindenfajta kombinációt találsz, de hogy a a sikeresebb országok azok nem használtak eurót.

[00:59:04]És nem állítom, hogy ezek ezért vannak, tehát hogy nem feltétlenül azt jelenti, hogy ezek ilyen szorosan összefüggenek, hogy de hogy de hogy azt biztos, hogy mutatja egy ilyen mátrix, hogy ez nem egy szükséges feltétel.

[00:59:17]Tehát egy gazdaság teljesítménye, a növekedés, a bérek emelkedése, a foglalkoztatása, azok reál gazdasági kérdések.

[00:59:24]humán, tőke, tudás, technológia, infrastruktúra, ilyenek határozzák meg.

[00:59:28]Az, hogy milyen pénzegységed van, milyen pénzt használsz, az egy periférikus kérdés ehhez képest.

[00:59:35]És még egy dolgot hadd hangsúlyozzak, hogy tegyük fel, hogy valamilyen csodafolytán Magyarországot felvennék holnap az eurozónába, jönne valami tündér, és egy varázsütéssel bevinne minket.

[00:59:47]Az összes olyan mutató, ami miatt a magyarok aggódnak, az továbbra is nemzeti mutató lenne.

[00:59:51]Tehát, hogy amikor én ezt el szoktam mondani, mondjuk még vállalkozóknak is, ilyen csodálkozva néznek rám, hogy ezt sose gondolták végig, hogy lehet költségvetési hiányt csinálni eurozona tagként.

[01:00:01]Hatalmasat csináltak is a görögök meg mindenki mást, hogy lehet óriási államadósságot összeszedni eurozóna tagként?

[01:00:08]Hát hogyne lehetne csomó mindenkit csinált infláció.

[01:00:13]Ugye azt képzeli egy csomó ember, hogyha belépsz az eurozónába, akkor eurozónás inflációd van, de nem.

[01:00:19]Tehát az nemzeti mutató.

[01:00:19]Tehát amikor Magyarországon pár évvel ezelőtt hatalmas inflációs hullám volt, akkor a második, harmadik legnagyobb inflációs hullám az Európai Unióban az a balti államokban volt, amelyek egyébként eurót használnak.

[01:00:34]Tehát, hogy gigantikus, ott is nagyon-nagyon magas volt.

[01:00:36]Tehát az inflációt nemzeti az egyetlen, ami közös mutató az ugye a nominális kamatláb, tehát azt átadod Frankfurtnak, de a nominális kamatláb az csak egy mutató, de valójában a az a valódi hitelezési kamatszinted az a reál kamat, merthogy ugye az határozza meg, hogy mennyire megy ki a tőke, vagy nem megy ki a tőke.

[01:00:59]És mivel az inflációd nemzeti mutató, ezért a reál kamatod is nemzeti mutató.

[01:01:04]Tehát, hogy hiába van mondjuk 1%-os euró kamat Frankfurtból, neked az infláció kigálja ezt a kamat, ha 3%-os inflációd van, akkor az ugye negatív reál kamat.

[01:01:14]És most lehet, hogy valaki, aki néz hallgat minket, azt gondolja, hogy hát bárcsak az lenne a problémám, hogy ugye a bank adjon nekem pénzt azért, hogy vegyek fel tőle pénzt, mert ugye ez a valóságban azt jelenti, hogy a bank fizet azért, hogy vegyek fel tőle pénzt, hogyha negatív a reálkod, de hogy ebből lett az eurozóna válsága.

[01:01:32]Tehát ez buborékot szül, ez egészségterán.

[01:01:33]Nem véletlen, hogy egy nemzeti jegybank ilyenkor fölemelné a kamatot, mert ugye ezzen az inflációt leszorítaná és a buborékok alakulását megelőzne, tehát hogy nem nem egészséges az, hogy a a reálkamatot és minden egyes mutatót továbbra is el tudod rontani.

[01:01:51]Tehát, hogyha az emberek valójában nem eurót akarnak, az emberek stabilitást akarnak, csak nem hiszik el, hogy Magyarország ezt magától produkálja, de el kell mondani őszintén nekik, hogy az eurozónán belül is tud Magyarország instabil lenni.

[01:02:04]Minden egyes mutatódat továbbra is el tudod rontani.

[01:02:07]Ne fűzzenek olyan illúziót az emberek az euróhoz, hogy ott ezeket nem tudod elrontani.

[01:02:13]Ezek mind mind mind nemzeti mutatók.

[01:02:15]Magunkat kell rendbe rakni.

[01:02:18]Nincs ez a daduse effektus.

[01:02:18]És amit Zsidai Viktor mond, hogy pont ezt akartam kérdezni, magát fogja bevezetni az euró?

[01:02:26]Az az hagyján, de hogy az ugye akkor történik, hogyha iztózatosan elrontjuk, de hogy nem még azt is mondta Viktor, hogy ha úgy viselkedsz, mintha euród lenne, akkor az olyan, mintogyha euród lenne.

[01:02:39]Hát nagyon nem, nagyon nem, nagyon nem.

[01:02:42]Tehát arra gondolod, hogy a kereskedelmi szereplők, a lakosság egyrészt elkezd erre árazni mindenki ugye fejben, és akkor az majd előbb-utóbb kiváltja gyakorlatilag a De hát hogyha ez így lett volna, azért ne felejtsük el, hogy rengeteg céldátuma volt már eddig is a az euró bevezetésének.

[01:02:58]A legelső konkrétan még megyesi Péter idején, amikor 2004-ben beléptünk az euró az Európai Unióba, akkor 2006 volt a céldátum, és azóta rengeteg ilyen volt, és ezek mindig elúsztak, mert önmagában ez nem elég.

[01:03:12]Ehhez az kell, hogy a kormányzat jó gazdaságpolitikát vigyen, stabil gazdaságpolitikát vigyen.

[01:03:20]Ahhoz kell ahhoz, hogy beveszedd az eurót, az kell ahhoz, hogy bízzanak benned a gazdaság szereplői.

[01:03:23]Ha viszont ezt tudod csinálni, akkor meg az euró nem fontos.

[01:03:29]Tehát akkor valójában annak, amit a Viktor mond már, hogy a zsidai Viktor, hogy ugye ha úgy csinálsz, mint a ha ha ha ha ha ha ha úgy csinálsz, mintha euród lenne, akkor az olyan, mintha hogy ezt nettósítom ezt a kijelentést, akkor ez nekem arról szól, hogy stabilitás, stabilitás, stabilitás.

[01:03:45]Tehát, hogy ha ha stabilan kormányzol, akkor stabilitás lesz.

[01:03:48]Ez ezt jelenti ez a mondás, de ehhez nem kell euro.

[01:03:50]És ha egyébként bevezeted az eurót, akkor is tudsz utána instabilitást csinálni.

[01:03:57]Igen, ezt most tehát valójában nem eurót akarsz te, hanem stabilitást akarsz.

[01:04:00]De akkor mondjuk már őszintén ki, hogy stabilitást akarnak az emberek, és nem euró.

[01:04:05]Politikai kommunikációban hangzatos az euró.

[01:04:07]Ezért gondolod, hogy ennyire előkerült most a győzelem után is, sőt már a kampányban is?

[01:04:12]Hangzatos, népszerű, és abban se vagyok biztos benne, hogy érti mindenki.

[01:04:14]Tehát, hogy hát mondjuk ezen a részen én se gondolkodtam még el, hogy akkor tulajdonképpen a ha belépünk és egy közös kamat van, akkor az egy nominális kamat, de nemzeti marad a reál kamat az infláció miatt, mert hogy ugye itt nem nincsenek Magyarországon rendes viták, tehát hogy közgazdasági viták sincsenek, hanem ilyen néphűlyítés van helyette, ahol az embereknek nem mondják el őszintén, hogy például hogyan működik az eurozóna.

[01:04:39]Vitatkoznál erről Zsidai Viktorral?

[01:04:41]Nagyon szívesen bármikor.

[01:04:42]Majd megnézzük, mit tehetünk az ügyben.

[01:04:44]Jó, még egy utolsó kérdést engedj meg visszakanyarodva a személyi dolgokhoz és a a jegybankhoz.

[01:04:49]Ugye Varga Mihály szerepe a következő időszakban egy erősen, hogy is mondjam, kérdőjeles, de csak olyan tekintetben, hogy Magyar Péter azt mondta, hogy amíg úgy látja, hogy rendben mennek a dolgok a a jegybankban, addig őt hagyják dolgozni.

[01:05:09]Én ezt vettem ki ebből.

[01:05:09]Ugye tulajdonképpen egy ősfideszes szereplőről van szó Varga Mihály személyében.

[01:05:17]Most hogy látod a jegybank működését?

[01:05:19]Hogy látod az ő jövőjét és a munkáját?

[01:05:22]Hát ősfideszesnek ősfideszes, de azért nem az az ilyen elvadult, szélsőséges, tehát hogy ugye őróla azért nagyon tehát ha van még ember arcó fideszes, mert azért nagyon-nagyon sok mindenkiben csódtunk e tekintetben, de hogy én azért mondjuk Varga Mihálytól olyan nagyon nagy úszítást nem hallottam Brüsszel ellen, Soros ellen, nem tudom, a háború párti nem váltó migráncsóvodások ellen.

[01:05:50]Ő alapvetően egy ilyen szakmai megközelítésű kicsit ilyen fiskális szemléletű könyvelő típus.

[01:06:01]Azt nem milyen lesz az együttműködés, azt nem csinálta túl jól, tehát hogy a könyvelést azt nem vitte nagyon jól, mert azért ugye ne felejtsük el, hogy négy éven keresztül ő alatta ment el iszonyatosan nagy arányban a a költségvetés.

[01:06:13]De ugye a másik oldalán a serpenyőnek meg az van, hogy ha politikai okokból nem kell kirúgni, mert nem nem volt olyan nagyon vad szakmailag együtt lehet vele működni, akkor ha nem érdem, ha nem kell változtatni, akkor érdemes nem változtatni, hiszen ugye a jegybank az egy független intézmény, tehát hogy ugye az növeli a bizodalmat a kormányz ásban, hogyha nem mindenkit akar azonnal kiakóbolítani, és ezért nagyon sok minden szereplőt le kell cserélni.

[01:06:48]Tehát ugye Magyar Péter már világossá tette, hogy a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyést, a számvevőszék elnökét és még médiahatóság is médiahatóság, egy csomó mindenkit, tehát hogy ugye azért akkor amikor nagyon sok mindenkit le kell váltani, hogyha némi intézményi stabilitás marad, ha a jegybank függetlensége tiszteletben van tartva, ha ha lehet bízni abban, hogy Varga Mihállyal együtt lehet működni szakmai alapon, és szerintem lehet, akkor egyébként érd érdemes őt a helyén tartani.

[01:07:20]Szóval szerintem jó döntés az, hogy inkább valamifajta civilizált együttműködésre akarnak építeni, és nem pedig nekitámadnak a jegybanknak.

[01:07:33]Megalakuló Tisza kormány elsődasági intézkedéseivel kapcsolatban még kérdeznélek így utoljára, mi szerinted a a legégetőbb akár így a struktúra szempontjából, akár a konkrét lépések szempontjából?

[01:07:46]Fejlesztőst, fejlesztés, fejlesztés.

[01:07:48]Tehát, hogy én nagyon-nagyon hangsúlyoznám, hogy olyan elképesztő elamortizált és fejlődésre képtelen országot hagyott itt a a Fidesz, hogy azonnal több évtizedes lemaradásunk van, oktatás, egészségügy, de vasúti rendszer, alsóbb rendű utak, közösségi közlekedés.

[01:08:13]Hú, nagyon hosszan tudnám sorolni, tehát hogy a fejlesztése nagyon fontos.

[01:08:19]azon nyomban szerintem be kéne mutatni, hogy hogyan akarják átalakítani az oktatási rendszert, milyen egészségpolitikát akarnak vinni.

[01:08:28]Ez ez lenne a legfontosabb.

[01:08:31]És hát persze közben óriási társadalmi nyomás van az elszámoltatásra.

[01:08:34]Tehát hogyha nem teszik meg, ha az üres ígéretnek mutatkozik, akkor nagyon hamar elpártolnak a szavazók a a kormánytól.

[01:08:45]Ön azt gondolom, hogy ezek a legfontosabbak.

[01:08:48]Pogács Zoltánnak köszönjük szépen, hogy itt volt velünk.

[01:08:51]Köszönöm szépen Éres.

[01:08:52]És köszönjük nektek is, hogy velünk tartottatok.

[01:08:53]Iratkozzatok fel a HVG YouTube csatornájára, ha még nem tettétek, kérdéseiteket pedig kommentben írjátok meg.

[01:08:59]Hamarosan találkozunk.

[01:09:01]Sziasztok!

[01:09:06]Váltsuk az ígéretes pénzügyi terveket együttvalóra.

[01:09:08]A műsor támogatója a Rifizen Bank.

[01:09:10]Yeah.