A Tisza győzelme a befektetési piacot is átalakítja? 11 ezer milliárd forint hever a bankszámlákon.

[00:00:00]A magyar állam jelenleg nagyon nagy részét költi a költségvetési forrásainak minden évben adósságszolgálatra.

[00:00:09]Tehát a a magyar költségvetésben jelenleg éves szinten a kamatkiadásokra fordított összeg az GDP arányosan nagyjából olyan 3,5%.

[00:00:20]Tehát minden évben a magyar állam elkölti a GDP, a magyar megtermelt GDP 3,54%-át csak a kamat törlesztésekre, tehát a kamatteherre.

[00:00:28]Ezzel itt a régióban magasan kiemelkedünk.

[00:00:32]A gazdaság bonyolul dolog, nem kell mindenkinek érteni hozzá.

[00:00:36]Kamat, transzmisszió, tökcsos adót, 0 és 1% közötti növekedés, magyar államadósság.

[00:00:41]Viszont megérteni az összefüggéseket, amik mindannyiunkat érintenek, talán még soha nem volt ennyire fontos.

[00:00:46]Ez a közös költség, a HVG gazdasági podcastje.

[00:00:55]Sziasztok, Pitner Gábor vagyok.

[00:00:55]Ez a közös költség a HVG gazdasági podcastje.

[00:00:59]Több 1000 milliárd Ft he a magyar lakossági forintzámlákon lekötetlenül kitéve az inflációnak.

[00:01:04]Mit várhat a Tisza győzelmétől egy lakossági befektető Magyarországon?

[00:01:08]Továbbra is az állampapír lesz a nagy favorit, vagy éppen a magyar részvénypiacál átrendeződés előtt?

[00:01:15]Mi a helyzet az arannyal, az ingatlannal vagy épp a kriptovalutákkal?

[00:01:19]A mai adásban ezekre a kérdésekre keressük a választ szakértő vendégünkkel, akit rögtön be is mutatok, de előtte még hallgassátok meg a szponzorunk üzenetét.

[00:01:29]Váltsd a saját utadat, az új vállalkozásodat és a szenvedélyedet valóra.

[00:01:34]Trien Bank.

[00:01:37]Válsd velünk valóra.

[00:01:38]És akkor szeretném bemutatni a műsor mai vendégét, aki nem más, mint Pintér András, a Rfizen befektetési alapkezelő befektetési vezetője.

[00:01:44]Szia, üdvözöllek a műsorban.

[00:01:46]Szervusz, köszöntöm a hallgatóinkat és a nézőinket.

[00:01:50]Kezdjük szerintem akkor így lakossági szemmel az egész befektetési piac az egész befektetési témát.

[00:01:55]Ugye mindföldön, mind külföldön nagy átalakulások vannak a a világban.

[00:01:59]Hogyha lakossági szemt rátekintünk a bankszámlatulajdonosokra, akkor mi az, ami nagyon szembetűnő így a befektetési piac, megtakarítási piac szempontjából?

[00:02:14]A legmegdöbbentőbb adat az talán az, és ez szerintem nincs olyan gazdasági podcast, amiben ne kéne elmondani, az az, hogy meg mekkora az az összeg, ami nincs befektetve, és a magyar lakosságnál, a magyar háztartásoknál van.

[00:02:26]Mekkora az az összeg?

[00:02:27]Ez az ez az összeg, ez közel 11000 milliárd Ft, ugye csak a lakosság.

[00:02:29]Ez a csak a lakosságnál a bankokban lévő le nem kötött folyószámla és látraszóló állomány.

[00:02:37]Ugye ez egy picit önmagában egy megfoghatatlanul nagy szám.

[00:02:41]Hogyha ezt kontextusba próbáljuk helyezni, ez a magyar GDP-nek közel 13 12-13%-a.

[00:02:49]Ugye az elmúlt 10 éve egyik legsikeresebb terméke a a lakossági állampapír, amiben nagyságrendileg 13000 milliárd Ftnyi lakossági megtakarítás van.

[00:03:00]Tehát 11000 milliárd versus 13000 milliárd, csak az egyik tudatosan befektetve, a másik pedig gyakorlatilag kamatozás nélkül parlagon hever a bankokban.

[00:03:11]És akkor így rá is tértünk az első fontos kérdés, mert pluszán azért, hogy a számlán tartja valaki a pénzt, tehát látvaszóló kamat, az továbbra sincs a kereskedelmi bankoknál, ugye?

[00:03:20]Az gyakorlatilag 0%.

[00:03:22]Ez azt jelenti, hogy évente nagyságnelle 700 milliárd Ftnyi kamatbevétellől lemondanak a háztartások.

[00:03:28]Ez ugye nagyon-nagyon sok pénz.

[00:03:33]És ugye nem nagyon látszik ebben javuló trend, tehát ezt lehet követni ennek az adatnak a a havi alakodlását a a különféle idősorokban, és ez az látszódik, hogy ez folyamatosan emelkedik.

[00:03:42]Nyilván egyébként ennek vannak egyéb okai is, de azt az látszódik, hogy ebben igazán javulás nem történt az elmúlt 5-10 évben.

[00:03:49]Sajnos döbbenetes a szám, de beszéljünk az okokról is egy-két szót, hogy szerinted miért van az, hogy ez akkor ez nem egy pillanatkép, hanem ez egy konstans állapot, hogy a lakosság óriási pénzt tart lekötetlenül ennek bizonytalansági okai vannak, érthető gazdasági okai vannak, vagy mi áll a háttérben szerinted?

[00:04:07]Hát figyelj, én azt gondolom, hogy erre most a nagy megfejtés nem én fogom tudni elmondani neked.

[00:04:10]Alapvetően az egész, amit amit ebben a témakörben mindenki elmond, hogy a hogy a tudatos befektetési döntésekben még lenne házi feladat a a háztartások meg a lakosság nagy részé, szerintem ez a főok.

[00:04:22]Tehát egész egyszerűen a a befektetési lehetőségek ismerete, az edukáció meg mint egy témakör nyilván szóba jöhet.

[00:04:31]Nagyon sok embernek vannak rossz megtak rossz élményei korábbi befektetésekkel, megtakarításokkal megégette magukat, maga megégették magukat bizonyos termékekkel.

[00:04:39]Ugye picit ez a a készpénz az biztos, azt az legalább azt legalább nem veszítem el.

[00:04:46]Tehát szerintem egy nagyon, hogy mondjam, egy komplex ilyen kulturális társadalmi jelenségről van szó, de az biztos, hogy a hogy a hogy a lehetőségek hiánya meg a pénzügyi tudatosság az egy az egy az egy hiányzó faktor.

[00:04:56]Ezért bármi olyan dolog, ami ezt előrébb lendíti, az az szerintem nagyon sokat segít a magyar hogy mondjam, összgazdasági vagy összegtakarítási helyzeten.

[00:05:06]Lásd például mondjuk azt, hogy hogyan tudtak növekedni a befektetési alapok az elmúlt években.

[00:05:12]Hogyan tudott mondjuk egy új szegmens, mint a lakossági állampapírok szegmens kialakulni?

[00:05:16]Hogyan lesz egyre népszerűbb?

[00:05:17]Mondjuk az adó különféle adómegtakarításokat ígérő formáklás, például ugye a tartós befektetési száml megoldás?

[00:05:24]Tehát hogyha ezek a termékek tudnak terjedni és az embereknek jó tapasztalatai gyűlnek és nem csak a rosszakra emlékeznek, akkor talán ebben lesz változás.

[00:05:31]De egyelőre ez nem nagyon látszik sajnos.

[00:05:35]Az előad említettél egy olyan kamatkiesési összeget, amitől elesnek, ugye elesik a lakosság így, de hát van a pénznek is egy romlási értéke, ami kimutatható.

[00:05:46]Itt az elmúlt időszakban egy inflációs sok kérte Magyarországot.

[00:05:49]Ezek a számlán heverő pénzek, akkor gondolom megszenvedik ezt a sokot.

[00:05:52]Abszolút.

[00:05:54]Tehát hogyha ugye valakinek 0%-ot, 0%-os kamatot kap a a folyószámlája, és van egy 4-5%-os inflációs környezet, ami még egyébként jelenleg is van, hogy az elkövetkező években várhatóan lesz, ugye nem is beszélve a magas kétszemegyű inflációs periódusokról, akkor ez reál értékben egy folyamatos értékvesztés a megtakarításokon.

[00:06:16]Oké, Belföld.

[00:06:16]És itt menjünk tovább.

[00:06:20]Ugye egy új politikai vezetés lép életbe Magyarországon hamarosan most már adminisztratíve is megtörténik ez és felmerül a kérdésel, hogy a lakosság szemszögéből majd ezen a területen, a befektetési területen hoz-e változás majd ez a politikai fordulat.

[00:06:41]Talán kezdjük azzal, hogy ma, hogyha valaki besétál egy bankba, és ezt a számláján tartott pénzt szeretné elhelyezni a legalapabb módokon, akkor mivel találkozik?

[00:06:50]És talán ehhez párosítsuk majd azt, hogy a Tisza kormány alatt, amiket ismerünk eddig, gazdasági terveket, az hogyan változhat a jövőben.

[00:06:58]Mi a legalapabb módja annak, hogy ezt a pénzt elkülönísük a számláról?

[00:07:01]Hát ugye van a egészen alapvető lekötöttbetét termékektől el lehet indulni, és akkor utána vannak a különféle értékpapíros értékpapír megoldások, befektetési alapok, állampapírok, egyéb értékpapírok, mint például részvények.

[00:07:18]Tehát ezen a skálán lehet mozogni.

[00:07:21]Kezdjük alulról.

[00:07:22]Ugye az alja az alapvetően a a lekötött betétek, illetve talán a befektetési alapok, állampapírok.

[00:07:26]Ezeknél mindegyiknél az a jellemző, hogy hogy lehet kockázati szintet választani.

[00:07:32]Tehát az egészen alacsony gyakorlatilag kockázatmentes befektetésektől, lekötött betétektől, állampapíroktól lehet felfelé haladni a skálán.

[00:07:38]Nyilván ugye az örök alapigazság az érvényes.

[00:07:41]Minél nagyobb a kockázat, annál nagyobb a az adott esetben elérhető hozami hozampotenciális és a veszteség potenciál és a veszteség potenciális.

[00:07:50]Ez ezért innentől kezdve már egy felelős döntést és informálódást követel meg minden megtakarítótól, hogy ezen a skálán jól helyezze el magát.

[00:07:58]A ami szerintem ebben a döntési pontban fontos, ugye az egyik, amiről már beszéltünk, hogy legyünk befektetve, a másik pedig az az, hogy ezt szerintem csináljuk minél adótudatosabban.

[00:08:09]Ugye nagyon fontos eszköz szerintem az a az a tartós befektetési számlak konstrukció, amin ezeket az értékpapír befektetéseket meg lehet valósítani.

[00:08:16]És ugye a jelenlegi adózási környezetben egy 15 + 153 15+ 13%-os adóterhet adótehertől óvjuk meg magunkat, hogyha hogyha ezt a ehhez a konstrukcióhoz tartozó minimum öt éves befektetés értékapírra és már a lekötött betétre is él ez a ugye a betét nem értékpapír de ugye az értékpapírokra tehát a befektetési alapokra például nagyon jellemző és nagyon segíti hogyha ezt egy ilyen úgynevezett tartós befektetési számlakonstrukción tartjuk nagyon nagy adómegtakarítást térhetünk elhát szerintem alap Alapvetően ez a ez a pálya, amin játszunk.

[00:08:50]Ezen kell jól belőni a helyünket, hogy kockázati meg hozam potenciálszből jó helyen legyünk, és bármit csinálunk, azt csináljuk nagyon adótudatosan.

[00:08:56]Az értőpapíroknál szerintem mindenféleképpen TBS-en keresztül.

[00:09:02]Ühüm.

[00:09:02]Ez a tartós befektetési számla, ez akkor ugye ebből ez azzal a három-öt éves periódusokkal csökkenti, vagy nullázza a kamatadónak a a mértékét.

[00:09:10]Így van.

[00:09:10]Na most a Tisza párt gazdasági tervei között én erre vonatkozólag egyébként nem láttam változás vagy változtatási szándékot.

[00:09:18]Tehát a kamatadó mértékére te láttál esetleg bármi olyat, ami prognosztizálna a változást?

[00:09:24]Nem láttam.

[00:09:24]Én sem láttam.

[00:09:26]Nem láttál?

[00:09:26]Jó.

[00:09:26]Vissza az alaphoz.

[00:09:28]Hogyha valaki már besvétál a bankba, és lekötött betétbe szeretné tenni a pénzét, akkor mennyi mennyi kamatot kap ezután a betét után?

[00:09:33]Hát a lekötött betétek azok szerintem nagyjából most olyan két két két és fél 3% környékén lehetnek futamidő környékén futamidő futamidőtől függően éves éves éves kamatszint ugye a következő lépcsőfok ugye az az állampapírok amiknek óriási nagy keletje volt itt a az elmúlt időszakban és hát azért lássuk be hogy aki az infláció növekedésére is játszott az elmúlt mondjuk ilyen hat évet nézve az elég jól járt Hát olyan szempontból, hát az ország szempontjából nem, de hogy az állampapíroknál volt egy infláció követő fajta.

[00:10:09]Igen.

[00:10:13]Ez egy nagyon érdekes termékkör volt, és nagyon sokat változott egyébként a a az elmúlt években.

[00:10:17]Ugye ennek az abszolút csúcspontja az a termékkör volt és az idő időszak, amikor az infláció ö közel 20% környékére emelkedett a az orosz-ukrán háború kirobbanását követő időszakban, akkor ezek az infláció követő állampapírok ezen az infláció feletti fellárral sokszor kettessel kezdődő kétszámegyű kamatot fizettek egy adott évben, rengeteg pénz ment be ide.

[00:10:41]Ez egy nagyon, ez egy két, hogy mondjam, ez egy kettős dolog.

[00:10:45]Egyrészt nagyon jó volt a megtakarítóknak, akik ezzel élni tudtak, másrészt az államnak pedig egy nagyon drága finanszírozás volt, ami azért visszacsap a befektetőre is valahol.

[00:10:55]Igen.

[00:10:55]És ugye nem véletlen, hogy egyébként az elmúlt egy-két évben ebből a ezekből a konstrukciókból tudatóan kimozog a az államadósság kezelő központ, és változókamatozású kötvények helyett egyre inkább fix kamatozású kötvények irányába próbálja terelni a a megtakarítókat.

[00:11:10]egyre inkább próbál hosszabb konstrukciókat, öt éves fix kamatozású konstrukciókat kialakítani.

[00:11:17]Tehát például ami jelenleg a piacon elérhető, megoldások, azok jellemzően öt éves időtáv környékére szólnak, és ugye ezeknek a a kamasszintjével, vagy a az ígért hozamszintjével is, hogy mondjam, mindig mindig próbál ügyesen játszani a az államadósságelő központ, hogy elérje azt a szintet, ahol még még kellően vonzó finanszírozást vagy megtakarítási formát jelent ez a ez a lakosságnak.

[00:11:42]változatlanul ebben viszonylag sok pénz van.

[00:11:44]Tehát a a magyar államadósságnak nagyjából 20%-a az ilyen lakossági állampapírokon keresztül csatornázódik be a az államadósság finanszírozásába.

[00:11:55]Ugye ez az említett 13000 milliárd Ft körüli összeg.

[00:11:57]Ez egy nagy szelete a a magyar államadósság finanszírozására.

[00:12:02]Erre nagyon vigyázni kell, hogy ez, hogy ezt azért ügyesen kell menedzselni, hogy ebből ne meneküljenek ki a a megtakarítók a tömegesen.

[00:12:10]És ezt jól is menedzselte egyébként a az AKK az elmúlt időszakban, amikor ezeket az új termékeket vagy ezt az inflációhoz kötött terméket próbál például próbálta kivezetni, akkor ez egy ez egy fontos feladat volt, amit amit relatív ügyesen meg is meg is oldottak.

[00:12:25]Vissza a jövő tervekhez, tehát hogy a Tisza tervei között van olyan, ami az állampapírok kamatát érinti?

[00:12:30]Én ilyenről nem tudok közvetve közvetlenül közvetettem közvet közvetve merdig rengeteg hatás van.

[00:12:39]Tehát ugye szerintem van két nagyon fontos kérdés, ami ami ami nyitott.

[00:12:42]Az egyik és minden megtakarítót valószínűleg érinteni fog.

[00:12:47]Az egy egyik az, hogy mi lesz általában a magyar kamatkörnyezettel és a hozamkörnyezettel.

[00:12:54]A másik pedig, hogy mi lesz a forint árfolyamával.

[00:12:55]Ugye mind a kettőről kezdjük a kamat.

[00:12:59]Mind a kettőt megnyithatjuk külön-külön.

[00:13:01]Ugye a kamatszint az nagyon nagyon-nagyon érdekes.

[00:13:07]Ugye jelenleg ezeknek például a lakossági állampapíroknak, de az intézményi állampapíroknak is a a kamatszintje 6-7% környékén van.

[00:13:16]És már most látszódik az, hogy és ez egyébként az régiós összevetésben magasnak számított.

[00:13:21]Tehát ugye a az év elején például a magyar állampapírpiaci hozamgörbe az mondjuk az 5-10 éves lejáraton 7 és5% környéki hozamokat ígért.

[00:13:32]Ez jellemzően egy ilyen 100-150 bázisponttal egys5% ponttal magasabban volt, mint például mint a lengyel hasonló futóidő hozamszintek.

[00:13:38]És ami a leglátványosabb és már rövidtávon látszódó fordulat az, hogy az áprilisi választás után a magyar hozamok el tudtak kezdeni nagyon jelentősen csökkenni, és gyakorlatilag mára például ezen a 10 éves útamidőn lőtávolon belülre kerültek a a lengyel hozamszintekhez képest.

[00:13:58]Tehát az a bocsánat szakzsargon lesz kockázati felár, amennyivel magasabban voltak az állampapírpiacon a magyar kamatok, például lengyel társainkhoz képest, vagy társaikhoz képest, annak a nagy része már el is tűnt.

[00:14:13]Ez most, hogy értsék a nézők, hogy ez jó a magyaroknak, vagy rossz?

[00:14:17]Hát attól függ, hogy hogy valaki megtakarító vagy vagy hitelfelvevő.

[00:14:18]Ugye az állam, mint aki az államadósságát próbálja finanszírozni, annak nyilván ez egy nagyon pozitív folyamat.

[00:14:25]kevesebbet fizet a hitelezőinek kamatban vissza, de ha az a hitelező egy magyar állampolgár, akkor ő is kevesebbet kap.

[00:14:34]Így van.

[00:14:34]Igen.

[00:14:34]Viszont ugye maga maga az, hogy az az egész államnak a a finanszírozása olcsóbban, alacsonyabb kamat szinten történik, az összgazdasági szinten egy nagyon komoly pozitívum.

[00:14:46]ugye elsősorban azért, mert a magyar állam jelenleg nagyon nagy részét költi a költségvetési forrásainak minden évben adósságszolgálatra.

[00:14:57]Tehát a a magyar költségvetésben jelenleg éves szinten a kamatkiadásokra fordított összeg az GDP arányosan nagyjából olyan 3,54%.

[00:15:08]Tehát minden évben a magyar állam elkölti a GDP, a magyar megtermelt GDP 3,54%-át csak a kamat törlesztésekre, tehát a kamatteherre.

[00:15:17]Ezzel itt a régióban magasan kiemelkedünk.

[00:15:19]Ühüm.

[00:15:20]Magasan kiemelkedünk.

[00:15:20]Tehát hogyha ha lejjebb tudnak jönni a és ugye Magyarországon úgy van, most ugye az idei költségvetési hiány mértéke az pont egy nagyon aktuális kérdés, hogy egyébként 5% lesz vagy 7% lesz.

[00:15:30]Ugye ez majd kiderül, de ugye ebben a kontextusban is, ahol nem tudom nagyon az ember vár egy 6-7% körüli költségvetési deficitet, és ebből 4% abból jön, hogy egyébként a kamaterheinket kell fizetnünk.

[00:15:42]Ugye az látszódik, hogy ez egy nagyon nagy, nagyon nagy teher.

[00:15:46]Na most ez az, amire mondta kapitány István, hogy szeretné levinni 3%-ra a GDP aranyos 3%-ra.

[00:15:54]Nem tudom pontosan, hogy ő mire utal, de ugye van egy ilyen mi, mint befektetőnk meg elemzők fejében is egy olyan olyan pálya, ahol nagyon sokat segít a költségvetés helyzetén is, meg egyébként az összgazdasági helyzeten is, hogy olcsóbbá válik a finanszírozás.

[00:16:10]hogyha lejjebb jönnek 1-2% ponttal a a hoamok a állampapírpiacon, akkor alacsonyabb kamattörlesztési terhet jelent a költségvetésnek önmagában egy egy pozíciója javulást a a költségvetési deficitben, ami ugye a akár az eurocsatlakozás szempontjából is lehet egy kritikus folyamat, ami ugye elvár egy bizonyos csökkenő trendet a költségvetési deficitnél.

[00:16:32]Tehát ez egy nagyon-nagyon fontos dolog.

[00:16:34]Nyilván aki megtakarító az amikor elkapja jó időben a a hozamcsökkenést akkor akkor élvezi a élvezi annak a a pozitív hatását hosszabb távért, mert hogy ő még beleagad a magasabb kamatba, de közben meg a többiek már alacsonyabb kamat.

[00:16:51]Egy picit leegyszerűsítve.

[00:16:51]Igen.

[00:16:51]Tehát ennek van egy egy bonyolultabb matematikája, de aki aki aki például nem tudom, március közepén vásárolt hosszú magyar állampapírokat, az rövidávon azt azt látja, hogy ezen árfolyamnyeresége van a csökkenő.

[00:17:05]hozamok miatt.

[00:17:05]Nyilván hosszútávon hosszútávon pedig át rajzolhatja annyiban a palettát, hogy hogy lejjebb jönnek a a hozamok, és ugye ez a megtakarítóknak egy picit más környezetet jelent.

[00:17:17]Majd picit lehet, hogy át kell gondolni a sok embernek a megtakarítási struktúráját.

[00:17:21]Ugye bizonyos szempontból magyar megtakarítónak lenni hálás feladat volt az elmúlt pár évben, mert a a lakossági állampapír egy olyan, hogy mondjam, könnyen adódó alternatíva volt, hogy hogyha valaki kivét, hogyha valaki nem akart ezzel sokat foglalkozni, meg nem akart ezen órákat gondolkodni, hogy mi egy mi egy ideális portfólió, és berakta valamennyi megtakarítását lakossági állampapírba, akkor olyan nagyon-nagyon mellé nem lőtt.

[00:17:46]Ö, hogyha lejjebb jönnek azért a hoamok, és nem, nem tudom én, 7% körüli magyar állampapírpiaci hozamok lesznek, hanem 4-5% környékiek, akkor ugye lehet, hogy sokan újra fogják már gondolni egyébként azt, hogy hogyan osztják, hogy hogyan osszák meg a megtakarításaikat satöbbi, satöbbi.

[00:18:03]De magában maga az alaptrend az egy nagyon-nagyon egészséges gazdas összgazdasági szempont egy nagyon egészséges folyamat lenne.

[00:18:13]Pláne azért, mert most nagyon kilógunk a negatív nagyon negatív irányba.

[00:18:15]magasak a magyar hozamok és emiatt drága a meglévő államadósság finanszírozás.

[00:18:23]Csak hogy a az eddigieket összefoglaljam, tehát a szemlán tartott pénz az gyakorlatilag nem fizet.

[00:18:27]Egy lekötött betétel olyan 3% körüli éves kamatot lehet elérni mínusz a kamatadó mértéke.

[00:18:35]Az állampapíroknál pedig a jövőre nézve azért az várható, hogy az a nemzetgazdasági célunk, hogy lejjebb menjenek a a hoamok.

[00:18:42]Tehát és ez a lakossági magyar befektetőkre is vonatkozik majd.

[00:18:47]Jó, jól értem?

[00:18:49]Igen.

[00:18:49]Oké, akkor menjünk tovább egy olyan dologgal, amit már említettél, ez pedig a forint euro kérdés.

[00:18:54]És majd utána elhagyjuk a belföldi palettát, és akkor kitekintünk a hát egyrészt még Belföldön a magyar részvényállományra és a külföldi folyamatokra.

[00:19:04]Miért fontos ez a ez a forintárfolyamkérdés?

[00:19:07]Most szerintem a forintárfolyam kérdés két dimenzióban fontos.

[00:19:15]Egyrészt, hogy ez a, hogy mondjam, ez az a tükör, ami a legpontosabb, legélesebb képet mutatja a magyar gazdaságba vetett bizalom mértékéről.

[00:19:26]Tehát ugye a az euro forint árfolyam volt az a mutatószám, vagy vagy adat, amiben a leggyorsabban és a leg nagyobb mértékben tükröződött az, amikor a befektetők elvesztették a a bizalmukat a magyar gazdaságban, vagy a magyar gazdaságpolitiká irányában.

[00:19:41]És most ez az a mutató, ami a leggyorsabban tükrözi ennek a bizalomnak a a visszaépülését.

[00:19:48]Nyilván van 1000 áttételes szál, ahogy mondjuk egy forint árfolyam növekedési potenciált, inflációt befolyásol, de az euro forint árfolyam az még valahol a legfontosabb funkciója talán az, hogy egy egy ilyen bizalmi barométer, ami ami jelzi azt, hogy hogy épp akár a a külföldi befektetők hogyan ítélik meg a az ország kilátásait.

[00:20:11]Hát itt a választás után egy elég jelentős forterősödést láthattunk.

[00:20:13]Igen.

[00:20:15]És ugye itt megint csak szóba hozható az, amit amit beszéltünk az állampapírpiaci hozamok kapcsán, hogy hogy nagyon látványos volt a forint régiós versenytársaihoz képesti alultjesítése is.

[00:20:24]Tehát sokkal többet gyengült a megelőző években, mint mondjuk a az euróval, vagy akár a dollárral szemben, mint mondjuk a az lotyi, vagy a vagy a Csekoron, ami egyébként egy teljesen máskép viselkedő deviza, és ezt a relatív gyengeséget kezdte el ledolgozni.

[00:20:38]Nyilván a forint árfolyamára egyébként nem csak az hat, hogy milyen a bizalmi szint, nyilván hat a monetáris politika, tehát az, hogy a jegybank milyen kamatszinttel vonz például ide külföldi tőkét.

[00:20:50]Tehát ez egy összetett ez egy összetett mutató, vagy egy összetett kép, de maga maga az megkérdőjelezhetetlen szerintem, hogy egy ilyen egy ilyen nagyon éles képet adó tükör mindenféleképpen.

[00:21:07]Szintén ugye a a kérdés az, hogy hogy mi a jó forint árfolyam, vagy mikor mikor vagyunk elégedettek a forint teljesítményével.

[00:21:16]Ugye itt szerintem a legfontosabb az, hogy hogy a jó deviza árfolyam és a gazdaság szerintem minden szereplője eb ebben egyetértene az ami nem csapkodt túlságosan sokat meg túlságosan nagyot nagyokat mert ugye azzal igazából senki nem tud tervezni nem tudnak tervezni a a gazdasági szereplők nem tudnak tervezni a vállalkozások akik beruházásokat terveznek vagy az import vagy az export pályájukat próbálják belőni és nem tudnak vele tervezni a a háztartások sem vagy a lakossági megtakarítók sem ugye Magyarországon Ez egy ilyen kényszerből egy picit ilyen össz összemzeti sport lett, hogy hogy megpróbálja kitalálni a lakosság is, hogy hogy merre mehet tovább az euró forint árfolyama.

[00:21:56]Hogyha van egy stabil devizád, akkor ezzel, hogy mondjam, ezzel nem kell foglalkoznod.

[00:22:02]Tehát nem hiszem, hogy mondjuk a a Cse gazdaságban, ahol sokkal stabilabb a deviza, ez egy ez egy olyan fajsúlyos kérdés lenne a megtakarítási döntéseknél, mint mint ide-haza, hogy akkor mennyit forintban, mennyit devizában, mikor devizában, mikor forintban, ugye abban a megtak megtakarítói körben például, akivel mi is találkozunk, vagy dolgozunk, ez az egyik legfontosabb kérdés, vagy ez van a leginkább a fejekben, hogy hogy ezt próbálják a megtakarítók eltalálni, vagy időzíteni, és igazából ugye ez lehetetlen ezt eltalálni.

[00:22:31]állni, és csomó erőforrást leköt.

[00:22:35]Tehát hogyha egyébként van egy stabil deviza árfolyamok, az az önmagában egy egy nagy érték.

[00:22:40]És akkor az, hogy az most túl erőseb vagy vagy túl gyenge, az már egy másodlagos kérdés, de önmagában az, hogy bejön-ne egy egy stabilitás, meg egy olyan pálya, ami ami visszatesz minket legalább a régiós mezőnybe, ahonnan egyébként inkább elszakadtunk az önmagában szerintem szintén egy egy fontos érték lenne.

[00:23:00]Igen, az az én ismerettségi körömben is ilyen kardinális kérdés volt ez a ez az árfolyam dolog.

[00:23:04]Sokan ugye a befektetést is úgy végzik, hogy nem értékpapíroznak, nem állampapíroznak, hanem van egy eurószámlájuk, meg egy forintzámlájuk, vesznek, eladnak, amikor jónak látják.

[00:23:19]Most egy lakossági befektetőnek az elmúlt pár hónap ilyen szempontból nem volt szerencsés, ha az euro forint devizapárral dolgozott, ugye ha jól gondolom, ugye 363 a mai árfolyam, ami ilyen három, hát ugye 400 fölött is voltunk fél évvel ezelőtt, hogyha valaki mondjuk ilyen 380 körül még arra számított, hogy tovább gyengül a forint, az most egy veszteségen ül éppen.

[00:23:41]Igen.

[00:23:41]Tehát ugye ebben van egy ilyen nagyon érdekes befektetői psziché, amit én is érzékelek, hogy gyakorlatilag az elmúlt 10-15 évben szerintem az lett a a konszenzus, hogy a forint az rendszerűen gyengül.

[00:23:55]Igen, de hát ez is volt a trend.

[00:23:58]Ez volt a trend kis szünetekkel egészen h n-ig nagyjából, ahol kicsit beállt a 390.

[00:24:05]Igen, ugye ott voltunk, volt még 25 elején, ha jól emlékszem, 410 környékén az árfolyam, de után de ugye a 24 vége 25 elejétől azért alapvetően egy erősödő forintárfolyam van, amiben nagyon nagy szerepe van a a jegybanki kamatpolitikának, tehát egy óvatos magas kamatszintet kínáló jegybanki politikának, ami emiatt sok külföldi tőkét tudott vonzani, ami segítette a forintárfilmet meg megfogni.

[00:24:32]Tehát ez ez mindenféleképpen ebből a szempontból a jegybank számlájára írandó.

[00:24:37]És szerintem ezek a reflexek talán most kezdenek majd kihalni vagy elgyengülni, mert ezek nagyon erős reflexekké váltak.

[00:24:47]Tehát amit szerintem te is említettél, és én is nagyon sok megtakarítónál látok, hogyha egy picit erősödött a forint, akkor azonnal mindenki devizát vett, mert előbb utóbb majd úgyis újra gyengülni fog a forint, satöbbi, satöbbi.

[00:25:01]Ezér egyébként ez az elmúlt 10-15 év is azért ennél összetettebb, mert hogyha azt néztük, hogy egyébként mennyit gyengül a forint, vagy mennyit gyengült mondjuk éves átlagban a forint, akkor az nagyjából olyan éves átlagban olyan 2% körül volt az elmúlt 20 évben.

[00:25:17]Ez persze nem úgy volt 2%, hogy minden évben 2%, hanem néha egy semmi, néha egy pici erősödés, aztán meg egy 5-10%-os gyengülés.

[00:25:25]éves ázám, ami eli azokat a fontos momentumokat, amikén szerintem mindenki emlékszik és emiattakult ki ez a psziché, hog hogy voltak olyan periódusok, amikor rövid idő alatt sokat gyengült a forint, de az éves átlagos gyengülésmértéke az mindenesetre 2% körül volt az elmúlt 20 évben.

[00:25:39]Úgy, hogy egyébként a magyar eszközök, lásd az említett magasabb kamat környezet a Nyugat-Európához képest, az jellemzően éves átlagban 4% plusz hozamot adott a forinteszközöknek.

[00:25:53]Tehát az elmúlt 20 évre sem volt igaz az, hogy jó volt devizamegtakarításban ülni, annak ellenére, hogy a forint folyamatosan gyengült, mert a magyar eszközöknek, például a magyar állampapíroknak a kamatelőnye, a hozamelőnye az magasabb volt, mint ez a ez az éves átlagos forintgyengülés.

[00:26:09]Csak ugye senki nem az éves átlagokra emlékszik, meg azokkal gondolkozik, hanem azokra a periódusokra, azokra a stresszperiódusokra, amikor valami válság volt, és gyorsan sokat gyengült a forint.

[00:26:20]Tehát ez a ez a kollektív tudat vagy kollektív állapot, amiben nagyon sok megtakarító van, hogy a forint mindig trendszerűen gyengül.

[00:26:29]Ez azt gondolom, hogy ez most kezdett el megváltozni az elmúlt egy évben, és ez a ez az áprilisi változás, ez biztos, hogy egy újabb lökés lesz abból a szempontból, hogy ezt ezt sokan újra gondolják.

[00:26:42]Tehát nagyon sokan, pláne egyébként, hogyha a dolog az elkezd majd menni még jobban a az euró csatlakozás irányába, akkor szerintem ezt nagyon sokan, hogy mondjam, újraértékelik majd magukban, mert egyébként a különösen a vagyonos megtakarító körében nagyon jellemző az, hogy hogy viszonylag magas devizahányaddal futnak a a megtakarítási portfóliokon belül.

[00:27:05]És ezt szerintem nagyon sokaknak át kell majd gondolni.

[00:27:11]És és egy picit az a jegybanknak is már az elmúlt két évben az volt a a célja, hogy ezt a mít mítoszt kiölje, hogy a forint állandóan gyengül.

[00:27:19]ugye én neki a magyar a magas kamatszint volt az eszköze, és most nyilván az eurocsatlakozás potenciális eurocsatlakozás belevegtetése is ezt a célt szolgálja, hogy hogy ezeket az ilyen mélyen begyökerezett dolgokat megpróbálja megfordítani.

[00:27:34]Ez egy ez egy nagyon komoly ilyen mentális váltás lenne a magyar megtakarítói közegben, hogy a forintról ne úgy gondolkozzunk, mint egy volatilist rendszerűen gyengülöd revizáról.

[00:27:42]Az ideális állapot az lenne, hogyha egy stabil devizaként tudnánk erre gondolni, és akkor ez az egész miben takarítsunk meg, meg mikor vegyük meg a nyaralásra az eurót, mikor fedezze le egy export a devizakített egységét játék ez sokkal inkább hát hátrébb tudna szorulni.

[00:27:56]Itt el is mondtad, hogy a Tiszának a tervei a deviza befektetők számára akkor milyen irányba mutat?

[00:28:04]Ugye az euró bevezetés irányába mutat.

[00:28:06]Csak a technikai kérdés, hogy ha valaki itt Magyarországon Euróba fektetett be, mondjuk a ti alapjaitokat, hogyha nézzük, ezek mögött le van fedezve az árfolyam különbség, vagy ilyen is van, meg olyan is van, van tisztán euró.

[00:28:20]Ez változó, tehát ez abszolút például a befektetési alapoknál jellemzően van egy úgynevezett ilyen befektetési politika dokumentum, ami ami egész pontosan leírja, hogy az a egy ad egy adott alap milyen stratégiával fut, különösen abból a szempontból, hogy deviza fedezési stratégia szempontjából hogyan működik.

[00:28:38]Ebből ebből a szempontból teljesen változó a kép, de ugye ebből is ugye látszódik az a ciklus, amit amit beszéltünk, hogy a hogy egészen nem tudom 24 végéig szinte mindenki a tudatosan kereste a devizakitettséget, tudatosan kereste az olyan alapokat, amik amik fedezetlen euró vagy dolláros kitettséget adtak.

[00:28:56]És ugye azért 25 eleje óta meg meg egy picit másról másról szól a világ.

[00:29:01]Szóval akkor ezt valószínűleg elengedhetjük majd ezt a velünk élő forint gyengülés tudatunkat, ami ami amit eddig láttunk itt az elmúlt években.

[00:29:11]Hát a a tudatot azt az azt szerintem mivel nagyon, hogy mondjam, ilyen sebek meg stresszperiódusok alakították ki, szerintem nem lesz nem könnyű elengedni, meg nem gyors lesz az elengedésen.

[00:29:24]Oké.

[00:29:24]De de ez ez az egyik ilyen szerintem ilyen legfontosabb feladat megtakarítóként, amiket beszéltünk, hogy hogy egyáltalán ha van pénzünk, az ne befektetlenül heverjen.

[00:29:35]Ha befektetjük, akkor akkor azt tudatosan tegyük, adóhatékonyan.

[00:29:37]A másik meg az, hogy hogy ezeket az ilyen mítoszokat, ezeket kezdjük így átrajzolni a fel fejünkben.

[00:29:45]És ugye az egyik ilyen az nyilván a forintnak a a viselkedése.

[00:29:51]Ühüm.

[00:29:51]Jó, menjünk tovább.

[00:29:51]Mielőtt rátérünk a részvényekre, még van egy eszköz a magyar lakosság szempontjából.

[00:29:58]Szerintem az kicsit olyan irreleváns, vagy nem tudom, hogy ez külföldön is így van-e.

[00:30:01]Ugye beszéltünk a magyar állampapíról, ami szintén egy ilyen hitelviszonyt megtestesítő dolog, egy kötvény, magyar állam kötvénye.

[00:30:06]Van ne is van a nevében, de a vállalati kötvények az talán nem a lakosság fókuszában lévő befektetési eszköz.

[00:30:12]Nem tudom, te mit tapasztalsz, mennyire népszerű.

[00:30:16]Ismerik-e ezt a terméket, hogy néz ki most, és mi várható esetleg ezen a területen szerinted?

[00:30:23]Nem igazán alakult ki Magyarországon vállati kötvénypiac.

[00:30:28]Ez a tengeren túlon egy nagyon élink, nagyon nagy piac.

[00:30:34]Nagyon nagy forrásbevonásokkal, komoly másodpiaccal.

[00:30:41]viszonylag élénk, de már kisebb piac Nyugat-Európában is.

[00:30:43]Magyarországon ez valahogy nem nem alakult ki.

[00:30:46]Ugye erre voltak próbálkozások, hogy ebbe a piacba életet leheljen például egy jegybanki közreműködéssel történő kötvényprogram, de de igazából ezt nem nagyon ötak rá.

[00:31:01]Igen.

[00:31:01]Tehát a a, hogy mondjam, az átlagos lakossági befektető vagy az átlagos magyar megtakarító ezzel az eszközosztályal igazából nem nagyon Ühüm.

[00:31:12]Nem nagyon találkozik.

[00:31:12]ahol találkozhat, ugye az az említett ilyen befektetési alapok kategória.

[00:31:16]Vannak vannak olyan befektetési alapok, amik amik kimondottan tudatosan akár önállóan válati kötvénykitettségeket adnak, vagy például olyan olyan kötvénypiaci stratégiákat folytatnak, ahol az állampapírok mellett megjelennek a vállalati kötvények is, és egy picit javítják a, hogy mondjam, a portfóliónak a a hozompotenciáját.

[00:31:34]Tehát ilyen alapok vannak a a mi kínálatunkban is.

[00:31:39]Talán így közvetetten megjelennek mint eszközök.

[00:31:42]Közvetlenül ez ez egy nagyon pici nem igazán működő alacsony likviditású piac maradt.

[00:31:52]Sokkal inkább látom azt, hogy akkor már inkább a magyar blue chip részvényeket vagy részvények felé mozdulnak el a lakossági befektetők, mints mondjuk a ugyanezeknek a cégeknek MOL, OTP a kötvényeit néznék meg.

[00:32:06]Ugye akkor a kötvényt szerintem hagyjuk is, mert annyira pici ez a réteg, aki ezt választotta, és nem is látom, hogy a Tisza gazdasági tervei között ez lényeges változást hozza.

[00:32:16]Ellenben a részvénypiacon hát azért van átrendeződés, azt mondhatjuk.

[00:32:23]Amit látunk ugye, hogy ketté szakadt a a magyar hát ott talán a blue chip részvények környéki réteg.

[00:32:30]Egyrészt a sajtóban ner részvényekként emlegetett papírokra, meg a hagyományos már a Fidesz előtt is létező cégek részvényeire.

[00:32:42]Mit látunk ebben a két csoportban?

[00:32:46]Hadd hadd adjak egy kis kontext.

[00:32:46]Jó, mert mert szerintem az elmúlt három- négy év azért fontos.

[00:32:51]Ö volt egy orosz-ukrán háború előtti világ, és van és van egy orosz-ukrán háború utáni világ.

[00:33:05]egyébként a magyar részvénypiacra, mint úgynevezett ilyen középkelet-európai vagy feltörekvő piaci részvénypiacra mindig is igaz volt az, hogy hogy olcsóbb volt mint mondjuk a nyugat-európai vagy az amerikai részvénypiac.

[00:33:18]Ugye van ez a szokásos ilyen feltörekvőpiaci diszkont.

[00:33:25]Ez fakad abból, hogy nagyobb a kockázat nagyobb.

[00:33:26]Pontosan nagyobb a kockázat.

[00:33:26]ö jogi kockázat, likviditási kockázat, céges működésekhez kapcsolódó kockázatok, satöbbi, satöbbi.

[00:33:33]Ugye amiben ez nagyot változott, az, hogy ennek a diszkonnak a mértéke az nagyon-nagyon kitult a a háború után.

[00:33:43]Egyrészt közvetlen okok miatt is, tehát hogy van olyan a magyar piacon is számos cég, nagy cég is, akinek a a ukrán vagy orosz kitettsége van, de még nagyobb ok volt az, hogy egész egyszerűen a külföldi tőke számára, ami azért még mindig a magyar részvénypiac irányát eldönti, az régió utcakkum pak egy sokkal kockázatosabb világ lett, és nagyon sok tőkét csoportosítottak át a közép-kelet-európai régióból.

[00:34:11]ból más piacok felé.

[00:34:13]Ezek ilyen vállalati intézményi befektetők, a nagy nyugdíjpénztárak, a nagy alapítványok, a nagy intézményi befekt bevásárolnak mondjuk OTP-ből, MOLból, Richtterből, hát inkább kiszálltak.

[00:34:22]Ugye az orosz-ukrán háború utáni időszak az pont az volt, hogy a lengyel piacon, a magyar piacon, az összes térségbeli piacon ez nagyon érzékelhető volt, hogy a külföldi befektetők tőkekivonással reagáltak.

[00:34:32]És ez a diszkont, ami korábban is megvolt, az sokkal nagyobb mértékű lett.

[00:34:37]Az elmúlt és bocsánat, hogy így hosszan vagy messziről kezdem, csak szerintem ez egy fontos ilyen előzménysor.

[00:34:47]Az elmúlt két-három év az arról szólt, hogy egy nagyon olcsóvá váló régiót elkezdenek újra megtalálni a befektetők.

[00:34:56]Az elmúlt két-három évben már a magyar részvénypiac is, a lengyel részvénypiac is összességében ezek a térségünkben lévő részvénypiacok kimondottan jól teljesítettek.

[00:35:04]Elkezdett vissza szivárogni a tőke, elkezdtek nagyon jó árfolyamteljesítmények lenni.

[00:35:13]Ennek alapvetően volt egy olyan oka, hogy hogy az időről időre a piac azért elkezdett optimistább lenni a az esetleges tűzszünet vagy tartós tűzszünet vagy béke kilátásait illetően is.

[00:35:23]De ami szerintem ennél fontosabb az, hogy hogy a térségbeli cégek kimondottan jó teljesítményt nyújtottak vállalati profitabilitás szempontjából.

[00:35:32]Tehát el elindultunk egy olyan állapotból, ahol ezek a a részvénypiacok nagyon olcsóak voltak.

[00:35:37]a cégeket igazán tartósan nem ütötte meg a háború.

[00:35:40]Tehát a vállalati profitabilitások kimondottan gyorsan helyre álltak, és az elmúlt két-három évben kimondottan jól alakulnak, és elkezd visszamo a külföldi tőke a lengyelpiacra is, a magyar piacra is, satöbbi.

[00:35:54]Tehát amit mondjuk a a Buxnál, a magyar részvény részvényindexnél látunk, vagy akár csak az OTP árfolyamában, az alapvetően ez a meghatározó folyamat az elmúlt három-négy évben.

[00:36:04]És akkor ugye ide ide ér el a az április.

[00:36:11]És ugye ezt a, hogy mondjam, ennek a két csoportnak, amit te említettél, a viselkedése szerintem mindig is különböző volt, mert ugye a a részvények és a hagyományos Igen.

[00:36:21]t a hagyományos nagy blueeknél ugye alapvetően mindig azt gondolom, hogy hogy jelentős volt a hazai befektetők mellett a külföldi intézményi befektetőknek a jelenléte, akik akik érzékenyen reagáltak ilyen akár ilyen régiós trendekre, de alapvetően a vállalatók üzleti modelljeibe fektették, hogyha azt látták, hogy ezeknek a cégeknek a profitabilitása javul, akkor akkor ezeket ezeket a cégeket megvásárolták.

[00:36:44]Ugye a második körben szerintem mindig erősebb volt a magyar kisbefektetői jelenlét.

[00:36:49]sokkal kisebb, vagy akár abszolút nem létező volt a külföldi intézményi tőkének a jelenléte.

[00:36:57]És mindig is azért szerintem ez ez a befektetők, inkább azt mondanám, hogy spekulánsok fejében ezeket ezeknek a részvényeknek a a sorsa, az valamennyire hozzá volt kapcsolva a a gazdasági vagy politikai gazdaságpolitikai környezet alakulás alakulásához.

[00:37:15]Látszódik az, hogy ugye a az a világ, amit a gazdasági fundamentumok meg a külföldi tőke mozgat, az nagyon pozitívan reagál a a áprilisi választásokra.

[00:37:24]Ugyebár ebből a szempontból is azért van jó pár nyitott kérdés, volt egy nagy kezdeti emelkedés, amit azóta inkább lecsorgás jellemez.

[00:37:34]Tehát ugye itt azért nagyon sok kérdés nyitva van még.

[00:37:38]A második körben pedig szerintem teljesen újra rajzolódnak a a fundamentumok, és ugye egyáltalán azt próbálják a az ezekkel a részvényekkel foglalkozók belőni, hogy ezek a fundamentumok mekkora mértékben rajzolódtak rajzolódtak újra.

[00:37:56]A ez a ez a teljesen megváltozott környezetben ezek a ezeknek a cégeknek a sorsa mi lesz?

[00:38:03]Csak, hogy értsék a nézők, ugye Opus, Forg, MBH Bank, nem tudom itt.

[00:38:07]Ezeket hívjuk így összefoglalóan.

[00:38:12]Igen.

[00:38:12]Ezeket a ezeket a ezeket a papírokat hívja így összefogva néven a piac.

[00:38:17]Nekem egyébként az a meggyőződésem, vagy inkább az a az a javaslatom, hogyha szabad ezt a szót használni ezeknek a részvényeknek a kapcsán, hogy hogy ez nagyon spekulatív terep lett szerintem most.

[00:38:30]Tehát pláne ugye az egész beszélgetést onnan indítottuk, hogy tudatos befektetősi, tudatos megtakarítói döntések.

[00:38:37]A világ az nagy, rengeteg részvény van.

[00:38:40]Ugye Amerikában van 4000 részvény, 5000 ETF, Magyarországon is van rengeteg szuper jó befektetési alap és nagy részvényből is pár.

[00:38:49]Ö ezek aki aki arról gondolkozik, hogy egy meg tudatos megtakarítási vagy befektetési portfóliót építsen, szerintem nyugodtan megengedheti magának azt a luxust, hogy nem spekulál ilyen jellegű részvényekkel most, és nem próbálja ki kitalálni azt, hogy ezeknek a a cégeknek az üzleti módelje az sérült-e vagy nem sérült.

[00:39:06]Hogyha sérült, akkor 20%-os vagy 50%-os árfolyamesést indoklóér mértékben sérült.

[00:39:12]Tehát szerintem az a az a közeg, akihez mit most beszélni próbálunk, én azt gondolom, hogy ők szerintem akkor járnak aan, hogyha azt mondják, hogy ez egy nagyon spekulatív világ.

[00:39:23]Ez távolság és és távolságtartással kezelik.

[00:39:26]Igen.

[00:39:28]Tehát spekulatív eszközből is rengeteg van.

[00:39:34]Ezt ezt nem nem szerintem egy nem nem kell magunkra húzni azt a döntést, hogy ezt most megpróbáljuk kitalálni, hogy ezek ezek ezek esni fognak-e még, vagy már eleget estek.

[00:39:44]Veszélyes játéknak.

[00:39:45]Ez ez nagyon ez egy nagyon kockázatos világ, amiből szerintem egész egyszerűen a legegyszerűbb döntés, hogyha az ember azt mondja, mint megtakarító, hogy ezzel a világgal nem foglalkozik.

[00:39:55]Akkor nyissuk ki a kaput, hiszen egy magyar lakossági befektetőnek nem kell az országon belüli eszközök közül válogatnia kizárólag.

[00:40:01]Gyakorlatilag, hogyha a részvényeket nézzük, akkor a világ bármely pontján tud vásárolni, akár bankokon keresztül, külső szolgáltatókon keresztül.

[00:40:13]Anélkül, hogy most ráböknénk egy cégnek a részvényeire, mit látsz a globális folyamatokban?

[00:40:21]Melyek azok a szektorok, iparágak, akár ezen keresztül cégek, amik nehézségben vannak, mik azok, amik szárnyalnak, miben látszetleg potenciált a jövőre nézve?

[00:40:34]Hát az elmúlt éveknek a nagy sztorija az az amerikai piac, az amerikai részvények, nagy amerikai technológiai, elsősorban technészek.

[00:40:47]Igen, tehát ez ez 5-10 éve biztos zajlik az amerikai piac nagyon látványos felülteljesítése.

[00:40:54]Tehát a fő sztori az abszolút ez volt.

[00:40:56]Ugye ebből a szempontból is érdekes volt 24-25, mert ugye elkezdett Európa viszonylag jól teljesíteni.

[00:41:01]Ugye itt a trumpi vámok bevezetését megelőző időszakban meg illetve azt követően is Európa, amikor picit úgy úgy tűnt úgy tűnt, hogy jobban a saját lábára áll, nagyópai gazdaságokban is érkezhet, költségvetési stimulus, satöbbi, satöbbi, elkezdtek a az európai részvények is is kimondottan jól teljesíteni.

[00:41:27]A de a nagy trend az alapvetően Amerikáról meg a technológiai szektorról szólt.

[00:41:35]Úgy amikor szerintem azt mondja valaki, hogy hogy külföldi részvénybefektetés, akkor én nem javasolnám azt, hogy valaki egyedi részvényekkel foglalkozzon.

[00:41:42]Ög ahhoz nagyon sok erőforrás meg idő kéne, ha nincs tapasztalata, ha nincs tapasztalata, ugye, mert az túlzottan koncentrált kockázat, tehát minden olyan eszköz, mint például a befektetési alapok, amik amik egy értékpapírba csomagolnak adott esetben több 100 részvényt, porlasztva a kockázatokat, az talán, hogy mondjam, testhez állóbb megoldás lehet alapvetően a lakossági megtakarítóknak.

[00:42:12]És ugye ebbe a képbe jön be az a helyzet, hogy hogy március február vége, március eleje óta áll a áll a bál a közelkeleten, és van egy van egy háborús feszültség, ahol ahol két fronton két fronton, ahol hol hol aktívabb, vagy hol kevésbé aktív a a aktívan zajlanak a zsesemények.

[00:42:35]Mindenesetre komoly piaci hatásai vannak.

[00:42:37]Tehát a a gazdaságok alapvetően a az iráni konfliktus előtt egy viszonylag jó állapotban voltak.

[00:42:44]A növekedés nem volt túl erős ugyan globálisan, de nem volt gyengeen.

[00:42:52]A növekedést nagyon nagyban hajtja az erős amerikai fogyasztó mellett a a technológiai szektorban zajló hatalmas beruházási hullám.

[00:43:06]Itt egészen elképesztő számok repkednek egyébként.

[00:43:09]Évi 56 700 milliárd dollárt ruház be az a pár nagy cég per pillanat a mesterséges intelligenciához kapcsolódó forradalomba.

[00:43:23]Ami szintén egy nagyon komoly húzóerő a gazdasági növekedés szempontjából.

[00:43:29]A az infláció a a covid meg a háborúsokot követő időszakból nagyjából normalizálódott.

[00:43:35]a jegybankok tudtak akkor megemelt kamat szinteket csökkenteni.

[00:43:39]Nyilván rengeteg konfliktus volt, vámó kérdés, kínaú egymásnak, fesz feszülés satöbbi, de összességében ez egy ilyen relatíve elfogadható világ volt, amit a részvénypiacok nagyon szerettek is.

[00:43:54]Tehát nem csoda, hogy egyébként történelmi csúcsokon volt a a legtöbb részvénypiaci index 25 végén, 26 elején.

[00:44:04]És ugye nagyon nagy kérdés, hogy ez a ez a konfliktus, és ugye elsősorban azok a csatornák, amik keresztül tud ártani, és ugye itt nyilvánvalóan az energiaárak felrobbanása a legkomolyabb kockázat, az mennyire lesz mennyire lesz tartós.

[00:44:17]Most ha megnézzük a részvénypiacok teljesítményét az elmúlt pár hétben, ott ott még mindig az a bizakodás, hogy ez nem lesz egy egy tartós negatív hatás.

[00:44:25]Tehát az amerikai részvénypiac márciusban esett egy nagyot, de az gyakorlatilag már a teljes mértékben ledolgozta, és újra történelmi csúcson vannak az amerikai részvényindexek.

[00:44:37]A az európai részvénypiacok is az esésük egy érezhető részét le tudták dolgozni.

[00:44:42]Ugye a fő kockázat most az, hogy hogy ez a konfliktus nem rendeződik.

[00:44:45]rövid időn belül az energiaárak és egyébként pár olyan más nyersanyag, ami még a globális ipar szempontjából fontos és áthalad ezen a kis szűk szoroson, ezeknek a az árai tartósan magasan maradnak, és ez azért nagyon látványosan meg tudja fogni a a növekedést, és nagyon nehéz helyzetbe tudja hozni adott esetben a jegybankokat is, ugye, mert egyszerre tud inflációs sokkot és lassú növekedést csinálni, amire a jegybankok oknak nincs könnyű válasza, mert ugye a magas infláció miatt alapvetően kamatokat kéne emelni, a lassú növekedésen meg kamatvágásokkal tudnának segíteni.

[00:45:22]Tehát az a koordinátarendszer, amiben a jegybankok mozognak, és amiben ügyesen kell egyensúlyozniuk, az ilyen helyzetekben ellentétes m egymással szemben álló, konfliktusban álló jelzéseket küld.

[00:45:36]Tehát ez egy ez a ez a ez a világ ez el tud romlani relatíve gyorsan és könnyen, hogyha az energiárak magasan marad, mert hogy az mindent húz magával gyakorlatilag legyen az akár a pénzügyi szektor, a logisztika és sorolhatnánk.

[00:45:54]Igen, igen.

[00:45:55]Na most a Tiszának nyilván a Tisza gazdaságpolitikájának a tengeren túli részvényekre vajmi kevés hatása van, pláne ilyen események mellett, hogyha a hazai viszonyokat nézzük, a hazai részvényekre egyébként ez gyakorol valamilyen hatást?

[00:46:09]Láttál a tervek között olyat, ami mondjuk ehhez kapcsolódik?

[00:46:17]Most a kormány oldaláról érkező tervekre gondolsz, vagy magára a hatásokra?

[00:46:22]A Tisza gazdaság tervei között felvázol dolgok.

[00:46:25]Láttál-e olyat, ami mondjuk kihat a magyar részvényekre?

[00:46:27]Hogyha lakossági befektető valaki, akkor mit lát, miben bízik ebben a kérdésben?

[00:46:35]Hát itt azért rengeteg kérdés van.

[00:46:37]Ühüm.

[00:46:38]De akkor nem a Tisza lesz a meghatározó ebben, hanem inkább a globális folyamatot, nem?

[00:46:42]Igen, hát inkább azt mondom, hogy a kettőnek a kettőnek a kombinációja, de hogyha hogyha azt kéne mondani, hogy a két hatás közül melyik az erősebb, akkor azért Magyarországon, mint egy kis nyitott gazdaság, általában a globális hatások szoktak a legerősebbek lenni.

[00:46:55]Tehát azt nagyon nehezen látja az ember befektetőként, hogy a világban nagyon elromlik minden, de a magyar gazdaságpolitika egy nagyon jó irányba áll, akkor azt azt azt mindenféle bukkanó nélkül lehoznák lehoznának egy ilyen környezetet a magyar eszközök vagy a magyar részének.

[00:47:13]Tehát a globális hatások azok mindig mindig erősebbek.

[00:47:15]Igen.

[00:47:17]Erősebb.

[00:47:17]Ha mondjuk egy hazai hatást kellene említeni, gondolok arra, hogy ugye évek óta elmaradnak a beruházások Magyarországon.

[00:47:24]hogyha és ebben láttam a tervek között olyan fordulatot, amit szeretne a Tisza megugrani, ha mondjuk a magyar cégek és a a magyar tőzsdén jelenlévő cégek is tudnak beruházni, az növelheti mondjuk az értéküket.

[00:47:42]Az abszolút.

[00:47:42]Igen.

[00:47:42]Tehát ugye a a magyar gazdaságnak az egyik legnagyobb kihívása az az, hogy hogyan tudunk egy magasabb növekedési pályára kerülni.

[00:47:47]hogyha a gazdaság növekszik, akkor nem csak a tölzsdén lévő vállalatok, hanem valamennyi a magyar gazdaságban működő vállalat egy sokkal jobb gazdasági környezetben van.

[00:47:55]Tehát ugye a a dilemma az pont az, hogy ebből a gyakorlatilag az elmúlt három évben stagnáló gazdaságból hogyan lehet egy újra növekvő gazdaságot csinálni.

[00:48:04]És ugye ez egy nagyon-nagyon összetett kérdés, mert szerintem legalább van három tényező, amiről kell ennek kapcsán beszélni.

[00:48:11]Az egyik az, hogy rövidtávon mit kell mit lehet csinálni.

[00:48:15]A második azok a hosszútávú ilyen strukturális problémák.

[00:48:20]A harmadik pedig az uniós forrásoknak a kérdésköre, hogyha ezekhez újra hozzáfér a magyar gazdaság, akkor ez mennyit tud lökni?

[00:48:25]Ugye a magyar gazdaság az megoldatlan strukturális problémákkal, rövidtávú, rossz belenyúlásokkal, uniós források nélkül csinálta azt, amit csinált az elmúlt három évben.

[00:48:40]Ugye ezen a mind a hármon lehet változtatni.

[00:48:47]rövidt távon ugye az, hogy maga, hogy működjön a piac különféle ilyen piac piaci beavatkozásoknak a a versenyszellemnek, a bizalmi színnek az emelése önmagában gyorsan tudhatni, de nem oldja meg a hosszútávú strukturális problémákat.

[00:49:04]Lásd magyar KKV szektor termelékenységi problémája, oktatáshelyzete, egészségügyhelyzete tud.

[00:49:12]Ugye ezt ez egy ez egy ez egy nagyon nehéz kutatásfejlesztés, magasabbásfejlesztés, hogyan lesz a magyar gazdaság egy kerül egy magasabb hozzáadott értékű termelési struktúrába.

[00:49:22]Tehát ezek ezek iszonyatosan nehéz megkomplex kérdések.

[00:49:27]Én egyelőre azt látom, hogy a hogy az új politikai vezetés ezekkel a problémákkal tisztában van, de ezeket megoldani nagyon-nagyon nehéz.

[00:49:35]Itt ugye rövidtávon inkább szerintem a a hangsúly egyrészt az nagyon látványos, hogy az uniós források hazahozatalán lesz, illetve ezeken a rövidtávú, alapvetően bizalmat erősítő szempontokon.

[00:49:48]Mind a kettő egyébként nem elbagatelizálandó, tehát hogyha ezeket sikerül jó irányba állítani, akkor akkor ha az idei évben már nagy csodára nem is lehet számítani, de azért a piac azt várja, hogy a jövő évben újra lehet akár egy 3% körüli növekedés is a Magyarországon.

[00:50:09]Ugye ezen nyilván az uniós források is nagyon sokat tudnak segíteni.

[00:50:15]Csak ha a kohéziós és a helyreállítási alapot nézzük, akkor az nagyságrend egy ilyen 17 milliárd eurónyi potenciális forrás, ami be tud jönni a magyar gazdaságba.

[00:50:27]Ugye GDP arányosan ez is közel egy ilyen 7%-os ö forrás, aminek a döntő része ráadás ugye vissza nem térítendő ö forrás, de ugye a a hosszútávú problémáknak a a megoldása az egy nagyon-nagyon kemény dió lesz.

[00:50:43]Tehát én én azt érzem sok gazdasági elellemzőn is, meg magamon is, hogy picit egy ilyen személyesebb szálat is elmeséljek neked, hogy hogy az emberben ilyen különféle érzelmek bolyonganak, ugye nagyon nehéz most szétválasztani a a hogy mondjam, a az öröm érzését, a felszabadultság érzését adott esetben mondjuk a a attól, hogy ebből mennyi mennyi optimizmus kell, hogy adódjon, vagy mennyi meg megalapozott ott derű belátás a jövőt illetően azért az az látszódik szerintem a gazdasági élet szereplőiben, hogy hogy nagyon sokan optimisták és és érzékelik azt, hogy mondjuk a a piaci logika visszatérése vagy a bizalmi szint megemelkedése már rövid távon hogyan tudja ledobni ezt az óommellényt, amiben futott a magyar gazdaság a válláról, de szerintem azt azt nem szabad elfelejtani, hogy a hosszútávú ilyen strukturális problémák, amik között amiket te is említettél, azoknak a megoldása azért nagyon-nagyon nagyon-nagyon nehéz lesz.

[00:51:48]Utolsó részünkben nem tudok elmenni olyan eszközök mellett, meg a kommentelők is szétszednének minket, hogyha nem beszélnénk még ingatlanról, aranyról és hát a kriptovalutákról, aminek hát itt az elmúlt évtizedben mondhatjuk, hogy eléggé nagy lett a keretje itt Magyarországon is.

[00:52:05]Mennyire érdek egyrészt a bizonytalan helyzet, amit itt láttunk a globális gazdaságban az elmúlt években, mennyire tolta a lakosságot a hagyományosan ilyen menekülő eszközként ismert ingatlan és arany irányba, illetve a magyar lakosság mennyire nyitott a kriptovaluták felé?

[00:52:26]Nem tudtam még olyan műsort csinálni ebben a témában, ahol a kommentek ne hozták volna fel, hogy de hát csak a bitcoint kellett volna, és akkor nézd meg, hogy hol tartanánk.

[00:52:33]Bár most ránéztem az árfolyamra, azért esik mondjuk 2025 szeptembere óta.

[00:52:37]Ebben a három eszközben is válasszuk ketté, vagy akár háromban, mert nem ugyanaz.

[00:52:42]Itt mit látsz?

[00:52:46]Hát a legmegalapozottabban, azt valószínűleg azt látom, hogy a kommentelőid és a kriptóbefektetők között nagy az átfedés, mert szerintem közel sincs annyi kriptó befektető Magyarországon, amennyivel te a kommentekbe találkozol.

[00:52:58]Aha.

[00:52:58]Tehát én azt érzem azért alap között nem az igen hogy ez egy réteg, egy jól meghatározható vagy körülírható egyébként mondjuk a kommentelésbe is aktív társadalmi réteget talált el.

[00:53:07]Mind a három picit más sztori.

[00:53:11]Ugye a magyar ingatlanpiac egy hatalmas felfutáson van túl.

[00:53:18]túl igen.

[00:53:18]A az 2017-18-tól kezdődően gyakorlatilag akár Budapestet nézzük, akár vidéket, a lakóingatlanok árai nagyságrendileg megtriplázódtak.

[00:53:32]Hát és ebben azért a tavalyi év és az otthonstart program jelentős elem volt.

[00:53:36]Ebben ebben nagyon nagy hátszél volt a elsősorban az, hogy az infláció elől, a maga a magas infláció elől sokan, akiknek megtakarításuk volt ebbe az eszközosztályba menekültek.

[00:53:47]illetve folyamatosan érkeztek azok a különféle gazdaságpolitikai csomagok is, amiket említesz, amik folyamatosan a keresleti oldalt generálták anélkül, hogy igazából a kínálati oldalon érdemi változás történt volna.

[00:54:03]Az elmúlt időszakban egyébként az ingatlanpiacon is érződik bizonyos lassulás, tehát ahol szerintem majd ahol, hogy mondjam, ahol ahol nagyon el van csúszva egy irányba talán.

[00:54:18]Egészségtelenül egy irányba a fejek a gondolkodás az a deviza mellett a a magyar ingatlanpiac.

[00:54:23]Szerintem is nagyon magasak a devizesúlyok a a megtakarítási portfélokban sok esetben, és nagyon magas teljes megtakarításon belül az ingatlanarány nagyon sok megtakarítana.

[00:54:35]Ugye itt úgy picit ez ellentéte van, mint a forinnál, ahol ahol mindenkinek az volt a képe, hogy az mindig gyengülni fog.

[00:54:41]Az ingatlanokról kezdett kialakulni az a kép, hogy azok biztosan mindig minden környezetben emelkednek.

[00:54:44]azért ez Magyarországon is megnézve az árfolyam idősorokat, ez ez ugye nem így van.

[00:54:50]És ugye pláne nem így van, hogyha az ember nemzetközi példákat néz.

[00:54:55]Tehát az ingatlanpiac nem lett extrém módon drága nemzetközi összehasonlításban, de egy nagyon nagy emelkedésem van túl, és szerintem sokkal sokan gondolják alacsonyabb kockázatúnak annál, mint amennyire valójában.

[00:55:12]Tehát ezt szerintem érdemes átértékelni.

[00:55:16]Itt most vegyük kettő azt, aki befektető, aki ingatlan befektető, meg aki a saját lakását, az otthonát érti az ingatlan alatt, mert ott nyilván nem választás, nem?

[00:55:27]Tehát az ingatlan befekt, az ingatlan mint befektetési eszközről beszélünk, amikor valaki a második, harmadik, negyedik.

[00:55:32]Szóval, hogy te nagyobb kockázatot látsz ebben, mint amekkorát az ügyfelek általában.

[00:55:37]Igen.

[00:55:37]Tehát, hogy szerintem a a forintnak a pont az ellentétes képe van.

[00:55:40]Ü az ingatlanokról azt gondolják az emberek jelenleg az elmúlt hét-nyolc év alapján, hogy ezek ezek bármilyen piaci környezet van, ezek ezek felfelé fognak menni.

[00:55:48]Hát de legalább azt gondolják, hogy értékálló.

[00:55:51]Igen, ami ami nagyjából igaz is.

[00:55:51]Tehát mondjuk, hogyha amerikai ingatlanpiacot nézünk, ahol nem tudom én vannak 100-150 éves idősoraink, nagyjából ez az értékállóság tükröződik, csak szerintem ennél a hazai befektetőnek ennél vérmesebb reményei vannak, és az ingatlanoktól nem értékállóságot, hanem az értékmegőrzés felett egy jelentős reálhozamot várnak, ami ami ami talán szerintem egy egy túlzottan optimista várakozás.

[00:56:21]A az arany, mint általad említett másik dolog, egy nagyon nagy árfolyamemelkedésen van túl.

[00:56:29]A fő meghatározó tényező ott szerintem elég egyértelműen az volt, hogy elkezdett több részre szakadni a világ.

[00:56:38]Tehát az arany árfolyama akkor indult meg, amikor egyrészt az orosz-ukrán háború után a nyugat-európai, amerikai pénzügyi rendszerben lévő orosz devizatartalékokat zárulttak.

[00:56:51]És utána ugye a trumpi gazdaságpolitikai meg geostratégiai fordulattal látszódott az is, hogy a hogy a világ elkezd több pólusúvá válni, és nagyon nagy aranykeresletet generált mindez a a nyugati szövetségi rendszeren kívüli megtakarítóktól, elsősorban nagy jegybankoktól, kínai jegybank és társai bevásároltak.

[00:57:14]Bevásároltak fizikai aranyból.

[00:57:14]Egész egyszerűen azért, mert azt nem lehet befagyasztani, ami az én szévemben van Kínán belül, ami az én szévemben van Moszkván belül vagy bármilyen olyan országban, ami egy más pólusban képzeli el magát, és nem az amerikai pólusban, vagy a nyugat-európai pólusban.

[00:57:32]Ez egy ez egy pár éve tartó nagyon erős fizikai aranykeresletet generált, és és ez a az arany nagyon jelentős árfolyam emelkedésében szerintem mindenféleképpen ez a főtényező.

[00:57:42]Ö, hogyha azt kérdezed, hogy ez ez megváltozik, akkor én azt gondolom, hogy nem.

[00:57:47]Tehát a világ azért amilyen irányba megy, az az inkább ez a több pólusúvá válás.

[00:57:52]Ö az egy nagy globalizált világ helyett inkább egy ilyen széttrezedett szövetségi rendszerekből álló világ, ebből adódóan széttrezedett pénzügyi rendszerekből álló világ is, ahol az arany mint egy mint egy tartalékeszköz, az szerintem sok államnak a gondolkodási logikájába illik.

[00:58:15]Én ott inkább optimista lennék, és nyilván nem egy hétről meg egy hónapról beszélünk, hanem a mi világunk, úgy amin befektetési alapkezelők minden ilyen befektetési döntés alapvetően inkább évekrőlől szól.

[00:58:28]Tehát egy olyan időtávon én az aranynak a helyét azt látom a a pénzügyi rendszerben, sőt még akár a jelenleginél hangsúlyosabb szerepét is látom.

[00:58:37]A kriptók pedig egy nagyon-nagyon összetett világ.

[00:58:43]Tehát ugye azt azt kérdezed, hogy hogy mi van a kriptókkal, melyik melyikről beszélünk?

[00:58:47]A bitcoinról, az eterről, a szevasz a Bitcoin, mert a kapitalizáció sokkal magasabb.

[00:58:53]Igen.

[00:58:53]Tehát én is azt gondolom, hogy hogy azért van pár olyan olyan kriptó, amiről a piac másképp beszél, mint a hogy mondjam, a komolytalanabbakról vagy a kisebbekről.

[00:59:02]És ugye igen, meg ugye egy külön világ ez a stable coin világ, ami egy teljesen más, hogy mondjam innováció és teljesen más funkció a pénzügyi rendszeren belül.

[00:59:14]egyébként egy nagyon-nagyon érdekes világ szintén, de mondjuk, hogyha csak a Bitcoinról Bitcoinról beszélünk, ott változatlanul érződik egy nagyon erős ciklikusság, tehát vannak nagy árfolyamfelfutások és utána nagy árfolyamesések, ami ami látványos azért, hogy a bitcoinnak a az intézményi elfogadottsága és ez egy ilyen csúnya szó javult az nagyon jelentősen javult.

[00:59:40]Hát mondjuk a Black Rock bevásárlás az sokat dobott rajta.

[00:59:44]Igen.

[00:59:44]Tehát az, hogy hogy ugye ez sokáig egy ilyen pénzügyi rendszeren kívüli egyébként tudatosan oda pozicionálta magát a a Bitcoin egy pénzügyi rendszeren kívüli valami ö bizonyos funkcióktal és ez az elmúlt két-három évben nagyon jelentősen változik.

[01:00:01]A pénzügyi rendszer, a hagyományos pénzügyi rendszer, amit egyébként a Bitcoin meg akart kerülni, az elkezdte a káblére ölelni a a bitcoint.

[01:00:09]tölzsdén kereskedett termékek jelentek meg alapok nem is szimpatikusabb befektetőknek a a hogy mondjam az az ős hardcore bitcoin rajongóknak nem mert ez nyilván az eredeti deklarált céllal szemben ellentételes de az hogy egyébként ezáltal hány potenciális befektetőt ér el maga a bitcoin mint termék és ezáltal hány potenciális vevő jelenik meg a bitcoin piacán az nagyon-nagyon nagyon-nagyon kitult az a vita szerintem nyitva van egyébként a bitcoin az digitális arany vagy sem, ugye azért a Bitcoin az, hogy mondjam, eléggé egy ilyen kamélezerűen megváltoztatta már az elmúlt 5-10 évben a narratíváját.

[01:00:50]Ugye először arról szólt, hogy az majd egy tranzakciós eszköz lesz.

[01:00:54]Quá azzal fogunk azzal fogunk fizetni.

[01:00:56]Ugye azért ez látszódott, hogy ez nem fog nem történt meg, és valószínűleg nem is fog megtörténni.

[01:01:01]egyrészt drága magának a rendszernek az üzemeltetése nem hatékony.

[01:01:06]És akkor utána jött ez a ez a narratíva, hogy viszont akkor a Bitcoin lesz az digitális arany, tehát egy ilyen egy ilyen tartalékeszközként jól fog viselkedni.

[01:01:16]Most ugye az elmúlt időszakban ez sok periódusban tesztelődhetett, sok sajnos sok háború volt, meg gazdaságpolitikai sok satöbbi.

[01:01:25]És azért a Bitcoin bizonyítványa ebből a szempontból szerintem vegyes.

[01:01:30]Lásd például az a az az időszak, amikor amikor a a mostani időszak, amikor egy nagyon komoly felfutást követen, van egy nagyon komoly korrekció.

[01:01:38]Tehát nem emlékszem pontosan, hogy hogy volt a Bitcoin teteje, de mondjuk 120000 dollár környékén és ugye ennek volt most 700 122260 és most tartunk 81000-nél, de mondjuk öt éve indult 58-ó.

[01:01:50]Igen.

[01:01:50]Igen.

[01:01:50]Tehát azért ezekbe a a hogy mondj ezekben az ilyen spekulatív kirázódási körökben nagy árfolyamesések vannak, de alapvetően nem esnek a korábbi ciklusok mélypontjai az árfolyamok.

[01:02:04]Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy hogy ez a digitális arany dolog az én fejemben még nyitva van, hogy ez mennyire fog működni tartósan.

[01:02:12]elsősorban azért, mert a Bitcoin is ez látszik pont az ilyen elmúlt hónapokhoz hasonló periódusokban, hogy nagyon sok a spekulatív tőke.

[01:02:18]Tehát nagyon sokan azért veszik meg a bitcoint, mert felment az árfolyama, és nem azért veszik meg, mert nem tudom én, pénzügyi rendszer anarchisták, és kimondottan a pénzügyi rendszeren kívül szeretnék tartani a pénzüket, hiszen akkor valószínűleg nem egy ETF-en, egy tőzsdén kereskedett alapon keresztül fektetnének a bitcoinba.

[01:02:36]Nagyon erős a spekulatív momentum.

[01:02:38]És az vonzó a hoam, hát a múltbeli hozam.

[01:02:40]múltbam igen.

[01:02:42]Tehát a a múltberi árfolyam gyors emelkedése az nagyon nagy spekulatív forrópénzt vonzott, és amikor ezek a gyors esések vannak, az mindig ennek a forrópénznek a menekülése.

[01:02:52]Ek között a két szerep között ugye nehéz egyensúlyozni, hogy hogy egyszerre vagyok ilyen a tradereknek a kedvence, akik akik alapvetően a momentumot meg a gyors árfolyamemelkedést keres renden kívüli külön utas meg egy rendszeren kívüli digitális digitális arany.

[01:03:06]Tehát, hogy hogy mondjam, ez egy keresi még szerintem a ez és ugye ennek a két, hogy mondjam, két közönségnek nehéz egyszerre megfelelni, mert az egyik egy nagyon stabil nem korreláló hagyományos eszközökkel, például mondjuk részvényekkel nem korreláló árfolyamalakulást követelne meg.

[01:03:23]A bitcoinnál meg mondjuk azt látod, hogy nagyon-nagyon együtt mozgott az árfolyama mondjuk az amerikai tech szektorral.

[01:03:28]Ja, és ugye ebből az az adódik, hogy valószínűleg ugyanaz a forró spekulatív tőke mozgatja, ami ami azt is tehát az én fejemben ez még egy nem egy nem egy eldőlt játék.

[01:03:40]Én azt gondolom, hogy hogy a magyar befektetőknek egy szűk köre használja ezt, de de nagyon sok intézményi szereplő belül az elfogadottsága az egyre nagyobb.

[01:03:54]Egyébként nekünk is van olyan befektetési alapunk, amiben van ilyen eszközkitettség.

[01:04:01]Azért, mert egyébként ebben látunk hosszútávú értéket.

[01:04:02]Nyilván nem nagy kitettségek, de de apró kockázat kezelési szempontokat is betöltő kitettségek, például a mi befektetési alapjainkban is vannak különféle kriptóhoz kapcsolódó termékekből.

[01:04:13]És ugye azt azt pedig gyakorlatilag most már nem tudok megnyitni úgy egy nagy külföldi befektetési banknak vagy elemzőháznak az elemzését, hogy hogy ne beszéljen a részvények, állampapírok, vállalati kötvények, nyersanyagok mellett a kriptókról, mint egy valid, elfogadott eszközosztályról.

[01:04:33]Ez ugye az azért egy bődületes változás az elmúlt, nem tudom én, megelőző öt évhez képest.

[01:04:38]Tehát valahogy azért ezek a kriptók, különösen a nagyokú validálták magukat és és bekerültek a fejekbe, meg bekerültek a abban a bekerültek azon eszközosztályok közé, amikről amikről gondolkodik mindenki.

[01:04:55]Csak, hogy mindenhez illesszünk a Tisza tervei közül valamit.

[01:04:57]Itt az arany kripto ingatlanvonalon.

[01:04:59]Hát csak az ingatlan az, amiről a tervek között beszéltek.

[01:05:03]Tudom, hogy nem vagy ingatlanpiaci elemző, csak hogy abban esetleg lehet-e valamilyen átárazódás, hogy ők ugye az állami bérlakásrendszer újjáépítését és az európai megfizethető lakhatási tervet szeretnék életbe léptetni Magyarországon.

[01:05:19]Ez esetleg erre a piacra, mint lakossági befektető érdemes-e figyelni?

[01:05:25]Hát azt gondolom, hogy csökkenést nem várhatunk.

[01:05:30]Maximum a stagnálás felé mozdulhatunk el, nem?

[01:05:32]mint általában az ingatnál.

[01:05:34]Igen.

[01:05:34]Tehát itt is szerintem van több csatorna.

[01:05:35]Az egyik az az, hogy hogy mi lesz a az államilag támogatott kereslet, tehát ösztönző Aha.

[01:05:43]csomagokkal lásd otthon start, vagy nem is tudom pontosan milyen ezeknek a programoknak neve, olyan sok otthonstart babá.

[01:05:50]Igen.

[01:05:50]Tehát hogy ezek amik folyamatosan keresletet babaváró szabad felhasználni olcsóbb finanszírozással keresletet generáltak.

[01:05:56]Ezeknek mi lesz a sorsa?

[01:05:59]Ugye most azért a például a lakáshiteleknek a nagyon nagy része, ha jól ismerem a számokat, mondjuk 80% az ilyen támogatott ker programon keresztül fut.

[01:06:08]Ezekben lesz-e változás?

[01:06:11]Igen.

[01:06:13]Szerintem minden európai országban és Magyarországon is nagyon valid az a diagnózis, hogy lakhatási válság van.

[01:06:20]Tehát kell valamit kezdeni a kínálati oldallal.

[01:06:22]magyarán hogyan fognak épülni új lakások Magyarországon is olyan számban és olyan mértékben, ami ami megtolja a kínálatot és ezáltal legalább megfogja az árakat vagy adott esetben jobban a helyükre is teszik.

[01:06:38]Ugye itt is nagyon nagy kérdés, hogy ez mennyire tud menni önmagától piaci tiszten piaci folyamatokon keresztül, vagy itt is lát vagy gondol valami szerepvállalást, vagy szán magának valamiféle szerepvállalást a az állam?

[01:06:55]Ugye a legköszönő kormány elkezdett ezzel foglalkozni az elmúlt időszakban ugye az otthonépítési, tehát a otthonépítési vonallal, a kínálati oldallal.

[01:07:04]Szerintem egyébként ez európai szinten terítéken van.

[01:07:08]Tehát egyébként szerintem itt van helye meg szerepe a az állami ö szerepállásnak.

[01:07:16]Harmadik, amit amit nemlítettél, de az én fejemben lehet, hogy szerepet fog játszani, ugye az a vagyonadónak a kérdése.

[01:07:25]Ugye nagyon jellemző volt az, hogy hogy az igazán vagyonos réteg, akár a vagyonadó által érintett réteg bevásárol ingatlanokból, bevásárol ingatlanokból, és nagyon nagy ingatlanportfélója van.

[01:07:37]hogyha ez valamilyen szempontból megváltozik, akkor az az a piackeresleti oldalát visszafoghatja egy picit, mert az elmúlt évek áremelkedésében azért nagyon-nagyon jellemző volt az, hogy budapesti társasházi projekteket gyakorlatilag a tervezőasztalról adtak el úgy, hogy a a lakások 30-40- 50%-át nem ott lakni kívánó pályájukat kezdőház házas, friss házasok vették meg, hanem befektetők.

[01:08:06]Nyilván, hogyha ez valamilyen szempontból megváltozik, az a keresletett csökkenty, de szerintem az az ez egy olyan terület, ahol foglalkozni kell.

[01:08:15]Elsősorban azért, mert mert a a lakhatási válság az szerintem nem sajnos nem egy erős jelzi a az Európában meg Magyarországon is kialakult helyzetre.

[01:08:26]András, én azt hiszem, hogy körbeértünk itt a az eszközök között, úgyhogy nagyon köszönöm neked, hogy itt voltál.

[01:08:30]Pintér András, a Rizen befektetési alapkezelő befektetési vezetője volt a vendégünk.

[01:08:36]Köszönöm.

[01:08:36]Köszönöm szépen én is.

[01:08:38]És köszönjük nektek is, hogy velünk tartottatok.

[01:08:39]Írjátok meg kommentben kérdéseiteket, és ne felejtsétek el bekövetni a HVG YouTube csatornát, ha még nem tettétek.

[01:08:45]Sziasztok!