Rendkívüli az aszályhelyzet, ezt a gazdaság is megérzi. De mit lép a kormány?

[00:00:00]megmutatjuk, hogy igen, paradigmaváltás történik, hogy megmutatja a vízügy, hogy igen, én így is tudok gondolkodni, hogy eddig nem azért nem így gondolkodtam, mert nem gondolom azt, hogy így kell, hanem azért, mert a törvény ezt mondja, és a politika meg nem mondott ehhez képest mást.

[00:00:16]A gazdaság bonyolul dolog, nem kell mindenkinek érteni hozzá.

[00:00:20]Kamat, transzmisszió, tökcsos adót, 0 és 1% közötti növekedés, magyar államadósság.

[00:00:24]Viszont megérteni az összefüggéseket, amik mindannyiunkat érintenek, talán még soha nem volt ennyire fontos.

[00:00:30]Ez a közös költség, a HVG gazdasági podcastje.

[00:00:38]Az új magyar kormány egyik első intézkedése volt, hogy azonnali vízügyi cselekvési terv elkészítésére kérte fel Gajdos Lászlót, a Tiszapárt élőkörnyezetért felelős miniszterét.

[00:00:46]Hét balatonnyi mennyiségű víz hiányzik a magyar talajból, illetve 1901 óta ez volt a legszárazabb április.

[00:00:53]Csak két adat, amely jól leírja a súlyos helyzetet.

[00:00:57]A mai műsorban tehát ez lesz a témánk.

[00:00:59]Mielőtt bemutatnám a vendégünket, még hallgassátok meg a szponzorunk üzenetét.

[00:01:05]Váltsd a saját utadat, az új vállalkozásodat és a szenvedélyedet valóra.

[00:01:09]Trien Bank.

[00:01:13]Válsd velünk valóra.

[00:01:13]És akkor szeretettel köszöntöm a műsor mai vendégét, aki nem más, mint Timár Gábor, geofizikus, okleveles geodézia térinformatika szakértő és az Ötvös Lórán Tudomán Egyetem tanszék vezetője.

[00:01:25]Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:26]Köszönöm szépen és üdvözlöm a nézőket.

[00:01:29]Az már kiderült itt a bevezetőből is, hogy a az igen súlyosnak mondott aszály helyzetről fogunk beszélgetni, a vízmegtartás témaköréről, ennek a gazdasági betületeiről.

[00:01:38]És hát azzal kezdeném, hogy akkor megkérdezem a téma szakértőjét, hogy mennyire súlyos a jelenlegi helyzet.

[00:01:45]Amit lehetett olvasni itt a sajtóban, csak két dolgot emeltem ki.

[00:01:51]Hét Balatonynyi mennyiségű víz hiányzik a magyar talajból, illetve, hogy 1901 óta ez volt a legszárazabb április.

[00:01:58]Hogy látja a mostani helyzetet?

[00:02:01]Hát valóban ilyen kellemetlen a helyzet, tehát elég súlyosnak is mondanám.

[00:02:03]A amikor gazdasági összehasonlításokat veszünk, miben szoktak egy állam gazdaságára kitérni?

[00:02:11]Azt mondja, hát mennyi a mennyi a devizatartalék, mennyi az államadósság, mennyi az aranytartalék a Nemzeti Banknak a pincéjében.

[00:02:18]Na hát ugyanilyen összehasonlításban ugyanilyen, hogy hogy állunk a talajvízzel.

[00:02:23]Tehát, hogy a hosszútávú átlaghoz képest a talajvízünk országosan nagyjából mindenhol az ehhez képest, hogy áll.

[00:02:31]És pillanatnyag úgy vagyunk, hogy az ország nagyobbik mezőgazdasági részén, tehát most a Tiszán túról, Tiszajalföldről beszélek, most már a más5-2 k m amennyivel lejjebb van, annál ahhoz képest, amit évtirekked ezelőtt megszoktunk, és a homokhátságon meg a nyírségi homokháton, ahol kifejezett homokvidék van, tehát ott azért nehezebben marad meg a víz, ott ez már nem másfél k m, hanem inkább 6 meg, ami sok.

[00:02:57]Ez sok.

[00:02:57]És ugye amikor azt mondja, hogy hogy 7 köbké hét balatonnyi, tehát 14 köbké víz hiányzik, akkor az gyakorlatilag ez a különbség, tehát a régen megszokott meg a mostani közötti pórustér, tehát amit most nem tölt ki a víz.

[00:03:13]Értem.

[00:03:13]Ez milyen okok állnak emögött, hogy így laikusként azt gondoljuk, hogy hogy vagy a rossz vízmegtartás, vagy pedig az eleve globálisan látható klímahelyzet.

[00:03:25]M melyik ebből az igaz, melyik kevésbé?

[00:03:31]Mind a kettő igaz, tehát a kettő összege, kettő összegével játszunk.

[00:03:35]Tehát volt a vízszabályozások előtt, tehát visszamegyünk kicsit kevesebb, mint 200 évvel, akkor volt egy természetes működési módja a Kárpátmelence alsóbb területeinek.

[00:03:47]Ebbe beleavatkoztunk, és ehhez képest most az, hogy kiegyensítettük a folyókat, most az, hogy minden csebbel vizet próbáltunk levezetni, hogy erre ilyen több 1000 kmes levezető csatornarendszerek épültek ki, emögött az a paradigmarendszer, az a gondolkodásmód állt, hogy vezessük le a többletet, mert sok van.

[00:04:08]És ezt annyira sikerült így így 150 év alatt megtenni, hogy most meg már kevés.

[00:04:15]Hm.

[00:04:15]És erre jött rá súllyal mondjuk a 90-es évek végétől 2000-es évek eleje közepétől az a melegedés, amelynek a következtében sokkal gyorsabban párolgnek következtében a csapadék eloszlása is megváltozott.

[00:04:32]Tehát először az történt, hogy hogy egyre kevesebb lett a zásztató csendes eső és egyre több a a nagy egybeső özönvíz.

[00:04:41]És aztán most az utóbbi pár évben már az is, hogy hogy az éves csapadék mennyiség is csökken.

[00:04:47]Ühüm.

[00:04:49]A vízmegtartás kérdése ugye azért felmerült már az előző kormányzatnál, sőt akár a rendszerváltás óta minden évben beszélünk erről.

[00:04:57]Mi az, ami megvalósult?

[00:05:00]És akkor ezzel együtt kérdezem azt is, hogy mik a legkomolyabb elmaradások ezen a területen?

[00:05:07]Hát azt kell mondjam, hogy túl sok minden nem valósult meg.

[00:05:08]Tehát volt egy egy nagyon lelkes mozgalom.

[00:05:10]Kezdetben még kevesek, aztán egyre többen és többen, akik hát látták, hogy mi történik, látták, hogy ebből ebből baj lesz.

[00:05:19]hadd megyek vissza időben még akár akár 120 évet is vagy 140-et, mert a a vízmérnökök közül is a profik ezt látták már akkor is, tehát amikor még be sem fejeződött a tiszabályozás, Kvassai Jenő már megmondta, hogy ha csak ezt csináljuk és nem pótoljuk a mentett oldalon, tehát a vízmentesített oldalon a vizet, akkor ebből kiszáradás lesz elég gyorsan.

[00:05:40]Hát ahhoz képest egy picit lassabban, de meglett.

[00:05:42]És mostanra, hát a mostanra az mondjuk a 90-es években én már követtem ilyen mozgalmakat.

[00:05:47]Aztán a 2000-es évek elején már ugye magam is ott voltam nagykörű Balok Péter barátomnak a a zászlóbontásán, amikor a foggazdálkodásnak a bevezetését próbálta népszerűsíteni a saját gazdálkodása keretében.

[00:06:04]És azonban ezek ez kevés volt, nagyon kevesek voltak, akik ezt csinálták, és összességében a kivezetett víz mennyisége az a hiányzó hét Balatonhoz képest hát össze sem érhető.

[00:06:19]És nem is nagyon történt más.

[00:06:19]És ennek alapvetően alapvetően szerintem jogi jogi háttere van.

[00:06:27]Azt, hogy önök biztos adtak javaslatokat arra, mit kéne csinálni?

[00:06:30]Hát eddig nem, mert eddig nem kérdezték.

[00:06:33]Most most kérdezik, most persze adunk.

[00:06:35]Arról beszéljünk külön.

[00:06:35]Milyen jogi dolgokra gondolsz?

[00:06:38]Hát, hogy mi szabályozza pillanatilag a magyar vízügyet, illetve a vízgazdálkodást, vízkormányzást.

[00:06:41]Ez pillanatilag a a 95 évi 57-es törvény a vízgazdálkodásról.

[00:06:48]amelyiknek az egész szemlélete az tükrözi azt, ami a ami a vízszabályozások óta van.

[00:06:53]Tehát azt, hogy medrekben gondolkodunk, műtárgyakban gondolkodunk, vízjogi engedélyekben, építési engedélyekben, hozzáférésekben, prioritásokban, hogy ki mikor kap vizet, ezekben gondolkodunk.

[00:07:07]Miközben egyébként úgy különben az EU-s csatlakozás kapcsán nekünk is át kellett menni az például az EU-nak a vízkeret irányelvét, amelyiknek a lényege, hogy vízgyűjtőkben, tájvízga víztestekben gondolkodunk.

[00:07:21]Tehát nem nem csak egy meder, hanem a annak a felszín alatti folytatása és a felszín közeli kapcsolatai.

[00:07:28]Ezek mind egyben számítanak.

[00:07:29]És azzal, hogy a hatályos vízgaálkodási törvény azt mondja, hogy hát mi az, amire figyelni kell, hogy van lehet sok víz, meg lehet kevés víz.

[00:07:39]Ebből a sok víz, tehát az árvíz meg a belvíz, azok ott voltak nagyon hangsúlyosan a lista elején, hogy erre vigyázni kell.

[00:07:46]És aztán utána, hogy jöttek a száraz időszakok, úgy lassan hozzáírogatták ezt a 2012-ben, meg aztán tavaly is, hogy de hát az aszáljal is foglalkozni kell, de azért ez messze nem volt olyan olyan súlyú.

[00:07:58]Azt például nem mondta ki senki, hogy ha az aszáljal foglalkozunk, akkor például a belvízzel nem kell foglalkozni, hiszen pont az lenne a cél, hogy ilyet csináljunk, és valahogy uttassunk vissza a talajban, amit csak tudunk.

[00:08:11]És aztán, hogyha a ugye emögött van egy van egy vízügyi intézményrendszer, ugye Magyarországon ez a Országos Vízügyi Főigazgatóság és a 12 területi vízü igazgatóság, akiknek a tevékenységét a törvényi szabályozás és a politika szabja meg.

[00:08:29]Tehát amit mond adott esetben a miniszterelnök, vagy ami le van írva a törvényekben, azt fogják ők betűszerint betartani.

[00:08:36]Na most eddig úgy vettem észre, hogy semmit nem mondott az akkori politikai vezetés.

[00:08:40]Most pedig az új azzal kezdte, hogy megmondta, hogy erre van az előre.

[00:08:46]Beszéljünk akkor erről.

[00:08:46]Ugye Magyar Péter azonnali vízügyi cselekvési terv kidolgozására kérte fel Gajdos Lászlót, aki az élő környezetért felelős minisztere a a Tiszapártnak.

[00:08:56]Ugye az egyre súlyosbodó aszályhelyzet miatt azt már itt megbeszéltük a műsor előtt, hogy ez a cselekvési terv részben az önztalán landolt.

[00:09:07]Ön is részt vesz a a munkacsoportban, aki ezzel foglalkozik majd.

[00:09:12]Milyen időkeretek állnak rendelkezésre, hogy cselekedjenek?

[00:09:14]Hogy mit lehet tenni?

[00:09:16]Mik a kitűzött célok?

[00:09:20]Mik a kitűzendő célok?

[00:09:20]Igazából a a cél az, hogy minél hamarabb fordítsuk meg ezt a ezt a meglehetősen kataszrofális folyamatot, ami az Alföld kiszáradásában jelentkezik.

[00:09:33]És Pillanatinak azt azt kell erről tudni, hogy az, hogy vizet a tájba, vagy vizet a talajba, tehát hogy talajvizet pótoljuk vissza, mert ezt ugye miniszter úr is megmondta rögtön az első interjújában, hogy és teljesen jogos, hogy Magyarország legnagyobb víztárolója az a talaj, és ott nem kell attól tartani, hogy elpárul egy meleg nyári napon, vagy legalábbis sokkal lassabban, hogyha onnan párlog, akkor annak egy komoly része növényeken keresztül párlog, ami a lehető legjobb neki.

[00:10:03]nekünk.

[00:10:03]Tehát ezért a talajba kell minél több vizet betenni.

[00:10:07]Ennek azonban az évadja nem most van, amikor majd mindenki figyel arra, hogy hogy száradunk ki és tele lesznek nyáron a hírek azzal, hogy már alig van víz a körösben, alig van víz a marosban, tiszában is éppen csak csörgedez.

[00:10:16]És akkor ezt most nem politikailag mondom, hanem kizárólag hidrológiailag.

[00:10:19]Tehát amikor ezzel vannak tele a hírek, akkor akkor már késő, mert a valós munka nem nyáron történik.

[00:10:29]A valós munka nem nyáron történik, hanem hanem körülbelül november elejétől március végéig, esetleg áprilisig.

[00:10:34]Tehát addig, amíg a folyókban esetleg egy valamennyel több víz van, mint nyáron, sajnos ezek a holvadásos árvek is eltűnni látszanak, mert hogy nincs hó például a tiszavízgyűjtő területén ilyen szép kerekszámmal kerekítve adható meg, hogy mennyi hó volt az elmúlt két évben összesen szinte.

[00:10:52]Úgyhogy kevés akkor is a nagy víz, de azért még mindig több van.

[00:10:57]És hogyha akkor vezetem ki, akkor éppen a növényeknek a tenyészidőszakát is hát csak az őszívetésekét zavarja, a többiekét nem.

[00:11:08]illetve hát nem párolok el, mert ez úgy működik, hogy csinálok belvizet, tehát csinálok árasztást, és ami ott kint van a a lapos területeken, a legmélyebben fekvő területeken, az hogyha elárasztva tartom mondjuk novemberben, decemberben, januárban, februárba, akkor annak egy része be beszivárog a a talajba, és nagyobb része csinálja ezt akkor, amikor meleg van, amikor hideg van, mint amikor meleg.

[00:11:33]Tehát a nyáron igazából nem nyáron kell kidolgozni ezt a dolgot, most kell kidolgozni, és akkor kell életbe lépni, hogy eljussunk oda október végére, hogy ezt el tudjuk kezdeni.

[00:11:43]És pillanatilag ugye hát arról beszéltünk egy öt percre, hogy mennyire mennyire nem nagyon történtek ebben az ügyben előrelépések, vagy mennyire kevés vizet sikerült így visszatartani korábban.

[00:11:55]Tehát most annyira a nulla közelében vagyunk, hogy nem is nagyon kell cizellálni.

[00:12:00]Tehát minden, ami megfelelő minőségű víznek a tájbajuttatását célozza és eléri, az jó.

[00:12:07]Tehát hogyha most azt mondja a vízügy, már pedig azt mondta Magyar Péternek volt ott rögtön puszta szeren, hogy akkor most gyakorlatilag leárjuk a a víznek a lefele útját, ahol csak tudjuk.

[00:12:16]Ezekben a csatornákban annyi vizet vezetünk ki, amennyit csak tudunk, akkor is, hogyha ez nyár van.

[00:12:23]Ez is számít.

[00:12:23]Ez is számít.

[00:12:23]hiszen minden csepvíz, ami kikerül, az esetleg, majd erről beszéljünk, a kisvízköröket meghajthatja.

[00:12:30]Az esetleg egy kicsit jobban hozza erről ahhoz, hogy az olyan frontok, amelyek most mennek át rajtunk, pont most, amikor ezt a podcastet készítjük hétfő délután, hogy ezek több zivatarral menjenek át az Alföldön, mert legyen legyen alatta elég pára, ami hát mitől van?

[00:12:45]Attól, hogy párolga a talajkezeli ott ottani nedvesség, amit belevezettünk.

[00:12:50]Tehát minden ilyesmi számít, de valójában oda kell eljutni, hogy mire eljön az október, addigra ami most van ilyen 2025 önkéntes vízőrző egy társaság az országban, abból legyen akár 6080 esetleg 100, hogy a nemzeti parkok jussanak ahhoz a lehetőséghez, hogy ahol már ki van dolgozva, hogy ők vissza akarnának tartani 60-80 millió köbméter vizet, meg is van a víz útja, hogy honnan tehessék meg, illetve a vízügy is amennyire tudja a saját eszközével Hát ők ők állnak ebbe tulajdonképpen a legjobban, és ők a az ellátás kulcsának a birtokosai, hogy ebben tudják segíteni a az előbbieket, és hát maguknak is vannak saját projektjeik.

[00:13:30]Tehát, hogy ebből jussunk el oda, hogy legyen tapasztalatunk, hogy tudjuk, hogy mi az a jogszabály, amihez már most hozzá kell nyúlni, mert akkor még többen fognak ehhez csatlakozni, hogy mik azok a dolgok, amiket mérni kell ahhoz, hogy ez jól menjen, hogy milyen talajokon lesz ez jó, ahol Isten igazából be tudunk szivárogtatni, hogy ilyen kivezetett vízmennyiségnek az elárasztása az mekkora területet fog igényelni.

[00:13:54]Ezt most még erre nem nagyon van idő, hogy ezt fölmérjük.

[00:13:58]majd menet közben fogjuk megszerezni a tapasztalatot, de így egyrészt a 2027-es és a az Elnun nevű jelenségnek a dinamizmusát figyelve könnyel lehet, hogy még az idejénél is szárazabb nyárra jobban felegyünk készülve, és akkor már tudjunk ilyen tudományosabb adatokon alapuló döntéseket meghozni.

[00:14:19]beszólnék ide egy pénzkérdést, mégis csak a ugye közös költség a műsornak a címe is.

[00:14:24]A biztos a vízmegtartási cselekvési tervnek is van egy anyagi vonzata.

[00:14:29]Amit erről lehet tudni eddig, hogy az első kormányűlésen szó volt arról, hogy ugye feláll egy vízügyi koordinációs központ és az Uniónak van egy ez a Kehop program, ami pont környezetvédelemmel, vízmegtartással gazdálk, vagy vagy azzal foglalkozik.

[00:14:47]257 milliárd Ft-nyi vízügyi fejlesztést indítana el, indítanának el a szakmai szervezetek.

[00:14:53]Ez pénzkérdés egyébként nagyban, amiről beszélünk?

[00:14:59]Hát elsősorban a gondolkodási kérdés, de persze pénz is kell hozzá.

[00:15:01]Ez amit én mondok, ez talán nem igényel különösen nem az első időszakban ennyit még nagyságrendileg sem.

[00:15:08]Ühüm.

[00:15:10]És amennyire tudom, ennek a 250 vagy hát nagys ennyi milliárd Ftnak úgy különben a helye talán már ebben a tervben meg is lenne, mert konkrét konkrét projektek ebben vázról vannak.

[00:15:24]Azért ebben én lehet, hogy javasolnék egy ilyen maximum 10%-os átcsoportosítást, azért, hogy a közösségi oldala is nagyon hangsúlyosan tudjon menni ennek a dolognak.

[00:15:33]Tehát, hogy hogy valóban érezzék a támogatást azok, akik ezt a saját földjükön, a saját munkájukat beletéve, a saját lelkesedésüket és szervezésüket involválva megindítják, és ezzel azért mindannyiunknak segítenek.

[00:15:47]Tehát ez ez persze igen, de nem egyelőre ez nem ez a nagyságrend.

[00:15:52]Tehát a a valóban a a nagyobb pénzt azt a vízü tudja hatékonyan fölhasználni, például arra, hogy megtámogassa a vízvisszatartásnak a lehetőségeit.

[00:16:03]Hiszen azért az, hogy legyen olyan csatornarendszer, ahol nem csak arra van lehetőség, mint korábban, hogy a belvizeket elvezessük, hanem arra, hogy ezek nem túl nagy le lehetésű csatornák, tehát hogy a másik oldalát megtámasztom vízzel akkor el kell zárni.

[00:16:16]Még csak elzárni se kell, hanem visszafele is képes ez folyni, hogyha ha magasabb a vízszint a másik végén.

[00:16:20]Hát annyira kicsi a lejtése, hogy mit tudom tulajdonképpen megfordítható egy fél méter is számít és nagyon sokat számít meg.

[00:16:29]Hát lehet zárni ezt ők tudják, hogy hogy kell, hova kell beépíteni valami olyasmit, ami amiatt ez ez jobban zárható lesz.

[00:16:35]Hol elég szivornyával átemelni, hol kell hol kell esetleg napelemmel vagy vagy más energiával ellátott szivattyúkkal dolgozni?

[00:16:43]Tehát ez mind-mind egy tervezés kérdése, de az, hogyha azt mondja a gazda valahol Karcagon, akkor János laposban, ami egy régi vízjárt terület, de hát ma messze van mindenféle vízforrástól, messze van a Köröstől, a Tiszától, hát ezektől 20-30-40 km-re van, messze van még a a keleti vagy a nyugati főcsatornáktól is, és mégis ezen a csatornarendszeren keresztül akár el lehet oda jutni a vizet, juttatni a vizet, hogy akkor azt mondja a vízügy, hogy hát igen, én most kifejlesztettem egy csatornarendszert ennek a pénznek egy részéből.

[00:17:14]Tessék, akkor itt van, és most lehet vinni másodpercenként egy köbmétert összesen ezeknek a gazdáknak.

[00:17:22]Hm.

[00:17:22]Egyébként a belvíz kapcsán jutott még eszembe a kér kérdés, hogy ott a másik oldalon tulajdonképpen nagyon gyakran vannak gazdálkodó emberek, szervezetek, akik ennek kárvalottjai.

[00:17:34]Ezért kellett megoldani, hogy a víz ne maradjon benne ott a talajban.

[00:17:39]Tehát olyan növénytermesztésre állt rá az ország, ami például ezt ami tönkre, amit a belvíz tönkretesz.

[00:17:44]Tehát igen, olyanra, de azt kell mondjam, hogy ez is tönkreteszi, sőt ez sokkal jobban, ami most van.

[00:17:54]De akkor ebből muszáj egy evolúcióváltásnak is történni, ugye?

[00:17:57]Így van.

[00:17:57]Tehát egy egy paradigmaváltás kell.

[00:17:58]Ez most ki van belőlünk kényszerítve.

[00:18:00]Üljünk majd le erről szeptemberben, mikor túl vagyunk a nyáron, amikor ez már ordítóan így lesz.

[00:18:06]Tehát hacsak nem kapunk még három ilyen mediterrán ciklont, mint ami most átment két hete, vagy három hete, akkor itt akkor itt olyan olyan aszály néz ki, mint ami 22-ben volt.

[00:18:17]Márpedig akkor hát nem nagyon volt termés a Tiszán túlon.

[00:18:20]A kukorica meg a napraforgó az az akkor nem jött be.

[00:18:24]És itt rá is kanyarodunk arra, hogy tulajdonképpen a vízmegtartás ugye a így is kezdte a gazdaság témakörével nagyon szorosan összefügg.

[00:18:33]Ha az aszályhelyzet tovább eszkalálódik, akkor a gazdaság mely pontjain látja önébként a a legdrasztikusabb következményeket?

[00:18:44]Igen, én azt látom, és ezt már tulajdonképpen a 20-as30-as években elkezdték fölmérni, már én most olvasgatok ilyen könyvet, hogy a a Tiszán túlöntözése és 30-as évek.

[00:18:58]Hm.

[00:18:58]És akkor már azzal kezdődött, hogy na jó, akkor nézzük át a csapadékviszonyokat, hogy mennyi csapadék esik.

[00:19:03]Ugye hát a nagykunság az ilyen 500 mm al 500 mm az azt jelenti, 500 mm az ugye egy fé m tehát hogy összesen ennyi víz esik le januártól decemberig, hogyha nem párolok ne gyűlne össze, mert nem túl sok.

[00:19:20]Most sajnos egy kicsit kevesebb.

[00:19:23]Ühüm.

[00:19:23]De már akkor is tudták, hogy ez ennyi.

[00:19:25]És az Alföld szélén ott esetleg ez fölmegy 600-re.

[00:19:29]És az is kérdés, hogy ebből mikor esik a nagy többség, tehát hogy a a tenyészidőszakban mennyit kap.

[00:19:37]Ez mi az időszak, amikor ennek le kéne?

[00:19:39]Ez hát ez pillanat, ez április elejétől novemberig.

[00:19:44]Aha.

[00:19:45]Tehát hogy amikor pontos, hogy itt esen sok.

[00:19:48]Igen, igen, igen.

[00:19:48]Mert akkor van az, hogy ugye elvetik a tavaszi vetésű növényeket, illetve a végén a másik oldalon meg learatják a kukoricát, learatják a napaforgot.

[00:19:57]hogy a kettő között azért kapjon vizet.

[00:19:58]És ezt lehet tudni, hogy melyik növénynek mennyi víz kell ebben az időszakban.

[00:20:03]És most ezt nagyon nem ér.

[00:20:05]Tehát amikor azt mondják a gazdák, hogy de hát akkor kérünk szépen öntözővizet, és ki lehet számolni, hogy hát ennyi közelstáv nincs.

[00:20:13]Hm.

[00:20:14]Tehát, hogy a a számtóföldi kultúrák esőztető öntözése az nem megy.

[00:20:19]Annyi víz a világon nincs.

[00:20:22]Tehát amit öntözni lehet, az két módon működhet.

[00:20:25]vagy az, vagy az, hogy olyan terményekre térünk rá, amelyek nagy munkaigényűek és nagyon drágák is, tehát mit tudom én, a paprika vagy ilyen ilyen növények, tehát ami ami nem szántóföldi műveléssel művelhető.

[00:20:42]És hát a másik lehetőség az, hogy a de hát az elég drága játék, hogy olyan öntözésre kell áttérni, amikor a talajban alul ilyen drincsöveken visz viszem be a vizet.

[00:20:52]Ez egyrészt nagyon drága, másrészt meg innentől kezdve nem lehet olyat szántani, mikor ez kiszánta mondnét.

[00:20:59]Tehát nem mindegy, hogy milyen mélyre megy le.

[00:21:01]Igen, igen.

[00:21:02]Hiszen ott van ez a drin.

[00:21:03]Igen.

[00:21:03]Igen, igen.

[00:21:03]Tehát most, hogyha visszatérünk az eredeti kérdéséről, mit lehet csinálni, mi a mi a stratégia célja?

[00:21:09]Mi a stratégiai célja?

[00:21:09]És hogyan kívánjuk ezt elérni?

[00:21:13]Az egyik szenárió, hogyha arra készülünk, hogy hogy hát ugyanannyi vizet kapunk, mint eddig csak csomagokban, tehát meglesz ez az 500-600 mm, csak nem úgy, hogy vannak áztató esők, és az ilyen könnyen el nyelődik a talajban, és akkor meglesz később is, hanem leesik négy-5-h nagyobb zivatarban, vagy ilyen viharban, és akkor az még az Alföldön is képes a talajerózióra, amikor ilyen van, és közte meg semmi.

[00:21:37]Közte meg másfél hónapig, két hónapig semmi, és kiszáradunk.

[00:21:41]Tehát erre van egy olyan módszer, hogy akkor ezt vigyük be ott helyben a talajba, tehát ezt oldjuk meg.

[00:21:48]Ühüm.

[00:21:48]Ennek vannak különböző technikái, de azt ott helybe kell megcsinálni, meg kell építeni ilyen ilyen eszközől, ilyen nagyon tulajdonképpen nem hightech dolgokról beszélünk, hanem arról, hogy legyen valami olyan drén kút, amelyik bevezeti az egy- két két, fél 2 m elég mélységben levő talajba a vizet, amelyik ott ömlik.

[00:22:11]És akkor egy egy szántóföldön is vannak olyan helyek, hogyha nagyon sok vizet öntök rá, akkor egy ilyen kis ér vagy patak mindig ugyanott megy.

[00:22:19]Nagyon megérzi azt a 10 centis különbséget is, hogy ott van.

[00:22:23]Akkor mentén a patak mentén 40 50-60 menenként beteszek egy ilyet, és akkor ha tényleg leesik egy ilyen nagy zivatar, akkor ezt beteszi a talajba.

[00:22:33]Azzal is lehet foglalkozni, hogy hát adjunk vissza területeket a természetnek és árasszuk el ezeket.

[00:22:38]Tehát részben a folyók mentén a mélyártéri tározás, ez a Honcsos László professzor úrnak a a projektje, vagy hát vagy hát elképzelése, akkor a ahogy említettem akkor a János lapos, de akár így a nagysárrét, vagy ami most történik vízszatartással és és vízzőző projekttel a kis sárrét.

[00:22:55]Tehát ezek a a híresebb, alföldi láposabb, mocsarasabb területek, ezekre vezessünk ki vizet a folyókból a csatornahálózaton keresztül télen, és tároljuk ott el, és csináljunk ott szimuláljuk le azt, hogy mi volt ott a vízszabályázások előtt.

[00:23:13]És ezzel el lehet esetleg azt érni, hogy a talajvíz visszább jön.

[00:23:16]És azt is el lehet érni, hogy az elveszett nyári zivatarjainkból valamennyi visszajön, hiszen a pillanatny csak az hiányzik hozzá, hogy mennyi a talajközeli nevesség.

[00:23:27]És akkor így a közepes légtérből is lejjebb lehet csalogatni azt a vizet, ami ott van, csak hát így átrepül fölöttünk.

[00:23:34]Tehát ez a stratégia akkor, hogyha azt gondoljuk, hogy marad ez a ez az 500-600 mm csapadék, csak az időbeli eloszlásra válik szélsőségessé.

[00:23:45]És mi van akkor, ha nem marad?

[00:23:45]Mi van akkor, ha be kell rendezkednünk arra, hogy már nem lesz 500 sem, hanem lesz helyette 400 meg 380, ami már világos, hogy nagyon kevés mindazhoz, amit most csinálunk.

[00:23:58]Tehát akkor akkor közelében se leszünk annak, hogy kukoriczán vagy napraforgón gondolkodjunk.

[00:24:06]Esetleg az ő őszívetésű búza az talán jó esetben megmarad, de minden más, ami ami azt gondol amiről azt gondoljuk, hogy nyáron neki víz kell, az az nem.

[00:24:14]És mit lehet ezzel csinálni?

[00:24:18]Ezzel is lehet valamit csinálni, hiszen ezzel is történtek már próbálkozások.

[00:24:21]Ezt meg úgy hívjuk, hogy regeneratív talajművelés, regeneratív mezőgazdaság.

[00:24:29]Tehát, hogy nincs szabadon hagyott talajfelület, hanem mindig van ott annyi növényi maradvány, amit nem szántok be, amit kifejezetten ottgyok azzal a céllal, hogy javítsam magának a talajnak a termőképességét, és fedjem le a talajt, hogy ne süssse meg a nyári nagymelegben a nap, hogy ne legyen annyira nagyon forró, ne párjon el az utolsó csepp is belőle, hanem valamennyi maradjon ott.

[00:24:53]Pedőréteget képez az ott hagyott nevz.

[00:24:55]Hát ez a kulcs.

[00:24:55]Ez a kulcs.

[00:24:55]Ez ez a ez a kulcszó.

[00:24:57]Ezzel kisertekben is találkozhatunk, de ezt lehet nagyobb léptékben is, ugye.

[00:25:01]És akkor megint forduljunk rá a gazdaságra.

[00:25:03]Hát van pillanatnyilag egy a mostani szántóföldi gazdálkodásra évente beszántó, mélyszántás, minden kifejlesztett, vagy hát arra megvásárolt gépparkrendszer, ami 300 n kmre.

[00:25:16]Na most egy ehelyett egy másik, mert a traktor ugyanugyanaz, de amit rákötök, az nem feltétlenül.

[00:25:21]Na, az egy fene jó kérdés, hogy ezt hogy lehet megoldani.

[00:25:25]Tehát ez egy komoly kihívás, de az alternatíva az, hogy hát csinálom, hogy eddig csak aztán nem maratok.

[00:25:31]Hm.

[00:25:31]Ez a legrosszabb ez a legrosszabb megoldás.

[00:25:33]Üüm.

[00:25:35]Most itt már érintette akkor, amit a cselekvési tervből a lényeget közzétették, ugye holtágakat és harmadlagos műveket, belvízcsatornákat feltölteni vízzel.

[00:25:47]Pillanatilag ez, amit meg lehet tenni.

[00:25:49]Tehát hogyha az a kérdés, hogy most ebben a pillanatban mit csináljunk ezzel a nyárral?

[00:25:54]Igazából azt mondom, hogy sok hatása én azt gondolom, hogy nem lesz, de persze a semminél bármi jobb.

[00:25:59]És ismétlem, ha csak eggyel több zivatart sikerült kipattintani, abból már a lehullott vízmennyiség azért mégis csak egy ilyen két-3-5 millió tonna víz valahol, ami ott nagyon jól fog jönni.

[00:26:12]Tehát éppenséggel éppenséggel megéri.

[00:26:13]És a másik, amiért azt mondom, hogy mindenképpen csinálni kell ezeket, még akkor is, hogyha most nem fog látványos eredményeket jelenteni ez a ez a talajvízben, hogy megmutatjuk, hogy igen, paradigmaváltás történik, hogy megmutatja a vízügy, hogy igen, én így is tudok gondolkodni, hogy eddig nem azért nem így gondolkodtam, mert nem gondolom azt, hogy így kell, hanem azért, mert a törvény ezt mondja, és a politika meg nem mondott ehhez képest mást.

[00:26:44]Hát most pedig mond.

[00:26:47]Ugye a amit még a tervben olvastunk, hogy ökológiai célú vízpótlások, az pontosan mit jelent, hogy ökológiai célú?

[00:26:53]Tehát hogy ott a helyi természetes közegnek a a biztosítása a vízpótlással, vagy hogy képzeljük el?

[00:27:03]Hát hogyha én értenék az ökológiához, akkor akkor nem lennék geofizikus.

[00:27:05]Tehát ebbe ebbe csak ilyen félbe merek belemenni.

[00:27:08]De nekem ez valahogy azt jelenti, hogy kell, hogy legyenek olyan területek az Alföldön.

[00:27:16]Ühüm.

[00:27:17]Ahol legalább a közelében megtartom azt az ökológiai sokféleséget, ami szabályozások előtt megvolt, mert ennek elképesztő értéke van.

[00:27:24]Most nem arra gondolok, hogy most milyen eszme értéke a mit tudom én, pillangónak, hanem az, hogy ezeken a helyeken egy sokkal inkább egyensúlyban levő természet van.

[00:27:35]És hogy mondjak egy példát, hogyha valaki attól fél, hogy most az elárasztás következtében valami sok szúnyog lesz.

[00:27:45]Hát lehet, hogy egy-két évig igen, de minél inkább közel kerülünk ehhez a bizonyos természetes tájgazdálkodáshoz, vagy természeteshez, minél közelebbi ökológiai sokféleséghez, annál előbb megjelennek azok a fajok, amelyek a sokszúnyokból leginkább a kaját látják és megeszik.

[00:28:04]És akkor így el helyre ez az egyensúly tulajdon.

[00:28:06]És akkor hát ebben mindig vannak persze igazások, de igen.

[00:28:08]És a hát hadd mondjam, hogy a a szerencsére ebben a szakértői csoportban, akiket a miniszter úr fölkért, hát Grigorszki István professzor barátom Debrecenből, ő pont ennek a szakértője, tehát azért ezt sem hagyjuk figyelmen kívül, amellett, hogy nyilván vízügyi vonalhoz sem kezdő.

[00:28:28]Ühüm.

[00:28:28]Ezeket együtt kell akkor így kéz a kézben kezelni.

[00:28:31]Így van.

[00:28:31]Így van.

[00:28:32]Ugye van ez a vizet a talaj, vizet a tájba program.

[00:28:34]Ö, hogy én azt jól értem, hogy ennek keretében tulajdonképpen magántulajdonosok is ajánlottak fel földeket, elárasztás mezőgazdasági területeket árasztás céljára.

[00:28:46]Így van, így van, így van.

[00:28:46]Tehát azt lehetett mondani, hogy kérem szépen itt vagyok én, itt van az én földem, én szeretnék ebbe beszállni.

[00:28:53]Na most persze, hát ennek vannak fizikai feltételei.

[00:28:58]Hát az első az, hogy az én földemen álljon meg a víz, tehát hogy lehetőleg legyen lent.

[00:29:03]Ja, bocsánat, ezt talán érdemes elmondani.

[00:29:05]Az Alföld nem tengsík, ahogy a Petőfi mondja, hanem vannak benne ilyen méteres szintkülönbségek, és ezek nagyon is számítanak.

[00:29:14]Tehát amikor azt mondom, hogy volt holtmedrek, vagy volt folyómedrek, amelyek lefűződtek, ezek általában egy k-3 mterre lejjebb vannak, és bőven lehet belőük vizet tölteni.

[00:29:21]Amikor azt mondom, hogy hogy ármentes szintek, hát az Alföldön a visszabezások előtt az összes falu azért volt belőik ilyen kevés.

[00:29:31]megtalálták azokat a helyeket, ahova leg legnagyobb árvizek sem érnek föl, amelyek tehát van egy szintülönbség ott van egy egy körülbelül négy emelet, három-négy emelet van a van az Alföldön, és ezek összesen egy olyan 8-10 mt fognak át helyről helyre.

[00:29:43]Erre figyelni kell.

[00:29:46]Tehát, hogy amikor valaki beviszi a földjét a a vizet a tájba programba, hát lehetőleg legyen a az alsó emeleten, vagy hát ha ha nem is legalsón, de legalább ne ne a fölsőkön, ugye, mert onnan lefolyik, tehát nem megy.

[00:29:57]A következő az, hogy van-e ott a környéken a a vízügy által nyilvántartott kezelt vízzel elátott olyan csatorna, ahol egyáltalán ez lehetséges, hogy ezt ellássák, ugye?

[00:30:10]És amikor mind a kettő igen, akkor jöhet az, hogy oké, akkor kezdjük el.

[00:30:15]Tehát van néhány nagyon jól sikerült ilyen zászlósóprojekt.

[00:30:17]Van olyan, amelyik úgy sikerült kifejezetten jól, hogy hogy tulajdonképpen tavaly kezdtek bele.

[00:30:24]És mire minden műszaki, jogi feltételnek eleg tettek, addigra már idén február lett, és február óta töltik a szegedi üregheyi vízőrzők a a rózsalapost, és ezeket a ez ezt a négy szikes tavat Szegednek az észak nyugati oldalán.

[00:30:42]Nagyon nagy sikerrel.

[00:30:42]Tehát most az AI vízig most már annyi vizet ad nekik, hogy hogy kifejetten jó kis láposvízi világ lett ott a a hetekben.

[00:30:49]Tehát ez egy kifejezetten jó és nagyon-nagyon kíváncsi leszek, hogy hogy hány ilyen átvonuló hidegfrontból kapnak egy-egy plusz zivatart.

[00:31:00]Még egy pont volt ebben, amit érdemes kiemelni, ugye, hogy egyrészt építenek, másrészt felújítanak zsilipeket, fenéklépcsőket, amikkel hatékonyabban tudják kormányozni és visszatartani a többletvizet.

[00:31:10]Ez az, amiről beszéltünk, hogy a csatornán belül akár megfordítani a vízáramlást is is.

[00:31:16]Meg hát arról is szól ez, hogy a természetes vízfolyásokban is, amikor valami nagyon gyorsan képes lefolyni, akkor érdemesebb ilyen keresztben ilyen fenéklépcsőket kialakítani, amelyek nem klasszikus duzzasztó művek, hiszen nem képződnek itt gátok meg nem tudom, hanem hanem egy lépcső, ahol hogy átsúran a víz, de fölötte kialakul valamilyen hát nem is álló, de legalábbis erősen lelassuló és viszonylag jelentősebb mennyiséget tartalmazó ilyen böge.

[00:31:43]Tehát ilyen ilyen valami olyan medence, ahol több víz van, és ahon megáll annyi idejéről a víz, hogy a a talajvizet a környéken jobban pótolja.

[00:31:53]És ez persze mindig egy vita.

[00:31:55]Tehát amikor elkezdenek ilyet kialakítani, akkor persze az a kérdés, hogy ú már megint belenyúltak a patakba, ahelyett, hogy úgy hagyták volna, ahogy van.

[00:32:02]Tehát ilyenkor mindig jön ez a bizalmatlanság.

[00:32:05]Hiszen tavaly ilyenkor még a víz egy másik üzemmódon dolgozott, ugye 95 év 57.

[00:32:10]Er erre van az előre, ezt kell csinálni.

[00:32:16]És pillanatnyilag az egyik legérdekesebb pont az lesz, hogy a a játszma résztvevői, tehát a vízügyi szakhatósági szervezetek, illetve nemzeti parkok, illetve a civil vízőrző vízválasztó projektek, ezek mennyire bíznak meg egymásban ahhoz, hogy ha eddig egy kicsit bizalmatlanok is voltunk most, hogy megmondta a politika, hogy mindenki ugyanarra megy, hogy mennyire bízik meg abban minden érintett fel, hogy a többi is tényleg arra megy.

[00:32:49]Ez egy mediációs kérdés.

[00:32:49]Ez egy ez egy ez egy fontos kihívás lesz.

[00:32:51]Igen.

[00:32:51]Igen.

[00:32:53]Ezt jó, hogy mondja, mert ennek kapcsán mindig szerettem volna megkérdezni egy vízügyi szakembert mondjuk a Velenceitó kapcsán, ahol azért a médiában ugye minden évben pláne aszályos időszakban ugye a ilyen két táborra szakadt tulajdonképpen a a az olvasóközönség.

[00:33:09]Valaki azt mondja, hogy hát ez ez egy teljesen természetes folyamat, hogy már volt is, hogy kiszáradt a Velenceitó, a természet elvégzi a dolgát és újra fel fogja tölteni.

[00:33:18]Mások pedig hát kongatják a vészharangot, hogy ez egyáltalán nem jó így ebben a formában.

[00:33:23]Most pont egy olyan időszakot látunk, ahol nagyon alacsony a Velenceónak a vízszintje.

[00:33:27]Ön hogy látja ezt a kérdést?

[00:33:31]Aki azt mondja, hogy ez egy természetes folyamat, és a az író történelemben számos alkalommal előfordult, igaza van.

[00:33:37]Kétségkül a velencei tónak a köbtartalma nagyon kicsi, és ahogy megsüti a meleg nyári nap, fölmelegszik, és nagyon gyorsan párolog.

[00:33:45]8-10 mm/ nap is el tud menni 35°ok fölött.

[00:33:48]És ahogy fogy a tóban levő vízmennyiség, úgy egyre gyorsabban melegszik, és ugye a végén már nagyon gyorsan el tud párlogni.

[00:33:56]Aztán utána persze, hogyha jönnek az őszi esők feltéve, ha jönnek, akkor persze megtelik, de ez azokon nem segít, akik most akarnak, és akkor hát ugye gazdasági műsorban ülünk, akik most akarnak eladni lángos kukoricát, fagylaltot a parton nyáron, amikor meg vagy nem lesz esetleg benne víz.

[00:34:14]Így kapcsolódik a turisztikához például az és így így kapcsolódik a turisztikához.

[00:34:17]Tehát innentől azért az a kérdés, hogy tudok-e ezzel valamit kezdeni, és ne szaladjunk el a probléma elől, a Balatonnál is kell valamit kezdeni, mert hogyha így melegszünk, akkor azzal is baj, még akkor is, hogyha abban hát mondjuk nem kevéssel több víz van, de a jelenség ugyanez és a folyamatok ugyanez, mert hiszen a Balatonnál is egy bizonyos szint fölé nem tudom tölteni, mert akkor elálasztja a partot.

[00:34:39]Viszont alsó szabályozási határ az legfeljebb meg az, hogy ha elment belőle minden víz.

[00:34:45]Ez egy elég veszélyes helyzet.

[00:34:47]Tehát hogyha itt nem tudok többlet vizet adni, és pillanatilag én nem nagyon látok más lehetőséget, mint a a Mura meg a Dráva irányából egy legalább másodpercenkénti 500, de inkább 1000 literes vízpótlási lehetőséget.

[00:34:58]Tehát, hogyha ez nem valósul meg, akkor ebből is baj lehet.

[00:35:02]A Velencei tónál a Duna van viszonylag közelm, illetve hát van olyan terv, de akkor ezt itt is hadd mondjam, hogy ezt én elég rossz ötletnek tartom, hogy Karvízből pótolják.

[00:35:13]Mi az?

[00:35:13]Tehát, hogy a Dunán tulít középhegységnek a Mészkőben levő Karsztvize.

[00:35:19]Az amiből már volt gond, nem azért, mert a Velencei tavat pótolták belőle, hanem azért, mert ennek a szintjét lejjebb nyomták, hogy a a nyirádi bányában meg a Márkushegyi bányában az előző az egy baoxid, a másik egy szén, és tudjanak a karviszint alatt bányászkodni.

[00:35:36]És emiatt például kiapadt a tapolcai tavasbarlang.

[00:35:39]Emiatt nagyon komolyan vesztett a vízhudalából hévíz, emiatt elapadtak a tatai források.

[00:35:43]Most, hogyha ehhez hozzányolunk csak azért, mert nincs más forrásunk, hogy mit tegyünk a Velencei tóba gyakorlatilag elpárlogtatásra, az egy elég rossz ötlet, mert először a ahogy a mostani vízbázisok vannak, a ezt a tatai források fogják megérezni.

[00:36:01]Tehát igazából a felszínvízből kell pótolni.

[00:36:06]Duna az sem végtelen kapacitású, de azért a ezekhez az igényekhez képest elég nagy.

[00:36:12]Tehát az, hogy onnan egy másodpercenkénti köbmétert föl lehessen juttatni, ez akkor amikor ilyen meleg van, akkor amikor süt a nap, és tulajdonképpen megint ugye gazdasági műsorban ülünk.

[00:36:23]Mi az, hogy negatív áramár?

[00:36:25]Hát amikor negatív áramár van, akkor kéne hajtani azt a szivattyút, amelyik a dunavizét föltolja gárdonyhoz vagy a gárdhoz.

[00:36:33]Úgyhogy a lehetőség az ebből az irányból szerintem jobb, mert fenntarthatóbb.

[00:36:38]Ugye 2021-ben vagy kettőben volt az a hír, hogy hát 40 milliárd Ftból gyakorlatilag lehetne pótolni a Velenceító vizét, vagy ez az akkori helyzetre vonatkozhatott.

[00:36:50]Ez ez akkor nem történt meg egyébként.

[00:36:53]És volt egy gazdasági operatív törzs, aki ezt a tervet látta, hogy ezt a jelenben mire lehet elég most ez.

[00:37:03]És hogy és hogy a pótlásnak melyik melyik fajtáját valósítják meg ebből?

[00:37:09]Hát én nem tudom, hogy mi lesz majd a megoldás, de hogyha engem kérdeznek, akkor Dunafelől is fölszivattyúzott.

[00:37:14]Aha.

[00:37:15]Csökkát ez a ez az út.

[00:37:16]Én én ezt ezt javasolnám.

[00:37:16]Igen.

[00:37:19]Jó.

[00:37:19]Milyen ágazatokra lehet hatással az aszá itt a következő időszakokban?

[00:37:24]Ö még pláne akkor, hogyha mondjuk egy extra rossz ősz is követi ezt a nyári időszakot.

[00:37:34]Hát ugye a mezőgazdaságot azt azt hiszem, hogy ezt ezt kiveséztük, de azért ez a, hogy mondjam, az az élhetőségre, a mindennapi életünkre, a kedélyünkre is hat.

[00:37:48]Hm.

[00:37:49]Tehát azért most számoljunk egy kicsit.

[00:37:51]Amikor volt a vízszabályozás, ez ugye azt jelentette, hogy a Tiszát és a mellékfolyóit gyorsabban csorgassam át az országon, mint ahogy mentek maguktól.

[00:38:01]Nem engedem kimenni a Alföldnek az aljára lapos részekre, az alacsonyabban fekvő részekre, hanem gyorsan kivezetem.

[00:38:08]Így aztán ott nem maradt meg körülbelül egy olyan egy olyan egy másfél balatonnyi víz többlet.

[00:38:18]Így gyorsan kifizettem.

[00:38:20]Na most pusztán az, hogy ennek a víznek a párolgás hője nem jelenik meg.

[00:38:22]A párolgás hűt, ez azért egy fok.

[00:38:30]És átlagban egy fok sokat számít.

[00:38:33]Hm.

[00:38:34]abból is, hogy én hogy érzem magam, hogyha ott vagyok mondjuk Törökszent Miklóson vagy Tourkemény.

[00:38:39]Igen, mert egy fog így önmagában nem sok, de ha átlagot nézünk, Igen, akkor az magas és vannak ilyen ilyen hát tipping point, tehát ahol ahol megváltozik kicsit a a világnak a a folyása, hogy merre megyünk tovább.

[00:38:50]Van egy nagyon kedves barátom, Jakab Guszti, kollégám is az egyetemen, de emellett ő hetente legalább két napot azzal tölt szarvason lakik, hogy olyan Mezőtúrtól mondjuk Battonyáig, nem tudom most lehet, hogy rosszul mondom, de egy elég nagy távolságon naponta, vagy hát hetente kétszer háromszor bejár 25 km-t, és akkor ő itt látja, hogy mi van nemzeti parknak fölméről.

[00:39:13]Igen.

[00:39:15]Na most amikor ő azt mondja, hogy megjelenik egy új évszak, hogy gyakorlatilag az Alföldön június közepétől végétől augusztus közepéig szavanna van, és ez onnan vehető észre, hogy nincs harmat, tehát hogy fölveszi a gumicsizmát, mert azt azt ugye föl kell venni a reggeli sétán megszokásból is, de száraz száraz délelőtt 10-kor, amikor leveszi, és az hol itt a harmat?

[00:39:39]Most ez ezek elég súlyos dolgok.

[00:39:43]Tehát az a harmat az, amin a növény, ha semmi máson nem, azért túl tud élni.

[00:39:48]És a harmat az, ami azért egy picit hűt.

[00:39:53]Hát ha van, persze, ha van, ha nem, nem, nincs olyan légköri aszály, mert ez ennek a fogalmához is szokjunk hozzá, hogy nem egyszerűen az van, hogy 35 fok van, hanem hogy nagyon száraz a levegő és hiába jönnek a hidegfrontok, nincs belőle zivatar vagy zápor, hanem jön egy hűvösebb szél, ami tovább szárít.

[00:40:14]Ez a baj.

[00:40:14]Ha csak a mezőgazdaságból indulunk ki, ez egy annyira összefüggő mindennel minden mindennel összefüggő dolog, hogy tulajdonképpen, hogyha ott probléma van az asszony miatt, az aztán begyűrűzik a gazdaság minden területére, legyen az a logisztikától kezdve, a vendéglátás van át a a turisztika, amit már itt említettünk.

[00:40:29]Igen.

[00:40:29]Hát ugye amikor a folyókat szabályozták, akkor ennek volt egy másik gazdasági célja.

[00:40:37]Most az, hogy fölfutatni a mezőgazdaságot, ami végül is akkor egy sikerprojekt volt.

[00:40:41]De ugye ne feledjük, hogy ez akkor kezdődött, amikor még az Alföldi vasúthálózatnak a nyomai vagy a fővonalai részben már megvoltak, de nagy tömegű gabona elszállítására gyakorlatilag a víziutak voltak alkalmasak.

[00:40:57]Hajó.

[00:40:57]Tehát hajó.

[00:40:57]Tehát érdemes volt fönntartani egy Ferenc csatornát a mai Délvidéken, amelyik Óbecsétől Bezdánig lerövidítette a Tisza Duna utat mondjuk 150 km-rel és 600 tonnás hajók, aztán föl fölí szaporolódott, úgy úgy már csak 300 tonnás hajók, de megérte.

[00:41:18]Aztán később, amikor a vasúthálózat már kialakult olyanná, amilyennél, akkor hát éppen most utanában milyen olvasmány élményeim vannak.

[00:41:25]Hát sokszor fölvetődik, hogy segít-e a homokhátságon, a Dunatisza közi homokhátságon a Dunatisza csatorna.

[00:41:31]Most akkor spoilerezek, nem segít.

[00:41:35]Soha nem is erre tervezték.

[00:41:37]Arra tervezték, hogy hajókat el tudjuttatni a Duna és a Tiszak között úgy, hogy közben fölzsilipelem 20-30 mt és lezsilipelem 30-40 mt a másik irányba.

[00:41:46]Dunaj kicsit magasabban van, mint a Tisza, hogyha összekötöm őket.

[00:41:52]Na most ennek az lett volna jelentősége akkor még, hogy árut szállítsanak nagy tömegben, de már a 30-as években írták, hogy hát most már a a MÁVnak van két nagy kapacitású két vágányú vonala Szónok és Budapest között.

[00:42:06]Minek?

[00:42:09]Vasútrált a szállítás?

[00:42:09]Igen, igen, igen.

[00:42:12]Mindenki mindenki vasútrált.

[00:42:12]Úgyhogy az, hogy a Persze az a kérdés, az tök jogos, hogy mit kezdjünk a homokhátsággal, és az is tök jogos, hogy igen, föl kell vinni a vizet a Dunából odaföl a tetejére.

[00:42:22]A Duna vízalához képest töredék, tehát ilyen egy századnyi térfogatott, ez ez belefér, vagy vízamatot, ez belefér, és aztán ott na ott viszont nagyon ki kell találni, hogy hogy rakom le, mert ha csak kiengedem, akkor gyorsan lefolyik, vagy esetleg válj magának egy egy nagyon gyors leszögésű utat a a felszín alatt, de hát a kollégáim azon dolgoznak az ELT-n például, hogy hogy az a szabályozott víztartó feltöltés vagy manage acferry charge, Ez hogyan segíthet?

[00:42:51]Azon, hogy ezt a többletvizet, ha majd oda fölkerül, ugye negatívra már idején fölemelve, hogy ezt hogy tudjuk úgy betenni, hogy ténylegesen az ott elvesztett 6-8 méternyi talajvíz visszapótlódjon.

[00:43:06]És ennek még egy olyan érdekes folyánya, hogy talán akkor azt se kéne hagyni, hogy csak két ember fúrjon kutat a homokhátságon.

[00:43:15]Boldog és boldogtalan.

[00:43:17]Igen.

[00:43:17]A Furkutak kérdésköre ugye, ami biztos, hogy segítség sok gazdának vagy akár ott élőnek, de egyre nagyobb problémát okoz a természetben, hogyha jól értem.

[00:43:28]Igen, azt szeretném mondani, hogy ez a fenntarthatóság, ez persze egy buzw, amire az emberek most már azt mondják, hogy ó felem, most már hagyjuk ezt, de itt most arról beszélünk, hogy működhet most idén, vagy akár jövőre is, hogy én a mélyből ilyen 20 mről, 30 mről, 50 mről esetleg rétegvízből kiemelek vizet és ellocsolom, hogy esetleg a búzám túlélje, vagy talán a kukorica még elmenjen odáig, hogy lehessen silózni és legalább áll állattakarmánynak jó legyen, de és ez működni fog öt év múlva is, 10 év múlva is, vagy az a víz is elfogy, mert nem pótlódik vissza ilyen ütemben.

[00:44:10]A karréteg például hát az sem, meg ezek a rétegvizek sem.

[00:44:15]Tehát, hogy föléljük-e az unokáink vizét, csak azért, mert most mi nem vagyunk hajlandó azt mondani, hogy jó, oké, rendben.

[00:44:22]Hát ezt a napraforgó dolgot el kell engedni.

[00:44:25]Ennyi kukoricát az Alföld nem tud megtermelni.

[00:44:28]Hogyha megtermeli a felét, a harmadát vagy áttérbúzára egyébként kezdünk áttérni.

[00:44:34]Tehát járkálunk az Alföldön, sokkal több a búza, mint korábban.

[00:44:37]De hogyha ha ezt meg nem tesszük meg, akkor lehet, hogy 10 év múlva, 20 év múlva már arra se lesz lehetőség, hogy valami teljesen mással, de még mindig zölden tudjuk tartani.

[00:44:52]Ez tulajdonképpen meg is válaszolta azt a kérdést, amit itt a a végére szántam.

[00:44:57]Tulajdonképpen mekkora ára lehet annak, ha Magyarország nem alkalmazkodik időben az aszály, a súlyos aszályhelyzethez?

[00:45:02]Mi a tétje annak, hogyha nem lépünk ebben a dologban, hogy foglalnál össze?

[00:45:11]Hát én nem tudom elképzelni azt, hogy ne lépjünk.

[00:45:16]Tehát eltelt öt év, és az elmúlt öt évből volt olyan hely, ahol egyszer lehetett kukoricát aratni.

[00:45:25]Na most ezt azért úgy még öt évig szerintem már azt se csinálja, aki aki ragaszkodik hozzá, hogy hogy csak úgy lehet, ahogy tanították az Aranyka Lászos gazdán meg ahogy a nagyapja meg a dédapja csinálta.

[00:45:36]És valószínűleg még akkor sem, hogyha ott van mögötte egy olyan területalapú támogatási rendszer, meg egy olyan biztosítási rendszer, amik azt mondja, hogy jól van, persze, rakd bele a a sívószáraz földbe a kukorricát vesd el, aztán majd megkapod rá az aszálykárt.

[00:45:51]Hát azt már akkor lehetett látni, hogy nem megy.

[00:45:53]Tehát ezt így fönntartani az az nagyon gazdaságtalan.

[00:46:01]Tehát rá kell jönni, hogy hogy nem megy, és nem nem tehát a a kockázat az az, hogy semmit nem fogunk tudni csinálni.

[00:46:09]De a lehetőség azért most adott arra, hogy a résztvevők az agrárgazdálkodástól, a mezőgazdasági minisztériumtól kezdve a vízügyi szakigazgatáson keresztül a civil vízőzőkig most mind egymásra találva kialakítsanak egy olyan új paradigmarendszert, amelyik nedvesebben és zöldebben tarthatja az Alföldet.

[00:46:33]Márpedig ez a célunk.

[00:46:36]Világos.

[00:46:38]Timár Gábornak, az ELTE tanszékvezetőjinek, geofizikusnak köszönjük szépen, hogy itt volt velünk a műsorban.

[00:46:43]Köszönöm szépen.

[00:46:44]És köszönjük nektek is, hogy velünk tartottatok.

[00:46:45]Iratkozzatok fel a HVG YouTube csatornára, ha még nem tettétek.

[00:46:49]Hamarosan találkozunk.

[00:46:49]Sziasztok!

[00:46:54]Váltsuk az ígéretes pénzügyi terveket együtt valóra.

[00:46:56]A műsor támogatója a Rifizen Bank.

[00:46:58]Yeah.