Elit fingótanya, a vallásos rosszlány, és a legrosszabb magyar költő – Budapesti fura szerzetek
- A beszélgetés Lentár Balázs „Budapesti fura szerzetek” című könyvét mutatja be három elfeledett, abszurd pesti figura történetén keresztül.
- Réti László (Lővi Árpád) a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai vezetője volt, aki szellemes trágár verseket írt, és egy „Büzértanya” nevű bécsi társaságban a hangos szellentéseket és a politikai ellentétek félretételét ünnepelte.
- Kuruc érzelmei ellenére barátja volt a dinasztiahű Tallóci Lajosnak; kapcsolatuk alapja az volt, hogy elfogadták egymást, és „fingjanak rá egyet”.
- Réti egyik híres levelében a pécsi kultúrmérnöki hivatalnak küldött trágár választ, miután elege lett a folyamatosan érkező tárgyakból.
- Maracsek Józsefina (Puella Klasszika) kasszírnőként dolgozó prostituált volt, aki aktus közben Ovidiust szavalt latinul, majd később Csehszlovákiában egyházi íróként „rebrandelte” magát.
- A szlovák kisebbségi önkormányzat emléktáblája egyházi íróként tiszteli, teljesen kihagyva budapesti múltját, ami jól mutatja a kelet-közép-európai népek kölcsönös történelmi vakságát.
- Hazafi Verai János a „legrosszabb magyar költő”, egy postás volt, aki rövid, bárgyú rigmusait egy piculáért (10 krajcár) árulva lett a korabeli Budapest ismert figurája.
- Verai sajátos műfaja a „megrovási kaland” volt: ha valami felbosszantotta, rögtönzött egy verset, és pontosan megjelölte a körülményeket.
„Valaki volt s ritka ember vette komolyabban önmagát, mint János. […] Szerettük és eltartottuk Jánost. Nem vallottuk be, de múzsafiunk volt.” – Ady Endre Verai Jánosról
- A könyv több mint 200 oldal, és a beszélgetés csak ízelítőt ad a hasonló, elfeledett budapesti történetekből, amelyek megvásárlásra és elolvasásra érdemesek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés és a könyv kontextusa
A beszélgetés a HVG Videó csatornán jelent meg, és egy rendhagyó könyvbemutatót takar. A műsorvezető elmondja, hogy nem hagyományos bemutatót tartanak, hanem egy kedvenc podcastjük (a „Képtelen Krónikák”) stílusát idézik meg, amelyből ihletet merítettek, és amely korábban többször is hivatkozott Lentár Balázsra. A könyv, amelyről szó van, a „Budapesti fura szerzetek” címet viseli, és a szerzője Lentár Balázs, aki jelen van a beszélgetésben. Mellette Tót Jakab is részt vesz, akit a műsorvezető szintén köszönt. A műsorvezető megjegyzi, hogy a könyv dedikálásakor Stöki (a podcast egyik szereplője) volt az első, aki megvette és dedikáltatta, ami jó érzés volt, mert a Képtelen Krónikák mindig is szórakoztatta őt, és örül a kölcsönös egymásra találásnak.
A beszélgetés célja, hogy a szerző történeteket meséljen a könyvben szereplő „budapesti fura szerzetekről”, és a hallgatók kedvet kapjanak a könyv megvásárlásához. A műsorvezető hangsúlyozza, hogy a könyv több mint 200 oldal, és a beszélgetés nem spoilerezi el teljesen a tartalmát.
Réti László (Lővi Árpád) és a Büzértanya – a trágár költő és a fingós társaság
Réti László személye és költészete
A beszélgetés első nagy témája Réti László, aki Lővi Árpád álnéven vált ismertté. Ő a 19. század végének és a 20. század elejének egy nyomtatásban meg nem jelent, de hatalmas népszerűségnek örvendő trágár költője volt. Fontos volt számára, hogy a trágárkodás ne csak öncélú legyen, hanem szellemességgel is társuljon. Ezt egy kétsorosa is tükrözi:
„Azt mondom neked, neked ifjú népem, disznókodni szabad, de csak szépen.” – Réti László (Lővi Árpád) *
Eredeti neve Dr. Réti László volt, és a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai (éremtani) osztályának vezetőjeként dolgozott. A mai napig az általa kidolgozott katalógusrendszert használják a középkori és kora újkori érmék nyilvántartására.
A Büzértanya és Tallóci Lajos
Réti Lászlónak volt egy másik élete is: az osztrák-magyar monarchia tisztviselői karának egy szűkebb baráti társaságához tartozott, amelynek fő alakja Tallóci Lajos történész volt. Tallóci a közös pénzügyminisztériumban osztályvezetőként dolgozott, és a Balkánnal foglalkozott. Az 1877 és 1908 közötti időszakban, amikor Bosznia-Hercegovinát megszállt területként igazgatták, a közös pénzügyminisztérium felügyelte a területet, és Tallóci a boszniai oktatás fejlesztéséért felelt, valamint megteremtette az albán nemzeti történetírást is.
Ez a baráti társaság egy bécsi agglegénylakban gyűlt össze, amelyet Büzértanyának neveztek, vezetője pedig a Büzérnagy (Tallóci Lajos) volt. A társaságban a trágár versek mellett a legnagyobb elismerést a minél hangosabb szellentésekkel lehetett kivívni. A műsorvezető és a vendégek ezen ironikusan megjegyzik, hogy ez az elit értelmiség egymás között ilyen tevékenységet folytatott, és párhuzamot vonnak a mai korral (pl. hotelszobákban történő hasonló eseményekkel).
„Tehát, hogy nem nem egyébként nem nem tehát, hogy a trágár versek mellé a legnagyobb elismerést a minél hangosabb szellentésekkel lehet besöpörni.” – Lentár Balázs *
A társaságnak megvolt a maga szimbólumrendszere is: amikor leveleztek, egy nyomtatottság (valószínűleg egy pecsétgyűrű) jelent meg a levélen, amely a fingós pecsétgyűrűre utalt. A beszélgetők viccesen megjegyzik, hogy ma már furcsa szemmel nézünk erre a típusú baráti kapcsolatra, pedig ez lehetne a szekértáborokon átívelő barátság receptje.
Réti kurucsága és a politikai feszültségek
Réti László erősen kuruc érzelmű volt, ami szemben állt Tallóci Lajos dinasztiahűségével (Tallóci Ferenc József bizalmas híve volt, valóságos belső titkos tanácsos). Réti egy megátalkodott függetlenségi 48-as (pontosabban 49-es) volt, és ez a barátság csak úgy működhetett, hogy ezt a politikai ellentétet elengedték, és elfogadták egymást. Ahogy a beszélgetésben elhangzik:
„Tehát, hogy ezt így te ilyen vagy, én olyan vagyok, elfogadom, te is elfogadod. Na fingjunk rá egyet.” – Lentár Balázs (a dinamikát összefoglalva) *
Réti kurucságának hátterében az is állt, hogy asszimiláns volt: a család eredeti neve Slotterback (a nagyapja még ezen a néven született), és a családi legenda szerint német területről úgy kerültek Magyarországra, hogy egy útleírásban olvasták, hogy Szarvas környékén sehol nincs bolt, ezért a nagyapa odaköltözött és vegyes kereskedést nyitott. A nagypapa fia, Réti Lipót (Réti László apja) már felvette a Réti nevet, és a vegyes kereskedést nyomdává fejlesztette. A nyomda 1848–49-es működése miatt a császári hatóságok némi börtönnel jutalmazták, de a család annyi pénzt összegyűjtött, hogy Réti Lászlót Budapesten taníttathatták, ahol érettségit szerzett – ami akkoriban nagy szó volt, és az úriember-kasztba való belépést jelentette.
Réti eredetileg jogot szeretett volna végezni, de végül bölcsész doktor lett, és a numizmatikai osztályra került. Tanára, Thallóczy Kálmán (a szövegben „Talikálmán” vagy „Tali Kálmán” néven említve) terelgette a bölcsészettudományok felé. Thallóczy a korszak híres történésze volt, aki a kuruc történeten keresztül kereste az összefüggéseket, és még kuruc dalokat is hamisított – azaz maga írta őket, majd azt állította, hogy megtalálta ezeket a dalokat.
Réti versei és a felségsértés
Réti László költészetére jellemző a trágárság és a politikai él. Egyik híres verse egy Andrudi Sándor (a szövegben „Andrudi” vagy „Andr Sándor”) nevű, mára elfeledett költő versére adott válasz. Andrudi Sándor azt írta, hogy a császárt kell elosztani: a magyaroknak a felső fele, az osztrákoknak az alfele jusson. Réti erre így válaszolt:
„Sok ami sok. Lesz-e vége? Verekedjünk vagy lesz béke? Törik ott és szakad nálunk. Legjobb is lesz, ha elválunk. Azt mondja az Andrőlis anyi, a császárt kell elosztani, nekünk jusson felső fele, az osztráknak az alfele. Nem pártolom én tervet, amit Sándor odavetett. Milyenk legyen az alfele? Nem járunk mi rosszul vele. Elvett már az osztrák mindent, csak egy [ __ ] még a mienk. Nem maradt egyebünk semmi. Tok kell, hogy el tudjuk tenni.” – Réti László (Lővi Árpád) *
Ez a vers a felségsértés minősített kategóriája lett volna, ha megjelenik, és Rétit elvitték volna. A versek a farvégű pecsétgyűrűvel ellátva terjedtek. A beszélgetők megjegyzik, hogy a Büzértanyán valószínűleg röhögtek ezeken, és a baráti kapcsolatot ez a fajta elfogadás jellemezte.
Réti további történetei és a híres levél
Réti László életében volt egy törés: a magánélete terhelt volt. Viszonylag gyorsan, néhány éven belül előbb a felesége, majd a kisfia is meghalt. Emellett volt egy banális történet, amely a legmélyebb depresszióba taszította: amikor a numizmatikai osztályra került, volt egy magán érmegyűjteménye, és egy ponton rájött, hogy neki nem lehet magán érmegyűjteménye (összeférhetetlenség miatt). Megpróbálta kihozni a zálogból, hogy beadja, de a hordár, akivel intéztette, megneszelte, hogy itt valami suskus van, és a hordár és családja évtizedeken át zsarolta Rétit azzal, hogy befújja a múzeumnál, ha nem fizet. Réti mindig fizetett, ahelyett, hogy odaállt volna a főnöke elé. Ez a történet jól mutatja az asszimilánsok, a hirtelen társadalmi kasztot váltók megfelelési kényszerét.
Egy híres levele is fennmaradt, amelyet a pécsi kultúrmérnöki hivatalnak írt, miután már mindenféle tárgyat (pl. sarkantyút) is neki küldtek, és elszakadt a cérna:
„Tekintetes kultúrmérnöki hivatal Pécset. A tegnapi postával érkezett hivatalos átiratukra, melyben azt kérdik, hogy a nagybereki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék. Hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy basszák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35 rémör hőségben ilyen szarságokkal nem foglalkozhatunk. Budapest 1903. augusztus 18. Teljes tisztelettel [ __ ] a seggükbe. Dr. Réti László.” – Réti László *
A levél stílusa jól mutatja Réti frusztrációját és sajátos humorát. A beszélgetők megjegyzik, hogy a mai korban is hasonló érzéseket válthat ki, ha mindenféle szemetet küldenek az embernek.
Réti és a finnugor nyelvrokonság
Réti László egyik versében a finnugor nyelvrokonságra is kitért, amelyben egy finnországi látogatását írja le, ahol a finn tudósokkal találkozott, és a magyarul tudók egy szigeten búcsúlakomát rendeztek neki. A vers végén egy finn megjegyzi, hogy a „[ __ ]” szó nem fordul elő a finn könyvekben, mire Réti így válaszol:
„[ __ ] tudnak Kentek, nem magyarul.” – Réti László (Lővi Árpád) *
Ez a vers a magyar etimológia egyik külön gyöngyszeme, és a beszélgetők ironikusan jegyzik meg, hogy a lovasnemzet hozhatta ezt a kifejezést.
A Pajzán Toldi szerzőségének kérdése
Réti Lászlóval kapcsolatban felmerül, hogy ő írhatta-e a Pajzán Toldi című művet. Ez egy közkeletű feltételezés, de az irodalomtörténészek szerint a Pajzán Toldi túl jó ahhoz, hogy Réti írja, és jelenleg Faludi Györgyöt és József Attilát gyanúsítják az elkövetésével. A beszélgetők remélik, hogy egyszer kiderül az igazság.
A versek terjedése és Réti utóélete
A Büzértanyán keletkezett versek kikerültek a társaságból, és már Réti életében elkezdtek önálló életet élni. Az egyetemi diákság körében népszerűek lettek, és a nekrológiában Söpflin Aladár azt írta, hogy ezeket a verseket az egyetemisták még nagyon sokáig fogják adogatni. Réti szerette a népszerűséget, és máshova is eljárt felolvasni a verseit, bár életveszélyben nem volt, legfeljebb néhány év börtönt kaphatott volna (az államfogházban, ami egy úri kaszinó volt, ahonnan nem nagyon lehetett elmenni, de parkettás volt és teljes kiszolgálás járt).
Maracsek Józsefina (Puella Klasszika) – a vallásos rosszlány
A Puella Klasszika név és a szlovák emléktábla
A második nagy téma Maracsek Józsefina, aki Puella Klasszika néven futott. A beszélgetés azzal indul, hogy a műsorvezető megemlíti: a VII. kerületben, az Almási utcában van egy emléktábla, amelyet a szlovák kisebbségi önkormányzat emelt, és az áll rajta, hogy itt élt és alkotott Maracsek Józsefina, szlovák egyházi író 1914 és 17 között. Ehhez képest a valóság az, hogy bár valóban ott élt, amit alkotott, azt nehéz egyházi írásnak nevezni, mert a Puella Klasszika tulajdonképpen prostituált volt ebben az időszakban.
A kasszírnői szerep és a prostitúció
Maracsek Józsefina a 20. század elején tűnt fel Budapesten, és a budapesti címtárban kasszírnőként volt megtalálható. A kasszírnő a kávéházakban az égetett szeszek őrzője volt, az édességekért felelt, és lehetett vele beszélgetni, fűzögetni. Ha úgy alakult, egészen más jellegű megállapodások is köttettek a kasszírnő és a vendégek között – azaz a prostitúció bújtatott formában működött. Voltak olyan kávéházak is, ahol a kasszírnő nemcsak hogy más jellegű megállapodásokat kötött, de még a tulaj felé is lejattolt, és megvolt a hely, ahol el lehetett menni. A „pult alól” kifejezés így teljesen más értelmet nyert.
Puella műveltsége és különleges képességei
Puella Klasszika nem a hagyományos szépségével hódított, hanem azzal, hogy kiválóan beszélt latinul és ógörögül, és szerette például aktus közben Ovidius-t szavalni eredeti nyelven. Volt egy olyan vevőkör, amelyik erre a műveltségre „fogékony” volt – például az értelmiség, amelyik így bűntudatcsökkentő módon kurvázhatott, mondván, hogy tanult is közben.
„Hát ezért ez szubjektív, maradjunk annyivan. Én is ezt mondanám, de nem is ez a lényeg, hanem neki az volt a skillje, hogy kiválóan beszélt platinul, ógörögül, nagyon nagyon szépen tudta és szerette is például Aktus közben Ovédius szavalni eredeti nyelven.” – Lentár Balázs *
Puella írói próbálkozásai és a nyilatkozata
Puella próbálkozott a szépírással is, de lényegesen kisebb sikerrel. Általában önéletrajzi ihletésű regényeket írt, amelyeket németül alkotott (mivel magyarul rendesen sosem tanult meg), és valaki lefordította magyarra. A Népszava próbálta őt úgy reklámozni, hogy ő a „rossz lány, aki megpróbál megjavulni”, és ezért érdemes támogatni és megvenni a könyveit – nem azért, mert jók.
Egyik jellegzetes nyilatkozata 1912-ből:
„A kávéház az életet jelentette. Idegen emberekkel jöttem itt össze, tökéletesítettem nyelvismeretemet, és a kávéházapjain, folyóiratain keresztül kapcsolódtam be abba az életbe, melynek kitagadottja és megvetettje voltam. A kávéházi márványasztalnál ismertem meg az életet, s most és még most is minden hiányzik nekem, ami ott körülvett. De most az igazi, a való életre vágyom. Nem szégyellem a múltam, de új jövőt akarok. Azt hiszem, könyvemmel legalább ezt megmutattam, hogy ezt is megérdemlem.” – Maracsek Józsefina (Puella Klasszika) *
Kapcsolatai és a korabeli irodalmi élet
Puella jó viszonyban volt Ady Endrével is, bár a kapcsolat jellege nem teljesen világos (valószínűleg szakmai volt Puella részéről). Krúdy Gyula is írt róla, tehát a korabeli fővárosi írók előtt ismert volt. A szifilisz, ami a korszakban népbetegségnek számított, nem biztos, hogy érintette őt, mert elég sokáig élt (az 1950-es évek legelején halt meg, telibe kapta mindkét nagy világháborút).
A „rebranding” – egyházi íróvá válás Csehszlovákiában
1918 környékén, amikor a Magyar Királyság összeomlott, Puella eltűnt Budapestről. Sopronból kapunk róla hírt, majd Magyarországról is eltűnik, és amikor megalakul Csehszlovákia, már Pozsonyban van, és egy teljesen más szerepben látjuk: egyházi íróként találja fel magát. Vallásos író lesz, társadalomnevelő röpiratokat terjeszt, és folyóiratot indít, valamint összeírja a csehszlovákiai egyházi intézményeket – a magyar intézményeket pedánsan kihagyva. A beszélgetők ezt „ribrandelésnek” (rebrandingnek) nevezik, utalva arra, hogy a prostituáltból egyházi író lett.
„Itt a Ribrand, itt a ribans rebrandelt.” – Tót Jakab (a jelenségre) *
A megtérésében van következetesség: az ilyen filipikákban (dorgáló beszédekben) nagyon leszedi a keresztvizet a prostitúcióért felelős mindenféle társadalmi rétegről, kivéve a prostituáltakat, őket békén hagyja – tehát van osztálytudata, és nem fordul a saját közege ellen.
A lexikon-projekt és a letartóztatás
A 20-as évek végén letartóztatják, mert felmerül a gyanú, hogy meg akart pattanni egy lexikon-projekttel. A korabeli gyakorlat szerint, ha valaki lapot vagy lexikont akart indítani, előfizetőket kellett gyűjtenie. Ha összejött a pénz, megcsinálta, ha nem, vissza kellett adni, vagy meglépett a pénzzel. Puella egy lexikont akart létrehozni, amely a csehszlovákiai egyházi intézmények adatait tartalmazta volna, és bár felmerült a gyanú, hogy nem akarja megcsinálni, végül elkészült, és meg is jelent – csak a magyar sztorik vannak kihagyva belőle.
A szlovák és a magyar történetírás viszonya
A beszélgetés kitér arra, hogy a szlovákok a mai napig nagyon tisztelik Puellát mint egyházi írót, és ha tudnak is a múltjáról, nem érdekli őket, mert nem foglalkoznak vele. A szlovák életrajzokból a budapesti prostitúciós időszak teljesen hiányzik. Ez jól mutatja azt a kelet-közép-európai jelenséget, hogy a szomszédos népek nem tudnak semmit egymás történetéről, csak ha valami közös balhé van (pl. háború). A beszélgetők hangsúlyozzák, hogy ez nem csak a magyarokra jellemző, a szlovákok is bunkók ebben az értelemben, és a történelemtanításban mindenki magának tekinti azokat a királyokat, akik a térség felett uralkodtak.
„Mi kelet-közép-Európában úgy élünk együtt a szomszéd népekkel, hogy [ __ ] nem tudunk semmit egymás történetéről. Azt akkor akkor tudjuk, hogyha valami valami közös balhé van. Magyarán, hogyha háborút indítunk egymás ellen.” – Lentár Balázs *
Hazafi Verai János – a legrosszabb magyar költő
Verai János személye és a „picula” üzlet
A harmadik nagy téma Hazafi Verai János, akit a beszélgetők a legrosszabb magyar költőnek titulálnak. Eredetileg Verai János volt a neve, de egy ponton kitalálta magáról, hogy ő Hazafi Verai János. Ő egy egyszerű postás volt Nagy Károlyból (Szatmár vármegye székhelye), aki biciklis postásként dolgozott, és az volt a szokása, hogy rövid kis rigmusokkal kiegészítve kézbesítette a leveleket. Amikor felkerült Budapestre, poénból elkezdték közölni a verseit a vicclapok, de ő ezt komolyan vette, és azt hitte, hogy Budapesten várják. Megjelent a fővárosban, és egy piculáért (10 krajcár) kezdte árulni ezeket a kis verseket. Egy kényelmesen berendezett legénylakást bejárónővel évi 500 Ft-ért lehetett kivenni, tehát a picula nem volt nagy pénz, de a sok kicsi vers sok piculát hozott.
„Sok kicsi vers, sok picula. Egy hosszú verz, csak egy picula. Hát hülyeség.” – Lentár Balázs (az üzleti modellről) *
Verai János nem fogadott el felül fizetést, és büszke volt arra, hogy megélhet a verseiből. A beszélgetők kiszámolják, hogy egy 150 Ft-os párizsi út (ami akkoriban a tömegturizmus bontogatta szárnyait) 1500 piculába, azaz 1500 versbe került volna, de mivel a verseket sokszorosítani is lehetett, ez is összejöhetett.
Verai János költészete – rövid versek és a megrovási kaland
Verai János költészetének jellemzője a tömörség volt. Nem írt nagy eposzokat, hanem nagyon kicsi, pár soros dolgokat. Az egyik leghíresebb verse az Eiffel-toronyról szól:
„A sok látványcsodát e levélbe betemetem. néztem ingben gatyában a legfelsőbb emeleten. Ennyi.” – Hazafi Verai János *
Ez a vers azt is mutatja, hogy Verai János el tudott jutni Párizsba, ami akkoriban nem volt evidens (egy 150 Ft-os út volt, ami azért húzós volt).
Verai János sajátos műfaja volt a megrovási kaland: amikor valami felbosszantotta, akkor arról írt egy hasonló versikét, és mindig hozzá is tette, hogy hol és milyen körülmények között írta (pl. „írtam mérgemben a Maketes csárdában, elfogyott a pénzem”, vagy „írtam mérgemben, seprűvel a kezemben”). Ez a műfaj elterjedt, és egyes lapoknál még külön rovat is volt a megrovási kalandnak, ahol az újságírók lehúzó dolgokat neveztek így.
Egy példa a megrovási kalandra, amelyet egy kiállításon írt, amikor valószínűleg összetűzésbe került egy rendőrrel:
„Budapesten az országos kiállításon az iparcsarnokban megrovási kaland. Őr vagy ott vagy mi vagy, ha nem fejed legyen jó nagy. Hosszú nyurga vagy és sovány, hogy dűljön rád. Hát a Csobánljön rád az iparcsalnok. Tudd meg azt, hogy én sosem csalok. Ne légj hát az ellenségem, mert írátert megverselem. Nem vétettem én te neked, ki sem loptam üres zsebed. Nem lesz mindig kiállítás, lesz neked még kutyagolás. Rögtönöztem ebéd alatt mérgemben, május 22-én, 1885-ben.” – Hazafi Verai János
Verai János és a konkurencia
Verai János sikere nyomán megindult a konkurencia: mások is rájöttek, hogy ezt lehet csinálni, és ők is hasonlóan butuska, négysorosokkal próbálkoztak. Ilyen volt Práger Pál (aki Petőfi-epigonként próbálkozott), Dóra István (aki a Népszínház utcasarkán volt hordár, amíg rá nem tört a verselhetnék), és a legnagyobb rivális, Honfi Keresztesi Pál, aki nevében is megpróbálta Verai nyomába lépni. Amikor Verai megharagudott egy újságíróra, mert csúnyát írt róla, akkor Honfi Keresztesi Pál nevét is belerakta egy versbe, hogy csak érezze a helyét:
„Honfi keresztesi Pálhoz hasonlítól, a hasgörcsálljon beléd, hogy egye ki szemeidet mielép a csiripoló veréb, hogy én kóborlom az országot és a bolondját járom, hogy a 77. Pulyk a hideg rázzon ki télen nyáron. Nem az a baj, ha nem irigyeled kenyeremet, hogy megélhetek, és még mi a legfőbb magasrangú úri családokkal ebédelek. Józan eszem után úgy megélek, hogy nem cserélek veled. Kenyér irigyem, ha kell aranyam, kiverem a szemed.” – Hazafi Verai János *
Verai János és a fürdőkád
Egy másik versében Verai János azt írja, hogy „imádom én néked az aranyos szád, mégha akkora is, mint a fürdőkád”. Ez azt jelenti, hogy látott fürdőkádat, ami akkoriban nem volt evidens (az emberek dézsákban mosakodtak). A beszélgetők megjegyzik, hogy nem biztos, hogy egy Nagy Károly-i postás valóban látott-e fürdőkádat, de a vers szerint legalábbis igen.
Verai János és a rendőrök
Egyik versében a rendőröket is kifigurázza, ami a beszélgetők szerint nagyon kreatív megoldás:
„A rendőr mind marha. Nem tudja, mikor kell a karhatha talmat használni.” – Hazafi Verai János (a „karhatalom” szó elferdítésével) *
Ez a versforma és a szóhasználat párhuzamba állítható József Attila „Tanítsd meg” kezdetű versével, és a beszélgetők ironikusan megjegyzik, hogy lehet, hogy József Attila „veraiizmust” használt.
Ady Endre véleménye Verai Jánosról
Ady Endre nagyon szépet írt Verai Jánosról, de a beszélgetők szerint ez inkább ironikus volt, mert Ady akkor tudott és szeretett szépet írni emberekről, akikről tudta, hogy nem érhetnek fel hozzá. Ady írása szerint Verai János „valaki volt”, és „ritka ember vette komolyabban önmagát, mint János”. A magyar géniusz együgyi gyermeke volt, és a magyar faluban a falu bolondja mindig szalonnásra hízott, míg a rejtékező ember éhen halt. Ady szerint Verai János a miénk volt, értett minket, és az ösztönei is rúgták, hogy hasznos dolog balgatagnak lenni.
„Valaki volt s ritka ember vette komolyabban önmagát, mint János. Ez is azt mutatja, hogy valaki volt, s ez is azt mutatja, hogy kellett János. A durva évődést és a krajcárt kevesen sajnálták tőle. Van olyan magyar falu, ahol éhen hallhatott tízve rejtékező ember, de szalonnásra hízott a falu bolondja. Mi úgy ahogy vagyunk, nagy falu vagyunk. Szerettük és eltartottuk Jánost. Nem vallottuk be, de múzsafiunk volt.” – Ady Endre (idézi Lentár Balázs) *
A beszélgetők hozzáteszik, hogy Ady hasonlóan viszonyult Bakti Gyulához is, aki egy alkoholista rikkancs volt, és borzalmas verseket írt, de Ady azt mondta, hogy gyakorlatilag ő az egyetlen, aki hozzá fogható. Bakti Gyula is szerepel a könyvben, és az ő története is hasonló: az utcán csinálta azt, amit a nagyköltők a kávéházban, és a saját verseit gajdolta részegen. Az első verses kötetét az apja adta rá a pénzt, és egy példányt dedikált a budapesti rendőrkapitánynak, Diner Ákosnak, „személyes szabadságom állandó veszélyeztetőjének” címezve.
Verai János utóélete
Verai János az 1900-as évek elején meghalt, szegényen, mert a piculákból nem sok maradt (elutazgatta, elszórakozta). A 20. század fordulóján a magyar nyelvű szórakoztatás kezdett megjelenni Budapesten, és ő egyre öregebb lett, betegségek kínozták. A beszélgetők szerint a története azt mutatja, hogy a kezdeti népszerűség után eljelentéktelenedett, de a maga korában fontos alakja volt a magyar kultúrának.
Záró gondolatok és a könyv ajánlása
A beszélgetés végén a műsorvezető megköszöni Lentár Balázsnak és Tót Jakabnak a részvételt, és hangsúlyozza, hogy a könyv több mint 200 oldal, és a beszélgetés nem spoilerezte szét az egészet – tehát még bőven van benne hasonló történet. Arra biztatja a nézőket, hogy vegyék meg a könyvet, olvassák el, és írják le kommentben a véleményüket.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Slotterback” (a család eredeti neve): az átiratban „Slotterback” és „Slotter, Slotterback” formában szerepel. Valószínűleg a család német eredetű neve, de a pontos írásmód bizonytalan. A kontextus alapján a nagyapa még ezen a néven született, és a család később magyarosította a nevét Rétire.
- „Talikálmán” / „Tali Kálmán”: az átiratban többször is „Talikálmán” vagy „Tali Kálmán” formában jelenik meg. A szövegkörnyezet alapján egyértelmű, hogy Thallóczy Kálmán történészről van szó, aki a kuruc történelemmel foglalkozott, és Réti tanára volt. Az ASR-hiba miatt a név torzult, de a helyes alak nagy valószínűséggel Thallóczy Kálmán.
- „Andrudi Sándor” / „Andr Sándor”: az átiratban „Andrudi Sándor” és „Andr Sándor” alakokban szerepel. Egy mára elfeledett költőről van szó, aki a korszakban ismert volt, de a pontos neve nem rekonstruálható egyértelműen. Lehet, hogy Andrássy Sándor vagy más hasonló név, de a szövegben „Andrudi” maradt.
- „Kovács László” (a múzeumőr): az átiratban „Kovács László” néven említik, aki a Magyar Nemzeti Múzeumban könyvtáros és múzeumőr volt, és aki kiválogatta az értékes iratokat, majd hazavitte, és egy közvetítőn keresztül javasolta a múzeumnak a megvételüket. A név pontos írásmódja (pl. „Kovács László” vagy „Kovács László”) nem teljesen biztos, de a történet egyértelmű.
- „Bakti Gyula”: az átiratban „Bakti Gyula” néven szerepel, aki egy alkoholista rikkancs volt, és verseket írt. A név pontos írásmódja lehet „Bakti” vagy „Baktay”, de a szövegkörnyezet alapján egy félvilági figuráról van szó, aki Ady Endre asztalánál is megfordult.
- „Diner Ákos”: az átiratban „Diner Ákos” néven említik, aki a korabeli budapesti rendőrkapitány volt. A név pontos írásmódja nem teljesen biztos, de a történetben Bakti Gyula dedikált neki egy kötetet.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]A lófaszok felkent dalnoka segítsen utadon.
[00:00:02]Balázs nekem ezzel dedikálta azt a remek friss könyvet, ami a budapesti fura szerzetek címet viseli.
[00:00:08]És ma nem egy ilyen hagyományos könyvbemutatót fogunk tartani.
[00:00:12]Az már megvolt, jó volt, és nagyon örültünk, hogy ott lehettünk, de hogy most ezt egy picit másképpen fogjuk a a könyvet megközelíteni.
[00:00:22]Van egy kedvenc podcastunk, egy olyan podcastunk, amit ami amit nem azért hallgatunk, mert közéleti érdeklődésünk volna, vagy mert világpolitikai érdeklődésünk volna, hanem egyszerűen azért, mert végtelenül szórakoztató.
[00:00:31]És nem megpróbáljuk leutánozni.
[00:00:34]Maradjunk annyiban, hogy ihletet merítünk tőlük, hogyha már egyszer ők is többször merítettek tőledet.
[00:00:39]Balázs, ez egy omázs.
[00:00:42]Mondhatjuk így is.
[00:00:42]És tök gret ma az úr innen is nagyon ölelünk benneteket, nagyon szeretünk benneteket, de most egy kicsit megpróbálunk a nyomatokba eredni.
[00:00:49]Ti pedig majd, hogyha megnéztétek ezt az adást, akkor eredjetek a könyves boltokba, és ott Lentár Balázstól keressétek a budapesti fura szerzeteket.
[00:00:56]Remek olvasmány lett, és őszinte, szóval egy kicsit hiányérzetem is van, mert az elmúlt másfél hétben én ebben nem mertem beleolvasni, hogy autentikusabb legyen a reakcióm, és hát ebbe nem egyedül fogok értelemszerűen belevágni.
[00:01:05]Itt van velünk a szerző Lentár Balázs.
[00:01:07]Szervusz.
[00:01:09]Sziasztok.
[00:01:09]És még annyit gyorsan el is mondanék, hogy a a Stökinek már nem kell szaladnia megvenni, mert megvette a könyvet.
[00:01:16]az az első, aki dedikál dedikáltatta velem a könyvét a a könyvhéten.
[00:01:21]Úgyhogy az egy ilyen nagyon hát egyrészt nagyon jó érzés volt, mert örültem annak, hogy hogy ez így rettenetes vagyok ilyen ö nyalizásból, de itt most muszáj, merthogy mert mert mert mert hogy a a képtelen krónikák az az engem is rettetesen szórakoztatott mindig, és nagyon örültem annak, hogy hogy ott engem többször is meghivatkoztak.
[00:01:43]Úgyhogy ez egy ilyen jó egymásra találás volt.
[00:01:45]Örülök neki.
[00:01:45]És aki még itt van velünk, ő Tót Jakab.
[00:01:47]Szervusz!
[00:01:48]Sziasztok!
[00:01:48]Én is köszöntöm mind a 16 megmaradt nézőket, akinek akinek kiajánlotta az algoritmus az első másodpercben történő lopaszozás után is a videót.
[00:01:55]Algoritmus imádja.
[00:01:58]Na, a egy ilyen permanens sípszót tudok elképzelni.
[00:02:01]Azt én is, és azt az algoritmust még jobban fogja szeretni szerintem.
[00:02:03]Meg a kedves nézők is, hogy aki még mindig velünk van, azt akkor nagy szeretettel majd azt mondjuk neki, hogy az algoritmusnak, hogy ez egy minimál.
[00:02:14]Valamit dobgépet is akkor még alá kellene kavarni.
[00:02:16]Balázs, abban maradtunk, hogy sztorikat fogsz nekünk mesélni.
[00:02:21]Ő méltósága 60 éves s a tisztviselők esteit adnak tüntető kifejezésül a szeretetnek, sódolatnak.
[00:02:26]Lesz tózt, album, alkalmi vers és más egyéb, ami feltünteti, hogy tudása, tapintatas, bölcsessége milyen sok neki.
[00:02:34]Én nem megyek.
[00:02:37]Egy vacsoráért 8 Ft-ot én nem adok, hisz ennyi pénzért én nem segget, hanem [ __ ] is nyalhatok.
[00:02:46]Na, ez honnan jött?
[00:02:49]Hát ez Lővi Árpád verse.
[00:02:50]Méről vers mindenkinek.
[00:02:53]Lőviád verse, ugye?
[00:02:56]Hát Lővi Árpád a a 19.
[00:02:56]század végének és a 20.
[00:03:02]század elejének egy nyomtatásban meg nem jelent, de hatalmas népszerűségnek örvendő trágár költője volt, aki számára nagyon-nagyon fontos volt, hogy ne csak öncélú legyen a trágárkodás, hanem bizonyos fokú szellemességgel is társuljon.
[00:03:17]Tehát, hogy ö ezt támogatom, ezt meg is fogalmazta egy ilyen kétsorosában, hogy azt mondom neked, neked ifjú népem, disznókodni szabad, de csak szépen.
[00:03:34]Ez helytok.
[00:03:34]Ez szép.
[00:03:34]Oké.
[00:03:37]Na és ki volt ő?
[00:03:38]Hát egyébként Dr.
[00:03:38]Réti Lászlónak hívták, és a Magyar Nemzeti Múzeum numizmatikai osztályának volt a vezetője, ami Éremtan.
[00:03:49]Á tehát, hogy gyakorlatilag a a Magyar Nemzeti Múzeumban a mai napig azt a katalógus rendszert használják az érméknek a a régi középkori és kora újkori érméknek a nyilvántartására, amit ő dolgozott ki.
[00:04:06]Szép.
[00:04:06]És ebben hogyan kanyarodunk el így a versek világa felé, főleg az IS félék felé?
[00:04:09]Hát úy volt neki egy másik élete.
[00:04:12]Ez egy ilyen egy nagyon érdekes sztori, hogy volt a az osztrák-magyar monarchia tisztviselő karának egy ilyen szűkebb baráti társasága, aminek a a fő alakja egy történész volt.
[00:04:28]Tallóci Lajosnak hívták.
[00:04:31]Ő egy hát egy nagyon sok oldalú figura volt.
[00:04:33]Ő a közös pénzügyminisztériumnak volt osztályvezetője és a Balkánnal foglalkozott.
[00:04:41]A tudni kell, hogy a a korszakban ugye az osztrák-magyar Monarchia 1877-ben megszállja Bosznia Hercegovinát és megszállt területként igazgatják egészen 1908-ig, amikor annektálják.
[00:04:58]És most ebben az időszakban, tehát az 1877 és 1908 közötti időszakban a közös pénzügyminisztérium az, amelyik igazgatja ezt a területet.
[00:05:07]És itt a Tallóci a a boszniai oktatás fejlesztéséért felelős, illetve csinál még olyanokat, hogy például meg megteremti az Albán nemzeti történetírást.
[00:05:19]egy nagyon-nagyon sok oldalú faszi volt.
[00:05:21]És ezen túl még neki ő a ő ennek a baráti társaságnak a feje, amelyik egy ilyen bécsi kis aglegénylakban összegyűl, és ezt büzért tanyának hívják, és annak a vezetője a a Tallóci Lajos, a Büzérnagy.
[00:05:39]És akkor már így sejthetitek, hogy hogy miről van itt szó.
[00:05:43]Tehát, hogy nem nem egyébként nem nem tehát, hogy a trágár versek mellé a legnagyobb elismerést a minél hangosabb szellentésekkel lehet besöpörni.
[00:05:57]Ja, hogy ennyire szó szerint bűzér ennyire ennyire szó szerint büzérnagy és amikor ez a társaság egymás értelm de ez kinek jók fingorászni hallod?
[00:06:08]Abszolút.
[00:06:08]Tehát fingó verse, trágár versek, evésivás.
[00:06:14]Szép.
[00:06:14]Oké.
[00:06:15]És hát igen, ez a az elit értelmiség egymás között.
[00:06:19]Most ez nagyon távoli asszociáció, hogyha kiderült volna, hogy a radnai.hu-n fellelhető hotelszobában is valami hasonló dolog történt, hogy semmi semmi aktus vagy ilyesmitért.
[00:06:30]Igen.
[00:06:30]Hát meglenne a történeti előképe a dolognak.
[00:06:34]Ha fele annyira jó verseket írnak, akkor nekem azt mondom, ez nekem jó.
[00:06:39]Még az is lett, hogy most adtunk ötletet valakinek egy ilyes félrehozására.
[00:06:43]Egyébként ennek megvolt a maga szimbólum rendszere is.
[00:06:46]Tehát amikor ezek ezek az arcok egymással leveleznek, akkor elfingik a levélbe, vagy mi?
[00:06:51]Nem, hanem egy egy nyomtatottság jelenik meg a levél.
[00:06:54]De mit csinált?
[00:06:54]Egy ilyen nyomdát?
[00:06:54]Hát valószínűleg valami gyűrű vagy valami ilyesmi.
[00:07:00]Tehát, hogy a Tallócinak vann vannak a a jaj, mi legyen Boszniával?
[00:07:03]Milyen politikai elképzeléseik vannak?
[00:07:05]Hogy néz ki az Albán történelem meg izé ö ö pénzügyi szakmai dolgok, meg a izé fingós csapat, és akkor nekik megy a segges levélted?
[00:07:14]Tudod, itt még izé ülünk és így elképzeljük a szabadkőműveseket meg a izé nem tudom, hogy ú elit elit csoport.
[00:07:20]Ezek miket beszélnek meg.
[00:07:22]Azokat is meg beszél beszél meg, hogy hol lehet legolcsóbban fingós pecségygyűrűt gyártatni.
[00:07:30]Felhúzok rá egy összeesküst, hogy legyen.
[00:07:36]Na és hogy ennek a Tallócinak a a legjobb barátja a Réti László.
[00:07:41]Ja, mert hy pénzügyminisztériuma dolgozott.
[00:07:42]Ez meg érmékkel foglalkozik.
[00:07:44]Biztos jóban leszünk.
[00:07:44]Hm.
[00:07:44]Nem.
[00:07:44]Tehát, hogy igazából itt szerintem a a bölcsészettudományok iránti érdeklődés az, ami összehozom, egy talóci történész, és végzettsége szerint a réti is az.
[00:07:57]Ühüm.
[00:07:58]Mert a numizmatika ugye az éremtan az a történet tudomány egyik segédtudománya.
[00:08:03]Ühüm.
[00:08:04]Tehát, hogy ilyen szegről végről, segről végről rok basszus rokonszakmákról van szó.
[00:08:11]És ez abból a szempontból is baromira érdekes baráti kapcsolat, hogy a a Talóci az a Ferenc Józsefnek a bizalmas híve, valóságos, belső titkos, tanácsos, tehát hogy eléggé magasan van.
[00:08:25]Ebben a körben Ferenc Józsefet is el kell képzelni.
[00:08:28]Nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem.
[00:08:28]Vagy legalábbis nem tudunk róla, de egyébként más szempontból sem valószínű, hogy hogy Ferenc Józsefet ott szívesen látták volna, mert hogy a Réti meg egy nyakas kuruc.
[00:08:37]Á de tehát, hogy neki egy ilyen az már elég oldhet akkoriban, nem?
[00:08:42]Micsoda?
[00:08:43]Az már akkoriban elég oldhet.
[00:08:45]Hát nem feltétlenül, mert ugye a Talik Állmán ebben az időszakban csinálja a Kuruc Revivalt.
[00:08:51]Tehát, hogy a Talikálmán a korszaknak egy ilyen híres történésze volt egyébként.
[00:08:54]A Rétinek a középiskolai tanára is volt Talikálmán.
[00:08:57]És ő az, aki a 48-as sztori azért ez íy még még még eléggé közel van, és eléggé problémás.
[00:09:06]Úgyhogy ő a a Kuruc történeten keresztül keresi az összefüggéseket, és azáltal próbálja ezt a függetlenségi gondolatot életben tartani, de olyan eltökéltséggel, hogy még kurucdalokat hamisít is.
[00:09:19]Tehát hogy hogy ő maga ír kurucdalokat, majd utána megírja, hogy megtalálta ezeket a kuruc dalokat.
[00:09:26]És és már akkor is megírták, hogy a Ferenc Jóska rohadjon meg.
[00:09:29]Igen, de de hogy de hogy de hogy értsétek, hogy a rétim mennyire kuruc.
[00:09:34]Itt van egy csodálatos levélváltás.
[00:09:34]Az Andrudi Sándor a korszaknak egy meglehetősen ismert mára elfeledett költője volt.
[00:09:42]És miért elfeledett?
[00:09:46]Tulajdonképpen igen.
[00:09:46]Tehát hogy hogy hogy hát ezt most megmondtad ezt a mérleget.
[00:09:51]Halljuk a halljuk a verset.
[00:09:51]Tehát tehát, hogy hogy tényleg az van, hogy hogy persze olvasták meg izé meg mit tudom én, de nem nag nem alkotott olyan, nem volt egy Adiendre, hogyha úgy tetszik, tehát hogy hogy olyan óriási klasszikusok nem tapadnak a nevéhez, vagy egy Arany János, érted?
[00:10:04]Na furcsaság, hogy királyok még mindig vannak, de már olyan igazán nincs senkinek, mint a magyarnak.
[00:10:14]Világszertebb ámulhatják a mienket.
[00:10:14]Az ebatta fele magyar, fele német.
[00:10:17]Nem is süt fel addig itt a béke napja, míg a maga külön részét ez is, az is meg nem kapja.
[00:10:24]Nekünk jsan, nem bánom a felső fele.
[00:10:27]Az osztrákoknak unig jó lesz az alfele.
[00:10:29]Írja ezt Andr Sándor.
[00:10:33]Mieltán elfeleett?
[00:10:34]Hát az előz jobb volt.
[00:10:36]Na várjál.
[00:10:36]És erre jön Réti és válaszol.
[00:10:38]Aha.
[00:10:40]Sok ami sok.
[00:10:40]Lesz-e vége?
[00:10:40]Verekedjünk vagy lesz béke?
[00:10:43]Törik ott és szakad nálunk.
[00:10:45]Legjobb is lesz, ha elválunk.
[00:10:48]Azt mondja az Andrőlis anyi, a császárt kell elosztani, nekünk jusson felső fele, az osztráknak az alfele.
[00:10:52]Nem pártolom én tervet, amit Sándor odavetett.
[00:10:56]Milyenk legyen az alfele?
[00:10:56]Nem járunk mi rosszul vele.
[00:10:59]Elvett már az osztrák mindent, csak egy [ __ ] még a mienk.
[00:11:04]Nem maradt egyebünk semmi.
[00:11:04]Tok kell, hogy el tudjuk tenni.
[00:11:16]Na hát igen, tehát hogy hogy ha ez a vers akkor megjelenik, Rétit elviszik, merthogy ez ez így a felségsértésnek egy igen minősített kategóriája.
[00:11:27]Ez ezek jelentek meg a farvégű pecsétgyűrűvel ellátva.
[00:11:30]Aha.
[00:11:30]Érted?
[00:11:33]Hogy kell azt a dinamikát egyébként elképzelni, hogy leülnek?
[00:11:35]Igen.
[00:11:37]Fingarásznak egy körben, és hogy ott akkor elhangzik ez a vers, és a Ferenc Józsefnek a közvetlen bizalmasára mit szól?
[00:11:43]Szerintem röhög.
[00:11:45]Oké.
[00:11:45]Fény egy öblöset, gondolom.
[00:11:45]Vagy fényig egy öblöset.
[00:11:48]Nem, tehát hogy hogy hogy tényleg, tehát hogy hogy ahhoz, hogy ez a kapcsolat működni tudjan, hogy az egyik az az ha nem is nyakig begombolkozott Schwarzgáp, de hogy tulajdonképpen egy dinasztiahűember, a másik meg egy megátalkodott függetlenségi 48-as, vagy hát pontosabban már 49-es, mert az a függetlenségi gondolat, akkor akkor az csak úgy tud működni, hogyha ezt a ha ezt ha ezt a sztorit elengedik.
[00:12:12]Ühüm.
[00:12:14]Tehát, hogy ezt így te ilyen vagy, én olyan vagyok, elfogadom, te is elfogadod.
[00:12:18]Na fingjunk rá egyet.
[00:12:20]Igen.
[00:12:20]Ez hogy ma furcsa szemmel nézünk erre a típusú baráti kapcsolatra, pedig itt van leírva a recept, amit mindannyiunknak lehet követni.
[00:12:27]Erre még nem gondoltam, hogy ez lesz a kötőszövete a Igen.
[00:12:32]A szekére táborokon átívelő barátságnak.
[00:12:34]De hát hogyha ez, akkor ez, hát most mit csináljak?
[00:12:38]Hát ezzel lehet gyógyítani a a a szekértábor logikát.
[00:12:40]Tehát hát ma is tanultunk valamit.
[00:12:45]Tarságos mostes.
[00:12:45]És mit kell még réti doktorról tudni?
[00:12:47]Hát nyilván ez a Kurutság Réti doktornak onnan jön, hogy réti doktor asszimiláns.
[00:12:52]Ugyanis mindjárt mondom a az eredeti nevét a a az embernek, mert Slotterback ő most egy rendkívül jó csatár a világbajnokságban egyébként.
[00:13:04]Várjál, védő, lehet, hogy védő, hülye vagyok.
[00:13:08]Bocsánat, Slotter, Slotterback néven látta meg a napvilágot még a nagyapja.
[00:13:11]Ö, és a családi legendárium szerint német területről úgy keveredett Magyarországra, méghozzá Békés megyébe, hogy egy útleírásban olvasta, hogy Szarvas környékén sehol nincsen bolt.
[00:13:26]És azt mondta, hogy na majd én csinálok.
[00:13:28]És akkor fogta magát, odament, odaköltözött szarvasra, és nyitott egy vegyes kereskedést.
[00:13:34]Tehát ugye már más biztos nem olvasta ezt a cikket.
[00:13:36]Hát vagy volt egy verekedés ott a két vegyes kereskedés között, és ő nyert, tehát hogy az az is simán előfordulhat.
[00:13:41]De hogy a családi legendárium szerint így kerültek Magyarországra, és amikor a nagypapának megszületik a fia, ugye a Réti Lászlónak az apja, és ő lesz az Slotterbe Klipót, aki fölveszi a Réti nevet, és akkor ő már lép egyet előre, és a vegyes kereskedés nyomdává fejleszti.
[00:13:59]Megvan honnan vannak a seggesek, de várjál ez egy ez egy elég előteljes átbendelése ennek a projektnek, hogy így a izéen a vegyes boltból nyomd át, az meg nem is hangzik olyan kicsit ilyen riskinek tűnik, szóval, hogy nem a legszabadabb időszakban indul be ez a dolog.
[00:14:15]Nem, hát nem is tudnak annyian olvasni, nem tudom.
[00:14:17]Tehát de hogy elkezdi és és viszonylag működőképes a történet.
[00:14:21]Van ebben természetesen pont emiatt egy törés, merthogy a az immár a Réti Lipót ő ő ő nagylelkes magyar lesz, és a császári hatóságok ennek a annyira nem örülnek, és ezt ilyen némi börtönnel jutalmazzák a a réti nyomdai 1848-as-49-es működését.
[00:14:42]Hát akkor mégis csak jó üzleti érzékkel mondtek bele ebbe a piacba, csak túl sok tétet raktak rá, hogy így sikerrel is járnak a projekt közben.
[00:14:48]Aha.
[00:14:48]Értem.
[00:14:48]És ez ezek után születik egyáltalán Réti László az 1850-es évek legelején.
[00:14:56]És az, hogy ez a vegyeskereskedés meg ez a nyomdadolog, ez mennyire tud sikeres lenni, vagy mennyire nem tud sikeres lenni, azon el tudunk polemizálni.
[00:15:03]Az biztos, hogy annyi pénz összegyűlik, hogy Réti Lászlót már Budapesten lehet taníttatni.
[00:15:11]Ott tud ő gimnáziumba járni és érettségit szerezni, ami a korszakban egy meglehetősen nagy szó.
[00:15:17]Tehát ugye a társadalomnak ugy a más rendelkezett érettségével akkoriban.
[00:15:23]Azt a mindenit.
[00:15:25]Wow.
[00:15:26]Tehát hogy hogy hát nézd a a az úri ember kasztba való belépést érettségivel már meg lehetett ugrani.
[00:15:36]Ja, hogy aki meg már eleve beleszületett, annak meg minek?
[00:15:37]Hát nézd, aki aki ugye volt ez a sztori, hogy 1848-ban a a nemesség lemondott a kiváltságairól és akkor volt egy ilyen türelmi idő, hogy oké, az a generáció, amelyik lemondott, azt azt valahova így elhelyezzük így az államigazgatásban, meg csinálunk vele valamit, meg így meg úgy meg amúgy.
[00:15:53]De akik utánunk jönnek az ő gyerekeik, ott a ott azért már domborítani kellett, tehát hogy hogy maga a a cím abban az esetben, ha nem voltál főnemes, akkor már sokat nem ért a sima mezei izé kutyabőr.
[00:16:03]Hogyha megszerezted az érettségét és csináltál egy mondjuk egy tartalékos katantatiszti tanfolyamot, ami egy év, akkor utána te belőled már úri ember lett, mert hát felavadtak tiszté.
[00:16:14]Ühüm.
[00:16:15]Nem is kellettem, nem is kellett a hadseregbe szolgálnod, tehát csak elvégezted, le mit tudom, lettél egy tartalékos, hady, kiléptél, aztán csináltad a dolgodat, de mivel katonatiszt voltál, ezért onnantól kezdve úri embernek számítot.
[00:16:25]furcsa dolog, amikor a az edukáció és az akási rendszeren keresztül, tehát társadalmi mobilitásban részt vehetsz így felfelé, ez is egy érdekes világ.
[00:16:34]Igen, azért nem sírom vissza, de hát most nem nagyon egyszerű már ő akkor ugye és ekkor lesz a Talik Hálmán neki a mestere, és ő terelgeti a a bölcsészettudományok felé, mert eredetileg a a Réti László jogot szeretett volna végezni, de helyette inkább bölcsész doktor lett, és így kerül, így kerül a a numizmatikai osztályra.
[00:16:57]De egyébként ezt a ezt a szakmáját is a a sajátos stílusa azért azért azért azért meg tudja határozni.
[00:17:06]Vagy egy ilyen híres levele, ami a ami fenn maradt.
[00:17:11]Kinek írta?
[00:17:12]A pécsi kultúrmérnöki hivatalnak.
[00:17:16]Kultúrmérnöki hivatal.
[00:17:18]Érdemes volt megkérdezni.
[00:17:18]Na, tehát hogy az volt a lényeg, hogy neki az volt többek között az volt a feladata, hogyha valahol az országban találnak valami régi érmét beküldik neki, akkor azt azzal neki kellett ugye foglalkoznia, és ez egy ponton valamiért ez így elcsúszik, és már mindent, amit találnak, és réginek tűnik, azt nekik üldik, és egy ponton azért elszakadt a cérna, és akkor született ez a levél.
[00:17:44]Tekintetes kultúrmérnöki hivatal Pécset.
[00:17:47]A tegnapi postával érkezett hivatalos átiratukra, melyben azt kérdik, hogy a nagybereki község határában lelt régi sarkantyúval mi történjék.
[00:17:53]Hivatalos tisztelettel azt válaszolom, hogy basszák meg az urak a sarkantyújukat, mert 35 rémör hőségben ilyen szarságokkal nem foglalkozhatunk.
[00:18:03]Budapest 1903.
[00:18:03]augusztus 18.
[00:18:03]Teljes tisztelettel [ __ ] a seggükbe.
[00:18:06]Dr.
[00:18:06]Réti László.
[00:18:10]Hú, ez nem az első ilyen izé üzenet volt.
[00:18:15]Itt valaminik nagyon össze kellett játszani.
[00:18:17]Nem ilyen válásról vagy ilyesmiről így ekkoriban nincsen feljegyzés, amin átmente.
[00:18:22]Hát nem volt egy boldog élete, azt azért azt azért hozzá kell tenni.
[00:18:23]Tehát hogy a mag a magánélete kifej kifejezetten terhelt volt a rétinek.
[00:18:29]Tehát, hogy esé kicsit mesélj róla egy kicsit, mert ezt ezt muszáj kontextusba történ.
[00:18:33]Tehát egyszerűen az volt, hogy neki volt egy házassága és ö viszonylag gyorsan néhány éven belül előbb az asszony hal, meg aztán a kisfia is meghal.
[00:18:45]Jaj, Istenem.
[00:18:45]És akkor egyfelől van neki ez a sztorija, meg van egy másik egy ilyen teljesen banális történet, ami gyakorlatilag a legmélyebb depresszióba taszítja.
[00:18:54]Ugye az a az a sztorija, hogy amikor ő odakerül a numizmatikai osztályra, akkor neki van egy magánéremgyűjteménye.
[00:19:04]Üüm, és akkor így egy ponton rájön, hogy neki nem lehet magánéremgyűjteménye.
[00:19:10]Hát most gondol, hát némi összeférhetetlenség azért ebben van.
[00:19:12]Gond gondolj bele, disponálsz egy csomó régi érme fölött hivatalból, és neked van magán régi érmegyűjteményed.
[00:19:18]Értek, de ez nem csak tanulmányozta, ez így ért is valamit, vagy vagy miért?
[00:19:22]Hát mondjuk loptad a múzeumból, de nem onnan.
[00:19:27]De onnan lopta?
[00:19:29]Nem, nem, de felmerülhet a De felmerülhet a gyanú.
[00:19:32]Ja, hát felmerülhet a gyanú.
[00:19:32]Hát igen.
[00:19:33]És ez tudod, ez egy olyan korszak volt, amikor ez a gyanú dolog meg ez a becsületfogalom, ez egy kicsikét még többet jelentett, mint ma.
[00:19:40]De b de az is törvény volt, mint ami mondjuk ma a törvény, hogy nem tudom már, hogy 1700 valamitől felfelé vagy lefelé, hogyha Igen.
[00:19:45]Hogyha attól korábbi leletet találsz, azt ugye neked állampolgárként kötelességed leadni.
[00:19:49]De ez akkoriban is volt.
[00:19:51]Ö akkoriban még nem egészen így volt.
[00:19:52]Meg igazából az is van, és ez egy tök másik sztori, de hogy értsed, hogy mi volt ebben a korszakban a Magyar Nemzeti Múzeum egésze ekkoriban egy totális káosz.
[00:20:05]Tehát, hogy hogy akkor kezdik ugye összegyűjteni, kialakítani az okmánytára az átláthatatlan ilyen ilyen jobb esetben lepecsételt egyébként meg lepecsételetlen bebálázott izé mindenféle szarban hevernek a az értékesebbnél értékesebb középkori oklevelek meg 48-as honvédelmi bizottmány hivatalos államiratai, tehát minden ömlesztve és ez nincsenek kategorizálva semmi.
[00:20:27]Az így szépen lassanként folyik, és van egy csomó olyan a leletanyagnak a nagy része, olyasmi, amiről a múzeum hivatalosan nem is tud, hogy nála van.
[00:20:37]Aha.
[00:20:37]És akkor van például egy faszébként, Kovács Lászlónak hívták, TS-sel írják, írták a nevét.
[00:20:42]Kovács László, aki ott volt könyvtáros meg múzeumőr, és ő csinálta azt, hogy merthogy neki az volt a feladata, hogyha hogyha hoznak be iratokat, akkor azokat az iratokat ő átvizsgálja, és ha értékeset talál, akkor javasolhatja a múzeumnak, hogy ezt vegye meg, mert ez ez ez fontos.
[00:21:02]Hat tippeljek, hogyha ő értékeset talált, akkor ő vette meg, vagy vitte el magával.
[00:21:08]Jobb a sztori.
[00:21:08]Jobb.
[00:21:08]Azt csinálta, hogy kiválogatta a múzeumnak a kategorizálatlan részén lévő értékes iratokat, azokat hazavitte, odaadta egy közvetítőnek, a közvetítő elhozta hozzá, és ő javaslatot tett a múzeumnak, hogy ezeket vegyék meg.
[00:21:26]Á, hát így már tényleg örénység.
[00:21:26]Hát azt hittem, hogy csak úgy volt neki egy gyűjteménye.
[00:21:30]Hát ja, hogyha innen Ja, na tehát ez a hogy volt az érme gyűjteménye és ez a Kovács Lás Lászlónak ez a sztorija is mond mondom még le is fog bukni és akkor lesz ilyen nagy menekülés meg öngyilkosság mindegy csak.
[00:21:40]Ez azért fontos, mert a Rétinek az a az érmegyűjteménye az meg úgy nézett ki, hogy hogy ő ezt megpróbálta zálokba adni.
[00:21:54]Merthogy éppen valami anyagi nehézsége is volt.
[00:21:56]Aztán rájött, hogy ez hülyeség, mert mert mert mert úristen belehasított, ez a neki nem lehet érmegyűjteménye, akkor azt megpróbálta kihozni az állokból, hogy akkor majd beadja, vagy valamit csinál vele, csak a hordár, akivel ezt intéztette megneszelte, hogy itt valami suus van.
[00:22:13]Hm.
[00:22:14]És innentől kezdve a hordár és a kedves családja évtizedeken át zsarolta a rétit.
[00:22:21]a saját érmeegyűjteményével, a saját érme gyűjteményével, hogy befújja a múzeumnál, hogyha nem fizet nekik, és a Réti mindig fizetett.
[00:22:30]És közben az ACI az meg eladta az érmegyűjteményt legalább, vagy nem?
[00:22:33]Hát ö az az érmegyű az érmegyűjtemény egy idő után már ugye kikerült a kezei közül, de ettől még maga a sztori megvolt, és ő folyamatosan fizetett ennek a családnak, ahelyett, hogy odaállt volna a főnöke elé és elmondja, hogy te figyelj [ __ ] meg, az van, hogy tetere tetere tet egy tök pitiáner történet, de ezt tudod, ebben benne van a az asszimilánsoknak, a hirtelen társadalmi kasztott váltóknak ez a megfelelési kényszere, tudod, hogy hogy hogy én a legkisebb hibát sem védhetem, mert Mert mert mert mert mert [ __ ] meg, nekem nincsen hova visszamennem, tudod.
[00:23:06]H És ezek után jönnek a hülye pécsiek a szájba tekert sarkantyújukkal.
[00:23:11]Ezek a hülye pécsiek a sarkantyújukkal, amit egyébként felületes szemlélő is könnyen megkülönböztet egy éremtől, de nem baj.
[00:23:17]Hát nálam már ebből lennének gondok, de te is megtud a dereje szaggató tud még olyan lenni, mint egy izé, és akkor az már majdnem érme.
[00:23:28]De ne ne, de várjál, nekem itt a nekem ebben itt az a challeng, hogy most akkor azt kell neki megmondani, hogy értékes-e vagy sem.
[00:23:35]Ja azt meg azért én se mondom meg egy sarkantyról, amit így random kiforgat valaki.
[00:23:38]Biztos, hogy egy érzértőnek kell ezt megmondani.
[00:23:40]Hát igen, tehát hogy minden szart neked küldetek, és akkor egy idő után merged van belőle, hogy igen, én egyetértek velem.
[00:23:46]Megint megint találtak valami szaros vasdarabot, érted?
[00:23:49]És így mélyen átérzem.
[00:23:49]Nagyon szívesen válaszolnék néha én is így lehet, hogy el kéne terjeszteni.
[00:23:55]Ennek lenne lenne egy ilyen ilyen kedélyjavító hatása, hogy verseket kérünk végig.
[00:24:01]Oké.
[00:24:01]Na hát mint ahogy már beszéltünk róla Réti Lászlónak a [ __ ] egy kez egy kedvelt szavaljárása volt és van egy kiváló költeménye, amin a Finnugornyelv rokonságra is kitér.
[00:24:18]I egyszer feljártam Helsinkiben, s ott sok fintudós szívesen fogadott, s a magyarul tudók egy szigeten búcsul lakomát rendeztek nekem.
[00:24:26]Verseket olvastam természetes.
[00:24:28]Így telt el vígan a szép nyári est.
[00:24:30]Verseimen muladtak eleget, de végén egyik egy megjegyzést tett.
[00:24:33]Egy szó van-e versekben mondja ő, mely könyveinkben nem fordul elő.
[00:24:38]Mi az a [ __ ] Ritka szó talán, vagy nem használják már egyáltalán?
[00:24:42]Erre lővé arca elkomorul.
[00:24:44][ __ ] tudnak Kentek, nem magyarul.
[00:24:51]Egyébként ez a magyar etimológiának egy ilyen külön gyöngyszeme.
[00:24:53]Hát ezt mindenki csodájára jár, hogy mégis mégis miért és hogy és hát figyelj, azért lovasnemzet vagyunk, tehát hogy ez szerintem szerintem ezt a szeppéről hozzuk ezt a sztorit, tehát hogy hát nem tudom, halotti beszéd már régebbi, de ott még nem láttam ezt így feltüntetni.
[00:25:12]Hát nem minden szövegbe írjuk bele kényszeresen.
[00:25:18]Márcsak egyébként.
[00:25:20]Hát te nem el tudnék képzelni így egy news room shiftet?
[00:25:32]De várjál én némi önkényességet vélek felfedezni ebben, mert hogy van ennek a könyvnek egy címe, és egész végig Bécsben voltunk.
[00:25:38]Nem, nem, hát nagyon régóta Budapesten vagyunk.
[00:25:41]Ja, akkor lemaradtam.
[00:25:41]De mikor?
[00:25:43]Hát a bűztanya, vagy mi a hát a bűz a bűzértya az Bécsben van, de a Magyar Nemzeti Múzeum az Budapesten.
[00:25:50]Hát ja.
[00:25:50]Na, szóval akkor ő csak feljárt.
[00:25:54]Ő ő ő csak feljárt igen a Talócihoz haverkodni.
[00:25:56]Meg a ha már verseknél tartunk is volt szó a Tali Kálmánról.
[00:26:01]Itt is a rétinek a kurucsága itt is nagyon szépen kijön.
[00:26:05]Ugye volt egy volt az a sztori, hogy az 1900-as évek elején, azzem 1905 környékén évfordulóra időzítve sikerül elintézni azt, hogy hazahozzák Rákócinak a Hamvait és akkor Rák és Tökölinek a Hanvait, és akkor kassán csinálnak egy egy szép nagy temetést, és azt Ferenc József is engedélyezi meg egyebek.
[00:26:26]És akkor ezért a Tali Kálmán a Nagy Kuruc valóságos belső titkostanácsosi címet kap, ami ez inkább egy ilyen jelképes történet, tehát tényleges hatalom vagy tényleges pozíció nem járt vele, hanem egy kitüntetés volt tulajdonképpen.
[00:26:45]De hát ez a Rétinek bőven elég volt, hogy a Taliról is írjon egy verset.
[00:26:52]Nem is olyan régen volt, hogy Rákóci Hanvát Konstantin Nápolyból végre hazahozták.
[00:26:55]királyi kegyelem megbocsátott neki, hisz az a történet olyan nagyon régi, hogy amint megírták, talán nem is álmán, nem is hiszi senki, csak tánik álmán.
[00:27:06]Ott kullog akkor sok rendel a mellén, rokkan kuruc testén lötyögött a mellény.
[00:27:11]Kurucard a balján, sastollas üvegen, sok asszony bámulta az ablaküvegen.
[00:27:14]A zsidó gyerekek mutogattak rája rákóci korszaknak élő krónikája.
[00:27:18]Két esztendő telt el, sietnek az évek, ma már nem is hallik az a régi ének.
[00:27:23]Kiemlegetim a Kossutot, Rákócit, egy kis töredék kicsiny zugolyban itt stalikálmán a nagy kiverte a mellett, hogy amíg lesz abba lesz élet és lehellet.
[00:27:33]Ő lesz az utolsó a kurucok között, de bíz ő is labancmandúrba öltözött.
[00:27:38]Meghibbant a világ ma már talikálmán, osztrák trónus mögött ácsorgó lakálymán.
[00:27:43]VBTT figy névjegye alatt Rákóciból rajta egy pityke se maradt.
[00:27:49]Curük lesz a kuruc, azt mondja a nóta, amit fúj a magyar már 400 év óta.
[00:27:53]Ha hőstalikálmán paplany alatt szuszog, egyszer Rákóci az ágyához lépni fog, és így szól: "Te vén [ __ ] nem kellek már néked!
[00:28:01]Ki nekem köszönh baksis dicsőséget, aztán int majd egyet, toppant is a lába, és most eredj az új gazdád valagába."
[00:28:13]De egyébként tényleg ezekben a zárlapokban rendkívül találó őá a kezdések gyengék, meg ott vannak a leggyengébb rímek, aztán a végére úgy belehergeli magát és megérkezik.
[00:28:23]Igen, igen.
[00:28:25]Ez lehet, hogy a vége volt meg előbb.
[00:28:27]Nem, tehát ez egy tehát hogy ezekből tökéletesen látszik, hogy miért nem tudta ő a Pajzán told megírni.
[00:28:33]Aha.
[00:28:33]Mert hogy a mert hogy a pajzantinak a minősége az konstans.
[00:28:36]Tehát hogy Igen, én meg meggyanúsítottam ezzel, hogy a ezt a csodálatos műremeket is őt írhatta-e talán, de akkor ezek szerint nem.
[00:28:43]H nem csak te gyanúsítottad meg, ez viszonylag közkeletű, hogy hogy a pajzán told az az lővi Árpát, de nem nem nem tehát, hogy a az irodalomtörténészek azt kikutatták, hogy meg hát megnézték ezeket a verseket és azt mondták, hogy hát a Pajzán Toldi az túl jó ahhoz, hogy a a Réti írhassa és Faludi Györgyöt és József Attilát gyanúsítják jelenleg az elkövetésével.
[00:29:06]Hát remélem egyszer kiderül.
[00:29:06]De várj, hogy ha így nem sokszorosítás céljával készültek, akkor hogy maradtak fent?
[00:29:14]Úgy maradtak fen, hogy azért a Büzér tanyán amik történnek, azok kikerülnek a büzértanyáról.
[00:29:20]Tehát a jobb verseket, azokat azért úgy széthortták, és egy ponton és még rétinek az életében e ezek elkezdenek önálló életet élni, és a a az egyetemi diákseregnek lesznek ilyen kellemes összejöveteleken kurjongatott sztorijai.
[00:29:38]Tehát hogy hogy már a a rétinek a nekrológiában azt írja ugye a söpflin Aladár, hogy hogy ezt hogy ezeket a verseket még azért az egyetemisták nagyon-nagyon sokáig fogják majd így egymásnak így adogatni.
[00:29:48]De akkor ők nem úgy voltak vele, hogy ó egyébként itt van egy ilyen Illuminati jellegű elit társaság, aki összegyűl egy nagyon nagyon sötét füstös szobában, és így ezeket onnan hozzuk, hanem csak így valahogy kikerültek.
[00:30:00]Csak így valahogy kikerültek, persze.
[00:30:01]Meg meg hát a meg hát a Réti azért szerette a népszerűséget, tehát ő máshova is elment ezeket így ühüm.
[00:30:07]felolvasgatni, amikor már nem volt gondolom életveszélyben, hogyha kikerül egy-két verse megbe.
[00:30:12]Igen.
[00:30:12]Hát nem, hát életveszélyben nem volt, mert mert mert mit tudom én, kapott volna pár év börtönt, hogyha ez megjelenik.
[00:30:18]Tehát, hogy azért a a nem használ az egészségnek.
[00:30:23]H te figyelj, ezért államfokházat kaptál volna.
[00:30:26]Tehát, hogy az államfokház az egy ilyen olyan úri kaszinó volt, ahonnan nem nagyon lehetett elmenni.
[00:30:32]De parkettás.
[00:30:34]Parkettás tulajdonképpen tehát, hogy ö házikosztot ehettél, ha akartál, vagy rendelhettél étteremből.
[00:30:40]öö teljes kiszolgálásod volt, tehát hogy igazából az államfogházat ugye a politikai vétségeért, sajtódségért, párbajvétségért ö szabták ki.
[00:30:52]És ilyen még esetleg ma is van.
[00:30:56]fogház van, csak az már nem úgy néz ki.
[00:30:58]Tehát de igen, tehát hogy ide ide azért a társadalomnak a felső középfelső része tudott bekerülni, mert ugye a párbajképes nem mindenki tudott lenni.
[00:31:06]A politikai vétséget azért ahhoz sem feltétlenül jobbágynak kellett lenni, hogy el tudjad követni rendesen.
[00:31:12]A sajtódséget meg pláne az mondjuk kellett tudni írni, ami hát hetedik kerületben talán az almási utcaz hetedik kerületben van, ugye?
[00:31:21]Hajjaj.
[00:31:22]Jótok kérdezed.
[00:31:24]Rendkívül jól ismerem.
[00:31:24]Igen.
[00:31:24]És ott van egy emléktábla, amit a szlovák kisebbségi önkormányzat emelt.
[00:31:30]Az van a a az emléktáblán, hogy itt él ebben a házban élt és alkotott Marecsek Józefin Józefina szlovák egyházi író 1914 és 17 között.
[00:31:46]Ehhez képest a Buella klasszika nagy előrelépés.
[00:31:48]Igen.
[00:31:48]Igen.
[00:31:48]Óriási.
[00:31:48]ami tehát, hogy abban abban az értelemben, hogy igen, valóban abban abban a házban élt, és ott is alkotott, de amit alkotott az még azt nagyon nehéz egyházi írásnak nevezni, merthogy a a Puella amennyire tudjuk, merthogy Puella klasszika, ez volt a neve, ezen a néven futott amennyire tudjuk, hát ő tulajdonképpen prostituált volt ebben az időszakban, mint egyházi személy, vagy az elő nem semmi nem volt az egyházhoz.
[00:32:17]De akkor hogy jött oda az egyházi felirat a táblára?
[00:32:20]Úgy úgy jött oda az egyházi felirat táblára, hogy amikor összeomlik a Magyar Királyság 1918-ban, ő visszamegy akkor ugye már Csehszlovákiába, Pozsonyba és egyházi íróként fel találja ki újra magát az új cseszlovák valóságban, és ott fog folyóiratot indítani, meg összeírja a Csesszlovákiában lévő valamennyi egyház intézményt, a magyarok a magyar intézményeket pedánsan kihagyja.
[00:32:56]Az elmúlt 16 évben szerintem ezzel többettek.
[00:32:58]Így mindegy.
[00:32:59]Igen.
[00:32:59]Igen.
[00:32:59]És és hát tulajdonképpen tényleg ezt ma úgy mondanánk, hogy ribrendeli magát, ha nem is ahogyan ugye klasszikus mondja, hogy kurvából lesz a legjobb feleség.
[00:33:09]Itt a Ribrand, itt a ribans rebrandelt.
[00:33:12]Itt a ribans rebrandelt.
[00:33:12]De eh ez már inkább térben és időben azon túl, hogy Magyar Királyság felvomlása, hogy értem, hogy ribrendelte magát a főszereplőnk, de honnan?
[00:33:22]Onnan, hogy ő a 20.
[00:33:22]század elején, tehát ugye az 1900-as évek legelején már megtalálható budapesti címtárban kasszírnőként.
[00:33:34]És ez a kasszír nő, ez ez mint az asszír nő.
[00:33:37]Micsoda?
[00:33:37]Az olyan, mint az asszír nő, vagy egy másik etikus.
[00:33:39]Hát majdnem a kocsmához egy kicsikét több köze van, mint a közelkelethez.
[00:33:45]Oké.
[00:33:45]Tehát, hogyha most olyan a bot csinálta etimológus elkezd bennetek mozgolódni, akkor akkor ak és azt tanácsolja, hogy hogy ennek az talán lehet, hogy köze van a kassza és a kasszíroz szóhoz, akkor ne hajtsátok el, mert igaza van.
[00:34:00]Aha.
[00:34:00]Tehát a a kasszírnő az az a leányzó volt a kávéházban, aki a töményszesznek volt az őrzője.
[00:34:07]Tehát, hogy az égetett szeszeknek volt egy külön embere, aki azokat így kiadta.
[00:34:12]ö meg az édességek ért felelt, és akkor lehetett vele úgy beszélgetni, fűzögetni, venni neki egy kis konyakot, meg magadnak is egy kis konyakot satöbbi.
[00:34:23]És akkor szó szót követett, és ha úgy alakult a dolog, akkor egészen más jellegű megállapodások is köttettek ott a kasszírnő és a vendégek között.
[00:34:33]És akkor magyarán ebben akkor volt egy másik foglalkozás, és is így bújtatott foglalkoztatásk kép bújtatott foglalkoztatás révén.
[00:34:39]Igen.
[00:34:41]Tehát, hogy ezt megint megint csak helye válogatta, hogy hogy hol tudott ez működni.
[00:34:45]Volt, ahol meg ez nem így működött.
[00:34:47]Voltak, sőt volt voltak olyan kávéházak is, ahol ez meg úgy egészen pontosan úgy működött, hogy a Kasszírnő nem csak, hogy más jellegű megállapodásokat kötött a vendéggel, de még a tulaj felé le is jattolt, és megvolt a helye, ahol el lehetett menni.
[00:35:00]Tehát, hogy teljesen teljesen más értelmet a pult alól kifejezés.
[00:35:04]Az így egy teljesen más értelmét nyert.
[00:35:06]Igen.
[00:35:12]És hát ezzel foglalkozott a a Maracsák Józsefina is.
[00:35:17]Puella alól adott mindent.
[00:35:17]Nem, bocsánat.
[00:35:21]Ezt most már elzavarhatjuk ezt a nyelvészt.
[00:35:22]Nem lassan.
[00:35:27]Ez a leányzó, ez azzal hívta fel magára a figyelmet, mert nem volt egy egy ilyen világsz.
[00:35:32]Mindjárt meg is mutatom a a az arcát, tehát hogy ő ő nem a a az elsődleges bájaival tudott hódítani, hanem ő egy ilyen igazán különleges.
[00:35:51]Innentől kezdve érdekel, milyen bályai vannak.
[00:35:52]De igen.
[00:35:53]Hát kérlek szépen, mutatom.
[00:35:55]Hát ezért ez szubjektív, maradjunk annyivan.
[00:35:56]Én is ezt mondanám, de nem is ez a lényeg, hanem neki az volt a skillje, hogy kiválóan beszélt platinul, ógörögül, nagyon nagyon szépen tudta és szerette is például Aktus közben Ovédius szavalni eredeti nyelven.
[00:36:14]És volt egy olyan vevőkör, egy olyan kuncsaft kör, aki a a aki erre fog ékolni.
[00:36:21]Nem annyira asszimilálódott ógörök kisebbség Budapesten, vagy kinek volt ez fontos?
[00:36:24]Nem, hát de mondjuk például az értelmiség, tehát hogy az értelmiség kurvázni méltóztatik, akkor megvolt erre a megfelelő ember, akihez ilyen bűntudatcsökkentő, hogy tanultam sokat.
[00:36:38]Most mondd el mindezt latinu.
[00:36:40]Igen, igen, igen, igen.
[00:36:40]Allazg és kockákat is dobálsz.
[00:36:44]Igen, igen.
[00:36:46]Na, hogy hogy ezzel tudott ő ö ő ő a felszínen maradni, illetve próbálkozott a szépírással is, de az már lényegesen kisebb sikerrel.
[00:36:55]Tehát a talán a a népszava próbálta azzal reklámozni őt, hogy ő a a az a rossz lány, aki megpróbál megjavulni, és ezért érdemes őt támogatni és megvenni a könyveit.
[00:37:09]Nem azért, mert jók.
[00:37:11]És akkor a kedves újságíró elment és tesztelte, és akkor pedig így kell elképzelni ezt, hogy hát nem egy interjút adott egyébként.
[00:37:21]Tehát hogy a a a lapok viszonylag hamar felkapták már az 1910-es évek elején így foglalkoznak vele, és mindjárt mondok is egy egy ilyen nagyon jellegzetes nyilatkozatát, amit ő az egyik egyik újságnak mondott.
[00:37:37]Egyébként milyen műfajban alkototta még ezt megtalálod?
[00:37:40]Hát ő regényeket próbált írogatni, általában önnér ilyen önéletrajzi ihletésűeket.
[00:37:49]Még Adi Andrével is jó kapcsolatban volt, de hát tudjuk, hogy na hát de az szakmai volt vagy tranzakcionál.
[00:37:55]Aha.
[00:37:55]Értem.
[00:37:55]Tehát hogy vagy hát a Puela részéről valószínűleg szakmai.
[00:37:59]Aha.
[00:38:02]Nekem a kávéház az életet jelentette.
[00:38:05]Idegen emberekkel jöttem itt össze, tökéletesítettem nyelvismeretemet, és a kávéházapjain, folyóiratain keresztül kapcsolódtam be abba az életbe, melynek kitagadottja és megvetettje voltam.
[00:38:13]A kávéházi márványasztalnál ismertem meg az életet, s most és még most is minden hiányzik nekem, ami ott körülvett.
[00:38:20]De most az igazi, a való életre vágyom.
[00:38:22]Nem szégyellem a múltam, de új jövőt akarok.
[00:38:27]Azt hiszem, könyvemmel legalább ezt megmutattam, hogy ezt is megérdemlem.
[00:38:31]mondta 1912-ben, tehát hogy ő folyamatosan egy kitörési lehetőséget keresett ebből a a sztoriból, de hogy egyébként ő úgy kerül amúgy is Budapestre, hogy ezt nem tudjuk pontosan, hogy hogy hog hogy kerül Budapestre, azt tudjuk, hogy ő ő Bécsben nevelkedett.
[00:38:48]Ugye a szegényt útok Amerikájának nevezték Bécset a a a korszakban, merthogy oda az volt a egy olyan közeli ö nagy város, világváros, ahol ahol ahol fel lehetett szívódni, és ahol viszonylagos anyagi biztonságot ki lehetett küzdeni, és meglehetősen jó neveltetést kapott, mert az elején onnan jön a a latin meg a meg az úgörög, aztán ez valamikor valamiért megszakad, és akkor de nem tudjuk, hogy miért.
[00:39:17]Nem tudjuk, nem tudjuk, hogy miért.
[00:39:18]Nem nagyon tudjuk, hogy neki milyen élete volt Bécsben.
[00:39:21]Tehát azt tudjuk, hogy hogy szegény emberekként kerülnek oda a szülei, és ők akkor ott valahogy valameddig felküzdik magukat, és lehet, hogy valamilyen olyan helyzetbe keveredtek, aminek következtében tudták biztosítani a lányuknak a a normális neveltetést.
[00:39:38]mondjuk elhelyezkedtek valami művelt ö háznál, mit tudom én, cselédekként, és akkor a kislányt azt ott a helyiek tudták valamilyen szinten gondozni, de nem tudjuk pontosan, hogy mi történt.
[00:39:50]Az a lényeg, hogy ő ő ő a 20.
[00:39:51]század elején feltűnik Budapesten írnőket.
[00:39:56]Budapesten van egyszerre játssza a pultost, egyszerre játssza a Puellát, egyszerre ír.
[00:40:02]Merre tovább?
[00:40:02]Mivel ő eredetileg tényleg szlovák, eredetileg Bécsből jön, azért is jön jól neki a Puella szerep, mert magyarul rendesen megtanulni sosem tud.
[00:40:12]Tehát hogy ő milyen nyelven ír?
[00:40:17]Németül.
[00:40:18]Németül ír.
[00:40:19]Még a francia adta volna magát.
[00:40:21]Nem, ő franciázni franciázik, de franciául nem beszél.
[00:40:23]Más ez a francia kulcs.
[00:40:27]Moderáljuk magunkat.
[00:40:27]Na nem.
[00:40:29]Amúi viccen kívül azért ennek megvan a drámája.
[00:40:30]Szóval, hogy a az a kulturális idegenség, amit szerencsétlen kaphatott, tehát eleve szlovákként Bécsben, aztán Bécsből magyar országon, és még ráadásul az is, hogy okos nő vagy.
[00:40:39]Szerintem így a korban nem volt ennek olyan rohadt nagy felvevőpiaca, vagy hogy mondjam, nem tolerálták annyira ezt az élethelyzetet.
[00:40:44]E a női oldalról megközelítve igaz, hogy egyébként hogyha azt nézed, hogy szlovákként, hát ugye egyébként Budapestnek volt egy viszonylag látványos szlovák kisebbsége, tehát hogy azt hiszem, hogy a a harmadik nemzetiség volt Budapestről.
[00:41:03]Jó, de így Miskolcról felköltözve Pestre is tudja az ember azt érezni, hogy itt ilyen kicsit ilyen gyökértelen.
[00:41:08]Most Ja, persze persze, persze nem kell gondolni, de amúgy az izgi amúgy ott a környéken van egy izé is, egy befalazott templom.
[00:41:14]Az a szintén szlovák diaszpórának volt.
[00:41:16]Ott az a Rákci úton valahol talán íy a Hsva utcával szemben van egy templom, csak nem látod, mert körbeépítették lakóházakkal és az egyiknek a közepén van egy relatíve nagy templom, csak a kutya nem látja.
[00:41:27]És az volt az Ázlovák diaspórának valami ilyen temploma.
[00:41:32]Evangélikus templom lehetett, gondolom én.
[00:41:35]Hát fehér színe van.
[00:41:38]Na igen, és hogy hogy ő akkor tehát a regényeit németül írja, azokat valaki lefordítja magyarra, megpróbálják kiadni, hát nem nagy sikerrel történik ez a dolog, de azért ő rendületlenül próbálkozik, tehát hogy hogy legalább egy négy-öt könyvet megjelentet ebben az időszakban.
[00:41:56]És mondom 1918 környékén eltűnik Budapestről.
[00:41:59]Sopronból kapunk róla valami hírt, hogy ott próbál valami lapot alapítani, aztán utána Magyarországról is eltűnik, és amikor a a megalakul Csesszlovákia, akkor már ő Pozsonyban van.
[00:42:13]Ühüm.
[00:42:14]És és akkor már egy teljesen más szerepben látjuk.
[00:42:17]Viszont mesélj erről a másik szerepről.
[00:42:19]Hát mondom, hogy ez az a ez az a történet, amikor amikor ő már a korábbi életével szakítva az egyház felé fordul, vallásos író lesz, ilyen társadalomnevelő röpiratokat terjeszt.
[00:42:37]És kerülheted, mint a forrókását.
[00:42:37]Szóval korának Tót Gabija.
[00:42:41]Nem, nem.
[00:42:41]En ennél azért ő tisztem ennél ő azért tisztességesebb.
[00:42:44]Tehát hogy tehát Kocsis Máténak nem dolgozna.
[00:42:49]Kocsis Máténak egyfelől nem dolgozna.
[00:42:51]Hát ez a megtérés meg népnevelő szándék meg mit tudom én.
[00:42:53]Na mindegy.
[00:42:54]Figyelj, nézd, tehát annyi következetesség mindenféleképpen van benne, hogy ezekben az ilyen filipikáiban nagyon-nagyon leszedi a keresztvizet a prostitúcióért felelős mindenféle társadalmi rétegről, szeletről, szereplőről, a striciktől kezdve az Isten tudja meddig.
[00:43:10]Kivéve a prostituáltat, őket békén hagyja, őket nem szíja.
[00:43:15]Hát van osztálytudata.
[00:43:15]Hát én ezt én támogatom.
[00:43:18]Tehát, hogy hogy hogy nem fordul a a saját közege ellen.
[00:43:21]És utána mondom, lapalapításokkal próbálkozik.
[00:43:23]Még van egy van egy ilyen sztori róla, hogy még le is tartóztatják valamikor a a 20-as évek végén, mert a a cselovákok azt cseszlovákoknál felmerül az a az a vád, ami a korszakban viszonylag gyakori volt, hogy hogyha a lapot akartál indítani, akkor akkor neked ahhoz előfizetőket kell gyűjtened.
[00:43:41]És ha összejött bizonyos az a mennyiségű előfizető, ami amiből már megérte elindítani a lapot, akkor a lap elindult, és amíg az előfizetők tartották, addig ment a lap.
[00:43:51]Hát elfogytak az előfizetők, nem ment a lapho és ők mire fizetek fizettek elő?
[00:43:53]Így biankó, hát Biancó, hogy te elmentél, elmondtad, hogy milyen témát vagy milyen milyen témában szeretnél írni, hogyan néznek ki a lapot, tetere te tehát gyakorlatilag picscselted a saját lapodat befolyásos vagy legalábbis pénzes embereknek, illetve olyan közösségekben, ahol láttad, hogy van annyi pénz, hogy mondjuk mit tudom én, azt a egy-két koronát ki tudják csengetni, ami a a az előfizetés a lapra, és hogyha összegyűlt elég pénz, akkor megcsináltad a lapot.
[00:44:25]Ha nem gyűlt össze pénz, akkor akkor azt vissza kellett adni.
[00:44:27]Vagy ott volt a harmadik opció, hogy hogy megléptél a pénzzel és nem csináltál semmit.
[00:44:32]Nagyon csetbejegyzem.
[00:44:32]Ezek a forgatókönyvek ma is így működnek.
[00:44:34]Tehát most is az van, hogy először elkezdesz befektetőt keresni, aztán vagy meglépsz a pénzel, vagy csinálsz.
[00:44:40]Igen, de három befektetőt találni gondolom egyszerűbb.
[00:44:41]Bár nekem se sikerült, de Jakab szóval, hogy ha valaki esetleg arra jár, de hogy berakjuk a leírásb.
[00:44:48]Igen, igen, igen, igen.
[00:44:49]Szóval, hogy ja, hogy három befektetőt találni egyszerűbbnek tűnik, mint mit tudom én, 1000 előfizetőt Bianco.
[00:44:55]Hát nem volt egyszerű, nem volt egyszerű, nem volt egyszerű a a lapalapítás.
[00:45:00]És akkor itt is vele szemben is felmerül az a vád, hogy hogy meg akart pattanni.
[00:45:05]Bár ő itt a itt nem konkrétan egy lapot akart alapítani, hanem egy ilyen lexikont akart létrehozni, ami a várjál, a lap meg a lexikon között azért rohadt nagy különbség van.
[00:45:14]abban az értelemben, hogy ugyanúgy előfizetőket kellett hozzágyűjteni, hogy ez létre tudjon jönni ez a projekt.
[00:45:19]És akkor ez ez volt az, ami tartalmazta a Cseszlovák területen az összes ilyen egyházi intézménynek a az adata adatait, és hogy ő ezt megcsinálja, és felmerült a gyanú, hogy hogy ő ezt tulajdonképpen nem akarja megcsinálni, és akkor gyorsan elvitték, de aztán kiderült, hogy hogy de hát ő rajta van, és valóban meg is jelenik néhány év évvel később ez a ez a lexikon.
[00:45:44]Tehát akkor ténylegesen elkészült.
[00:45:47]Csak a magyar sztorik vannak kihagyva belőle.
[00:45:49]Tehát, hogy a a szlovákiai, hát szlovákiai, tehát a igen, a felvidéki magyar egyházi létesítmények azok nincsenek benne.
[00:45:58]Tudunk bármit az ő pestéjszakában betöltött szerepéről.
[00:46:00]Mire gondolsz?
[00:46:03]Szerintem képzeld el, ezt nem kell kimondani.
[00:46:06]Ez mindenkinek megjelent a nem porlóesét kérek a Balázól, de mondjuk mit tudom én, híres ügyfelek, akikkel jóba volt, akikkel közös sztorijai vannak.
[00:46:14]Nem tudom, Adi Endre vagy ilyesfélék.
[00:46:17]Adi Andendrével van, tehát hogy a hogy pontosan mi azt nem tudom.
[00:46:19]Azt tudom, hogy jó viszonyban volt Adi Andrével.
[00:46:25]Krudi Gyula is ír róla, tehát hogy azért a a korabeli fővárosi íróknak azért írók előtt meg kocsmatöltelékek előtt azért ismert volt, vagy a Krudi is, meg Adi is mind a kett két tábornak erős tagja volt.
[00:46:41]És a Puela előtt ismert volt a Krudi, a Adinak a siflis betegsége?
[00:46:47]Hát igazából az van, hogy ez ugye a korszakban ennek a rétegnek inkább egy ilyen népbetegségi jellegű története a sifilis.
[00:46:53]Tehát hogy tehát hogy hogy de akkor nem ő volt az európáciens.
[00:46:58]Hát ma nem derül ki.
[00:47:01]Meg meg a Puella elég sokáig él, tehát hogy hogy hogy valószínűleg vagy tünetmentes volt, vagy vagy ő ő ő nem kapta el, mert mert mert hát ő valamikor, hogy is van?
[00:47:12]Ilyen 18 körül születik, valamikor a 40-es évek végén hal meg, vagy az 50-es évek legelejénüm.
[00:47:20]az 1950-s évek legelején.
[00:47:23]Hát az se sok.
[00:47:24]Telibe kapta mind a két nagy világháborút.
[00:47:27]Így van, így van, így van.
[00:47:27]De a 40-es évektől már egy ilyen öregek otthonában él tulajdonképpen, ahol ilyen nagy beccsben tartják, mint egyházi írót, külön szobát kap, ahol rendezheti az irattárát és dolgozhat az emlékiratain, meg meg ilyenek.
[00:47:47]Aztán utána ez így így nagyjából a halálával meg is szűnik.
[00:47:51]Tehát hogy hogy a szlovákok a mai napig nagyon tisztelik, mint egyházi írót.
[00:47:56]Ők tudnak a múltjáról?
[00:47:58]Ha tudnak is, nem érdekli őket, mert nem foglalkoznak vele.
[00:48:00]Tehát hogyha hogyha úgy vannak vele, mint a magyar izé egyház megyékkel ők.
[00:48:05]Igen.
[00:48:05]Tehát hogyha hogyha a a a Maracsek Józsefinának a a az életét vagy életrajzát megpróbálod elolvasni szlovákul vagy szlovák, nem tudok szovákul, de de mondjuk megfogod azt a szöveget berakod egy deepelbe és rögtön angol lesz és már el fogad tudni.
[00:48:19]olvasni.
[00:48:21]Tehát, hogy ott ezzel a ezzel a ezzel a sztorival nem fogsz találkozni, tehát ott az nincs.
[00:48:27]És ehhez képest a te általad megírt történet az jobban találkozik a valósággal, vagy nemzeti szudatból úgy ér úgy értelmezted, hogy ezt túl kell kompenzálnod ezt a ezt a ferdítését a szlovák történetíróknak?
[00:48:38]Hát ez nem ferdítés, hanem az, hogy egy életrajzot félig mesélsz el.
[00:48:40]Bizonytalan ez a ez a történet mindig, mert ugye az van, és ezt ilyen 1000 szálon meg lehet figyelni, hogy itt mi kelet-közép-Európában úgy élünk együtt a szomszéd népekkel, hogy [ __ ] nem tudunk semmit egymás történetéről.
[00:48:54]Azt akkor akkor tudjuk, hogyha valami valami közös balhé van.
[00:49:01]Magyarán, hogyha háborút indítunk egymás ellen.
[00:49:03]Ha háborút indítunk egymás ellen, vagy hogyha éppen szövetségbe kényszerülünk egymással mások ellenében.
[00:49:07]De hogy de hogy az, hogy mondjuk a a békeidőben normál esetben mi történik mellettünk a szomszédos országokban, azt nem tudjuk.
[00:49:17]És ezt nem csak mi nem tudjuk a tehát nem nem azt jelenti, hogy mi vagyunk a bunkók, és nem tudjuk, hogy mi van a a többiekkel, de ez máshol is így van.
[00:49:23]Tehát szlovák a többiek is bunkók.
[00:49:25]A többiek is bunkók.
[00:49:25]Tehát a a szlovákok a szlovákok se tudják, hogy hogy hogy mi létezik a Csehzlovák történelmen kívül.
[00:49:32]Tehát hogy hogy legalábbis egy regionális szinten, mert nyilván világtörténelmet ők is tanulnak, és tudják, hogy mi volt a németrómai birodalomban, meg hogy nézett ki az olasz egység, meg a tököm tudja, de az, hogy mondjuk mi volt a 19.
[00:49:41]századi Romániában ugyanekkor azt pontosan úgy nem tudják, mint mi.
[00:49:46]Tehát, hogy ja, ez engem mindig szórakoztatott a történelem tanításban, vagy hogyan írsz történelemkönyvet, hogy ugye mindenki, hogy mondjam, magáak tekinti azokat a királyokat, amiket akik így ezen a térség felett uralkodtak, hogy a akár a Mátyás király, akire jobbot formál Románia és Magyarország is, most akkor az ilyen Nagy Lajosig, amikor a Nagy Lajosig belemenve, amikor már Lengyelországtól kezdve Magyarországig mindenki magáénak tartja azt az egyébként izé luxemburgi családnak az olasz ágáról származó palit.
[00:50:14]Szóval, hogy igen, ez ilyen érdekes, hogy hogyan rekonstruáljuk a történelmünket ilyen nemzettudattal a zsebünkben, amikor azokat az időszakokat is, amikor még nem volt ilyen.
[00:50:25]Hát ez történik akkor, amikor egy ilyen, mit tudom én, 200 éve létező elképzelés, megpróbálsz erőszakkal visszaprojektálni a múltba, és próbálod aszerint rendezni a múltat, és hátm abból lesznek problémák.
[00:50:39]Nézzük meg a másik koszorús költőnket, akit méltán feledettel az utókor.
[00:50:44]Szavalsz?
[00:50:44]Ja, hogy szavaljak.
[00:50:44]Ó baj színészkém hogy már hol van a színészükten?
[00:50:52]Na várjál, nézek valami izét.
[00:50:55]Ja, hát egy egy egészen rövidet.
[00:51:00]Az ejfeltoronyról szól.
[00:51:00]A sok látványcsodát e levélbe betemetem.
[00:51:05]néztem ingben gatyában a legfelsőbb emeleten.
[00:51:11]Ennyi.
[00:51:12]Ennyi.
[00:51:13]De tehát pedig már érted belehelyezkedtem, hogy Párizs, romantika, ősz van, szállnak a levelek.
[00:51:18]Ez meg egyszer a gatyávan.
[00:51:20]De nekem nincsen bajom, csak feltételeztem, hogy gondol róla valamit egyszer gatyával.
[00:51:23]De nem nem nem.
[00:51:24]A hazafi Verai János ritkán gondolkodott.
[00:51:28]Tehát az hogy hogy hogy neki nem az volt a a főskillje, hogy gondolkodott.
[00:51:34]Tehát ő egy egyszerű postás volt Nagy Károlyból.
[00:51:38]Ez Szatmárvár megyének volt a a székhelye.
[00:51:43]És ott volt ő ilyen biciklis postás, és az volt a szokása, hogy ilyen hasonlóan rövid kis rigmusokkal kiegészítve kézbesítette a leveleket.
[00:51:51]És ezért Ja, hogy még ráírt pluszba.
[00:51:53]Igen, igen, igen, igen.
[00:51:56]Ezt most képzeld el, hogy a GLS footer megérkezik egy ilyennel.
[00:51:58]Igen.
[00:52:00]Mond neked egy verset, és átadja a Hát vagy csak így hozza, és így ezt így nem kértem ilyet, de kapol és kapsz egy borítékot kis versenykével.
[00:52:08]Így van.
[00:52:08]Így van.
[00:52:08]És neki ez a ez a tömörség, ez a védjegye volt, tehát hogy ő ő ő nem írt nagy eposzokat, tehát hogy ő nagyon ilyen kicsi kis pársoros dolgokat csinált, mert amikor megcsinálja a szerencséjét és ő felkerül Budapestre, poénból elkezdi közölni a verseit, és kapott egy nagyon messzire készesítendő csomagot, vagy szokmárból fün egyszer poénból, nem az történik, hogy poénból elkezdik a a vicclapok közölni a Tehát, hogy a ő meg azt hiszi, hogy komoly.
[00:52:41]Ő ő ő meg azt mondja, hogy hát akkor h akkor engem Budapesten várnak.
[00:52:48]És akkor megjelenik Budapesten és ő és elkezdi egy piculáért árulni ezeket a kis izéket.
[00:52:56]Aha.
[00:52:57]A picula az a hogy is volt?
[00:53:00]Várjál, az 10 krajcár.
[00:53:03]100 krajcár Ft.
[00:53:04]Ez az ilyen pénz, nem?
[00:53:04]Igen.
[00:53:04]Egy kényelmesen berendezett legénylakást bejárónővel évi 500 Ft-ért tudtál kivenni.
[00:53:13]Hát ahhoz képest ez az egy picula az abból nem veszel legény lakást.
[00:53:16]Abból nem veszel legény lakást.
[00:53:16]Viszont ha és itt jön a zsenialitás, ha nem nagy eposzokat írsz, hanem ilyen kicsi szarokat, és azokat osztogatod egy piculáért.
[00:53:25]Á sokat.
[00:53:27]Sok kicsi vers, sok picula.
[00:53:27]Egy hosszú verz, csak egy picula.
[00:53:30]Hát hülyeség.
[00:53:33]Persze az árazás felett egyébként neki hatalma volt, szóval lehetett volna több pénzt kérni drágá.
[00:53:37]Nem, mert hogy be mert mert mert mert mertogy ő felül fizetést nem fogadott el.
[00:53:41]És akkor ezt így milyen becsületés.
[00:53:42]És ki volt az a boldogtalan, aki azért fizetett?
[00:53:46]Nagyon sokan.
[00:53:46]Nagyon sokan, merthogy mert azt hitték, hogy levelük jött és hogy valamit akartak.
[00:53:52]Nem, nem, hanem egyszerűen azt volt, hogy hogy valamiért ezt az embert viccesnek találták.
[00:53:56]Egyrészről ez true.
[00:53:58]Igen.
[00:53:59]Másrészről pedig magyarul írt, ami a korabeli Budapesten még valamennyire kuriózum volt.
[00:54:05]Tehát ez egy ez egy nagyon sok nyelvű korabeli, hogy mondjam, lingva frankájában is változó város volt.
[00:54:12]Tehát, hogy most képzeld el azt, hogy hogy van egy olyan város, ami az 1850-es évek elején még döntően német többségű.
[00:54:21]Ühüm.
[00:54:22]és a az a századfordulóra meg már mit tudom én addigra már majdnem nyolcszor annyian lakják, mint az 1850-es években.
[00:54:31]És akkor már állítólag a többség, a túlnyomó többség magyarul beszél, de hogy közben itt van egy átmenet, tudod, hogy hogy elkezdik tanulni egymás nyelvét, keveredik bele egy kis mit tudom én, szerbe, mert azok is laknak itt, némi szlovák, némi bosnyák.
[00:54:52]német, magyar és van egy ilyen elképesztő zutyulék nyelv, aminek valamilyen válfaját mindenki beszéli, és van mellette neki természetesen a maga anyanyelve, ami vagy a magyar, vagy a német, vagy a bármi más.
[00:55:03]A magyarból lesz egyre több, mert ugye a a az urbanizáció szívja fel a a lakosságot vidékről.
[00:55:12]Emellett a akik a szórakoztatásért felelnek, akik a mondjuk a korabeli klubéletet csinálják, ezek alapvetően németekm és és német darabokat hoznak, vagy mit tudom én, francia darabokat hoznak, német dalokat hoznak és nincsen még meg a a magyar nyelvű szórakoztatóipar.
[00:55:32]És most akkor ezt helyezd be a nacionalizmus korszakába.
[00:55:36]Tehát, hogy jobban örülsz neki, hogyha hogyha mondjuk magyarul énekel, mintogyha németül tenné.
[00:55:41]Bocs, mert például érted, de akkor lehet, hogy a Pride-on is itt kéne valahogy variálni, hogy nem a tatutól kéne dolgokat énekelni magyarul, és akkor még a torzkai is elfogadná.
[00:55:50]De hát a tatu orosz el kell, hogy fogadja a torai.
[00:55:53]Na hát akkor ennyit se tud egyébként, hogy lesz valakinek az a neve, hogy hazafiberai János?
[00:55:57]Én leszek az utolsó, aki vezeték nnéven fog fennakadni.
[00:55:58]De hogy azért de de hogy azért úgy mégis tehát hogy hogy neki hazafi volt édesapja és Verai anyja vagy mi?
[00:56:06]Nem, Verai János volt és egy ponton kitalálta magáról, hogy ő Hazfi Verai János.
[00:56:13]És merthogy merthogy ő erre épített, hogy ilyen jó magyaros ritmusokat csinált, politikai tüntetéseken kereste a izét a 48-as csapatot és akkor izé nagy nagy kossutrajongó volt, meg pörgekalapbal jár pödört bajusszal, fokossal izé, ami kell.
[00:56:33]Igen, de hogy ő egyébként így az a fajta és ő Igen, hát hogy amikor így véletlenül felkapták a a vicclapok, hogy hogy ő az a fajta mémesült ember volt, aki mint a Gyurcsány Ferenc, amikor elkezdte a TikTokjait, hogy igazából nem vele nevetünk, hanem kicsit rajta, vagy mint a vagy mint Igen, vagy mint a a H the Brain Herold, aki így így kábé így tisztában volt vele, hogy igen, egy olyan platformon lett belőlem vicc, ami így nem komoly.
[00:56:56]Szerintem a a hogyha ezt a meg a megélés felől közelíted, akkor sokkal inkább a Gyurcsányi vonal.
[00:57:03]Tehát nem nem vagyok abban biztos, hogy a a Hazfiverai János úgy gondolta, hogy hogy tehát volt ennyire Szóval ebben a sztoriban nem vele nevetünk együtt.
[00:57:16]Csak az a lényege a kérdésnek.
[00:57:18]Igen, ez igen.
[00:57:18]Ez meg ez meg bonyolultá teszi a sztorit, merthogy mert mert merthogy nagyon-nagyon sokan meg szórak nem úgy szórakoztak rajta, hogy hogy őt nevették ki, hanem ezt viccesnek találták, amit ír.
[00:57:30]Hát az Gyócsányra is igaz.
[00:57:33]Es ráterép csecső.
[00:57:33]Kérünk szépen még megjelent a konkurencia, tehát hogy hogy voltak emberek, akik úgy nevezett Adi Endre, vagy Nem, nem, hanem voltak voltak emberek, akik akik akik azt látták, hogy te figyelj, ebből meg lehet élni és amúgy egyébként tényleg meg lehetett élni.
[00:57:50]Tehát az, hogy a Hazfi Verai János az Ejfeloronyról versel, az ugye azt jelentette, hogy most hogy hát a maga színvonalán a legfelsőbb emeleten versel, az azt is jelentette, hogy ő el tudott jutni Párizsba.
[00:58:09]Ja, hogy ezt nem Budapestről írta, hanem tényleg ki is ment.
[00:58:11]Nem, ki is ment be egy figyelj, egy egy ilyen a ugye a tömeg turizmus ebben az időszakban bontogatja a szárnyait.
[00:58:19]voltak már szervezett ö turistautak Budapest és Párizs között.
[00:58:25]Ez egy ilyen 150 Ftos költség volt, ami azért húzós volt, és ezt ő ki tudta fizetni.
[00:58:33]Hm hm.
[00:58:34]Tehát hogy hogy akkor mégis csak összejött a kis piculákból.
[00:58:37]Az előbb még itt azt mondtam, hogy a lakásra is.
[00:58:38]Az azért azért azért Igen, tehát hogy tudod számoljunk már egy kicsit, hány verset kell ehhez írni, vagy akár csak a 150 Ft-os utat kifiz.
[00:58:46]150 Ft.
[00:58:46]Figyelj, hát ez ugye 100 krajcár 1 Ft.
[00:58:51]Igen.
[00:58:51]És akkor 10 krajcár egy picula.
[00:58:51]Tehát akkor 10 picula 1 Ft.
[00:58:57]Ühüm.
[00:58:57]És akkor 150 Ft.
[00:58:57]1500 picula.
[00:59:02]1500 vers.
[00:59:03]Szerintem de miért?
[00:59:03]Ezek szerintem sokszor sokszorosíthatók, szóval, hogy egy verset megvehetnek többen is.
[00:59:07]Nem, persze.
[00:59:09]Hát nyilván, de hogyha ezt még elfelezed, még az is rettenetesen sok.
[00:59:12]Hát de jó, de hogyha 10 10 versed van, és így azt így osztogatod, abból is ki tud jönni.
[00:59:15]Csak kell hozzá.
[00:59:15]Na hány ember?
[00:59:17]150.
[00:59:17]Nem sok.
[00:59:21]Hát ja ja.
[00:59:21]Egyébként böcsületes, de hát a parkolási mafia óta tudjuk, hogy minden aprójért le kell hajolni.
[00:59:24]Szóval nem nem úgy van az, hogy egyből 10-eseket.
[00:59:27]É mondom, tehát hogy megindult a izé a konkurencia, egy csomóan rájöttek arra, hogy ezt lehet csinálni, és ők is ilyen ilyen ilyen kellően butuskal, négysorosokkal próbálkoztak.
[00:59:36]Tehát ilyen volt a Práger Pál, aki ilyen Petőfie pigonként próbálkozott, meg a a Dóra István, aki a Népszínház utcasarkán volt hordár, amíg rá nem tört a verselhetnék.
[00:59:51]Mondjuk ott ma is vannak ilyesféle alakok, akikre így rát verselhetnék.
[00:59:54]De az igazi Nemzis, aki nevében is megpróbálta a Verainak a a nyomába lépni, az honfi keresztesi pál volt.
[01:00:03]Jaj, de aljas, jaj, de gonosz.
[01:00:07]Így ez a puna márkájú sportcipő borzasztó.
[01:00:12]Így így, így amikor a Verai valamiért megharagudott az egyik újságíróra, mert csúnyát írt róla, ezért a Honfi Keresztesi Pálnak a nevét is belerakta a versbe, hogy csak érezze a helyét.
[01:00:20]Honfi keresztesi Pálhoz hasonlítól, a hasgörcsálljon beléd, hogy egye ki szemeidet mielép a csiripoló veréb, hogy én kóborlom az országot és a bolondját járom, hogy a 77.
[01:00:33]Pulyk a hideg rázzon ki télen nyáron.
[01:00:37]Nem az a baj, ha nem irigyeled kenyeremet, hogy megélhetek, és még mi a legfőbb magasrangú úri családokkal ebédelek.
[01:00:45]Józan eszem után úgy megélek, hogy nem cserélek veled.
[01:00:51]Kenyér irigyem, ha kell aranyam, kiverem a szemed.
[01:00:57]Kenyér irigyem, hogyha kell arany.
[01:00:59]Basszus, de egész bőlére eresztette akkor az ek Igen, igen.
[01:01:03]Dühös volt.
[01:01:03]Itt is a végére érkezik meg úgy isten igazából.
[01:01:08]Igen.
[01:01:08]Rokonműfajban alakottak.
[01:01:08]Igen.
[01:01:09]Tehát hogy de hogy de hogy de hogy itt az is nagyon fontos, és ez ami egyébként ilyen ilyen kultikus elemmé vált a megrovási kalandnak nevezett dolgai Verai Jánosnak, ez az amikor valami felbosszantotta és akkor ő arról írt egy megrovási kalandot, egy ehhez hasonló versikét, és akkor mindig hozzá is tette, hogy mit tudom én, hogy írtam mérgemben a Maketes csárdában, elfogyott a pénzem, vagy mit tudom én.
[01:01:35]volt egy olyan időszak, amikor annyira nem mentek a piculák, akkor takarító utcaseprőnek kellett állnia, és akkor ott valamelyiknek rovásási kalandjában írja, hogy írtam mérgemben, seprűvel a kezemben, ami azért ügyes.
[01:01:50]És ha ha meg valami jó dolog történt, akkor meg írtam örömömben, tudod tele hassal megint csak a maketeset sátában.
[01:01:56]Tehát hogy és és ez a megrovási kaland, ez ez elterjedt, és a voltak, de ez akkor az ő találmánya.
[01:02:02]Ez az ő találmánya.
[01:02:04]Igen.
[01:02:04]És és nagyon sokáig egyes lapoknál volt még külön rovat is a megrovási kalandnak.
[01:02:10]Hogyha ott az újságíónak valami nem tetszett, akkor megrovási kalandként.
[01:02:15]Jaj, megláták a műfajt.
[01:02:15]Mi?
[01:02:15]Így.
[01:02:15]Így.
[01:02:17]Tehát nem is verset, de hogy Igen.
[01:02:17]Tehát a a a valamit lehúzó dolgot azt megrovási kalandnak nevezték.
[01:02:25]Úgyhogy tudsz nekünk ilyet idézni?
[01:02:27]Megrovási kalandot.
[01:02:28]Aha.
[01:02:29]Na várjál.
[01:02:30]Kíváncsi vagyok, mind mérgelte föl magát.
[01:02:31]Hát az előző egyébként tök jogos volt.
[01:02:34]Szerintem azon azon teljesen jogosan kúrta fel az agyát.
[01:02:38]Budapesten az országos kiállításon az iparcsarnokban megrovási kaland.
[01:02:39]Őr vagy ott vagy mi vagy, ha nem fejed legyen jó nagy.
[01:02:45]Hosszú nyurga vagy és sovány, hogy dűljön rád.
[01:02:48]Hát a Csobánljön rád az iparcsalnok.
[01:02:51]Tudd meg azt, hogy én sosem csalok.
[01:02:53]Ne légj hát az ellenségem, mert írátert megverselem.
[01:02:58]Nem vétettem én te neked, ki sem loptam üres zsebed.
[01:03:01]Nem lesz mindig kiállítás, lesz neked még kutyagolás.
[01:03:06]Rögtönöztem ebéd alatt mérgemben, május 22-én, 1885-ben.
[01:03:12]Ezt fontos volt kiemelni, hogy ez Ja, ezt én csak így bal kézből dobálom.
[01:03:19]És a sztorinak gondolom meg annyi a hátter, hogy kivágták az iparcsarnokból valami nekem gyanú.
[01:03:22]Nem, mert hogy volt valami izé csődület, és akkor ott így felhergelte a tömeget, és a rendőrrel neki el tudott üvöltözni, hogy nem vagyunk mi gyáva.
[01:03:32]Barmok dőljön rád az iparcsarnok.
[01:03:34]Ezt és ott mi idegesítette fel?
[01:03:36]Azt nem lehet tudni.
[01:03:37]Am nem nem.
[01:03:40]Kár mit tudom én.
[01:03:43]A imádom én néked az aranyos szád, mégha akkora is, mint a fürdőkád.
[01:03:51]Az ami ami azt jelenti, hogy hazafi Verai János látott fürdőkádat.
[01:03:56]Az az nem volt evidens történelben.
[01:03:56]Nem volt divat akkoriban.
[01:03:58]Vagy én nem vagyok abban biztos, hogy egy nagy Károlyi postás az mennyiben tudott fürdőkádat látni, mert hogy ugye akkor dézsákban mosakodtak az emberek.
[01:04:09]Hát nem azt mondtad, hogy fürdött benne, hanem azt, hogy látott.
[01:04:11]Igen.
[01:04:11]Fontos különbség.
[01:04:11]De egyébként van az előző versében is egy ilyen izé, egy ilyen így kicsit a fsek alert így megszólalt a fejemben.
[01:04:17]Ez amikor azt írta, hogy ő milyen főórakkal vacsorázik.
[01:04:21]Ennek van realit realitása?
[01:04:25]Szerintem nincs nagyon.
[01:04:25]Tehát hogy még udvari bolondnak se kellett.
[01:04:28]Udvori bolondnak se kellett.
[01:04:28]Tehát le tehát lehet, hogy hogy hogy valamelyik ilyen helyi notabilitásnak megmutatták, hogy és ő ezt úgy vette, hogy hogy hogy kitüntették.
[01:04:38]De a legrosszabb verai verset szeretném megosztani.
[01:04:44]Figyelj, ez ez mindennek a legalja.
[01:04:48]De tényleg.
[01:04:48]De a rendőrök kapják megint az ívet.
[01:04:51]De hát ez ez ez egy fantasztikus.
[01:04:53]Figyelj, a rendőr mind marha.
[01:04:55]Nem tudja, mikor kell a karhatha talmat használni.
[01:05:04]Jó, de ez de ez jó.
[01:05:09]Ez egy nagyon kreatív megoldása volt a feladatnak.
[01:05:15]Fair dolog, de a József Attilának a tani tani az valahogy úgy egy kicsit nincs új a nap alatt.
[01:05:23]Ja, hogy úgy gondolod, hogy József Attila veraiizmust használt.
[01:05:27]Ez egy érdekes versforma és kegyetlenül fájdalmas.
[01:05:31]Igen.
[01:05:33]Igen.
[01:05:34]És mi lett ezzel a szegény emberrel?
[01:05:35]vissza kellett mennie Szatmár megyébe, vagy sem?
[01:05:38]Hát az történik vele, mint minden ilyen rövid csodával, hogy egy idő után eljelenteik.
[01:05:46]Ugye a a 20.
[01:05:46]század fordulóján azért elkezd Budapesten megjelenni a magyar szórakoztatás, magyar nyelvű szórakoztatás is.
[01:05:58]Verai János meg azért egyre öregebb, egyre több ilyen dolog betegség kínozza, minden baja van.
[01:06:03]És hát ugye szépen majd meghal 1900 nem tudom 4- 5 hat h valahogy így.
[01:06:08]És hát szegényen, szegényen hal meg.
[01:06:11]Tehát a piculákból nem sok marad.
[01:06:13]A de ilyen bohém volt, elutazgatta.
[01:06:15]Nem, hát persze, persze, persze, persze, persze.
[01:06:19]Elköltötte, elszórakozott belőle, amennyire tud amennyire tudott.
[01:06:22]Szerették és mé még még Adi Endre is nagyon-nagyon szépet írt róla.
[01:06:26]Na ó az adi, tehát hogy a az, hogy Adiendre dicsér valakit, az az Igen, már egy kicsit félek is előre, vagy nem tudom egészen szokatlan.
[01:06:40]Lehet, hogy ez csak egy ilyen lábjegyzet, hogy hun és Magor izé vagy Góg és Magó fia vagyok én most nem ezt eléggé sokáig ragozza azt mondja, hogy valaki volt és ritka ember vette komolyabban önmagát, mint János.
[01:06:54]Ez is azt mutatja, hogy valaki volt, s ez is azt mutatja, hogy kellett János.
[01:06:56]A durva évődést és a krajcárt kevesen sajnálták tőle.
[01:07:00]Van olyan magyar falu, ahol éhen hallhatott tízve rejtékező ember, de szalonnásra hízott a falu bolondja.
[01:07:06]Mi úgy ahogy vagyunk, nagy falu vagyunk.
[01:07:08]Szerettük és eltartottuk Jánost.
[01:07:10]Nem vallottuk be, de múzsafiunk volt.
[01:07:12]Meg nem ütköztünk élete haszontalanságán, mert nálunk mindenkiben, a csak magyarosodott magyarban is él valami a régi ázsiai nomádból, abból az ősemberből, aki a sok fantáziát nem szereti, aki röhögni jobban szeretés tud, mint mosolyogni.
[01:07:26]János a miénk volt, értett minket.
[01:07:28]Össztöne is rúgták, hogy hasznos dolog balgatagnak lenni.
[01:07:30]Tehát balgatag volt.
[01:07:33]Holott nem volt az?
[01:07:33]Sem hülye.
[01:07:35]Bizonyítója volt annak, hogy a primordiális lelki vonások ilyen bőségben maradtak meg bennünk.
[01:07:38]A magyar géniusz együgyi gyermeke volt.
[01:07:40]Kár, hogy elment az öreg, valaki volt s oly kevés nálunk a valaki.
[01:07:49]Hát de azért ehhez tegyük hozzá csak így Lábuji Hegyen, hogy nagyon szépet írt az Endre, de az Endre akkor tudott és szeretett szépet írni emberekről, akikről tudta, hogy nem érhetnek fel hozzá.
[01:08:02]Hát igen, meg ez én is ezen gondolkodtam, hogy vajon itt most arról van szó, hogy ő tényleg meglátta a diogenészt ebben a fazonban, vagy csak vagy csak annyira utálta és annyira értődött rajta mindenki, hogy annak van sportértéke, és akkor leszek én menő, hogyha én meg megdicsirem meg [ __ ] erre senki nem számít.
[01:08:16]Így van, így van.
[01:08:16]Ezt egyébként ezt az olvasatot adom, merthogy a másik ilyen figura, akit az Adi nagyon nagyra tartott és megbecsült és az asztaláról asztalához ültetett, az a az alkoholista rikkancs király, aki a Bakti Gyula, aki aki maga is elkezdett verseket írni, és borzalmas verseket írt ő is, de Adi Andreit szórakoztatta, és azt mondta, hogy gyakorlatilag ő az egyetlen, aki hozzám fogható.
[01:08:44]Igen.
[01:08:44]Ős szereplője a könyvnek egyébk.
[01:08:47]Igen, igen, igen, igen, igen.
[01:08:47]Bakti Gyula is benne van.
[01:08:48]Tehát a Bakti Gyula az ilyen félvilági fickó volt.
[01:08:51]Az volt neki a műsora, hogy tulajdonképpen így az utcán csinálta azt, amit a nagyköltők a kávéházban, tehát hogy így ivott és írta a a verseit, és hogyha kellőképpen széttölte kezett, akkor a saját verseit gajdolt a Takonyrészegen.
[01:09:10]Ez ez volt a műsora, és és a tudománya.
[01:09:14]És a az első verses kötetet, amit megjelentetett, vagy ez már valami Igen.
[01:09:23]Hangzik magánkiadásban és az apja adta rá a pénzt.
[01:09:28]Nem tudom honnan, mert egy nem túlságosan pénzes pályaőr volt az idősebb akti.
[01:09:33]Azt hittem, h már ilyen második generációs rikkanscs volt, és már beleszületett a tutiba, vagy nem, nem, nem, nem, nem, nem.
[01:09:37]Tehát ez tényleg tényleg a a társadalomnak a az alsóbb része.
[01:09:41]És a adott egy példányt a rendőrkapitánynak, a budap akkori budapesti rendőrkapitánynak, Diner Ákos rendőrkapitánynak, hogy személyes szabadságom állandó veszélyeztetőjének tiszteletem jeleül így dedikálta.
[01:09:54]És abban van egy ilyen kis rövidke, hogy egyszerre csak kiáltoznak.
[01:09:58]Strill, a razzija már itt van, elviszik a kávést, pincért s mindet kiulatott.
[01:10:03]Én se vagyok meglepődve, mert engem sem hagytak ott.
[01:10:09]Ezt fontos volt megosztani a nagy érdeművel, de azért az egy szint, amikor kialakul egy ilyen paraszociális kapcsolatod a rendőrfőkapitánnyal, mert így valahogy így nagyon nagy banhat hatott az ő te életedre.
[01:10:22]Sokat elerül az ő figurájában is.
[01:10:22]Igen.
[01:10:25]Na hát Balázs, Jakab nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok.
[01:10:27]Nektek pedig köszönjük a figyelmet és hát látjátok, hogy a könyv az több mint 200 oldal.
[01:10:33]Persze, hogy több mint 200 oldal nem spoilereztük szét az egészet.
[01:10:35]Tehát ebben azért még van bőven ilyen és ehhez hasonló történet, úgyhogy nyomás megvenni, nyomás olvasni, és aztán írjátok le kommentbe, hogy mit gondoltok erről, illetve erről az adásról.
[01:10:46]Köszönjük szépen, hogy itt voltatok.
[01:10:48]Sziasztok, viszontlátásra, viszont hallásra.