Meddig mehet el az AI? A szerzői jog legnagyobb dilemmája | EUfória
- A HVG EUfória szezonnyitójában Szigeti Tamás szerzői jogi szakértő az AI és a szerzői jog ütközését elemzi a Live Company kontra Google ügy kapcsán.
- Egy magyar hír-Kft perelte be a Google-t, mert a Gemini lényegében reprodukált egy cikket, így a felhasználó már nem látogatja meg az eredeti oldalt.
- Két külön jogi kérdés választandó el: kell-e engedély és díj a betanításhoz (input), és a generált válasz egyezik-e a védett művel (output).
- Szigeti álláspontja: a védelem kiterjed a betanításra is; az AI Act ebbe az irányba mozdult, de nem döntötte el végleg a kérdést.
- Az USA-ban az Anthropicot 1,5 milliárd dollár díjazásra kötelezték; német bíróságok is minden eddigi hasonló perben a szerzői jogosultaknak adtak igazat.
- A gyakorlat változik: AI-szolgáltatók már licencszerződéseket kötnek sajtótermékekkel — a kérdés a díjazás mértéke és feltételei, nem maga az engedély.
- Becslés szerint kb. 124 hasonló per folyik Európában és Amerikában; a Google állítólag a magyar pereket stratégiai tesztesetként használja.
- Ítélet jövőre várható: a jelenlegi irányt megerősítő döntés folytonosság lenne, egy ellentétes ítélet viszont merőben új helyzetet teremtene.
„Miért fizetne elő? Miért menne az oldalra, hogyha ezt az AI szolgáltatás csak úgy megmondja?" – Szigeti Tamás
- A tét minden kreatív tartalmat érint (könyv, film, zene), a minőségi sajtó kiszorulása pedig a demokráciát is veszélyezteti.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A HVG EUfória podcastjának őszi szezon első adásában Fog György (Arató Laci nélkül, helyette Moraveck Kata csatlakozik Bécsből) beszélget Szigeti Tamás jogásszal, az Európai Uniós szerzőjogi szakértővel arról, hogyan ütközik az AI-technológia forradalma a hagyományos szerzői joggal. A beszélgetés apropója a Live Company kontra Google ügy, egy magyar származású, az Európai Bíróság előtt zajló per, amelynek főtanácsnoki indítványát a tervek szerint a felvétel előtti napon tették volna közzé Luxemburgban – ezért csúszott a táncrend.
A Live Company kontra Google ügy: miről szól a per?
- A per magyar Kft-t (egy balatoni régiós híreket közlő, viszonylag ismeretlen sajtóterméket) szembeállítja a Google-lel, a Gemini AI-szolgáltatás miatt.
- A lényeg: a Gemini egy felhasználói kérdésre a sajtótermék egyik cikkének „nagyon nagy részét" reprodukálta a válaszában – nem egy az egyben, de lényegében helyettesítve azt. A felhasználó így nem látogatja meg az eredeti oldalt, ami a sajtótermék bevételeit (hirdetés, előfizetés, forgalom) csökkenti.
- A tényalap vicces eleme: a cikk arról szólt, hogy egy magyar énekes (Kozsó) arról álmodik, hogy a Balatonban delfinek legyenek – a Gemini ezt hallucinálva úgy közölte, hogy a delfinek tényleg a Balatonban vannak. Szigeti szerint a hallucináció inkább érdekesség, mint az ügy jogi lényege.
- A magyar bíróság által felterjesztett kérdések Szigeti szerint „a puding közepébe" céloznak: valóban a legnagyobb, az AI és a szerzői jog feszültségét összpontosító kérdéseket teszik fel.
A jogi dilemma két oldala: betanítás (input) és kimenet (output)
- Két külön szerzőjogi kérdés választható el, amelyek ebben az ügyben összekapcsolódnak:
- Input: a modellek betanításához felhasznált, szerzői jogi védelem alatt álló tartalmakhoz kell-e engedély, jár-e érte díj, és mondhat-e „nem"-et a jogosult?
- Output: ami megjelenik a válaszban, az egyezik-e a védett művel, van-e rá engedély?
- Szigeti álláspontja: a szerzői jogi védelem kiterjed a modell betanítására is, tehát a jogosultaknak joguk van nemet mondani vagy díjazást kérni.
- Az AI Act (2024) – a világ egyetlen horizontális AI-szabályozása – ebbe az irányba mozdult el, de nem döntötte el végleg a kérdést, így maradt annyi jogbizonytalanság, hogy bíróságnak kell válaszolnia.
- Az idézés önmagában szerzői jogi kivétel: forrásmegjelöléssel a szerző beleegyezése nélkül is megtehető – de a kérdés, hogy az AI-válasz már túlmutat az idézésen, és ténylegesen helyettesíti az eredeti művet.
Nemzetközi helyzet: Európa vs. USA
- Európában a szerzői jogosultak erősebb helyzetben vannak; az USA-ban lazább, „innovációt jobban támogató" kivételek léteznek – de ott sem határtalanok.
- Az USA-ban zajlik a legtöbb per. A legnagyobb eddigi ítélet az Anthropic-ügy: a bíróság másfél milliárd dollár díjazás megfizetésére kötelezte a céget, mert engedély nélkül használt fel szerzői könyveket betanításhoz.
„A bíróság tulajdonképpen arra kötelezte az Anthropicot, a világ egyik legnagyobb, ha talán nem a vezető AI cégét, hogy másfél milliárd dollárnyi díjazás fizessen a szerzők tömegének, akiknek a könyveit engedély nélkül felhasználták a modelleknek a tréningezéséhez." – Szigeti Tamás *
- A kép azonban árnyalt: Amerikában is vannak szerzők által megnyert és elvesztett perek, a kérdés nincs véglegesen eldöntve.
- Változó gyakorlat: egyre több AI-szolgáltató (OpenAI, Anthropic és társaik) ma már szerzői licencszerződéseket köt sajtótermékekkel – a „csak úgy elveszik a tartalmat" modell álláspontja Szigeti szerint már megdőlt. A kérdés inkább az, hogy mekkora díjazás és milyen feltételek mellett.
- Németországból legalább három jelentős európai ítélet született: zenei szerzők perelték be az OpenAI-t (ChatGPT) és a Sunót (zenegeneráló AI), és mindenhol a szerzői jogosultaknak adott igazat a bíróság; kimondta azt is, hogy az AI-overview típusú összefoglalókért a szolgáltató szerzőjogi felelősséggel tartozik.
A magyar szál és a stratégiai pereskedés
- Fog György, az eredeti eurológus/HVG-cikk szerzője hozzáteszi: forrásai szerint legalább két további hasonló per létezik, és létezik az a narratíva, hogy a Google Ireland kvázi „kereste" azokat a vállalatokat, amelyek beperelték.
- A Google állítólag a magyar pereket érvként hozta fel egy sokkal nagyobb németországi perben („bezeg már Magyarországon a javunkra döntött a bíróság") – mintha „pudding-próba" lenne: kísérletezés arra, mennyire betarttatható az európai AI-szabályozás, ha összeütközésbe kerül a szerzői joggal.
- Becslés szerint több mint 100 (kb. 124) hasonló AI–szerzőjogi per folyik Európában és Amerikában, eltérő tényalapokkal és eltérő fázisban.
- A tétek óriásiak: több millió könyv, százmilliós videómennyiségek táplálják a nagy nyelvi modelleket, így a szerzői díjak nem elenyészőek.
Mi várható: ítélet, jogalkotás, jövő
- Ha a bíróság megerősíti a jelenlegi európai jogi álláspontot (a jogosultaknak joguk van nemet mondani az AI-szolgáltatásokkal szemben), az a meglévő irány megerősítése; egy ellentétes ítélet „merőben új helyzetet" teremtene.
- Időkeret: egy EU-bírósági ügy a beadványtól számítva kb. másfél év; ha a főtanácsnoki vélemény időben megjelent volna, jövő év elején várható lett volna a döntés – a csúszás miatt kérdéses, de jövő évben várható az ítélet.
- Az Európai Bizottság és a jogalkotók is dolgoznak új szabályokon; nem biztos, hogy bíróság, lehet, hogy új jogszabály tisztázza a kérdést.
- A technológia gyors fejlődése megnehezíti az egyértelmű választ: Szigeti példája a RAG (retrieval-augmented generation), amely három évvel ezelőtt még nem is létezett, mára az egyik legdominánsabb kérdés.
„Olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy ezzel nagyon nehéz egy egyértelmű választ adni, hogy ebből most igen vagy nem lesz a szerzői védelem." – Szigeti Tamás *
- Szigeti bizakodó: reméli, hogy az európai, évtizedekre visszatekintő szerzői jogi elvek érvényesülnek, és nem nyomja le őket „valamilyen politikai imperatívusz" – miközben a tétek hatalmasak, a kérdések bonyolultak.
A sajtó és a demokrácia összefüggései
- A beszélgetés hangsúlyozza: minőségi sajtó nélkül nincs demokrácia és plurális társadalom; a sajtótermékek rengeteget invesztálnak a minőségi tartalomba, megtérülése pedig az olvasói fizetés és a látogatottság.
- A kritikus helyzet: ha a Google-keresés vagy az AI-válasz behúzza az információt anélkül, hogy kattintást, forgalmat generálna a hírportálnak, az kiszoríthatja a sajtóterméket a piacról díjazás nélkül.
„Miért fizetne elő? Miért menne az oldalra, hogyha ezt az AI szolgáltatás csak úgy megmondja?" – Szigeti Tamás *
- A probléma túlmutat a sajtón: könyvek, filmek, zenék – minden kreatív, szerzői jogi védelem alatt álló termék érintett, hiszen a modellek betanításához töménytelen mennyiségű minőségi tartalom kell, és egyre több.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A peres fél neve az átiratban „Live Company", „L Company" és „Light Company" alakokban szerepel – a helyes hivatalos név nem rekonstruálható bizonyossággal az átiratból.
- A balatoni sajtótermék konkrét neve nem hangzik el az átiratban, csak leíró jellemzés alapján említik.
- Több, ASR-torzított kifejezés (pl. „rock technológia" = RAG, „generity VI" = generatív AI, „remunifik" = remuneral/díjazás) kontextusból lett értelmezve.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:05]Sziasztok!
[00:00:05]Ez itt az Eufória első adása az őszi szezonban.
[00:00:08]Én Fog György vagyok, mint ezt megszokhattátok, ma Arató Laci kollégánk sajnos nincsen velünk.
[00:00:15]Ellenben velünk van állandó munkatársunk, Moraveck Kata Bécsből, aki a mai témában segít nekem.
[00:00:23]És a mai vendégünk pedig Szigeti Tamás jogász, Európai Uniós szerzőjogi szakértő.
[00:00:29]Pontos voltam?
[00:00:31]Pontos voltál.
[00:00:31]Köszönöm szépen.
[00:00:31]Szia.
[00:00:33]Sziasztok.
[00:00:34]Szia Tamás.
[00:00:34]Köszönjük, hogy eljöttél hozzánk.
[00:00:38]A érdekes módon az európai pont az európai demokrácia írta felül a mai táncrendet, hogy úgy mondjam, mert eletleg azt terveztük, hogy nem árunk zsákba macskát, hogy tegnap lett volna egy Európai bírósági főtanácsnaki indítvány, amit Luxemburgba terveztek közzétenni egy olyan ügyben, aminek van magyar vonatkozása is, de azért egy komolyabb európai digitális jogi jelentőség, vagy igazából nagy jelentősége van.
[00:01:05]Szerintem minden várakozás nélkül meséld el, hogy pontosan mi ez az ügy és hogy miért fontos ez a magyaroknak különösen.
[00:01:13]Igen, ez a mai találkozásunk apropóját valóban az adja, hogy az Európai Unió bírósága előtt van egy magyar ügy, vagy egy magyar származású ügy, ezt úgy hívják, hogy Live Company kontra Google ügy, ami nem egy szokványos történet.
[00:01:26]A Magyar Bíróság természetesen felterjeszt jogi kérdéseket az Európai Unió bíróságának, de szerző ügyekben azért nem a legikusabb hogy ez megtörténjen.
[00:01:36]És az ügy jelentősége az jócskán túlmutat magán a két peres fél közötti jogvitán.
[00:01:42]Ugyanis ebben az ügyben összpontosulnak azok a feszültségek, amelyek az új AI technológia vagy az AI forradalom, illetve a tradicionális szerzőjogi védelem között feszülnek.
[00:01:57]Ez egy európai specialitás, vagy globálisan van ilyennek kifeszülés?
[00:01:59]Hát az igazság, hogy ahogy ezt azt hiszem ma már minden HVG olvasó tudja, az AI tulajdonképpen minden területet felforgat, és mindenhol olyan jogi kérdéseket, jogi határokat feszeget, amelyek amelyek egyszerűen új kihívások elé állítják a jogalkotót, a jogalkalmazót és úgy látszik, hogy a főtanácsnakot is, akinek valóban, ahogy ezt pontosan mondtad, tegnap kellett volna nyilvánosságra hozni az ő véleményét, amelyben a bírósának adott volna iránymutatást, hogy hogyan kell ezt az ügyet eldönteni.
[00:02:27]Ö a kérdés tulajdonképpen összefoglalható abban, hogy amikor egy AI cég vagy egy AI alkalmazás egy felhasznál az AI modellnek a betanításához vagy tréningezéséhez olyan anyagokat, amelyek szerzőjogi védelem alatt állnak.
[00:02:47]Természetesen szerzőjogi védelem alatt áll minden csodálatos sajtóterméke a HVG-nek, a művészeknek a szerzői termékei, filmeseknek, zenészeknek, bárkinek.
[00:02:55]És tudjuk jól, hogy az AI modelleknek a betanításához töménytelen mennyiségű, minél jobb minőségű szövegre van szükség, vagy et tartalomra van szükség.
[00:03:05]fontosabban mondva.
[00:03:07]Az igazi kérdés, és ebben az ügyben jól koncentrálódik ez a feszültség, hogy a szerzőjogi jogosultak, újságok, sajtókiadványok, művészek, ahogy előbb mondtam, van-e bármilyen joguk, van-e bármilyen jogosultságuk azt mondani, hogy nem, én nem szeretném, hogy az én termékemet felhasználják a modellnek a tréningezéséhez, vagy azt mondják, hogy igen, de és valamilyen jogi igény, valamilyen díjazási igény fejében.
[00:03:33]Ez az ügy pontosan erre a dinamikára vagy erre a erre a feszültségre mutat rá.
[00:03:39]És természetesen ez jelen van Amerikában, Kínában, a világon mindenhol, hiszen az é ma már mindenhol jelen van.
[00:03:47]Jelenleg milyen jogi helyzet van?
[00:03:49]Egy szerzőjogi helyzet van egy ilyen mondjuk adott eset mondjuk én egy író vagyok és nem szeretném, hogy a könyvemet a az AI nagynyelvi modelljeinek a tréningezésére használják.
[00:03:58]Milyen opció vannak ma jelenleg?
[00:04:01]Hát ez az a nagy kérdés, amit a bíróságtól vár az ember, hogy vagy várja a szakértői közeg, és azt hiszem mindenki, hogy ezt megválaszolja.
[00:04:08]Alapvetően én azt gondolom, hogy a szerző jogászok között van egy, nem gondolom azt, hogy a legszélesebb, de egy van egy bizonyos konszenzus, hogy a szerzői jog által védett műveknek, például a HVG-nek a kitűnő írásainak, szerzőjogi védelem alatt állt, tehát bizonyos mértékben a szerzőjog szabályozza azt, hogy ezt milyen módon lehet felhasználni.
[00:04:27]A felhasználási szabályozás, hogy a HVG vagy egy sajtótermék vagy egy művész mikor tud nemet mondani, az nem határtalan.
[00:04:33]Vannak a szerzőknek is határai, kivételei.
[00:04:36]A kérdés az, és alapvetően ez az, ez a eb ez a kérdés központ összpontosul ebben a L Company Google ügyben, hogy a tréningezés, a modell tréningezés, mint olyan, arra mondhatja ez, hogy nem.
[00:04:48]Én azt gondolom, hogy arra van egy az én válaszom az, hogy a szerzői jogi jogosultság kiterjed erre.
[00:04:55]És ezért a szerzői jogosultaknak kell jogosultságok lenni.
[00:05:00]Azt azt mondják, hogy igen, hogy bocsánat, hogy nem a tréningezésre.
[00:05:06]És az Európai Uniós jogalkotó is úgy tűnik, hogy ebbe az irányba mozdult el, amikor az AI szabályozás, ez az úgynevezett AI act, az a világon az egyetlen egy horizontális AI szabályozás, az efelé tett, mondjuk úgy, hogy gesztusokat, de azért nem döntött el úgy a kérdés, hogy ne maradjon ebben annyi jogbizonytalanság, hogy kérdés, hogy egy bíróságnak ne kelljen ezt a kérdést végül is megválaszolnia.
[00:05:31]Köszi.
[00:05:31]Az így nagyjából értet.
[00:05:32]Egy kicsit, hogyha én is kérdezhetek.
[00:05:34]Beszéljünk.
[00:05:34]a nemzetközi összehasonlításról.
[00:05:37]Tehát ugye most egy európai ügyről van szó, és engem az érdekelne, hogy körülbelül milyen védelmet élveznek jelenleg az európai szerzők például az USÁban működő szerzőkkel szemben.
[00:05:48]Ugyanis ott már volt néhány bírósági ügy, ahol szerzők vesztettek el hasonló pereket.
[00:05:52]Például mostanában volt egy, ahol egy szerzőt, egy fotográfus zavart az, hogy az AI-al a fotójáról készítettek egy úgymond AI változatot, és a bíróság azt mondta ki, hogy ez önálló művészeti terméknek minősül.
[00:06:05]Az európai jogrendben hasonló elképzelhető, vagy nálunk azért egy kicsit több a védelem a szerzők számára?
[00:06:14]Közi Kata kitűnő a kérdés.
[00:06:14]Természetesen ugyanezek a kérdések felvetődnek az óceánon túl itt is, ott is.
[00:06:18]Annyiban nem helyes bitileg, hanem kiegészült mondtál, hogy Amerikában is, Amerikában van igazán aztán a pereknek a tömege.
[00:06:28]Ilyen ügyekben.
[00:06:28]Ott vannak olyan ügyek, amiket egyébként a szerző jogosultak, például könyvek írói megnyertek.
[00:06:31]Az eddigi legnagyobb ügy, ez az Antropic ügye, abban a bíróság, tulajdonképpen a bíróság arra kötelezte az antropikot, a világ egyik legnagyobb, ha talán nem a vezető AI cégét, hogy másfél milliárd dollárnyi díjazás fizessen a a szerzők tömegének, akiknek a könyveit engedély nélkül felhasználták a modelleknek a tréningezedéséhez.
[00:06:58]Ez messze van attól, hogy ez a jogi kérdés megválaszolva legyen Amerikában, hogy szép magyarosan mondjam.
[00:07:04]Rengeteg olyan ügy van, ahol ennek az ellenkezőjét ki a bíróság.
[00:07:06]De úgy Amerikában is felvetődik azért az a dinamika, hogyha egy sajtóterméket vagy egy szerző vagy egy más szerzőjogi művet egy AI modell felhasznál, és ezzel természetesen okafogyóttá teszi azt, hogy a felhasználó azt könyvet megvegye, vagy a HVG oldalát nézze, hanem közvetlenül elmegy az AI szolgáltatód, és ott olvassa el, vagy ott fogyassza a terméket, akkor mindenki érzékel, hogy valamilyen valamilyen szakadék keletkezik akközött, hogy akik termelik ezeket a kreatív termékeket, és akik learatják ennek a babérjait.
[00:07:39]Ez a dinamika az amerikai amerikai bíróságügekben is felmerül, hogy válaszoljuk a kérdésedre is.
[00:07:47]A nagy assiszem a big picture alapvetően az, hogy Európában a szerzőjogi jogosultaknak jobb helyzetben vannak, vagy erősebb helyzetben vannak.
[00:07:57]Amerikában vannak olyan lazább, vagy mondjuk úgy ezt szokták azzal jellemezni, hogy innovációt jobban támogató szerzőjogi kivételek.
[00:08:07]Ugyanakkor azt azt azt is el kell mondani, hogy ezek se határtalanok, és ezeknek a határoknak a beállítása történik határon innen és határon túl.
[00:08:15]És hogy még egy elemet hagy hagy tegyek hozzá ehhez, és utána abbahagyom a monológomat, hogy egyre több azt látjuk, hogy az AI szolgáltatásuk és ebben benne van az Open AI, Entropic és a millió egyéb nagy AI szolgáltató.
[00:08:28]Egyre több szerző jogi licenset, szerzi jogi felhasználási szerződést köt jogosultakkal, például sajtótermékekkel.
[00:08:37]Tehát azt az a képlet, amit az hiszem valaha lehet, hogy egy pár évvel ezelőtt igaz volt, hogy az AI modellek csak úgy elveszik a tartalmat, és aztán a saját módukon az AI-ba betáplálják, és aztán ezt a felhasználók használják, vagy ennek a produktumát használják anélkül, hogy ehhez a jogtulajdonosoknak bármi köze legyen, vagy bármi bármi díjazás érje, azt hiszem, hogy az ma már megdőlt.
[00:08:58]kérdés az, hogy mekkora díjazás, milyen feltételek mellett, és alapvetően az a kép lett továbbra is arra, hogy Európában elvileg erősebbek a szerzői szabályok, Amerikában kicsit gyengébbek, és most azon történik a nagy bita, hogy ezeknek a szabályoknak az alkalmazása, végrehajtása hogyan is történjen.
[00:09:17]Emlékeztető az eufóriát nézitek, kövessétek a HVG és az eurológus oldalain, Facebook és egyéb csatornáin a a műsorunkat.
[00:09:24]Szigeti Tamás a vendégünk, Jogász és a az AI európai szerzői jogi aspektusiról beszélgettünk.
[00:09:36]Elsősorban bár egy kicsit jobban kitegítjük a témát.
[00:09:37]Viszont itt az elején nagyon beharangoztuk a magyar szálat.
[00:09:41]Azért ezt ne engedjük el csak úgy, hogy kérlek, volt egy rendkívül szórakoztató úgynevezett clickbait cikk cikkünk annó az eurológuson erről áprilisban, amikor mikor volt áprilisban volt március végén a bírósági döntés.
[00:09:55]melyben egyszerre szerepelhetett Kozsó és a balatoni delfinek.
[00:09:57]Szóval kérlek ezt bontsd ki ezt a témát, hogy pontosan hogy került egy egy elképesztően kicsi magyar vállalat az európai AI jogi csatározásának a epicentrumában.
[00:10:11]Igen, valóban ez egy ez egy érdekes és azt hiszem, hogy hogy a szerzőjogon túlmutató érdekes szálakat is felvettő kérdés.
[00:10:18]Úgynevezett bulvárszál, úgynevezett bulvárszálakat.
[00:10:19]Ö annyit az elején leszögeznék, hogy bármi is az ügynek az alapja, önmagában az a elvi kérdés, vagy az a jogi kérdés, amit itt a Katával és veled körvonalazódunk, az megáll ebben az eszetben is.
[00:10:30]Hiába valóban a tényalap, az viszonylag vicces, ugyanis az történt, hogy Magyarországon egy olyan sajtókiadvány perelte be a Google-t, amirről én személyesen nem hallottam.
[00:10:40]Ez egy balatoni régiós híreket terjesztő sajtótermék, vagy magáról magáról ezt ezt mondja, én nem ismertem.
[00:10:47]Nem hiszem, hogy nagyon sok olvasó ismeri ezt, de ezt bízzuk az olvasókra.
[00:10:54]Bízuk az olvasókra természetesen.
[00:10:54]És az történt, hogy ez a Kft, ami üzemelteti ezt az oldalt, az beperelte az a Googl-t a Gemini szolgáltatása miatt, ugyanis a Girlandet.
[00:11:05]Igen, igen.
[00:11:06]Igen.
[00:11:06]Am Google Google-nek a Google-nek a szolgált szolgáltatását nyújtja Magyarországon vagy Európában.
[00:11:10]Azért, mert a Gemini nevű Google AI alkalmazás egy felhasználói kérdésre reprodukálta ennek a sajtóterméknek az egyik cikkének a legnagyobb részét.
[00:11:24]legnagyobb nem egy az egyben, ez egy fontos része ennek a történetnek, de egy nagyon nagy részben.
[00:11:30]Tehát ez, amit előbb körvonaloztunk, azt a dinamikát, hogy az a kérdés felvetődik, hogy amikor egy AI szolgáltatás, jelen esetben a Gemini egy szerző, egy felhasználói kérdésre választ ad, felhasználó azt kérdezi, hogy mi történt ebben a cikkben, vagy mi mi milyen milyen hír van Magyarországon Balaton és Kozsó és Delfinek vonatkozásában, mert ha hiszi, ha nem a kedves néző, erről szólt a cikk.
[00:11:50]Akkor a Gemini adja meg a választ, és a felhasználó nem megy az oldalra.
[00:11:55]És természetesen tudjuk, hogy a internetes traffic, az internetes látogatás a bevételek nagy részét adja a sajtótermékeknek.
[00:12:08]Innentől kezdve bonyolódik a történet.
[00:12:11]ugyanis a és alapvetően az ügy üggyel ez az egyik komoly probléma, hogy a sajtótermék, amit elvileg reprodukált a válaszában a Gemini, az nem teljesen egyezik, az részben egyezik és nagyon viccesen azt is megmut, az is megmutatkozik az ügyben, amit mindenki ismer, ma már azt hiszem, aki AI-t valaha akár csak egyszer is használt.
[00:12:29]Ez a hallucinációnak a fogalma.
[00:12:31]ugyanis a cikkben, amelyet ez a sajtótermék közreadott, az arról szólt, hogy egy magyar énekesnek az egyik vágya az, hogy a Balaton környékén delfinek legyenek.
[00:12:44]Ezt az AI modell addig hallucinálta, hogy a Gemini válaszában azt mondta, hogy Delfinek a Balatonban legyenek.
[00:12:49]Aki úszott már a Balatonba, az tényleg nem szeretné, hogy ezek a Delfinek ott szenvedjenek a Balatonba.
[00:12:53]Úgyhogy a hallucináció történt ebben az esetben, ami bonyolultabbá teszi természeten ezt az egész ügyet, hiszen nem egy az egyben reprodukálta, nem is teljesen egyértelmű, hogy ezt reprodukálta el a kérdés és egy kicsit egy komolyabbra váltó, és aztán bezárom ezt a ezt a választ része van azért alapvetően az AI és a szerzői kérdéseknek.
[00:13:13]bemeneti kérdés, hogy a tartalmakat, amiket a modellek betanítására alkalmaznak, azokhoz van-e valamilyen engedélyezése, vagy fizet érte díjat az AI szolgáltató, illetve a kimeneti része az az, ami megjelenik, az egyezik-e azzal, amit a sajtótermékért azért fizetette-e, vagy azért engedélyezése van-e.
[00:13:32]Ez a kettő része ez viszonylag külön várjuk, ez két külön szerzőjégi kérdés, de ebben az ügyben ez ez is összecsatlakozik.
[00:13:39]Az majdnem biztos kimondható, hogy nehéz elképzelni, hogy ez a Google modell úgy adott volna választ erre a kérdésre, hogy ne táplálták volna be ebből a sajtótermékből azt a azt a cikket, amit írtak a Balatonnal kapcsolatban.
[00:13:55]Szeretnél kérdezni?
[00:13:58]K kimeneti részéről?
[00:13:59]Még talán beszéljünk egy kicsit, mert szerző jogilag most érdekes, a Gemini és a legtöbb AI, legalábbis az újabb modellek már megjelöl a forrásokat, ahonnan hozzák az információt lényegében.
[00:14:11]Tehát nem csak a szöveget látjuk a legtöbb helyen, hanem azt is, hogy melyik oldalról, melyik portálról importálta az adott információt az AI modell.
[00:14:18]Ebben az esetben ez itt megjelölték-e ezt a sajtóterméket?
[00:14:23]És milyen problémákat vett fel, hogyha a sajtótermékre hivatkozva de hallucinál az AI és valami olyan információt ad a felhasználónak, amit a sajtótermék valójában nem állított?
[00:14:34]Lásd, hogy Kozsó Delfineket szeretne a Balatonba.
[00:14:38]Igen, azzem azért a relativizálnám annak a annak a annak a súlyát, hogy mekkora jelentőség van, hogy a Balatonb Balatonon kívül.
[00:14:45]Ez egy vicces része az esetnek, de természetesen itt a hallucinációt, ezt inkább csak a AI modellekkel kapcsolatos érdekes jelenségként mondtam el, de nem a az ügynek magának igaziból nem nem része.
[00:14:56]Amit kérdezel az, hogy az idézés tulajdonképpen az, hogy amikor ezek a modellek válaszolnak és idézik, elmondják, hogy honnan van a forrás, annak milyen jogi következményei vannak.
[00:15:07]Alapvetően azt kell mondani, hogy az idézés az pont egy olyan szerzői hatál, amit a szerzőjogi jogtulajdonosoknak a a beleegyezése nélkül is megtehet.
[00:15:15]Természetesen mindenki látott már, olvasott már HVG cikket, ahol idéz az ember más újságból, más termékből, ameddig az idézés szabályai megjelenlik a forrásad, ezt nem kell kérni a másik a a szerzőnek, egy másik szerzőnek, a könyvtulajdonosnak vagy akárkinek a beleegyezését.
[00:15:31]Ami itt történik, azért ezt mindenki érzékeli, hogy itt azért túlmutat azon az AI szolgáltatásoknak a a minősége, a jelensége, hogy csak egy idézés legyen.
[00:15:39]Ugye alapvetően ma több modelle esetéb vagy több AI szolgáltatás ez úgy néz ki, hogy az AI ad egy választ és utána megadja az idézéseket.
[00:15:47]De ugye ez felveti azt a kérdést, ami ebben a forrásokat, bocsánat, a forrásokat akár idézi is ugye ebben, de ebben a L Company ügyben is kijött, hogy a válasz önmagában az alapvetően helyettesíti már az újságcikket, hallucinációt leszámítva természetesen.
[00:16:06]És alapvetően itt történik az a egy ilyen fairness alapú kérdés felvetődik, hogy a HVG és egyéb legitim és fantasztikus sajtótermékek, akik rengeteg pénzt invesztálnak abba, hogy minőségi híreket gyártsanak, őknekik az a megtérülése az ő munkájuknak, hogy a tartalmaikért fizet az olvasó, vagy azzal, hogy meglátogatja az oldalt, vagy azzal, hogy előfizet.
[00:16:26]Miért fizetne elő?
[00:16:29]Miért menne az oldalra, hogyha ezt az AI szolgáltatás csak úgy csakúgy megmondja?
[00:16:34]Tehát helyettesíti vagy ki ö kiszorítja tulajdonképpen anélkül a a piacról a sajtó terméket anélkül, hogy fizetne ezért.
[00:16:45]Csak, hogy így lefordítsuk az olvasóknak, azért akkor itt arról is van, arról van szó alapvetően, hogy ez egy súlyos sajtó sajtó per végsősoron.
[00:16:54]Tehát arról szól a történet, hogy mi, mint újságírók, meg a lapkiadók, akik a újságírók fizetését adják, és akik igyekeznének megélni a reklámbevételekből, meg be előfizetésekből satöbbi, ők ők egyre inkább olyan helyzetben vannak, hogy a felhasználják a híreiket anélkül a híreik anélkül, hogy azt azért rendesen remunifik ö díjaznák őket dízák a a cikkek felhasználással.
[00:17:21]És ugye az a legkritikusabb eset, amivel tényleg ahogy mondod, egyre több felhasználó is szembesül, akár ha csak egy Google keresést folytat ma már, hogy hogy nem effektíve átlő egy linkre, vagy tehát forgalmat generál, akkor effektíve internetes forgalmat generál a hírsite-enak, vagy bármilyen más weboldalnak, hanem behúzza róla az információt, és onnantól kezdve azt mondja, hogy ő meg se látogatta, nem nagyjából.
[00:17:46]És itt ugye az a kérdés, csak hogy egyszer nagyon leegyszerűsítsük, az a kérdés, hogy mi az a határ, amikor már használják a híreket, és effektíve szerzőjogi díjat kéne érte fizetni, és mi az a azon túli terület, ahol viszont vannak kivételek, hogy szabad felhasználás, vagy vagy pedig eleve, de mondjuk ugye a kreatív common se azt jelenti, hogy a hogy tehát vannak ugye más szerzői jogi garanciák, vagy hogy hívják ezeket a Creative Commons, az azt jelenti, hogy a szerző önmagában eleve engedélyt ad arra, hogy a tartalmait bizonyos módon felhasználják.
[00:18:16]Van olyan Creative Commons License, ami alapján lehet felhasználni trainingre, és van olyan, ami alapján nem.
[00:18:22]Tehát és van, ahol van commercial use, van, ahol nincs commercial use, tehát hogy egy csomóféle kategória van.
[00:18:26]Ami viszont szinte mindenhol megegyezik, az az, hogy a forrásmegjelölésnek megvannak a normái, és azokat be kell tartani.
[00:18:34]Igen, igen, igen, igen.
[00:18:35]Annyi kiegészennék, teljesen jól foglaltad össze ezt a helyzetet, hogy a sajtó per része ennek az ügynek meg egyáltalán ennek a problémakörnek természetesen nagyon jelentős, és mindenki tudja, hogy minőségi sajtó nélkül nem létezik demokrácia, nem létezik plurális társadalom.
[00:18:51]Itt azért azt a kérdést is felveté, hogy ennél nagyobbat és akkor kizsilipelve egy picit a sajtóból és általában minden kreatív szektor vagy minden kreatív szerzőjogi védelem alatt álló műnek vagy terméknek a kérdését felveti, hogy a modelleknek a tréningezéséhez szükségesek a sajtótermőkek, szükségesek, nem tudom, filmek, zenék, könyvek, minden ilyesmi, ami nem feltétlenül mutatkozik meg egyébként a te által feltett kérdésre adott válaszában az AI AI szolgáltatásnak.
[00:19:22]Az igazi nagy kérdés az, és ez természetesen minden összefügg azzal a sajtó sajtókérdéssel is, amit te vetettél fel, hogy önmagában az, hogy ők betáplálják a modellükbe, még akkor is, ha ez nem jelenik meg neked a kimenetnél, azért a szerzőknek sajtó sajtókiadványok vagy sajtókiadóknak, könyvszerzőknek, zenészeknek, filmeseknek van-e bármilyen hozzászólásuk, joguk?
[00:19:49]Ühüm.
[00:19:49]Mert ugye alapvetően ami igazán ez benne van a nevében ezeknek a generity VI, hogy elvileg az a ígérete ennek a technológiánk és hogyha valaki ezt használni, ezt tudja egy bizonyos mértékben ez igaz, hogy új dolgot kreál.
[00:20:01]Tehát alapvetően azért ez amikor reprodukálja a Kozóról szóló hírt a a Gemini, az egy fontos kérdés vett fel, de az igazi nagy kérdés az, hogy tulajdonképpen ezt a neural networköt, ezt a nagy nyelvi modellt, aminek a betá, aminek a tréningezéséhez kell töménytelen mennyiségű, kreatív content, és egyébként újabb és újabb kell.
[00:20:20]Attól függetlenül, hogy mi a kimenetel a szerzőjogi jogtulajdonosokat megilleti díjazás, megilleti a nem joga, hogy azt mondja, hogy én nem szeretném, hogy ezt betáplálódjonout.
[00:20:30]Igen, igen, igen.
[00:20:33]Egy kicsit beszéljünk akkor arról, hogy mi lesz, hogyha ez a per majd a jövőben lezárul, és mi lesz, hogyha győz a médiatermék, illetve mi lesz, hogyha úgy döntenek, hogy nem volt jogos a problémája.
[00:20:46]Várhatjuk azt, hogy emiatt esetleg a jövőben más sajtótermékeknek nehezebb lenne jogorvosathoz jutni, amennyiben az Európai Bíróság nem ad helyt a magyar médiatermék panaszának, illetve fordítva is.
[00:20:57]Ugye, hogyha a magyar médiatermék sikeresen perel most, akkor ez mit jelent a sajtóra, úgy általában véve, illetve az európai médiapiacra és az AI-al közös együttműködésükre?
[00:21:10]Köszönöm, Katzem, ez az 1 millió dolláros kérdés, amit most feltettél, és nem vagyok biztos benne, hogy teljesen meg fogom tudni válaszolni.
[00:21:16]Alapvetően az a azt hiszem az a várakozás különösen a márciusi tárgyalás meghallgatás után, amiről a HVG is tájékoztatta a magyar magyar közönséget, hogy hogy a szerzői jogi jogosultaknak joga van jogukat érvényesíteni az AI szolgáltatásokkal szemben.
[00:21:33]Tehát elvileg nekik a bizonyos jogaik vannak az AI szolgáltatásokkal szemben, akik szeretnék az ő termékeiket a modellek betanításához.
[00:21:44]vagy egyéb módon felhasználni.
[00:21:46]Úgyhogy igaziból az igazi kérdés, hogy ez amit mi azt gondolunk, hogy ez mai jog mai európai jogi álláspont, ez kapjon egy megerősítést a bíróságtól.
[00:21:54]Ühüm.
[00:21:55]Tehát alapvetően, hogyha ezzel egy ellentétes vagy egy ennél ennél egy ellentétes vagy egy ehhez képest egy másmilyen választ ad a bíróság, az egy elég új helyzetet, az egy viszonylag új helyzetet eredményezne.
[00:22:07]hogy ezt mondtam korábban, az európai jogalkotó, amikor 2024-ben meghozta az AICet, az AI szabályozást, abban vannak szerzi jogi szabályokról szóló rendelkezések, amelyek azt támasztják alá, hogy az Európai jog mai álláspontja szerint például a L Company esetben a szerzőknek joga van nemet mondani, joga van jogot érvényesíteni az AI szolgáltatásokkal szemben, hogy ez szóljon a betanításról vagy a kimenetről.
[00:22:35]Ha ezzel szemben egy másmilyen ítéletet hozna a bíróság, az egy merőben új helyzetet teremtene.
[00:22:41]Ahogy mondtam, Amerikában ehhez közelebbi a helyzet, de Amerikába se mondanám azt, hogy bármit megtehetnek az é céget.
[00:22:47]Amit mondtam, a legnagyobb ítélet, vagy a leg nagyobb anyagi vonzatú ítélet eddig Amerikában született, amelyek szerzőjogi jogosultnak nyertek.
[00:22:55]Úgyhogy alapvetően attól fog attól fog attól fog függni minden, hogy mi lesz a bíróságnak tulajdonképpen az ítélete.
[00:23:06]Csak annyivan kicsit kitágítva a KATA által behozottakat, hogy azért a amikor a én vagyok a szerzője a cikknek, az eredeti eurológus HVG cikknek, ezért nagyjából ismerem a háttértörténetet meg a forrásokat, és ugye ott azért volt egy ilyen elem, hogy egyrészt van még legalább két per a forrásaim szerint, akik hasonlóan módon ez a eleve az se állja meg teljesen a helyét, hogy a Google Google, tehát hogy kvázi van egy ilyen van egy ilyen narrativél a dolognak, hogy a Google kereste a baj kereste az Euró, a Google Ireland kereste azokat a vállalatokat, akik kvázi őt beperelték.
[00:23:40]Most ezt egy kicsit egyszerűsítve mondom, de nagyjából ez a végeredménye.
[00:23:44]És ebben erre utal az is, hogy a Google a ezt a Light Company spernnek egy vagy talán a másik mindegy, két párhuzamos per volt Magyarországon alacsony bírósági szinten.
[00:23:54]ö az egyiket még még mielőtt az Európai Bíróságra került volna egy németországi sokkal nagyobb perben egy nagy szerzőjogi vállalattal szemben érvként hozta, hogy Bezzeg már Magyarországon a a mi javunkra döntött a bíróság, hogy ezt ennek vannak más erre utaló jelek, hogy hogy itt egy egy igazából egy ilyen pudding próbája teszt zajlik magyarul az európai vagy magyarul a Google azzal kísérletezik, hogy megnézze, hogy mennyire képes betartatni az európai AI szabályozást, illetve, hogy ez amikor összeütközik az európai szerzőjogi szabályokkal, akkor mekkora mozgásterv van, mert ugye a Google-nak és egyéb óriás digitális vállalatoknak itt milliárd dolláros tétjei vannak, amitő ott Tamás is mondott.
[00:24:43]több millió könyvet használnak a nagynyelvi modellek betanítására, és hasonló módon 100 milliós videó mennyiségeket elképesztő volumenről beszélünk.
[00:24:56]Tehát ezeknek a jog szerző jogi díjai azért nem elenyészővek.
[00:25:03]Hát természetesen van egy stratégiai pereskedés része ennek az egésznek.
[00:25:05]Az nem újdonság, hogy a Google-t beperelik.
[00:25:08]Google és a nagy AI cégeket természetesen azt hiszem, ha jól számoltuk utoljára, akkor azt hiszem 124 olyan ügy van, ami a Európában, illetve Amerikában most folyik.
[00:25:17]Ezek amelyek ezekben a nagyon hasonló AI szerző jelenleg zajló, jelenleg ak Igen.
[00:25:24]Ez 100 fölött van.
[00:25:24]Ezek nagyon máshogy kap tényalapokon nyugszanak és máshol tartanak a bírósági rendszerben.
[00:25:32]Európában volt legalább három jelentős AI döntés.
[00:25:36]Németországból jelentős módon, ahol zene zenei szerzők perelték be az Open AI-t, az a chat GPT-nek a szolgáltatóját, illetve a Sunót, ami pedig egy zene, egy zenét generáló AI szolgáltatás.
[00:25:48]Ezekben az esetekben mindenhol az európai szerzőgi jogtulajdonosoknak adott igazat a német bíróság, illetve a német bíróság azt is kimondta, hogy a ugye nagyon hasonló esetben, mint ami a magyar mint ami a magyar magyar ügy, amikor egy AI overview, az egy AI summaryt ad a válaszként a Google, akkor azért a szerzőjogi felelősséggel tartozik az AI szolgáltató.
[00:26:17]Magyarul mondva Európában is rengeteg ügy történik, rengeteg stratégiai pereskedés történik.
[00:26:22]Az, hogy ezt kigenerálja a szerzői jogtulajdonság úl, azt gondolom, hogy mindenki generálja, hiszen nagyon fontos és nagyon nagyok a tétek.
[00:26:29]Az igazi kérdés az, hogy ezekben a kérdésekben előbb-utóbb eljut-e a kérdés az Európai Bírósághoz.
[00:26:37]Mi azt gondoltuk, hogy ez a L Company ugye az első olyan, amely valóban felteszi a jó kérdéseket.
[00:26:40]Meg kell jegyeznem, hogy a Magyar Bíróság által feltett kérdések tényleg a kérdés a Pudin közepébe irányulnak, tehát tényleg felteszik azokat a nagy kérdéseket, amelyekre választ választ várunk.
[00:26:53]Az sajnálatos lenne, hogyha ez nem történne meg ebben az esetben, de mint mondtam, rengeteg ügy van ma a bíróságok előtt.
[00:27:00]Sajnos az Európai Bíróság előtt én nem ismerek olyan ügyet, ami most ebben a stádiumban lenne.
[00:27:06]Tehát ez az ügy a leg lenne a legalkalmasabb arra, és hát nagyon hosszú idő, ameddig tudjuk, hogy egy bírósági ügy lezárul.
[00:27:11]hogy ezekre a kérdésekre megnyugtatóan válaszokat kapjunk.
[00:27:16]Kata, utolsó kérdés.
[00:27:16]Lassan kifutunk az időből.
[00:27:21]Mikor várhatunk válaszokat az Európai Bíróságtól?
[00:27:25]Igen, megint a Katárra jutnak a nehéz kérdések.
[00:27:28]Az az igazság, hogy elvileg egy Európai Bíróság ügy az a mi számítás szerint a beadvány megérkezésétől egy másfél évig tart.
[00:27:35]Ez körülbelül azt jelentette, hogyha megtörtént volna az eljárásjogi lépés, amit gondoltunk, hogy a főtanácsnok publikálja, nyilvánosságra hozza az ő véleményét, akkor jövő év elején lett volna.
[00:27:47]Most ez kérdőjeles lett, hiszen mondom, van egy csúszás ebben, de én azt gondolom, hogy a jövő év során meg kellene, hogy szülessen az vagy azok a döntések, vagy azok a bírósági ítéletek, amik esetleg iránymutatásról szolgálnak.
[00:27:59]Közben azt még megjegyzem, hogy az Európai Bizottság, az európai jogalkotók is törik a fejüket azon, hogy milyen új jogszabályokkal próbálják meg ezt a kérdést tisztázni.
[00:28:08]Természetesen óriási a tét, óriásiak az ellentétek.
[00:28:13]Tehát nem tudom azt megmondani, hogy ez egy végül egy bíróság fog-je ezt tisztázni, vagy az is lehet, hogy a jogalkotó magához veszi a kezdeményezetést, és valamilyen törvény törvényhozási eljárásban valamilyen új jogszabályt hoz.
[00:28:23]Ezek mind most az ilyen az ilyen forró kérdései az európai szerzői jog és á szabályozásnak.
[00:28:32]Te alapvető hát akkor izgatottan várjuk az eredményeket, ugye?
[00:28:35]Igen.
[00:28:35]Te alapvetően bizakodó vagy az európai szerző szerzők jogainak hatékony védelmében a jövő jövőre nézve?
[00:28:43]Vis csak ezzel foglalkozol nap mint nap.
[00:28:45]Csak azért így igaz.
[00:28:45]Nézd, az az igazság, hogy annyira gyorsan fejlődik a technológia és olyan új kérdéseket vett fel.
[00:28:49]Az utolsót elmondhatom még, hogy a önmagában ez is egy új kérdés fel, és a bíróság valószínűleg ezért is ezért is próbál meg időt találni magának, hogy minél jobb választ adjon a kérdésre.
[00:29:02]Olyan új technológiák jelen meg nap mint nap, például ez a rock technológia vagy rapid augmented generation, amely amikor te beírsz egy keresést, egy kérdést adsz egy szolgáltatnak, akkor ő az internetről összerak neked egy választ.
[00:29:15]Ez egy más modell, mint amikor a modell maga a bele betáplált, betott szövegek alapján ad egy adj választ.
[00:29:21]Ez egy olyan kérdés, amiről amikor miért elkezdtem ezzel a kérdéssel foglal három évvel ezelőtt senki nem hallott, nem is létezett egy fél évre, másfél évre rá, ez az egyik legdominánsabb kérdés.
[00:29:31]Tehát olyan gyorsan te folylődik a fejlődik a technológia, hogy ezzel nagyon nehéz egy egyértelmű választ adni, hogy ebből most igen vagy nem lesz a szerzői védelem.
[00:29:40]Én nagyon szeretném, és nagyon remélem, hogy azok a szerzőjogi elvek, amik Európában több évtizedek a révszádra mennek vissza, azok tudnak érvényesülni, és nem fogja valamilyen politikai imperatívus ezt ezt lenyomni.
[00:29:53]Ugyanakkor látjuk, hogy a tétek hatalmasak, és valóban a kérdések pedig bonyolultak.
[00:30:01]Köszönjük Szigeti Tamásnak köszönjük, hogy itt volt velünk az Eufória adásában.
[00:30:04]Találkozunk következő alkalommal.
[00:30:07]Addig is kövessétek az eufória kövessétek az eufóriát meg az eurológust a szokásos csatornáinkon.
[00:30:13]A jelenlegi epizódot a Spotify-on, a YouTube-on és a Soundcloudon.
[00:30:20]Apple ja és az bocsánat, az Apple Podcaston.
[00:30:22]Köszönjük a figyelmet.
[00:30:23]Sziasztok.