HVG Videó 55:13

Vége a rezsiharcnak, nyakunkon az energiaforradalom? Holoda Attila a rendszer drámai átalakulásáról

energiarezsicsökkentésmegújuló energiaenergiapolitikapodcastgazdaságközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Vége a rezsiharcnak, nyakunkon az energiaforradalom? Holoda Attila a rendszer drámai átalakulásáról
tl;dr
  • HVG-podcast: Holoda Attila energetikai szakértő az idei eredményekről — paksi vízválság megoldva, 700 MW-os széltender, okosmérők, hazahozott brüsszeli források.
  • Szerinte ez nem forradalom, hanem kikényszerített alkalmazkodás a megváltozott klímához, geopolitikai helyzethez és az uniós pénz feltételeihez.
  • Magyar siker a napelemek tömeges elterjedése (330–340 ezer háztartás, szerinte világrekord), de ezt is egy 2022-es adminisztratív határidő indította el.
  • Hiányzik a stratégia: taktikai lépések sorozatát stratégiaként adják el, a politika négyéves ciklusban gondolkodik, az ágazatban lévő pénz pedig oligarchákat vonz.
  • Szuverenitás szerinte nem önellátás, hanem olyan portfólió, amellyel senki nem teheti magát nélkülözhetetlenné — a lényeg a fogyasztó választási szabadsága.
  • Uniós döntés: 2027-ig le kell zárni az orosz gázkérdést — újabb kényszerítő tényező, amely tovább szélesíti az alkalmazkodást.

„A rezsicsökkentés rendszere több kárt okozott, mint amennyit hasznot hajtott.” – Holoda Attila

  • A rezsirendszer kárai: 2011 óta nincs új erőmű, az MVM 800 milliárdos ráfizetése, lerombolt piaci verseny, energiapazarlás és kkv-versenyhátrány.
  • Az árak mégis viselkedést változtatnak: a 2022-es kedvezményhatár után „megtalálták a termosztátot”; a dinamikus árazás és okosmérők tudatosabb fogyasztást hoznának.
  • Szigetelési potenciál: 500 ezer felújított kádárkocka 30–45%-kal csökkentené a földgázfogyasztást; az okosfogyasztókat viszont oktatni kell.
  • Kilátások: új energiastratégia év végére, 2030-ig több sávos rezsirendszer; a multik kiszámíthatóság és jogbiztonság esetén visszatérnének.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A felvezetés: idén „pipálható” a magyar energetika?

A HVG „Közös költség” című gazdasági podcastjének vendége Holoda Attila energetikai szakértő, az Aurora Energy ügyvezetője – aki a műsorvezetővel tíz éve dolgozik együtt és vitatkozik kollégialitásban, ezért a beszélgetés tegező formában zajlik. A bevezetőben a műsorvezető sorolta fel, mi „pipázható” idén: a paksi alacsony vízállás miatti krízis úgy tűnik, megoldódott, mert a Duna vízszintje a vörös zóna felé emelkedett; az Energiahivatal időre kiírta azt a tendert, amely 2030-ig akár 700 MW-nyi szélenergia becsatlakoztatását teszi lehetővé a magyar árammixba; és „pipa” az okosmérők terjedése, valamint a brüsszeli hálózatfejlesztési és okosmérő-források (100 milliárd nagyságrend) hazahozatala is.

A műsorvezető alapvető kérdése:

„Ez egy forradalmi átalakulás, vagy csak így rámondjuk, hogy annyira drasztikus, hogy ez már hihetetlen?” – a műsorvezető *

Forradalom vagy kikényszerített alkalmazkodás?

Holoda szerint mindez még nem forradalom – hiányoznak a forradalom ismérvei (vezető erő, ideológia, átfogó elhatározás):

„Ez nem egy forradalom, ez még egy kikényszerített alkalmazkodás ahhoz, hogy megváltozott körülöttünk a világ, megváltozott a klíma, és ehhez gyorsan megpróbálunk valahogyan alkalmazkodni.” – Holoda Attila *

  • Az elmúlt 16 évben ilyen pozitív listát nem tudtunk felmutatni – bár volt kivétel: a földgázoldalon megvalósultak bizonyos kapacitásbővítések, amelyek most nagyon jól jönnek.
  • A mostani változások döntő része reagálás külső kényszerre: a klímára, a megváltozott geopolitikai helyzetre és a brüsszeli pénz feltételeire (nincs támogatás hálózatfejlesztési terv és időben kiírt szélerőmű-tender nélkül).
  • Ami talán magyar hozzáadott érték: a napelemek tömeges elterjedése. Ma már nagyjából 330–340 ezer házon van napelem, pedig a legoptimistább előrejelzések 2026–27-re 250 ezret jósoltak – háztartásra vetített napelemszámban szerinte világrekord.
  • De ennek a lendületnek is kellett egy kényszerítő erő: 2022 őszén Gulyás Gergely bejelentette, hogy csak az léphet be a rendszerbe, aki 2022. október 31-éig beadja a kérelmét – egy hónap alatt több mint 160 ezer kérelem érkezett.
  • Szerintem „a rendszer fut az események után”: az okosmérő bevezetéséről már 2008-ban írt egy szakértő az Energiahivatalnak, hogy két éven belül megvalósítható lenne; az LNG-ről tíz éve írják, hogy kiváltja az orosz függőséget Európában; Kínában már megcsinálták a nagy egyenáramú nagyfeszültségű hálózatokat, Európa pedig csak próbálkozik.
  • 2022-ben döbbent rá sokan, hogy a „károgó” szakértők igazat mondtak: az olcsó energia kora lejárt, miközben a világ energiafogyasztása olyan mértékben nő, amilyet 20–30 éve nem képzeltünk el.

A hiányzó stratégia: taktikai lépések vs. stratégia

  • Magyarországnak van energiastratégiája – 2011-ben alkották meg –, csak épp meg kellett volna valósítani. A 2020-as és az azt követő felülvizsgálatok sem adtak érezhető irányt.

„A taktikai lépések sorozatát összekeverték a stratégiával.” – Holoda Attila *

  • Stratégia szerinte az, hogy valaki határozottan elhatároz, honnan hová akar eljutni (pl. hogyan nézzen ki a magyar villamosenergia-ellátás 2035–2040-re), és a kitérők ellenére sem veszíti el a célt. A norvégok, skandinávok, németek elhatároztak valamit (pl. az atomerőművek kiváltása gázzal és megújulóval) – bár nem gondolták át az összes eszközt, ennek látjuk a következményeit.
  • A politikusok sokszor nem értik a taktika és a stratégia különbségét; mindenki a négyéves ciklusban gondolkodik. Holoda visszatérő anekdotája egy politikus válasza, amikor kiderült, hogy egy beruházás hat év:

„Hat év. Hát abba bele se kezdünk. Hát az az én ciklusom.” – Holoda Attila *

„A magyar politikus azért veszélyes a magyar energetikára, mert a sikere érdekében rátelepszik az energetikára.” – Holoda Attila *

  • Az előző rezsim végén az energetika különböző területeinek (gáz, rezsi, atomerőmű) négy „gazdája” volt – az eredmény szerinte „elég nagy katyvasz” lett.
  • A kulcskérdés: miért? Mert az energetikában nagyon sok pénz van: „mindig megremeg mindenkinek a keze, és azt mondja, hogy ehhez én szeretnék valahogy egy picit közelebb lenni, hátha csurran cseppen belőle.” Így jelentek meg az oligarchák: „a szélből már nem lesz semmi, mert a NER-oligarcháknak nem tetszett a szél”, majd amikor végül megtetszett nekik, úgy alakították a szabályokat, hogy ők nyerjenek.
  • Holoda 2013 óta hangoztatja az edukációs hiányt: nemcsak a lakosság tud keveset, hanem a politikus sem érti az összefüggéseket – csak azt vette észre, hogy az energiában van a pénz.

Minden mindennel összefügg: Hormuz, orosz gáz, brüsszeli határidők

  • A globalizált világban „minden összefügg mindennel”; aki nem érti a rendszert, az csak „a gombocskára fókuszál”, és csodálkozik a dominóhatáson (pillangóeffektus).
  • Magyarország közvetve a Hormuz-szoros eseményeinek is elszenvedője: nem vesz onnan LNG-t, de az Európai Unió gazdaságaként a műtrágya, a gáz és az olaj árhatásait enni kell.
  • Uniós döntés született: 2027-ben le kell zárni az orosz gázkérdést – ez kereskedelmi döntés, nem tagállami szintű, de meg kell felelni neki, és erre állítólag bő egy év áll rendelkezésre. Ez újra kényszerítő tényező, ami szélesebbre tárja az alkalmazkodást.
  • A Barátság-kőolajvezeték ügye példa a narratívákra: amikor elzárták, egy pillanat alatt megoldották – tankereket rendeltek, a finomító nem állt le. Holoda felidézi, hogy az előző kormány azelőtt az amerikaiaknál kért egy év haladékot azzal az érvvel, hogy „nekünk nincs másik”. Szerinte ilyenkor mindig a hazugságok jönnek először a felszínre.
  • Kínáról árnyalt kép hangzott el: a legtöbbet fekteti be megújulókba (egyedül annyit, mint a világ többi része együttvéve), de atomerőmű-építésbe, széntermelésbe és a CO2-kibocsátás terén is élen jár. Az európai politikának megvan az a tévképzete, hogy „Európa körül forog a világ” – a dekarbonizációs célkitűzések mögött van stratégiai gondolkodás, de hiányzik az alkalmazkodóképesség ahhoz, hogy a világ megváltozásakor „ne maradjunk energia nélkül”. A műsorvezető kérdésére – meg kellett-e lépni a német atomkivonulást pótlás nélkül – Holoda a magyar mozgástér vizsgálatára terelte a beszédet.

Szuverenitás: nem önellátás, hanem portfólió és választás szabadsága

  • Orbán Viktor annak idején „teljes szuverenitást” ígért néhány lépésben – ehhez képest, ha a villamosenergia-hálózatunk nem lenne összekötve a szomszédos országokéval, „bizony leült volna az ország”.
  • A szuverenitás nem jelent teljes önellátást – a magyar termelőkapacitás erre nincs lehetőség, ezt tudomásul kell venni. Viszont hozzátartozik, hogy senki ne váljon nélkülözhetetlen beszállítótá:

„Azt kell nézni, hogy egy olyan portfóliót érdemes összeállítani, hogy senki ne tehesse magát számomra nélkülözhetetlenné.” – Holoda Attila *

  • Ez nem a „mindig a legolcsóbból” vásárlás logikája: ha mindenki csak a legolcsóbbtól vesz, az egyetlen túlélő később árat diktál. A portfólióépítés a zsarolhatóság ellen véd – és az ár mellett geopolitikai változásokra is (2027-es orosz gázleválás).
  • Egy fontos elv: „az árát megállapíthatom szabadon, a költségét azt nem, mert az nem tőlünk függ” – a költségeket a világpiac határozza meg.
  • Belső kockázat: az MVM szerinte „olyan, mint egy polip, ami mindenhol ott van”, és ha bajba kerül, kisegítik. „A külső ellenséggel szemben a belső ellenséggel is így kell bánni” – a hegemón helyzet belső problémákat okoz; több szereplős piacon (mint Németországban) piaci verseny lenne.
  • A vezeték, az infrastruktúra önmagában nem szuverenitás – ahogy a 8600 MW beépített napelemkapacitást sem tudja a rendszer egyszerre leadni. A szuverenitást a választás szabadsága adja: ha az egyik forrás szankcióba ütközik, máshol lehet vásárolni.

„Ha azt akarjuk, hogy szuverének legyünk, akkor legyen szuverén maga a fogyasztó, és ne csak önmagában az ország.” – Holoda Attila *

A rezsicsökkentés számadása: „több kárt okozott, mint amennyit hasznot hajtott”

A beszélgetés tengelye a rezsicsökkentés jövője. A műsorvezető szerint ennek elengedése lehetne a magyar energiapolitika „alfa és omegája” – Holoda szerint nem az egyetlen kulcs (a hálózatok, az okosmérés és a megújulók kinyitása a szél, illetve a geotermia irányába ugyanolyan fontos) –, de a rendszer értékelése kemény:

„A rezsicsökkentés rendszere több kárt okozott, mint amennyit hasznot hajtott az embereknek, az emberek gondolkodásában.” – Holoda Attila *

Miért káros a jelenlegi rendszer?

  • Gondolkodásbeli kár: az emberekkel azt hittették el, hogy nem kell foglalkozni az energiával – „bevezették a rezsicsökkentést, slussz, és 2013 óta nálunk nem változott semmi”, miközben Európában válság volt, és a gázár most is megy felfelé.
  • Beruházások kihalása:

„2011 óta Magyarországon nem adtak át új villamos erőművet, az pontosan azért van, mert a rezsicsökkentés kiszámíthatatlanná teszi a piacot.” – Holoda Attila *

Ma villamosenergia-beruházást szinte kizárólag az állam indít, vagy áll mögötte (KÁT, MET, garantált ár).
- Méltánytalanság: 2022 augusztusáig nem volt meghúzva a vonal, hogy csak eddig érvényes a kedvezmény – aki sokat fogyasztott, sok kedvezményt kapott.
- Szociálpolitika vs. energiapolitika: az uniós kötelezettségszegési eljárás nem maga a rezsicsökkentés miatt indult:

„Olyan nincs, hogy egy országban mindenki egyformán csóró.” – Holoda Attila *

A brüsszeli érv az volt, hogy a különböző szociális rétegeknek különböző támogatás jár, és ez szociálpolitika. Máshol is van támogatási rendszer, de a kiskereskedelmi árba beleszólni kizárólag Magyarországon fordult elő – ráadásul nálunk 1990 óta van tarifaár.
- Piaci struktúra lerombolása: 13 évvel ezelőtt még átmehetett az ember másik szolgáltatóhoz; ma egyetlen egyetemes szolgáltató (MVM Next) van, amelyet arra kényszerítenek, hogy a beszerzési ár alatt adjon el – ezért kompenzációt kér. A tavalyi költségvetésben ez 800 milliárd forint ráfizetést jelentett az MVM-nek. Holoda példája: Orbán Viktor visszaállíthatta volna a 360 forintos kenyeret is, de a pékek nem állami cégek – az áramnál és a gáznál viszont meg lehetett, miután a rendszert „kigyomlálták” a multiktól.
- A privatizáció értékei: a multik (E.ON stb.) korszerűsítették a rendszert, megszüntették a 80–90-es évek rendszeres áram- és gázkimaradásait, és olyan kereskedelmi portfóliót hoztak, amilyen Magyarországnak sosem volt. Holoda anekdotája: az E.ON a Gazpromnál 45 milliárd köbméteres bázissal tárgyalt, míg a magyar fél (az átiratban „Szátó Péter” néven – a név bizonytalan) 4,5 milliárdról, ráadásul Miller órákig várakoztatta a folyosón. A privatizációt csak az osztalékok miatt támadták, a befektetésekről nem beszélt senki.
- Rejtett költségek: a rezsikompenzáció pénze hiányzott máshol – különböző vasútvonal-felújításokat húztak ki (Lázár János), orvosi rendelők korszerűsítése maradt el, a kórházi adósságállomány folyamatos probléma volt. „Ha rendszerben kezdenek el gondolkodni az emberek, akkor megértik: az, amit itt adok, azt itt is adom.”
- Vállalati versenyhátrány: a magyar kkv-k számára a rezsirendszer olyan költségrakodást okozott (a vállalkozási rendszerhasználati díj az egyik legmagasabb Európában, a lakosságé nem), amit a legtöbben nem tudtak „überelni” – a lakossági támogatást a vállalkozásokon próbálták visszahozni, „végeredményben a magyar gazdaság látta a kárát”.
- Energiahatékonyság-romboló hatás: az önkormányzatok, akik geotermiára válthattak volna, nem tették, mert „olyan olcsón kapom, hogy nem éri meg”; a lakosság nem szigetelt, mert a megtérülés a rezsivel nem állt arányban. A nagy pályázatok keretei gyorsan elfogytak, és pont a rászorulókhoz nem jutottak el.
- Összegzés:

„Egy biztos: a rezsicsökkentés jelenlegi formájában káros és át kellene alakítani.” – Holoda Attila *

Nem tudja, mit szándékozik tenni az új kormány; a műsorvezető szerint viszont azonnal az a vád jön majd, hogy „el akarja törölni az új kormány a rezsit, nem tudjuk kifizetni”. Ugyanakkor a magyar fogyasztók nincsenek felkészülve a tisztán piaci árú ellátásra sem: 2004 óta vagyunk EU-tagok, a jövedelmi viszonyok nagyon nem közeledtek az uniós átlaghoz, és az emberek azt látják, hogy a gáz 102 forint körül marad köbméterenként.

Az árazás, ami viselkedést változtat: termosztát, trafipax, biztonsági öv

  • A 2022-es ársapkás korrekció bizonyítja, hogy az árak hatnak:

„Persze oda fognak rá figyelni az emberek, amikor 2022. augusztus 1-jétől megváltozott a rezsicsökkentés… be lett húzva a kedvezmény határa. Mi lett az eredménye? Megtalálták a termosztátot.” – Holoda Attila *

Energiahatékony készülékeket kezdtek vásárolni, odafigyeltek, mikor mosnak.
- Trafipax-hasonlat: az a kamera, amelyik nem büntet, csak mutatja a sebességet, önmagában lelassít – már a szembesítés is hat.
- Dinamikus árazás: a műsorvezető példája szerint, ha a csúcsidőszaki (délután 5–10 óra) fogyasztás lényegesen többe kerülne, mint a napelemes túltermelés ideje alatt (a példákban 350–400 forintos és ennek töredékét jelentő kilowattórák hangzanak el), az emberek azonnal odafigyelnének:

„Hol tudjuk megfogni az embereket a zsebüknél? Ez az első. Aztán már amikor ez kialakul, akkor hidd el nekem, hogy tudatosabbá válik.” – Holoda Attila *

  • Holoda hasonlata: ez olyan, mint a biztonsági öv – aki ma is pénzt költ a csipogó kiküszöbölésére, annak nem jött be a szokás, de akinél beállt, már gondolkodás nélkül csatolja.
  • A miniszterelnöki felhívás: Magyar Péter három héttel korábban arra kérte a lakosságot, hogy délután 5 és este 10 között mérsékeljék a fogyasztást. Holoda információi szerint a 700 MW-nyi megtakarítás alapvetően céges felajánlásokból jött, nem a lakosságtól – a lakosság nem is érzékeli az árakat, hiszen fix áron kapja az áramot, miközben a csúcsidőben az ár 350–400 forintig ugrik, és ennek kompenzálása szerinte kb. 20 milliárd forintba kerül – „ebből fel lehet építeni nem tudom hány iskolát, orvosi rendelőt, rendbe lehet hozni két-három kórházat”.
  • Az 50 milliárd forintos tanulság: a miniszterelnök elmondta, hogy az elmúlt időszak 50 milliárdjába került. Holoda szerint ha ezt energiahatékonyságra költötték volna (energiatakarékos készülékcserék, szigetelés, nyílászárócsere, fűtéskorszerűsítés), annak hosszú távú hatása lett volna – „a most elköltött 50 milliárdnak nincsen hosszútávú hatása”.
  • Az államnak kész megoldásokat kellene kínálnia: például háztartási akkumulátor vásárlásához kötött vállalásra épülő csomagokat (csökkentett fogyasztás a drága főműsoridőben), így könnyebben átmegy a rendszer.

Okosmérők, okosfogyasztók és a szigetelés matematikája

  • Az okosmérő értelme nem a „szép grafikonok”: mind a szolgáltató, mind a fogyasztó látja a valós fogyasztást. Kimutatja az alapfogyasztást (pl. hogy a hűtő mennyit eszik kikapcsolt lámpa mellett is), és elindítja a tudatosítást.
  • Az ellenérzés – „többet fogunk fizetni, a nagy testvér bele fog nyúlni” – szerinte félreértés: a régi tárcsás órák nem mértek jól, a valós értéket fogjuk fizetni.
  • Egyedi csomagok jönnek majd, mint a mobilszolgáltatásnál: a nyugdíjasok fogyasztási dinamikája más, mint a reggel dolgozni járóké – a szolgáltató városrészi és egyedi adatok alapján szabott ajánlatokat ad.
  • Hollandiában az elégedetlen lakossági fogyasztó a munkahelyre menet három perc alatt átszerződik egy másik szolgáltatóhoz – ebbe az irányba kell elmozdulni.
  • Holoda „örökvessző paripája” az edukáció:

„Az okos fogyasztókat oktatni kell, az nem terem.” – Holoda Attila *

  • Célszámok: egy átlag családi ház körülbelül 2400 kWh villanyt és 1000–1500 köbméter gázt fogyaszt. A műsorvezető 25–50%-os megtakarítási célról beszél; Holoda szerint ez épülettípusonként különbözik, és most nem lát „zászlót” – reméli, az újonnan készülő energiastratégia tartalmaz majd célokat.
  • A kádárkocka-matematika: korszerűsítéssel 30–45% megtakarítás érhető el. A 900 ezer kádárkockából ha 500 ezer szigetelve 35%-kal csökkentené a fogyasztást, a magyar földgázfelhasználás 8,5-ről kb. 7,5 milliárd köbméterre, a lakossági 3,5-ről 2,5–2,8 milliárdra esne – és ez erősíti a szuverenitást, mert kevésbé vagyunk kiszolgáltatva az eladóknak.

Kilátások: új stratégia év végére, 2030-ig látni kell

  • A kormányzat ígérete szerint év végére elkészül az új energiastratégia, végrehajtása 2030-ig tart. Holoda: az optimális időpont már lejárt, de 2030-ra látszódnia kell a tudatosságnak és egy dinamikus vagy több sávos rezsirendszernek – amelyben vannak olyanok, akik a piaci árat fizetik, és akár ingyen juthatnak minimális mennyiséghez a legszegényebbek. „Induljon el erről a beszélgetés” – de az elinduláshoz kell egy stratégia, hogy honnan hová akarunk eljutni.
  • A következő héten (vagy három hét múlva) konferencia lesz, ahol a miniszter előrelutató üzeneteket adhat.
  • Visszajönnek-e a multik? Holoda szerint jelentős részük visszacsábítható: „ők szám és papír emberek, piacot látnak, megszámolják” – a 480 forintos üzemanyag-ársapka idején is elmentek, majd piszok hamar visszajöttek. A feltétel a kiszámíthatóság:

„Olyan ne lehessen már, hogy egy éjszaka a miniszterelnök-helyettes hoz egy törvényjavaslatot, és másnap el van fogadva, ehhez nem lehet igazodni.” – Holoda Attila *

  • Jó, átlátható adórendszer és jogbiztonság kell – nem az árszint a döntő. Példa: Oroszországban a belföldi olajár a Brent árának töredéke (kb. 35 dollár a 90 dollárral szemben), mégis nyereséges ott dolgozni, mert a költségek alacsonyak – a befektető a profitot és a megtérülés biztonságát nézi, nem a kizárólag az árszintet.
  • Zárásként a szuverenitás-értelmezés: az infrastruktúra a döntés és a választás szabadságát adja meg – ha szuverének akarunk lenni, maga a fogyasztó legyen szuverén.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A műsorvezető bemutatkozása („Szabó Emstván vagyok”): a név felismerhetően ASR-torzult, a helyes névalak nem rekonstruálható biztosan – a szövegben ezért „a műsorvezető” megnevezést használtuk.
  • „Fensman Balázs 2008-ban megírta az energiaivatalnak…”: a név valószínűleg torzított, a valódi névalak nem állapítható meg.
  • „elment tárgyalni a Szátó Péter” a Gazpromos gáztárgyalásos anekdotában: a név torzulhatott, nem azonosítható egyértelműen.
  • „határeszező kapacitások” (a földgázoldali, az elmúlt 16 évben megvalósult beruházások): a kifejezés értelme bizonytalan, valószínűleg határ menti/fogadó kapacitásokra utal.
  • A lakossági villanyár ismételt „5 Ft kilowattóránként”-ként felismert értéke: feltehetően hibás felismerés, a pontos elhangzott szám nem rekonstruálható; a dinamikus árazásos példa számai („45 Ft” este, „5 Ft/350 Ft” napközben, „3-400€ felé”) szintén torzulnak – a valuta valószínűleg forint, a lényeg (a csúcsidő jóval drágább) rekonstruálható.
  • A napelemes háztartások száma: „330-3400 háztartáson”, „elérjük a 2500et”, „majdnem 100z-rel több” – valószínűleg 330–340 ezer, 250 ezer és 100 ezer értendő.
  • „egy külön alkóval végül is ez maradhatott a rendszerben”: valószínűleg „külön alkuvál/megállapodással” értendő.
  • „februártól novemberig” az akkumulátoros példában: nem értelmezhető pontosan, a napelemes túltermelés időszakára utalhat.
  • „a 2020 meg az 50re” a dekarbonizációs céloknál: valószínűleg 2030-ra, illetve 2050-re utal.
  • „akár kát, vagy metál”: KÁT és MET energiacégek megnevezéseként értelmezhető.
  • A szponzori blokkban elhangzó „Rizen Bank” elnevezés torz lehet, de a reklámszegmens az összefoglalóból kihagyásra került.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Hogyha az embereket egyfajta ilyen dinamikus árazással rá tudjuk venni arra, hogy odafigyeljenek a fogyasztásukra, egy idő után már nem is vagy nem annyira kell őket rávenni erre.

[00:00:10]Persze oda fognak rá figyelni az emberek, amikor 2022 augusztus 1jétől megváltozott a rezsicsökkentés csökkentésével ugye be lett húzva a határ kedvezménye szinten.

[00:00:19]Mi lett az eredménye?

[00:00:22]Megtalálták a termosztátot.

[00:00:24]Idénre akkor a paksi probléma pipa, szélerőműtender, pipa, az okosmérők és a hálóatfejlesztési pénzek brüsszeli 100 milliárdjáinak a hazahozatal a pipa.

[00:00:36]Tehát akkor a magyar energetika belépett a saját forradalma korába.

[00:00:39]Kinek jó ez?

[00:00:41]Jó napot kívánok.

[00:00:41]Sziasztok.

[00:00:41]Ez a Közös költséga a HVG gazdasági podcastje.

[00:00:43]Én Szabó Emstván vagyok.

[00:00:57]A paksi alacsony vízállás és az atomerémű krízise az idei évre úgy tűnik, hogy megoldódott azzal, hogy a Duna vízszintje a vörös Zóna felé emelkedett.

[00:01:05]Az energiahivatal megtette a kötelezettségét, időre elkészítette azt a tenderkiírást, ami a magyar árammixbe 2030-ra akár 700 MW-nyi szélenergia becsatlakoztatását teszi majd lehetővé.

[00:01:19]Ha még a napelemeseknek ígért kormányzati segítség is megérkezik, és a rendszerben lévő problémákat szabályozásra sikerül megoldani, és az okosmérők terjedése is problémamentes lesz, akkor tényleg egy olyan helyzetbe kerülünk, hogy a magyar energetika nem látott dinamikus fejlődési időszakába lép át.

[00:01:38]Kérdés az, hogy mi ennek az irányzéka és miért úgy alakul majd ahogy és persze tisztázni kellene, hogy a folyamat végén a fogyasztó valóban jobban jár-e majd ezzel az egésszel.

[00:01:47]Ehhez a témához hívtam ma egy energetikai szakértőt, Holoda Attilát, az Aurora Energy ügyvezetőjét.

[00:01:54]Mielőtt a beszélgetésbe kezdenénk, hallgassátok meg a szponzorunk üzenetét.

[00:02:00]Adj új ritmust a vállalkozásodnak, és váltsd a nagyot álmodós, belevágós vállalkozói ötletet valóra.

[00:02:04]Rizen Bank.

[00:02:07]Váltsd velünk valóra.

[00:02:09]Szia Attila.

[00:02:10]Szia.

[00:02:11]A nézőknek tájékoztatásuk közölném, hogy mi 10 éve kollég szinte kollegiális viszonyban vagyunk.

[00:02:17]Nagyon sokat vitatkozunk, beszélünk és dolgozunk együtt.

[00:02:22]Úgyhogy mi tegező viszony vagyunk.

[00:02:24]Reméljük, ez nem zavar senkit.

[00:02:26]Akkor amit most mi Pakson látunk, az most az most akkor így jó, ugye?

[00:02:30]Tehát amit a széleriművekkel látunk, amit az energiaivatal kiírta a tendert, lesznek újra széleriműporok, az így akkor jó.

[00:02:39]Akkor az, hogy okosmérő hullám lesz, beépítését tömegesen jelenek meg Magyarországon a következőekben okosmérők a háztartásokban és ezáltal a nap erőműveknek vagy a háztartási napelemeknek a terjedése nem tud megállni, és a okosmérőknek egyéb turpisságai is vannak még a rendszerben.

[00:02:58]Ez is jó.

[00:03:00]Ilyen nem volt azért az elmúlt 16 évben, tehát ilyenről nem tudtunk beszélni, de még csak a megközelítésről sem.

[00:03:07]Ez ez egy forradalmi átalakulás, vagy vagy csak így rámondjuk, hogy annyira drasztikus, hogy ez már már hihetetlen.

[00:03:13]Hát a drasztikusság miatt akár mondhatnánk is azt, hogy forradalmi, én azt gondolom, ez nem forradalmi átalakulás még.

[00:03:18]hogy a forradalomnak vannak a különböző ismérvei, akik velünk korabeliek, azok tanulták ezt, hogy akkor kell vezetőerő, meg ideológia satöbbi.

[00:03:27]Itt még azért elég sok minden hiányzik ehhez.

[00:03:29]Én azt gondolom, hogy ez nem egy forradalom, ez még egy kikényszerített alkalmazkodás ahhoz, hogy megváltozott körülöttünk a világ, megváltozott a klíma, és ehhez gyorsan megpróbálunk valahogyan alkalmazkodni, különösen annak fényében, hogy te is említetted, az elmúlt 16 évben azért ennyi sok jó dolgot egymás után nem nagyon tudtunk fölsorolni, bár azért ott is volt, tehát hogy mást ne mondjak, például a földgáz esetében azért az elmúlt 16 évben valósultak meg azok a határeszező kapacitások, amelyek Most nagyon jól jönnek, hogy vannak.

[00:04:02]Te is említetted, én is nekem is azt tűnt fel, hogy ezek a lépések azért mind külső kényszerítő hatás, tehát most külső kényszerítő hatásnak mondjuk a klímát, de mondjuk azt, hogy a brüsszeli támogatások azért külső kényszerítő hatásként jelennek meg, hiszen nem adják oda a pénzt, hogyha nincsen hálózatfejlesztési terv, ha nincsen időben kiírt szélerőműtender satöbbi, satöbbi.

[00:04:23]Van ebbe az egész történetbe olyan szál, ami magyar önálló hozzáadott érték?

[00:04:32]Vagy ez mind csak egyelőre reagálás?

[00:04:34]Hát én azt gondolom, hogy jelentős része inkább reagálás.

[00:04:36]Ami talán magyar hozzáadott értéknek titulálható, az a napelemeknek a nagy száma.

[00:04:41]Tehát az, hogy ilyen borzasztó meglódult a napelemeknek a beépítése, az, hogy ma már nagyjából olyan 330-3400 háztartáson, házon van fönt, napelem, ezt azért senki nem gondolta.

[00:04:54]Én emlékszem, hogy a legoptimistább előrejelzések is, ilyen 26-27 környékére azt mondták, hogy talán elérjük a 2500et.

[00:05:01]Most már majdnem 100z-rel több csalári házon van.

[00:05:04]Ez azért azt mondom, hogy magyar sajátosság, még azt is mondhatjuk, hogy világrekord ilyen szempontból, hiszen a egyháztartásra jutó napelemek számát tekintve gyakorlatilag sehol máshol nincs ilyen, mint nálunk.

[00:05:18]azzal együtt, hogy azért a döntő kierőszakolója ennek a mostani változásnak mégis csak az a fajta megváltozott nemzetközi környezet, megváltozott klíma körülöttünk megváltoztak a geopolitikai adottságaink.

[00:05:32]Ugye korábban azért nem vagy nem igazán merült fog senkibe, hogy mondjuk az orosz gázon valaki elgondolkozzon vagy se, az orosz olajon elgondolkozzon vagy se.

[00:05:41]Egészen más szituáció van most.

[00:05:43]Arról nem is beszélve, hogy mindenki elkezdte megtanulni például azt, hogy most a hormoziszoros hol van egyáltalán és mit jelent az, és miért befolyásolja például magyar így mi az ellencsé.

[00:05:53]Tehát egy csomó új fogalmat tanultunk meg az okosmérőt is például, hogy mi is az az okosmérő azzal együtt, hogy hogy még mindig nagyon sok hiány van.

[00:06:03]Azt mondom, hogy sok fehér folt van ebből a szempontból, akár az emberek gondolkodásávan is, de akár még a vállalatoknál is.

[00:06:11]Tehát én azt láttam, hogy hogy az elmúlt időszakban mondjuk egy 2022-es válsági időszak volt az, amikor úgy sokan sokan úgy rádöbbentek, hogy hoppá, van energia, és ezzel valamit foglalkozni kell, és hogy ez nem csak úgy van, hogy felkapcsolom a lámpát és égni fog mindig, ez nem csak úgy van, hogy feltekerem a gázt, és akkor melegebb lesz.

[00:06:30]Ö először kezdtünk el azon gondolkodni, hogy az, amit a sok ö hogy mondjam, egy kicsit károgónak titulált energiaszakértő mondott korábban, hogy az olcsó energiakorának vége, egyre nehezebb hozzájutni az energiához, egyre többen küzddenek ugyanazért a mennyiségért.

[00:06:46]Közben a világ energiafogyasztása az nem állt meg, és az folyamatosan nő, olyan drasztikusan nő, amit nem is nagyon tudtunk elképzelni akár 20-30 évvel ezelőtt.

[00:06:56]Tehát ez mind-mind egy olyan alkalmazkodási szükségszerűséget jelentett az országnak, amire én azt gondolom, hogy az elmúlt 16 évben nagyon nem láttuk az alkalmazkodást, most meg úgy hirtelen jött és nyakunkba szakadt, és akkor most rácsodálkozunk egy csomó dologra.

[00:07:12]Ezeknek már minnek jó régen meg kellett volna történni.

[00:07:16]Lehet azt úgy megfogni, hogy most egyelőre futunk a események után.

[00:07:17]Tehát ugye minden amiről beszélünk okosmérő emlékszem rá Fensman Balázs 2008-ban megírta az energiaivatalnak, hogy itt két éven belül ezt be lehetne vezetni, ehhez ennyi pénzre lenne szükség, ennyit hozna.

[00:07:31]Ez most már lassan 20 éve volt.

[00:07:34]Az LNG-ről 10 éve írjuk, hogy azt fogja kiváltani a az Európában az orosz függőséget.

[00:07:39]Akkor hogyha az az amerikai ellensi export elindul, akkor Katarral kiegészítő az nem csak Európát, hanem Kínát is nagyrészt el fogja tudni látni.

[00:07:49]Ez is most érkezett meg.

[00:07:49]A jönnek a nem tudom én teljesen elmehetünk odáig, hogy a a a hiper nagy egyenárami nagyfeszültségű hálózatok építéséig, amit Kínában már megcsináltak, Európában még próbálkoznak vele, vagy hát az első kísérletek vannak, hogy hogyan alakítja át egy egyáltalán gondolkodást erről az egészről.

[00:08:09]Mi kell ahhoz, hogy mi a sor végéről és a és az ilyen fajta reakciókból, hogy mi futunk a dolgok után jól tudjuk beosztani az erőnket és valóban tudjunk úgy haladni, ahogyan szükséges?

[00:08:23]Tehát kell ez egy stratégia, ugye?

[00:08:26]Ez az alap, ezt akartam mondani, és ez lett volna az a kulcszó.

[00:08:27]Tehát hogyha ugye félreértés nehé Magyarországnak van energiastratégiája.

[00:08:32]megalkották 2011-ben, az elfogadásra is került, az most már 15 évvel ezelőtt.

[00:08:37]Csak, hogy meg kellett volna valósítani.

[00:08:40]Tehát a a én azt láttam az elmúlt 16 évben, hogy a taktikai lépések sorozatát azt összekeverték a stratégiával.

[00:08:47]A taktikai lépések sorozata például az a fajta gyors alkalmazkodás az éppen változó körülményekhez, de nem mondja meg, hogy honnan hova akarok eljutni, mi hogy akarok kinézni mondjuk 2035-re, hogy akarom, hogy kinézzem Magyarország villamos Energiaellátása 2040-re.

[00:09:02]Nagyon sok minden elhangzott a a felülvizsgált stratégiában, hogy a 2020-ban vizsgálták először felül.

[00:09:09]Ö, aztán a tavalyi, tavalyi előtti évben is megint volt egy felülvizsgálat, de úgy Isten igazából nem láttuk azt, hogy jó, akkor emberek, adtunk valamilyen irányt és akkor elindultunk abba az irányba.

[00:09:19]Kivéve talán még egyszer hangsúlyozom, ez a napelemnek ez a hirtelen fölpörget telepítési lendülete vagy telepítési forradalma, ha hívjuk akkor forradalomnak, de az is egyébként, nem tudom mennyire emlékszel rá vissza, ez akkor pörgött föl, amikor 2022 őszén bejelentette a Gulyás Gergely, hogy csak az léphet be a rendszerbe, aki 2022 október 31-éig beadja a kérelmét.

[00:09:45]egy hónap alatt több mint 160000 kérelem érkezett.

[00:09:52]Döbbenetes mennyiség, nem is győzték aztán utólérni magukat.

[00:09:54]Nagyon sokáig eltartott, de kellett hozzá valamilyen kényszerítő erő.

[00:09:58]És megint arról beszélünk, hogy volt egy kényszerítő erő.

[00:10:01]Most tök mindegy, hogy a kényszerítő erő külső tényezőből jön, vagy mondjuk abból, hogy a kormányzat hozott valamilyen döntést.

[00:10:07]Nem ez a stratégia.

[00:10:09]A stratégia az az, hogy én határozottan eltökélem valamilyen irányba magam, és elképzelem, hogy én hova fogok eljutni.

[00:10:16]És oda persze vannak mindig kitérők, és nekem ahhoz alkalmazkodni kell, hiszen változik a világ, változik a klíma, változik a geopolitikai környezet, sok minden, de ezekkel a változásokkal együtt egy valamit nem kell szemelől téveszteni, azt a célt, hogy én oda akarok eljutni.

[00:10:32]És nagyon sok ország esetében azt láttuk, hogy ők ezt elhatározták norvégok, skandinávok sokan németek zárójá akartam kérdezni az energia energia vendel az eredeti szél az továbbra is ugyanaz, amit elhatár így van.

[00:10:46]Tehát ők elhatároztak valamit, azt mondták, hogy akkor ők kiváltják az atomerőműveket, azt majd fogják részben gázból, részben megújulóból helyettesíteni.

[00:10:54]Nem, vagy nem feltétlenül gondolták át ennek a az összes eszköztárát, hogy mi szükséges ehhez, és ennek látjuk talán egy kicsit a következményét, de én azt gondolom, hogy stratégia nélkül nem lehet jól előrehaladni.

[00:11:06]Kérdés az, hogy vajon a politikusok értik-e, hogy mi a különbség a taktikai lépések sorozata és a stratégia között?

[00:11:13]Nagyon sok esetben az én tapasztalatom, hogy nem értik.

[00:11:18]Magyar politikus azért veszélyes az magyar energetikára, mert a sikerre érdekében rátelepszik az energetikára.

[00:11:26]Ezt láttuk mondjuk az előző rezsimben, hogy hogy nem tudom én az utolsó időszakban már négy gazdája volt az energetika különböző területeinek, attól függően, hogy ki honnan remélt micsodát.

[00:11:36]a gáznak más volt, a a rezsinek más volt, a az atomerőműnek más volt, a mindenkinek más volt.

[00:11:41]És akkor az végén egy ilyen elég nagy katyvasz lesz belőle.

[00:11:44]Mit lehet most csinálni?

[00:11:44]Mi a mi a szakmailag?

[00:11:46]Mi lenne az ésszerű?

[00:11:46]Ezt össze kell fésülni, az egészet le kell seperni az asztal és újra kell rajzolni, vagy mit lehet ilyenkor csinálni, hogy mi mi a célravezető a politikának?

[00:11:55]Hogyan kell ebben jelenleg eredményesen működnie?

[00:11:58]Ugye azt nem mondanám, hogy ez magyar sajátosság, mert nagyon sokszor tetten érjük a azt, hogy az energia, az energiához való hozzáférés, az ellátásbiztonság satöbbi.

[00:12:07]Ezek azért a politikai szándékoktól, a választási időszaktól éppen mikor következik be mondjuk a következő országgyűlési választás, ettől is függ.

[00:12:16]Ö ezzel együtt én azt gondolom, hogy a magyar politikusok abból a szempontból valóban eldobták ezt a ezt a lehetőséget, hogy hosszú távra gondolkozzanak.

[00:12:27]Mindenki a négy éves ciklusban gondolkodik.

[00:12:29]És én nagyon sokszor ütköztem szemben olyan mondással a politikusok részéről, hogy hát ezt mennyi idő alatt lehet megcsinálni?

[00:12:38]Hat év.

[00:12:38]Hát abba bele se kezdünk.

[00:12:40]Hát az az én ciklusom.

[00:12:40]Hátuló akkor én nem tudok lerakni semmit az asztalra.

[00:12:43]Nem szabad, hogy egy ilyen vezérelje a a energiapolitikának a kialakulása vagy kialakítását, mert abban a pillanatban a rövid tárú célok felváltják a azt, hogy amiről az előbb beszéltünk, stratégiai távlatokba kell gondolkodni.

[00:12:57]Ühüm.

[00:12:58]Hogyha Magyarországról kilépünk, akkor is találunk olyan tételeket, ami közvetve de a magyar energetikára azért súlyos nehézségeket tud igen.

[00:13:10]Tehát súlyos súlyokat tud rakni a a magyar energetikára.

[00:13:12]Hormúz például pont ilyen, miközben nem nagyon függünk a Hormuszból kijövő dolgokról, mind Magyarország közben, mint európai Uniós ország, mint európai Uniós gazdaság, mint a a hormózis szorosból kijevő műtrágya, gáz, olaj, bármilyen termék, mégiscsak ennek az elszenvedői vagyunk.

[00:13:34]De ugyaní ez a helyzet azzal is, hogy az Európai Unió részeként 2027-ben le kell zárnunk az orosz gáz kérdését.

[00:13:39]Miközben van például egy hosszútávú szerződésünk ebbe a megváltozott nemzetközi viszonyba, hogyan kell a magyar energiapolitikának jól működnie?

[00:13:48]Tehát nem lehet mindenre tekintettel lenni, és ugyanakkor vannak önös érdekek, amik az ország érdekei.

[00:13:55]Ebben lábújhegyen kell balettozni, vagy vagy csapkodni kell, vagy hangoskodni, vagy mi a jó új ebben az irányba?

[00:14:01]Ugye először is meg kellene érteni magát a rendszert, hogy hogy működik.

[00:14:05]Ugye azért csodálkozunk rá ilyen dolgokra, hogy mi az, hogy a hormoni szoros minket érint, mi az, hogy az ottani Ledge érint, hát nem vásárolunk onnan Ledgit, itt teljesen máshonnan vesszük.

[00:14:15]Hogyha nem értjük meg azt, hogy a világban, főleg a globalizált világban már minden összefügg mindennel, és akkor még nem beszéltünk csak az energetikáról, mert aztán ide hozzhatnák a környezetvédelmet, a vízgazdálkodást és sok egyéb mást, ami ezekkel összefügg.

[00:14:28]hogyha nem értjük ennek a rendszerét, akkor akkor ez olyan, hogy itt megnyomok egy gombot, és gőzöm nincs, hogy a legvégén mi milyen dominó és hogy fogni.

[00:14:37]Abszolút pillangóeffektus van.

[00:14:37]És hogyha erre nem készültünk föl, márpedig a politikusok is nagyon sok esetben nem látják ennek a végét, akkor onnantól kezdve elkezdenek mismásolni, és mindig csak a gombocskára fókuszálnak, meg az a körülötte lévő részér és nem nagyon értik, hogy ez miért nem oldja meg a mi problémáinkat, hogyha mi ezzel foglalkozunk, hogyha megértettük ezt meg kellene érteni.

[00:14:58]Tehát amikor arról beszélünk energetika, akkor ugye egyre többször hála a jó Istennek én kezdtem el azért először mondogatni ezt még olyan 2013 környékén, hogy edukációs hiány van.

[00:15:07]És az edukációt nem csak arra értettem, hogy a a lakosság viszonylag keveset tud, és nem tudja átváltani a megault kilórába, mert nyilván ez is lényeges, ez is most se tudja, de majd megtanítjuk nekik talán, de a politikus sem érti ezeket az összefüggéseket.

[00:15:22]A politikus egy valamit értett meg az energetikából.

[00:15:26]Nagyon sok pénz van benne.

[00:15:28]Húha!

[00:15:28]Nagyon sok pénz van benne, akkor mindig megremeg mindenkinek a keze, és azt mondja, hogy ehhez én szeretnék valahogy egy picit közelebb lenni, hátha csúran cseppen belőle.

[00:15:35]Ö és onnantól kezdve, amikor azt látjuk, hogy különböző akár az elmúlt 16 évben különböző oligarchák megjelentek különböző területeken, ami az energiához kapcsolódott, onnantól kezdve jöttek azok a legyintések, hogy ja akkor a szélből már nem lesz semmi, mert a NER oligarcháénak nem tetszett a szél, vagy a végére megtetszett nekik, csak már később megtetszett és akkor már később pont ők nyertek, de ott is azért úgy volt alakítva, hogy azért csak nekik tessem meg ez a dolog.

[00:16:02]Tehát borzasztó érdekes az, hogy még mindig hiányoznak azok az alapismeretek, hogy hogyan működik és hogyan függ össze, hogy miért miért probléma az, hogy Kína folyamatosan növeli a saját energiafelhasználását, miközben egyébként bátran el szoktuk mondani, hogy de hát azért Kína az, amelyik a legtöbbet ruház be például megújulóba, annyit ruház be egyedül megújulóba, mint a világ összes többi együttvé továműépítésbe is sokább és akkor mondok rosszabb például a szter termelésbe is, mert ugye és akkor arról nem is beszélünk például CO2 kibocsátásból, ugye nagyon szeretünk arról beszélni, van az európai politikának és meg úgy általában az európaiaknak egy ilyen tévképzete, hogy Európa körül forog a világ, és aztán elment mellettünk ez.

[00:16:48]De azért az európai politikusok hoznak meg olyan döntéseket, olyan szándékokat, olyan határozott lépéseket, amire azt mondani az ember, hogy hát igen, ebben azért van egyfajta stratégiai gondolkodás, akár a dekarbonizáció, az hogy a 2020 meg az 50re, hogy éppen mik akarunk elérni.

[00:17:08]Csak ott például nagyon sokszor hiányzik az a fajta alkalmazkodó képesség, hogy hoppá emberek, de azért megváltozott a világ, tehát arra azért már ügyeljünk, hogy ne maradjunk energia nélkül.

[00:17:16]Tehát nagyon sokkal összetettebb a az energia gazdálkodás, az energiastratégia összerakása annál, mint azt sokan egyszerű állampolgárként elképzelik.

[00:17:30]sokkal egyszerűbb ennél egyébként, mint amit mi mondjuk szakértők időnként úgy felvázolunk és nagyon misztikussá tesszük, de azért annyira nem egyszerű, hogy kizárólag a politikusok kezébe adjuk ennek az irányítását, mert akkor jönnek olyan mellélövések, hogy vajon, és akkor belekapaszkodok abba, amit mondtál, vajon meg kellett-e úgy lépni a német kivonulást az atomenergiából, ahogy azt ők megtették anélkül, hogy meglett volna a pótlója annak, és teljes egészében biztosak lehettek volna benne, hogy hogy a mögötte álló rendszer az tökéletesen tudja helyettesíteni.

[00:18:04]Magyarországnak milyen mozgástere van a jelenlegi európai viszonyokban?

[00:18:07]Tehát ugye jelenleg, ha jól summázzuk a jelenlegi státuszt, akkor az van, hogy hát egy ilyen sereghajtó státuszban vagyunk sok elmaradásban, amiben vannak lehetőségek, például a szél erőműves beruházás, az egy hát mi egy fekete lyuk vagyunk Európa térképén, ami azt jelenti, hogy irtatosan intenzív beruházások hullámot lehet idegen generálni.

[00:18:29]volt már ilyen Lengyelországban is pont ugyanezt csinálták.

[00:18:32]Pont ugyanígy meg is történt akkumulátor.

[00:18:35]Most mindenki elkezdett Bulgáriával foglalkozni.

[00:18:37]Két év alatt ők kinőttek a Földből és megoldják a problémákat.

[00:18:43]Olyan problémákat, amikkel a német rendszer most próbál megküzdeni, hogy a a napelemek túltermelését napközben este hogyan lehet jól használni.

[00:18:52]Mi meg egyikben se voltunk sehol.

[00:18:55]Milyen lehetőségeink vannak?

[00:18:55]ös a fogakat össze kell szorítani és meg kell próbálni felzárkózni, vagy van valami csodaelixzír, amivel egyébként versenybe lehet kerülni?

[00:19:06]Ugye a magyar energiapolitika meg az ahhoz kapcsolódó politika az elmúlt időszakban folyamatosan szuverenitást hozta föl, mint példa.

[00:19:12]Nekünk a szuverenitásra kell törekedni.

[00:19:13]Orbán Viktortól elhangzott annak idején, hogy néhány lépés a teljes szuverenitást meg fogjuk teremteni.

[00:19:20]Ehhez képest azt láttuk, hogy most például, hogyha ha nem lenne összekötve mondjuk a villamoserőmű hálózat, energiahálózatunkkal, szomszédos országokkal, akkor bizony leült volna az ország.

[00:19:30]A szuverénitás az nem azt jelenti, hogy te teljes egészében ön ellátó, hogy különösen, hogyha nincs rá lehetőséget.

[00:19:37]Nekünk nincs.

[00:19:38]Tehát ezt azért tudomásul kell venni, hogy a magyar villamosenergia termelő kapacitással nem fogjuk tudni saját magunkat ellátni.

[00:19:45]Viszont az mindenképp a szuverenitáshoz tartozik, hogy nem szolgáltatom ki magam egyetlen egy beszállítónak.

[00:19:52]Tehát nem az az alappréma ilyenkor, hogy akkor most olcsó vagy nem olcsó az orosz gáz, olcsó vagy nem olcsó mondjuk a mit tudom én honnan számadó villamosenergia.

[00:20:01]Azt kell nézni hogy egy olyan portfóliót érdemes összeállítani, hogy senki ne tehesse magát számomra nélkülözhetetlenné.

[00:20:12]Remélem, hogy érthető, ahogy fogalmazok.

[00:20:14]Tehát, hogy hogy ne ne tegyem magam saját magam zsarolhatóvá azzal, hogy elkötelezem magam egyik vagy másik irányba.

[00:20:20]Tehát nem azért van portfólióépítés egy cégnél, mert ők hülyék, és hát miért nem onnan veszik csak ahonnan a legolcsóbb, hanem pontosan pontosan azért, mert most a legolcsóbb, hogyha mindig onnan veszed és a többi meg fog halni, akkor egy idő után ő nem nem ő lesz a legolcsóbb, hanem olyan árat diktál, amilyet akar.

[00:20:39]Arról nem is beszélve, hogy nem csak az árkérdés, hanem mondjuk egy geopolitikai változás.

[00:20:43]És akkor bejött az, amit te is mondtál, hogy mondjuk 2027 őszéig le kell válnunk az orosz gázról.

[00:20:48]Ugye erről egy döntés van az Európai Unióban.

[00:20:50]Ugyan kereskedelmi döntés és nem a tagállami szinten történt döntés, de ennek meg kell tudnunk felelni.

[00:20:57]Ez mondjuk azért még azt jelenti, hogy van egy bő évünk addig, amíg ezt le tudjuk bonyolítani, de nem.

[00:21:03]Ez abból a szempontból segít, hogy megint előjön az a kényszerítő eszköz, vagy kényszerítő tényező, ami miatt nekünk az alkalmazkodásban egy kicsit szélesebbre kellett árni.

[00:21:11]A barátság kőolajvezeték.

[00:21:14]Barátság kőolajvezeték.

[00:21:16]Ugyanez a téma.

[00:21:16]elzárták, egy pillanatra mer tudtuk oldani.

[00:21:18]Ki is kiderült végül, hogy szó se volt arról, hogy a politikai habverésen túl bármiféle.

[00:21:25]És milyen érdekes, hogy ezeknél a dolgoknál azonnal kiderül egy csomó hazugság, ugye, mert ilyenkor mindig a hazugságok jönnek először a felszín, hogy hát mégse tudjátok megoldani.

[00:21:32]Én ezzel jól derültem ugye annak idején, hát most már lassan egy éve lesz ugye ősszel, amikor a az előző kormány látogatást tett az amerikaiaknál, és azért azzal a felszólalással kértek egy év haladékot, illetve haladékot a a barátság kör vezetékből lezárása, hogy nekünk nincs másik, vagy utána lebombázták ott, tehát barátság nélkül barátság nélkül a az ukrán rendszer.

[00:21:54]És az mi történt?

[00:21:57]meg tudták oldani azonnal már abban a pillanatban megtörték a megrendelés, megrendeltek tankereket, meg volt oldva a szállítás, nem állt le a finomító.

[00:22:06]És akkor mi el tudom képzelni az amerikaiakat, hogy nem azt mondtátok, hogy nincs nem is megő szó nincs.

[00:22:15]Így van.

[00:22:15]És de ezt hogy mondják ezt?

[00:22:18]Tehát a külső ellenséggel szemben a belső ellenséggel is így kell bánni.

[00:22:22]Tehát, hogy az, hogy hogy valakit hegemon helyzetbe hoznak azért a magyar energetikába, belső problémákat is jelent.

[00:22:27]Tehát én nem akarok az MVEM ellen beszélni, de az mégis csak az látszik, hogy hogy van egy ilyen polip, ami mindenhol ott van, és igazából ha bajba kerül, akkor ő mondja, hogy hát ki kell segíteni.

[00:22:36]Még, hogyha van több szereplő egy piacon, Németországban, jó nagyobb gazdaság és más ország, de mégis csak az van, hogy akkor egymással mégis csak piaci versenyt folytatnak.

[00:22:46]E e ezen is lehet, hogy változtatni kellene.

[00:22:48]Tényleg az a kérdésem, hogy hogy mi mi a mozgástere a a magyar energetikának.

[00:22:55]Szerintem eléggé korlátan ebből a szempontból, hogyha azt mondja, hogy ő piaci viszonyokat akar megteremteni, nemcsak az ipari fogyasztók és a szolgáltatók számára, hanem mondjuk a a lakosság számára, akkor megint visszajöhet az, ezt már sokan elfelejtették, de mondjuk 10 évvel ezelőtt, nem annál több, most már 13 éve van ugye a a rezsicsökkentés, mondjuk 15 évvel ezelőtt gyakorlatilag mondhattad azt, hogy átmegy egy másik szolgáltatóhoz.

[00:23:20]Most meg nincsen másik szolgáltató, egyetemes szolgáltató van, ahelyett, hogy megteremtettük volna ennek a feltételét.

[00:23:28]És ugye ilyenkor az egy szemegyetemes szolgáltató, aki rá van kényszerítve, hogy például alacsonyabban adja az energiát számunkra, mint amennyi nekik kerül, akkor mit fog mondani?

[00:23:38]Tartja a kezét, hogy hát akkor légy szíves kompenzálni jogosan, hiszen ő lett erre a dologra predesztinálva, aki lett válaszolva, nem csinálhatja mást, csak te csináltod mást.

[00:23:50]Tehát olyan csapdákba estünk bele, amire azt gondolom, hogy a a piacnak a vagy azt nem mondom, hogy a teljes beengedése.

[00:23:57]Itt a magyar fogyasztók nincsenek arra félkészülve, hogy tökéletes piaci árú energia ellátásba részesüljenek.

[00:24:06]Ennek egy profán oka van.

[00:24:08]2004 óta vagyunk Európai Uniós tagok és olyan nagyon nem közelek nem közeledtek a jövedelmi viszonyok az Európai Uniós átlaghoz.

[00:24:15]Eléggé le vagyunk maradva.

[00:24:18]azazt nem engedhetjük meg magunknak, hogy egy az egyben olyan energiát, de és akkor majd nyilván erről fogunk beszélni, de azért mégis csak nagyon nehezen felfogható az, hogy a hogy hogy egyszerű emberek elképzelik, hogy nálunk bevezették a rezsicsökkentést slussz, és onnantól kezdve a határtól kezdődően nálunk aztán nem változott semmi 2013 óta.

[00:24:38]És akkor mindenki azt mondja, de hát emberek, hát ti is láttátok, hogy mekkora káoszt okozott egész Európában ez az euró, ez a energiaválság.

[00:24:47]Most is megy fölfelé a gázár.

[00:24:49]Mi ebből semmit nem vérzünk, hiszen ugyanúgy 102 Ft körül van köbméterenként.

[00:24:53]De azért mondjuk, hogy de nekünk erre szükségünk van.

[00:24:55]Egy van, amit mindenkinek muszáj megérteni.

[00:24:57]Az árát megállapíthatom szabadon, a költségét azt nem, merthogy az nem tőlünk függ.

[00:25:04]Igen, pont arra gondoltam, hogy hogyan fogok átkötni arra, hogy ennyi előkészítés és ennyi a pillanatnyi eredmény és és feladat felsorolás után hogyan tudunk átkötni arra, hogy ennek az egész helyzetnek lehet-e az alfája és omagá-ja a rezsicsökkentés.

[00:25:20]Abszú.

[00:25:22]Tehát az, hogy a magyar rendszernek el kell engednie rezsicsökkentést, ez ez lehet egyfajta ilyen multi megoldó kulcsa problémákra, hiszen a gázárat ilyen módon belekényszeríti abba, hogy a kormányzat valamilyen szabályozással mégis csak az energiaszegénységet másképpen kezelje, hiszen a a villamos ö szolgáltatásban mondjuk az a vállalati villamosenergiaárakat mégis csak szabadabban helyre tudja tenni, hiszen a termel és fogyasztási görbénket ilyen módon.

[00:25:53]És akkor most hozom a voodu szót, tehát ez a dinamikus áradással mégis csak lehet szabályozni, hiszen látjuk azt, hogy nem is kell dinamikusan ártszabályozni ahhoz, hogy a lakosság megértse, hogy neki este 9 órakor nem kell a légkondit tekernie, hogyha az az országnak nincs árama.

[00:26:10]Tehát a rezsicsökkentést mi ezt már 10 éve is mondtuk, hogy el kell engedni.

[00:26:15]Akkor még éppen Európai Uniós kötelezettségszegési eljárás alatt volt, és akkor egy külön alkóval végül is ez maradhatott a rendszerben.

[00:26:24]De ez az Alfa és omega, innen kell elindulnia a magyar energiapolitikának, hogy ezt hogyan lehet átalakítani?

[00:26:30]Mi az, ami megmenthető belőle, vagy meg kell belőle menteni, és mi az, amit el kell engedni?

[00:26:36]Azt azért nem mondanám, hogy ez alfa és omega, mert azért nagyon sok olyan dolgokról beszéltünk az előbb a hálózatoktól kezdve, az okosmérésen állt, a sok egyéb másik, ami ami azért szintén nagyon lényeges, hogy mondjuk a megújulóknak a a kinyitása a szélirányába, vagy mondjuk a a geotermikus irányba.

[00:26:51]De az biztos, hogy a a rezsicsökkentés rendszere több kár-t okozott, mint amennyit hasznot hajtott az embereknek, az emberek gondolkodásában.

[00:27:01]És én ezt sokkal nagyobb kárnak tartom egyébként, mint a fizikai szempontból.

[00:27:04]Bár fizikai szempontból, ha belegondolunk abba, hogy 2011 óta Magyarországon nem adtak át új villamos erőművet, az pontosan azért van, mert ezzsicsökkentés.

[00:27:16]Ugyanis kiszámíthatatlanná teszi a piacot.

[00:27:19]Ebből következően gyakorlatilag ma Magyarországon villamosenergia beruházást szinte kizárólagosan a az állam indít el, vagy az állam áll mögötte akár kát, vagy metál, vagy valamilyen garantált árral.

[00:27:32]De éppen azért, mert a piaci szereplők azt mondják, hogy ez nem piaci viszony, ehhez én nehezen tudok igazodni.

[00:27:38]De válasszuk a, mert ugy ilyenkor azonnal jön az azonnali támadás, hogy tehát nem tudjuk kifizetni és akkor na ugye, hogy el akarja törölni az új kormányt.

[00:27:46]Én nem tudom, hogy az új kormánynak ezzel kapcsolatban mi a szándéka.

[00:27:49]Egy biztos a rezsicsökkentés jelenlegi formájában káros és át kellene alakítani.

[00:27:54]Azon kívül, hogy káros és nem hat például az energiahatékonyság önmagától kialakuló evolúciós folyamatában úgy, hogy egyre tudatosabban fogyasszuk az energiát.

[00:28:08]Méltánytalan.

[00:28:09]És egyébként amikor a kötelezettségszegési eljárás indult, ugye ezt te is említetted, hogy indult az Európai Unióba, ők nem azért indították, mert a rezsicsökkentés van.

[00:28:18]Tehát itt ez ügyesen belemagyarázta az előző politika, hanem azt mondta, hogy olyan nincs, hogy egy országban mindenki egyformán csóró.

[00:28:24]Olyan van, hogy különböző szociális rétegeknek különböző lehetőségeik vannak arra, hogy hogy kifizessék például a rezsiszámlát, és ezeket a rétegek ez szociál politika és nem energia, nem energiapolitika.

[00:28:40]És ugye én nagyon sokszor elmondtam, hogy mindenhol van valamifajta támogatási rendszer mindenhol.

[00:28:47]Tehát ez nem igaz, hogy máshol nincs csökkentés.

[00:28:49]Sőt odáig megyek, hogy 2000, nem 1990 óta Magyarországon tarifa ár van, azaz nem annyiért adják a lakosság számára a a villamosenergiát, vagy a földgázt, mint amennyibe kerül.

[00:29:02]Ez időnként elmászik egymástól, és van amikor az egyik pozitívabb, a másik negatívabb, és ugye megcserélődik a az időszak.

[00:29:09]Egy biztos van valamilyen szabályozás, máshol is van támogatási rendszer, de olyan, hogy a kiskereskedelmi árba szóltak volna bele, az kizárólag nálunk van, és ez fölborította a piaci viszonyokat.

[00:29:22]Nem véletlen, hogy ezt csak úgy tudta lekezelni a kormányt, hogy egyedüli szolgáltatónak kijelölte az MVM Nexet, ugye ami most a jelenlegi egyetemes szolgáltató, mert úgy tudta ezt lekezelni.

[00:29:34]Ugye az örök példám erre, hogy ha Orbán Viktor kitalálta volna, hogy legyen megint 360 a kenyér, lehetett volna, mert ez csak politikai döntés kérdése.

[00:29:42]Az más kérdés, hogy a pékeknek kompenzálni kell, de mivel a pékek nem állami cég, ebből következően nem tudta ezt megcsinálni.

[00:29:50]az áramnál, a földgáznál meg tudta ezt könnyedén csinálni, csak előtte gyakorlatilag kigyomlálta a rendszerből azokat az itt lévő multikat, akik miatt egyébként a rendszer ma még működőképes.

[00:30:02]Ezt ne felejtsük el.

[00:30:04]Ugye folyamatosan támadták az akkori a rendszereknek a privatizációját.

[00:30:11]Az, hogy a multik idejöttek és befektettek, azzal nem assiszem arról nem beszélt senki, de arról igen, hogy mennyi osztalékot vitt ki.

[00:30:16]azt elfelejtették, hogy ide hoztak egy teljesen korszerű vagy korszerűsítésre váró rendszerbe azokat az elemeket, amiketől korábban elszoktunk.

[00:30:23]A 80-as években, a 90-es években azért elég rendszeres volt a az áramkimaradás, elég rendszeres volt a a földgáz kimaradás.

[00:30:33]Probléma volt a rendszerben.

[00:30:33]Hát akkor majd megoldották ezeket a dolgokat, és pontosan látták egyébként, akik a behozták a multikat, hogy a az ország anyagi helyzete nem teszi lehetővé, hogy ezt csak és kizárólag állami forrásokból megoldjuk.

[00:30:46]hozzátok be a pénzcserébe, kaptok valamilyen tőkegarantált megtérülést, és azt mondták, hogy oké, én ide hozzom a tapasztalatomat, a tudásomat, meg mondjuk idehozom azt a fajta kereskedelmi portfóliót, amivel Magyarország soha nem tudott rendelkezni.

[00:30:59]Hát ugye gondolj bele, ugye ezt is még korábban sokszor elmondtam, hogy amikor egy EON amikor korábban ő szerezte be a földgászt Magyarország számára, elment tárgyalni a Gaspromhoz, ő azt mondta, hogy a tárgyalás alapja 45 milliárd köbm földgáz.

[00:31:14]elment tárgyalni a Szátó Péter, akit amellett, hogy a Miller várakoztatott a folyosón órákon át, azt mondta, hogy hát akkor én 4,5 milliárdról akarok tárgyalni.

[00:31:23]Jó, hát akkor húzzálszámot.

[00:31:25]Tehát hogy érezzük már azt, hogy a piaci viszonyok ilyenkor is működnek, és mennyivel jobb portfóliót tudott ide hozni mondjuk egy egy EON, amelyik nagykereskedőként hozta a gázt.

[00:31:35]Tehát egy csomó olyan dologba lett belenyúlva a rezsicsökkentés által, amit azért nyúltak bele, mert úgy tudták indokolni a rezsicsökkentésnek a meglétét.

[00:31:45]Ugye nem, tehát volt egy szabályozott ár, nem volt méltányos és nem volt igazságos, hiszen mindenkinek ugyanannyi járt.

[00:31:51]Sőt akkoriban még 2022 augusztusáig teljesen függetlenül nem volt bekeppelve, tehát nem volt meghúzva a vonal, hogy csak eddig kedvezményes és afelett mindenkit amennyit fogyasztott, tehát ha valaki sokat fogyasztott, sok kedvezményt kapott.

[00:32:05]A másik az emberekkel folyamatosan azt hitett el, hogy neked nem kell foglalkozni az energiával.

[00:32:12]egyébként az önkormányzatok is ebbe a hibába estek bele.

[00:32:14]Azért nem csináltak meg önkormányzatok, akiknek volt lehetőségük például geotermiára való általános azt mondták, hogy de hát én olyan olcsón kapom ezt, hogy nem éri meg, nem térül meg.

[00:32:25]Azaz az energiahatékonyság ellen hat, ugye alapvetően nem figyeltek oda az energiára.

[00:32:33]Ö, mindenki tudta, hogy rossz az energia, az épületenergiahatékonyságunk, azaz nagyon sok energia megy el veszendőbe, és mégis azt mondták, hogy hát de az olyan sokba kerül egy ilyen szigetelés meg műanyag, nyílászárócsere satöbbi, hogy hát akkor az megint nem éri meg.

[00:32:50]A másik, amiről beszéltünk, nem ruházott be senki energetikai területen, nem épültek erőművek, csökkent a az ellátás biztonságunk, csökkent annak lehetősége, hogy egy egészséges energiaix alakuljon ki.

[00:33:01]És akkor még még sorolhatnék egyébként, hogy olyan pénzből voltunk kénytelenek kompenzálni, ugye olyan nagy veszteséget okozott, főleg a a megváltozott energiaál környezetben, amikor hirtelen fölszaladt az A2021 közepétől kezdődően, tehát még a háború előtti időszaktól kezdődően, hogy ez a pénz, ez aztán hiányzott máshonnan.

[00:33:21]És azt megint nem tudták az emberek hova rakni, hogy hogy mondjuk azért húzott ki különböző vasútvonalak felújítását a Lázár János, meg azért nem csináltak meg mondjuk orvosi rendelők korszerűsítését, meg azért volt az állandó probléma a kórházaknak az adósságállományá sok egyéb mása.

[00:33:38]Miért?

[00:33:38]Mert kellett a pénz másra.

[00:33:40]Ezt nem rakják össze az emberek.

[00:33:43]Ha rendszerbe kezdenek el gondolkozni, akkor megértik, hogy az amit itt adok, az itt is adom.

[00:33:47]És ami a legfontosabb, hogy tegyem még ehhez hozzá, közben a magyar kis és középvállalkozások és a vállalkozások számára biztosított energiaköltség, az gyakorlatilag olyan versenyhátrányt okozott a magyar vállalkozások számára az összes többi európai versenytársukkal szemben, amit nem tudtak nem tudtak überelni, kivéve azt, akinek nincs túl nagy energiafelhasználása, mondjuk olyan területen dolgozott.

[00:34:13]Az összes többi nem tudott ezzel mit kezdeni, mert egész egyszerűen egy csomó olyan költség rakódott rá a vállalkozások költségeiről, hogy másra mondjuk a rendszerhasználati díj jelentősen magasabb.

[00:34:25]Nálunk talán az egyik legmagasabb a rendszerhasználati díj, amit a vállalkozások fizetnek.

[00:34:28]A lakosságé az nem Amit a vállalkozások fizetnek.

[00:34:33]És ugyanígy egyébként az energiára is.

[00:34:35]Tehát ami itt elment, ugye a lakosság az megpróbálták meg visszahozni a vállalkozásokon.

[00:34:39]Ez megint végeredményben a magyar gazdaság látta a kárát.

[00:34:46]Jó, akkor amikor a lezsicsökkentés felszámolhatóságáról beszélünk, akkor benne van ebben a ötletkosárban az, hogy például a multikat meg kell próbálni visszanyerni.

[00:34:56]Egyáltalán visszanyerhetők a multik ezekre a piacokra.

[00:34:57]Tehát, hogyha ez a modell egy így nem működött, hogyha ez a modell a tavalyi költségvetésében 800 milliárd Ft ráfizetéssel járt, amit oda kellett adni az MVM-nek, hogy egyáltalán balansz valahogy meglegyen a ottani magasabb vételi ár és az alacsonyabb lakosságnak eladott ár miatt, akkor egy ponton azt kell mondani, hogy nincs ennyi pénzünk.

[00:35:16]De akkor mi következik?

[00:35:17]az, hogy vissza kell édesgetni a az olasz, az amerikai, a német, a francia energetikai cégeket, hiszen jelenleg is ők azok, akik tőlünk a mi meglévő technológiánktól, a mi meglévő rendszereinktől sokkal modernebb és korszerűbb dolgokat tudnak csinálni.

[00:35:35]Ez benne van, vagy nincs benne?

[00:35:36]Ez két kérdés.

[00:35:36]Benne van.

[00:35:36]Én azt gondolom, benne van.

[00:35:37]Ugyanakkor tényleg ott motockzkál az emberbe, hogy vajon visszajönnek-e.

[00:35:40]De ez ugyanaz a szitu, amit én a amikor legutóbb volt nem a mostani ársapka a benzinnel, hanem még az 480-as, és ugye kivonultak, hirtelen megszűnt a a az az import, tehát nem hoztak nagy kereskedő kül kívülről.

[00:35:55]Én bennem volt egy fész, hogy esetleg nem is jönnek vissza és piszok hamar visszajönnek.

[00:36:01]Tehát azt azért látni kell, hogy ők szám és papíremberek, piacot látnak, megszámolják.

[00:36:06]Itt van egy ekkora felveő piac, akkor én vissza fogok jönni.

[00:36:10]Ráadásul ők pontosan tudják azt, hogy éppen az ő tapasztalataik miatt, amikor ők nem, hogy mondjam, nem abból az előnyből táplálkoztak, hogy lesz nekem bármekkora veszteségem, majd az én jóságos kormányom úgyis ideadja azt nekem kompenzációként, hanem azt mondta, hogy gyerekek, hogy ha te veszteségesen működsz, akkor alakítsd át a működésedet.

[00:36:31]Ha valamit nagyon drágán csinálsz, drágábban, mint a konkurencia, akkor légyszíves aláenni, különben nem fogsz tudni megélni a piacon.

[00:36:37]Azaz végeredményben az a fajta verseny, amit ők egymással vívnak, az mégis csak a fogyasztónak hoz valami többletet.

[00:36:44]Tehát én azt gondolom, hogy hogy ezeknek jelentős része visszacsábítható ezzel, de egy valami kell hozzá.

[00:36:52]Ami miatt ők nagyon elmentek innen az elmúlt 16 évben, a kiszámíthatóságot.

[00:36:57]olyan ne lehessen már, hogy én egy mondjuk éjszaka a miniszterelnök helyettes hoz egy törvényjavaslatot és másnap el van fogadva, ehhez nem lehet igazodni.

[00:37:06]Tehát a jogbiztonság, a gazdasági biztonság, a megfelelő adózási, a megfelelő és kiszámítható adózási rendszer, az mindennél többet él számukra.

[00:37:16]Tehát félreértés ne essék.

[00:37:18]Mondok rá egy nagyon egyszerű példát, és akkor még onnan hozom, hogy akkor még a ha esetleg vannak fideszes nézőink, azok is megértik.

[00:37:27]Oroszországban egészen más áron lehet értékesíteni olajat, hogyha exportálsz, mintogyha belföldi áron adod el.

[00:37:35]A belföldi ár borzasztóan nyomott például az exportához képest, mondok rá egy példát, most olyan 90 körül van a a Brenti olajára.

[00:37:42]A az orosz belföldi piacon nem több mint 35 dollár, amit kapnak érte, és mégis bemennek oda.

[00:37:49]Miért?

[00:37:49]Mert olyan alacsony költséggel tudnak dolgozni, hogy még akkor is van egy hatalmas marzs ezen a működésen.

[00:37:57]Tehát önmagában az, hogy hogy most akkor erre a piacra nem fog bejönni csak azért, mert olyan ár van, az nem feltétlen jelenti azt, hogy ő ez alapján hozza meg a döntést.

[00:38:05]Azt nézi meg, hogy ő az ő működési eredménye az hozz-e neki profitot, annyi profitot, ami összevethető azzal, hogyha ugyanazt a pénzt máshol fektetné be.

[00:38:14]Ha itt tud annyit hozni, akkor be fogja hozni.

[00:38:19]Ehhez mi kell, hogyha ő mikor kiszámolja ezt a projektet és a megtérülését, és kiszámolja a nettó jelenértékét, és ez a projekt ilyen meg ilyen idő alatt meg fog térlni, akkor már ne fenyegesse őt az a veszély, hogy mondjuk két év múlva újraírják teljes egészében a jogszabályt, és az ő megtérülése az nem öt év lesz, hanem 15.

[00:38:38]Hát ilyenrel senki nem fog megbarátkozni.

[00:38:41]Ö és alapvetően minden területen ez a legfontosabb, nem csak az energetikai területen, az összes többi területen ez az, amit hiányolnak a külföldi befektetők, a kiszámíthatóság és az, hogy egy jól átlátható adórendszer, amiben nem különadók és folyamatosan újonnan újonnan hozott különadók rendszerrel fogja meghatározni azt, hogy mennyi marad éppen az adott vállalkozásnak.

[00:39:05]Akkor hogyha ezt a kérdést a másik oldalról nézzük meg és edukációról van szó, akkor végülis nagyon gyorsan eljutunk oda, hogy a lakossági fejlődésnek egy kulcsa az, hogy el tudjuk-e hitetni, hogy megéri az ingatlanra energiahatékonysági szempontból is költeni.

[00:39:20]Ehhez nyilván kell állami ösztönző, támogatás, települési segítség, mindenféle segítséghez lehet látni Európában.

[00:39:30]De tudunk-e arra konkrét bármiféle konkrétumot mondani, hogy jelenleg például Magyarországon egy átlag családi háznak mondjuk 2400 kW az éves villamosenergia fogyasztásön 1000, 1300 1500 köbm földgázt fogyaszt el.

[00:39:44]Nyilván ettől vannak sokkal durvábbak, meg vannak sok, de hogy hová kell eljutni?

[00:39:52]Tehát hogy mi a mai normális?

[00:39:52]Hogyha ez magas, akkor hová kell eljutni?

[00:39:55]A feléig kell eljutni a kétharmadáig.

[00:39:57]25% már elég.

[00:40:00]Ez ez meg ugyanúgy számításokról szól a lakosság oldalára.

[00:40:03]És ebben van-e bármiféle irányzék, célpont, célállomás vagy kitűzött zászló, amit ami amit lehet követni?

[00:40:12]Most nem látom ezt a zászlót, de remélem, hogy az újonnan elkészülő energiastratégiában lesz ilyen, mert amit mondtál, az egy nagyon lényeges dolog azzal együtt, hogy azért nem érdemes azt mondani, hogy 50% vagy 25% vagy 35, mert ez attól függ, hogy milyen típusú lakóépületet mennyire lehet helyre hozni.

[00:40:28]De az igenis, amit az előbb említettél, hogy mondjuk odafigyeljenek az emberek a saját fogyasztásukra.

[00:40:36]Ö és az első, amit a fogyasztás esetében meg tud tenni, az amit saját hatáskörben meg tud tenni, hogy ne úgy tehát változzanak meg a szokások, a villamosenergiafelhasználási szokás.

[00:40:48]Nem véletlen, hogy a miniszterelnök ugye három héttel ezelőtt arra kérte a lakosságot, hogy akkor legalább a délután 5 óra és este 10 között mérsékeljék már az ilyen jellegű energiafelhasználást.

[00:40:59]Ami persze nagyon szépen hangzott, az én információim szerint azért az a 700 MW-nyi megtakarítás alapvetően a cégől jött felajánlásból, és nem a és nem a lakosságtól, mer a lakosság az milyen?

[00:41:14]Főleg, ha nem nagyon érti ennek a dolgát, és nem nagyon látja, nem szembesül azzal, hogy most tényleg az ő fogyasztása milyen vagy se.

[00:41:20]ö hogy hogyha szembesíteni tudnánk a lakosságot azzal, hogy hogy például most most délután mit tudom én, hány óra van, nemsoká lemegy a nap.

[00:41:31]Hogyha lemegy a nap, akkor hirtelen meg fog emelkedni a villamosenergiaáram, miközben a lakosság ugyanúgy 5 Ft-ért kapja kilwóránként, nem fogja érzékelni, kicsit nem is fogja érdekelni, mert azt mondja, hogy hát mit érdekel engem, hát lássál el engem energiával.

[00:41:44]Igen ám, de hogy mégis csak van a szembesítésnek egy nagyon erős hatása.

[00:41:49]Ugye erre szoktam példaként mondani a lakóterületeken egyre több helyen lévő trafipaxot, amelyik nem büntet, csak mutatja a sebességet.

[00:41:57]Már önmagában a szembesítés arra arra késztet embereket, hogy egy picit visszaveszi a a gáz, és akkor ha 50-nel lehet menni, akkor nem szeretem, hogy villog pirosan, akkor én lemegyek 50 alá.

[00:42:08]Pedig nem fog kapni érte büntetést.

[00:42:16]erősítjük az edukáljuk őket okérek igazatok van te akkor is 5tér fogod kapni kilwóráját hogyha este fölmegy éppen 3-400€ felé ami egy őrült nagy árat jelent megavatóánként de vett tudomásul hogyha fölmegy akkor az azt jelenti, hogy az a kompenzáció amit nekünk ezért cserébe fizetni kell Az az mondjuk 20 milliárd Ft.

[00:42:41]20 milliárd Ftból fel lehet építeni nem tudom hány iskolát, orvosi rendelőt, rendbe lehet hozni két-három kórházat, hogy hogyha valamilyen hasonló szembesítéssel találkoznának az emberek, jobban megfontolnák a dolgot.

[00:42:55]Tehát itt megint az edukáció jön, meg az, hogy akkor oda figyelünk vagy nem figyelünk oda.

[00:43:01]Okosmérő, nem véletlen kezdtette is el ezzel.

[00:43:03]Az okosmérőnek nem az a lényege önmagában az, hogy jaj, de szép grafikonokat fog ez nekem rajzolni.

[00:43:08]Az is, igen, hanem az is például, hogy az okos mérő az meg fogja tudni mutatni, hogy valaki hazamegy, hát én még be se kapcsoltam se villanytűzhelyet, se mosógépet, se semmit, és mégis van egy alapfogyasztásom.

[00:43:23]Na mi okozza?

[00:43:23]És akkor jön, hogy hűtő, hűtő alapfogyasztásánál megnézi, hogy ez a hűtő vajon annyit fogyaszt alapba, amennyit a korszerű-e nem korszerű, és akkor megint az oda figyelés jön.

[00:43:38]Ugyanakkor az tagadhatatlan, és emellett nem szabad nekünk elmenni, hogy a magyar lakosság pénzügyi lehetőségei nem igazán teszik azt lehetővé, hogy például most csak úgy bárki kicserélje a műanyag nyírázárókra, korszerű nyírázárókra az összes ablakot.

[00:43:54]Nincs ennyi pénze.

[00:43:54]Az meg pláne nem, hogy körbszigetelje a házat.

[00:43:57]Nincs ennyi pénze.

[00:43:57]Most erre mit mondott az előző kormányzat?

[00:44:00]Ó, mi hirdetünk majd fantasztikus nagy pályázatokat.

[00:44:05]elfogyó keretek.

[00:44:07]Így van.

[00:44:07]Még még rövidebb idő alatt elfogyó kereteket, amihez pont az nem fért hozzá, aki a leginkább rászorult volna erre.

[00:44:14]Ja, de erre például megoldás lehetne az, hogy az, amiről beszélünk, vagy az amit említettél, hogy szembesíteni, ez a szembesítés, ez azért mégis csak úgy működik jól én szerintem Magyarországon, hogy megoldást kínálni arra, tehát hogy az állam ebben a történetben be felvállalja azt a szerepet, hogy igenis kínál megoldásokat.

[00:44:34]Tehát azt mondja, hogy hogy akkor tegyél be akkumulátort a háztartásba, és akkor fogod látni, hogy akkor ha te akkumulátort szerez be, akkor vállalod azt, hogy akkor este a főműsor időben, amikor nagyon drága az áram, februártól novemberig és a napelemek túltermelnek napközben, akkor te ott csökkentett fogyasztásra fogsz állni.

[00:44:55]Ezt az egész rendszert, hogyha készen tudja kínálni egy állam, egy szolgáltató, akkor sokkal könnyebben átmegy.

[00:45:01]Én azt érzem, hogy egy kicsit mintha ez a gap, ami a lakossági tudatosság és az elvárás között lenne, ez sokszor áthidalhatatlan.

[00:45:07]Pont azért, mert ne nin nem nincs tudatában annak, hogy milyen lehetőségei vannak, vagy hogy az mennyibe kerülne.

[00:45:15]Nem is a nem még csak nem is mindig a tudatában, még ha tudatában is van, nincsen kényszerítő erő.

[00:45:19]Bocsánat, hogy ezt mondom, mert inkább azt mondanám, hogy motiváló erő legyen benne.

[00:45:23]Tehát hogyha most mondok egy egyszerű példát, és akkor egy picit szakadjunk eh az 5 Ftot, de az lesz a példa, hogyha mondjuk azt mondta volna a Magyar Péter, és mondjuk mindenütt lenne okos mérés, tehát mindenkit egyedileg látnánk, hogy hogy fogyaszt a mostani, tehát a délután 5 óra és este 10 óra közötti fogyasztás ára 45 Ft.

[00:45:42]Viszont a napközben, amikor túrtermelésünk van napelemből, akkor meg nem 5 Ft, hanem mondjuk 350.

[00:45:54]Odafigyeltek volna az emberek?

[00:45:54]Na ná.

[00:45:58]Azaz hol tudjuk megint megfogni az embereket a zsebüknél?

[00:46:00]Ez az első.

[00:46:00]Aztán már amikor ez kialakul, akkor hidd el nekem, hogy tudatosabbá válik.

[00:46:05]Ez pont olyan, mint a biztonsági övnek a bekötése, vagy annak a használata.

[00:46:09]Én én emlékszem rá, még most is látok olyanokat, akik inkább költenek arra pénzt, hogy hogyan ne kelljen a csipogó hangot hallani, a biztonsági övet vakon bedugni.

[00:46:23]Én meg ott tartok már.

[00:46:23]És annyira megszoktam, hogy már időnként azon kapom magam, hogy bent a garázsból, mikor előre állok a kapuig, bekapcsoltam v Ja, mondom, bekapcsoltam, nem kellett volna.

[00:46:34]De mert hogy várjon rutinszerűvé, hogyha az embereket egy egyfajta ilyen dinamikus árazással rá tudjuk venni arra, hogy odafigyeljenek a fogyasztásukra, egy idő után már nem is vagy nem annyira kell őket rávenni erre.

[00:46:48]Persze oda fognak rá figyelni az emberek, amikor 2022 augusztus 1jétől megváltozott a rezsicsökkentés csökkentésével ugye be lett húzva a határ kedvezménye szinten.

[00:46:57]Mi lett az eredménye?

[00:47:00]megtalálták a termosztátot, odafigyeltek arra, hogy hogy fogyassztanak villamosenergiát, hogy mikor mosnak, hogy mondjuk a akkor kezdtek el például energiatakarékos eszközöket vásárolni.

[00:47:13]Azt el tudom képzelni, hogy az államnak sokkal nagyobb szerepe lenne mondjuk egy olyanban, hogy azt mondja, hogy én, mint magyar állam, most ugye elmondta a miniszterelnök is, ez az elmúlt időszak, hogy 50 milliárd Ftba került, ugye?

[00:47:23]Ö ezt az 50 milliárd Ftot, hogyha én arra használtam volna már korábban, hogy az embereknek segítek például energiatakarékos eszközökre akciókkal cserélni a a saját otthonhasználatos eszközejüket a szigetelésbe, a nyílászárócserébe, a födém szigetelésbe, a mit tudom én, a más típusú fűtési eszköz bevezetésébe.

[00:47:48]És az onnantól kezdve ráadásul, ha arra költöm az 50 milliárdot, az nem tűnik el, ugyanis annak hosszútávú hatása van.

[00:47:56]A most elköltött 50 milliárdnak nincsen hosszútávú hatása.

[00:47:58]Ki kell fizetni, mert többe került nekünk az import, mint az, hogy hogy mondjuk a saját paksunk termelni legyen képes.

[00:48:07]Meddig várjunk arra, hogy mi történik?

[00:48:09]Meddig ideálisebb várni év végéig?

[00:48:09]Ugye a kormány részéről, a minisztérium részéről az hangzott el, hogy évvégéig megpróbálják a stratégiát megvalósítani.

[00:48:18]Ennek a végrehajtása 2030.

[00:48:20]Tehát addigra már látni kell, hogy például az reális céle, hogy Hollandiában, hogyha te egy lakossági fogyasztó vagy és elégedetlen vagy az ottani villanyszámláddal, akkor a villamoson a munkahelyre menet három perc alatt átszerződsz egy másik szolgáltató.

[00:48:35]Ehhez kell a te tudásod, kell az applikáció, kell a kínálat, de ebbe az irányba kell elmozdulnunk.

[00:48:39]Hogy lássuk azt, hogy Magyarország ebbe az irányba mozdul el, mennyi időnk van?

[00:48:43]Ö hát az a baj, hogy már túl vagyunk rajta, hogy mennyi időnk lett volna optimális, de én azt gondolom, hogy 2030-ra mindenképpen látszódnia kell.

[00:48:53]ö egyrészt egyrészt tudatosságban, abban, hogy hogyan állnak hozzá, abban, hogy hogy például egy ilyen dinamikus árazás kialakításánál, vagy mondjuk a egy újabb sávrendszer vagy több sávból álló rezsicsökkentési rendszernek a kidolgozásában, amiből lesznek fogyasztók, amik igenis essenek ki és fizessék a a piaci árat, mert ők megengedhetik maguk, azt se tudják, hogy mennyit fogyasszanak, annyi pénzük van.

[00:49:20]az alsó szín meg mondjuk kapjon akár még több kedvezményt, ahol mint amihez, vagy vagy ingyen jusson hozzá egy bizonyos minimális mennyiséghez.

[00:49:27]Ezeken lehet vitatkozni, induljon el erről a beszélgetés.

[00:49:30]Az, hogy elinduljon a beszélgetés, kell egy stratégia, hogy honnan hova akarunk eljutni.

[00:49:34]És ahogy te is mondtad, a kormányzat azt ígéri, hogy évvégére lesz egy új energiastratégia.

[00:49:42]Ö nagyon sokat mondó a jövő héten, nem talán három hét múlva lesz egy konferencia, ahol a miniszter fog tartani.

[00:49:48]Ö szerintem előremutatóan meg fogunk tudni egy csomó dolgot arról, hogy mit is akarnak megcsinálni.

[00:49:52]De ami nagyon lényeges, és még eddig nem, vagy nem igazán hallottam róla, bár mostanában többen kezdenek erről beszélni, az a fajta a tudatossághoz meg az okosmérőkhöz okosfogyasztók kellenek.

[00:50:07]Az okos fogyasztókat oktatni kell, az nem terem.

[00:50:11]Tehát én én ez az én örökvessző paripám meg kell mondani az embereknek, hogy mi hogy működik.

[00:50:16]Én még egyelőre azt látom, hogy az okos mérőknél például az van, hogy egy borzasztó nagy ellenkezés van, mert akkor többet fogunk fizetni.

[00:50:25]Mertogy vannak ugye ezek a régi tárcsás villanyórák valljuk be, azok elfáradnak egy idő után, tehát azok nem mértek jól.

[00:50:34]És lehet, hogy valóban többet fognak fizetni, mint eddig, de ez azért van, mert a valós értéket fognak fizetni.

[00:50:38]Nem azért, mert valaki azt nagyon messziről valami nem tudom én, a nagy testvér az éppen bele fog nyúlni.

[00:50:45]De ha már ott van az okos mérés, az a az egy dolog, hogy a szolgáltató látja, hogy én hogy fogyasztok.

[00:50:53]A másik, hogy én is látom, hogy hogy fogy láthatom, hogy hogy fogyasztok.

[00:50:57]figyeljen meg naponta, heti bontásba, havi bontás, akár éves bontásba, nézze meg, hogy milyen fogyasztási szokásai vannak.

[00:51:02]Ha eljutunk oda, hogy a szolgáltató is pontosabb képet kap akár városrészek fogyasztásáról, akár egyedi fogyasztásokról, el fogunk jutni oda, hogy egyedileg szabott csomagokat fog ajánlani, mert azt mondjuk mobiltelefon ismerjük például mobiltelefon.

[00:51:21]Ez a legjobb példa erre.

[00:51:21]Látták, hogy az idősebbek azok nem SMS-eznek, nem látják jól satöbbi, a fiatalok meg inkább SMS-eznek, akkor ilyen meg olyan csomagot alakítok ki.

[00:51:29]Ugyanígy lesz majd, hogy a hogyha valahol nagyon sok nyugdíjas van.

[00:51:34]A nyugdíjasok egészen más villamosenergia meg földgázenergiafogyasztással rendelkeznek.

[00:51:40]A dinamikája más, mint annak, aki reggel elmegy dolgozni, este meg hazajött.

[00:51:44]Akkor a csomagot hozzá tudom igazítani ehhez.

[00:51:46]Ö, tehát az okosmérésnek szolgáltatói oldalról is, fogyasztói oldalról is van hatása, és összességében, mivel odafigyelés keletkezik, ezért végeredményben azt okozza, hogy az ország energiafelhasználása tudatosabbá válik.

[00:52:02]Ez nem feltétlen jele bár így, hogy csökken a népesség, nagy valószínűséggel így lesz, de nem feltétlenül azt jelenti, hogy az ország energiafogyasztása az ugye nagyon hirtelen észrevehetően csökken.

[00:52:14]Bár én azt gondolom, hogy csak amit te említettél, hogy például szigeteléssel, például nyílászárókkal a klasszikus és nagyon sokat emlegetett kádálkockáknál 30-45% közötti megtakarítást lehet elérni.

[00:52:28]Most gondolj bele, hogy az összes, most tudom, persze ez egy ideológia meg ez egy ilyen mese, de milyen jó lenne, hogy egyik miattól a másikra az összes kádálkocka szigetelve lenne.

[00:52:40]Ez 900000 ház.

[00:52:41]És aug és akkor most gondolj bele, hogy hogy mondjuk 500000 vagy 900000, mondjuk abból meg lehet csinálni 500000, 500000 háznál lecsökkented a fogyasztást 35%-a, mondjuk legyen egy ilyen átlagos érték, akkor a magyar földgázfogyasztás, ugye amelyik azért egy dinamikus eleme a primär energiafelhasználásból a fűtésnek, az hirtelen nem 8,sés fél milliárd lesz, hanem le fog csökkeni mondjuk 7,s félre.

[00:53:07]A lakossági fogyasztáshoz meg le fog csökkenni a mostani 3,sés fél milliárdról le fog csökkenni mondjuk mondjuk két és félre vagy 2,8-ra és ugyan nem gondolnak bele az emberek de ez mihez segít minket erősebb lesz a szuverenitásom nem leszek annyira kiszolgáltatva egy eladónak egyébként is arra kell törekedni hogy sok eladóval legyen mindenféle kapcsolatom mer ugye a szuverenitásnak nem a nem az a lényeg tehát nem a vezeték az hogy a vezetékben van egy kapacitás Az nagyon szép dolog.

[00:53:40]Az is, hogyha erről beszéljünk, az is szép dolog.

[00:53:41]Az körülbelül olyan, mint arról beszélni, hogy hány megawnyi beépített napelemkapacitáson.

[00:53:44]Pontosan tudjuk, hogy azt a 8600 MW-ot soha az életben nem tudja leadni ez az összes napelem, mert másképp állnak, más a fogyasztás, máshogy kell föl a nap.

[00:53:55]Ugyanígy igaz ezeknél a vezetékeknél is.

[00:53:58]A vezeték az önmagában, az infrastruktúra megerősítése az egy fontos dolog, alap dolog, de a szuverenitást a választás szabadsága adja, hogy én nem vagyok kiszolgáltatva ennek, hogy mert nem engedem, hogy hogy csak ő vagy mondjuk bármi probléma történik, mert ő megtámadja a szomszéd országot, és emiatt szankciókat vezetnek be ellen, akkor ne álljak már itt, hogy helló emberek, hát hát akkor én nem fogok a véres diktátortól venni.

[00:54:21]azt mondom, jó, akkor van van máshol.

[00:54:23]Tehát a a vezeték az valójában a választás szabadságát adja meg.

[00:54:28]Egy jó infrastruktúra, egy jó endszer kiépítése a választás szabadságát, a döntés szabadságát adja meg.

[00:54:38]Ha azt akarjuk, hogy szuverének legyünk, akkor legyen szuverén maga a fogyasztó, és ne csak önmagában az ország.

[00:54:47]Jó, akkor sok okos fogyasztót, szverén energetikát kívánunk.

[00:54:50]Köszönjük a figyelmet.

[00:54:53]Ez volt a HVG közös költség podcastje.

[00:54:57]Ha tetszett, lájkoljátok és iratkozzatok fel a HVG YouTube csatornájára.

[00:55:01]Sziasztok!

[00:55:03]Váltsuk együtt valóról az ígéretes pénzügyi terveket.

[00:55:05]A műsor támogatója Rizenbank a HVG gazdasági podcastek stratégiai partnere.