HVG Videó 34:00

Nagy Zsolt - Eljött-e a populisták kora? | EUfória

német politikaafdszélsőjobboldalorosz befolyáseurópai politikagazdaságközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Nagy Zsolt - Eljött-e a populisták kora? | EUfória
tl;dr
  • A HVG–Eurológus EUfória adásában Folk György és Nagy Zsolt politológus a német tartományi választást, a szélsőjobb erősödését és az orosz befolyást elemzi.
  • Az AfD a legkisebb tartományban (2,2 millió lakos) közel relatív többséget szerzett (~44%, 39 mandátum); Merz az egyik legnépszerűtlenebb kancellár (18%).
  • Nincs egységes európai trend; a populisták a legegyszerűbb válaszokat adják, a radikális jobboldal a globalizáció veszteseit célozza, az SPD Európa-szerte gyenge.
  • Német tűzfal vs. holland koalíció: a kizárás mellett a centrum balja és jobbja fogy; Wildersszel szövetségben a radikális ígéreteket kiüresítő jobboldal végül bukott.
  • Az EP-ben a Néppárt 16, a szocialisták 20 helyet vesztettek, a Patrióták 13-at nyertek, de a hagyományos koalíció még mindig 400+ a 720-ból.
  • Orbán elszigetelt: Babiš bírálta, hogy tönkretette a közép-európai politikát, és üdvözötte Magyar Pétert; a „patrióta koalíció" alkonyul, az RN és az AfD rivalizál.
  • Meloni pragmatizmusa sikersztori: a második világháború óta leghosszabban regnáló olasz kormány, migrációs kulcshelyzetben; Salvini és Wilders radikalizmusuk miatt kisodródtak.

„Meloni belátta, hogy milyen kompromisszumokra van szükség. Ő életképesnek tűnik ezen a ponton." – Nagy Zsolt

  • Az AfD, az FPÖ, a Le Pen-párt és Salvini bizonyítottan orosz pénzt kap; a jogrendszer nem tud lépést tartani — Batman/Joker-példa a liberális demokrácia késéséről.
  • Három további német tartományi választás következik — Berlinben már második-harmadik az AfD; hétvégén svéd választás, ezt későbbi adásban tárgyalják.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A HVG és az Eurológus közös podcastja, az EUfória ezen adásában a műsorvezető, Folk György (az Eurológus alapítója) és a vendég, Nagy Zsolt politológus (Democratic Society) a német tartományi választás eredményét és annak európai tanulságait, a szélsőjobboldali és populisták erősödését, valamint az orosz befolyás kérdését tárgyalják.

A német tartományi választás: miért fontos?

  • A vendég szerint fontos tisztázni: tartományokról (Länder) van szó, amelyek az USA államaihoz hasonló jogkörökkel rendelkeznek. A mostani választás a legkisebb tartományban volt, mindössze kb. 2,2 millió lakossal (kb. a budapesti agglomeráció nagysága).
  • Az AfD itt közel relatív többséget szerzett: a szavazatok kb. 44%-a, 39 mandátum (42 kellene az abszolút többséghez). Ez azért is kiemelkedő, mert az arányos választási rendszer miatt nehéz ekkora eredményt elérni.
  • A nyitott kérdés: kik és hogyan fognak kormányozni a tartományban. Ez a szövetségi politikára is visszahat – a kancellár, Merz az egyik legnépszerűtlenebb kancellár a német történelem során, a választások előtt is csak kb. 18%-os támogatottsággal.

„Problémák már előtte voltak, és ez csak inkább a tünete, mert az egyik legnépszerűtlenebb kancellár… egész német fennállás óta… 18%-on támogatták már a választások előtt." – Nagy Zsolt *

  • Merz egy reformfolyamatot kezdett, amely gazdasági fellendülést ígér; a rákövetkező hónapok azt döntik el, hogy a kereszténydemokraták fenntartják-e ezt a programot, vagy másik kancellárral más irányba indulnak. A szövetségi választás csak 2029-ben lesz, de addig több tartományi választás is következik, főleg kelet-német tartományokban.

Kit erősít az eredmény?

  • Az AfD elsősorban keleten erős, de országosan is főleg a CDU rovására növekszik. A nyugati tartományokban akár második hely is jó eredmény lenne a párt számára, ami a folyamatos erősödést mutatná.
  • A CDU 24 évig adta a tartomány miniszterelnökét; a vendég felhívja a figyelmet, hogy ez a minta nem unikális: Hollandiában Rutte 17 év után távozott, Magyarországon pedig Orbán Viktor távozása – „és akkor a párhuzam az már Magyar Péterrel áll meg". Szerinte tehát nem lehet egységes, Európára általánosítható tendenciát levonni („előretör a jobb oldal" vs. „visszaszorul"), mert országonként nagyon eltérő a helyzet: Ausztriában erős az FPÖ, de Spanyolországban a Vox gyenge, Hollandiában a radikális jobboldal visszaesett, Svédországban kormányon van, Magyarországon pedig centrumpárt került hatalomra.

A populizmus csábereje és a mainstream kudarca

  • A populisták minden kérdésre a legegyszerűbb, legtöbbek által kívánt választ adják.
  • A szociáldemokraták Európa-szerte rosszul állnak; Németországban az SPD tartományi szinten a zöldek szintjére esett vissza. A szélsőbal viszont részben profitál: a BSW négy mandátumot szerzett, de ezt a Die Linke-től vette el, így a szélsőbal összességében ugyanott maradt.
  • A radikális jobboldal leginkább a globalizáció veszteseire, a kiszorulófélben lévő munkásosztályi rétegekre céloz, ezzel a baloldaltól és a gazdaságilag liberális jobboldaltól is szavazókat tud elvenni. Érdekesség, hogy sok átfedés van: a radikális jobboldal kis államot akar – de a saját ízlése szerint (pl. szabad iskolaválasztás, otthoni tanulás megengedése). Az AfD programja szerint aki iskolába jár, kevesebbet tanulna a holokausztról, helyette inkább Bismarckról.
  • A mainstream konzervatívok ráadásul részben átveszik a populista retorikát – éppen olyan problémák mentén, amelyek megoldása a saját kezükben volt évekig.

„Sok évet elvesztegettek ezek a pártok… teltek múltak az évek, aztán majd valahogy jobb lesz a dolog, és aztán a dolog nem lett jobb, és most ennek isszák meg a levét." – Nagy Zsolt *

Tűzfal vs. koalíció: Németország és Hollandia tanulságai

  • Németországban erős volt a „tűzfal" (Brandmauer): a mainstream pártok kizárták az AfD-t – nem kapott párttámogatást, állami alapítványi javaslatot, napirenden próbálták kizárni. Ennek eredménye: a centrum balja és jobbja egymáshoz közeledett, ami nem sikerült, így mindketten fogynak.
  • Hollandia ellenpélda: a jobboldal koalícióra lépett Wilders PVV-jével. A liberális jobboldal bevette őket, de igyekezett kiüresíteni a radikális ígéreteket; Wilders tehetetlennek tűnt, asztalt csapkodott, új választást akart – és bukott. A koalíció kb. másfél évig állt fenn.

Az Európai Parlament képe (Europe Elects alapján)

  • A vendég ajánlja a europeelects.eu oldalt, amely az országos közvéleménykutatások átlagaiból előrejelezi az EP-helyek eloszlását – a 2019-es és 2024-es választásokat jól előre jelezte.
  • A legfrissebb (nyári) adatok szerint a Néppárt 16, a szocialisták 20 helyet bukták 2024-hez képest; a Patrióták (szélsőjobb) frakció 13 hellyel bővült az elmúlt két évben, a baloldali frakció 18 hellyel.
  • Ugyanakkor a hagyományos koalíció (Néppárt, szocdemek, liberálisok, zöldek) még mindig több mint 400 képviselőt ad a 720-ból – tehát a változások lassúak. A radikális jobboldal előretörése egy-egy országban válhat igazán meghatározóvá, főleg az Európai Tanácsban.

Orbán, Babiš és a „patrióta" közép-európai szövetség

  • A vendégek említik, hogy egy friss közép-európai fórumon Babiš – Orbán állítólagos szövetségese – bírálta, hogy Orbán mennyire elrontotta a közép-európai politikát, és üdvözölte Magyar Pétert, aki elvileg Orbán ellenfele.
  • Ebből az következik, hogy Orbánnak még annyi mozgástere sincs a régióban, mint amennyiről „hallucinál" – jelenleg főleg a külpolitikában van elszigetelve, és „fontosabb gondjai is vannak belpolitikában".
  • Orbán láthatóan örült a német választás eredményének, de ez az az utca, amibe már beleszaladt egyszer: aki az AfD-hez közeledik, a Le Pen-féle franciákkal nem lehet jó barát, mert ők ki nem állhatják az AfD-t. A „patrióta koalíció" alkonyulata: a két legerősebb állam radikális jobboldali pártja (RN és AfD) rivalizál, parlamenti frakcióban sem tudnak együtt működni.
  • Jövőre a francia elnökválasztás lesz a következő mérföldkő; a Le Pen-párt persze sokat „finomodott" az öreg Le Penhez képest.

Meloni mint a radikális jobboldal sikersztori?

  • Olaszországban átlag kb. másfél évente dőlnek a kormányok, Meloni azonban mostanra a második világháború óta leghosszabban regnáló kormányt vezette (megelőzve Berlusconi rekordját).
  • Nagy Zsolt szerint a „populista" kategória helyett inkább az exkluzív–inkluzív felosztást használja (mennyire épül a politika kizárásra vagy beengedésre).
  • Meloni a radikális jobboldalról jött, de stabilan, külpolitikailag nyitva (USA felé is) kormányoz, és a migráció kérdésében geopolitikai kulcshelyzetben van: Olaszország, Görögország és a harmadik ilyen ország döntései határozzák meg, mit tehet észak-Európa. A nyári ceutai/közel-keleti migrációs roham (kb. 70 000 ember) felpezsdítette a brüsszeli migrációs vitát.
  • A tanulság a pragmatizmus: Salvini, aki radikális maradt, kisodródott (megmaradt miniszternek, de a pártja támogatottsága lecsökkent); Wildersnek ugyanez volt a problémája. Meloni belátta, milyen kompromisszumok kellenek – egyelőre életképesnek tűnik.

„Meloni belátta, hogy milyen kompromisszumokra van szükség. Ő életképesnek tűnik ezen a ponton." – Nagy Zsolt *

  • A vendég szerint Meloni annyira „finomodott", hogy a kategorizálása már inkább a mainstream felé csúszott; Orbán is eredetileg középről „táncolt kifelé", ma már inkább a másik oldalon, az EU rendszereivel szembeni hozzáállásban „szívesen rohasztaná belülről" a rendszert.

Orosz kapcsolatok és finanszírozás

  • Közös vonás az AfD, az FPÖ, a Le Pen-párt és Salvini között, hogy „egy orosz tolmásra mindig szükségük van" – mind a négy párt kapcsolatban áll orosz hatalmi erőkkel, és bizonyítottan pénzt is kapnak onnan. Ezen felül az orosz propaganda erősen jelen van a közösségi médiában.
  • Éles különbség van azonban Meloni (és a meloni–Liz Truss-típusú csoportosulás) oroszellenes álláspontja, illetve az AfD/Le Pen-vonal között: az AfD programja az Ukrajna-keresést és kevesebb fegyverszállítmányt hirdet, és a „legegyszerűbb" válasz az orosz gáz – ami viszont párszáz év/megyei előrejelzés szerint hamar meg fog akadni a kitermelés szempontjából, és a képvonalak újraépítése is kérdéses.
  • A Schröder-jelenségre is kitérnek: a szélsőjobb nemcsak szavazókat vesz el a mainstreamtől, hanem toppolitikusokat is.
  • Az orosz célkitűzés a hívószavak terjesztése, amely gyűlöletet és elégedetlenséget gerjeszt – ez mérhető, százalékos eredményt hoz számukra. Európa jogszabályokkal próbál védekezni, de „a fiatal leningrádi mérnökök majd feltalálnak valamit az ellen".
  • A beszélgetés felveti az abszurdnak tűnő helyzetet: öt éve zajlik a háború, közel 23 szankciós csomagnál tartunk, mégis pártok orosz finanszírozását hagyjuk. A válasz: ez a jogállamiság és a liberális demokrácia sajátossága – egy kifinomult Batman/Joker-példával illusztrálva: a gonoszok mindig új kiskaput találnak, a jogrendszernek pedig utol kell érnie őket, és az időbeli eltérés állandó.

„A jelenlegi jogrendszerünk és az egész liberális demokrácia 100 évvel ezelőtt keletkezett… most pedig napok alatt történnek olyan dolgok, amikre nagyon nehéz reagálni egy ilyen rendszerrel." – Nagy Zsolt *

  • A 27 tagállami akarat összehangolása nehéz, és mindig lesz ellenző (Bulgária, Szlovákia valószínű; az új magyar kormány is keresztbe tehet Ukrajna-kérdésekben). A tagállami vezetők elsősorban hazai választási érdekeik szerint beszélnek: „ő otthon akar választást nyerni, nem itt Brüsszelben".

A szélsőbal és a kelet–nyugat különbség

  • A mainstream „tökelenkedése" a szélsőbalat is erősítheti, és a szélsőbalnak vannak országokban erőszakhoz kötődő hagyományai is (különösen Németországban).
  • Kelet–Nyugat megosztottság: Közép-Európában az 50 éves kommunizmus „kiüresítette" a szélsőbalt, Nyugat-Európában ez elmaradt, ezért ott erősek a szélsőbalos csoportosulások.
  • Görög példa: a Szírizáta SZIRIZA hatalomra kerülve pár éven belül eszkalálta a görög válságot, majd azóta 10–15 éve a centrumjobb tud viszonylag sikeresen kormányozni – ráadásul Görögországban eleve gyakori a kormánycsere.

Kilátások: következő német választások

  • Még három tartományi választás következik: egy nyugati tartomány, Nyugat-Berlin és Berlin. Előrejelzésük: az AfD erősödik, de áttörés valószínűleg nem lesz a következő kettőben – Berlinben viszont már második-harmadik helyre mérik őket, ami egy multikulturális várostól meglepő.
  • A mélyprobléma: a gazdasági hanyatlás és a „kulturális megfeneklés" érzése, ami 10 éve látszik, az AfD felemelkedése óta.
  • A centrum pártok dilemmája: ha összefognak, egymást gyengítik és megkülönböztethetetlenné válnak; ha külön lépnek, nehéz kormányozniuk. Az AfD nevető harmadikként azt mondhatja: nála jobb lesz – „egy új jobb, mint a régi kettőnek az összeadása".
  • Az AfD oktatási reformjaival a német identitás gyökerét akarja megváltoztatni: „végre zárjuk le a 20. századot a nácizmussal, mindennel együtt, és legyünk újra büszkék".
  • Sok választó nem átszavazott, hanem otthon maradt; a CDU kb. 30%-ot bukott, „az AfD felezte meg őt ebben a tartományi választásban".
  • A magyar párhuzam: a gazdasági helyzet, a német ipar (Volkswagen, Audi, Bosch) állapota sok emberen a bőrén érződik, így nő a protestszavazók tábora, akik akár szélsőjobboldali pártot is megfognak szavazni, mert „elég volt belőletek".

Zárás

  • Hétvégén Svédországban van választás: a baloldal vezet a kutatásokban, de nem biztos, hogy baloldali kormány lesz – ezt egy későbbi adásban tervezik kifejezetten tárgyalni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Szikmuntéknak" – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg egy tartomány/tartományi főváros (a holokausztos oktatási reform említése kapcsán), a pontos alak nem rekonstruálható biztonsággal.
  • „az LFD", „a főkérdés az, hogy Merc" – ASR-torzítás: AfD, illetve Merz, a pontos környezet egyes helyen zavaros.
  • „a ceutai roham… 70000 ember vagy mennyi átjött" – a pontos esemény és szám nem egyértelműen azonosítható.
  • „Kazinskiék" – a szövegkörnyezet (Meloni oroszellenes vonala) alapján valószínűleg egy olasz/francia párt vagy vezető nevének torzulása, pontos alak nem állapítható meg.
  • „Oroszország. Év szokott lenni az átlag" – értelmezhetetlen töredék, az olasz kormányzati átlagos időtartamról szóló résznél.
  • „a bolgárok bolgárok szavaznának ellene… a szobákokra is" – valószínűleg országnevek torzulásai, pontos alakjuk bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:05]Sziasztok!

[00:00:05]Ez az eufória Brüsszelből, az Európai Parlament harmadik emeletéről.

[00:00:10]Ahogy már megszokhattátok ezt a felállást, az Eufória uniós ügyekkel, témákkal, európai folyamatokkal foglalkozik.

[00:00:18]Igyekszünk amennyire lehet könnyedén, de legfőképpen érthetően elmondani azt, amit akarunk.

[00:00:22]Arra kérlek benneteket, hogy kövessétek be a különböző felületeken a a műsort, illetve a HVG-t, hiszen az Eufória a HVG és az Eurológus közös podcastja.

[00:00:32]A mostani adásban egy olyan téma lesz, amiről azt hiszem már beszéltünk, de valószínűleg nem lehet megkerülni, és nem lehet úgy csinálni, mintogyha nem lenne velünk jelen ez a ez a helyzet.

[00:00:48]a szélső jobboldal vagy euszkeptikusok vagy populisták tetszés szerint lehet választaninak az erősödése aminek ugye egy példája volt illetve egy azt a kérdést hogy példája volt-e a hétvégi németországi tartományi választás a stúdióban itt van velem ahogy megszokhattátok FK György kollégám az Eurológus alapítója Sziasztok és a műsor vendége Nagy Zsolt a Democratic Society Politika jellemzője.

[00:01:16]Szia Zsolt, köszi, hogy eljöttél.

[00:01:17]Szép köszönöm a meghívást.

[00:01:20]Mindjárt neked is szegezem a nagy kérdést.

[00:01:24]Az, hogy a német választó 2,5%-a most 2,5%-ának a 44%-a úgy döntött, hogy az AFD-re szavaz, amivel az AFD-t egy kiemelten erős párttá tette az egyik tartományba.

[00:01:37]Az egyrészt ugye nagy politikai felfordulást is okozott Németországban, már a kancellárt akarják meneszteni, ugyanakkor mégis csak egy tartományi választásról beszélünk.

[00:01:49]Szóval, hogy miért van ennek ekkora füstje, meg mekkora a lángja?

[00:01:54]Ugye szerintem érdemes tisztábban lenni, hogy itt tartományokról beszélünk, ami egy picit ilyen pejoratív kis jelzőnek tűnik, de ugyanakkor ezek ilyen tagországonként az Amerikai Egyesült Államokhoz hasonló jogkörökkel plusz mínusz rendelkező tagállamokként kell elképzelni őket.

[00:02:08]Ebből valóban a legkisebbről beszélünk.

[00:02:09]Két és fél két 2,2 millióan lakják talán, tehát Budapest agglomerációval lakossága, és ennek ugye közel a fele szavazott jelenleg az AFD-re.

[00:02:19]Ugye a jelenlegi számok szerint relatív többségben vannak.

[00:02:23]39 mandátumot szereztek, 42 kéne ahhoz, hogy abszolút többségben legyenek.

[00:02:28]Ez egy nagy eredmény, mert nagyon arányos a rendszer.

[00:02:31]Ugyanakkor felvető a kérdés, hogy hogyan lesz majd kormányuk.

[00:02:34]És igen, ez német szinten is problémákat okoz.

[00:02:38]Azt viszont hozzá kell tenni, hogy problémák már előtte voltak, és ez csak inkább a tünete, mert az egyik legnépszerőtlenebb kancellár a fen a egész német fennállás óta.

[00:02:46]Szerintem 18%-on támogatták már a választások előtt.

[00:02:51]Valószínűleg ez se tesz neki jót.

[00:02:53]És látszik most, hogy egy válaszúthoz értek, hogy megmaradnak ebben a kormányzati struktúrában, mert cég fönntartják-e a saját reformjaikat?

[00:03:00]Elég erősnek érzik a keresztény demokraták ezt a a programot, amit most fölállítottak, vagy pedig lecserélik és akkor elindulnak egy másik úton, másik kancellárral.

[00:03:11]Egyelőre meg ez nagyon kori lenne megmondani.

[00:03:14]Igen.

[00:03:14]Hát náluk ugye még nem fenyeget az a veszély, hogy mindjárt választások leszek, mert 29-ben lesz választás.

[00:03:18]De hát a azt azt azért ugye tudjuk, hogy az AFD az főleg a keleti területeken erős, de hogyha az egész országot nézzük már, akkor is mondhatjuk, hogy a legerősebb is nyilván a CDU rovására.

[00:03:30]Tehát Mercnek azért volna min elgondolkoznia, de ő csak szomorkodott az eredmény látán.

[00:03:38]De azért azt tegyük hozzá, mert ugye a szövetségi választás csak 29-ben lesz, de most sorra jönnek a tartományi választás, amik közül több szinte az összes kelet-európa kelet-német Landban lesz igen választás ezekkel kap meg Berlinbe is.

[00:04:00]Mit gondolsz ezeknek?

[00:04:00]Milyen előjelet ad ez?

[00:04:03]Most ugye az AD felivélő formában van, ő tudja jutni a vasat.

[00:04:05]neki ez mindenféleképpen jól fog jönni, hogyha második helyre jön be a nyugati tartományokban, az se lesz neki probléma.

[00:04:11]Folyamatos erősödést tud produkálni, ez jó jel számára.

[00:04:13]Viszont itt a főkérdés az, hogy Merc most picit heptikusan, de elkezdett egy reformfolyamatot, ami gazdasági fellendülést ígér.

[00:04:23]Neki ugye ez a programja, hogy ő a stabilitást tudja képviselni, azt szólja akkor egy kiszámítható felívelőpályára kerül Németország.

[00:04:30]Ez ugye jelenleg még egyáltalán nem látszik, még ugye korai is lenne talán, nem egész Európa rossz állapotban van ebből a szempontból.

[00:04:37]A a reformok csak most kezdődtek.

[00:04:39]Ez a kérdés, hogy bíznak-e ezekben a reformokban és hogy ezek mennyire fognak ugye beválni 2029-ig.

[00:04:47]Mennyire tekinthető ilyen értelemben, tehát a politikai pólusoknak meg a politikai irányzatoknak a mozgása mennyiben tekintető, hogy lakuszpírnak Németország?

[00:04:57]Tehát amit most ott látunk, az megjelenik-e máshol is, vagy átterjed?

[00:05:04]Bár nyilván hasonló mintázat van máshol is, tehát máshol is van erős, de talán nem ennyire erős.

[00:05:09]Talán még az osztrákoknál lehet mondani nagyságrendileg ilyen erős az FPU, de ugye hát az mégis csak egy kisebb ország.

[00:05:15]Szóval, hogy mennyire mennyire mutat ez ki Európára?

[00:05:17]Ugye abszolút, de az a kérdés, hogy melyik mintázatról beszélünk, mert hogyha azt mondjuk, hogy a most a radikális jobboldal előretöréséről van szó, akkor igen, lehet mondani az osztrákokat, lesz jövőre egy egy kritikus választás Franciaországban, de Spanyolországban például már nem annyira erősek azért a voxosok még most sem.

[00:05:36]A svédeknél ugye most még kormányon vannak, nem volt egy akkoraerőtörésük.

[00:05:41]Az elmúlt években, Hollandiában visszaestek.

[00:05:42]És hát például láthatjuk Magyarországon is, hogy éppen egy inkább centrumban lévő párt került hatalomra.

[00:05:50]Viszont hogyha azt nézzük, hogyha úgy teszük föl a kérdést, hogy az elmúlt választáson egy olyan pártot szavaztak le ebben a 100 tartományban, amely 24 éven keresztül kormányzat, ugye a keresztény demokraták 24 évig adták a miniszterelnökét a tartománynak, akkor már megint föltejtjük a kérdést, hogy igen, hát azért a Hollandiában Rutte ugye 17 év után ment el pár éve, most Orbán Viktor volt az, aki ebből a szempontból leköszönt, és akkor a párhuzam az már Magyar Péterrel áll meg.

[00:06:16]Tehát, hogy ezek mindig felcserélhetőek és fordíthatóak, nem lehet egy általános tendenciát levonni abból, hogy most éppen előre törne a jobb oldal, vagy éppen visszaszorul.

[00:06:24]Ezek országonként nagyon eltérőek tudnak lenni nagyon sok egyéb tényező alapján.

[00:06:27]Ugye ezek a populista pártoknak a üzenetei azok nem túl bonyolul dolgok.

[00:06:32]Tehát minden kérdésre a legegyszerűbb választ ugye kezdek megadni, amit a legtöbben szeretnének hallani.

[00:06:36]Mennyiben kéne nagyon mélyen magába néznie?

[00:06:44]Mondjuk vegyük egyrészt a keresztény konzervatív hagyományos pártokat, de szerintem vegyük ide a szociáldemokrata pártokat is, mert ők ők azért még többet buknak ezen az egész folyamaton, mint Németországban szörnyen néz ki a az SPD.

[00:06:58]Nem né ott is, meg máshol is szerte Euró különösen ugye most a ha nézed a a tartományonként nézted a a a pollokat borzasztóan borzasztóan állnak.

[00:07:09]Tehát tényleg ezek ezek a radikális jobboldali zö a zöldek szintjére estek le a zöldek előrébb törnek meg a szélső bal a szélső bal nagyon sokat profitál ebből az egészből annyira azért nem tehát hogy ezt most mindenki nézi hogy a BSV az előretölt és a semmiből most lett négy mandátumuk viszont ezt a négy mandátumot ezt a másik szélső baloldali pártól a Del Linkétől szedték el szóval a szél szélbal az ugyanott maradt és ők ők amúgy ennek a veszesei mert A választó szintjén azért nagyon erre a munkásosztálybeli azokra, akik a globalizációnak inkább a vesztesei, inkább kiszorulófélben vannak a jelenlegi gazdasági folyamatokból, ő rájuk megy leginkább a radikális jobboldal, és ezáltal van az, hogy a bal oldalnak is el tudja venni ezt az oldalát, illetve a jobb oldalnak is, főleg a gazdasági liberalizáció szempontjából.

[00:08:02]Ezek amúgy talán érdekesnek tűnnek egyeseknek, de de nagyon sok az átfedés, hogy nagyon kicsi államot szeretnének ezek a radikális jobboldalok, jobboldaliak.

[00:08:11]Kicsi államot, de az legyen nekik megfelelő.

[00:08:15]Tehát, hogy szabadon lehet iskolát választani, lehet otthon tanulni, sokkal megengedőbbek lennének például, hogy csak egy dolgot, hogy mondjak most az AFD programjából, de aki iskolába jár, az sokkal kevesebbet fog tanulni a holokausztról, és helyette inkább Bismákot.

[00:08:29]Ez volt a jelmondatuk most Szikmuntéknak.

[00:08:33]A az egy az megfigyelhető Németországban is talán, hogy hogy egy válasz a mondjuk a konzervatív erők részéről, hogy egy kicsit átvesznek a populista pártok retorikájából.

[00:08:44]Ők maguk is egy kicsit próbálnak radikalizálódni, de hát ugye olyan problémák mentén teszik ezt, amelyeknek a megoldása, vagy a megoldás felé megendő lépések azok az ő kezükben voltak.

[00:08:58]Tehát ezek a pártok kormányon voltak, csak hát ugye teltek múltak az évek, aztán majd valahogy jobb lesz a dolog, és aztán a dolog nem lett jobb, és most ugye ennek iszák meg a levét.

[00:09:08]Tehát én azt látom, hogy sok évet elvesztegettek ezek a pártok.

[00:09:12]Igen, egyrészről főleg Németországban, és ebből a szempontból szerintem például, ahogy még pár kérdéssel ezelőtt mondtad, példaértékű tud lenni Németország, hogy nagyon nagyon erős volt a tűzfal jelenség, vagyis hogy a mainst pártok kizárták ezeket a radikális jobbai pártalak olyan szinten, hogy az AFD nem kapott például párt párt támogatást a az alapítványak.

[00:09:38]semmilyen javaslatát nem fogadták el, napirendesen tűzték, próbálták minél inkább kizárni őket, és ennek az lett az eredménye, hogy a baloldal és a jobboldali centrum inkább egymáshoz próbált közeledni, hogy ők próbálják meg közösen megoldani a dolgokat.

[00:09:51]Ez nem sikerült nekik, és ezáltal kezdenek fogyni és fogyni egyre jobban.

[00:09:54]Most az látszik, hogy vannak más országok, például Hollandia, ahol a jobboldal próbált koalícióra lépni a radikális jobboldallal.

[00:10:05]Ennek pedig az lett az eredménye, hogy a koalíciót, hanem másfél évig, vagy már tudom majdem két évig igen körb másfél évig plusz mínusz ott ugye hosszú a koalíciós tárgyalások, de ott kiüresedettem én hát a radikális jobb oldal és ott konkrétan a szélső jobb mondta azt, hogy jó Wildersék mondták azt, hogy csalódtak a választók a Wildersékbe, akik aztán megpróbáltak keménykedni, megpróbált keménykedni, aztán vége is tett a jobboldali liberális párt egy nagyon jó stratégiát alkalmazott abból a szempontból, hogy bevették őket a koalícióba, de próbálták minél jobban kiüresíteni az ő mondásaikat egészen addig ameddig tűnt annak aki csapkodja az asztalt és akkor föláll hogy hát ő itt nem tud mit csinálni tehetetlennek tűnt új választásokat akart amibe amúgy bukott igen egy nagy azóta megszoktad is a pár még egy párszor igen van nekem egy kedvenc honlapom a europealexeu nem tudom ismeritek-e szintén nagy követője vagyok ajánlom mindenkinek akkor teógus akkor te most ne figyelj hogy ott mindig a aktuális választások vagy közvkutatás alapján megmérik, hogy az Európai Parlament hogy nézne ki, hogyha most lennének a választások.

[00:11:08]És a legutóbbi meg azelőtti választásokon, tehát 24-be 19-ben plusz mínusz néhánnyal eltalálták ezeket a a számokat.

[00:11:18]Tehát én azt mondom, hogy meg lehet bízni benne.

[00:11:20]És itt azt az a legfrissebb, hogy a néppárt az 16 helyet bukott, a szocialisták 20 helyet buktak 24-hez képest.

[00:11:29]És a a patrióták, amelyeknek az áttörése ugye napirenden van, azt tudjuk minden minden negyed évben ők 13mal lettek többen.

[00:11:37]Az elmúlt két évben.

[00:11:41]Lettek többen.

[00:11:41]Igen.

[00:11:43]Lennének többen.

[00:11:43]De tehát de ez egy most augusztusi vagy valami.

[00:11:45]Igen, igen, igen, igen.

[00:11:46]A Europilex az csak a nézőkedvéért úgy működik, hogy minden országból az összes közvéleménykutatást beszerdik és abból csinálnak átlagokat és az alapján csinálnak predikciókat választás természetesen.

[00:11:59]Közel van legnagyobb mintás köz a a szélső jobb oldal az 21-et nyert, tehát ők nyertek a legtöbbet.

[00:12:05]És amilyen mondtam én itt a hogy a baloldal is feljött a LEF, tehát itt a parlamentben, az 18 helyel kapna többet.

[00:12:12]Tehát hogy hogy baloldalon, tehát szélső baloldalon is van mozgás, mondjuk igen, ahogy mondtad, Németországban ott kioltották egymást a két Igen.

[00:12:22]például Franciaországban megélnek még jelenleg egymás mellett.

[00:12:24]Ott ugye nagyon más a választási rendszernek is a struktúrája.

[00:12:29]Az, hogy előretör a jobb oldal ezekből a számokból éppen úgy látszik, igen, a radikális jobb oldal, de hogyha összeadod a hagyományos koalíciót, tehát a néppártat, a szdemeket, a liberálisokat, meg a zöldeket kívülről, akkor több mint 400 képviselő még így is a 720-ból.

[00:12:43]Tehát kényelmesen azt csinálnak.

[00:12:47]Igen, ezek lassú változások.

[00:12:47]Érdekesebb az, hogyha egy-egy országban esetleg kormányra tudnak kerülni, és akkor az európai tanácsban esetleg változás történik.

[00:12:55]De hát azt is látjuk, hogy éppen most volt egy nagy fórum Közép-Európában, ahol Orbán Viktor legnagyobb szövetségesei Babissal azér mondták, hogy hát itt Orbán mennyire elrontotta a közép-Európa politikát az elmúlt években, és üdvözölték Magyar Pétert, bocsánat, aki éppen az ellenfél kéne, hogy legyen a Viktor.

[00:13:15]Az jó már összemosom.

[00:13:16]Igen, igen.

[00:13:19]Hát vannak hasonló mondásaik, szóval végülis ezt én meg tudom érteni.

[00:13:22]Tehát magyarul ezzel azért a patrióták széke, ami amúgy se az Orbáné, még kevés még még inkább, mert hogyha Babis, aki ugye patrióta párty ő is beáll egy ilyen közép-Európa beshingbe, vagy a utóbbi évek kritik kritikai olvasatában, akkor azért az azt jelenti, hogy Orbán Viktornak még annyi mozgástere sincs, mint amennyiről halucinál.

[00:13:45]Nem, nem.

[00:13:46]Hát jelenleg Orbán Vitarnak szerintem főleg kölpolitikában nincsen mozgástere, de fontosabb gondjai is vannak belpolitikában.

[00:13:53]Szóval és most még a FIFA elnöki szék se néz ki túl jól neki.

[00:13:56]Eről láttam, de ez a Laciért csak én ezt csak ennek azt akartam még mondani, vagy kérdezni, hogy ugye ennek a tartományi választás eredménynek most Orbán Viktor nagyon örült.

[00:14:07]Legalábbis láthatóan örült.

[00:14:07]Azt nem tudom, hogy nagyon, de igen, láthatóan örült.

[00:14:12]De hát és egy és így előkerült hosszú idő.

[00:14:15]elteltével előkerült egy valamiféle posztal, de hát ez megint ugyanaz a az az utca, amibe már beleszaladt egyszer.

[00:14:24]Tehát hogyha az AFD-velhez közel kerülsz, akkor a franciákkal, tehát a löpenékkel nem fogsz jó barátságban lenni, mert löpenék ki nem állhatják az AFD-seket.

[00:14:34]Most is látszott, hát nem is tudom, hogy meg is megemlítették-e löpenék ezt a választást, vagy volt-e valamiféle Én amennyire olvastam, én se láttam semmi ilyesmit.

[00:14:43]Tehát ez, ami itt próbál volt miniszterelnök összehozni valami szuper patrióta koalíciót, ez ez annyira pepita, hogy se hogy semennyire nem áll össze, legalábbis az én fejem.

[00:14:56]Az ő fejében itt látni kell, hogy a két legerősebb állam radikális jobboldali pártjairól van szó, hogyha löpen nézzük meg az AFD-t.

[00:15:02]Tehát, hogy van egyfajta rivalizálása is kettejük között.

[00:15:07]Most ameddig még egyik őjük sem került kormányra, egyik ööljüknek sincsen akkora beleszólása az európai politikába, addig amúgy egy ilyen gratulálok a másik oldalnak, ez így teljesen elfér.

[00:15:17]Az látszik, hogy egy koalíció, egy parlamenti frakcióban nem tudnak meglenni, tehát hogy ez általában így kioltja egymást.

[00:15:24]Az pedig, hogy bármelyik kormányra kerül, mi fog történni, az az még mindig messze van.

[00:15:31]Most ugye megnézzük, hogy 100zásban egyáltalán tudnak-e az eld-sek tartományi kormányt alakítani.

[00:15:36]Legközelebb pedig jövőre tudjuk megnézni, hogy löpenék mit tudnak csinálni az elnökválasztáson.

[00:15:39]Mondjuk ők azért sokat finomodtak, tehát a az öreg Löpenhez képest azért már egészen máshol járunk.

[00:15:46]De igen, de hát a finomodás akkor most be kell hoznunk a melóniékat is a finomodással, mert azért ő ő ő a mielőtt kormányra került a jelenlegi politikájánál százszor keményebb retorikát folytatott, mint bevándorlásban.

[00:16:03]Még majdnem euróellenes is volt, nem?

[00:16:04]Vagy bord lépni az EU-ból, euróvezetből.

[00:16:07]Most ez ennél is megvolt, szóval most meg már mindketten nagyon boldogan benne maradnak ezekben a rendszerekben.

[00:16:15]Igen.

[00:16:15]És szívesen rohasztanák belülről.

[00:16:17]Csak lehessen még pár milliót lopni a parlamenttől.

[00:16:19]Mondjá igen.

[00:16:20]Euróban sokkal jobban jönnek ki ezek a Igen.

[00:16:22]Igen, igen.

[00:16:22]Asszistens költésben.

[00:16:24]Igen, igen, igen.

[00:16:25]Mindjárt felhozok még egy.

[00:16:25]De csak csak annyi vagyok, hogy az olaszok kapcsán, hogy hogy ugye azért itt ez egy nagy fegyvertény.

[00:16:30]Meg a olasz kollégáim délelőtt a a Pul Meetingen emlegették is, hogy azért Olaszországban hangos a sajtó attól, hogy a ugye Olaszországban olyan átlag másfél évente szoktak a kormányok össze összeomlani, de lehet, hogy még kevesebb.

[00:16:42]Szóval Melóninak sikerült a második világháború óta leghosszabban regnáló kormánytlust a múlt héten átvennie.

[00:16:49]Már nem tudom kitől, de még berlus.

[00:16:51]Ja, tényleg.

[00:16:51]Igen, hát akkor mond harmadik helyen is beluszkolni volt, tehát a harmadik, negyedik kormány valahogy így talál.

[00:16:59]Nagyon ritka az, hogy kitölti a mandátumat Oroszország.

[00:17:01]Igen.

[00:17:01]Év szokott lenni az átlag amúgy, szóval még rosszabb mint.

[00:17:03]Nem is másfél.

[00:17:05]Jó.

[00:17:05]Akkor Igen.

[00:17:06]Mire megtanulod a miniszterelnök nevét, már jöhet az új.

[00:17:07]Szóval Igen.

[00:17:08]Mindenesetre ez ez jót tesz a populista jobboldali populistáknak, vagy ez ez csak egy ilyen szimbolika?

[00:17:16]A vagy melóni populista?

[00:17:17]Hát na jó, ezt nem kérdezem.

[00:17:19]Melóni szerintem a radikális jobb oldalhoz tartozik.

[00:17:22]Én én én jobban szeretem az exkluzív inkluzív felosztást az alapján, hogy mennyire akarják a saját politikai közösségüket, a saját politikájukat egyfajta kizárásra vagy beengedésre építeni, és akkor ezzel így át lehet italni sok más dolgot, de ezről majd diszertációkat lehet inkább írni.

[00:17:37]A lényeg az, hogy szerintem melóni abból ezek mind konstrukciós kérdések, hogy hogyha úgy nézzük, akkor Meloni jót tett a radikális jobb oldalnak azáltal, hogy ilyen sokáig van hatalmon.

[00:17:48]Ő a ő a példa, hogy amúgy tényleg radikális jobb oldalról jön.

[00:17:52]Radikális jobb oldalon van úgymond és kitartó kormányt tud csinálni.

[00:17:55]Ugye Orbán Viktor is j középről táncolt kifele, szóval az egy másik kérdés volt.

[00:18:02]Abból a szempontból meg nem tesz annyira jót, hogy középen lehet mondani, hogy jó, de hát mennyit finomodott.

[00:18:05]Hát igazából most már egy Europről beszélünk, akit az én felosztásomban is inkább már a másik oldalra kéne rakni, hisz sokkal megengedőbb az európai politikákkal, sokkal inkább a közös fellépésről van szó.

[00:18:16]Maximum arról van kérdés, hogy éppen hol legyenek a migránsok elszámolva, vagy hol legyenek elbírálva.

[00:18:24]De de tehát ott abban jó pozíciója van Melóninak, tehát ő azért tudja zsarolni pozíciója, egy erős államot tud vezetni, stabilan tudja vezetni, külpolitikailag is nyitott tudott maradni az USA fele, úgyhogy azért és bevándorlás kérdésben kulcshelyzetben vannak geopolitikailag is.

[00:18:44]görögökkel hárman mondjuk amit tesznek nem tesznek az alapjaiban határozza meg, hogy utána akár Észak-Európa mit mond, hogy mit tehet, mert hogyha most ugye ez a ceutai roham vagy nem tudom 70000 ember vagy mennyi átjött, aztán nagy részük visszament, ez azért ez erősen megbolygatta itt a nyáron a a brüsszeli igen újpesült a migrációsációs kér és abszolút felpezdül, tehát hogy tele voltak az tele voltak az újságok.

[00:19:12]És hát Meloni talán, hogyha ilyen ilyen nagy tanulságokat akarunk levonni, akkor ő arra jó példa, hogy hogy valamkora pragmatizmus kell.

[00:19:19]Tehát hogy az ő országában Salvinibő látszik, aki nagyon radikálisan megmaradt ezeknél a a szélső jobboldali elemeknél, ő nagyon kikerült.

[00:19:27]Ugye még mindig miniszteri pozícióban van, hogyha jól emlékszem, de nagyon lecsökkent a pártyjának a támogatottsága, kikerült a napirendről.

[00:19:36]Ugyanígy amúgy Wild Wildersnek is ez volt a problémája Hollandiában.

[00:19:39]Nagyon radikálisan cat maradt a saját értékeinél.

[00:19:42]Koalíciós kormányzásban ez nem tud kifizetődni.

[00:19:44]Meloni belátta, hogy milyen kompromiszumokra van szükség.

[00:19:48]Ő életképesnek tűnik ezen a ponton.

[00:19:50]Aztán meglátjuk, hogy a következő probléma milyen új kérdéseket vett föl, amikre az ő válasza az túl radikális lesz, nem lesz elég radikális.

[00:19:58]Ez már úgymond a normál politikának a menete.

[00:20:01]Mindjárt behozok még egy szálat, de elmondom, hogy ez itt az eufória, az eurológus és a HVG közös podcastja.

[00:20:05]Nagy Zsolt politika jellemző a vendégünk.

[00:20:10]Folk Gyurival faggatjuk a európai jobboldali populista mozgásokról, meg ennek az összes csatlakozásáról.

[00:20:18]És ugye mi a közös mondjuk a Löpenékbe, az AFD-be, az FPU-be, Saviniékbe?

[00:20:25]Hát az, hogy a egy orosz tolmásra mindig szükségük van, merthogy kiváló kapcsolatot ápolnak Oroszországnak valamilyen leágazásával.

[00:20:32]Bizonyított tények azok, hogy bizonyított tény az, hogy mind a négy politikai párt nem is kapcsolatban van orosz orosz hatalmi erőkkel, hanem pénzt is kapnak onnan.

[00:20:46]Plusz ezekben az országokban elég erősen megjelenik, nem csak itt máshol is, az orosz az orosz propaganda a közösségi médiában.

[00:20:53]Szóval ez egy kivédhetetlen dolognak tűnik, úgy látszik, legalábbis ők nem akarják kivédeni.

[00:21:01]Nem, nem.

[00:21:01]Hát nekik ez a programumban is benne van.

[00:21:04]Ugye ahogy említetted, mindig a legegyszerűbb megoldás, a legjobb megoldás jobb oldalnak.

[00:21:07]És egyeb iránt itt van egy éles elhatárolódás, a melóni féle csoportussolás és az AFD féle csoportussolás, meg a Löpenék féle harmadik frakciók között.

[00:21:18]Ez az orosz kérdés.

[00:21:20]Ugye a Melónék, Kazinskiék, ők sokkal radikálisabban állnak az orosz ellenes állásponton.

[00:21:25]Az LFD nem, őneki a programjában is benne van, hogy ezt az Ukrajna kérdést újra kell gondolni, kevesebbet kell neki küldeni.

[00:21:31]Illetve ugye legegyszerűbb válasz, legyen orosz gáz, mert hogy az a legolcsóbb.

[00:21:35]Elvileg az más kérdés, hogy ez az olcsóság, ez már csak pár évig van, mert amúgy a kitermelés az nagyon meg fog akadni pár éven belül a jelenlegi előrejelzések szerint, illetve milyen más árakat kell fizetni északi áramlat nélkül ez hogy jön ez ez a képlat né újra kell építeni.

[00:21:50]Hát a legegyszerűbb, amit megfizetnek majd az ukránok, tehát hogy ezeket így minden mindig egyszerű összekapcsolni.

[00:21:56]Ugye ez a kormányzásnak a gyakorlati probléma.

[00:21:59]Holdnak a Srődernek.

[00:22:00]Hátha reaktiválják a a szélső jobb oldal sőder ugye már nem csak a szavazókat veszik el, hanem Igen, igen, igen.

[00:22:08]Top politikusokat is, bácsikat is.

[00:22:08]Igen, igen.

[00:22:10]Hát mindenesetre a a az oroszoknak ez egy tehát tényleg, ahogy szokták mondani, kávét kérnek, vagy ha este van, akkor pezsgőt kérnek, mert ahogy itt sikerül azokat a hívószavakat terjeszteni széles körben, ami miatt egymásnak ugranak a az emberek, meg meg elégedetlenséget, tehát hogy ez így nem jó, és hogy akkor valami más kéne, tehát hogy ezt sikerül gerjeszteni ezekbe a társadalmakba.

[00:22:38]Ezzel érezhető, szerintem százalékokba simán mérhető eredményt érnek el az oroszok.

[00:22:43]Európa meg próbál a maga kultúrált módján védekezni, különföző jogszabályokat hozni, de hát ugye érted a fiatal leningrádi mérnökök majd föltalálnak valamit az ellen.

[00:22:53]Erről ezt Igen, ezt muszáj volt ide szúrnom, hogy az az az hol lehet a mai napig normalizálva, hogy most ugye négy példát említettél, de hát ez ezek tényleg egyértően bizonyítható orosz finanszírozás van több párt mögött is, legalábbis vannak pénzforrások, amiket kaptak.

[00:23:09]í ké nem tudom 23 vagy hány szankciós csomagnál tartunk, és egy ekkora 22 giga micsoda bocs 22 előkészül alatt biztos mondhatjuk 2 közben, hogy engedhetünk meg magunknak egy ekkora nem tudom leaket vagy beleszólást az európai politikába, hogy hogy több ezek mainstream pártok még akkor is, hogyha radikális jobb oldalhoz tartoznak, hogy az a különbség, hogy most már tudunk róla, mer eddig nem nyilvánvaló Most már itt a parlamentben is már bizottság van rá létrehoz szépen.

[00:23:44]Oiskiát vagy a nem tudom más ilyen oknyomozó portálokat olvasgatod az utóbbi 10 évből ez egyáltalán nem most került elő a volt a első orosz befektetési banka a prágai székhelye meg budapesti meg annyi ilyen sztori volt amin keret csukogatják most igen.

[00:24:01]Csak az a vicces, hogy öt éve zajlik a háború, és mégis pártokat hagyunk finanszírozni.

[00:24:09]Ez normális, vagy ez csak nekem tűnik?

[00:24:11]Nem, de hát csak faramuciságnál.

[00:24:14]Nem, nem, ez nem a európai faramucciság, ez a jogállamiság és a liberális demokráciának a sajátosságai.

[00:24:19]Csak, hogy egy kis popkulterával földobjam az algoritmusokat.

[00:24:23]A Batman kezdődiknek a legutolsó jelenete azt hiszem, hogy beszélgetnek a háztetőn, hogy hát a amikor megjelenik Jokernek az első ilyen kártyája, és akkor hogy a gonoszok mindig föltalálnak valami újat.

[00:24:35]Mi föltaláljuk a gumi a mellé a a lövedékvédő mellényt, föltalálják azt, ami átüti, föltaláljuk ezt a védekezéstés, hogy föltalálják azt a támadást, és akkor jön a Joker.

[00:24:44]Ugyanígy van ez azért a jogállamiság és a külső problémákkal szemben is, tehát hogy mindig van van egy jogállami keret, meg vannak határozva a szabályok, hogy hogyan lehet finanszírozni például egy pártot.

[00:24:56]Ezt a külső erők, amik kívülről akarják ezt megdönteni, mindig át fogják hágni, mindig kitalálnak egy új kiskaput, egy új trükköt, egy új problémá megoldási lehetőséget, amit aztán a jogrendszernek le kell követnie.

[00:25:09]Ebben mindig van egyfajta időbeli eltérés.

[00:25:10]Azon kell dolgozni, hogy az európai értékek védelmében ez minél gyorsabb és minél hatásosabb legyen.

[00:25:15]És ki kell mondani, hogyha valamit tényleg ilyen problémás tényleg látszódik, hogy például Oroszország közvetlenül pénzzel bizonyos portálokat, bizonyos pártokat, bizonyos csoportokat, az ellen föl kell lépni és ki kell mondani, hogy akkor az új határ az itt van és ez már nem fog beleférni.

[00:25:30]Na jó, csak ez öt évvel később ez egy kicsit olyan, mint amikor 2022-ben felébredtek az európai, hogy ja, hogy van ez a Sputnik nevű TV meg a nem tudom Rus Today, az nyomja hát telibe az Igen.

[00:25:44]A jelenlegi jogrendszerünk és az egész liberális demokrácia 100 évvel ezelőtt keletkezett, amikor még a választodási lehetőség az ilyen hónapokban volt releváns, most pedig napok alatt történnek olyan dolgok, amikre nagyon nehéz reagálni egy ilyen rendszerrel, de azt hiszem, hogy ez egy másik nagyon-nagyon hosszú téma kinyitását eredményez arra beszatkozunk, hogy öt év az sok vagy rövid idő, hogy kés ne felejtsétek el, hogy ugye 27 tagállami akaratot kell összehangolni és egy mindig van, aki nem úgy akarja, az biztos.

[00:26:16]Most például a bolgárok bolgárok szavaznának ellene.

[00:26:17]Valószínűleg ilyen.

[00:26:20]Hát igen, bolgárokra is lehet, a szobákokra is lehet ilyen téren számítani idézőjelbe, de hát az új magyar kormány is kérdés, hogy keresztbe tud tenni, hogyha nagyon akar Ukrajna kapcsán lát például igen.

[00:26:32]A napokban tehát ez benne van.

[00:26:34]Nyilván ugye van van egy európai érdek, de ott van a tagállami pártoknak a vagy a tagállamoknak a saját belső viszonyuk meg érdekük.

[00:26:44]Tehát amikor jön egy jön egy tagállami vezető, akkor mindig úgy kell látni, hogy ő először hazafelé fog beszélni, tehát ő otthon akar választást nyerni, nem itt Brüsszelben, mert itt nem, mert itt nem indul.

[00:26:55]De hogy ez egy ez egy ilyen játék, tehát ez nagyon sok dolgot össze kell hangolni.

[00:27:02]Ugye egy rendesen működő diktatúrában ilyen problémák nincsenek, de hát mi ugye azért küzdünk, hogy ne legyen diktatúra az Európai Unión belül.

[00:27:13]Még még egy dolgot ad említsünk már meg, ami most elnézést, az én mondom már harmadjára, de nem az én szélső baloldali aktivizmusomra ez bizonyíték.

[00:27:21]Tehát, hogy hogy a nagy erők, a mainstream erők töketlenkedéséből sokat profitált szerintem a a szélső bal, de azt se felejtsük el, hogy nekik vannak Európa különböző országaban olyan történelmi hagyományaik, ahol simán megjelenik az erőszak is.

[00:27:35]És azért én én látok ilyen szélső balos csoportosulásokat, akik hajlandóak, mert Németország ennek különösen nagy hagyománya van.

[00:27:42]németzt különösen meg máshát tehát hogy ez azért egy fennélő hagyomány.

[00:27:47]Ez ketté osztja egyébként Európát, tehát egészen más a viszony Közép-Európában, ahol azért volt 50 évünk, ami eléggé kiürősítette a szélső baloldalt.

[00:27:55]Ez Nyugat-Európában ugye kimaradt a szerencséjükre, ami miatt viszont most vannak erős szélső baloldali csoportusok.

[00:28:02]viszont még elég erősen él egy nagyon erős példa Görögországból a Siriszal, aki hatalomra került és pár éven belül teljesen tovább eszkalálta a görögválságot és nem sikerült megoldást találnia, végül pedig befucsolt az egész rendszer, és azóta most már szerintem lassan 15 éve, 10-15 éve a centrum jobb oldala az, amelyik tud kormányozni Görögországban viszonylag a sikerrel amúgy ezt lehet mondani ahhoz képest, ahonnan indultak főleg meg ahhoz képest, hogy Görögországban is elég könnyű választást bukni, tehát ott el hozzá sok minden.

[00:28:36]Ott is volt idő, amikor gyakran cserélődtek a a kormányok.

[00:28:41]Összességében szerintetek, és akkor kanyarodjunk vissza a német tartományi választásokra.

[00:28:46]Most lesz még mennyi?

[00:28:49]Kettő, három?

[00:28:49]Mit mondtatok?

[00:28:49]Hár három.

[00:28:50]Szerintem lesz három.

[00:28:51]Hogyha látjuk ennek a háromnak az eredményét, abból le lehet vonni valamiféle nagyívű következtetést.

[00:28:59]Szerintem előre lehet mondani egy nagy következtetést, hogy az AFD azért erősödik, nem lesz akkor áttörés valószínűleg a következő kettőben.

[00:29:06]Az egyik egy nyugati tartomány, ugye a hogy mondtuk az AFD keleten erős leginkább.

[00:29:12]Nyugat Berlin belselen, hogy komoly a másik meg Berlin, ami ami nem.

[00:29:14]Bár azért ott is eléggé durva, hogy második harmadik helyre mérik őket eléggé pontos mérés alapján.

[00:29:20]Szóval nagyon megerősödtek ott is ahhoz képest, hogy mennyire egy multikulturális befogadó városra gondolunk.

[00:29:26]Elsősorban látszik az, hogy Németországban ez a gazdasági hanyatlás, ez a fajta kulturális megfeneklés, ez ez most problémákban ütközik.

[00:29:37]Ez a probléma 10 éve látszik, ugye körben, amióta az LFD elkezdett fölszárnyalni.

[00:29:42]Kérdés az, hogy most tudnak egy új lendületet kapni még a Centrumptok, vagy hogyan tudják ezt a lendületet kapni?

[00:29:48]Ugye most, hogyha összefognak, akkor egymást is gyengítik, egymás ideológiáját tudják egy kicsit kioltani a centrum a centrumba, picit elvesznek ebben a koalícióban.

[00:29:57]Nehéz megkülönböztetni őket, miért szavazzunk a másikra, de hogyha meg külön válnak, akkor meg hogyan tudnak kormányozni?

[00:30:04]Hogyha be tudják venni a zöldeket, a liberálisokat, akkor az még egy dolog.

[00:30:08]Hogyha valamennyi nyitni pedig az AFD fele még mindig mindig nagyon ellentétes azzal, ami a német kultúrából jön.

[00:30:16]Ühüm.

[00:30:16]Ugye pont ezt akarja megváltoztatni az AFD elvileg ugye ezekkel a oktatási rendszeri reformokkal ez a megyünk büszkék lenni Németországra.

[00:30:22]Ezekben benne van, hogy egy egész kulturális alapot akar.

[00:30:25]Ők most akarják elkezdeni a 21.

[00:30:27]századot egy picit ebből a szempontból, hogy végre zárjuk le a 20.

[00:30:31]századot a nárcizmussal, mindennel együtt és legyünk újra büszkék.

[00:30:36]Én gondolom, hogy például a CDU-nak meg a SOSEMKnek a választói is várnak arra, hogy mondjon már valamit az ő pártjuk.

[00:30:43]Tehát nem az történt, hogy átszavaztak, hanem nem szavaztak valószínűleg sokan a azokra arra a pártra, akikre évtizedeken keresztül lehet, hogy simán odarakták az X-et, csak most ezt a szerencsétlenkedést nem akarják nézni.

[00:30:57]Hát főleg a bal oldalról nagyon kicsi volt az átmenetel, azért a CDU-tól egy nagyobb fajta volt most itt a száció választáson, talán 30% körüli.

[00:31:07]Ugye a CD maga megfelezte magát, tehát hogy Mcnek egy ilyen visszaható jósata lett, hogy ő azt mondta, hogy megfelezd, az AFD felezte meg őt ebben a tartományi választásban, de de az látszik igen, hogy az AFD-nek a most egy előrefele menetelő ívelése van, és hogy sikerül lefölöznie a szavazókat.

[00:31:28]Nagyon sok azért megy oda, mert ebben látja a reményt, ebben látja a megújulást.

[00:31:32]Azt látja, hogy a most leszavazok a CDU-ra, akkor a akkor a szemekkel lesz koalícióban.

[00:31:37]Hogyha leszavazok a szózemekre, akkor CDU van koalícióban.

[00:31:41]Ugyanazt fogják kínálni.

[00:31:41]A kettő ellentétes oldal nem tudja amúgy egymást kontrollálni, tehát hogy azért van különbség a CDU meg a szózemek ideológiája és ígéretei között.

[00:31:51]És ezeket amúgy nehezen is tudják összeegyeztetni.

[00:31:55]Ez kormányprémákba is ütközik.

[00:31:57]És mindezek miatt az AFD nevető harmadikként tudja azt mondani, hogy nála jobb lesz.

[00:32:02]Ő még nem mutatta meg azt, hogy mire képes kormányon.

[00:32:04]Egy új az jobb, mint a régi kettőnek az összeadása.

[00:32:09]De gondolom az már szerintem azért ez egy fontos szempont, ami a magyar választásoknál is azért erősen jelen volt, hogy a gazdasági helyzet meg a német ipar állapota, meg amerre az egész német konjunktúra tart, az iszonyú sok ember a bőrén érzi.

[00:32:24]elégedetlen csalódott protests szavazó lesz és azt mondja, hogy elég volt belőletek.

[00:32:29]És a CDU az pont a Volkswagen izé Audi nem tudom nagy konsern Bosch izé és egyéb óriás vállalatoknak a pontosan annak a folytat a meglévő kapitalizmus talbi konzerválása, amiből egy kis rész rohadt jól jár.

[00:32:48]A nagy része a társaló meg nem jár jól.

[00:32:50]És ebből van elegondolom azoknak, akik most már azon gondolkodnak a a 20.

[00:32:53]század hagyományaival erőssel szemben, hogy márpedig ők akár egy szélső jobboldali pártra is leszavaznak.

[00:33:03]Oké.

[00:33:03]Hát meglátjuk, hogy ki hogy szavaz.

[00:33:05]Hétvégén szavaznak a svédek.

[00:33:05]Ott most a baloldal vezet, de nem biztos, hogy baloldali kormánya lesz a svédeknek.

[00:33:14]Majd szerintem szóba fogjuk hozni ezt is.

[00:33:16]Köszi szépen a részvételt mindkettőtöknek.

[00:33:17]Nagy Zsolt volt itt a vendégünk.

[00:33:19]politika jellemző az eufóriában és az európai hát főleg a szélső jobbvos populista mozgásokról beszéltünk, de szó volt itt sok minden másról is.

[00:33:30]Remélem figyeltetek.

[00:33:30]Köszönöm szépen még egyszer a figyelmet.

[00:33:35]Kövessétek be az eufóriát, a HVG-nek a különböző tartalmait.

[00:33:37]Ez az adás megtalálható a HVG valamennyi online felületén, mint ahogy az előzőek is, meg majd a jövőbeliek is.

[00:33:45]Találkozunk legközelebb.

[00:33:47]Sziasztok!

[00:33:48]Sziasztok!

[00:33:48]Ah.