Mi ment félre Pakson, ki tudta előre, hogy baj lesz a Dunával? - zCast

[00:00:00]Köszöntöm a nézőket és hallgatókat.

[00:00:00]Ez a ZCT, a HVG fenntarthatósági podcastja, azon belül is az őszi évadunknak az első adása.

[00:00:06]Én Zsolnai Fajt Federika vagyok, a műsorházi gazdája.

[00:00:09]Hőkupola, [zene] rekord alacsony dunavízállás és a paksi atomerőmű szinte teljes leállítása.

[00:00:17]Bizonyára mindannyian követtük az eseményeket az idei nyáron, és megtapasztalhattuk, milyen sérülékeny a magyar energiarendszer.

[00:00:23]A mai adásban az energiarendszerünk mélyre nézünk.

[00:00:27]Beszélni fogunk a rendszer sérülékenységéről, a szélenergia potenciális térnyeréséről, a nagy fogyasztók víz, illetve áramigényéről, és arról, hogy milyen lehetőség rejlik a lakóingatlanok szigetelésével kapcsolatos energiahatékonysági megoldásokban.

[00:00:42]Mai vendégeim Ámon Ada, a Magyar Energiahatékonysági Intézet ügyvezetője, illetve Holoda Attila, energiagazdálkodási szakértő, az Aurora Energy Kft.

[00:00:52]ügyvezetője.

[00:00:52]Tartsatok velünk!

[00:00:56]A műsor és a zöldtállás támogatója, az ország legnagyobb áramhálózati szolgáltatója, az EON Hungária csoport.

[00:01:05][zene] Köszöntel titeket a stúdióban.

[00:01:09]Nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást.

[00:01:12]Köszönjük a meghívást.

[00:01:14]Köszönjük a meghívást.

[00:01:14]És köszöntjük a nézőket és hallgatókat is.

[00:01:15]Csapjunk bele a közepébe.

[00:01:18]Ugyan most már amikor fölvesszük ezt az adást, szeptember van 2026 szeptember, de az idei nyár azért mély nyomot hagyott bennünk, és még mindig érezzük az utó rezgéseit.

[00:01:29]Úgyhogy kérlek, segítsetek összefoglalni közérthetően.

[00:01:33]Sok fórumon elhangzott már, hogy mi történt Pakson idénnyyáron, de de szeretném, hogyha egy ezzel kezdenénk és és tisztába raknánk, hogy mi volt a probléma igazából Pakson.

[00:01:42]És utána átérnénk arra is, hogy a megoldási megoldásokról mit gondoltok szakértői szemmel.

[00:01:52]Ugye kettős probléma volt Pakson.

[00:01:52]Az egyikről majd nyilván oda fog inkább beszélni.

[00:01:56]Az a hőmérséklet.

[00:01:56]Tehát ugye ez nem egy új keletű probléma folyamatosan.

[00:02:00]Most már az elmúlt időszakban szinte minden nyáron előjön az, hogy figyeljük a Duna hőmérsékletét, és ugye meg van határozva, hogy meddig lehet visszaengedni a paksi erőműnek a hűtővizét, ami ugye fölmelegíti a Dunát, és ez káros hatása van a környezetre.

[00:02:14]Az idei évben viszont egy új problémával álltunk szembe.

[00:02:19]A Duna vízszintje nem volt elegendő ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű hűtővizet szállítson a az erőmű számára.

[00:02:26]Ö egyszerűen azért, mert amikor az erőmű épült, az akkori időszakban azt vették figyelemben, hogy milyen a Duna átlagos vízállása és milyen a mélysége.

[00:02:36]Ugye csak azt nem vették figyelemben, hogy idővel azért ez elkezd mélyülni, különösen azért, mert nem vagy nem igazán van olyan hordalék, ami jön tovább ugye a a felső Dunán lévő erőművek elég jelentős részét megfogják az ottani hordalékoknak és üledeknek.

[00:02:52]Emiatt a Duna elkezdett mélyülni.

[00:02:52]Ögy a Dunában meglévő vízszint megvolt, csak éppen azok a csonkok, amelyek a szivattyók számára hozzák be a hűtővizet, azok sokkal magasabbra kerültek, és ezért kellett egyens megoldáshoz nyúlni.

[00:03:05]Ugye amikor már nagyon lement a szint, és elegendő vizet nem tudtak betáplálni, akkor szépen fokozatosan elkezdték leállítani a a különböző blokkokat.

[00:03:14]Ugye egy blokknak két turbinája van.

[00:03:18]A dolog azért volt kritikus, mert ez a atomerő még még soha nem állt le teljesen.

[00:03:22]Tehát indulásától kezdődően ugye a 80-as évek elején, közepén indult az erőmű, gyakorlatilag folyamatosan ment.

[00:03:30]Tehát egy erőmű, egy ilyen típusú erőműnek a beindítása az sokkal összetettebb és bonyolultabb, mint mondjuk egy gázerőmű, vagy egy naperőműnek a beindítása, hiszen ezt fölrakjuk, működik, gázt elindítjuk, működik.

[00:03:41]Itt elő kell fűteni az egész rendszert.

[00:03:43]És ugye a 80-as évek elején ehhez csináltak is egy nagy kazárrendszert, amivel azt az előfűtést megtették.

[00:03:49]Majd ugye úgy indították útjára az erőművet, hogy na ez innentől kezdve örök élet, amíg ez az erőmű működhet, addig ez működni fog.

[00:03:55]Legalább egy turbina.

[00:03:57]És ugye feltétlenül fontos volt elkerülni azt a szituációt, hogy teljesen leállításra kerüljön.

[00:04:02]E ehhez volt szükséges ennek az úgynevezett fenékküszöbnek a megépítése, ami visszaemelt a Duna vízszintjét oda, hogy megint vissza lehet itt indítani, illetve működésbe lehetett tartani az erőművet, illetve a kritikus időszakban az önkéntes korlátozásra is.

[00:04:20]Erről erről még beszélünk.

[00:04:20]viszont mondtad, hogy kettős problémával álltunk szemben.

[00:04:24]Ugye az egyik az a lényegében a víz mennyisége, a másik pedig a víznek a hőmérséklete.

[00:04:29]És ha jól tudom, akkor ott van egy egy jogszabályi határ, a amennyi maximum lehet a Dunahőmérséklete, amikor visszaengedik a Dunába a vizet.

[00:04:38]Tehát, hogy ez a hőmérséklet, ez a maximum hőmérséklet, ezt most följebb lett emelve azért, hogy hogy lehessen egyáltalán működtetni az atomerőműnek valamennyi részét.

[00:04:49]tulajdonképpen nem lehet följebb emelve.

[00:04:51]Ugye ez a ez a 30 fok van meghatározva és folyamatosan mérték.

[00:04:53]29,6 29,8akat elértek.

[00:04:57]Hát ugye tudjuk jól, hogy a digitális világban pontosan attól függ, hogy hol a mérési hely.

[00:05:02]Tehát azért itt alaposan meg lehet nézni.

[00:05:04]Van ugye egy szakasz, felülről kiszedik a vizet, bejön a rendszerbe, fölmelegszik és után visszamegy, és a az azon lévő 500 mes szakaszon belül nem lehet 30 foknál magasabb a hőmérsék, hogy ez miért pont 30 fok?

[00:05:17]Nyilván ezen lehet vitatkozni, meg ezt annak idején megállapították, nem emelték még föl, csak megadták a lehetőséget a miniszternek, hogy saját hatáskörben, miniszteri rendelettel eltérést engedélyezhessen.

[00:05:30]Végül is erre nem volt szükség.

[00:05:32]Tehát nem kellett, hogy azt mondja, hogy jó, akkor mehetnek följebb, mert éppen hogy nem érte el, hát ugye a méréseknek a pontossága vagy pontatlansága segített ebbe a dologba.

[00:05:43]De az biztos, hogy nagyon a kritikus szinten voltunk.

[00:05:45]Tehát amikor tized hőmérs tized fokok válasszanak el minket attól, hogy most leáll vagy nem áll le- le, az azért az azért nagyon kritikus.

[00:05:53]És azt mondom, hogy szerintem két vagy hár, sőt 2018-ban volt először ilyen, amikor ennyire kritikus volt ez a hőmérséklet.

[00:06:00]Ott is tizedet fokok választották el a leállítástól valamennyi blokkot.

[00:06:04]Bár nyilván ott azért ügyetek volna erre.

[00:06:06]A kérdés az, hogy a politika amikor kap egy ilyen felhatalmazást, hogy oké, te szabadon belenyúlhatsz, mit mérlegel?

[00:06:13]És ugye ebből a szempontból nagyon lényeges, hogy az erőmű életben tartása az nem csupán arról szólt most, hogy egy erőművet kiveszünk vagy sem.

[00:06:22]A paksi atomerőmű jelenleg az ország energiaellátásának az egyik kulcsa.

[00:06:26]A legnagyobb szereplője a villamosenergiatermelőknek.

[00:06:31]Ezért annak a kiesése majd az esetleges teljes leállás utáni bonyolult újra visszaindítása hónapokat vett volna igénybe.

[00:06:38]Hát innentől kezdve ellátásbiztonsági kérdés, tehát nem csak hőmérsékleti és környezeti kérdés, hanem ellátásbiztonság.

[00:06:45]Ezt kell megélni.

[00:06:45]Hát nyilván innentől kezdve gazdaság is.

[00:06:49]Tehát igazándiból szerintem itt az egy lényeges és most már a környezeti problémák mind elhangzottak szerintem.

[00:06:56]Még nem.

[00:06:56]Te biztos tudnál újat mondani.

[00:06:58]Biztos.

[00:06:58]Persze.

[00:06:58]Meg hát egy nukleáris erőmű az számos kérdést vett föl, de most, hogyha maradunk annál, hogy az energiarendszer biztonsága és általában a működés során okozott problémák, azok hova vezetnek?

[00:07:12]Én szerintem az itt egy érdekes dolog, és ugye 2018 elhangzott, mint évszám, tehát ez nyolc éve volt.

[00:07:22]Ühüm.

[00:07:23]És ezalatt a nyolc év alatt mintogyha így várták volna, hogy egyszer majd szembe jön ez a probléma, és majd akkor elkezdünk vele foglalkozni.

[00:07:32]Tehát ezt erre lehetett számítani.

[00:07:35]És az előző kormány vagy általában az energetikai vezetés az nem nagyon foglalkozott ezzel, sem a környezeti részével, mert ugye azt tudtuk, hogy tudjuk, hogy az előző kormányzat számára a környezeti probléma, mint olyan, az nem jelentett túl komoly prioritást.

[00:07:58]De hogy az energiarendszer biztonsága sem, bár olyan sokat hallottunk róla, hogy hogy az azt ők mind nagyon jól csinálják.

[00:08:08]Úgyhogy itt itt majd biztos fogunk még a műsorban olyan dolgokról beszélni, amik szerencsés anomáli voltak ennek az energiapolitikának, de mindenképpen azt szeretném mondani, hogy ez a felkészülés hiányát jelenti azt, hogy most idáig jutottunk, hogy egyáltalán az a csonk az feljebb van, mint a Duna vízszintje, ahol ott tudtuk, hogy mélyül, hogy hogy a vízhiány az elő fog állni, hogy a klímaváltozás az ilyen helyzeteket teremt, amikkel meg kell küzdeni, és ezek az elemek, ezek sajnos szembe jöttek.

[00:08:45]Ha már fölmerült ez a téma, akkor nagyon kíváncsi lennék, hogy mit lehetett volna csinálni mondjuk nyolc évvel ezelőtt, amikor volt egy kritikus helyzet.

[00:08:52]Hogyan lehetett volna erre a helyzetre felkészülni?

[00:08:57]És ehhez képest most mit láttok a kormányon?

[00:08:59]Ö tudom, hogy egy rövidtávú megoldás valósult most meg, de van-e esetleg nektek rálátásotok arra, hogy az előző kormánnyal ellentétben mondjuk most nagyobb felkészülés várható hosszú távra ilyen problémákra?

[00:09:12]Ugye a pontos információink nincsenek arról, én szerintem még azért dolgoznak ezen, de hogy ez mennyire nem mostani probléma, és mennyire lehetett volna rá készülni, ahogy ott Ada is mondta, hogy a 2008 18 óta eltelt nyolc év, de ez sokkal korábban kezdődött.

[00:09:26]Mondok erre egy nagyon egyszerű példát.

[00:09:28]A 2000 2000-es évek elején, amikor a ugye az viszonylag közismert, hogy a Duna alatt azért nagy vezetékek mennek át, kőolaj és földgázvezetékek ugye mennek jobbra-balra.

[00:09:43]A MOLnak volt olyan döntése a 2000-es évek elején, hogy ezeket a vezetékeket lejjebb kell rakni, és kiváltottuk a vezetékeket, tehát új vezetékeket mélyebbre, mert akkor már közismert volt, hogy a Duna mélyül.

[00:09:56]Tehát és akkor 26 évről beszélünk, vagy huszon akárhány évről, ez azt jelenti, hogy nem csak az előző kormány 16 éves mulasztása volt kritikus, hanem mondhatni azt, hogy az összes eddigi kormány mulasztása kritikus volt.

[00:10:08]És milyen érdekes, hogy egy cég, amelyik ebből él, ő nem kockáztat.

[00:10:12]egy kormány, amelyik politikusai fenn hangoztatják, hogy ők mennyire vigyáznak a mi energiaellátásunk biztonságára, és mennyire fontos nekik.

[00:10:21]Igazából nem figyeltek oda, de az a nyolc évvel ezelőtti eset az egy nagyon nagyon erős csengő volt, és akkor kellett volna belépni.

[00:10:29]Az, hogy most ugye meglépték ezt a fenék küszöböt, ez egy ideglenes megoldás.

[00:10:36]Hozzáteszem, nem tudtak volna most ennél jobb megoldást csinálni ahhoz, hogy a rendszerben benn maradjon a paksi atomerőmű.

[00:10:42]Sőt, visszaindult, ugye 26-án vissza is indult a hamarabb, mint ahogy tervezték.

[00:10:48]Azt is hozzáteszem, hogy az idei évben még várható ennél sokkal alacsonyabb vízint, ahogy ez szokott lenni, az októbernemberi időszakban megint lesz egy ugyanilyen.

[00:10:57]És addig egy olyan megoldást kellene szülni, ami azt jelenti, hogy azok a csonkok, amelyek a az eredeti építés során egy bizonyos méretre beek-e lógatva, azokat újra kell pozicionálni, és azt a részt, ahonnan a vízkivétel történik, ott stabilizálni kell azt, hogy az a vízszint az folyamatosan megmaradjon.

[00:11:16]Jó megoldás volt a fenéküszöb.

[00:11:18]Még akkor is, hogyha például az osztrákok ezt most megtámadták.

[00:11:22]Hát nem tudom mennyire közismert.

[00:11:24]Hát meg azért mások is, mert mert mert felmerülnek angályok a környeti szempont.

[00:11:28]Jön az szó, hogy környezeti szempontból, hajózhatósági szempontból turistahajók mennek satöbbi.

[00:11:33]Az, hogy az osztrákok megtámadnak egy atomerőművet, az senki számára nem új.

[00:11:36]Ők minden mindenütt, ahol a Európában atomerőmű van, ők azt valamilyen úton, módon megtámadják.

[00:11:43]Ezzel együtt az biztos, hogy olyan jellegű beavatkozás volt a feléküszöb, aminek van későbbi hatása.

[00:11:51]Nem tudjuk ezt a hatást.

[00:11:51]Ugye sürgetően kellett ezt meglépni, azok a klasszikus beruházásokat megelőző úgynevezett megvalósíthatósági tanulmány, környezetvédelmi hatást tanulmány és egyebek nem készültek.

[00:12:02]Így most egy kicsit futunk majd a az eredmények után.

[00:12:07]De egyáltalán készülhetett volna ilyen gyorsan, készülhetett volna, hogyha mondjuk az előző kormány elindít egy ilyen megoldás.

[00:12:15]És ak jó de úgy értem, hogy most a helyzetre reagálva ilyen gyorsan nem akarok senkit védeni, csak tisztán látni ezzel kapcsolatban.

[00:12:22]Most nem tudták volna ezt megcsinálni.

[00:12:24]Mindenképp kellett egy ilyen rendkívüli hozzáállás.

[00:12:27]Én két dolgot szeretnék ezzel kapcsolatban mondani.

[00:12:29]Egyrészt ugye itt felmerültek költségek, tehát hogy ez ezek milliárdok, az is milliárd lesz.

[00:12:34]milliárdokba fog kerülni, hogyha mondjuk lejjebb kell raknie a a be behúzó csatornát, tehát hogy a a hűtővíz csatorna bevezető szakaszát.

[00:12:47]Nyilvánvalóan ezt viszonylag gyorsan meg kell tenni.

[00:12:50]Ö hogy ez kinek a költsége lesz, az szerintem fontos.

[00:12:56]Tehát ez egy gazdasági társaság.

[00:12:59]ennek a gazdasági társaságnak a a működését teremtette most meg a honvédség meg mi adófizetők közösen.

[00:13:08]Tehát hogy azt gondolom, hogy hogy ez egy szempont a sok közül és én csak ide rakom az asztalra, mert nem tudom rá a pontos és jó választ.

[00:13:17]A másik kérdés, amire és ami egy szélesebb körű problémára mutat rá, az az, hogy a klímaváltozás miatt azok a mérnöki méretezési standardok ami amiket a mondjuk az 50-es években felállítottak, az vélhetően ideje múlt.

[00:13:41]Tehát ez egy kicsit anakronisztikus dolgok.

[00:13:44]Úgyhogy ezen szerintem a magyar mérnök és úgy általában a világ mérnök társadalmának nagyon gyorsan el kellene kezdeni együtt gondolkozni, hogy mik azok a hőmérsékletárok, hogy húzódnak meg mostantól a folyóvíz, hogy milyen mértékben fog változni a talajvíz szint, és milyen gyorsan fog fluktuálni.

[00:14:11]Ugye azért Európában már volt hasonló eset, tehát a francia atomerőművek álltak már le ilyen problémák miatt, úgyhogy erre fel lehetett volna valamennyire készülni, legalább egy egy krízisforgatókönyvvel.

[00:14:30]És úgy látom, hogy ez mondjuk totál hiányzott ebben a helyzetben, miközben egyébként ez nukleáris biztonsági probléma is.

[00:14:38]Ezt most nem szerettem volna megnyitni ezt a témát, de szer, hogy ninc zárójelbe odarakom, mert azért ez nem magától értetődő, de szerintem ez fontos csak egy pár mondat erejéig, mert szerintem azért sok mindenkiben fölmerült, miközben olvasgatta a híreket, és ugye nem atomerőmű szakértő az átlagember, hogy tehát biztos sok mindenk fölmerült azt, hogy de most biztonságban vagyunk nukleáris szempontból, erre van egy egyszerű válasz, tehát hogy juk Hogyne, hogyne.

[00:15:02]Tehát a azért annyi vizet mindig tudnak kiszedni, hogy mondjuk a leállított erőmű esetén is sűteni kell a a fűtőelemeket.

[00:15:11]Azt fön tudják tartani.

[00:15:11]Tehát nincs a ha esetleg teljesen kiszáradna a Duna, reméljük, hogy soha nem fog ilyen előre fordulni, akkor persze elképzelhető, hogy gyorsan kutakat kellene fúrni, de akkor is meg kellene oldani éppen a nukleáris biztonság fenntartása miatt.

[00:15:26]Kicsit visszakanyarodva arra, amit az Ada mondott, én is azt gondolom mérnökként, mondjuk úgy, hogy személyes megtámadtatás, mint Bócsi János a minisztériumban.

[00:15:33]Szóval mérnökként teljesen igazad van.

[00:15:38]Valami olyan alkalmazkodó képességet kellene kidolgozni a mérdököknél is, ami sokkal rugalmasabban reagál arra, hogy hogyan változik a klíma.

[00:15:46]Ugye mondjuk az 50-es években, 40-es években elkészített különböző erőmű típusok azok azt szokták meg, hogy azt megelőzően a klímaváltozás az annak volt ugyan hatása, de ilyen 50 év, 60 év.

[00:16:00]Most meg itt azt tapasztaljuk, hogy egyik évről a másikra tehát egy sokkal gyorsabb alkalmazkodó képességet kellene kidolgozni.

[00:16:06]És ebben a mérnököknek nagyon fontos szerepe van.

[00:16:11]Még akkor is igaz ez, hogyha pontosan tudjuk, hogy például a 2018-as esetet követően mérnökök jelezték szakértőként, hogy hoppá emberek, ebből baj lesz.

[00:16:18]És ugye az előbb említette a a az ada is, hogy nem nagyon történt semmi, nem láttunk az elmúlt 16 évben, kicsit olyan volt, hogy hát majd lesz valahogy.

[00:16:29]Miközben fennen hirdették tényleg, hogy mi a gáz meg az olajat azt hozzuk és majd ellátjuk, és csak az csak a magyar lakosságot és azokat védelmezzük.

[00:16:37]Közben meg ezeket ezekre a dolgokra és ezekre a jelzésekre nem született semmiféle reakció.

[00:16:44]Én nem gondolom azt egyébként, hogy akár az előző energiaisztériumban ne lettek volna olyanok, akik ezt ezt határozottan tanulmányokba, jelzésekbe eljuttatták a politikusok asztalára, csak a politikusok egyrészt mindig négy évben gondolkoznak.

[00:16:58]Ez egy borzasztó rossz befeszített keret számukra.

[00:17:01]Négy év alatt nem lehet a magyar energetikai rendszert rendbe rakni.

[00:17:05]az évtizedek kérdése, hogy egy teljesen új energiamixet alakítsunk ki, vagy ilyen problémákra azonnal reagáljunk.

[00:17:13]De igenis van felelőssége egyébként akár a mérnökszervezeteknek is, akár azoknak, akik miniszteriális szinten, főosztályvezető államtitkár szinten, akik ezeket a jelzéseket kapták, és abban maradtak, hogy hát a főnök azt mondta, hogy nem kell ezzel foglalkozni.

[00:17:31]Hát ismerjük jó, hogy Orbán Viktor mindenhez is értett ehhez is.

[00:17:33]És akkor ő leállította, hogy majd lesz biztos, hogy lesz a Dunába víz.

[00:17:37]Hallottuk tőle ezt az ominózus felszólalást, hogy ugyan már ne nevetessük, kérem.

[00:17:42]Hát öt másodperc alatt több víz megy le.

[00:17:44]Én nem tudom mondan [horkantás] ez ilyen egés.

[00:17:48]egyébként ugye az is van, hogyha politológiába is átmegyünk, hogy sokkal sokkal hogy mondjam, ilyen jobb megítélése van annak, hogyha valaki egy krízist megold, mintogyha megelőz.

[00:18:05]És és ez ez a politikában és hát a az előző kormányzat és a miniszterelnök ebben egyébként világbajnok volt, hogy hogyan lehet úgy előállítani helyzeteket, vagy úgy tálalni és úgy keretezni, hogy ő megoldotta, miközben igazándiból nem előzte meg, nem történt meg az a fajta védekezés és mondjuk a víz ügy szempontjából ez egy nagyon fontos dolog, és azzem Erről mostanában sokat fogunk hallani a a az új vízügyi stratégia és vízmegtartási meg egyéb klímaadaptációs stratégiák mentén, hogy hogyan lehet Magyarországot felkészíteni erre a problémára.

[00:18:48]De nem akarok eltérni a műsor menetét.

[00:18:51]Ezzel együtt ez egy nagyon fontos jelzés volt, hogy amikor ez az új kormány, az első kormányülése Ópuszta szerep megtörtént, az ottani legnagyobb téma az éppen a vízgazdálkodással kapcsolatos dolog volt.

[00:19:02]Tehát látszik, hogy a politikusok, hogy mondjam, érzékelik most már azt, hogy ez nem egy szőnyeg alásöpörhető probléma.

[00:19:10]Ez nem olyan, hogy majd megoldódik magától.

[00:19:12]Ha nem lépünk, akkor ezt meg kell oldani.

[00:19:14]Persze az előző miniszterelnök azt nagyon szerette ezeket a felöltötte a vidéki böllérjelmeszt gumicsizmába kivonult a a gátra és megvédte az ő népét.

[00:19:23]De valóban a megelőzésre, a felkészülésre nem adott sem pén se pénzt, se fegyvert, se figyelmet.

[00:19:34]És ez sajnos most ennek látjuk a következményeit.

[00:19:37]Ezt ilyenkor nem lehet máshogy megoldani, csak ilyen tűzoltómunkával, mint egy ilyen fenékküszöb.

[00:19:42]De egy valami biztos, a fenékküszöbről mindenkinek tudnia kell, hogy az nem egy végleges megoldás.

[00:19:46]Itt valamilyen sokkal komolyabb beruházást kell elindítani, ami pénzbe fog kerülni.

[00:19:54]Vagy így, vagy úgy, mi fogjuk megfizetni közösen, hiszen mondjuk a a paksi atomerőmű az nagy valószínűséggel ilyenre nem rakott félre céltartalékot.

[00:20:06]Ugye ezt mindig szokták mondani a nagy cégeknél, főleg a a tőkés módon, részvényesi módon működő cégeknél, hogy igenis a céltartalékkal föl kell készülni a piac és egyéb körülmények változásának kezelésére.

[00:20:17]Itt ez nem történt meg.

[00:20:19]Az egyetlen, amire céltartalékot raknak félre, az a talán a hulladékkezeléssel kapcsolatos, a nukleáris hulladékkal kapcsolatos, de abból is időnként hozzányúlnak és kiszedegetnek belőle, mert hát ezt látod köcsögetés.

[00:20:32]Ó, hogy szóval megépült ez a fenéküszöb.

[00:20:32]Ez egy rövidtávú megoldás.

[00:20:34]lehet vitatni, hogy ez ez szakmai szempontból indokolt volt és egy jó döntés volt.

[00:20:38]Környezeti szempontból nem tudjuk még, hogy milyen hatása lesz.

[00:20:42]Nem lehetett volna ilyen rövid idő alatt környezetvédelmi hatástanulmányt csinálni.

[00:20:46]Úgyhogy igazából azt mondhatjuk, hogy ezt lehetett most csinálni, és ez egy jó jó döntés volt.

[00:20:51]Mit lehet csinálni hosszú távon?

[00:20:54]Hát nyilván hosszú távon azért el kell gondolkodni azon, hogy jó-e így, hogy a Duna bejön hozzánk, majd utána mindenféle szabályozása és belenyúlás nélkül álc az országon.

[00:21:06]Ugye azt szoktuk látni, amikor jön egy árvíz, akkor mindenki gyorsan azon igyekszik, hogy minél hamarabb menjen el ez a víz.

[00:21:12]Ez egy hiba.

[00:21:12]Ezt ma már mindenki látja, főleg akik osszályos területre laknak.

[00:21:16]Ugye én alföldi gyerek vagyok, ott is élek, tehát ott aztán nagyon-nagyon erősen sújtja az aszály ezt a térséget.

[00:21:22]valamit ehhez hozzá kell tenni, hogy ez vízgazdálkodási és energiagazdálkodási kérdés.

[00:21:28]Ez azt jelenti, hogy egyre inkább előtérbe jönnek azok a multidiszciplináris dolgok, hogy már nem az van, hogy akkor csak az energiaminiszternek adok egy ilyen feladatot, hanem ezt sokkal magasabb szinten, kormányszinten kell kezelni nagy valószínűséggel közös előterjesztésre.

[00:21:43]Nem egy alternatíva, hanem több alternatíva kidolgozásával kell megállapítani, hogy igen, ha ez lesz, akkor ahhoz, hogyan csatlakozik az energetika, ha ezt csinálja az energetika, vagy erre van szükség, mert ugye az ország energiaellátására szükség van ez tagadhatatlan, akkor ezz hozzájárulni a vízgazdálkodás?

[00:22:01]Arról nem is beszél, hogy a vízgazdálkodásnak része a helyi vízellátás is.

[00:22:05]És azért az idén nyáron ne felejtsük el, hogy abban is nagyon komoly problémák voltak.

[00:22:11]Abszolút.

[00:22:13]Igen.

[00:22:13]Hát a úgy általában az energetika szempontjából idefelé jövett.

[00:22:18]Így megnéztem, hogy 2015-ben jöttünk ki, még akkor az Energiaklubban dolgoztam.

[00:22:23][horkantás] Az első olyan modellel, hogy mi hogyan lehet Paks nélkül, egy újabb paksi atomerőmű nélkül ebben az országban energiát szolgáltatni.

[00:22:38]minden erre jogosult és erre vágyó vállalatnak, illetve háztartásnak.

[00:22:49]És akkor azt csak azért érdekes, mert a számok érdekesek belőle, hogy mi lemodelleztük ezt 2030-ban teljesen a következő számok jöttek ki, van 2000 MW paks, mert még a régi működik.

[00:23:09]2800 MW szél és 1400 MW nap.

[00:23:09]Na, erre az 1400 MW napra, hát [nevetés] kizárt dolog, nem bírja el a rendszer 2015-ben.

[00:23:22]Na most 8600 MW naperőmű létezik az országban, melynek 1AD része háztetőkön van úgynevezett kísőmű háztartási méretű kísőmű ként üzemel és látja el az ott élő családot, illetve ennek a feleslegét tolja ki a villamosenergiarendszerbe.

[00:23:52]És milyen szerencse, hogy megtörtént ez, hogy valami hiba folytán sikerült ennyi naperőművet építeni Magyarországon, mert különben nagy bajban lettünk volna ezen a nyáron.

[00:24:05]Ez a 8600 MWnyi naperőmű tartotta fenn a a villamos energia ellátását az országnak.

[00:24:14]Nyilván amíg sütött a nap minden nap, hál istennek nyáron hosszabbak a napsütéses órák egy napon belül is.

[00:24:24]Úgyhogy így aztán csak ez a 7 órá 7 óra magasságában, amikor kezd lemenni a nap, árnyékot vetnek a fák és akkor ment lejjebb a villamosenergia előállítás és teljesítmény Magyarországon.

[00:24:46]És ez szerintem abszolút rámutat arra a a dologra, egyrészt, hogy hogy változik a a hozzáállás és a technológia és a villamosenergiarendszer alkalmazkodása az új az új kapacitásokhoz, mert nyilván ehhez meg kellett teremteni azokat a technológiai vagy technikai fejlesztéseket, amik amik együttállásával tud működni ennyi napelem Magyarországon.

[00:25:21]Másrészt viszont azt is mutatja, hogy mennyire hiányzik a szélerőművek kapacitása ebből a rendszerből.

[00:25:28]És ugye most is tehát, hogy nem 2800 MW szerepel, bár vélhetően ahogy 1400 helyett 8600 MW belefér a magyar energiarendszerbe, úgy egy kicsit több szél is beleférne, mert most nagyjából 300 MW-nyi szél erőmű kapacitás van ebben az országban.

[00:25:47]Ezt azért lehetne jelentősen fejleszteni, lehetne geográfiai szempontból jobban elosztani, hogy ne csak a nyugat-magyarországi régióban legyen, hanem Békés megyében is mondjuk szélerőművek, és ezzel tudjuk balanszírozni majd a dolgokat.

[00:26:05]Nyilván egy csomó egyéb technológiai megoldás, tehát kellenek tárolókapacitások.

[00:26:15]Ez ezzel kapcsolatban is ugye a az előző kormánynak voltak pályázatai, amik alapvetően a lakossághoz helyezték ezt a tárolókapacitást, ami szerintem egy hiba volt.

[00:26:25]Ezt sokkal jobban kéne tudnia kontrollálni a villamosenergia rendszernek és bekapcsolni ezeket a tárolókapacitásokat.

[00:26:33]De összességében azt gondolom, hogy igaz, ez egy sokkal szélesebb körű, nem ilyen siló típusú gondolkodásban intézhető probléma.

[00:26:46]És nagyon fontos, hogy a gazdasági és energetikai minisztérium az élő környezetért KFM felelős minisztérium, a a pénzügyminisztérium, ugye itt már itt gondolom előbb-utóbb rátérünk arra, hogy mennyibe kerül az energia.

[00:27:04]öö meg mondjuk a mezőgazdaság, a mezőgazdasági minisztérium, tehát fel tudnánk sorolni egy csomó olyan minisztériumot, ami érintett ebben a dologban, és ez gyakorlatilag azért a koordinációért kiállt, ami az elmúlt pár évtizedben nem nagyon történt meg.

[00:27:24]De erre egyébként most látunk azért törekvéseket.

[00:27:26]Én én úgy érzék abszolút.

[00:27:28]Én én is úgy érzékelem a magyar kormányzat különböző ágensével beszélve, hogy és figyelve a híreket, hogy hogy ebben van és lesz előrelépés.

[00:27:39]Igen.

[00:27:39]Tehát van kommunikáció különböző tárcák között.

[00:27:41]Itt egy előző beszélgetésben, még az előző évadban elhangzott az is, hogy milyen jó lenne, hogyha ebben a minisztériumi gondolkodásban nem ott tartanánk, hogy akkor van ilyen meg olyan, meg amolyan minisztérium, hanem ezt az egészet is újra gondolnánk és ezeket a témákat inkább ilyen ügyek mentén csoportosítanánk valahogy másképp, hogy még jobb legyen az együttműködés a különböző szakemberek között.

[00:28:03]De ez még abszolút egy mátrix rendszerű kormányzati felállást így nem nagyon látok a főleg a magyar közigazgatásnak azon állapotában, ami most van.

[00:28:14]Ezzel együtt azért vannak vannak biztató jelek.

[00:28:17]Tehát az, hogy hogy elhárult augusztus 26-án visszaindult a paksi atomerőmű, mondhatnák azt, hogy onnantól kezdve a miniszterelnök kiszállt ebből az infenszerkedésből, és már mással foglalkozik, de nem, ugyanis többször visszatért erre a dologra.

[00:28:31]Ez számomra azt jelzi, hogy az a fajta kommunikációs szint, amire fölemelte ő az egész dolognak a kezelését, és a több minisztérium van bekapcsolva, az talán a jövőre nézve egyfajta biztatást jelent, és nem azt jelenti, hogy oké, ezt letudtuk, mehetünk a következő megoldandó feladat felé, hanem igenis ott van, és a vízgazdálkodás is ott van, tehát most már föl följött hozzá az energiaellátási kérdés.

[00:28:56]Gyorsan hadd tegyem hozzá, hogy milyen érdekes volt hallani adától ezt a 2015-ös számokat, hogy az 1400 MW-ra azt mondták, hogy hú de megha és hogy én nem azt mondom, hogy véletlen tévedés volt, egész egyszerűen 2015 16 inkább 17 környékén egész a a NER oligarchái rájöttek, hogy ez mekkora biznisz.

[00:29:19]Ja jó, hát oké.

[00:29:19]És onnantól kezdve indult el 8600 MW-ba becsúszott pár másik ember o igen pár olyan is, hogy csak mondom azt, hogy egyébként a 2020-ban frissített energiastratégia az úgy számolt, hogy talán 2026-ra elérjük a háztartásoknál a 240-2500 háztartás.

[00:29:40]Jelenleg 350000 körül van, amelyiken fönt van ez a napelem.

[00:29:43]Persze ehhez az is kellett, hogy Gulyás Gerg szerintem kicsit meggondolatlanul egy sajtótájékoztatón közölte, hogy márpedig csak az kap szaladó megoldást, aki október 31-éig jelentkezik.

[00:29:55]Abban a hónapban 160000 új jelentkezés volt, és mind nem tudták lekezelni a a szolgáltatók meg a kivitelezők, majd jól el is húzódott a de bekapcsolták a rendszert, de azt azért tudnunk kell, hogy ez a 8600 MW-nyi beépített teljesítmény, ez nem tud ennyit leadni.

[00:30:14]Ez teljesen természetes.

[00:30:14]A házak nem fordulnak a nappal együtt.

[00:30:16]Pedig milyen jó lenne, hogyha mindig mindig érne a nap.

[00:30:20]Ráadásul a nap, ahogy fölkell, ugye az folyamatosan emelkedik, majd utána csökkenő tendenciával termel.

[00:30:24]Tehát a csúcs, amit el lehet érni naperőművekből ebből a 8600-ból, én megnéztem a az idei adat, az elért a 6800-at.

[00:30:32]Ez nagyon magas.

[00:30:35]Tehát, hogy volt olyan pillanat ma Magyarországon vagy ebbe az időszakban, amikor 6800 MWnyi teljesítmény jött a napelemekből.

[00:30:44]Ha jól tudom, ez ilyen vagy világelső, vagy másodikak vagyunk ebben.

[00:30:47]Ebből az egy főre eső napelemek számát tekintve szerintem nagyon világelsők vagyunk.

[00:30:52]És valóban az látszott ebben a mostani működési rendszerben, hogy hát bizony tényleg addig, amíg le nem megy a nap.

[00:30:59]És milyen jó lett volna, hogyha lett volna szél, ugye, mertogy az a 330 MW-nyi beépített szél teljesítmény az gyakorlatilag a hibahatár, az ma már a hibahatár.

[00:31:10]És az, hogy most a kormányzat azt mondta, hogy 4000-re föl akarja tornázni, ez egy nagyon bátor és merész vállalkozás, de nem kivitelezhetetlen.

[00:31:19]Én azt gondolom, hogy éppen azzal, hogy nem csak a Duna, a Dunán túl nyugatdunát túli része, hanem tényleg szétszórva el fognak tele vagy fognak telepíteni és kiadnak ilyen engedélyeket, az egy jó irány.

[00:31:31]Én jól emlékszem arra, amikor egy tév műsorban hosszasan vitatkoztam az akkori energetikai államtitkárral aki azt bizonyatta, hogy azért nem engednek Magyarországon szélerőműveket, mert szegény magyar vállalkozók, akik ebbe rakják a pénzüket, azok vesztésre állnak a német szélerő műtulajdonosokkal szemben, mert ott mennyivel jobban fúj a szél a a tengeren.

[00:31:55]És akkor én csak annyit mondtam, hogy ezek a vállalkozók nem hülyék.

[00:31:59]Akkor fognak befektetni, hogyha ez nekik megéri.

[00:32:01]Csak hagyjátok őket működni.

[00:32:03]Én nagyon bízom benne, hogy ez hagyjátok őket működni, ez fog fog a későbbiekben is jól funkcionálni.

[00:32:11]És még egy dolog, amit említettél, én nem tartom olyan nagy hibának azt, hogy a háztartásokhoz lettek telepítve tárolói kapacitások.

[00:32:18]Az igaz, hogy ebből a szempontból mindenképpen valamifajta beleszólás egy jobban irányíthatóvá kellene tenni a caket lehessen hogy be lehessen hozni a rendszerbe.

[00:32:31]Tehát hogy jól értsétek, jelenleg is úgy működik a a az agregátoroknak, tehát a tárolói kapacitása a rendelkezőknek, hogy ők fölajánlana kritikus időszakban beleszólást és be lehet hozni a náluk lévő energiát.

[00:32:44]És azért jó a lakosságnál elhelyezett tárolói kapacitás, vagy mondjuk közvetlen a lakossági regionális trafóknál elhelyezett, mert nagyon sokszor azért korlátozza vissza a villamosenergiarendszer, a lakosságtól érkező villamosenergiát, nem tud befogadni, ugyanis neki szét kell kenni a trafó alatt.

[00:33:04]Ugye a trafóink azok főleg a régebbi trafók, és azért még mindig sok van belőle.

[00:33:08]Az arra alkalmas, hogy egy irányba le tud transzformálni, visszafele nem tud működni.

[00:33:13]Azaz, hogyha ott nagyon sok napelemes ház van, akkor neki azt szét kell kenni abba abba a régióba.

[00:33:19]Milyen jó lenne, hogyha ott tudnám belül tárolni, és amikor lement a nap, akkor azt az átmert időszakot, amikor hirtelen fölszalad az ár, akkor azt onnan tudnám kezelni.

[00:33:27]De ehhez kell az is, hogy és én most látok ezzel kapcsolatosan egy ilyen összépi mozgalmat, hogy az okos mérés rossz.

[00:33:33]Nem tudom, hogy figyelted-e ezeket az összeeskü elméleteket, hogy Igen.

[00:33:39]Most ez az új, hogy az okos mérés rossz, mert többet fizetnek, akiknél bevezették.

[00:33:43]azt elfelejtik, hogy az okosmérés az mélt pontosan.

[00:33:47]Ühüm.

[00:33:48]Tehát ők azért fizettek kevesebbet, mert azok a régi típusú mágneses tárcsá az az annyira volt megbízható.

[00:33:54]Hát jól emlékszünk rá, hogy régen a feszmérők azok így mozogtak, most meg digitális feszmérőre pontosan le tudjuk látni.

[00:34:02]Tehát nem azért fizetnek többet, mert valaki manipulálja, hanem azért, mert most már jól mérik őket.

[00:34:06]De az okosmérés mindenképp kellene ahhoz, hogy ne csak nekünk fogyasztóknak, már hozzáteszem, az okos mérés okos fogyasztó se ártana, hanem az okos rendszer működtetéséhez, amikor amit te mondtál, hogy be tudna hozni a rendszerben ott lévő tartalékot oda-vissza, mondjuk a ma vír és tudná ezeket a dolgokat, vagy éppen a szolgáltató cég tudná kezelni.

[00:34:26]Tehát akkor ez egy megoldható dolog, csak fejlesztést és pénzt igénye.

[00:34:31]Hát persze, de hát de hát az okos okos, de úgy én úgy látom egyébként, hogy hogy sikerült az okosfogyasztót elérni, vagy hát még ezzel vitatkozom.

[00:34:45]Én egyelőre okoskodó fogyasztókat látok, és látok egy pár nagyon tudatos fogyasztót.

[00:34:51]Most most ezen a nyáron sikerült az embereket rávenni arra, hogy akkor fogyasztanak áramot meg főleg a vállalatokat, de én azt gondolom, hogy a lakosság nélkül ez abszolút elérhetetlen lett volna.

[00:35:07]És az tehát, hogy ez nekem azt példázza, és lehet, hogy vitatkozunk Attila egy picit majd ezzel vitatkozik, de hogy de hogy azt példázza, hogy egyrészt van a lakosságban a takarékossági megoldásokra való fogékonyság vagy hajlam egyrészt.

[00:35:34]Másrészt pedig, hogyha beáraznánk azt, amikor hirtelen drága lesz az energia, importálni kell, nem tudom én, 15szörösére ugrik az ára, a hogyha azt jelezni a szolgáltató vagy a a regulátor, a magyar energiaivatal engedélyt adna, vagy lehetőséget teremten arra, vagy legalábbis próbáljuk ki, hogy bizonyos és körzetekben elkezdünk dinamikusan árazni annak megfelelően, hogy mennyibe kerül akkor éppen a villamosenergia, akkor lehet, hogy hogy ezzel ezt használhatnánk a jövőben, és és ezzel gyakorlatilag ugye a a fogyasztási görbéket lehetne simítani a a termelési görbék, tehát ott a beigazolódna Ada szerint, hogy a magyar fogyasztó árzékeny.

[00:36:37]Attil má az árérzékenység meg a tudatosság kicsit más.

[00:36:40]Hát de ezért tudhatni a tudatos vagyok te az ár meg a a díj változtatásával vagyá rugalmasságával rá lehet szorítani a tudatosságra.

[00:36:50]Igen.

[00:36:52]Az a helyzet, hogy kicsit idealisztikus ebből a szontbó ez a ez a 700 MWi megtakarítás, kvázi megtakarítás, amivel kevesebb volt, ennek a 99%-a nem a lakosságtól jött össze, hanem azoktól a cégtől, akik önkéntesen vállalták a visszafogást.

[00:37:08]Az az alapprobléma, hogy hogy igen, de a lakosságnál van egy réteg, akik tudatosan figyeltek már eddig is a saját energiahasználatukra.

[00:37:20]ők azok, akik nagyon odafigyeltek arra, hogy mikor használják a mosógépet.

[00:37:23]A mondjuk ebbe az időszakban, hogy akkor a klímát tényleg kikapcsolta délután 500-kor vagy 6:00-kor, ahogy a miniszterelnökért és addig nem használta.

[00:37:33]De tudomásul kell venni, hogy a lakosság jelentős részének ez nem igaz.

[00:37:36]És még csak nem is azért, mert nem akarja.

[00:37:38]Én nekem több olyan levelet kaptam ezzel kapcsolatban, hogy hát takarékoskodtam volna én, tehát csak nem képzeled, hogy a lakótelepen majd mindenki este 10-kor fogja beindítani a mosógépet, hogy lesz, milyen zaj lesz ott akkor a panelházakban.

[00:37:53]Ez az egyik.

[00:37:53]A másik, nagyon sok olyan fogyasztó van, akik még nem rendelkeznek például a programozhatósággal.

[00:38:01]Mert a akinek van programozhatóság, elkezd egy picit okosítani az otthonát, az már odafigyel rá.

[00:38:06]De a legjobb egyébként, amit te mondtál, hogy valamilyen úton, módon szembesíteni a lakosságot azzal, hogy ugyan tudjuk, hogy most mindenki 5 Ft-ot fizet kilóránként, de csak hogy tudjál róla információként egyébként most éppen fölszaladt az ár többszörösére ennek és ezt a különbözetet, ezt mi valahonnan máshonnan fogjuk bepótolni.

[00:38:29]Ugye most amikor Paks nem ment, akkor ugye 50 milliárdos különbséget kellett megfinanszírozni.

[00:38:35]És ez pont olyan ugye ezt szoktam példaként hozni, hogy nagyon sok kisebb településen is azzal fékezték meg az autósoknak a a gyors hajtását a kis településen keresztül, hogy kiraktak egy traffipaxot.

[00:38:51]Nem büntet a traffipax, csak egyszerűen jelzi.

[00:38:55]Az, hogy van egy jelzés, az már azt jelzi, hogy mindenki akkor hú, akkor leveszem 50-re, hogy én nekem ne villogjon piroson, pedig nem kap érte büntetést.

[00:39:02]Ha szembesítjük az embereket azzal, hogy ez hogy néz ki, akkor az már akkor az már egyfajta visszafogás, egyfajta tudatosságerősítés.

[00:39:13]És ebből a szempontból ugye nagy publicitást kapott ez a holadelej.hu hu oldal, nem tudom, hogy néztétek-e, ami egész egyszerűen azt is megmutatta, hogy most éppen ebben a mostani pillanatban érdemes bekapcsolni dolgokat, mert egyébként az országnak olcsó az áram vagy se.

[00:39:28]És ez független attól, hogy amúgy 5 Ft kwóránként az ár, tehát nem fog a lakosságnál változni.

[00:39:33]Mégis főleg a tudatos fogyasztók, akikről te beszélsz, és én nagyon bízom benne, hogy egyre többen lesznek előbb-utóbb, azok elkezdtek ezzel foglalkozni, elkezdték okosítani a rendszereiket.

[00:39:44]Nekem is van olyan most már a telefonomon, hogy látom, hogy éppen mikor mennyit fogyaszt az a lakás.

[00:39:50]Ráadásul nagyon érdekes, mert az alapfogyasztás is meg tud nézni, hogy hoppá, mit fogyasz nekem alapba, és akkor gyorsan számba beszéltő, fagyasztó satöbbi, hogy kell-e, nem kell, satöbbi.

[00:40:02]És mondjuk amikor cserélsz egy mosógépet, akkor olyanra cserélsz, ahogy az például már egyrészt az okos rendszerrel tud kommunikálni, másrészt hihetetlen energiatakarékos dolgok vannak, és ebben vagyunk nagyon elmaradva.

[00:40:13]Ehhez persze mindig hozzá kell tenni, hogy a magyar lakosság szociális és financiális helyzete nagyon rossz állapotban van.

[00:40:21]Tehát ha beszélünk róla, ha nem.

[00:40:23]Tehát pénz nélkül nem lehet megcsinálni semmit.

[00:40:26]Hogyha az előző kormány támogatási rendszerét néztük, akkor mindig azt láttuk, hogy a csókosok elvitték a pénzt seperc alatt.

[00:40:34]Akinek meg igazán kellett volna, azoknak sose jutott.

[00:40:36]ebben változtatni kellene.

[00:40:39]Én nagyon bízom benne, hogy olyan rendszert fognak kidolgozni erre akár az önkormányzatok bevonásával is, mert ők lehetnének ebben a igazi jó közvetítők, amivel eljutnak tényleg azokhoz, akiknél korszerűsíteni kellene, mert az a faramuci helyzet van, hogy azok úgymond pazarolják a legtöbb energiát, akik a legkevésbé engedhetnék meg maguknak.

[00:41:01]Tehát az energiaszegénységben élők, azok nem tudják ezt a ördögi kókört kitörni.

[00:41:06]ö külső támogatást hát ők pazarolják, a többiek meg úgy használják el, sokkal többet használnak, tehát a tehetősebb emberek sokkal több energiát használnak.

[00:41:16]Í a a szegény embereknél meg ugye sokkal nagyobb az az arány, ami a pazarlásba megy abból a kis energiafelhasználásból.

[00:41:28]visszatérve egy picit a egyrészt azt szeretném mondani, hogy azért gondolom, hogy a napelem történet az hiba volt, mert soha nem kérkedett vele a Fidesz kormány.

[00:41:37]Tehát soha nem mondták, hogy de néha mondták, hogy hogy mi leszünk a legjobbak és Európában a legnagyobb, sőt a világ eltervezett szakpolitikai törekvés volt a részekről, és nem egy egy ilyen, hogy mondjam, jól modellezhető éves szinten csak úgy megtörtént.

[00:41:57]Hozhat, megtörtént, és ez egy és ez szerintem itt állunk 8600 MW-nyi beépített teljesítmény.

[00:42:03]Jó.

[00:42:03]Igen.

[00:42:03]Tehát hú húha.

[00:42:05]Az jó.

[00:42:06]Jó.

[00:42:06]Attól még lehetett volna vele kérkedni.

[00:42:07]Tehát ez igen, de hogy nem, de hogy ez nem, nem volt ez az egyik, a másik meg szóval szerintem ez egy ez egy nagy dolog volt, és én személyesen nagyon örülök annak, hogy az energetika területén történt meg az élménye ennek az országnak, hogy összefogással az ország működőképességét sikerült fenntartani.

[00:42:34]Jó, de ez most akkor nem egy illúzió, hogy ez nekünk sikerült.

[00:42:38]ah te mondtad nagyon kis részben a magáné kis rész volt a magánrész nagyon kevés még mindig tényleg az aki tudatosan ebbe a dologba meg mondjuk rendelkezik a programozható eszközökkel a többiek nem vagy nem tudtak vagy nem volt kép még ha akarta se tudta volna ezt teljes egészébe betartan tehát nem ennek volt sajnos a hatása de mindenképpen pozitív volt a miniszterelnök a végén megdicsérte tehát jött egy üzenet hogy emberek ez lesz az irán ebbe az irányba fogunk tudni elmenni Mert nem figyelünk oda a közös energiaellátások biztonságára, akkor a a nem tudatos, vagy ráadásul a szándékos pazarlás, mert azért volt ilyenre fölhívás, főleg az ellenzé mostani ellenzék részéről, az bizony nyilván annak se volt hatása, de az a másik véglet.

[00:43:22]Tehát oda kell kivette komolyan.

[00:43:24]Tehát nyilván én azért azt gondolom, hogy ez önmagában tehát nyilván ezt az emberek összekapcsolták a klímaválsággal, a saját hatásukkal.

[00:43:34]klímaválság az azért jött létre, vagy vagy a paksi probléma azért jött létre, mert klímaválság van mindeközben iszonyatosan meleg volt.

[00:43:45]Tehát tűrhetetlenül meleg lehetett bizonyos helyeken egy-egy lakásban.

[00:43:50]Nyilván nem cél az, hogy hogy egészségügyi kockázatnak tegyünk ki embereket azért, hogy a villamosenergiarendszert megmentsük.

[00:43:57]De mindenesetre tehát, hogy egy olyan mérlegelést kellett minden egyes nap beépíteni az embereknek a saját gondolkodásukba, ami ilyen nagyon testközelbe hozta ezt a ezt a problémát, és szerintem ez e ez mindenképpen egy alapélmény lesz a magyarok számára.

[00:44:20]egy negatív, pozitív alaplmés.

[00:44:24]Mind a kettő talán egyébként közelít a a következő probléma.

[00:44:28]Jön a hideg, jön a tél, ami mert ugye mindig amikor energiarendszerről beszélünk, akkor hajlamosak vagyunk csak a villamos energiáról beszélni.

[00:44:35]azért a az ország energiaellátásában fűtési célú energiát is nézni kell, és a fűtési célú energiának 60%-a még mindig földgáz, azaz nagyon erősen föl van borulva ez a rendszer földgáz irányába, ami meg nagyon ki van téve a piaci viszonyoknak, hormóznak és sok egyéb másnak.

[00:44:54]Geopolitikai és egyéb oroszok zsarolnak, vagy nem zsarolnak minket dolognak, és ott még nem léptünk el eleget.

[00:44:59]viszont ö hozzáteszem, hogy a a rezsicsökkentés csökkentésének csúfolt rezsinövelésnek volt egyetlen egy pozitív hatása.

[00:45:09]Ugyanezt a fajta kicsit odafigyelés, tudatosságot hozta elő az emberekből, hogy jaj, Istenem, nehogy túllépjem azt a részt, mert akkor hirtelen sokat fogok fizetni, és még havi szinten túlléptem is, azért visszahozom ezt az 1729 köbmes szintet, de még mindig nem elénké.

[00:45:23]És ott olyan tartalékaink vannak, ami esetében meg nem kellene mások jó indulatára meg az importra szorulnunk.

[00:45:34]Geotermikus energia.

[00:45:34]És még mindig csak nagyon szeretünk beszélni róla, imádunk beszélni róla.

[00:45:40]Én 50 éve ezt hallom, hogy egy forróvízes medencén ülünk és nekünk milyen jó.

[00:45:44]És aki meg másik forróvízás medencéum, mint a törökök vagy az iszladiak, azok meg ezzel fűtenek.

[00:45:50]Bocsi.

[00:45:50]De pont egy előadásodban azt hallottam, hogy beszél a kútfúrásnak a költségéről és meg még kockázata is van annak a valószínűségéről, hogy ott tényleg találunk forrást és az megfelelő lesz és megfelel használ.

[00:46:05]Ez egy tudomány ez kezelhető.

[00:46:14]azok az igazi cél területek, ahol ezt a legjobban lehetett volna hasznosítani közösségi épületek fűtésére, polgármesteriatal, orvosi rendelő, óvodal bölcsőde, minden egyéb és azt tudni kell, hogy ez egy kockázatos üzlet, és azt a kockázatot nem vagy nem szívesen vállalják föl.

[00:46:34]Arról nem is beszélve, hogy sokba kerül egy ilyen kútnak a lefúrása.

[00:46:35]Tehát ez nem nem 20-30 millió Ft.

[00:46:38]Itt több 100 millióról beszélünk, és benne van a kockázat, hogy nem nyer.

[00:46:42]És pont itt lenne a szerepe a kormányzatnak.

[00:46:46]És a 2010 óta az önkormányzatok nem vehetnek föl hitelt, mert ugye az Orbán kormány egyik első intézkedése az volt, hogy ő tudta miért, hogy ez bekorlátozta, mert az azelőtti önkormányzatoknak épp a fideszes önkormányzatok nyomták meg az államadósságot a sok hitelfelvétellelt, de például erre a célre igenis oda kellett volna adni a kormányzatnak, hogy igen, vegyél föl hitelt erre.

[00:47:12]Vannak vállalkozók, és vannak vállalkozók, akik ebben szívesen közreműködnek, akár a hitel megosztásában is, akár egy ilyen eszkó típusú hitelezéssel, hogy alakítsuk át a rendszerünket.

[00:47:24]És van egy pár olyan önkormányzat, amelyik jóval hamarabb lépett, mondjuk a Ordmező Vásárhája, vagy Veresegyház, vagy éppen Miskolc, ugye Győr, most már Mosómagyaróvár is, ahol elkezdték ezt lépni ezeket a dolgokat, és amikor jött ez a gázárválság, akkor ők tulajdonképpen azt mondták, hogy hát ez nekem annyira nem nagy probléma.

[00:47:46]És hogy irigyelték a többiek?

[00:47:49]Ugye mi akkoriban jártunk körbe egy ilyen program keretébe az önkormányzatokat, és azért voltak, akik azt mondták, hogy hát ők tényleg bezártak könyvtárat, mozit, mit tudom én, mi mindent.

[00:47:59]Nem tudták fűteni.

[00:47:59]Tehát amikor amikor ott volt, hogy melyik ujamat harapjam.

[00:48:03]És az a polgármestereknek ez okozta a legnagyobb problémát, hogy hogy most nőtt a költsége, mondjuk a kultúrára adott költsége nőtt azért, mert a fűtése a könyvtárnak többe került.

[00:48:14]És megkérdezték tőle, hogy hogy többet költöttél a kultára?

[00:48:18]Igen.

[00:48:18]Mire?

[00:48:18]Akkor miért zártad be?

[00:48:20]Hát mert nem tudtam fűteni.

[00:48:22]Tehát hogy hogy mennyire összefügg egy csomó minden például önkormányzati szinten, és mennyire nem gondolkoztak és akik előre gondolkoztak ők azt mondták, hogy tulajdonképpen adott volt.

[00:48:32]Ugye a Veresegyházi az ebből a szempontból legendás, mert ők nem nagy önkormányzat, mégis meglépték ezt a dolgot, de azért alapvetően szó számba vesszük, hogy ki csinált már ilyet, mindenütt nagy önkormányzat, aki megengedheti magának, miközben rengeteg olyan településünk van, és valóban meleg vizes medencén ülünk, ahol ezt ki lehetne használni, csak a településnek erre nincs pénze.

[00:48:52]Ez lenne az első lépés, és onnantól kezdve bővülhetne abba az irányba, amit Nyugat-Európában, mint Dániába, a földtő hasznosítása az az épülő lakóparkoknál adott alap.

[00:49:05]Senki nem akar gázt bevezetni, sőt ahol ilyen fűtés van, többe kerül a lakás, mert sokkal stabilabb a fűtés.

[00:49:12]Tehát ebben abszolút van potenciális és hozzútávon az energia és egyébként az önkormányzatok helyz helyzetbehozása volt szerencsém a budapesti önkormányzatnál dolgozni.

[00:49:20]Öt egy nagyon ö fontos dolog az, hogy tényleg fel tudjanak venni forrást, tehát hogy pénzügyi eszközök álljanak rendelkezésre ilyen célra.

[00:49:35]Mi nem tudtunk gyakorlatilag letárgyalt banki hitelt, EIB hitelt sem, arra sem adott aláírást a magyar kormány.

[00:49:47]De de az összes önkormányzat, amely 50000 lakosnál, vagy 45000 lakosnál többet számlál, ott helyi energia tervet kell készíteni, hűtés fűtévet.

[00:50:05]pillanatokon belül ezek az önkormányzatok ezt nem hiszem, hogy pontosan tudják, hogy mi fánterem ez a dolog.

[00:50:12]Ezekre kapacitást kell építeni.

[00:50:15]Nyilván a a városi lakosság az egy teljesen más energia rendszereket használ, mint a a falusi vagy községekben lévő családi házak.

[00:50:30]Itt mondjuk a távőrendszerek nagyon erősen jelen vannak.

[00:50:34]Tehát a távhőrendszerekbe a földhő vagy a geotermia becsatornázása egy nagyon magától értetődő dolog.

[00:50:41]És itt az azért a távhfhő rendszerekben is a gáz az domináns energiahordozó.

[00:50:51]És egyébként a gázt pillanatokon belül ki kell vezetni ugye mind a lakosság, mind az egyéb szektorokból.

[00:50:56]Tehát erre nagyon komoly terveket kéne készíteni.

[00:51:03]És ennek az egyik egyébként alap letéteményese nyilván az a azok az épületek, amiket fűtünk.

[00:51:10]Tehát hogyha sikerül ezeknek az energiaigényét jelentősen csökkenteni, akkor a bemenő energiahordozóknak a a mennyiségét is tudjuk jelentősen csökkenteni.

[00:51:25]Ez mondjuk egy viszonylag egyszerű összefüggés.

[00:51:30]Úgyhogy, úgyhogy mi, mint a a Magyar Energiahatékonysági Intézet, pontosan azért hozott létre minket az alapítónk, hogy hogy a legnagyobb potenciállal rendelkező energiaforrást, a lakossági energiahatékonyságot és az épületenergetikai hatékonyságot fejlesszük, növeljük, azokat a cégeket hozzuk tulajdonképpen helyzetbe, akik azokat az anyagokat állítják elő, amelyekkel ez elérhető lesz.

[00:52:06]Ez egyébként lehet számszerűsíteni, hogy épületenergetikai problémák mekkora terhet jelentenek a rendszerre, és hogyha mondjuk adott esetben az összes kádárkockát megfelelően leszigetelnénk, nyírás nyílászárót cserélnénk, satöbbi, satöbbi, természetesen lehet szemszörűen a a magyar energiafelhasználáson belül az épületek 40%-ot képviselnek, ez önmagában a legnagyobb energiafogyasztó szektor.

[00:52:38]Ebben vannak mindenféle épületek, tehát a középületek és a lakóépületek, tehát a lakó és nem lakó épületek.

[00:52:43]A a lakóépületek azért még mindig viszik a primet ezen belül.

[00:52:49]És hogyha ezt ezt a szektort sikerül jelentősen és egy jó stratégia mentén, mely egyébként most van kidolgozás alatt, ez a nemzeti épületfelújítási terv, amelyet egyébként nyilván az Európai Unió megkövetel tőlünk, hogy legyen egy ilyen is.

[00:53:07]Ö ebben kell pontosan leírni, hogy mindez hogyan fog lezajlani, és milyen forrásokat teremtünk ehhez, milyen tanácsadóhálózatot állít föl a magyar kormányzat ahhoz, hogy hogy a megfelelő tudásszintet elérje a lakosság, ugye annak érdekében, hogy tudja, hogy hogy az ötcentis szigetelés az abból a nikecelből nem lesz elég, hanem ennél egy sokkal komolyabb ö ö feltenni, hogy milyen ablak ö szabályozás van.

[00:53:46]Tehát, hogy hogy én azt gondolom, hogy hogy itt nagyon nagy adóssága van a magyar kormánynak ezen a téren.

[00:53:57]Nyilván az előző kormányok se nagyon tettek, nem csak a Fidesz, hanem egyébként, de hát mondjuk még a Gyurcsányában volt egy jól jól funkcionáló panelprogram.

[00:54:07]Tehát én azt gondolom, hogy nagyon sokat beszélünk a családi házakról.

[00:54:11]Igen, van 900000 kádárkocka Magyarországon.

[00:54:14]Egy viszonylag szignifikáns részük ezeknek a az épületeknek már fel van újítva.

[00:54:24]Nagyon nagy mennyisége várja a szigetelőanyagot és az új ablakokat, a födémszigetelést és azt, hogy leszedjék róla ezt a palát, ami tetőként funkcionál.

[00:54:39]De ott vannak a társasházak, ott vannak a a városok, amiben egyébként azért érdekes, és hogyha klímaválságról beszélünk, akkor ez nagyon fontos, hogy ezekben a társasházakban és általában a városokban, mondjuk ilyenkor nyáron, sokkal jobban megragad a meleg.

[00:54:56]Tehát hogyha itt sikerülne ö azt elérni, hogy a felmelegedése ezeknek az épületeknek, amiutána visszasugározza ugye a a városba ezt a hőt, tehát hogy ne kapja el, ne tartsa benne azt a hőt, ami beérkezik, az már önmagában egy nagyon komoly klímaadaptációs és nyilván hatékonysági beruházás is lenne, mert kevesebbet is kell akkor majd hűteni ezeket az épületeket már, ahol egyáltalán elképzelhető, hogy hogy légkondicionáló berendezés is berakható, mert ugye azért erre is van egy csomó szabályozás, tehát most nem akarom ezzel az unalmas témával tényleg a a műsor hallgatókat és nézőket is untatni, de de szóval ez ez egy annyira összetett probléma, amire egy nagyon összetett és nagyon komplex ö szabályozás és forrás allokáció szükséges.

[00:56:01]Ö hogy hogy tényleg 20 3035-ös milyen időszakokra, ami bele van vésve ezekbe az Európai Uniós direktívákba, azokra Magyarország is tudja hozni azokat a célszámokat.

[00:56:19]És társasházak esetén egyébként ugyanúgy szigetelésben meg nyílászárócserében kell gondolkozni, vagy de mást mondjuk akár természetalapú megoldások, szivacsváros megoldások, zöld fa, zöld tető, nem tudom.

[00:56:31]A szivacsváros az alapvetően ugye a a víz megtartást, a pára a alapvetően a a víz gyors öhárítását, hogy mondjam, tehát pont annak az ellenkezője ugye a szivacsváros.

[00:56:51]nem annyira energetikai probléma, viszont ami hát nyilván az épület neek a hőmegtartóképességét ugyanazok a dolgok fogják szavatolni, mint egy családi háznál.

[00:57:06]Tehát magát a az épületburkolatot kell úgy szigetelni, hogy hogy a a hő átbocsátóképessége az csökkenjen.

[00:57:19]De ugye egy társasház esetében ez egy bonyolultabb dolog egyrészt a döntés miatt, tehát hogy a lakó közösségnek a döntését igényli, és ez egy nagyon delikát helyzet, amikor egy társasházban ilyen döntést kell hozni, mert ez pénzbe kerül.

[00:57:38]más ér a sarkon lévők máshogy gondolkoznak erről, mint akik hát vagy a földszint meg a negyediken lévők saját így van, de még mindig van például majd Budapesten is egy csöves panelház, egy csöves radiátorral rendelkező panelház, amit nyilván tegnap előtt kellett volna már megszüntetni, vagy hát több évtizeddel ezelőtt, mert gyakorlatilag Ez ö ez annyira tehetetlen és és rossz hatékonyságot eredményez abban az épületben.

[00:58:16]Tehát nyilván vannak helyzetek, amikor nem a szigetelés az első dolog, amit meg kell tenni.

[00:58:22]Sőt, ha szigetelsz egy egy csöves panelházat, az azt jelenti, hogy ahol eddig 28 fok volt, mely rosszabb.

[00:58:26]Igen, igen.

[00:58:29]Tehát, hogy nagyon fontos, és itt ez rámutat arra is, hogy mennyire fontos a szakértelem egy ilyen egy-egy ilyen beruházás esetében, és meghatározni a beavatkozásuknak azt a ideális sorrendjét, amiben érdemes elkezdeni felújítani.

[00:58:52]Ö de az biztos, hogy a mondjuk egy társasház esetében az 1 nmre jutó beruházási költség egy komplex energetikai beavatkozás esetében alacsonyabb lesz nyilván, mint egy mint egy családi házban, mert hát a családi házban az egy a kubitúrára eső hűlőfelület az az sokkal nagyobb.

[00:59:12]És ezért a társasházak ilyen szempontból minden más szempontból is hatékonyabbak, ugye, mert a helygihasználásuk is hatékonyabb, és a város ezt kívánja, hogy minél magasabbra menjünk föl.

[00:59:23]Nem, nem felhőkarcolokról beszélek, de de nyilván a helykihasználás és a a városi hatékonyság azt kívánja, hogy hogy a 4 5 6 10 emeletes épületekben gondolkodjunk, és úgy tudjuk majd jól használni azt a területet, meg több zöldet is nek is helyet adni mint mint a községben lévő struktúrák.

[00:59:52]még még csak az még csak az energiahatékonysághoz egy kérdés, hogy tehát értem nyilvánvalóan van [torokköszörülés] van egy pozitív értelmezemett nyomás az Európai Unió részéről, hogy ebben ebbe az irányba fejlesszünk de azt nem tudom pontosan, hogy a kormány részéről vagy rendszerszinten mi várható.

[01:00:07]Ezt látjuk már esetleg, hogy hát akkor lesz kiírva olyan pályázat, ami azt teszi lehetővé, hogy ezeket az épületeket tudjuk korszerűsíteni, mert most muszá reménykedem, igen, hogy a hogy valamilyen gyors megoldást tud találni a mostani kormány arra, hogy a meglévő kohéziós források terhére vagy átcsoportosítsák, vagy vagy végre arra a célra hasznosítsák ezt a ezt Ezt a forrást, már meglévő forrásokat, ugye az RRF azt más célokra használta föl ez a mostani kormányzat, de a kohéziós pénzek még 2029-ig felhasználhatók, és azt hiszem itt itt nagy tartalékok vannak, és hogyha tényleg hatásos és a klímavédelem és úgy általában a magyar köz érdeket is szem előtt tartó politikát akar a magyar kormány most művelni, akkor akkor fontos lenne, hogy az embereknek adjuk oda azt a pénzt, ami amivel gyakorlatilag a a rezsit vagy általában az energiafelhasználást tudjuk csökkenteni.

[01:01:23]Ezzel a kőelmérleget javítani, ezzel az ő elköthető jövedelmüket sokkal jobban növelni.

[01:01:32]Tehát nagyon-nagyon sok pozitív dolgot tudok kapcsolni, és tud bárki kapcsolni, aki egy kicsit is elgondolkozik azon, hogy hogyha mondjuk egy 30 kötőel 50%-os energiamegtakarítást el tud érni valaki a saját házatáján, akkor az milyen egyéb pozitív hatásokkal bír?

[01:01:58]Nagyon kevés negatívot tudnék felsorolni.

[01:02:01]Hát eg egyszeri nagy beruházás meg munka és poros fog az álfabevétel meg kevesebbetak álfából bevenni.

[01:02:10]Tehát ez mint negatív hatás.

[01:02:12]Ilyenkor mindig az adó bevétel.

[01:02:14]Hát mondjuk az energiafabevétel.

[01:02:16]Hát az energiafabevételt azt majd a rezsi azt a rezsicsökkentésben amúgy is odaadja.

[01:02:22]Hát oda ha oda egyébként rezsivédelmi alapból.

[01:02:24]Nagyon fontos egyébként, hogy ugye Ada mondta, hogy jelenleg folyik ennek a stratégiának a kidolgozása.

[01:02:30]Gyorsan elmondom, hogy 2011-ben készült egy stratégia erre vonatkozóan, hogy az elsőel komolyabb energia stratégia aminek hatékony, vagy fontos eleme volt az épületenergiahatékonyság növelése.

[01:02:43]Megállapítottuk akkoriban is, hogy a legnagyobb megtakarítást, azon kívül, hogy persze kószerisítünk erőműveket, meg hálózatokat, egyebeket, de az épületeinknél tudunk elérni, hiszen az épületeknél megy el a legtöbb energia, amit nem hasznosan használunk föl, aztán nem lett belőle igazából semmi.

[01:03:02]Tehát azt lehet mondani, hogy eltelt 15 év.

[01:03:04]Most azt várom, hogyha elkészül ez a stratégia, amiről beszélsz, azt akkor tényleg elkezdenek rajta dolgozni.

[01:03:10]De akkor volt külső nyomás egyébként, hogy megvalósuljon ez bizonyos volt külső nyomás, sőt még pénzt is szereztünk rá.

[01:03:17]Én nem tudom, hogy emlékeztek-e rá.

[01:03:18]2015 őszén jelezték, hogy megérkezett az uniótól az a pénz, hogy jóváhagyás, amit erre a családi házak és a lakóházak korszerűsítésére lehet fordítani.

[01:03:28]Kiállt a Lázár akkor még államtitkár úr, és azt mondta, hogy nem arra fogjuk fordítani, hanem közintézmények parókiákat Igen.

[01:03:40]parókiákra és hasonlókra.

[01:03:40]És amikor megkérdezték tőle, hogy na de hát ezt az volt az indoklásban, hogy a lakóházakat akarjuk.

[01:03:47]Hát igen, de arra arra most nem inkább másra fogjuk fordítani.

[01:03:50]És amikor azt is megkérdezték, hogy jó, de akkor a lakóházulajdonosok hogy fogják ezt számukra majd kedvező banki konstrukciókat dolgozunk ki.

[01:03:58]Mondták ezt akkor amikor a félszág nyögte a devizahitel miatti problémát.

[01:04:03]Tehát senki nem akart semmilyen hitelt fölvenni.

[01:04:06]És emiatt nagyon nagy lett a lemaradás, ahol meg tudták ezt lépni.

[01:04:09]És ugye az Ada is mondta, hogy a kádárkockák azol a legnagyobbat lehet alakítani, mert régi vályokházak és egyebeknél már nem tudunk sokat kezdeni, de ott ott sokat lehetett elég teljesen másoló akár 40-45%-os megtakarítás, és ha mindent megcsinálnak rajta, persze ilyenkor mindig előjön, hogy kinek meddig nyújtózkodhat, mekkora az a takaró.

[01:04:31]És ugye ezért lenne jó az, amit említettél ilyen félmondattal, hogy energiatanácsadó hálózatot kidolgozni.

[01:04:39]Az emberek nem igazán tudják, hogy mit érdemes csinálni.

[01:04:41]Akinek sok pénze van, hát akkor körbeszigeteljük, födém, ablakcsere, kicseréljük a kazánt, minden nagyon kószerű lesz.

[01:04:47]Igen.

[01:04:47]Akinek van pénze, de az emberek jelentős részének nincsen mérhetetlen pénze.

[01:04:51]És akkor mi mi legyen az első?

[01:04:55]És ehhez viszont tanácsadás kellene neki, aki azt mondja, hogy igen, megnéztük ezt a házat, hát itt a nyílászáró az első, amiről a legtöbb megy el, akkor kezdjük nyílászáróval.

[01:05:04]Először két ablak, aztán majd a maradék kettő, meg még tovább satöbbi, és majd utána elindulunk.

[01:05:08]Nem biztos, hogy az a legfontosabb, hogy egyből körbeszigetelni a falakat, mert hogy a leveg, a meleg fölfelé száll.

[01:05:17]Kezdjük a födémmel, a tetővel, amit te mondtál.

[01:05:19]Ezeknél a kárálykockáknál abszolút jellemző volt ez a pala palatető.

[01:05:22]Az semmit nem védett, sőt még hideg is volt.

[01:05:25]Tehát hidegben hideg volt, melegben meg rohadt meleg volt.

[01:05:27]És ha már eljött az a, amit te is említettél, ez a nagy meleg, amivel nem tudunk mit kezdeni, érdemes lenne elgondolkodni azon, és ha készül ez a stratégia, akkor meg pláne, hogy ugye van egy ilyen mondás, amikor nagyon meleg van, akkor a nagy öregek mondták, hogy milyen jól jönnek a melegnek egy része télen.

[01:05:47]Üüm.

[01:05:47]Igen.

[01:05:47]És meg lehetne fogni azt a meleget, főleg a lakótelepek környékén, ugyanis vannak már rá technikák, ugye a f a finnek megcsinálták ezt a homok forró homoktárolós rendszert.

[01:05:57]De Magyarországon is vannak már olyan fejlesztések, például a halmazállapotváltó hőtárolás, amit akkor használok föl, amikor majd szükségem lesz rá.

[01:06:08]Gyakorlatilag sokkal tovább lehet a hőt tárolni, mint azt az emberek gondolják.

[01:06:13]Tehát ez nem olyan, mint a hűtőszek, én aztán kihúztam és leolvad, hanem nagyon sokáig lehet tárolni a hőt, ami aztán télen majd jól jöhet.

[01:06:22]Tehát az a elképesztő mennyiségű hő, ami például ezeket a lakótelepeket, a panelokat éri, persze fontos, hogy onnan a visszaverődés, vagy hogy ne menjen be a házba, azt megszüntessük, mert élhető közösségge.

[01:06:34]De ott azért az a hő még ott van, meg kellene valahogy fogni, tehát meg lehetne fogni a hőt és tárolni.

[01:06:41]És milyen jól jönne nekünk, amikor a távőrendszereinkben majd visszaadnánk például a téli időszakba.

[01:06:48]Hát vagy mit tudom én, ezeken a tényleg a a ezeken a vertikális felületeken is lehet létrehozni például napelemes rendszereket.

[01:06:56]És én tudom, hogy már nagyon sok napelem van az országban, de mondjuk Budapesten olyan nagyon sok még nincs.

[01:07:05]És és pont ezek a ezek a helyzetek vagy ezek a kondíciók nagyon alkalmasak arra, hogy a helyben termelt villamosenergia Budapesten biztos, hogy minden kilvatóra el fog fogyni abban a pillanatban, ahogy megtermelik, mert itt itt egy olyan nagy közös költségeket nagyon jól le lehet vele szorítani.

[01:07:29]Az a legjobb.

[01:07:29]És az meg a másik, tehát hogy hogy itt itt ez a úgymond ugye most a miniszterelnök úr is öalt az energiaközösségekre mi nap.

[01:07:43]Én azt gondolom, hogy ez nagyon fontos lenne, mert bár ez ez egy kis lehetőség, vagy nem egy olyan hihetetlenül nagy volumen, de azt gondolom, hogy hogy az energiaközösségek nagyon jó ö alkalmat adnak egyébként nem csak arra, hogy együtt termeljünk energiát, hanem arra is, hogy megértsük az energiának a mibenlét, meg annak a bonyolultságát.

[01:08:13]És ezáltal közelebb kerülünk a a a problémához.

[01:08:18]Nagyon fontos a már energiak közösség, hogy nem csak a villamosenergia termelésről és felhasználásról beszéljünk, hanem a hőről.

[01:08:24]Ez amit az előbb is mondtam.

[01:08:24]Tehát a hővel lehet valamit kezdeni.

[01:08:26]A magyarországi távhőrendszer katasztrofális állapotban van.

[01:08:31]Függetlenül attól, hogy nagyon sok helyen már kicserélték ezeket az egysőves rendszereket, hogyha az MR elmegy egy ilyen fűtőműbe, akkor sírva fakad.

[01:08:38]Én voltam nemrégen ilyen helyen, hogy sokan éve [nevetés] 70-es években gyártott kazánok [horkantás] működnek.

[01:08:46]Tehát el lehet képzelni, hogy milyen hatásokkal.

[01:08:47]Miközben arról beszélünk, akár azon a településen is, hogy ott van mellette a a geotermikus forrás, gyógyfürdője van satöbbi, föl lehetne használni biomasszát, lehetne fölhasználni erre hulladékot.

[01:08:58]A hulladékkal nem kezdtünk semmit, nem véletlen hozta föl ugye a legutóbbi kormányülés után maga a miniszterelnök is ezt a témát.

[01:09:06]Ezzel valamit kezdeni kell.

[01:09:09]A hulladékból energia az olyan nagy potenciál, amit az emberek jelentős része el sem tud képzelni.

[01:09:13]Következő biznisz, de azzal mindenki a következő biznisz, ha err lenne még bizott.

[01:09:18]Hát van magyar Budapesten van egy Huha nevezetű hely, ahol ezt hasznosítá, de lehet ezzel valamit kezdeni.

[01:09:26]És ugye sokan azt gondolják, hogy persze a hulladék egyrészt büdös, mindék máshova satöbbi.

[01:09:33]Az ember elmegy skandináv országokba, akkor olyan példákat lát rá, hogy olyan hulladékfeldolgozók vannak, amit kívülről meg se mondjuk, hogy hulladékfeldolgozó.

[01:09:41]Nem büdös, haláltiszta, hófehér ruhában.

[01:09:43]Én voltam ilyenben.

[01:09:45]Hófehér ruhában vannak az emberek.

[01:09:47]olyan válogató rendszer és egyebekkel, hogy el se tudjuk tényleg képzelni, hogy mennyire aprólékosan képes szétválogatni a hulladéktípusokat és hasznosítani a szerves hulladékot, például energiahasznosítása, például akár hidrogént elmelés, és akkor már egész messzire vezetnek a dolgok.

[01:10:03]Kezdjünk vele valamit, mert most azt látjuk, hogy két éve toporgunk a hulladék körül, lett belőle egy marha jó üzletága.

[01:10:11]Biztos, hogy ennyi cirkulá economy.

[01:10:12]És akkor ilyen ki lehet rakni a tacepa és működik, mert milyen zöldek vagyunk.

[01:10:17]Nem vagyunk zöldek, amíg nem használjuk.

[01:10:20]Sajnos az időnk végére értünk, de egy utolsó utani kérdést, így összefoglalva ezt az egész beszélgetést, bár sok mindenre nem jutott idő, amire nagyon szerettem volna, hogy jutna idő, hátha majd egyszer még lesz lehetőségünk így beszélgetni, hogyha össze kéne foglalni, hogy milyen energiamixert képzeltek el az országnak mondjuk 15 év múlvára, akkor mi lenne az ideális számunkra, mint gazdasági, mint ellátásbiztonsági és egyébként nyilván klíma alkalmazkodási szempontból is?

[01:10:49]Nyilván mást fogunk most mondani.

[01:10:50]Az jó.

[01:10:51]Tehát én én azt gondolom, hogy hogy a magyar energia mixben egy továbbra is egy jelentős szereplőnek kell, hogy maradjon a nukleáris energia.

[01:11:00]Folyamatosan nő a a megújuló energia, és ez ez nagyon hasznos, bár én nagyon erősen hiányolom a geotermia hasznosítását, és ez lenne a következő lépés rögtön már széllel párhuzamosan.

[01:11:12]és valamennyi időszakra mindenképpen szükséges fenntartani elsősorban a rugalmasság, a kiegyenlítés miatt a fosszilis energiahordozókat, azon belül is alapvetően inkább a tisztább változatot, hogyha szenet lehet tisztán elégetni, akkor nyilván azt is, hiszen van szenünk, de azért de nem csak vésztartaléknak, tehát azt kell látni, hogy a a rendszer rugalmasságában, ha nem lenne import, ráadásul ugye regionális importra vagyunk szorulva, és ezek a klímaváltozási hatások Nem csak minket érnek, ugyanúgy érik a szlovákokat, a románokat satöbbi.

[01:11:46]Ha nem lenne import, akkor bizony bajban lennénk, és olyankor jönnek azok a rugalmasan bevethető kiegyensúlyozásra képes erőművek.

[01:11:52]Ezeket mindenképpen fönn kell tartani, hogy megmaradjon a rugalmasság.

[01:11:57]Aztán majd meglátjuk, hogy ezzel a 8600 MW-nyi beépített nappal mit kezdünk, meg esetleg majd a 4000 MWnyi széllel.

[01:12:05]És akkor már lehet, hogy majd arról beszélünk, de ne felejtsük el azt sem, hogy azért az ország energiafogyasztása nem stacionális, folyamatosan nő.

[01:12:14]Igen.

[01:12:15]Adda te, hogy látod?

[01:12:16]Kifejezetten villamos energiafagyasztása nő.

[01:12:18]Az összes többi az nem nő.

[01:12:21]És egyébként Európának a fogyasztása nem nő.

[01:12:24]Tehát Európa gyakorlatilag nagyon sikeresen öjebb vitte az össz kibocsátását az elmúlt 20 évben.

[01:12:36]Ezzel gyakorlatilag a klíma klímabajnok ö a világon.

[01:12:42]Én azt gondolom, hogy ugye egyrészt k tehát, hogy azt szögezzük le, 2050-ig Európa klímasemlegességet tűzött ki célul.

[01:12:50]Ebbe a fosszíliák nem férnek bele.

[01:12:54]Szerintem atomerőmű nem fog megépülni az új ö és ezt, hogy mondjam, mondhatnám úgy, mint egy aktivista, de úgy mondom, mint egy közgazdász, hogy ennek semmifajta realitása nincs szerintem.

[01:13:14]Úgyhogy gyakorlatilag nap és szélerőművek fogják dominálni a magyar villamosenergia és általában az energia rendszereket.

[01:13:29]Nyilván ez erős tartalékokkal vagy hogy mondjam akkumulátor de alapvetően én nem nem tudnám most megmondani, hogy ez pontosan hogy fog kialakulni.

[01:13:48]Az biztos, hogy ahogy a műsor elején mondtam, hogy ez az 1400 versus 8600 MW-nyi napelemes probléma, hogy itt olyan technológiai változások fognak bekövetkezni a következő 10-15 évben, ami jelentősen fogja átírni a a jövő energetikáját, és én abban bízom, hogy ez minél gyorsabb lesz, és hogy ehhez Ez elég rugalmasan fog tudni a magyar infrastruktúra és azt felügyelő és rendelkedő mérnök is alkalmazkodni.

[01:14:30]Egy egy valamire azért minden bocsánat, persze erre muszájem, tehát az ország biztonságos energiaellátásához nem az kell, hogy van egy megtermelt energiamennyiségünk, ami nekünk elég.

[01:14:42]Most is termelünk nagyon sok olyan napenergiából származó villamosenergiát, amit aztán elkótyavélünk, mert nem használunk.

[01:14:50]Negatív áron meg nagyon minimális áron adjuk oda a szomszédoknak, aztán este meg siránkozunk, hogy nincsen elég.

[01:14:54]Amit aztán visszavásárolunk az általunk megtermelt energiát a csehektől meg a bolgároktól, akik letárolták tárolóba.

[01:15:02]Egyrészt a tárolókapacitással valamit kezdeni kell.

[01:15:04]A másik az európai mondjuk úgy, hogy 2050-es cél, az egy nagyon dicséretes dolog.

[01:15:12]Bár azt mondja, hogy hogy szummában nem azt mondja, hogy nincsen benne fosszilis, azt mondja, hogy kompenzáljuk valami más hatással a karbon kibocsátás.

[01:15:20]Én nem hiszek a fosszilis nélküli energia megoldásában.

[01:15:25]Ha világszinten nézzük, pláne nem 75%-ot meghaladja jelenleg a világenergia felhasználásában a fosszilis.

[01:15:30]És nagyon szépen nő valóban a megújuló energia, de ne felejtsük el, hogy a világenergia igénye folyamatosan növekszik, nem győzük ki elégíteni, azaz szinte annyit tudott pótolni, amennyivel nőtt a a megújló energia.

[01:15:44]És hogyha erre majd szánjunk egy másik műsor szerint szánjunk, szánjunk, mert itt azonnal bejön a versenyképesség problémája, mert versenyképesnek kell maradnia Európának.

[01:15:54]Az, hogy Európa nullára leviszi a karbon kibocsátását, az a világ karbon kibocsátásának 7,8%-át jelenti.

[01:16:02]Ami azt jelenti, hogy lehetünk mi itt nagyon szépek, zöldek és karvonkibocsátók, hogyha mások ezzel nem nagyon foglalkoznak.

[01:16:09]Lásd Kína, India, Amerika Egyesült Államok, vagy éppen Ausztrália.

[01:16:13]Tehát önmagában nem fogjuk tudni a föld azonnali problémáját [horkantás] európai kép, de de nem szabad feladnunk annak lehetőségét, hogy mindezt ne a versenyképességünk rovására tegyük.

[01:16:27]Jelenleg azt látjuk, hogy a túlzott lépések azok bizony rombolják a az európai versenyképességet.

[01:16:33]Ö és ö ezért a lépéseket úgy kell megtennünk, hogy azért a beteg a műtét során életben maradjon és legyen folyamatos energiák akkor is, amikor lement a nap és amikor nem fúj a szél, mert ez az év eggyedében az órák számát tekintve nem fúj a szél és nem süt a nap.

[01:16:51]Nem jó.

[01:16:52]Szerintem nagyon fontos, hogy erre még további műsoröket szánjunk.

[01:16:58]Én nagyon nagyon szeretném majd legközelebb bárnyalni.

[01:17:01]Oké, jó, jó.

[01:17:01]De szerintem ez ez a ez a ezek a vég végszavak nagyon jól megmutatták, hogy két nagyon hasonlóan gondolkozó szakértő is bizonyos dolgokban nem érte egyet, ami az energiaellátást illeti.

[01:17:12]Úgyhogy igen, találjunk arra alkalmat, hogy ezt még folytatni tudjuk.

[01:17:14]Én abban bízom, hogy sikerült ezt a témát egy kicsit érthetőbben átadni a hallgatóknak és a nézőknek, és ezt az egész energetikával kapcsolatos, elsőre nagyon-nagyon komplexnek, bonyolultnak, tőlünk távolálló rendszert egy olyan szintre lehozni, hogy izgalmassábbá tenni és emberközelibbé tenni, mert hát elég sok minden múlik ezen a mindennapjainkban.

[01:17:34]Úgyhogy nagyon köszönöm nektek a beszélgetést.

[01:17:37]Köszönjük szépen.

[01:17:38]Köszönjük.

[01:17:39]És a nézőknek és hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet.

[01:17:40]Találkozunk két hét múlva.

[01:17:42]Sziasztok.

[01:17:45]A műsor Budapest, Pest megye és a Dunán túl áramszolgáltatója az Eon Hungária csoport támogatta.

[01:17:50][zene]