Kiss Gergely: Elértem mindent, amit akartam, ez az én identitásválságom - Penge
- A HVG Penge második évadját Szilágyi Áron mostantól egyedül vezeti; a nyitó téma a sportolói identitás és a pályafutás utáni transziós sokk.
- Vendég Kiss Gergely: munkás szülők gyermekeként tanulhatott és sportolhatott elődeik „lelőtt” álmai helyett, nyolc és fél évesen játszott először.
- 15 évesen a felnőttek között játszott, miközben bizonytalan kamasz volt; jogi diplomát levelezőn, napi két edzés és külföldi játék mellett szerzett.
- A Sydney 2000-es arany országos robbanás lett (médiavonat, roadshow, kétszer annyi gyerek az uszodákban), de a sportág felkészületlen volt: nulla merchandising.
- Az olimpiai bajnoki cím „felelősségcsomagot” hozott: példakép-szerep, állandó önkontroll, a nemet mondás megtanulása.
- Kotorral BL-t nyert, a Vasassal 2012-ben bajnok; 42 évesen fejezte be — a Honvédban minimális fizetésért, szeretetből maradt.
- Identitásválságát most éli meg: édesanyja halála és a „vérvonalas” család megszakadása áll mögötte — a mai válogatottat nem hiányolja.
- A sport „karimáján” tevékenykedik: gödöllői életpálya-modell és gyerekprogramok; vezetői posztot szabadságszeretete és maximalizmusa miatt nem vállal.
- Üzenete a fiataloknak: fókusz, értékrend, saját út építése — a fake news-okkal és AI-manipulációval teli korban.
„Elértem mindent, amit akartam. Nekem ez az identitásválságom most vagy az elmúlt pár évben.” – Kiss Gergely
Részletes összefoglaló megjelenítése
A műsor kerete: a Penge podcast második évada és a sportolói identitás
A HVG Penge podcastjának második évadjában a műsorvezető, Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó mostantól egyedül vezeti a beszélgetéseket – az első évad társ-műsorvezetőjének, Kenyeres Andrásnak itt köszöni meg a munkáját. Az évad nyitó témája a sportolói identitás: hogyan alakul ki, hogyan változik az aktív pályafutás alatt, és mi történik vele a visszavonulás után.
A bevezetőben Szilágyi Áron felvillantja az elméleti keretet:
- A sportolói identitás azt jelenti, hogy a személyiségfejlődésben a sportolói énkép eluralkodik, sokszor nem hagyva teret más személyiségrészek kialakulásának.
- Magyarországon Berki Tamás és Pikó Bettina középiskolásokon mutatta ki, hogy a sportolói identitást a befektetett energia és idő (edzés, versenyzés), a közösség (csapattársak, barátok, iskolatársak) és a kényszer (szülői elvárások, edzői követelmények) egyaránt formálja.
- Minél magasabb a sportolói identitás index, annál kevesebbet törődnek a sportolók azzal, mi lesz az aktív évek után – ez pedig nagyobb átmeneti sokkot (transziós sokk) eredményezhet.
- A kanadai ápolónő-kutató, Dr. Judy Duchscher ápolókon írta le a jelenséget: az egyetem után 3–5 hónapos sokkállapot következik. A sportolók hasonlót élhetnek át, amikor liminális térbe kerülnek: „talajtévesztettek" lesznek, elbizonytalanodnak, és olyan közegbe csöppennek, ahol 8–12 órát kell egy helyben ülniük – pont az ellenkezőjéhez szokva.
Honnan indult: gyerekkor és a vízbe kerülés
Kiss Gergely szülei fiatalkorában kézilabdáztak, de a hatvanas évek elején „lelőtték" az álmaikat: mindkét családban korán dolgozni kellett. Édesanyja az általános iskola után gyárba ment, édesapja szakmunkás lehetett, majd dolgozni kelt – a család úgy döntött, a húga tanulhat tovább. Apukája a Honvédban kézilabdázott, de alacsony volt, nem volt „beállós alkat".
„Ők nem tanulhattak, nem sportolhattak, én tanuljak és sportoljak. Ez volt a mondás." – Kiss Gergely édesanyjáról *
Kiss Gergely kiemeli, hogy a „dinasztia-logika" nem működik automatikusan: alacsony, úszni nem nagyon tudó szülei voltak, mégis magas vízilabdázó lett. Az uszodába gyerekként került, kipróbálta a vízilabda-előkészítőt, és beleszeretett a sportágba. Egyedüli gyerekként, szorgalmas, kötelességtudó típusként – „az edzők zsánere" – hamar beleállt; nyolc és fél évesen már beugrott az első meccsekre.
Édesapja külföldön dolgozott, spórolt pénzből hozott teniszütőt – az Ivan Lendl–Boris Becker–Björn Borg-korszakban –, de „esélytelen" volt: nem volt kifejezetten ügyes szárazföldi mozgása, viszont a víz jól jött neki. Édesanyja – aki házmesterként és cipészként dolgozott – mindent ennek rendelt alá: hat-hét-nyolc éves kortól szinte minden nap edzésre járt.
A vízilabdás identitás kialakulása: az aranygeneráció
A szüleivel hétvégenként rengeteg sportot néztek (vívó vb, műkorcsolya, kosárlabda, atlétika, vízilabda) – ez építette az identitását: „magyarok is küzdenek, és győzzük le a szovjeteket és az amerikaiakat". Az 1988-as olimpián, 11 évesen, a sportcsarnokban aláírásgyűjtésben volt részük a vívók, úszók, kajakosok, öttusázók mellett.
Az identitás szempontjából meghatározó tényezők: balkezes volt, ami előny a jobb szélen; szorgalmas, magas, és „mindig ott volt". 11–12 éves korára kiderült, hogy átlag feletti lehetőségei vannak. 1990-ben játszotta első serdülőválogatott-meccsét a jugoszlávok ellen Szegeden (ahol a hároméves Szilágyi Áron „citromsárga köpenyes korát" élte) – ekkor érezte először, milyen jó az jó ide tartozni, és azt mondani: „magyar válogatott kerettag vagyok."
14–15 évesen nemzetközi serdülőkupákat nyertek sorra, majd összeállt a híres 76–77-es generáció, amely a 75-össel olvadt össze: később nyolc olimpiai bajnok játszott együtt ifi- és juniorválogatottban is – „ez brutális volt", és hatalmas pozitív löket egy fiatal sportolónak.
Kamaszkor a felnőttek között
„Nagyon durva volt a 14–16 éves korom időszaka. Egyszerre kellett kvázi felnőnöm, hiszen 15 évesen a felnőttek között játszottam az első osztályban, amikor Fradi–Vasas ellen játszol a Komjádi-ban 1500–2000 ember előtt, miközben egy önértékelési hibás, kisebbségi érzéses kamasz vagy." – Kiss Gergely *
Önmagát így írta le akkoriban: „langaléta, hosszú kezek, kis beszédhiba, kis óláb", aki másfél fejjel magasabb volt a tanárainál. Ösztöndíjas lett a Tungsramnál, 16 évesen nagy csapatok hívogatták – „ez így iszonyú nehéz időszak volt megélni".
Tanulmányait tekintve általános iskolában eminens volt (ötös gyűjtőversenyt rendeztek a három legjobb tanulónak, matekversenyen is indult), gimiben ez „elfogyott". Angol tagozatra jelentkezett, és – sportosztályi felvétel ellenére – a Madách angol tagozatát választotta, mert 14 évesen a jövőjén gondolkodott: „mi lesz, ha nem sportolok?" A nehezebb gimibe kerülve értelmiségi családok gyermekei közé került – ez jó közeg volt, komoly tanulási célokkal.
A vízilabdában ekkor még élt az „elit sport" hagyománya: fogorvosok, állatorvosok, ügyvédek, tudósok, nagykövetek, parlamenti képviselők voltak a sportágban (az első EB-arany óta 100 éve nyer érmeket Magyarország, a vívásban 1908 óta vannak érmek). Ez a hagyomány szerinte mára megkopott, de a továbbtanulás még mindig erős: a MATE-GEAC Gödöllő két felnőtt csapatában kb. 18–20 egyetemista játszik – „majdnem másfél csapatnyi".
Jogi diploma a napi két edzés mellett
A jogi pálya választását a szó magyarázta: az „ügy" – a magam vagyok a projekt, a megvalósítás, a megoldás; „védeni az ügyet". „Védelmező típus"-ként, a nevének ősi jelentésére utalva: „én vagyok a nagy darab jovialis srác, aki védi az ügyet." Emellett a történelem és az irodalom érdekelte, a humán vonal jobban vonzotta, mint a fizika-matek-kémia.
Azt nem tudta, hogy az egyik legnehezebb szakot választotta: 1998 és 2005 között, levelező tagozaton végezte el az egyetemet – napi két edzés, Bajnokok Ligája, országos playoff-döntők, válogatott mellett. Eközben megszületett az első gyermeke: „egy kis pelenkázás, egy kis szerbek elleni csata, egy kis büntetőjog." Két évet Olaszországban vízilabdázott, amikor még nem voltak fapadosjáratok – a vizsgaidőszakokat (december 18. – január 3-4.) kísérleti időszakként szervezte, kérelmekkel vizsgázhatott, bukás esetén „meleg lett a pitében". Volt december 29-ei vizsgája is, miközben az M5-ös még nem készült el Szegedig.
Az egyetem legtöbbször rugalmas volt. Összességében 24 évet töltött iskolapadban. Arra a kérdésre, hogy akart-e valaha mélyen feladni mindent, így válaszolt:
„Olyan igazán mély, hogy én egy hétig ültem a szobában, és most abbahagyom – ilyen nem volt. De az, hogy pillanatnyilag milliószor akartam feladni, az nagyon sokszor volt. Az egyetemet is, a vízilabdát is: amikor elfáradsz, hányingered van az edzésen, kétszer megbuktál..." – Kiss Gergely *
Értékelése: „nagy százalékban megérte, de sok szenvedés volt."
Sydney 2000: a népmesei sztori és a média-robbanás
Szilágyi Áron felidézi: 10 évesen élte át, hogy „a vízilabdacsapat, amelyik Adoniszokból áll, a nemzeti identitás szerves részévé vált". Kiss Gergely kontextusba helyezi: 1976 óta nem volt a magyar nemzetnek olimpiai bajnok csapata semelyik sportágban, és a 2000-es győzelem robbanás volt: Színes magazin-címlap, kinyitható belső oldal, szponzorokkal szervezett roadshow, tizenvalahány megtöltött uszoda gálameccsekkel, tévészereplések a legnagyobb show-műsorokban, szponzori szerződések, kétszer annyi gyerek az uszodákban, kétszer magasabb fizetések.
„Addig mi voltunk az ügyes vízilabdaválogatott, aki megnyert két EB-t és világkupát – utána meg mi lettünk az olimpiai bajnokok urak. Remegve mutattak be minket az iskolákban." – Kiss Gergely *
Kapták a díszpolgári címeket, érdemrendeket; „új szavakat tanultunk", mint a marketingmenedzser. Ő maga akkoriban csinálta az első sportolói honlapot – csapattársai közt volt, aki „magamutogatásnak" nézte; az ő válasza: így ő maga kontrollálja, mi jelenik meg róla, hivatalos fotókkal, elérhetőséggel.
A győzelem népmesei sztorivá vált: „egyetemisták, magasak, mosolyognak, tudnak nyilatkozni, udvariasak, szolgálatkészek, jótékonykodnak – mi vagyunk a nemzet fiai."
Az olimpiai bajnok felelősségcsomagja
Kiss Gergely szerint a külvilág emlékeztet folyamatosan a sikerre: több mint 8 milliárd ember él a Földön, és talán 400-an vannak, akik három vagy több olimpiai arannyal rendelkeznek – egy szűk kör, amelybe csapatsportban minden olimpián csak egy csapat férhat.
„Ha elmész egy szórakozóhelyre, te nem a srác vagy, aki bulizik – te az olimpiai bajnok vagy, aki ezt nem teheti meg... Példát mutatsz gyerekeknek, felnőtteknek." – Kiss Gergely *
„Nehogy elszálljak, nehogy elengedjem magam – ilyen kontroll van bennem." Ezzel járt egy „borzasztó nagy felelősségcsomag": nem lehetett bunkó, elérhetetlen vagy flegma; jöttek a tudatlanságból fakadó agyalások, irigykedés, gyanakodás. Megtanult nemet mondani – ám a mai napig azt hallja, „mindenhol ott van, mindent elvállal".
„Egy Szilágyi Áron van, egy Kiss Gergely van. El tudok menni egy évben 50, 70, 80, 90 helyre, nem tudok elmenni 350 helyre." – Kiss Gergely *
Szilágyi Áron párhuzamot von: a londoni 2012-es aranya után elsődleges motivációja a visszaadás lett – egy általános iskolai élménybeszámoló lehet, hogy csak két napra motivál gyerekeket, de lehet, hogy elindít őket egy olyan pályán, amire maguktól nem kerültek volna.
Felkészületlen sportág: marketingkudarcok és bulvárharcok
Kiss Gergely szerint a magyar sport és vízilabda-szövetség „teljesen felkészületlen" volt a 21. századi siker, média, marketing kezelésére: nulla merchandising. Panaszkodik: külföldön a csapatok a műanyagpohártól a kulcstartón át komplett városi költségvetést termelnek ki ebből – ő 36 éve Liverpool-szurkoló, és a magyar szupermarketekben Liverpool-cuccokat tud venni, magyar vízilabda-terméket évekig egy kásás kulcstartót sem. Azt az anekdotát is elmeséli (hangsúlyozva, nem tudja, igaz-e), hogy egy sztárjátékos leigazolása után a klubelnök szerint annyi pluszbérletet adtak el, hogy az kitermelte a játékos házát, autóit és a milliárdos költségeket.
A média használatát „bele kellett nőni": sokféle helyen kellett nyilatkozni, a bulvár mélységeitől a mélyinterjúkig, az új szponzorok érdekeit is kiszolgálva – menedzser nélkül, maga válogatva, mit vállal el és milyen következménnyel.
Bulvári negatív élménye is volt: nyomoztak, őt akarták felhasználni egy másik sportoló elleni nyomozásban – „sok apró rossz volt, egy-két nagyobb is biztos". A megoldása egy stílus volt:
„A nagyon hozzá nem értő, nagyon béna vagy rossz indulatú médiával is – ha én normálisan beszélek –, egy perc alatt vagy két perc alatt el tudunk köszönni egymástól... mint hogy ebből legyen egy komolyabb sztori, ami negatívan, hosszabban kihat." – Kiss Gergely *
Ez „plusz feladat" – tűrni kell –, de működik: a részeg, rosszindulatú utcabeli szurkolóval is „el tudnak köszönni" nyugodtan, ahelyett hogy verekedés, visszaválaszolgatás lenne belőle.
A lassú levezetés: 42 évesen is az első osztályban
A harmadik olimpiai arany után (Peking, 2008) az élete nem úgy alakult, ahogy tervezte: a válogatott lejtmenetbe került – világbajnokságon négy, majd két góllal vezettek a szerbek ellen és mégis kikaptak, az olimpián ötödikek lettek. Ahogy Szilágyi Áron fogalmaz: „mi akkor csengedtünk le, amikor nektek beforrt a kávétok." Kiss Gergely utána klubszinten aratott: a pekingi olimpia után rögtön Bajnokok Ligáját nyert a Kotorral (Montenegró), majd ezüstérmet a Recco ellen – ahol „Benedek Tibor, Kásás Tamás, Madaras Norbi is ilyen tehetségtelenek játszottak" (ironikus megjegyzés a legnagyobb sztárokra). A Vasassal bajnoki aranyat nyert 2012-ben, az olimpiai évben, amely a válogatott számára „nem túl szerencsés, nem túl szép elköszönés" volt.
Az utolsó bajnoki meccsét 42 évesen, 2019-ben játszotta, a Honvédban (abban az évben már csak három meccset). A koncepciója őszinte: az olimpiai felkészüléshez már nem volt meg benne a 100%, de a maradék 70–80% klubszinten elég volt – a nyári válogatott stressze kiesett, és a nyolc-kilenc hónap klubidőszakot tudta magas szinten hozni. Edzeni a mai napig szeret: „49 évesen is szívesen beugrom a medencébe, és lövök, úszom a gyerekekkel."
A kritikákra – „miért játszik még, árnyéka önmagának" – így válaszolt: nem a pénzért maradt, mert azért ment volna külföldre jobb szerződésért. Ehelyett a Honvédban vállalt szerepet, amely 16 évvel korábban anyagi csődközelbe került: olimpiai bajnok társaival minimális, átlagfizetés körüli honoráriumért játszottak, hogy a nagy Honvédból erős középcsapat legyen. Céljuk meg is valósult: a csapat megmenekült, volt negyedik helyük és magyar kupabronzuk.
„Nem a megélhetés miatt csináltam volna a vízilabdát, mert máshol volt a megélhetésem, hanem a szeretet miatt maradtam. Ezt nem értik meg az emberek – én tényleg szeretetből voltam nyolc edzésen 37–38 évesen, más már rég abbahagyta." – Kiss Gergely *
A levezetést 3–4 évesre tervezte, végül a duplája lett, „mert jól éreztem magam a vízbe": 37–38 évesen 50–60 gólt lőtt bajnoki szezonban, és védőként megfogta a fiatal válogatott játékosokat. Ez volt szerinte „első osztályú levezetés", nem félelem a civil lét elől.
„Elértem mindent, amit akartam" – identitásválság, család, gyász
Szilágyi Áron felhozza az amerikai kutatásokat: a profi élsportolók 46%-a küzd a pályafutás után valamilyen mentális problémával (szorongás, depresszió). Kiss Gergely válasza a cím kérdését is megvilágítja:
„Elértem mindent, amit akartam. Nekem ez az identitásválságom most vagy az elmúlt pár évben." – Kiss Gergely *
Nem hiányzik neki a mai válogatott – „azok az ő harcaik, az ő csapatuk, az ő közösségük" –, és nem idealizálja a múltat sem: „ott is voltak rossz pillanatok, vereségek; nem rózsaszínben látom utólag." A válság forrása inkább ez: elvesztette a szüleit, és nincs testvére – a felső, „vérvonalas" család megszakadt. A valódi családja a felesége, Valkai Anna és három lánya („kisebbségben vagyok egyetlen férfiként a családban") – „ez egy csoda, csak az a vérvonal nincs már meg." Két éve temette el édesanyját: „az volt a gyászban erős pont, még ma is dolgozom valamennyire ezzel."
A felnövés fokozatait sorolja: iskola – elvégezve; sportolói álmok – többszörösen megvalósítva; „az ország egyik legismertebb sportemberévé váltam Magyarország történetében"; boldog család, apa – minden megvan, többszörösen. És közben jött a „vákuumi, szélcsend-pillanat": ha mindent elértem, akkor most mi van? Van persze motiváció – a gödöllői vízilabda építése, a Nagy Sportágválasztó és az Ötpróba –, a túlsúlyát legyőző, a fotelból felálló emberek neki is példaképek, „a hétköznapok példaképei"; és a csillagos szemű gyerekek, akik a nyaralás vagy a pizzázás helyett edzésre akarnak menni. De az „önmagamért Kiss Gergő" kérdése nyitott maradt. Optimizmusa: hamarosan 49 éves, „megmaradt egy-két kilogramm izom, megmaradt egy-két szürkeállomány", tervei vannak.
Nemzetközi kitekintésként említi Allen Iverson példáját – akit Kobe Bryant és Michael Jordan is elismerően emlegetett –, aki sok millió dollárral, ismertséggel „teljesen lenullázta magát"; az amerikai sportokban sokan az utcáról, a telepről jutnak nagyon magasan, és nehéz kezelni, hogy vége annak, amiért dolgoztak. Magyarországon kisebb a sztárság, a hype – ezért kisebb a zuhanás, inkább „változás". Sokoldalúsága „éberen tartja a figyelmét": ma is tanul, önfejlesztő programokra jár – „sportvezetőként, férfiemberként".
A sport karimáján: projektek és a szabadság
Pályafutása után nem a klasszikus sportvezetői/edzői vonalon maradt, hanem határterületeken: előadásokat tartott, rendezvényeket szervezett, egy vízzel foglalkozó kisvállalkozása „energiahiány miatt" nem sikerült, majd a londoni olimpia után négy évvel jött a Nagy Sportágválasztó és a filmezés. 2013-ban Nagy Viktorral, Decker Ádámmal és másokkal alapított egyesületet Budapesten – egy modern, életpályamodellel és iskolákkal erősített sportakadémiát akartak, ami a fővárosi vízilabda-telítettség miatt nehézkes volt; Gödöllőn a MATE-GEAC-ban jött el a lehetőség, hasonló célokkal, az egyetemmel. Több száz iskolát, gyerekprogramot, jótékonysági rendezvényt járt végig – szerinte nettó több százezer emberrel találkozott.
Arra a kérdésre, miért nem vállalt könnyen elérhető sportvezetői posztot, így válaszolt:
„A sport karimáján dolgozom, a sportért... A gyerekek elsődlegesek: hogy egészséges lelkületű, egészséges fizikumú felnőtté váljanak – ebben mit tudok megtenni úgy, hogy ne legyek lekötelezve senkinek." – Kiss Gergely *
Ő maga biztos benne, hogy a legmagasabb sportvezetői pozíciókat is be tudná tölteni „lelkiismeretesen, becsületesen, szorgalmasan" – de az lenne az egész élete, „az megint egy 10 óra": a maximalizmusa miatt beleőrülne, elveszítené a függetlenségét. Kerüli a monotonitást („ugyanaz az asztal, ugyanazok a papírok öt-tíz-húsz évig"), és a korlátlan mozgásszabadságot: ha felkérik, eljön; ha jótékonysági rendezvényt hívnak, elmegy; filmet, könyvet meg tud csinálni. Felügyelőbizottsági vagy elnökségi tagság ilyesformán belefér.
Benedek Tibor gondolatát idézve – „minden más, ami a vízilabda után van, sosem lesz olyan boldog, olyan izgalmakkal teli, mint a pályafutásunk csúcsa":
„Minden más egy B-terv a 30-as éveidben nulláról. Ha éttermet csinálsz, nulla tapasztalattal leszel vendéglátós; ha jogász, nulla tapasztalattal leszel jogász." – Benedek Tibor, Kiss Gergely idézésében *
Ezért nem lett végül gyakorló ügyvéd: a szakvizsgát nem csinálta meg, hét évvel később viszont elvégezte a sportjogászképzést. 35 évesen azonban már kifutott az időből: négy-öt év napi 10 órás munka kellett volna a jó ügyvédséghez – „négy órában meg nem lehet jóvá válni semmiben a világon."
Üzenetek: fókusz a túlinformált korban
Kiss Gergely előadói tapasztalatairól két végletet emel ki. Egyrészt a hátrányos helyzetű térségek iskoláit, ahol reggel koszos ruhás gyerekek jönnek be – és ahol egy előadás után egy roma származású lány kereste meg őt egy „fantasztikusan értelmes kérdéssel" a jövőjéről és nagy álmairól: „én hatódok meg, pedig ő jött oda hozzám."
Másrészt a céges tréningeket bankvezérigazgatókkal, akik több tízmilliárd forintot, több száz-ezer embert irányítanak – „óriási tisztelet" illeti őket, mégis:
„10–12 éves vízilabdás fiaim bizonyos szempontból – a kohézió, a csapatszellem, a kommunikáció, az egymásra utaltság terén – előrébb tartanak mindezeknél a vezetőknél." – Kiss Gergely *
A cégeknél tapasztalt „silóban gondolkodást" – ahol a pénzügyi igazgató és a HR-vezető nem hajlandók leülni beszélgetni – a vízilabdában elképzelhetetlennek tartja: „nem tudsz lejátszani 40–50 meccset és minden nap együtt edzeni úgy, hogy nem mondod el a bajomat... Mikor nyertünk volna olimpiát, ha nem úgy szocializálódunk, hogy meg tudjuk beszélni a problémáinkat?" – a hallgatóság erre „tátott szájjal" figyel.
Generációs üzenete: a világ hihetetlenül felgyorsult – ma már egy-két évnyi korkülönbség is „más generációt" jelent. Soha nem volt ilyen gazdag a világ (villany, fűtés, utazás, megtakarítás, tele hűtő), mégis most az egyik legnehezebb kibontakozni, mert sok méreg, hazugság, fake news és – az AI révén – manipuláció éri az agyat: „a világ legértékesebb emberéből tudok csinálni egy szélhámost az AI-vel." (Ezzel kapcsolatban a műsorvezetővel egy TEDx-vitában is vitázott az AI fiatalokra gyakorolt hatásáról.) Az üzenete a fiataloknak: fókusz – ismerd meg magad, építs értékrendet, oszd be az időd, ismerd fel a jó és rossz dolgokat, és járj a saját utadon: „legyen egy utad, amit te építesz – vívó, közgazdász, fodrász, teljesen mindegy. Minél hamarabb megtaláljuk, annál hamarabb kibontakozhatunk, mert tehetségünk van, csak ki kell hozni magunkból."
A következő generációért: a MATE-GEAC és az életpálya-modell
Kiss Gergely 13 éve gondolkozik az életpályamodellen, hogy a szülőknek és gyerekeknek segítsen tájékozódni az információáradatban. A vízi sportok különös terhei: a víz közegét napi szinten tapasztalni kell – egy vízilabdázó öt nap alatt elveszítheti a formáját, amivel egy szárazföldi sportoló kevésbé van kitéve; a „taposást, a lábmunkát" nem lehet máshol modellezni. A fiataloknak hármas feladat jut: sport, tanulás, magánélet (barátok, szerelem, család) – „nagyon nehéz háróból hármat, sőt kettőt is jól csinálni egyszerre egy adott hónapban."
A gödöllői életpálya-modell része az iskolákkal kötött szerződés és az egyetemi kapcsolat, valamint a partnerei felé vállalt ígéret: a „vízilabdás fiai" akkor is helyet kaphatnak a partnernél, ha felnőttként abbahagyják a sportot – így a vízilabda által szerzett készségeikkel (empátia, együttműködés, a közösségi emberi játékok, amelyeket 6–8–10 éves kortól tanulnak meg: versenyezni, elfogadni, megmutatni magát, néha alá- és fölé menni másoknak) „értékes, hasznos, jó munkaerőként, előnnyel indulnak."
Szilágyi Áron párhuzamot von: az ő menedzsere és az általa jegyzett magyar élsportolói érdekvédelmi fórum is fut kettős karrier programot – örömét fejezi ki, hogy ez a téma Kiss Gergelyt is foglalkoztatja, és tesz azért, hogy a következő generációnak könnyebb legyen az élsport és az azt követő élet egyaránt.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „a fuxenőről volt szerencsém dokumentumfilmet csinálni" – a dokumentumfilm tárgya ASR-hiba miatt nem rekonstruálható biztosan; a kontextus (1908 óta vívóérmek) vívás-történelmi témára utal.
- „Sportosztályba fölvettek a kölcseibe" – az iskola neve bizonytalan; a beszélő ezt követően a Madách Imre Gimnázium angol tagozatát említi.
- „mi azt mondtuk Stec Barna, Gergely, Pisti és én" – a Honvéd-csapatársak nevei (főleg „Stec Barna") nem ellenőrizhetők, az ASR torzíthatott.
- „elmentem volna az olimpiákhoz Pusba" – értelmezhetetlen kifejezés; a kontextus alapján arra utal, hogy jobb anyagi feltételekért külföldre vagy vidékre ment volna vízilabdázni.
- „kimentünk a akkori BS-be a stadion csarnokba" – valószínűleg a Budapest Sportcsarnokra utal, de nem egyértelmű.
- „másodokat testvérem járt vízilabda előkészítőbe" – ellentmond a későbbi kijelentéseinek („egyedüli gyerekként", „nincs tesóm"), ASR-torzulás lehet.
- „Most a Mohamed Szala elment a Liverpoolba és azt mondta a török csapat elnöke..." – a merchandising-anekdota részletei (a játékos neve, a klub elnökének kiléte) ASR-hiba miatt pontatlanok; a beszélő maga is hangsúlyozta, nem tudja, igaz-e.
- „bóba égbe nem volt még az M5-ös kész" – értelmezhetetlen szófordulat; csak annyi állapítható meg, hogy az M5-ös autópálya akkor még nem készült el teljes hosszában.
- „Cservenek Tibor 76-os olimpiai bajnokunk" – feltehetően Cservenák Tibor neve torzult el.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]volt a bulvárban, hogy nyomoztak, engem akartak fölhasználni nyomozni másik sportoló ellen.
[00:00:05]Csinált valami rosszat, vagy nem csinált akár a magánéletében.
[00:00:09]Sok apró rossz volt, egy-két nagyobb is biztos, de én fölvettem azt a nem álarcot, de azt a stílust, hogy a nagyon hozzánemértő, nagyon béna, vagy akár rossz indulatú médiával is, vagy a szurkoló odajön az utcán részegen, rossz indulatú, nem szeret minket bármit, hogyha én normálisan beszélek, akkor egy perc alatt vagy két perc alatt el tudunk köszönni egymástól.
[00:00:33]A sportoló nem csak az a teljesítmény, amit nyújt a pályán, hanem van mögötte egy ember, egy-egy olimpiai sikert, egy-egy megnyert versenyt, vagy akár valamilyen nagy kudarc, egy-egy social média poszt.
[00:00:43]Legfeljebb ennyit látnak az emberek.
[00:00:45]Valakit megítélni pusztán a sportlói pályafutása, vagy a mutatott kép alapján, az nagyon torz képet fog adni, folyamatosan a csúcsteljesítményt hajszolni.
[00:00:54]Az egy mentális teher is.
[00:00:57]Sportoló nem csak egy idol lehet a társadalom számára, hanem egy esetlen, sokszor gyenge pillanatokat megélő ember, akiknek ugyanúgy van nehézség az életükben, akik ugyanúgy küzdenek démonokkal.
[00:01:17]Ezekről a dolgokról beszélgetünk a Penge podcastben.
[00:01:18]Én Szilágy Áron vagyok.
[00:01:26]Köszöntök mindenkit a Penge podcast második évadában.
[00:01:28]Folytatjuk a beszélgetéseket kiváló és eredményes élsportolókkal, akik a saját tapasztalataikról fognak mesélni, történeteket megosztani.
[00:01:35]A beszélgetéseket a második évadban már egyedül fogom vezetni.
[00:01:38]Itt szeretném megköszönni Kenyeres Andrásnak a munkáját, aki az első évadban gazdagította, színesítette a podcastet.
[00:01:46]Adj új ritmust a vállalkozásodnak és váltsd a nagyot álmodós, belevágós vállalkozói ötletet valóra.
[00:01:51]Rizen Bank.
[00:01:54]Váltsd velünk valóra.
[00:01:56]Az első vendégem nem más, mint Kis Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.
[00:02:00]Sydneyben, Athénban és Pekingben értek fel a csúcsra az azóta legendássá váló vízilabda válogatottal, de emellett számtalan projektben kipróbálta magát.
[00:02:09]dolgozik a nagy sportágválasztó mellett, megalapította az öt próbát, de a Mate Geac vízilabda szakosztályának vezetője is.
[00:02:15]Gergő egyébként az eredményei mellett jogász végzettségű és három lányt nevel feleségével Valkai Annával.
[00:02:21]A mai témánk a sportói identitással indul, és azt szeretnénk megérteni, hogy ez hogyan alakul ki, hogyan változik az aktív pályafutás alatt és annak végeztébel a pályafutás után.
[00:02:32]A sportolói identitás azt jelenti, hogy a személyiségfejlődésben megjelenik a sportolói énkép, és eluralkodik azon, sokszor nem hagyva teret bármilyen más személyiség egy kialakulásának.
[00:02:42]Ezt nemzetközi szinten nagyon sok helyen kutatták, de itthon is Berki, Tamás és Pikó Bettin a középiskolásokon mutatta ki, hogy hogyan alakítja a sportói identitást a befektetett mennyiség, tehát az energia, az idő, amit az edzésekre, versenyzésre szánok, vagy akár milyen hatással van erre a közösség, tehát a csapattársak, barátok, iskolatársak, vagy akár a kényszer, tehát a szülői elvárások, vagy az edzők által megfogalmazott követelmények.
[00:03:07]Azt is kimutatták, hogy minél magasabb ez a sportolói identitás index, általában annál kevesebbet törődnek azzal a sportolók, hogy mi lesz majd az aktív pályafutásuk után.
[00:03:16]Kevesebbet terveznek, kevésbé készülnek fel erre.
[00:03:19]Ennek következménye lehet, hogy amikor odakerülnek, egy nagyobb transzisziós sok éri őket.
[00:03:25]Ezt egyébként Dr.
[00:03:25]Judy Dutcher, kanadai ápolónő kutatja 27-8 éve már ezt a területet.
[00:03:31]Ő ápolókon mutatta be, hogy amint elvégzik a főiskolát, egyetemet és elkezdenek dolgozni, ez egy három- négy- öt hónapos sok állapot időszak, amikor fel kell dolgozniuk azt, hogy itt most már nem csak a tanórákra, előadásokra és gyakorlatokra kell beülni, hanem itt kőkeményen, fizikailag és mentálisan is nagyon megterhelő munkát kell végezniük.
[00:03:52]A sportolók is valamilyen hasonlót élhetnek át, hiszen nagyon sokszor bere kerülnek egy liiminális térbe, ahol talajtfesztettek lesznek és elbizonytalanodnak a jövőjükkel kapcsolatban.
[00:04:01]De lehet, hogy ezután vállalnak valamilyen munkát, elmennek dolgozni és bekerülnek egy olyan közegbe, ahol lehet, hogy nem egyértelműek a feladatok számukra.
[00:04:11]Lehet, hogy 8 10-12 órát úgy kell egy helyben ülniük, hogy éppen az ellenkezőjéhez szoktak hozzá.
[00:04:15]Lehet, hogy olyan feladatmegoldásokkal találkoznak, amikkel még életükben nem.
[00:04:21]Gergővel beszélgetünk majd a következő generációról is, hiszen őt is foglalkoztatja az, hogy hogyan fejlődnek a fiatalok, hogyan tudjuk őket segíteni, talán példát mutatni is nekik.
[00:04:31]Ezekről fogunk beszélgetni, és itt is ül már velem a stúdióban Kis Gergely.
[00:04:34]Örülök, hogy itt vagy.
[00:04:36]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.
[00:04:38]Szia.
[00:04:38]Köszönöm.
[00:04:39]Egy bemelegítő kérdéssel kezdenék, mert rengeteg helyen beszéltél már.
[00:04:41]Életrajzi könyv jelent meg rólad.
[00:04:44]Ezzerszer válaszoltál valószínűleg ugyanazokra a kérdésekre.
[00:04:47]Mégis egy kicsit mesélj nekünk arról, hogy te hogy kerültél le az uszodába, hogyan lett belőled vízilabdázó, és kifejezetten arról, hogy a sportói identitás hogyan kezdett el kialakulni nálad.
[00:04:58]Tehát amikor azt mondtad, hogy én Kis Gergely a vízilabdázó vagyok, az én szüleim fiatalkorúban kézilabdáztak, de hát a 60-as évek elején elég hamar lelőtték a az álmaikat a szülők.
[00:05:12]Mind a két családba dolgozni kellett korán.
[00:05:15]Anyukám egyenesen az általános iskola után mennie kell gyárba és gyakorlatilag 16 évesen már 6 órába dolgozott.
[00:05:26]És az apukám pedig szakmunkást elvégezhette.
[00:05:29]Hm.
[00:05:29]És aztán kellett mennie dolgozni.
[00:05:29]Mt a család úgy döntött, hogy a az ő huga tud tovább tanulni és ő meg legyen kereső minél hamarabb.
[00:05:37]És ehhez képest ők ugye abba kellett, hogy hagyják.
[00:05:40]Ráadásul apukámban honvédban volt.
[00:05:42]Nem volt alacsony volt, tehát nem volt egy olyan beállós alkat, akiből alacsony volt az édesapád.
[00:05:47]Ezt most nehéz elképzelni.
[00:05:49]Igen, mind a ketten alacsonyok voltak.
[00:05:52]Beszélgetésünk előtt voltam egy iskolában is, pont meséltem a gyerekeknek, hogy meg szoktam mesélni, hogy azt hiszük, azt hiszük, hogy úgy, ugye orvoscsalád gyereke, akkor majd de jó, hogy orvos lesz.
[00:06:02]De azért ez nem így van.
[00:06:03]Nekem alacsony úszni nem nagyon tudó szüleim voltak, és én meg magas és vízilabdás lettem.
[00:06:07]Tehát azért vannak ellenpéldák is, hogy hogy akkor az ügyvédinasztia gyereke ügyvéd lesz, vagy a vívó dinasztia gyereke vívó lesz, azért ez nem ilyen egyszerű.
[00:06:19]Nálunk bonyolult volt.
[00:06:19]Én ahogy megtanultam úszni, másodokat testvérem járt vízilabda előkészítőbe, és akkor, hogy kipróbálja a Gergő is, kipróbáltam, beleszerettem, ott maradtam és egyedüli gyerekként, tehát magas voltam, egyedüli gyerek, olyan olyan szorgalmas, kötelességtudó típus.
[00:06:38]Ö tehát ugye az edzőknek így eléggé egy ilyen zsánere ez a ez a kategória, aki már fiatalon is nem a nyegle meg nem lökött, hanem hanem tud fókuszálni.
[00:06:51]Elég hamar ebbe beleálltam, és és az, hogy nem volt tesóm, szerintem az is nyomott a latba, hogy ott fiúk között olyan közegben mintogyha lementünk volna Grundra focizni, csak mi beugrottunk és és vízlabda előkészítőre jártunk, és nagyon vártam a meccseket és korán kilenc éves korom előtt már nyolc és fél évesen már az első meccseken beugrottam így a medencébe, és nagyon hamar rákaptam.
[00:07:15]Tehát valahogy valamiért nekem összejött.
[00:07:17]Apukám dolgozott külföldön, hogy kicsit jobban éljünk.
[00:07:19]Hozott haza teniszütőt, nagy dolog volt.
[00:07:23]Dollárboltból, vagy nem is tudom, spórolt pénzből ilyeneket vett.
[00:07:25]És hogy majd teniszezek, mert az mennyire menő, hogy Ivá Landle meg Boris Becker meg a Björnborg meg nem tudom kik.
[00:07:35]És akkor majd én is tenisz, tehát esélytelen voltam.
[00:07:39]Nem is voltam azért egy ilyen borzasztó ügyes szárazföldi mozgású.
[00:07:44]Nekem a víz nagyon jól jött, úgyhogy hamar beleszerettem, jól éreztem magam, enyémnek éreztem, és és minden nap jártam gyakorlatilag hét-nyolc éves koromtól edzésre.
[00:07:54]Lehet, hogy már hat éves koromtól is, még akkor a tanfolyamra, hogy megtanuljak 20 minden nyolc éves koromtól.
[00:08:00]Minden alap mentem edzésre.
[00:08:01]Anyukám nagyon támogatott ebbe, házmester volt, meg GMK-ba a régi világba cipész, ilyen vállalkozásba dolgozgatott, és mellette mindent annak rendelt alá, hogy nekem jó legyen.
[00:08:13]Ők nem tanulhattak, nem sportolhattak, én tanuljak és sportoljak.
[00:08:17]Ez volt a mondás.
[00:08:20]Ez elég hamar kiderült, hogy jó barátságba kerültsz a labdával, és hamar jöttek a sikerek is, azt hiszem.
[00:08:27]Tehát utánpótlásban már látszott az, hogy belőled lehet vízilabdázó, de engem az érdekel, hogy te mikor mondtad azt, hogy na jó, én kis Gergely a vízilabdázó vagyok, tehát ez mikor lett a te identitásodnak a része?
[00:08:42]Hát egyrészt nagyon sok sportot néztünk a szüleimmel, édesapámmal, ilyen hétvégi állandó program volt, hogy a ha vívó vb, műkorcsolya, kosárlabda, foci, atlétika, vízilabda, úszás, bármi volt néztük.
[00:08:54]És nekem ez a identitásomban számított szerintem, hogy magyarok is küzdenek és győzzük le a szovjeteket és győzzük le az amerikaiakat és ott a magyar himnusz.
[00:09:02]És akkor 88-as olimpián én 11 éves voltam és kimentünk a akkori BS-be a stadion csarnokba, amíg alá aláírásokat gyűjtöttem, hogy a a vívócsapat, az úszók, a kajakosok, az öttusázók.
[00:09:16]Tehát nekem ez már akkor így épült, és amikor vízilabdában az, hogy én balkezes vagyok, és az az előnyös a jobb szélen játszani, ritkább ritkább a balkezes sokkal, mint a jobb kezes, tehát az egy előny számomra.
[00:09:31]Szorgalmas vagyok, magas vagyok, ott vagyok mindig.
[00:09:34]Ez ez így 11-12 éves koromra kiderült, hogy átlag fölötti lehetőségeim vannak.
[00:09:40]Az, hogy ez mit jelent, azt még kölyökként ott a 80-as évek végén nem tudtam, de de amikor 90-ben először játszottunk egy serdülő válogatott meccset a jugoszlávokkal, szegén három éves voltál.
[00:09:54]Igen, még citromsárga köppenyünk volt, még nem volt ilyen magyar nemzeti, nem tudom, hogyha kaptunk valami köppenyt, és ott ott összeállt egy jó csapat, akkor ott már látszódott, hogy hogy ez a jó ide tartozni, jó azt mondani, hogy magyar válogatott kerettag vagyok.
[00:10:06]még hát akkor is, ha csak egy ilyen nagyon kezdetleges dolog volt, és hogy hogy jók az jók a csapattársak, hogy jók vagyunk.
[00:10:16]És aztán ez 14-15 éves koromban nemzetközi kupákon ilyen serdülő válogatottként ugye elkezdtünk nyerni és nem kikapni soha.
[00:10:27]Ö, és aztán jöttek mindig olyan löketek, pluszok, amik amik segítettek, jó edzőim voltak utánpótlásba, de de sok minden számított, és aztán összeállt ez a ez a híres 76 77-es generáció, aki nyert egy ifi EB-t, majd fölkerültünk a 75-ös generációhoz, és akkor gyakorlatilag nyolc olimpiai bajnok játszott, későbbi olimpiai bajnok játszott együtt már ifi válogatottba, junior válogatottba.
[00:10:52]Tehát ez brutális volt.
[00:10:55]Hát összefor ez az utánpótlás válogatott neve a sikerrel, a győzelmekkel, ami ami biztos, hogy egy egy nagyon pozitív löket egy fiatal sportolónak.
[00:11:06]De érezted-e azt ezekben az években, középiskolás voltál, hogy hogy azért teher is a sport, elvárások vannak a szüleid részéről, az edzők részéről, a csapattársak részéről?
[00:11:20]Tehát, hogy volt ennek valamilyen negatív ráhatása a te személyiségedre és a te életedre.
[00:11:27]Ö most már 12 éves az életrajzik könyvem, és ott ott gondolkodtam el, amikor írtuk, amikor fölkértek, hogy csináljunk egy ilyet, egy ilyen kalandot, hogy nekem nagyon durva volt a 14-16 éves korom időszaka.
[00:11:39]egyszerre kellett kvázi felnőnöm, hiszen én 15 évesen a felnőttek között játszottam az első osztályba, amikor Fradi Vasas ellen játszol a komádibal 1500-2000 ember előtt, miközben egy egy ilyen önértékelési hibás kisebbségi érzéses kamasz vagy.
[00:11:56]Ugye vagy.
[00:11:58]Igen, igen.
[00:11:59]Én egy ilyen langaléta, hosszú kezek kis beszédhiba, egy kis óláb, egy kis nagy mindenféle bajom van magammal éppen.
[00:12:07]Másfél fejjel nagyobb vagyok a tanáraimnál.
[00:12:11]Közben ösztöndíjas lettem a klubomban, a Tungstramba, közben hívogatnak már nagy csapatok 16 évesen.
[00:12:17]Ez így iszonyú nehéz időszak volt megélni.
[00:12:20]A gimnáziumban én csak egy osztálytárs vagyok.
[00:12:23]Azt se tudják az osztálytársaim, hogy mi az a vízilabda, egy részük.
[00:12:27]De megélted azt, hogy te egy gimnazista osztálytárs vagy egy vagy gimnázista tanul?
[00:12:30]Akkor végigjártam.
[00:12:30]Én jártam, de volt.
[00:12:34]Tehát, hogy azt akarom kérdezni, hogy akkor is a vízilabdára gondoltál, amikor bennültél egy nyelvtanórán, tehát hogy honnan fogom dobni, hogy lendítem majd, hova kell passzolnom, vagy vagy ott tudtál lenni teljes mértékben, mint egy tanuló?
[00:12:48]Azt hiszem, hogy ha visszaemlékszem, akkor ott tudtam lenni.
[00:12:49]Én általános iskolában eminens voltam, tehát nagyon jó tanuló voltam.
[00:12:54]Ötös gyűjtőversenyt rendeztünk a három legjobb tanuló az osztályban, meg én még matek versenyen is indultam.
[00:13:02]Tehát jó tanuló voltam.
[00:13:02]Gimiben ez elfogyott.
[00:13:03]Angol tagozatra jelentkeztem.
[00:13:05]Sportosztályba fölvettek a kölcseibe.
[00:13:05]De azt mondtam, hogy én a madácsangolra akarok menni, mert hogy mi lesz majd, ha nem sportolok.
[00:13:10]Tehát így 14 évesen a jövőmön gondolkodtam, hogy az angol az ott a rendszerváltás után az menő, és hogy ez milyen jó lesz.
[00:13:17]Úgyhogy a nehezebb gimibe mentem, a nehezebb osztályba, és hát nagyon jó közegbe kerültem olyan szempontból, hogy iszonyú okos, értelmiségi családok, gyerekei, főorvosok, ügyvédek, nem tudom, gyerekei.
[00:13:30]Volt valami Somlai Béla nevű edző úrnak a a lánya, aki egy fantasztikus karriert futott be a Timi.
[00:13:37]Tehát nagyon nagyon komoly lányok és fiúk közé kerültem be, komoly céljaik voltak a tanulás terén.
[00:13:42]Nekem meg az volt, hogy tanulni kell ez a vízilabda hagyománya.
[00:13:46]orvosok diplomás emberek vannak a vízilabdában, nagykövetek.
[00:13:52]Ez akkor még élt ez a hagyomány, mert most beszélgetek vízilabdázókkal, azt mondják, hogy ez már nagyon-nagyon megkopott.
[00:13:57]Tehát többen is vagyunk a vízilabdában, mint régen.
[00:14:01]Sokkal több csapat van.
[00:14:01]M sokan tanulnak tovább, csak sokból ha ugyanaz a 20% nem tanul tovább, vagy 30, az most több tömeg.
[00:14:14]Ühüm.
[00:14:14]De nagyon sokan járnak főiskolára.
[00:14:14]Én a Gödölői vízlabdát vezetem.
[00:14:16]Nálunk a Mategba két felnőtt csapat van, egy Budapest meg egy országos csapatunk, és a két csapatban szerintem 18 vagy 20 egyetemista van.
[00:14:28]Tehát azért ez nem egy most nem akarom sorolni a csapatsportágakat és ért minősíteni, de ez egy magas szám, az biztos, hogy egy víz a labdába Gödörlőn majdnem hát másfél csapatnyi egyetemista van.
[00:14:40]Igen, ezt a vízilabdáról mondják és egyébként a vívásról is, hogy egy abszolút ilyen értelemben elit sport, tehát hogy az szinte elvárásként fogalmazódik meg, hogy te elvégezd a középiskolát és érettségi után valamilyen komoly egyetemre menjél, ugye te is jog jogot végeztél, hogyha jól tudom.
[00:14:52]Ez ez ezt ezt hogy kell elképzelni, vagy igazából a nézőknek, hallgatóknak mondjuk el, hogy hogy hatak közeg rád, tehát hogy látod az idősebbeket, hogy kikérik magukat edzésről, mert vizsgázni mennek, és akkor neked is természetessé válik, vagy ennek hangot is adző.
[00:15:06]egymás között erről beszéltek, hogy ez hogy formálódik.
[00:15:10]Nem azért jöttem el beszélgetni hozzád, hogy most egymás sportágát értékeljük meg meg dicsérjük, de borzasztó ellentétes sportágak egyéni sportág a a vívás és csapatsportág a vízilabda és vízben és szárazföldön, de ez van egy pár ilyen hasonlóság, például a továbbtanulási mutató, például a magyarországi népszerűsége a sportágnak, a világunkon elismert sportágakhoz képest kisebbek számító sportágak, de mégis sok országban űzik mind a kettőt, és nagyok a hagyományaink, borzasztó sok olimpiai bajnok van vívásban is és vízilabdában is, és az továbbtanulás is.
[00:15:53]Úgyhogy én ebbe nőttem bele, hogy a most volt 100 éves az első EB aranyunk vízilabdából, tehát 100 éve nyerjük az érmeket.
[00:16:00]Ugye vívásban még régebb óta, hogy a fuxenőről volt szerencsém dokumentumfilmet csinálni.
[00:16:06]Ugye 1908 óta vannak vívóérmek és és 26 óta vízilabdaérmek.
[00:16:10]Iszonyú erős a tradíció.
[00:16:12]Ebben nőttem bele szerintem te is meg én is, hogy hogy fogorvosok, állatorvosok, ügyvédek, jogászok, tudósok, svájci kutatóorvos, Cservenek Tibor 76-os olimpiai bajnokunk nagykövetek több íziladástólok, aki nagykövet volt és képviselte hazánkat.
[00:16:31]Parlamenti képviselőktől kezdve vállalatőkig.
[00:16:33]Ez benne van a a vízilabdában.
[00:16:37]És és ebbe ebbe nőttem bele gimnazistaként, hogy én megyek majd egyetemre.
[00:16:40]Szüleim soha nem jártak.
[00:16:40]Az unokatestvérem, unokabátyám meg én vagyunk az első generációs diplomások.
[00:16:47]Ez a családban, mindenki dolgozó kétkezű szorgalmas ember volt nálunk.
[00:16:51]Hogy választottad a jogikart?
[00:16:54]Valahogy a szó, hogy ügyvéd.
[00:16:54]Az ügy az én magam vagyok, a projekt, a megvalósítás, a megoldás.
[00:17:00]A mai napig úgy élek, hogy nem időben gondolkodom, hogy ez mennyi idő ez a munka, hanem hogy megcsinálni és elérni, elérni az olimpiát, elérni, hogy hogy valamit megoldok, fölépíteni a szakosztályt Mategecba.
[00:17:14]Tehát ügy és védeni.
[00:17:14]Tehát valahogy én ilyen védelmező típus vagyok egyébként.
[00:17:18]A a nevem is Gergelyben is benne van ez a jelentésében, a az ősi jelentésében.
[00:17:25]Úgyhogy valahogy nekem a személyiségem úgy alakult, hogy én vagyok a nagy darab joviális srác, aki aki védi az ügyet.
[00:17:31]egyébként imádom a történelmet, imádom az irodalmat, és akkor így a felvételi meg úgy a úgy a humán felé tolódás, tehát a vízilabda mellett nem fért bele, hogy minden mind a tizen valahány tantányra egyformán figyeljek.
[00:17:42]Elkezdett jobban érdekelni a humán vonal.
[00:17:44]Tehát ez a magyar angol töri jobban érdekelt, mint a fizika matek kémia.
[00:17:49]Sajnos, vagy nem sajnos, bár most informatikus lehetnék, milyen jó lenne, de viccet félretéve így ebbe elindultam, és akkor filmélményektől kezdve minden ez az ügyvéd felé tolt, hogy ez majd milyen jó lesz, meg több vízilabdás ügyvéd amúgy is a régi nagy barnokok közül, és akkor majd ez milyen jó lesz.
[00:18:08]Nem tudtam, hogy az egyik legnehezebb szakot választom, az egyik legtöbb szenvedés, bukás, mert nem tudtam, hogy hogy fogom elvégezni.
[00:18:17]Levelezőre tudtam járni.
[00:18:17]Napi két edzés, Bajnokok Ligája, Országos playoff döntők nemzetközi meccsek válogatott mellett.
[00:18:26]Nyilván nappaliban nem tud nem tudtam ott lenni.
[00:18:28]Ezt bocsánat, melyik időszak pontosan?
[00:18:30]Ez 98-tól 2005-ig, tehát pont a Sydney olimpiai felkészülés és az Atéini olimpiai felkészülés időszaka plusz megszületett az első gyermekem.
[00:18:37]Ez elég izgalmas volt.
[00:18:39]Egy kis pelenkázás, egy kis szerbek elleni csata, egy kis büntetőjog, egy kis ez az amaz.
[00:18:43]Úgyhogy az az olyan fejvakarós, izzadós, küzdős időszak volt.
[00:18:52]És egyébként azt, hogy fogadta mondjuk a klubod vagy a válogatódt, hogy gondolom el kellett kérned magad egy-egy vizsgára, le kellett utaznod, be kellett menned egy előadásra, nem tudom, tehát hogy azért rengeteg kötelezettséggel jár még akkor is, hogyha egy picit lazábban veszed, meg eltolod, nem öt év alatt végzed el az egyetemet.
[00:19:09]Tehát, hogy mennyire ment ez könnyen?
[00:19:12]Volt-e negatív élményed?
[00:19:14]Tehát amikor egy edző azt mondta, hogy márpedig Gergép, rád szükség van te, te most nem mehetsz el.
[00:19:20]Legtöbbször rugalmasságot tapasztaltam.
[00:19:22]Ráadásul én az egyetemből két évet Olaszországban vízilabdáztam, és akkor volt olyan, hogy gyakorlatilag ugye nem voltak még ezek a fapados járatok, tehát nehezebb volt a járatokat is szervezni.
[00:19:33]Tudtam, hogy én december 18-tól január 3-ig vagy 4-ig vagyok itthon.
[00:19:36]Karácsony plusz vizsikai időszak.
[00:19:41]t be kellett szervezn az összes.
[00:19:44]És akkor összes, ami ami jó időpont volt, akkor azt hagytam, hogy január 20, vagy december 2021 meg január 2, akkor elmegyek meg három még belefér, de a többinél kérelmeket kellett írnom, hogy hagy vizsgázzak.
[00:19:57]És hogyha buktam, akkor volt a meleg a pite.
[00:20:00]Úgyhogy azért próbáltam hamarrab tenni, minél hamarabb tenni a vizsgákat, mert minél hamarabb hazajutni Olaszországból, hogy ha bukás van, akkor még még karácsony után, de voltam december 29-én vizsgázni, január 23 még egy bóba égbe nem volt még az M5-ös kész menni le Szegedre, ugye az ötös úton Kecskeméttől nem volt meg.
[00:20:21]Tehát itt nagyon izgalmas időszakok voltak.
[00:20:23]Te és nem volt az, hogy a hátad közepére kívántad és azt mondtad, hogy nem nem végzem el a jogi egyetemet, úgyis egy olimpiai bajnok vízilabdázó vagyok, vagy a végén már kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó vagyok.
[00:20:33]Majd lesz valahogy enélkül is.
[00:20:37]Hát a mi párhuzamos sikeres pályfutásunkban gondolom a kérdések is párhuzamosak, amiket kapunk.
[00:20:44]Gondolom te is megkaptad, hogy nem volt olyan, hogy föl akartad adni, vagy abba akartad hagyni.
[00:20:47]És mondom, hogy olyan igazán mély, hogy én egy hétig ültem a szobába, és hogy én most abbahagyom, és és depressziósan ültem sötét szobába, ilyen nem volt.
[00:20:54]De az, hogy pillanatnyilag egy milliószor föl akartam adni, olyan volt nagyon sok.
[00:20:57]Az egyetemet is, a vízilabdát is, amikor elfáradsz, amikor hányingered van az edzésen, szédülsz, szúr az oldalad, görcsöl a lábad, amikor kétszer megbuktál és hogy kell ez neked, leszel egyáltalán ügyvéd, milyen messze van még a vége, miért volt ez a tanárossz indulatú?
[00:21:15]A másik meg meg túl jó indulatú, annak örülsz persze, de kicsit lelkiismert hordalásod van.
[00:21:23]Tehát, hogy ezek a lelki játékok megvoltak a tanulmányaim alatt, és én azért összesen 24 évet töltöttem valamilyen iskolapadba.
[00:21:29]Így azért sok volt ez a fiatalságomat odaadtam a vízilabdának meg a tanulásnak ilyen szempontból, de talán azt mondom, hogy mondhatom, hogy nagy százalékban megérte, de sok szenvedés volt.
[00:21:45]Ugorjunk egy kicsit az időben, illetve hát nem is teljesen, mert ott vagyunk már.
[00:21:49]Olimpiai bajnok lettél a csapattal Sydneyben 2000-ben először.
[00:21:55]Azért azt én is átéltem, hogy más az, amikor elsportoló vagy versenyzel, akár világbajnoki címet szerzel, de még nincsen olimpiai érmed, és akkor egyszer csak bedurransz.
[00:22:06]Széles tömegek ismerik meg a nevedet, hatalmas szeretet árad feléd a szurkolók irányából, és te magad is olimpiai bajnoknak mondhatod magad.
[00:22:14]Ez neked is egy ekkora váltás volt a pályafutásodban, vagy ezen is azért egy kicsit tompít az, hogy csapatsportágról beszélünk?
[00:22:21]Ez nagyon izgat engem, aki egy én is sportoló vagyok, hogy akkor én 10 éves voltam, amikor ti először megnyertétek Sydneyben az olimpiát, és én annyira emlékszem, hogy ott ott mindenki arról beszélt, hogy a vízilabdacsapat a ami adoniszokból áll és a világot legyőzi és a nemzeti identitásnak egy hirtelen egy ilyen szerves korrészévé váltotok.
[00:22:49]De ezt belülről hogy élted meg?
[00:22:53]A neked mikor volt az első válogatott versenyed?
[00:22:55]Felőtt szinten 2007-ben hét.
[00:22:58]Hát akkor egy szűk, kicsit kevesebb mint egy generáció van köztünk.
[00:23:01]Nekem 97-ben volt, tehát 10 év.
[00:23:02]És annyi már volt különbség, hogy te már az internet korszakában kezdtél el országosan ismert sportolóvá válni.
[00:23:11]Nekünk még az írott sajtó, még az újság néhány tévadó.
[00:23:16]Amikor mi nyertünk először akkor akkor alakultak a kereskedelmi tévék csak.
[00:23:22]És az nagyon nagy dolog volt, és nem volt könnyű bejutni valamelyik nagyba.
[00:23:27]Ugye van a két nagy kereskedelmi tévország, és mindenki azt nézte, azt ne felejts és azt nézték.
[00:23:30]Hát két-három négy milliós nézettsége volt egy műsornak, egy egy talkshownak vagy ugye a legnagyobb műsoroknak.
[00:23:36]Akkor akkor már nem a régi M1, hogy egy TV van.
[00:23:40]Volt két nagy TV.
[00:23:40]Volt a állami MTV-n akkori nevén nem is tudom hogy volt a sporthíradó.
[00:23:47]Még azt nézték sokan.
[00:23:49]És egyébként az újság meg a rádió volt.
[00:23:52]Tehát nekünk egy más kommunikációs közegben volt az a szocializáció, hogy mi elkezdtünk ismertté válni már ifi junior válogatottként az, hogy újságcikk készült rólam a sportújságba.
[00:24:04]Egy oldalas, az egy óriási dolog volt, 16-17 éves vízlabdázóként, úgyhogy nem nyertünk olimpiát 76 óta.
[00:24:08]És az, hogy 2000-ben megnyertük, az meg egy robbanás.
[00:24:12]Tehát amikor mész a Színes magazin címlapján vagyunk a belső kinyitható oldalon, ott vagyunk a vízlilabdacsapat a roadsozunk a szponzorral szervezésében, tizenvalahány uszodát megtöltünk gálameccsel, közönségtalálkozóval.
[00:24:31]A legnagyobb showmenekhez megyünk a tévébe.
[00:24:35]Szponzori szerződések, kétszer annyi gyerek az uszodába, mint előtte.
[00:24:40]kétszer magasabb fizetések a vízilabdában, mint előtte.
[00:24:42]Sokkal több szponzor átalakult az egész.
[00:24:46]Új szavakat tanultunk, meg azt, hogy marketing menedzser meg ilyesmiket, amiket előtte 90 más éve nem volt divat.
[00:24:51]Úgyhogy úgyhogy nagyon nagy változás volt.
[00:24:55]Igen, addig mi voltunk a az ügyes vízilabdaválogatott, aki megnyert két EB-t meg világkupát és és szép reményű szép reményű vízilabdás srácok.
[00:25:04]És úgy szoktam mondani, hogy utána meg mi lettünk az olimpia bajok urak.
[00:25:07]Mindenki már úgy remegve mutattak be minket az iskolákba, amikor elmentünk a rendezvényeken az önkormányzatba, ugye kaptuk a díszpolgári címeket, a érdem rendeket satöbbi, satöbbi.
[00:25:22]Úgyhogy nagyon-nagyon megváltozott, és aztán az internet világa az megint átalakította később, de addigra meg már kétszeres, háromszoros olimpiai bajnok voltunk.
[00:25:30]Tök más volt, mint ma.
[00:25:30]Ma minden klubnak van egy honlapja, van egy Facebook oldala, egy Instagram oldala, minden sportolónak van, akkor nem volt senkinek.
[00:25:38]Amikor én csináltam az első honlapomat, akkor a csapattársaim része nézett rám, hogy mi ez a magamutogatás, meg miért csinálom.
[00:25:43]És akkor mondtam, hogy figyelj, itt elérhető vagyok.
[00:25:45]Azt a fotót használhatják, amit én fölraktam, és innentől kezdve tiszta, nem össze-vissza használok mindenféle bulvár fotókat.
[00:25:52]Elérhetnek, ha akarnak, és aki akar, meg tud rólam infót kapni.
[00:25:56]És akkor így kitettem azt a részt, amit én szeretnék fali újságról magam.
[00:26:00]Akkor ez még ilyen idegen volt 2000-es évek, mit tudom én, nem tudom, 10-es évek előtt már, hogy volt honlapom.
[00:26:08]És aztán aztán többiek megértették.
[00:26:11]Hát a mai világban meg nélkülözhetetlen, hogy valamilyen felületed ne legyen, mint egyesület, mint sportoló.
[00:26:16]Most már nem is honlapod van, hanem már nem isal mé de hogy ez teljesen teljesen más volt akkor és és nagyon-nagyot robbant.
[00:26:20]Ugye 76-tól 2000-ig nem volt a magyar nemzetnek olimpiai bajnok csapata semelyik sportágba.
[00:26:29]És az, hogy meg tudtuk nyerni, egyetemisták, magasak, mosolyognak, tudnak nyilatkozni, udvariasak a közönséggel, szolgálatkészek, jótékonykodnak satöbbi.
[00:26:42]Ez így az egész egy ilyen népmesei sztorivá is vált, hogy mi vagyunk a nemzet fiai.
[00:26:47]Ezért is akarom kérdezni, hogy te mennyire tudtál megmaradni az a magad által eminens, ügyeket védő kis Gergőnek, aki addig voltál, mert én is emlékszem arra, amikor 2012-ben megnyertem a londoni olimpiát, hogy elárasztottak a megkeresések, minden héten volt három-négy különböző megjelenésem, sportág választóból, és az természetesen és az formálja az embert.
[00:27:13]Tehát, hogy úgy, hogy úgy szeretnéd azt hinni, hogy ugyanaz az ember maradsz, de amikor folyamatosan az olimpiai sikerről beszélsz, mindenhol szeretettel és tisztelettel köszöntenek, akkor te magad is egy kicsit idomulsz, alakulsz ehhez.
[00:27:30]Te foglalkoztál ezzel ott 2000-2008 környékén?
[00:27:34]Ez ez téged egyáltalán foglalkoztatott-e valamennyire, vagy úsztál, lebegtél a a sikerben?
[00:27:42]akit megkérdeztek közülünk, mindenki elmondta ezt szerintem valamilyen formában megfogalmazva, hogy hogy sokkal többet emlékeztet rá a külvilág, hogy hogy ez milyen nagy dolog, hogy olimpiát nyertünk.
[00:27:53]Ugye több mint 8 milliárd ember él a földön, és talán 400-an vagyunk mi, akik három plusz olimpia aranyire rendelkezünk.
[00:28:00]Tehát egy elég szűk csapat, főleg csapatában azért nehéz, ugye, mert egy-egy sportágban lehet egy olimpián többet, csapatban csak egyet mindig, hogy kevesen vagyunk, és ez úgy úgy örülünk neki és büszkék vagyunk és oké, de hogy így megy tovább az élet, viszont mindig visszarángatnak úgymond az emlékekbe és a büszkeségbe ö számos meghívás a mai napig.
[00:28:26]És hogy ez ez egy nagyon érdekes folyamat.
[00:28:28]Ö nálam úgy van, hogy hogy büszke vagyok, igen, nagy dolog, igen, jó.
[00:28:33]De nehogy nehogy elszálljak, nehogy elengedjem magam.
[00:28:37]iszony ilyen kontroll van bennem és óriási felelősség.
[00:28:40]Ha elmész egy szórakozóhelyre, te nem te nem a srác vagy, aki bulizik, te az olimpiai bajnok vagy, aki ezt nem teheti meg, hogy az, hogy 16 évesen, hogy őrjöntünk, vagy 17-esen haverokkal és baromkodtunk, azt nem lehet megcsinálni olimpiai bajnokként egyszerűen, mert példát mutatsz gyerekeknek, felnőtteknek, azok, akik ott vannak, lehet, hogy szülők vagy fiatal sportolók, vagy satöbbi.
[00:29:01]Ez nagyon érdekes dolog, és persze emberek vagyunk, néha biztos mi is hibázunk, akár a forgalomba, akár egy egy buliba, de hogy igyekszünk szerintem erre figyelni.
[00:29:12]Egy borzaszó nagy felelősségcsomagot kapunk ezzel, ugye, hogy hogy olimpiai bajnok vagy.
[00:29:15]Nem mész el az iskolába, bunkó vagy, udvariatlan, vagy visszautasítod, nem mész el valami beszélgetésben, ami politikai okok miatt nem mész el, vagy vagy nem szimpatikus az ember, vagy ekkora flegma vagy, vagy ennyire elérhetetlen vagy?
[00:29:29]Vagy tehát, hogy jönnek az agyalások, ugye ezek a tudatlanságból fakadó akár irigykedés, gyanakodás, bármi.
[00:29:36]Egyszerűen egy vagy, egy szilágyi áron van, egy kis Gergely van, el tudok menni egy évbe 50, 70, 80, 90 helyre, nem tudok elmond 350 helyre.
[00:29:47]Úgyhogy meg nagyon sokat gyakoroltam azt is, hogy tudjak nemet mondani, hogy egy fenékel egy lovom lenni, de mai napig azt mondják rám, hogy én mindenhol ott vagyok, meg mindent elvállalok, de nem jelentem hivatalosan nálad a műsorban, és hogy nagyon sokat le kell mondanom, mert sok helyre hívnak, csak a sokból még mindig sok marad, amit elfogadok.
[00:30:07]Szerencsére azért téged elég sok helyen látni, és öröm az, hogy te ennyi megjelenésnek vagy megkeresésnek tudsz elegeteni, meg szívesen teszed, meg jó azt hallani, hogy ezt a felelősség oldaláról fogod meg bennem is.
[00:30:20]Már az már a londoni olimpiai arany megnyerése után ez ez mocorgott, és ez volt az elsődleges motivációm, hogy hogy ebből a sok jóból vissza is lehet adni.
[00:30:30]És igen, amikor elmegy az ember egy általános iskolába élménybe beszámolni, és látja azokat a csillagos szemű fiatal gyerekeket, diákokat és lehet, hogy csak két napra adsz nekik motivációt, hogy megírják a leckéjüket, lehet, hogy de lehet, hogy elindítod őket egy olyan pályán, amire esetleg mondjuk maguktól nem kerültek volna.
[00:30:51]Valahogy a magyar társadalomban mégis az van, legalábbis a magyar sporttársadalomban én ezt nagyon sokszor érzékelem az edzők és a fiatal sportolók részéről, hogy odáig jutnak el a történetben, a tervezésben és az előretekintésben, hogy megnyílem az olimpiai bajnoki címet.
[00:31:05]És ott minthogyha mintogyha és onnantól éltek boldogan, amíg meg nem haltak.
[00:31:10]Lenne a lenne a következő 50670 év, ami még hátra van az életből, hogy engem nagyon megütött London után az, hogy nem, hogy most ért véget az életem az olimpiai bajnoki címmel, hanem igazából most kezdődik valami valami teljesen más.
[00:31:28]Te fel ti fel voltatok erre készítve?
[00:31:31]Kaptatok-e valamilyen iránymutatást?
[00:31:32]Te is mondtad, hogy 76 óta nem volt olimpiai bajnok csapat.
[00:31:36]Tehát, hogy azok a régi nagyok meg már nagyon régiek voltak, akik ezt el tudták mesélni egy másik korszakban.
[00:31:42]Igen.
[00:31:42]A magyar sport és vízlabda szövetség is teljesen felkészületlen volt arra, hogy 21.
[00:31:46]század, nagy siker, média, marketing satöbbi, satöbbi.
[00:31:50]Nulla merchandising, ami a világon mindenhol tehát sírok attól, amikor Amerikában járok, vagy csak olvasok bármit, hogy hogy egy-egy csapat egy komplett város költségvetését kitermeli merchandisingból a műanyagphártól kezdve a kulcstartón át a toltartó, tehát bemegyek a magyar szupermarket láncba és és Liverpoolos cuccokat tudok venni.
[00:32:14]Jó, ez most talán nem véletlen.
[00:32:18]Jó, de én 36 éve vagyok Liverpool szurkoló, tehát meg se született egyik magyar játékos se még bőven, amikor én már a Liverpoolnak drukkoltam, meg a Milánnak gyerekkoromban, és hogy ezt lehet kapni, és hogy ett nekünk még nulla termék, tehát egy egy mondom, egy kásos kulcstartót nem adtunk el, vagy egy Benedek Tibis pólót évekig, és hogy ez nagyon ilyen kelet-európai sajátosság volt, hogy ezt nem tudtuk kezelni, ami Amerikából indulva sok nyugati helyen megvan.
[00:32:48]Most a Mohamed Szala elment a Liverpoolba és azt mondta a török csapat elnöke, nem tudom igaz-e.
[00:32:54]De hogy annyi bérletes lett pluszba a stadionba, ami gyakorlatilag meg kitermelte azt a nagy házat kapott Dubajba meg autókat a család meg nagyon sok milliárd Ft meg nem tudom.
[00:33:04]És gyakorlatilag kitermeli a azok a bevételek, hogy ez nálunk nem volt meg.
[00:33:10]Nem voltunk fölkészítve, nem tudtuk, hogy hogy nyilatkozni kell nagyon sokat.
[00:33:14]Sokféle helyen kell nyilatkozni.
[00:33:16]bulvárosabb, komolyabb mély interjútól kezdve kiszolgálni esetleg az új szponzorok érdekeit, az hogy kell ebbe bele kellett nőni.
[00:33:24]Nekem ugye beszéltük, hogy nekem nincs menedzserem.
[00:33:27]Nekem ez egy plusz feladat volt, hogy én mit vállalok-e, el, mit nem, hogy szólalok meg, milyen következménye lesz annak, amit mondok, ahogy mondom.
[00:33:33]Hiszen most már nem a srác beszél, aki majd lehet, hogy lesz belőle valami, és kutyát sem érdekel.
[00:33:39]Volt valamilyen negatív élményed, amikor kiforgatták a szavaidat, amikor úgy érezted, hogy volt a színb tüntettek föl téged?
[00:33:47]Volv volt a bulvárba volt, hogy hogy nyomoztak, engem akartak fölhasználni nyomozni másik sportoló ellen, hogy ő csinált valami rosszat, vagy nem csinált akár a magánéletében, vagy akármi.
[00:34:00]Tehát, hogy sok sok apró rossz volt, egy-két nagyobb is biztos.
[00:34:07]De én fölvettem azt a azt a nem álarcot, de azt a stílust, hogy a nagyon hozzá nem értő, nagyon béna, vagy akár rossz indulatú médiával is, hogyha én normálisan beszélek, akkor egy perc alatt vagy két perc alatt el tudunk köszönni egymástól, vagy a szurkoló rossz indulatú, odajön az utcán részegen, rossz indulatú, nem szeret minket, bármi.
[00:34:30]Egy vagy két perc alatt el tudunk köszönni egymástól nyugodtan.
[00:34:35]Ha ha én kultúráltan viselkedek, ami plusz feladat, mert tűrnöm kell egy kicsit esetleg, vagy disztinguálnom, mintogyha én elkezdek vele kckelni, vitatkozni, visszaválaszolni, leteremteni satöbbi, akár az újságírót borzasztó butaságokat kérdezve századszor megkérdezi, hogy hogy hol vízilabdázom éppen, vagy hol játszottam öt éve, amikor ott van a víz interneten, minden infó.
[00:34:58]És akkor így így ezt én megtanultam egy picit, és ez működik, hogy két percet rászállnok, de utána nyugi van, mint hogy ebből legyen egy egy komolyabb sztori, ami negatívan, hosszabban kihat.
[00:35:09]2008-ban nyertétek a csapattal a harmadik olimpiai bajnoki címed, de te jóval volt tovább folytattad a pályafutásodat, sőt még a londoni olimpián is ott voltál.
[00:35:17]38 éves korodig vízilabdáztál, hogyha jól tudom, de javíts ki, hogyha ha nem pontos az adat.
[00:35:25]Te mindig ilyen hosszú pályafutást terveztél magadnak, tehát te azt mondtad, hogy én addig játszom, amíg csak lehet.
[00:35:33]Hát tulajdonképpen az utolsó bajnoki meccsemet 42 évesen játszottam 2019-ben.
[00:35:38]Abban az évben már csak hármat játszottam a honvédba, és már csak kevés edzésre jártam, de nem úgy alakultak a dolgok 2009-től, ahogy terveztük.
[00:35:44]Ühüm.
[00:35:47]A válogatott nem tudott már jól szerepelni.
[00:35:49]Vezettünk világbajnokságon négy góllal a szerbek ellen a meccsen belül többször és mégis kikaptunk.
[00:35:56]Vezettünk másik világbajnokságon két góllal a szerbek ellen, aztán mégis kikaptunk.
[00:35:59]Olimpián csak ötödikek lettünk, ugye te akkor robbantál be, mi akkor csengedtünk le.
[00:36:05]Akkor főtt le a mi kávénk, amikor neked neked beforósodott.
[00:36:10]Úgyhogy ilyen érdekes kis váltásban vagyunk.
[00:36:13]És ö utána én még klubsikereket értem el, hiszen én a Pekingi olimpia után rögtön Bajnokok Ligáját nyertem a Kotorral a Montenegróba és utána meg ezüstérmet a Recó ellen, ahol Benedek, Kársás, Tamás, Madaras, Norbi is ilyen tehetségtelenek játszottak.
[00:36:29]Tehát ott egy arany meg egy ezüst volt.
[00:36:32]És aztán a Vasassal hazajöttem a Vasasba, és még volt egy bajnoki arany.
[00:36:38]12-ben az olimpiai évében ott volt egy nem túl szerencsés és nem túl szép elköszönés a részükről.
[00:36:44]És akkor én én a Vasasban gondoltam négy-5-h évet játszani, az nem jött össze, és ott még akartam egy két-három bajnoki címet meg Bajnokok Ligája négyes döntőt játszani.
[00:36:57]Azt éreztem, hogy az még bennem van.
[00:36:57]A válogatott már nem nyáron egy hónap pihenő és felkészülés, és aztán menni tovább.
[00:37:02]Bocsánat, csak hogy megértsem, egy háromszoros olimpiai bajnoknak az pálya, hogy még klubszinten teljesítsen és még bajnokok ligát nyerjen, ami persze egy hatalmas siker, ezt mindannyian tudjuk, de mégsem olimpiai bajnoki cím.
[00:37:15]Ha fizikálilag és mentálisan nézzük ezt a mérleget, akkor azt már azt az egyértelmű volt, hogy nincs bennem az, hogy én olimpiákra készüljek fizikailag és és aztán már talán mentálisan is.
[00:37:26]De ami megmaradt belőlem, az a 80%, ami már kevés az olimpiához, az a 80% az klubszinten azért elég, mert ott akkor kiesik a nyári válogatott edzés, és kiesik a nyári válogatott meccsek, és az a stressz.
[00:37:43]És akkor a maradék az a a pont ha leosztjuk, akkor 70-80% marad, amit a klubba időben kell hozni.
[00:37:50]Teljesítménybe szeretnék magas szinten még, de azt már 12 hónapig nem tudom csinálni.
[00:37:57]viszont karácsonyt belevesszük meg húsvét meg mindent, akkor marad nyolc hónap a klubba.
[00:38:01]12 hónap vagy 11 hónap helyett 11 hónap nyolcat tudok.
[00:38:04]És ez volt az én koncepcióm, hogy azt viszont szívesen, tehát edzeni a mai napig szívesen beugrom 49 évesen is.
[00:38:14]Mindjárt 49 leszek.
[00:38:14]49 évesen is szívesen beugrom a medencébe, és ott vagyok a a vízilabdaszakosztályomban a gyerekekkel vagy a felnőttekkel, és és úszom vagy lövök velük.
[00:38:21]Tehát szeretem a játékot, szeretem a vízilabdát, csak már nem tudtam azt hozni.
[00:38:25]olyan permanensen, mint addig.
[00:38:29]Nem kaptad azt meg kívülről, hogy amit mostanában, most már évek óta én is megkapok, hogy hát Kis Gergőnek már abba kéne hagynia, már már nincs azon a szinten, már csak égeti az értékét, már csak árnyéka önmagának, tehát ezek a nagyon rossz indulatú kommentek és akkor már azért a social média korát éltők, tehát hogy már láthatóak voltak ezek a kommentek.
[00:38:52]Te ezekhez hogy viszonyultál?
[00:38:54]Nekem azért érdekes, és azért dupla a reakcióm, mert volt egy pár ember belülről vagy kívülről, aki mondta, hogy mi minek ez, miért játszok én.
[00:39:03]Volt közeli is, volt vízilabdás is, aki nem értette meg, hogy még a pénzt akarom hajtani.
[00:39:06]Mondom, nem, mert akkor elmentem volna az olimpiákhoz Pusba, vagy elmentem volna vidékre vízilabdázni, hogyha a pénzt hajtottam volna, mert hívtak jobb szerződésért.
[00:39:17]De én azt mondtam, hogy a Honvédba voltak komoly problémák 16 évvel ezelőtt.
[00:39:23]anyagi problémák abból a nagy honvédból lett egy majdnem csőd.
[00:39:25]És utána mi azt mondtuk Stec Barna, Gergely, Pisti és én, három olimpiai bajnok, hogy a honvédban az utolsó éveinket lejátszuk együtt jó hangulatban, és próbálunk egy jó, erős középcsapatot csinálni a honvédból, és és a fizetésünk az nagyon minimál, tehát hogy nem a pénzért, tehát nem is élsportolói fizetés, hanem a magyar átlagfizetéshez képest nagyon minim, mert közben a Barna elkezdett ügyvédkedni, a Gergely Pisti sportvezetősködni, én pedig aztán a sportágválasztón, film területen és máshol dolgozni.
[00:39:56]És egyébként én én évekig lejártam nyolc edzésre, tehát én nem a megér pont, hogy a megélhetés miatt nem csináltam volna vízlabdát, mert máshol volt a megélhetésem, hanem én a szeretet miatt maradtam, és ezt nem értik meg az emberek, és nem is várom el tőlük.
[00:40:11]Mondanám nagyképű lennék, hogy nem kell ezen a szinten gondolkodniuk, hogy én tényleg szeretetből nyolc edzésen ott voltam 37-38 évesen, más már rég abbahagyta annyi idősen.
[00:40:20]Igen.
[00:40:20]Kívülről könnyű azt gondolni, hogy ez ez inkább egyfajta félelem a civil pályára való átállás.
[00:40:26]Én nagyon szerettem, de akkor ezt meg tudod cáfolni, hogy nagyon erről volt szó.
[00:40:30]Igen.
[00:40:30]És aztán hoztunk egy olyan bulit, hogy voltunk negyedikek, ötödikek, hatodikok még a honvédal.
[00:40:33]Úgyhogy az volt a cél, első cél, hogy megmeneküljön a Honvéd vízilabda, aztán a második cél, hogy legyen egy masszív középcsapat.
[00:40:40]volt negyedik helyünk is, volt-e még magyar kupa bronzérem is.
[00:40:42]Úgyhogy ez ilyen nagyon erős levezető időszak volt, hogy első osztályba először nyolc edzés pár évig, aztán már persze 3940 évesen már csak öt edzés meg négy edzés meg három edzés, de akkor már akkor már csak tényleg lementem kicsit mozogni, az már ilyen rekreációs volt ilyen szempontból, mint esport, de nekem ez ez így ez volt a döntés, ha nem ha nem profi évekig, mint amit 12 után a londoni olimpia után terveztem, hanem ilyen komoly profi és és aranyérem és akkor juttatások és egyebek, akkor viszont egy ilyen jó jó hangulatú, jó érzésű és akkor nem tudtam mennyi lesz.
[00:41:18]Én aztem, hogy három-négy év lesz ez a levezetés, és aztán végül dupla annyi lett, mert hát jól éreztem magam a vízbe.
[00:41:24]Amikor az ember lő 37-8 évesen 50-60 gólokat még a bajnokságba, meg lefogja a válogatott fiatal játékost védőként megfogja és és számítanak rá, akkor azt mondom, hogy hogy ez ez egy ilyen jó, tehát nem másodosztályba, mai napig hívnak alacsonyabb osztályba, meg öreg fiúkba játszani, de az volt nekem az első osztályú levezetés ilyen szempontból nagyon jó volt, hogy bajnoki ilyen középmezőny világos.
[00:41:53]És szerintem az is érthető, hogy ez egy ilyen lassú átmenet volt a te pályádban az aktív esport elengedése és közben valami másnak a kidolgozása.
[00:42:03]Úgy említetted a nagy sportágválasztót?
[00:42:05]Ez volt az első olyan projekt, ami így azért sport mellett neked megjelent és amivel úgy foglalkoztál?
[00:42:11]Nem, nem.
[00:42:11]Az előadások, motivációs előadások ilyen rendezvényvonal volt az első.
[00:42:19]Aztán egy kis magánvállalkozás, egy vízzel foglalkozó vállalkozás lett volna a második.
[00:42:23]Az az energia hiány miatt nem sikerült olyan jól, mint kellett volna.
[00:42:30]És hát a londoni olimpia után négy évvel jött a nagy sportágválasztó, a filmezés tulajdonképpen, úgyhogy sok előadást tartottam és ilyen rendezvényszervezésben dolgoztam egy munkatársammal.
[00:42:48]Az volt egy terv, hogy azt esetleg úgy föl fölfuttatni.
[00:42:52]Aztán három-négy projekt volt mindig párhuzamosan, és aztán ez a Vízlabda Klub Alapítás 13-ban elindult.
[00:42:58]Nagy Viktorral, Deker Ádámmal és másokkal alapítottunk egy egyesületet Budapesten, és akartunk egy nagyon modern, nagyon profi, modern Sportakadémia nevű egyesületet csinálni, ahol iskolákkal, életpályamodellel megerősödve, de ez Budapesten a vízilabda telítettsége miatt nagyon nehézkes volt.
[00:43:17]És aztán Gödöllőn most van ugye Mategasba erre egy ilyen lehetőség más formában az egyetemmel, de de hasonló célokkal.
[00:43:28]Úgyhogy volt egy kis vízilabdás tervem, volt egy kis vállalkozói gondolkodásom, volt egy kicsit ilyen társadalmi szerepállás, nagyon sok jótékonyság, nagyon sok gyerekprogram, amit elvállaltam.
[00:43:40]Nem tudom hány 100 fölötti osztályból és iskolában voltam.
[00:43:43]Több, tehát 100zres nagyemben találkoztam gyerekekkel, nem is beszélve a sportágválasztóról és az öt próbáról, ugye, ami szabadidősport, és ott is dolgozom ugye a a nagy sportágválasztó csapattal.
[00:43:55]Tehát mondhatom, hogy a vízilabda utáni életemben nettó több 100z emberrel találkoztam, és beszélgettünk sportról, életmódról, mentalitásról, akár céges nyilván munka vagy megbízás jellegű vonalon meg jótékonysági, meg társadalmi felelősségvállalás vonalon is, ahol sokat szerepeltem eddig.
[00:44:20]Az az elképzelésed, hogy te ügyvéd leszel egy védnek, aki védi az ügyeket.
[00:44:25]azt időközben elengedted, elvégezted a jogot, tehát hogy az a pálya az nyitott lett volna számodra, de abba, ha jól tudom, nem vágtál bele.
[00:44:32]Ez igazából csak azért alakult így, mert megtaláltak más projektek, vagy vagy miért?
[00:44:42]A válogatott pályafutás mellett, hiába van egy diploma a kezedben, nem tudsz elkezdeni dolgozni.
[00:44:46]Ha te reggel 9-től délig edzésen vagy, meg délután vagy este, megint edzésen vagy, akkor nem tudsz dolgozni fizikailag nem fér bele egy semmilyen szinten egy ilyen új hivatást elkezdeni.
[00:45:00]Hiába volt egy diploma, nem csináltam meg a szakvizsgát végül, és hét évvel később elvégeztem a sportjogászképzést, és sportjogász is vagyok, és az tetszett, az egy új hullám volt, hogy egyre tágabb a sportjog területe, ugye olimpia, klubok, válogatott, sportolók érdekei, rendezvények, egyebek, tehát ez egyre szélesebb iparág meg meg sztori.
[00:45:23]Ez tetszett volna.
[00:45:27]Viszont addigra már 35 évesen hiába végeztem el a sportszakjogát, itt még nem volt meg a szakvizsgám, nagyon sokat kellett volna tanulnom gyakorolni, hogy meglegyen.
[00:45:38]És azt nem tudtam már.
[00:45:42]Azt érezted, hogy kitál az időből?
[00:45:44]En picit az időből.
[00:45:44]És akkor félre kellett volna tennem mindent.
[00:45:48]Tehát akkor akkor minden BCD terv teljesen felejtő.
[00:45:51]És akkor csak erre rámenni 8-tól 5ig hatig, hogy én Bernedek Tibi fogalmazott úgy, ő volt a az olimpiai bajnok közül így a legidősebb, aki ezt megfogalmazta, hogy minden más, ami a vízlilabda után van, az már sosem lesz olyan boldog, olyan izgalmakkal teli, mint a pályafutásunk csúcs, amikor olimpiára készülsz, és kint vagy a faluban, és és sikereket érsz el.
[00:46:16]Minden más egy BTER a 30-as éveidben nulláról.
[00:46:19]Ha éttermet csinálsz, nulla tapasztalattal leszel vendéglátós.
[00:46:24]Ha jogász, vagy nulla tapasztalattal leszel jogász.
[00:46:28]És hogy ebbe én belegondoltam, hogy az négy-öt év kemény munkája, hogy azt mondjam magamról, hogy egy tisztességes, korrekt jóász vagyok, és hogy az négy-öt évig napi 10 óra.
[00:46:38]És én azt nem láttam, hogy hogy napi ilyen 10 órát belerakjak.
[00:46:44]Négy órában meg nem lehet jóvá válni semmiben a világon.
[00:46:46]Meg két órában.
[00:46:46]Az az érdekes, szemlézve a te esportói pályád végén és után végzett tevékenységedet, hogy azért nem távolodtál el a sporttól, de nem, hogy is mondjam, a mainstream sportvezetői, edzői vonalon maradtál, mégogyha most a Mategnak szakosztályvezetője is, hogyha hogyha jól tudom, hanem ilyen szegről végről, határterületeken megjelenő projektekben szerepeltél.
[00:47:14]nagy sportágválasztó, öt próba, sportdokumentumfilmekben való különböző funkciókban.
[00:47:24]Tehát, hogy az az érdekes a te pályádban, hogy hogy lett volna egy nagyon könnyű irány azt mondani, hogy oké, akkor most edzősködöm, vagy oké, adjatok egy szakosztályt, elvezetem, hogy nem ennyire nem akartál benne maradni, vagy ez túl egyértelmű lett volna, ne kevésbé izgalmas, vagy vagy nem is talált meg ilyen projekt téged?
[00:47:44]Nem hiába vagy okos fiú.
[00:47:46]Mert nagyon jó a kérdés, fantasztikus kérdés.
[00:47:47]Megtaláltad az én zsigeremet ezzel a kérdéssel, és ezzel meg is válaszoltad, hogy ez pontosan ahogy mondod szuperul mondtad, hogy én nekem ez tetszett, hogy a sport, úgy fogalmaztam meg, a sport karimáján dolgozom a sportért, a gyerekek tehát elsődleges nekem, hogy a gyerekek egészséges lelkületű, egészséges fizikumú felnőtté váljanak és ebben mit tudok megtenni úgy, hogy ne legyek lekötelezve.
[00:48:15]Ühüm.
[00:48:15]Semmilyen tehát a szabadság ér semmilyen értelemben, értsd el, ahogy akarod, semmilyen értelemben senkinek.
[00:48:21]Azt gondolom, ha az most bárki nagyképűségnek gondolja, vagy túlzott magabiztonságnak, akkor gondolja saját joga.
[00:48:27]részemről egy szerintem egy énkép ismeret, egy azt képes vagyok fölmérni a lehetőségeimet, hogy sportvezetés, állami sportvezetés, olimpiai bizottsági vagy vagy vízlilabdaszövetségi szinten ezeken a szinteken a legmagasabb pozíciók közül valamelyiket be tudnám tölteni lelkiismeretesen, becsületesen, szorgalmasan, minőségben, jó minőségben.
[00:48:56]De akkor az lenne az életem, az megint egy 10 óra, mert hogy amilyen maximalista vagyok, és amilyen lelkiismeretes és és ilyen becsületesen gondolkodom ezekről a dolgokról, beleőrülnék abba, hogy ezt jól csináljam, akkor megint minden más félre kéne tenni, és elveszteném a függetlenemet, mert valahova tartoznék erősen.
[00:49:12]Így egyesületnél dolgozom, egy civil szervezetnél, mint a sportágválasztó dolgozom, de ha fölkérsz, hogy jöjjek ide, akkor el tudok jönni.
[00:49:22]Ha el elhívnak egy jótékonysági szeretet rendezni, akkor el tudok menni.
[00:49:26]Ha valami projektbe belefogok egy film vagy bár meg tudom csinálni, könyv egyebek.
[00:49:31]Ö és azt érzem, hogy ez nem visz bele egy újabb olyan sín pályába, mint az érsport, ahol azért lemondások szürkületbe, hidegbe, fagyba, ha nincs ked, akkor is meg kell csinálni ezt a két órás edzést.
[00:49:49]Ha nem akarok pillangozni, akkor is most pillangós adag van.
[00:49:51]nem akarok éppen súlyzózni, akkor is ott érzem a vasszagát a kezemen, és és nyomni kell a fekvenyomás satöbbi.
[00:49:56]Tehát, hogy azt ugyanezt megcsináljuk, ugyanúgy iroda, ugyanaz az asztal, ugyanazok a papírok, ugyanazok a munkatársak, ugyanaz a feladat, öt évig, 10 évig, 20 évig, oké, én lettem a valaki, ilyen osztály, olyan izé, nem tudom, de az úgy nem.
[00:50:11]Az, hogy ilyen felügyelőbizottság vagy valahol elnökségi tag vagy ilyesmi, az megint egy picit más, mert nem kell ott ülnöm egész nap valahol, és valamit ugyanazt csinálom.
[00:50:23]Lehet, hogy ezt a fajta izgalmat vagy monotitás elkerülést választottam, és ezért volt szuper a kérdés.
[00:50:31]Köszönöm.
[00:50:31]Azért érdekes az ellentmondás, mert hogy vízilabdázóként meg pont, hogy ebben éltél.
[00:50:36]Tehát hogyha akartad, hanem le kellett menni az edzésre, azt kellett csinálni, amit az edző mond.
[00:50:40]A a 17 fokos vízbe bele kellett ugrani télen is, reggel 6:00-kor.
[00:50:45]Tehát hogy közben meg h évig ebben ebben éltél.
[00:50:47]És érdekes, hogy hogy közben hogyan alakul az ember, hogy ezt ezt már mondjuk egy asztal mögött egy számítógép előtt pöttyögöz.
[00:50:57]Akkor még nem ráncosodtam.
[00:50:59]Akkor még nem ráncosodtam.
[00:50:59]Akkor még nem volt bennem 30 év sportmunkája, és nem volt három gyermekem.
[00:51:03]Tehát azért sok minden más.
[00:51:05]Ö mondják, hogy maradj önmagad, de hogy tudsz önmagad maradni 18 éves korodhoz képest 40-50 évesen, hiszen annyi minden változott alapvetően az életedben.
[00:51:15]Nem a nem az változott, hogy hogy van-e internet, vagy nincs, vagy modernebbek lettek az autók, vagy nem, hanem effektív, ha három gyermekért vagy felelős, vagy van egy egy életre szóló szerelmed és párod, az megint más, mint amikor egyedüli fiatalként éled az életedet, és tanulsz vagy nem tanulsz, sportolsz vagy nem sportolsz, tehát nem tudsz ugyanaz lenni teljesen alapértékekben, gondolkodásban persze kisebb változtatásokkal meg tudod tartani a nagy vonalakatnat.
[00:51:41]Úgyhogy ez hat éves koromtól 42 éves koromig a medencében voltam napi szinten.
[00:51:46]Ha azt kiszámoljuk, akkor az 36 év az azért egy elég komoly időszak az munka frontján is.
[00:51:55]És azóta is dolgozom a sportért, meg mozgok, meg sportolok, meg próbálok példát mutatni, de ha lehet, akkor elkerülöm azt a fajta monotonitást.
[00:52:03]Jó, a vízabda nem úszás és nem maratonfutás, tehát sokkal izgalmasabb, érdekesebb egy csapassportág, játékosabb, röhögünk, edzésen, passzolunk, edzőmeccsezünk.
[00:52:15]Ö, de közben azért kifulladásig csinál, de azért persze nagyon kemény meló van, de sokkal több a a mókacagás egy csapatban szerintem egy csapatágban, akár edzés közben is, mint amikor amikor mész és és le kell győznönd magad egyedül.
[00:52:28]Úgyhogy ez egy különbség.
[00:52:28]Mi így gondoljuk csapatágból jövők.
[00:52:31]Ö mi együtt nyerünk és együtt vesztünk.
[00:52:35]Ti ugye egyedül nyertek és egyedül váltok hőssé, viszont egyedül is vesztetek.
[00:52:42]Nem, nem segít senki ilyen szempontból.
[00:52:44]Igen, igen, igen.
[00:52:44]Ez egészen más.
[00:52:45]Kivétel a csapat, amikor egymást kihúzzátok.
[00:52:47]Szerencsére nálunk van csapatverseny is.
[00:52:49]Igen.
[00:52:51]Amerikai kutatások azzal az eredménnyel zárultak, hogy a az a profi elsportolók a pályafutások utáni időszakban, amint letették a nem tudom én, a hokiütőt vagy a labdát, vagy vagy bármilyen sportc közt, 46%-uk küzdött valamilyen mentális problémával.
[00:53:09]Ez lehet valamilyen szorongásos zavar, depresszió satöbbi.
[00:53:14]Te amikor már feltételezem a választ, hogy neked azért ez egy ilyen lassú levezetés volt, volt olyan időszak, amikor voltak önértékelési problémáid, amikor kicsit elvesztetted az utadat, az identitásodat, bizonytalanná váltál, akár megjelent-e valamilyen mentális nehézség az életedben, persze, amiről csak itt most beszélni szeretnél.
[00:53:33]Tehát, hogy volt olyan, amikor amikor kicsit nehezen találtad önmagad.
[00:53:38]Azt gondolom, hogy még mai napig is van ez a sport utáni folyamat nálam is, nem tudom másnál mennyire, hogy nem az, hogy jaj, én miért nem vagyok bajnok és miért nem vagyok az olimpián, azt megértettem, hogy az a gener a mostani srácok nagyon sokat melóznak, nagyon ügyesek, jó generáció, nyerik az ezüstérmeket, élmezőnyhöz tartoznak a világ, de azok ők, azok nem én vagyok, azok ők.
[00:54:00]az az ő harcuk, az ő csapatuk, az ő közösségük, az ő barátságuk, bajtársiaságuk éppen vannak egymással.
[00:54:10]Tehát nem az hiányzik, hogy én miért nem vagyok ott a mai fiúkkal.
[00:54:12]Az, hogy régen az jó volt, ott is voltak rossz pillanatok, ott is volt akár edzővel, akár csapattárssal, akár külvilággal gyengébb nap, gyengébb időszak, vereségek is voltak persze.
[00:54:23]Tehát az se arról szólt, hogy mindig minden jól sikerült.
[00:54:27]És hogy most rózsaszínbe látom utólag, hogy én én milyen hibátlan valaki voltam, meg a csapatimet, nem?
[00:54:33]Tehát vannak inkább azt érzem, hogy hogy én jövőre leszek 50 éves, ami semmi, egy szám, és ahhoz képest fittember benne, gondolom magam, meg meg vannak terveim, de hogy nagyon elértem mindent, amit akartam.
[00:54:46]Nekem ez az identitásválságom most vagy az elmúlt pár évben.
[00:54:52]Főleg amióta olyan szempontból maradtam egyedül, ezt jól kell érteni, hogy a elvesztettem a szüleimet, és nincs tesóm.
[00:55:01]Tehát ez a szűk család nekem ott nincs.
[00:55:03]Az a családom az nagyon, hogy gyermekeim és feleségem, az egy fantasztikus élmény és lehetőség a magunk is hétköznapi nehézségeivel.
[00:55:13]Ugye mindig mondom viccesen, hogy kisebbségben vagyok egyetlen férfiként a családból, de de az egy csoda, csak mondjuk az az a vérvonal, hogy tesó szülők az nincs.
[00:55:22]Az volt ugye bő két éve sztettem el édesanyámat, az volt egy olyan pont, ami azért volt a gyászba erős, megértendő, meg meg azért is, mi talán ma is dolgozom valamennyire biztos ezzel, hogy ez már más, ez már megint egy másik szitu.
[00:55:40]Tehát most már ez a felnövésnek ez már nem tudom hányadik foka, hogy akartam iskolába járni, igen, elvégeztem, igen, akartam sportoló lenni, igen, mindent többször is, igen.
[00:55:52]Az ország egyik legikeresebb sportemberévé váltam Magyarország történetében.
[00:55:56]Igen.
[00:55:56]Boldog család, apa vagyok.
[00:55:59]Igen.
[00:55:59]Minden minden már akár többszörösen megvan.
[00:56:04]És közben meg volt ez a ilyen vákuumi pillanat, vagy ez a szélcsend pillanat, hogy hoppá, azon a szinten egyedül maradtam, ezen a szinten meg csomó feladatom van a a mostani a az igazi én családommal, ami most ugye saját gyermekeim, de hogy az a oldal vagy felfelé az az megszakadt ilyen szempontból, hogy egyedüli gyerek vagyok és hogy mi van még, hogyha mindent elértem, persze akarom építeni a vízilabdát gödölő.
[00:56:33]Persze a sportág válaszó az öpróban nagyon motivál és nagyon szeretek találkozni sportemberekkel, akik túlsúlyt leküzdve a fotelból fölállva elkezdtek sportolni és fantasztikus teljesítményekre képesek, motiválnak engem ők is, nekem ők is példaképek, a hétköznapok példaképei.
[00:56:50]Az, hogy a gyerekek csillogó szembe jönnek edzésre, és nem akar elmenni nyaralni a szüleivel, nem akar elmenni a haverokkal pizzázni, hanem edzésre akar jönni, mert motiváljuk, mert van részem abból és az edzőimnek, hogy hogy ez így alakuljon.
[00:57:03]Ezek fantasztikus élmények, ezek motiválnak, de hogy én, mint önmagamért Kis Gergő, amit mindig önmagamért csináltam, vagy vízilabda, tanulás, családalap, minden, hogy akkor most mi van?
[00:57:14]két gyerekem nagykorú, öyesek, büszke vagyok rájuk, ö nagyon értékes emberek, hogy így ez tök jó, mert egyre több időm lesz majd biztos megint magamra és megvalósítani ezt a maradék x évet, ami majd még lesz.
[00:57:33]Jól jól érzem magam.
[00:57:33]Megmaradt egy-2 kg izom, megmaradt egy-két szürke állomány, nagy tekervény még az emberben.
[00:57:39]Tehát nem az, hogy elvesztettem mindent, csak olyan sok mindent elértem olyan rövid idő alatt, hogy ez egy, amit mondtál, ez egy nem olyan probléma, hogy úristen, és ülök egy éve egy éve ülök a sötét szobában, de de amire utaltál, az enerson nevű NBA sztár, az egyik legtehetségesebb kosaras volt még a Koby Bryant, Michael Jordan is elismerően beszéltek róla.
[00:58:06]Hát ő például teljesen lenullázta magát, sok millió dolláros vagyonnal, ismertséggel, szársággal, és sok ilyen van az amerikai fociba a kosárlabdába, jégkorunkba, mert nagyon magasan följutnak az utcáról ezek a srácok sokszor a a telepről, és aztán nagyon nehéz azt kezelni, hogy mindened megvan, de közben vége annak, amiért dolgoztál a sportnak.
[00:58:27]Úgyhogy nálunk ez enyhém.
[00:58:29]Magyarországon nincsen ekkora sztárság, nincsen ekkora, akár anyagi, akár ismeretségbeli hype, vagy ilyen fölkapottság.
[00:58:40]Kisebb, ezért kisebb szerintem ez a fajta változtatás, nem zuhanás, de ilyen változás.
[00:58:45]És és jó, hogy sok mindennel foglalkozok, vagy többféle dolgokkal, mert ez így éberen tartja a figyelmemet.
[00:58:51]Most is járok én önfejlesztő dolgokra, tanulok, mint sportvezető, tanulok, mint férfiember, úgyhogy a tanulás valamilyen szinten mindig ott lesz az életünkben.
[00:59:01]Nem akarok a te nevedben beszélni, de szerintem mi egy kicsit hasonló típusok vagyunk ebben a sportos teljesítményorientált felfogásban, hogy jót jót csinálni, átadni, megosztani, menni előre, megint jót alkotni, megint átadni, megint a magam és a közösségem egyensúlyában dolgozni, abban jól állok, tehát nagyon sok dicséretet kapok, majdnem többet, mint amikor vízilabdáztam, mert sok sokkal több emberrel találkozom, mint amikor be vagyok zárva úgymond az uszodába.
[00:59:33]És a médiával van valami kapcsolat, meg valamennyi szurkolóval, de de most sokkal több emberrel, vállalatvezetőkkel, iskolákkal tartasz előadásokat, élménybeszámolókat, motivációs előadásokat és ez is az átadásnak egyfajta módja.
[00:59:46]És ez érdekel engem, hogy mi az a mi az egy-két fő üzenet, amit egy háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázóként te a sportágadból, az eredményekből, a személyiségedből, a tapasztalatokból adódóan, fakadóan át tudsz adni.
[01:00:00]Tehát mi az a kor momentum, amit te képes vagy akár vállalatvezetőknek, de ugyanúgy mondjuk általános iskolás diákoknak is átadni?
[01:00:12]Igen, vannak óriási élményeim ezzel kapcsolatban, amikor egy hátrányosabb helyzetű térségben vagyok iskolába, a gyerekeknél, és és látom, hogy reggel koszosan jönnek, reggel már koszos a ruha, hogy hogy látom, hogy ápolatlanul kell bejönniük a suliba szegényeknek.
[01:00:27]És utána az előadás után egy roma származású lány egy fantasztikusan értelmes kérdéssel a jövőjével kapcsolatban, hogy milyen nagy álmai vannak, megkeres és és megy megható beszélgetés, hogy hogy én én hatódok meg, pedig ő jött oda hozzám.
[01:00:46]Tehát vannak ilyen élmények, és aztán van a másik, amikor mondjuk bankvezérigazgatók meg vezérgazata helyettesekkel kell beszélni, azért nyilván vannak különbségek.
[01:00:53]Ahhoz képest, hogy egy fiatal gyermek egy iskolába, ahova elmegyek, mennyi mindent tanul?
[01:00:58]és fejlődik még, hogy odáigusson, hogy cégvezető legyen.
[01:01:00]Van fordítva is folyamat, amit én ki is hangsúlyozok, hogyha lehet, és meg is döbbentem a hallgatóságot.
[01:01:08]Amikor előadást tartok, vagy workshopot tartunk cégeknél, munkatársammal, akkor szóba kerül az, hogy több 10 milliárd Ft átmegy egy olyan cégcsoport keze alatt, ahol a komoly vezetők több 100 több 1zer embert irányítanak.
[01:01:24]Óriási tisztelet, elmondom.
[01:01:27]Fantasztikus.
[01:01:29]De kimerem jelenteni, hogy 10-12 éves vízilabdás fiaim bizonyos szempontból a kohézió, a csapat, szellem, a közösség, a kommunikáció, az egymásra utaltság egymástól függésben előrébb tartanak mindezek a vezérül.
[01:01:43]Tehát 10-12 éves vízilabdásoknál tapasztalok olyat, hogy érteben gondolkodnak.
[01:01:47]Például amikor azt halljuk és hívnak minket, hogy a silóban gondolkodás miatt a pénzügyi igazgató és a a HR vezető nem beszélnek egymással és és fújnak egymásra, és az ő osztályvezető helyettesei kommunikálnak lejjebbi szinte, mert ők nem hajlandók őszintén nyílt leülni.
[01:02:05]Ez a vízabdában elképzelhetetlen, hogy nem vagy őszinte és nem beszéled meg.
[01:02:10]Nem tudsz sikereket elérni, nem tudsz lejátszani egy bajnokságban 20-30, 4050 meccset és minden nap együtt edzeni úgy, hogyha én nem akarok neki passzolni, vagy nem mondom el neki a bajomat, vagy akár az edző, mint mediátor, vagy egy csapattárs segítségével ezt nem beszéljük át, főleg felnőtt szinten egy olimpiát, hogy mikor nyertünk volna mi olimpiát, hogyha nem úgy szocializálódunk, hogy meg tudjuk beszélni a problémáinkat.
[01:02:30]Úgyhogy ez egy nagyon durva és tátott szájakat meg fura pillantásokat.
[01:02:35]Mondod, hogy azt mondod, hogy egy gimnazist előrébb tart szemben, mint egy vezérigazgató.
[01:02:39]adott esetben nem mindig előfordulhat, azt mondom, finomítjuk, de erős mondat.
[01:02:43]Igen, de az üzenet, amit én mindig elmondok, hogy hogy amit mi elértünk, akik a 90-es 2000-es években voltak fiatalok, vagy még korábban, ahhoz képest megváltozott nagyon a világ, ahogy gyorsul.
[01:02:58]Régen azt mondtuk a 10 évvel fiatalabbakról, az öt évvel fiatalabbakról, hogy kicsik.
[01:03:04]Ma már egy-két évvel fiatalabbakra azt mondják mások, hogy hogy tök más generáció.
[01:03:09]Más generáció.
[01:03:09]ugye 21 évest a 19 évesen már nem érti a mai fiatalokat.
[01:03:14]Úgyhogy ez is fölgyorsult.
[01:03:14]És ebben a világban azt szoktam mondani, hogy aki meg tudja találni a fókuszt, aki megpróbálja megismerni önmagát először is, hiszen annyira mindent a kezünkbe kapunk, olyan kényelmet, soha nem volt ilyen gazdag a föld, soha nem volt ilyen gazdag a világ, a társadalom.
[01:03:31]Hiába vagyunk nagyon sokan, több milliárd ember él olyan szinten, hogy villany, fűtés, ruha, szekrény, ennivaló, ami soha nem fordult elő korábban.
[01:03:42]Autó, egyebek, utazás.
[01:03:46]Soha ennyi ember nem utazott, soha ennyi embernek nem volt megtakarítása, soha ennyi embernek nem volt tele a hűtője, mint a történelemben, korábbi időszakokban.
[01:03:55]És mégis mostan egyik legnehezebb kibontakozni, mert olyan sok méreg, hazugság, állságos dolog, káros dolog éri az agyunkat, a reklámok, a akár multiktól kezdve a a fake newsokon át az interneten, ahogy most már az AI bármit meg tud csinálni, a világ legértékesebb emberéből tudok csinálni egy szélhámost az AI-al, mert mert le tudom bontani a személyiségét, aztán pár láttam veled egy Tedex vitát talán a szervezésé pont erről beszélgettetek az AI hatásáról a fiatalokról.
[01:04:29]Igen.
[01:04:29]Igen, pont az volt a téma, hogy az AI-ról kell vitázni a fiatalokkal.
[01:04:30]Jóra is meg rosszra is lehet használni a mai világot és ezért benne van a veszélye.
[01:04:36]Sokkal több veszély éri a 90-es évek fiataljaihoz képest a 2020-as évek fiatal.
[01:04:42]És erre szoktam fölhívni a figyelmet a fiataloknál.
[01:04:46]hogy a fókusz, ha meg tudom találni, hogy én ki vagyok, én mit akarok, az én testem, az én lelkem az áll össze.
[01:04:50]Az önkép nagyon fontos.
[01:04:54]Nagyon sok fiatal sportan látjuk azt, hogy nem nincs tisztában magával teljesen, hogy ő kicsi, nagy, túl súlyos, túl vékony, mint ahogy te se voltál tiszt magaddal 14-1.
[01:05:06]Igen.
[01:05:06]Nem, nem volt, de hogy ma meg még nehezebb, mert sokkal több hatás.
[01:05:08]Nekünk volt kétó, hár újság, amit nézett a család satöbbi.
[01:05:13]Két rádió most meg milliárd információ.
[01:05:16]Ha csak vívásról, vízilabdáról vagy főzésről akarsz infókat, akkor annyira TikTok meg nem tudom milyen videó van, hogy hogy végtelen végtelen a tartalom.
[01:05:25]Soha nem 5000 évig élnénk, akkor se tudnánk végignézni a tartalmakat és ez nehéz a fiataloknak.
[01:05:32]Úgyhogy erre a fajta fókuszra, hogy de a legvégén mégis csak az, hogy az igazi valós teljesítmény, az igazi valós tartóság az életben, amire barátok, barátságokat lehet építeni, amire karriert, életpályát lehet építeni, az mégis csak mi magunk, amit mi megismerjük magunkat, és egy fókuszba tudunk időt beosztani, értékrendet kialakítani, fölismerni a rossz dolgokat, fölismerni a jó dolgokat, megpróbálni a saját úkon járni.
[01:05:58]És ez az út, hogy képviselni egy utat, amit végigjállsz.
[01:06:02]Vívó akarsz lenni, közgazdász, fodrász, teljesen mindegy ilyen szempontból legyen egy utad, amit te építesz, és hogy minél hamarabb megtaláljuk az utat, minél fiatalabb korban megismerjük magunkat.
[01:06:14]Én teniszező akarok lenni, én én itt is akarok lenni, annál hamarabb el tudunk indulni ezen a fókuszált úton, és ki tudunk bontakozni, mert tehetségünk van, csak ki kell hozni magunkból.
[01:06:29]Egy picit visszakanyarodva az eredeti témánkhoz, engedj meg egy utolsó kérdést.
[01:06:32]Ugye a Mateg vízilabda szakosztályának vezetője vagy, és ott közvetlenebből tudsz beszélgetni, kommunikálni, találkozni a te saját sportágad berkein belül a fiatalokkal.
[01:06:45]Mi az, amit nekik át tudsz adni?
[01:06:45]Mi az, amit vagy bárki másnak, fiatal sportolónak, aki nem annyira tervezi a visszavonulás utáni életet, aki fél is attól, hogy mi lesz mondjuk az uszodán vagy pást vagy pályán kívül, milyen tanáccsal tudsz nekik innen ebből a székből szolgálni, ami talán egy kicsit ezt előremozdíthatja náluk.
[01:07:09]Mielőtt a Gödölő uszuda megépült, és mielőtt elindult ez a hát nem is projekt, hanem ez a fajta hivatás az életemben, azelőtt már én 13 éve ugye ezen a Modern Sportakadémia dologban elkezdtem gondolkodni a az életpálya modellen, hogy pontosan a szülőknek és a gyerekeknek segíteni ebben a zavaros információkkal túlságosan elárasztott világban megtalálják magukat.
[01:07:33]A sportnak van egy olyan hátránya a mai kényelmes és nagyon szabadon gondolkodó mentalitáshoz képest, hogy minden nap le kell menni.
[01:07:43]Ráadásul úszába különlegesen, mert az úszásban és a vízilabdában, ha a víz közegét nem tapasztalod napi szinten, akkor hamar elmegy a formád.
[01:07:50]A tüdő a lábtempó a vízilabdában, a mozgás az nagyon el tud menni, ha egy vívó nem megy egy hónapig edzésre, de tornázik, fut edz.
[01:08:04]akkor kevésbé esik vissza szárazföldi sportolóként, mintha egy vízlabdázó öt nap alatt.
[01:08:09]Öt nap alatt, mert a víz annyira egyszerűen jellege miatt.
[01:08:13]Hm.
[01:08:13]Nyilván a technikát, a iskolázást vissza kell hozni, mondjuk egy vívásnál.
[01:08:17]Igen.
[01:08:17]Az nálunk az a nehézség.
[01:08:17]Igen.
[01:08:19]Igen.
[01:08:19]De nálunk meg a víz teljesen az alapmozgás.
[01:08:21]Nekünk az, hogy álljunk a vízbe és kezdjünk, lábunk mozog és tapossuk a vizet, azt nem tudod modellezni máshol.
[01:08:26]Az, hogy te kitöréseket csinálsz szárazföldi jegyzésen, azzal kicsit tudod modellezni bizonyos szinten a akár a verseny pillanatokat.
[01:08:35]Ezt csak azért akartam mondani, hogy a víz nagyon más közeg, és ez még nagyobb áldozat, mert egy úszónak és egy vízilabdázónak ott kell lenni az edzésen ahhoz, hogyha a céljai vannak.
[01:08:45]Emellett tanulni, és emellett kell még magánemberként is baráti kört, szerelmet, családot, szülőket gondoskodni róluk, szeretni őket, törődni velük.
[01:08:55]Ez egy hármas feladat.
[01:08:57]egy fiatalnál.
[01:08:57]És én mindig azt fogalmaztam meg, hogy a háromból nagyon nehéz kettőt is már jól csinálni egyszerre adott hónapba.
[01:09:03]Mondjuk jól sportolok, jól tanulok, mennyi idő marad akkor a családra meg a barátokra?
[01:09:10]Ha ha a barátokkal forgalkozok, meg tanulok, akkor ott vagyok minden edzésen.
[01:09:14]Nehéz háromból hármat csinálni, ami egy fiatalt főleg érint.
[01:09:17]Szabadidő, rokonok, barátok, sport, tanulás.
[01:09:20]Nagyon nehéz együtt.
[01:09:23]Ebben próbálok segíteni.
[01:09:23]Ebbe próbálunk segíteni.
[01:09:25]És hogy legyen egy jövőkép.
[01:09:27]Ugye iskolákkal van szerződés.
[01:09:32]Egyetemünk van ugye Gödörlőm.
[01:09:32]És ezt az életpályamodellt szeretném.
[01:09:35]És én odáig fejlesztettem, hogy ha szponzorok, támogatók, partnerek, szimpatizánsok céges világból vannak, hogy esetleg az én vízilabdás fiaim, így hívom őket, elnézést, hogy ezek a fiúk, ha felnőtté válnak és vízilabdáznak még, vagy akár abba is hagyják, de a munka világában is legyen egy lehetőségük itt, ott vagy amott a saját partnereinknél, akikkel fölvettem a kapcsolatot, meg fölveszem a jövőben, és és abban lelném az örömömet, ha lőné a gólokat nálunk a felnőtt csapatba vagy az ifi csapatba, de már gyakornokként egyetem mellett vagy egyetem után már meglenne, hogy itt tudok dolgozni, mert a mert a vízlabda segítségével értékes, hasznos, jó munkaerőként megállom a helyemet és előnnyel indulok, mert a csapassportágból hoztam olyan pluszokat, empátia, együttműködés és satöbbi, satöbbi.
[01:10:28]Erről is szoktam előadásokat tartani, amivel előnyöm van ahhoz képest, aki soha nem élt ilyen közösségbe, és soha nem kellett küzdenie, versenyeznie, megértenie, elfogadnia, megmutatnia magát, önzőzni egy kicsit néha, alibizni egy kicsit néha, alámenni másoknak, fölémenni másoknak.
[01:10:46]Tehát ezeket a emberi játékokat megtanulni egy közösségbe 6- ny8-10 éves kortól.
[01:10:52]Úgy érzem, hogy itt is meg lehet húzni a párhuzamot a pályafutásaink között, mert a menedzserem és általam jegyzett magyar elsortók érdekvényelmi fórumának is van kettős karrier programja.
[01:11:01]Mi nekünk is fontos ez a téma, és örülünk, hogy segíthetjük a fiatalokat eligazodni nem csak az elsportban, hanem mindenben, ami az elsport után lesz.
[01:11:10]És öröm azt is hallani, hogy ez a ez a téma téged is foglalkoztat, és és teszel is azért, hogy a következő generációnak könnyebb és jobb legyen.
[01:11:19]Kis Gergely, köszönöm, hogy itt voltál és beszélgettünk.
[01:11:23]Köszönöm szépen.
[01:11:24]Köszönöm, hogy végigallgattátok a mai műsort.
[01:11:25]Hogyha időtök engedi, akkor nézzétek vissza a Penge első évadának részeit is, amíg két hét múlva érkezik a következő epizódunk.
[01:11:33]Emellett pedig kérlek iratkozzatok fel a HVG csatornáira.
[01:11:36]Itt szeretném megköszönni a közreműködését Körösparti Gábornak, a műsor producerének, valamint a HVG részéről Bordás Gábornak, Pitner Gábornak, Vörös Lászlónak és Sullyok Hannának.
[01:11:46]Örülök, hogy ma is együtt élesítettük az elménket.
[01:11:47]Tartsatok velünk legközelebb