Mindenért a közös képviselő a hibás?
-
A HVG „Közös költség" podcastjában Szabó István két társasház-szakértővel beszélget a felújítások nehézségeiről, a közös képviselő szerepéről, a támogatásokról és a finanszírozásról.
-
A lakosság ~35%-a társasházban lakik, mégsem egyértelmű jogilag, mi a társasház – a fogalom gyakorlatilag kikerült a Ptk.-ból.
-
Egy társasház akkor működik jól, ha a közösség által felállított célokat meg tudja valósítani – a kívülről rossznak tűnő ház is lehet jó.
-
A tartozásoknál a lakók reflexszerűen a közös képviselőt hibáztatják, pedig csak fedezettel rendelhet meg munkát; a tulajdonostárs-képviselők a nagyobb feladatok elől jellemzően kiszállnak.
-
A közös költséget tételesen, korrekt számításokkal kell indokolni; reális felújítási alap ma 150-200 Ft/négyzetméter lenne, de kevés ház tudja ezt képezni.
-
Mélyreható felújításra 2009 óta nincs központi támogatás; a TKM 2025 pályázat jól ment, de viharos ütemtervvel futott, kerete jelenleg felfüggesztett. A budapesti zöldpanel-program max. 30%-ot támogat.
-
A rezsicsökkentés a fogyasztást támogatta, nem a megtakarítást – emiatt az energiahatékony felújítások megtérülése „hihetetlenül rossz".
-
Hiányzik az edukáció (a közös képviselőnek nincs kötelező képzése) és főleg az állami mintaprojektek – a panelprogramnál a szomszédhatás bizonyította a példák erejét.
-
A banki finanszírozás meglepően működik (4-5%-os kamat, gyors szerződéskötés); a nagy mumusok inkább a kiszűrhetetlen vállalkozók és a finanszírozási szűkösség.
-
Tanácsok: rendszeres közös költség-fizetés és felújítási alap, a közös képviselőbe vetett bizalom (vagy cseréje),以及 ne sajnáljuk a pénzt a műszaki ellenőrre és projektmenedzsmentre – az garancia, nem költség.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A HVG „Közös költség" című gazdasági podcastjának e adásában Szabó István műsorvezető két társasház-szakértőt hívott a stúdióba, hogy arról beszélgessenek, miért nehezek a társasházi felújítások, mi a közös képviselő szerepe, hol vannak az állami támogatás, a bankok és a vállalkozói szektor határai. A beszélgetés átfogja a társasház fogalmának jogi bizonytalanságától kezdve a közös költség összeállításán át a pályázati rendszerek múltjáig és jelenéig a teljes problémateret, és arra is választ ad, hogy miért csábos – de szerintük félrevezető – mindent a közös képviselőre kenni.
Mi az a társasház? Kényszer-egyesülés, amelynek nincs pontos fogalma
A vendégek szerint a magyar lakosság mintegy 35%-a társasházban vagy lakásszövetkezeti ingatlanban lakik, és ezek többsége évtizedes, akár több mint 100 éve épült épület – ami mindenféle fenntartási problémát generál. A beszélgetés egyik központi meglepetése, hogy még az sem egyértelmű, mi a társasház: az egyik vendég felhívta rá, hogy a Ptk. változásakor a társasházi törvényből gyakorlatilag kikerült maga a társasház fogalma, és „Isten igazából még úgy nem ült le senki, hogy ezt végiggondolja és leírja és kifejezze egyben".
„…a társasház egy olyan tulajdonosi közösség, amelyik kényszer egyesülés igazán… nem azért lettünk tagjai, mert bélyeget gyűjtünk, vadászni szeretünk, vagy bármit akarunk csinálni, hanem vettünk egy ingatlant, és ennek még tetében a nyakunkba kaptunk egy kötelezettséget, hogy egy társasháznak a szerves része legyünk." – az egyik szakértői vendég *
A hangsúly: nem lehet olyan ingatlant venni, amelynek nincs közös tulajdona – lépcsőház, tető, udvar, bejárat, kaputelefon mind közös. A fogalmat egyébként érdemes tágan értelmezni: a szigorúan vett társasházakon túl ide tartoznak a lakásszövetkezetek és a Ptk. szerint működő több lakásos lakóépületek is. Minden társasház egyedi eset – más tulajdonosi szerkezet, más épülettípus, más fekvés –, amelyet egyediként kell kezelni, „mint egy ember, aki él Magyarországon, viseli magán a magyar társadalom minden pozitív és negatív oldalát".
Mikor működik jól egy társasház?
A vendégek szerint léteznek, sőt nem is ritkák a jól működő, problémamentes társasházak. A recept a meglepően egyszerű:
„Egy társasház egyetlen egy akkor működik jól, ha a tulajdonosközösség által felállított célokat a közösség meg tudja valósítani." – az egyik vendég *
Ebből következik, hogy egy kívülről „hulló hálózatú", sok hibásnak tűnő ház is jó társasház lehet, ha a közösség elvárásai és a megvalósulás egybeesnek – és fordítva. A lakógyűlések feszültségei (szemétdíj-emelés, szolgáltatóváltás, tető- vagy gázstrang-csere, közöskert vagy garázs kérdése) mind közösségi döntések, és minél nagyobb a közösség, annál változatosabb, hogy sikeresen lezárulnak-e.
A közös képviselő: feladatok, típustan és a hibáztatás
A műsor címéhez vezető gondolatmenet: ha egy társasházban nagy a tartozás, a tulajdonosok reflexszerűen a közös képviselőt vádolják:
„Ha ez a tartozás nagy, ez a közös képviselő hibája… Nem elég karakán? Nem áll ki, nem meri felvállalni." – az egyik vendég idézte a lakók jellemző gondolkodását *
A vendég két alapirányzatot különböztetett meg. Az egyik a „csak elvan" típus: végzi a napi ügyeket, a ház működik, ő megkapja a díját, a lakók elégedettek, mert nincs kellemetlen meglepetés – ilyen értelemben „jó társaság felújítás nélkül üzemel felújítás nélkül". A másik a tervező típus, aki évente kitűz egy célt, és ha több házat kezel, több épületben egyszerre pályáztatva azonos munkát (például elektromos felújítást), piaci súllyal le tudja nyomni az árakat, majd házonként halad előre. Ez utóbbi a „jobbik" közös képviselő – feltéve, hogy nem terheli túl a költségvetési keretet.
Tipikus problémaforrás, hogy sok házban nem külsős szakember, hanem egy tulajdonostárs (tanárnő, nyugdíjas, köztiszteletnek örvendő orvos) látja el a közös képviselői feladatot – és mihelyt felújítás, többletfelelősség és szakmai döntések jönnek, jellemzően feladja: „újítsátok fel, de nélkülem". Ilyenkor kellene szakember, aki megfogalmazza a célokat, műszakilag alátámasztja a sürgősségi sorrendet, és hozzárendeli a finanszírozási lehetőségeket, így áll össze egy választható felújítási útiterv.
Fontos jogi határ: a közös képviselő csak olyan munkát rendelhet meg, amire van fedezet; fedezet nélkül a megrendelés gyakorlatilag csalás, ezért a hitelszerződéseket függő tételekkel kötik – csak akkor lépnek hatályba, ha a támogatás vagy a hitel megérkezik.
Közös költség: miből áll, és hogyan lehet elfogadtatni?
A vendégek rámutattak: a közös költség a tulajdonos egyetlen költsége, amibe a mindennapokban drasztikusan be tud avatkozni – a többi kiadás (bolt, rezsi, gyerekek) többé-kevésbé adott. Ezért viszont a lakók itt szoktak ellenezni: amikor a közös képviselő szép Excel-táblázatban tételesen lebontja a lépcsőházi világítást, takarítást, karbantartást, felújítási alapot, és az összeg 25 ezer forint, „akkor a szívőhöz kap, hogy na ennyi nem lehet". A trükk a korrekt, gazdasági számításokkal, az előző három-öt év költségeivel és az inflációs adatokkal alátámasztott tételes magyarázat. Kiemelték, hogy volt olyan időszak, amikor miközben az általános infláció 5% körül járt, az építőipari infláció 25-30% volt – ott a karbantartási-javítási tételeken emelni kellett. Más tételeknél (áramszámla) a rezsicsökkentés miatt nem lehetett hozzányúlni; a KIVA megszűnése viszont ugrásszerűen megemelte a takarítási költségeket, és ezt is tudni kell indokolni.
A normális közös költség mértéke mindig a helyi viszonyokhoz mérendő: a legdöntőbb különbség a bérviszonyok és a reális életköltségek. A budapesti bérköltség-szint lényegesen magasabb – erre a kb. 700 ezer forintos pesti átlagbér-statisztika is utal –, miközben a vidéki alkalmazottak erről gyakran szkeptikusak, mert a helyi bolti árak és körülmények mások. A 25 ezer forintos közös költség „más jelent Budapesten, ahol a társasházak többsége található, mint Szegeden, Miskolcon vagy Sárospatakon" – de a költségnemük nagyjából ugyanaz.
Felújítási alap: a régi elv és a mai valóság
Az egyik vendég elmesélte, hogy szakdolgozatában egy épület 50 éves életciklusát dolgozta fel (a statikai beavatkozásig), és már akkor leírta a felújítási alap-képzés elvét: ha minden hónapban mindenki befizet, a nagy munkáknál nem kell plusz befizetés. Az 1980-as években állami támogatáshoz 10 forint/négyzetméter (lift nélküli háznál), illetve 12 forint (liftesnél) felújítási alapot vártak el – ma ehhez képest 150-200 forint/négyzetméter képzése lenne a reális, „sajnos nagyon kevés ház csinálja ezt, tudja megtenni ezt". A vendég saját lakóközössége példája: 25 ezer forintos közös költségből az utóbbi években csak pár ezer forintos, pályázati önrészek töltésére szolgáló alapot sikerült kialkudni – „nagyon nehezen ment".
Állami támogatások és pályázatok hullámai
A pályázati történet: 2001-től 2009-ig futott a panelprogram, amelynek megvalósítását 2015-ig elhúzták; 2010-ben és 2012-ben volt egy-egy minimális keretes próbálkozás, azóta mélyreható felújításokra nincs központi támogatás. A panelprogram tapasztalatai sokatmondóak: az első kört – a gyűjtőkéményekkel – alig akarták elkezdeni a házak, miután azonban az első épületek jól lettek megcsinálva, „hihetetlen hullám" indult, a szomszédházak sorban csatlakoztak. Szegeden így futottak le végig a paneleket: ma ott a panelek döntő része fel van újítva, „inkább az a ritka, amelyik nincs". A támogatási arányok idővel azonban romlottak: ami elején 30-30%-os állami és önkormányzati hozzájárulással, 2000 forintos havi törlesztőrészlettel ment, ott a végére 50-70%-ot kellett a lakóknak kifizetniük, és a törlesztő 12-15 ezer forintra nőtt. A vendég utólag megemlítette: a 2008-as fűtési pályázatot utólag visszanézték, de az utóellenőrzés szerinte „fiókba kötött ki". A panelprogramnak egy nagy előrelépése a vége felé a rendszerelem-kényszer volt: homlokzati hőszigetelésnél csak egymáshoz illő, egy rendszerből származó ragasztót, hálót és nemes vakolatot fogadtak el – ez minőségi ugrást jelentett.
Jelenlegi helyzet: futott egy 100%-os támogatású pályázat a távfűtéses rendszerek és a hozzájuk tartozó szelepek cseréjére (TKM 2025) – ez viszonylag jól ment, épületenként nem jelentett óriási terhet, de a kerete jelenleg fel van függesztve. Helyi szinten a fővárosban indult zöldpanel-program: kilenc budapesti kerületben a főváros és a kerületek együtt finanszíroznak, jelenleg maximum 30%-os támogatással, kimondottan mély, energiahatékony felújításokra.
Ehhez jön a vendég szerint értelmes működés kulcsa: a társasház-felújítás „maratonfutás", amelynél „mindig kell 1-1 kilométerre tempót adni". Példája: egy 800 ezer forintos lakásenkénti terhelést ötéves hitellel végigfuttatva, majd öt év rendes, tartozásmentes üzem után jöhet a következő projekt – ilyenkor már nincs ellenállás, mert a közösség látta, hogy a projekt végigvihető.
A TKM-pályázat viharos ütemterve
A vendég színesen mesélte el a pályázati gyakorlat hétköznapjait: a 2025-ös pályázat június elején indult, júliusig alig akadt kivitelező, augusztus 23-án pedig le is zárták; később újra megnyitották. Az utolsó forduló jellemző képe:
„Február 27-én volt ez. Harminc órán keresztül volt elérhető a pályázat… egyszer csak három óra körül kivillant a piros tábla, hogy itt a vége, elfogyott a pénz." – az egyik vendég, aki szerint aznap 187 pályázatot töltöttek fel a rendszerbe *
A TKM-nél a megítélt pályázatok mintegy 80%-a már bonyolítás alatt van, 15-20% vár odaítélésre. A lakásonként kb. 300 ezer forintos szelepcsere-munkáknál viszont a 100%-os támogatás ellenére is előfordul, hogy a tulajdonos nem engedi be a szerelőt – „könyörögve, sírva kell megkérni" –, ami arra mutat, hogy a teljes támogatás önmagában semmiképp sem ösztönző.
Rezsicsökkentés: a megtérülés legnagyobb ellensége
A vendégek szerint a rezsicsökkentés lefékezte azokat az innovációkat és motivációkat, amelyek az energiahatékony felújítást elősegítették volna – a támogatott energiaárak miatt a megtérülési mutatók „hihetetlenül rosszak". A napelemről például egy online konferencián kiderült, hogy csak bizonyos esetekben költséghatékony; az energiaközösségek (társasházon belül kialakuló közösségek) kérdésében is csak akkor állna össze a számítás, ha a rezsicsökkentés négy évnyi összegét támogatásba irányítanák át. A lényeg egy mondatban:
„Ez a rezsicsökkentés nem a megtakarításokat, hanem a fogyasztást támogatta." – az egyik vendég *
Érvek szerint az olcsó orosz gáz korszakában senkit nem kényszerített a zsebe arra, hogy korrekt módon használja az energiát. A váltás azonban elkerülhetetlen lehet: ha az orosz gáz- és kőolaj-ellátás bármilyen okból akadályozottá válik, és az ország csak az energiájának töredékével kellene ugyanúgy felfűtse az épületeit, azonnal megjelenne az ösztönzés. Ezt a vendég a fogyókúrával illusztrálta:
„Valaki közli, hogy ön beteg: ha most nem fog le húsz kilót, két év múlva meghal – egy fél éven belül le fogja fogyni a húsz kilót." – az egyik vendég *
Erre rímekel az egyik energetikai kolléga számítása, amelyet a vendég társasházakra is érdemesnek tartana kiterjeszteni: egy kádárkocka esetében 2012 óta az állam gáz- és áramtámogatása, a felújítás elmaradásából származó többletköltségekkel együtt, már kifizette volna egy teljes, mai piaci árakon működő, felújított épületet, amelynek emellett jóval nagyobb lenne a piaci értéke is.
Edukáció, minták hiánya és az állam szerepe
A műsorvezető elmondta, hogy az adás előtt három, a témát különböző szinten ismerő szakemberrel (knaufos hőszigetelési szakember, a Habitat energiaágazatát képviselő szakember, egy energetikai-megtérülésszámítási szakértő) beszélt, és mindhárman tíz perc után ugyanarról beszéltek: edukáció. A vendégek szerint ez két oldalon hiányzik. Egyrészt a közös képviselőknek nincs kötelező képzési rendszerük (mint például a mérlegképes könyvelők éves tanfolyamai), ezért az alapítványuk és szakmai szervezetük konferenciákon, tájékoztatókon próbálja pótolni. Másrészt – és ez a mélyebb probléma – nincsenek minták: az állam nem vállal fel bemutatható, jól dokumentált mintaprojekteket, amelyeknél látszana, mibe került, mi lett az eredmény, milyen hibák következtek be.
Emlékezetes részlet: 2017-ben, az előző kormányzati ciklusban volt az utolsó komoly egyeztetés a szakmával – mérnök- és építészkamarák, kezelők, lakásszövetkezetek részvételével, hat-hét fős bizottságban, több kormányzati szervekkel közös tárgyalássorozaton. A közös konklúzió az volt: építsenek vagy újítsanak fel az állam vezetésével néhány mintaépületet – egy kádárkockát, egy téglablokkost, egy panelt –, és mutassák be költségekkel, eredményekkel, megtérüléssel együtt. Ez a mintavetítés sokkal inkább vonzaná az embereket, mint a jelenlegi, rémtörténeteken alapuló kommunikáció: a fűtési költségmegosztókról például évekig csak elijesztő történetek keringtek, ma viszont, ahogy a vendég fogalmazott, ha az interneten rákeres valaki, gyakorlatilag nincs olyan cikk, amely elijesztené – „azért, mert működik".
A pozitív példák erejét a szomszédhatás is mutatja: a magyar piacon a legnagyobb lelkesedés mindig akkor szokott megindulni, ha egy projekt „végigszalad az országon" – így ment a panelprogram, az ablakcsere, a radiátorok, költségosztók, gáz- és villanyfelújítás. A vendég szavait a zárás is visszacsatolja: „Igazából azt mondanám, hogy valamilyen szinten, és nem is rossz szinten haladunk előre, csak az álmaink nagyobbak. Szeretünk nagyot álmodni." A gázfelújítások országosan lefutottak, az elektromos felújítás most „nagy hullám" (házanként 40-200 millió forintos tételekkel), tehát a rendszer halad – csak gyorsabban kéne.
A vendégek kitértek arra is, hogy a lakóknak meg kellene tanulniuk a belső és külső költést egyensúlyban tartani: aki belülre több milliót költ konyhára, járólapra, ugyanennyit költenie kellene – lakásonként vetítve – a közös tulajdonú épületrészekre is. Aki nem abban gondolkodik, hogy az egész életét ebben a házban éli le, az nem tud 50 évre előre tervezni; de aki megteszi, annak az ingatlanértéke is érzékelhetően nő – a felújítási döntést sokan már a faliújságra kerüléskor beárazzák, és többen épp a döntés után, felújítás előtt árulják lakásukat drágábban. Érdekesség, hogy az idősebb tulajdonosok gyakran hitelkerülők – „tartós tejet sem szeretnének vásárolni, nemhogy hosszú távú hitelbe részt venni" –, ami nehezíti a közös döntéshozatalt.
Uniós nyomás és klímaváltozás
Az EPBD, vagyis az uniós épületek energiahatékonysági irányelve minden tagországra feladatokat ír elő. A vendég állítása szerint jelenleg az összes uniós tagország ellen kötelezettségszegési eljárás folyik, mert egyik sem tett eleget, és:
„Mi ennek a sornak egészen a végén vagyunk." – az egyik vendég, aki ezt az előző kormányzat rezsicsökkentési politikájára és az uniós intézkedésekhez való hozzáállására vezette vissza *
Klímavonzat is felmerült: amikor augusztusi aszályban a víz- és áramfogyasztást korlátozni kell, és a kormányzat a klíma takarékos működtetésére hívja fel a lakókat, akkor az is tulajdonosi közösségi felelősség, hogy milyen felújítási célokat fogalmaznak meg – hiszen az épület dönt arról is, nyáron mennyire tudják hűteni a lakásokat.
Tartozás, behajtás – adósságspirál nincs
A műsorvezető felvetette azt a képet, hogy a társasházak jelentős része pénzügyi és műszaki hátralék miatt adósságspirálba pörög. A vendég ezt határozottan cáfolta: a közös költségtartozás mértéke az éves költségvetés 2-4%-a, ami évekre nézve halmozódik ugyan, de „nem egy elviselhetetlen költség" – inkább az a kérdés, hogy évről évre nő vagy csökken a bevételekhez képest. A behajtás terén 2010-ben megszűnt a korábbi külön iroda, de a jegyzőn keresztüli behajtás bevált, jól működik, és a külsős, behajtással foglalkozó cégek is nagyon hatékonyak – a közös képviselők rendszeresen megakasztják velük a nagyobb tartozások kialakulását.
Vállalkozók: a másik nagy mumus
A vendég szerint a társasházi élet két „nagy mumusa" a vállalkozó és a bank – mindkettőtől fél a lakó. A kóklerek kiszűrése szürke zóna: nincs nyilvános, megbízhatóság szerinti adatbázis, olyat látni, hogy a vállalkozó ajánlatot ad, majd másodszorra már nem veszi fel a telefont. A cégnevük eredetéről szóló anekdota jelzi a piac működését: a korai, rosszul futott panelprogramokból megmentésre hozott projektekből volt olyan éve, amikor több árbevételük volt, mint a rendes munkákból – a telefonon az egyik közös képviselő „Projekt Doktor"-ként volt elmentve. További buktatók:
- Túl kicsi és túl nagy munkák: egy két lépcsőfokot érintő lépcsőjavításra senki nem ad ajánlatot; a túl nagy beruházást pedig azok nem vállalják, akik tudják, hogy nem tudnák végigfinanszírozni – ők bele is sülnének, akár a házat magával rántva.
- Finanszírozási szűkös: a kis kivitelező, aki naponta megy anyagot venni, akár 30%-kal drágábban vásárol; előfordul, hogy a projektfelelőskének kell előfinanszírozni 40-50 milliós anyagtételt – „barbárság, plusz munka, de ez lesz a jövő".
- A TKM-megoldás: a 2025-ös pályázatnál a pályáztató maga szűrte a kivitelezőket, kapacitás szerint meghatározva, hogy kinek mennyi projektet szabad vállalnia – a kezelő csak ebből a listából választhatott. A vendég szerint ez óriási tehermentesítés volt, és reméli, hogy a jövőbeni panelprogram is ilyen garanciális szűrővel indul.
- Rendszer-elemek: a homlokzati szigeteléseknél a csak egymással kompatibilis rendszerelemek elfogadása minőségnövelő lépés volt.
Bankok a társasház-felújításban
A bankok „kézműves terméknek" tekintik a társasház-felújítást – nincs egységes standard, amivel piaci méretként lehetne velük számolni. Az uniós források pedig csak egységes minőséget (műszaki, projektvezetési, pénzügyi) garantáló csomagok esetén hozhatók be: ha mondjuk 100 épületből álló, standardizált csomag áll rendelkezésre, az már eladható a bankoknak, amelyek jellemzően nem saját forrásból, hanem refinanszírozással (uniós, állami forrásokból) finanszíroznak – angol nyelvű pályázati és finanszírozási dokumentációt kell „lefordítaniuk" a társasházak számára. A piacon dolgozik „sárga bankként" emlegetett pénzintézet is, de más bankok is nyújtanak felújítási forrásokat.
A gyakorlat szerint a kamattámogatási rendszer kiegyenlíti a nehézségeket: 100 millió forintig nem kell komolyabb igazolás, e felett már alaposabb vizsgálat jön – ami egy 60-100 lakásos ház alapfelújításánál nem okoz gondot. A refinanszírozott programok 4-5%-os kamatszinttel futnak, a szerződések legrosszabb esetben három hónap alatt megvannak; a 3,8-4,6% közötti kamatszint mozgása nem a bankokon múlik. Vannak kikötések, és a fix versus változó kamatozás kérdése is felmerül: a fix törlesztőrészlet kicsit drágább, de a tulajdonosok jobban szeretik, mert évekre előre tervezhető. A vendég 30 éves pályafutása alatt – több száz projekten túl – egyetlen egy elutasított hitellel találkozott: egy lakásszövetkezet 2 milliós, kicsi kérelmét utasították el azzal az ürüggyel, hogy „túl pici, túl bonyolult, túl költséges" – a banknak így nem érte volna meg. Összességében: „a banki finanszírozást pillanatnyilag elviselhetőnek, működőképesnek látom".
Projektmenedzsment: elefántfalatozás és a műszaki ellenőr
A gyakorlati részletek közül kiemelkedik a műszaki ellenőr kérdése. A vendég tanácsa: ne sajnáljuk rá a pénzt, a szakma szerint a projekt kb. 2%-a jár neki – „nem az a lényeg, hogy a műszaki ellenőrt majd 50 ezret adunk, hogy majd ennyiből megcsinálja". Ha csak ennyit fizet a tulajdonos, akkor a vállalkozó fizeti ki a kétszáz ezres feladatért – és onnantól a vállalkozó felé hajlik, nem a közösség érdekeit képviseli. Ugyanez a logika a projektcégek felé is: a nagy beruházás, amit a közös képviselő nem tud átlátni, nem kidobott pénz, hanem garancia, felülvizsgálat, kontroll.
„Olcsó húsnak véres a leves, tehát nem szabad ezekbe belemenni." – az egyik vendég *
Az időfaktorral is számolni kell:
„Amikor egy társasházi projekt elindul, az első év csak a közösség meggyőzéséről szól." – az egyik vendég *
A vendég két könyvet is említett, amelyek ebbe az edukációs hiányt igyekeznek betölteni: egy társasházfelújítási kézikönyvet, amely azt mutatja be, hogyan kell egy közös képviselőnek vagy kezelőnek a felújítási folyamathoz állni (ez az edukációs célból született), valamint egy épületfelújítási kézikönyvet / felújítási úti tervet, amely műszakilag, épülettípusonként (energiahatékony és nem energiahatékony beavatkozásokkal) mutatja a lehetőségeket, és segít a nagy felújítást szakaszokra bontani – „mint az elefántnál, falatonként elfogyasztható". A folyamatos, kicsiben is gondolkodó közös képviselő nagyobb bizalmat tud építeni, mint aki egyetlen óriási projektbe kezd.
Ehhez kapcsolódik a beruházás-bonyolítói szerep: nem pályázatíróról van szó, hanem olyan külső kontrollról, amely a vállalkozói elvárásokat a hitel- és pályázati feltételekhez igazítja, és szerződéses kontrollpontokkal biztosítja, hogy a kivitelező nem fog besülni – sem a közös képviselő, sem a ház nem sérül emiatt.
Mit tehet a tulajdonos? Három alapszabály
A zárásban a vendégek összefoglalták, mi kellene egy jó társasházi tulajdonostól:
- Fizesse rendszeresen a közös költséget, és gondolkodjon havi felújítási alapban: ha hónaponta 1-2-5 ezer forintot fizet be, az négy-öt év alatt sokkal nagyobb erőt képvisel, mint a heti-éves kaptatott nagy befizetések. A határidős befizetés (például október 15.) is bevált eszköz – természetesen családi tragédiákra való tekintettel.
- Bízzon a közös képviselőjében – vagy cserélje le. „Nem minden közös képviselő [áll] egy közösség" – ha valaki nem bízik a szakértelmében, keressen mást. A vendég mesélte: amikor egy lakó a közgyűlésen azt javasolta, „meg kéne kérdezni valakit, aki ért hozzá", a válasz csak annyi volt: hölgyem, 20 éve ezzel foglalkozunk, pontosan ezért vagyunk itt.
- Ne sajnálja a pénzt a projektfelelősökre és a műszaki ellenőrre – ezek nem kidobott pénz, hanem garanciák arra, hogy a munka jó szinten fog elkészülni, és az ellenőr nem a vállalkozó felé hajlik.
A vendégek hozzátették: az egyetlen lépés, amely valóban elmozdíthatja az országot, az lenne, ha láthatóvá válna, hogy a lakóépületeken veszítjük el a legtöbb energiát teljesen feleslegesen – és az állam is érzékennyé válna erre. Addig azonban, amíg olcsó az energia, a rendszer a jelenlegi problémákat oldja (leég a lépcsőházi biztosíték, ha valaki bojlert köt be, mert a hálózat kapacitáshiányos), és „nem a jövőnek dolgozunk, hanem a jelenlegi problémáinkat oldjuk meg".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A vendégek nevei: a bevezetőben „Cabarka Miált és Kaplonyi Györgyöt" hangzik el; az első név ASR-torzítás, nem rekonstruálható egyértelműen. A szövegben később „Gyuli" és „Gyuri" becenevek szerepelnek, de nem tisztázható, melyik beszélőhöz tartoznak – ezért az összefoglaló leíró megnevezéseket használ.
- A műsorvezető neve: a bevezetőben „Szabulam István" torz alakban szerepel; a zárásban „Szabó István voltam" hangzik el, erre támaszkodtam a javításnál.
- Az adás elején említett szakemberek nevei: „Asszód Tamás Knauf Hőszigetelés", „Koritár Zsuzsa habitat energiaszekénység", „Szalai Gyula MVM múlttal számítási gurú" – a legvalószínűbb olvasat: Asszódi Tamás (Knauf Hőszigetelés), Koritár Zsuzsa (Habitat, energia-ágazat) és Szalai Gyula (MVM, megtérülésszámítási szakértő), de a pontos nevek nem ellenőrizhetők.
- „a horboziszoros környéke összeomlik" – értelmezhetetlen kifejezés; az összefüggés alapján (orosz gáz és kőolaj) valószínűleg az energiaellátás esetleges akadályozottságára utal, de a konkrét helynév/fogalom nem rekonstruálható.
- „a búgor és a refinanszó támogatás ment egy 4-5%-os kamatszinttel" – a „búgor" valószínűleg egy hitel- vagy támogatási program neve, pontos neve nem állapítható meg.
- „párlótatók" – a fűtési költségmegosztókról keringő rémtörténetek kontextusában értelmeztem; a szó maga torzult.
- „egy ablakos ügyintézőknek az egyesülete" – a vendég által említett szakmai szervezet neve bizonytalan, töredékes.
- „Projekt doktor Misi néven vagyunk elmentve" – a cégnév-eredet anekdota részlete (telefonkönyvi elmentés) töredékesen szólt, a lényegi tanulságot az összefoglaló tartalmazza.
- A TKM rövidítés pontos kibontása nem derül ki az átiratból; a kontextus alapján távfűtéses rendszerek korszerűsítésével, szelepcserével kapcsolatos 2025-ös pályázatról van szó.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Gyakorlatilag a panelek döntő része fel van újítva.
[00:00:01]Tehát inkább az a ritka, amelyik nincs felújítva.
[00:00:03]Tehát az emberek elégedettek vele.
[00:00:05]Most az elektromos felújítása nagy hullám az országban, hogyha azok kényszer lesznek, ami szintén 100 milliós tételek lehetnek egyes háznál, de 40 milliótól 200 millióig bármi lehet, ezek is haladnak.
[00:00:18]Megvolt megvolt nálunk is.
[00:00:19]Igazából azt mondanám, hogy valamilyen szinten és nem is rossz szinten haladunk előre.
[00:00:23]A magyar lakosságnak mintegy 35%-a társasházakban, illetve lakószövetkezeti ingatlanokban lakik, melyek többségének az a jellemzője, hogy több mint 100 éve épültek.
[00:00:32]Ez mindenféle problémát jelent.
[00:00:34]Aki volt már társasházi lakógyűlésen, visszaigazolhatja, hogy késhegyre menő vitákat lehet lefolytatni a szemétdíj emelés, a takarításig, házfelújítási alapig, sok minden másról.
[00:00:45]Erről is beszélni fogunk a mai műsorban.
[00:00:47]Ez a Közös költség a HVG gazdasági podcastja.
[00:00:52]Én Szabulam István vagyok.
[00:01:04]Társasház témában két igazi nagyágyút hívtunk ma a stúdióba, Cabarka Miált és Kaplonyi Györgyöt.
[00:01:09]Mielőtt még elkezdenénk, kérlek hallgassátok meg a szponzor üzenetét.
[00:01:14]Adj új ritmust a vállalkozásodnak és váltsd a nagyot álmodós, belevágós vállalkozói ötletet valóra.
[00:01:19]Rizen Bank.
[00:01:22]Váltsd velünk valóra.
[00:01:23]Gyakorlatilag mindegyik társasház más, más tulajdonos szerkezete más, épülettípusa más szerkezete más környezete, fekvése.
[00:01:33]Tehát minden társasház egy egyedi eset, amit egyediként kell viselni.
[00:01:35]Minden társasháznak vannak problémái, jó tulajdonságai, mint egy embernek, aki él Magyarországon, viseli magán a magyar társadalom minden pozitív és negatív oldalát.
[00:01:48]Tehát ez egy összetett, komplex fogalom.
[00:01:50]Itt a nagy kérdés az, hogy mi Magyarországon nem tudjuk mi az, hogy társasáz pontosan az épületre gond jogszabály egyáltalán tudja a jogszabályb is érdekes.
[00:01:58]A a PTK változása miért törülötték a társasházi törvény maga a társasház fogalmát.
[00:02:02]Isten igazából a társasház közösség, a társasház egy olyan tulajdonosi közösség, amelyik kényszer egyesülés igazán, mert azt lehet mondani egy kényszergyesülés, mert nem azért lettünk mi egyesületnek vagy gazdasági közösségnek tagjai, mert bélyeget gyűjtünk, vadászni szeretünk, vagy bármit akarunk csinálni, hanem vettünk egy ingatlant, és ennek még tetében a nyakunkból kaptunk egy kötelezettséget, hogy egy társasháznak a szerves része legyünk.
[00:02:28]És ezért ezt mindenki egy picit másképp éli meg.
[00:02:33]Ennek volt egy hosszú fejlődet sara, de majd kicsit később biztos beszélni fogunk.
[00:02:37]Tehát Isten igazából egy olyan kényszer egyesülés, ahol az emberek jól érzik, vagy rosszul érzik magukat.
[00:02:41]Attól függ, hogy ki hogy viszonyul hozzá.
[00:02:43]Nem tudok egy ingatlant venni, aminek nincs közös tulajdona egy társashos házban.
[00:02:49]Ott a lépcsőházam, a tetőm, az udvarom, a bejáratom, a kaputelefonom.
[00:02:52]Tehát azért mondom, hogy ez egy nagyon összetett kérdés, de jó kérdés, mert Isten igazából még úgy nem ült le senki, hogy ezt végiggondolja és leírja és kifejezze egyben.
[00:03:03]Én egy picit tágítanám ezt a kört, hiszen társasház alatt nagyon sok mindent értünk, nem csak a szigorúan vett társasházi formában működő úgynevezett több lakásos lakóépületeket, ideérthetjük még a lakásszövetkezeti formában működő lakóközösségeket is, illetve a PTK szerint működően is vannak olyan több lakásos lakóépületek, amelyek hasonlóan ebbe a gyűjtőfogalomba beletartoznak.
[00:03:29]Most minden egyes társasház, ahogy itt elmondta az előbb a Gyuli, tulajdonképpen egy önálló ökoszisztémát képez, egy önálló tulajdonosi összetétellel, önálló cég célokkal, önálló elképzelésekkel működnek.
[00:03:43]Találkoztak önök már jól működő problémamentes társasházakkal?
[00:03:48]Persze f nincs n nem is ritkán megvan ez csak en egyetlen egy akkor működik egy társasház jól hogyha a tulajdonos közösség által föállított célokat a közösség meg tudja valósítani maga a társasház ha ez a ezek a célok és a megvalósulások egybe esnek ez a társasház jól működik ennek ellenére lehet hogy valaki ránéz és azt mondja én ott hullik a hulozat itt van egy ilyen probléma van egy olyan probléma itt a fontos az hogy a tulajdonos közösség elvárásai és a megvalósulás az működés az épület ez egybe esik, ha ez egybem esik, akkor ez egy jó társasház.
[00:04:21]Téged akkor szoktak hívni, amikor a társasház felújításba a projekttel már valami problé tipikusan akkor hívnak, amikor a projekttel baj van.
[00:04:27]Tehát nem a 0 kmnél, hanem amikor már a saját fejekből nem megy a a projektnek a megvalósítása, hogy egyáltalán mit kéne csinálni.
[00:04:37]Közhely az, hogy a társasház nem egy ideális közösségű formula.
[00:04:40]Ezek szerint akkor lehet, hogy ez egy közely.
[00:04:45]Tehát az, hogy egy lakógyűlés az mindig feszültségekkel jár, hogy a hogy a lakógyűlésen ha előkerül a szemét díjnak az 5 Ftos emelése, akkor abbal késhegyre menő vita van, hogy lehet-e internetes vagy televíziós szolgáltatót váltani, hogy a tetőt cseréljük el-e hamarabb, vagy a vagy a gázstrangot, hogy legyen-e közökert, vagy játszó tér, vagy ahelyett építsünk garázst.
[00:05:07]Ez mind-mind nyilván egy közösségi döntés.
[00:05:09]minél nagyobb a közösség száma, annál variabilisabb, hogy ez sikerül vagy sem, de hogy akkor ez közhely, hogy a társash házakkal baj van.
[00:05:18]Hát a társasház, tehát hogy onnan indulunk, ami a kérdésed volt.
[00:05:20]Ugye a társasház kezelőnek az egyik feladata lenne az, hogy készítsen egy olyan tervet, ami a felújításra vonatkozik.
[00:05:28]Erre nagyon sokan nem képesek, vagy éppen meghaladják a kompetenciájukat, vagy az idejüket.
[00:05:32]Sok társasház van, ahol például nem külsős közös képviselőjük van és társasházkezelőjük egyben, hanem valamelyik tulajdonostárs látja el a feladatot.
[00:05:41]Legyen az mondjuk egy tanárnő, legyen az egy nyugdíjas, legyen mondjuk egy orvos, aki köztiszteletnek örvend, megbíznak benne a tulajdonosok, de mikor felmerül egy felújítás igénye, az azzal járó többletfeladatok, felelősségi kör, akkor ő felteszi a kezét, hogy jó, újítsatok fel, de nélkül.
[00:05:58]És akkor ugye kell egy szakember, aki ebben tud segíteni a háznak, hogy megfogalmazza a célokat, alátámasztta azokkal az okokkal, azokkal a sürgősségi fokokkal, amit műszakilag indokol az épület állapota.
[00:06:10]kiegészítse azokkal a finanszírozási lehetőségekkel, amelyekkel a lakóközösség fel tud újítani.
[00:06:18]És akkor ebből egy olyan forgatókönyvet, egy olyan felújítási útitervet tud letenni eléjük, amiből tudnak választani, el tudják határozni, rövid és hosszú távon mit szeretnének megvalósítani, és akkor ebben végig tudjuk őket vinni ezen az úton.
[00:06:34]Hát egy picit kiegészítenem azzal, hogy a közös képviselők nagy többségének van elképzelése annak tervei.
[00:06:38]De mondjuk, hogyha én egy műszaki épületfelmérst csinálok, és a terveket leírom, hogy mit kéne csinálni az elkövetkező 5-10, én ebből írtam mondom még a szakdolgozatom hosszútávú tervezésből, tehát egy 5 10 50 egy ciklusre vettük egy épület életciklusát, ami nem azt jelenti, hogy lebontásig jut, hanem statikai részekhez való hozzányúlásig, és onnan kezdődik az egész elölről.
[00:06:59]Ebben írtam annan a szakdolgozat, és akkor amikor végigvettem ezt az egészet akkor igazán megállapítottam azt, hogy a társasházaknál abban fogunk ütközni, hogyha ezt oda vagyok egy lakónak, egy tulajdonosnak és azt mondjuk, nézd, ez az következő 50 éves elképzelés, az infarktust kap és ilettébe elmenekül, mert akkora összegek lesznek, akkor hosszú távú tervek.
[00:07:19]Ennek a tervezésnek annó még az volt az igazi alapja, ez a felújításalk képzésről szól, hogy olyan felújítás alapot képezzünk, ami garantálja azt, hogyha én betervezem ezt a ciklusra az egész nagyfújítás mindent, hogy minden hónapban mindenki megfizeti ezt, akkor nem kell plusz befizetéseket csinálni, mikor eljutunk ehhez a munkához.
[00:07:38]Így hívták, hogy lakástakarék, ugye?
[00:07:40]Igen.
[00:07:40]Hát a lakástakarék pénzt is hasonló, de ez a felújítás alapzés.
[00:07:42]Ez még 90-es években, tehát ezt így tanítottuk, ha így tanították, annom is így készültünk belőle.
[00:07:50]De gyakorlatilag, hogyha akkor volt ez a 10-12 Ft, biztos emlékezem meg volt 8-10 Ft még annó, hogy azt mondtuk, hogy 10 lift nélküli, 12 Ft a liftes, akkor kaphat állami támogatást, hogy legalább ekkora felújítás alapja.
[00:08:01]Ez volt hát a 80-as évek.
[00:08:04]Ha most azt mondanám, hogy a felújítási alapra erre most átvetem és azt mondanám, hogy 150-200 Ft/ nm a felújítására, amit képezni kell, sajnos nagyon kevés ház csinálja ezt, tudja megtenni ezt.
[00:08:16]Tehát nekünk mindig viszonyítani kell egy lehetőségekhez és egy igényhez.
[00:08:22]Azt kell összehozni és ne felejtsük el, hogy a tulajdonosnak egyetlen egy költsége van a mindennapi életbe, ahol drasztikusan be tud avatkozni.
[00:08:30]Ahhoz, hogy boltban vagy vásárolni, árakat kap nem tudni, boltok között tud szaladgálni, fizetésével tud küzdeni a bevétele adott, hogy a gyereknek mit vesz meg, az még minimális szinten akkor is adott.
[00:08:42]Egyedül a társasháza tudja azt mondani, na jó, a közös költségben is beleszólok, ez nem lehet ennyi.
[00:08:46]És amikor a közös képviselő szétbontja tételesen szép nagy Excel táblába, hogy ez ennyibe kerül, ez annyiba kerül, és végigmagyunk egy közelésen, azt mondjuk, hogy lépcsőházvilágítás áram biztosítás, takarítás, karpantartállítás, felújtás, ez ez mindigné hát ez teljesen korrekt, jogos ez összesen 25000 Ft és akkor a szívőhez kap, hogy na ennyi nem lehet.
[00:09:08]És akkor hol engedjünk?
[00:09:08]Tehát a társasházig egy ilyen húz meg enged meg egy ilyen dolog, amíg el nem jutunk addig, amíg egy nagyobb felújításig el nem jutunk.
[00:09:16]Tehát a napi életben a közös képviselők mindennéves beszámoló közgyűlés egy bizonyos fokos tartása óvatossága mennek neki, hogy több kellene.
[00:09:24]Mindig tudjuk, hogy több kellene, de mindig van egy olyan visszafogó ható határa, hogy érezzük a tulajdonosok fizetési képesség.
[00:09:32]A a mi lakásunkat is mondta, vagy a mi lakóközösségüket mondhatta volna, pont 25000 Ft a közös költségünk.
[00:09:36]Ebben az utóbbi években sikerült elérni azt, hogy tényleg néhány 1000 Ft-ot fizetünk egy ilyen alapban, ami a pályázati ön önrészek a töltésére szolgál.
[00:09:46]Nagyon nehezen ment.
[00:09:49]Tehát 25000 Ft az egyébként egy társasházban az más jelent Budapesten, ahol a társasházaknak a többsége talál az országban más Szegeden, ami van tapasztalatben, más Miskolcon vagy más sátrója ének, de a költségek azért nagyjából ugyanazok.
[00:10:03]Nem, nem.
[00:10:05]Tehát hogyan lehet akkor belőni azt, hogy mennyi a normális közös költség?
[00:10:09]Hát mindig a helyi viszonyokhoz.
[00:10:09]A legdöntőbb különbség a bérviszonyok.
[00:10:12]Tehát hogy milyen bérviszonyok vannak Budapesten, Szegeden, Győrben, Pécsen, Szabósban, Nyíregyházan, Nyírbátor, bárhol.
[00:10:18]Milyenek a a reális életköltségek, a rezsiöltségek.
[00:10:20]A tehát hogy én azt mondom, hogy mit tudom én, Szegeden nekem a havi rezsi belekerül mondjuk 100000 Ftba, mondtam egy számot.
[00:10:29]Ez Budapesten legalább 200 magasabb a bérköltség átlagal.
[00:10:32]belegondolunk, hogy a statisztika mondja, hogy Pesten az átlagbér 700 valahány 1000 Ft.
[00:10:36]Vidéken az alkalmazott kollégáim mind a szívükhöz kaptak, hogy te atya úristen, mikor keresek én soha.
[00:10:42]Nem is fogsz, amíg nem lesznek ugyanolyan körülmények, mint Budapesten, mert a helyi körülmények más a boltjárok, és szét azért változnak.
[00:10:51]Ö tehát ez mindig egy egy komoly küzdés a költségvetés készítése.
[00:10:55]Ez másképp kérdezem meg, mi a jó közös költségösszetétel?
[00:10:59]Ugye beszéltünk arról, hogy itt tételesen jó végigmenni, hogy mi mibe kerül, mire van szüksége a háznak.
[00:11:06]A közös költség megalkotásánál vagy elfogadtatásánál mennyire lehet jövőbe tekinteni, mennyire lehet előre látni.
[00:11:13]Tehát nyilván vannak reálisan jelenleg kényszerű költségek takarítástól bármeddig, de hogy hát a társasháznak valahogy azért végig csak működnie kéne hosszú távon.
[00:11:23]Ezt hogyan lehet átverni egy lakógyűlés?
[00:11:25]Hogyan lehet elfogadtatni egy társasházban?
[00:11:30]Úgy, hogy a társasházi lakók tulajdonképpen pont a társas részt felejtik el a társasházból, hogy a közös felelősség az közös beruházással, közös kötelezettségekkel is jár.
[00:11:40]Hát csak így, hogyha szétbontom a költségvetésemet.
[00:11:44]jogszális el írja, hogy a lakások első költséget különben kell mutatni, de hogyha én szétbontom a költséget egy Excel tábla oszlop 8 12 13 14 tétő minden házn más-más az igény.
[00:11:52]és mindegyiket meg tudom indokolni, alá tudom támasztani gazdasági számításokkal az előző évek költségét, mert mindig az előző három-öt év költségeit nézzük az inflációmeneteket és tételenként beszélünk, mert beszéltünk, hogy mondjuk az országban van infláció 5%, de az építőipari infláció 25-30% környékén volt ilyen időszakunk, nem is olyan régen akkor a karbantartás javítási tételeknél 25-30%-kal kell emelni.
[00:12:14]Mik áramszámla állandóan a reziscsökkentés miatt állandó ott nem kell hozzányúlni az áramszámlához.
[00:12:22]nem kell hozzányúlni egyébkel költségekhez, de viszont azokhoz a tételekhez, amik egyes tételek megváltoznak, oda hozzá kell nyújni.
[00:12:31]Ilyen volt például megszűnt a kiva, a kisvállalkozóadó abban a pillanatban a takarítók átmentek hát különböző variációba, ezért a takarítási körcsök megugrottak.
[00:12:40]És ha ezt így tudjuk bizonyítani a kezdésen el tudjuk magyarázni, akkor ennek így van lehetősége, és így megérték a tulajdonságos.
[00:12:46]És a végén amikor már eljutunk odáig, hogy 25000 Ft és akkor elkezd ú nagyon sok de tényleg annyi.
[00:12:52]És akkor végül rájönnek, hogy nincs sok választásuk hasonló ez a felújítások környékén is szerintem felújnál végig felújításoknál joga meg szintakat az voltérvágás, illetve az, hogy kivezette gyakorlatilag a kormányzat a pályázati lehetőségeket.
[00:13:07]2001-től 9-ig volt panelprogram.
[00:13:07]Ennek még a megvalósítását azért elhúzták 2015-ig.
[00:13:12]12-ben, 2010-ben és 12-ben volt egy-egy próbálkozás ilyen nagyon minimális összegű kerettel.
[00:13:21]Azóta lényegében méreható felújításokra nincs pályázati támogatás a kormányzat részéről.
[00:13:26]Ami most van és még folyamatban van, az a fűtés távla olvasható, a távűtés, illetve a hoz kapcsolódó szelepek cseréjére vonatkozik.
[00:13:37]az egy 100%-os támogatású pályázat, tehát az egy viszonylag jól futna, és nem egy nagy összegű költséget jelent épületenként, de ennek a kerete is jelenleg fel van függesztve, és hát ugye ez egy kötelezettség, amivel foglalkozni kell a társasházaknak.
[00:13:53]Helyi szinten van bizonyos például fővárosban támogatás.
[00:13:58]Van zöldpanel program, amely nemrégen indult.
[00:14:00]9 kerületben működik és Budapesten.
[00:14:02]Itt a főváros és a kerületek együtt adnak össze 1-1 Ftot, és ebből tudnak tudomásom szerint jelenleg csak 30%-os összegű támogatást adni kimondottan a mély energiahatékony mély felújítások támogatására.
[00:14:16]A társasházak felújítása központi program nélkül legyen az önkormányzati megyei vagy országos?
[00:14:22]Nem, nem megy.
[00:14:26]Megy.
[00:14:26]Van nagyon sok megkeresés, és a piacot az tartotta el az utóbbi időszakban, hogy a társasházak szerettek volna felújítani.
[00:14:33]Ugye nagyon népszerű volt a homlokzati hőszigetelés, de az egyik legnagyobb költségű és az egyik leglassabban megtérülő beavatkozás.
[00:14:40]Ennek az egyik problémája az, hogy a rezsicsökkentés az azt a motivációt, illetve azokat az innovációkat, amelyek ezt elősegítették volna, ezeket fékezte le, de ettől függetlenül nagyon sokan keresik a megoldásokat.
[00:14:52]majd mikor szembesülnek azzal, hogy mennyi a költsége, és van más is, amelyet az épületen meg lehet valósítani, és összességében a megtakarítása lehet ugyanennyi, de sokkal gyorsabban megtérül, akkor próbálják szakaszolni a mérreható felújításokat és megvalósítani azokat, ami kisebb költséggel sokkal gyorsabb megtérülést ad.
[00:15:11]Tehát fedezetet teremt arra, hogy később legyen önerőnk egy nagyobb mély felújítás szigetelés megvalósítása.
[00:15:18]A társasház kezelés, a társasház fejlesztése vagy egyáltalán fenntartása az egy maratonfutás.
[00:15:23]Tehát ilyen módon, tehát mindig kell 1-1 kmre tempót adni, hogy miért érdemes mondok egy példát.
[00:15:30]A mi társasházunk az ő 1934-ben épült.
[00:15:32]Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen az, hogy áll, azon túl mindenhez hozzá kell nyúlni.
[00:15:38]a vízhez, a gázhoz, az áramhoz, a festéshez, a szigeteléshez, a nyilázárokhoz.
[00:15:45]De hát ez egy végtelen hosszú, hogy mondjam, ilyen feladatlista, amit egy lakó nem fog tudni felvállalni.
[00:15:51]Ha fel tudta volna vállalni, megoldotta volna egy társasház, hogyan tud ebbe belekezdeni, hogyan hogyan tud ebbe jól működni?
[00:15:59]Ugye van életciklusa egy épületnek, amelyre tervezve van.
[00:16:01]Van egy ettől független állapota, amely lehet jobb is, vagy lehet rosszabb is, mint amit terveztek annak idején.
[00:16:06]Ögye itt van például a panelépületek problémája, amit 25-30 évre terveztek állítólag, de hát 50 éven túli épületek is vannak, és gyönyörűen karban vannak tartva, vagy amelyik kevésbé van karban tartva, az is még mindig állékony, és még mindig használható és lakható.
[00:16:21]Tehát a tulajdonosoknak ezzel tisztában kellene lenni, hogy van egy életciklus, és amit ő belülről lát a lakásában, és amire költ, hogy például a konyháját kicseréli, a járólapokat berakja, több millió Ftot ráköltve belülről a házra vagy a lakásra, ami az ő külön tulajdonában van, ugyanennyit rá kellene költeni kívülről a közös tulajdoni épületrészekre is egy-egy lakás esetében.
[00:16:47]Megpróbálom még egyszer más oldalról megfogadni, ami mikor készültem erre az adásra, akkor beszélgettem több ismerősömmel, akik különböző területén ennek a témának érintettek.
[00:16:56]Asszód Tamás Knauf Hőszigetelés Koritár Zsuzsa habitat energiaszekénység ö hátrányos helyzetűek lakóingatlanyek felújítása Szalai Gyula MVM múlttal számítási gurú aki a megtérülésekkel kapcsolatban az összes számítás pályázat satöbbi valahogy mind a hárman 10 perc után arról beszéltek hogy edukáció Edukáció.
[00:17:28]Edukáció.
[00:17:28]Tehát, hogy a lakó, a társasáz, tulajdonos nincs tisztában azzal, hogy mivel kéne tisztában lennie.
[00:17:37]Hogy lehet ezt áthidalni?
[00:17:38]Hát ezt gyakorlatilag az alapítványunk is ezzel foglalkozik.
[00:17:40]közös képviselő, nem lakója, hanem közös képviselő oldalon egy ug nincs oktatási rendszere magának a közös képviselő, nincs olyan kötelezett alképzési rendszere rendszere, mint például a mérlegképes könyveknek az éves kötelező tanfolyamok része.
[00:17:54]Ezért mi is próbálunk ilyen dolgokban ilyen oktatást, előkészítés tájékoztatókat tartani a konferenciákon.
[00:18:03]Általában ezek a felújítások projektjellegel és tipikusan indulnak.
[00:18:08]Jellemző Magyarországra az, hogy például időszakokra jellemző az, amikor a gázfelújítások mentek, amikor az életkoruk már körülbelül egy időben épültek, elérte az életkoruk ezeket a gázhálózati problémákat, akkor mindenki ezzel foglalkozott, ju gázfelújítások, kizárták a társashos házat a gázból, most föl kell úgy meg jelentem, megvolt.
[00:18:26]Így van.
[00:18:26]Tehát tud ez megtörtént.
[00:18:26]Utána a következő ilyen kérdés fölmerült a liftek kérdése.
[00:18:30]Utána jött jogszabály és erre azt ráébredtem, hogy ez a jogszabály gyakorlatilag olyan költségnövekedést okozna a társadalni, visszavonták a jogszabályt és felelősséget kitolták a kezelőkre.
[00:18:41]Panelprogramok és hasonló hullámok voltak.
[00:18:43]Tehát ha először indultak az ablakcserével, utána indultak a hőszigetelésekkel mint például most legutóbb a TKM 2025-ös pályázat ez a távolvashatónál.
[00:18:52]Itt ez 80%-át már megítélték és bonyolítják.
[00:18:57]Egy 15-20% van, ami még függőben van, vár még az odaítélésre.
[00:19:02]Ez egy teljesen új típusú pályázati rendszer volt.
[00:19:03]Talán egy jövőt ezt mutatja, hogy itt nem a támogatás mértékre, mert az a támogatás az 100%-os, az nem mindig igazán ösztönző és hatékony.
[00:19:11]Nem, nincs hatása, nem érdekli, nem izé, nem így van.
[00:19:13]És hogyha megkapja, akkor épp ezt meséltem, hogy megkapják és akkor mondja, ő nem engedi be a szerelőt.
[00:19:19]Hát de kérték a itt ne dolgozzon senkinek eleg.
[00:19:22]Hát de kérte és k-300000 Ftos költség van a lakás.
[00:19:27]Szelepeket kell cserélni, ezt meg kell csinálni, azt megcs úgy kell könyörögzni sírva, hogy engedje már a szerelőt legalább megcsinálni ezt a munkát.
[00:19:32]De gyakorlatilag pillanatnyilag ilyen energiaállok mellett a k a megtérülési mutatók nagyon rosszak.
[00:19:39]Hihetetlenül rosszak az energia támogatott energiaárok miatt.
[00:19:43]Nagyon érdekes dolog volt például a napelem ez hasonló kérdés fölmerült ez a kérdés és ment a vita.
[00:19:51]egy online konferencia keretében beszélgettünk róla, és kiderült, hogy Isten igazából csak bizonyos esetekben tud költséghatóköny lenni.
[00:19:56]Ez az energiaközösségek kérdése, ami nem társasház, csak társasházon belül kialakuló közösség lenne.
[00:20:02]Ott is az a baj, hogyha a rezsicsökkentés összegét egy négy évnyit odaadnák támogatásnak, egyből megtérül lenne és egyért értelmezhető lenne ez a dolog.
[00:20:11]De pillanatnyilag olyan szinten, olyan helyeken támogatunk, amit nem érzékel senki.
[00:20:17]Tehát Isten igazából él nemzéke nem kényszeríti arra, hogy korrekten használja az energiát.
[00:20:23]Hát meg valahogy nem áll össze.
[00:20:23]Ez egy nagy képé, nem?
[00:20:24]Tehát az hogyha ezek tudok cserélni a gépészeti dolgokat egos homályba tartották eddig.
[00:20:31]Ez azért, mert a nagy képet egyébként ettől sokkal nagyobb költségeket volna fent.
[00:20:34]Orosz gáz olcsó, lehet fűteni, lehet kiengedni az ablakon.
[00:20:36]Nincs itt ezzel, ne akarjunk foglalkozni.
[00:20:41]Ez ennyire egyszerű.
[00:20:42]Nem, nem, csak ez egyik oka.
[00:20:42]Ennél bonyolultabb.
[00:20:44]Sokkal mai nap olvastam egy cikket.
[00:20:46]az egyik energetikus kollégától, és azt azt gondolom, érdemes lenne társasházakra is elvégezni és kiterjeszteni.
[00:20:52]Tehát ő azt vizsgálta meg, és azt támasztotta alá számokkal, hogy egy kádárkocka esetén 2012 óta van rezicsökkentés, és az a pénz, amit ugye támogatásként odaadott az állam a gázra, áramra, gázra, áram, plusz amit a akkori felújítással megtakarított volna a mai napig a tulajdonos, azok kettően együtt gyönyörűen kifinanszíroztak volna a mai napig piaci árakon történő energiafogyasztással, egy felújított épületet, aminek sok sokkal nagyobb ma az ára, az értéke, a piac értéke, mint amilyen lelakott.
[00:21:26]És egyébként ez a rezsicsökkentés nem a megtakarításokat, hanem a fogyasztást támogatta.
[00:21:32]Ez a nagyon nagy hívás.
[00:21:35]hogy cáfolható-e az, hogy a társasházak jelentős része, és akkor nem az új építésű lakóparki társasházakra gondolok, vetően azért tehetetlen, mert pénzügyi és műszaki hátraléka van, adósságspirálba pörög, tehát hogy olyan sok feladat van előtte, hogyha ezt az egész képet felvázoljuk, egyrészt elretten attól, hogy hozzádzjen, másrészt nem tudja, hogy hol kell hozzákezdeni.
[00:21:59]Harmadrészt meg hát azt érzi, hogy sosem ér a végére.
[00:22:01]Aki nem abban gondolkodik, hogy az egész életét ebben a társasházban éli le, az nem tud 50 ére előre gondolkodni.
[00:22:08]Ebben egyetértünk, ugye?
[00:22:12]Hát adósságpirál nincs.
[00:22:12]Tehát ezt a ez a közös költségtartozás mérték olyan 2-4% az éves költségvetéshez képest, de ez azt jelenti, hogy már évek óta felhalmazódott 2-4% az tárgyévhez képest.
[00:22:24]Ez nem egy elviselhetetlen költség.
[00:22:26]Inkább az a lényeg, hogy ez ugye évben nő vagy csökken az öszköltség bevételekhez képest.
[00:22:29]adásságpirál nem beszélnék.
[00:22:32]A behajtások a 2010-es megszüntették ezt a különutat, tehát nem is tudom, hogy hívták ezt az irodát, ami volt, és a jegyzőkön keresztül megy az.
[00:22:44]Ez ez gyakorlatilag bevált, jól működik.
[00:22:46]Ha közös képviselők élnek vele, akkor ez rendszeresen megakasztja a nagyobb tartozásokat.
[00:22:52]Külsős cégek vannak, akik ezzel foglalkoznak, azok is nagyon hatékonyak tudnak lenni.
[00:22:56]Tehát ez megszűnt, ez már egy szintre beáll.
[00:22:59]Egyet kérdezhetek közben?
[00:23:01]Mi a magyarázatuk kinek kinek arra, hogy ha ez egy ez a társasház egy lerobbant társasház, akkor is van tetemes tartozó lakó.
[00:23:09]De ha ez a társasház sok milliós vagy akár sok száz milliós ingatlanok tulajdonosairól szól, akkor is van tartozó.
[00:23:17]Ez mi?
[00:23:17]Mi mi ez a pszichológia?
[00:23:20]Ez hogyha ez a tartozás nagy, ez a közös képviselő hibája.
[00:23:23]Ez csak a közös kép ez csak a közös képviselő hibá.
[00:23:25]Nem elég karak vagy?
[00:23:26]Igen.
[00:23:26]Nem áll ki.
[00:23:26]Nem meri fölvállalni.
[00:23:28]pillanatnyak két innen sok fajta közös kép is van, de két alapvető irányzatot tudok mondani.
[00:23:33]Az egyik, aki elvan, a napi ügyeket megcsinálja, működjön a ház, menjen előre, nem kell semmihez hozzányúlni, én megkapom a díjamat, a ház az normálisan működik, a lakók elégedettek, mert nincs különösebben.
[00:23:44]Erre mondanám azt, hogy azt írni, azt mondják, hogy jó társaság felújítás nélkül üzemel felújítás nélkül.
[00:23:49]A másik, a közös képvis másik része, aki legalábbis föltesz egy irányvonat, tehát ki kitesz maga elé egy egy elképzelést, hogy ebbe az évbe foglalkozzunk ezzel, mert hogyha több házat kezel, mert úgy van értelme sokszor, úgy lehet jó árajándakat szedni és úgy menni, hogyha azt mondom, hogy több házba egyszerre csinálok elektromos felújítást és azt egybe körbe pályáztatom meg, és több nagyobb megrendelő leszek ezáltal piac meghatározott oknán és le tudom nyomni az árakat értelmes szintig.
[00:24:17]Tehát és a következőben átér egy másik feladat, és így halad szépen előre.
[00:24:22]Ez is egy jó közös képviselő, sőt ez a Jobbik közös képviselő.
[00:24:26]És ha mindig a költségvetési keretemből tud mondani, nem terheli túl.
[00:24:31]Mondok egy példát.
[00:24:31]hogyha én ráterelik egy 800000 Ft-os költséget egy társasházi lakásra, egy öt éves hittelről ezt lefuttatom, megcsinálom ezt a projektet, öt évig utána úgy üzemeltetem, hogy minden menjen rendbe, ki legyen fizetve, öt év múlva hozok egy új projektet, már nem lesz ellenállás, mert bizonyítottunk egy projekttelt, egy 1 k 3 4 5-ös projektel, hogy meg tudjuk valósítani ezt a munkát, és van jövője, végig lehet vinni, meg lehet csinálni.
[00:24:58]Csak az igazán nehéz, hogy mindenki imádná azt a dolgot, hogy akkor most mindent csináljuk meg.
[00:25:01]Ez lehetetlen.
[00:25:01]Ez nem egy neked egy könyved dics van róla, ami állandóan újra és újra íródik, de hogy az alaproblémák és az alapmegoldások ugyanazok a társasázfelújítás projektekről szól.
[00:25:16]Van foganatja annak, hogy te ezt könyvben össze tudtad foglalni?
[00:25:18]van ennek visszacsatolása, hogy ez termékeny talajra tud hullani, vagy egyébként mindig ugyanazokkal a problémákkal szembesülünk, és aztán odaadza a könyvet, és tessék elolvasni, utána beszéljünk.
[00:25:29]Van tehát az előbb így elhangzott, hogy edukáció egy edukációs céllal készült.
[00:25:33]Meg is tudom mutatni ezt a könyvt.
[00:25:33]Ez a társaságfelítási kézikönyv.
[00:25:35]Ez magával azzal a technológiával foglalkozik, ahogyan egy közös képviselőnek vagy egy társas házkezelőnek neki kellene állni azokkal a gondolatokkal, illetve azzal a szakmai tudással, ami ehhez szükséges.
[00:25:46]Ö de van egy másik könyv is, ami készült, az a felújítási úti terv, az épületfelújítási kézikönyv, ami műszakilag mutatja be az egyes épülettípusokra vonatkozóan, hogy melyek azok a felújítási lehetőségek, amelyben van energiahatékony, nem energiahatékony, de ezzel foglalkozni kell, és ad egy tervezési lehetőséget, hogy egy nagy felújítást megtervezzünk, ezt olyan szakaszokra bontsuk, ami mint az elefántnál ugye falatonként elfogyasztható.
[00:26:13]És ugye itt elhangzott az előbb, hogy az a jó közös képviselő, aki nem csak nagyban, hanem kicsiben is tud gondolkozni, és egy folyamatos tevékenységgel nagyobb bizalmat tud adni a tulajdonosoknak, meg tudjuk csinálni.
[00:26:26]Képes vagyok arra, mint közös képviselő, hogy lebonyolítsam, ki tudjátok finanszírozni, és ezzel folyamatosan fejlődik a ház, de nem vállalja túl magát egy nagy felújítás lehetőségeihez képest.
[00:26:37]hogyha a társasház egyszer jogszabályban tényleg konkretizálta, hogy micsoda, akkor további jogszabályoknak vagy rendelkezéseknek, rendeleteknek, nem tudom milyen jogszabálytípusoknak, törvénynek törvényeknek kellene tudni azt segíteni, hogy hát végülis azért ez a Magyarországnak egy jelentős ingatlanállománya, amivel az országnak is valamit generálisan kezdenie kell, hisz az nem lehet, hogy 100 éves épületekben lakjunk.
[00:27:00]kötménket az Európai Unió felé tett vállalási eset kötménket a lakossági igény.
[00:27:05]Kell az államnak ebbe beleszólnia?
[00:27:08]Kell az államnak ezzel a szegmensel külön foglalkoznia, hogy hogyan kell fejlesztenie, hogyan kellene nekinéznie egy társaságnak?
[00:27:16]Kell van feladata ezzel kapcsolatban.
[00:27:19]Ugye van nagyon sok olyan módosítási igény, ami korábban a társasházi törvénnyel kapcsolatban megfogalmazásra került, és eljuttatták ezt a kormányzat részére.
[00:27:27]És van nagyon sok olyan, ami például az EPBD, ez az épületek energiahatékonysági irányáll, ami az unióból jön.
[00:27:33]Ez különböző feladatokat szab a különböző kormányzatokra.
[00:27:38]És ugye nem csak Magyarországra, ez az Unió összes tagországára vonatkozik.
[00:27:43]Nemzetközi összehasonlításban ugye ott tartunk, hogy az összes uniós tagországa ellen kötelezettség szegési eljárás indult, mert egy sem tett még eleget ebből eledő kötelezettség.
[00:27:52]De mi ennek a sornak a végén van.
[00:27:53]Mi ennek a sornak egészen a végén vagyunk.
[00:27:55]Ugye ez az elmúlt kormányzatnak a az érájából a rezsicsökkentéssel, illetve az egyéb ilyen uniós intézkedésekhez való hozzáállással eredeztethető.
[00:28:05]És ugye már odáig jutottunk, hogy elég ambivalensak a tulajdonosok a felújítások, energiahatékony felújítások terén, de mikor ugye augusztusban ilyen szárazságban, ilyen meleg van, hogy a vízfogyasztást, az áramfogyasztást is korlátozni kell, és ez összefügg azzal, hogy milyen lakóépületben lakunk, az mennyi energiát használ, nyáron mennyire tudom hűteni, mert ugye itt a klíma működtetésével való takarékosság volt az egyik, amire felhívták a kormány a kormányzat részéről a tulajdonosokat.
[00:28:34]akkor azért van felelőssége egy tulajdonos közösségnek abban, hogy milyen célokat fogalmaz meg és valósít meg.
[00:28:40]És ugye a piaci értéke mellett meg a komfortossága mellett az épületnek ez is egy szempont, hogy a jövő nemzedékek, sőt talán már a mi számunkra a jövő héten vagy a jövő évben milyen klímát tudunk teremteni, vagy mennyire tudjuk azt fenntartani, annak érdekében milyen intézkedéseket hozunk.
[00:28:57]Hát 2017-ben volt az előző kormányben az utolsó egyeztetés, akkor egy nagyon hosszú már a kormány és a szakma.
[00:29:05]Igen.
[00:29:05]A szakma között ez itt részt vettek a mérnökkamarák, részt vettek az építészkamara, részt vettek a kezelők, a lakásszövetkezett egy ilyen hat-hét fős bizottság és több kormány különböző szervére együtt voltak tárgyalások, egyeztetések, megbeszélések.
[00:29:21]Itt készítettünk és akkor ilyen tanulmányt mindenki a saját véleményét elkészítette és leadta.
[00:29:24]Most valamelyik miók fén fiók ménz van megvan, ha megvan egyáltalán ez az anyag.
[00:29:29]De itt az egyik legnagyobb problémát ott próbáltuk megfogalmazni, és erre szinte mindenki rábólintott, hogy ez így igaz, hogy nincsenek minták.
[00:29:40]Tehát mi Magyarországon nincs ott állam nem vállal fel olyat, hogy azt mondja, hogy készít egy bizonyos felújítást, elkészít és azt be meri mutatni az edukáció, oktatás, tájékoztatás be meri mutatni, hogy ez ilyen lett, ennyivel jobb, mit van, milyen hibákat lehet, hogy lehet el elkövetni.
[00:29:58]Most annak, hogy ilyen van ilyen műszaki ellenőr blog, ahol bemutatják, hogy milyen hiba van.
[00:30:04]Ma a az oktatási rendszer, hogy mondja, az edukáció arról szól, hogy mi rossz és hogy lehet rosszat csinálni.
[00:30:11]Tehát magát pozitívat mind a YouTube-on, mind bármilyen csatornán pozitív mintákat, példákat nem nagyon lehet találni.
[00:30:17]Nem érdekel senkit.
[00:30:19]Kálárkockákat mindig nagyon jó 3D ábrákon felújítják.
[00:30:24]900000 lakás, de az se az, hogy azt mondom, hogy ekkora költség mellett ezt tudod elérni, ezt tudod bemutatni.
[00:30:28]Nincs odaállítva az, akinek a lakását felújították.
[00:30:32]Tehát mintogy, hogyha csinálunk egy ilyen energetikai projektet, vagy homlózatszigetes bármit, rengeteg ilyen példánk van, meg lehet kérdezni, hogy milyen haszna van beszélni az emberekkel, mert nem csak az energetikán múlik ez, hogyha egy ilyen lakást megcsinálok, ott a az életminőség is megváltozik, a klimatikus viszony megváltik a lakáson, megszűnik a huzat.
[00:30:53]Jól értem, akkor az az hiányzik ebből, hogy az állam, hogy mondjam, mint egy tölcsér hangosítsa ezeket fel.
[00:30:57]Hát hiszen én nekem van több ilyen szigeterős cég ismerősöm, akiknél vannak ilyen projektek, csak ugye nem elég hangosak.
[00:31:07]Ők ők részrehajlók.
[00:31:07]Azt mondja az az állampolgár, ők részrehajlók, a saját reklámjaikat csinálják.
[00:31:11]Tehát az is mindegyik egy egy a szigetelőanyagot mutatja, a másik a szellőzést mutatja be, de együtt komplexen nem látjuk az.
[00:31:19]Tehát az állami támogatásnak egyrészt világosabbnak kéne lenni, másrészt pedig átláthatóbbnak.
[00:31:24]Nem, az állami támogatás rendszerbe kéne ezt látni.
[00:31:26]annak lelkén, hogy el kell készíteni, mi minta a projektnek, azt mondani, hogy egy kádárkockát, egy téglablokkost, egy panelt így lehet jól felújítani.
[00:31:33]Erre mi adunk támogatást, hogyha ebben az irányban így elmentek, mert itt ebből az volt a ez a 17-esnek a végkonklúziója az volt, hogy csináljunk egy-egy épületet, vagy egy pár épületet, ezt rakjuk össze, ezt mutassuk be, és ezáltal adjunk egy pozitív érdeklődést és mintát, hogy meg lehet valósítani.
[00:31:52]Ez a társasházakra is vonatkoztatható.
[00:31:56]csak társasházakról beszélek.
[00:31:56]A családi ház egyéni döntés, egy egyéni embert meggyőzni könnyebb egy család egy társá közösséget kell meggyőzni.
[00:32:02]Tehát itt az volt, hogyha ezzel indulnánk el és ezzel mennénk tovább, akkor az lenne egy olyan vonzerő, ami az emberekben nem a félelmet, nem az ijedséget.
[00:32:12]Ez mint a fűtési költségbegosztok voltak régen a párlótatók, után jöttek a később, és akkor mindenki csak a rém történeteivel jött.
[00:32:20]És akkor maj közülésor beszélünk rad emberek nézzük már meg azt, hogy kitalál az interneten most egy küldési költségmegosztóról olyan cikket, ami ami bármilyen rémtörténet van.
[00:32:30]Nincs.
[00:32:30]Azért, mert működik.
[00:32:34]Egy-két butaság van, de hát az látszik rajta, hogy butaság eleve, de olyan, ami elijeszteni az embereket nincs, de olyan, ami használni tudnád.
[00:32:41]Tehát én azt tartom a legnagyobb problémák, és ebbe próbálunk küzdeni az alapítvánnyal és meg próbálnánk elépni ebbe is, hogy gyakorlatilag, hogyha elindul egy ilyen projekt, akkor az legyen magyarázva.
[00:32:54]Nem általunk a közös képviselő által tulajdonos részéről ő is azt raj részrehajó szakértő elmondja a szakértő azt mondja részrehajva.
[00:33:00]Nem azt mondja mindig, hogy csak a saját itt sok szok.
[00:33:04]Nekem megvan az az előnyünk, hogy mi nem árlunk semmilyen terméket.
[00:33:05]Mi függetlenek vagyunk magától a gyártóktól, küldetlenek vagyunk a kivitelezőktől, függetlenek vagyunk a technológiáktól, és mi ki tudjuk számolni, leá tudjuk támasztani, hogy miért az az optimális megoldás egy háznak.
[00:33:17]Legyen az műszaki, legyen az jogi, vagy legyen pénzügyi forma.
[00:33:19]Ugye ebben közös képviselők nincsenek napi járatos információkkal ellátva.
[00:33:23]És én osztom azt, amit mondott a Gyuri, hogy ilyen jó példákat kell bemutatni, de mi ezt megtesszük.
[00:33:30]Ugye van nekünk egy ilyen félig egyesületünk, ez a egy ablakos ügyintézőknek az egyesülete, aminek van egy ilyen így kimondottan a társasházak felújítására specializálódott része.
[00:33:40]És ugye ebben vannak ilyen jó példák a saját projektje közül is ugye 1000 perszes házfelújítási projektben, tehát a kezeimben tehát tudunk összeállítani anyagokat megmutatni ami alá tudja támasztani, hogy miért éri meg, hogy éri meg, mik a buktatói, mert ugye nagyon sokan buktatóval akkor szembesülnek, mikor eljön az a perc, fel kéne vonulni a vállalkozónak.
[00:34:01]előtte dolgoztunk rajta fél egy évet, és akkor a vállalkozó nem jön, vagy nem is találunk olyan vállalkozót, aki megbízható vállalkozó, mert nem ismerünk olyan vállalkozót.
[00:34:09]Hát hát sőt, hány közös képvisés ismeri a vállalkozói trükköket?
[00:34:13]Ugye a közös közös nagy mumus kettő darabot tudok a társasházakban.
[00:34:17]Az egyik a vállalkozó, aki majd valamit karbant tart, felújít, vagy átépít, a másik meg a bank, aki a gapet, a pályázati és az önköltség közötti gapet áthidelja, hogy hogy a lakó az biztos, hogy ettől rosszat álmodik, mert mind a kettőtől nagyon fél.
[00:34:35]Megint oda jöttünk vissza, hogy az edukáció az azért csak úgy működik, hogyha a lakókban van erre hajlandóság.
[00:34:41]Hogy lehet ezt gerjeszteni?
[00:34:41]Hogy lehet ezt elérni?
[00:34:42]Hogy lehet az én társashádam belérni azt, hogy egy 100 éves társasházba fogadják már el a lakók azt, hogy ezt a házat le kell szigetelni, és nem elég a 20 cm vastag tégla és fal?
[00:34:54]Kell egy igazodási pont.
[00:34:54]Ugye a panelprogram esetében már ugye az átment fogalomként is, hogy panelprogramon ment át a társasház, ha nem is panelépületről van szó, de tulajdonképpen egy ilyen felújítási program.
[00:35:04]ö hogyha mellé áll a kormányzat, és ő is azt mondja, hogy igen, ez kell, és tudunk ilyen mintákat bemutatni, hogy ugye a házépítéseknél is vannak ilyen minták, amit a kormányzat ugye annak idején elhatározott, vagy vagy éppen közkincsétett.
[00:35:16]Ugyanígy ezeket ki lehet számolni és meg lehet mutatni, hogy mit mibe került, mennyit hozott, mennyi idő alatt térül meg, miért éri meg.
[00:35:24]Ö akár arra vonatkozóan is lehet információkat kérni, bár ezt én zárójelbe teszem, hogy mennyiven változott az ingatlanok értéke, mert azt nem lehet forintosítani, de bizony a felújítással együtt a tulajdonosi kör egyrésze is lecserélődik.
[00:35:37]Jönnek akik fiatalabbak, van aki csak azt várja, hogy a döntés legyen, meg még nem került elvégzésre a felújítás, de már az ingatlan többet ér, hiszen ott a döntés a fali újságon, hogy felújítjuk és elkezdi árulni a lakását jobban drágábban, mintha milyen jelen állapotában ennek az értéke.
[00:35:52]Tehát már ezt is be tudják árazni, hogy a piaci érték is változik.
[00:35:57]És ugye aki megvásárol egy lakást, sokszor maga sem tudja, hogy milyen időtávban tervezzen a lakással, milyen időtávban tervezzen saját magával, hiszen idősektől halljuk azt, hogy ők már tartóstejet sem szeretnének vásárolni, nem hogy egy hosszabb távú hitelbe részt venni.
[00:36:15]És ugye ilyenkor azért nehéz ezeket a igényeket össze összefogni és valami egységes cél érdekében döntést hozni, de ha megvan, akkor sokkal többet ér az ingatlan.
[00:36:24]És aztán majd az unokák, majd a következő nemzedék tudja élvezni ennek a hasznait.
[00:36:30]Nagyon genyó vagyok, ha azt kérdezem, hogy mi történik azzal a társasházzal, amelyik ma nem fejleszt.
[00:36:35]Hát szép lassan visszasüljed és elgettósodik idővel.
[00:36:40]De azért én azt szeretném mondani, hogy ennyire drasztikus helyzet egy hetházad kivéve azért nincs.
[00:36:44]Ha elmagyunk Szegedre például gyakorlatilag a panelek döntőrésze fel van újítva.
[00:36:48]Tehát inkább az a ritka, amelyik nincs felújítva.
[00:36:52]Tehát az emberek elégedettek vele.
[00:36:52]Ha megnézzük a gázfelújításokról, már nem hallunk, hogy kézárogatom gáz, mert már készen vannak, meg lettek csinálva.
[00:36:58]Ha az elektromos most az elektromos felújítása nagy hullám az országban, hogyha azok kényszer lesznek, ami szintén 100 milliós tételek lehetnek egyes háznál, de 40 milliótól 200 millióig bármi lehet, ezek is haladnak.
[00:37:12]Megvolt, megvolt nálunk is.
[00:37:14]Igazából azt mondanám, hogy valamilyen szinten, és nem is rossz szinten haladunk előre, csak az álmaink nagyobbak.
[00:37:19]Szeretünk nagyot álmodni.
[00:37:21]Szeretnél nagyot álmodni.
[00:37:21]Piciket haladunk, piciket megyünk előre, de jobban kéne haladni.
[00:37:25]Tehát nem mindegy, nem mindegy, hogy nagyokat álmodunk és lassan haladunk, de gyorsabban kéne.
[00:37:30]Vagy egyébként ez a tempó, ahogy haladunk, jó és mindenki maradjon nyugton, merthogy célba fogunk ker.
[00:37:36]Egyetlen egy kérdés van, hogyha az energia beseszerzési ára és mennyi van és mennyit használunk föl és hol veszítünk és ezt bemutatják, hogy itt veszítünk és itt kell ezen változtatni, mert a lakóhállományon, lakóépületeken veszítjük a legtöbb energiát.
[00:37:50]Teljesen feleslegesen kimegy az energia ott veszítünk helyett és az állam érzékennyé válik negy isten nem jön orosz gáz, orosz kőolaj.
[00:37:58]Most a horboziszoros környéke összeomlik, akkor az lesz, hogy 100 egység most 30 egysé energiánk van.
[00:38:05]Abból kell ugyanúgy felfűtenünk az épületet, mint eddig.
[00:38:07]Akkor már lesz egy ösztönző, egy sokkolni kell a társasházakat is.
[00:38:11]Ilyen szempontból.
[00:38:16]Hát de nézzed ez én egy egyszerű példát szoktam mondani.
[00:38:20]Addig mindenki, aki fogyókúrázik, ami nem kap egy sokkoló információt, ami miatt tényleg fogyókúrázni kell, addig mindenki adó fogyókúrázó, csak nem sikerül fogyni.
[00:38:28]Kicsit hullámzok, nem figyelek.
[00:38:28]Valaki közik, hogy ön beteg, ha most nem fogy le 20 kg, két év múlva meghagy.
[00:38:32]Egy fél éven belül lefogyta 20 kg.
[00:38:36]Ne mondjon nekem ilyet.
[00:38:38]De sajnos így van.
[00:38:38]Tehát ez tény.
[00:38:38]Tehát most nem akarok példákat mondani rá, de tudnék példákat is mondani, de gyakorlatilag az van, hogy meg kell találni azt az összhangot, ami megfelel az ösztönzéshez.
[00:38:49]Tehát pillanatnyilag az áram azért tudjuk az áramfeletes csinálni, mert hogyha be akar tenni egy bojilert, bármit, azonnal levágja biztosíték, mert kigyullad a lépcsőház.
[00:38:55]Tehát inkább abba az irányba mozdul most ez a felítási rendszer, még ott vagyunk, hogy nem a jövőnek dolgozunk, hanem a jelenlegi problémáinkat oldjuk meg.
[00:39:04]Tehát ami most probléma, oldjuk meg.
[00:39:07]És úgy oldjuk meg, hogy nem biztos, hogy nálam probléma, de a szomszédházba kigyullad, és a szomszéd Józsi bácsi már ott panaszkodik meg a Katinéni, akkor már kezdem én is érezni.
[00:39:16]Hány alkalommal találkozol a hibajavítási listában azzal, hogy valakinek a kontát kell?
[00:39:20]Hát ez nekünk a a cégnevünk is onnan eredt, hogy ugye amikor a panelprogram elindult, akkor nagyon sok olyan panelprogram volt, amit elindítottak nyilván megfelelő hozzáértéssel, vagy nem teljesen tiszta lapokkal, és aztán eljutott abba a fázisba, hogy ez bukóba került.
[00:39:35]És ugye voltak olyan évek, amikor több árbevételünk volt ezekből az elrontott és hozzánk megmentésre hozott projektekből.
[00:39:43]Ugye az egyik alkalommal a közös képviselőnek, mikor megcsörent a telefonja, akkor láttam, én hívtam őt, mert elkavarodott a telefonja az asztalon.
[00:39:51]az iratok alatt, és akkor láttam, hogy projekt doktor Misi néven vagyunk elmentve.
[00:39:55]Tehát megtetszett ez a név, de tulajdonképpen a a kóklereknek a kiszűrése az egy nagyon fontos feladat, és ez egy szürke zóna a társasházak esetében.
[00:40:06]Ha pályázatokról van szó, vagy mondjuk hitel is, amit igénybe veszünk, akkor ott azért van egy hozzátartozó szűrés, amit nem csak a ház tulajdonosai, képviselője, vagy esetleg az a külső lebonyolítók itt megbíznak, nevezzük pályázatírónak, de mi beruházás lebonyolítók vagyunk, nem pedig pályázatírók.
[00:40:22]és ugye nem szakmai elvek alapján történnek ezek a kiválasztások olykor, akkor az bizony visszaüt.
[00:40:27]Tehát ezt az elejétől okosan fel kell építeni.
[00:40:32]nem csak a műszaki tartalmat, hanem a vállalkozókkal szembeni elvárásokat is, amit igazítani kell a hitel a pályázat feltételeihez, illetve ahhoz, hogy hogyan tudok én olyan szerződéses kontrollpontokat megalkotni, ami biztosítja azt a számomra, hogy végig tudom vinni a beruházást, és nem fog besülni a kivitelező, nem fog meg ezáltal sérülni a közös képviselő vagy a társasházkezelő sem, hanem van egy olyan külső személy, aki kontrollálni tudja.
[00:41:03]azt, hogy mi fog történni, jön-e a vállalkozó vagy sem.
[00:41:04]Sokszor azzal is találkozom, hogy csak azért keresnek meg, mert nem találnak megbízható vállalkozót.
[00:41:10]És mikor megkérdezem, hogy mi a megbízható vállalkozó fogalma, nincs olyan, aki ajánlatot adjon, fölhívja, másodszor már nem veszi fel a telefont a vállalkozó.
[00:41:19]Tehát nincs egy olyan adatbázis, amiből vállalkozókhoz hozzá tudnak férni, akik nagyjából hasonló jellemzőkkel bírnak.
[00:41:26]Vannak olyan munkák, ami túl kicsi vállalkozóknak, tehát mit tudom én, egy lépcsőjavításra, ami két lépcsőfokot érint, nem jön ki vállalkozó ajánlatot adni sem.
[00:41:35]Ami túl nagy, azt meg van, aki azért nem vállalja fel, mert ugye tudja, hogy nem képes végigfinanszírozni, nem képes megszervezni, de van, aki mindent felvállal.
[00:41:44]És ugye a veszély az az, hogy ha túl kicsi, akkor nem fog odajönni, mert időközben jönnek neki jogmegbízások, ha meg túl nagy, akkor bele fog sülni, és azt magával rántja akár a házat is.
[00:41:55]Nagyon érdekes ebben a szempontból egy új változás volt, ha hogy a TKM 2025-ös pályázatnál, a távfűtéses rendszernél, ott két fajta pályáztatás ment.
[00:42:03]Egyszer megpályáztatták a kivitelezőket, megadtak egy árat, és azt mondták, hogy van egy kivitelezői lista pályázati rendszeren belül, és ha én pályázni akarok erre a munkára, abból a listából kell választanom kivitelezőt, más nem, mert erre valamilyen szinten garanciát vállalnak.
[00:42:20]Ilyen például a a a lak magán házaknál, családi házaknál a napelem na akkumulátorok esetén is, hogy meghatározták a cégeket, hogy melyik cégek vég és azt is meghatározták, hogy hány projektet valósíthat meg.
[00:42:32]Tehát, hogy szűrőt tettek a képességeiket belőttel maga a pályáztat és azt mondta, hogy ez a cég mit tudom én 300-at tud megósítani a kapacitásával eddigi munkájával és nem választhatott az ember máshonnan, mint innen.
[00:42:45]Ez társasházászkezelő oldalról is nagyon elnyös volt, mert nem kellett versenyeztetnem külön, hanem azt mondtam, hogy itt van 12, ebből nálam dolgozik 342.
[00:42:54]Ezzel találkoztam, hogyha ő vállalja azt a garancia és feltétlen meg, hogy ez végig fog futni a folyamat.
[00:43:01]Tehát ha maga már így ez a pályáztató is ezt beteszi, és így menne a jövő évben ez a panelprogram és oan hasonlóan indulna el, hogy lenne ilyen garanciális tétel benne.
[00:43:10]Egyik ilyen nagy lépés volt ebben a panelprogram a két panelprogramban a 2000-es évek elején, hogy nem kötöttek ki anyagot semmit, hanem azt mondták, hogy csak milyen értéket kell élni, hogy kell értékelni.
[00:43:23]Most már a legutóbb mikor mentek a vége felé, már azt mondták, hogy rendszerelemeket lehet csak dolgozni.
[00:43:29]Ha nem rendszerigazolás volt, akkor nem is fogadták el a pályázatot.
[00:43:33]Tehát nem lehetett másfajta ragasztót, másfajta hálót, másfajta nemes vakolatot máshonnan innen-onnan összerakosgatni.
[00:43:37]A végén majd meglátjuk mi lesz belőle, hanem azt mondták, hogy egy rendszert kell megemni, ami azt jelenti, hogy garantálja azt, hogy a ragasztóanyag, a háló, hát ez a biztosíték volt, hogy biztosíték ez már egy előrelépés volt és nagy minőségás jelentett.
[00:43:51]Tehát jó ebbe az egész univerzumba, amiről beszélgetünk, hol van ideálisan a bankoknak a helye?
[00:43:56]Tehát arról beszélünk, hogy az állam tegye tisztában, hogy ő mit akar ezzel csinálni, mennyi pénzt ad rá, és milyen távolatra és milyen lépésekbe.
[00:44:03]A tulajdonos legyen tisztább azzal, hogy hol élés annak hová kellene tartoznia.
[00:44:06]A projekt menedzsment az az legyen képes ezt az egészet valahogy lebonyolítani, de a bank nélkül ez nem nagyon fogni.
[00:44:17]Szóval a banki szférával kapcsolatban én a több egyeztetésen vettem részt, ahol ugye próbáltuk ezeket a kapcsolatokat összerakozgatni.
[00:44:23]Ugye a bankok egyik legnagyobb problémája az, hogy egy kézműves terméknek tekintik ezeket a társasházújításokat.
[00:44:30]Tehát nincs egy olyan egységes szt standard, amivel piaci méretként lehet velük számolni.
[00:44:33]Nagyon sok forrás van az Unióban, amit ide lehetne hozni, kedvezményes, támogatott satöbbi, de ezek csak egy egységes minőséget garantáló csomag esetén érhetőek el.
[00:44:45]Tehát amikor azt gondoljuk, hogy van mondjuk 100 olyan épületünk, amely egységes műszaki minőséget, egységes projektvezetési minőséget, egységes pénzügyi minőséget tud vállalni, akkor az már a piacon eladható nekik, és azt a forrást ide tudják hozni.
[00:44:58]Ugye a bankok rend szerint nem saját forrásból, hanem úgynevezett refinanszírozással, tehát máshonnan származó forrásból adnak azért ez a felújítás okoz forrást.
[00:45:09]legyen az állami pénz, vagy legyen az unióból érkező, ugye az Uniónak és vannak erre speciális bankja, akik ezzel ezzel foglalkozik, és vannak különböző pályázatok is, amelyeken ezeket meg lehet mozdítani és el lehet élni.
[00:45:19]Tehát a bankoknak itt van ebben szerepe, hogy ezeket lefordítsák érthetővé, szét aprózzák, vagy hogy mondjam, tehát sz elérhetővé tegyék társasházak számára is, mert ugye angol nyelven íródó pályázatokról van szó, angol nyelven történő finanszírozásról, és mondjuk az a sárga bank, akit említettél, az finanszíroz ezen a piacon, és ő például aktív is ebben a témában, de van más bank, aki más forrásokból nyújt ilyen felújításokhoz forrásokat.
[00:45:48]Hát összességében az állami támogatás, kamattámogatási rendszer azért eléggé kiegyenlíti ezt a rész részt.
[00:45:54]Tehát 100 millióig viszonylag nem kell körül nagyobb igazolást, híós határt átlépünk, akkor már akkor már komolyabb vizsgálatnak néz elő a dolog.
[00:46:03]100 milliós az egy általános 30-40 lakásos társaság nem ez egy 60 100 de ez egy alap ez egy alap alap alapjavítás nem okozkora gondot ott ott pillanatilag a búgor és a refinanszó támogatás ment egy 4-5%-os kamatszinttel elmennek ezek egy két-három hónap legrosszabb esetben három hónap futamidővel megvannak ezek a hitelszerződések az én pályafutásom alatt egyetlen egy esetben utasítottak el egy hitelt egy kisebbet egy két millióst egy lakás szövetkezetném Mert azt mondták, hogy nem.
[00:46:36]És akkor rákérdeztünk, hogy miért nem túl pici, túl bonyolult, túl költséges.
[00:46:39]Nekik ez úgy nem érte volna meg és ezért nem adtak.
[00:46:41]Találtak ürügyet, hogy miért zárják ki.
[00:46:43]De én a 30 éves pályafutásom alatt nem találkoztam olyannak, pedig több 100 projekten vagyunk túl, hogy egy bank azt mondta volna, hogy nem.
[00:46:50]Kikötései néha-néha vannak.
[00:46:53]Én a banki finanszírozást pillanatnyilag elviselhetőnek látom, működőképesnek látom.
[00:47:01]Tehát ezt a banki részt.
[00:47:05]A kamatszint is elfogadható még pillanatnyilag, de mindenkinek mondá, hogy jobb lenne, ha jobb lenne, de hát ez valamilyen szint alá nem fogunk tudni, ez a 3,8 4,6 közötti mozgás, amit most látunk, az nem itt a bankok azon vannak különbözek, hogy valaki változó kamatozásot vállal be, vagy fix kamatozásot, tehát fix törlesztő részlet változott.
[00:47:25]fix törtlesső részné kicsit magasabb, de a tulajdonosak jobban szeretik, mert előre tervezhető két-három évre, öt évre az, hogy mennyi lesz.
[00:47:33]A változókomatozás egy kicsit olcsóbb vá tud válni, de kockázató ott maradt, vagy esetleg hosszabb távon nagyobb lesz, de az is fut rendesen.
[00:47:40]Nem ez az igazi ütközőpont.
[00:47:43]Nálunk amikor egy társasházi projektet elindultunk, az első év csak a közösség meggyőzéséről szól.
[00:47:49]Tehát hat hónap utána ennyi.
[00:47:53]Következő nagy projekt probléma a kivitelező, hogy kivitelezőt találjunk, aki képes.
[00:47:57]Nagyon sok esetben át kell, tehát hogy találok egy kis kivitelezet egy nagyobb munkára, aki nem bírja megfinanszírozni az anyagköltséget, hanem naponta megy megvenni azt az anyagot, amit ott használ, ezáltal 30%-kal drágábban vásárol, mert nem tudja előfinanszírozni.
[00:48:15]Akkor ez a költséghatékonyságba fog belekerülni.
[00:48:17]Tehát sokszor előfordul kénytelen az ember csinál lefinanszírozza előre egy 40-50 milliós tételt ez a társasházat értem alattal lefinanszíroz bevásár anyagot és így megy tovább de ez barzdaszasztó plusz munka a közös képviselet részéről vagy a bonyolító részéről tehát mindenképpen a projekt felelős részéről nagyon nagy plusz munkát jelent de ez lesz a jövő tehát ez lesz a jövő és amiben én látom hogy Magyarországon a legnagyobb lelkesedés akkor megy hogyha elindul egy projekt és az végigszalad az országon.
[00:48:51]Tehát akkor ment elment a panelprogram, ablakcsere, radiátorok, költségosztók, gáz, villany.
[00:48:58]Tehát itt amikor az emberek látják azt, hogy itt ezek megvalósultak a körzetünkben és jók, akkor már halkan hallgatnak rá.
[00:49:05]Tehát hogy indult el a projekt a panelprogram.
[00:49:10]Alig akart egy-két ház 30% önkormányz 30% h3%-aal meg mindenki alig készen lett lefutottuk az első kört 2005 környékére valahogy így futottuk ki az első kéményekkel indultunk bocsánat az első kémény volt a gyűjtőké gyűjtőkéményel indultunk megcsináltuk az első kört utána beszélgettek hú ez jó lett ez ízü akkor egyből a második körbe hihetetlen hullám van szomszéd tehen így van ez az a edukációt helyettesítő dolog hogy az információ ment panelprogram ugyanígy megcsinált átak 810 házat.
[00:49:40]Szekeden is így volt.
[00:49:42]Következ már 100-at.
[00:49:42]Következ összes többit lefuttatták.
[00:49:45]Csak akkor már nem 30-30, hanem 50%-ot meg 30%-ot az állam 50-et 70-et kellett nekifizetni, aminek volt elején egy 2000 Ft-os törlesztőrészlete, lett 12-15000 Ft-os havi törlesztőrészlete.
[00:50:00]De ez én erre gondoltam, azt mondtam, hogy edukálni kell, információt kell adni, hagyni kell ezt az információt, és ezt az információt föl kell futtatni, de olyan részről kell fölfuttatni, mint a pályázat kíró.
[00:50:11]a pályázatnak ezt próbált mondani, hogy nem csak az a lényeg, hogy adunk egy pénzt, az három részből áll egy pályázat.
[00:50:17]Előkészítésből, a megvalósításb és az utókezelésből.
[00:50:22]Előkészítést a közös képviselők csinálták.
[00:50:24]Nekünk kellett győzködni, megmagyanázni a pályázatot, hogy lefinanszírozta az állam önkormányzat több nehézsége, utókezelés, semmi semmi.
[00:50:32]Senki nem.
[00:50:32]Most már benne van, hogy öt évig leenőrizni fognak.
[00:50:34]Hát volt egy időszak, amikor a most visszanézték a 2008-as pályázatnak a fűtési alakulásod egy-két dolgot, de én szerintem az is egy fiúkba kötött ki a végén.
[00:50:44]Tehát ezt a hármas folyamatot veszítettük el teljesen.
[00:50:48]Szó volt arról, és szolgáltató házak körzetekből bemehet a egy tulajdonos, megkérdezheti az ottani szakembereket, akik ezz a pályázat menedzsert, az állam maga azt mondaná, hogy például a zenefűnek lenne egy irodája, egy bemutatóterme, mint egy vásár ahhoz be lehet menni, meg kell nézni, hogy milyen a pályázat, hogy lenne és idő.
[00:51:07]Mindig az időprobléma, a tervezhetetlenség.
[00:51:12]2025-ben megindult a TKM, június elején megindult.
[00:51:15]Júliusig nem volt kivitelező rajta, csak egy-kettő, mert július lett, mivel augusztus 23-án le is zárták ezt a dolgot.
[00:51:23]Utána megnyitották idén áprilisban, jól emlékszem, neki mint az őrült folytatni.
[00:51:29]És akkor egyszer valamelyik nap órakor jött a jött a lát február 27-én volt ez.
[00:51:34]30 órán keresztül volt elérhető a pályázat.
[00:51:37]És akkor láttuk a végén azt, hogy mentünk, föladtunk, mit tudom én, akkor föladtunk vagy nyolc 187 pályázatot, fölnyomtunk, leültünk, mert az előző tudtuk és egyszer csak három óra körül kivillant a piros tábla, hogy itt a vége, elfogyott a pénz, tehát nincs amiről beszél, mer vagyok szocializálva 15 évet, most úgy beszélünk erről, mintogyha nem így lett volna, de nem így kéne lenni.
[00:51:57]Nem így kemés.
[00:51:58]Akkor, hogyha most akkor tényleg így a szívemre teszem a kezem, és elképzelek egy ideális állapot, milyennek kellene lennie a társasházi tulajdonságnak?
[00:52:08]Milyen egy tulajdonságának kéne lenni holnaptól, hogy ez a dolog az ő részéről kipipálható legyen.
[00:52:14]Tehát, hogy mire kéne gondolnia, hogy legyen Isten bizony befizetem a kötelező felújítási alapba a pénzt.
[00:52:21]Ez ez az ő részéről egyébként ez az első lépés.
[00:52:24]Mi mi lenne?
[00:52:26]Hát az első lépés a közös költséget fizetni kell.
[00:52:27]egyértelmű minden hónapban aktuálisan rendszeresen és megkelt el kell gondolkodni azon, hogyha én havonta fizetek 1 2 3 4 5000 Ft-ot 3000 amennyit tudok ez sokkal nagyobb erővel bír négy-5 év alatt mint hogy majd én öt évente azt a 7-300 nem fogja befizetni nagyon sokszor kér van egy ilyen kérdezik a tulajdos hogy miért teszünk egy határidőt vagy mit tudom én október 15-ig kell befizetni ha 15-éink befizetett akkor azt mondjuk hogy egy összegű befizetés ez mond hát én majd október 18-án 20 nem lehet persze családi tragédiák bármitől ott nem lehet és van a van egy olyan szabály is, hogy én mint közös képviselő csak olyan munkát rendelhetek meg, amire fedezetem van.
[00:53:09]Ha olyan munkát rendelk, ha nincs fedezetem, az az csalástár gyakorlatilag az nem az nem is szabályos, nem lehet ilyet csinálni.
[00:53:16]Nem véletlenül ugye amikor hitelszerződés van, akkor egy egy olyan szerződést kötünk, ami egy kitétellel van, hogy a szerződés csak függő tétele van, csak akkor lép hatába, hogyha a támogatási szerzést a társaság megkapta, hogy hogyha nem kapná meg, vagy a izé a hitelszerzést, meg ha nem kapná meg a hitelszerzőést, akkor ne olyan szerzést kössünk, amit nem tudunk teljesíteni.
[00:53:35]Szóval én azt mondanám, hogy Isten igazából a tulajdonos befizíti a közös költséget elsőkép, ez egy jó dolog.
[00:53:42]második bízzon a közös képviselőjébe, hogyha nem bízik benne, cseréljel, keressen meg keressen egy hozzáillőt, mert nem minden közös képviselőik egy közösség.
[00:53:50]Ez a második lépés, hogy higgyel.
[00:53:52]Ne mondja nekem a közgyűlésen egy tulajdonos.
[00:53:54]Meg kéne kérdezni valakit, aki ért hozzá.
[00:53:56]Mondom, hölgyim, 20 éve ezzel foglalkozunk, ennyit csináltok.
[00:54:00]Azért vagyok itt, mert értünk hozzá, ezt szeretnénk csinálni.
[00:54:05]Jé, tényleg.
[00:54:05]Tehát ez a másik, hogy higgye.
[00:54:07]Harmadik, ne sajnálja a pénzt nagyobb felújításán a projektfelelősökre.
[00:54:14]Tehát hogyha nekem mondanak egy olyan nagyobb beruházást, amit én nem tudok megolvasni, nincs hozzá kapacitásom, és egy projektcéget kell megbízni, akkor azt neki dobott pénznek érezze, hanem érezze azt, hogy ez egy garanciát jelent, hogy a munkálatok valamilyen jó szinten fognak menti.
[00:54:29]Egy garanciát jelent arra, hogy felülvizsgálják.
[00:54:30]egy műszaki ellenőrzést jelent, és ne saják sajnálják a műszaki ellenőre a pénzt, mert az nem kidobott pénz, az egy fontos tétel.
[00:54:40]És nem az a lényeg, hogy a műszaki ellenőrt majd az, tehát ne adjunk neki csak 50000et, hogy majd ennyiből megcsináljon.
[00:54:45]Most mondtam egy csúnya számot, mert akkor a műszaki ellenőlőt a vállalkozó fogja kifizetni 200000-ről, és nem mi leszünk a megbízók, hanem a vállalkozó.
[00:54:52]Tehát, hogyha azt mondja műszak, hogy a projekt 2%-át kéri, akkor azt a 2%-ot kell kifizetni, és ez garantálja, hogy ettől a pillanattól kezdve nem fog a vállalkozó felé hajlani, mert hogyha akkor író és akkor nagyon sokat veszít.
[00:55:06]Tehát árértékarányba kell gondolkodni.
[00:55:09]Olcsó húsnak ég a leve, tehát nem szabad ezekbe belemenni.
[00:55:13]Ez volt ma a közös költség a HVG gazdasági podcastje.
[00:55:16]Én Szabó István voltam.
[00:55:18]Köszönöm a figyelmet.
[00:55:21]Váltsuk együtt valóról az ígéretes pénzügyi terveket.
[00:55:23]A műsor támogatója a Rizen Bank, a HVG gazdasági podcastek stratégiai partnere.