HVG Videó 1:04:09

Simán lehet, hogy az oroszok megpróbálnak magyar kormánytagokat is beszervezni – Fülke

magyar-ukrán viszonyukrán háborúhibrid háborúkülpolitikapodcastgazdaságközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Simán lehet, hogy az oroszok megpróbálnak magyar kormánytagokat is beszervezni – Fülke
tl;dr

A HVG Fülke vendége Német András oroszországi szakújságíró volt; a beszélgetés a magyar–ukrán kapcsolatokról, Ukrajna belpolitikai válságáról és az orosz hibrid hadviselésről szólt.

  • Zelenszkij „kárpáti nyolcak" kezdeményezése magyar távolmaradás miatt „kárpáti hetes" lett; Német szerint mindkét fél hibázott, csatlakozni viszont magyar érdek, a MOL–Naftogaz-projekt pedig nyomásra elhalt.
  • Zelenszkij a Volhíniai mészárlásban érintett nacionalista alakulatot nevezett el, ami lengyel–ukrán feszültséget szított; a lengyel támogatás nem érintett, de a „tüske" megmarad.
  • A magyar ukránellenes kommunikáció kettős: valójában gabona érkezett Magyarországra, a 90 milliárdos uniós csomagot pedig az új kormány megszavazta; a klaszterblokkot Német korai lépésnek
Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés kerete

A HVG Videó Fülke című műsorának vendége Német András, a HVG Oroszországgal és a volt Szovjetunióval foglalkozó szakújságírója; a beszélgetést a műsorvezető vezeti (neve az átiratban torz formában szerepel, lásd a bizonytalan szakaszok blokkját). A bevezetőben négy nagy témakör körvonalazódik:

„Múlt hétvégén volt valami Oroszországban, amit ők választásoknak hívnak. Valójában nem sok köze volt hozzá, de erről is fogunk mindjárt beszélgetni. Hétfőn az ukrán vezetés pedig megtapasztalta, hogy milyen a magyar kommentdiplomácia." – a műsorvezető *

„Ukrajnában van egy lecsengő, talán lecsengő belpolitikai válság. Oroszország pedig hibrid háborút készít elő Európa ellen." – a műsorvezető *

Kárpáti nyolcak: Zelenszkij szomszédsági fordulata

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „kárpáti nyolcak" néven indított regionális kezdeményezést, amelyből – miután Magyarország magas szinten nem vett részt rajta – gyorsan „kárpáti hetes" lett. A kezdeményezés része annak a sorozatnak, amellyel Ukrajna rendezni próbálja a kapcsolatait a szomszédos országokkal.

Német András történeti kontextust adott: 1991, a függetlenség kikiáltása óta az ukrán külpolitika a nagy hatalmakra (Egyesült Államok, Németország, időnként Oroszország) koncentrált, a kisebb szomszédokat – Magyarországot, Lengyelországot – elhanyagolta, mert az 50 milliós ország ezeket nem tartotta prioritásnak. Pedig Magyarország volt az első, amely államszerződést kötött az független Ukrajnával, ezek a kapcsolatok azonban sosem lettek jelentősek. Ez a hiány a háború éveiben visszaköszönt: a szlovákok és a románok is elhanyagolva érezték magukat. Az utóbbi hónapokban változott az ukrán álláspont: az idei ukrán külügyi doktrínába is bekerült a szomszédokkal való kapcsolatrendezés, és ebbe illeszkedik a kárpáti nyolcak.

A kezdeményezés két fő célja:
- gazdasági kapcsolatok erősítése – utak, energiahálózatok összekapcsolása; a szomszédok mind érdekeltek az ukrajnai újjáépítésben (amelyet várhatóan külföldi finanszírozók is segítenek majd);
- védelmi együttműködés – egy Ukrajna megsegítésére szolgáló formátum kialakítása.

A Volhíniai mészárlás öröksége: lengyel–ukrán feszültség

A műsorvezető rákérdezett, hogyan fér össze a szomszédsági fordulat azzal, hogy Zelenszkij egy alakulatot a Volhíniai mészárlásért felelős, lengyelországi népirtásokat végrehajtó egységről nevezett el. Német András szerint ezt kevesen értik, és valószínűleg belpolitikai nyomás eredménye: az Ukrán Felkelő Hadseregről (UPA) van szó, amely súlyos bűnöket követett el lengyelek, zsidók, sőt olyan ukránok ellen is, akik nem voltak eléggé szabadságharcos gondolkodásúak.

„Ez egy valóban félfasiszta, nacionalista, soviniszta szervezet volt. Csak ugye az a kellemetlen benne, hogy az élén álló emberek most valamilyen szinten az ukrán függetlenség hősei nemesülnek, például Stepan Bandera, akiről szobrokat mintáznak Ukrajnában, utcákat neveznek el." – Német András *

Ez az ukrán nemzettudat-ébredés „káros burjánzása": a szovjet időkben direktben elnyomott nemzettudat Putyin 2014-es és 2022-es háborúja következtében ébredt fel, ennek azonban ilyen mellékhatásai is vannak. Német András szerint Zelenszkij hibázott az aláírással, a lengyelek pedig normálisan reagáltak – a kijevi ukrán válasz (a lengyel kitüntetések visszaküldése) szintén szerencsétlen volt. Fontos elem, hogy Lengyelország kimondta: ez nem érinti sem a politikai, sem a katonai támogatást.

Lengyelországban ez belpolitikai, médiumévi konfliktussá duzzadt, Ukrajnában kevésbé – ott a lengyeleket a határon gyakorlatilag hősként kezelik, mert az ukránok tudják: Lengyelország nélkül nem jutottak volna el idáig. Német András mégis óvatos:

„Én azért még mindig nem hiszek az örök lengyel–ukrán barátságban, bár tényleg Lengyelország komoly segítséget nyújtott... ennek a hátterében főleg az áll, hogy Oroszországot Lengyelországban nem véletlenül nagyon komoly veszélyforrásként tartják számon." – Német András *

A „kis tüske" a lengyelek lelkében szerinte megmarad, és a háború végeztével újra előkerülhet.

Gazdasági együttműködés és az ukrán gabona-paradoxon

A műsorvezető egy Zelenszkij-idézetet hozott („a biztonság, az energia, a logisztika és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés jelentős bővítése...") és megjegyezte: „ez azért minimum ködös". Német András a fenti két konkrét célt nevezte meg mögötte.

Az ukrán gabona körül a beszélgetés feltárt egy paradoxont: a Fidesz a köztudatba az ukrán uniós csatlakozással és a magyar gazdákra leselkedő „gabonaáradattal" kapcsolatos félelmet telepítette, miközben – állítja Német András – nyílt titok, hogy az Orbán-kormányzat folyamatos kritikája ellenére Ukrajna exportált Magyarországra gabonát (Csehországon keresztül, nem Szlovákián), tojás pedig egy spanyol cégen keresztül érkezett. Sok elemző szerint az ukrán szállítmányok nélkül a gabonaárak már tavaly is jelentősen felmentek volna.

„Ez a magyar kormányzat részéről, a korábbi kormányzat részéről egy egészen kettős politika volt. Tehát ők tökéletesen tudták, hogy honnan érkezik ez a gabona." – Német András *

A „2028–29-ben Ukrajna EU-tag lesz, és beömlik a génkezelt gabona" narratíváról Német András azt mondta: mindenki tudja, hogy 2029-ig nem lesz ukrán uniós tagság – ez az ukránellenes propagandaháború és a háborúból való felkavarás része volt.

Szerbia kettős játéka: miért parádézik Vučić Kijevben?

A műsorvezető felvetette: Alekszandar Vučić szereplése a kárpáti csúcson meglepő, hiszen Szerbiával ma is közvetlen repülőjárat közlekedik Moszkvába. Német András jellemzése szerint Vučić erősen soviniszta, nacionalista politikusként kezdte pályáját (a magyarokról is volt véleménye), de „nagyon ravasz politikus", aki nagy szemmel látja, kinél meddig mehet – „pragmatikus, konformista, számító".

A kép árnyalatai:
- Belgrád nem csatlakozott az oroszellenes szankciókhoz; a szerb néplélek az oroszokat „nagy testvérként" tekinti, noha – Német András példája – az 1804-es szerb felkelést az oroszok rábeszélték a szerbekre, majd kiegyeztek a szultánnal, és cserben hagyták őket. Belgrádban rengeteg olyan póló kapható, amin Putyin és (az átirat alapján nem egyértelműen rekonstruálható nevű, nemrég elhunyt) személy szerepel együtt.
- Oroszország nem ismerte el Koszovó elszakadását – ez is a kapcsolat alapja.
- Ugyanakkor kiderült: Szerbia az egész lőszerkészletét eladta Ukrajnának Románián keresztül – Német András szerint profitból, nem segítő szándékból.
- Vučić több vasat tart a tűzben: Szerbia EU-tagságra pályázik, ezért Brüsszelnek is kell valamit ígérnie, és több alkalommal járt már Kijevben. „Nagyjából sikerül is neki."

Kárpáti hetes magyar nélkül – félreértések és kommentdiplomácia

A hét eleji eseménysor: az ukrán sajtó vasárnap a csúcstalálkozóról tudósított, ahol Ukrajna Magyarországot „mintha tag lenne" kezelte, közben sem Magyar Péter miniszterelnök, sem Orbán Anita külügyminiszter nem jelent meg, és a közreadott fotókon magyar résztvevő nem látszott. Hétfőn Magyar Péter a parlamentben kijelentette: Magyarország nem tagja a kárpáti nyolcaknak.

Német András mérlege:

„Szerintem mind a két fél hibázott, aztán utána sorra követte el mindenki a hibákat." – Német András *

Szerinte egyértelmű, hogy Ukrajna meghívta Magyarországot, és tudomása szerint követségi szinten volt magyar képviselet. A hét országból (Ukrajnán kívül) három volt jelen legmagasabb szintű vezetővel. Ő úgy véli, Magyarország érdeke lenne csatlakozni, és nem zárja ki, hogy a kezdeményezés visszalakul kárpáti nyolcakká.

A hibák sorából kiemelte az ukrán külminiszter „orbánizmusra" tett célzását (miszerint „az orbáni politika szelleme lebegi körbe az új magyar politikát is") – ez nem volt szerencsés; de Magyar Péter labdarúgásos hasonlatra épülő válasza sem (az átiratban torz formában, lásd a bizonytalan szakaszokat). Véleménye: ezen a szinten egyik félnek sem kéne tárgyalnia, és van annak veszélye, hogy a kölcsönös nyilatkozatháború ismét romlásba fordítja a viszonyt – pedig:

„Miközben pár héttel ezelőtt mind a két fél azt mondta, hogy sokkal többet sikerült elérni pár hét alatt a magyar–ukrán viszonyban, mint 16 év alatt az Orbán-kormány alatt." – Német András *

MOL–Naftogaz: az üzemanyagtároló, ami (még) nem lesz

A csúcstalálkozón a MOL és az ukrán Naftogaz szándéknyilatkozatot írt alá: a magyar–ukrán határ közelében, de magyar területen üzemanyagtároló-rendszert létesítenének, az ukrán piac kiszolgálására. Az ukránok számára az az előny, hogy az oroszok magyar területre nem fognak lőni. Magyar Péter azt állítja, egyeztetett Hernádi Zsolttal, a MOL pedig azóta kihátrált.

Német András kontextusa:
- Az energetikai együttműködés tárgyalásai már a korábbi kormányzati ciklusban is folytak.
- Az együttműködésnek van „bérleti díja": a magyar állam és a MOL is profitált volna belőle.
- A kockázat valós (szabotázsakció, hamis zászlós művelet, drónok), de „sokkal kisebb, mint ezt talán most Magyar Péter sejtetni akarta".
- Szerinte nyomásra hátráltak ki, és a projekt nagyjából vége; nem lepődna meg, ha Ukrajna Romániával vagy Lengyelországgal valósítaná meg – „és akkor megint kimaradunk valamiből, amiből nem biztos, hogy jó kimaradni".

A magyar közvélemény, az EU-csomagok és a kisebbségi kérdés

A Tisza-kormány kemény reakcióinak belpolitikai indoklásával (a magyar társadalom ukránellenes beállítottsága) kapcsolatban Német András elismerte: tény, hogy a magyar lakosság többsége nem támogatja Ukrajna EU-tagságát – a 16 éves propagandakampány (és az 1991 utáni „ukrán maffia" sztereotípiák) termékeny földre hullott. Ugyanakkor: a 90 milliárd eurós uniós csomagot, amelyet az Orbán-kormány blokkolt, az új kormányzat azonnal megszavazta, erre csak néhány százan vonultak utcára tiltakozásul.

Az EU-csatlakozási folyamatban a 35 fejezetet hat klaszterre osztották: az első és a hatodik magyar hozzájárulással megnyílt, a másodikat és harmadikat nem. A hivatalos magyarázat, hogy Ukrajna nem teljesítette a májusban vállalt, a korábbi kormányzat által összefoglalt 11 pontos tervet (a magyar kisebbségi törvények december 31-ig történő elfogadása). Német András ezzel szemben:
- Ukrajna már fogadott el rendeleteket – például magyar osztály már úgy is elindulhat az ukrán iskolákban, ha egyetlenegy diák van, ami szerinte komoly engedmény.
- Nem hivatalos forrásai szerint az ukrán költségvetési tervezésben nem szerepelnek azok a pénzek, amelyek a törvények tényleges megvalósításához kellenek – „és ha ezt te tudod, akkor valószínűleg ezt a magyar kormány is tudja". Még szeptember van, a tételek bekerülhetnek a költségvetésbe; „ráadásul azt sem tudjuk, hogy a jövő évi magyar költségvetésben mi lesz" – így számonkérni visszás.
- A klaszternyitás valójában csak a párbeszéd elindítása, évekig tartó folyamat kezdete – nem a csatlakozás. (Példa: Szerbia évek óta nyitva lévő fejezetei, Montenegró „elsőbbsége".)

A kommentcsata és a várható csúcstalálkozó

A héten Andrij Szibiha ukrán külminiszter és Magyar Péter között kommentcsata alakult ki, amelybe Orbán Anita is bekapcsolódott; Magyar Péter stílusát a műsorvezető „kioktatónak" jellemezte. Német András szerint az üzenet lekezelő hangvételű volt, de bízik benne, hogy a háttérben folyik a Magyar Péter–Zelenszkij csúcstalálkozó előkészítése. Megszületett már a megállapodás, hogy az első találkozó valamelyik fővárosban lesz – Kijevben vagy Budapesten.

Miért nem lett a Beregszász a helyszín, ahogy korábban a magyar fél javasolta? Német András: a magyar fél számára is nyilvánvalóvá vált, hogy az olyan üzenetet hordoz, mintha Beregszász magyar terület lenne. A jelenlegi koncepció: a két vezető Kijevből vagy Budapestről együtt utazna Beregszászra – így a kárpátaljai magyar kisebbség „hídként" jelenne meg a két ország vezetése között.

Az ukránok számára a legfontosabb a 90 milliárd felszabadítása volt – nélküle „nagyon hamar elfogyott volna Ukrajna pénze". A klaszternyitások és nyilatkozatok jelképesek, de „a jelképek is hatással tudnak lenni a nagy folyamatokra".

Az ukrán belpolitikai válság: Fedorov, Zaluzsnij és a bizalmi kérdés

A válság kiindulópontja: Zelenszkij kirúgta a fiatal és népszerű védelmi minisztert, Mihajlo Fedorovot – hivatalosan azért, mert konfliktusba került a hadsereg vezetésével; utólag elhangzott, hogy rossz információkat juttatott Zelenszkijhez, aki ezért kínos helyzetbe került Donald Trumpnál. Fedorov ezután mégis politikai pályára lépett, választásokat sürget (2022 óta nem volt választás Ukrajnában), mellettük tüntetések voltak – az ország méretéhez képest csekély létszámmal, nagyvárosokra koncentrálódva. A közvéleménykutatások szerint Zelenszkij alulmarad mind a londoni nagykövet, Valerij Zaluzsnij (a haderő volt főparancsnoka), mind Fedorov ellenében.

Német András értékelése:
- A bizalom megrémült, de véglegesen nem: Zelenszkij 2019 óta van hatalmon, a lakosság „elfáradt", és a háborút Zelenszkijhez köti. 2022-ben a népszerűsége a mélypontról a 90%-ig szökött a híres fellépéssel („nem taxit kér, hanem lőszert"); most a fáradtság a vezetéssel kapcsolódik össze.
- Zelenszkij követelődző stílusát a nyugati politikusok sem szerették – Biden is nagyon megunta –, de „egy háborúban álló fél lehet, hogy ha udvariasan kér, akkor félinit sem kap".
- Zaluzsnij népszerűsége részben nosztalgia (2022 őszén a harkívi sikerekben volt komoly szerepe). Az 2024-es írásában azt írta: mindkét fél rendelkezik az áttörő offenzíva megakadályozására alkalmas eszközökkel – ez politikailag nem ízlett, mert azt jelentette, Ukrajna nem tudja megnyerni a háborút; részben emiatt váltották le, most pedig főleg kivonult a közéletből.
- Fedorov azért népszerűbb, mert „a mai kor Zelenszkije": fiatalságával, lendületével győzött, sok fiatalt hozott a védelmi minisztériumba, a sikeres drónoffenzíva „agyjának" tartják, átláthatóvá tette a beszerzéseket – és éppen ezért szembefordult a régi, részben zsebre dolgozó vezetéssel, amelynek megélhetését tette tönkre.

Választások: miért nem most

A választás kérdése ott lóg a levegőben, Zelenszkij korábban – amikor népszerűsége magas volt – maga is foglalkoztatta az ötletet, most viszont nem erőlteti. Német András nem tudja, mi a jó megoldás, de a gyakorlati akadályokat felsorolta: napi mintegy 230 drón és ballisztikus rakéta mellett egészséges politikai vita nem alakulhat ki; nagy gyűléseket szervezni veszélyes; a front közeli településeken fizikailag lehetetlen; nincs pontos nyilvántartás a Lengyelországban élő ukránokról; az orosz megszállás alatt álló területek ukrán állampolgárait pedig nem lehet leszavaztatni. A legitimitás csökkenését ugyanakkor meg lehet magyarázni.

Hadsereg, korrupció, drónforradalom

  • Azt, hogy Zelenszkij először Fedorovot, majd Szirszkij főparancsnokot is eltávolította, Német András úgy olvassa: Zelenszkij a régi gárdát választotta, amely Fedorov távozásával hűséges maradt hozzá. Lázadástól nem tart, alternatív hadsereget szerető vezetőt nem lát.
  • A Fedorov-melletti tüntetések a látszatnál komolyabbak voltak: háborús körülmények között, amikor egy hiperszonikus rakéta kilövése után kb. nyolc perce van az embernek fedezékbe vonulni, az emberek az életüket kockáztatva vonultak fel. Zelenszkij ezt tudta, gyorsan lépett – de a „begyepesedett rendszerhez" nem nyúlt hozzá.
  • Mindkettő probléma: a begyepesedés ÉS a korrupció. A drónforradalom úttörője Robert Brovdi is, aki kereskedelmi drónokat használt a vezetés támogatása nélkül – mára a drónhaderő a legfontosabb haderőnem. Fedorov találta ki a jutalmazási rendszert: minél több ellenséget semmisít meg egy alakulat, annál jobb felszerelést és több drónt kap. A másik oldalon ott áll az 50–60 éves, hidegháborús harckocsi-gyalogság doktrínán ragadt vezetés.
  • A korrupció Zelenszkijhez nagyon közel csapódik: a hivatalvezetője, a hivatalvezető helyettese, egy volt védelmi miniszter és a volt washingtoni nagykövet is érintett vádakba keveredett. Háborúban könnyebb korruptnak lenni (nehezebb az átláthatóság), de „sokkal nagyobb bűn is":

„Azt a pénzt, amit magamnak ellopok, azt a katonáktól lopom el." – Német András *

Zelenszkij az ENSZ Közgyűlésen: békekészség és taktika

A New York-i találkozón Zelenszkij kb. 40 percig tárgyalt Trumpal, majd bejelentette: készen áll egy háromoldalú találkozóra és a háború lezárására. A műsorvezető rákérdezett, mi készteti erre éppen akkor, amikor a nyugati sajtó szerint az ukránok a drónhadviselésben már megelőzhetik az oroszokat.

Német András válasza többrétegű:
- Nem hisz katonai győzelemben: Oroszország nagyobb, hadserege létszámában jelentősebb, bár az ukrán drónhadviselés pillanatnyilag eredményesebb.
- Lélektani tényezők: Kijevben négy és fél éve nem lehet jót aludni; a poszttraumás stressz óriási sebet üt majd. Oroszországban viszont most üt először nagyot a háború – „a három napos ukrajnai háború" elindítói négy és fél év múlva azt látják, Ukrajna most már visszalő.
- A tél: nincs elég Patriot-légvédelmi rakéta, így az oroszok meg tudják semmisíteni a legfontosabb energetikai létesítményeket. „Ukrajna olyan tél elé néz, amilyen nem volt még soha" – ha ismét mínusz 20 fokok lesznek, a termelőkapacitás elégtelen lesz a lakosság ellátására. Zelenszkij ezt tudja, ezért akar gyorsan lezárni.
- Taktika: ő maga is tudja, hogy valójában nem fog tudni lezární a háborút, mert az orosz oldalon nincs hajlandóság:

„Én azt hiszem, hogy ebben a békére való készségben van taktikai megfontolás is... hogy ezután esetleg Putyin mondja azt, hogy ő meg nem. És szerintem erre nagyon jó esély van, hogy ez bejöjjön és így történjen." – Német András *

Orosz társadalom a háború mögött: közvélemény, elit, választások

A Levada-kutatóintézet (a legmegbízhatóbb orosz közvéleménykutató) adatai szerint a háború támogatottsága csökken, de még mindig magas: 80% fölötti szintről kb. 74%-ra, most 66–68% körülre. Német András kiegészítette: a két állami tulajdonú kutatócég is mérte a visszaesést, ezért behívták őket a Kremlbe, és jelezték, „ez így nem jó" – azóta személyes, azonosítható meghallgatásokkal dolgoznak, így egy kvázi-diktatúrában csak trendek mérhetők. A vezetésnek valószínűleg léteznek nem publikált, pontos mérések.

Az utcáról indított forradalmak Oroszországban nem szoktak győzni; az elégedetlenség inkább a hatalmi elitben lappanghat, de a titkosszolgálatok mindent átszőnek, és „az elsők nem szokták túlélni" az szervezkedést – Navalnij sem volt az első; az oroszok „potyognak ki az ablakokon", furcsa halálesetek történnek nyom nélkül.

Az orosz „választások" a múlt héten Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak alkotmányos többséget hoztak: amandum az Állami Dumában 308 helyről 350-re nőtt. Félnek attól, hogy Putin újabb – akár általános, akár jelentős, százezreket érintő – mozgósítást rendel el. Német András szerint ez nem reális:
- A drónhádviselésben kb. 40 km széles „halálzónák" vannak; aki belép, nagy valószínűséggel nem éli túl. 300–600 ezer ember már ott van, többlet-hatékonyságot nem hozna.
- Inkább nőne a belső elégedetlenség. Az 1979–89-es afganisztáni háborút a Szovjetunió azért veszítette el, mert a lakossági elégedetlenség és a gazdasági válság miatt nem tudta folytatni – ott 15 ezren haltak meg, jelentős részben Moszkvából és Leningrádból. Most az oroszok „bölcsebben és cinikusabban" a távolkeletről, Szibériából visznek el embereket, ahol a hiányuk nem tűnik fel: míg 5000 moszkvai halott anyukája egymásra talál és felléphet, egy jakut falu három halottja nem tud érvényesülni.
- A technológia sem segít: a YouTube és a Facebook tiltott, a Telegram és az orosz közösségi oldalak (Odnoklassniki, VK) a titkosszolgálatok által olvashatók, internetes kommentekért börtönbe visznek embert; a nyugati hírek csak VPN-nel elérhetők – a jakut falvakról pedig kétségei vannak, hogy ott használnak VPN-t. A propaganda szerint most már a „nyugati agresszió" ellen harcolnak, nem Ukrajna ellen.

Orosz hibrid hadviselés Európa ellen: drónok, szabotázs, félelemkeltés

A friss hírek sorolása: a CIA orosz dróntámadás-veszélyre figyelmeztette Spanyolországot, Franciaországot és Olaszországot; a legsúlyosabb akció a lipcsei repülőteret érte; támadták a német villamosenergia-hálózatot, szabotázsakciók történtek Észtországban, GPS-zavarok a Baltikumban. Donald Tusk szerint Putin véletlennek álcázott drón- és rakétacsapásokat tervez a NATO keleti tagállamai ellen; Emmanuel Macron katonai tanácskozást hívott össze a titkosszolgálatok által feltárt orosz tervekről.

Hogyan azonosítható a felelős? Német András szerint a drónok útvonalai jelentős részben visszakövethetők (ukrajnai médiumok naponta közölnek térképeket), gyakran orosz technikát használnak; az amerikai titkosszolgálatok pedig elég jól bent vannak az orosz elitben – 2022 februárjában hetekkel korábban figyelmeztettek a támadásra (ezért mindenkinek ajánlja Bob Woodward Háború című könyvét). Ráadásul a „cui bono" is egyértelmű: az angol raktár, ahol Ukrajnának szánt fegyverek voltak, vagy a bolgár és szlovák hadiüzemek támadása nem lehet az ukránok vagy a nyugatiak érdeke.

Érdekesség: Macron és Olaszország tagadta, hogy hivatalos CIA-értesítést kapott volna – Német András szerint lehet, hogy igaz, de az is lehet, hogy nem akarják riogatni a saját lakosságukat; „de mindenképpen készülnek". A drónincidensek száma nő: egy-két éve nulla drón hatolt be, ma szinte mindennaposak; a lengyel légierő folyamatosan felszáll, néhány nappal korábban több drón be is jutott. A NATO légterét, légvédelmét és határozottságát tesztelik – frontális támadást viszont nem fognak indítani, mert azt gyorsan elveszítenék.

Ha nem támadásról van szó, mi értelme a tesztelésnek? A cél a félelemkeltés a lakosság körében, hogy csökkenjen az Ukrajnának nyújtott támogatás – hiszen:

„Nyugati pénz, nyugati technológia és nyugati fegyverek nélkül Ukrajna már régen elvesztette volna ezt a háborút. És az oroszok a háború előtt állítólag nem számítottak, hogy ekkora lesz a nyugati támogatás." – Német András *

Német András a délszláv háborúk párhuzamát hozta fel: ott a kezdeti nyugati támogatást fáradtság követte, miközben „a magyar határtól 3 méterre" volt a háború – „kimondottan szégyenletes volt". Ukrajnánál ezt a fáradást még nem látja, bár az AfD németországi áttörése (amely az orosz választásokkal egy időben, a múlt hétvégén történt) figyelmeztető jel. A félelemkeltés egyébként épp az AfD-t erősíti: „miért félünk az oroszoktól? Mert az ukránokat segítjük" – az érvelés működik, az orosz trollok és botok pedig bőven aktívak. Érdekes fejlemény viszont, hogy a Le Pen-féle francia szélsőjobb, amelyet korábban erősen oroszbarátnak tartottak, most mintha távolodna Oroszországtól.

Hová tűnik az orosz hídfőállás? A kémközpont-átrendeződés

A beszélgetés szerint kb. szeptember 15-én 10 orosz diplomatát – valószínűleg diplomáciai fedésben működő kémet – utasítottak ki Magyarországról. A magyarországi orosz nagykövetségen 40 valahány diplomata dolgozott – „több mint a maradék Visegrádi országokban összesen" –, ami fontos kémközpontot sejtet. Ez komoly veszteség Oroszországnak.

Szokásos minta lenne a gyors viszontlépés, de most 10 nap után is elmaradt: az oroszok mérlegelik, hogy érdemes-e nagy patáliát csapni, mert ezzel „még inkább elveszíthetik Budapestet" az irányítóközpont-hálózaton belül. Hová helyezhetik át a súlypontot?
- Szlovákia nem kizárt, de a magyar nemzetközi súly nagyobb volt.
- Szerbia lehetséges (a térségben orosz indíttatású akciók, például a montenegrói puccskísérlet már voltak).
- Bécs mindig is fontos kémközpont volt, az orosz jelenlét ott is jelentős.
- Szlovéniát kizárja: Janez Janša Ukrajnával szimpatizál, a szlovén társadalom többsége nem oroszbarát (csak egy 5–6%-os párt támogatja őt kívülről).
- Svájcban az orosz tőke jelen van, de nem EU-tag.

„Ha tippelnem kéne, én arra gondolnék, hogy Szerbiát erősítik meg. Ez viszont rossz hír az Európai Unió számára." – Német András *

Beszervezési kockázat a Tisza-kormányzatban?

Az utolsó kérdésre – kell-e tartania a Tisza-kormánynak attól, hogy az oroszok magyar kormánytagokat, tisztviselőket próbálnak meg beszervezni – Német András válasza:

„Biztos vagyok abban, hogy igen. Tehát azt tudjuk, hogy az orosz titkosszolgálatok erősek, jelentős anyagi forrásokkal rendelkeznek. Tehát mindenképpen lesznek ilyen próbálkozások." – Német András *

Rámutatott ugyanakkor egy tanulságra: 2022-ben Oroszország azért indította el a háborút, mert úgy vélte, az ukrán hadsereg gyenge, az ukránok pedig felszabadítóként ünneplik majd a katonáikat – egyik várakozás sem valósult meg. Ez komoly presztízsveszteség volt az orosz titkosszolgálatoknak, pedig pénzük volt. Sokan mondják, hogy az ügynökhálózat csak virtuálisan létezett, az erre szánt pénz a beszervezők zsebében maradt. „Ezzel szintén előfordulhat akár Magyarországon is."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A műsorvezető neve: az átiratban kétszer, eltérően szerepel („Kacovics Mihály Béla" / „Kackovics Mihely Béla"), ezért a név nem azonosítható egyértelműen; a szövegben „a műsorvezető" megnevezést használtam.
  • Belgrádi pólók mondata: „Rengeteg olyan póló van Belgrádban, ahol együtt van Putyin és és Hucagy akkár a napokban vagy hetekben meghalt. Mátkódics volt valószínű szerpőpancsnok és valami orosz hős." – a pólón szereplő második személy neve a torzítás miatt nem rekonstruálható biztosan.
  • Magyar Péter válasza: „ez a hot ball labdalúgó csapatot szervez, viszont a labdát az velem hozatot" – erősen torz; a kontextusból labdarúgásos hasonlatra következtettem, pontos tartalma bizonytalan.
  • „Azért még nincs december 31. Ukrajna fogadott el olyan rendeleteket, amelyek ezért ennek már rég szétképezik." – töredezett mondat; a kontextusból annyi rekonstruálható, hogy Ukrajna a december 31-i határidő előtt már fogadott el a májusi vállalásokat részben teljesítő rendeleteket.
  • „...mint egy olyan országban, ahol ezt sajnos, hogy Mekernára szokják" – a „Mekernára szokják" kifejezés értelmezhetetlen; valószínűleg a „megszokják" torz alakja.
  • „az öppenféle francia szélső jobbot" – valószínűleg a „Le Pen-féle francia szélsőjobb" torz alakja; bizonytalan.
  • „Hoppá hírlö Pikacsa" – értelmezhetetlen közbevetés, kimaradt az összefoglalóból.
  • Fontosabb név- és szójavítások (ASR-torzítások): „bolchíniai mészárlás" → Volhíniai mészárlás; „nafta" → Naftogaz; „Szirsk/Szirskit" → Szirszkij; „Andrej Sibiha" → Andrij Szibiha; „Brockd Robert" → Robert Brovdi; „Kralemben" → Kremlben; „Adnaklasniki és Afkáctje" → Odnoklassniki és Vkontakte; „Berekszász" → Beregszász; „Szké" → Kijev; „Valer Zaluzsnéjal/Szaluzsninak" → Valerij Zaluzsnij; „Mihló Fedorov" → Mihajlo Fedorov; „korelenskije" → „a mai kor Zelenszkije"; „Pást" → Párizst; „visszatáncol" → visszatáncolt; „kifarolt" → kihátrált; „háttáltak ki" → hátráltak ki; „prosztraumás" → poszttraumás; „a hissem 15-én" → szeptember 15-én. Az átirat nyitó bekezdései ráadásul egy későbbi szakasz szó szerinti, ismétlődő betoldásai (átírási műtermék).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Az is egy érv, hogy azért félünk az oroszoktól, mert az ukránokat segítjük.

[00:00:04]Tehát ez mindenképpen szerintem működik így.

[00:00:06]De és és rengeteg az ál tehát a rengeteg az álhír, nagyon aktívak továbbra is a a az orosz internetes trollok, vagy akár most már a botok is.

[00:00:19]Tehát ez ami ami hiányoz, ez bőven megy sajnos.

[00:00:22]Tehát ez a a félrezés nem hiányzott, nem azért próbáltam kacagni közben, mert hát éreztem azt, hogy nem ez a hővágyat, hogy orosz propagandát olvassá napi 24-ben.

[00:00:32]De de megyek.

[00:00:36]Sziasztok.

[00:00:36]Múlt hétvégén volt valami Oroszországban, amit ők választásoknak hívnak.

[00:00:40]Valójában nem sok köze volt hozzá, de erről is fogunk majd majd mindjárt beszélgetni.

[00:00:44]Hétfőről az ukrán vezetés pedig megtapasztalta, hogy milyen a magyar komment diplomácia.

[00:00:48]Ez szintén szóba fog kerülni.

[00:00:51]Ukrajnában van egy lecsengő, talán lecsengő belpolitikai válság.

[00:00:56]Oroszország pedig hibrid háborút készít elő Európa ellen.

[00:01:08]Mindezekről Német Andrással, a HVG Oroszországgal és a volt Szovjetunióval foglalkozó szakújságírójával fogunk beszélgetni.

[00:01:14]Szervusz!

[00:01:15]Szia!

[00:01:16]Én Kacovics Mihály Béla vagyok, és nagyon szépen köszönöm, hogy elfogadtad ide a meghívásunkat.

[00:01:19]Kezdjük szerintem azzal, ami mi ami bennünket talán most jelenleg a legközvetlenebbül érint.

[00:01:25]Voladimir Zelenszki ukrán elnöknek volt, illetve van is egy regionális kezdeményezése kárpáti nyolcak néven, amiből nagyon gyorsan kárpáti hetek lett.

[00:01:33]Erre külön ki is fogunk térni.

[00:01:35]Viszont első körben arra szeretnélek kérni, hogy vázold föl nekünk, hogy Zelenskének mi volt ezzel a kül, illetve belpolitikai célja, hogy létrehozta ezt a kezdeményezést.

[00:01:44]Ez egy fontos része annak a kezdeményezés sorozatnak, aminek az a célja, hogy Ukrajna rendezze a kapcsolatát a szomszatos országokkal.

[00:01:52]Tehát Ukrajnában a politikusok is elismerik, hogy nagyon sokáig az volt a probléma.

[00:01:57]És ez nem csak a háború kezdete óta, hanem a függetlenség 1991-es kikiáltása óta is, hogy az ukránok mindig a nagy hatalmakkal akartak jóviszonyt ápolni.

[00:02:10]lásd Egyesült Államok, Németország, néha Oroszország, és nem igazán figyeltek oda a kisebb szomszédokra, Magyarországra, Lengyelországra.

[00:02:18]És ez miért?

[00:02:20]Mertogy igazából adnám magát főleg Lengyelországgal, akivel ugye konfliktusban is voltak korábban második világháborút, hogy ide ne hozzam, de hogy miért nem volt az prioritása az ukrán külpolitikának soha, hogy ezeket a viszonyokat rendezze először?

[00:02:32]Ö mert ugye ez egy valaha 50 milliós ország volt, és ők úgy érezték, hogy Magyarország maga 10 millió emberével ö kicsi.

[00:02:41]Lengyelországra így említetted ezt a meg nem oldott másod világháborús vitát, és ez ez mérgezte a háború előtt a lengyel-ukrán kapcsolatokat, és most is mérgezni, hogyha próbálok PC módon fogalmazni, tehát a az oroszokat, a lengyeliek még kevésbé szeretik, mint az ukránokat.

[00:03:01]Tehát, hogy a kisebbik rosszat választják.

[00:03:02]Pontosan.

[00:03:02]Tehát én azért még mindig nem hiszek az örök lengyel-ukrán barátságban, bár tényleg Lengyelország komoly segítséget nyújtott, és ez lehetett kadottá pénzügyi politikai is, de ennek a hátterében főleg az áll, hogy Oroszországot Lengyelországban nem véletlenül nagyon komoly veszélyforrásként tartják számon.

[00:03:19]Tehát Ukrajnában mindig benne volt az, hogy mi egy hatalmas ország vagyunk.

[00:03:24]a mi kisebb szomszédaink nem annyira pontosak, annak ellenére, hogy Magyarország volt az első, amelyek államszerződés kötött a függetlenség kikiáltása után Ukrajnával, de ezek a kapcsolatok úgy működgettek, de nem voltak túl jelentősek.

[00:03:38]Ö, és ez most azért a a háború éveiben szintén visszaköszönt ennek a a következménye.

[00:03:47]Tehát Magyarország is úgy érezte, hogy figyelmen kívül h a szlovákok is, úgy érezték a románok is.

[00:03:52]És az utóbbi pár hónapban változott meg az az ukrán álláspont.

[00:03:58]Ög az idei ukrán küldi doktrinába is bekerült az, hogy a szonaszatos államokkal nagyon fontos a kapcsolatok helyreállítása.

[00:04:08]És ez a kárpáti nyolcak, ez ennek a része.

[00:04:13]Egy zárójeletit hadd nyissak.

[00:04:13]Hogy fér bele egy ilyesféle ukrán külügyi doktrinába, aminek ahogy mondod, a célja az, hogy a a környező országokkal erősítsék a kapcsolatukat.

[00:04:21]Egy olyan konfliktusnak a felvállalása, mint ami az ukránoknak sikerült a bolchíniai mészárlással kapcsolatban.

[00:04:26]Most pontosan a neve nem fog eszembe jutni annak az egységnek, akiket Zelenszki konkrétan arról a csoportról nevezett el, akik Lengyelországban konkrétan népirtásokat hajtottak végre.

[00:04:37]Ez hogy fér össze ezzel a doktrinával?

[00:04:39]Ezt nagyon kevesen értik.

[00:04:39]Ezt a ez valószínűleg egy belpolitikai nyomás volt egyébként az uklán felkelő hadseregről van szó, amelyik valóban követett el nagyon súlyos bűnöket.

[00:04:48]Lengyelország van a lengyelek ellen, a zsidók ellen, sőt olyan ukránok ellen is, akik nem voltak eléggé szabadságharcos gondolkodásúak.

[00:04:58]Tehát ez egy valóban egy félfasiszta, nacionalista, soviniszta szervezet volt.

[00:05:06]Csak ugye az a kellemetlen benne, hogy az élén álló emberek most valamilyen szinten az ukrán függetlenség hőseér nemesülnek, például Stepan Bander, akiről szobrokat mintáznak Ukrajnában, az utcákat neveznek el.

[00:05:24]Ez az ukrán nemzeti válásnak a folyamata, és annak egy szerintem egy káros burjánzása.

[00:05:29]Tehát ugye a a az Ukrajna elleni orosz háború előtt Ukrajnában nagyon gyenge volt a nemzettudat.

[00:05:37]Ezt az a szovjet időkben direkt nyomták el.

[00:05:40]És ugye azt mondják, hogy Vladyimir Putyin ezekkel az Ukrajna elleni akciókkal, a 2014-es háborúval meg ezzel a 2022-es háborúval nagyon-nagyon sokat tett annak érdekében, hogy megalakuljon, létrejön a valódi ukrán nemzettudat.

[00:05:51]És ebben nagyon sok igazság van, és ennek vannak káros mellékhatásai.

[00:05:55]Ez például az umpának az elfogadása, Stepan Banderának a kvázi hősként való szerepeltetései.

[00:06:03]Szerintem nyomást gyakoroltak ezek a nacionista körök, amelyek azért jelen vannak Ukrajnában.

[00:06:10]Zelenszkére hogy fogadja el ezt, írja alá ezt a elnevezést.

[00:06:14]Szerintem hiba volt.

[00:06:14]A lengyelek szerintem normálisan reagáltak, tehát én is fölháborodnék, hogyha egy olyan ország, amit én segítek, akkor egy egy a saját nemzetem tagjai gyilkoló emberre nevezzen el egy alakulatot.

[00:06:31]És a ráadásul még az ukrán válaszreakció sem volt túl szerencsés.

[00:06:33]Tehát akkor ők is visszaküldték postával a lengyel kitüntetéseket, de ez azért lecsengeni látszik.

[00:06:40]Sőt, az egy nagyon fontos eleme ennek a vitának, hugye a lengyelek mondták, hogy bármennyire is föl vagyunk háboródva, ez nem érinti sem a politika, sem a katonai támogatást, amit adunk Ukrajnának, vagyis az orosz gyűlületüket.

[00:06:52]Pontosan az, hogy ez a a a nemzet tagjai közé ez hogyan szivárog le, az egy megint egy más kérdés.

[00:06:58]Tehát ez azért nem hogyan szivárog le.

[00:07:01]És itt érdekel egyébként a lengyelvonal is, meg az ukrán vonal is.

[00:07:04]Hogy jelenik ez meg Ukrajnában?

[00:07:06]Hogy jelenik ez meg Lengyelországban?

[00:07:08]Lengyelországban, ahogy én néztem, konkrétan belpolitikai konfliktus volt ebből.

[00:07:12]Igen, Ukrajnában nem.

[00:07:12]Tehát Ukrajnában érdemes egyébként a az ukrán határon megnézni, hogy hogyan bánnak a lengyelekkel.

[00:07:20]Gyakorlatilag a tárcán tenyerük hordozzák őket és hősként kezelik.

[00:07:25]Tehát az ukránok látják azt, hogy Lengyelország nélkül nem jutottak volna el addig, ameddig most a a lengyeleknél ez ugye ez egy komoly média téma lett.

[00:07:36]Tehát ott nagyon sokak fölháborodtak, átlagemberek, tudósok, újságírók, de mondom, ez talán elmúlik, de ez ez egy megint egy kis tüske marad a lengyelek lelkében, és ez hosszabb távon, amikor végetért talán a háború, akkor megint előkerülhet.

[00:07:53]Értelek.

[00:07:53]Hoztam egy konkrét idézetet Zelenskiől.

[00:07:55]Ő azt mondta a célról, idézem, a biztonság, az energia, a logisztika és a határokon átnyúló gazdasági együttműködés jelentős bővítésre, valamint közösségeink számára nyújtott jelentős támogatásra cél.

[00:08:06]Most ebben a műsorban én nem fogok politikusokat minősítgetni, de ez azért minimum ködös.

[00:08:12]Érdekelne az, mit tudunk arról, hogy oké, kapcsolatok erősítése, na de hogyan?

[00:08:20]Ez tényleg erről szól.

[00:08:20]Tehát itt alapvetően két fő cél van.

[00:08:21]Az egyik a gazdasági kapcsolatok erősítése, akár utak, akár energiahálózatok összekapcsolása.

[00:08:30]A másik pedig a a védelmi képességek erősítése Ukrajna számára.

[00:08:33]Tehát ez is, hogy milyen formátumot adna Ukrajna megsegítésére.

[00:08:38]De hogyha visszatérünk a gazdasági részre, tehát szerintem a szomaszós országok rendkívül érdekeltek abban, hogy Ukrajnával pláne a háború után az újra újjáépítésben részt tudjanak venni, ez már azzal is valamilyen szinten foglalkozik, de azt is tudjuk, hogy Magyarország és Ukrajna között a a viták ellenérése azért nyíltak meg újultak.

[00:08:57]ö van egy energetikai együttműködés, tehát ők ezt akarták vagy akarják tovább erősíteni.

[00:09:06]Ennek a része ez a ház között született nem megállapodás, hanem szándéknyilatkozat.

[00:09:15]Ebből a Mol azóta vissza is táncol, de ide el fogunk jutni.

[00:09:17]Egy zárójelet itt engedj meg.

[00:09:19]Magyarországon abból volt belitikai nem vita, hanem ezt a témát a Fidesz dobta be a köztudatba, hogy majd, hogyha az ukránok uniós tagok lesznek, akkor majd jön az ukrán gabona és tönkreteszi teljesen a magyar gazdákat, termesztőket.

[00:09:31]Na most, hogyha itt gazdasági kapcsolatok erősítéséről beszélünk, akkor óhatatlanul megint előjöhet ez a téma, hogy akkor most mi a fene lesz az ukrán gabonával, mi a fene lesz vele?

[00:09:41]Ez egy nyílt titok egyébként, hogy Ukrajna annak ellenére, hogy az Orbán kormányzat folyamatosan minősítette az ukrán gabonát, exportált Magyarországra a gabonát Cseehország, nem Szlovákián keresztül állítólag tojást meg Spanyolországon keresztül.

[00:09:59]Tehát sok elemző azt mondja, hogyha ezek az ukrán szállítmányok nem lettek volna, akkor már tavaly is eléggé felmentek volna a gaponárak.

[00:10:06]Tehát ez a magyar kormányzat részéről, a korábbi kormányzat részéről egy egészen kettős politika volt.

[00:10:12]Tehát ők tökesen tudták, hogy honnan érkezik ez a gabona.

[00:10:17]Ö várj egy pillanat.

[00:10:17]A tojást Spanyolországon keresztül.

[00:10:21]Hát a a cég volt a spanyol.

[00:10:23]Ja ja.

[00:10:23]Hogy egy közbeiktató, tehát nem az van, hogy elmegy a tojás spanyolország és hozzá.

[00:10:27]Nem ment el.

[00:10:27]Meg valószínűleg a gabona se ment el Szlovákiába, tehát rengeteg áró érkezett be Ukrajnából.

[00:10:33]Ö valóban van probléma az ukrán mezőgazdasági termékekkel.

[00:10:38]Tehát ugye azt is tudjuk, hogy akárki akármit mond, ugye a Fidesz itt azzalatott, hogy 2028-29-ben itten már Ukrajna EU tag lesz és beömlik a a génkezelt, ami egyébként nem feltétlenül az Gabbon Magyarországra senki nem beszél, vagy mindenki tudja, hogy ebből 2029-ben nem lesz ukrán-európai uniós tagság, tehát ez része volt ennek az ukrán ellenes propagandaháborúnak, a háborúból való felényegetésnek.

[00:11:10]És én biztosak abban, talán az előbb is mondtam, hogy minden szemtatos ország érdekelt abban, hogy rendezettsági kapcsolatok legyenek Ukranál.

[00:11:17]Ez mi csak egy nagyc, pláne egy még nagyobb piac lesz, hogyha megindul az újjáépítés.

[00:11:20]Ezt valószínűleg külföldi finanszírozók is fogják segíteni, tehát nem az ukrán saját pénzükből fog ez megvalósulni.

[00:11:27]És ez a ez a kárpáti nyolcak ennek a részét képezik.

[00:11:32]És mondom tényleg azt, hogy hogy a hogy az Elenszkiék rendezni akarják a kapcsolatokat a szomszédokkal.

[00:11:39]A szomszédokkal ez egy tehát ezt a részét ezt értem, amit kevésbé értettem, mondjuk a sajtófotókat nézegetve, akár amiket Zelenski kirakott, mit keresett Alexander Vucic?

[00:11:48]Ugye a szerb elnökről beszélünk, annak a Szerbiának az elnökéről, ahonnan, hogyha jól emlékszem, a mai napig is megy repülő közvetlen légi összeköz összeköttetés van Moszkvá.

[00:11:59]Alapvetően egy orosz barát országról beszélünk.

[00:12:03]Akkor Vucs, hogyhogy Kievben parádézik Zemenszki oldalán?

[00:12:08]Vucsics akármit is gondolok róla és nem gondolok róla túl jókat, mert ugye ő egy erősen soviniszta, nacionalista politikusként kezdte pályaprúsát.

[00:12:15]A magyarokról is megvolt a véleménye, de ennek ellenére egy nagyon ravasz politikus, aki nagy szemen látja, hogy kinél meddig tud eljutni.

[00:12:28]Mondhatjuk, hogy pragmatikus.

[00:12:28]Ö hát ha ha igen, mondhatjuk azt, hogy pragmatikus, mondhatjuk azt is, hogy konformista, számító de a végeredmény ugyanaz, hogy valóban Oroszországgal jó kapcsolatot ápol Szerbia, és nem csatlakozott Belgrád az Oroszország elleni szankciókhoz.

[00:12:49]Ö viszont ugye az is kiderült tavaly bizonyítottam most már, hogy szerb ugye a lábon eladta az egész lőszerkészletét Ukrajnának Románián keresztül.

[00:13:01]Profitért, vagy azért, mert segíteni akartak?

[00:13:03]Hát szerintem profitért.

[00:13:03]Tehát én nem érez, tehát Szerbiában tényleg szeretik az oroszokat.

[00:13:08]Van egyfajta olyan érzés az oroszok iránt, hogy az oroszok a mi nagy testvéreink, akik sokszor segítettek minket különböző háborúkban, ami nem feltétlenül igaz egyébként, mert ha csak egy kitörőt szabad tenni az 1804-es szerbői felkelést, azt az oroszok rebeszélték rá szerbeket, majd kiegyeztek a a szultánnal, és maguk rajták a szerbeket, de ennek ellennél a szerv néplélek úgy tekint az oroszokra, mint a nagy testvérek.

[00:13:35]Rengeteg olyan póló van Belgrádban, ahol együtt van Putyin és és Hucagy akkár a napokban vagy hetekben meghalt.

[00:13:47]Mátkódics volt valószínű szerpőpancsnok és valami orosz hős.

[00:13:49]Tehát ez mindenképpen egy igény ez az orosz pártiság.

[00:13:55]Ö másodsorban azért ők hogy számítanak arra, hogy ugye Oroszország nem ismerte el a Szerbiától elszakadt Koszovót, tehát van egy ilyen segítség is.

[00:14:03]Tehát pragmatikus ez a politika, és valószínűleg a profitéra adták el Szerbiának ezt a lőszert és lőkormennyiséget, de eladták és ez azért komoly segítség volt.

[00:14:15]A másik, hogy VC többször is hangsúlyozta, hogy ő is jó viszont akar Ukrajnával is fenntartani.

[00:14:21]Tehát ő próbál megfelelni az Európai Uniónak is.

[00:14:24]Ugye azt is tudjuk, hogy Szerbia szeretne belépni, tehát valamit arra is vilítania kell, és ez az, hogy ő elmegy.

[00:14:31]Többször volt egyébként már Kievben.

[00:14:35]Tehát ez ennek a a politikának a része, hogy igyekszik egyszerre több vasat a tűzben tartani, és nagyjából sikerül is neki.

[00:14:42]Nézzünk rá egy picit a magyar helyzetre, és itt főképpen az érdekelne, hogy a kárpáti nyolcakból hogyan lettek kárpáti hetek.

[00:14:48]Némi felzárkoztatás régen volt hét elején.

[00:14:51]A történet, ami a sajtóban legyen szó, akár az ukránról, akár a magyarról végig végig lehetett követni, az az volt, hogy egy het ugye az esemény napra pontosan, és Magyarországot végigúgy kezelte ott Ukrajna, minthogyha tag lenne, de közben sem Magyar Péter, sem Orbán Anita külügyminiszterként nem volt ott.

[00:15:09]A közreadott sajtófotókon pedig, hogyha jól emlékszem, nem láttunk magyar résztvevőt, vagy olyat, aki a magyar adminisztrációhoz bármilyen szinten kapcsolható lenne.

[00:15:17]Hétfőn Magyar Péter a parlamentben jelezte azt egy viszontválaszában konkrétan, hogy Magyarország nem tagja a Kárpti nyolcaknak.

[00:15:25]Na most az ukránok kommunikáltak félre, vagy a magyar félködös szerinted?

[00:15:31]Szerintem mind a két fél hibázott.

[00:15:31]Tehát az teljesen egyértő, hogy Ukrajna meghívta Magyarországot ebbe a Kárpáti nyolcakba.

[00:15:38]Az én tudomásom szerint követségi szinten jelen volt Magyarország, tehát valamilyen képviselet volt ott valóban nem miniszter vagy miniszterelnöki szint.

[00:15:47]Ugye összesen ebből a az Ukrajnán kívül hét országból háromnak volt ott a legmagasabb szintű vezetője.

[00:15:56]Ön én változatlan úgy gondolom, hogy Magyarországnak érdeke lenneek a szervezetnek vagy kezdeményezésnek a tagjává válni.

[00:16:04]Én nem írnám le végleg azt, hogy ez egy Kárpáté.

[00:16:06]Tehát én bízom abban, és nem tartom kizárnak, hogy ez átalakul Kárpáti nyolcakká.

[00:16:12]Szerintem mind a két fél hibázott, aztán utána sorra követte el mindenki a hibákat.

[00:16:19]Tehát amikor a az ukrán külminiszter arra célzott, hogy körülbelül ugyan a magyar politika, mint az orbáni volt már orbizmust emlegetett egész konkrétan hogy a az orbáni politikának a szelleme lebegi körbe az új magyar politikát is.

[00:16:33]Ez nem volt szerencsés, viszont Magyar Péter válasz sem volt szerencsés ezzel, hogy majd segítek.

[00:16:37]Nem ez a hot ball labdahasonlat, hogy labdalúgó csapatot szervez, viszont a labdát az velem hozatot.

[00:16:44]Tehát én szerintem nem kéne ezen a szinten tárgyalni Ukrajnával, Ukrajnának sem Magyarországgal.

[00:16:52]És az a baj, hogy miközben pár héttel ezelőtt mind a két fél azt mondta, hogy sokkal többet sikerült elérni pár hét alatt a magyar-ukrán viszonyban, mint 16 év alatt az Orbánkormány alatt, ezekkel a kölcsönös nyilatkozatháborúkkal attól tartok, hogy hogy elkezd megint romlanni a két oldal viszony, ami megint nem érdekel egyik félnek sem.

[00:17:17]Bonyolítom tovább a képet, illetve nem én, hanem nyilván a képen egy fokkal bonyolultabb.

[00:17:21]Vasárnap írta meg az ukrán sajtó azt múlt vasárnap, hogy a MOL és az ukrán általad is említett nafta szándéknyilatkozatot írtak alá a kárpáti nyolcak csúcst találkozóján, konkrétan arról, hogy a magyar-ukrán határ közelében, de már magyar területen egy üzemanyagtároló rendszert hoznának létre.

[00:17:39]Egyrészt érdekel az, hogy ez pontosan mit jelent.

[00:17:44]Viszont ami ehhez a sztori még hozzátartozik, hogy az ukrán piacot szolgálná ki.

[00:17:47]És nyilván azért lenne jó az ukránoknak, mert az oroszok magyar területre nem fognak belőni.

[00:17:51]Na most Péter azt állítja, hogy egyeztetett Hernádi Zsolttal, a Mol pedig kifarolt ebből az egészből.

[00:17:59]Hogyha ukrán-magyar kapcsolatok romlásáról beszélünk, akkor ezt a sztorit szerintem ebből az egészből nem lehet kihagyni.

[00:18:04]Mi történt?

[00:18:07]Az történt, hogy valóban egyébként már a korábbi kormányzati ideát volt párbeszéd a két fél közötti ilyen ener kőlajtáról, ami valahogy említetted is, az a célja ennek, hogy Oroszország valószínűleg nem fog magyar területre lőni.

[00:18:24]Valószínűleg.

[00:18:25]Tehát azt például nem tudom kizárni, hogy hogy valamilyen szabtársakció nem történik, amit ugye nem tudunk 100 bizonyítani, hogy nem az oroszok tették.

[00:18:35]Tehát azért ennek valóban veszély, hát arról is fog még beszélni erről a drón dolgokról, tehát valóban van veszély olyasmi, hogy ezt bármiféle támadás éri egy hamizászlós művelettel, bármilyennel.

[00:18:49]Tehát itt tényleg van kockázat, de sokkal kisebb a kockázat, mint ezt talán most Magyar Péter sejtetni akarta.

[00:18:59]Ez megint azért a magyar Pének is kedvezt volna.

[00:19:00]Nem, nem véletlen, hogy a Mol ezt elkezdte, ezt a tárgyalást, egyeztetést az ukránokkal ugye ennek van bérleti díja, tehát ebből a a magyar állam is és a Mall is profitált volna.

[00:19:11]Én szerintem ők nyomásra háttáltak ki ebből.

[00:19:16]Valószínűleg ennek a projektnek nagyjából most már vége van, de nem lepne meg, hogyha ez akár Romániával együttműködve, akár Lengyelországgal együttműködve megtenni Ukrajn, és akkor megint valamiből kimaradunk, amiből nem biztos, hogy jó kimaradni.

[00:19:29]Olvastam olyan véleményeket, ahogy készültem erre az adásra, hogy a Magyar Péter által adott kifejezetten radikális és kemény hangvételű reakcióknak valójában belpolitikai okai vannak, hogy számolnak azzal a Tiszában, hogy a magyar társadalomnak egy jelentős, tehát szemmel látható része változatlanul úgy van felhergelve az ukránok ellen, hogy nem fér bele semmi csúnya kifejezéssel élve ezen a téren tapasztalható kilengés a kormányzat részéről.

[00:19:59]Erről mit gondolsz?

[00:20:01]Hát egyrészt az igazolt tény, hogy a magyar lakosság nagyobbik része nem támogatja Ukrajna EU tagságát, vagy besz mondjuk azt, hogy gyorsított EU tagságát.

[00:20:13]Valóban vannak előítéletek a magyar társadalomban.

[00:20:15]Ukrajna irányába nem volt azért eredménytelen a 16 éves propagandakampány.

[00:20:21]Sőt előtte is azért emlékszünk arra, hogy 1991 után az ukrán függetlenség után mindenki az ukrán maffiáról meg a korrupcióról beszélt.

[00:20:32]Tehát ez a fajta orbáni propaganda termékeny földre hullott.

[00:20:36]Ö és valóban a végeredmény az, hogy a magyar lakosság nagyobbik része nem támogatja ö Ukrajna EU-aksagságát.

[00:20:46]Viszont teszem hozzá, hogy azért Magyarország is tett már gesztust Ukrajna irányába.

[00:20:51]Tehát ugye míg az Orbánkormány blokkolta ezt a 90 milliárd eurós csomagot, Magyarország a az új kormányzat idején egyből megszavazta.

[00:21:05]Uniós csomagról beszélünk, hogyha jól emlékszem.

[00:21:06]Pontosan.

[00:21:06]Aztán utána voltak ezek a kisebbségi bizottságok találkozói, ahol mind a kétféle azt mondta, hogy elégedett áttörést sikerült elérni.

[00:21:16]És ha arról is beszélünk az Európai Uniós tárgyalásokról, tehát ugye megkezdődtek a az egyeztetések Brüsszel és Kievkött és Magyarország hozzájárult az első meg a hatodik klaszter.

[00:21:28]Ugye 35 fejezet van, ezeket hat klaszterre osztották.

[00:21:33]az első és hatodik klasztert magyar hozzájárással megnyitották.

[00:21:37]A másodikat, harmadikat pedig nem engedjük.

[00:21:40]És ugye ugye beszéltünk a magyar engedményekről, úgymond tehát a 90 milliárd és az első meg a hatodik klaszter megnyitásáról.

[00:21:48]És nem látom azt a tiltakozást a magyar társadalomban, hogy 100zrek vonulnának az utcára, hogy hogy milyen dolog volt ez a 90 milliárd megszavazással.

[00:22:00]Voltak, akik vonultak, kevesen voltak, tehát néhány 100záz emberről beszélünk.

[00:22:03]Igen.

[00:22:03]Tehát én nem érzem feltétlenül valid érvelésnek azt, hogy a a magyar közvégy miatt nem nyitjuk meg a kettes hármas klasztert, ami egyébként a klaszternyitás az azt jelenti, hogy elkezdődik egy párbeszéd, tehát ami gondolom évekig tart.

[00:22:19]Pontosan.

[00:22:19]Tehát annak semmi köze nincs a a csatlakozáshoz, tehát attól nem lesz közelebb a csatlakozás.

[00:22:24]hogyha lezárják a fejezeteket, klasszereket, akkor igen, de hát tudjuk, hogy Szerbiának mióta vannak nyitva fejezetei.

[00:22:33]Azt is látjuk, hogy Montenegro még előut tag lesz, de nekik is.

[00:22:35]Tehát én én úgy látom, hogy hogy hogy van egy olyan ugye a hivatalos magyarázat szerint azért nem járt rult Magyarország hozzá kettes-hármas klaszter megnyitásához, merthogy Ukrajna nem tesz eleget azoknak az elvárásoknak, amelyekre ők kötelezettséget vállaltak májusban, amikor megállapodtak erről a korábbi kormányzat által összefoglalt 11 pontos tervezet, hogy miben kellene Ukrajnának javítani a magyar kisebbség helyzetén.

[00:23:07]Tehát ebben azért volt egy olyan határ, hogy december 31-éig kell elfogadni a törvényeket.

[00:23:13]Azért még nincs december 31 Ukrajna fogadott el olyan rendeleteket, amelyek ezért ennek már rég szétképezik.

[00:23:22]Tehát az a legfontosabb az, hogy akár úgy is elindulhat Ukrajnában most már magyar osztály, a magyar iskolákban egyetlen egy diák van, ami azért szerintem komoly engedmény.

[00:23:36]Az én nem hivatalos forrásaim arra mutatnak rá, hogy hogy ők úgy látják, hogy a az ukrán pénzügyi előjelzésekben, tehát a költségvetési tervezésben nem szerepelnek azok a pénzek, amelyek szükségesek lennének a december 31-ig elfogadandó törvények valós meg életbeléptetéséhez.

[00:23:59]És hogyha ezt te tudod, akkor valószínűleg ezt a magyar kormány is tudja.

[00:24:02]Hát igen, arról jött ez a Ja, ja, ja.

[00:24:03]Bocsás meg, nem akarom itt a forrásaidat lebuktatni.

[00:24:05]Nem, tehát ezzel azért annyira közel nem jutottunk, de de de igen, tehát aztán ez megint ugye még csak szeptember vége van és akár bele is kerülhetnek a az ukrán költségvetésbe ezek a tételek.

[00:24:22]Gyorsan teszem hozzá, még azt se tudjuk, hogy a jövő évi magyar költségvetésben mi lesz.

[00:24:25]Tehát így az ukrán számon kérni az egy picit visszás.

[00:24:27]Beszélgettünk már korábban itt Andrej Sibiha és Magyar Péter között kialakult ilyen kisebb kommentcsatáról.

[00:24:34]Erre utána rácsatlakozott Orbán Anita is.

[00:24:35]Itt Magyar Péternek volt egy kioktató stílusa.

[00:24:40]Most konkrétan nem fogom idézni a kommentet betesszük a leírásba, érdemes elolvasni.

[00:24:46]Milyen hatással van egy ez a magyar- ukrán kapcsolatokra?

[00:24:48]A kettő hogyan van ebből az egészből visszaút egy ilyen élesnek tűnő ütésváltás után?

[00:24:56]Igen, ez egy nagyon jó kérdés.

[00:24:56]Valóban ez egy kicsit lekelező lelkezelőhangú volt ez a üzenet.

[00:25:01]Én abban bízom, hogy azért a a háttérben foly folyik az előkészítése a Magyar Péter és Voldi Zelenski közötti csúcstalálkozónak.

[00:25:13]Abban már megállapodás született, hogy valamelyik fővárosban fognak először találkozni, legyen a Szké vagy Budapest.

[00:25:19]Hát ugye korábban a magyar fél azt forgalmazta, hogy az első találkozó legyen bereks 100.

[00:25:24]Ebből miért nem lett semmi?

[00:25:27]Hát szerintem egy, tehát a magyar fél számára is egyértelmű vált, hogy ennek azért olyan üzenete van, mintogyha a Berekszász magyar terület lenne, és lehet, hogy ezt nem kéne annyira ültetni.

[00:25:39]És akkor ugye a a jelenleg érvényes megállapodás szerint az történhetne, hogy Kiegből, vagy Budapestről közösen elmennek Berekszászra, és akkor ennek már tényleg olyan üzenetjel képe van, hogy az a kárpátai magyar kisebbség híd a két ország vezetése között.

[00:25:54]Tehát ez a csúcsvákozó abszolút nem került a napi rendről.

[00:25:59]Én abban bízom, hogy ez azért előbb-utóbb megvalósul, és akkor tényleg lehet újragombolni a dolgokat.

[00:26:04]Azért az ukránoknak a legfontosabb ez a 90 milliárd felszabadítása volt, ami nélkül nagyon hamar elfogyott volna Ukrajna pénze, és nem tudta volna úgy folytatni a háborút, ahogy ezt kényszerült.

[00:26:18]Ezek jelképes dolgok, ezek a klaszternyitások, ezek a nyilatkozottok is tulajdonképpen valamilyen szinten jelképesek, csak ugye sokszor a jelképek is hatással tudnak lenni a nagy folyamatokra.

[00:26:30]Külön szeretném, hogyha kitérnénk egy kicsit az ukrán bel politikára, ahogy azt a bevezetőben is említettem, nyáron volt egy talán még van is egy belpolitikai válság, csak gyorsan összefoglalva ezt az egész sztorit, ez ha én jól emlékszem, aztán javíts ki, hogyha rosszul mondom, onnan indult, hogy Voladimir Zelenski kirúgta a fiatal és egyébként rendkívül népszerű védelmi miniszterét.

[00:26:53]Itt Mihló Fedorovról van szó.

[00:26:55]elmondása szerint azért, mert Federov konfliktusba került a hadseregnek a vezetésével.

[00:26:59]Aztán utólag elhangzott olyan indoklás is, hogy rossz információkat juttatott el Zelenskéhez, aki ezért kínos helyzetbe került Donald Trumpnál.

[00:27:07]És Fedorov bár eleinte azt állította, hogy ő nem szeretne politikai pályára lépni.

[00:27:11]Ezt azért viszonylag gyorsan megtette.

[00:27:13]volt mellette tüntetés is, amely hát Ukrajna népességéhez viszonyítva azért viszonylag csekéke volt és nagyvárosokra koncentrálódott, de ami a lényeges állítása volt végig, hogy választások kiírását sürgette, az ugyanis 2022-t követően nem volt egyáltalán Ukrajnában.

[00:27:30]És itt jön igazából a lényegi része a dolognak, hogy a közvéleménykutatások szerint Zelenski alulmarad mind a jelenlegi londoni nagykövettel, vagyis Valer Zaluzsnéjal szemben, ugye a haderőnek a volt parancsnokáról beszélünk, mind pedig Fedorovval szemben.

[00:27:44]A kérdésem leginkább az, hogy a te információid alapján, illetve az ukrán sajtó alapján megrendült az ukránoknak a bizalma Zelenszkében, vagy sem?

[00:27:57]Szerintem véglegesen nem rendült meg, de valami azért tapasztalatot.

[00:28:00]Persze.

[00:28:01]Tehát 2019 óta van hatalmon vele is azért már eltúlt hét év.

[00:28:07]Mindenki fárad a a az ukrán közleménye azért valamilyen szinten a háborút is a Zelenszkijel élte meg.

[00:28:17]Ö, és ha még tehát ugye 2022-ben, amikor elkezdődt a háború, akkor Zelenszki népszerűsége a háború előtti hetekben, hónapokban nagyon alacsonyan volt.

[00:28:29]Nem tudta teljesíteni az igértet, amikor elkezdődött a háború, és jött ezzel a híres mondással, hogy ő nem taxit kér, hanem lőszert, tehát ott marad és harcol.

[00:28:38]Ez egy pillanat alatt az ekekbe szökött a népszerűsége.

[00:28:43]90% körül volt.

[00:28:46]És ez azért azért persze, hogyha az emberek fáradnak ettől a háborútól, mer viszik el a katonákat, halnak meg a férfiak és a nők valamilyen szinten ezt azért valószínűleg összekapcsolják a vezetéssel is.

[00:29:00]Ö, tehát persze megrendült a a bizalom, de én úgy gondolom, hogy más, tehát azért az ukránok, hogyha elgondolkoznak, akkor nagyjából sejtik, hogy másról sem jutnának sokkal messzebb.

[00:29:12]Tehát azért Zelenszki tényleg a maga követelődző módjával, ami sok nyugati politikus szemében nem voltunk népszeráltalag a Biden már nagyon unta.

[00:29:25]De de hát ugye egy háborúban álló fél lehet, hogy ha udarja sankér, akkor felnit sem kap, mintogyha agresszívan kéri.

[00:29:35]De mindenképpen megfáradt ő is szerintem de nem tudok elképzelni másútal.

[00:29:40]Tehát Zaluzsni valóban népszerűbb most, mint ő, de nem tudom, hogy miért.

[00:29:45]Tehát Záluzsni volt az, aki tulajdonképpen meggyorsta a jelenlegi helyzetet.

[00:29:51]Tehát ő mármint fronthelyzetet, fronthelyzetet, tehát hogy azt írta talán 2024-ben, hogy mind a két fél rendelkezik olyan eszközökkel és felszerelésekkel, amellyel meg tudja akadályozni a másik fél áttörő offenzíváját.

[00:30:08]egy egyik fél sem tud jelentőst el sikert elérni a frontokon.

[00:30:14]Ő akkor valószínűleg a drónokra utalt, ő előre látta, hogy mi lesz ebből a drónháborúból.

[00:30:21]És ez ez nem sűrt el jól belko szinten.

[00:30:24]Tehát ugye ez tulajdonképpen azt is jelentett, hogy Ukrajna sem tudja megnyerni a háborút.

[00:30:30]És emiatt is lett részben leváltva.

[00:30:34]De hát azóta ő jelentős részt kivonul.

[00:30:36]Tehát én szerintem egyfajta a nosztalgia is övezi őt.

[00:30:39]Tehát ugye akkor értek el sikereket 2022 őszén Harkív környékén, amiben Szaluzsninak komoly szerepe volt.

[00:30:50]Tehát szerintem van ebben egyfajta nosztalgia.

[00:30:53]A másik pedig Fedorov pedig azért népszerűbb, mint Zelenszki, mert ő a a mai korelenskije.

[00:31:02]Tehát ugye Zelenski 2019-ben a fiatalságával, lendületével győzte le a korábbi elnököt.

[00:31:10]Most pedig Fedor Ovoz, aki tényleg nagyon sok fiatalt bevitt a védelmiriumba, őt tekintik ennek az egyébként többéke sikeres ukrán drón offenzívának az agyjává átszervezte olyan szinten, hogy hogy az a a megrendeléseket is transz tehát átláthatóbbá tette.

[00:31:29]És de egyébként szerintem ez volt a fő probléma.

[00:31:31]Tehát szembefordult a korábbi advezetéssel, amelyik ben szerintem sokan voltak, aki zsebre is dolgoztak, mármint saját zsebre, és ez emiatt is támadták őt, hogy hogy elveszi a megélhetésüket.

[00:31:49]Felrúgja a korábbi státuszkót.

[00:31:49]Egyre válaszolj még nekem kell a választásokkal kapcsolatban.

[00:31:52]lekerült a megtartások a napirendről, vagy ez Ukrajnában változatlanul ott lóg a levegőben, hogy vannak olyan felek, akik követelik ennek a megtartását.

[00:32:03]Ottló a levegőben, sőt, hát volt olyan értékezet, amin Zelenszki maga is részt vett és felmerült a választások megrendezésének a szükségessége, akkor úgy gondolta, hogy annyi népszerűséget megint összegyűjtött, hogy ezeken a választásokon győzni tud.

[00:32:17]Most szerintem érzi azt, hogy ez nem nekiáll a zászló.

[00:32:23]Én szerintem ő sem erőlteti.

[00:32:25]Én nem tudom, hogy mi a jó megoldás.

[00:32:27]Tehát tényleg mármint, hogy meg lehet-e tartani vagy sem.

[00:32:30]Igen.

[00:32:30]Tehát ha belegondolunk abba, hogy egy politikai párviadalnál ugye az ellenfél eljáratása is része a a paklinak, nagy gyűléseket kéne rendezni azért, miközben naponta 230 drón és ballisztikus rakéta érkezik Ukrajnába, ezeket nehéz megszervezni.

[00:32:47]Tehát nem tud egy egészséges politikai vit kialakulni egy ilyen környezetben.

[00:32:54]Valóban végletesen megosztani az ukrán társadalmat, és szerintem fizikailag is nehéz megrendezni egy ilyen választást.

[00:33:00]Mi legyen például a fronthoz közeli?

[00:33:03]akár Harkívban, akár Odesszában vagy a tényleg a frontvonalon lévő kisebb településeken teljes mértékben lehetetlen.

[00:33:13]Szerintem nincsenek pontos nyilvántartások arról se, hogy például Lengyelországban hány ukrán él, mi legyen azokkal, akik a jelenleg orosz kézen lévő területeken vannak, akiket Ukrajna továbbra is ukrán állampolgárként kart számon.

[00:33:26]Tehát én szerintem tényleg olyan súlyos a háborús helyzet, hogy hogy nehéz, csak ugye tényleg ilyenkor olyan az embernek tényleg van olyan érzése, hogy a legitimitása csökken.

[00:33:37]Csak ugye meg lehet magyarázni, hogy miért.

[00:33:41]Legitimitásról mindjárt fogunk beszélgetni Putyin kapcsán, és viszont még egyet szeretnék itt megérteni.

[00:33:44]A legfontosabb állami szervek, és itt most elsősorban az erőszakszervezetekre gondolok, rendőrség, illetve főleg a hadsereg, ők ebben a kérdésben hol állnak, mennyire megosztottak, mennyire vannak Zelenski mögött, mennyire hajlandóakok végrehajtani az általa megfogalmazott utasításokat, parancsokat, vagy mennyire van ezeknél a szervezeteknél egyfajta ellenszegülés vele szemben?

[00:34:09]Ö szerintem az, hogy Fedorovat váltott elsőként, csak utána Szirsk itt ugye aki a főparancsnoka volt a a cseregnek, e ez arra utal, hogy Zelenszki választott és a régi gárdát választotta, amelyik szerintem most Fedorovtól megszabadulva hűséges és kitart Zelenski mellett.

[00:34:33]Tehát én nem tartok attól, hogy a rendőrse vagy a katonáság föllázadna az Elenszki ellen.

[00:34:37]Nem látom azt az új parancsnokot, vezetőt, akit a hadsereg jobban szeretne Zelenski helyett, vagy utána hadsereg és a védelem élén látni.

[00:34:48]Tehát én szerintem ebből a szempontból neki nyugta van.

[00:34:50]viszont ugye említetted ezeket a Federor melletti tüntetéseket, és mondtad, hogy ezek ukránekhez képest azért nem jelentősek, viszont mégis csak azért a nézők, hallgatók gondoljanak abba bele, hogy egy háborús helyzetben, amikor ugye az embernek egy hipperszonikus rakéta kilövése után körülbelül nyolc perce van, hogy fedezékbe vonuljon, hogy akkor nagy örömmel kivonulni 100zes 20zes számokban a a és és tényleg Nagyon sokan ezzel az életüket kockáztatva vonultak föl.

[00:35:23]Tehát én úgy érzem, hogy a a látványnál sokkal komolyabb volt a a lázongás, hőzöngés az ukrán lakosság körében Fedorov mellett, és ezt Zelenski is tudta és ezért váltotta leszirskit is, gyorsan őt is eltávolította, viszont ezzel nem nyúlt hozzá a régi begyöpesedett rendszerhez.

[00:35:48]Itt a begyepesedéssel van az igazi probléma, vagy a korrupcióval?

[00:35:49]Mert bocs, nem, csak annyit szerettem volna még ehhez hozzáfűzni, hogy azért arról rendszeresen lehetett olvasni, hogy az ukrán ügyészség azért dolgozik, és hogy sorra viszik el azokat az embereket, akik egy részének bizony nagyon is van köze Zelenskihez is.

[00:36:04]Igen.

[00:36:04]Itt mind a kettő, tehát a begyöpösödés és a korrupció is nagyon fontos.

[00:36:08]Tehát tényleg pedoró volt az és az ő munkatársai, akik elindították ilyen mértékben ezt a drónháborút.

[00:36:15]De itt most mindenképpen egyezzünk, vagy emlékezzünk meg Brockd Robertől a Igen.

[00:36:22]aki ennek szintén úttörője, tehát ő volt az, aki pár évvel ezelőtt kereskedelmi drónokat kezdett el használni, és semmiféle támogatást nem élvezett az ukrán vezetés részéről, és elérte azt, hogy most már tulajdonképpen a drón haderő a legfontosabb haderő az ukrán hadseregen belül.

[00:36:41]és Fedoro volt az, aki kitalálta azt a jutalmazási rendszert, hogy minél több ellenséget semít, semmisít meg egy alakulat, annál jobb felszerelést kap, annál több jobb és drón kap.

[00:36:54]Ö, tehát maga az egész szemlélet megváltozott, és a más oldalon viszont tényleg ott van ez az 50-60 éves katonai vezetés, amelyikre hozzászokott, vagy még mindig ezt a hidegháborúban gyakorolt harckkocsik, gyalogság, tehát a begyöpösödés is mindenképpen él, viszont a korrupció is.

[00:37:12]Tehát tényleg Zelenszkéhez nagyon közel csapódnak ezek a korrupciós vádak.

[00:37:17]Tehát a hivatalvezetője, a hivatalvezető helyettese, a voltvédelmi, a a volt washingtoni nagykövet, aki szintén bizalmasa volt Zelenskinek.

[00:37:31]Tehát biztos, hogy hogy nagyon sokan korruptak.

[00:37:34]Az is igaz, hogy egy háborús helyzetben sokkal könnyebb korruptnak lenni, mert nehezebb az átláthatóságot elérni, viszont sokkal nagyobb bűn is korruptnak lenni.

[00:37:44]Tehát azt a pénzt, amit magamnak ellopok, azt a katonáktól lopom el.

[00:37:49]Ühüm.

[00:37:49]A Helen közgyűlés volt az Egyesült Államokban, és ott kedden Voladimir Zelenski beszélt Donald Trumpal nagyjából egy 40 percen keresztül, és ezt követően tette egy sajtónyatkozatot, amelyben azt mondta, hogy készen áll egy háromoldalú találkozóra, vagyis beleegyezett, és azt ki is mondta a háború lezárásába, befejezésébe.

[00:38:11]Na most kezdjük a leginkább magától értetődőtől.

[00:38:13]Az egy dolog, hogy Zelensk azt állítja, hogy készen áll a háború lezárására, de érdekelne, hogy mi késztette őt erre pont akkor, amikor szépen lassan a nyugati sajtóban el lehet kezdeni arról olvasgatni, hogy az ukránok lehet, hogy drónhaviselés terén mára meghaladják az orosz képességeket, és akár adott esetben az ő oldalukra is tisztán katonai oldalról el tud dőlni ez a háború.

[00:38:37]Én nem hiszek abban, hogy katonai oldalról el tud Ukrajna javára dőlni ez a háború.

[00:38:42]Tehát azért Ukrajna egy hatalmas ország, amit Oroszország évek óta szisztematikusan lő, és Ukrajna sem hullott térdre.

[00:38:52]Oroszország még nagyobb, az orosz hadsereg azért lényegesen nagyobb létszámmal rendelkezik.

[00:39:03]Valóban abban igazad van, hogy a a az ukrán drónhaviselés pillanatilag eredményesebb több szempontból is, és majd erre át fogunk térni.

[00:39:10]Tehát lélektani okokból is.

[00:39:12]Rátéz akár most is.

[00:39:14]Jó, tehát tehát lélektani okokból azért, mert ugye Ukrajna hozzászokott ahhoz, hogy négy és fél éve nem lehet tulajdonképpen egy jót aludni Kievben vagy a nagyvárosokban.

[00:39:22]És ez már a hétköznapok részét képeszi.

[00:39:25]Ennek nagyon sok negatív következménye lesz.

[00:39:27]Tehát ez a prosztraumás stressz az nagyon-nagyot fog ütni Ukrajnán.

[00:39:33]Tehát az oroszok, akik négy évvel ezelőtt vagy nég és fél évvel ezelőtt elindították a három napos ukrajnai háborút, négy és fél évvel később látják azt, hogy hol tart ez a háború, ott tart ez a háború, hogy Ukrajna most már visszalő.

[00:39:44]Tehát ott lélektanilag ez mindenképpen nagyobbat üt, mint egy olyan országban, ahol ezt sajnos, hogy Mekernára szokják.

[00:39:53]Viszont az ukránok is sokat szenvedn ezektől az orosz légiháborútól.

[00:40:00]Ugye nincs elég patriot védel légvédelmi rakétájuk.

[00:40:03]Ennek következtében az oroszok valóban meg tudják semmisíteni a legfontosabb energetikai létesítményeket.

[00:40:09]És itt jövök azzal, hogy lehet, hogy Ukrajna most eredményesebb és több kárt okoz.

[00:40:13]Az a kevesebb kár, amit Oroszország okoz, ez azt jelenti, hogy Ukrajna olyan tél elé néz, amilyen nem volt még soha.

[00:40:20]Tehát hogyha itt megint ilyen mínusz 20 fokok lesznek, mint tavaly, akkor az energetikai áramtermelő és hőenergia képessége Ukrajnának teljesen elégtelen lesz arra, hogy ezt a lakosságot ki tudja szolgálni.

[00:40:34]És Zelenski ezt is tudja.

[00:40:36]Tehát, tehát ezért akarja ő gyakorlatilag minél gyorsabban lezárni ezt a részben.

[00:40:41]A másik pedig ő szerintem tudja valamilyen szinten most fogok magamnak ellentmondani, hogy ő szerintem nagyjából tud még ha szeretné is lezárni ezt a háborút akkor sem fog ő is tudja, hogy szerint hogy nem fogja tudni lezárni.

[00:40:56]Én nem láttam az oroszok oldaláról azt a hajlandóságot, és én azt hiszem, hogy hogy ebben a a békére való készségben van taktikai megfontolás is, hogy nehogy már Trump megint engem már mint Zelenski itt vádoljon azzal, hogy nem hajlandok békét kötni.

[00:41:12]Tehát azért kellett kimondani, hogy kék békészek a Putyinal találkozóra, a békére, hogy ezután esetleg Putyin mondja azt, hogy ő meg nem.

[00:41:21]És szerintem erre nagyon jó esély van, hogy ez bejöjjön és így történjen.

[00:41:25]Ez lett volna egyébként a következő kérdésem, hogy oké, hogy Zelenskiérre készen áll, de a Putyin bajam készen áll-e az egészre?

[00:41:30]Erre válaszoltál.

[00:41:32]Viszont a én is nézegettem például a Levadának a legutóbbi közvédelménykutatását.

[00:41:36]Orosz talán az egyetlen megbízható közvéleménykutatóról van szó.

[00:41:40]És abból a mai napig az derült ki, derül ki, hogy Oroszországban a háborúnak viszonylag magas támogatottsága van, még hogyha különleges katonai műveletnek is hívják, megtekintenek is rá.

[00:41:52]Annak tükrében is állandósult gyakorlatilag ez a támogatottság, hogy ahogy azt te is mondtad, az oroszok mostanra kezdik el azt érezni, meg érteni, hogy mit jelent ez a konfliktus számukra.

[00:42:03]Hát ez a támogatottság azért csökkent, tehát ugye tudjuk, hogy nagyon sokáig 80% fölött voltyi népszerűséges, utána beállt ilyen 74 74% körül, most pedig ez 6668% körül van, ami mindig ez azért még nagyon sok.

[00:42:21]Hát csak jó, tehát ugye alapvetően három könnyen kutató cég van, amelyik foglalkozik ilyen mérésekre.

[00:42:27]az egyik az áltad említett levada és van két állami tulajdonban lévő körönykutató cég, akik szintén mérték ezt a visszaesést és utána behívatták őket a Kralemben is mondták, hogy ez így nem jó.

[00:42:42]És akkor innentől fogva személyes meghallgatások alapján.

[00:42:44]Tehát és utána meg elkezd és hogy ugye elképzelem azt az orosz átlappolgárt egész odamennek, hogy ők a közönkutatók és hogy Szerge Szergai is maga támogatja a háborút és biztos, hogy merné azt mondani, hogy nem.

[00:42:59]Igen.

[00:42:59]Tehát meg, hogy megbízik-e Putyin elnökben.

[00:43:01]Tehát ugye innentől fogva erősen beazonosítható emberekről van szó, akiknek van munkahelyű.

[00:43:09]Ö, tehát egy ilyen kvázi diktatúrában, ami Oroszország, ott ott biztos, hogy nem lehet pontosan vérni a közvéleményt.

[00:43:17]Lehet maximum trendeket lehet látni.

[00:43:19]Oké, csak így ennek az egésznek mi értelme van, mert felteszem azért az a hatalmat is valamilyen szinten érdekli, hogy csinálunk valamit most, hogy azot adott esetben egy háború ez egy dolog, de lehetne bármi.

[00:43:30]Szeretnénk látni, hogy annak az intézkedésnek mekkora a támogatottsága vagy elutasítottsága, hiszen végső soron mégiscsak az van még egy diktatúrában is, hogyha nagyon nem tetszik, amit csinálunk, akkor egy ponton el leszünk zavarva.

[00:43:41]Nyilván ez a pont az oroszoknál nagyon messze van, de bekövetkezhet.

[00:43:45]Hogy méri akkor fel azt a hatalom, hogy valójában mekkora támogatottsága van ennek a háborúnak, hogyha nem így?

[00:43:51]Hát én szerintem vannak nem közétett valóban pontos mérések, amik szondázzák a közvéleményt.

[00:43:57]Tehát tehát ők is tudják való valóban, hogy mi a helyzet.

[00:44:03]És az még egy nagyon fontos dolog, hogy Oroszországban sem, más országokban sem, de Oroszországban kimondottan nem szoktak győzni az utcáról indított forradalmak.

[00:44:15]Tehát itt maximum olyasm képzelhető el, hogy a hatalmi eliten belül valakikben megretscsen valami, és úgy gondolják, hogy ennek a háborúnak a folytatása több kárt okoz, mint hasznot, és akkor esetleg az utcán is keresnek maguknak támogatást.

[00:44:29]Csak ugye pont ebben a helyzetben, amikor a titkosszolgálatok mindent átszőnek és mindenkit hallgatnak, néznek, hogy ki lesz az első, akit elkezd majd merni szervezetni, tehát ez megint általában az elsők nem szokták túlélni ezeket az akciókat.

[00:44:46]Nem ugye Navaler nem az első volt.

[00:44:50]Hát de ő hivatalosan elkezdte.

[00:44:50]Tehát még és azért ugye azért potyognak ki az oroszok az ablakokon meg írtják ki a saját családjukat úgy, hogy rajtuk végül egy csepér sincsen.

[00:45:02]Tehát azért történnek furcsa dolgok.

[00:45:05]Tehát biztos, hogy van a hatalmi eliten belül is egyfajta elégedetlenség, csak ez nem látszik.

[00:45:11]Itt szeretnék kitérni egy picit az orosz választásokra.

[00:45:14]Nem, tehát erre demokratikus aktusként nyilván nem lehet tekinteni.

[00:45:16]Viszont mégis csak az van, hogy Putyin pártja az egységes Oroszország egy alkotmányozó többséget szerzett most csalással vagy sem, ebbe szerintem kár belemenni nyilvánvaló, hogy mi történt.

[00:45:27]Érdemi kihívót egyelőre külső szemlélőként nem nagyon látunk.

[00:45:32]És mégis csak ott van az a kérz, ott van az a kérdés, hogy egy alkotmányos többséggel akár be hazudja magának az ember, akár nem, egy felhatalmazás jár.

[00:45:41]mire használja szerint, vagy mire használhatja szerint Putin ezt a típusú felhatalmazást?

[00:45:45]Hát igazság szerint neki a kéthad eddig is megvolt, mert eddig 308 volt, és ez most 350 nőtt a az állami dumán belül, ugye az az alsó ház bármire használhatja.

[00:45:58]Tehát ugye vannak ilyen félelmek, hogy el akar rendelni egy általános mozgóítást, vagy pedig egy nem általános, de egy jelentős mozgóítást, ahol száz újabb századeket hívna be.

[00:46:10]Ez reális vagy sem?

[00:46:13]Hát az én véleményem szerint azért nem reális, mert ugye látjuk ezt a drónháborút, hogy hogy ez miből áll.

[00:46:23]Tehát a drón kérdezem.

[00:46:23]Igen.

[00:46:25]Tehát, hogy ebben a drónháborúban, ahol azok az azok az emberek, akik belépnek ezekbe a most már körülbelül 40 km széles halálzónákba, nagy válasszűséggel nem élik túl ezt a kalandot.

[00:46:36]Most, hogy 300000 vagy 600000 ember van ott, ez nem azt mondom, hogy teljesen mindegy, de de nem tudom, hogy hozz-e jelentős hatást.

[00:46:47]Tehát ebből a szempontból sem gondolom, hogy ennek van értelme, tehát hogy nem lesz ettől sokkal hatékonyabb az orosz hadsereg.

[00:46:54]Másodsorban valószínűleg ettől nőne a belső elégedetlenség.

[00:46:59]Tehát az mindenképpen nagyon fontos, hogy a 7989 közötti afganiszá háborút azért vesztette el a Szovjetunió, mert akkora volt már a lakosságon belüli elégedetlenség, meg mondjuk a gazdasági válság is, hogy hát a moszai kormány nem tudta folytatni, akkor ott 15000 ember halt, mert csak úgy viszont azok jelentős részt Moszkvából és akkor még a Leningrádnak hívott Szentpitárral voltak elv.

[00:47:26]Most ezt bölcsebben csinálják az oroszok és cinikusabban és olyan helyekről, távolkeletről, szerbi Szibériából visznek el embereket, ahol sokkal rosszabb az embereknek az érdekévényesítő, nem tűnik fel a hiányuk.

[00:47:43]Igen.

[00:47:43]Meg hogyha fel is tűnik, akkor egy Jakut faluban élő ember most mit tud csinálni?

[00:47:50]Tehát elbújik a sorozó tisztak elől.

[00:47:52]Igen, de a családtag, akinek meghalt mondjuk a gyereke, tehát ha a Moszvában meghal 5000 moszkvái, akkor az 5000 katona anyuka jelentős részt vagy nagyon sögel egymásra talál, és akkor az 5000 ember fel tud már lépni egy Jakut faluban, ahol laknak 20-an és meghal három fiú, egy másik 200 kmrel lévő Jakutvalóval megint meghal három fiú.

[00:48:17]Tehát ezek az emberek sokkal kevésbé tudják érvényesíteni az érdekeiket vagy az a a dühüket.

[00:48:25]Azon gondolkozom csak így közben, hogy ezen a típusú társadalmi összefonódáson nem segített semmit a 21.

[00:48:31]századi technológia jelesül az internet, a közösségi média.

[00:48:35]Tehát oké, hogy az emberek között vannak 100, 150, 200, vagy akár ennél még több kilométer, még nagyobb távolság.

[00:48:42]nem kapcsolja őket össze bármi akár a világhálón keresztül.

[00:48:49]Hát ugye a YouTube meg az a Facebook, ezek már be vannak tiltva Oroszországban, de Telegram van.

[00:48:56]Telegram van, de ezeket valzek olvassák a hatóságok is.

[00:48:59]Van ugye a Adnaklasniki és Afkáctje, amik a az orosz közösségi oldalak, ezek is erősen olvasolhatnak a titkoszállatok által.

[00:49:08]Tehát hogyha valaki ott nagyon elkezd kekeszkedni, akkor hamar megjelennek.

[00:49:12]Tehát ugye nem egy embert vittek el már börtönbe egy-egy internetes komment miatt.

[00:49:16]Tehát tényleg nagyon limitált a mozgásterre az orosz embereknek.

[00:49:22]Ö és tényleg én nem voltam sokat Jakutfaluban, de azért a nyugati hírs oldalak nem érhetőek el, csak VPN-nel.

[00:49:33]Nem tudom, hogy mennyire használnak a Jakutfalvakban VPN szolgáltatásokat.

[00:49:38]ezeket tudni vannak kétségeim.

[00:49:42]Meg meg tényleg ez a folyamatos agymosás megy Szibériában és minden körzetben, ahol tulajdonképpen az orosz emberek egy dolgot hallgatnak, azt, hogy milyen jó dolog Vladyimir Putyin, és hogy mennyire szükségünk van arra, hogy harcoljunk.

[00:49:58]És most már ők alapvetően nem is Ukrajna ellen harcolnak a hivatalos verzió szerint, hanem a nyugati agresszió ellen, amit azért propaganda készség szempontjából nem egy kis trükk megvalósítani azt, hogy a oroszok egy része elhiszi, hogy hogy itt a nyugat támadott és nem ők indultak el Ukrajna felé.

[00:50:22]Na és akkor itt nyissunk egy újabb az a mai utolsó témánkat.

[00:50:24]Egy kis felsorolás következik.

[00:50:28]Van egy tegnapi hírünk, ami ami nálunk is lejött.

[00:50:30]Ennek konkrétan az volt a címe, hogy a CIA orosz dróntámadás veszélyélyére figyelmeztette Spanyolországot, Franciaországot és Olaszországot.

[00:50:37]És ez csupán egy a sok ilyen típusú hír közül.

[00:50:40]A legsúlyosabb nyilvánvalóan a lipcsecsei repülőteret érintő drónakció volt, de támadták a Német Villamosenergiahálózatot, gyűjtöatták Észtországban, zavarják a GPS téleket a Baltikumban.

[00:50:52]Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Putin véletlennek álcázad.

[00:50:56]Drón és rakétacsapásokat tervez a NATO keleti tagállamai szerint.

[00:51:00]Emuel Macron most nemrég ugy az elnökjeleket hívta össze Franciaországban, és ott beszélt a titkos szolgálat által feltárt orosz tervekről.

[00:51:09]Nyilvánvalóan nagyon sok kérdés övezi, főleg most, ahogy élénkülnek ezek a hírek a azokat a pletykákat, hogy most akkor Oroszország meg fogja-e támadni a nyugatot direktbe vagy sem.

[00:51:21]Én most kezdenék inkább onnan, hogy hogyan tudjuk ezek mögött, vagy hogyan lehet egyáltalán beazonosítani ezek mögött Oroszországot, hogyha ők nyilvánvalóan nem veszik ezeket a támadásokat a nevükre, sőt explicit le is tagadják azokat.

[00:51:37]Hát azért renget, tehát ugye a modern világban lehet látni ezeknek a drónoknak az útvonalát, tehát amikor ezek hát nem a flight radarom, nem de hát ugye a CIA-nak és a a különböző amerikai szervezeteknek vagy akár európai szervezeteknek vannak eszközeik, tehát minden nap látni azokat a térképeket például Ukraán ukrajnai médiumokban is, amelyek mutatják az odaérkező drónok útvonalát.

[00:52:02]Tehát ezek az útvonalak jelentős részt visszakövethetőek.

[00:52:08]Nagyon sokszor orosz technikát használnak.

[00:52:10]Tehát innen is lehet látni, hogy hogy mi.

[00:52:13]Aztán ugye az amerikai titkoszolgáltat valószínűleg elég jól bent van az orosz elitben.

[00:52:17]Tehát ugye tudjuk azt, hogy amikor 2022 februárjában az oroszok támadtak, akkor az amerikaiak hetekkel korábban figyelmeztették a a az ukránokat és a világot, hogy itt lesz támadás.

[00:52:30]Csak ugye nem akartuk elhinni.

[00:52:32]Zelenszki meg aztán lehet, hogy elhitte, csak nem akarta pánikba ejteni a lakosságot.

[00:52:39]És egy záró élet ide engedj meg.

[00:52:43]Mindenkinek nagyon ajánljuk.

[00:52:43]A Bob Woodwardnak volt egy háború című könyve, amiben nagyon részletesen írta le az azt, hogy az amerikai adminisztráción belül mi történt a háború kitörése előtt, abban ez részletesen benne van.

[00:52:53]Bocsás meg.

[00:52:54]Na, tehát a az amerikai titkosszolgálat szerintem sok mindent jól tud.

[00:52:56]Ö tényleg vannak fizikai bizonyítékok.

[00:53:03]Aztán ugye az is, hogy kinek az érdeke ez, tehát hogy kinek az érdeke felrobbantani egy olyan angliai raktárat, ahol Ukrajnának szánt fegyverek vannak.

[00:53:12]Kínák áll az érdekében azokt a bolgáriai vagy szlovákiai hadiüzemeket megtámadni, ahonnan szintén kerülnek Ukrajnába fegyverek.

[00:53:21]Tehát én nem hiszem, hogy az ukránoknak vagy akár a nyugatiaknak ez belepérne, hogy saját magukat támadják.

[00:53:27]Csak azért, hogy Oroszországot tudják vádolni.

[00:53:29]És azért rengetegszer hát amikor Romániába betévednek ezek a drónok, akkor is teljesen egyértő, hogy honnan jönnek.

[00:53:38]Egyébként ez, amit mondtál, hogy a CIA figyelmeztette asszem a franciákat, olaszokat és itt azért ennek annyi útóélete van, hogy a Macron ugye a francia elnök ő azt mondta, hogy nem kapott hivatalos értesítést, meg az olaszok is azt mondták, hogy nem nem szólt nekik a CIA.

[00:53:55]Hoppá hírlö Pikacsa.

[00:53:55]De de egyáltalán ebben benne biztos.

[00:53:58]Tehát lehet, hogy nem az csak lehet, hogy ők sem akarják a saját lakosságukat.

[00:54:04]De mindenképpen készülnek.

[00:54:04]És tényleg rengeteg jel van arra, hogy hogy ezekből valóban lesz vald lehet valami.

[00:54:10]Tehát szemmel láthatólag nő ezeknek a drónincitenseknek a száma.

[00:54:14]Egy-két évvel ezelőtt nulla drón hatolt be.

[00:54:17]Most azért szerintem majdnem mindennaposak.

[00:54:19]Ö számtalanszor száll föl a lengyel légierő, mert úton Lengyelország felé találnak a drónokat.

[00:54:28]Pár nappal ezelőtt több drón is bejutott, tehát mindenképpen a a NATO-t tesztelik az oroszok, a légvédelmet tesztelik, a határozottságot tesztelik.

[00:54:37]Én abban egyébként biztos frontális támadást ők azért a NATO nem fognak indítani.

[00:54:43]Ezt ők is tudják, hogy ezt nagyon gyorsan elveszíteni.

[00:54:48]A miért vagyok igazán kíváncsi?

[00:54:48]Tehát, hogy a nagyon rossz tervet szeretném, hogyha egy picit megpróbálnánk értelmezni az alapján, amit látunk belőle, merthogy tehát azt a részét érteni vélem, hogy miért támadnak olyan raktárrakat, ahonnan közvetlenül Ukrajnába mennek fegyverszállít.

[00:55:00]Mondjuk tiszta sor, nem akarják, hogy ez az adott fegyver megérkezzen.

[00:55:03]De mi értelme tesztelni a NATO védelmi képességeit, ha egyszer te is azt mondod, hogy csekély az esélye egy frontális orosztámadásnak, merthogy egész egyszerűen elveszítenének egy ilyen konfliktust.

[00:55:15]Mi értelme úgy tesztelgetni valamit, hogyha nem fogod megtámadni?

[00:55:22]Ez szerintem a félelemkelt is itt a fő cél.

[00:55:24]Tehát ugye lakosságban vagy az adminisztrációban?

[00:55:27]Szerintem alapvetően a lakosság, tehát ugye mellé a drónpenyegetések és szabotás akciók mellett azért azt is látjuk, hogy a a keményvonalas orosz politikusok és média megmondó emberek hetente akarják atombombával ledózerolni Berlint, Londont, Pást.

[00:55:48]Tehát szerintem a félelemkeltés ennek a célja, a félelemkeltéssel pedig az a cél, hogy hogy az Ukrajnának nyújtott támogatást a társadalmakon belül csökkentsék, tehát hogy a nyugat-európai emberek döntsenek inkább úgy, hogy nem nem arcolunk mi az orosz medvével, inkább hagyjuk Ukrajnát.

[00:56:06]És ugye, hogy ennek mi a nagy orosz terv?

[00:56:11]Tehát ugye ők tudják azt, hogy Ukrajna nyugati támogatás nélkül nem tudná ezt a háborút folytatni.

[00:56:16]Tehát hogyha egy teljesen egyértelmű dolog van, akkor ez az tehát nyugati pénz, nyugati technológia és nyugati fegyverek nélkül Ukrajna már régen elvesztette volna ezt a háborút.

[00:56:27]És ugye az oroszok a háború előtt állítólag nem számítottak, hogy ekkora lesz a nyugati támogatás.

[00:56:33]És igazság szerint engem is meglepett.

[00:56:36]Tehát én nekem volt már szerencsém végigkövetni a délszláv válságot is, ahol az első időben nagyon komoly volt a nyugati támogatás, aztán utána annyira hozzászoktunk, hogy itt a magyar határtól 3 mre vagyok egy háború, hogy hogy kimondottan szégyenletes volt.

[00:56:52]Ukrajnánál nem látom még ezt aást.

[00:56:54]Bár ugye látjuk az AFD-t Németországban.

[00:56:58]Pont ezt szerettem volna felhozni, hogy vannak azért a félelemkeltésen túl szoftosabb eszközök is, amik feltűnnek.

[00:57:04]Az AFTnek ugye egy hatalmas áttörése volt szintén egyébként az orosz választásokkal egy időben a múlt hétvégén.

[00:57:14]Hogy miért nem a diplomáciában, miért nem az országok adott belpolitikájában juttatnak pozíciókhoz, vagy hoznak helyzetbe hozzájuk kötődő játékosokat?

[00:57:26]Mi?

[00:57:26]vagy hogyha őket helyzetbe hozzák, mint ahogy az AD-t helyzetbe hozzák, akkor mi értelme ezzel párhuzamosan a félelemkártyára játszani?

[00:57:33]Hát mert ezzel szerintem éppen erősítik az AFD-t.

[00:57:35]Tehát a az AFD is ugye azt mondja, hogy nekünk semmi közünk Ukrajnához.

[00:57:43]Abszolút.

[00:57:43]Tehát az a a lakosság a az is egy érv, hogy azért félünk az oroszoktól mert az ukránokat segítjük.

[00:57:51]Tehát ez mindenképpen szerintem működik így, de és és rengeteg az áll, tehát a rengeteg az álhír, nagyon aktívak továbbra is a a az orosz internetes trollok, vagy akár most már a botok is.

[00:58:07]Tehát ez ami ami hiányoz, ez bőven megy sajnos.

[00:58:09]Tehát ez a a félreztés neessék nem hiányolt.

[00:58:12]Nem azért próbáltam kacagni közben, mert hát éreztem azt, hogy nem ez a hővágyat, hogy orosz propagandát olvassa a napi 24-ben, de de megy ez.

[00:58:20]Tehát viszont van egy érdekes fejlemény, hogy míg korábban az öppenféle francia szélső jobbot erősen orosz pártinak tekintettük, most mintha távolodnának egy kicsit Oroszországtól, ami ami egy érdekes jel.

[00:58:38]Ühüm.

[00:58:40]Érdekes jel.

[00:58:40]És ezzel ki is nyitsz rögtön egy másik kérdést, hogy korábban Magyarországot egyébként ti is ebben a stúdióban Takácsid Dorkával, hogyha jól emlékszem, ha nem is, bocsánat, Magyarországot, hogyha nem is neveztétek orosz hífőállásnak, azért voltak arra utalások bőven, hogy a magyar kormányzat politikája az nagyon sok esetben aláflexik a az orosznak.

[00:59:01]Ez a helyzet, ez látnivalóan változott a hatalomváltással, a kormányváltással.

[00:59:06]Hova helyezték át az oroszuk a hatalmi erőközpontjukat, ha egyáltalán van jelenleg hatalmi erőközpontjuk Európában?

[00:59:12]Hát ez egy nagyon jó kérdés.

[00:59:16]Ugye beszéltünk erről a 10 orosz diplomattal, valószínűleg diplomatedésben működő küt kiutasításáról.

[00:59:27]És ugye tudjuk azt, hogy 40 valahány orosz diplomata volt a magyar nagy a magyarországi nagykövetségen.

[00:59:31]Ez ez hatalmas szem, ami ami arra utal, tényleg hát több mint a maradék Visegrádió országban összesen és még mindig több van, tehát ez mindenképpen egy fontos kémközpont is lehetett az oroszára.

[00:59:46]ö nem tudom, tehát ez egy nagyon súlyos veszteség és ugye az egy nagyon érdekes dolog, hogy ilyen helyzetekben, amikor nagyszámú orosz diplomatát utasította ki nyugati országokból, nagyon gyorsan jött a válasz.

[00:59:59]Ez már a hissem 15-én történt, elmúlt 10 nap.

[01:00:03]Az oroszok mindig nem válaszoltak, tehát szerintem ők is mérlegelik azt, hogy érdemes-e ebből nagyon nagy patáliát csapni, mert akkor esetleg még inkább elvesztik Budapestet, mint egy ilyen irányítóközpontot a hálózatuk számára.

[01:00:20]Ez mindenképpen egy nagyon érdekes fejlemény.

[01:00:21]Nem tudom, hogy hova, mert Szlovákiába is ez nem kizárt, hogy oda tennék át, de nem tudom, hogy mekkora Magyarország nemzetközi súlya, de valószínűleg vanel nagyobb, mint Szlovákiáé.

[01:00:34]Szerbiában sem érzem azt, hogy Szerbiában már ott vannak az oroszok.

[01:00:38]Tehát azt tudjuk, hogy a délszá térségben is voltak különböző orosz indíttatás akciók, például a montenegroi pucskísérlet, a NATO és EU tagságot támogató vezetés ellen.

[01:00:50]Tehát Szerbia is egy ilyen fontos központ.

[01:00:52]Lehet, hogy ezt fogják tovább erősíteni.

[01:00:57]A szerintem Ausztriában is azért az oroszok jelentős részben vannak.

[01:00:59]Mindig is tudtuk Bécsről, hogy ez is egy ilyen nagyon fontos kémközpont, de az szerintem mindenképpen egy komoly veszteség a a magyar csatlóság, ha szabad így fogalmaznom, elvesztésre.

[01:01:12]Szlovénia vagy Svájc, mert hogy ez az a két ország, ami még fel szokott merülni.

[01:01:17]Szlovénia elsősorban a Janez Jansá féle vonal miatt, Svájc pedig a bankrendszere miatt.

[01:01:22]Nyilván nem EU tagárom, tehát ez egy másik.

[01:01:25]Viszont Janéz Jansáról tudjuk, hogy ő azért Ukrajnával szimpatizál, tehát ő semmiképpen sem orosz párti politikus.

[01:01:32]Én nem hiszem, hogy Szlovénia akár méreténél fogva, akár a politikai rendszerét illetően meg azért Janez Jans a túlsúlya és kormányzó képessége azért eléggé limitáltát szerintem ő nem akar szembenni a szlovin társadalom többségével.

[01:01:49]Szerintem a sztovin társalak nagyobbik része nem orosz barátott.

[01:01:53]Egyetlen egy orosz párti erő van, az ilyen 5-6% körül álló párt, amelyik kívülről támogatja a Janosát.

[01:02:00]De én nem érzem úgy, hogy ez egy komoly veszély lenne.

[01:02:04]Svájcban pedig az orosz tőke biztos, hogy ott van.

[01:02:09]De de én átatlan, ha tippelnem kéne, én arra gondolnék, hogy Szerbiát erősítik meg.

[01:02:14]A viszont rosszír az Európai Unió számára.

[01:02:18]Utolsó kérdésem.

[01:02:20]Oké, a magyar hídfőállás az valamennyire beomlott, ennek egy jelentős részét elveszítették.

[01:02:24]Mi van akkor, hogyha úgy számolnak, hogy Magyarországról azért teljesen elmenni nem szeretnének?

[01:02:28]Van-e oka tartani a Tiszakormányzatnak attól, hogy itt bizony változatlanul lesznek beszervezési kísérletek, változatlanul lesznek olyan kormánytisztviselők adott esetben, még náluk is magasabban lévő emberek, akiket megpróbálnak az oroszök beszervezni?

[01:02:43]Biztos vagyok abban, hogy igen.

[01:02:45]Tehát azt tudjuk, hogy az orosz titkoszolgálatok mindent erősek.

[01:02:52]Orosz titkoszolgáltok jelentős anyagi forrásokkal rendelkeznek.

[01:02:57]Tehát mindenképpen lesznek ilyen próbálkozások.

[01:02:59]Még viszont visszatérnék egy pillanatra egyébként Ukrajnára, hogy ugye ott 2022-ben Oroszország azért indította meg ezt a háborút sokak szerint, mert úgy vélték, hogy az ukrán hadsereg gyenge, az ukránok pedig felszabadítóként tekintenek majd a az orosz katonákra.

[01:03:15]Ezekből egyik sem valósult meg.

[01:03:18]Tehát ott egy nagyon komoly presízveszterséget és kudarcot élt meg az arra szolgált, pedig ugyanúgy volt pénzük.

[01:03:25]Tehát sokan azt mondják, hogy itt a az ügynökhálózat csak virtuálisan létezett, és az erre szánt pénz a beszervezők zsebében maradt.

[01:03:33]Tehát ezzel szintén előforultat akár Magyarországon is.

[01:03:38]András, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál gyere máskor is.

[01:03:41]Én is nagyon szépen köszönöm a meghívást örömmel.

[01:03:43]Nektek pedig nagyon szépen köszönjük a figyelmet.

[01:03:45]Hogyha tetszett, amit láttatok, akkor lájkoljatok és iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra, illetve fizessetek elő a HVG 360-ra.

[01:03:50]Én Kackovics Mihely Béla vagyok.

[01:03:53]Sziasztok!

[01:03:55]Viszontlátásra, viszont hallásra.