A longevity hajszolása árt a léleknek? - Kösz, jól

[00:00:00]Sziasztok, én Kerekes Anna vagyok.

[00:00:00]Ez pedig a közjó a legújabb adása.

[00:00:01]Még soha ennyi információnk nem volt arról, hogyan hosszabbíthatnánk meg élettartamunkat, hogyan élhetnénk egészségesebben.

[00:00:08]Ugyanakkor a longevity tudományának előtérbe kerülésével sajnos növekedett az egészségszorongásunk is, illetve az életmódunkkal kapcsolatos stresszorok is.

[00:00:18]A most következő adásunkban arról fogok beszélgetni Dr.

[00:00:22]Csabai Márta egészségpszichológussal, egyetemi tanárral, hogy hogyan élhetnénk úgy egészségesebben, egészségtudatosabban, hogy közben nem szorongunk és elfogadjuk, hogy az egészségünkkel kapcsolatosan vannak olyan tényezők, amelyeket nem fogunk tudni kontrollálni.

[00:00:49]Szia Márta!

[00:00:49]Köszöntelek itt a stúdióban.

[00:00:51]Nagyon köszönöm, hogy eljöttél.

[00:00:51]Én azt gondolom, hogy ebbe a témába csak ilyen inmedia stressz lehet belevágni, mert hogy annyira komplex, annyira sok oldalú, hogy ahogyan te is korábbi beszélgetésünk alatt mondtad, hogy igazából egy egész podcast sorozatot lehetne csinálni, de hogy azért most megpróbáljuk egy adásnyi időre leszűkíteni ezt.

[00:01:10]Én először azt kérném tőled, hogy válasszuk egy kicsit ketté az egészséggel, illetve a testi funkciókkal kapcsolatos ö szorongásos zavarokat, tehát amik már mentális zavar kategóriába tartoznak, illetve amiről még szintén szeretnék a műsorban beszélni, az egészséges életmóddal, a hosszú élettel, a betegségek elkerülésével kapcsolatos mindennapi stresszt, vagy ilyen még nem patológiás szintű szorongást.

[00:01:39]Igen, hát úgy gondolom, hogy mindannyian szoktunk aggódni.

[00:01:41]szorongani az egészségünkkel kapcsolatban.

[00:01:43]Ez teljesen természetes is, mert ez motivál bennünket adott esetben arra, hogy törődjünk magunkkal, figyeljünk magunkra, de természetesen ennek az aggódásnak, szorongásnak lehet egy olyan foka, amely visszafelé fordítja a dolgokat, és akár tüneteket is létrehúz az a stressz amivel a az egészségünket monitorozzuk tulajdonképpen, és ezáltal alakul ki.

[00:02:11]plusz szorongásunk.

[00:02:11]Régen ezt a hipohondria kategóriával írták le, tehát egy túlzott egészségszorongás, amely azzal is járhat, hogy az ember betegségeket vélelmez, képzel és azok miatt aggódik.

[00:02:27]De manapság járat azzal is, hogy nagyon sokat foglalkozik az információkereséssel.

[00:02:36]Ugye az internet ma már erre óriási lehetőséget nyújt.

[00:02:38]És igazából, hogyha el lehet különíteni, nyilván ez egy spektrum ahol nem lehet egy éles határt húzni, hogy honnan mondjuk azt, hogy hogy patológiás.

[00:02:52]De hogyha ez a mindennapi működésünket zavarja, tevékenységeinket és akár tüneteket is okoz ez a plusz szorongás, akkor mindenképp egy olyan problémáról beszélünk, amivel esetleg érdemes akár szakemberhez is fordulni, de mondom, az egészséggel kapcsolatos aggódás az egy természetes dolog.

[00:03:15]Ühüm.

[00:03:15]Ugye itt említetted, hogy korábben ezt Hipondriának hívták.

[00:03:16]Igen.

[00:03:16]Hogy a Hipondriával, a köztudatban általában azt terjedt el, hogy hogy beképzel különböző tüneteket, de ugye van egy olyan fajta szorongásos zavar is, amikor lehetnek valódi tünetek, tehát mondjuk valakinek tényleg lehet valamilyen alapbetegsége, ami miatt oda kell figyelnie.

[00:03:35]Igen.

[00:03:35]Gluténérzékenység, magas vérnyomás.

[00:03:35]De ugye ez is lehet egy ez is okozhat egy ilyen túlzottan beszűkült gondolkodást, ami már patológiás, mert ugye sokan szoktak azzal védekezni, hogy de hát persze, hogy monitoroznia kell mindent, hiszen laktózérzékeny, gluténérzékeny és a többi és a többi.

[00:03:54]Tehát, hogy itt egy vékony vonal van, ugye, ami elválasztja a még egészséges egészségtudatosságot és mondjuk egy szerencsétlenebb helyzetet, amiben valakinek tényleg több ilyen krónikus állapota van, illetve azt, hogy ő már valóban nagyon beszűkül.

[00:04:10]Így van.

[00:04:10]Pontosan.

[00:04:10]Tehát meglévő tünetek nélkül is aggódhatunk az egészségünk miatt.

[00:04:16]És ennek egy olyan foka, amely arra sarkal, hogy törődjünk magunkkal és figyeljünk oda magunkra, az nyilván nagyon jó és segítő.

[00:04:27]Hogyha úgymond beképzel magának valaki tüneteket, akkor nyilván az megnehezíti az életét, és az aztán elvezethet egy olyan szorongáshoz, ami tényleg problémás.

[00:04:38]És amit a másik dolog, amit mondtál, hogy a meglévő türetekhez is kapcsolódhat egészségszorongás.

[00:04:45]Tehát van is egy ilyen mondás, hogy hogy a diagnózissal rendelkező személy keresi a tüneteket, merthogy figyeli magát, hogy hogy alakulnak a a haünetei, és a tünetekkel rendelkező személy megkeresi a diagnózist, merthogy szeretné tudni, hogy hogy mi a baja.

[00:05:02]És hát ezekhez nyilvánvalóan kapcsolódik valamennyi aggodalom.

[00:05:08]Ühüm.

[00:05:08]Ami még ugye normális mértékű is lehet, de hogyha túlzottan befolyásol, hogy ahogy mondtad, csak azt akartam megvilágítani, hogy hogy talán ugye a hallgatók, hogy hogyan találják meg azt, te is mondtad, hogy nagyon nehéz egyébként egy laikusnak felismernie, hogy mikor már patológiás szint szorongása és Ühüm.

[00:05:26]Igen, de itt nem csak a patológiás határról van szó, úgy gondolom, mert hogy segítséget lehet kérni akkor is, hogyha nem patológiáról van szó.

[00:05:34]Ö, tehát egyszerűen csak akkor, hogyha elbizonytalanodunk, akkor, hogyha támaszra lenne szükségünk abban, hogy megosszunk aggodalmakat.

[00:05:47]akkor, hogyha nem tudjuk, hogy hogy kezdjünk hozzá egy egy egészség új újfajta életmódhoz, egy újfajta egészségstatégiához az életünkben.

[00:06:00]Tehát ez mind-mind lehet egy olyan kiindulópont, ahol ahol segítségre szorulhatunk úgymond, és ezt bátran lehet is kérni.

[00:06:09]Ö, tehát nem nem csak akkor, amikor már valaki mondjuk órákat tölt az interneten szorongva a tüneteit keresve.

[00:06:17]Most mondtam egy példát, amire már egyébként hoztak egy új kategóriát is, cyberhondria, amikor egy az internetfüggőség kombinálódik tulajdonképpen az egészségszorongással.

[00:06:32]Úgyhogy ennek vannak ilyen újabb formái is.

[00:06:35]Ühüm.

[00:06:35]És hát ez ugye nagyon gyakori.

[00:06:37]Szerintem egyébként mindannyian egy picit bűnösek is vagyunk ebben, tehát hogy szerintem mindannyiunkon előfordult az, hogy valaminek utánézted.

[00:06:47]Persze, persze.

[00:06:47]És ez jó is.

[00:06:47]Csak itt az a kérdés, hogy mennyire bízom a mennyire bízom rá magamat az interneten írottakra, és mennyire vagyok képes, illetve, hogy mennyire vagyok képes kontrollálni ezt a feszültséget, mert ugye a szorongás az ugye a kontrollról szól leginkább.

[00:07:05]Igen, igen, igen.

[00:07:05]Hát hogyha mondjuk itt annál maradunk, annál a példánál, hogy valaki az interneten keres, mondjuk van egy tartósan fennálló fejfájása, mondjuk és elkezd keresni, és hát rögtön kijöhet az első oldalon egy nagyon súlyos diagnózis.

[00:07:23]Ö, tehát rögtön rátalálhat az agydaganatra akár, és akkor el lehet képzelni, hogy ott egy másfajta reakció jön mintogyha először olyasmit talál, ami azt mondja, hogy nem tudom én ezt lehet, hogy valamilyen stressz vagy feszültség, vagy egy más dolog okozza.

[00:07:45]Úgyhogy úgyhogy természetes ez is, hogy nem csak az ember saját maga kontrolljától függ, hanem a így a véletlentől is tulajdonképpen, hogy ő ő mit talál, milyen információra bukkan, de aztán utána nyilvánvalóan azt az információt szeretnénk használni, meg szeretnénk kontrollálni valóban az állapotainkat, és aztán, hogy ezt hogy tudjuk megoldani, mennyiben kapunk ehhez segítséget, vagy mennyire érezzük magunkat éppen magunkra hagyott nak és akkor ott tovább megyünk a keresésben.

[00:08:19]Az az már nagyon-nagyon változatos lehet.

[00:08:23]Ühüm.

[00:08:23]És ugye itt is az nagyon jó lenne, hogyha ezt valakivel meg tudná osztani.

[00:08:27]Nem is feltétlenül egy pszichológussal első körben, de hogy akár a háziorvossal.

[00:08:33]Akár a háziorvossal, de akár például az is nagyon jó, hogyha családtagokkal, barátokkal meg tudja az ember osztani az aggodalmait.

[00:08:40]Tehát nagyon gyakori az sajnos, hogy csak olyankor beszélünk a problémáinkról, amikor már baj van.

[00:08:46]Ö, tehát nagyon sokszor jellemző az, és ezt különféle kutatások, saját kutatásaink is igazolták egyébként, hogy ahogy éljük az életünket, akkor a stressznek a fáradtságnak a tüneteit igyekszünk elnyomni, mert hogy menni kell, csinálni kell a munkát, teljesíteni kell, benne kell maradnunk az aktivitásainkban.

[00:09:13]És aztán sokszor csak akkor vesszük észre, hogy hogy valami súlyosabb aggodalmunk van.

[00:09:20]súlyosabb stressz által okozott tünetünk van, vagy vagy más ok által kiváltott tünetünk van, amikor az már ténylegesen megjelenik.

[00:09:28]Tehát nagyon jó lenne, hogyha ezt már tulajdonképpen kora gyerekkortól megtanulnák a családokban a a gyerekek, hogy hogy ki tudják fejezni az érzéseiket, meg tudjanak kapcsolódni a saját testi lelki állapotaikhoz.

[00:09:43]És akkor itt megint csak nem arról van szó, hogy túlzott panaszkodásra vagy túlzott énközpontságra kellene nevelni a az embereket, hanem arról, hogy hogy képesek legyenek kapcsolódni saját magukhoz, és ezt meg tudják meg tudják osszani, és ennek önmagában már nagyon nagy stresszcsökkentő ereje van, meg szorongáscsökkentő hatása.

[00:10:12]Ühüm.

[00:10:12]Tehát valahogy ez a testünkkel egy ilyen jó viszonyban lenni, meghallani azt, megérezni azt, hogy hogy pontosan milyen állapotban vagyunk.

[00:10:20]Nagyon érdekes, mert amit mondasz, hogy valahogy ez a kettősség, ez nagyon jelen van, egyföl egy ilyen hipervigilancia, hogy egy kicsit fáj a fejem, akkor úristen, agydaganatom van.

[00:10:28]Másfelől meg a testünk elhallgattatása, amit mondasz, hogy lehet, hogy nem ittam fél napja vizet, de nem baj, mert most menni kell, még egy kávét fölhajtok.

[00:10:37]Már érzem egy kicsit, hogy émeek, vagy fáj a fejem, vagy vagy a pulzusom fölmegy az egekbe.

[00:10:43]De ugye amit mondasz, hogy nagyon nehezen engedi meg a modern világ egyébként ezt a megállást.

[00:10:49]egyrészt a megállást, másrészt meg sokszor azonosítjuk ezeket a hát kisebb mindennapi ingadozásokat.

[00:10:58]még tünetnek nem is nevezném feltétlenül, de azért jelzések inkább ugye jeleknek jelzéseknek nevezhetjük ezt.

[00:11:06]Sokszor úgy értékeljük, hogy nem vagyok elég jó, nem vagyok elég erős.

[00:11:15]Ugye van egy nagy teljesítménykényszer a a világban és hozzákapcsoljuk ezeket az érzéseinket az önértékelésünkhöz.

[00:11:26]Tehát nem csak úgy szeretünk jól lenni, hogy jól érezzük magunkat, hanem hogy azt is gondoljuk magunkról, hogy jól teljesítünk, jól vagyunk és úgymond hibátlanok vagyunk.

[00:11:37]És erre nagyon rátesz különben a körülöttünk lévő világ, amely azt sugalja, hogy hogy légy tökéletes.

[00:11:46]Ühüm.

[00:11:46]Igen.

[00:11:46]Bármi áron.

[00:11:48]Bármi áron akár.

[00:11:49]Ühüm.

[00:11:49]Ugyanakkor ahogyan mondtad, szerintem ezt is fontos hangsúlyoznunk, hogy az egészségtudatosságnak van egy nagyon pozitív része, ugye te egészségszichológusként nyilván ezzel kiemelten foglalkozol, hiszen azért azt is látjuk, hogy nagyon sok olyan betegség van, ami ami tényleg apró életmódbeli változtatásokkal tudatosabb gondolkodással elkerülhető lenne, vagy a tünetek enyhíthetők.

[00:12:15]hogy mit jelent az egészséges szintű egészségtudatosság.

[00:12:21]Ühüm.

[00:12:21]Hát talán az egyik alapja az, amiről az előbb is szó volt, hogy hogy pozitív kapcsolatban vagyok saját magammal.

[00:12:30]Érték számomra az egészség.

[00:12:30]Ez is e ez is nagyon fontos, hogy ez a helyén legyen, hogy hogy az érték azt jelenti, hogy hogy nem csak arról van szó, hogy hogy tökéletesnek lenni megint csak hanem hogy az életnek nyilván az egészsége egy alapfeltétele és a saját magamhoz való jóviszonyom meg a másokhoz való kapcsolódásnak az alapja nyilvánvalóan.

[00:13:00]Tehát, hogy hogy ez egy ez egy fontos kiindulópont.

[00:13:02]A másik pedig az a tudat, hogy én tehetek is azért, hogy hogy jól legyek.

[00:13:07]Tehát nagyon sokszor viszonyulnak a saját egészségükhöz úgy az emberek, hogy hogy egyfajta passzivitással, tehát hogy hogy úgy gondolkodnak, hogy hogy majd akkor lesz az érdekes, hogyha ténylegesen valami bajom van, és akkor majd azt valaki megoldja, vagy valahogy megoldódik.

[00:13:29]Ühüm.

[00:13:29]Ö, és azt gondolom, hogy hogy ez a két dolog nagyon fontos ö az egészség, magatartás, motivációban egyrészt az, hogy hogy az egészséget tartsam egy értéknek az életemben.

[00:13:46]A másik pedig, hogy azt is valahogy tudatosítsam magamban, hogy én magam is tehetek ezért, és nem csak másoktól várhatom, vagy nem csak fatalista módon majd amikor valami nagy baj lesz, akkor majd lesz valami, mert nagyon sokan sajnos így így vannak ezzel, és hogy a az értékek között hát előtérbe helyeznek sok mást, ugye az egészségednek a saját egészségű közle, hogy az egészséget értéknek tartják, de például a gyerekeik egészségét, vagy a környezetük egészségét fontosabbnak tartják, mint a mint a sajátjukat, vagy vagy a nem tudom, munkai sikereiket fontosabbnak tartják, vagy az anyagi biztonságukat.

[00:14:30]Tehát sok minden van amit amit az ember fontosabbnak tarthat.

[00:14:36]Ühüm.

[00:14:36]Tehát, hogy valahogyan az egészségtudatos magatartásba tényleg beletartozik az, hogy ez egy prioritás legyen.

[00:14:43]Igen.

[00:14:43]Nem is feltétlenül az első helyen, de hogy igazából a saját magunk tiszteletével is ugye ez azért összefügg, vagy Igen.

[00:14:49]Bár bár ugye az emberek azért ezt ezt ezt mondják.

[00:14:51]Van egy ilyen mondás, hogy csak az egészség meglegyen, meg a legfontosabb dolog az egészség, de hogy ezt tényleg így is gondoljam és ehhez kapcsolódik az, hogy tegyek is érte.

[00:15:04]Tehát így válik realitássá, hogy én tényleg értékelem az egészséget.

[00:15:10]Ühüm.

[00:15:10]És nem túl értékelem.

[00:15:10]Tehát itt kapcsolódik aztán oda a szorongás témájához is.

[00:15:17]Igen.

[00:15:17]Igen.

[00:15:17]Erre majd mindenképpen kitérünk, hogy hogy tud ez átfordulni.

[00:15:21]akár öntudatlanul egységtelenebb magatartásb, de hogy hogy egy kicsit itt maradva még az egészségtudatosságban, hogy pszichológiai szempontból ugye összefoglaljuk, akkor az igazából azt jelenti, hogy egyfelől azt, hogy hiszünk abban, hogy valamifajta kontrollunk van, és hogy van valamifajta bejósolhatóság.

[00:15:37]Igen.

[00:15:38]Tehát, hogy hogyha én megteszem, amit tudok, mondjuk nem tudom, heti háromszor futok, vagy kétszer, a vagy igyekszem sok zöldséget enni, akkor akkor remélem azt, hogy ez engem meg fog nyugtatni, hogy én egészségtudatos vagyok, hogy a testem megkapja a megfelelő tápanyagokat és a megfelelő testmozgást.

[00:15:57]Tehát ugye még mondasz esetleg olyanokat, amik ilyen viselkedéses szinten jellemeznek egy egészségtudatos embert?

[00:16:04]Ühüm.

[00:16:04]Hát nyilvánvaló, amit mindenki tud, ugye a megfelelő táplálkozás, amit említettél, a a mozgás, a dohányzás, alkoholfogyasztás, különböző szeratoknak a hát hiánya tulajdonképpen ezt lehet így mondani vagy nagyon hát alacsony szintje, mondjuk az alkoholfogyasztásnál, illetve nagyon lényeges az, hogy az egészséges élet szempontjából az is, hogy hogy legyenek kapcsolataim, legyen például, amit említettem, legyen tere annak, hogy meg tudom osztani az érzéseimet, a gondolataimat.

[00:16:45]Ez is az egészség magatartásnak a a része, hogy kapok támogatást a környezetemből.

[00:16:50]Tehát ez mind nagyon fontos.

[00:16:53]viszont ezeknek is kell, hogy legyen egy pozitív értéke.

[00:16:58]Tehát hogyha azt mondja valakinek a háziorvos, hogy hát le kéne fogyni 20 kgt, akkor akkor az ne csak egy olyan feladat legyen, hogy ezt mondta az orvos és egy fenyegetés, hogy különben akkor nem tudom, diabéteszem lesz, meg nem tudnak megcsinálni nálam egy csípőprotézis műtétet, hanem legyen egy képem arról, hogy miért jó nekem ö ö hogyha egészségesebb vagyok.

[00:17:29]Tehát itt ez nagyon nagyon-nagyon fontos, hogy egy ilyen jövőbe vetített értékként is meg tudjon jelenni az egészség.

[00:17:36]Tehát hogy lássam magam egy olyan állapotba, amiről én azt képzelem, hogy nekem nekem jobb lesz és hogy hogyha nem tudom most mondtad azt, hogy együnk sok zöldséget.

[00:17:50]Ha valaki nem szereti a zöldséget, akkor nehéz meggyőzni arról, hogy szeresse.

[00:17:57]De hogyha hogyha van egy úgymond fölé rendelt cél, amiért úgy gondolja, hogy érdemes jobban lenni, egészségesebbnek lenni, és hisz abban, hogy ezt érdemes csinálni, akkor ez már nyilván egy motiváció, nem csak egy feladat, nem egy büntetésként fogja fel a dolgot, vagy ha nem azt, hogy valamit tesz magáért.

[00:18:18]Szerintem ezen a ponton ugye nagyon bejön a pszichológia, mert egy még egészséges 30 éves embernek, akinek még statisztikailag is elég kevés az esélye bizonyos krónikus betegségekre, ott ugye elég nehéz azt mondani, hogy majd azért, hogy 50 évesen ne legyen magas a vérnyomásoda.

[00:18:34]Tehát amikor még nincs semmit, ugye említetted is az előbb, hogy nagyon ez a amikor baj van, akkor akkor cselekszik nagyon sok ember.

[00:18:41]Ez természetes egyébként, hogy Igen, nyilván, hiszen nagyon nehéz.

[00:18:44]Ugye azért ez tényleg egy egy egy speciális gondolkodási séma, hogy én arra gondolok, hogy majd mi történhet 10-20 év múlva velem, és most azért kell megennem, ha annál a példánál maradunk, amit mondasz, mondjuk a brokkolit, amit nagyon nem szeretek.

[00:19:00]Ez tényleg valójában nehéz, de hogy itt nagyon behoznám azt, mert ha behozhatom, hogy hogy ugye milyen jó lenne, hogyha lennének a háziorvosoknál pszichológusok.

[00:19:11]Hát igen, ez nagyon fontos lenne abból a szempontból, hogy mindenki számára elérhető legyen a támogatás, és nem csak akkor, amikor baj van.

[00:19:20]Tehát ugye itt a pszichológusok különféle szakképesítésekkel rendelkeznek, és vannak olyan szakpszichológusok, akik kifejezetten a mentális egészségproblémákkal, zavarokkal foglalkoznak patológiás, pszichopatológiai esetekkel, de van az egészségpszichológia, amelyük abban segíti egyfelül az embereket, hogy hogy tudnak egészségesebbek maradni testileg, lelkileg, hogy tudják az életmódjukat úgy alakítani, ami nem olyan könnyű, nem olyan könnyű elkezdeni futni, vagy lefogyni, vagy megváltoztatni az étrendemet satöbbi, satöbbi.

[00:20:07]Tehát ebben például tudnak segíteni, de az egészségpszichológusok tudnak abban is segíteni a már megbetegedett pácienseknek, meg az ő gyógyítóiknak, orvosoknak, nővéreknek, hogy hogy tud valaki sikeresebben megküzdeni a a betegségeket, hogy tudja visszanyerni az egészségét, és hogy tudja aztán fenntartani az egészségét.

[00:20:32]Ö úgyhogy ö ezek mind az egészségszichológus feladatai közé tartoznak.

[00:20:38]És hát nagyon jó lenne ö hogyha mondjuk az alapellátásban elérhetők lennének a a pszichológusok.

[00:20:48]Ö mert nagyon-nagyon sok a problémát meg tudnának oldani, vagy ki tudnának küszöbölni ezáltal a az egészségügyben.

[00:20:58]És hát a testi, lelki egészséghez való jog alap alapjog.

[00:21:01]Ö és ö nagyon nagyon jó lenne, hogyha sok probléma már meg tudna oltódni az alpellátás szintjén, nem terhelné a szakellátást.

[00:21:10]Ennek akár gazdasági haszna is lenne, de hát társadalmi, népegészségügyi haszna mindenképp.

[00:21:20]Abszolút.

[00:21:20]És hogy pont azért is, amit mondasz, hogy hogy nem olyan egyszerű az, tehát a háziorvos még, hogyha egy nagyon odafigyelő háziorvos is valakit hazaküld azokkal az instrukciókkal, hogy akkor le kellene fogyni 10 kgtót, le kellene tenni a cigit satöbbi.

[00:21:34]Ez nagyon sok esetben hihetetlen mentális erőfeszítés szükséges ahhoz, hogy valaki ezt így elkezdje.

[00:21:41]Úgy, hogy mondjuk esetleg soha az életében nem evségesen, otthonról nem a legjobb szokásokat hozta.

[00:21:48]És ugye valahogy jó lenne, ha ebbe a rendszerbe már az alapellátás szintjén be tudna lépni valamifjta pszichés támogatás.

[00:21:57]Mindenképp.

[00:21:57]És nagyon sok olyan dolog van, a stressz, különféle konfliktusok, amiket megélünk munkahelyen vagy a a családban, ezek mind-mind terhelnek bennünket, és ezek mind külön nehezítik azt hogy azáltal a feszültség által, amit ezek létrehoznak, kőnehezítik azt, hogy életmódot váltsunk.

[00:22:20]Sőt, nagyon sokszor éppen az úgynevezett rizikóviselkedések, a nem megfelelő evés, vagy a étkezés, vagy pedig a mondjuk dohányzás, vagy szerat, az pont stressz stresszcsökkentő eszközként szerepel és stressz vagy szorongás csökkentő eszközként.

[00:22:43]Ö és abban lehetne sokat segíteni az embereknek, hogy hogyan lehet hatékonyabb stresszcsökkentő, szorongáscsökkentő eszközöket alkalmazni.

[00:22:55]De nyilván, hogyha valakinek egyszerűen csak azt mondják, hogy hagyja abbhányzást, akkor ő azzal el is veszít valamit, tehát nyer persze valamit, mert hát ez hosszú távon az egészségét szolgálja, de közben pedig elveszít mondjuk egy stresszcsökkentő, szorongáscsökkentő eszközt, hogyha neki nem volt más megoldása, mint az, hogyha ideges, akkor akkor kimegy az épületből és és rágyújt persze, tehát bizonyos szempontból ez ezzel ő megpróbált valamit ugye kontrollálni, valamit befolyásolni.

[00:23:30]Igen.

[00:23:30]Ez ez eelni ez a ez ez egy eszköz, vagy a hazamegy fáradtan a munkából és akkor kibont egy sört.

[00:23:36]Jó, de aztán utána még a feszültség nem csökken annyira.

[00:23:42]és még egyet, és még egyet, és még egyet, és aztán hát ezzel nem fog előrejutni nyilván se az ő feszültségcsökkentése, se se az egészségi állapota, de közben pedig érthető, hogyha neki nincsen más stratégiája, nincs más eszköze, akkor ehhez nyúl.

[00:23:58]ezt tanulta meg a családjában, ezt látja a környezetében.

[00:24:03]Ö, tehát ebben mind ö tudnak segíteni a pszichológusok, egészségpszichológusok, hogy hogy lehet olyan hatékony stratégiákat találni, amelyek nem megterhelőek, nem áldozat hozzatal, nem büntetés, nem valamiféle szigorú feladat, hanem amivel azonosulni tudok és ténylegesen csökkenti a szorongásomat.

[00:24:28]Mondjuk ez olyan jó, hogy mondtad, hogy hogy ugye az egészségtudatos életmód az nem lehet, hogy mondjam, egy ilyen aszkézis vagy büntetés, mert mert ugye akkor nem fog menni hosszú távon, vagy ha megy, akkor az meg Igen.

[00:24:45]Hát ez kell, az meg szomorú, hogy valaki mondjuk évtizedekig olyan nem kell kell, hogy ez valami jó érzést, öröm örömöt okozzon.

[00:24:52]És ezért is mondtam az elején, hogy hogy kell, hogy pozitív érték legyen, mert különben tényleg akkor ez aszkézis vagy büntetés, vagy egy egy merev stratégia, amivel nem tudok nem tudok azonosulni.

[00:25:11]Ühüm.

[00:25:11]És akkor itt térnék át kicsit arra, hogy én ezt úgy képzelem el, mint egy jó alakú görbét, hogy ugye mondjuk én elkezdek egészségesebben enni, sportolni, jobban odafigyelni a testemre, értéknek tekinteni az egészségemet.

[00:25:24]Ugye kicsit itt jobb lesz mondjuk a kedvem, több nagyobb kontrollérzetem lesz az életemre.

[00:25:32]De ugye a mai világban, amikor a longevity az most már szerintem szerintem nincs olyan ember, aki ne tudná, hogy mit jelent ugye a hosszú és egészséges élet tudománya.

[00:25:40]és ennek a az ezzel való foglalkozás, illetve elkezdődött ennek a hajszolása.

[00:25:46]És akkor ugye itt lesz az, hogy hogy a csúcsponttól így elkezdünk lefelé menni, mert óhatatlanul elkezd egyre több stresszt jelenteni az, hogy hogy az ember fölkell, és akkor kiderült, hogy még több fehérjed kell enni, mint amit egy héttel ezelőtt mondtak.

[00:26:00]Kiderül, hogy amire ő azt hitte, hogy egészséges, nem tudom meddig tonahalat evved, de abban mennyi higany van.

[00:26:06]Most csak ilyen nagyon légből kapott példákat mondok, de ugye valósak és elkezdődik a stressz, ami egyfelől abból adódik, hogy nagyon sok információhoz hozzáférünk, és ráadásul tényleg a longevity tudomány az most ugye így nagyon pörög, nagyon sok a kutatás, tehát tényleg valid tudományos kutatási eredmények is jönnek be egyfelől, de azok is olyanok, hogy ugye van néhány kutatás, akkor abból kijön egy eredmény, de ugye szerintem a laikus azt nem is feltétlenül tudja, hogy most akkor az egy kutatás, de lehet, hogy van 10 olyan, amiben nem jött ki ugyanaz az eredmény.

[00:26:38]Tehát ezek elkezdenek szorongást okozni.

[00:26:40]Aztán az is szorongást okoz, hogy ugye azért az interneten keresztül nagyon sok nem valid információhoz is hozzáférünk.

[00:26:46]Vannak a az influencerek, egészséginlu, nagyon soknak ugye doktorjelzője van, de ha utána nézünk, akkor nem is azon a területen van, amiről kommunikál.

[00:26:55]Tehát ez is egy kicsit olyan olyan nagyon m nehezen kibogozható, és támadnak meg minket naponta ezek az információk, és emellett ott van az, hogy én szerintem már senki nem tudja teljesíteni a a maximum szintet abba az egészségtudatosságban.

[00:27:16]Tehát valahogyan azt is meg kell magunkban oldani, hogy nem fogunk tudni annyit sportolni és úgy enni, hogy az tökéletes legyen.

[00:27:25]Hát igen.

[00:27:25]És nyilván egy nagy kérdés, hogy mi a mi a tökéletes.

[00:27:29]Tehát ennek is természetesen személyre szabottnak kell lennie.

[00:27:34]Tehát nincs nincs egy mindenki számára követendő út és az egyetlen egészséges életmód.

[00:27:39]ö hanem ö ennek az adott személy életkorától, egészségi állapotától, egészség céljaitól ugye ö függően kell ezt ezt összeállítani.

[00:27:55]Ö és hát azon kívül nagyon-nagyon fontos, amit mondtál, hogy az a sok információ, ami éri az embert, akár önkéntelenül is egyébként, tehát nem nem csak úgy, hogy szándékosan szándékosan keres, az bizony önmagában is szorongásokat ébreszthet, konfliktusokat okozhat, elbizonytalaníthat.

[00:28:19]egyébként ezzel kapcsolatban már sok kutatást csináltak, és azt mutatják a kutatások például meg megkérdeztek embereket, hogy az amikor egészséggel kapcsolatban kutatott az ő maga keresett az interneten, az mennyiben vezette őt olyan eredményekhez, ahol inkább súlyosabb problémákra bukkant, és kiderült, hogy nagyobb részben voltak a válaszadók között, akik azt mondták, hogy eljutottak olyan súlyos betegségekhez, ami aztán engem szorongással töltött el.

[00:28:52]Meg eljutottam olyan információkhoz, amelyeket nem értettem, nem tudtam, hogy mennyire lehet hitelt adni neki, kit kövessek.

[00:29:02]Tehát tehát hogy végső soron növelte a szarongást a legtöbb esetben az, hogyha az ember elkezdett az interneten.

[00:29:07]Igen, igen, igen.

[00:29:10]Meg hát hogy hogy kit követtek, amikor azt mondod, azt mondtad, hogy influencerek vagy különböző celebritások, akikek elől vannak jobban a tanácsai, vagy a saját egészségükkel kapcsolatos megosztásai.

[00:29:25]Ott volt a nagyon híres Angelina Jolie eset, aki ugye a híres színésznő, akinek több családtagja meghalt Mellrágban és Pete Fészekrágban.

[00:29:38]És aztán ő nála is kiderült, hogy van egy genetikai Igen.

[00:29:43]Igen.

[00:29:43]És akkor leoperáltatta mindkét mindkét mellét.

[00:29:48]És hát ő mint kiderült, teljesen hát jó szándékkal meg segítőleg tette ezt közzé a New York Timesban, hogy felhívja a figyelmet erre a problémára.

[00:30:00]Aztán kiderült utána, hogy rengetegen csináltatták meg azt a genetikai tesztet, BRC tesztet, amit egy és egyébként pénzért nagyon sokan, külön és nagyon sokan, akiknek nem volt erre egyáltalán szüksége olyan értelemben, hogy a családban nem volt erre egy előzetes ugye háttérindikáció.

[00:30:28]Ö és és akkor itt kiderült, hogy tehát nem nem azok voltak, akiknek legnagyobb szükségük lett volna a vizsgálatra.

[00:30:34]Nem azok csináltatták meg a tesztet, hanem azok, akik Angelina Juli követői voltak, vagy akihez elért ez a elért ez az információ.

[00:30:44]Tehát ez egy ilyen híres híres eset volt.

[00:30:47]Úgyhogy úgyhogy nyilván itt azért is mondtam, hogy személyre szabottan lehet csak erről gondolkodni.

[00:30:56]Ö mert hát eleve nincs egy általános egészségdefiníció, tehát az is változik koronként, változik a a tudománynak az ezzel kapcsolatos ö felfedezései, eredményei is napról napra változnak tulajdonképpen.

[00:31:12]És ugye ezt például ezek az influenzerek nem hangsúlyozzák ki, tehát ott ogy nagyon ilyen tény tényeként mondják el a tényleg egy friss kutatásnak az adatait.

[00:31:25]Hát igen, mert nyilvánvalóan ez egy szükséglet az emberek, a felhasználók, a befogadók, a hírfogyasztók részéről, hogy ebben az óriási információradatban valaki adjon nekik segítséget, és mondja meg végre akkor nem tudom, hány tojást eetek hetente vagy hány kilométert futhatok, vagy vagy mit jelent az egészség, mit jelent a boldogság, mit jelent a jólét.

[00:31:55]Ugye ezek részben nagyon szubjektív kategóriák, másrészt meg ezeknek a jelentéstartalma is nagyon sokat változik, és nagyon sok tényező befolyásolja.

[00:32:04]Ugye itt ez nagyon érdekes, hogy a hogyha arra hagyatkozunk, hogy hogy jól érezzük magunkat, akkor már bizonyos dolgokat ki kell, hogy zárjunk azokból az információkból, amik ráönköülenek.

[00:32:20]Én azt gondolom, hogy olyanokat is ki kell, hogy zárjunk, amik egyébként valid információk lehetnének, de hogy már tényleg csak azt a stresszintet növelik, tehát végső soron nem tesznek nekünk jót.

[00:32:31]Ugye itt most gondolok arra, hogy rengeteget hallani most arról, hogy a a blokkok, amiket kapunk a boltokban, azok tele vannak mikroműanyaggal, mindenféle bőrön keresztül felszívodó kémiai anyaggal.

[00:32:43]Tehát nekem is nagyon nehéz azt kontrollálnom, hogy minden alkalom, amikor elveszem, ne gondoljak arra, hogy most mikroműanyagokat fogdosok, de hogy igazából már ezen a szinten tényleg nem lehet szerintem egy embernek működni, de a modern világ azért nagyon efelé tolja az embereket.

[00:33:00]Tehát nagyon nehéz szerintem most nem stresszelni ezeken a dolgokon valakinek.

[00:33:05]Hogyan?

[00:33:07]Hát igen, nagyon nagyon sok a szorongáskeltő információ és nagyon nehéz ezek között eligazodni.

[00:33:10]Az emberek mindig szorongtak egyébként nyilván.

[00:33:16]Tehát ez egy nem egy nem egy új dolog.

[00:33:18]Azon kívül ezzel a szorongással együtt is kell valamennyire élnünk.

[00:33:20]ez ez természetes, ahogy az elején beszélgettünk róla, ennek egy bizonyos szintje még még még segít is.

[00:33:29]Motiváló is motiváló is lehet, de megint csak nagyon-nagyon fontos az, hogy tudjak magamhoz kapcsolódni, tehát tudjam a saját szükségleteimet, tudjam azt, hogy hogy mikor vagyok jól.

[00:33:45]Például nagyon sokszor az emberek ezzel kapcsolatban is elbizonytalanodnak.

[00:33:51]és kívülről várják a visszajelzést, meg egyáltalán a definíciót haz kapcsolatban, hogy hogy hogy mit jelent jól lenni.

[00:34:00]És ma a közösségi média világában, meg abban a világban, ahol nagyon gyors változások vannak, nagyon sok a kapcsolódás egymáshoz, még akkor is, hogyha ezek felszínes kapcsolatok, nagyon sokszor nem aszerint határozzuk meg, hogy hogy vagyunk, hogy jól vagyunk-e, hogy mi magunk mit érzünk, hanem megfigyelünk, megfigyelünk másokat, és hát rengeteg olyan inf információt, képeket kapunk a külvilágból, amelyek valamilyen idealizált állapotokat sugalnak nekünk, és igazából ahhoz hasonlítjuk, hogy ahhoz képest mi hogy vagyunk, nem ahhoz képest, ami nekünk az alapállapotunk vagy a saját elvárásaink szerinti jólét.

[00:34:52]Ühüm.

[00:34:52]És az is nagyon fontos, hogy ugye az egészségtudatosságban, és erről meglepően keveset szoktak egyébként beszélni, vagy kevés ember gondol bele, hogy abba nagyon erősen beletartozik a mentális egészségünknek a jószinten tartása is.

[00:35:06]Lehet ugye nem csak a fizikális része, a sportolás vagy az egészséges étkezés.

[00:35:13]És ez egy kicsit olyan számomra, mint egy ilyen csúszka, hogy amikor már a sportolás és a az, hogy mit foghatok meg, mit ehetek, mit féltek be a testembe, már elkezd egy folyamatos szorongást okozni, vagy egy egy nem jól létet, akkor ugye ott vissza kell venni.

[00:35:31]Igen, persze, értelemszerűen, de hogy ugye ez nem sokszor könnyű, tehát főleg abban a világban, amiről te is beszélsz, hogy még hogyha nem is akarjuk, akkor is tehát kinyitunk egy híroldalt, és biztos, hogy lesz benne egy egészséggel kapcsolatos információ, ami potenciálisan okozhat egy ilyen Igen.

[00:35:48]Vagy hát veszélyekkel kapcsolatos információ, ez körülvesz bennünket mindenképp.

[00:35:55]Ö úgyhogy ezért is nagyon fontos az ö hogy tudjunk ö megosztani egymással tapasztalatokat, érzéseket, mindennapi aggodalmakat.

[00:36:11]nagyon sok pozitív visszajelzést kaphatunk a környezetünkből, amit amit nem használunk ki igazából, hanem sokszor éppen kereskéljük azokat a támpontokat, olyan külső támpontokat, amelyekhez nekünk nincs is kapcsolódásunk igazából.

[00:36:29]Tehát történeteket nézünk a a médiában, a a az interneten olyan fiktív számunkra legalábbis fiktív szereplőknek a példáját, ami nem mindig példamutató igazából.

[00:36:47]Ühüm.

[00:36:47]Most itt eszembe juttad Brian Johnson, akinek szerintem a neve mindenkinek ismerős, aki ugye tulajdonképpen önmagán kísérletezik a azt illetően, hogy mennyire lehet, mennyi ideig lehet egészségesen tartani egy testet.

[00:37:04]Nekem mindig eszembe jut erről az, hogy hogy igazából ez a longevity hajszolás kitermelt egy olyan embertípust, aki számára most egy picit ez is sarkított, de hogy ön maga a legfontosabb.

[00:37:13]kicsit ilyen köldöknés, ugye legtöbbet azzal foglalkozik ez az embertípus, hogy mennyit eszik, mit eszik, hogy eszik, hogy alszik, mennyit sportol.

[00:37:25]És itt nem feltétlenül a személyiség nem egy jó személyiségre gondolok, hanem hanem arra, akit így nagyon be tud húzni ez az egész, mert elég fölcsatolnunk egy okos órát, és akkor az már ki fog írni 100 féle információt, ami szóval ami nagyon behúz minket abba, hogy elkezdjük állandóan azt figyelni és aztán elkezdjünk azzal nagyon foglalkozni.

[00:37:46]Hát igen, hogy az az én tulajdonképpen egy projektté válik, tehát én én magam egy magam is egy projekt leszek, amit fejleszteni kell, amit figyelni kell, amit ellenőrizni kell.

[00:38:00]Ez mindenképp benne van.

[00:38:02]Ezt nyilván részben a technológia is okozza.

[00:38:04]Ö, másrészt a modern társadalomnak az a fajta változása, amit a második világháború után, amikor állt a fogyasztói társadalom, fejlődött, aztán kialakult, itt most akkor ebbe nem érdemes annyira belemenni, de a a globalizáció lehetővé tett egy csomó olyan kapcsolódást meg olyan technikákhoz juttatott bennünket hozzá, ami akik korábban elérhetetlenek voltak, satöbbi, satöbbi.

[00:38:39]Egy csomó olyan lehetőség ami ami által saját magunkat is fejleszthetjük.

[00:38:45]És hát lett is egy ilyen érték a társadalomban ö ez az individualista értékrend, amit aztán társadalomkritikailag az önimádat társadalmának is neveztek-e.

[00:38:59]Ugye Kristof Les szociológus híres könyve az 1970-es évektől évekből amikor tulajdonképpen egy pozitív érték az önmegvalósítás ami szintén a második világháború utáni korszaknak lett egy kiemelt értéke a társadalmakban ez az önmegvalósítás ami önmagában nyilvánvalóan pozitív de hogy ez túlhajszolódott, egy olyan kiemelt értékké vált, ami aztán megakadályoztat tulajdonképpen érdekes módon az embernek a saját magához való kapcsolódását, merthogy egyfolytában külső szempontok szerint kezdte mérni azt a azt a teljesítményt, aminek nem is biztos, hogy teljesítménynek kellene lenni, hogy a saját potenciáljaimat ki tudjam teljesíteni.

[00:40:01]Tehát, hogy egy idő után az önmósítás már nem a saját potenciáljaim, lehetőségeiminnek a megvalósításáról szól, hanem különféle képzelt ideáloknak a a hajszolásáról.

[00:40:14]És ilyen értelemben ez ez is elidegeníti az embert és hát magányossá is teszi, miközben állandóan figyeli a a külvilágnak a jelzéseit is.

[00:40:29]Tehát, hogy egyfelől egy ilyen nagy zajban élünk, mert ugye az internet folyamatosan körülöttünk van, most már ugye ott van a a mesterség és intelligencia is.

[00:40:37]Tehát valahol önmagunkkal sem tudunk lenni.

[00:40:39]Ugye a saját testi jelzéseinket sem halljuk olyan hangosan.

[00:40:44]Másfelől viszont elszakadunk a a többi embertől, azoktól a kis közösségektől, amit te többször is hangsúlyoztál most, hogy akikkel megoszthatnánk ilyen nagyon egyszerűen a szorongásainkat, vagy akár a testi panaszainkat, vagy akár azt, hogy mit gondolunk az egészségtudatosságról, és hogy valahogy ezek a ezek a közösségi terek ugye eltűnnek.

[00:41:04]Erről is ugye rengeteget beszélnek a a szociálpszichológusok, szociológusok.

[00:41:11]És hogy valahogy lesz ez a magára maradottság.

[00:41:15]Igen, ez mindenképp önmagában is szorongás keltő, és több kutatás is mondja azt például amiket a az úgynevezett kék zónákkal, ahol ugye, hogyha már itt a Londevityiről szó esett, ahol magas életkort élnek meg, az emberek vannak a a Földnek különféle kiemelt pontjai, régiói, ahol különösen sokáig élnek az emberek, és ott Öáltalában kiderül, hogy ezeken a helyeken mindenképp a közösségi kapcsolódás az a mindennapoknak abszolút része.

[00:41:54]Túl azon, hogy folyamatos aktivitásban vannak, nem túlzottan stresszelő aktivitásban, hanem kiegyensúlyozott tevékenységeket végeznek, meg táplálkozás, mozgás satöbbi.

[00:42:08]Ezek a sztenderd dolgok.

[00:42:08]De rendre kiderül, hogy a közösségi élet és a valódi közösségek, tehát itt most el kell választani azt a azt a közösségi érzést, amit ugye az egész világgal érezhetek tulajdonképpen most a az internet által.

[00:42:25]De az, hogy ténylegesen, hogy kapcsolódok és hogy vagyok egy közösségnek a része, az nyilvánvalóan egészen egészen más.

[00:42:38]Úgyhogy és amit mondtál, hogy megosztani, meg én is említettem korábban, megosztani a szorongásainkat, a negatív érzéseinket, ez az egyik dolog, de ami nagyon fontos, hogy megosztani a pozitív érzéseinket is.

[00:42:52]Tehát ezt is nagyon elfelejteltjük, hogy hogy erről beszámolunk egymásnak.

[00:42:58]Ö és ö ez abban segít tulajdonképpen, hogy újra és újra a saját magunk számára is meg tudjuk azt fogalmazni, hogy hogy vagyunk jól.

[00:43:06]Ö, tehát hogyha hogyha ezt nem osztom meg másokkal, nem kapok ezzel kapcsolatban valódi visszajelzést, akkor megint csak arra hagyatkozhatok, hogy hogy ott vannak azok a távoli ideálok, azok a fiktív történetek amikkel kapcsolatban fantáziálhatok, de nem a nem az én életemről szól, és tulajdonképpen ezáltal elidegenít.

[00:43:29]Tehát ezért nagyon fontos az, hogy amikor megosztok tapasztalatokat, abba ugyanúgy benne legyen legyen a jó is, mert újra és újra konstruálom, tulajdonképpen alakítom magam számára is azt, hogyha kapok bátorítást, kapok valaki mástól egy olyan visszaést, hogy fú, hát ez ez nagyon jó lehetett, jaj de örülök, hogy hogy ez tehát ilyen apró dolgokm, de nagyon sokszor ezt is elmulasztjuk igazából.

[00:43:58]Ü mi volt ma a munka?

[00:43:58]Semmi különös.

[00:44:02]Tehát ezt ezt nem csak az iskolás gyerekek mondják ugye, hogy mi volt az iskolában semmi, hanem a felnőttek is sokszor.

[00:44:09]Sőt, hát sajnos sokszor meg se kérdezzük egymástól, hanem csak az intéznivalók vannak bizonyos kutatások szerint.

[00:44:16]Például a párok otthoni kommunikációja az percekben mérhető naponta, nem órákban, félórákban ilyesmi, hanem hanem rövid percekben, és az is inkább az intéznivalókra ö koncentrálódik.

[00:44:36]És aztán sokan ugye társasmagányban ülnek a laptopjuk, a ö okostelefonjuk, tabletjük satöbbi mellett, és így vannak együtt mondjuk a családi életben.

[00:44:54]Ühüm.

[00:44:54]pedig ugye az is nagyon fontos itt, ha a másik emberről beszélünk, hogy annak van egy nagyon nagyon jó idegrendszer reguláló hatása, ugye a ahogyan a hormonokat befolyásolja, és különösen a stresszhormonokat, akár egy hosszabb ölelés, akár egy másikkal való bármilyen kicsi fizikális kontaktus, vagy csak az egy légtérben levés, vagy csak az, ahogy mondod, hogy elmondom a másiknak a az örömömet, a bánatomat, tehát ez a kapcsolódás.

[00:45:19]És ugye nyilván hosszú távon, vagy közvetettem, vagy akár közvetlenül is, ha ezeknek az emberi kapcsolódásoknak meglenne ez a hatása, vagy meghagynánk, vagy kellő teret adnánk, akkor az azt gondolom, hogy úgy is hatna az egészségünkre, hogy kevesebb ilyen szorongáscsökkentő rossz szokásunk lenne.

[00:45:40]Tehát lehet, hogyha én elmondom a fájdalmamatnak, akkor nem akarok rágyújtani, vagy nem akarok nassolni, vagy tehát nem akarom ilyen dolgokkal regulálni az érzelmeimet.

[00:45:50]Ö igen, az is, hogy elmondom, vagy mit mit csinálunk együtt.

[00:45:55]Ö tehát nagyon nagyon sokszor probléma az is, hogy egy családban mondjuk, ha már itt egy súlyosabb esetet mondunk, hogy valakinek muszáj lenne hogy változtasson a táplálkozáson, változtasson a különböző függőségein, mozogjon satöbbi, satöbbi.

[00:46:19]És ebben a család nem partner a szűkebb közösség, mert mert mert nekik nem kell egy ilyen változást végrehajtani.

[00:46:27]Tehát nagyon nehéz csak gondoljunk bele, valakinek megváltoztatni az étkezési szokásait, hogyha körülötte mindenki más marad a a régi hagyományos, nem tudom, pörkölt evésnél, akkor ez tulajdonképpen egy kirekesztő helyzet, hogyha akkor neki neki diétázni kell.

[00:46:52]Tehát itt nagyon fontos, hogy hogy a a környezet hogy tud segíteni abban, hogy ténylegesen tudjon valaki valaki változtatni, és nagyon jól tudjuk egymást inspirálni is ebből a ebből a szempontból, és mindenképp támogatni.

[00:47:11]Ühüm.

[00:47:11]És főleg ugye a közös étkezés az az egy ilyen nagyon alapvető társaskapcsolódási helyzet.

[00:47:17]Hát igen, egy fontos örömforrás tud lenni.

[00:47:21]Meg hát egy tere annak is, hogy hogy például olyankor meg lehet osztani tapasztalatokat, élményeket, érzéseket, jó dolgokat és kevésbé jókat.

[00:47:30]Tehát ez nagyon-nagyon lényeges.

[00:47:33]Erre egyébként az egészségszichológusok nagyon figyelnek.

[00:47:37]és amikor valakivel egy ilyen egészségmegőrző programban dolgozunk, de akkor is, hogyha hogyha valakinek a a betegségi állapotából való gyógyulást próbáljuk segíteni és a megküzdését támogatni, nagyon-nagyon fontos faktor az, hogy felmérjük azt, hogy a környezetében milyen társastámogatásra számíthat.

[00:48:04]És fontos azt is megnézni, hogy hogyan veszi igénybe ezt a társast támogatást, mert saját kutatásainkban meg saját munkánk során is látjuk, hogy amikor csak megkérdezzünk valakit, hogy hogy milyen támogatásra számíthat, akkor felsorol sok barátot meg családtagot, és aztán utána hogyha megkérdezzük, hogy ténylegesen ezt hogy szokta igénybe venni, akkor ott nagyon sokszor van egy nagy különbség, hogy ugyan elvileg vannak körülö emberek, de igazából soha nem szokta igénybe venni ezt a lehetséges támogatást.

[00:48:41]Úgyhogy ez is, ez is nagyon-nagyon fontos.

[00:48:45]Ühüm.

[00:48:45]Tehát, hogy úgy érted ezt, hogy még mondjuk a legtriviálisabb esetben mondjuk gondolok arra, hogy ledönt az influenza a lábamról, egyedül élek, 40 fokos lázam van, hogy egy barátot megmerjek kérni, hogy tegyem már az ajtóm elé egy bevásárlást.

[00:48:57]Ühüm.

[00:48:57]Igen.

[00:49:00]Igen.

[00:49:01]Tehát, hogy jó lenne vele, hogyha ezeket tudnánk használni, vagy újrahasználni.

[00:49:04]Nem szeretem azt, hogy újra használni, mert ugye van egy ilyen kicsit idealizálása is a régi koroknak, hogy ott mennyivel jobb volt, mennyivel többet kapcsolótunk.

[00:49:14]azért azt gondolom, hogy ez nem teljesen 100%-ig van így.

[00:49:18]Igen, de hogy azért amit mondtál, az egy nagyon fontos dolog, hogy valahogy a a az internet meg a közösségi média az tényleg nagyon így bezárta az embereket magukba.

[00:49:29]Tehát, hogy itt lenne talán a kulcs szerinted, hogy ezt ennek a fogyasztását egy picit csökkenteni, ahogy ugye mondtad, hogy a párok ülnek és csak nyomkodják a telefonjukat, tehát hogy valahogy hát igen, nyilván erről nagyon sok szó esik mostanában, hogy hogy ez akármilyen függőségeket is kialakít, milyen viselkedéses reflexeket, automatizmusokat észre se vesszük, hogy már megint tapogatjuk a zsebünket, kereskéljük a okostelefonunkat, Tehát ez ezek ilyen automatizmusok.

[00:50:03]Másfelől viszont a nagyon sok pozitív aspektusa is van ennek természetesen, mert ezek a technikai lehetőségek azért abban is segítenek bennünket, hogy például nagyon sok olyan applikáció van, nagyon sok olyan program van, műsor van, podcast van, ugye most is egy ilyenben ülünk.

[00:50:23]ö ami pontosan a ö az egészségmegőrzést, a hogyha valaki megbetegszik, a gyógyulást, általában a jólétnek a javítását segíti.

[00:50:34]Tehát ezek nagyon-nagyon hasznosak tudnak lenni.

[00:50:40]azonkívül pedig éppen a közösségi média támogatásával létrejövő olyan támogatócsoportok amelyek egészségben, betegségben tudnak speciálisan segítséget nyújtani.

[00:50:56]Tehát nagyon-nagyon sok egészséggel kapcsolatos témában szerveződnek csoportok és ezek ezek rendkívül hasznosak is tudnak lenni, de nyilván mindennek két oldala van és és előfordul az is nem ritkán, hogy ezekben a csoportokban mondjuk olyan téves információkat osztanak meg, vagy olyan a annak a csoportnak a felépítése, dinamikája, hogy van ott egy olyan erős személyiség, egy olyan domináns valaki, egy olyan véleményvezér, aki mondjuk azt a csoportot úgy irányítja, hogy hogy hogy nem a szorongások csökkennek, meg a jólét fokozódik, hanem éppen éppen a visszájára fordul az egész.

[00:51:48]Ö úgyhogy úgyhogy ez mind ott van, és tehát én ezért nem mondanám azt, hogy le az internettel satöbbi, satöbbi, merthogy hát egyrészt nem is reális, másrészt viszont rengeteg rengeteg hasznos hasznos dolog van.

[00:52:08]Inkább az lenne a fontos, hogy hogy lehet segíteni az embereket abban, hogy jól használják ezeket a lehetőségeket.

[00:52:16]Tehát az egészségpszichológiának van egy ilyen fogalma, hogy egészségértés, ami azt írja le, hogyan tudom az egészséggel, betegséggel kapcsolatos információkat megszerezni, és hogyan tudom azokat alkalmazni.

[00:52:34]Erre mérőeszközök is vannak egyébként.

[00:52:38]Tehát ezt meg lehet mérni, hogy valakinek ez a képessége, ez ez milyen milyen szinten van.

[00:52:43]teszt több ten, több teszt is, több teszt is van van olyan egyébként, amihez hozzájuthatnak most, ha már az internetről beszélünk, van olyan, ami elérhető az interneten, hogy valaki vagy ezt inkább egészségpszichológus hát rá rá lehet így keresni, hogy egészségértés, mert mert egyébként mi magunk is ilyen mérőeszközöket, nemzetközi mérőeszközöket munkatársaimmal validáltunk, tehát a magyar alkalmazását megcsináltuk, és hát részben ilyen egyszerű dolgokra is kérdeznek rá ezek az eszközök, hogy amikor ha egy nem tudom én egy élelmiszer címkét kell értelmeznie, az milyen nehézséget okoz, amikor egy gyógyszernek a betegtájékoztatóját elolvassa, azt hogy tudja értelmezni satöbbi, satöbbi.

[00:53:36]Tehát ilyen dolgokra kell gondolni.

[00:53:38]Na most tehát ezt ezt be lehet mérni ezt a szintet és ezt lehet javítani, tehát ebben lehet támogatni az embereket és ezen belül van digitális egészségértés is elkülönítünk.

[00:53:53]Tehát az, hogy a technikai eszközök által meg az interneten hozzáférhető információkat, lehetőségeket, magukat az eszközöket hogy tudja, hogy tudja használni, hogy tudja alkalmazni, hogy tud hozzáférni ezekhez a lehetőségekhez.

[00:54:16]Azt gondolom, hogy tehát itt itt nyilvánvalóan nem a technika ellenesség vagy internetellenesség lenne a megoldás, hanem pontosan az, hogy hogy lehet jól kiaknászni ezeket a lehetőségeket, és óriási potenciál van benne nyilvánvalóan mindenféle szempontból a általános edukáció tól kezdve egészen odáig, hogy amikor valaki például krónikus beteg akkor Ö hogyan tudja jól tartani a kapcsolatot?

[00:54:48]Akár például a az online vagy igen a sorstársaival, vagy hogyan tud jól kommunikálni a szakemberekkel.

[00:55:02]Egy csomó ilyen nagyon-nagyon pozitív lehetőség van ebben, hogy tud jól kooperálni, hogy tud ugye jól betartani azokat az orvosi előírásokat.

[00:55:10]ö öletét könnyebbé tenni.

[00:55:15]Tehát nagyon-nagyon sok jó lehetőség van.

[00:55:20]Ühüm.

[00:55:20]Csak ugye itt a szét kell valahogy választani, hogy mi az, amire használom, tehát mi az, ami támogatja ezt az növeli az egészségértésemet és mi az, ami csökkenti.

[00:55:28]Ugye, amit a műsor elején mondtál, hogy ha én belpötyögöm, hogy fejfájás és émejgés, akkor vajon mi fog kijönni?

[00:55:36]Az, hogy nem ittam elég vizet, vagy az, hogy agydaganatom van?

[00:55:38]Igen.

[00:55:40]És tehát, hogy valahogy ezt kellene meg talán még azt is érdemes lenne kontrollálni, hogy mik azok a terek, ahol én másokkal kapcsolódom anélkül, hogy okos eszközöket használnék.

[00:55:54]Így van.

[00:55:54]Pontosan.

[00:55:54]Hát nyilván itt meg kell nézni, ez megint csak személyre szabott tud lenni, hogy mik a lehetőségeim, milyen környezetben élek, milyen családi mintázatok szerint építettem fel egyáltalán az egészséghez, betegséghez, kapcsolódáshoz, jóléthez való viszonyulásomat akarok-e ezen változtatni?

[00:56:21]Hogyan szeretnék változtatni?

[00:56:21]Tehát ez mindmi nagyon ö sokféle kérdést vett fel.

[00:56:27]Ühüm.

[00:56:27]Mert ugye van a digitalizációval kapcsolatos edukáció, de szerintem ez még mindig nem olyan hangos, mint minden mással kapcsolatos.

[00:56:33]Tehát azt azt tudom, hogy nem magas sarkuban kell futnom, de hogy például azt kevesen mondják el, hogy nekem a ami nagyon feltűnő mostanában, hogy koncerteken az emberek nem táncolnak általában, vagy beszélgetnek, vagy élvezik a showt, hanem mindenki tartja a telefonját, aminek túl sok értelmét Ühüm.

[00:56:52]személyesen én nem látom, de hogy ezt most csak azért mondtam példának, hogy például mondjuk ott elmagyarázni, hogy amikor a pároddal este vagytok, akkor legyen egy óra, amikor nem veszitek el a telefonotokat.

[00:57:02]Tehát, hogy ez kicsit ilyen iskolás szintnek tűnik, de hogy igazából az étkezés, a sportolást az egészen jól özen jól elmagyarázzák az embereknek a a szakértők, hogy mi az, ami nagyon nem jó, mi az, ami jó.

[00:57:20]Valahogy ebben a digitális eszközhasználatban ott az vészel szerintem, hogy hangsúlyozni azt, hogy a másokkal való kapcsolódás az egyébként a mentális egészségem szempontjából nagyon-nagyon fontos.

[00:57:31]Tehát hogyha én ott folyton előveszem a telefonomat, akkor az egy idő után a mentális és a fizikális egészségemre is potenciálisan káros lesz.

[00:57:39]Igen.

[00:57:39]Viszont nyilvánvaló, hogy akkor lesz ez meggyőző, hogyha hogyha nem csak kívülről magyarázzák el nekem, hogy miért jó másokkal lenni, hanem hogy ezt én ténylegesen meg tudom megélem, meg tudom tapasztalni.

[00:57:52]Tehát ezért ezért is mondtam korábban azt, hogy hogy ezt már igazából gyerekkorban a családok támogatásával lehet elérni, mert ott tanuljuk meg igazából, hogy miért jó, miért jó nekem az, hogyha ha másokkal vagyok, mert hát sajnos soetben éppen az alakul ki, hogy nem jó nekem másokkal lenni, mertogy valamiért kellemetlennek érzem, fenyegetőnek érzem, szorongok, mert mondjuk a családban például ezt ezt tanulta meg egy egy gyerek, vagy az iskolában ezt tanulta meg mert mindig azt érezte, hogy ő nem elég jó, az ő viselkedése nem ben megfelelő, és akkor jobb, hogyha jobb, hogyha őt békén hagyják.

[00:58:39]Tehát ez se ilyen fekete-fehér, és nyilván ennek az alapjait csak ott lehet lerakni, ahol ezeket az alap közösségi élményeket pozitívan tudja valaki megélni.

[00:58:56]Ühüm.

[00:58:56]Tehát, hogy valahogyan ezt élje át, tényleg, hogy ez jó hatással van, és akkor talán ösztönösen is Igen.

[00:59:05]Illetve nyilván azt is, hogy élje át tudja, hogy mi mi ami neki jó és mi az, ami kellemetlen, illetve hogy mit tehet azért, hogy hogy neki jobb legyen.

[00:59:18]Tehát ez is tanítható már tulajdonképpen gyerekkorban alakítható.

[00:59:21]Ez megint csak az, hogy én tehetek valamit magamért.

[00:59:27]Az is nagyon-nagyon fontos része az egészségtudatosságnak, amiről az elején beszéltünk túl azon, hogy az egészség az érték legyen, ne csak valami olyasmi, ami jaj, hallom, hogy egészségesnek kellene lenni, de mit is jelent az?

[00:59:43]Hogyan érhetem el inkább egy frusztráció nekem, mint valamiféle pozitív cél?

[00:59:48]Ühüm.

[00:59:48]vagy sokszor még azoknak is, akik ugye követik a trendeket és frusztráció amiatt, amit ugye mondtam, hogy állandóan változnak a trendek, hogy már nem lehet teljesíteni.

[00:59:56]Itt azért hoztam vissza ezt a témát, mert egy ilyen nagyon fontos dolog bújik meg emögött szerintem, hogy ugye az emberek szeretik a kontrollálhatóságot és bejorsolhatóságot, ami egy ideig nagyon adaptív, tehát csökkenti a stresszt, de ugye valahol az egészségben, és ezt nagyon elrejti a longevity trend, vagy szeretné elrejteni, hogy hogy azért nem teljes kontroll alatt van az egészségünk, vagy az, hogy mennyi ideig fogunk élni.

[01:00:26]És ezt ugye valahol így tudjuk, de hogy azért erről keveset beszélnek mondjuk az egészség influencerek, hiszen nyilván nekik nem érném meg azt mondani, de valahogy mégis csak meg kellene az embernek élni azt, hogy nem mindent tud ebben kontrollálni.

[01:00:41]Én azt gondolom, hogy ezt a legnehezebb elengedni.

[01:00:45]Ugye erre is jó lenne egy pszichoedukáció.

[01:00:48]Igen.

[01:00:48]Igen.

[01:00:48]Tehát egyfelől az, hogy nem tudunk állandóan jól lenni.

[01:00:54]Tehát nyilvánvalóan akkor tudjuk megtapasztalni azt is, hogy jól vagyunk, hogyha mihez képest.

[01:00:58]Tehát amikor amikor van tapasztalatunk arról is, hogy milyen az, mikor fáradt vagyok, mi milyen az, amikor valami fáj, milyen az, amikor bizonytalan vagyok, mi mit jelent az, amikor a testem jelez, és azt kell gondolnom, hogy itt valami baj lehet.

[01:01:17]Tehát, hogy ez ezek mind-mind nyilvánvalóan van egy ilyen fluktuáció, és ez teljesen normális.

[01:01:22]Tehát amikor egészségről beszélünk, akkor ezt ezt így kell elképzelni, nem egy ilyen egyenes vonalként.

[01:01:31]És ez is lehet egy probléma, hogy sokan a tökéletességgel azonosítják a a jólétet, vagy az erővel azonosítják.

[01:01:38]Ö, tehát ö én nem engedhetem meg magamnak, hogy elengedjem magam és ö és egy kicsit lepihenjek például, mertogy az a akkor én már kevesebb vagyok, én gyengébb vagyok, értéktelenebb vagyok, satöbbi, satöbbi.

[01:01:58]Tehát ez ez is nagyon fontos azon kívül, amit mondtál, hogy hogy elfogadni a kiszámíthatatlanságot, a véletlennek a szerepét az életben, aminek mindannyian ki vagyunk ki vagyunk téve, és nyilván a a mai társadalomban, ahol hát tényleg nagyon-nagyon fantasztikus technikai fejlődés ment végbe, és az ő orvostudomány is olyan hipertechnicizált, hogy van egy ilyen illúziónk ö hogy mindent meg lehet ö mindent meg lehet oldani.

[01:02:31]Ö na most nyilvánvaló, hogy ez ez illúzió és egyfelől tulajdonképpen örülni kell azt annak, hogy a világ működik, mert önmagában az is fantasztikus, ugye?

[01:02:40]Tehát erről az oldalról is nézhetjük, hogy csodálatos, hogy egyáltalán ennyire ilyen fokon műk ennyire megbízhatóan működik igazából a világ.

[01:02:51]Másfelől viszont ott van tényleg ez a nagyon nagy bizonytalanságfaktor is, ami ami az életnek a a része.

[01:03:00]És ezt ezt el kell tudni valahogy fogadni.

[01:03:05]És igazából mikor szorongásról beszélünk, akkor akkor azt gondolom, hogy valahogy ez is a része ennek, hogy el kell fogadnunk azt is, hogy a szorongás is velünk van, a fáradtság is velünk van, a gyengeség is velünk van, a bizonytalanság is velünk van, de közben pedig mégis ami motivál és ami tovább visz bennünket, az a bizalom abban, hogy hogy mégis csak tudunk élni és és hogy hogy vannak olyan céljaink amiket szeretnénk megvalósítani.

[01:03:41]Tehát ez most így nagyon általánosan hangzik, de közben pedig nagyon sokszor ez okoz a a problémát, hogy már a szorongástól szorong.

[01:03:52]Tehát, hogy olyan sokszor halljuk azt, hogy hát nem nem jó szorong kerüljük a stresszt satöbbi satöbbi, hogy elkezd az ember magát szégyelni, vádolni, hibáztatni, hogy jaj, miért nem vagyok én annyira tökéletes, hogy hogy miért nem teljesen szorongásmentes, tökéletesen stresszmentes, fáradtságmentes, konfliktusmentes, satöbbi, satöbbi az életem.

[01:04:21]Ühüm.

[01:04:21]Tehát, hogy valahogy ezt is megtanulni és elfogadni, hogy az élet az ezekkel is jár, és hogy véges, mert ugye egy nagyon haláltagadó kultúrában élünk, azt gondolom, vagy nem haláltagadó, de hogy azért a halált valahogy nem olyan természetesen illesztjük be az életrendjébe, mint ahogyan az igazából tudjuk, hogy létezik.

[01:04:41]Hát igen, talán igen.

[01:04:43]Ugye ezzel is sokat foglalkoztak, hogy hogy régen azért más volt a halálhoz való viszonya az embereknek, mert ugye többnyire otthon haltak meg, láttak nem tudom egy nyitott koporsós temetést satöbbi, satöbbi.

[01:05:01]Voltak ilyen élmények, tapasztalatok.

[01:05:04]És ma pedig most nem tudok ezzel kapcsolatban pontos számot mondani, de vannak kutatások, amelyek azzal foglalkoztak, hogy az emberek hány százaléka az, aki úgy éli meg a felnőtt életét, hogy hogy soha nem találkozott nem csak egy holttesttel, egy egy halott személyt nem látott ténylegesen, hanem hanem mondjuk nagyon súlyos állapotú emberrel se, mert Mondjuk valaki már a kórházba kerül, és és ott nem nem biztos, hogy találkozik vele valaki.

[01:05:41]Úgyhogy úgyhogy ez biztosan biztosan benne van, ha nem is haláltagadás, de egy elidegget.

[01:05:48]Lehet, hogy ez egy kicsit erős kifejezés elgedetés, de hát másfelől meg azért a haláltól minden korban, minden kultúrában féltek, szorongtak az emberek.

[01:05:57]És ez is természetes különben ez a ez a félelem nyilván, hiszen azért az élet az felül kell, hogy írja a halált.

[01:06:05]Persze csak ugye, hogyha itt a longevity szemszögéből nézzük, ami ugye azt sugalja, hogyha mi sok mindent megteszünk, akkor nagyon kitolható az élettartamunk és mentesülhetünk a krónikus, illetve egyéb súlyos betegségektől, amivel egyfel az a probléma, hogy ez nem igaz egyébként.

[01:06:28]Tehát, hogy azért ebben van egy van egy nagy hazugság is, vagy elhallgatás is.

[01:06:34]Ehelyett pedig ö valahogy az élet végességének az elfogadása az az ugye azt is hozná, hogy hogy valahogy jobban értékeljük a pillanatokat, fontosabbá válnak számunkra a a hétköznapok.

[01:06:48]Igen.

[01:06:48]Hát a filozófiának meg a pszichológiának sok ága foglalkozik ezzel.

[01:06:53]Meg nyilván a vallásokban is hát nem véletlenül alakultak ki olyan a világnézetek az örök léttel kapcsolatban, a túlvilággal, a reingarnációval satöbbi kapcsolatban, hogy mondjuk ezt a szorongást csökkentsék, és hogy több bizalom legyen valójában az itt és mostban.

[01:07:13]Tehát, hogy hogy jobban tudjunk erre erre koncentrálni.

[01:07:19]Ö, és hát biztos, hogy inkább azt kell nézni, hogy hogyan hogyan tudunk jól viszonyulni azokhoz a kihívásokhoz, amit a stressz, a szorongás, a betegség, a adott esetben bekövetkező baleset, katasztróf, tehát amik amik körülvesznek egyébként bennünket negatív negatív dolgok, mint az élet részei, hogy hogy azokhoz, amin változtatni tudunk, ahhoz, hogy tudok pozitívan viszonyulni.

[01:07:54]Tehát akár például az, hogyha nagyon alap dolgokat nézek, hogy hogy igen hogyan tudok szembesülni azzal, hogy igen elfáradok napközben, és azt azt én magamnak is bevallhatom, és és akkor arra kell, hogy legyen valami pozitív stratégiám, ne csak az, hogy elfojtom, elhárítom, tagadom tulajdonképpen és azt mondom, hogy de menni kell tovább, és nem tör most ez egy kicsi dolog.

[01:08:24]dolognak tűnik, de hogy itt kezdődnek ezek.

[01:08:26]Ühüm.

[01:08:27]De hát ez nagyon fontos lenne, mert itt a műsor végén arra kérnének, hogy hogy össze tudod foglalni, hogy igazából akkor egészség pszichológiai szempontból mi lenne a az ideális emberképe, a a modern ember, aki egészségtudatos, de tudja kontrollálni ezt a az egészséggel kapcsolatos stresszeket, szorongásokat, és a mentális egészségére is figyelmet fordít.

[01:08:53]Most nem szívesen mondanék itt ideális emberképpet meg idealizáltat se főként, hanem inkább azt mondanám, hogy hogy mi az, amire az egészség pszichológia figyel és amiben támogatást tud nyújtani, és fontos értékeknek és eszközöknek tartja így az egészség szempontjából.

[01:09:18]Ö, tehát az egyik az, hogy hogy az egészség, mint érték, hogy jelenik meg az életemben, hogy az tudjon egy pozitív pozitív érték lenni.

[01:09:30]Ez ez nagyon-nagyon fontos.

[01:09:32]Aztán a következő az, most azokat mondom, amik el is hangzottak itt egyébként a beszélgetésben.

[01:09:39]Fontos az, hogy én úgy gondoljak magamra, mint aki képes tenni.

[01:09:42]Ezért nem csak másoktól várom.

[01:09:47]Képes legyek kapcsolódni a saját állapotaimhoz.

[01:09:53]Ö tudjak segítséget kérni, tudjam megosztani a az érzéseimet, tudjak tájékozódni ugye abban a nagy zűrzavarban, ami ami körülvesz.

[01:10:07]És tudjam azt is, hogy ezek a dolgok változnak.

[01:10:10]Nem csak abból a szempontból, hogy az információk változnak, és a magának az egészségnek a fogalma is borzasztóan sokféle és változik, hanem hogy én magam is változok.

[01:10:20]És ami egyik életkoromban ha egy jó iránytő volt, az lehet, hogy egymásikban nem.

[01:10:28]És ami még talán nagyon fontos, hogy tudjak bízni ö a környezetemben, tudjam, hogy hogy hol vannak azok a lehorgonyzási lehetőségek.

[01:10:42]És hogyha mondjuk éppen megbetegszem, akkor pedig tudjak bízni a szakemberekben és és tudjam látni azt, hogy el tudjam fogadni azt, hogy nem vagyok jól.

[01:10:54]Nagyon sokszor az emberek azért nem tudnak gyógyulni.

[01:10:59]Igazából ezt tapasztaljuk a klinikai gyakorlatban is, mert nem tudják elfogadni azt, hogy hogy lehetnek betegek, lehetnek rosszul.

[01:11:07]Pedig a gyógyulásnak ez az első lépése, mert azt kell mondani ilyenkor, hogy igen, most ebben a helyzetben vagyok.

[01:11:11]Ö viszont látom azt, hogy ki tudok jönni ebből, és látom magam egészségesen.

[01:11:19]Tehát ezért nagyon fontos az, hogy az egészség egy érték legyen, hogy hogy tudjak érte tudjak érte tenni.

[01:11:24]Úgyhogy hát körülbelül ezek a dolgok.

[01:11:30]Nagyon szépen köszönöm és nagyon köszönöm Mertő, hogy itt voltál.

[01:11:32]Köszönöm.

[01:11:32]Köszönöm szépen.

[01:11:34]Szia.

[01:11:34]A nézőknek és a hallgatóknak pedig köszönöm, hogy velünk tartottak.

[01:11:35]Ez volt a Köszol.

[01:11:37]Legközelebb két hét múlva jelentkezünk.

[01:11:39]Ha tetszett az adás, akkor lájkoljátok és kövessetek minket a HVG YouTube csatornáján.

[01:11:44]Sziasztok!

[01:11:53]เฮ