A víz ott van a levegőben, de le kell hozni – a rekord vízhiányos év tanulságai - zCast

[00:00:00]Köszöntöm a nézőket és hallgatókat.

[00:00:00]Ez a Zkaszt a HVG fenntarthatósági podcastja.

[00:00:05]Én pedig Zsolnai Faj Federika vagyok, a műsorházi gazdája.

[00:00:06]A mai adásban a Kárpátmedence vízmegtartási lehetőségeit fogjuk körbejárni.

[00:00:11]Az idei nyár bizonyára mindannyiunk számára megmutatta, hogy a vízmegtartás az nem egy ökológiai hobbi kérdés, hanem igenis nemzetünk legsúlyosabb környezeti kihívása, aminek komoly gazdasági és társadalmi hatásai is lehetnek.

[00:00:25]Éppen ezért az átállása természetalapú megoldásra és a helyi vízmegtartási megoldások [zene] h kulcsfontosságúak lesznek a rövid, illetve hosszú távon is.

[00:00:37]Többek között arról is fogunk ma beszélgetni, hogy van-e kiút a csatornaszemléletből, és hogy mi várható az új fenntartható vízgazdálkodási tervtől.

[00:00:44]A témát két kiváló szakértővel járjuk körbe.

[00:00:46]Ádám Szilvia, a VVF Magyarország, illetve Középelet-Európa élő folyók programjának felelősével, illetve professzor dr.

[00:00:56]Timár Gábor geofizikussal, az MTA doktorával.

[00:01:00]Tartsatok velünk!

[00:01:03]A műsor és a zöldtállás támogatója, az ország legnagyobb áramhálózati szolgáltatója, az EON Hungária csoport.

[00:01:12][zene] Köszöntelek titeket a HVG fenntarthatósági podcastjában és nagyon köszönöm, hogy elfogadtátok a meghívást.

[00:01:20]Köszönjük szépen a meghívást.

[00:01:22]Köszönöm.

[00:01:22]És köszöntjük a nézőket és hallgatókat természetesen.

[00:01:25]Hát szerintem bátran mondhatjuk, hogy az idei nyár az más volt, mint a többi és sajnos nem jó értelemben.

[00:01:33]Vízgazdálkodási és aszály szempontból mindenképpen.

[00:01:35]Ezt már a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk.

[00:01:40]Ti mit láttatok?

[00:01:40]ilyen nagy trendek szempontjából mi az, ami most változott, és elértünk-e most esetleg valami fordulópontot?

[00:01:47]Átbillent-e valami, amit már nem lehet visszafordítani?

[00:01:53]Én úgy érzem, hogy most a lakosságnak is elérte azt az ingerküszöbét az aszá és a vízhiány témája, ami ami eddig eddig csak úgy lebegtetve volt.

[00:02:01]Azért a kutatók ezt már nagyon régóta mondják, hogy problémák lesznek.

[00:02:08]Az idei évben, az idei nyáron megdőlt az abszolút melegrekord.

[00:02:10]Az augusztus a legszárazabb volt, amióta a méréseket folytatják.

[00:02:15]És hát a nagyfolyóink vízállásain olyan extrém rekordok voltak tapasztalhatók, hogy nem is csak egy-két centivel dőltek meg ezek a negatív vízállásrekordok, hanem hanem 20, 30, 40, 50 cm-vel.

[00:02:31]És ráadásul az előző rekordok is az elmúlt 10 évből származtak.

[00:02:33]Úgyhogy ez a trend, ami most látszik, ez ez elkeserítő.

[00:02:37]Üüm, amit én látok ebben, az az, hogy eddig azt mondta a meteorológia például, hogy az elmúlt 100 évben, 120 évben lassan, de folyamatosan csökkent a csapadékmennyiség Magyarországon vagy közvetlen környezetünkben.

[00:02:55]De ez a lassú csökkenés, ez alig volt észrevettő, tehát nem nem volt látványos.

[00:03:00]És az én tapasztalatom az most már kezdem egymás mellé rakni a az éves adatokat, hogy 2020-2021-ben történt ebben egy váltás, és én nem tudom, hogy ez mennyire maradt trend, hogy azóta viszont [torokköszörülés] évre és különösen a tenyész időszakban nagyon durván esünk vissza.

[00:03:20]Ühüm.

[00:03:20]Idén már nemcsak mi, hanem a Dunának a nyugati felsővízgyűjtője is, tehát Nyugat-Európában is ugyanez volt a helyzet, ami eddig ott nem mondom, hogy példátlan, mert 2022-ben is volt valami ilyesmi, de az csak egy gyenge előzetes volt abból, amit idén kaptak.

[00:03:35]Tehát, hogy egy igazán érdemi váltás van, aminek a nyomán én már kezdem azt mondani, hogy ez most elég erős lesz, hogy azt, hogy bármilyen módon visszatérünk ahhoz, amit mi akár 15-20 éve vagy akár a gyerekkoromban megszoktunk, hogy ilyen egy nyár, ilyen egy év, ilyen a táj, ilyen a tájgazdálkodás, így lehet mezőgazdászkodni, hogy ebbe tartok tőle, hogy nincs visszaút.

[00:04:05]Tehát amíg ilyen trendek vannak globálisan, addig ennek a célul kitűzése sem fog menni, vagy legalábbis nem nagyon értelme.

[00:04:14]Úgyhogy amire mostantól kezdve célzunk, az az, hogy ami történik, ahhoz legfájdalommentesebben tudjunk alkalmazkodni.

[00:04:25]És még azt sem tudom megmondani, hogy ami most van, ami idén volt, az az új valóság, vagy lesz ez még rosszabb is?

[00:04:35]Ezt sem tudom megmondani.

[00:04:36]Ez nagyon érdekes, mert mert szerintem ebben a témában van két tábor.

[00:04:38]Az egyik, aki azt mondja, hogy még reménykedünk, hogy vissza tudjuk állítani ezt a egyensúlyi állapotot.

[00:04:45]Nyilván nem azt, amikor teljesen összhangban éltünk a természettel, sajnos, mert figyelembe kell venni azt a rendszert, amiben most működünk, de hogy azért egy ilyen sokkal kiegyensúlyozottabb állapotba kerülünk a természettel, és regenerálni tudunk élőhelyeket.

[00:05:02]Viszont van a másik tábor, aki meg ugye azt mondja, hogy hát alkalmazkodjunk, mert mert ha legalább azt megcsináljuk, akkor van esélyünk arra, hogy mondjuk 30 év múlva mondjuk ez legyen az átlagnyár, ami most volt, de ne legyen rosszabb.

[00:05:15]hogy ti ezt hogy látjátok, hogy most te azt mondtad, hogy inkább az alkalmazkodás a a helyes út.

[00:05:19]nem zárra ki a másikat.

[00:05:22]Ezt majd mindjárt mindjárt meghallgatjuk, hogy az, hogy az, hogy a természetnek adunk vissza regenerációs lehetőségeket, hogy a a természetes élőhelyeket, ha nem is abban a formában, ami önben voltak 30 éve, de legalább a mai a természet által ma fenntartható és fenntartott formában generáljuk és adjuk vissza, ez viszont megkerülhetetlen.

[00:05:45]Üüm, te ezt hogy látsz?

[00:05:48]Én úgy látom, hogy ennek együtt kell haladnia, tehát az alkalmazkodásnak és a helyreállításnak együtt.

[00:05:53]Azért azt is látni kell, hogy az az állapot, ami most van, ez csak részben írható a klímaváltozásnak a számlájára.

[00:06:00]Ez egy rendszerszintű vízgaálkodási eseménysorozatoknak is eredménye lett.

[00:06:09]És most rájutottunk oda, hogy maga a vízkörforgásunk is rendkívül intenzíven felgyorsult.

[00:06:16]Ö ennek a ennek a hátterében ö sok tényező áll ö részben a nagyrészt a az, hogy korábban a vízgazdálkodásunk a vizeknek a levezetésére koncentrált.

[00:06:28]Ez ez nem véletlen volt így.

[00:06:30]Tehát régen a Kárpátmedencének a káb negyede az vízjárt vagy időszakosan vagy állandóan vízjárt terület volt.

[00:06:38]Ezek napjainkra nagyon lecsökkentek.

[00:06:41]Több mint 90%-a ezeknek az egykori vizes vagy vízhatás alatt álló élőhelyeknek.

[00:06:46]eltűnt és pontosan annanak a annak az eredménye lett, hogy sokkal több területet szerettek volna gazdasági célok miatt mezőgazdasági termelésbe vonni.

[00:07:01]Ez meg is történt.

[00:07:01]A folyókanyaratokat levágták, az ártereket leválasztották a folyóról.

[00:07:06]Így megszűnt az a természetes kapcsolat, ami a folyó és az árterek között volt.

[00:07:11]Eddig, amikor főleg nem írható feltétlen egyébként, nem ruhható ez fel, hogy az árvizek levezetésére koncentráltak, mert amikor árvizeket vagy az árvizeket töltések közé szorították, a korábban jövő vízhozamok azok sokkal magasabban tudtak tetőzni, és az emberek inkább erre a kapcsolatnak a sérülésére koncentráltak, hogy hogy szűkebbek lettek az árterek.

[00:07:37]Most érezhető ez a begyűrőző hatása annak, hogy nem csak a folyó vesztette el az árterét, azt a területet, ahova ki tudott korábban vonulni, ki tudott terjedni, és emiatt nem fölfele magasította a vízszinteket, hanem most az ártér szempontjából érezzük ennek a hatását, hogy azok a területek, amihol korábban a folyó vitte a vizet, azok azoknak most már a tartalékai is elfogytak, tehát az ártereknek szűnt meg a folyókapcsolata.

[00:08:06]És ezt szomnyzák most nagyon a a területek.

[00:08:08]És ezért látom azt, hogy miután maga a tájhasználat is jelen formájában, jelen csapadékviszonyok meg eloszlási viszonyok mellett nem fenntartható, ezért a tájhasználatválto váltás főleg ezeken a egykori ártéri területeken nagyon fontos lenne.

[00:08:26]Ö és itt itt itt az is egy szerintem fontos szempont, hogy mostantól ne a víznek a károkozó hatását lássák, hogyha megjelenik egy területen, hanem örüljenek neki, hogy ott van, és és inkább minél többet, mert most már a a víz lett az a típusú limitáló tényező ami ami meghatározza ezeknek a területeknek a termékenységét vagy termelőképességét.

[00:08:51]említetted, hogy kevesebb a csapadék, meg te is most mondtad, hogy a vízkörforgás az látszólag felborult, vagy legalábbis nem úgy működik, ahogy eddig eddig szokott, hogy nagyon egyszerűen kérdezem, miért nem esik az eső?

[00:09:07]Hú!

[00:09:07]Vagy miért nem esik elért nem esik elég eső?

[00:09:10]Mert mert igazából ugye itt most mindig sokat halljuk ezt, hogy vízmegtartás meg természetalapú megoldások a vízgazdálkodásban, de ha ugye nem esik eső, akkor nincs mit megtartani.

[00:09:20]Nyilván a ha sok a víz valahol máshol esik és lefolyik a Dunán, vagy a Tiszán, akkor tudunk abból gazdálkodni.

[00:09:28]De de helyi szinten hiányzik a csapadék egyébként nagyon sokszor.

[00:09:32]Hát nem csak helyi szinten, hanem globálisan is jelentkezik ez.

[00:09:34]Nyilván ahogy változik a a klíma, így a modellekből is kívül, hogy van, ahol valamennyire több lesz, valamennyivel kevesebb, de a alapelv az viszonylag egyszerű.

[00:09:43]Ha melegebbek vagyunk, melegebb a felszín, melegebb a légkör, melegebb légkör több párát tud magában tartani, azt meg is teszi.

[00:09:50]Tehát ott van, ott van benne.

[00:09:52]És nekünk az lenne a dolgunk, például ezzel az élőhelyrekonstrukcióval és a a vizes élőhelyek viszonylag nagyobb területre kiterjesztésével, hogy segítsünk neki lejönnim.

[00:10:03]Ühüm.

[00:10:06]Tehát, hogy ezeket az úgynevezett kis vízköröket élzük fölül újra, ez dolgunk lenne, amihez vízre van szükség a tájban.

[00:10:13]Amihez tájban levő vízre van szükség.

[00:10:13]De egy picit még hadd ne szaladjak el, mert az előbb amit hallottunk, Anna az egy baromi fontos gondolat, és igazából ez mind a két oldalról nagyon fontos.

[00:10:22]Tehát amikor azt mondom, hogy az ártereket leválasztottam a folyóról, akkor az nem csak azért érdekes nekem, mert hogyha visszaadom, akkor például ezek a az élőhelyrekonstrukciók és például ezek a tájhasználati visszaváltoztatások, amelyeket nem lehet elkerülni azért, mert kiszáradunk, nem csak ezek történnek meg.

[00:10:43]hanem a légkörben levő többletvíz azért azt indikálja, hogy különösen most, különösen az ősz elején és különösen a mediterrán térségben lehet számítani olyan rendkívüli csapadékeseményekre, amelyek valószínűleg nem pont nálunk fognak földet érni, de azért 2024-ben volt ilyen, ugye Lince és Prága küldött a a Boris ciklon, aztán utána két héttel később volt a Kassandra Boszniában, amiatt nem volt Szarajevo és Mosá között közüllekedés három hétig.

[00:11:14]Tehát megúsztuk eddig nagyjából.

[00:11:17]Én nem feltétlenül megúszásnak nevezném ezt, bár hogyha nem vagyunk rá fölkészülve, akkor megúszás.

[00:11:21]De azt akarom mondani, hogy ha árvízvédelmi szempontból nézek a Tiszára, akkor is kockázat a közeli töltésezés, tehát akkor is érdemesebb lenne a az ártérpel még hátramenni és visszaadni a folyónak az ártérjét, hiszen ahogy mondtad is, ebben az esetben lenne, amit kitölt ez a sok víz, ha lenne sok víz, és előbb-utóbb lesz.

[00:11:42]Tehát, hogyha ott beavatkozunk, akkor nyilvánvalóan a csapadékra is hatással vagyunk.

[00:11:48]És ez pedig a másik, most ez egyelőre még a nagyon bizonytalan kategória.

[00:11:52]Tehát itt modellezni kell, számolni kell, de még azt se mondanám, hogy nagyon modellezni kell, hiszen mindenképpen erre kell menni, és aztán örülünk, hogyha ez a része is bekövetkezik, hogy esetleg lecsalogatjuk a a többlet vízpárát a a levegőből.

[00:12:05]Most amink van, az egy nagyon brutális helyzet.

[00:12:08]Tehát most a nyáron, amikor ilyen 20-30% között van az Alföldön, de most már az ország nagyobbik részén a relatív páratartalom, az azt jelenti, hogy még amikor esetleg ki is alakulnak ezek a ezek a hőzivatorok, vagy akár a fronthoz kötődő zivatarok, elkezd esni belőlük az eső ott fönn.

[00:12:24]A meteorológiai radar már látja, hogy itt a felhőszakadás közelít, és akkor ilyen 2-3-4 km magasságban ezek köszönjük szépen elpárolnak, mert ilyen alacsony páratartalometik nem fognak leírni.

[00:12:34]És ami még rosszabb, hogy nem csak elpárolnak, hanem az a kiszáradt levegő az továbbra is dől lefele a felhőből, csak most már szárazon sokkal hamarabb melegszik.

[00:12:45]És ez ami korábban ilyen légzóatag volt, vagy dumbburst, ez most már heatburst, tehát hogy egy nagyon gyorsan fölmelegedő levegő éri el.

[00:12:53]Úgyhogy amikor idén Magyarországon megdőlt az abszolút melegrekord, ez Széchenényben történt.

[00:12:59]Tehát nem az ország klasszikusan legdélebbi, legfúróbb részén, hanem pont az északi határ mellett, akkor az nekem meteorológus elemzéseket olvasóva az jött le, hogy pont egy ilyen kapta telibe egy ilyen zivator utáni hőzvatot.

[00:13:12]Szerintem ezt lehet, hogy lehetett érezni is máshol is, nem?

[00:13:16]Tehát, hogy bennem sokszor volt olyan érzés idén nyáron, amikor tényleg ilyen nagyon meleg volt, hogy így nagyon esni akar, de nem esik.

[00:13:21]És lehet, hogy akkor pont ezt éreztem, hogy így akkora nyomás volt, és ilyen füllmeleg volt, hogy egyébként most nem akarok ebbe az irányba menni, de humán meteorológiai szempontból is, tehát hogy így az emberek egészségére is nyilvánvalóan ez az egész rettenetes hatással van.

[00:13:38]Igen, igen, igen, igen.

[00:13:38]Bár amikor füll lett, az azt jelenti, hogy akkor azért magasabb a páratartalom, tehát akkor le fog esni, és volt néhány ilyen, de nagyon nagyon közös az érzet, hogy jön a front, és valahol 2022-ben a Dunavonalán idén inkább a középdunáton föloszlik, és nem megy tovább, illetve tovább megy, de csak egy kicsit hűvesebb széllel, ami egyébként a szél az megint csak rossz, mert szállít.

[00:14:04]Említetted, hogy brutális a helyzet.

[00:14:04]ezt a szót használtad, amikor ezt mondod, akkor csak Magyarországra gondolsz, vagy egyébként egész Európában, vagy akár globális szinten is nyilvánvalóan látjuk, hogy máshol is a klímaváltozásnak meg a vízhiánynak vannak negatív hatásai, de én mostanában pont azt olvastam elég sokat, hogy Európa, illetve ezen belül is a Kárpátmedence a legkitettebb ennek a problémának.

[00:14:27]Van ez mindenhol.

[00:14:27]Van ez minden ugye idén azt láttuk, hogy a Kárpátmedence nem volt elszigetelt Európában.

[00:14:31]Tehát volt egy vonal körülbelül Londont vagy Londtan valamivel északra, kössük össze Nürberggel, kössük össze Krakóval, és ami ettől délre van, ott jelentkezett ez a ez a különösen szokatlan aszály és csapadékhiány.

[00:14:46]Éjszakabra ez úgy nem nagyon volt.

[00:14:48]Hát mit mondjak?

[00:14:48]Mi is most már nem a Mediterráneumba mentünk családi nyaralásra, hanem volt Balticumba.

[00:14:54]Ott ez nem volt.

[00:14:54]Ott lehetett fázni, ott volt eső.

[00:14:59]Te hogy látod ezt?

[00:14:59]Így van rálátásod a a európai meg globális akár vízkörforgásra, akár így tehát, hogy mennyire súlyos itthon a helyzet mondjuk külföldhöz képest?

[00:15:11]Az biztos, hogy a kárpátmedence sérülékenysége az az eléggé fokozott.

[00:15:14]De de azt látom, hogy az egész Unízgyűjtő kitett ennek a ennek a szélsőséges jelenségnek.

[00:15:21]Ha nézegetjük a híreket, tehát én is Ausztriába, Németországba folyamatosan próbáltam követni Romániába, Szerbiába.

[00:15:31]Szerbiából olyan képeket tettek fel, hogy a a Duna partján a a kikötők szárazra kerültek, és a hajók a homokon álltak.

[00:15:39]És ugyanez volt Romániában is.

[00:15:43]Voltak voltak ilyen mondatok, hogy a a Duna visszavonult, és a történelem, Európa történelmel pedig előjött azáltal, hogy hajóroncsok kerültek elő, második világháborús hajóroncsok a Dunából.

[00:15:57]ahol mondjuk a vízlépcsőzések megtörténtek Ausztriában, ott meg folyamatosan több hírben is azt bizonyatták, hogy ők nem tartanak vissza vizet, mert nincs mit visszatartani.

[00:16:08]Tehát hogy Igen, ebből volt egy pár ilyen konteó is, nem?

[00:16:10]Hogy hogy hogy visszatartják azt a vizet, amire nekünk szükségünk lenne.

[00:16:15]Itt a vízhozam, vízkészlet közötti különbség, vagy a vízhozam és a vízszint közötti különbség az, ami ilyenkor be tudja csapni az embereket.

[00:16:22]Ez egy ez egy illúzió, hogy valamilyen szintű kiegyenlítést tudnak pár napig végezni vízszintben a a vízlépcsők, de de tartósan nem, tehát vízhozamot nem teremtenek, ezek nagyon gyorsan el tudnak fogyni és nyilván pont amik ezek miatt a konteok miatt is jelentek meg ezek a hírek a belépcsőzött területekről, ahol szintén nem volt hajózás, szintén nem működtek a kikötők se, hogy hogy nem miattuk van az, hogy mondjuk ö a nem belépcsőzött szabad folyású szakaszokon nincsen víz.

[00:17:00]Hát ez annyira így van, hogy mind az ausztriai vízlépcsőkből, vízlépcsők fölötti medertározókból, mind például a a Tiszatóból a szezon végére elfogyott a víz.

[00:17:10]Tehát amikor azt mondom, hogy hogy akkor ott mondod, hogy nem nem teremtenek és nem is tüntetnek el vízhozamot, csak átengednek, vagy valamit szabályoznak rajta.

[00:17:20]Hát a kapacitások egy ezeknek a medettározóknak nem olyan túl sok.

[00:17:23]Tehát ez a néhány óra esetleg esetleg ilyen fél nap, de a végére elfogy.

[00:17:32]És amikor azt mondom, hogy há de mekkora zöld energia, amit így Magyarország ebből kimarad, persze kimarad, mert nem túl nem túl komoly lehetésűek a folyóink, de azért amikor leesik egy folyónak, mondjuk a Dunának a vízhozom a a harmadára negyedére, akkor a termelt vízenergia is leesik a harmadára negyedére, merthogy ennek a víztömegnek a vagy hát vízfodamnak a az egyenes arányosságában lehet ezt megtermelni, ezt a ezt a vízenergiát.

[00:17:59]Úgyhogy ez mindenképpen így van.

[00:17:59]A kárpátmence sérülékenység, amit kérdezel, ez nem kis részben abból adódik, amit mondtál a legelső válaszban, hogy nálunk egy teljesen más víz, vízgaálkodási vízhasználati rezsim alakult ki tulajdonképpen 150-180 év alatt.

[00:18:17]Tehát amikor a folyó szabályozások és utána a belvízelvezetés, a mocsár lecsapolás, ez ez mind ebbe az irányba mutatott, hogy egy korábban az év nagy részében, bár nem az egész évben, víztöbbletes terület, vagy vagy hát legalábbis valamennyire arányosan kiegyenlített terület, az ki lett szárítva.

[00:18:39]Én nem hibáztatom őket, akik tervezték a folyószabályozásokat, vagy a vagy a vízrendezéseket a 19.

[00:18:44]században, hiszen az egy teljesen másik éghajlat volt, teljesen más kihívásokkal és teljesen más feladatokkal, amelyeknek akkor sikerült megfelelni.

[00:18:54]Az, hogy közben ezzel megváltoztatták a tájat, és közben amikor globálisan megváltozik a klímát, ezért emiatt kitettebbek leszünk, ez már a mi dolgunk, tehát ezt már nekünk kell megoldani.

[00:19:08]Nyilván 150 évvel ezelőtt nehéz lett volna előre megmondani, de mondjuk nem idén tűnt ez föl, hogy ez probléma.

[00:19:15]Igen.

[00:19:15]És volt, aki akkor megmondta, tehát a a vízmérnökök közül a legjobbak, mondjuk Vassa Jenő, az 1880-as évek megmondták, hogy erre majd figyelni kell és folyamatosan idézzük is, vagy hát idézték a a mérnökök az elmúlt időszakban is, hogy igen, ez már akkor is lehetett sejteni már az 1863-as nagyjnál, amikor azért az egész Tiszaszabályozás még a folyónak egy kis részére terjedt csak ki és és ott is 15 éve volt, vagy vagy nem volt 20 éve, már akkor azt mond mondták, hogy ez lehet, hogy emiatt van.

[00:19:47]Tehát a a összefüggés keresés az elég elég régóta kezdődött, de mondjuk talán mondhatjuk azt, hogy az mondjuk 20 évvel ezelőtt már azért elég biztosan lehetett azt tudni, hogy ez így nem lesz jó.

[00:19:59]Nyilván klímaváltozás és minden egyéb környezeti kihívás szempontjából, de valószínűleg vízgaálkodás szempontjából is mégsem történt semmi, vagyis nagyon kicsi dolgok történtek, amik mondjuk akár a természetalapú megoldásokat vagy a vagy a táj tájhasználatát a víz tározására alkalmaznák.

[00:20:20]Hű, ezt hadd legyem magamra, mert én a saját tudományos eszmélésem történetébe ezt beletéve, nekem ez 20 éve még nem volt ennyire egyértelmű, hogy ebből, hogy ebből ilyen jellegű baj lesz.

[00:20:31]Tehát én én 20 évvel ezelőtt kifejetten azon gondolkodtam, hogy azért kell a Tiszának visszaadni a hullámtereit, mert esetleg ugye 2006-ban volt egy nagy árvíz, az utolsó komoly tiszai árvíz, hogy ez a következő ilyet nem fogjuk kezel nem fogjuk tudni kezelni.

[00:20:45]És már Balog Péter barátom, a nagykörügyi tájgazdálkodó már akkor mondta, hogy hát nem vagy te normális, hát nem lesz ilyen, vagy ha lesz és hát jóval kevesebb, de igaza lett.

[00:20:54]Tehát ez nekem csak egy olyan bő 10 éve, 12 éve kezdett leesni, hogy hoppá, itt a másik irány a probléma.

[00:21:01]Tehát ezt teljesen átcsapott a másik irány.

[00:21:03]És hát igen, igen, igen.

[00:21:03]Tehát amikor meg akarok oldani egy ilyen helyzetet, akkor ugye mindig az a vízzel két gond lehet, sok van belőle, vagy kevés van belőle.

[00:21:11]De most már ott tartunk, hogy a sok van belőle állapot, az időnek az a 2-3%-a, és a kevés van belőle, az meg a 90 sok, mert hát akkor máshogy kell hozzáállni.

[00:21:21]Ez nagyon jó, hogy ezt mondod, hogy mondjuk 20 éve nem biztos, hogy nem volt ez számodra egyértelmű, de 10 éve már elkezdett feltűnni, hogy itt lehet, hogy pont a másik irány lesz a probléma.

[00:21:29]És ez azért fontos szerintem, mert ebből is látszik, hogy milyen exponenciálisan változott ez a dolog.

[00:21:34]És most nem akarok felmenteni mindenkit, hogy nem kellett volna ezzel foglalkozni 20 évvel ezelőtt, de mert lehetett volna akkor mondjuk 10 évvel ezelőtt elkezdeni ezzel jobban foglalkozni.

[00:21:43]Tehát mondjuk Paks kapcsán merült föl az egy az első adásunkban, ami kifejezetten energetikáról meg elég sokat kifejezetten Paksról szólt, hogy azért ott lehetett tudni azt, hogy mit kellene csinálni ahhoz, hogy egy ilyen helyzet elkerülhető legyen, vagy legalább mérsékelhető legyen, hogy ekkora leállásra ne legyen szükség.

[00:22:05][horkantás] Menjünk bele ilmérnöki dolgokba.

[00:22:07]Abszolút.

[00:22:09]Hú.

[00:22:09]Jó.

[00:22:09]Tehát 18 2018-ban volt az előző történelmi kis víz Paksnál, aminek az az érdekessége, hogy a víz hozzam tekintetében a mostani első augusztusi minimum vízhozam alatt voltunk.

[00:22:24]Tehát menjünk vissza a 80-as években vagy 70-es évek, amikor Paksot tervezték.

[00:22:33]Paks az úgy működik, hogy a 2000 MW-os villamos teljesítmény mellett keletkezik 4000 MW hőteljesítmény, amit valahol el kell vezetni.

[00:22:42]Mintogy használni nem tudunk, ne menjünk bele, hogy miért el kell vezetni.

[00:22:45]Ennek a apróságokat elhagyva és csak a lényegi megoldásokat tekintve két módszere van, hogy hogy tudom kezelni.

[00:22:53]Az egyik, hogy átfolyó vizet melegítek, és a víznek a hőkapacitásából elnyeletem ezt a többlethőt.

[00:22:59]Másodpercenként 105 köbm.

[00:23:02]bejön t fokosan és t + 10 fokosan távozik, ha le tudok odáig nyúlni, ahol ő folyik.

[00:23:09]Ühüm.

[00:23:09]A másik lehetőség, hogy elpárlótatom a vizet.

[00:23:12]Egy kiló víz elpárlogtatása az sokkal-sokkal több energia, mint mint a fömelegítése 10 fokkal.

[00:23:17]Itt elég nem 105 köbmt, hanem 3-45 köbmt eltüntetni, elpároktatni.

[00:23:23]Ezt hívják hűtődoronynak.

[00:23:26]Ez a két megoldás az, amelyik van.

[00:23:29]2018-ban legalább annak már föl kellett tűnnie, hogy az amire tervezték ezt a 70-es80-as években, az lehet, hogy nem áll meg.

[00:23:36]Tehát a 70-es80-as években senki nem tudta azt elképzelni, hogy 900 köbm/ alá megy a Duna.

[00:23:43]Bocsánat, ezt ezt ezt úgy tegyük rendbe a hallgatóknak.

[00:23:46]Tehát az 1000 kbm az képzeljünk magunk elé egy ilyen egy ilyen uszodai nagymedencét, ami 50 m hosszú, 10 m széles és 2 m mély.

[00:23:56]Az 1000 köbm.

[00:23:56]A Duna átlag vízhozama az kettő ilyen volt.

[00:24:02]Mennyi időnként?

[00:24:03]Egy másodperc.

[00:24:04]Egy másodperc.

[00:24:04]Egy másodperc.

[00:24:06]Jó ez a hasonlat, mert ez nem ezt egyáltalán nem lehet felfogni, hogy mennyi mennyire sok.

[00:24:09]Egy másodperc alatt megtöltött két ilyet a Duna.

[00:24:11]Most nem tölt meg egyet se.

[00:24:11]Most most ugye 600 700 körül vagyunk, tehát kifejettemsony.

[00:24:16]De lehet, hogy az új egyensúlyi vízhozam az se lesz már 2000, már most nincs annyi, hanem olyan 1000 körül lesz, vagy 1000-nél nem sokkal többet.

[00:24:25]Tehát, hogy ez az új világ, tehát hogy nem számíthatunk arra, hogy visszaáll az eredeti állapotban.

[00:24:30]Én nem számítok rá.

[00:24:30]Én nem számítok rá.

[00:24:32]De viszont ebből az is következik, hogy az ilyen az ilyen 700-as állapot, ami mondom teljesen elképzelhetes nem volt a 80-as években, erre most föl kell készülni.

[00:24:40]Ilyenek nem lesznek, hanem ez lesz a nyári szokásos.

[00:24:45]Tehát ebből én nekem az jön le, hogyha műszakioldalról nézem, hogy a Dunáról mint hűtőközegről Paksnak le kell válnia, és olyan gyorsan megépíteni ezeket a hűtőtorokat, amilyen gyorsan csak lehet.

[00:24:56]Hát meg lényegében csak ez az egyetlen vagy ez a B opció.

[00:24:58]Most nincs más megoldás, ami hát el lehet még ezek ezzel a fenéküszöbel lehet lenni egy darabig.

[00:25:04]Arról is egy picit beszél, csak hát na hol van megírva az, hogyha az 1000 volt az elképzelhető minimum, vagy 900 és most leestünk 700 alá, hol van az megírva, hogy nem megy 600 alá, mert a mostani fenéküszöb 600-ig van tervezve.

[00:25:19]Tehát jobb lenne nem optimistán hozzáállni ehhez ehhez a matekhoz.

[00:25:22]Tehát a hűtőtorony lenne egy mondjuk azért az egy hosszabb távú beruházás, mert ez egy nagy beruházás, meg gondolom jó sok idő mire megépül, tehát az sem jövőre fogja megoldani ezt a problémát.

[00:25:34]Két év.

[00:25:35]Két év.

[00:25:35]Ühüm.

[00:25:35]És mondjuk szakemberként ezt mondod, ez mennyire megy át paksi vezetésnek, a azoknak a mérnököknek, akik ott dolgoznak, illetve akár a kormányzatnak?

[00:25:48]Tehát erről hallani valamit, hogy ez ez, mert most a fenéküszöb egy ilyen egy ilyen jó hasonlatot hallottam, hogy mint egy sebtapasz egy nyíltörésen, hogy körülbelül ez egy ennél azért jobb a helyzet.

[00:25:57]Jobb a helyzet.

[00:25:58]Igen.

[00:26:00]Ennél azért jobb a helyzet, nem mondom.

[00:26:05]Én azt gondolom, hogy nem nagyon lesz más választás és most azért majd jobban meghallják ezeket az érveket, mint mondjuk egy éve.

[00:26:14]Ühüm.

[00:26:14]Ühüm.

[00:26:14]Igen, [horkantás] azért most viszonylag súlyos döntéseket kellett nagyon gyorsan meghozni.

[00:26:19]Itt született ez a fenét küszöb megoldás is.

[00:26:21]Most úgy úgy olvastam a hírekben, nemrég, hogy az Európai Bizottság is vizsgálja ezt a ezt a beavatkozást, mivel ugye nagyon gyorsan történt, és nem volt környezetvédelmi hatástanulmány, nem is lehetett volna ilyen gyorsan csinálni.

[00:26:37]Utólag lehet, hogy jó lenne, nem tudom, van-e értelme.

[00:26:39]De ti mit gondoltok erről?

[00:26:41]Jó-e az, hogy ezt most érdemes felulvizsgálni környezeti szempontból?

[00:26:45]Hát az, hogy felülvizsgálni meg folyamatosan monitorozni kell a hatását, az az egyértelmű.

[00:26:52]Amikor amikor fölmerült, hogy valami hirtelen megoldást kell alkalmazni Paksnál, akkor akkor mi is nagyon vártuk.

[00:26:59]Igazából a hírekből értesülünk azokról, hogy hogy hogy mi történik ott, de azoknak is csak nagyon részinformációi azok, amik eljutnak a a lakossághoz, vagy még akár a szakértőként működött civil társadalom részére is.

[00:27:14]És ezért nagyon-nagyon nehéz megítélni, hogy az, ami ott történt, az az biztos, hogy a legjobb megoldás volt-e.

[00:27:22]Az egyértelmű volt, hogy valamit kell csinálni.

[00:27:27]amikor bejelentették, hogy fenékküszöb, fenékküszöb és fenékküszöb között is nagyon sokféle különbség van ilyen szempontból.

[00:27:35]Tehát ismerjük a klasszikus fenékküszöböt, ami Dunakilitinél van, ami egy ami igazából egy keresztirányú műtár teljes szélességében elzárja a folyót, azon keresztül nincs hajózás.

[00:27:44]Ez ez teljesen egyértelmű.

[00:27:47]Az átjárhatósága is kérdéses.

[00:27:50]Bizonyos szervezetek számára a bizonyos vizálások mellett biztos, hogy átjárható.

[00:27:55]De hát azért mégis az egy duzasztómű.

[00:27:57]Az egyértelmű volt, hogy egy [torokköszörülés] klasszikus ilyen típusú fenéküszobadulán nem épülhet, merthogy hajózóút ról beszélünk.

[00:28:05]Innentől kezdve nagyon vártuk volna a részleteket, hogy megtudjuk, hogy hogy konkrétan mik a tervek, és hogy ezeknek a kivitelezése, hogy fog megtörténni.

[00:28:14]Ezt ezt ezt nagyon sajnáljuk, hogy igazából máig nem történt meg.

[00:28:20]Ö most hát muszáj vagyok közbe közbe kérdezni, hogy azért a a VVF-től is vannak szakértők most már a élőkörnyezetért felelős minisztériumban, tehát hogy ilyen szinten nincsen információl, mert ez nem egy tehát hogy hogy akár egyeztetés a egy szakértői gárdával, aki ezzel foglalkozik már jó sok évvel ezelőtt.

[00:28:40]Tehát, hogy tényleg ti is a hírekből értesültetek arra, hogy mi történik és mi milyen formában történik az a beavatkozás.

[00:28:46]Igen, igen, igen.

[00:28:49]Konkrétan és hát amik itt a hírekben meg pletykákban keringenek, hogy egy hétvége alatt készült tervek nyilván biztos, hogy volt benne változatellemzés is, de azoknak a részletei azok azok még azok még kérdésesek.

[00:29:04]Az is kérdéses, hogy hogy tervezték magát az építést végezni, hogy pontosan azok szerint valósultak-e meg maguk a a kivitelezési terv.

[00:29:17]Így így nagyon nehéz róla érdemi véleményt alkotni.

[00:29:19]Magáról a az eredeti tervekről, hogy érdemes-e hatásvizsgálatot készíteni, az azért kérdés magáról a megvalósult eredményekről mindenképpen nyomonkövetési meg nyilván fennmaradási meg felülvizsgálat kell.

[00:29:35]És én nagyon bízom abban, hogyha ha kiderül, hogy valami félrement ott, akkor akkor képesek lesznek beavatkozni és és belátni a hibákat és módosítani rajta.

[00:29:47]hogyha ha esetleg nem pont azok valósultak meg, mint amik a tervekben voltak, akkor akkor ezt arra arra hatásvizsgálatot készíteni ilyen szempontból már nem nem releváns.

[00:29:57]Az lett volna nagyon fontos, hogyha lettek volna kész havária tervek.

[00:30:03]Az elmúlt Gábor mondta, hogy a 10 évben, 10 évben már ezeket ezeket az emberek vagy hát ő ő már elkezdte ezeket a vészcsengőket csengetni.

[00:30:19]Én nekem ez egy kicsit azért nyúlik visszábbra, tehát én 20 évvel ezelőtt kezdtem el foglalkozni érdemben a Dunával, és én Dunaszigeteknek a vizsgálatával kezdtem el foglalkozni, és ahogy szépen mentem végig egy ilyen 150 kmes folyamszakasznak a a szigeteknek a változásain, én én már akkor a hajaményként éltem meg, hogy milyen intenzív beavatkozások érték a folyót, és hogy mennyire megváltozott a mai képe ennek, és mennyire mélyebben folyik a meder.

[00:30:50]És ennek ennek milyen következményei lesznek azon túl, hogy mondjuk a szigeteknek a 90%-a a mai napra megszűnt szigetnek lenni.

[00:30:56]Egyébként nagyon érdekes volt most látni a a hétvégén eveztünk a Dunakanyarba, hogy Kisorosziba a szigetúcs környékén az erdők azok gyakorlatilag nem őszi, hanem téli állapotba kerültek, ledobták a leveleiket.

[00:31:12]Ez [horkantás] egy, én nagyon bízom benne, hogy ez nem azt jelenti, hogy akkor ők itt meghaltak, tehát hogy ők kipusztultak, hanem hanem ez egy ez egy hibernációs állapot részükről, egy védekezési mechanizmus, am csökkentik a párloktatásukat, hogy ledobták a leveleiket.

[00:31:30]Ez egyébként a természet félelmetesen ügyes, mert azáltal, hogy ledobja a leveleit, azáltal ez mind alatta a föld felszínre hullik, ezáltal még mulcsozza is saját magának, hogy csökkentse.

[00:31:39]Ne csak a saját pároluttatását, hanem az alatta lévő gyökérzónának, meg a a fülötte lévő talajfelszínnek is a pároloktatását.

[00:31:46]És ahogy ott eveztünk, úgy feltűnt nekem, hogy egyes foltokon megmaradt mégis csak a lombozat.

[00:31:54]És hogy az vajon miért lehet.

[00:31:55]egyébként van különbség a a ö jobb part és a bal között is, mert ott, ahol a sziget nagyon lapos, nyilván egy sziget az általában lapos is szokott lenni, tehát a szentendrei sziget oldalán ez a ez a lombozatledobás, ez nagyon intenzíven jelen volt, míg a másik oldalon, ahol van egyfajta háttérvíz, azért ott a hegyekből erdők vannak, fokozatosabban engedik vissza, ott még zöld volt az erdő.

[00:32:20][torokköszörülés] És a szigeti oldalon ott ott voltak azok az ilyen kis zöld foltok, amit említettem, ahol egyértelműsíthető volt, hogy régen ott volt egy kis sziget, és a kis szigetnek a mellékágának a nyomvonalába, ahol más egy kicsit kicsit mélyebben fekvő, sokkal gyakrabban átíthatott.

[00:32:36]a felsőbb részeken, amik ugye itt azért kavics van, szélsőséges vízgazdálkodás, vízhá vízháztartású közeg, nagyon gyorsan elereszti, nagyon gyorsan fel is tudja szívni a vízet, de nagyon gyorsan el is ereszti.

[00:32:50]És pont a füzők, akiknek ilyen szempontból sekély a a gyökérzónája, sajnos ezt nagyon megsimlették, de így ér lehetett látni, amit egyébként szabad szemmel nem, hogy hol voltak azok a a régi szigeteknek a mellékágainak a nyomvonalai.

[00:33:06]amik mostanra már a partba olvattak igazából.

[00:33:12]No, azért a a [sóhajtás] Igen.

[00:33:13]A fenéküszöbbre még egy picit térjünk vissza küz ne ne is picit, mert a a ez ugye két oldalról két oldalról lehet megvilágítani.

[00:33:20]A másik, hogy miért kellett és hogy kellett, hogy az nem tudom mennyire nyilvánvaló, hogy mi volt a cél.

[00:33:29]Tehát azt kellett elkerülni, hogy a paksi atomerőmű abba a szituációba kerüljön, hogy mind a négy reaktort nullára le kelljen tekerni, mert nincs hozzá átfolyó hűtővíz.

[00:33:39]Ez volt a mindenképpen elkedvendő cél.

[00:33:41]Ennek nagyon egyszerű az oka, hogy ha teljesen nullára leállítom, akkor csúnya szóval szó bebikázni nulláról az egy nagyon bonyolult folyamat.

[00:33:50]Tehát amikor az erőművet átadták 1982-ben az első reaktort, akkor ehhez egy külön gépészet, de elég komoly gépet kellett építeni, egy elég komoly kazánt, ami befűtötte annyira, hogy ez működjön, és már rég nincs meg.

[00:34:05]Hm.

[00:34:05]Azóta nem volt olyan állapot egyszer sem, 82 óta, hogy ne legyen legalább egy működő reaktor.

[00:34:11]És most egy fél volt.

[00:34:12]És most egy fél volt.

[00:34:12]Most az se egy gépkönyv szerint üzems működés, de az legalább azt megtartotta, hogy hogy akkor innen még még még viszonylag lehet a potméterrel játszani, és nem kell valami egészen más.

[00:34:23]Ez is nagyon kevésen múlt, ha úgy fogalmazom, hogy ennyi vízszinten, vagy más most aki hallgatja az most mutattam mutattam 5 cm és lehet, hogy ezzel ezzel is túllőttem.

[00:34:36]Vagy hogyha hogyha másképp állok hozzá, akkor 6 órán.

[00:34:41]Ühüm.

[00:34:41]Tehát az, hogy ezt elkezdték építeni akkor augusztusban ezt a tenéküszöböt, ha ez 6 órával később kezdődik, akkor lehet, hogy később.

[00:34:50]Ilyen szintű gyors beavatkozás.

[00:34:53]Igen, igen, igen.

[00:35:01]Megnézen, erre nem volt idő.

[00:35:02]Tehát hűtőtornyot egyértelműen ezért nem épített.

[00:35:04]Hát nem csak azt, tehát az, hogy most akkor akkor máshogy építsek egy ilyet, ez nem nem volt szóban.

[00:35:08]Sőt, valójában még olyan kétségbe esett eszközökre is szükség volt, hogy ilyen bárkákat keresztbe, vagy hát nem tesen keresztbe, hanem úgy úgy nem az elsüllyeszteni, hanem besüllyeszteni a dunába szabályozott módon, úgy a vizet arra tereljék, amerre az erőműnek jó.

[00:35:24]Ez mint kellett.

[00:35:24]Na most ehhez mondom túl sok idő nem volt ilyenkor ezt el kell kezdeni, de azért ne hasonlítsuk a Dunakility fené küszöbhöz, mert Dunakilitén egy olyan kényszerhelyzet van, hogy Szlovaki elterelte a Dunát a C variánsal 93-ban, és itt maradt a sziget köz gyakorlatilag vízpótlás nélkül, vagy minimális vízpótlással, amit az öregun medrébe engednek.

[00:35:47]Ezért ott az egy teljesen nyilvánvaló megoldás volt, hogy az eleve is csak kisvízhozamú mederszakaszba építünk keresztbe egy gátat, amely azt csinálja, hogy ugyanakkor a vízhozamhoz légesen magasabb vízszintet állít elő tőle fölfele a felvízi szakaszon.

[00:36:03]Tehát ott nem készültek arra, vagy maximum árvízi esetben, hogy ennél a mostani nzer 100 km/os átfolyóvízen, vagy lehet, hogy annyi sincs, ahhoz képest érdemben sokkal több lesz.

[00:36:17]Ühüm.

[00:36:17]Mik a paksidunaszakaszon ezt a mederküszöböt vagy fenéküszöböt nek legalább egy komoly részét ezt állandósítani akarják és ennek van is értelme és azért lehet ezt megtenni mert kis víznél tehát mit tudom én ez a 700 kbm/ 800 mostanában van itt tud emelni egy valahol 1 m és 1 m közötti szinthozzáadás történik oké de az emberektől megkérdezi a hajózás m utolsó kérdés lesz hogy na jó és mi a márví vízkor Nem csinál ez bajt.

[00:36:46]Igen.

[00:36:48]És a válasz az, hogy ez is ki van modellezve, hogy nem annyira lent van, és annyira elborítja olyankor a a Dunának a vize, hogy árvízkor van hatása ilyen 4-5 cm.

[00:36:58]45 c nem az múlik már havíz van, akkor 4-5 cmt a lánchíd is rúzza a két pillérével.

[00:37:05]Tehát ez belefér, ezt lehet kezelni.

[00:37:07]Tehát valójában egy ilyen mederküszöb, ami egy nagyon változékony magasságú folyóra települ, ott ezt meg lehet csinálni, hogy csak kisvízkor van ilyen hatása, és ez tényleg erre a két évre, vagy három évre, amíg a hűtőtorony elkészül, valószínűleg elég.

[00:37:22]Ühüm.

[00:37:23]Túlságosan hosszú távon nem terveznék bele.

[00:37:26]Nem, nem azért ne ne lenne jó ott mindenféle más szempontból, hanem azért az atomerőm elég biztonság működik-e.

[00:37:32]Ühüm.

[00:37:32]viszont már közepes víznél is ellepi a Duna, és ilyenkor a kérdés majd csak az, hogy a hajókkal mi legyen, de hát a dunai hajózás kérdését az egész mostani nyár egy teljesen új megvilágításba helyezi.

[00:37:46]Ühüm.

[00:37:46][horkantás] Most fú, nagyon sok irányba el tudnánk menni, és igen, mer amit mert amit megmondtál, az meg a a Szentendre sziget Kovics, hát azt azt iszuk a poharonban ez van.

[00:37:56]Tehát hogy ezzel is foglalkozni kell, hogy hogy a a tartósan alacsony vízállás majd mit fog csinálni a budapesti vízkészletekkel.

[00:38:02]De most válasszunk önkényesen.

[00:38:04]Jó, hogy ezt mondod, mert pont ezen gondolkoztam, hogy nem szeretném azt, hogy tehát nekem sokszor az a benyomásom, amikor erről a témáról beszélünk, hogy hogy egy városi, meg mondjuk egy fővárosi vagy egy agglomerációban élő embernek ez ilyen nagyon távolinak tűnhet.

[00:38:18]Nyilván az ő életére is hatással van.

[00:38:20]Tehát ha nincs víz az országban, az mindenkire hatással van.

[00:38:25]De itt van lassan így Budapestet meg az akkumerációt nézve 3 millió ember már majdnem olyan 2,7-nél járunk most.

[00:38:30]Ö és hát elég sok ilyen helyen nagyon-nagy a nyomás a rendszeren.

[00:38:36]És ez nagyon jól meg is látszott ezen a nyáron, hogy akár a Dunakanyarban, akár egyébként tehát Érd is például óriási terhelés alatt van, hogy hogy van, ahol hallgatnak arra, hogy vízkorlátozás van, és van, ahol reggel elfogyott a víz, és egyszerűen nem volt nem volt elég víz a rendszerben, nem volt elég nyomás.

[00:38:56]Mire számíthatunk ilyen szempontból?

[00:38:58]Tehát, hogy és most nem arra gondolok, hogy hol vegyünk ingatlant, mert ez egy más jellegű kérdés, de hogy így aggódni kell egy budapestinek jobban, meg egy agglomerációban élőnek jobban, mint mondjuk valakinek, aki Zalában lakik.

[00:39:12]Nyilvánvalóan a homokhátságon élő emberek nyilván jobban aggódnak, mint azok, akik zalában élnek.

[00:39:15]De hogy így milyen földrajzi különbségek vannak ilyen szempontból?

[00:39:21]Hát ugye nekem én könnyen pofázok, bocsánat, Budapestről, de de honnan te vagy?

[00:39:26]Szentendre ott azért ez egy kicsit más volt most a nyáron, ha jól emlékszem.

[00:39:31]Nekünk Budapesten szerintem úgymond az melegünk volt, meg nyilván láttuk, hogy nem esik elégesen, de hát folyt víz a csapból, ugyanannyit fizettünk érte, tehát alapvetően igazából nem tűnt föl, de az agglomerációba föltűn szerintem is.

[00:39:42]Én is abszolút az ismeretségi körből is nekem ez jön le az agglomerációban.

[00:39:47]Ez abszolút valid probléma volt egyes időszakokban.

[00:39:50]De ez ez mondjuk a a témának két oldala van, tehát hogy azokon a területeken a vízfogyasztás olyan szinten megnőtt köszönhetően annak, hogy nagyon olcsó az ivóvízhez való hozzáférés, hogy azok a rendszerek, amikre nem nem ekkora lakosság számára meg nem ekkora vízfogyasztásra lettek megtervezve, arról nem beszél, hogy a fenntartás is a az elmúlt évtizedekben azért azért eléggé korlátos volt, főleg ennek a finanszírozási hátter Nagyon sok a vízvesztesék a hálózatokban, csak a mi környékünkön nincs olyan hét, hogy ne lenne valahol csőtörés.

[00:40:29]Tehát vízügyi szempontból erőforrásány miatt vagy anyagi forrás?

[00:40:34]Az vízik közmű.

[00:40:34]Ez víziközmű.

[00:40:35]Ez ez viziközmű.

[00:40:35]főleg a a folyóba hál istennek bár nagyon kevés víz van, tehát tényleg ez a ez a szerintem assiszem 680 körül volt köbm/zumban a a vízhozam, ami a legalacsonyabb volt a a budapesti szelvényre nézve.

[00:40:50]Ez ez tényleg nagyon kevés.

[00:40:52]Ö de hogyha azt nézzük, hogy mekkora a lakossági felhasználás, azt azért ö hál istennek, akik ilyen vízvagyonon ülnek, mint ami a szentendrei sziget alatt meg a meg a Duna mededer alatt van a kavicságyban víz az azt ezt tudja fedezni, hogyha a vízfelhasználások ehhez alkalmazkodnak.

[00:41:16]És ha a Duna vízszintje nem annyira tartósan alacsony, mint amerre most megyünk, mert azért ebből lesz gond.

[00:41:22]Részben az, hogy nem kerül elég víz a kavicságyba, részben pedig úgy, hogy ha belekerül mindenféle más hordalék, finom hordalék, akkor el tudja zárni a kavics kavicson belül a vízáramlási útját.

[00:41:32]Az egész fő probléma az, hogy úgy kell elképzelni, hogy az utóbbi 15 évben nem nyúltunk hozzá a víziközművekhez érdemben.

[00:41:42]Tehát ami addig kiépült, az kiépült.

[00:41:44]Ami addig nem épült ki, az nem épült ki.

[00:41:47]Ez országosan érted, vagy ezt országosan értem.

[00:41:48]Úgy hívják ezt, hogy hogy rizsacsökkentés, vagy nem tudom ezt, hogy mi volt ennek a helyes neve, de ebből az következett, hogy arra nem jött pénz, hogy a víz közműveket karbantartsák annak megfelelő, mert a vízdíj az meg van mondva, hogy ennyi lehet, és abból ez nem jött ki.

[00:42:03]Aha.

[00:42:04]Na most és ez a hatékonyságra van hatással itt budapesti aglomeráció környékén nem nem csak ez a gond, hanem az, hogy ezen közben egy nagyon komoly népvándorlás történt a városból az agglomerációba.

[00:42:18]Tehát amikor 100000 embert kiveszek Budapestről és elhelyezek mondjuk a a környéki gyűrűben, és a budapesti vízszolgáltatás ki van építve a 100000-rel többre, de a környék nincs kiépítve a szerrel többre, akkor itt Budapesten én könnyen vagyok, kinyitom a csapot, jön belőle a víz, miközben Solymár, Borosenő, Szentendre, Nagykovácsi, ott meg a gondok vannak.

[00:42:43]vagy gödő környéke.

[00:42:44]Jó, de azért ez a kivándulás nem egy nap alatt történt, tehát hogy ez is olyan, hogy ha most egy ilyen ideális világban, ha lett volna rá pénz, akkor azt meg lehetett volna csinálni ezeket a fejlesztéseket.

[00:42:53]Persze.

[00:42:53]Tehát hogyha ez nyilván tudták, hogy ez baj, csak nem volt rá forrás.

[00:42:57]Ühüm.

[00:42:58]És hogyha most kitekintek sokkal szélesebben, egy egész országra, akkor ott bizony mindenhol darabra meg kell nézni, hogy honnan van a víz.

[00:43:04]Ühüm.

[00:43:07]Honnan van a víz?

[00:43:07]ö Békés megye nyugati részén, ahol még mindig problémahelyenként az arzénes szennyezés, honnan van a víz a homokhátságon, [torokköszörülés] honnan van a víz a Dunántúlon, és mindenhol darabra azt látom, hogy ahol a folyami vízkivétel nem lehetséges, például azért, mert lassan elfogy a tiszából is a víz, ott egyre inkább a felszí antivízkészletekre vagyunk hagyatkozva.

[00:43:33]Nem meglepő ez.

[00:43:33]Tehát a az RTzi vizeket több mint 100 éve kitalálták már, csak ugye ezeknek az utánpótlódásárról vagy nagyon keveset tudunk, vagy amit tudunk róla, az az, hogy hát nagyon nem úgy pótlódik vissza, hogy használjuk.

[00:43:50]Tehát ez a mi végső ivóvíztartalékunk.

[00:43:53]Ühüm.

[00:43:53]hogyha mt nekiállunk most azt mondané, hogy hát gyerekek az öntözés alapvető jog és hát a az én kukoricám el fog itt száradni, úgy is elfog, mert nem bír 40 fokot, hadd locsolják már ebből, és akkor azt mondjuk neki, hogy jó, nem vállom föl a konfliktust, locsoljál, akkor a jövő ivóvizét locsolom el, amikor nem nagyon lesz majd más.

[00:44:12]Na de és akkor elkezdtett vitatkozni, hogy teljesen jogosan valahol a gazda, hogy jó, de én ebből élek.

[00:44:16]Jó egyébként nem lesz élelmiszer, nem lesz takarmány.

[00:44:19]Tehát akkor erre mi a jó válasz?

[00:44:19]hogy hogy akkor engedjük ki a Tunát meg a Tiszet.

[00:44:24]Hát ha lesz majd mit kiengedném meg nyilván [horkantás] majd kell trükközni, tehát olyan olyan műtárgyakat megengedek, tehát fenéküszöbök például kifejetten jók arra, hogy akkor azt szivatyúval, szivornyával kiegészítve a ma még belvízlevezető csatornának nevezett csatornahálózatot kétirányosítva és gyakorlatilag a folyótól a földig irányt fő iránnyá téve ezt megoldjam.

[00:44:47]Tehát ez nyilván ez lesz, de sajnos a mezőgazdaságnak két dolgot el kell mondani.

[00:44:51]Az egyik az, hogy amivel kezdtünk, nem tudunk visszamenni oda, ahol 20 éve voltunk.

[00:44:56]Tehát az, hogy neki és sajnos itt itt a mezőgazdaságtól függetlenül is ez érdekes.

[00:45:02]Tehát akkor, hogyha a gazdától kukoricát akar átvenni a feldolgozó ipar és nincs kukorica, akkor a feldolgozó iiparnak is rá kell jönni arra, hogy hát ez nem fog menni.

[00:45:12]Hát, hogy más takarmányra kell.

[00:45:13]Más takarmán rá kell.

[00:45:13]Nagyon jó.

[00:45:13]szól takarmány.

[00:45:16]Tehát, hogy amikor már nincs elég takarmány sem az állatállománynak, akkor meg kell nézni, hogy mik azok a növények, amelyekkel ez mégiscsak megoldható.

[00:45:23]És akkor amikor én azt látom Varsótól rigáig, hogy ott tökéletesen működik a kukoricakoncepció, itt meg nem, akkor meg kell nézni, hogy ez az éghajlat, ami itt kialakulni látszik most a környékünkön, ez milyen növényeket tart el.

[00:45:36]Hát erre vannak azért már kutatások, tehát még Cirok Gyöngyöt szokták nagyon sokat emlegetni az is.

[00:45:42]És az is egyfajta egyfajta takarmány.

[00:45:44]Nyilván nem hoz annyit, mint a kukorica, de amikor a kukoricát elvetem és nem aratom le, annál nincs hát az, hogy de, mert amíg megkapom rá az aszálykárt, addig mindegy.

[00:45:54]De hát miért is fizetünk aszák arra, amikor hat év alatt egyszer tudtam kukriczát aratni és ötször nem, akkor hatodször is elvettem, akkor miért fizetek arra a szákcát?

[00:46:05]Miért nem azt mondom a gazdának, hogy figyelj, odaadom ezt a pénzt neked, de azt várom el, hogy alkalmazkodj.

[00:46:11]De ugye nem csak a gazdára van ennek hatása, tehát ez egy dolog, hogy ő fölveszi az aszálykárt, de utána ha nincs takarmány, a állatoknak, az állatnak is gond.

[00:46:20]Az állatnak is gond, és az és az élelmiszer árakra is hatással van.

[00:46:21]Tehát ez abszolút így tovább gyűrűzik.

[00:46:24]Hát az élelmiszer árakra egy egyelőre egy nagyon komoly kiegyenlítő szerepet a világpiac azért rátesz, de azért nem a végtelenség.

[00:46:31]Tehát ez arra jó, hogy amikor a így változik a klíma, akkor majd amikor összeomlik, akkor egyszerre omlik össze mindenhol.

[00:46:36]Tehát az se lesz egy, az se lesz nép ünnepé, hogyha ez így bekövetkezik.

[00:46:40]De a másik, amit én mondanék a mezi gazdaságnak, amit mondtál az előbb a Szentendre szigeten megmaradt facsoportokkal, meg az alámulcsozó levélhullással, hogy úgy különben, ha a mezőgazdaság nagyobb területen áttérne arra, amit regeneratív talajművelésnek vagy nótilnek nevezünk, erről is sokat beszéltünk már szerencsére.

[00:47:04]Igen.

[00:47:04]Tehát, hogy nem szántjuk föl évente a talajt, és nem teszem tönkre a talajt, hanem fedésben tartom.

[00:47:13]Azt a nagyon kevés nedvességet ott tartom, akkor még egy ideig a kukorica is lehet, hogy elmegy.

[00:47:20]Ühüm.

[00:47:21]Mert idén én most már azt szoktam mondani, hogy megjelent egy új éjszak.

[00:47:25]Tehát ez, ami most [horkantás] június közepétől augusztus közepe végéig van, ezt én már nem nyárnak nevezem, hanem hogy szavan, ez szavanna.

[00:47:33]Igen.

[00:47:33]Na ez az, amikortól vagy amikor nincs éjjeli hajnali harmat, tehát amikor már ez sin, hát ez a trópus éjszaka is, tehát hogy nem megy le a hőmérsékleten éjszaka sem.

[00:47:45]Igen, igen, igen, igen.

[00:47:45]Tehát ezt azzal, hogy én még ráadásul kiteszem direkt napsütésnek a termény között a talajt, és még ezzel tovább kiszárítom, ahelyett, hogy fedésben tartanám, és azt a maradék nagyon kevés nedvességet ott megtartanám, ez ezen mindenképpen változtatni kell.

[00:48:02]Nyilván ezt a gazdák egyedül nem tudják csinálni, és most nem feltétlenül szeretnénk egy ilyen mezőgazdasági irányba elmenni, de ez a vízkérdés, ez óhatatlanul óriási hatása van erre, ami meg azt lenne a mi életünkre.

[00:48:12]Tehát, hogy azért itt elég komoly kormányzati döntésekre van szükség, illetve az Európai Unió részéről is ugye a közös agrárpolitika alakítására olyan szempontból, hogy a elárasztott területek is után lehessen fölvenni támogatást.

[00:48:28]Erre van, merre volt már egy kis változtatás tavaly, ha jól tudom, ezen a területen.

[00:48:32]Te ti erre rálátok, hogy ez ez ilyen ilyen jobb iránybó el tudna mozdulni közeljövőben?

[00:48:38]Igen, nagyon bízunk benne, hogy a most megjelent augusztusban megjelent kormányhatározat, ami nagyon ambiciózus terveket tűzött ki maga elé, nagyon ambiciózus határidőkkel olyan irányokat feszeget, ami ami pont ebbe az irányba történő elmozdulást tudja segíteni.

[00:48:55]És igen, tehát ez, hogy most kukoricát fogunk-e termeszteni ezeken a területeken, ez ez nem igazából a termés átlagok kérdése, hanem a víz elérhetőségének a kérdése.

[00:49:06]A válasz egyértelműen az, hogy nem nem szabad.

[00:49:11]Azt kell kitalálnunk, hogy a termőföldet azt azt mire használjuk, meg a termőföldeken elérhető vizet mire lehet használni.

[00:49:17]Az, hogy mindig felmerül, hogy akkor öntözzünk.

[00:49:19]Hát egy a kukorica egyébként egy vízigényes kultúra.

[00:49:25]Azt öntözni azt igazából értelmetlen.

[00:49:29]Meg a az öntözésre elérhető vízmennyiség pont akkor nincs, amikor legnobb szükség lenne rá.

[00:49:35]kevés terület az, ami ami ami öntözhető.

[00:49:38]Az ivóvizünket locsoljuk ki lényegében.

[00:49:40]Pontosan kiv.

[00:49:40]Igen.

[00:49:40]Na meg akkor is, hogyha ez nem csak felszíni vízből történik, hanem felszín alatti vízből.

[00:49:46]Tehát hogy felszín alatti vízből szántóföldi kultúrát öntözni, az az egy ilyen ördögtől való dolog, mert azokat a tartalékainkat, az utolsó ö családi kincseket ö használjuk el, amiből töltekezhetnénk a későbbiekben.

[00:50:04]Üüm.

[00:50:04]és amik már így is nagyon meg vannak fogyatkozva.

[00:50:05]Tehát itt abba az irányba lehet elmozdulni, hogy nyilván az aszájobban tűnő kultúrákat lehet, amit említettél is, például Cirok öntözésre csak azokat a nagyrértékű kultúrákat vagy olyan csoportokat érdemes, amik ami amik ezt igénylik, például a zöldségeket, a gyümölcsösöket, vagy a metőmagcéla szánt területeket, és azokat a területeket, ahol ahol tudni lehet, hogy vetés van, de aratást nem lesz.

[00:50:38]Azokat azokat pedig más célra érdemes használni.

[00:50:40]Tehát például vízmegtartási célokra.

[00:50:42]És számokat lehet mondani arra, hogy országon mennyi volt korábban az ártér.

[00:50:50]Azt említettem, hogy kábé az ország negyede.

[00:50:52]Hogyha azt nézzük, hogy a most jelenleg olyan 5 millió hetár mezőgazdasági művelés van, ebből olyan 4,2 millió hektáron folyik szántóföldi művelés.

[00:51:03]Ennek a 30%-a körülbelül olyan, ami egykori ártéren helyezkedett el.

[00:51:08]Viszont hogyha megfordítjuk a számokat, tehát az egykori ártereknek az olyan 90%-án van maszántól földi [torokköszörülés] művelés, amik alkalmasak lehetnének arra, hogy oda vizet kivezessenek és vagy az ott megjelő vizeket megtartsák.

[00:51:23]És például, hogyha a vízgazdálkodási törvénynek a módosítása megtörténik, és a vizek levezetése helyett maga a szemlélet átvált arra, hogy a vizek megtartását célozza és erre erre lehetőségeket kívál kínál több helyeket ilyen célterületek kijelölésével és és beleintegrálva azt, hogy ez igazából a köz számára való érdek és alkotmányos jog meg alkotmányos elvárás az is alapel, hogy a ter a vízkészletünk az egy olyan természeti kincs, egy természeti örökség, akiknek a megőrzése és fenntartása nem csak a ma, hanem a jövő nemzedékek számára is felelősség és kötelesség.

[00:52:07]És hogyha ezt át lehet vinni a a magánérdek szempontjára olyan gazdasági ösztönzőkkel, amivel megérheti neki hogy ott ne vessen hanem hanem engedje azt, hogy a a folyó vizét szét tudja teríteni, vagy vagy a ott megjelenő belvízeket, vagy a lehulló csapadékokat ne elvezessék, hanem szétterítsék, és ezáltal helyet biztosítanak a víznak, ami ezen keresztül be tud szivárogni a talajba, és fel tudja tölteni ezt a vízkincset, ami mostanra ennyire megfogyatkozott, akkor az már egy nagyon-nagyon jó irány lehet arra, hogy az alkalmazkodást elő tudjuk segíteni.

[00:52:47]Tehát állami támogatás, pályázat, források nélkül ez egyáltalán nem lehetséges.

[00:52:51]Gábor, kérlek.

[00:52:53]Igen.

[00:52:53]Én én abból az irányból kezdeném ezt, hogy mi a gond a kukoricával, és aztán majd egy ilyen általános szintre vezetem ki.

[00:53:00]A kukorica vízigényes, valóban is elkezdik locsolni, vagy el se kezdik, mert csak a aszálykáré vetik el már eleve sívó földbe.

[00:53:10]Ilyen is van.

[00:53:13]Elkezdem locsolni, elpazarlom a mélységiveket erre.

[00:53:17]Ráadásul, hogy locsol Magyarország ezekkel a lineáris eszközökkel a legnagyobb hőségben, tehát gyakorlatilag azonnal elpárlótatom, és a a légkörnek az alsó 50 mén egy fé%-kal megemelem a relatív páratartalmat [horkantás] a jövő ivóvizét fölhasználva.

[00:53:35]Ez így nagyon rosszul hangzik.

[00:53:36]Nagyon rosszul hangzik.

[00:53:36]Ebből a kukoricám életben marad, esetleg július elejére, közepére, akkor jön az első 40 fok.

[00:53:43]A kukorica először is szeret sok vizet kapni.

[00:53:45]Tehát így tenyészidőszakban azért egy olyan 500 mm-t azt így szeret kapni, azzal úgy már jól elvan, de hát így nem kap meg.

[00:53:52]Tehát ennek a ennek a a harmada esett idén a márhol.

[00:53:54]Jó, tehát öntözöm, de a másik, amit nem szeret az a 40°ok.

[00:54:00]Akkor így befurulásodik, és a második 40 fokos hőkupolánál eldobja magát, akármennyi vizet kapott addig.

[00:54:08]Tehát az teljesen áparolt, tehát onnantól az a víz, amit erre szántunk, az nincs.

[00:54:11]Azt azt így kidobtam.

[00:54:13]Jó, ezért kell, ezért kell azt mondani, hogy ezt nem játszuk.

[00:54:19]És ezt tudják a gazdák.

[00:54:19]Most nem úgy kérdezem ezt, hogy vagy hogy mondjam?

[00:54:23]Tehát mondtad azt, hogy például elveti és merthogy az aszák kárt megkapja utána.

[00:54:26]Tehát nem akarom őket okolni, mert ha ilyen a rendszer, akkor akkor így fogják csinálni.

[00:54:29]De hogy erről van így így így felhívás arra, hogy mit it mit igen és mit ne?

[00:54:34]Én azt nem tudom, hogy ilyen van-e, de én azt látom, hogy az idei nyár akkorát ütött, ühüm, hogy hát bocsánat, induljunk ki abból, hogy okos emberek tudják, mi történik körülöttük, le tudják vonni a konsekvenciát.

[00:54:48]Most még ez a tapasztalat ott van a fejükben.

[00:54:50]Lehet, hogy januárban nem lesz ott, és lehet, hogy mire elkövetkezik a következő április, addigra már inkább azt gondolják, hogy hogy éljük túl azt a telet meg hát próbáljuk meg, mert a nagyapám is így csinálta, meg apám is így csinálta, meg az aranykalászos gazda tanfán is ezt mondták.

[00:55:03]Ez mind-mind lehet.

[00:55:03]De mégis meg kell mondani, hogy gyerekek, erre van az előre.

[00:55:07]Ez egy.

[00:55:09]Ühüm.

[00:55:09]A másik, jó, ez most nagyon sok mindenb egyetértünk.

[00:55:12]Én egy dolgot tényleg nem értek, hogy egy nagyon progresszív természetvédelmi, körzetvédelmi szemléletű csapat miért nem meri kimondani, hogy a 95 évi 57-es törvény, a vízgadálkodási törvény úgy rossz, ahogy van.

[00:55:29]Tehát azon nem módosítani kell, hanem így a kukába kirakni, és elölről ennek az új ennek az új paradigmának megfelelően, amit elmondtál, és amivel szóról szóra egyetértek, hogy itt kell tartani a víznek minden csepjét, hogy abból kell kiindulni, hogy ez nem egy vízlevezetésű célú törvény, amelyik azt mondja meg, hogy ilyen mederszakaszok vannak, ilyen víziók vannak, ilyen műtárgyak vannak, hanem az, hogy van van olyan, hogy vízgyűjtőgazdálkodás, van olyan, hogy víz ízt test, felszínés, felsz felszí, tehát mások a kifejezések konkrétan már a már a kifejezések is mások.

[00:56:06]Az Európai Unió vízkeret irányelve, ami ezek mentén a a kifejezések mentén épül föl, ebbe nagyon-nagyon nyögyelősen van belekényszerítve a mai magyar jogba.

[00:56:14]Ezt is meg kéne oldani, hogy hogy innen indulok, és azt mondom, hogy igen, mi a megoldandó dolog?

[00:56:20]az, hogy időnként sok víz van, időnként kevés, hogy amikor sok víz van, viszonylag rövid ideig tart, de azt jó lenne eltenni valahova, és nagyon máshova nem tudjuk eltenni, mint a talajban, mert sehova máshova nem fér el, meg onnan nem párolog.

[00:56:33]És én ezt azért csinálom, hogyha a talajvíz meg a talaj ott van, tehát nem kell építeni.

[00:56:40]Ott van.

[00:56:40]Igen, nem kell építeni sem, bár kétségkév azt ki kell építeni, hogy odavezessük a vizet.

[00:56:43]És azért azt is hadd mondjam, hogy a mostani belvízlevezetőnek nevezett csatornarendszer átalakítása erre rendszerszinten, azért az egy körülbelül olyan [torokköszörülés] léptékű vízmérnöki feladat, mint a Tiszaszabályozás volt, vagy mint amilyen egy nagy Dunai vízlépcső hál istennek ilet nem tervezünk.

[00:57:04]ennek a ennek a tervezése lenne.

[00:57:07]Tehát a vízmérnöki szakma, hogyha azt gondolják, hogy nincs megbecsülve, hát itt a feladat.

[00:57:12]Pont elvinni, tessék elv ezt értenek hozzá, akik nagyon jók ebben, azok már élvezik ezt csinálni.

[00:57:20]Pont ezen gondolkoztam, mikor jöttem ide, hogy egyébként miért nem tudunk erre úgy nézni, mint egy ilyen izgalmas kihívás, és hogy hogyan tudjuk ezt egy Így van.

[00:57:29]Tehát így szemzeti feladat.

[00:57:29]És ez ott kezdődik, hogy bocsánat, egy egy víz vízügy az egy katon félkatonai szervezet, tehát ő azt fogja csinálni, ami le van írva a törvényben, vagy amit direkt be mond neki a a politikai vezető.

[00:57:42]Tehát hogyha a miniszterelnök azt mondja, hogy most visszatjuk a vizet, akkor persze tisztelegnek is megcsinálják, de hogyha emellett a vízi törvény mást mond, akkor mire ez leér a a 10.

[00:57:52]ügyintézőhöz.

[00:57:52]Addigra őt ő már nem tud mást csinálni, mint ami a vízgaási törvényben meg annak a végrehajtási rendeleteiben elolvas.

[00:57:59]Tehát ezt elölről kell gombolni ezt a kabátot.

[00:58:02]És én nagyon bíztatom VVF-et bárkit, hogy ezt ne engedjük el.

[00:58:09]E ez nem olyan, hogy elég egy kicsit tódgatni fódul, hogy jó lesz ez.

[00:58:11]Írjuk már bele azt, amit nem volt fontos.

[00:58:13]Előről előről.

[00:58:13]Előről abszolút.

[00:58:17]Nagyon kevés időnk marad.

[00:58:17]egy picit még erre a új új tervre szerintem térjünk ki.

[00:58:22]Tehát most már érintettük de hogy tartalmi szempontból mik azok a szempontok, amiket kiemelnétek, amiket üdvözöltök, tehát hogy mit mi mit tartalmaz ez az új vízgazdálkodási terv, és mit vártok tőle olyan szempontból, attól tehát, hogy ma idei nyár az tényleg szerintem egy ilyen vész vész harang volt.

[00:58:45]Tehát látjuk azt, hogy hogy döntést hozzunk és egyébként magánemberek fejében is valami elindult ebben a témában.

[00:58:52]De hogy lesz ebből a jó kis tervből valóság?

[00:58:55]Tehát mi mi a garancia arra, hogy ez tényleg megvalósul?

[00:58:59]Értem, hogy a jövők záloga meg a nemzeti érdek, de de sok jó terv készült már korábban, és sokszor nem történt meg a valóságban.

[00:59:06]Annyira sok nem készült.

[00:59:09]Annyira sok nem készült.

[00:59:11]De azért hadd dobjam ezt a labdát először nek Igen.

[00:59:13]Hát tervek nyilván nagyon sokféle készült, de az, hogy most a tervben konkrét törvénymódosítások és olyan feladatok lettek meghatározva, mer felelősöket rendelve és és nem is csak egy minisztérium volt, hanem határidőkkel, [horkantás] konkrét határidőkkel és nagyon gyors határidőkkel nem citkolt szándék lehet az, hogy még az idei téli csapadéknak a megtartására is megpróbálják felkészíteni ezt a rendszert, nézve a határidőket.

[00:59:41]Én ezt erre tudok következtetni.

[00:59:45]Ez jó lenne.

[00:59:47]Én egyszerűen most azt látom, hogy a a legfontosabb itt a szemléletváltás.

[00:59:49]A szemléletváltás.

[00:59:51]És ennek érdekében most megjelent az elmúlt évben egy nagyon-nagyon jó jogalkotási és jogalkalmazási javaslat a jövő nemzetékek szószóróljának a tollából lett kiadva, ami pont konkrétan a fenntartható vízgazdálkodást és a a vízmegtartás ösztönzését szolgálja.

[01:00:14]Ez egy ez egy hosszú 40 plusz oldalas anyag.

[01:00:16]konkrét jogszabályi helyeknek a forszírozására, hogy hol min kéne változtatni ahhoz, hogy ez a szemléletváltás megtörténhessen.

[01:00:28]És hogyha ezek ezek ezek ott vannak már készen, ha ezek jó asztalokra kerülnek, és a a különböző tárcák meg tudnak egyezni, és a az irányokban egyetértés van, akkor akkor én egy én én bizakodó vagyok abban, hogy a vízmegtartás tényleg egy közüggyé válik.

[01:00:46]Itt nagyon fontos szerintem a felszíveli vízkészletek védelme, a kutaknak az ügye.

[01:00:50]Tehát az, hogy még mérni se tudjuk igazából, hogy azt se tudjuk, hogy hány kút van, mekkora azoknak a vízhasználata, hányat fordítanak mezőgazdasági vízkivételre, ami ami egy Gábor nagyon jól elmondta, hogy milyen szempontbúból pazarlás is történik.

[01:01:10]Nagyon fontos az, hogy ezt a a területi vízmegtartást tudja ösztönözni.

[01:01:13]És ezen belül az már világossá vált, mert te is említetted, hogy már a korábbi években is voltak erre indíttatások, hogy akkor a területeken megjelenő víz az ne feltétlen legyen káros.

[01:01:26]Meg van a közös agrárpolitikában is erre ösztönző lehetőség.

[01:01:30]Viszont ezek önkéntesek voltak eddig.

[01:01:34]Az most már egyértelműen látszik, hogy ahhoz, hogy itt érdemi megoldás történess, hogy meg lehessen állítani a trendeket, vagy legalábbis olyan szinten lehessen lassítani, hogy itt ne legyenek komolyabb problémák, az önkéntesség az már nem elég, tehát hogy sokkal erősebb változásoknak kell itt végbnie.

[01:01:52]És én itt a a törvénymódosításnak a a azt látom kulcsnak, mert mert hogy említetted is, hogy végrehajtószerv a vízügy, aki aki a a jogszabályok mentén próbál mindent véghez vinni.

[01:02:05]És én ezt nagyon-nagyon sokszor hallottam már területi egyeztetéseknél, amikor fogtuk a fejünket, miért kellett azt a csatornát kikotni?

[01:02:12]azért, mert nekik feladatuk a vízkáelhállítás itt és pont és valaki azt kérte és nekik ez ez törvény tehát lényegében őket nem lehet okolni azért mert követik azt, amit mondanak nekik.

[01:02:24]Ceterum szenzeó új törvény.

[01:02:27]Ühüm.

[01:02:28]Hogyha Igen, hát hogyha ez a személet megváltozik, én azt már újnak [nevetés] Igen, igen, igen.

[01:02:36]Jó.

[01:02:36]Ú igen.

[01:02:38]Így a maradék egy percben [nevetés] tárgyaljuk még meg.

[01:02:40]Igen, igen, igen.

[01:02:42]No, én ugye nem véleményt mondok, hanem valamilyen szinten írom ezeket.

[01:02:50]Ami kockázatot látok ebben, az nem az, hogy ezek a tervek, ezek rosszak lesznek.

[01:02:54]Ühüm.

[01:02:55]Hanem azt, hogy ahogy mondtad, megfelelő asztalokra eljussanak.

[01:02:59]Ühüm.

[01:02:59]Na, hogy ezek az asztalok keletkezzenek meg, mert ezek az asztalok most nincsenek meg.

[01:03:03]Tehát az eddigi államigazgatás ezzel nem foglalkozott.

[01:03:08]Egyáltalán nem volt feladata az, amit a mostani kormány azzal már kitűzött, hogy az első kormányülés előtt még oda se mentek pusztaszerre.

[01:03:15]Már a Maris pusztai vízőzőknél voltak voltak Kisumán.

[01:03:18]Tehát, hogy ez ha egy ez egy központi nemzeti feladattá van téve, akkor az ennek megfelelő apparátust meg kell teremteni, mert nincs meg.

[01:03:29]Ha nem lesz meg, és ebben a pillanatban még nincs meg, akkor akarhatom én visszatartani az idei vizeket is.

[01:03:37]Tudok persze rajta toldozni, fódozni, mert vannak állami olyan szervezetek nemzeti parkok, akikkel meg lehet beszélni, hogy jó, akkor most ide és ide ki tudok vezetni vizet.

[01:03:46]De az a cél, ami az én fejemben, és lehet, hogy nem ez lesz a végső, de nagyságendileg erről beszélünk, hogy ilyen másfél Balaton per év vizet 2028-30-ra már évente ki kell tudni vezetni.

[01:03:59]Az egy ambiciózus ter.

[01:04:01]Ez egy ambiciózus terv.

[01:04:01]Ehhez ezeknek az asztaloknak meg kell keletkezni, ahol ezek a döntések megszületnek.

[01:04:06]Ehhez ennek az apparátusnak meg kell keletkezni a magyar államban, és most még nincs meg.

[01:04:11]És egyelőre nem látom azt a sebességet, amivel ezzelf felé haladnak.

[01:04:16]Ö még azt ki azzal ki tudod egészíteni, hogy ezek milyen asztalok, vagy milyen szakemberek, tehát hogy meg, hogy ez csak állami szereplők vagy tehát a vízügynél azért már megvannak ezek az asztalok, tehát ami rájuk eső feladat, azt ők el tudják végezni, hogyha ezt úgy ők Igen.

[01:04:31]Igen.

[01:04:31]Én ezt úgy fogalmaznám meg, hogy a ugye eddig nem volt környzetvédelmi minisztérium, most szerencsére van egy élő környezethez felelős minisztérium, annak van egy kompetens vezetése, ott a a kollégáid, azok felelős beosztásba kerülnek.

[01:04:47][nevetés] Volt kollégáid, ráadásul jól csinálják, amit csinálnak, de egyedül ehhez kevesek lesznek.

[01:04:51]De hát ezt a feladatsort, amiről itt beszélünk, és ami benne lesz a a az azokat most olyan ügyintézőknek és gyakorlatilag törvényelégkészítő kapcsolattartó, tehát minisztérium most minisztériumi előadókról beszélek.

[01:05:06]Az, hogy kitalálok egy főosztályt, tök jó, kell igen, nagyon jó az újonnan megjelent szervezetés működési szabályzat, de ezeket föl kell tölteni emberekkel, ezeket meg kell keresni.

[01:05:16]És amit nem látok pillanatnak a költségvetésben, hogy ehhez a ennek a minisztériumnak erre azt a forrást meg kell kapnia, hogy legyen ember, aki ezt levezényli, hogy legyen ilyen asztal, ahol ezek a döntések nem az, hogy megszületnek, hanem ahol ezeket majd megszervezik, levezélik és segítik az embereket, hogy arrafele tudjanak menni.

[01:05:36]ott lent kertészszigeten meg Békés Szent Andráson meg Kúhegyesen.

[01:05:43]Igazából [horkantás] akkor jelen pillanatban csak bízni tudunk abban, hogy ez egy ilyen elképesztően gyorsított tempóban, ahogy a fenék küszök megépítése, ha nem is 6 óra alatt szülessen meg ez a döntés, de mondjuk a legkövetkező egy hónapban itt ilyen óriási toborzási hullám történjen a minisztériumban.

[01:05:57]Máskülönben ez a terv ez ez rövid távon nem tud életbe lépni.

[01:06:03]Hát nagyon nehezen.

[01:06:04]Igen, nagyon nehezen.

[01:06:05]És még én egy dolgot emelnék ki.

[01:06:07]Azt a társadalmi támogatottságot, ami nélkül egy ilyen tervnek a végrehajtása nem tud érdemben valósággá válni.

[01:06:15]Ez ez meg egy nagyon komoly személetformálással és bevonással tud történni.

[01:06:19]Erre erre is ember kell, és erre is az kell, hogy hogy legyen legyen nyitottság.

[01:06:25]Most egyébként a vízőző mozgalmakon keresztül egy másik irányból is építkezik ez a társadalmi bázis.

[01:06:31]ö akik egymásák át.

[01:06:31]Úgyhogy ez egy ez egy ez egy én bízom benne, hogy ez most egy szerencsés időszak.

[01:06:36]És ne is mondjuk azt, azt felejtsük el, hogy a a társadalmi kezdeményezésnek, az önszervezésnek és az önkéntességnek nincs ebben szerepe, mert az, hogy pillanatnyilag van nagyságrendi region 15-25 között olyan vízérző csapat, amelyik már az űrből is látható tevékenységet folytat, ugye Kissárét vagy Szegedreghegy vagy Ger vagy Tápió, vagy ezek tehát vannak ilyen közek, ha 100 ilyen lenne, vagy 150 ilyen lenne, az bizony már ezekhez a számokhoz is köszönő viszonyba kerülne, amit az előbb azt mondtál, hogy ambiciózus.

[01:07:12]Ühüm.

[01:07:12]A másfél Balaton.

[01:07:14]A másfél Balaton.

[01:07:14]Igen.

[01:07:15]Na, nagyon jó, hogyha ezzel zárunk szerintem, mert mert mindig nyilván egy ilyen beszélgetés végén szoktunk arról beszélni, hogy jó, de most aki ezt meghallgatta azon túl, hogyha van ilyen tapasztalatal jelentkezik a minisztériumban tud csatlakozni egy vízőrző mozgalomhoz.

[01:07:29]Tehát akár holnaptól, ha van lehetőség egy ilyenbe bekapcsolódni, azon kívül, hogy akár ő is létrehozhatja egy ilyet, de már a meglévőkbe be tud csatlakozni.

[01:07:37]Egy hónapja kerestek meg, hogy a zagyva mentén alakult egy ilyen, és mostanra már egész komoly eredményekkel, ötletekkel, tervekkel állnak elő.

[01:07:44]Tehát bárhol lehet egy ilyen kimegy az ember a saját falujába, látja, hogy a patakja ki van egyenesítve, és pillanat alatt leszalad rajta a villámárvíz, veszélyeztetve a falut, a lehetőség adott.

[01:07:56]Szuper.

[01:07:57]Ez abszolút, abszolút így van.

[01:07:57]És azt látom, hogy egyébként gomba mód szaporodnak és egymást ösztönzik, és a tudásátadás csoportok között is nagyon nagyon aktív, és és az emberek most végre tenni akarnak, és és hogyha ha ezek nagyon ö heterogén csoportok egyébként, tehát nagyon diverzek, inkább azt mondom, nagyon sokféle szakterület képviselteti benne magát.

[01:08:17][horkantás] Úgyhogy, úgyhogy én is azt látom, én is benne vagyok ilyen csoportban.

[01:08:23]Indítottunk is ilyen vízőrzősejteket.

[01:08:26]Tegnap este is voltam egy ilyenen, és azt láttam, hogy egyre több ember gyűlik köré, és ez nagyon örömteli.

[01:08:33]Ráadásul ez a legtökéletesebb megvalósulása a közösségi cselekvésnek, ami szerintem nagyon jól, nem csak, hogy jól esik az embernek, így a ezekben az időszakokban, amikor sokszor kilátástalannak látjuk a jövőt, hanem tényleg gyakorlatban olyan szintű hatást tudunk elérni, ami ahogy mondtad már már föntről is látható.

[01:08:54]A változó világhoz, és ennek egy része, a változó klíma alkalmazkodásnak a legjobb terepe az, hogyha a közeli emberek a közös érdekekkel egymásba kabaszkodnak és együtt elkezdenek helyben ilyen dolgozni és együtt döntenek.

[01:09:09]A legtöbb tudás egyébként ott van helyben.

[01:09:10]Ők ismerik, ők tudják, ők tudják, hogy márik hol volt víz korábban.

[01:09:14]És és azért is mondom, hogy nagyon diverzek, mert volt, ahol van, ahol egész önkormányzatok is beállnak ilyenek mögé, és együtt végzik ezt.

[01:09:23]Valahol beáll mellé most már a vízügy, ebbe is elég nagy nyitást tapasztalunk.

[01:09:28]Nemészetvédelmi civil szervezetekkel együtt dolgoznak, mindenhol megvan az a kis szakértői csapat, vagy ahol nincs, tudják, hogy kitől kell kérdezni, és mernek is kérdezni, és mindenhol segítenek.

[01:09:37]Úgyhogy azért nagyon jó irány.

[01:09:40]Örülök ezeknek a pozitív zárógondolatoknak.

[01:09:41]azért sok nehézségről is beszéltünk itt az elmúlt egy órában.

[01:09:46]Remélem, hogy adtunk új lendületet a nézőknek és hallgatóknak, hogy ne csak nyilván alkalmazkodni is képesek legyenek a jövőben, de akár csatlakozzanak egy ilyen kezdeményezéshez.

[01:09:55]Úgyhogy köszönöm szépen nektek.

[01:09:58]Köszönjük szépen.

[01:09:58]Köszönjük a lehetőséget.

[01:10:00]A nézőknek és hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet.

[01:10:01]Találkozunk két hét múlva.

[01:10:03]Sziasztok.

[01:10:06]A műsor Budapest, Pest megye és a Dunán túl áramszolgáltatója az Eon Hungária csoport támogatta.

[01:10:14][zene]