A vagyonadó veszélyei, Rogán és Sarka üzleti sikere, AI nyomás a KKV-kon - Gazdasági Bejárat 4. rész
- A HVG Gazdasági Bejárat negyedik adásában a vendég (szoftverfejlesztő üzletember, angyalbefektető) a vagyonadót, a Rogán–Sarka-hírportált, az AI KKV-kra gyakorolt hatását és további hétvégi gazdasági híreket járták körül.
- Vagyonadó: az 1 milliárd forint feletti vagyonra tervezett 1%-ot a vendég ismerősi köre felelősségvállalásként, fele fenyegetésként éli meg; az adó szerinte „borzasztóan veszélyes eszköz".
- Startup-gond: papíron milliárdos, de készpénz nélküli tulajdonosok nem tudnák megfizetni az adót — kitelepülés, tőzsdei kiszállás és tőkekimenetel várható; a 150–200 milliárdos becsült bevételben szkeptikus.
- Rogán–Sarka hírportál: a kiemelkedő bevétel nem piaci értékteremtésből, hanem állami hirdetési pénzből jött — vizsgálandó eset; a vendég ilyen cégbe nem szállna be.
- AI a KKV-knál: a nyomás valós, de a magyar cégek alul digitalizáltak és alulszervezettek; az AI nem embereket, hanem munkafolyamat-lépéseket vált ki. A NER-cégek szerepe csökkenhet, a KKV-szektor pedig vesztesként kerülhet ki a gazdasági nyitásból.
- ChatGPT Pro 500: az OpenAI kb. 500 dolláros havidíjas csomagja a „feladathorizont" növekedését hozza — már napoknyi munka adható az AI-ra egyszerre; drágább csomag = jobb gondolkodás, kevesebb saját idő.
- Wifi-alapú fülhallgatók: a Bluetooth helyett minőségi ugrást hozhat; a vendég — volt Nokia-wifi-fejlesztő — szerint „nagy forradalom", szívesen befektetne.
- Cserpes István „többé nem dolgozom emberekkel" nyilatkozatára a vendég: jó csapat bármely iparágban kialakítható, ez vezetői feladat és felelősség.
- KKV-fizetések: a cégek 80%-át rendszeresen késve fizetik ki; a következő évek kihívása a konszolidáció és a beszorult generációváltások kezelése.
„Még ugyanazon a vonaton ülünk, ugyanúgy a szakadék felé tartunk, de már sokkal vidámabbak vagyunk, és éneklünk is." – a vendég a hazai kilátásokról
Részletes összefoglaló megjelenítése
A HVG vasárnaponként jelentkező gazdasági hírműsora, a Gazdasági Bejárat negyedik részében a műsorvezető a hét legfontosabb gazdasági híreit tekinti át vendége, egy szoftverfejlesztő, üzletember, angyalbefektető és „cápa" (cégtulajdonos) társaságában. A vendéget a műsor elején „Balok Petya" néven mutatják be – mivel a név valószínűleg ASR-torzítás, az összefoglalóban „a vendég" megnevezést használjuk (a beszélgetésben többször szólítják Péterként, Petyaként). A fő témák: a tervezett 1%-os vagyonadó kockázatai, a Rogán–Sarka hírportál-ügy, az AI nyomása a KKV-szektoron, a ChatGPT új prémiumcsomagja, a wifi-alapú fülhallgató-technológia, Cserpes István emberek nélküli vállalkozási nyilatkozata, valamint a magyar KKV-k fizetési késégei.
A vendég: gondolkodó típus, izgalmas időszak előtt
- A műsorvezető arra kérdezett rá, mit csinálna a vendég, ha nem a technológia és az üzlet világában tevékenykedne. A vendég elmondta: minden karriervágya a gondolkodáshoz kötődött, fizikai munkára sosem gondolt; szerinte bezárva is jól el tudná magát a saját fejében.
- Kíváncsi embernek tartja magát, és szerinte most „nagyon izgalmas pillanata" van az emberiségnek, az országnak és a magyar gazdaságnak: „a következő rövid időszakban nagyobb dolgok dőlnek el mindegyik szinten".
Vagyonadó: a milliárd fölötti 1%-os adó ígérete és veszélyei
Két tábor a vagyonosak körében
- Egyre közelebb áll az élesedéshez a Tisza kampányában megfogalmazott ígéret: az 1 milliárd forint feletti nettó magánvagyonra 1%-os vagyonadót vetnének ki.
- A vendég szerint a környezetében élő vagyonos ismerősök nagyjából két táborra oszlanak. Az egyik tábor társadalmi felelősségként kezeli a kérdést – ők amúgy is adakoznak, támogatnak szervezeteket, és szerintük „aki nagyobbat nyert, az többet járuljon hozzá; ez nem ördögtől való, jó alapgondolat".
„A másik rész azt mondja, hogy az már az én pénzem, leadóztam, ne akarják utólag milyen alapon elvenni, amiért megdolgoztam." – a vendég *
- A második tábor tagjai azonnal azt tervezgetik, hogyan lehetne strukturálni, kitelepíteni a vagyonukat, hogy megússzák az adót.
- Mindkét tábor egyetért abban, hogy a vagyonadó „borzasztóan veszélyes eszköz": rosszul megcsinálva a gazdaság egész szektorait károsíthatja.
„Ez egy borzasztóan veszélyes eszköz, mert lehet nagyon rosszul is csinálni." – a vendég *
A startup-mérge: papíron milliárdos, a bankszámlán fillér sincs
- A vendég egyStartup-példát hozott: ha egy befektető a cég 10%-áért 100 millió forintot fizet, a cég egymilliárdra értékelődik, a 90%-os tulajdonos pedig ezzel „megvan" az egymilliárdos magánvagyon – miközben a bankszámláján fillér sincs. Ekkor az adóalapnak számító 900 millió után 1%, azaz 9 millió forintot kellene befizetnie.
„Igazából nincs sehol, nem tartasz a cégedben, épp hogy elindult a vállalkozás, és kaptál egy kis tőkét – honnan teremted elő?" – a vendég *
- Egy ilyen cégből nem lehet évente kicsit eladni, a fizetésből pedig nem áll össze egy 50 milliós adó. Nincs olyan vagyontárgy sem, amelyre a bank a még nem realizált jövőbeli potenciál alapján hitelt adna. A maradék opció: nem Magyarországon alapítani, külföldre költözni – de akkor a cég majd nem itthon adózik, és egy sikeres cég adóbevétele nagyobb veszteség az államnak, mint amennyit a vagyonadó hoz.
„Ha ez bejön és ez őket érinti, akkor el kell költözzenek az országból a cég is, és ők is." – a vendég a több vállalkozóval folytatott beszélgetés konszenzusáról *
Tőzsde, beruházások, versenyhátrány
- A műsorvezető a HVG-ben megjelent, Farkas Zoli által írt cikk három kockázatát sorolta fel: (1) tőkekimenekítés indul, akár a cégek országból kitelepítésével is; (2) versenyhátránya lesz a hazai szereplőknek, mert az azonos területen működő külföldi cégeknek nem kell vagyonadót fizetni; (3) a nagyobb cégek eltolhatják vagy el sem kezdhetik azokat a beruházásokat, fejlesztéseket, amelyek növelnék a cég értékét – és ezzel az adót.
- Tőzsdei gond is felmerülhet: a kis- és középcégek kiléphetnek a tőzsdéről, mert a listing túl könnyen értékelhetővé teszi a vagyonukat, és vállalnák a kockázatot, hogy ha jól megy az árfolyamuk, eladásra kényszerülnek – miközben a cégben „igazából semmi nem történt".
- A vendég személyesen egyetért a nagyobb felelősségvállalás gondolatával, de a tőzsdei, KKV- és startup-károkkal kapcsolatban nagyon óvatos lenne. Mivel a pontos szabályrendszer még nem ismert, szerinte attól függ minden, hogy „mindenki megnyugszik egy kicsit, vagy elkezdődik – vagy folytatódik – egy gazdasági negatív spirál".
Bevételi várakozás és a vagyonelrejtés gépezete
- A cikk szerint körülbelül 150–200 milliárd forint közötti költségvetési bevétel származhatna az adóból. A vendég szkeptikus: „a vagyon, főleg a nagy vagyonok ennél mozgékonyabbak". Szerinte a kampányígéret egyik fő oka valószínűleg az, hogy az „ebül szerzett vagyonokból" valamennyit visszakapjon a társadalom.
- A cikk a legnagyobb magyar adózót is számba vette: Mészáros Lőrinc becsült 1700 milliárdos vagyonánál 15 milliárd forintos vagyonadót jelentene. Ő valószínűleg nem tudja gyorsan külföldre szervezni a cégeit, mert a működési helyszínek többsége itthon van.
- Ugyanakkor a vendég szerint ebben a méretben „nagyon népszerű sport" a vagyon alapítványi, luxemburgi, ciprusi vagy más struktúrák mögé rejtése, amivel a valódi tulajdonos láthatatlanná válik.
„Meglepődnék, ha a nagy vagyonoknál ne történne hirtelen egy olyan lépés, amit viszont már nem lehet jogilag bizonyíthatóan végigkövetni." – a vendég *
- Szerinte a HVG valószínűleg meg fogja írni, kinek a vagyona lehet a struktúrák mögött, de bíróságon nem lehet majd bizonyítani. Összességében: ha a cél a top 100 vagyonosától való visszaszerzés, „annak valószínűleg nem ez lesz a megoldása".
Rogán Cecília és Sarka Kata hírportál-ügye
- A műsorvezető egy RTL Klub Cápák-stúdiós képzeletbeli szituációval vezette fel a hírt: az ikonikus ajtón belép két hölgy, Sarka Kata és Rogán Cecília, és azt mondják: egy honlapot fognak üzemeltetni, amelyen naponta egyetlen hír jelenik meg, minden nap 19:30-kor – az árbevételük mégis 1,1–1,3 milliárd forint körüli lesz.
- A HVG cikke szerint Rogán Cecília eladta a 80%-os részesedését a Top News Hungary Kft.-ből, amelynek korábban Sarka Katával voltak közös tulajdonosai. A hírportál gyanúsan elképesztő bevételekre tett szert, és a nyereséget szépen kivették osztalékra; az ügyet az Átlátszó is jártta.
- A vendég szerint egy weboldalnak ez a növekedés ilyen rövid idő alatt egyszerűen nem lehetséges: a bevétel nem a piactól, nem piaci hirdetőktől, nem valódi értékteremtésből jött.
„Ez egyértelműen szerintem az a fajta eset, amit érdemes lesz majd megvizsgálni, mert a bevételét ennek a híroldalnak nem a piac adta, nem piaci hirdetők, nem valódi értékteremtés, hanem állami hirdetési bevételekből csinálta meg ezt a bevételt és brutális profitot." – a vendég *
„Ennyi állami hirdetési bevétele egész sajtóorgánumoknak nem volt az utóbbi évtizedben együtt." – a vendég *
- A műsorvezető szomorúnak nevezte az ügyet: a HVG és a versenytársai több száz újságíróval, percben figyelve a híreket dolgoznak, míg egy oldal, amely lényegében átvesz és meggenerál (részben AI-híreket), egymilliárdos eredményt mutat.
- A vendég nem szállna be egy ilyen cégbe: „több okból, de ezt nem részletezném"; később hozzátette: „eddig se szálltam volna be egy ilyen cégbe, de ezután meg pláne."
AI-nyomás a KKV-kon
Valós a nyomás – de két feltétel van
- Az elmúlt hetek hírei főleg az AI veszélyeiről szóltak – a műsorvezető felhozta az „elszabadult botok" esetét is, akik összeállva próbáltak rendszert lebontani. Ugyanakkor a magyar cégekre közvetlen hatása is van a technológia robbanásszerű fejlődésének: az S&P (az átiratban „SP") felmérésében a cégvezetők 84%-a mondta, hogy „egyszerűen muszáj" fejlesztenie az üzleti rendszereit – miközben nagyon sok cégnél az alapok sincsenek rendben.
- A vendég szerint a nyomás abszolút valós: az AI több területen szupererőt ad – gyorsabb fejlesztést, automatizálást, munkafolyamat-lépések kiváltását teszi lehetővé. Ehhez viszont két feltétel kell: jól specifikált munkafolyamat és jól ellenőrizhető végeredmény.
- Az ellenőrizhetőség miatt fontos a példa: ha az AI 95%-ban hibátlanul látja el a beszerzést, de 5%-ban félreérti a feladatot, nem lehet rábízni – „lehet, hogy néha vesz egy űrrepülőt vagy egy ferrarit, ha éppen valamit félreért". Kis kockázatú vagy könnyen ellenőrizhető feladatoknál viszont már most használható.
A magyar KKV-k két rákfenéje
„A magyar cégeknek, és főleg a KKV-szektornak két rákfenéje. Az egyik, hogy alul digitalizált… a másik fele, hogy a legtöbb magyar KKV alulszervezett." – a vendég *
- Alul digitalizált: az adatok nem digitálisan léteznek, hanem a fejben, papíron, beszélgetésben – „a főnök úr emlékszik arra, hogy kinek mit ígért mikorra". Az elmúlt évtizedek elmaradt beruházásai és fejlesztései itt ütköznek.
- Alulszervezett: a KKV-k nem munkafolyamatokra felfejlő szervezetek, mint a multinacionális cégek, hanem emberekből állnak, akik mindent ellátnak, „multiskill" szupercsapatként. Ez kis csapatnak nem is rossz modell – de az AI-automatizáláshoz írott folyamatok és pontosan definiált feladatok kellenek, ez pedig hiányzik.
- A vendég szerint ez jó hír is a munkaerőpiacnak:
„Nem embereket vált ki a mesterséges intelligencia, hanem munkafolyamat-lépéseket tud kiváltani." – a vendég *
- Így az AI nem ellenségkép, hanem hatékonyságnövelő – de ennek a bemenete lenne az a strukturáltság, ami a magyar KKV-szektorból hiányzik.
Magánhasználatban élen, vállalati használatban sereghajtók
- A jelenlegi helyzet: a cégek gondolkodnak és az első lépéseket teszik – „néha egy-egy emailt átbeszélem a ChatGPT-vel", vagy megkérdezik tőle, „miért köhög a kutyám".
- A statisztikák szerint Magyarország a magáncélú ChatGPT-használatban Európa élmezőnyében van, a vállalati használatban viszont az utolsók között: feleannyi cég használ üzleti folyamatokra mesterséges intelligenciát, mint az európai átlag.
- A versenyképesség szempontjából kulcsadat: a hazai tulajdonú cégek termelékenysége mindössze 52%-a a Magyarországon működő nemzetközi cégekének – ebben szerinte hatalmas szerepe van a digitalizációnak, a folyamatoknak és a szervezettségnek.
Gazdasági átrendeződés: a NER-cégek helye csökkenhet
- A vendég nagyobb gazdasági átrendeződést vár, két okból. Egyrészt a magyar gazdaság körülbelül 20%-a a NER-hez jól köthető cég; ennek a szerepe valószínűleg csökkenni fog, és a helyüket a maradék 80%-ot kitevő nemzetközi vagy magyar tulajdonú vállalatok vehetik át – mindkettő számára ez az eddigi méretükhöz képest akár 50%-os növekedési lehetőség.
- Másrészt attól fél, hogy a versenyt a Magyarországon dolgozó nemzetközi cégek nyerik, amelyek a fejlesztéseket már átvitték vagy épp most csinálják. A hazai KKV-knak ez nem lehetőség, hanem plusz konkurencia: a legnagyobb veszély szerinte az, hogy a gazdasági nyitásból, az európai újraintegrációból, a beáramló tőkéből a magyar KKV-szektor „nem profitálni fog, hanem veszteséget szenved el, ha nem kapja össze magát".
ChatGPT Pro 500 és a „feladathorizont"
- Az OpenAI új, körülbelül 160 ezer forintos (kb. 500 dolláros) havi előfizetési csomagot jelent be – a műsorban „Pro 500" néven említett csomag jóval összetettebb, nagyobb képességű, és gyakorlatilag korlátlan használatot ígér.
- A vendég szerint szinte biztos, hogy hamar lesz ilyen csomaga. Jelenleg a 100 dolláros előfizetésben van, mert a 200 dolláros csomagra a bejelentés előtt már nem lehetett bekerülni – túljelentkezés volt.
- Fontos fogalom a „feladathorizont": mekkora, egybefüggő feladatot lehet rábízni az AI-ra úgy, hogy azt hibátlanul vagy közel hibátlanul vigye végig – szakértői órákban mérve. Ez percekéről órákéről már több mint egy napnyi, akár több napnyi munkára nőtt egyetlen feladatkiosztással.
- A vendég ma már több napnyi munkát bíz rá egyszerre, és a munkavégzése nagyrészt a ChatGPT-vel történik. Nagyobb kutatási feladatoknál ugyanazt a kérdést mind az öt nagy AI-nak egymás mellett adja, megnézi, melyik válaszol a legjobban, és azzal a modellel folytatja.
- A műsorvezető említett olyan cégvezetőket, akik a 20 dollárt megspórolva az ingyenes verziót használják. A vendég ezt ironikusan fogalmazta meg:
„Felvettem egy tanácsadót, aki ingyen ad rossz tanácsot nekem, ahelyett, hogy fizetnék havi 6–7000 forintot, azért, hogy jó tanácsokat kapjak." – a vendég *
- Szerinte a kettősség ebben van: több pénzért jobb minőségű gondolkodást lehet venni, így kevesebb saját idővel több feladat teljesíthető.
- Konkrét példa: a vendég országos túrát tart, amelyen 2500 vezetőt tanít összesen 20 helyszínen, minden vármegyébe (október 1-től „megyébe") ellátogatva a „pénzügyi motorra", a cégek skálázására. Az előadásai hangfelvételét átirattá alakítja, megadja a dizájn-sablonját (Lego-figurás stílus), és megkéri az AI-t, hogy készítsen belőle 40 slides órányi prezentációt a saját történeteivel, kiemelt gondolatokkal, zseniális illusztrációkkal. Az AI-nak ez kb. egy óra; vezetés közben telefonon beszélget a következő feladatokról, és azok el is készülnek.
„Ezt profi grafikussal egy hónap alatt nem sikerült volna így megcsinálni." – a vendég *
- A vendég szerint az 500 dollár (160 ezer forint) azért „sok pénz vagy kevés pénz" kérdése attól függ, hány órát spórol meg vele, és mennyivel több munkát tud elvégezni.
Wifi-fülhallgatók: minőségi ugrás a Bluetooth helyett
- A műsorvezető újabb „cápás pitch"-ként vezette fel a hírt: ha a Bluetooth-fülhallgató szakadozik, amikor a telefon a konyhában marad, a megoldás a wifi-alapú kapcsolat lenne. A Qualcomm mutatott be újdonságot, amely a Bluetooth-kapcsolatot átirányítja a wifi-routerre, így stabilabb lesz a jel – bár csak a wifi hatókörén belül.
- A vendég szerint az igazi piaci áttörés nem a hatótáv, hanem a minőség lesz: a Bluetooth sávszélessége túl kicsi a teljes minőségű hangáthoz, ezért ma „nagyon lebutított zajt kapunk csak a fülünkbe az igazi zeneélmény helyett".
„Észre se vesszük, mert nem hallottuk még, hogy milyen, amikor jó." – a vendég *
- Szerinte ezért várja a technológiát: jobb hifi-élmények, 3D-s hangzások, jobb minőségű streamelés jöhet. Ebe „akár sokkal is" beleszállna, mert „ez egy nagy forradalom lesz".
- A vendég fiatalkorában a Nokia alkalmazottjaként egy kis magyar csapat tagjaként Finnországban részt vett a wifi-szabvány fejlesztésében – erre büszke. Már akkor látszott, hogy a Bluetooth „lényegesen macerásabb és kevésbé kiforrott", és szerinte a Bluetooth inkább svéd fejlesztés volt, a finnek szerepe kisebb – így a „kis kocka" benne most azért örül, hogy az általa fémjelzett technológia végre legyőzi a másikat.
Cserpes István: „többé nem dolgozom emberekkel"
- Cserpes István, a Cserpes-termékekről ismert vállalkozó a cégének eladása után nyilatkozta: soha többé nem szeretne emberekkel dolgozni, és nem szeretne embereket dolgoztatni. A műsorvezető kérdése volt: egy cégvezetőből ennyire ki tud-e égni az ember?
- A vendég két oldalról közelítette meg a kérdést. Egyrészt szereti, ha szuperokos, nála is jobb emberek veszik körül, akik felfelé húzzák – ezért szeret csapattal dolgozni. Másrészt elismeri: vannak iparágak, ahol sok, változatosabb minőségű ember kell, és nehezebb fenntartani a jó viszonyt – ott könnyen felgyülemlhet a frusztráció, hogy „inkább emberek nélkül oldanám meg az életet".
- A vendég saját tapasztalata: szerencsésnek érezte magát, mert a szoftveriparban drága, okos emberekkel dolgozhat – de a nemrég elhunyt Gazsi Zoltán által vezetett Iceberg (a név és cégnév az átiratban bizonytalan) megmutatta neki, hogy bármelyik iparágban lehet jó csapat, akkor is, ha nem szuperintelligensekről, akár csak általános iskolai végzettségű emberekről van szó. A cégénél évtizedeken át olyan szervezetet építettek, ahol jó volt a kollektíva, és az emberek szerették a céget.
„Az emberek többségében ott a lehetőség a jóra… ez egy vezetői feladat vagy felelősség, hogy olyan közösséget alakítsunk ki, amiben a jót tudjuk kihozni az emberekből." – a vendég *
- A vendég szerint tehát ez nem feltétlenül iparági vagy iskolai végzettségi kérdés – akár a „salátamosók" is lehetnek jó kollégák –, és ha ez nem sikerül, az lehet a vezető személyes kudarca.
- A műsorvezető hozzátette: az emberekkel dolgozni nehéz műfaj, és épp ezért előfordulhat, hogy amikor egy jól dolgozó beosztott és a technológia között kell választani, a konfliktusok elkerülése miatt majd a technológiát választják.
KKV-fizetési csúszások: a 80%-os probléma
- Egy friss felmérés szerint a magyar KKV-k 80%-át rendszeresen nem fizetik ki időben; háromból két vállalkozás azért nem tud fizetni a beszállítóinak, mert maga sem kapta meg a pénzét.
- A vendég szerint ennek strukturális okai vannak: az államnak és a magánpiacnak is szerepe van, és a magyar piacon még nem történt meg a tisztulás, érés, amely a konszolidációval, minőségi és megbízhatósági előrelépéssel járna. Túl sok, túl kicsi vállalat között túl sok kicsi konfliktus keletkezik; a kevésbé tőkeerős cégek a saját túlélésükért küzdenek, ezért beszállítóikat sem tudják mindig időben fizetni. Válságosabb időszakban ez még romlik is.
- A következő pár év nagy kihívása szerinte a konszolidáció: összeállnak-e a kis cégek középcégekké, lesz-e tőke a felvásárlásokra. Rengeteg olyan cég van, amely „beszorult generációváltásba" süllyedhet: az első nagyvállalkozói generáció nyugdíjba megy, és nincs kinek, vagy nem tudják, hogyan kell átadni. Ha a konszolidáció sikerül, hatékonyabb, méretgazdaságosabb cégek jöhetnek létre, és az ilyen problémák is csökkennek.
- Az angyalbefektetői tapasztalatairól kérdezve a vendég elmondta: nincs rá jó recept. Egy startup eleve veszteségesen indul, gyorsabban akar nőni, mint amennyit az árbevételéből meg tudna tenni; ha egy finanszírozási kör megcsúszik, a befektetői pénz késik vagy elmarad, a cég kitartásra kényszerül, a beszállítói pedig késve fizetődnek ki. Ugyanez történik egy kis magyar KKV-val is: „utána sunnyog a beszállítóknál, vagy nem fizeti a bérleti díjat, és próbál túlélni a saját eszközével".
- Az igazi segítség szerinte az lenne, ha több olyan cég lenne, amely nem a napi túlélésért küzd, hanem már tud beruházni, prosperálni, és van tartaléka, hogy „ne fújja el bármelyik szél".
Kilátások: globális, európai és hazai szinten
- A vendég három szinten vázolta, mit vár a következő időszaktól:
- Globálisan: nagyon örülnne, ha véget érnének a háborúk, amelyek meghatározzák a makrokörnyezetet, és ha az Egyesült Államokban rendeződne a helyzet, és az ország egy kooperatívabb irányba lépne vissza.
- Európai szinten: sok a tennivaló a versenyképességgel – a közös nagy programok megegyezéssel való végigvitele, a közös tőkepiac megerősítése, valamint az „EU Inc" nevű új, 28. cégrezim bevezetése, amelynek révén országfüggetlenül lehetne céget alapítani és üzemeltetni az EU-ban.
- Hazai szinten: „történt egy rendszerváltás, van egy csomó jó szándék", de az eredményeknek még át kell érniük a gazdaságba.
„Ha kicsit drasztikus akarok lenni: még ugyanazon a vonaton ülünk, ugyanúgy a szakadék felé tartunk, de már sokkal vidámabbak vagyunk, és éneklünk is." – a vendég *
- A vendég szerint az EU-s pénznek meg kell érkeznie tőkeprogramokba, támogatási rendszerekbe, a várhatóan „nemcsak a vagyonadóval veszélyes, de azon túl nagyon pozitív" törvényi változásoknak is meg kell érkezniük, és a bizonytalanság miatt keletkezett űrt a piaci szereplőknek kell kitölteniük – „ez még mind előttünk van".
„Magyarországon a gazdasági pálya jövője a következő fél év döntésein fog múlni." – a vendég *
- A műsorvezető hozzátette: októberben elvileg már látszik valamit a 2027-es költségvetésből is – „okosabbak leszünk talán azon a ponton".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A vendég neve az átiratban „Balok Petya" alakban szerepel; a pontos, helyes névírás az ASR-torzítás miatt nem állapítható meg biztonsággal, ezért az összefoglalóban „a vendég" megnevezést használtuk (keresztnévként „Péter"/„Petya" több helyen elhangzik).
- „…az SP csinált egy kutatást…": a felmérést készítő szervezet neve torzulhatott; a szövegkörnyezet alapján valószínűleg az S&P-ra utal.
- „Nemrég elhunyt Gazsi Zoltán vezette cég az iceberg": mind a személynév, mind a cégnév („iceberg") írásmódja bizonytalan; a kontextus alapján élelmiszeripari (salátagyártó) vállalatról lehet szó.
- „…eladni egy épülőztart…": értelmezhetetlen szótöredék, valószínűleg „eladni egy részét" hangzott el.
- „…a munkavégzés nagy kizárólag a ChatGPT-t jelenti, vagy tizennégy második…": a mondat vége értelmezhetetlen, a beszélőváltás is bizonytalan ezen a ponton.
- „Pro 500 nevű előfizetési csomag": a csomagnév az átirat alapján feltételezett, a hivatalos elnevezés bizonytalan; a 200 dolláros csomaggal kapcsolatos mondatok („ki is iktatták… túljelentkezés van") töredezettek, csak nagy vonalakban rekonstruálhatók.
- „Rizen Bank" / „Rifizen Bank" (a szponzori üzenetben): valószínűleg a Raiffeisen Bank elnevezésének torzulása.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Képzeld magad az RTL Klub cápák stúdiójába, nem kell lehunnod a szemed, de ott ülsz, nyílik az az ikonikus ajtó és besétál két hölgy, Sarkakata és Rogán Cecília és azt mondja, köszönöm, kiszáll mondjuk, mondjuk nem ismered őket, és azt mondják, egy honlapot fogunk üzemeltetni a jövőben.
[00:00:21]Ezen csak napi egy darab hír jelenik meg.
[00:00:23]19:30-kor, minden nap 19:30-kor egy hír.
[00:00:27]Az árbevételünk az 1,1 és 1,3 milliárd Ft környékén lesz majd.
[00:00:43]Sziasztok!
[00:00:43]Ismét eljött a vasárnap, ez a gazdasági bejárat, a HVG gazdasági hírösszefoglaló műsora.
[00:00:47]Tele vagyunk érdekes gazdasági hírekkel a hétről.
[00:00:51]mint minden adásban, most is egy vendég segít majd a cikkek szemlézésében.
[00:00:56]Mielőtt őt bemutatnám még, hallgassátok meg egy rövid szponzori üzenetet.
[00:01:01]Adj új ritmust a vállalkozásodnak és váltsd a nagyot álmodós, belevágós vállalkozói ötletet valóra.
[00:01:05]Rizen Bank, váltsd velünk valóra.
[00:01:10]Nagy szeretettel üdvözlöm a mai műsor vendégét, aki nem más, mint Balok Petya, szoftverfejlesztő, üzletember, cápa, cégtulajdonos.
[00:01:17]Sorolhatnánk.
[00:01:17]Köszönjük szépen, hogy eljöttél a Köszönöm, hogy itt lehetek műsorba.
[00:01:20]Amikor szemezgettem abból, hogy milyen titulusok vannak így a neved mellett, azon gondolkodtam el, hogy mindegyik erőteljesen az üzleti élethez, a technológiához kapcsolódik.
[00:01:29]Azon gondolkodtál már, hogy mit csinálnál akkor, hogyha nem ebben a körben tevékenykednél?
[00:01:35]Nem, nem volt soha olyan vágyod, hogy valamit így a kezeddel alkos, pék, egy jó, egy jó asztalos munka, vagy valami ilyen típusú vágyos volt?
[00:01:45]Nagyon érdekes.
[00:01:45]Nagyon sok minden akartam lenni életem alatt, de szinte mindegyik a gondolkodáshoz kötődött.
[00:01:49]Én nagyon jól ellennék a saját fejemben, hogyha oda bezárnának, én ott el tudnám tölteni a hátralevő akárhány évet.
[00:01:56]Fizikai munkán még nem gondolkodtam.
[00:01:59]Kíváncsi ember vagyok.
[00:02:00]Nagyon sok minden izgat.
[00:02:00]illetve hát azt gondolom, hogy most egy nagyon izgalmas pillanata van a az emberiségnek, az országnak, a magyar gazdaságnak, és a következő rövid időszakban nagyobb dolgok dőlnek el mindegyik szintéren.
[00:02:13]Úgyhogy most egy kicsit túl is pörgöm magam.
[00:02:15]Talán bőven kiteszi az idődöt az ezen való gondolkodást.
[00:02:19]Igyekeztünk a mai műsorban olyan híreket hozni, ami azért így a technológia, az üzlet világából jön, lesz bőven teret kibontakozni.
[00:02:26]Úgyhogy szerintem nézzük is meg az első hírt, csapjunk bele.
[00:02:31]Egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy élesedjön az a Tisza kampány alatt már megfogalmazott ígéret, ami az 1 milliárd Ft fölötti nettó magánvagyonra ugye vagyonadót vetne ki.
[00:02:41]Az üzleti körökben biztos vagyok benne, hogy találkozol azért olyan szereplőkkel anélkül, hogy a te pénztárcádban turkálék, ahol 1 milliárd Ft fölé tud emelkedni.
[00:02:53]Nyilván ez a ez a vagyon.
[00:02:55]Te mit gondolsz erről, és mit tapasztalsz az üzleti világban?
[00:02:59]Mi a hozzáállása az 1%-os vagyon adó ötlethez?
[00:03:02]Szívesen fizetnék ez be a szereplők?
[00:03:04]Mennyire hajlandóak?
[00:03:04]Mit gondolnak erről?
[00:03:07]A környezetemben a vagyonos ismerősök között nagyjából két tábor van, és van amiben eltér a véleményük, van amiben egyetértenek.
[00:03:15]A két tábor közül az egyik, aki azt mondja, hogy társadalmi felelősségünk, ha már mi nagyot nyertünk, akkor ebből minél többet vissza is adni.
[00:03:23]ők azok, akik amúgy is adakoznak, támogatnak szervezeteket, rendszereket, igyekeznek tenni másokért, és ők azt mondják, hogy az az alapgondolat, hogy aki nagyobbat nyert, az többen járuljon hozzá.
[00:03:33]Ez nem ördögtől való, ez egy jó alapgondolat.
[00:03:35]A másik rész azt mondja, hogy az már az én pénzem, leadóztam, ne akarják utólag milyen alapon veszik el, amit már amiért megdolgoztam, amit leadóztam.
[00:03:49]És ők inkább azt a kérdést teszik fel, hogy ha ezt itt elkezdik adóztatni, akkor hova viszem, hogy úszom meg, hogy strukturálom úgy, hogy ne kelljen?
[00:03:57]Amiben mindkét tábor egyetért, hogy ez egy borzasztóan veszélyes eszköz, mert lehet nagyon rosszul is csinálni.
[00:04:04]Ha ezt rosszul csinálják, akkor ez a gazdaságban és egy-egy szektorában vagy egy-egy területén jelentős károkat okozhat.
[00:04:11]Mondok rá pár példát, ami aggodalomként különböző szereplőktől visszajön.
[00:04:15]startup világban technológiai cégeknél a nagy félelem az az, hogy van akinek lehet úgy virtuálisan nagy a vagyona, hogy igazából a bankszámlá egy fillér sincs.
[00:04:26]Elindít valaki egy klassz ötlettel egy céget, majd kap befektetést, majd elkezd nőni a cég, látszik, hogy ez értékes lehet később.
[00:04:33]Ühüm.
[00:04:34]Ott amikor befektet egy befektető, ha befektet valaki a cégedbe 10%-ért 100 millió Ftot, akkor egy vagy k milliárd Ftra felértékelődik ezzel a cégel.
[00:04:41]Na most ha k milliárdra felértékelt a céged, és te vagy a 90%-os tulajdonos, akkor meg van az 1 milliárdos magán Igen.
[00:04:50]És akkor a akkor mert megvan a milliárd fölötti vagyon, akkor 900 millióra az 1%-ot be kell fizesd.
[00:04:54]9 millió Ftot kifizetsz.
[00:04:56]Úgyhogy igazából nincs sehol nem tartasz a cégedben, épp hogy elindult a szerpon és kaptál egy kis kaptál tőkét, kaptál egy kis tőkét jó feltételekkel honnan teremted elő?
[00:05:06]És hogyha ez egy nagyobb érték, ha mondjuk 50 millió Ftot be kell fizess egy cégben, amiből a fizetésed, a kivett pénzed nem tud 50 millió lenni, akkor mit tudsz tenni?
[00:05:18]Mert nem tudsz abból egy picit minden évben eladni egy épülőztart, abból egy dolgot tudsz, hogy nem Magyarországon alapítod, külföldre költözöl, valahogy az egészből kibújsz, de akkor az a cég nem Magyarországon fog adózni, amikor majd sikeres lesz, vagy amikor nagyra nő.
[00:05:33]és az ott elvesztett adóbevétel, egy sikeres cég adóbevétele, az valószínűleg sokkal nagyobb veszteség az államnak.
[00:05:40]De a startuper oldaláról pedig ez egy olyan rémálom, hogy nem tud mást tenni, mert nem tudja miből kifizetni.
[00:05:48]Nincs olyan vagyontárgya, amire a bank kölcsönt adna neki, hogy a nem realizált jövőbeni potenciális vagyonából előre elkezdjen kifizetni 10 milliókat.
[00:05:57]És több vállalkozóval beszélve, aki ilyesmi cégeket épít, konszenzus az volt, hogy ha ez bejön és ez őket érinti, akkor el kell költözzenek az országból a cég is, és ők is.
[00:06:08]Farkas Zoli kollégám, aki cikket írt a HVG-n erről, három beszéd sorolt fel így a vagyonadóval kapcsolatban, és pontosan ez az egyik, tehát hogy tőke kimenekítés kezdődik el.
[00:06:18]Ez tartalmazza ugye a cégeknek a kelepítését is akár az országból.
[00:06:23]A másik az, hogy van létrejöhet egy olyan versenyhátránya a hazai szereplőknek a külföldi szereplőkkel szemben, ami hát nekik igen problémás a jövőben.
[00:06:33]Ugyanis itt Magyarországon külföldi szereplőnek nem kell, azonos területen lévő külföldi szereplőnek nem kell ezt befizetni, hazainak pedig igen.
[00:06:42]És volt még egy harmadik, amit ő felsorolt ebben a cikkben, hogy dönthet úgy egy cég, és ez nyilván nem a startuprá startupra él, aki éppen egy felévelő szakaszban van, egy nagyobb cég, hogy eltolja, vagy egyáltalán nem élesíti a beruházásait, a a fejlesztéseit.
[00:06:57]Így van, mert azok mind növelhetnék az értéket.
[00:06:59]Nem akar nagyon sok adót fizetni, de például a a tőzsdén is nagyon nagy gondokat okozhat, ha hirtelen a kis közepes tőzsdei cégek elkezdenek kilépni a tőzsdéről, azért, mert a tőzsdével túl értékelhetővé, túl könnyen értékelhetővé és beláthatatlanná válik számukra az, hogy hova fog változni az árfolyam.
[00:07:20]Ezzel bevállalják azt a kockázatot, hogyha jól megy az árfolyama a cégüknek, akkor eladásra fognak kényszerülni.
[00:07:24]A cégből pedig igazából semmi nem történt.
[00:07:29]És ebben szerintem a legfontosabb része, hogy bár ferd dolog szerintem a nagyobb felelősségvállalás, én személyesen ezzel a felével egyetértek.
[00:07:37]Azzal a felével, hogy ezzel mekkora kárt lehet okozni a tőzsdén a KKV szektorban, a startup szektorban, azzal pedig nagyon-nagyon óvatos lennék.
[00:07:46]És amint kiderül, hát ugye ez még mindig nem derült ki, hogy pontosan mi lesz ennek a feltételrendszere, szövegezése.
[00:07:51]Amint ez kiderül, akkor majd látni fogjuk, és remélem, hogy akkor mindenki megnyugszik egy kicsit, vagy elkezdődik egy gazdasági negatív spirál, vagy folytatódik.
[00:08:04]Veszélyes.
[00:08:06]Igen.
[00:08:06]Egyik oldall érthető, hogy körülbelül 150-200 milliárd Ft között lehet az a költségvetési bevétel, amit ebből próbálnak majd behúzni.
[00:08:12]szkeptikus vagy ezzel kapcsolatban?
[00:08:16]Ezzel szkeptikus vagyok.
[00:08:16]Vagyon, főleg a nagy vagyonok ennél mozgékonyabbak, és én kételkedek abban, hogy ebből jelentős tud lenni a az állami bevétel.
[00:08:24]A másik oldalon azt kell felmérni, hogy egyáltalán hol van az a jó vonal, vagy mi az a feltételrendszer, amivel azt a célt érik el, ami érthető, hogy az ebül szerzett vagyonokból valamennyit a társadalom visszakapja, mert azt gyanítom, hogy ez az egyik fő oka ennek a kampányígéretnek.
[00:08:45]Ugye a cikk kitér a legnagyobb magyar adózónak is a jövendőbeni vagyonadó mértékére.
[00:08:51]Mészáros Lőrinc esetében ez úgy néz ki, körülbelül 1700 milliárd Ftra becsült vagyonnál 15 milliárd Ftot jelentene ez a dolog.
[00:08:59]Ő mondjuk nincs abban a helyzetben, hogy valószínűleg gyorsan külföldre tudja szervezni a a cégeket, hiszen a működési helyszínek nagy százaléka az itt van Magyarországon.
[00:09:09]De akkor azt mondod, hogy ez más cégeknél nagyon gyorsan életbe léphet a vagyonadó bevezetése után, ugye?
[00:09:15]Tehát nagyon gyorsan elindulhatnak ezek az adminisztratív folyamatok.
[00:09:17]De szerintem egy nagy tőzsdei cégcsoportnál is az, hogy az milyen alapítványi struktúra, milyen luxemburgi vagy ciprusi struktúra, vagy bármilyen struktúra mögé bújik el, amiben láthatatlanná válik az, hogy ki a valódi tulajdonosa.
[00:09:36]Az nagyon népszerű sport ebben a méretben.
[00:09:39]hogyha én meglepődnék, hogyha a nagy vagyonoknál ne történne hirtelen egy olyan lépés, amit viszont már nem lehet jogilag bizonyíthatóan végigkövetni.
[00:09:47]HVG meg fogja írni, hogy az valószínűleg kinek a vagyona, de utána egy bíróságon nem lehet igazolni, hogy amög a Kajmánszigeteki cégcsoport mögött ki a valódi tulajdonos ötlépéssel később.
[00:10:01]És szerintem ez lesz a az elsődleges hatása.
[00:10:04]Szerintem ha az a kérdés, hogy Mészáros Lőrinctől vagy egyéb top 100-as vagyonos embertől, hogy lehet visszaszerezni azt, ami nem legálisan jutott hozzá, akkor annak valószínűleg nem ez lesz a megoldása.
[00:10:19]Menjünk tovább a következő cikkre.
[00:10:19]Ugye mondtad már itt az elején is, hogy nagyon izgalmas időszakot élünk.
[00:10:22]Hát az elmúlt hetekben gyakorlatilag minden az AI-ól szólt, bár inkább az AI veszélyeiről, mint lehetőségeiről.
[00:10:28]ugye az elszabadult botok, akik közösen összeálltak és megpróbáltak rendszert lebontani tulajdonképpen van azért a magyar cégekre közvetlenül vonatkoztatható hatása is az AI-nak, az AI hirtelen fejlődésének.
[00:10:43]Arról írta az egyik cikkünk, hogy az SP csinált egy kutatást, ahol cég vezetőket kérdezett arról, tulajdonképpen terveznek-e most fejlesztést a rendszereinkben, illetve éreznek-e nyomást a ezzel kapcsolatban.
[00:10:59]döntő százalék mondta azt 84%-uk, hogy egyszerűen muszáj, érzik, hogy muszáj fejleszteni az üzleti rendszereiket.
[00:11:03]De a cikk kitér arra is, hogy bár ez a nyomás az AI miatt jelentkezik a cégeken, nagyon sok cégnél még az alapja sincs jól összeállítva a struktúrának.
[00:11:14]Te is így látod?
[00:11:14]És ez a nyomás valós most a cégeken?
[00:11:17]Abszolút valós.
[00:11:17]És több minden történik egyszerre.
[00:11:19]Az egyik oldalról több területen a mesterséges intelligencia szupererőt ad.
[00:11:23]sokkal gyorsabban lehet fejleszteni, egy csomó mindent lehet automatizálni, ki lehet váltani munkalépéseket egy munkafolyamatban, hogy azok gyorsabban, hatékonyabban történjenek.
[00:11:34]Ami ehhez viszont szerintem a legfontosabb hiányzó pillér Magyarországon, azt lehet kiváltani, amire két dolog igaz.
[00:11:41]Egy jól specifikált munkafolyamat, kettő jól ellenőrizhető végeredménnyel.
[00:11:45]ugyanis ha belegondolunk, hogy lehet, hogy a mesterséges intelligenciával nagyon gyorsan tudnánk ellátni egy feladatot, 95%-ban nem hibázna, 5%-ban igen, akkor rá mernénk-e bízni mondjuk a beszerzésünket, mert 95%-ban bejön ugye be bejön minden, ami kell, és lehet, hogy néha vesz egy űrrepülőt, vagy egy ferrarit, hogyha éppen valamit félreért.
[00:12:09]Nyilván akkor nem tudjuk egy az egyben rábízni, ezért fontos az ellenőrizhetőség.
[00:12:12]A jól ellenőrizhető feladatoknál, vagy a kis kockázatú feladatoknál nem számít, ha hibázik, ott könnyebb használni.
[00:12:20]A másik oldala viszont az, hogy nagyon exaktul tudjuk-e, hogy milyen feltétekkel, milyen döntések mellett milyen céllal mit kell csinálnia, azaz nagyon specifikusan le van-e írva a feladat.
[00:12:30]Ha ez hiányzik, akkor valami hasonlót rá tudunk bízni, és valamit csinálgat.
[00:12:35]De ha nem egyértelmű, hogy mi a feladat, akkor könnyebben fog hibázni, akkor félreértheti a dolgokat, és elszaladhat bármilyen irányban.
[00:12:43]Sokkal nehezebb lesz irányítani vagy megfogni, mint egy emberi kollégánál, és a gyenge specifikáció könnyen lesz a vesztünk.
[00:12:49]A magyar cégeknek szerintem, és főleg a KKV szektornak két rákfenéje.
[00:12:53]Az egyik, hogy alul digitalizált.
[00:12:56]Nincsenek is digitális adatai.
[00:12:58]Nem a felhőben, nem a számítógépenél, hanem ugye a fejében, papíron, beszélgetésben zajlik, és a főnök úr emlékszik arra, hogy kinek mit ígért mikorra.
[00:13:09]Ugye tehát, hogy ez egy klasszikus magyar KKV modell.
[00:13:11]Így van.
[00:13:13]Az elmúlt évtizedekben elmaradt beruházások, fejlesztések valószínűleg itt ütköznek és és tanultságok és eszközök és egy csomó minden múlik.
[00:13:21]A másik fele, hogy a legtöbb magyar KKV alulszervezett, azaz nem munkafolyamatai vannak, amikre embereket vet fel, mint egy multinál, hanem emberei vannak, akik általában egy csomó mindent ellátnak, és vannak öten a cégben, minden feladatot megoldanak, multisill, és ez alapvetően nem egy rossz struktúra szerintem.
[00:13:41]egy kis csapatnak, hogy mindenki szuperman és bármit ellát.
[00:13:44]Egy nagy baj van, amikor jön az az AI automatizálás, akkor nincsenek írott folyamatok, nincsenek kitalált határai a folyamatoknak, nincs meg, hogy egy feladatot pontosan milyen lépésekben, hogy kell ellátni.
[00:13:58]Nem tudod azt mondani az AI-nak, hogy hát én egy ösztönös zseni képességével multiskill voltam, azt vedd át tőlem és azt modellez.
[00:14:04]Így van.
[00:14:04]Így van.
[00:14:04]Így van, mert nem embereket vált ki a mesterséges intelligencia, hanem munkafolyamat lépéseket tud kiváltani, ami amúgy jó hír is a munkaerőpiacon, mert ez lesz szerintem az egyik oka, amiért nem veszíti el mindenki az állását, és nem egy ellenségkép a mesterséges intelligencia, hanem egy hatékonyságnövelő, de ez hiányzik az a strukturáltság, szervezettség a magyar KKV szektorban, ami ennek a bemenete lenne.
[00:14:29]És érzed azt most a KKV szereplőkön, hogy így fejüket fogják, hogy úristen, már a szomszédban lévő cég is AI-al fejlesz, már ott már kész van ez a struktúra most.
[00:14:39]Mi ezzel?
[00:14:39]Tehát egy kapkodás érzékelhető ezen a területen, vagy még csak a gondolkodást látod?
[00:14:45]Szerintem a gondolkodás és az első lépés, hogy jó, akkor már néha egy emailemet átbeszélem a chat GPT-vel.
[00:14:49]Itt már tartunk.
[00:14:52]Meg megkérdezem arról, hogy miért köhög a kutyám, tehát hogy néhány dologban már használjuk, de a statisztikákból két fontos dolog van, amit kiemelnék.
[00:15:02]Az egyik, hogy magánhasználatban Magyarország élen jár Európában.
[00:15:06]Sokan használják a chat GPT itt magáncélokra és a társait.
[00:15:08]A másik oldalról a vállalati használatban pedig a legutolsók között vagyunk.
[00:15:13]Fele annyi cég használja üzleti folyamatokra a mesterséges intelligenciát, mint az európai átlag.
[00:15:20]Tehát az átlaghoz képest is jelentős a lemaradásunk.
[00:15:22]És a másik érdekes vonatkozása az a versenyképességünk, a termelékenységünk.
[00:15:29]A hazai tulajdonú cégeknek a termelékenysége csak 52%-a a Magyarországon jelenlevő nemzetközi cégeknek.
[00:15:36]A hazai KKV szektor nem hatékony a termelésben, sőt fele annyit tud termelni, mint egy nemzetközi tulajdonú cég, amiben biztos, hogy hatalmas szerepe van a digitalizációnak, a folyamatoknak, a szervezettségnek.
[00:15:50]mindannak, ami ami ehhez is hiányzik.
[00:15:54]Tehát a magyar kávés szektornak gyorsan kell magát összekapni, hogyha az AI-al akar operálni és az alapokat rendbe hozni ehhez, vagy ha akár csak talpon akar maradni, mert azért egy nagyobb gazdasági átrendeződés szerintem két okból lesz.
[00:16:08]Az egyik a magyar gazdaságnak mostanra nagyjából 20%-a a NERhez jól köthető cég.
[00:16:13]Valószínűleg az ő szerepük a gazdaságban jelentősen csökkenni fog, és az ő helyüket a maradék 80%-ot felefele arányban kitevő nemzetközi tulajdonú vagy magyar tulajdonú vállalatok tudják átvenni.
[00:16:26]Azaz ez a plusz méretükhöz képest, hogy 50% növekmény vagy itt vagy ott fog keletkezni.
[00:16:32]Valószínűleg mind a ketten fognak érte küzdeni.
[00:16:33]Egyelőre én attól félek, hogy jobb eséllyel küzdenek majd a Magyarországon dolgozó nemzetközi cégek, akik ezeket a fejlesztéseket keresztülvitték az elmú megtették, vagy már csinálják.
[00:16:44]és a hazai cégeknek ez nem lehetőséget, hanem plusz konkurenciát fog jelenteni.
[00:16:49]Szerintem ez a legnagyobb veszély, hogy ebből a gazdasági nyitásból, európai újraintegrációból, a beáramló tőkéből és vállalatokból a magyar KKV szektor nem profitálni fog, hanem veszteséget szenved el, ha nem kapja össze magát.
[00:17:05]Ez egy érdekes adat, amit említettél a magánszemély használ chat GPT magánszemély használatról meg céges használatról.
[00:17:10]Nem ismertem egyébként, de ha már a chat GPT-ről beszélünk, ott is van egy újítás.
[00:17:13]Új csomagot vezet be az Open AI.
[00:17:16]Arra nem tudom, ismersz-e számokat, hogy hányan használják a fizetős chat GPT-t, hányan az ingyenes.
[00:17:21]Szerintem többségében azért az ingyenest használják.
[00:17:24]Ki az, aki az új Pro 500 nevű előfizetési csomagra fizetne be?
[00:17:27]Ez itt a kérdés.
[00:17:29]Ugyanis az új csomag az körülbelül 160000 Ft-ba fog kerülni, ugye havonta, és egy jóval összetettebb, jóval nagyobb lehetőségekkel rendelkező csomagról van szó.
[00:17:38]teljesen limitálatlan, korlátlan lesz.
[00:17:39]Ez kinek lehet érdekes szerinted?
[00:17:41]És itt megkérdezném, hogy tiébként a ti cégetekben mennyire vagytok már ilyen AI-al operálók?
[00:17:45]Mennyire használod?
[00:17:45]Azt feltételezzem rólad, hogy te azért eléggé előfizetné-e mondjuk egy ilyen csomagra akár?
[00:17:52]Szinte biztos, hogy lesz ilyen csomagom viszonylag hamar.
[00:17:55]Én most jelenleg a 100 dolláros csomagban vagyok, mert a 200 dollárosba épp már nem is lehetett bekerülni a bejelentés előtt.
[00:18:01]Tehát is volt egy a 200-ast ki is iktatták.
[00:18:05]túljelentkezés van a nagy GPT.
[00:18:08]Igen.
[00:18:08]És ez azért érdekes, mert feladathorizontnak hívják azt, hogy mekkora feladatokat tudsz már rábízni, milyen hosszú, egybefüggő gondolkodásnyi feladatot tudsz rábízni egy mesterséges intelligenciára.
[00:18:20]És ezt úgy kell elképzelni, hogyha egy ember csinálná, egy szakértő csinálná, akkor hány órányi munkáját tudod rábízni most úgy, hogy azt hibátlanul vagy közelhibátlanul végigvigye?
[00:18:31]És ez onnan indult nyilván, hogy pár percny, aztán pár óránnyi.
[00:18:36]Most érünk be oda, hogy akár akár több mint egy napnyi vagy több napnyi munkát tudsz rábízni egy darab feladatkiosztással egy rendszerre, aki utána nagyon sokáig dolgozik ezen.
[00:18:46]Ahogy én most személyesen dolgozom mesterséges intelligenciával, én már a több napnyi munkát bízom rá egyszerre, és szinte minden munkafeladatomban munkavégzés nagy kizárólag a CG GPT-t jelenti, vagy ti második?
[00:19:01]Mi mindegyiket használjuk.
[00:19:01]Én Én általában szeretem mind az öt nagyot használni, és nagyobb, komolyabb kutatási feladatoknál ugyanazt a kérdést mindegyiknek odaadom egymás mellett.
[00:19:12]Dolgozzanak rajta, és megnézem, hogy melyik a legjobb válasz, és utána azzal a mesterséges intelligenciával folytatom.
[00:19:19]Cégvezetőket is ismerek, akik azt mondják, hogy hát 20 dollárt megspóroltam, használom az ingyeneset.
[00:19:26]Igen, felvettem egy tanácsadót, aki ingyen ad rossz tanácsot nekem, ahelyett, hogy fizetnék havi 7000, 6000, 7000 Ft-ot, azért, hogy jó tanácsokat kapjak.
[00:19:35]És akkor ebben szerintem benne van a kettőssége a dolognak.
[00:19:37]Több pénzért jobb minőségű gondolkodást tudunk venni, ami nagyobb segítség, és így kevesebb saját idővel több feladatot tudunk teljesíteni.
[00:19:46]Mondok egy példát.
[00:19:49]Tartok épp egy országos túrát.
[00:19:49]A cél, hogy 2500 vezetőt összesen 20 helyszínen minden vár megyébe, vagy most már október 1-től megyébe ellátogatva pénzügyi ismeretekre, a pénzügyi motorra tanítsam, hogy hogy lehet egy céget nagyra skálázni, hogy kell a pénzzel jobban venni.
[00:20:06]Ehhez az első alkalommal, amikor ezt előadtam, akkor elkészítettem slide-okat, olyanok lettek, amilyenek teljesen saját közüleg.
[00:20:13]Hát úgy azért már AI csinálta a javarés, de még nem volt annyira szép, és nem volt annyira jó a struktúrát, mert hát először adtam elő ezt az új tananyagot.
[00:20:20]Hanggal felvettem a teljes előadásomat, utána ezt odaadtam egy mesterséges intelligenciának, lett belőle szövegátirat.
[00:20:27]Elkészítettem egy dizájn templateet, hogy milyen típusú prezentációt szeretnék készíteni, Lego figurásat.
[00:20:34]Ó, ebben a stílusban, ebből a hanganyagból ezt az óránit csináld meg nekem prezentáció, amikről akartam beszélni, azokkal a példákkal 40 darab slaj-ban csináld meg azt az órány és akkor elkészítette, és az én történeteimet illusztrálta, kiemelte a fontos gondolatokat, megírta a slaide-okat, lekövette a sorrendjét, és zseniális illusztrációkkal végigvitte.
[00:20:56]És ez az egész végigfutott úgy, hogy amíg mentem az újabb helyszínre, akkor mindig reggelente berakom magam mellé a notebookomat, telefonom hozzákapcsolódik, és én vezetés közben nem a notebookot nyomkodom, hanem a telefonommal szóban beszélgetek arról, hogy még milyen feladatok vannak.
[00:21:12]Azokat ő elvégzi, és egy-egy prezentáció elkészítése lehet, hogy neki egy óra.
[00:21:18]Ezt profi grafikussal egy hónap alatt nem sikerült volna így megcsinálni.
[00:21:21]A gondolatok benne az enyémek.
[00:21:23]A az én elő valódi előadásom hangfelvételéből készül, de sokkal szebb lett és sokkal jobban illusztrálja az előadásomat.
[00:21:29]A második helyszínen már néhány darabot cseréltem, a harmadikon még többet.
[00:21:33]Egy helyszínről minden egyes autós utazásodnál egy újat, így van.
[00:21:38]mindig fejlődik valami.
[00:21:38]És ebben az, hogy a saját béremhez képest, amit egy hónapban önmagamra elköltök, ahhoz képest az 500 dollár 160000 Ft a sok pénz vagy kevés pénz, az attól függ, hogy vajon hány órámat tudom megspórolni, mennyivel több munkát tudok elvégezni, és ha nagyon sok mindent akarok csinálni, akkor ez egy kis tétel lesz ahhoz képest, amit munkahatékonyságban nyerhetek vele.
[00:22:02]Hát te biztosan nagyon elő fogsz kizetni erre.
[00:22:03]Ezt már most valószínű.
[00:22:03]Igen.
[00:22:05]Igen.
[00:22:05]Jó, most menjünk tovább.
[00:22:05]Azt szeretném, hogy a következő hírnél egy picit képzeld magad az RTL Klub cápák stúdiójába.
[00:22:13]Ühüm.
[00:22:13]Nem kell lehunnod a szemed, de ott ülsz, nyílik az az ikonikus ajtó és besétál két hölgy, Sarkakata és Rogán Cecília, és azt mondja, köszönöm, kiszáll.
[00:22:25]Mondjuk, mondjuk nem ismered őket, és azt mondják, egy honlapot fogunk üzemeltetni a jövőben.
[00:22:30]Előfordul majd, hogy ezen csak napi egy darab hír jelenik meg.
[00:22:35]1930, minden nap 1930-Kor egy hír, de az árbevételünk az 1, 1 és 1,3 milliárd Ft környékén lesz majd.
[00:22:46]Tehát láttál már pár céget, ismersz már honlapot.
[00:22:49]Mit mondanál erre, hogyha ezzel a picscsel állnának elé?
[00:22:53]Aha.
[00:22:53]Ezek független információk.
[00:22:53]Nem hiszem el, hogy van benne összefüggés.
[00:22:57]Nyilván a személy, a weboldal készítés és az árbevétel, ezek ezek nem abban az összefüggésben vannak, hogy kitaláltak valami fantasztikus weboldalt, amit megcsináltak, és aminek van valódi gazdasági teljesítménye, ami miatt ekkora bevételt csinálnak.
[00:23:10]képes arra egy weboldal egyébként, tehát hogy országos médiumok sem érik el azt a szintet, hogy hogy ennyi pénzt hozzanak.
[00:23:19]De hogy a nézőkísértsék egyébként azzal foglalkozott a a HVG cikkel, hogy Rogan Cecília eladta a 80%-os részesedését abból a cégból, a Top News Hungary Kft-ből, ami amiben ugye közös tulajdonosok voltak sarka a Katával.
[00:23:34]nagyon gyanús módon tulajdonképpen egy hírportál elképesztő bevételekre tett szert és ezeket ki is ki is vették szépen azért osztalékra tehát képes erre ilyen növekedésre ilyen rövid idő alatt bármilyen online platform szerinted hát ez biztos, hogy nem úgyhogy ez egyértelműen szerintem az a fajta eset amit érdemes lesz majd megvizsgálni mert ugye a bevételét ennek a híroldalnak nem a piac adta nem piaci hirdetők nem valódi értékteremtés, hanem állami hirdetési bevételekből csinálta meg ezt a bevételt és brutális profitot.
[00:24:09]Ennyi állami hirdetési bevétele egész sajtó orgánumoknak nem volt az utóbbi évtizedben együtt.
[00:24:16]Úgyhogy nyilván ez egy teljesen aránytalan és fölöttébb átlátszó, ahogy erről írta az átlátszó.
[00:24:24]Baromi szomorú egyébként igen a HVG-ből is vizsgálni ezt a dolgot, ugye, hogy akár mi, akár a versenytársaink dolgoznak akár több 100zázan, minden percben nézik a a híreket és akkor jön egy oldal, ahol ahol tulajdonképpen átvesznek meg generálnak szintén AI híreket, és akkor egy ilyen 1 milliárdos eredmény.
[00:24:44]Egészen elképesztő.
[00:24:44]Akkor nem szállsz be ebbe?
[00:24:47]Hát ebbe én nem szállnék be több okból, de ezt nem részletezném.
[00:24:50]Később nem akarsz beszállni máshova is.
[00:24:52]Igen, eddig se szálltam volna be egy ilyen cégbe, de ezután meg pláne.
[00:24:59]Jó, akkor pitelek neked egy másikat.
[00:25:01]Előfordult már veled, Péter, hogy mentél a lakásban a Bluetooth fülhallgatódal, és a telefonodat letetted a konyhában, és ahogy falak kerültek közétek, érezted, hogy szakadozik az adás?
[00:25:13]Igen.
[00:25:14]A mi cégünk megoldás kínár erre a problémádra.
[00:25:16]ugyanis nem Bluetooth, hanem wifis kapcsolattal üzemeltetnénk ezeket a fülhallgatókat, ezzel áthidalva ezt a problémát.
[00:25:25]Mit gondolsz?
[00:25:28]Fú, nekem nagyon nehéz speechelni egyszer.
[00:25:30]Ugye nehéz, nehéz.
[00:25:30]Bluetooth-ról tovább lépjen a fülhallgató iparág, az egy jó gondolat.
[00:25:34]Inkább viszem magammal a telefonomat, tehát nem ezt a problémát fogtem én se.
[00:25:37]És ahogy értsék a nézők is, amúgy a Qualcom egy olyan újdonságot mutat be, ami ami azt a problémát hidalja át, hogy a bluetooth-os fülhallgatók kapcsolata az gyakran szakadozik, ezért átterelik ezt a kapcsolatot a wifi a routerre és majd ez egy sokkal stabilabb dolog lesz.
[00:25:53]De hát csak akkor, ha azon a wifi hatás körön belül mozgunk, nem?
[00:25:59]Igen.
[00:26:00]Akkor a piaci rés szerinted?
[00:26:01]Szerintem az igazi piaci áttörés ebben a minőség lesz.
[00:26:04]Nem is a hatótáv, nem is az, hogy bárhova mehetsz a házadban, hanem az egyik nagy limit, amiért nem lehet sokkal jobb minőségben zenét hallgatni ma, az az, hogy a Bluetoothon nem fér át elég adat.
[00:26:16]Ezért a teljes minőségű adatra esélye sincs egy Bluetooth kapcsolatnak, ezért nagyon lebutított zajt kapunk csak a fülünkbe az igazi zeneélmény helyett.
[00:26:25]Észre se vesszük, mert nem hallottuk még, hogy milyen, amikor jó.
[00:26:29]legtöbbször telefonunk kis hangszórója sem az igazi, meg a Bluetooth-os fülhallgatónk sem az igazi.
[00:26:36]Ezzel szerintem az fog eljönni, hogy sokkal jobb hifi élmények, 3D-s hangzások, jobb minőségű streamelés válik lehetővé.
[00:26:44]Én ezért várom ezt amúgy.
[00:26:44]Tehát ez egy minőségi ugrás tulajdonképpen a zenehallgatásban, de nem a kapcsolatban a fülhallgatás.
[00:26:51]A kapcsolat az szerintem nekem nem az volt eddig a fő problémám a fülhallgatókkal, hanem az, hogy nem tud olyan minőséget biztosítani, mint amit egy vezetékes.
[00:27:00]A white füleknek feltűnt a különbség.
[00:27:02]Mennyivel szállnál be ebbe a dologba?
[00:27:05]Hát ebbe ebbe akár sokkal is, mert szerintem ez egy nagy forradalom lesz.
[00:27:08]Fiatalkoromban érintett voltam a wifi nevű szabványban.
[00:27:10]A Nokiának dolgozva egy kis magyar csapat Finnországban részt vett ennek a fejlesztésében.
[00:27:15]És voltak ötlete szabadéh Igen.
[00:27:20]Igen.
[00:27:20]Ebben ebben volt magyar kézis.
[00:27:22]És erre büszke vagyok, hogy ebben részt vettünk.
[00:27:24]már akkor látszott az, hogy a Bluetooth szabvány az lényegesen macerásabb és kevésbé kitalált.
[00:27:29]Úgyhogy én már akkor azt éreztem, hogy előbb-utóbb igazából ezt a piacot a wifinek kéne megnyerni.
[00:27:35]Nyilván hazabeszélve a saját ötletekre, de akkor beért ez a dolog, mert beért.
[00:27:40]Úgyhogy én én belül a a kis gík bennem, a kis kocka, az most nagyon örül, hogy az a technológia, ami ez egy pici közöm volt, és amire megmondtam, az végre legyőzi a másikat.
[00:27:49]Ráadásul a másikn techn Bluetooth az ha jól emlékszem akkor az inkább svéd volt.
[00:27:53]Nem volt akkora szerepe benne a Nokiának, a finneknek, ahol mi dolgoztunk.
[00:27:58]Úgyhogy volt benne egy kis ilyen nemzeti önnérzetük is.
[00:28:03]Menjünk tovább a következő hírre.
[00:28:03]Azért hasz hiszem bement, mert érdekes szempontokat vett fel.
[00:28:05]Sokat beszéltünk itt már AI-ról, az AI fizikai munkások szerepét kiváltó szerepéről is.
[00:28:10]Cserpesi István, akit azért ismer a ismernek valószínűleg sokan Magyarországon a Cserpes termékek kapcsán, egy érdekes nyilatkozatot tett, és a HVG arról ír, Cserpes István tulajdonképpen miután eladta a cégét volt egy olyan gondolata, hogy ő soha többet nem szeretne emberekkel dolgozni, és nem szeretne embereket dolgoztatni.
[00:28:35]Ez érdekes dolog.
[00:28:35]Cégvezetőként szerinted ennyire ki tud égni az emberből azt, hogy ennyi probléma odavezet, hogy nem szeretne már emberekkel dolgozni?
[00:28:44]És most pont téged kérdezlek, aki az előbb azért elmondtál egy példát arra, hogy az autódban ülve az AI segítségével ezt a dolgot azért, hogy meg lehet úszni.
[00:28:52]De ennyire nehéz dolog ez még egy ilyen méretű cégnél is?
[00:28:57]Hát szerintem ebben sok minden van.
[00:28:57]az egyik szuperokos emberekkel körbevenni magad, akik nálad is jobbak, és húznak téged is felfelé, és abban van szuperképességük, amiben esetleg én gyenge vagyok.
[00:29:10]Tehát, hogy ez a fele ez nagyon jön.
[00:29:12]Ezért szeretek nagyon csapattal dolgozni.
[00:29:14]A másik oldaláról pedig vanneván az a fráció is, hogy vannak olyan iparágok, ahol ahol nem a szuperképességű emberekből kell néhány körén, hanem sok ember kell és változatosabb minőségben érkeznek, és kevésbé lehet fenntartani egy pozitív jóviszonyt, vagy nem sikerül valakinek fenntartani ezt a pozitív jóviszonyt.
[00:29:38]Könnyen összejöhet az a frusztráció, hogy hát akkor inkább inkább emberek nélkül oldanám meg az életet.
[00:29:41]Ebben egy gondolatot azért behoznék.
[00:29:43]Sokáig azt gondoltam, hogy azért vagyok szerencsés, mert jó emberekkel dolgozhatok, és jó emberekkel vehetem magam körbe.
[00:29:51]És azért vehetem magam jó emberekkel körbe, mert egy olyan iparágban dolgozom, ahol nagyon drágán, nagyon okos, nagyon jó emberek vannak.
[00:30:00]És az a szoftver iarról azért általában elmondható.
[00:30:02]Nemrég elhunyt Gazsi Zoltán vezette cég az iceberg.
[00:30:07]És Zoltán azt mutatta meg nekem, bármelyik iparákban lehet jó csapatot építeni, bármelyik iparágban lehetnek jók az emberek, akkor is, hogyha nem szuperintelligensek, akkor is, hogyha átlagos vagy csak általános iskolát végzett emberekről van szó.
[00:30:24]ugyanis olyan szervezetet épített a cégénél évtizedeken át, ahol nagyon jó volt a kollektív, nagyon jó volt angolat, és szerették az emberek a céget, és szerettek együtt dolgozni.
[00:30:35]Úgyhogy azt gondolom, hogy ez nem is feltétlenül iparágon múlik, nem is iskolai végzettségen múlik.
[00:30:39]Szerintem jó emberek mindenhol vannak.
[00:30:42]Sőt, azt gondolom, hogy az emberek többségében ott a lehetőség a jóra.
[00:30:45]Utána az egy vezetői feladat vagy felelősség, hogy olyan közösséget alakítsunk ki, amiben a jót tudjuk kihozni az emberekből.
[00:30:53]Ebben ő példát mutatott, hogy akár a saláta iiparban, a salátamosók is ugyanúgy jó emberek tudnak lenni, ugyanúgy jól lehet velük kooperálni, ugyanúgy szerethető munkahelyet tudnak építeni.
[00:31:03]Úgyhogy ez lehet egy vezetőnek a saját személyes kudarca, hogy neki nem sikerült ilyet kialakítania.
[00:31:12]Igen, idili, amit elmondasz, azért azt is mondjuk, hogy az emberekkel dolgozni egy baromi nehéz műfaj.
[00:31:16]Mások vagyunk más gondolatokkal.
[00:31:20]Igen.
[00:31:20]És egyébként szerintem pont az ebből adódó problémák miatt, amikor majd választani kell egy esetleg jól dolgozó beosztott és a technológia között, akkor lehet, hogy az emberi tényezők azok erősebbek lesznek, ami miatt a technológiát választja valaki.
[00:31:35]Elkerülendő például konfliktusokat satöbbi.
[00:31:37]Üüm menjünk az utolsó híre.
[00:31:38]Az utolsó cikk az azzal foglalkozik egy felmérés szintén, ami aminek az eredménye az lett, hogy a magyar KKV-k 80%-át rendszeresen nem fizetik ki időbe.
[00:31:49]Háromból két vállalkozás tulajdonképpen nem tud fizetni a a beszállítóinak, mert ő sem kapta meg a pénzét.
[00:31:55]Ebben a szektorban ekkora csúszásokkal kell számolni.
[00:32:00]Ez mikor ivódott be így a magyar gazdasági életbe, és meddig kell, hogy velünk legyen ez?
[00:32:05]Hát ennek valószínűleg sok strukturális oka is van.
[00:32:09]Az államnak is van ebben szerepe, a magánpiacnak is van ebben szerepe, és talán az is benne van ebben, hogy nem történt még meg az a fajta tisztulás vagy érés a magyar piacon, ami egy konszolidációval is együtt jár, egy minőségi előrelépéssel is együtt jár, és egy megbízhatósági előrelépés is együtt jár.
[00:32:29]A túl sok-túl kicsi vállalat között túl sok kicsi konfliktus is keletkezik.
[00:32:36]A kevésbé tőkeerős vállalatok a saját túlélésükért is küzdenek, ezért az a beszállítóikat sem biztos, hogy időben tudják fizetni, az ügyfeleiket sem mindig tudják minőségben kiszolgálni.
[00:32:49]Azt gyanítom, hogy emögött vannak nagyobb nagyobb problémái is a gazdaságnak, és nyilván egy válságosabb időszakban ez még tovább romlik.
[00:32:56]A következő pár évben szerintem a nagy kihívás a magyar gazdaságnak pont ez lesz, hogy tud-e tud-e konszolidálódni a kis cégekből összeállnak-e középcégek?
[00:33:09]Lesz-e arra tőke, hogy kiscégek felvásárolják egymást, vagy középcégek felvásárolják a kis cégeket?
[00:33:14]Rengeteg beszorult generációváltásba bele halni fogó cégünk van, akiket az első generációs, az első nagyvállalkozói generációs alapítók megalapítottak, mennének nyugdíjba, és nem mindig van kinek átadni, vagy nem tudják, hogy hogy kell átadni.
[00:33:34]Ezeknek a cégeknek a sorsa is terítéken van.
[00:33:36]Ha ez a következő pár évben jól sikerül, ha tud a piac konszolidálódni és létrejönnek hatékonyabb, nagyobb, méretgazdaságosabb cégek, akkor ők minőségben is, tőkeerősségben is meg tudnak erősödni, és azt gondolnám, hogy akkor ezek a jellegű problémák is csökkenni tudnak.
[00:33:56]Te amikor így angyalbefektetőként mondjuk egy indulóvállalkozásba beszállsz, és azt próbálod így terelni az ilyen problémák elkerülésére így mit szoktál tanácsolni, vagy mi az a fő kritériumrendszer, amit amit felhúzol, hogy ne illeszkedjen be ebbe a magyar szokásos magyar KKV csússzunk a fizetéssel, nekünk is csúsznak.
[00:34:14]Hogy lehet ebből a láncreakcióból így kikerülni?
[00:34:18]Nincsen rá jó recept.
[00:34:18]Egy startup cég ugye eleve azzal kezdi, hogy külső tőkére szorul, mert tudja, hogy veszteségesen fog indulni.
[00:34:26]Előbb akarja megtalálni a piacot, előbb akar növekedni, mintogy ezt az árbevételéből meg tudná tenni, gyorsabban akar nőni, ezért mindig veszteségben marad.
[00:34:36]Ha egy startupnak megcsúszik egy finanszírozási köre, nem jön be az a tőke, amit remélt.
[00:34:45]később érkezik be az a befektetői pénz, amiért ő kuncsorog éppen, vagy egyáltalán nem érkezik be, akkor egy egy ilyen jellegű cég rendszeresen kerül abba a helyzetbe, hogy elfogy a pénze éppen és kitartania kell, és a beszállítói egy picit később lesznek kifizetve, és ez az egész macera egy startupal ugyanúgy megtörténik, mint ahogy egy kisebb kisebb magyar KKV-val megtörténik, és ugyanúgy utána majd sunnyog a beszá szállítóknál, vagy nem fizeti a bérleti díjat, vagy próbál túlélni a saját eszközével.
[00:35:19]Nyilván a az igazi segítség az, amikor több olyan cégünk van, ami nem a napi túlélésért küzd, hanem ami már tud beruházni, ami már tud prosperálni, ami már hatékonyan működik, és már van tartaléka, hogy ne fújja el bármelyik szél.
[00:35:36]Műsor végéhez értünk egyébként, de még azt szeretném tőled megkérdezni, ugye mi mindig itt a hírekkel, a gazdasági hírekkel foglalkozunk ebben a műsorban.
[00:35:44]Így a következő időszakban lehet az rövidebb, hosszabb táv.
[00:35:47]Mi az, amit te leginkább vársz?
[00:35:51]Milyen fordulópont lehet az, vagy milyen hír az, ami ami majd meghatározza szerinted akár a te területeden, akár általánosan a következő időszakot?
[00:36:00]Hú, ez nagyon jó kérdés.
[00:36:00]Három szinten válaszolnék.
[00:36:02]Globálisan én nagyon bírnám, hogyha végetérnének ezek a háborúk.
[00:36:08]Hát ez páran amik amik meghatározzák a makrörnyezetet.
[00:36:13]Én annak is nagyon örülnék, hogyha Amerikában rendeződne a helyzet, és újra visszalépne egy kooperatívabb irányba az ország.
[00:36:21]Közelebbi szinten, európai szinten nagyon sok tennivaló van a versenyképességgel, aminek pillérei azok lesznek, hogy sikerül-e megegyezni és végigvinni a közös nagy programokat, a közös tőkepiacot megerősíteni.
[00:36:37]Az EU ink néven elnevezett új 28.
[00:36:37]cég rezsimet bevezetni, hogy országfüggetlenül lehessen céget alapítani és üzemeltetni az Európai Unióban.
[00:36:49]Hazai szinten pedig történt egy rendszerváltás, van egy csomó jó szándék, ha kicsit drasztikus akarok lenni, akkor még ugyanazon a vonaton ülünk, ugyanúgy a szakadék felé tartunk, de már sokkal vidámabbak vagyunk és éneklünk is.
[00:37:03]Még mindebből a változásból a gazdaságba át kell érnie eredményeknek.
[00:37:08]már tudjuk, hogy megkapjuk valószínűleg az EU-s pénzt, annak meg kell érkeznie tőkeprogramokba, támogatási rendszerekbe, hogy utána a gazdaságot jó irányba, jó struktúrába fejlessze tovább.
[00:37:20]Már tudjuk, hogy fognak érkezni nemcsak a vagyonadóval veszélyes, de azon túl nagyon pozitív törvényi változások, és ezeknek meg is kell érkeznie.
[00:37:30]És a gazdaságban, ami most bizonytalanságból igazából egy nagyobb űr keletkezett, ezt pedig ki kell töltenie a piaci szereplőknek, de ez még mindelőttünk van.
[00:37:42]Úgyhogy azt gondolom, hogy Magyarországon a gazdasági pálya jövője a következő fél év döntésein fog múlni.
[00:37:49]Ez most nagyon izgatja az agyamat.
[00:37:52]Mindenesetre még itt októberben elvileg már látunk valamit a 2027-es költségvetésből.
[00:37:56]Okosabbak leszünk talán majd azon a ponton.
[00:38:00]Petyó, nagyon köszönjük, hogy itt voltál velünk a műsorban, hogy együtt átnézhettük a híreket.
[00:38:03]Gyere hozzánk máskor is majd.
[00:38:07]Köszönöm, hogy itt láttam, és köszönjük nektek is, hogy velünk tartottatok.
[00:38:09]Jövő hét, vasárnap újra jelentkezik a gazdasági bejárat.
[00:38:12]Addig is iratkozzatok fel a HVG YouTube csatornájára, ha még nem tettétek.
[00:38:18]Sziasztok!
[00:38:21]Váltsuk az ígéretes pénzügyi terveket együtt valóra.
[00:38:23]A műsor támogatója a Rifizen Bank, a HVG gazdasági podcastok stratégiai partnere.