Ennyit sportol és így eszik egy egészséges gyerek - Kösz, jól
- Vendégek: Dr. Assem Brennel Zsuzsanna gyerekorvos-terapeuta és Dr. Kovács Milán ortopéd-sportorvos; téma: gyerekkori egészségtudatosság a szoptatástól a mozgásig.
- Szoptatás marad az első ajánlás (6 hónapig kizárólagosan, 2 éves korig folytatva), de a tápszer is teljes értékű alternatíva – szorongani nem kell miatta.
- Hozzátáplálásnál elavultak a szigorú sorrendek: 6–12 hónapos kor között szinte minden bevezethető; az allergén-kerülés helyett a korai találkozás véd az allergiától. Kivétel: teljes tej és méz 1 éves korig.
- A szupinált cipő mítosz: a sarokbillenés általában normális növekedési jelenség, nem kell gyógycipő – a mezítlábas, egyenetlen talajon való játék a legjobb a lábfejnek.
- Nincs bizonyíték hús-, glutén- vagy tej-károsításra egészséges gyereknél; a vegán étrend nem tiltott, de dietetikusi-orvosi követést igényel (B12). A felvágottat viszont tényleg kerülni kell.
- Oltások: a „túloltás gyengíti az immunrendszert" tézis téves – az oltások épp az immunmemóriát építik; a nyájimmunitás a legkiszolgáltatottabbakat védi.
- Súlyzós edzés 5 éves kortól ajánlható kompetens edzővel: nem izomtömeget, hanem ideg-izom összehangolást fejleszt; a szülői félelem alaptalan.
- Képernyőidő: 3 éves korig nulla perc, 12 évesen már ~29 perc fölött káros; a mozgás viszont kardió, csont- és izomfejlődés szempontjából is alapvető.
- A szarkopénia ellen csak rezisztenciaedzés hatékony – az állóképességi sport önmagában nem állítja meg az izomvesztést.
- Gyerekkori elhízásnál a változtatás az egész családot érinti; edzőválasztásnál az iránytű: „odamegyek, megnézem az edzőt, nem a sportágat."
Részletes összefoglaló megjelenítése
A HVG „Kösz, jól" című egészségügyi podcastjának ez az adása a gyerekkori egészségtudatosság alapjairól szól. A műsorvezető vendégei Dr. Assem Brennel Zsuzsanna gyerekorvos, szülő-csecsemő- és gyerekkonzulens, pár- és csalterapeuta, valamint Dr. Kovács Milán ortopédtraumatológus, sportorvos és sportedző. A beszélgetés a szoptatástól kezdve a hozzátápláláson, mozgásfejlődésen, védőoltásokon át a képernyőhasználatig és a gyerekkori elhízásig járja körül a témát.
Szoptatás és tápszer
- A szakmai irányelvek szerint a szoptatás marad az első számú ajánlás: hat hónapos korig kizárólagos szoptatás, utána hozzátáplálással folytatva, minimum két éves korig, akár tovább is.
- A tápszerek technológiája sokat fejlődött, és hat hónapos korig kizárólagos táplálásra alkalmas, teljes értékű alternatívát jelentenek – a tápszeres szülőknek nem kell szoronganiuk.
- Ugyanakkor az anyatejben olyan ellenanyagok és bioaktív komponensek vannak, amelyek a tápszerekben nem találhatók meg. Az anyatej összetétele ráadásul folyamatosan változik: más egy koraszülött anyjának a teje, más egy érett újszülötté, és egy szoptatáson belül is változhat az összetétel.
- A kánikulában sem kell hat hónap alatti, kizárólag anyatejes táplálású csecsemőnek plusz folyadékot adni: a baba gyakrabban kérve, rövidebb ideig szopva maga szabályozza, hogy a nagyobb víztartalmú tejfrakcióhoz jusson. Tápszeres babánál ez más.
- A lelki oldalról a válaszkész gondozás a kulcsszó: az igény szerinti táplálás, a jó jelenlét és a kötődéshez szükséges gondozási minőség tápszeres táplálás mellett is biztosítható.
Hozzátáplálás és allergén-bevezetés
- A régi szigorú sorrendtáblázatok („először alma, aztán banán") elavultak. A mai ajánlás: 6 és 12 hónapos kor között szinte mindent be lehet vezetni – glutént, tojást, tejterméket, húst, belsőségeket, bogyós gyümölcsöket, olajos magvakat, halat.
- Kivétel: a teljes tej és a méz (botulizmusveszély miatt), ezeket egy éves kor után érdemes bevezetni.
- Az allergiák megelőzésének kulcsa a korai találkozás: „minél előbb találkozik vele, annál kisebb az esélye, hogy allergia lesz és annál inkább tolerancia fog kialakulni" – a gyerekorvos. Korábban a szakma épp a késleltetést ajánlotta, a kutatások ezt megcáfolták.
- A BLW (babavezetett hozzátáplálás) egyre inkább kutatott, vizsgált terület; a fulladásveszélytől nem kell tartani, ha minden kritériumnak megfelel a helyzet, a gyerek és az étel.
- Fontos az ételek fokozatos darabosítása: aki túl sokáig marad pürén, annál egy éves kor után nyelési problémák, gyakori öklendezés, akár félrenyelés-közeli helyzetek is kialakulhatnak. A rágás komplex folyamat, amit csak szilárdabb ételekkel lehet gyakorolni.
- A hozzátáplálásnál nem kell kalóriákat számolni: a gyarapodási és fejlődési ütem mutatja, hogy jól táplálkozik-e a gyerek. A percentilis-grafikonok trendjét érdemes követni, házilag is, akár applikációval.
- Hat hónap után az anyatej energiasűrűsége és összetétele már nem feltétlenül fedezi a megnövekedett igényeket – előfordulhat, hogy túl sok anyatejet fogyasztó babánál vérszegénység alakul ki vagy lelassul a gyarapodás, mert a vas- és kalóriaszükséglet már magasabb.
Gyerekorvosi szemlélet, szülői szorongás
- A gyerekeknél rutinszerű vérvételt, szűrővizsgálatot nem javasolnak, ha a gyerek nem beteges, nincs panasza – a fejlődés és a gyarapodás jól mutatja, hogy rendben van-e.
- A védőnői hálózat hungarikum: sokkal erősebb monitoringot tesz lehetővé, mint ami más országokban létezik. Dániában például hat éves kor alatt nem nézik meg a gyerekek lábát, Svédországban erős gerincferülés esetén sem használnak korszettet.
- A túlvizsgálat fokozza a szülői szorongást: „10 aggódó szülőből 10-nek a leggyakrabban a gyermekének semmilyen komoly vagy enyhe problémája nincsen" – az ortopéd orvos.
- Az internetes keresés és az ellenőrizetlen források miatt a rendelőben teljesen máshonnan indul a kommunikáció, mint amikor valaki csak megkérdezné, hogy „ez így rendben van-e". Egyes szülők már konkrét, akár mesterséges intelligenciából származó terápiás tervvel érkeznek.
- A „tökéletes szülőség" elvárása szakemberek részéről is nyomást generál. Pedig az is elfogadható, ha egy gyerek nem egyévesen, hanem 15 hónaposan kezd el járni – két éves korig ez normális, önmagában nem jelent problémát.
A szupinált-cipő mítosz és a mezítlábas fejlődés
- A szupinált cipő mítosza még mindig él a védőnői hálózatban is: sokan hiszik, hogy a sarokbillenéses (sarok valgus) állás passzív korrigálással „kikorrigálható". Az esetek túlnyomó többségében nem betegségről van szó, hanem arról, hogy a csöves csontok gyorsabban nőnek, mint a kötőszövetek, ezért a sarok bebillen – ez növekedési jelenség.
- Erre nem kell gyógycipő, nem kell drága szupinált cipő: „Bőven jó az akármilyen más" – az ortopéd orvos.
- A legjobb, ami a lábfejnek adható: a természetes környezet. Mezítláb játszás egyenetlen talajon, tapicskolás sárban, homokban – ezek azok az ingerek, amelyekben a Homo sapiens 300 000 éve két lábon jár.
- A hideg és a mezítlábság: a fertőzéseket vírusok és baktériumok okozzák, nem a felfázás. Aki mindig melegen tartja a gyereket, az „deadaptálja" az égkör viszonyaitól. Az immunrendszer és a láboltozat fejlődéséhez is kitettség kell.
Étrendi mítoszok: hús, glutén, tej, vegán étrend
- Nincs erős bizonyíték arra, hogy a hús, a glutén vagy a tej káros lenne egy egészségesen fejlődő gyerekre. Egy friss metaanalízis szerint a vegetáriánus/vegán étrendnek nincs kimondott előnye a mindenevőhöz képest, viszont megfigyelhető, hogy ezeknél a gyerekeknél a testsúly- és testmagasság-növekedés ütemében lehet eltérés, és a B12-hiány kockázata miatt követés szükséges.
- Az „áteresztő bél" nevű állapot egészséges gyerekekben nem fordul elő; valódi betegségek (pl. lisztérzékenység) esetén létezik, de az egészségeseknél nem.
- Vegetáriánus vagy vegán étrend gyereknek nem tiltott, de „iszonyú tudatosan" kell csinálni: dietetikusi és gyerekorvosi háttérrel, a B12 és más tápanyagok követésével. Aki kivesz egy „téglát" az étrendből, egy azonos funkciójú téglával kell pótolnia.
- Az ultrafeldolgozott élelmiszerek, különösen a felvágottak viszont más kategória: napi 50 gramm rendszeresen fogyasztott felvágott a vastagbélrák (kolorektális daganatok) kockázatát közel 20%-kal megemeli felnőtt korban. Gyerekekre vonatkozó adat nincs, de ez az élelmiszercsoport valóban kerülendő.
- Nem az egy-egy alkalom a mérvadó, hanem a mintázat: mit szokott meg a gyerek, mi az általános az étrendjében.
Védőoltások és oltásszkepticizmus
- Az oltásoknál a mérlegelés egyszerű: mit nyerünk, ha beadatjuk, és mit veszíthetünk, ha nem. A meningococcus okozta gennyes agyhártyagyulladás ritkább, de magas halálozású és súlyos szövődményekkel (süketség, vakság, szellemi fogyatékosság) járó betegség.
- A „túloltás gyengíti az immunrendszert" tézis pont az ellenkezőjét igazolja: a védőoltások jellemzően éppen az ellenanyag-képzésre serkentik, stimulálják az immunrendszert, és immunmemóriát építenek.
- A tetanusz példája: Magyarországon a jogszabály szerint, ha valakinek 5 éven belül nem volt aktív immunizálása, földdel szennyezett seb esetén oltani kell – valójában a védettség 10 évig is tarthat (Németországban 10 évet fogadnak el).
- A covid óta felerősödött az oltásszkepticizmus, ami a sürgősségi ellátást is megnehezíti: az idő a legszűkebb keresztmetszet, a sok kérdezősködés pedig lassítja az ellátást.
- A nyájimmunitás fontossága: daganatos és immunhiányos gyerekeket, valamint még nem oltott újszülötteket csak a körülöttük élők védettsége óvja meg – például a szamárköhögés járványai épp ezért jelentkeznek fiatal csecsemőknél.
- Felnőtt újraoltások: gyerekvállalás előtt javasolt a szamárköhögés elleni oltás felfrissítése, és létezik felnőtt oltási naptár is, amiben védőoltási szaktanácsadók segítenek.
- A „gyerekkoromban is volt bárányhimlő, és túléltem" érvelés ellen az orvosok azt hozzák fel: az idő szépít, nincs social media-emlékezet a régi halálozási arányokról, és az, hogy valaki túlélte, nem jelenti azt, hogy minden gyerek túlélte volna. „Én azért tudnék mesélni, hogy mondjuk milyen az, amikor meghal egy gyerek" – a gyerekorvos saját kórházi élménye alapján.
Mozgás, sport, rezisztenciaedzés
- A WHO-ajánlás: kicsi korban napi kb. három óra bármilyen mozgás, ebből egy óra közepes intenzitású; négy éves kor fölött legalább napi egy óra közepes intenzitású mozgás, plusz heti három izomstimuláló alkalom.
- A rezisztenciaedzés (súlyzós edzés) gyerekeknél már öt éves kortól ajánlható, ha a gyerek pszichológiai érettsége megfelelő és kompetens edző vezeti. „Súlyzó az fél literes ásványvíz" – nem olimpiai rúdról van szó.
- A gyerekek idegrendszerében természetes gátlások vannak: nem fognak olyan súlyt felemelni és elszaladni vele, amire alkalmatlanok. A szülői félelem („nehezedek, nehogy a gyerekem dereka is meghúzódjon") érthető, de alaptalan a normál fejlődésű gyerekeknél.
- A gyerekek közötti birkózás, emelgetés természetes, evolúciósan örökölt viselkedés – az oroszlánkölykök példáját hozva. Ami káros: ha a gyerek média-tartalomból látott veszélyes viselkedést másol le.
- A súlyzós edzés gyerekkorban nem izomtömeg-növekedést hoz (az a serdülőkor után indul be), hanem az ideg-izom kapcsolatot, a mozgás összerendezettségét fejleszti – ettől tűnik erősebbnek a gyerek.
- Nem az életkor, hanem az egyéni terhelhetőség dönt: „egymás mellé teszek két 10 évest, az egyik hét évesnek néz ki, a másik 14-nek" – ez edzői kompetencia, nem orvosi. A gyakorlati szabály: amíg a gyerek 30-szor nem tudja szabályosan megcsinálni a gyakorlatot, nem érdemes nagyobb súlyra váltani.
A mozgáshiány és a képernyők
- A praxisokból az látszik: a napi egy óra intenzív mozgás sem valósul meg a legtöbb gyereknél, pedig „olyan egyszerű lenne egy kis labdarúgdosással". Kamaszkorban különösen kevesebb a mozgás, mint ami ideális lenne.
- A képernyők megjelenésével (családonként ma emberenként több mint egy képernyő) ez összefügg. A képernyőfüggőség nemcsak a pszichológiai fejlődést rontja, hanem a felnőttkori egészséget is: „a saját idős koráról is le fog maradni. Ez nem hír."
- A kutatások szerint három éves korig nulla perc a javasolt képernyőidő, 12 éves korban pedig kb. 29 perc fölött igazoltan káros. Az is számít, hogy a gyerek játékot játszik-e vagy közösségi médiát pörget – az idegrendszeri hatás eltérő.
- A képernyőzött gyereknek nehezebb lesz követni egy edzést, fenntartani a figyelmét.
- A mozgás kardiológiai jelentősége: ha valaki 12 éves koráig kb. 8000 óra aktív mozgást halmoz fel, szignifikánsan jobban fejlődnek a szív koszorúereinek kommunikáló (kollaterális) ágai – ez időskori elzáródásnál jelentősen csökkenti a halálozási kockázatot.
- A mozgás a csontfejlődés legfőbb ingere is: a csontok megfelelő növekedéséhez és sűrűségéhez fizikai aktivitás kell – ez különösen a nőknél lesz kritikus a menopauza környékén.
- Az izomzat ma már anyagcsere-szervként gondolandó: a szarkopénia (életkorral járó izomleépülés) megelőzése gyerekkori attitűdként kezdődik, és összefügg a cukoranyagcserével, sőt a demenciák kockázatával is.
- Fontos tanulság: „Az állóképességi sportokkal nem lehet leküzdeni a szarkopéniát. Rezisztenciaedzéssel, súlyemeléssel, gumiszalaggal, TRX-sel, saját testsúllyal lehet." A kardioedzés nagyon jó, de önmagában nem állítja meg az izomvesztést.
- A mozgásszokás három szintje: az azonnali örömforrás (endorfin-jutalom), a szülői mintakövetés, és a rendszer – az, hogy az ember akkor is edz, amikor nincs kedve hozzá.
Versenysport, edzőválasztás
- Magyarországon rendszerszintű probléma, hogy nehéz hobbiszportolni: sok helyen nincs heti egyszer-kétszeri lehetőség, mert utánpótlást nevelnek, minimum három-négyszeri járást várnak el.
- Az élsport sok esetben már nem egészséges; a gyerek bevonása a versenysportba nagyon függ az edzői hozzáállástól, a család szemléletétől és a sportágtól is.
- A zárógondolat iránytűként: „odamegyek, megnézem az edzőt, nem a sportágat" – hogyan beszél, hogyan javít hibát, hogyan erősíti meg a pozitív mozgást. Ha a szülőnek tetszene ott lenni gyerekként, nagy eséllyel a gyerekének is meg fog felelni.
Gyerekkori elhízás
- A gyerekkori túlsúly gyakori probléma, és már gyerekkorban előfordul magas vérnyomás, 2-es típusú cukorbetegség, metabolikus szindróma.
- A régi elv („gyerekkorban nem fogyókúráztatunk") árnyalódott: a súlyfelesleget és az anyagcsere-állapotot rendezni kell, és ahogy a test fejlődik, akár a gyógyszeres kezelés is elhagyható lehet.
- A legnagyobb nehéz a szülők meggyőzése: a változtatás az egész családot érinti – a szülőnek is le kell tennie a képernyőt, mozognia kell, és nem mehet, hogy a szülő péksütit eszik, a gyerek salátát. „Nagyon kevés sajnos a sikertörténet, miközben az egész hátralevő élet itt alapozódik meg" – a gyerekorvos.
- A játék lehet kiút: az új közeg, ahol a mozgás játékkal párosul, új mintákat ad, és segíthet a gyereknek saját döntések alapján kikerülni az elhízásból.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „BLV" – az átiratban több helyen így szerepel; a kontextus alapján a babavezetett hozzátáplálás (BLW) angol rövidítése lehet, de az átirat nem egyértelmű.
- „a boturizmus miatt marad" – valószínűleg „botulizmus" félreismerése; a kontextus (méz, egy éves kor) alapján javítva.
- „az immunemia, ami azt nevez" – értelmezhetetlen töredék; a kontextus alapján valószínűleg az immunmemóriára (immunológiai emlékezet) utal, de nem rekonstruálható pontosan.
- „klosrédium, amely ezt a betegséget okozza" – valószínűleg a Clostridium (tetanusz) baktérium torz alakja; a kontextus alapján javítva.
- „a diperte oltás" / „dipertoltás" – valószínűleg a DTP (diftéria-tetanusz-pertusszisz) oltás torz alakja; a kontextus alapján javítva.
- „Vekerdi tanár úr" – a kontextusból valószínűleg Vekerdy Tamás gyerekpszichológusra utal, de az átirat alakja bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Az egészséges életmódba, bármely életkorban belevághatunk, annak azonban hihetetlen előnyei vannak, ha már egészen kisgyerekkorban lefektetjük az egészségtudatosság alapjait.
[00:00:07]Hogyha szülőként jó mintát mutatunk, és megtanítjuk a gyerekeinket arra, hogy a testi és a lelki egészségük fontos érték, amelyet óvni kell, akkor akár évtizedekkel meghosszabbíthatjuk az életüket és a krónikus vagy súlyos betegségektől mentes éveik számát.
[00:00:21]A gyerekek egészségének legfontosabb alapköveiről beszélgettem meghívott vendégeimmel, Dr.
[00:00:27]Assem Brennel Zsuzsanna gyerekorvossal, szülőcsecsemő és gyerekkonzulenssel, pár és csalterapeutával és Dr.
[00:00:33]Kovács Milán ortopédraumatológussal, sportorvossal és sportedzővel.
[00:00:49]Sziasztok, köszönöm, hogy eljöttetek.
[00:00:52]Ugye a közösjel az leginkább felnőtteknek, egészségtudatos felnőtteknek szól, de ugye nagyon sok egészségtudatos felnőtt egyben szülő is, és nagyon szeretné feltételezésem szerint a gyerekét egészségesen nevelni.
[00:01:04]Úgyhogy arra gondoltam, hogy akkor egy picit beszélgetünk most arról, hogy hogyan lehet ezt a lehető legjobban megoldani.
[00:01:09]és a a leginkább szorongásmentesen, mert azt hiszem, hogy az előző adásunkban egyébként pont az egészségszorongásról volt szó a felnőttek esetében, hogy a mai világban azért a rengeteg információ nagyon pozitív is tud lenni, de lesz egy olyan hatása, hogy az ember folyamatosan azt érzi, hogy még ezt is meg kellene csinálni, még azt is, ennyivel több fehérjét kellene enni, ennyivel több zöldséget.
[00:01:33]És szülőként szerintem ez megduplázódik, hiszen ugye minden szülő azt szeretné általában, hogy a gyerekke a lehető legegészségesebb legyen.
[00:01:41][horkantás] Úgyhogy én most elkezdeném egy picit az alapoktól, tulajdonképpen a megszületéstől, bár egyébként már a fogantatástól el lehetne kezdeni, de itt gyerekekről van szó, úgyhogy a terhességet nem venném bele.
[00:01:53]A szoptatás és a tápszer kérdése az szerintem egy nagyon érdekes dolog.
[00:01:59]Ugye sokan nem tudnak, vagy nem akarnak szoptatni.
[00:02:04]Ugyanakkor a tápszerek azok egyre jobban fejlődnek, viszont az anyatejben azért mégis vannak olyan dolgok, amik nem helyettesíthetők mással.
[00:02:10]És ugye itt a szoptatás pszichológiája is azért egy külön dolog, hiszen az sem helyettesíthető.
[00:02:16]Illetve bizonyos szempontból igen.
[00:02:17]Szóval ezekre lennék most kíváncsi, hogy hogy is van ez most.
[00:02:22]Mik most az általános irányelvek?
[00:02:22]Miért egészségesebb az anyatej?
[00:02:24]Ha egészségesebb, lehet a tápszerrel kompenzálni valahogyan.
[00:02:30]Oké.
[00:02:30]továbbra is a vagy a teljes táplálást javasoljuk ugye vagy javasolják a az ilyen szakmai irányelvek is elsőként, ugye erre van lehetőség ugye hat hónapos korig a kizárólagosan és utána hozzátáplálással és hát két éves korig vagy akár tovább is lehet ezt folytatni és valóban egy alternatíva kell ugye azoknak akik főleg nem tudnak azért ritkább az aki nem akar szoptatni tehát még mai napig az a az a tapasztalat hogy a legtöbb édesanya szeretne de nyilván ennek azért lehet akadálya, és azért szerencsére halad úgy a tudomány vagy a technológia, hogy hogy sikerül azért olyan tápszer formulákat összeállítani, ami ami le tudja úgy másolni egy bizonyos mérték vagy egy bizonyos szintig az anyatejet, hogy ez egy teljes értékű és megbízható táplálék legyen.
[00:03:21]De valóban igaz, amit mondtál, hogy ellenanyagó különböző ilyen bioaktív komponensek nincsenek a tápszerekben.
[00:03:27]És ugye ami még nagyon fontos, hogy az anyatej az folyamatosan változik.
[00:03:31]Tehát például egy koraszülött édesanyjának is teljesen más a teje, mint mondjuk egy egy éretű újszülötté, vagy más egyhet hetes, egy hónapos, hat hónapos kisbaba édesanyjá.
[00:03:41]Ezt sem tudják nyilvánvalóan a a tpszerek, de hogy összességében azért tartott a technológia, hogy tényleg ezek megbízható, és mondjuk hat hónapos korig akár kizárólagos táplálásra is alkalmasak, és utána pedig hozzá táplálás mellett lehet folytatni.
[00:03:57]Ühüm.
[00:03:57]Tehát, hogy mondjuk azért az a szülő se szorongjon, aki tápszerrel tudja táplálni a csecsemőjét.
[00:04:04]Így azt a fejlődési ütemet tudják biztosítani.
[00:04:06]És említetted itt a lelki pszichológiai részét.
[00:04:08]Ugye ami fontos, hogy az igényzerinti szoktatásról szoktunk beszélni, de hogy igényszerinti táplálás, tápszeres táplálás mellett is lehet.
[00:04:17]És ugye itt a válaszkész gondozás az, ami egy ilyen kulcsszó, hogy az sokkal fontosabb, mint mint az, hogy az most nem tudom ilyen típusú tápszer vagy távszer és anyatej, tehát hogy azt a fajta attitűdöt, azt a ami ugye a kötődéshez kell, az a az a jó jelenlét és az a jógondozási minőség, azt táves táplálás mellett is lehet biztosítani.
[00:04:39]Üüm.
[00:04:39]És egy olyan kérdésem is lenne még, hogy sokan elbizonytalanodnak mondjuk nagyon nagy melegben hat hónap alatti csecsemőknél, hogy nem kell plusz folyadék, plusz víz.
[00:04:53]Mostanában ugye a 40 fokos kánikula már nem ritka, hogy ez a kizárólagos anyatejes táplálás.
[00:04:57]Itt is az anyatej az biztosítja igazából a folyadékszükségletet is, ugye?
[00:05:02]Igen, ez a változékonyság, ugye az anyatej összetételében ez a akár egy szoptatáson belül is változhat, sőt akár a a baba tudja szabályozni saját magának, hogy éppen egy nagyobb víz tartalma anyatejére van szüksége, vagy inkább éhes és ugye nagyobb zsírtartalmúral.
[00:05:19]Tehát például azzal, hogy hogy gyakrabban, amerre kéreckzkedik, mondjuk 35-40 fokban, azzal meg tudja magának teremteni azt, hogy egy nagyobb víztartalmon a tejhez jusson, főleg, vagy csak rövid ide rövidebb ideig szopik, tehát azt az azt a részét, azt a frakcióját fogyasztja el, ami nagyobb víztartalmú.
[00:05:34]Tehát ez nagyon jól ki van találva, így így egyszerűen fogalmazva, de hogy nekik külön nem feltétlenül, hogy nem kell víz.
[00:05:41]Egy táves babánál nyilván ott ott igen, nyilván ott más, de hogy bízhatunk akkor a természetben.
[00:05:48]Így van.
[00:05:48]És milyen előnyei lehetnek?
[00:05:48]A azt mondtad, hogy ugye a WHO is minimum két éves korig, tehát ez a minimum az azt jelenti, hogy akkor a tovább sem olyan ördögtől való.
[00:05:58]Milyen plusz előnyei lehetnek akár egy három- négy éves gyereknél a szoptatásnak?
[00:06:02]Nyilván itt ugye már azért szerintem ezt is fontos érteni, hogy ez jó esetben azért vagy vagy átlag esetben nem egy nem tudom napi négy-ötzoktatást jelent már, hanem mondjuk egy-kettől.
[00:06:13]Lehet kevesebb.
[00:06:13]egyébként van aki gyakrabban, tehát idősebb gyerekkén gyakrabban gyakorolja ezt akár ez a kötődés, akár az, hogy hogy a megnyugtatásnál például akár a ha nézzük kicsit orvoszisi szempontból ezeket az ellenagokat, tehát ezeket az aktív anyagokat, ami mondjuk egy betegség elleni védelemnél azért fontos lehet, tehát hogy hogy több tényező is is van, ami ami mondjuk így előnyül felhozható, de itt nagyon fontos az, hogy hogy azért hat hónaposor után nyilván elkezdjük a hozzátlást, nem csak azért, hogy hogy ott ismerkedjen a a gyerek az ételek, hanem itt van egy olyan jelenség is, hogy az anyatejének a akár a az energiasűrűsége, vagy az a az az összetétel, ami az ott megnövekedett igényekhez szükségesen, az már nem biztos, hogy fedezni tudja.
[00:07:02]Tehát tök fontos, de ott már kell mellé más is, mint kalória, mind pedig ilyen mikrotápanyagok vonatkozásában.
[00:07:10]Az előfordulhat.
[00:07:10]Lehet olyan mondjuk egy hat hónapon túli csecsöőnél, hogy túl sok anyatejet fogyaszt, és ezért nem fér hozzá már bizonyos tápanyagokhoz.
[00:07:19]Ez is egy ilyen gyakori, nem tudom, hogy mennyire tévfít, de hogy gyakran szokták szoktak ettől tartani szülők.
[00:07:28]Ez nem egy ilyen kötelező érvényű dolog, de előfordul olyan, tehát hogy van, én legalábbis így az orvosi praxisban találkoztam olyannal, hogy mondjuk nehezen ment a hozzátáplálás.
[00:07:36]Nagyon sok oka lehet ennek, hogy miért, és hogy nagyon előttérben maradt a a az anyatej, és ott előfordulhat az, hogy mondjuk néhány hónap alatt akár egy vérszegénység kialakul, vagy vagy a gyarapodás üteme lassul le, tehát hogy valóban ott már nem tudja azokat a megnövekedett igényeket biztosítani, mint mondjuk az első három- négy ö hónap, mert ugye a vas a szükséglete már meg vas is így van, a kalória is már több.
[00:08:01]Hát ha belegondolunk ott, azért elindul a mozgásfejlődés nagyon intenzíven, hogy az együtt jár az, hogy az ideggrendszer is nagyon nagy ütemben fejlődik.
[00:08:07]Ez borzasztóan egy energiát igényel.
[00:08:09]Tehát a kalória nagy része ez az agy, az idegrendszer fejlődésére megy el.
[00:08:13]És ugye közben a beszédfejlődés, tehát hogy ott ott nagyon-nagyon sok olyan olyan energia kell, amit önmagában az anyj már nem biztos, hogy biztosítani tud.
[00:08:25]Ezt hogyan tudja szüle megoldani?
[00:08:25]Ha jól emlékszem, akkor azt tanácsolták, hogy a szoptatás előtt legyen a hozzátlálás és utána legyen igény szerint a szoptatás.
[00:08:35]Nem tudom, hogy ez egy van erre ilyen igen praktika, [torokköszörülés] de az le abszolút le lehet egyéni.
[00:08:39]Tehát látunk olyat, hogy mit tudom én, szopizik egy ilyen nagyobb csecsemő, és aztán utána pont ugyanúgy elfogadja az ebédet.
[00:08:44]Tehát hogy ez ez teljesen egyéni egyéni dolog.
[00:08:48]Csak akkor úgy nagyjából a szülő onnan tudja, hogy elég vitamint fogyaszt, hogy hogy úgy nagyjából látja, hogy vegyesen folyamatosan.
[00:08:56]Hát ez már a hozzátlásnak a ez már hozzátlás, mert át is vezethetjük egyébként.
[00:09:00]Oké.
[00:09:00]Tehát ott ugye nem kell nekik feltétlenül mérni, hogy most akkor nem tudom mennyi kalória volt, mennyi mennyi zsír, mennyi fehérje volt abban az ételben, amit a gyerek megevelt, mert hogy a gyarapodási üteme azért az meg a fejlődési üteme az az mutatni fogja.
[00:09:15]Tehát nem is én például nem szoktam javasolni, hogy nem tudom mérlegen mérjék még a ugye egyáltalán sem feltétlenül van erre szükség, hogy nagyobb csöcsemőknél főleg nem, mert hát azért látjuk azt, hogy milyen a közérzete, hogy fejlődik akár a mozgásában, akár a nem tudom testsúly, test hossz, hogy hát rendszeresen a védőnök azért ezt ezt mérik.
[00:09:32]Tehát azért egy ilyen jó benyomást keltő csecsemőnél nem aggódunk, hogy különösebb probléma lenne.
[00:09:39]Nyilván ha vannak olyan tünetek, hogy nem tudom, sokat beteges, vagy vagy kialakul egy vérszegénység nála, akkor annak keressük az okát.
[00:09:45]És például leggyakrabban azt nézzük meg, hogy az a kalória, amit például bev bevisz, az elegendő-e az ő életkorának, testsúlyának, illetve az a az összetétel, amit mondjuk egy a hozzátlással elfogyasztott ételeknél ő ő ő bevisz, az az megfelelő.
[00:10:02]ilyen változatosságot biztosített.
[00:10:06]Ugye itt a a kisgyerekeknél, ha jól értem, akkor általában tünetekből indulunk ki, mert ugye felnőtteknél szokott lenni egy ilyen általános ajánlás, hogy azért évente egyszer csináltasson egy felnőtt egy vérképet, és akkor abból úgy sok mindent lehet, hogy gyerekeknél lehet ilyet mondani, hogy rutinszerűen nem szoktunk javasolni, h ha nem beteges, nincs semmi extra panasz, akkor nem feltétlenül kell ilyen kvázi szűrővizsgálatot végezni.
[00:10:30]azért tényleg ezek a a gyarapodás fejlődésűem az elég jól megmutatja, hogy hogy őtetően jól jól táplálkozik.
[00:10:37]De hát valóban akár ha fejlődésben vagy a súlygyarapodás, ugye vannak ezek a percentilis grafikonok, amit azért szeretünk használni tehát, hogy nem egy-egy értékből vagy miért súlyból hozzból indulunk, hanem mindig egy tendenciát nézünk, hogy önmagához képest jól gyarapszik-e, vagy jól fejlődik-e, az azért elég elég megbízható.
[00:10:57]Tehát, hogy érdemes akkor a percentiliseket követni.
[00:11:00]Azt azt lehet nyugodtan itt van ilyen applikáció is, már vannak ilyen letölthető grafikonok, tehát azt házilag mindenki tudja vezetni.
[00:11:08]Oké.
[00:11:08]Milán, tőled most az lenne a kérdésem, ha már itt a gyerekek fejlődésére rákapcsolódtunk, hogy ortopédorvosként is mennyire fontos a gyerekek mozgás fejlődésében a sorrend, hogy szépen csinálja a mozgásokat.
[00:11:21]Csak azért kérdezem, mert azt vettem észre, hogy nagyon sok országban például nem nézik ezt ilyen m szigorúan, mint mondjuk Magyarországon.
[00:11:31]Magyarországon nagyon jellemző, hogy nagyon odafigyelnek, hogy kúszott-e, mennyi ideig mászott, nem cserélte föl a mozgásokat, a nagy mozgásokat, főleg nem ültették direkt.
[00:11:41]Tehát, hogy sokkal többet hallunk a védőnőttől, gyerekorvosoktól is erről.
[00:11:44]És meglepődtem, hogy néhány országban például ez egyetlen nincs benne a protokollban.
[00:11:49]Mennyire fontos ez?
[00:11:49]És miért?
[00:11:52]Igen, a közjó hallgatóit hadd köszöntsem.
[00:11:56]És a válasznál pedig tulajdonképpen a a Magyarországon van olyan, hogy védőnői hálózat.
[00:12:02]Ez egy elég speciális hungarikum.
[00:12:04]Rengeteg olyan segítséget tudnak adni a szűrés szintjén a például a házi gyermekorvosnak, de tulajdonképpen elsősorban ugye az édesanyáknak és a szülőknek kell, hogy segítsenek, ami egy sokkal erősebb monitoringot tesz évtizedek óta lehetővé.
[00:12:19]És itt egy lényegesen aprólékosabb utánkövetés van, ahol ez a fajta rendszer nincsen.
[00:12:25]Tehát teljesen másként néz ki a csípőszűrésnek a protokolja egy egy másik nyugati országban.
[00:12:32]Dániában hat éves kor alatt nem nézik meg a gyerekek lábát.
[00:12:34]Tehát hogy az, hogy az, hogy ez mennyire a svédeknél kicsit nagyobb gyerekkori probléma a gerincferés, nem használnak korszettet akkor se, hogyha erős gerincferülése van a gyermeknek.
[00:12:45]Tehát, hogy országonként mennyire el tud térni ez a dolog, és hogy melyik rendszernek mi az erőnye, mi a hátránya.
[00:12:51]Igazából ebben van a a a válasz a kérdésedre.
[00:12:54]Az, hogyha agyon vizsgáljuk, akkor azzal fokozzuk a szülői szorongást.
[00:13:03]Ühüm.
[00:13:03]Ez a én nekem legalábbis a rendelőben ez az, ami viszonylag gyakori, hogy 10 aggódó szülőből 10-nek a leggyakrabban a a gyermekének semmilyen komoly vagy enyhe problémája nincsen.
[00:13:15]A Magyar Egészségkommunikációban, különösen a kisgyermekes szülők felől ugye a megnézi az internetes keresőben, hogy ez meg ez a tünet mire utalhat, elolvassa, elszörnyed, és akkor szalad a a házi gyermekorvoshoz, szalad a egyéb rendelőbe, hogy akkor ez most biztos így van-e.
[00:13:32]odafelé még néhány blogon néhány bejegyzés, ami még jobban megijeszti, és teljesen máshonnan kezdjük a kommunikációt a rendelőben, mintogyha simán bejött volna megkérdezni, hogy doktor úr vagy doktornő, amúgy ez így rendben van, hogy az én gyerekemnek ilyen a lába, ezt teszi satöbbi.
[00:13:46]Tehát, hogy van egy ellenőrizetlen komment nélküli információhalmaz, ami online elérhető, és a megfelelő applikációkból meg a megfelelő forrásokból való tájékozódás, mint például az, hogy van egy applikációm a percentilis táblázatra, ami azért nagyjából belövi, hogy túltáplált vagy alultáplált a gyerekem, és hogy emiatt már ne kelljen aggódni.
[00:14:08]Az, hogyha ő most csak másfél éves korában indult- mozgásfejlődés, akkor akkor ebből lesz valami baja?
[00:14:12]Nem semmi.
[00:14:14]Két éves korig tök normál az, hogy az legtöbb gyerek elindul egy éves korában valahogy a két lábonjárásban, az nem jelenti azt, hogy a másfél évesnél gond van.
[00:14:24]Van egy rakás más tünet, amivel együtt ez már lehet, hogy jelentene valamit, de a én szerintem a a szülők szorongása, ami a ugye a felnőttkori egészségszorongásra azonos, csak más témakörben nézzük a dolgot, tulajdonképpen a leggyakoribb olyan dolog, amit a rendelőben nekünk előbb ki kell kapcsolni, és utána tudunk arról beszélni, hogy amúgy ennek a gyereknek a felnőtt kori egészségéhez hogyan tudunk a legtöbbet hozzáadni.
[00:14:52]Ühüm.
[00:14:52]meg tudom erősíteni csak egy pár mondatban, hogy ugye mesterséges intelligenciát nem is mondta, tehát hogy valóban van ilyen, hogy konkrét terápiás tervvel jönnek a szülők, és hogy onnan indulunk ki, hogy akkor el kell [horkantás] meg kell nem meg kell győzni, de hogy el kell mondani, hogy akkor ez miért nem, ez miért jöhet szóba?
[00:15:07]Tehát, hogy egész más ez a korábbi aláfőré rendeltségi viszony megváltozott.
[00:15:11]Ez valahol jó is, valahol meg tökre nehéz.
[00:15:13]Meg nyilván egy nagy szemléletváltás kell a a az orvosok meg a szakemberek részéről.
[00:15:18]A másik dolog még, amit itt a felvezetődben is így beszembe jött, ugye ez a tökéletesség, tehát hogy ez nem tudom, hogy ezt mikor fogjuk tudni így leküzdeni.
[00:15:27]Tehát, hogy van ez az elég jó szülőség ugye ez a pszichológiában, és hogy ez nagyon-nagyon nehéz.
[00:15:32]És azt kell, hogy mondjam sokszor bizony a szakemberek részéről meg a meg a felmelők részéről is jön az, hogy mi az, ami elfogadható, és hogy ebben is szerintem kellene egy nagy szemléltváltás.
[00:15:43]azért vannak jó jelek, hogy hogy elfogadható az is, hogyha mondjuk nem egy évesen, hanem mondjuk 15 hónaposan indul el egy gyerek, és hogy [zihálás] ezzel ezzel tisztában lenni, és nem egy nyomást meg egy szorongást rátenni a szülőkre, ez bizony sokszor a szakemberektől jön a szülők irányában.
[00:16:02]Ühüm.
[00:16:02]gyakori probléma a a rendelőben, hogy akkor ugye szupinál cipőt kell gyereknek hordani.
[00:16:08]És ez a szupinál cipő mítosz, ez még mindig a védőnői hálózatban a a nagyon sok kollégánál ö a az, hogy alulról passzívan korrigálom egy kis billentéssel a gyermeknek a talpának az állását, ez a sarokbillenéses, sarok valgusznak hívják, ugye így jelenik meg a szaknyelvben, hogy ez ez ez majd kikorrigálja.
[00:16:31]És akkor és akkor megérkezik hozzám a 10 éves gyermekkel és hogy hát két éves kor óta szupinátban járatjuk és hogy nem gyógyult meg.
[00:16:37]Az esetek túlnyomó többségében annyiról van szó, hogy az ahir lesz-e feszes, mert a csöves csontja gyorsabban nő a gyermeknek, mint ahogy a kötőszövetek követik.
[00:16:47]Tehát a növekedési, főleg a kiugrásos helyzetekben egy relatív lemaradásban lesz az izom és a kötőszövet, ami egy feszesebb ailleszt hoz ennek megfelelően, hogy húzza össze egy kicsit, bebillenti a sarkot.
[00:16:58]Ez egy gyakori jelenség, ez nem betegség.
[00:17:00]Erre nem kell gyógycipőt fölírni.
[00:17:02]Erre nem kell a a méregd drága szupinál cipőt venni.
[00:17:07]Bőven jó a a az akármilyen más.
[00:17:10]És a természetes környezetnek a biztosítása a gyermeknek.
[00:17:11]A mezétláb egyenetlen talajon való játék nyári időben.
[00:17:16]Amíg hideg nincsen, minél többet kapcsolódjon a természettel, tapicskoljon a gyerek sárban, tapicskoljon a gyerek homokban.
[00:17:22]Ö ezek azok az ingerek, amikben a Homo Sapiens Sapiens 300000 évvel ezelőtt elkezdett két lábon járni.
[00:17:29]És akkor nem azt figyelem, hogy én szülőként mit nem vettem meg a gyereknek.
[00:17:33]Ugye van egy ilyen médianyomás, hanem azt nézem, hogy oké, hogy élhetett ez a gyerek 10000 évvel vagy 20000 évvel ezelőtt normális gyerekkort, és általában abban semmilyen mesterséges lábeli nincsen.
[00:17:44]Most nyilván azokról az esetekről beszélek, amikor semmi semmi esszenciális fejlődési meg egyéb rendelenség nincsen, hanem a tömegről.
[00:17:51]Az esetek túlnyomó többségében ez bőven elég.
[00:17:54]A téli időszakban.
[00:17:54]Jaj, de hát télen nem lehet mezédlábasztatni a gyereket.
[00:17:59]Ez is egy olyan dolog, ugye a hidegről már beszélgettünk ebben a stúdióban, amihez, ha hozzászoktatom a gyermeket, akkor egyébként lehet ez az egyik lehetőség.
[00:18:07]De meg ugye, hogy a a fertőzések azok vírusoktól és baktériumoktól vannak.
[00:18:13]A felfázás és a meghűlés.
[00:18:13]Igen.
[00:18:15]Igen.
[00:18:15]Egy picit erről is akkor most már kérdeznék, hogy itt [nevetés] mi?
[00:18:17]Mert ez a megfázik a gyerek, ez egy ilyen nagyon általános félelem van, Milán, amit mondtál, hogy hidegben mezitt láb, hát az még otthon is nagyon nehez nehezen viselik a szülők.
[00:18:29]Szerintem talán mindenki emlékszik a papuócs gyerekkorából, hogy a szülő mondja [nevetés] vedd föl kislányom, mert különben kis ne ne ne így, ne.
[00:18:39]És akkor közben meg azt látjuk, hogy azok a gyerekek, akik szibériában nőnek föl, és ugyanúgy homo szapiens sapiens, és ugyanaz a genetikája, mint neked meg nekem.
[00:18:46]Jó.
[00:18:48]Ugyanz a gyerek az az az 10 fokon mezítláb kis nadrágban rohangál, mert ő ugye ahhoz adaptálódott.
[00:18:52]Tulajdonképpen ha fogom és melegben tartom a gyereket kint sálban, bent fűtött szobában, azzal én deadaptálom a gyereket a az adott égkörre vonatkozó hőmérsékleti meg meg természeti viszonyoktól.
[00:19:06]Én magam veszem őt el a természettől.
[00:19:08]Szóval az, hogy az immunrendszer éppen fejlődjön, ahhoz kitettsé kell.
[00:19:13]Ahhoz, hogy a láboltozat megfelelően fejlődjön, ahhoz kitettsék el.
[00:19:17]Ö ez aztán a mozgásban is, meg a táplálkozásban is nagyon jó ez a két téma együtt.
[00:19:21]Nekem nagyon tetszik.
[00:19:21]A természeteshez való közelítésnél még azért jobbat talán nem találtunk ki.
[00:19:28]Hát hogy az ételallergia elkerülésért is találkozni kell azzal az allergiával időben.
[00:19:33]Nagyon jó hoztál Zsuzsa, hogy van ez?
[00:19:35]Ugye itt már akkor a hozzátlálásnál is tartottunk, már nagyjából eljutottunk szerintem a két éves korig a gyerekeknél, hogy ugye van például ez a BLV, amikor a amikor a gyereket nem kanállal letetjük, hanem ugye ennek a jól tudom a pszichológiai része vezérli ezt üüm, hogy ő vezérli, ő határozza meg, hogy mennyit akar bevenni, mennyit juttat be.
[00:19:58]De hogy hogy van ez, hogy ott is ugyanúgy kell követni azokat az ajánlásokat, amiket úgy nem tudom, talán a védőnöktől szoktunk kapni, most nem akarok hülyeséget mondani, hogy hogy melyik ételt hány hónapos korban alma után, nem tudom körte, hogy ezek mennyire helytállóak, hogy ezeket ilyen szigorúan kell figyelni.
[00:20:18]Hát most durvát mondok.
[00:20:18]Nem, nem tudom tudom így be még a gyerekgyógyászat vizsgára be kellett magolni a táblázatot is, hogy mit hány hány hónaposan.
[00:20:25]És hát szerencsére azóta többet tudunk már.
[00:20:28]Úgyhogy ugye pont itt az allergének négy hogy lehet az ételallergiát nagyobb eséllyel megelőzni.
[00:20:34]Hát úgy, hogy minél előbb találkozik azzal a az allergénnel, azzal az idegen fehérével a a gyerek.
[00:20:38]Ugye sokáig azt gondoltuk, és ez volt a szakma irányelv is, hogy később, tehát hogy minél későbbre toljuk azt, ami ami viszonylag gyakori allergén, ugye földi mogyoró, tojás satöbbi.
[00:20:48]És hogy azt mutatták itt az elmúlt évek, évtizedeknek a a tapasztalatai meg a vizsgálatok, hogy hogy minél előbb találkozik vele, annál kisebb az esélye, hogy allergia lesz és annál inkább tolerancia fog kialakulni.
[00:21:00]Úgyhogy körülbelül az az ajánlás, hogy úgy nagyjából 6 és 12 hónapos kor között szinte mindent egy-két kivételtől eltekintve be lehet vezetni.
[00:21:08]És nincs már az, hogy akkor először alma, aztán banán, aztán nem tudom, médesburg satöbbi.
[00:21:14]Tehát, hogy hogy gyakorlatilag ebben a néhány hónapban a glutént, a tojást, a tejterméket, a hús mája, tehát belsősségeket, a bogyós gyümölcsöket, az olajos magvakat, a halat, gyakorlatilag mindent be lehet vezetni, kivéve a teljes tej és a talán a méz, ami ugye a boturizmus miatt marad [torokköszörülés] egy éves kor utára, és és inkább egy ilyen józan paraszti észel egy egy fokozatosság, tehát ne az akkor rögtön nem tudom öt- fél éve kínálom, hanem így lépcsőzetesen így szépen lassan mindent, de azokat már lehet kombinálni.
[00:21:46]Ö a lehet a valóban a pürés, ugye az a hagyományos vagy ez a közismertebb hozzátáplálás, az is rendben van, hogy a BLV is egyre inkább most már az is ilyen vizsgált, kutatott terület, hogy ugye volt ilyen félelem, hogy fulladásnak nagyobb az esé, de úgy tűnik, hogy ha ha minden előírt kritériumnak megfelel az a szituáció és az a gyerek és az az étel, akkor nem kell ettől tartani.
[00:22:14]illetve ami ha a kürés mentén indulnak el, akkor is nagyon fontos ezt egy ilyen [sóhajtás] hát most tudom mi jó szó erre, hogy egy ilyen hozzá kell ahhoz is időben szoktatni, hogy az az étel az legyen egyre darabosabb.
[00:22:27]Tehát nem az van, hogy akkor hónapokig csak a püré, nem csak azért, hogy önállóan tudjon állni, hanem azért, mert a a a rágás fejlődéséhezhez ugye ez egy nagyon komplex, hogy nyelek, hogy harapok falatot képezek lenyelem.
[00:22:38]ehhez ezt ezt elkezd sajátani, és azt akkor tudja az a gyerek, hogyha fokozatosan egyre a szilárdab ételek felé megyünk.
[00:22:48]Tehát, hogy nem várunk nagyon sokáig.
[00:22:48]Én ugye foglalkozom ilyen evési problémákkal is.
[00:22:52]Például az egy nem is olyan nagyon ritka jelenség, hogyha nagyon sokáig kvázi rajta marad egy egy csecsemő a pűrés ételen, akkor és mondjuk egy éves korután indulnak neki a darabosnak, ott komoly problémái lehetnek a nyeléssel.
[00:23:06]gyakorib lehet az ilyen öklendezés, akár ilyen félrenyelés közeli helyzet is.
[00:23:11]Tehát, hogy hogy erre is érdemes figyelni, hogy nem csak a mit, hanem azt, hogy hogyan és a helyzet milyen.
[00:23:18]Tehát hogy minél előbb arra törekszem, hogy ő önállóan tudjon ennem.
[00:23:22]Tehát akár a pürénél, hogy kettő kanállal, neki is adok egyet, és nálam is van egy.
[00:23:26]vagy az, hogy a csipp, amikor már tud csippenteni, akkor a a darabkákat is nyilván olyan formájú meg olyan állagú ilyen darabos ételt adok, amivel meg tud birkózni, és a BLV-nek is gyakorlatilag ez a az alapja.
[00:23:37]Ühüm.
[00:23:38]Tehát, hogy ez egy sokkal jobb rendszer, úgy tűnik, mint a kanál.
[00:23:43]Hát ha belegondolunk, ugye minden gyerekbe, én azt szoktam mondani, a fejlődési program fut.
[00:23:46]Tehát ha én én etem fél éven keresztül a pürével, akkor be tudom fékezni azt a fejlődési programot, miközben ő benne az van, hogy hogy ő ezt egyedül akarná.
[00:23:56]És azért vannak ilyen hát, hogy ilyen akaratosabbnak nevezett gyerekek, akik simán kiverik a csecsebőköz [horkantás] szülő kezéből a kanalat, vagy belenyúlnak, vagy kiveszik a kezéből, vagy az ő tányérjából.
[00:24:07]Ezt ezt én nagyon szoktam ajánlani, hogy ezt engedjék.
[00:24:11]Tehát, hogy nyilván észszerű keretek között, de hogy ez a fejlődési program akár a mozgásban, akár a az, hogy ő önálló akar lenni, és ezt sokszor nem vesszük észre.
[00:24:21]Normál esetben az átlag magyarországi nőről a múltkor azt olvastam, hogy az elsődleges motivációja az, hogy meg akar felelni.
[00:24:28]Az átlag magyar férfinak a elsődleges motivációja pedig az, hogy meg akar felelni.
[00:24:32]És hogyha a társadalmi elvárásokat, azok azoknak ugye vannak vért megvalós részei, ezeket egy kicsikét a az előbb említett józamparaszti ész elé helyezzük, akkor tudnak ezek a dolgok kicsikét teret nyerni, meg nyilván akkor, hogyha van egy ilyen komerciális nyomás.
[00:24:48]Tehát, hogy az egyik leg borzasztóbb dolog, amit amit a gyerekeknek megvásárolható termékek között láttam, az a babakocsira erősíthető okostelefontartó kar, amivel amivel amivel ugye a gyerek elé a a úgy úgy tudom elé tenni a a mesét, mer vagy a képernyőt, amit görget, hogy maradjon már csin vagy nem tudom mi ilyenkor a szülőnek a motivációja pontosan.
[00:25:10]És mivel ez egy kapható adapter a babakocsihoz, a szülő azt gondolhatná, hogy ez jó, hiszen árulják boltba.
[00:25:18]Hát ezzel ezzel embereket látnak el.
[00:25:21]Tehát, hogy ez ez egy kifejezetten olyan neurológia meg mindétező szempontból káros vadhajtása a a az iparnak, a vabaiparnak, ha mondhatom így, ami rámutat arra, hogy azért nem minden jó, ami a vababoltban megvehető.
[00:25:38]És a a tulajdonképpen ez a a előbb ugye az a mondatom volt, hogy a természettel való kapcsolódás, az, hogy a gyerek megtanul nyelni, az egy idegrendszer által meghatározott, mozgató szervrendszeren keresztül menő folyamat.
[00:25:52]Az, hogy megtanul járni, az ugyanez.
[00:25:55]Az, hogy megtanul közösségben viselkedni, az is ugyanez.
[00:25:57]Tehát tulajdonképpen az, ahogyan kifejezi a gyermek az igényeit, meg amilyen változatosan ki tudja fejezni a igényeit, eleinte még nem verbálisan, aztán a beszédet is segítségül hívja, de a metakommunikációjával, a mozdulataival, azzal 14 éves korára nagyon máshol tudnak lenni.
[00:26:14]Képzeld el, hogy ott van két gyerek egymás mellett, mind a kettő 14 éves.
[00:26:18]Az egyiket mindig vitték autóval, edzésre iskolába, a másik a lábán járt, mondjuk hét éves korától.
[00:26:28]Eközött a két gyerek köziknek soha nem kellett önállóan döntést hoznia.
[00:26:30]Mindig vitték a-ból B-be.
[00:26:31]A másiknak át kellett menni a zebrán, meg kellett nézni, hogy elmegy az autó, be kellett kötni a cipőjét, ha útközben kikötődött.
[00:26:39]Rengeteg olyan dolghoz hozzászokott, amiket őnek meg kell tenni.
[00:26:41]És az egyik gyerek kompetens a saját életkorában, a másik gyerek pedig nem.
[00:26:49]És igazából ezzel a példával lehet, azt hiszem, hogy a a táplálástól elkezdve az edzésre hordáson át a a túlságosan erőltetett versenysportolói nyomáson keresztül mindenhol fülön csípni azt, hogy vajon amit a szülő meg akar tenni a gyereknek, az olyasmi, amit 200 évvel ezelőtt is megtettek a gyereknek ahhoz, hogy egészségesen fejlődjön, illetve, hogy vajon 200 év múlva ezt megtennénk-e a gyereknek ahhoz, tehát egy kicsikét így hosszedben vizsgálva ezm otthon is egy olyan irány tűhet az ember kezében, hogy oké, ezt velem nem csinálták gyerekkoromban, lehet, hogy ez nem szükséges.
[00:27:24]Nagyanyám ezt nem csinálta anyámmal gyerekkorában.
[00:27:29]Ez lehetséges, hogy nem szükséges.
[00:27:31]Tehát, hogy amikor tanástalanná válik a szülő, és ekkor van az, hogy fölüti az internetet, és elkezd szakemberhez fordulni és a legfontosabb problémaként kezelni az egészet, hogy hogy nézzük meg, hogy egy-két generációval ezelőtt ez a dolog történt, hogy nézett ki, és ö-két generációval ezelőtt ugye mondtad, hogy már lesz szól védőoltásokról, amikor azok még csak elkezdtek bejönni, az milyen változásokat hozott?
[00:27:55]Ö vajon az, hogy elkezdtük a gyerekeinket autóval iskolába hordani, az egyébként ortopédiailag társadalomszinten milyen változásokat ö hozott?
[00:28:05]És az ember, akinek van egy fejlett, egészséges, válaszkész mozgató szervrendszere, jó kapcsolata az alsó végtag izomzatával és ízületeivel, például az idegrendszer szempontjából, az idős korában sokkal kevésbé kitett az időskori eleséssel, az időskori nagyon sok civilizációs betegséggel, diabétesszel satöbbel szemben, hiszen ő sokkal inkább fogja azt a döntést hozni, hogy lépcső és nem lift.
[00:28:31]Igen, ez nagyon fontos, amit mondasz, hogy hogy ezek ha gyerekkorban bevezetjük ezeket a szokásokat, akkor sok automatizmussá válik.
[00:28:38]Itt azért visszatérnék az étkezésre, [horkantás] merthogy ugye egyszerű szabályai vannak.
[00:28:45]viszont a BLV-nél itt nagyon egyértelműen eszembe jutott, hogy azért nem mindegy, hogy a szülő mit eszik.
[00:28:51]Tehát ott már akkor elkezd nagyon erősen bejönni a családi minta, mert hogyha a szülő sajtburgert eszik mindig ebédre, akkor nem jó, hogyha a hét hónapos gyerek sajtburgert eszik.
[00:29:00]Ugye azt kell figyelembe venni, hogy azért a az első életévek azok, ahogy mondtam, az intenzív növekedésről szólnak, tehát hogy ott abszolút lehet jó a tehát lehet egységes a családnak a a táplálkozása, hogy eheti gyakor majdnem ugyanazt a csecsemő, hogyha ha azért a család mondjuk tud hát, hogy mondjam, kompromisszumot kötni, hogy akkor nem tudom hány gram sóval meg borssal, tehát hogy hogy az ezekre a a kicsit ilyen csecsemőkre adaptált formákra ők is vevők legyenek.
[00:29:30]nek ö de hogy ott itt indul el az, hogy hogy amit mi eszünk, valóban egyrészt az is egy minta, meg ahogy az egészhez hozzáállunk, tehát hogy hogy nem csak a azt látja a gyerek, hogy mit csinálunk, mit rakunk le elé, ővele hogyan bánunk egy evési helyzetben, nem saját magunkkal hogyan bánunk a a ugye az az értkedések kapcsán, és hogy hogy alapvetően az a mi döntésünk, hogy mit teszünk az asztalra, és hogy mit mit veszünk meg.
[00:29:56]Tehát, hogy a [sóhajtás][zihálás] az egyik ilyen kedvencem ez a hogy mi ezt és ezt hajlandó csak a gyerek megenni, de hátor mindig felmerül a kérdés, ezt valaki megveszi és az asztalra teszi.
[00:30:05]Tehát, hogy ez ez és ez nem 10 évesen próbáljuk meg felülírni, még akkor se lehetetlen, hanem ez mondjuk így a 0 km-től, hogy hogy igen, olyat veszek meg abszolút és nyilván egy kisebb gyereknél azért a kalória mennyiségre is figyelek, ott azért a fehérje, a D-vitamin, nem tudom, B12 vitamin van, satöbbi.
[00:30:25]Tehát, hogy bármilyen trendet is folytatunk, mondjuk egy egy étrend választásánál, arra, hogy azok az alap kis téglák, azok meglegyenek ahhoz, hogy az a ház, mondjuk, ami a gyerek, az felépüljön.
[00:30:40]Azt azt azt biztosítani kell, legyen ez a kellő fehérjére gondolsz, a zöldségekre, e ez a ez a változatos, megfelelően összeválogatott és egy ilyen jól kalorizált étrend.
[00:30:51]Lehet az akár húsmentes is egyébként, tehát hogy most egyáltalán nem tiltott az, hogy hogy ilyen étrendet folytass vegetáriánus az lehet egy akár az is lehet, csak ugye azt iszonyú tudatosan kell akkor csinálni.
[00:31:03]Tehát akkor tisztában kell lenni azzal, hogy ott annak a gyereknek milyen fehérje, milyen, nem tudom én, vas, D-vitamin, B12 satöbbi szükséglete van.
[00:31:13]És úgy kell összerakni azt az égrendet, hogy én kiveszek, egyrészt tudjam, hogy miért veszem azt ki, azt a téglát, azt egy olyan téglával pótolj, ami ami ugyanazt a stabilitást, tehát ugyanazt a funkciót tudja adni, mert ha egy nem tudom, papírral pótolom azt a téglát, akkor az az nem lesz olyan erős.
[00:31:27]Legyen ez egy csontozat, legyen ez egy felépülő idegrendszer.
[00:31:32]Ö tehát, hogy hogy ezzel a fajta tudatossággal és adott esetben tehát például mondjuk valaki egy vegán életmódot folytat és úgy dönt, hogy a gyerek is, akkor ott nagyon-nagyon kell arra figyelni, hogy ott legyen egy egy dietetikusi háttér, legyen egy gyerekorvosi háttér és legyenek azok a a követések, például mondjuk egy B12 vitamin követés, hogy hogy az például rendben van-e.
[00:31:53]És igen, pótolni kell.
[00:31:55]Tehát, hogy úgy úgy, hogy én gondolok valamit, mert ez ilyen nagyon népszerű, és azt gondolom, hogy a nem tudom én, a hús az méreg, és inkább nem adom a gyereknek meg se tejet, se glutént, az akkor ott nagyon-nagyon észnél kell lenni.
[00:32:08]Egyrészt, hogy tudja megindokolni, hogy miért ezt választom.
[00:32:13]És és hogy ez az étrend az tényleg úgy legyen összeállítva, hogy hogy ott a gyerek minden egyes szükségletét ez biztosít biztosítani tudja.
[00:32:19]Itt, ugye ez szerintem nagyon fontos, amit mondtál, hogy a mármint minden, de hogy ez, hogy hogy tudjam, hogy miért csinálom, mert sok szülő ugye azért csinálja, mert azt gondolja, hogy ez az adott élelmiszer káros, ahogyan a szupinált cipőnél is azt gondolják sokan, mondjuk, hogy mindenkinek kell.
[00:32:38]És lehet, hogy valaki azt gondolja, hogy a hús egyszerűen nem egészséges semmilyen formában, vagy a glutén nem szabad, vagy a tej, ami most egy nagyon nagy ősellenség, azt hiszem.
[00:32:52]Mi a helyzet ezekkel valójában?
[00:32:52]Tehát tényleg káros a gyerek szervezetére a hús.
[00:32:56]Tavalyi évben jött ki egy olyan ajánlás, egy egy ilyen metaanalízisnak nevezzük, ami azt jelenti, hogy nagyon sok kutatási eredményt és nagyon sok gyereken végzett kutatási eredményt elemeztek ilyen nagyon szisztematikusan, és aztán annak a abból vontak le konklúziókat.
[00:33:15]És ez egy ilyen ilyen [torokköszörülés] ajánlásként vagy egy kicsit ilyen irányelvként is elérhető.
[00:33:19]És például azt nézték, hogy akár a vegán vagy a vegetáriánus étrend az jár-e előnyökkel vagy hátránnyal a kvázi mindenevőhöz képest?
[00:33:29]És hogy hogy jelen tudásunk szerint azt látjuk, hogy hogy nincsen kimondott olyan előnye, ami miatt ez indokort lehetne önmagában.
[00:33:37]És akkor válaszolva a kérdésedre, nincs erős bizonyíték arra, hogy mondjuk akár a hús, vagy akár a glutén, vagy akár a a tej káros lenne mondjuk egy egészségesen fejlődő gyerekre.
[00:33:48]Ugye itt jönnek közben megint olyan olyan akár ugye megjegyzések, hogy a szülőktől, hogy a hogy a tehéntejjel kapcsolatban van olyan nézet, hogy tudom ilyen mikrogyulladásokat kelt vagy ami nagyon népszerű most ez az áteresztő bél nevű állapot, amiről ugye fontos [horkantás] tudni, hogy az egészséges gyerekekben nem találkozunk ilyennel, tehát hogy hogy valóban vannak olyan állapotok, olyan betegségek, van egy a lisztérzékenység, ahol ez valóban megtörténhet, de hogy alapvetően egyelőre azt lát látjuk, és nyilván a a vizsgálatok is azt bizony bizonyítják, hogy hogy nincsen hátrány, és hogy nem hagyandó ki egyik ilyen alap csoport, élelmiszercsoport sem az étrendből.
[00:34:30]viszont a ha valami kimarad, akkor amit mondtam az elő nagyon kell figyelni arra, hogy azt hogy mit vesznek ki, és hogy azt mivel pótolják, hogy ez a akár energia, akár kalória, akár az ilyen mikro tápanyagok benne legyenek, merthogy ott viszont van olyan megfigyelés, hogy akár a a testsúly növekedési ütemében, akár a testsúly vagy a testmagasság növekedési ütemében lehet eltérés, nem minden gyereknél, de hogy van egy ilyen általános megfigyelés ezeknél a gyerekeknél, vagy Vagy például amit mondtam, a B12 vitaminhiány például, ami amit éppen ezért követni kell.
[00:35:05]Tehát, hogy ö hogy valahol azt azt gondolom, hogy itt a a központi momentum ez a ez az ésszerűség, és hogy nyilván a a az az a jó információ, vagy az a hiteles információ, amiből ki lehet szedni azt a tudásanyagot, hogy hogy ne akarjak nem tudom én mindenmentesen ne akarja mindenmentesen táplálni a gyereket, mert mert az inkább a hátrányára válhat, mint az előnyére.
[00:35:31]Ühüm.
[00:35:31]És ezzel együtt vannak olyan állapotok, amikor meg kell, hogy mondjuk tejmentes vagy mondjuk gluténmentes étrendel valaki.
[00:35:37]Ühüm.
[00:35:37]Említetted itt kutatásokat?
[00:35:40]Ugyanakkor vannak olyan fajta élelmiszerek, amikről viszont ugye a kutatásadatok meg az egészségtelenséget támasztják alá.
[00:35:47]Itt most az ultrafeldolgozott tételekre gondolok elsősorban, illetve nyilván az egy fajtája az ultrafeldolgozottnak a felvágottak.
[00:36:00]Nekem az azért vessző paripám, mertogy szerintem nagyon általánosan fogyasztjuk ezeket az ételeket.
[00:36:04]Tehát az, hogy a gyerek reggelire boltból kap péksüteményt, vagy szalámis szendvicset, párizsis szendvicet, csirkemásonkás szendvicset kap, az egy az egy teljesen általános.
[00:36:17]Aha.
[00:36:17]Ugye itt mondtad, hogy egészségtelen.
[00:36:18]Oké.
[00:36:18]Az mit jelent pontosan?
[00:36:19]Tehát, hogy így ez is egyelőre nem annyira megfogható dolog még.
[00:36:21]És aztán itt jönképpen az, hogy hogy tehát mondjuk az, hogyha egyszer mondjuk van egy kakaós csiga, vagy amit mondtál, egy sonkás szendvics, tehát nem az jelentheti a problémát, hogy egy-egy alkalommal van egy ilyen, hanem ha mondjuk rendszeres és mondjuk ez a ez az alap élelmiszer és itt jön ugye pont a felvágottakat mondtad, ezzel egészen kivételesen pont van olyan olyan számadat, ami elérhető.
[00:36:46]Ön azt találtam ezzel kapcsolatban például, hogyha ha egy napi 50 g mennyiségű rendszeresen elfogyasztott ilyen felvágott ez legyen egy egy sonka, legyen egy virsli, vagy vagy nem tudom én kolbász, bármi ilyen, akkor az a például a vastag bél, tehát a kolorektális daganatoknak hát azért elég jelentős ilyen közel 20%-kal megemelheti a valószínűségét felnőtt korban.
[00:37:07]Tehát ez fontos a gyerekekre vonatkozóan nincsen adat, de nagyon úgy tűnik, hogy ez az élelmiszercsoport, amit érdemes valóban elkerülni, de ugyanez mondjuk egy húsra, vagy mondjuk egy halra önmagában egyáltalán nem érvényes.
[00:37:19]Ha belegondolunk egy egy jó minőség, mondjuk egy kenyér, tehát van egy liszt, egy kovász meg egy víz benne, az is egy feldolgozó, vagy útra feldolgozott akár.
[00:37:28]De mondjuk, ha összehasonlítjuk egy mit tudom egy zacskos kroaszannal, amiben a nem tudom ilyen technológia adalék anyagok és a a nem tudom gyümölcsöt nem látott lekvárva, azért a kettő között van különbség és megint a mérték.
[00:37:37]Tehát, hogy az, hogy most egyszer egyszer nem tudom, egy ilyen kroaszon lecsúszik, nem az a mérvadó, hanem igazából az a mintázat, hogy az a gyerek mit szokott meg, hogy van felépítve az ő étren, hogy mi az általános, amit ő enni szokott.
[00:37:53]Az sok szülő számára talán érthető, amiket mondtok, hogy a lehető legmészetesebben hagyni a gyerekünket fejlődni.
[00:37:58]Sokan azonban ide valahogy a védőoltásokat is bevesszik.
[00:38:01]Tehát én nagyon gyakran hallom, hogy az immunrendszernek szüksége van a betegségekre, a túloltás nem tesz jót a fejlődő immunrendszernek, bizonyos betegségeken át kellene esnie gyerekeknek, hiszen az a természetes.
[00:38:15]Ezt tegyük egy kicsit tisztába.
[00:38:15]Ugye vannak a kötelező oltások, nyilván Magyarországon arról nem igazán van vita, hiszen [torokköszörülés] elvileg azt minden gyereknek kötelező ugye megkapnia, de nagyon sok ajánlott oltás van.
[00:38:29]Mi ezzel [torokköszörülés] a helyzet?
[00:38:30]Hát, hogy az oltásoknál azt érdemes megnézni, hogy mit nyerünk és mit veszthetünk, tehát mit nyerünk, ha beadatjuk és mit veszthetünk, hogyha nem.
[00:38:37]Tehát mondjuk veszünk egy meningocokkusz, egy fertőző egy genyes atyát gyulladás nevű betegség, ugye, ami ellen van már ami az a egy típus ellen van kötelező oltásban, illetve van ami ajánlott.
[00:38:51]Szerencsére alapvetően nem egy ritka betegség, de mondjuk ha ne adj isten ez így megtörténik, azért ez egy elég magas halálozási arányon járó betegség.
[00:38:59]illetve hogyha mondjuk túl is éli valaki, akkor azért az, hogy hát nem nem tű vagy nem teljesen nyeri vissza az egészséges állapotát, azért az elég elég valószínű.
[00:39:09]Tehát akár egy, nem tudom én, süketség, akár vénulás, akár szellemi fogyatékosság, tehát hogy hogy lehet azért olyan szövődménye.
[00:39:16]Tehát itt azért lehet mérlegelni, hogy oké, nem nagy az esélye, de hogyha megkapja, akkor elég magas a halálozása, akkor hogyan döntök, vagy legyen ez egy nem tudom én, egy kullancs, okozta agyvelőgyulladás.
[00:39:30]Ugye ez is egy ilyen ilyen dolog.
[00:39:30]Ö tehát, hogy itt ezt ezt kell mérlegelni, hogy hogy mi az, ami ami ö amit mondjuk tényleg akár a gyereket el lehet veszíteni most nyilván itt erősen kifejezve, de hogy ez azért egy nem egy utolsó szempont arra, amit megmondtál, hogy [zihálás] hát hogy a való igaz, hogy akkor tehát ahhoz, hogy az immunrendszer jól fejlődjön és tényleg egy jó kis ütőképes legyen, annak annak része az, hogy találkozzon akár az allergénekkel, akár a a az idegen fehérjékkel, de hogy de az, hogy a védoltás gyengéteni az immunrendszert, ugye főleg, hogy a védőoltások jó része azért úgy működik, hogy pontosan ellen képzésére motiválja a a az immunrendszert.
[00:40:14]Tehát, hogy egy ilyen impulzust ad, gyakorlatilag egy stimulust ad, az pont ellene szól.
[00:40:17]Tehát van olyan valóban, amikor kész ilyen ellenanyagot adunk, de ezért a védőoltások jellemzően úgy működnek, hogy hogy éppen éppen ilyen aktív működésre serkentik az immunrendszert.
[00:40:31]És ugye ami még fontos, ez a ez az immunemia, ami azt nevez, vagy az azt jelenti, hogy hogy képes a a szervezet úgy működni, amikor újra találkozik majd azzal a kórokozóval, amit mondjuk így a védőoltás formájában így módosítva megkapott, akkor fog emlékezni arra, hogy én ezzel már találkoztam és küzdöttem ellene, és be tudja újra kapcsolni ezt a küzdelmi mechanizmust.
[00:40:56]Van az oltási naptár, ami ami ami ami ugye a kötelező, meg vannak az ilyen az ilyen esetiek, tehát hogy ami felnőtt korban baleseti sebészetből valaki bejön, földdel szennyezett sebe van, és akkor a [torokköszörülés] baleseti sebész azt kell kérdezzel tőle, hogyha ugye 16 éves korba kapják utoljára a tetanusz elleni tetánia elleni védőoltást naptárs szerint, akkor 21 éves korig elvileg ezzellen mindenki védett, mert egy öt évest fogad el a rendszer.
[00:41:20]Ugyanerre a védőoltásra egyébként érdekes, hogy német rendszer 10 év védettséget fogad el, tehát hogy ebben azért vannak mozgó dolgok, de Magyarországon jelenleg a jogszabály az az, hogyha öt éven belül nem volt ez ellen imonizálva aktívan, tehát nem nem tud dokumentumot bemutatni, vagy az ESZ-ből nem tudjuk visszakeresni, hogy ő egy korábbi alkalomnál kapott, akkor akkor egy ilyennél adni kell egy védőoltást, ami nyilván az ő immunitását papíron öt a valóságban valószínűleg akár 10 évre is ö fogja ö hozni.
[00:41:48]És ezt egy 20 évvel ezelőtt, hogyha azt mondtuk, igen, és teterő szerint védőoltásra lesz szükség, hogyha valakinek nem volt egyéni tűfóbiája, akkor azt mondta, hogy jó, rendben, köszönöm, hát akkor lássák el a sebemet, meg csinálják ezt is.
[00:42:04]És ezzel a dologgal kapcsolatban, h felszínen van covid óta különösen ugye ez a ez a oltunk, nem oltunk, mit teszünk bele az emberbe, mit nem teszünk bele az emberbe para gyakorlatilag, amit fölfokoztak.
[00:42:17]Azóta ezzel kapcsolatban is lényegesen több a visszakérdezés.
[00:42:19]És gyakorlatilag ugye egy föld szennyezet sem tetusz például egy olyan fajta állapotot tud előintézni a ö ez a klosrédium, amely ezt a betegséget okozza, amiben nagyon könnyű belehalni és intenzív, osztályosan könnyű túlélni felnőtt korban ezt a betegséget.
[00:42:35]Sokkal több a kérdése az illetőnek, sokkal több idő rászánni például a sürgősségben.
[00:42:43]Ugye az idő a leg szűkebb faktor, legszűkebb keresztmedzet.
[00:42:45]felnőttként ugyanezeket.
[00:42:47]Tehát, hogy ez a dolog nem csak ott jelenik meg, hogy a szülő kérdést tesz föl a gyerekével kapcsolatban, és egy csomó olyan van, hogy nálunk a házgyermekvos az enyémeknél kérdezi, hogy ez meg az opcionális beadsuk.
[00:42:58]Én igazából őt ebben annyira kompetensnek gondolom, hogy azt mondom, hogy hát persze javaslogja.
[00:43:02]Hát igen, jó.
[00:43:06]Én baleseti sebészként meg se akarom kérdőjelezni azt, hogy a házi gyermekorvos vagy a rendszer mit mond, de ugye ott van az az oldal, hogy hogy igen, de 100zből ennyiszer ezt csinálja a védőoltás.
[00:43:17]Itt pedig azt a mérleget javaslom mindenkinek megnézni, hogy igen.
[00:43:21]És akkor abból a 100000-ből, ha van is nagyon kevésszer, ugye ha 100000-nél egynél többször mellékhatást csinál, akkor már talán nem is alkalmazható az adott védőhatás.
[00:43:31]Mindegyiknél meg van ez levetítve, de ha nem adjuk, és mondjuk pár száz gyermek meghal, mert Amerikából pont behoztak egy ilyen kórokozót, mert ott nem voltunk ellene.
[00:43:38]Szóval annyira nem nehéz ezt a mérleget elkészíteni, és tulajdonképpen a a fölborzolt egészségügyi rendszerbe vetett bizalmatlanságnak a a rehabilitációjára szükség van ahhoz, hogy hogy ahhoz, amit mondunk, orvosként, komplet személyként tanácsolunk a szülőnek, vagy nekem adott esetben laikusnak tanácsol a házi gyermekorvos, hogy az az legyen meg.
[00:44:05]Ö és ennek a újbói elfogadása az egy az egy nagyon fontos napirendi pont, és még az is lesz a következő években Magyarországon, és örülök, hogy ezeket itt elmondod, és ezt ezt ebbe az irányba tudjuk ezen az úton is terelni.
[00:44:20]A még egy, bocsánat, még egy dolog jutott eszembe, ugye ez a ez az én gyerekkoromban.
[00:44:24]Tehát, hogy egyrészt azért az idő elég szépen meg tud szépíteni dolgokat, másrészt az, hogy azért mondjuk 40-50 éven nem volt ez a [sóhajtás][zihálás] social média, ahol minden is, minden adat és minden statisztika meg egy nem volt internet, annan mindent le tudtunk szedni.
[00:44:37]Tehát nem tudom, hogy valaki vissza tudná mondani, mint 40 évvel ezelőtt milyen volt a halálozási arány, mondjuk egy báránylőnek.
[00:44:42]Meg attól még, hogy én túléltem, az nem jelenti azt, hogy ez a másik, nem tudom én, néhány ezer gyerek szintén túlélte.
[00:44:47]Valóban lehet felfogni úgy, hogy ez egy banális gyerekbetegség.
[00:44:53]Én azért tudnék mesélni, hogy mondjuk milyen az, amikor meghal egy gyerek.
[00:44:56]Ebben sajnos volt benne egy részem, vagy hát így így saját élményem kórházban, de hogy ugyanez igaz akár egy kanyaróra is.
[00:45:03]Tehát ez a kanyaró músz meg nem tudom rubeola, hát ez ilyen gyerekbetegség és akkor kábé mint egy nátha azért egyáltalán nem erről van szó, de hát nyilván azzal, hogy hogy azzal, hogy hogy több adathoz jutunk, ezek között olyan adagotok is vannak, ami azért fals nyilván, és hát azért el tudnak indulni olyan olyan szálak, amik amik hát nyilván akár az orvosi kompetenciát kérdőjelezik meg, akár a fehéren, feketén leírt nem tudom én, statisztikákat számokkal.
[00:45:29]Tehát az ez egy nagyon nagy hát elég sziszi fuszi munka lesz szerintem.
[00:45:36]És ahogy a Milán te is mondtad, hogy valahogy a covid óta talán még jobban felerősödött az oltás oltás szkepticizmus, hogyha ilyen szépen akarom mondani, mert valahogy az emberek a fejükbe vették sokan, hogy valami nagyon súlyos mellékhatásokat okozhat az oltás, és valahogy elterjedt a köztudatban sokak számára, hogy hogy nagyobb a rizikó, mint amennyi az előny.
[00:45:59]És hát még egy dolgot felejtenek el, hogy ez a nyáimás, ami azt jelenti, hogy azzal tudjuk megvédeni a nem oldhatókat, mert hogy mindig vannak mit tudom én daganatós, különböző immunrendszeri betegséggel élő gyerekek, akiket úgy tudjuk megvédeni, hogy a körülöttük levőket oltjuk, meg az újszülötteket, tehát akik mondjuk mit tudom én két-három hónapos korig igazából csak egy BCG-t kapnak mondjuk és addig ugye az semmit.
[00:46:21]Nem véletlen, hogy például a szamárköhögés járványok akár vagy akár a fiatal csecsendőknél, amíg nem kapják meg ezt az oltást, az a korrokozó az ott van a populációban és és nem tudjuk őket máshogy megvédeni, csak hogyha a körülöttük levők védettsége is megfelelő.
[00:46:40]Tehát például amiről nagyon keveset beszélnek, tehát az, hogy felnőtt újraoltások, felnőtt korát például szokták, vagy szoktuk javasolni azt, hogy a gyerekvállalás előtt, akár például a szamárköhögés ellen, merthogy nem találkozunk vele, tehát valahol élvezzük az előnyét annak, hogy vannak a védőoltások és bizonyos mértékben eltűntek ezek a a betegségek, de a kórkozók nem.
[00:47:02]Tehát hogyha ez ez ahogy az újságban ugye a kanyaró is fel tudta ütni a fejét, itt is van rá példa, de de hogy hogy valahol ez az előny is megvan, és közben meg hajlamosak sokan elfelejteni azt, hogy hogy ezt úgy lehet fönntartani, hogy az oltás, az átvontottságot egy bizonyos szint fölött tart.
[00:47:20]Ez ugye mi lenne, amit te is mondtál, a tetanusz például, ugye ez az a diperte oltás, amit én amikor egyszer külföldre utaztam, és elment kellett egy-két oltást fölvennem, akkor mondták, hogy amúgy hát ezt nem kaptam meg nem tudom 15 éve, akkor most újraanak, és én akkor tudtam meg, mert annyira nincs benne a köztudatban, amit mondtál Zsuzsa, hogy ezt a dipertoltást akkor érdemes felnőttként is folyamatosan ismételni.
[00:47:40]és felnőtt oltási naptárral is találkoztam, tehát hogy van erre ajánlás és vannak védoltási szaktanácsadók, akik például tudnak ebben segíteni a felnőtteknek, hogy most itt térjünk át egy másik nagyon fontos témára gyerekekkel kapcsolatosan, a mozgásra, a testmozgásra, a sportolásra.
[00:47:56]Itt nézegettem a műsor előtt VHO ajánlásokat, hogy ha jól tudom, de javítsatok ki, hogy nagyjából már egész kiskortól ajánlják ezt a én úgy tudom, hogy napi olyan három óra bármilyen mozgást, és jó, ha abban van egy óra intenzívebb mozgás, vagy közepes intenzitású, de aztán így négy éves kor fölött meg már inkább ez a legyen legalább napi egy óra már közepes intenzitás, ami ugye jól tudom, hogy már azért érezettel emelkedjen a pulzus.
[00:48:22]Ez így helytálló, tehát hogy ez lenne az alap.
[00:48:27]illetve bocsánat, még kihagytam azt, az is véh ajánlás.
[00:48:29][nevetés] Kicsit puskázom, hogy hogy emellé már négy éves kor fölött pedig valami izomteheti három alkalmat írtak, ami ami valamilyen szinten az izmokat is stimulálja.
[00:48:40]Igen.
[00:48:40]Rezisztenciatréninget, aminek aminek a a lényege az, hogy a már korábban is emlegetett központi idegrendszer, mozgató szemrendszer kapcsolata fejlődjön.
[00:48:49]Ugye nem tudom azt olv ajánlja-e konkrétan a WHO, de de már nagyon sok tanulmány azt mondja, hogy igen, és súlyzóval vagy rezisztenciaedzéssel tréningezendő a gyerek akár öt éves kortól, hogyha az ő egyébként pszichológiai érettsége erre megfelelő.
[00:49:08]És van mellette olyan kompetens személyedző, aki ezt a dolgot neki le tudja vezetni.
[00:49:12]És nagyon sokan föl szoktak fürni, hogy micsoda súlyzó, mert súlyzóról mindenkinek az olimpiai rúd jut eszébe, ami ready 300 kgt emelget.
[00:49:20]súlyzó az féliteres ásványvíz, azt azt is megemelheti a gyerek, miért ne szaladhatna föl vele a lejtőn meg vissza le.
[00:49:27]Ez már rezisztenciaedzés.
[00:49:27]Konkrétan egyébként ebben engedjük a gyerekeket természetesen, mert sokszor vettem észre, hogy hogy a hogy feszültélik sok szülő.
[00:49:37]Lehet, hogy én magam is voltam már feszült, mert a gyerek szeret emelgetni.
[00:49:41]Egymást emelgetik például a szinte ilyen 100%-át emeli a testsúlyjának néha, vagy a megpróbálja a a hatásványvizes palackokat fölemelni, hogy itt itt mennyire kell szabályozni a gyereknek ezt az ösztönös emelési a hatásványvízes palackos téma, hogyha másfél literes ásványvízről van szó, akkor 9 kg akar fölemelni a gyermek.
[00:50:03]Az ő idegrendszerében ott vannak a gátlások.
[00:50:07]Amikor érzi, hogy ő ezt nem bírja, akkor ezt tiltani fog.
[00:50:09]Olyan, hogy a gyerek olyat emel föl és szalad el vele, amire ő alkalmatlan.
[00:50:14]Ez ez nem természetes, nem valószínű, hogy megtörténjen.
[00:50:17]Tehát hogyha egy egyébként rendben levő gyermek, akinek akinek nincsenek olyan problémái, mert vannak olyan csontfejlődési zavarok, amikor ilyen üvegszerűen törnek, ez szerencsére nagyon ritka dolog.
[00:50:29]És őket szegényeket kiskoluktól mindenféle korlátozások alá kell venni.
[00:50:34]csecsemő korban, mert ugye elkezdenek törni a [horkantás] csontja.
[00:50:37]Ezeknél a ha ezek a ritka dolgok nincsenek, akkor az a gyerek, hogyha érzi, hogy játék közben emelni akar, akkor tulajdonképpen emelhet, nem fog.
[00:50:46]Úgy ugye miből indul ki a szülő?
[00:50:46]A múltkor én is, mikor megemeltem, hogy meghúzódott a derekam, és akkor nehogy a gyerek is így járjon, félti, jót akar a gyerekének.
[00:50:54]Ez egy tök normális pszichés reakció.
[00:50:58]Senki se akar a gyerekének rosszat.
[00:50:59]De olyan azért azért gyorsan kezdtünk be az elefánt, bocsánat oroszlánokat akartam oroszlánk, amikor birkóznak egymással és ott birkóznak úgy, hogy az öreg oroszlán a nagy sörényes, [torokköszörülés] az így nézi nézi a az elefántokat meg a többit.
[00:51:12]Ezek meg ott járnak az öregnek és beleharapnak a a fülébe, húzzák húzzák a szőrét, és közben játékosan, de gyakorlatilag birkóznak egymással minden irányban.
[00:51:23]erre az oroszlánkőkre rászólnánk, rászól az öreg, hogy hagyja abba, nem nézi tovább a zebrákat.
[00:51:28]Tehát, hogy hogy ez most tudom, hogy egy macska meg két lábúak vagyunk és egy másik fajta gerinc.
[00:51:34][torokköszörülés] De maga a természetből hozott példa az azért elég jó tud lenni, hogyha két gyerek elkezd birkózni egymással, az tök jó, hogyha ez a két gyerek nézett médiatartalomban olyat, ahol az egyikököl elüti a másiknak a fejét, és utána ezt lemásolja, és ezzel sérülést okoz, az már nem oké.
[00:51:54]A természetes mozgásokban olyan, ami a fajra káros, nem marad meg evolúciós ha olyan viselkedést csinál a gyerek, ami ami ami az ő meg a társainak a testi épségét veszélyezteti, az egy kívülről jövő behatás.
[00:52:07]Egy normál gondoskodó szeretetteljes környezetből nem nő ki olyan gyerek, aki saját magát játékkal bántaná.
[00:52:15]Ühüm.
[00:52:15]Ha ezt megértettük, akkor innentől nagyon könnyű válaszolni arra, hogy nem, ha a gyerek éppen birkózni akar, meg közben egy kicsit megemelik, meg arrébb rakja a másikat, és ezt teljesen természetes belső késztetésből teszik, valószínűlen, hogy ebből neki bármi problémája legyen.
[00:52:31]Ha viszont nézett olyan tartalmat, vagy látott olyasmit, vagy satöbbi, ami ami ami ilyen irányba viszi, amibe lökdösik emberek egymást a a az épület tetején, akkor lehet, hogy ő is majd bevillan neki a dolog, és meglöki a másikat a mászóka tetején.
[00:52:46]Ugye úgy vannak kialakítva most már a eukonform mászókák, hogy ilyen fajta probléma minél kisebb mértékben fordulhasson ülő, vagy egyáltalán ne így vannak megépítve a játszóterek, de azért tudjuk, hogy nyolc éves kor bármit mondunk a gyereknek, ne menj ki az útra, mert előtt az autó.
[00:53:01]nyolc éves korig.
[00:53:01]Ezt ismételgetni kell, mert akkor lesz először olyan idegrendszer érettségi szinten, hogy belássa azt, hogy ez rá veszélyes.
[00:53:08]Tehát nem nem azt mondom, hogy nem szoktatható a gyerek, azt mondom, hogy addig gyakorlatilag nem lehet nem okos dolog rábűzni a gyerekre, hogy a forgalmas útás mellett egyedül sétáljon.
[00:53:20]Ugye ilyet nem csinálna senki.
[00:53:23]Tehát, hogyha a gyerek közelében vagyunk három másodperc alatt, elég ritkán tud saját magában normál körülmények között, hogyha van egy szakadék, vagy van egy valami magas fára mászott, persze ezek a fajta dolgok benne vannak, valamivel látja a gyerek traumatológiát teendővel, tehát hogy ezek megvannak, de azt, hogy emelgeti, ezzel semmi baj nincs.
[00:53:42]súlyzós edzés vagy rezisztenciaedzés.
[00:53:45]Ugye súly lehet az, hogy a gyerek fekvőtámaszt tartásból csinál egy karhajlítást, a saját testsúlyjával edz.
[00:53:54]Képzeljük el azt, hogy egy gyereknek ez nehéz.
[00:53:55]Van olyan, akinek ez könnyű, mondjuk hét évesen, 10 évesen, van akinek nehéz.
[00:54:00]hogyha ezt a gyereket a hátára fordítom, odaadok a kezébe két súlyzót, legyenek ezek 2 kgósak, 2 literes ásványvíz, és ezt beengedi és kinyomja, ez éppen könnyebb, mint a saját testsúlyos edzés, és ez súlyzós edzésnek számít, hiszen kezébe vett súlyt, és azzal végzett mozgást annak érdekében, hogy fejlessze a mozgását.
[00:54:21]Ugye ebben az életszakaszban még nincsen jelentős izomtömegnövekedés.
[00:54:23]A serdülőkor után ott is inkább a fiúknál indul be.
[00:54:26]Itt elsősorban arról van szó, hogy magának a mozgásnak a begyakorlása az fejleszti az idegizom a motoros véglemezen keresztül tulajdonképpen az a a az agy és az izomnak a kapcsolatát.
[00:54:37]és a gyerek nem ö összerejében lesz erősebb, hanem az összerendezettebb mozgása, tehát a fejlettebb mozgása miatt tűnik erősebbnek, tud nehezebb dolgokat is végrehajtani.
[00:54:51]Tehát ez egy elsősorban ilyenkor még a súlyzós edzés a saját súllyal vagy éppen rezisenciaedzésbe egy gumiszalagos is beletartozhat.
[00:54:58]Ezt ő végezheti.
[00:55:01]És akkor itt szoktak jönni, hogy jó, de mekkora gyerek meg hány kilóval.
[00:55:05]Doktor úr, egy maga egymás mellé teszek két 10 évest.
[00:55:10]Az egyik hét évesnek néz ki, a másik 14-nek.
[00:55:12]Mind a kettő 10 éves.
[00:55:14]Látunk ilyeneket.
[00:55:17]Nem az életkor dönti el.
[00:55:17]Ha pusztán az, akkor ennek a két gyereknek ugyanazt kéne mondani.
[00:55:21]Tehát azt dönti el, hogy mennyit bír az adott gyerek, és hogy hol tart.
[00:55:24]Követem.
[00:55:24]Ez alapvetően egy edzői kompetencia.
[00:55:26]Ez nem orvosi kompetencia.
[00:55:28]Ha én például követek valakit gerincferülés miatt, évente, leggyakrabban, fél évente találkozunk, egy testnevelő, aki meg hetente több órát együtt tölt a gyerekkel, lényegesen napra készb információja van a megfigyelés alapján arról, hogy vajon ennek a gyereknek mit lehet a kezébe adni, múlt héten mit bírt el azért, hogyha a kezébe adok egy súlyzót, és azt mondom neki, hogy hajlsba akarod, nyújtsd ki.
[00:55:52]Ha ezt meg tudja csinálni, akkor az tök jó.
[00:55:55]amíg 30szor nem tudja szabályosan megcsinálni, nem érdemes nagyobb súlyra váltani.
[00:56:00]Tehát ez a 30 darab ismétlés, tehát az idegrendszere készen áll arra, hogy többször elintézod.
[00:56:08]A 30 az lehet 3sz 10, lehet 6x5.
[00:56:10]Tehát, hogy tulajdonképpen a nettó ismétlés számot mondom, hogyha azt meg tudja csinálni 30-szor szabályosan pár perc alatt kis pihenőkkel, akkor akár lehet nagyobb súlyra váltani, nyilván nem megduplázni, fölszorozni, hanem a a fél literes ásványvizes üveg helyett a a az 1 kgós mini kézisúlyzót a kezébe adni például.
[00:56:31]És oltáriókat írnak a felnőttkori egészséggel kapcsolatban, a gyerekkori egészség kapcsolatban, a mozgás általi memória fejlődés.
[00:56:39]És ugye van az agy terület, ez a hipokampusz.
[00:56:43]Na, erre vagyok kíváncsi, hogy hogy mondjátok-e, hogy ti, hogy mit láttok, hogy hangsúlyozzuk azt, hogy ez miért lenne nagyon fontos.
[00:56:47]Egyfelől ez az egyik kérdésem, a másik meg, hogy ti hogy látjátok a saját praxisotokban, hogy ez amit elmondtam, ez a minimum, hogy ez mennyire valósul meg a mai itt a VO itt az a négy kötőel 17 éves kor között írta, tehát aki még jogilag gyereknek számít.
[00:57:03]Szóval ez a két kérdés, hogy miért nagyon fontos, és hogy hogy mennyire valósul ez meg.
[00:57:08]Most vegyük a magyarországi példát, amennyit ti tudtok statisztikákból.
[00:57:14]Hát én kíváncsi lennék, hogy ház gyerekorvosnál vagy a saját praxisokból is, ugye Zsuzsa már nem, de hogy talán így régebbről vagy azért most is beszélsz ugye szülőkkel, gyerekekkel találkozol, hogy hogy látjátok?
[00:57:28]Hát én ugye nem most már nem házi gyerekorvosként egy viszonylag ilyen speciálisabb részt szét látom a a gyerekeknek, de én nagy általánoságban azért azt látom, hogy hogy az a mennyiségű aktivitás az az nem biztos, hogy megvan.
[00:57:40]Tehát, hogy nem pontosítok, tehát hogy kicsi korban nagyon sokszor látom azt, hogy hogy a gyerek mozogna többet, mászna föl már szókára, nem tudom, és hogy ott van egy ilyen, mit tudom én, féltés, azér mássz föl, mert leesel például, és és hogy ott ott azért én látok egy ilyen kis bekorlátozottságot, és az amit amit te is mondtál, hogy hogy vagy akár egy olyan szemlélete, hogy nézzük meg, hogy mit tud abb helyzetbe.
[00:58:07]Tehát nem az van, hogy rögtön leállítom, hogy nem mászhatsz föl, hanem nézzük meg, hogy önmaga mire képes, mert hogy én is azt látom, hogy amit ő meg tud csinálni, azt úgy is megcsinálni, amit meg nem, azt úgy is vagy segítséget kér, vagy leszedem, vagy tehát, hogy ott ott akkor van valami támogatás mögötte.
[00:58:21]És aztán ahogy nem tudom, hogy a digitális világ, ahogy csúszik be a gyerekek életébe, biztos, hogy ezzel is egyébként összefügg.
[00:58:31][zihálás] Hát nem tudom én, a mindennapos testnevelés az mennyire effektív.
[00:58:33]Nekem erről eléggé megosztanak a tapasztalataim.
[00:58:40]És és hogy ott már inkább ez a kis kis kamaszkorban én ott amennyire látok kevesebb az a mozgás, mint ami mondjuk így kaptam én optimális vagy ideális lenne, ha lehet ilyet mondani.
[00:58:51]Ühüm.
[00:58:51]Tehát, hogy még ez a napi egy óra [torokköszörülés] intenzív sem valósul meg, mert ha így belegondolok, ez talán nem is lenne elviekben nem lenne olyan nehéz abszolválni, hiszen kijön az iskolából és focizik egy órát.
[00:59:01]Hát ez hát itt jön a probléma, de hogy ezt olyan egyszerű lenne egy kis labdarugdosással, vagy akár ha a suliban fél órát csinálnák és utána fél órát fogócskázik a barátaival, amikor kijön.
[00:59:14]De tudom, hogy ez már egy ilyen nagyon ideális állapot, pedig lehetne a normális, de hogy akkor úgy látjátok, Milán, te is úgy látod, hogy ez nem igazán valósul meg, vagy ugye van egy generációs különbség, tehát hogy a 80-as években, amikor mi voltunk gyerekek, akkor akkor akkor ugye könnyű volt nem okostozni, mert nem volt okos telefon, tekerőtárcsás is, csak az orvosi rendőrébő volt, meg a meg a hivatalba.
[00:59:37]Ja, a teljes állatvost [nevetés] nem jártam akkoriban.
[00:59:40]Hát lehet, hogy ott is volt.
[00:59:41]Szóval, szóval ott, ott nem volt más lehetőség.
[00:59:44]Ö nyilván akkor ez egy teljesen más.
[00:59:46]És amikor megjelentek alapvetően a a családonként egynél több képernyő, magyarul több mint egy tév onnantól kezdve ez a dolog beindult, és most már egy emberre is 1,2 képernyő van családonként, vagy még ennél is több, ami ami nyilván egy olyanfajta lekötöttséget hoz maga előtt, ami ami ugye erről a nagyon szépen szokott beszélni Vekerdi tanár úr a régi előadásaiban, hogy hogy milyen függőségeket alakít ki a gyermeknek a fejében.
[01:00:15]Most nem ezt a részt akarom elődomborítani.
[01:00:17]Bár valószínűleg ez sokkal súlyosabb, mint az, hogy hogy igenis eközben ő nagyon ritkán mozog, nagyon keveset.
[01:00:24]és a mozgásfejlődésnél ugye ez a az előbb említettem ezt a hipokampusz nevű területet, ami hosszútávú memóriáért felelős, és a másik a kardiológiai vonatkozás, hogy ott van a a gyereknek a fejlődő szíve és a fejlődő szívérrendszere, és hogy 12 éves koráig megvolt a 8000 óra aktív, közepes, illetve nagy intenzitású mozgás, vagy nem volt meg.
[01:00:48]Ez például egyértelmű szignifikáns különbséget tesz a szív koszorús ereinek az egymással kommunikáló ágainak a kifejlődésében.
[01:00:54]Ez azért fontos, mert hogyha az egyik elzáródik, a másik irányból visszaterelődhet.
[01:01:00]Ha van egy ilyen kommunikáló artéria, ez 60 éves korában, amikor valami miatt elzáródik ez a terület, lesz mondjuk ott egy vérrög, akkor az egyik szívizma az meg fog el fog halni nagyobb területen, a másik nem.
[01:01:13]Ez jelentősen csökkenti a túlélésnek a rizikóját az időskori szívérrendszeri betegségekkel szemben.
[01:01:19][horkantás] Az, hogy én mennyit hagyom a gyereket mozg mozogni, olyanfajta negatív pszichológia, hogy hogy valakit kitennének a híradóba, hogy hogy hagyja, hogy órán, hogy naponta 6 órát okos telefonozon a gyereke.
[01:01:33]Ilyen nincsen.
[01:01:35]Olyan viszont van, hogy leesett a gyereke a a mászókáról, vagy innen-onnan.
[01:01:40]Az egyiktől fél a szülő, van egy médianyomás, a másiktól nincsen.
[01:01:45]Ez ez olyan, mint a védőoltásoknál, hogy az egyiknek lett valamilyen szövődménye a védőoltástól.
[01:01:49]Igen, másik százernek meg nem.
[01:01:51]És abból a másik 100zből 3000 meghalt volna enélkül.
[01:01:53]Ezzel a képernyőzéssel nemcsak a pszichológiai fejlődéséről, hanem a saját idős koráról is le fog maradni.
[01:01:59]Ez ez ez nem hír.
[01:02:02]Pedig emellett egyre több olyan bizonyíték van, ami azt mutatja, hogy igen, három éves korig nulla perc a javasolt képernyőidő.
[01:02:08]És 12 éves ö kornál van az, hogy a 29 percet, ha elkezdjük túllépni, akkor a nem igazoltan káros.
[01:02:18]Ezek ezek olyan adatok, de erre ezzel kapcsolatban már van nagyon sok helyen olvasható.
[01:02:23]A jél volt ezzel kapcsolatban nagyon-nagyon részletes tájékoztatás meg kutatásmű eredmény megosztás.
[01:02:32]Ö, hogy hogy gyakorlatilag ugye az se mindegy, hogy a gyerek az most egy játékot játszik, vagy a közösségi médiát pörgeti, mert a kettő között is van az idegrendszeri munkában eltérés, ami aztán őnek függőséget vagy nem függőséget alakít ki.
[01:02:48]Az biztos, hogy annak a gyereknek nehezebb lesz bármilyen sportfoglalkozáson edzőként, testnevelőként, szülőként olyat mutatni, aminek hatására az ő figyelme vezethető, követhető és fenttartható.
[01:03:00][torokköszörülés] Így van.
[01:03:01]Tehát, hogy még ebbe is bel, hogy akkor k kitartás, hogy mondjuk nem tud, hogy végigcsinálni egy edzést, vagy lekövetni egy feladatsort például.
[01:03:06]Tehát hogy tehát már nincs ott a figyelme.
[01:03:10]Igen.
[01:03:10]Nekem még egy dolog jutott eszembe, ez a ugye azt gondoljuk, hogy fú, nem tudom, csontfejlődés, D-vitamin meg kalcium, egy dolgot nem tudnak.
[01:03:16]Én legalábbis azt látom a a szülők, hogy ahhoz ahhoz, hogy ez a csont megfel növekedjen, meg fejlődjön ki, ahhoz testmozgás kell.
[01:03:24]Tehát fizikai aktivitás a legfőbb ingere ennek.
[01:03:26]Tehát akár az, hogy milyen magas lesz az a gyerek, hogy nem tudom az a csontozat az milyen lesz.
[01:03:32]Ugye itt mondtad izomzatot, hogy ma már úgy gondolkodunk az izomzatra, hogy ez egy legfőbb anyagcseres szervünk.
[01:03:36]Tehát például az, hogy nem csak gyereket, hanem idős korban is arra figyelni, hogy azt azt megtartsuk, amikor ugye elkezdődik az úgynevezett szarkopéni, ami egy csúnya szónak tűnik egyébként, az a az életkorral együttjáró izom leépülés, hogy azt megelőzni, mert hogy az az a tényleg az anyag cukoranyagcserében, de akár ha mondjuk a demenciákról beszélünk, tehát hogy ez és ez nem ott kezdődik el, hanem az a szemlélet, vagy az tényleg az az attitűd azt ott kezdjük el, mint ahogy a táplálkodásnál egész kicsi korban.
[01:04:04]vagy ugye a csontépítés is, a mi nőknél ugye egy nagyon kritikus kérdés lesz a menopauza környékén, hogy mi az a kiinduló csontömeg, amivel ők elkezdik ezt a gyorsabb csontvesztést, vagy ugye az izomvesztés is, de hogy mennyit számít az, hogyha az egész család aktív, kirándulnak, pingpongoznak, ilyesmi.
[01:04:26]Kérdés költői.
[01:04:26][nevetés] Igen, egyébként szerintem tehát [torokköszörülés] gyakorlatilag nyilván a saját példában is kiindulok, tehát ez ez a ha ez a ez a magától értetődő, akkor nincs kérdés.
[01:04:39]Tehát, hogy nyilván akár van persze közösségi, meg meg van képernyő, mit tudom, egy kamasz vagy egy egy nagyobb gyereknél, de hogy az a testmozgás az tudatosan az ő életének a része, hogy nem tudom elmegy a konditerembe, vagy vagy az, hogy nem tudom én, elmegy falat mászni, az az ott kezdődött el, hogy mit látott otthon.
[01:05:00]Meg talán ugye ahhoz is hozzá lehet szoktatni, hogy ez egy örömforrás.
[01:05:03]felnőttként ugye nagyon sokszor amikor az ember elkezdi testmozgást, akkor sokszor úgy kezdjük el, hogy azért, hogy formában maradjak, azért, hogy lefogy, azért, mert hallottam, hogy egészséges.
[01:05:14]És persze ezek is oké motivációk, de hát azért mennyivel jobb az, amikor már felnőttként úgy vagyunk vele, hogy mert gyerekkorom óta mozgok, és hogy mert az egy tök jó dolog falat mászni.
[01:05:23]élvezem.
[01:05:26]Itt nekem három szint jutott eszembe.
[01:05:26]Az egyik az ugye az a a testmozgás utáni azonnali örömforrás.
[01:05:33]Akkor is, hogyha hogyha kondicionáltak erre a szüleim, meg akkor is, hogyha nem.
[01:05:38]Ugye van van egy jó kis endorfin, egy egy kis jutalom az idegrendszerük részé, hogy na ezt most jól csináltad, hogy lefutottad ezt a 29 percet, ezt nagyon jól tetted.
[01:05:47]És ez hogyha kellőszámmal ismétlődik, akkor szokás kialakításhoz vezet, és akkor milyen jó.
[01:05:51]A másik szintje, amikor a szüleimtől is ezt láttam, ők is mindig vették a törölközőt, meg a meg a meg a sporttáskát, és akkor elindultak edzeni.
[01:06:01]És csak abból, hogy csinálom a mintakövetést, ugye evolúciósan, ezért is van egy jutalmazás.
[01:06:05]Egy picit másféle molekulával az idegrendszerben, de tulajdonképpen ez, hogyha valakinek ez kettős, akkor őnek sokkal könnyebb lesz felnőtt korban egy olyan szokást bevenni a hét a zsúfolt hétköznapja, ahol ugye mindennek meg kell felelni.
[01:06:18]ö hogy hogy rögtön kettős támogatást ad.
[01:06:22]A harmadik szintje pedig az, hogy a azon a napon is elmegyek edzeni, amikor nincs kedvem, amikor előre nem örülök, hogy elmehetek.
[01:06:32]Ezt pedig úgy hívjuk, hogy rendszer.
[01:06:34]Amikor fogok és fölépítek egy rendszert arra, hogy én nekem bizony minden nap meglegyen.
[01:06:39]Azt, hogy ezt ki milyenre alakítja ki a saját életében, ez egy ez egy felnőttkori döntés.
[01:06:46]Az a gyerek, aki fiatal felnőtt korban, serdülő korban megkapta a rendszerét, csak felnőtt korban a vízilabdát lecserélte TRX-re, de amúgy nyomja tovább, és és minden őnek lesz tulajdonképpen ebből a szempontból a legkevesebb, mert ő hozzászokott, hogy minden minden reggel fölkelt, elment az oszodába, leúszta hetente kétszer, háromször, ötször kimennyiszer a valahány 101-2000 mét, délután megment a labdás edzésre.
[01:07:12]Neki ez volt mondjuk például vízilabdánban a sztorija.
[01:07:14]És akkor a következő az felnőtt korban.
[01:07:16]Jó, lehet, hogy nem heti kétszer, hanem háromszor megyek el, és lehet, hogy nem a uszodába, mert az messze van, hanem ide a sarki edzőterembe.
[01:07:24]És ott csak a ketlebelleket emelgetem, mert mert mert megtanultam, hogy hogy kell.
[01:07:29]Meg egyébként is a rezist rezisztencia edzése, az időskori szarkopénia nagyon sokan futnak a futópadokon azért, hogy a szarkopéniát leküzdjék.
[01:07:38]Az állóképességi sportokkal [horkantás] nem lehet leküzdeni a szarkopéniát.
[01:07:42]Rezisztencia edzéssel, súlyameréssel, gumiszalaggal, trx-sel, saját tessővel lehet leküzdeni.
[01:07:49]Az az jó, hogyha kedves hallgatóknak megmarad.
[01:07:52]Nagyon jó a kardioedzés.
[01:07:55]Szarkopéniát nem állítja meg.
[01:07:55]Meg azért is jó azért, amit mondtok, hogy hogy azt sem állít, mármint, hogy nem állítja meg, és hogy fontos középkorút is kell tudni, de hogy már akkor az nagyon jó gyerekkortól beépül, mert szerintem ez nem egy egyértelmű tudás, hogy vagy nem köztud, hogy súlyzós edzést is végezzen gyerek, vagy ilyen térekszerű rezisztenciát a saját szintjén.
[01:08:15]Közben meg nagyon fontos, viszont itt eltérnék arra, hogy mennyi az a mennyiség, amíg még egészséges, mert ugye a sportnak van egy másik oldala is, a versenysport, az élsport, sport, ami nagyon sok sportnál már nem egészséges.
[01:08:29]És szerintem Magyarországon ez egy rendszerszintű probléma picit, hogy nagyon nehéz hobbi sportolni.
[01:08:33]Tehát nagyon sok helyzet van, hogy a gyerekemet nem irathatom be valamire, csak heti egyszer, kétszer, mert mert minimum háromszor, négyszer kell járnia, mert mert egyszerűen már utánpótlást nevelnek csak, és nincs hobbijedzés gyerekeknek, de ez egy más téma, ez nem orvosi kérdés.
[01:08:51]De hogy mennyi, mi az a szint, aminél már káros hatásai is lehetnek?
[01:08:56]Hát meg ez szerintem nagyon egyéni dolog, nem?
[01:08:58]Tehát, hogy amit te is mondtál, hogy most pont a vízilabdáról a saját lány, jutt eszembe, aki 12 éves és akkora, mint én körülbelül meg ilyen, tehát ő ők pont vízilabdázik, de hogy amit te is mondtál, hogy egyrészt ez a a hogy rögtön az utánpótlás meg amit én például láttam, hogy ez a tehát mondjuk rögtön az eredmények, tehát hogy az az szerintem a hogy épül föl egy de aztán majd te nyilván szakértőként megcáfasz, vagy meg megerősítesz, hogy hogy épül föl egy egy sportolónak a nem csak a testi a hozzáállása.
[01:09:28]Szerintem ott a kezdettől nagyon sokat számít az, hogy hogyan viszik őt ezt így bele, hogyan viszik végig például az első időszakon, hogy nem tudom egy év után már meccseket kell játszani, és ha nem tudom, kikapnak, akkor akkor mi van, ha vagy megengedőbb, és mondjuk egy ilyen lassabb fejlődést, vagy nem nem lassabb, tehát egy ilyen ilyen optimálisabb fejlődési tempót is megengednek.
[01:09:53]Én én pro és kontra látok tapasztalatokat, és hogy nagyon számít szerintem a nyilván az a az egyzői hozzáállás, a szemlélet, annak a gyereknek a a hozzáállása, az, hogy a család, a szülők hogyan állnak, hogy most akkor is nyomjuk, mert mert nem tudom, belőled olimpiai bajnok kell, hogy legyen, vagy azt mondjuk, hogy tök oké, hogyha ha nem az leszel.
[01:10:12]Meg ugye szerintem a sportág is válogatja.
[01:10:14]Vannak nagyon kemény, nagyon sok edzést igénylő sportágak, és van ami meg meg úgy jobban veleilleszthető.
[01:10:22]a gyerek életében.
[01:10:22]De most ezt csak én kivikusként mondom, de hogy nem tudom melyik, tehát ott vanak klasszikusan bántalmazó abuzív sportágak.
[01:10:32]Ezzel sokat foglalkozik a szakma.
[01:10:34]Az ahogy megélem a magamat, mint versenysportolót és a szülőjelvárásnak való megfelelést, az három külön podcastnak lesz a témája.
[01:10:41]Azt itt lezárásban nem hiszem, hogy beleférne, hogy kifejtsük.
[01:10:46]Ö az az a a szülőknek viszont annyit az én zárógondolatomat, ha iránytűkét átadhatom, hogy odamegyek, megnézem az edzőt, nem a sportágat, az edzőt, akire rábízom a gyerekemet, megnézem, hogy hogy beszél, megnézem, hogy mit mond, megnézem, hogy hogyan javít hibát, és megnézem, hogy hogyan erősíti meg a pozitív mozgást, feladatvégrehajtást.
[01:11:14]És ha ezután az érzésem, hogy ezt én a gyermeki énemnek akarnám, akkor beirathatom a gyerekemet.
[01:11:21]Hogyha nekem az az érzésem, hogy ez ide kevés, ez ide sok bármi miatt, akkor az a fegyverkészlet, amivel én a gyerekemet fölruháztam a mintakövetésen keresztül, akkor akkor az valószínűleg neki, tehát ha nekem tetszene, nagy a valószínűsége, hogy a gyerekemnek is meg fog felelni.
[01:11:41]Van, akit nem köt le a pingpong, és van akinek élete játéka, és ezt minden sportról el lehet mondani.
[01:11:44]Az edzőt kell megnézni.
[01:11:48]Zsuzsa, neked egy zárógondolat még, ami ami szerinted nagyon fontos.
[01:11:51]Nyilván itt az egész adásban nagyon sok mindent mondtál, de egy kicsit így egy a legfontos.
[01:11:57]Hát nekem is ez a ez a komplexitás tetszett, tehát hogy azért pont a gyerek kor, ahol ez így annyira nem találkozik, tehát hogy így a a két nem is a szemlélet, hanem hogy így a az életmódban ennyire mondjuk professzionális a mozgás részét, meg akár mondjuk a táplálkozás részét így amit te is mondtál, hogy így pár huzamban állítjuk.
[01:12:19]Tehát szerintem ez így nem nem ez az általosan, mondjuk az ember ilyen ilyen tudom én cikket elolvas, vagy mondjuk egy olyan podcastot megnyit.
[01:12:28]Tehát külön-külön lehet, de hogy hogy ilyen ilyen komplexen, hogyha egy gyerek túlsúlyos, azért ez most elég gyakori.
[01:12:37]Hajjaj.
[01:12:38]Nyilván ennek is ugye már azok is az okok, amiket mondtatok nyilván a nem egészséges étkezés adott esetben, vagy a vagy a mozgáshiány, hogy ott mit tegyen egy szülő.
[01:12:48]Nyilván beszél egy gyerekorvossal, nyilván ideális esetben egy gyerekekre specializálódott dietetikussal is, de hogy milyen úton induljon el?
[01:12:56][horkantás] Hát ugye sokáig még amikor én tanultam a gyerekógyászatot, a akkor muk nem tegnap volt, de hogy akkor még az volt, hogy gyerekkorban nem fogyókúráztatunk.
[01:13:08]Ugye itt a azért fogyókúra és fogyókúra között is van különbség.
[01:13:10]Tehát az, hogy neki azt a túlsúlyt, ami akár már nem tudom magas vérnyomás vagy kettes típusú cukorbetegséget, akkor az egyáltalán nem ritka egyébként a a gyerekeknél is az al metabolikus szindróma, azt azt le kell adni.
[01:13:22]És hát nyilván ezt ez egy amennyire én látom, meg így szakemberek, akik ezzel foglalkoznak, így beszélek, iszonyos sokc van ebben, tehát hogy így nagyon hát hogy mondjam, nincsen, nem nagyon vannak sikertörténetek, tehát hogy nagyon nehéz a szülőket szülőkkel megértetni és a szülőket rávenni arra, hogy módosítani kell az étrenden otthon.
[01:13:45]És ez bizony azt jelenti, hogy a sajátjukon is, a saját életmódjukon az, hogy igenis ő is leteszi a képernyőt, ő is elmegy mozogni.
[01:13:51]És ugye itt megint képbő jön az, hogy a gyerek akkor tud jól hozzácsatlakozni ehhez, ha az az egész hiteles.
[01:13:58]És nem az van, hogy a szülő ugyanúgy eszi a nem tudom én a péksütit meg a csokit, a gyerek meg tudjunk még a salátát.
[01:14:04]Tehát, hogy ez ezzel én azt azt azokat a jelzéseket látom, hogy nem tehát nagyon kevés sajnos a sikertörténet, miközben az egész hátralevő élet itt alapozódik meg.
[01:14:17]Ühüm.
[01:14:17]És hogy bizony ott azt a súlyfelesleget azt megpróbálni leadni, nyilván a [horkantás] anyagcsereállapot rendezni, vérnyomást rendezni, és ahogy aztán a alakul az ő teste, úgy lehet mondjuk elhagyni egy vérnyomáscsökkentőt, vagy mondjuk egy egy ilyen akár egy gyógyszeres támogatást.
[01:14:35]A játék lehet az egyik megoldás.
[01:14:35]A játékba a gyerekek bevonhatóak, és nagyon sok játék mozgással jár, ha kap egy új közeget, ahol a játék mozgással párosul.
[01:14:46]Nagyon sok sportot ide lehet sorolni, és nem kell mindenkinek versenysportolónak lenni, de hetente háromszor mindenkinek le kell izzadni.
[01:14:55]Ez egy kiút azoknak a gyerekeknek, és akiknél más már [horkantás] tehát hozni fogja az új közege azzal, hogy új mintákat ad neki, nem csak az otthonét látja, hogy lehetséges, hogy a ahihízásából is könnyebben saját döntések alapján fog tudni kijönni, hogyha nem mindenben tudja őt a szülő ö felkészülten támogatni.
[01:15:19]A szülő csak annyit lát, hogy ott egy megoldandó probléma, és ha nincsenek meg az eszközei, mert ő az ő saját szüleitől nem hozta el, akkor akkor akkor itt van még egy ilyen, és ez a játék.
[01:15:29]Nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok.
[01:15:31]Köszi.
[01:15:32]Mi pedig a meghívást.
[01:15:33]A nézőknek és a hallgatóknak pedig köszönöm, hogy velünk tartottatok.
[01:15:35]Ha tetszett az adás, akkor lájkoljátok és kövessétek a HVG YouTube csatornáját.
[01:15:38]Ez volt a Közjol.
[01:15:41]Legközelebb két hét múlva jelentkezünk.
[01:15:43]Sziasztok!