Tényleg az épületfelújítás lenne a gyógyír Magyarország több égető problémájára? - zCast

[00:00:00]Üdvözlöm a nézőket és hallgatókat.

[00:00:00]Én Zsolnai Faj Federika vagyok.

[00:00:01]Ez pedig a ZCT a HVG fenntarthatósági podcastja.

[00:00:07]Mai vendégem Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet klíma- és környezetpolitikai igazgatója.

[00:00:11]A mai adásban az Intézet 33 megoldás 33 égető problémára című könyvéről fogunk beszélgetni.

[00:00:19]Körbejárjuk az ország legfontosabb környezeti kihívásait és ezek megoldási lehetőségeit is.

[00:00:24]Beszélgetni fogunk arról, hogy miért az utcáinkat fűtjük a lakásaink helyett.

[00:00:28]hogy mekkora kiaknázatlan potenciál van a szélenergiában, és hogy miért kellene sokkal többet foglalkoznunk a légszennyezettség problémájával, ami évente 10000 honfitársunk halálát okozza.

[00:00:39]Tartsatok velünk!

[00:00:43]A műsor és a zöldtállás támogatója, az ország legnagyobb áramhálózati szolgáltatója, az EON Hungária csoport.

[00:00:55]Szia Dóra!

[00:00:55]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást a HVG fenntarthatósági podcastjába, és köszöntjük a nézőket és hallgatókat.

[00:01:01]Szervusz, nagyon köszönöm, hogy itt lehetek.

[00:01:03]Én is szeretettel köszöntöm a nézőket és hallgatókat.

[00:01:06]Nagyon vártam ezt a beszélgetést, mert mi szoktunk néha beszélgetni, szakmázni és és nagyon örültem annak, hogy ugyan ugye ezt a könyvet ezt tavaly adtátok ki, az Egyensú Intézet tavaly adta ki, ráadásul a HVG könyvek jóvoltából, vagyis a HVG könyvekkel együttműködve.

[00:01:22]És hát ebben elég sok olyan téma van, ami érinti ezt a podcastot, és sok olyan téma, ami nem direkten, de indirekten érinti.

[00:01:30]Úgyhogy örülök, hogy tudunk tudunk ezekről egy kicsit beszélgetni, illetve annak is, hogy sokszor így rázoomolunk itt egyes témákra, mint például ebben az évadban volt szó energetikáról, illetve az aszályhelyzetről, a víz vízhelyzetről, vízmegtartásról, de most egy picit így szerintem hátrébb lépünk, vagyis szeretném, hogyha hátrébb lépnénk és sok különböző égető problémára és megoldásra fókuszálnánk.

[00:01:55]Ami ami engem így elsőként ami így elsőként eszembe jutott, hogy hogy ti az intézetnél hogy látjátok azt, hogy van nagyon sok égető problémája az országnak, mégis van egy ilyen alap probléma, ami az ökológiai válság.

[00:02:08]Tehát hogyan lehet ezt priorizálni, hogy van egy ilyen égetőhelyzet, amivel foglalkozni kell, ami minden másra és hatással van.

[00:02:17]Van egy kolléga, aki azt szokta mondani, hogy igazából mindenkinek az ökológiai válsággal kéne foglalkozni, mert ha azzal nincs foglalkozva, akkor az összes többi probléma úgymond elenyésző ahhoz képest.

[00:02:32]Ti hogyan álltok ehhez az intézetnél?

[00:02:34]Hát akkor mesélek egy kicsit a könyvnek a az eredettörténetéről.

[00:02:36]Ezt tudni kell, hogy hat évnyi munka van benne, öt-h évnyi munka van benne.

[00:02:44]Ugye azok a szakpolitikai javaslatcsomagok, amiket 2020 óta készítettünk az egyensúly intézetnél, azok nyilván aktualizálva, meg egy kicsit máshogy keretezve, egyéb munkákkal kiegészítve kerültek bele ebbe a könyvbe.

[00:03:00]És szerintem sokat elmond arról, hogy hány probléma és hány megoldás van Magyarországon, hogy a munka címe ennek a könyvnek az volt, hogy 100 probléma és 100 megoldás.

[00:03:12]Aztán szembesültünk szembesültünk azzal, hogy akkor senki el se tudja föl se tudja emelni, vagy ha felemeli, akkor maximum fegyvernek lesz használható.

[00:03:22]Tehát egyszerű így is, így is tömény.

[00:03:24]És elkezdtünk azon gondolkodni, hogy akkor hogyan lehetne leszűkíteni azt a 100 problémát 33-ra, és iszonyú nehéz volt, mert sőt a a 100-on felül is azért tudtunk volna tudtunk volna még találni olyan területeket, amikkel amiket mondjuk elsőre azért nem vettünk be, mert nem is foglalkoztunk még vele, meg majd a következő kötetbe.

[00:03:46]Úgyhogy úgyhogy itt 33-ra mentünk vissza.

[00:03:49]És ez nagyon érdekes, hogy nekem az egyensúlyintézet előtt csak olyan munkahelyeim voltak, ahol mindenki ökológiával környezeti fenntarthatósággal foglalkozott.

[00:04:02]És hát az ember a saját buborékjában ugye mindenkivel egyetért, hogy hát ez a legégetőbb és legfontosabb probléma.

[00:04:09]És szerintem nagyon jó kiszakadni ebből a buborékból, hogy lássuk azok a kollégák, akik mondjuk oktatással foglalkoznak, vagy szociális kérdésekkel, vagy egészségügyi ellátórendszerrel, vagy tehát, hogy hogy ugyan egy kicsit ez a ki vagyok én, hogy azt mondjam, hogy ez fontosabb, mint nyilván összefügg összefügg mindegyik mindegyikkel.

[00:04:31]Ö de a rangsorolásnál is egyébként egy kérdés volt, hogy akkor ez egy fontossági sorrend ez a 33 vagy nem.

[00:04:41]Erről is sok vita volt az egyensúly intézetnél.

[00:04:44]Amúgy szeretünk sokat sok sokat vitázni, mielőtt valamilyen végeredmény megszületik.

[00:04:48]És most az a végső mondás, hogy ez egy rangsor, de lehetett volna máshogy is rangsorolni.

[00:04:57]Tehát igaziból ez egy vitaalap, hogy ez-e a 33 legfontosabb probléma.

[00:05:01]És ez a sorrendje a 33 legfontosabb problémának.

[00:05:04]És akkor itt mondok egy olyan példát, hogy ö 33 problémából mondjuk hét az mindenféleképpen hét fejezet mindenféleképpen fenntarthatósági kapcsolódású.

[00:05:18]Van még két mezőgazdasági fejezet, ami meg nem nem fenntarthatósági fókuszú, de van benne fenntarthatóság is.

[00:05:25]Tehát végülis a 33-ból van kilenc, ami ami ehhez kapcsolódik.

[00:05:29]Én én ezzel egyébként nem mondom, hogy de de elégedett vagyok ezzel, mert annyi annyiféle annyiféle probléma van.

[00:05:39]És hogyha mondjuk kiveszünk egy egy olyat, hogy Magyarország harmadik az öngyilkosságok számába az Európai Unióban, vagy hogy Magyarországon minden harmadik vagy negyedik fiatal úgy jön ki a az iskolából, hogy funkcionális analfabéta, akkor ezeket a problémákat nem tudom én hátrébb sorolni, mint azt, hogy mondjuk nem elég diverz és fenntartható az energiamixünk.

[00:06:05]Tehát ez egy ilyen iterációs folyamat volt, aminek ez lett a ez lett a végeredménye.

[00:06:13]És hát remélem, hogy a HVG kiadó nyitott lesz egy következő 33 probléma és megoldás.

[00:06:20]Ezt a maradékot is lehessen hozni.

[00:06:22]Hát így, így van, így van.

[00:06:22]És és ami még nagyon fontos, hogy ez az egyébként az egyensúly intézet összes anyagát próbáljuk így összerakni, hogy nem véletlen az a címe, hogy hár 33 megoldás 33 égető problémára és nem 33 probléma, amire megoldás kell.

[00:06:38]Próbáljuk a fókuszt arra helyezni, hogy itt megoldási irányok is vannak, és hogy amúgy Magyarországon sokszor hajlamosak vagyunk arról beszélni, hogy hogy mi a probléma, és a végén nem nem jutsz idő vagy energia a a megoldások listázására, vagy megoldási irányok megutatására.

[00:06:56]Próbáltuk ezt egy kicsit megfordítani?

[00:06:58]Szerintem nagyon valid, amit mondasz.

[00:07:01]egyébként most furcsa, hogy ezt mondom, de nem én egy kicsit hajlamos vagyok ezt a zöld agendát így így tolni, de nem elvárható másoktól, akik más dolgok iránt lelkesednek, vagy más ügyfontos számukra, hogy ők is ezt priorizálják és és szerintem így tudunk egy egy élhetőbb és jobb országot építeni, mindenki megtalálja nyilván azt a területet, akár szociális, akár mentális egészség, akár egészségügy, ahogy mondtad te is, vagy akár ökológia, meg zöld ügyek, hogy hogy ott legyen a legnagyobb hozzáadott érték, ami számára a legfontosabb.

[00:07:31]Az még érdekelne, ha ezt szabad tudni, vagy vagy erre volt valamilyen módszertan biztosan, hogy hogyan tudtátok a 100-at 33-ra csökkenteni?

[00:07:40]Tehát mi volt ilyen szempontrendszer alapján választottátok ki ezt a 33-at?

[00:07:47]több szempontrendszer volt.

[00:07:47]A ugye abból akartunk kiindulni, hogy azért nagyon sok és azért is ez az első fejezet, hogy Magyarország az egyik legszegényebb ország az Európai Unióban, hogy a legtöbb problémánk ebből fakad.

[00:08:03]Ühüm.

[00:08:05]Ez egy szempont volt.

[00:08:05]Az, hogy gyakorlatilag nem működik jól az újraelosztási rendszer, hogy nincsen elég forrás, amit újra el lehetne osztani.

[00:08:15]Amit újra elosztunk, az pedig nem hatékonyan.

[00:08:16]Ez volt egy központi eleme.

[00:08:22]Számított az is, hogy mi az, amiben mélyebb tudásunk van, meg mélyebb tudásunk alakult ki az elmúlt az elmúlt években.

[00:08:30]Nyilván amiből van az egyensúly intézetnek szakpolitikai javaslatcsomagja, az mind olyan téma, amit külső szakértők bevonásával, hónapokon keresztül megvitatva olyan emberekkel, akiket direkt úgy választunk ki, hogy ugyanarról a témáról mást gondoljanak, de hajlandóak legyenek a kultúrált vitára.

[00:08:50]Ezekből kristályosodott ki mondjuk egy szakpolitikai javaslatcsomag, akkor akkor az egy az egy olyan szempont, hogy egy csúnya magyar szóval élve jól meg van kutatva.

[00:09:01]Ühüm.

[00:09:01]És akkor ezt ezt szívesebben beletesszük.

[00:09:06]Az is az is szempont volt, hogy ne nagyon egy terület irányába billenjünk el.

[00:09:14]Szerintem nem árulok el titkot, és talán nem is dorgálnak meg emiatt, hogy volt még olyan fenntarthatósági téma, amit én nagyon szerettem volna beletenni, de elfogadtam, hogy hogy ez már nem fér bele az, hogy mondjuk a a vízválságról van benne két fejezet, az az szerintem nagyon jó.

[00:09:31]Én az mindennek az alapja.

[00:09:31]Én bele tudtam volna tenni még nyilván, merthogy én meg ezen a ezen a szemüvegen keresztül nézem, de valahogy megpróbáltuk ezt a kiegyensúlyozottságot belevinni, hogy hogy sokféle területnél villantsuk fel a problémákat és a megoldási lehetőségeket, megoldási irányokat.

[00:09:49]Ez az első fejezet, aminek te is most említed a említetted a címét, hogy Magyarország az Európai Unió egyik legszegényebb országa.

[00:09:55]Ez nyilván szörnyen hangzik.

[00:09:59]Egyébként ha ugye megnézzük azokat a statisztikákat, amik így a lábnyomunkhoz kapcsolódnak, vagy akár a hulladék kib hulladék mennyiségéhez, amit termel egy átlag magyar évente, hogy mondjam, lehet ezt pozitívan is nézni, tehát egyszer kevesebb elkölthető pénze van egy átlagmyarnak, kevesebb kisebb a lábnyoma egy mondjuk nyugat-európaihoz képest, kevesebb élelmiszert pazarol.

[00:10:21]Egyszerűen azért, mert egyrészt nincs miből, másrészt meg azért egy takarékosabb szemlélet van még, mint mint nyugaton.

[00:10:28]Tehát, hogy nagyon nehéz szerintem ezekben az ilyen gazdasági és gazdaságfejlődési kérdésekben így az ökológiát pozitívan nézni, mert mert nyilván szeretnénk többet meg jobbat.

[00:10:43]De hogyan lehet ezt úgy, hogy közben ne tegyünk kárt a környezetben, és ne menjünk végig azon az úton, amin mondjuk más országok végigmentek?

[00:10:54]Tehát előbb megállni ezen a ponton és ezt a tehát a jóllétet, ha lehet növelni, de mindemellett pedig nyilván nem a környezeti értékeinknek az árán.

[00:11:04]Hogyan lehet ezt így egyensúlyozni?

[00:11:09]Az a példa, amit mondtál, hogy kevesebb pénzből kevesebbet lehet fogyasztani, és és akkor ennek van egy ilyen egy ilyenázi jó per perverz hatása, hogy akkor kevesebb a pazarlás.

[00:11:27]Vannak területek, ahol ez ez nem így néz ki.

[00:11:31]Például az épületeknél, az épületeknek az energiafogyasztásánál, ha belegondolunk, hogy melyek sokszor a legnagyobb energiafogyasztó háztartások, akkor a legszegényebb háztartások fogyasztanak a legtöbb energiát, mert rossz állapotban vannak a a az ingatlanok, rossz a fűtési rendszer, nincsen szigetelve, és akkor annak ellenére, hogy igaziból nincs rá lehetőség nem tehet mást, mint hogy sok energiát fogyaszt, hiszen kell, hogy kell, hogy fűtse az otthonát.

[00:12:07]Úgyhogy van olyan, amikor csak hatékonytalanul.

[00:12:10]Így van.

[00:12:12]Így van.

[00:12:12]És és ha már itt a a az épületeket behoztam a ebbe a ebbe a kérdésbe, az épületek az egyik olyan terület, ahol a gazdasági fejlődést lehet fenntarthatósági fejlődéssel vagy javulással is kéz a kézben véghez vinni.

[00:12:34]És azt hiszem, hogy én nem vagyok abban a pozícióban és abban a tudás mit tudom, sajnos nincs akkora tudásom, hogy feloldjam ezt a ezt az ellentmondást a vég véges bolygó és a végtelen gazdasági növekedés között.

[00:12:52]Nagyon fontosnak tartom, hogy erről legyenek kutatások és a döntéshozók is meghallják azt, hogy ez tehát hogy ez egy hát ennek az abszurditását ennek az abszurditását, tehát hogy ez ez azért mégis csak kicsit olyan, mint az egyszer egy, hogy a válasz az, hogy hogy nem jön ki a matek.

[00:13:12]viszont a az, hogy ezt hogyan lehet megváltoztatni, én én abba nem szeretnék most belemenni, mert nem ez a nem ez a szakmám.

[00:13:20]Amit én látok, az az, hogy vannak olyan területek, ahol tehát érdemes a a fókuszokat áthelyezni olyan gazdaságfejlődési, gazdaságfejlesztési szektorokra, amelyek nem amelyek kevésbé terhelik a környezetet.

[00:13:36]És akkor az épületszektor szerintem egy egy csodálatos terület.

[00:13:44]Lakóépületekről van szó.

[00:13:44]egyébként sokat beszélünk a lakóépületekről, de hogyha belegondolunk, hogy a kereskedelmi épületek vagy a középületek is milyen milyen állapotban vannak, akkor ott is van ott is van potenciál, hogy így vagy most csak egy banális példajut eszembe, aztán visszakanyarodhatunk a lakóépületekre, hogy hogy egy akár ilyen nagyon-nagyon nagy hipermárketeknek a hűtése, fűtése és hogy annak a kibocsátása és hogy milyen hideg szokott lenni, amikor nyáron kiint 45°ok van bent, meg 18 úgy érzi az ember, ez egészségügyi szempontból sem jó, meg hát nyilván ezt is biztos lehetne hatékonyabban csinálva csinálni, zárójabb bezárva.

[00:14:21]Igen.

[00:14:23]Meg szerintem tudnánk még ilyen érzékletes példákat mondani, hogy nekem például az egyik korábbi munkahelyem az egy olyan épületben volt, ami ez a régi ilyen igazi szocreál rettenet, aminek ugye olyanok az ablakai, hogy hogy télen szinte szinte süt a hidegtől ezek a fém fémkeretek, meg a az ember ott ül a nekem az ablak mellett volt a az íróasztalom, és akkor télen így a így fújta a szél a csukott ablaknál a a hajamat.

[00:14:51]Szóval ez az élmény is megvan, meg az is, hogy nyáron meg az embernek így nem tudom rövid nadrágba, mint a mint a MÁV bőrüléséhez mégkondi nélkül így odatapad az egész teste és így az tehát, hogy így így nem is lehet nem is lehet dolgozni.

[00:15:08]És egyébként ennek egy csomó gazdasági hatása is van, ugye kiesett munkaórák száma, hogy mennyire tudsz koncentrálni.

[00:15:15]Tehát, hogy ha mondjuk valakit az nem érdekel, hogy ennek milyen környezeti hatása van, meg egészségügyi hatása, kölcsönások, akkor a akkor a gazdasági hatás az is az is nagyon nagyon erősebben, hogy hogy milyen munkakörülmények között tudjuk végezni azt a bizonyos munkát.

[00:15:30]De visszatérve a lakóépületekre, Magyarországon és tudom, hogy volt már erről szó a a Ámonával meg Holoda Attilával, de szerintem ez egy olyan téma, amit nem lehet elégszer megvitatni.

[00:15:41]Hát meg most egy picit más perspektívá más perspektívá.

[00:15:46]Tehát az, hogy hogy a az épületeink felelnek az üvegháztatású gázkibocsátásainknak nagyjából 40%-áért, és a a végső energiafelhasználásnak is nagyjából 40%-ái.

[00:16:02]Magyarországon ez egy olyan lehetőség, tehát ez szörnyen hangzik, de hogy ez közben egy olyan lehetőség is, hogyha ezzel kezdünk valamit, akkor egy ilyen winwin helyzetbe kerülünk, és a az energiafelhasználásunkat csökkentjük, amivel egyébként az energiabiztonságunkat is növeljük, ami most megint nagyon a költségeinket is csökkentjük, de az energiabiztonság, ami ugye egy nagyon központi témává vált a a az elmúlt négy évben, az hogy egyszerűen ha kevesebb energiát használunk föl, akkor keves kevesebbet is kell importálni, akkor kevésbé vagyunk kitettek.

[00:16:35]Így van.

[00:16:35]Tehát az energiahatékonyság, energiabiztonság, energiaköltség klímaváltozást okozó gázkibocsátásoknak a csökkentése, és van egy elképesztő adaptációs potenciál benne, amit az előbb mondtam, hogy milyen ilyen körülmények között dolgozni, milyen egy szigeteletlen épületben lakni egy nyári hőhullámos időszakban, ami amilyen időszakból egyre egyre több lesz sajnos.

[00:17:02]Ögyhogy klímaadaptációs kérdés is.

[00:17:07]És akkor ott jön az, hogy hogy milyen gazdasági hatása van az épületszektor, az építőipar évek óta rossz mutatókat rossz mutatókkal rendelkezik.

[00:17:18]Hang szenved az építőipar.

[00:17:21]hogyha a kifutó újépítések helyett vagy mellett lehetne egy hosszútávú kormányzati ciklusokon áthévelő épületenergetikai felújítási programot elindítani, akkor ez az építőiparnak is adna egy olyan biztos megrendelési volument, ami amivel amire tudnak alap alapanyagbeszerzést építeni lehet a szakképzés ehhez igazítani, hogy legyen elég szakember, aki ezeket el tudja el tudja végezni, és ennek lenne egy költségvetési bevétel növelő hatása, és egy GP növelő hatása is.

[00:18:02]egyébként itt ilyen bonyolult új zöld innovatív megoldásokra kell gondolni, és ha igen, akkor erre föl van készülve az építőipar, vagy banális dolgokra, mintogy ablakcsere, ajtócsere, újszigetelés, megfelelő szigetelés, tetőszigetelés satöbbi, vagy mind a kettő akár nem föl is soroltad itt a a a portfóliót.

[00:18:27]Az azért az érdek bonyolult dolgokról van szó, vagy banális dolgokról?

[00:18:31]Nem, banális dolgokról van szó.

[00:18:31]Nyilván azért nem banális, mert ezt hosszú távra kell megszervezni, tehát meg mert emberek raknak ezekben az otthonokban.

[00:18:39]Igen.

[00:18:39]Meg az, hogy hogy tehát tehát nem rocket science és nem valami egészen újat kell feltalálni, hanem ezek a mondjuk technológiák megvannak.

[00:18:50]Ühüm.

[00:18:50]viszont ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű legyen ezekből a az alapanyagokból és a szakértőkből, akik ezt ezeket a felújításokat elvégzik, ahhoz viszont az viszont az viszont összetett.

[00:19:04]Tehát a az egyik irány a az épületfelújításban az az elektrifikáció, hogy hogy ugye hőszivattyúk irányába menni.

[00:19:16]hogyha a 2050-es klímasemlegességi célt el akarjuk érni, ami akárhogy is nézzük már szinte holnap van, akkor gyakorlatilag a háztartásokból a földgázt ki kell vezetni, és ez azt jelenti, hogy amik megint az energiabiztonságra Így van.

[00:19:34]A jóvatással van.

[00:19:35]Igen.

[00:19:35]Igen.

[00:19:35]És ugye ehhez sok hőszivattyú kell.

[00:19:37]Na most, hogyha hirtelen felpörög a hőszivattyú ilyen kiszámíthatatlanul, akkor árfel felhajtó hatása lesz.

[00:19:47]Nem lesz elég hőszivattyú, szerelő, gyártó, alapanyag, tehát hogy ugyanígy a szigetelőanyagokkal, ugyanígy a a épületgépészet, mérnöki oldal, tehát hogy minden szintje ennek a a ennek a láncnak kell, hogy rendelkezzen elég humán erőforrással, illetve, hogy a gyártás is eljusson arra a szintre, hogy hogy nem csak egy árfelh hajtó hatású mondjuk állami támogatás lesz az épületfelújítást tettem nem új dolgokat kell kitalálni hanem hanem a meglévőket kell kiszámíthatóan ütemezni de még arra a kérdésedre hogy kell-e új dolgokat kitalálni szerintem nagyon fontos új dolgokat is kitalálni meg vannak olyanok amik még még nem mentek át a rendszerem mert mondjuk a a fából való építkezés az nem szakterületen nem tudok a részletekbe m bele menni, de nagyon-nagyon izgalmas.

[00:20:48]És tudom, hogy egy csomószor az akadálya, hogy tűzvédelmi előírásoknak nem felelnek meg, olyan tűzvédelmi előírásoknak, amik akár a 70-es évek óta nem változtak meg.

[00:20:57]Tehát, hogy egy ebben az egész rendszerben az a az a rákfené ennek a rendszernek, hogy olyan dolgokra van méretezve meg kialakítva a szabályozás, amelyek nagyon nagyot változtak az elmúlt, nem tudom, 30- 4050 évben, főként a klímaváltozás miatt, és hogy ezeket egyszerűen át kell írni ezeket a szabályokat, úgyhogy nyilván az élet és vagyonvédelmi szempontok azok továbbra is a az első között legyenek.

[00:21:24]De de de kikönnyíteni ezeket az alternatív technológiák, az alternatív technológiáknak a használatát.

[00:21:32]És ami még szerintem az épületekkel kapcsolatban nagyon nagyon izgalmas, hogy a most létező épületállományunknak a 80-90%-a még itt lesz velünk 2050-ben.

[00:21:48]Tehát ez azt jelenti, hogyha holnaptól csak passzív házakat építenénk, meg akár pozitív energiás házakat, csak a 10% az nem oldaná meg a a sülgető problémánkat, mert nem elég gyors a a az épületállománynak a a kicserélődése.

[00:22:05]Tehát az önmagában nagyon fontos is csinálni kell, de a felújítások nélkül nem fogunk sehova sehova eljutni ebben az energiahatékonysági meg energiamegtakarítási meg klémabiztonsági kérdésben.

[00:22:19]És arról van tudásotok, vagy arról van információtok, hogy jelenleg ez hogy áll az országban, és egyáltalán mondjuk az új kormánynak milyen céljai vannak ezzel kapcsolatban?

[00:22:29]Tehát látni valami mozgulódást, mert azért itt a legfontosabb kérdés az az, hogy erre honnan van pénz, mert mondjuk pont amit említettel az előbb, hogy azok, akik mondjuk anyagi helyzet szempontjából nem, tehát olyan helyzetben vannak, hogy az utcát fűtik, ahogy ti is írjátok a a könyvetekben, nekik valószínűleg nincsen egy kádárkocka korszerűsítésére és teljes felújítására, szigetelésére satöbbi félretett pénzük.

[00:22:56]Tehát nyilván valami állami támogatás erre szükségöltetik.

[00:23:02]A mostani kormánynak a programjában szerepel a az, hogy legalább 100000 lakást fel kell újítani energetikailag évente.

[00:23:13]Most ez ez egy jó szám.

[00:23:17]Ez egy sokkal ez a ez mi is ezt a számot használjuk nyilván nem csak tehát hogy nem mi találtuk ki az egyensúly intézetnél, tehát mondjuk a a magyar energiahatékonysági intézet volt talán az első, aki ezt a számot használta.

[00:23:27]Az a baj, hogy ugye minél több évet várunk, annál annál rosszabb már a 100z-es szám, és és annál annál többet kell évente, hogyha 2050-ig fel akarjuk újítani az állományt.

[00:23:40]De Isten bár csak ott tartanánk, hogy azon vitázunk, hogy most elég az a 100000, amit megcsináltunk tavaly, hanem már 100, vagy inkább 1200et kéne kéne felújítani.

[00:23:49]Úgyhogy szerintem ez a 100zres per év ez cél, ez egy ez egy jó, meg jól kommunikálható, jól megjegyezhető szám, és nagyon-nagyon sokat jelentene a klíma és energia biztonság területén is.

[00:24:10]az Európai Uniónak a forrásai ból lehetne ilyet ilyet csinálni.

[00:24:13]Amúgy a mostani hét éves uniós költségvetési ciklusban is van egy 37%-os cél arra vonatkozóan, hogy a költség a a a költségvetésnek ekkora százalék-át kell klímavédelmi vagy zöld célokra használni.

[00:24:35]És a következő hétvées uniós költségvetési ciklusban is megmarad ez a célszám.

[00:24:41]Azt hiszem 35%, lehet, hogy a pár pár százalék pontot most tévedek hételen, de az a lényeg, hogy 30% fölötti összeget a hét éves uniós költségvetési ciklusból ezekre a célokra kell költeni.

[00:24:51]Úgyhogy különböző operatív programokon keresztül nyilván állami forrást is hozzátéve lehetne ezt megvalósítani.

[00:25:03]Itt megint azt kell hangsúlyozni, és szerintem ez a legtöbb területtel, nem csak ezzel kapcsolatban, hanem és nem csak ökológiához kapcsolódó területekel, hanem minden területen ez a kiszámíthatóság az, ami annyira kell a piacnaküm, hogy tudjon bízni abban, hogy az építőiparnak, illetve a egyébként az is számít, a lakosságnak is számít, hogy mondjuk ha ha elindul egy épületfelújítási program, akkor ne az legyen, hogy hú, most rá van dobva a piacra egy egy ilyen lehetőség, és hogyha nem, ha most lemaradok, akkor végem lesz, és akkor soha többet.

[00:25:41]Tehát hát mert gondolom priorizálni is kell, hogy ki kapja először.

[00:25:45]Azt is meg, hogy lehessen azt gondolni, hogy most nem vágok bele, de két év múlva belevágok, mert akkor is lesz rá lehetőség.

[00:25:51]Tát most éppen nem jó, mert nem tudom, egy hónapja született gyerekem és annyira nem szeretném ezt.

[00:25:59]Vagy tehát hogy annyi egy kádárkocká annyi élethelyzet van, amikor amikor nem alkalmasy felújítás.

[00:26:03]Igaziból nem is tudom, hogy mikor van kedve az embernek felújítani valószínűleg valószínűleg sose, de hogy főleg, hogyha ott vanik benne.

[00:26:11]Igen.

[00:26:11]Igen.

[00:26:11]De az, hogy hogy lehessen azt tervezni, hogyha most nem nem vágok bele, akkor egy év múlva, két év múlva, három év múlva, 10 év múlva is lesz erre lehetőségem, az az ingatlantulajdonosként is nagyon fontos, illetve a ahogy ahogy említettem többször, a piacok is nagyon fontos a tervezése szempontjából, hogy hogyan hogyan pörgesse föl a a gyártását, az importját, a a humán erőforrásait.

[00:26:37]Még egy utolsó kérdés ezzel kapcsolatban, mielőtt átérünk a energia területére, hogy egyébként nem lenne érdemes ezeket a támogatásokat, meg ezt az egész kezdeményezést az épületfelújításokkal kapcsolatban valahogy a meglévő piaci hitelekkel összekombinálni.

[00:26:55]Tehát most akár gondolok itt a 3%-os hitelre, vagy nem tudom babaváróra, csokra vagy bármilyen más ilyen jellegű családtámogatási hitelekre.

[00:27:07]Hát az egyensú intézetnek az az egyik szerintem fontos javaslata a az ilyen támogatásokkal kapcsolatban, hogy mindegy, hogy mi az elsődleges célja egy támogatásnak, ami épületekhez kapcsolódik.

[00:27:21]Tehát lehet szociális az elsődleges cél, lehet családtámogatási az elsődleges cél, de hogyha épületekhez kapcsolódik és épületfelújításhoz kapcsolódik, akkor legyen ott egy szigorú energetikai követelmény.

[00:27:32]Tehát mondjuk a az, hogy egy felújítás érje el a 30%-os energiamegtakarítási küszöböt, az ez egyébként uniós, tehát hogy uniós forrást csak így lehet felhasználni, de mi azt gondoljuk, hogyha van egy állami támogatás nem uniós forrásból, ami felújítást eredményez, ott is kérjük a 30%-ot, mert mert egyszerűen így logikus a a így Így brudens, így jó a a költségvetési pénzeknek az elköltése.

[00:28:07]Ühüm.

[00:28:09]Szeretnék egy kicsit az energia témájára áttérni.

[00:28:12]Azt mondjátok, és ugye említetted te is, hogy az energiabiztonsága az országnak az nem nem áll nem áll túl jól.

[00:28:18]Erről beszéltünk ugye az előző adásban is Ámadával és Holoda Attilával, de ti azt mondjátok, hogy hogy 80%-os az energiafüggőségünk.

[00:28:30]Ö ezt kicsit ki tudod bontani, hogy ez mit jelent, és hogy ez miért probléma annak, aki esetleg még nem hallotta erről a témáról részletesebben.

[00:28:39]Igen, tehát alapvetően a tehát hogy megnézzük a KSH-nak a az adatbázisát, akkor évek óta ilyen 50% körül van az energiafüggőségünk.

[00:28:47]Ez a 80% ez igaziból egy ilyen értelmezési ühüm.

[00:28:55]Nem csavar, nem akarom csavarnak hívni, mert igaz egy értelmezési kérdés, vagy egy egy ilyen plusz szempont, amit mi behoztunk, hogy a a statisztika a nukleáris energiát belső energiatermelésnek veszi.

[00:29:15]Üm, ez nem csak a magyar statisztika, ez ez világszinten így van, mert hát hogy itt van az atomerőmű, mert itt van az atomerőmű és itt itt állítjuk elő az energietjük satöbbi.

[00:29:26]Ami ami olyan szempontból izgalmas, hogy nyilván a a fűtőelemeket meg meg importáljuk.

[00:29:33]Aha.

[00:29:36]Tehát hogyha hozzávesszük azt, hogy hogy Paksnak a működtetéséhez, ami ugye ahogy beszél beszéltétek az előző adásban, óriási szerepet játszik be a magyar szerepet tölt be a magyar energiarendszerben, hogyha Paksot külső forrásnak tekintjük, merthogy ugye a teljes fűtőelem állományo az külföldről jön, akkor így már 80% fölött vagyunk.

[00:30:03]Szerintem ezen is érdemes egyébként elgondolkodni, de hogyha azt nézzük, hogy amúgy 50% fölötti a a kitettségünk, ott is érdemes külön venni, hogy vagy azt átgondolni, hogy évek óta azt hallgatjuk, hogy a hogy a földgáz az az igaziból megbízható, ugye, mert ezek a megújulók, ezek így kilengenek jobbra-balra, de nyilván Ez egy komoly, ez egy ez egy valós probléma, de azért az elmúlt pár év, különösen az a hormoszisz szoros ban lévő konfliktus óta még egy lapát rátett, hogy azért beigazolódott, hogy a fosszilis energia az se nem olcsó, se nem megbízható, se nem kiszámítható, tehát más szempont miatt, de igen, ugyanúgy tud volatilitáskozni a rendszer.

[00:30:58]Így van.

[00:30:58]Így van.

[00:30:58]Úgyhogy úgyhogy az, hogy magas a az energiakitettségünk, azzal különböző terület, tehát különböző részeivel kell foglalkozni.

[00:31:06]Nyilván az, hogy aksi fűtőelemet nem, tehát nem nem kell a nem kell a pécsi urán bányákat, a mecséki uránbányákat újra újra nyitni.

[00:31:18]Nyilván nem ez a a az üzenet, de hogy ez is egy kitettség, annak ellenére, hogy Paksot hazainak hazainak tekintjük.

[00:31:24]De egyébként a napenemeknél, illetve a szélerőműveknél, ugye most a szélenergiára van mindenki rácuppanva, jó, hála Istennek, meg jó értelemben, mert mert mert szükséges az energiamixünkben, de hogy ott ott is ez a probléma felmerülhet, nem?

[00:31:40]Tehát kétlem azt, hogy mindent itthon fogunk gyártani az épülő szé szélerőművekhez.

[00:31:46]Ez így van.

[00:31:46]Erre szerintem egy nagyon érdekes mondás ugyanúgy a naenergiára, mint a szélenergiára, hogy hogy amikor nap erőművek vagy szélerőművek építéséhez importálunk alapanyagokat, az alapanyagokat importáljuk és utána az itt termelődik az energia.

[00:32:08]A fosszilis energiaholdozóknál viszont magát az energiaholdozót folyamatosan kell importálni.

[00:32:15]Tehát teljesen más az, hogy hogy mit importálunk, és ez milyen függőséget okoz, mert az mondjuk egy napelem utána el van attól függve, hogy milyen milyen típusú meg nyilván vannak ennek ennek mérnöki részei, amikbe én nem nem akarok és nem is tudok belemenni, de hogy mondjuk egy 10 évig biztos, hogy el van anélkül, hogy kellene ezzel ezzel foglalkozni, és ugyanúgy a szélnél is.

[00:32:36]Utána maga a a az üzemanyag, azt már nem kell azt már nem kell importálni, egy teljesen más teljesen más kitettséget jelent.

[00:32:43]De akkor ilyen szempontból most csak próbálom megérteni, mert ebből a perspektívából még én sem néztem rá erre a témakörre, akkor a nap erőmű, illetve a szélerőmű az lényegében ugyanott van energia biziztonság és kitettség szempontjából, mint mondjuk egy nukleáris atomerőmű.

[00:33:05]Tehát mivel nem az energiát importáljuk, hanem az alapanyagot ahhoz, hogy azt az energiát elő tudjuk állítani?

[00:33:12]Azért nem, mert a az atomerőműnél folyamatosan kell importálni a az alapanyag.

[00:33:19]Nyilván nem nem olyan, tehát azt máshogy lehet tárolni, meg ilyen mérnöki részletekben nem akarok belemenni, hogy hogy a a fűtőelemeket milyen gyakorisággal kell beszerezni és hogyan kell tárolni, de azt mindig a a az üzemanyagot mindig külföldről kell hozni, a foszilisnél is, és a a az atomnál is, a napnál meg a szélnél pedig nem kell, mert az itt itt van.

[00:33:40]Itt itt süt a nap és itt fúj a szél.

[00:33:44]Egy kicsit még a szélenergiáról beszéljünk szerintem.

[00:33:46]jogosan sokan elkezdtek most ezzel a témával foglalkozni, erről beszélgetni.

[00:33:50]Én hallottam olyan kritikát, hogy hát igazából itt alig fúj a szél és ennek nincs is értelme.

[00:34:00]Most így adatalapon ti ezt hogyan látjátok az egyensúly intézetnél?

[00:34:04]Láttok-e ebben potenciált és fantáziát?

[00:34:07]Érdemes-e ebbe az irányba az országnak elmenni?

[00:34:08]abszolút érdemes.

[00:34:08]A az egyik kedves ö kolléga szakmabeli kollég Perger András mondta pont nekem múlt héten azt, hogy a a nap nem fúj és a szél nem süt, akkor mi lesz velünk?

[00:34:29]Mint egy ilyen ironizáló ironizáló kérdés.

[00:34:33]Szerintem nagyon jól megfogja a a problémát, hogy hogy itt nem itt ilyen gond nincsen, hogy ne lenne szélerőmű kapacitás.

[00:34:41]Nyilván nem vagyunk egy egy hollandia vagy egy az offshore tengeri szélerőmű parkokkal nem fogunk vetekedni, de nem is nem nem is az a cél, hogy egy lábon álljon ugye a magyar energiarendszer, hanem pont az a lényeg, hogy sokféle energiahordozó legyen benne.

[00:35:01]A ha megnézzük egyébként Magyarországon a az éves kihasználtságát a napelemeknek és az éves kihasználtságát annak a néhány szélerőművnek, ami van, akkor egyébként éves szinten magasabb a szélerőműveknek a a kihasználtsága.

[00:35:17]Tehát abszolút megvan a helye a rendszerben.

[00:35:21]Vannak egy vannak egyébként erre szél széltérképek, amik megmutatják, hogy hol lehet még még telepíteni.

[00:35:28]És a hát nem akarom elismételni azt, amit a azt, amit az mondott, de szerintem nagyon nagyon nagyon izgalmas volt ez a a hogy 10 évvel ezelőtt ki tudta volna elképzelni, hogy hogy ennyi napelem lesz a napenergia vagy napkapacitás lesz a a rendszerben, hogy és hogy a világon a másodikak vagyunk ebben.

[00:35:53]Igen.

[00:35:53]Szóval, hogy hogy egészen gyors tud lenni a a technológiai fejlődés, meg a piac.

[00:35:58]Ö itt meg Attillát idézném, hogy ha hagyjuk hagyunk neki lehetőséget.

[00:36:01]És ö egyébként a ökölszabályként azt szokták mondani, hogy egy jó, tehát egy megújuló energiaholdozókat tartalmazó villamosenergia miix akkor működik a legjobban, hogyha fele annyi szélkapacitás van, mint napkapacitás.

[00:36:22]Ugye Magyarországon most a 9000 MW nap felé haladunk.

[00:36:26]A célből megvan 330 MW, tehát majdnem az az arány, amíg majdnem az az arány.

[00:36:34]Ezt hogyha föl tényleg föl lehetne hozni ilyen 4000 MW köré, akkor az egy sokkal jobban működő energiamixet eredményez eredményezne, és erre erre van lehetőség.

[00:36:45]Aztán van egy csomó olyan részletkérdés, hogy hogy mondjuk a csatlakozási pontokat hogyan lehet a legjobban megoldani.

[00:36:52]Hogyha egy csatlakozási ponton jön rá a hálózatra egy szélerőmű és egy naperőmű, akkor már mielőtt elkezdi terhelni a hálózatot, a kiegyenlítik egymást valamennyire.

[00:37:06]Tehát ezek a ez a ez a hibrid csatlakozási lehetőség.

[00:37:10]Szóval, hogy hogy főleg a az okos rendszerekkel már nagyon sok lehetőség van arra, hogy igenis a szél is egy fontos eleme legyen a magyar energiamixnek.

[00:37:21]Mondtad, hogy van nyilvánvalóan ilyen széltérkép, és hogy ez alapján is el lehet dönteni, hogy gondolom ez alapján dönti el, hogy hova legérdemesebb tenni szélerőműveket.

[00:37:31]Ez egyébként azt tudjátok esetleg, hogy a klímaváltozás hatására mennyire fog változni a következő 20-30 évben.

[00:37:36]Tehát, hogy várható az, ahogy mondjuk a víznél, hogy szinte kiszámíthatatlan, hogy mikor hol lesz csapadék, hacsak nem állunk át természetalapú megoldásokra, meg vízmegtartásra, meg adott mezőgazdasági területeket vissza visszaadunk a a víznek.

[00:37:55]Tehát, hogy hogy várható az, hogy mondjuk ez egy elképzelhető szenárió, hogy oda telepítenek szélerőművet, és végül ott nem is nem is lesz szél.

[00:38:01]Ez egy kockázat.

[00:38:04]Szerintem inkább az a az a kockázat, tehát az, hogy nem lesz szél, nem az a kockázat.

[00:38:10]Az a kockázat, hogy ahogy már sok ugye ahogy sok helyen halljuk, hogy a klímaváltozás az nem olyan eseményeket hoz, amik eddig soha nem voltak, hanem a szélsőségességet változtatja meg, hogy egyre gyakrabban lesznek egyre szélsőségesebb időjárási események.

[00:38:29]Ez ugyanúgy igaz a szélre.

[00:38:31]Szerintem inkább a a szélnek az intenzitása fog fog változni, hogy különböző időperiódusokon belül.

[00:38:40]Az, hogy egy olyan térkép, amelyik azt mondta, hogy lesz szél, és egyszer csak kiderül, hogy egyáltalán nincs.

[00:38:46]Én ezt nehezen tartom elképzelhetőnek, de ugyancsak mindig a annyi annyiféle dolgot kérdezem, hogy mindent mind mindent láb lábjegyzetelnem kell, hogy hogy széltérkép készítősebb vagyok.

[00:38:57]Igen, de a itt viszont a egy nagyon fontos témát hoztál be, hogy hogy a különböző modellek és a különböző adatok mit mutatnak.

[00:39:09]Mi az egyensúly intézetnél azt tapasztaljuk, és nem csak a fenntarthatósági témáknál, hanem minden területen, hogy Magyarországon óriási adathiány van.

[00:39:19]Ühüm.

[00:39:20]És amikor vannak jó adatbázisok, akkor azok meg nem föltétlen kapcsolódnak össze egymással.

[00:39:27]Ühüm.

[00:39:27]Tehát ha ezt már mástól is hallottam ilyen mezőgazdasági vonatkozásban tehát vagy a talajvíz klíma klíma klímaváltozással tehát hogy klimatikus adatok nem tudom hőmérséklet csapadék a a talajoknak a az állapota, a széltérkép a 1000er dolgot lehetne felsorolni, amik mind különkülön és nagyon hasznosak, de ugye a A legjobb az lenne, hogyha ezek össze tudnának össze tudnának érni.

[00:39:58]Ennek is van egy van egy szoftver fejlesztési igénye, egy de nem minden nem nem lehet mindent mindennel összehasonlítani, de ugye ezeket minél több helyen próbáljuk összekapcsolni.

[00:40:13]egyébként a a vízzel kapcsolatban az egyensúly intézetnek az egyik javaslata az, hogy legyen egy egy nagy vízügyi agytröszt intézet, ami összeszedi az összes olyan adatot, ami a vízügyi tervezéshez szükséges, és és akkor azzal lehet legalább nagyobb fénynél menni a a jövő felé, ha nem is teljes világosságban.

[00:40:39]De de nyilván kellenek adatok, hogy lehessen tervezni.

[00:40:43]És ugyanígy a a az, hogy a a széltérkép, klimatikus változások, a különböző modellek is összekapcsolódjanak.

[00:40:53]És egy ö és a döntéshozó ezeknek a tudatában találja ki, hogy hogyan hogyan lesz fejlesztve a a szélerőműpor.

[00:41:02]Ez is nagyon nagyon nagyon fontos.

[00:41:05]Akkor azt jól értem, hogy ezek az adatbázisok mondjuk így országos szinten meg nyilván globális szinten is rengeteg ilyen adatbázis van.

[00:41:14]Ezek így rendelkezésre állnak, de nincsenek összekapcsolva, tehát hogy nem nem átlátható úgymond.

[00:41:21]Vagy egyrészük rendközésre áll, egyrészük nem, egyrészük hiányos, de itthon kifejezetten Igen.

[00:41:28]Igen.

[00:41:28]És a legtöbb nincs összekapcsolva.

[00:41:31]És ez kinek a felelőssége egyébként?

[00:41:33]Adott minisztériumnak, vagy adott kutatóintézetnek?

[00:41:36]Azt gondolom, hogy ez egy sok szereplős dolog.

[00:41:40]A párközötti együttműködés ben fontos a az, hogy legyen jobb kommunikáció a tudományos élet és a döntéshozók között.

[00:41:52]egyébként az egyesú egyensúly intézetnek ez az egyik ez a missziójának az egyik fontos eleme, hogy amolyan fordítók vagy tolmácsok legyünk a a a tudományos élet, a piac és a politikai döntéshozók között szakpolitikai területen.

[00:42:12]És itt nagyon fontosnak tartom ezt is elmondani, hogy hogy itt nem föltétlen a az érdektelenség vagy a rossz szándék van a van a háttérben, hanem hanem a kapacitáshiány.

[00:42:22]Mármint a a tehát mondjuk döntés Igen, hogy dönt döntéshozói szintről nem tehát én nem a törődöm Igen.

[00:42:30]De ahogy el akarom hinni, hogy alapvetően a a döntéshozók adottokra alapozva szeretnék meghozni a jó döntéseket.

[00:42:43]De erre nincs, vagy nem volt mindig kapacitás, hogy hogy összegyúrják ezeket a ezeket az adatokat, de remélem, hogy hogy erre lesz a jövőben akarat.

[00:42:54]És egyébként tudom, hogyha ha megengeded, hogy így a vízről csak egy példát mondjak, hogy hogy Magyarországon a amikor készítettük a a vízmegtartással kapcsolatos szakpolitikai javaslatcsomagunkat az egyensúly intézetnél, akkor kértem ki különböző adatokat a a az agrár tárcától, és például mezőgazdaság, tehát illegális mezőgazdasági kútból a tehát kaptam hivatalos választ két napon belül szerintem ez nagyon nagyon korrekt.

[00:43:27]10000 és 100000 között van a az illegális mezőgazdasági kutoknak a száma.

[00:43:33]De ez a háztartási is, tehát aki Teri néni kertjében lévő kút is.

[00:43:39]Nem, az még 1 millió.

[00:43:39]Aha.

[00:43:40]Van 1 millió háztartási kút nagyjából.

[00:43:42]Nyilván ez is becsülött, hiszen nem kötelező bejelenteni őket.

[00:43:45]Igen.

[00:43:46]És emellé kifejezetten mezőgazdasági kút illegálisan 10000 és 100000 közé van becsülve.

[00:43:56]ez alapján azért nehéz tervezni egy felelősségteljes vízgazdálkodást, és ez csak egy példa, hogyha nincsenek meg a az adataink arról, hogy amúgy mennyit használunk belőle.

[00:44:08]Hol ebben nagyon jó lenne elmélyedni, de tovább kell mennünk.

[00:44:10]Illetve egy kis szakmai ajánlót szeretnék ide beszúrni, ugyanis szól lehet, hogy újra kezdem.

[00:44:16]Igen, ebben nagyon jó lenne elmélyedni, de de hogyha tovább kell mennünk sajnos, mert a légszárnyezettségről mindenképpen szeretnék beszélni, viszont ily gyors szakma ajánlót szeretnék ide beszúrni a nézőknek és hallgatóknak.

[00:44:32]Visszatérve az energetika témájára, hogyha érdekel titeket, hogy merre tart a hazai és nemzetközi energiapiac, november 12-én Budapesten rendezik meg a Future Energy and Mobility konferenciát.

[00:44:44]Szeretnénk megkérni titeket, hogy hallgassátok meg a szervezők rövid üzenetét.

[00:44:49]Csatlakozz hozzánk november 12-én látogatóként a Future Energy and Mobility konferenciára, amely az év egyik legjelentősebb energetikai eseménye.

[00:44:56]Az információkat megtalálod a futuremobiliteexpo.hu weboldalon.

[00:45:00]Térjünk rá a légszennyezettség problémájára.

[00:45:04]Azt írjátok a könyvben, hogy 10000 magyar ember korai haláláért felelős a légszennyezettség évente az országban.

[00:45:13]Ez egy elég súlyos szám.

[00:45:13]Utánanéztem kicsit és azt találtam, hogy a közlekedési balesetek 20-25-szöröse ez, illetve, hogy nagyjából ugyanennyi ember hal meg tüdőrákban.

[00:45:23]Nyilván itt van átfedés a légszennyezettség és a tüdőrák között, de ez nem kevés.

[00:45:33]Mi az oka ennek?

[00:45:33]és mit tudunk azért tenni, hogy ez drasztikusan lecsökkenjen, illetve ez mondjuk európai viszonylathoz képest mennyire súlyos szám?

[00:45:45]Magyarországon a légszennyezettségnek a két legfőbb forrása, amire úgymond könnyű könnyebb hatással lenné, az a közlekedés és az épületek.

[00:45:56]Ugye az épületeknek a fűtése, megint az épületek.

[00:46:02]A a mezőgazdasági kibocsátásokba azért nem mennék bele, mert ott igaziból van egy szabályozás, amit hogyha követünk, akkor az az tehát, hogy ott a jó irányok ki vannak ki vannak jelölve.

[00:46:18]Viszont a közlekedésnél és az épületeknél továbbra is óriási problémák vannak.

[00:46:24]egyébként a az, hogy uniós szinten hol vagyunk, Magyarországnak van folyamatban kötelezettségszegési eljárása már évek óta a légszennyezési határértékek túllépése túllépése miatt és főleg a téli időszakokba, amikor beindul a a mindennel is fűtés, akkor akkor ez egy komoly komoly komoly problémát okoz.

[00:46:53]Az előző témánál, amikor az épületekről részletesebben beszéltünk, ott a sokszoros win win win win winbe nem tettem bele az ékszennyezést, mert itt újra el tudom mondani, hogy a a hosszútávú épületenergetikai felújítási programnak plusz egy előnye az, hogy a légszennyezés is csökken.

[00:47:14]Ühüm.

[00:47:14]Ö a már az, hogyha ez egy energiaszegénységhez is kapcsolódó téma, szegénységhez kapcsolódó téma, én azt gondolom, hogy senki nem ítélhető el azért, hogyha választania kell aözül, hogy a gyerekei hidegben legyenek, de tiszta legyen a levegő, vagy fütbe szennyezze a a környező levegőt, akkor melyiket választja?

[00:47:51]Kérdés de szerintem érdemes, amikor eset nem is tudom, hogy mondjam, hogy amikor ítélkezünk, vagy nem tudom, lehet, hogy nem szép ez többes számban mondani, mert lehet, hogy van olyan, aki lehet, hogy van olyan, aki még sose ítélkezett életében, de hogy nem gondolunk Igen, nem gondolunk bele, hogy hogy néha ezek ezek bizony ilyen ilyen döntések.

[00:48:13]És ez is egy kicsit más, de hogy mondjuk amikor készítünk ilyen, vagy készítenek olyan közvéleménykutatást, hogy akkor ki elégedett az otthonával, ki tudja felfűteni megfelelő szintre, az se mindegy, hogy különböző állampolgároknak mi a megfelelő szint.

[00:48:34]Az se mindegy, hogy a mondjuk a 200 nmes vagy mit tudom én 100 nmes kádárkockádból egy darab szobát fűtesz föl, csak annyit bírsz, de azzal de azt mondod, hogy hát mégis sok kérz régen csinálták egyébként.

[00:48:47]Igen, de az, hogy hogy más a a megfelelő, ez a szó, hogy megfelelő szint, ez ez külön tát nagyon nagyon relatív.

[00:48:57]Tehát az, hogyha a az egyedül élő nyugdíjas néni a konyhába él gyakorlatilag, és ott van egy kis kanapé, és azt fel tudja azt a területet fűteni mondjuk nem tudom 20 fokra, és azt mondja, hogy végül is rendben vagyok.

[00:49:12]Az nincs rendben, hogyha a háznak a többi részén pedig 14 fok van.

[00:49:17]Igen.

[00:49:17]Szó, szóval a ez a ö az egyik légszennyezési góc, a másik pedig a közlekedés.

[00:49:26]Itt is a tehát a a szegénység szóval egy csomó új szó alakult ki sajnos az elmúlt években.

[00:49:35]A közlekedési szegénység is egy ilyen azt kifejted egy kicsit bővebben, hogy az alatt mit értesz?

[00:49:43]közlekedési szegénységnek többféle többféle formája van.

[00:49:47]Például az egyik az, hogy hogy mondjuk nem tud kevésbé szennyező gépjárművet vásárolni.

[00:49:55]A másik az, hogy ha mondjuk nincsen ez a a az autója vagy motorja, vagy akármi, akkor nem is tud elmenni dolgozni.

[00:50:05]Ühüm.

[00:50:05]Mert a mondjuk a tömegközlekedés, a városok közötti közlekedési infrastruktúra az az nincsen meg.

[00:50:12]Mondjuk bezárták a vasútvonalat, vagy vagy a busz mondjuk naponta kétszer jár, de pont úgy, hogy nem ér nem ér dolgozni.

[00:50:22]Tehát van egy csomó ilyen ilyen faktor, ami ami miatt egyszerűen neki szüksége van arra az autóra, és nem tudja egyébként mondjuk nemhogy elektromos autóra lecserélni, de hogy egy alacsonyabb kibocsátásúra sem.

[00:50:39]És most a az Európai Uniónak van a van egy levegő tisztaságvédelmi irányelve, aminek a amiben még szigorúbb szabályokat határoznak meg.

[00:50:49]ennek a be a átültetési határihdeje amúgy most év vége.

[00:50:56]És az lenne a jó, hogyha minél több minél kevesebb ország kért kéne halasztást ezzel kapcsolatban, mert ez megint nem egy ilyen lárpurlár dolog, hogy unatkozó brüsszeli bürokraták kitalálják, hogy akkor ezeket a számokat változtassuk meg, hanem ez tényleg oda vezet, hogy évente 10-12000 magyar hal meg idő előtt a a légszennyezés hatásainak következtében.

[00:51:21]egyébként a határértékeknek a kérdése is szerintem nagyon érdekes.

[00:51:24]Amikor én először elkezdtem ezzel foglalkozni, akkor akkor nagyon nagyon meglepődtem, hogy hogy ezek a ezek a határértékek ezek mindig mindig átlagok, vagy évre, hónapra, hétre, napra, de hogy gondoljunk csak bele, hogyha mit tudom a a az újszülött gyerekünket kivisszük babakocsiba a tudom sétálni reggel 7:42, hogy a körútra a és csak öt percen keresztül szívja be azt a levegőt, de mondjuk az egész nap az egész napra kiegyenlítődik és pont nem éri lépi át a a határértéket, az ő szervezetében ugyanúgy károkat fog okozni.

[00:52:06]Tehát ezek a határértékek meg küszöbszámok, ezeket mindig úgy kell nézni, és azért is kell törekedni az a az átlag alatt maradásra, mert még így is vannak olyan periódusok, amik olyan kiugróak, hogy hogy nem tudom, légúti betegségeket okoznak, kardiovaszkuláris betegségeket okoznak, tehát rengeteg olyan következménye lehet, ami utána egyébként nem csak a ö nem csak emberi tragédiákhoz vezet, hanem hogyha valaki ezt így nagyon pragmatikusan akarja nézni, megint egészségügyi költsége van.

[00:52:42]Az egészségügyi ellátó rendszer rendszerre van olyan olyan hatása, hogy utána és hát direkt gazdasági következményei is vannak van ennek, hogy betegebb betegebbek a magyarok.

[00:52:57]Jól értem akkor, hogy alapvetően vidéken inkább a fűtés a probléma légigészennyezettség szempontjából, a városokban meg a közlekedés.

[00:53:04]Tehát lehet így egyszerűen egy kicsit kicsit egyszerűsítő, de igen.

[00:53:10]Oké.

[00:53:10]És főleg az ilyen völgyes területeken ugye, ahol ahol sok a a vid ez a fa a sok a fatüzelés a ahol hogy mondtam, hogy a a rossz minőségű kályhákban mindent is eltűzelünk.

[00:53:25]És akkor az ott megáll a a beragad a völgybe.

[00:53:29]Így van.

[00:53:31]megoldások ezen a területen.

[00:53:31]Tehát hogyan tudjuk ezt a számot, ezt a elég drámai hangzó 10000 főt lecsökkenteni?

[00:53:41]Itt egyébként kapcsolódunk más fejezetekhez is a az egyensúly intézetnek a Magyarország kézik könyvéből.

[00:53:47]szoktuk rövidítani, hogy Magyarország kézik nagyon hosszú kimondani.

[00:53:51]Ögye az, hogy milyen a népegészségügyi rendszer Magyarországon, annak a fejlesztése is fontos, hogy a megelőzésben a szűréseknek a gyakoribbá tételébe a a védőnői rendszer, a háziorvosi rendszer átalakítása, ezek ezek is segítenének, de hogy a hogy magát az okot előzzük meg, m unnó még tudom mondani épületfelújítást lehet, hogy így jó.

[00:54:24]Hát ha van egy kulcsüzenete a magyar tényleg ez tényleg tényleg a az egyik az egyik kulcsüzenet az épületfelújítás, úgyhogy differenciáltan kell támogatni a különböző gazdasági vagy anyagi lehetőségekkel bíró háztartásokat.

[00:54:40]Itt nem tudom megkerülni a az elefántot itt a szobában.

[00:54:47]A az, hogyha szabályozva vannak a az energiaárak, akkor ö és alacsonyan, differenciálatlanul alacsonyak az energiaárak, akkor nem fognak az emberek arra vágy vágyni, hogy valaki bejöjjön felújítani, de igaziból megélésben éppen szétvernié az otthonukat.

[00:55:07]Azért, mert elmondjuk nekik, hogy de figyeljetek, ez megtérül 20 év alatt.

[00:55:14]Hát ez nem most olcsó, úgyhogy használjuk.

[00:55:15]Tehát egy 20 év 20 éves megtérülésre vagy 15 éves megtérülési időre nagyon kevesen olyan tudatosak, hogy azt mondják, hogy akkor csináljuk ezt a a környezetért.

[00:55:26]És egyébként nem is csak a környezetért, mert a hogy hoztam a példát, hogy most választani kell, hogy a gyerekek hidegbe legyenek, vagy vagy vagy szennyezzünk.

[00:55:43]A az, hogyha rossz fűtési technikát használunk, az igaziból a családunknak is rossz, mert a lég a légszennyezés az az annyiban sok mindenben különbözik különbözik az üvegháztatású gázkibocsátástól, de ugye a és sok az átfedés a légszennyező anyagok és az üvegháztatású gázok között, de a légszennyezés az egy lokális dolog.

[00:56:06]A klímaváltozás az egy globális dolog.

[00:56:08]Tehát hogyha te ott mindent el mindent is elégedsz a kazánodban, annak érdekében, hogy melegen tartsd a családodat, akkor a te férjed, feleséged, gyerekeid, szüleid lesz lesznek kitéve olyan olyan anyagoknak, amelyek utána légúti problémákat keringési zavarokat zavarokat okoznak.

[00:56:33]Úgyhogy az épületeknek a felújítása differenciáltan.

[00:56:38]Egyébként van is egy ilyen uniós előírás.

[00:56:42]Erről részletesebben is meg lehet nézni.

[00:56:46]Ez a a épületek energiahatékonyságáról szóló ir irányelv, ahol amúgy előírják, hogy hogy a a legrosszabb teljes legrosszabb energetikailag legrosszabbul teljesítő épületekkel kell kezdeni ezt a felújítást.

[00:57:04]Eh ez a prioritási lista, amiről beszéltünk az elig.

[00:57:07]Így van.

[00:57:07]egyébként ott lehet a legtöbb kibocsátást megfogni és el és gyakran ott vannak a legszegényebbek is.

[00:57:14]Tehát van tát az igazságos igazságosság szempontját mindenféleképpen bele kell bele kell ebbe vinni.

[00:57:21]A közlekedés területén pedig a közösségi közlekedésnek a fejlesztése, a mikromobilitásnak a fejlesztése, a vasútfejlesztés, az, hogy olyan városaink legyenek, 15 perces város.

[00:57:38]Igen.

[00:57:38]It 15 perces város.

[00:57:41]Pont ezt akartam mondani, hogy itt megint át tudunk kanyarodni egy másik másik fejezetéhez a a az a a kézikönyvnek, hogy mi megvizsgáltuk, hogy miért hagyják el például Budapestet a az itt lakók.

[00:57:59]Budapest az egyik az egyik kevés olyan főváros az Európai Unióban, ahol aminek csökken folyamatosan a a népessége.

[00:58:10]Többen költöznek ki, mint ahányan beköltöznek.

[00:58:12]Hát cserébe az agglomeráció meg gomba módban.

[00:58:14]Így van.

[00:58:14]Így van.

[00:58:14]Az egyik ok az, hogy a lakhatás nagyon nagyon drága.

[00:58:16]A másik ok meg az, hogy hogy nem jó a levegő és nincsen elég zöld felület.

[00:58:25]Ha át tudjuk alakítani pig a főket nagyon igyekszik.

[00:58:27]Így volt itt a igazgató úr, és nagyon szép munkát végeznek, de igen, érthető ez.

[00:58:32]És m azt, hogy hogyha kialakítunk ugye a 15 perces város, akkor akkor volt volt erről szó, hogy hogy olyan úgy úgy gondoljuk át a a városfejlesztéseket, hogy gyalog vagy mikromobilitási eszközzel elérhető legyen, vagy tömegközlekedéssel könnyen a az, ahol lakunk, az, ahol vásárolunk, az, ahol dolgozunk, az, ahol nem tudom, fodrázhoz megyünk.

[00:59:03]intézmények bármi.

[00:59:07]De a 15 perces városon kívül, vagy nem tudom, a annak megvósítása felé is lehet olyanokat olyan fejlesztéseket csinálni, hogy a zöld folyosókat alakítunk ki a városban.

[00:59:21]A zöld folyosónak az a lényege, hogy egy élhető árnyékos, kellemes, zöld területen tudunk haladni egy abból a másikba.

[00:59:33]Ezt nem kell, hogy 15 perc legyen.

[00:59:36]Ez lehet egyébként 40 40 perc legyen akkor 40 perc vagy minél minél hosszabb idő, de hogy legyen az egy opció, hogy nem a smokefelhő közepén sétálok el a munkába, hanem van olyan lehetőségem, ahol ahol ez egy feltöltődést feltöltődést jelent.

[00:59:56]Ha jól tudom egyébként erre van egy terv a városmajor vérmező és tovább menve és tudom még tovább, hogy ott legyen egy ilyen zöld folyósó, ami teljesen összeköttetésben van így a budai budai oldalon.

[01:00:10]Sajnos a időnk végéhez értünk, úgyhogy úgyhogy végezetül nagyon kíváncsi lennék arra, hogy hogy ahogy így beszélsz ezekről, azért azt érzem, hogy te elég optimistán állsz ezekhez az elég súlyos problémákhoz.

[01:00:24]Nyilván gondolom, amikor adatokkal dolgoztok, akkor a realitás az sokkol titeket, de aztán dolgoztok azon, ahogy említetted is, hogy inkább a megoldásokra fókuszáljatok, és hogy úgy érzem, úgy álltok hozzá, hogy hogy igenis van megoldás ezekre a problémákra.

[01:00:43]Én és és sokszor azt szoktam mondani, hogy lehetne erre az egészre úgy tekinteni, mint egy izgalmas szakmai kihívás, és hogy az emberiségnek most ezt kell megugrania.

[01:00:53]Te te honnan szerzed ezt a ezt az optimizmust meg ezt a lendületet, és mik azok a változások mostanában, amik neked mondjuk reményt adnak ahhoz, hogy ezeken dolgozzatok tovább?

[01:01:07]Én néhány évente kitalálom, hogy itt hagyom ezt a szakmát, mert túl túlságosan megter megterrel lelkileg.

[01:01:12]Aztán mindig rájövök, hogy igaziból az ember egyszer elkezdett fenntarthatósággal foglalkozni, nem tud szakmát váltani, mert tudod, annyi annyi megoldandó dolog van, hogy sokkal jobb, ha tevékenyen próbálsz tenni érte, mintogyha nem tudom, csak otthon frusztrálódsz azon, hogy tudod mi a probléma, de te inkább más más területre mész.

[01:01:31]Tehát, hogy igaz veszed fejszel, ezt már nem tudom mit hagyni, ezt a területet.

[01:01:36]Ez az ez a az egyik a volt egy nagyon jó élményem pár évvel ezelőtt, amikor pont úgy éreztem, hogy na akkor akkor én most nem tudom valami más szakmát keresek.

[01:01:47]Itt volt Budapesten Denis Med, aki a növekedés határainak az egyik az egyik szerzője.

[01:01:56]1972-ben jött ki a növekedés határai, ugye, hogy szép keretes szerkezetben visszakyarodjunk az első kérdésedhez.

[01:02:02]Ugye a a véges bolygón egy végtelen növekedés.

[01:02:06]És elmentem az ő előadását meghallgatni.

[01:02:08]Itt 80 fölötti úriemberről van szó, és ő olyan lelkesen beszélt arról, hogy hogy kell ezt csinálni, hogy arra gondoltam, hogy én itt picsogok, mert 15 éve foglalkozom ezzel, akkor akkor szégyeljem magam.

[01:02:20]Hát hogyha ő ilyen lelkes, akkor akkor hát ezt tovább kell tovább kell pedig szegény már 72-ben megmondta, hogy nem jó, de hely és hogy még mindig lelkesen mondja, még mindig és én őt tőle kérdeztem meg, hogy neki mi a titka, és azt mondta, hogy hogy ő elkezdett villangókkal foglalkozni, és egy ilyen külön hobbiként akkor izé, akkor ő ő így a lepke gyűjtés, pillangok, nem tudom, ennek a a ilyen mellék mellék mellék hobbi hobbi vagy ilyen hobbiként hát természetkapcsolatészet kapcsolat, de az is azt azt mondta, hogy azt kívánja nekem, hogy én is találjam meg a a az én pillongómat, ami így ki tud ki tud kapcsolni ebből.

[01:03:01]És egy utolsó dolgot mondanék, ami viszont nagyon friss nagyon örülök, hogy pont pont van lehetőségem elmondani.

[01:03:08]Voltam múlt héten egy egyetemi klubban előadást tartani a klímaváltozásról, és van egy van egy vizualizáció, amit mindig bemutatok ami arról szól, hogy hogyan változott a Föld átlaghőmérséklete a különböző országokban az elmúlt tehát 1870-től vannak a az adatok 2017-ig.

[01:03:26]Ez egy náza vizualizáció egyébként, de és azon szoktam viccelődni, hogy az egyensúly intézetnek csodálatos networkje van, de nem sikerült még a NAT meggyőznöm, hogy akkor húzzák már ki 2017 utánra, merthogy ez tényleg a legjobb vizualizáció.

[01:03:44]És tegnap kaptam egy üzenetet, hogy az egyik lelkes diák annyira annyira belelesedőtt ezzel, hogy megcsinálta a hétvégén utánament az adatoknak és megcsinálta, 2025-ig kihúzta.

[01:03:52]Úgyhogy én Mien lesz Attilának szeretném megköszönni, mert olyan helyről kap az ember néha visszaigazolást a munkája értelméről, ami teljesen váratlan és és ezek segítenek tovább menni.

[01:04:08]Reméljük Attila hallgat minket.

[01:04:08]Nagyon szépen köszönöm neked a beszélgetést.

[01:04:13]Én is köszönöm a lehetőséget.

[01:04:15]Remélem, hogy kis rendszerszemléletben így át tudtuk venni a leg legégetőbb problémákat, de hogy megoldási javaslatokat is tudtunk adni a nézőknek és hallgatóknak, és nagyon remélem, hogy a döntéshozók azt talán is ez a könyv kötelező olvasmányként jelen van.

[01:04:31]Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a döntéshozókhoz is eljusson.

[01:04:32]Úgyh köszönöm a lehetőséget, nagyon nagyon jól éreztem mag.

[01:04:37]Köszönöm szépen.

[01:04:37]A nézőknek és hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet.

[01:04:40]Találkozunk két hét múlva.

[01:04:42]Sziasztok!

[01:04:44]A műsor Budapest, Pest megye és a Dunán túl áramszolgáltatója az Eon Hungária csoport támogatta.