HVG Videó 1:10:55

Volt, hogy Iron Lady elnyomta Hosszú Katinkát - Penge podcast

hosszú katinkaszilágyi áronpodcastsportúszásgazdaságközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Volt, hogy Iron Lady elnyomta Hosszú Katinkát - Penge podcast
tl;dr

TL;DR

  • Vendég és téma: Hosszú Katinka olimpiai bajnok úszónő a HVG Penge podcastjában, Szilágyi Áron kérdezi a mentális felkészülésről és identitásról.
  • Gyerekkor: Nagypapája volt az edzője, aki arra törekedett, hogy szeresse az úszást – technikailag viszont mindig kritikus maradt.
  • Amerika: Peking után ösztöndíjjal ment ki; a magyar alázat és az amerikai önbizalom kombinációja vált a siker kulcsává, Salo edző hite adott erőt.
  • London 2012: Pályafutása legnagyobb kudarca – az elnyomott kétségek a rajt előtt törtek fel; a vereség elfogadása később felszabadító lett.
  • Rio-felkészülés: Saját, egyedül végzett, napi 6–8 órás rendszer, határok folyamatos feszegetése – három arany és egy ezüst lett az eredmény.
  • Iron Lady: Kínai sajtótól kapott becenév, tudatosan épített alter ego, amely a versenyzői keménységet szolgálta – de sokáig elnyomta a valódi Katinka-oldalt.
  • Kudarc mint erőforrás: A sikerekhez hozzászokott, a vereségekből viszont erőt merített; a 2017-es budapesti VB-nehezebbnek érezte Riónál.
  • Szövetségi konfliktus: 2016-ban nyilvánosan széttépett egy szövetségi szerződést, majd minden felkészülést saját költségén, maga intézett.
  • Ma: Az Iron Lady „beépült" és nem aktív, a dokumentumfilm a „Katinka" címet kapta; anyaként három év alatt nagyobbat fejlődött, mint korábban – a kontroll elengedése volt a legnagyobb tanulság.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A HVG Penge podcastjának vendége Hosszú Katinka, háromszoros olimpiai, 26-szoros világ- és 35-szörös Európa-bajnok úszónő, hétszeres év magyar sportolónője, négyszeres FINA-év sportolónője, 20 világcsúcs rekordtulajdonosa. A beszélgetés házigazdája Szilágyi Áron olimpiai bajnok kardvívó, aki mentális felkészülési témákról kérdezi a sportolókat.

A gyerekkor és a nagypapa mint nevelőedző

Katinka hét évesen adta élete első interjúját, amely ma is fellelhető az interneten, és mosolyogva mesélt arról, hogy imád úszni. Visszatekintve elmondta: elsősorban a víz, a mozgás és a közösség ragadta meg – az edzésekre fél órával, egy órával korábban érkeztek, játszottak, búvárkodtak. „Imádtam a vízben lenni... nagyon jó kis csapat volt."

A nagypapája volt az úszóedzője 13–14 éves koráig, és ő arra figyelt, hogy Katinka szeresse az úszást. Sokan azt hitték, szigorú volt vele, de épp ellenkezőleg: „nagyon kivételezett velem" – ha fáztam, engedte, hogy a kis vízbe menjen vagy a radiátor elé álljon, és mindig hangsúlyozta, hogy az úszás egy plusz, hobbi. Ugyanakkor a technikai elemekkel kapcsolatban rendkívül kritikus maradt: még világbajnoki cím után is telefonon kijavította a hibákat. Ez a technikai alapozás később Amerikában is megmutatkozott – edzője, Dave Salo (az átiratban „DVO"-ként torzítva) megjegyezte, hogy jók az alapjai.

Katinka szerint fizikailag nem ő volt a legjobb adottságú versenyző, de technikai elemekkel kompenzálta a hátrányokat. Emiatt befogadó volt az építő kritikára: „mindig szerettem hallani azt, ha valami nem volt jó, mert akkor mindig volt valami lehetőség, ami lehetett javítani."

A fáradtság és fájdalom legyőzését viszont csak sokkal később tanulta meg. Gyerekként a versenyszellem olyan erős volt, hogy a versenyszám alatt észre sem vette a fáradtságot – de a mindennapi edzések következetessége sokáig hiányzott: „majd a versenyen megoldom" – ez a hozzáállás 400 és 200 vegyes úszásnál nem működött. Később megtanulta szeretni az edzéseket is, amikor érezte, hogy minden edzés hozzáad a sikerhez.

Amerika és az önbizalom megtanulása

Katinka 18–19 évesen, a pekingi olimpia után ment ki ösztöndíjjal az Egyesült Államokba – akkor döntőbe sem került, 12. lett, és azzal a tudattal utazott, hogy „igazából itt vége is a pályafutásomnak". Amerikában viszont úgy fogadták, hogy „úristen, kétszeres olimpikon érkezik hozzánk" – ami identitászavart okozott.

Szerinte a siker kulcsa a magyar alázatosság és az amerikai mentalitás kombinációja: itthon azt tanulta meg, hogy a munkát meg kell csinálni, Amerikában pedig azt, hogy „márpedig én meg tudom csinálni, megérdemlem, hogy elérjem" – nagy mellel bemenni a versenyre.

Salo edzője minden nap elmondta neki, hogy a nyáron világbajnok lesz. „Én nevett én nagyon nevettem az elején, mert azt hittem, hogy viccel." Aztán elhitte neki, és a nyár felé már „Rice Cookernek" hívta – utalva Stephanie Rice-ra, a világcsúcstartóra, akit „meg fog enni reggelire". 2009-ben Rómában valóban világbajnok lett.

Katinka szerint itthon abban az időben nem volt olyan edző, aki így hitt volna benne – a válogatott kommunikációja inkább „nagyon negatív" volt.

A londoni kudarc mint fordulópont

A 2012-es londoni olimpia volt pályafutása legnagyobb válsága: 400 vegyesen negyedik lett, miután 200-ig vezetett. A háttérben több tényező is állt: Dave Salót beválasztották az amerikai csapatba, és „elég erőteljesen kihátrált mögüle" – az olimpián nem beszélt vele versenyszám előtt, mert megmondták neki, ne külföldi versenyzőket segítsen.

A verseny közben negatív szelf-spirál jött el úszáson: „úristen, nagyon fáradok, nagyon jönnek fel rám... elmennek mellettem." A fejében azon járt, hogy harmadik lett, bronzéremmel mit csináljon – majd felnézett a táblára, és látta: negyedik. „Tehát én ez volt a legjobban... hogy nem tettél bele minden. Ez volt, ami bántott a legjobban."

A felkészülés során a parton olimpiai bajnokoktól (Oussama Mellouli, Rebecca Soni) kérdezett rá, hogyan készülnek olimpiai döntőre – mind azt mondta, gondolkozzon csak pozitívan, nyerni fog. Katinka elnyomta az összes kétséget, és azok a rajt előtt 10 perccel, a lázárban (rajtkamrában) törtek fel: „Mi van, ha nem? Mi van, ha mégse sikerül? És mi lesz utána?" – túl hangosak voltak ahhoz, hogy lehúzza a falat.

A kudarc tanulsága: a negatív gondolatokkal is foglalkozni kell. „Ha nem sikerül, akkor sincs semmi" – ezt a gondolattal el kellett játszania és elfogadnia. Innentől kezdve minden verseny előtt elfogadta, hogy a vereség is benne van a pakliban – „ezt egyszer már átéltem és túléltem" –, és ez levette róla a terhet. „A londoni olimpiának köszönhetem szerintem, aki lettem később."

London után visszament a US-hoz Salóhoz, akinek első mondata az volt: „ha a nyomást nem bírod, akkor ugyanez lesz a jóban is." Ekkor tudta, hogy véget ért a közös munka. Ma jóban vannak, és Katinka szerint a Londonnak is köszönheti fejlődését: „ezért kellett elkezdenem hinni magamban, és nem abban, hogy majd a célomó megmondja, hogy hogyan ússzak."

A Rio-felkészülés: saját rendszer, határok feszegetése

London és Rio között Katinka saját, személyre szabott rendszert épített. Diplomázása után nem volt egyetemi teher, minden a Rio-ra fókuszált. Napi hat-nyolc órát edzett, szemben az egyetemi kb. négy órával – az időmennyiség megduplázódott, és a minőség is javult.

Egyedül edzett, ami lehetővé tette, hogy pontosan azokat a feladatokat végezze, amik őt viszik előre, és rugalmasan kezelje az időt: ha reggel 6-kor még két óra alvásra volt szüksége, 8-kor ment edzeni, minőségi edzést csinálva. A repülőutakat pihenőidőnek tekintette: „nem is úgy gondoltam egy repülőútra, hogy most utazunk és elfáradunk, hanem nekem az volt az időm, amikor pihentem."

A határok feszegetése öngerjesztővé vált: „minél többet feszegettem a határokat, annál többet bírtam." Elérte azt a fittségi szintet, hogy országos bajnokság előtt reggel kondizott, hogy „hátrányból" versenyezzen – ez is kihívás volt számára.

A versenyszámos rendszer (egyszerre sok szám) az amerikai egyetemi évekből jött: vegyes úszóként mindig ő volt a beugrós, és rájött, hogy egy délután négy-öt számot is le tud úszni. Ezt vitte tovább a világkupára, ahol pénzért és pontokért úszott.

Az Iron Lady születése és működése

Az Iron Lady név kínai eredetű: a 2012-es világkupasorozaton, miután több szám után is legyőzte a kínai londoni olimpiai bajnokot 200 pillangóson, a kínai sajtósok a mixzónában nevettek, hogy miből van – talán vasból. Másnap jelent meg a cikk: „Hungary Iron Lady". A név külföldön rágott rá, és becéként használták.

Katinka tudatosan építette a karaktert: feketében öltözködött, hogy keményebbnek látszék, és szerette a kommunikációt, hogy „én mindent bírok, kemény vagyok, nem fáj semmi". Rio előtt volt vállfájása, de erről tudatosan nem beszélt a sajtóban – az Iron Lady image célja az volt, hogy „az ellenfél az önbizalma az meglegyen", és hogy Rióra senkinek ne jusson eszébe, hogy 400 évesen (az átirat torzítása; a valós kontextusban a 27 éves) aranyat szeretne nyerni.

Az alter ego segített leválasztani a versenyzői oldalt: Katinka egyébként empatikus, poénkodó, közösségi lény, de a versenyeken minden perc számított a regenerációban, ezért ezeket a jegyeket „morzsolnia" kellett. A keménység, a magabiztos megjelenés a rajtgépnél – mindezek tudatosan beépített tulajdonságok voltak, amelyek egyre inkább önmagává váltak.

A szuperidentitás és az elnyomott Katinka

A podcast elején Szilágyi Áron elméleti keretet adott: Erik Erikson és James Marcia identitásfejlődési elmélete (az „identitáslezárás" fogalma – korai, merev elköteleződés felfedezés nélkül), E. Tory Higgins éneltérés-elmélete (aktuális, ideális és elvárt én közötti feszültség), valamint Irving Goffman dramaturgiai megközelítése (az identitás mint előadás). Az Iron Lady esete szerint nem arról szólt, hogy hamis volt-e, hanem hogy egy valódi személyiségrész tudatosan felerősített változata volt-e.

Katinka elismerte, hogy az Iron Lady sokáig elnyomta a „Katinka-oldalt": „nagyon hosszú ideig... elnyomtam azt, hogy a Katinkának mondjuk a szükségleteit vagy az érzéseit" – először elnyomta, majd az irányítássá alakult. Volt olyan nyilatkozata, hogy nem érzem magam nőnek, sportolónak érzem magam – ez a versenyről versenyre tartó, szoros tempó időszakára esett.

Amikor szünet jött, nem tudta, mit szeretne: mit egyen, mikor aludjon – ezeket mind pontosan meg voltak szabva, és a szabadidőt újra kellett tanulni. A kérdésre, hogy nem az Iron Lady használta-e őt, azt válaszolta: ezt akkor érezhette volna, ha nem tud leállni – de tudatosan akarta így csinálni, hogy ne élje át újra a londoni élményt.

A siker természetessé válása és a kudarc mint erőforrás

Katinka elmondta, hogy egy idő után a világbajnoki címek már nem adták meg a „hormonfröccsöt": „hozzászoktál a sikerhez, és már nem adta azt a boldogságot." A kudarcokat viszont szívesen élte át: „szinte kerestem egy kicsit, hogy tök jó lenne egy kicsit így meríteni erőt a kudarcból" – mert a negatív élmény rengeteg erőt adott a következő sikerhez.

A 2012 utáni ciklusban két-két aranyat nyert a világbajnokságokon. Szerinte a legnehezebb nem a nagy cél felé haladás, hanem az, ha valaki egyszer megcsinált valamit, és négy év múlva újra meg kell csinálnia. Ezért volt nehezebb a 2017-es budapesti VB, mint Rio: „akkor már minden megvolt", de tudta, ha nem csinálja meg, nagyon nehéz lesz elszámolnia magával – és a magyar közönség előtt, olimpiai bajnokként, világcsúcstartóként ez egyszer adódik az életben.

Rio és a „teljes egybe gyúrás" 2019-ben

Rióban három aranyat és egy ezüstöt nyert. A meglepő vallomás: „az igazán teljes Iron Lady és Katinka összegyúrva szerintem így 19-ben volt" – nem 2016-ban. Rióban még sok volt az Iron Lady, mert fókuszálnia kellett, különben nem sikerül; 2019-re viszont a felkészülés lazább volt, baráti vacsora és poénok is belefértek. Addigra sikerült megtalálni az egyensúlyt: „nem tudtam elképzelni, hogy lesz olyan, hogy én fogok még úgy úszni, hogy például nem fáj a vállam" – hiszen folyamatos vállfájással úszott éveken át.

2019 után úgy érezte, „megérkeztem mint sportoló", és pályafutását 2020-ban le tudta volna zárni „tökéletesen". Utána már sokkal nehezebb volt visszatérni ehhez a munkához.

Az Iron Lady a medencén kívül: márka, szponzorok, szövetségi konfliktus

Az Iron Lady márkává épült, és a külső visszajelzések (szponzorok, média, fotózások – „most az Iron Lady arcot") formálták a karaktert. Katinka szerint bárkinek, akinek van személyisége a sajtóban, az folyamatosan formálódik; amikor ezretszer hallja vissza az image-et, az ember elkezdi elfogadni. A közösségi, poénos Katinka-oldal viszont kimaradt a képből.

A szponzori tárgyalásoknál hasznosnak találta a kemény arcot: „ha tudja, hogy mennyit ér, abból nem enged." A pletykát, hogy egy szponzori tárgyaláson vödör érmeket öntöttek ki az asztalra, cáfolta: „ez már az elvadult története... a szájbeszéd" – de hozzátette: „ez egy jó taktika, most, ahogy ezt mondtam, lehet, hogy kipróbálom majd."

2016-ban, az olimpia előtt sajtótájékoztatón tépett szét egy szerződést, amelyet az úszószövetség ajánlott felkészülési támogatásként, de amelyben arca lett volna olyan cégeknek, amelyekhez nem akart hozzájárulni. A háttér: 2012-ben hazajött azzal az energiával, hogy átadja az Amerikában kapott „receptet" a szövetségnek és a válogatottnak – nem pénzről volt szó –, de éveken át „folyamatos falakba ütközött". Riói felkészülése előtt az akkori szövetségi elnök azt mondta: segítenek, ha valaki olimpiai bajnoki esélyes – pedig addigra már világcsúcstartó volt. Ezért úgy döntött: mindent saját költségen, maga intéz, és ezt előre tisztázza, hogy győzelem után ne nézzen furán senki.

A hideg-meleg kritikákra (állami támogatások, Duna Aréna, filmintézeti támogatás) azt válaszolta: az úszás nem olyan sportág, amelyből üzletet lehet csinálni, állami támogatás nélkül nem lehetne felkészülni, és ő a mindenkori állammal együttműködve szeretne visszaadni a sportnak – 30 évnyi tudást szívesen ad tovább.

A dokumentumfilm és az Iron Lady leépítése

A „Katinka" című dokumentumfilm célja az volt, hogy inspiráljon: „én Bajáról indultam egy kisvárosból, tényleg nagypapám tanított meg úszni, és milyen messzire sikerült eljutnom." Szerette volna, ha gyerekek azt érzik, ők is meg tudják csinálni – akár vívásban vagy más sportban.

Az Iron Lady-t ma úgy látja: „beépült". Nem úszik többé, de a karakter „nagyon hasznos, nagyon erős volt, meg nagyon hangos" – a mai napig megtanulta, bennem van, de a mindennapi életben nem arra van szükség. A film címe ezért nem Iron Lady, hanem Katinka lett.

Anyaság mint új identitásfejlődés

Két gyerek anyjaként Katinka szerint személyiségfejlődése nagyobbat ugrott az elmúlt három évben, mint az Iron Lady megtanulása alatt: „igazából a kontrollat [kellett elengednem], hiszen olyan, mintha nem én lennék – a teljes káosz, kiszámíthatatlanság." A nagyobbik kislánya három éves.

Ha a kislánya komolyan úszni szeretne, a fő szempont az lesz, hogy szeresse az úszást, „nem az eredmények legyenek az első szempont" – viszont a tudását hamarabb tudja átadni neki, mint amit ő 14 vagy 20 évesen kapott. A záró kérdésre – aláírná-e a saját útját a lányának – Katinka csak mosolyogva válaszolt: „Ez egy nagyon nagyon jó kérdés a nap végén."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „DVO" – az amerikai edző neve az átiratban többször torzítva szerepel; a kontextus alapján Dave Salo lehet.
  • „lászkarumban rajcám előtt" – valószínűleg „lázárban" (rajtkamra/ready room) a verseny előtt.
  • „400 évesen aranyat szeretnének nyerni" – kontextusból valószínűleg életkorra (kb. 27 év) utaló torzítás.
  • „célomó megmondja" – valószínűleg „célomhoz megmondja" vagy hasonló félrehallás.
  • Több, a beszélgetés ritmusát tördelő rövid, értelmetlen szótöredék (pl. „Ö", „Ühüm", „Igy van") ASR-torzulás lehet.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Megnyertem egy világbajnokságot, és akkor már nem ugyanazt az érzést kaptam.

[00:00:04]Az első persze, akkor az első pár.

[00:00:04]Igen.

[00:00:07]És akkor egy idő után nyersz egy VB-t, és akkor az meg már egy kicsit természetessé válik, és hozzászoktál a sikerhez, és már nem adta azt a a hormonfröccsöt, azt a boldogságot.

[00:00:19]És mi olyan helyzet a kudarcokkal?

[00:00:20]A kudarcokat, hogy tudta feldolgozni az Iron Lady vagy Katinka, vagy együtt a te személyeden belül?

[00:00:27]Engedtél telet ott az érzelmeknek, vagy ilyenkor mentél tovább?

[00:00:29]Oké, most ez nem jött össze, hatodik lettem, nem jutottam tőle, nem tudom, azért így verseny után azért azért jó szerintem átélni az érzelmeket.

[00:00:37]Szóval, hogy és ezt engedted ott magadnak?

[00:00:42]Főleg a kudarányt szerettem átélni.

[00:00:44]Tehát egy idő után ami megint egy ilyen érdekes szituáció lett, hogy hogy már szinte kerestem egy kicsit, hogy tök jó lenne egy kicsit úgy merteni erőt a kudarcból.

[00:00:56]A sportoló nem csak az a teljesítmény, amit nyújt a pályán, hanem van mögötte egy ember folyamatosan a csúcsteljesítményt hajszolni.

[00:01:02]Az egy mentális teher is.

[00:01:04]A sportól nem csak egy idol lehet a társadalom számára, hanem egy esetlen, sokszor gyenge pillanatokat megélő ember, akiknek ugyanúgy van nehézség az életükben, akik ugyanúgy küzdenek démonokkal.

[00:01:26]Ezekről a dolgokról beszélgetünk a Penge podcastben.

[00:01:27]Én Szilágy Áron vagyok.

[00:01:35]Köszöntök mindenkit a Penge Podcast újabb adásában.

[00:01:37]Ahogy megszokhattátok, mentális felkészülés témákról beszélgetünk eredményes élsportolókkal.

[00:01:43]A mai vendégem pedig nem más, mint Hosszú Katinka.

[00:01:45]Háromszoros olimpiai 26-szoros világ és 35-szörös Európa bajnok úszónő, aki hétszer volt az év magyar sportolónője, és egyébként 20 világcsúcsot is jegyzett.

[00:01:55]A Fina azaz a nemzetközi uszószövetség négyszer választotta meg az év sportolónőjének.

[00:02:01]Budapest és Baja 10polgára.

[00:02:03]Dokumentumfilm készült az életéről Katinka címmel, és a nevét még egy kis bolygó is őrzi.

[00:02:09]Adj új ritmust a vállalkozásodnak és váltsd a nagyot álmodós, belevágós vállalkozói ötletet valóra.

[00:02:14]Rizen Bank.

[00:02:17]Váltsd velünk valóra.

[00:02:18]Eric Eriksen és James Marcia identitásfejlődési elmélete szerint az identitásunk az önmagunkról kialakult kép és az életünkben vállalt szerepek kialakulásán, felfedezésén és az ezek melletti elköteleződésen keresztül alakul ki.

[00:02:31]Mácia szerint egy jelenség, amikor valaki viszonylag korán és nagyon-nagyon határozottan elköteleződik egy szerep mellett anélkül, hogy tovább vizsgálódna, felfedezne újabb lehetőségeket.

[00:02:42]Ő ezt identitáslezárásnak nevezte.

[00:02:44]Az Iron Lady történetét ebből a szempontból úgy érdemes vizsgálni, hogy hogyan válhatott egy eredetileg tudatosan a teljesítményt segíteni szándékozó szerep domináns szuperidentitássá, amely már nem az ember eszköze, hanem az önosságának alapja lesz.

[00:02:58]E Tory Higgins éneltérés elmélete szerint három énrezentáció létezik.

[00:03:03]Az aktuális én, amilyennek most látom magam, az ideális én, amilyen lenni szeretnék, és az elvárt én, amilyennek úgy látom, hogy lennem kellene.

[00:03:13]A különböző énképek közötti távolság feszültséget gerjeszthet.

[00:03:16]A sportolóknál ez különösen igaz, amikor az aktuális én már nem tud megfelelni az ideális vagy az elvárt képnek, amit saját magában felépített.

[00:03:23]A harmadik elmélet, amit még ide hoznék, az Irving Goffman önreciós vagy dramaturgiai megközelítése, amizerint az ember bizonyos helyzetekben tudatosan alakít ki egy szerepet, amit mutat a külvilág felé.

[00:03:36]Az identitás így részben előadássá válhat.

[00:03:39]Kiakul egy szerep, amit a közönség, a környezet, sőt maga az ember is megerősíti.

[00:03:43]Az Iron Lady ebből a szempontból is különösen érdekes, hiszen nem csak egy becenévként értelmezendő, hanem egy olyan sportolói felépített karakterként, ami felerősít bizonyos tulajdonságokat.

[00:03:54]A kérdés nem az, hogy az Iron Lady hamis volt-e, sokkal érdekesebb, hogy mennyiben volt egy valódi személyiségrész tudatosan felerősített változata, ami segítette Katinkát olyan teljesítményt elérni, amire a korábbi énképe talán nem lett volna képes.

[00:04:08]Ezekről a dolgokról és még csomó minden másról fogunk természetesen beszélgetni Hosszú Katinkával, aki már itt ül velem a stúdióban.

[00:04:13]Katinka, örülök, hogy itt vagy.

[00:04:16]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:04:18]Köszönöm.

[00:04:19]Kezdjük azzal, hogy életed első interjúja, ami ma is fellelhető egyébként az interneten, az hét évesen készült veled, egy szuper cuki interjú, ahol mosolyogva mesélsz arról, hogy te nagyon szeretsz úszni.

[00:04:31]És felmerül a kérdés, hogy egy hét éves kislánya te mit szerettél az úszásban?

[00:04:36]Magát a mozgásformát, a vízt, a vizes közeget, vagy már akkor is a a győzni akarás, a versenyek megnyerése motivált téged?

[00:04:47]Jú, ez egy nagyon jó kérdés, mert így tényleg gondolatban egyből így visszarepülök abba az időbe, és már mosolygok is, mert annyi jó emlékem, meg szép emlékem van így a a gyerekkoromból is, meg gyerekkoromhoz kapcsolatban ugye az úszás miatt is.

[00:05:01]És igazából így így a az első gondolatom, hogyha ezt így megkérdezed, akkor az az, hogy hogy hogy imádtam a vízbe lenni.

[00:05:12]Ö nagyon jó kis csapat volt, szóval nagyon szerettem azt, hogy jó volt a közösség, szóval alapvetően edzésre járni is nagyon szerettem találkozni a a barátaimmal.

[00:05:24]Tehát nagyon sokszor ugye hamarabb már szerettünk volna edzésre menni.

[00:05:28]Mindig egy fél órával, egy órával hamarabb érkeztünk, ha tudtunk, vagy hát megkértük a szüleinket, vagy hogyha már később, amikor már viccajjal jártunk, akkor akkor mindig hamarabb mentünk, és akkor búlyócskáztunk, játszottunk.

[00:05:41]Szóval ez így így egybe volt nekem így nagyon játékos volt.

[00:05:43]nagyon szerettem uszodába járni és gyerekkoromban például edzésen is nem tudom ugye a képzeletem az az az elég erős volt és akkor nem tudom muszáj voltam például és egyik oldalról a másik oldalra vittem a a kis tát amikor úztál a medencébe jártak a gondolatok és működött a kép állandóan és és nagyon nagyon nagyon szerettem a az uszodai világot ugye a a nagypapám tanított meg úszni A nagypapám volt.

[00:06:13]Így van.

[00:06:16]Nagypapám volt az úszóedzőm 13-14 éves koromig.

[00:06:21]És ő nagyon erősen arra figyelt, hogy én én szeressek úszni.

[00:06:26]És ugye ez sokan gondolták, hogy ugye a papám nagyon szigorú velem, meg hogy ugye azért jönnek a az érmek az eredmények.

[00:06:37]És ennek ellentétben néha kellemetlenül éreztem magam, mert nagyon kivételezett velem.

[00:06:41]Igen.

[00:06:43]Tehát például, hogyha nem tudod el vonatkoztatni, nem, hogyha például nagyon fáztam mondjuk edzésen azért gyerekként sokszor ez ugye előfordult, akkor mindig mondt, hogy jó, egy kicsit menj be a a kis vízbe, vagy vagy kicsit a radiátor elé álljak be.

[00:06:56]Szóval, hogy mindig mindig figyelt arra, hogy ez így ne legyen túl sok, és mindig azt is elmondta, hogy az úszás az egy az egy plusz, tehát az amit ami mint egy hobbit.

[00:07:06]Szóval, hogy így nagyon tudta, hogy tehát nagyon sokat edzettem ugye, mert azért így visszagondolva gyerekként azért nem tudom 10 évesem már elkezdtem reggel is járni.

[00:07:14]Szóval, hogy azért azért sok főleg így anyafejel így soknak tűnik, de akkor nem tűnt soknak meg tényleg ilyen nagyon játékosak voltak az edzések.

[00:07:25]Ezek nagyon fontos dolgok szerintem a hogyne.

[00:07:29]Hát a nevelő edzőszerepe az elhanyagolhatatlan és nem véletlenem ezek szerint, hogy 35 éves korodig úztál, tehát azt nyilván meg kellett, hogy szerettesse veled valaki.

[00:07:38]Viszont azt a későbbi interjúidban elmondtad, hogy ő a technikai dolgokkal kapcsolatban azért nagyon kritikus tudott lenni már akkor is, amikor világbajnok, olimpiai bajnokúszótás telefonon fölhívott egy-egy verseny után, vagy te őt.

[00:07:49]Hogy ez gyerekkorodban mennyire volt rád hatása, akkor is kritikus volt?

[00:07:54]Tehát, hogyha egy rossz mozdulatot látott, azonnal kijavította, és ez téged hogyan formált így a saját mozgásoddal, teljesítményeddel kapcsolatban?

[00:08:04]Nagyon nagyon nagy félt a technikára.

[00:08:06]Szóval ebből a szempontból, amit mondtál, ugye, hogy a nevelőedzői szerep is, hogy a hogy a pályafutásom elején megkaptam olyan alapokat, és ugye most itt a mentálisról beszéltünk tulajdonképpen az elején, hogy mennyire megszerett velem a sportot.

[00:08:21]ezenfelül a technikai elemeket is nagyon-nagyon szépen megalapozta.

[00:08:24]Tehát amikor én kimentem például Amerikába és a DVO mondta is, hogy látszik, hogy jók a a az alapjaim, ugye hát az, hogy éveken keresztül milyen technikával úszik valaki a pályafutása elején, az az tényleg berögzül.

[00:08:39]Szóval, hogy amit amit az elején, azt már nagyon nehéz kijavítani később.

[00:08:52]az elején utána sokkal nehezebb.

[00:08:55]Egy technikászónak gondolod magad egyébként?

[00:08:58]Én nagyon tehát én én én nekem nekem mindenem volt a a technika egyébként, hogyha így nekem így őszintén erről kell beszéljek.

[00:09:07]Én azt gondolom, hogy alapvetően így fizikálisan nem én voltam a legjobb adottságú szó, viszont próbáltam mindenféle technikai elemmel ezeket a a kisebb hátrányokat visszahozni, és és igazából azt gondolom, hogy egész jól sikerült, de hogy hogy nagyon nagyon szerettem mindig is így babrálni a technikai dolgokkal, és ezér is egyébként valószínű, hogy így a személyiségemől adódóan is, vagy a hozzáállásomból adódóan nagyon befog fogadó voltam mindig is a kritikára, az építőkritikára, úgyhogy mindig szerettem hallani azt, hogyha valami nem volt jó, mert akkor ott mindig volt valami lehetőség, ami lehetett javítani, előrelépni.

[00:09:48]Úgyhogy ezért is mindig szerettem a papámmal beszélni egy-egy akár világbajnoki címá számítottál rá, hogy már jön az a kritika, amire lehet építeni?

[00:09:57]Í, így van.

[00:09:57]Te és az is gyerekkorodban alakult ki, vagy később egy picit, hogy hogy a fáradtságot és a fájdalmat azt azt le kell gyűrni, le kell győzni valahogy, mert azért erőállóképességi sportágban.

[00:10:11]Én én ezt nehezen érzem át, mert mi a mi sportunk valahogy játékosabb, taktikusabb, kevesebb az ilyen elem benne, de hogy a fáradtságot azt le kell le kell győzni.

[00:10:19]Tehát, hogyha jönnek azok a jelek, hogy hú, most már most már most már tényleg elegem van, pihennem, pihennem kéne, pihenni akarok, ki akarok menni a meleg medencébe, mert fázom.

[00:10:29]Azokat is nála tanultad meg, hogy ezt, hogy ezt hogy kell mentálisan valahogy legyőzni és még tovább menni egy olyan tartományba, amiben nem is biztos, hogy te el tudod képzelni magad, hogy képes vagy ott lenni?

[00:10:42]Ez sokkal, sokkal később sikerült megtanulnom.

[00:10:44]Öye tényleg gyerekként ez a játékosság, nagyon szerettem versenyezni, tehát az tény, hogy amikor a versenyszellem elindult, akkor a versenyen azzal nem volt probléma, hogy esetleg jött a fáradtságfájdalom maga ugye a versenyszám alatt.

[00:10:58]Tehát azzal úgymond sose volt problémám, mert annyira erős volt bennem a versenyszellem, a tűz felrobbant, hogy onnantól kezdve ez nem számított, vagy észre se vettem.

[00:11:10]viszont nagyon hosszú idő kellett nekem ahhoz, hogy azt a fajta következetességet megtanuljam, ami ugye a mindennapokban kell ugye a a hosszú távon ahhoz, hogy hogy sikeres sportoló legyek.

[00:11:25]Mert mindig tehát a versenyszellem meg meg az, hogy nagyon jól tudtam versenyezni meg nyomás alatt, ezért nagyon sokat az elejénom, főleg amikor gyerek voltam, tini voltam későbbiekben is sokszor arra hagyatkoztam, hogy hát majd a versenyen megoldom és hát azért egy 400 vegyest 200 vegyest egy egy úszásnál ezt nem lehet a versenyen megoldani.

[00:11:46]Meg hát azért a legtöbb sportágnál ugye a felkészülés az azért a fő eleme annak, hogy a versenyen kijöjjön az eredmény.

[00:11:56]Ezt elég sokáig el tudtam húzni azzal, hogy majd a versenyen megoldom.

[00:11:58]És azért úgy az edzések az egyébként nagyon sokáig nem voltak a ked tehát nem nem az az a kedvenc dolgomhoz, hogy most leússztam a nem tudom a 10zer 400 vegyest és akkor hogy tehát hogy azok azok úgy úgy úgy nem nem volt az, hogy na most akkor ez mennyire jó lesz nekem.

[00:12:16]Ezt később megtanultam szeretni egyébként, és a későbbiekben nagyon szerettem edzeni is, tehát hogy utána már már már éreztem azt, hogy tényleg minden egyes edzés hogyan tesz hozzá a későbbi sikerhez, a versenyhez, hogy tényleg azt tudjam nyújtani a versenyen, amit igazán tudok.

[00:12:39]Ugrani fogunk az időben párszor.

[00:12:42]Ugorjunk oda, hogy Amerikában vagy.

[00:12:44]Felvettek egy egyetemre.

[00:12:44]Azt már többször elatkoztad, hogy te ott előtte egyáltalán nem voltál biztos benne, hogy komolyan akarod folytatni a pályafutásodat, de jött egy lehetőség, hogy kint tanulhatsz, amit megragadtál.

[00:12:55]Mégis abban az időszakban váltál először nemzetközi szinten nagyon sikeressé.

[00:13:02]Ugye 2009-ben világbajnoki címet is szereztél.

[00:13:05]Mit adott neked Amerika?

[00:13:10]Ez a közeg, az egyetemi közeg, az edződ, a mentalitás?

[00:13:12]Milyen mindsetet sikerült ott elsajátítanod?

[00:13:19]Nagyon érdekes, hogy sokszor mondom, hogy valahogy nagyon jó kombináció szerintem a a magyar alázatosság a munka felé, a a hozzáállás, a az, hogy tényleg azt látom a mai napig ugye a fiatal sportolókon is, hogy azért itthon az, hogy valaki a munkát megcsinálja, az nem kérdés, aki aki aki akar, aki sikeres akar lenni.

[00:13:47]És Amerikába pedig a mentalitás ugye az, hogy márpedig én meg tudom csinálni, márpedig én ezt megérdemlem, hogy ezt én elérjem.

[00:13:58]Tehát, hogy maga az a fajta hozzáállás, hogy hogy nagy mellel bemegyünk egy versenyre, és akkor igen, csak én ide tartozom, és ezt meg tudom csinálni.

[00:14:08]Ezt a kettőt szerintem összegyúrva lett az a siker, tehát ami ami később nekem sikerült, mert mert mert itthon azt tanultam meg, hogy hogy tényleg magam Igen, igen.

[00:14:24]ráadásul nem tudom abban az időben ez nagyon nagyon nagyon ez volt a hangulat, hogy nagyon nagyok voltak a a vállalkatodban az elvárások hogyha nem jöttek úgy az eredmények, az ott nem volt kertelfalazás, azt azt megmondták, hogy az nem ez volt elvárva.

[00:14:43]Nem, nem, hát ráadásul az uszóport mindig tele volt olimpiai világbajnokokkal, tehát hogyha te nem teljesítettél, akkor gondolom azt mondták, hogy jól van, jön a következő.

[00:14:51]Így van.

[00:14:51]Tehát én egyébként 18-9 évesen ugye a Pekingi olimpia után én akkor nem kerültem döntőbe, 12 lettem.

[00:14:58]Én azzal a tudattal mentem ki Amerikába, hogy nekem igazából itt vége is a pályafutásomnak, hogy hogy igazából nincs is nagy remény, hogyha én még döntőbe se kerültem 18-19 éves koromra.

[00:15:14]És így is mentem ki egyébként Amerikába, hogy jó, hát nagyon örülök, ugye az ösztöndíjamnak, ami a tanulmányomra fogok koncentrálni.

[00:15:21]És igazából az volt az érdekes, hogy ott meg ugye úgy fogadtak, hogy úristen, kétszeres olimpikon érkezik hozzánk, és hogy nagyon vártak meg így tehát, hogy teljesen hirtelen ilyen identitás zavarom volt, hogy most akkor akkor akkor akkor ki is vagyok, meg hogy akkor most jószó vagyok, vagy lehetek-e még jószó, vagy inkább ez már így lecsenged, tehát hogy ilyen ez nagyon érdekes volt, hiszen ugye 12-ig voltam 2008-ban a a világban is rá egy évvel ugye világbajnok lettem.

[00:15:57]Elég komoly szintugrás.

[00:15:57]Igen.

[00:15:59]És itt ebből látszik, hogy azért ezt fizikálisan nem lehetett volna egy év alatt megugrani.

[00:16:02]Tehát a mentális hozzáállásom változott ennyi idő alatt, hiszen a DVO minden nap elmondta nekem, hogy én a nyáron világbajnok leszek.

[00:16:14]Komolyan?

[00:16:14]Ez a sokszor.

[00:16:14]Igen.

[00:16:14]És edd én nevett én nagyon nevettem az elején, mert azt hittem, hogy viccel.

[00:16:21]Tehát őszintén azt hittem, hogy viccel.

[00:16:25]Mondom én, aki döntőbe se kerül olimpián.

[00:16:27]És akkor ilet igazából elkezdtem hinni neki, hiszen hát ő azért látott nem egy olimpiai bajnokot, világcsúcstartót.

[00:16:34]Hát ő csak tudja, hogy miről beszél.

[00:16:36]És hát valószínűleg ő pedagógiai szemmel látta azt, hogy nekem igazából az hiányzik, hogy meglegyen az önbizalom, meg a hitem, hogy ezt meg tudom csinálni.

[00:16:49]És és a nyár felé meg már Rice Cookernek hívott, hiszen Stephanie Rice volt a világcsúcstartóm.

[00:16:57]És akkor már már csak az voltem, hogy rice cooker, és hogy majd megeszem reggelire mondta ő.

[00:17:02]És hát ilyen kicsit ilyen vicces volt az egész, de mégis elhittem, vagy mégis nagyon izgatott volt.

[00:17:08]Nemam is meg akartam mutatni, hogy tényleg meg tudom csinálni.

[00:17:10]És akkor igazából ugye sikerült is akkor Rómában.

[00:17:15]Mindjárt haladunk tovább.

[00:17:15]A tényleg csak eszembe jutott, hogy nem volt Magyarországon egy magyar edző, aki ugyanígy hitt volna benned, aki ugyanezt így megtette volna, hogy hogy elmondja minden nap, hogy te világbajnok leszel, vagy egyszerűen ez csak a magyar edző nem jellemző meg itthani ciki ilyeneket mondani, nem?

[00:17:29]meg így motiválni a versenyzőt.

[00:17:32]Hát abban az időben biztos, hogy nem volt, mert hát azért ugye válogatottban voltam, és akkor ott ugye igazából nem ez volt a kommunikáció, hanem talán az ellentéte ugye nagyon negatív volt, úgyhogy lehet, hogy volt akinek ez működött, de én azt gondolom, hogy te nem ezt kaptad itthon.

[00:17:49]Nem, nem, nem.

[00:17:51]Megint ugorjunk egy picit az időben a londoni olimpiához.

[00:17:55]ahova volt olyan számes, ahova ahol világista vezetőként érkeztél az olimpiára, már lediplomáztál Amerikában.

[00:18:05]24 évesen mondhatjuk, hogy már egy kész nő, egy kész ember, egy kész sportoló voltál, ráadásul már egyéni világbajnok.

[00:18:12]És ott ott negyedik hely volt a legjobb eredménye, talán pont 400 vegyesen az első nap emlékszem még találkoztunk is azután.

[00:18:22]Én már én már megnyertem az egyénit.

[00:18:24]Neked megvolt a negyedik hely, és vártad a következő számokat.

[00:18:30]Akkor nem látszott rajtad, legalábbis nekem nem jött le a csalódottság.

[00:18:34]Talán még reménykedtél, hogy hogy érmet szerzel valamelyik másik számban, ami ami utána sajnos nem jött össze.

[00:18:43]Mit éreztél?

[00:18:43]ekkor mennyire tört össze benned az a kép, hogy belőled olimpiai érmes, olimpiai bajnok sportoló lehet, és mennyire jutott eszedbe az a gondolat, hogy fú, lehet, hogy én mégsem az vagyok, akinek gondolom magam, vagy aki aki lehettem volna.

[00:18:59]Pontosan ez ment végigem.

[00:18:59]Szóval ahogy ahogy felhoztad ugye a londoni olimpiát, pontosan ez jutott eszembe, hogy ott volt az a pillanat, amikor ugye 2009-ben kiment, vagy hát 2008-ban kiment és kilenc -be ugye rájöttem, hogy hát akkor lehetek a világ legjobbjai között és hogy ott a helyem és hogy az a gyerekkori álmom, hogy olimpiai bajnok legyek és hogy ott legyek a nagy nevek között az tulajdonképpen karnyújtásra van és ott lehetek és akkor jött ugye 12 és és pontosan Ez ment végig rajtam, hogy akkor lehet, hogy mégsem vagyok az, akinek gondoltam magam, és lehet, hogy hogy hogy mégsem tudom megcsinálni a abban a nagy nyomásban, ami ami ott volt.

[00:19:42]Tehát, hogy hogy sok minden történt ugye azon az olimpián, de ez volt a fő momentum, hogy igazából és pontosan a nagy elmondhat, tehát hogy igazából ugye azért jó most már azért jóval kitolódott ugye az az életkor, amikor azt mondjuk, hogy ez a prime time, de azért abban az időben a hus 3-25 év között, főleg úszoknál azért az ott volt.

[00:20:06]Azt hiszem, ilyen 25-6 már azon már akkor már a max körül lehettünk életkor szempontjából.

[00:20:13]Legalábbis ugye ezt mondta mindenki.

[00:20:17]Úgyhogy pontosan ezt éreztem, hogy most akkor akkor akkor akkor hova tovább is, hogy mi mi évő legyek.

[00:20:23]Úgyhogy ott nagyon sokat gondolkoztam, hogy hogy mi legyen velem, hiszen ugye pont az a negyedik hely az a pont az, amikor lecsúszom innenről.

[00:20:33]Tehát hogy ugye a egyébként talán az a legrosszabb, mondhatjuk.

[00:20:36]És igazából így így mentálisan, hogyha végig megyek azon a a 400 vegyesen, azért nagyon szeretek a londoni olimpiáról beszélni, mert igazából tényleg a londoni olimpiának köszönhetem szerintem, aki lettem később.

[00:20:51]Ühüm.

[00:20:54]Szóval, hogy az annyira kellett az a nagy kudarc nekem, hogy hogy a későbbiekben annyit nyerjek és annyi világcsúcsot tudjak úszni, mert mert tényleg a nyomás alatt egyszerűen folyamatosan az járt a fejemben, hogy mi van, ha nem sikerül.

[00:21:13]Ez ott, tehát 20 oldal 400 vegyesen bent vagy a medencében jönnek a karcsapások egymás után, és ezek a gondolatok.

[00:21:20]Hát igazából az egész úgy kezdődött, hogy én már elkezdtem úgymond ezzel a mentális felkészüléssel foglalkozni, ugye azért jóval lelőtte, de így nem tudtam hirtelen, hogy kihez forduljak.

[00:21:31]És akkor igazából rájöttem, hogy hát mivel a parton mellettem nagyon sok olimpiai bajnok van a a US-n, tehát meg tudom őket kérdezni, hogy mégis egy olimpiai döntőre hogy készültek fel.

[00:21:43]Akkor ugye Osman, Lui, Rebecca Szunió ott voltak, meg tudtam őket kérdezni, és mindenkinek valahogy az volt a válasza, hogy hát, hogy ne is gondoljak másra, csak az, hogy meg fogom nyerni, és hogy gondolkozzak pozitív.

[00:21:54]Na igen.

[00:21:54]És akkor itt ugye megtanultam mindkét oldalát a pozitív gondolkodásnak, és én ugye hát hallgattam rájuk, és tényleg így készültem fel, és folyosan ezt mantráztam, hogy én nyerni fogok, nyerni fogok, hogy ott leszek, nem tudom.

[00:22:08]És és igazából az összes kérdés, amit elnyomtam magamban meg gondolat, az ott a lászkarumban rajcám előtt jött fel.

[00:22:18]Tehát az összes az a kérdés, ami De mi van, ha nem?

[00:22:22]Mi van, ha mégse sikerül?

[00:22:25]És mi lesz utána?

[00:22:26]És nem tudtál egy falat húzni, hogy megá parancsolj ezeknek a negatív gondolatoknak.

[00:22:31]Ez ez ez túl késő volt.

[00:22:31]Tehát mivel nem foglalkoztam ezekkel a kérdésekkel előtte, ez azért rajtám rajt előtt egy 10 perccel már nem volt elég ahhoz, hogy lehúzzam a falat és ne foglalkozzak vele, mert túl hangosak voltak ezek a gondolatok.

[00:22:46]És és hát ugye versenyszám közben meg egyébként például 200-ig vezettem majdnem egy tehát egy testhosszal, vagy talán többel is.

[00:22:53]És igazából érdekes, mert az én fejemben ez nem így játszódott le.

[00:22:56]Szóval, hogy folyamatosan az volt, hogy úristen, nagyon fáradok, nagyon jönnek fel rám.

[00:23:02]Tehát íy tulajdonképpen tényleg magamat szabotáltam.

[00:23:05]Tehát ilyen negatív szelf spirál teljes teljes mértékbe jöttem elúszás.

[00:23:08]Úristen, hát elmennek mellettem.

[00:23:11]És én úgy értem be a célba egyébként, hát ráadásul lassan, mert már azon bánkódtam, hogy harmadik lettem, hogy úristen, mennyire most mit mit fogok csinálni bronzéremmel?

[00:23:23]Körülbelül ez volt a a fejemben.

[00:23:26]Szép lassan becsúsztam.

[00:23:28]Persze addig a másik kínai is leelőzött, és akkor ugye felnéztem a táblára, és láttam, hogy negyedik.

[00:23:36]Aha.

[00:23:36]Tehát akkor még az se, hogy bronzérem, hanem hogy a negyedik hely.

[00:23:40]És igazából arra tanított ez meg, hogy hogy igenis ugye ezekkel a gondolatokkal is kell foglalkozni, és mi van, ha nem sikerül.

[00:23:49]És nekem nekem nagyon sokat segített a későbbiekben az, hogy ha nem sikerül, akkor sincs semmi, de azt azzal a gondolattal is nekem el kell tudnom játszani, és el kell fogadnom azt is, hogy persze ben van a benne van a pakliban, hogy nem fogok nyerni, hát hogy ne lenne benne?

[00:24:05]Hát azért ugye verseny és és a későbbiekben ez ez nagyon levette rólam a terhet.

[00:24:11]Tehát, hogy én onnantól kezdve minden versenyszám előtt vagy minden nagy verseny előtt, sőt kisversenyek előtt is elfogadtam azt a tényt, hogy természetesen azzal is rendben leszek, meg az is oké, ha én most nem nyerem.

[00:24:24]Hát ezt egyszer már átérted és túlélted.

[00:24:26]Azért túléltem.

[00:24:26]Így van.

[00:24:26]És igazából pont valószínűleg kellett ez a ez ahhoz, hogy azt is túléltem.

[00:24:31]Tehát, hogy onnantól kezdve főleg úgy, hogy világranglista vezetőként, világbajnokként negyedik helyel jövök haza, azt is túléltem.

[00:24:42]Innentől kezdve még egyszer azt nem akarom viszont túlélni, amit ugye Londonban, hogy becsúsztam a a célba, és azt is tudtam, hogy nem a maximumot adtam ki magamból.

[00:24:52]Tehát én ez volt a legjobban, hogy nem tettél bele minden.

[00:24:56]Ez volt ez volt ez volt, ami bántott a legjobban.

[00:24:57]Tehát az, amikor kiszállsz a a vízből, vége egy olimpiai döntőnek és tudod, hogy egyébként hát itt volt a lehetőség, hogy megmutasd, hogy mit tudsz, akkor legközelebb négy múlva lehet megmutatni.

[00:25:10]kicsit vezess minket légyszíves végig azon a folyamaton, ahogy ez a londoni kudarc ér téged.

[00:25:18]Bizonytalan vagy abban, hogy folytasd el a pályafutásod, hol folytasd, melyik melyik országban, milyen edzőnél és hogyan jutottál el oda, hogy akkor folytatjátok együtt ketten, méghozzá méghozzá úgy, hogy még többet dolgozol, még több munkát teszel bele, még több versenyre mész el.

[00:25:41]Mi mondatta az veled, hogy te képes vagy többre, vagy te képes leszel majd megnyerni az olimpiát, ami négy év múlva kerül majd meg megrendezésre, és hogy képes leszel ezt a fajta mennyiségű munkát elvégezni?

[00:25:54]Ezt előre nem tudtam, tehát hogy ez ez ez egy folyamat volt igazából, és az is, hogy hogy hol edzek, ki legyen az edzőm.

[00:26:04]Ugye azért Londonhoz az is hozzátartozik, hogy Dave Silot ugye beválasztották az amerikai csapatba, és tulajdonképpen elég erőteljesen kihátrált mögülem.

[00:26:15]Tehát ami hirtelen ellenfél lettél.

[00:26:20]Így van.

[00:26:20]És innentől kezdve hát neki ugye megmonták, ami egyébként hát érthető, hiszen ugye amerikaiakkal is versenyeztem, főleg az én számom számaimban is, hogy ne külföldi versenyzőket segítsen ugye a verseny alatt.

[00:26:35]És azért azt azt te is tudod jól, hogy azért egy olyan edzővel, aki akiben ráadásul én nagyon hittem, aki a világbajnokságokon és a a versenyeken mindig ott volt, hogy a taktikát megbeszéljünk vele, hogy egy pár szót szóljon verseny szám előtt, mielőtt odamegyek.

[00:26:51]Ő tulajdonképpen onnantól kezdve az olimpián nem beszélt velem.

[00:26:58]És és ugye London után egyébként gondolkoztam, és vissza is mentem a US-re, beszéltem is vele.

[00:27:06]Ő őneki az első pár mondata az volt, hogy hát hogyha nyomást nem bírom, akkor ugyanez lesz a jóban is.

[00:27:12]H és akkor ugye tudtam, hogy valószínű itt nekünk ugye véget ért a közös munkám abban a pillanatban egyébként.

[00:27:17]Azóta én nagyon jóban vagyok vele, mert nagyon sokat beszélgettünk neked.

[00:27:21]De akartak is kérdezni, igen, hogy ott nem oroltál meg rá miatt, hogy nem nincs benned harag?

[00:27:27]Dokumentumfilmedben is szerepel és látszik, hogy egy teljesen igen, igen.

[00:27:30]Utána is sikerült megbeszélnünk, meg hát én annyi mindent tanultam tőle és annyi mindent kaptam.

[00:27:35]És egyébként tulajdonképpen én azt mondom, hogy így visszagondolva a Londont is köszönöm neki.

[00:27:42]Tehát, hogy egyébként tényleg annyit erősödtem amiatt, hogy ugye ezért kellett elkezdenem hinni magamban, és nem abban, hogy majd a célomó megmondja, hogy hogy ússzak, és akkor fogok nyerni.

[00:27:55]Szóval én én nagyon hálás vagyok neki és nagyon tehát ezt a felelősséget ezt szeretted volna akkor magadhoz ragadni, hogy oké, akkor én vagyok saját.

[00:28:04]Hát ez is igen és ezen gondolkoztam, hogy hogyha mivel ugye mielőtt kimentem Amerikába, itthon nem találtam olyan edzőt, akivel ugye együtt tudtam jól dolgozni, viszont attól tartottam, hogyha hogyha elmegyek egy egy másik edzőhöz, egy mert nagyon szerettem volna egyébként csapatba úszni.

[00:28:22]Ahhoz képest nagyon sokat úsztam egyedül, és hát szerettem egyedül, de attól tartottam, hogyha hogyha külföldi edzővel, csapattal együtt fogok dolgozni, nehogy ugyanazzen a következő olimpián, ami ami volt ugye Londonban.

[00:28:38]Még erről is nyilatkoztál, hogy akkor egy új rendszerbe megint be kell szoknod, az nem egy személyre szopott dolog.

[00:28:43]Tehát, hogy igen, igen, erről beszéltem már.

[00:28:45]Mi vezetett el odáig titeket, hogy azt mondjátok, hogy a keményebb munka fogja meghozni a a sikert?

[00:28:53]Tehát, hogy mert azt mondod, hogy mentális gátja volt a a londoni sikernek, tehát nem keveset edzettél, mégis a megoldás az volt, hogy akkor többet kell edzeni, többet kell versenyezni.

[00:29:04]Hogyan jutottál el ide, vagy hogyan jutottatok el ide?

[00:29:06]azért ugye a London előtt, tehát azért májusban diplomáztam, szóval azért azért az egyetem is sokat kivett, ugye nagyon-nagyon jó volt, hogy a Rióra fókuszálva igazából nem volt ez a fajta tehet.

[00:29:20]Tehát, hogy tényleg nagyon tudtam úgy edzeni, ahogy ö úgy érzem, hogy kell, meg szeretnék.

[00:29:27]A a versenyek azok azok azok is egyébként így így így hát ez nem nem feltétlenül minden előre volt kitalálva, inkább azt mondom, hogy ki lett kísérletezve a ugye a folyamat során, hogy mi az, ami működött és mi az, ami ami vitt előre.

[00:29:47]Én elképesztően sokat tanultam a sportról, az úszásról, mind mentálisan, mind fizikálisan ez idő alatt, hiszen minden a tehát tehát, hogy nagyon minden rám lett szabbva, tehát hogy nagyon őszintének kellett lennem.

[00:30:04]Ö hát elsősorban elsősorban ugye magamhoz, hiszen ugye amikor valaki nagyon fáradt meg edzésen, hogy most vajon kell több vagyok, ha megállok, és azt reálisan így megmondani, ahhoz nagyon úgymond szinte kívülről kellett néznem magam, hogy hogy tudjam, hogy mi az, ami ami még kell, és mi az, ami nem.

[00:30:27]És ezáltal egy olyan jó rendszert meg annyi mindent ki tudtunk találni, ki tudtam találni, hogy hogy elképesztően jól működött, és mindig mindig azt, hogy hogy hogy mit éreztem, és nagyon ezért tudtam nagyon sok mindent tanulni arról, hogy hogy mit miért kell csinálni.

[00:30:47]Valahogy külső szemelőként úgy tűnik, mintogyha arra a kérdésre, amit most te is beszélgettél, hogy hogyha felmerül a kérdés, hogy még dolgozzál-e, még beletegyél-e, akkor akkor jól tudtad meghúzni a határokat, hogy külső szemel úgy tűnt, hogy mindig az a válasz, hogy igen, még még akkor és ez a dokumentumfilmedben is benne van, meg hát láttuk is, hogy leszállsz a repülőről egy versenyhelyszínen, és a konditerembe vagy az uszodába vezet az első utad, nem a szállodába pihenni.

[00:31:17]hogy világkupákon két versenyszám között, ha volt időd, megcsináltál egy erőléti edzést, hogy olyan edzésmunkát végeztél, amit talán talán mondhatjuk, hogy semelyik úszó nem tett még ebbe a sportba bele, hogy hogy jött az, hogy hogy folyamatosan azt tudtad mondani, hogy igen, még igen még bírom, és ez hozzátesz a felkészüléshez, és ez kell?

[00:31:42]Ugye amit amit mondtunk az elj, hogy később tanultam meg azt, hogy a fáradtságot és a fájdalmat hogyan tudom félretenni.

[00:31:48]És egyébként szerintem ennek mestere lettem ez idő alatt.

[00:31:51]Tehát, hogy annyira érdekes volt, hogy például egy repülőutat nem is, tehát hogy nem is úgy gondoltam egy repülőtra, hogy most utazunk és akkor elfáradunk, hanem nekem az volt az időm, amikor pihentem.

[00:32:06]Hát ez a felkészülés része Igen.

[00:32:08]Igen.

[00:32:08]Tehát hogy valahogy így nagyon így átkalkuláltam ebből a szempontból az agyamat és próbáltam minden időt kihasználni a pihenésre is, meg meg ugye a a az edzésre is.

[00:32:18]De de nagyon érdekes volt, hogy hogy valóban feszegettem a határokat, és voltam, amikor jelzett a testem, hogy ez most akkor sok lesz és akkor pihenni kell, de minél többet, ha feszegettem a határokat, ugye, annál többet bírtam.

[00:32:34]Tehát, hogy ez ez ugye annyira hát elfajult idézőjelben, hogy tényleg meg tudtam azt csinálni, hogy sikerült olyan fitségi szintet elérnem, hogy egy országos bajnokságra már csak úgy mentem, hogy előtte kondiztam reggel, mert úgy éreztem, hogy akkor így igen, hogy hogy így így így előnyt tudok abból kovácsolni, hogy versenyzünk, de úgymond egy kicsit háttányból versenyzem, mert ugye húzóztam reggel.

[00:33:02]Ez is kihívásként ott van.

[00:33:05]Tudsz egy ilyen nagyságrendileg százalék-ot mondani, hogy mondjuk Amerikáb az egyetemen mennyit edzettél és ahhoz képest mennyivel tudtátok növelni az edzésmennyiséget heti szinten a London és a Rio közti időszakban.

[00:33:19]Én azt gondolom, hogy hogyha tehát, hogy időben is azért jóval többet edzettem, szóval azért én a nyapi ilyen hat-nyolc órát edzettem London és Rio között.

[00:33:30]Azért ennyi nem volt ugye az egyetemen Amerikában talán négy körül.

[00:33:39]Tehát mást felezted.

[00:33:40]Igen.

[00:33:40]A ráfordított időt, az nagyon komoly változás.

[00:33:42]meg a minőség, tehát hogy nagyon sok tehát hogy amikor ugye mondtam, hogy szerettem volna csapatba úszni, a az maga ugye a hangulat és a közösség miatt, illetve az, hogy egy-egy feladatnál ugye lehet versenyezni, amit nagyon szeretek, meg maga ez a a igen a közösségi versenyszellem meg minden, amit ugye ez ez magával hoz, illetve egyébként lehet, hogy nem sokan gondolnák, de én imádok poénkodni edzésen.

[00:34:08]Szóval nem tudom, nem tudom miért, de én lemegyek edzeni és mindig van valami poén valamire.

[00:34:12]Szóval, hogy az azt én én nagyon nagyon élveztem edzésen, bár ugye úszásnál limitált, de de ezért ezért kell nagyon jó poénak lennie, hiszen lehet három beugrás előtt el kell mondani, meg két szet között gyorsan.

[00:34:31]Viszont viszont ami nagyon-nagyon jó volt, hogy hogy egyedül edzettem, hogy pontosan tudtam, hogy mire van szükségem, és mire nincs szükségem, és nem kellett olyan feladatokat megcsinálnom, ami engem, vagy nem abban a formátumban, ami engem előre visz.

[00:34:43]Én én én nagyon szerettem azt, amikor pont tehát, hogy hogy egy edzés úgy legyen kerek nekem, hogy tudtam, hogy az elejétől a végéig mi az, ami ami engem előre fog vinni.

[00:34:57]És azért, hogyha mondjuk egy akár egy 10 fős csoportba, vagy vagy majd nagyobb csoportban, ugyeikában 50-en voltunk, nagyon sok olyan feladat van, ami mondjuk én éreztem, hogy nekem az nem feltétlenül szükséges, és helyette lenne olyan feladat, vagy olyan szett, ami egyébként meg sokkal sokkal többet vitt volna előre, és emiatt a minősége is az edzésemnek edzéseimnek sokkal többet javult, illetve ugye A ami még nagyon fontos szerintem, hogy hogy maga a ugye a rugalmasság az az, hogy úgy nem edzettem csapatba, ugye az az, hogy hogyha úgy éreztem reggel és volt ilyen is, hogy 6:00-kor, hogy most tényleg még egy, hogy két órát alszok, akkor egyébként 8-kor tudok csinálni nagyon minőségi edzést, akkor yckor mentem le, és megcsináltam akkor az edzést.

[00:35:52]Vagy vagy mondjuk bírtam éppen aznap többet, akkor többet csináltam.

[00:35:56]Szóval, hogy maga ez, hogy nem kellett máshoz alkalmazkodni, ez nagyon nagyon nagyon szerintem sokat segített abban, hogy a minőségi edzést ezt meg tudjam csinálni.

[00:36:08]De tulajdonképpen a közösségi élményt áldoztad fel a személy szabott felkészülés voltárán.

[00:36:14]Ö kicsit kérlek beszélj arról, hogy hogyan született meg az Iron Lady.

[00:36:17]Hol hallottad ezt?

[00:36:19]Először sokszor elmondtad már, de lehet, hogy van olyan hallgatónő, aki még nem hallotta, hogy ki ki hívott először téged Iron Ladynek.

[00:36:26]Igen, ez azért vicces, mert kínai ugye a név eredete.

[00:36:33]A világkupa sorozat egyébként ez 12-ben volt.

[00:36:36]Akkor már elég sok számot úztam le egyébként.

[00:36:40]Ugye az, hogy ilyen sok számot versenyezek az ugye az amerikai rendszerből tanultam meg, hogy bírom egyébként, mert az egyetemen muszáj volt, és mindig én voltam a beugrós.

[00:36:52]Mert mert ugye vegyes húzóként sok számot tudtak úszni, és akkor mindig, hogyha valahol hiányzott a a létszám a csapatból, akkor engem mindig beraktak.

[00:37:01]És rájöttem arra, hogy egyébként négy számot le tudok úszni, vagy öt-hot le tudok úszni egy délután.

[00:37:09]Nagyon közel a maximumhoz, tehát hogy így nagyon sikerült gyorsan regenerálódnom.

[00:37:12]Ö ezt egyébként előtte nem gondoltam volna, hogy ez lehetséges.

[00:37:16]És ö igazából ezt ö vittem tovább ugye a világkupára, ahol meg ugye ö nagyon hasznos volt, hiszen ott meg már pénzért lehetett ugye húzni.

[00:37:24]És ugye itt meg meg a pontszámok plusz ugye a pénzi minden egyes versenyszám után.

[00:37:29]És akkor nagyon sok versenyszámmal indultam és szerintem három- négy számot már leztam, amikor egy a kínai akkori londoni olimpiai bajnok 200 pillangos sikerült megelőznünk.

[00:37:45]És akkor mentem a Mixzónába versenyszám után, és akkor ott így nevettek a a a kínai sajtósok, hogy hát ez hogy lehet, hogy most én ennyi szám után is sikerült megvernem az ő bajnokukat, és hogy miből vagyok talán vasból.

[00:37:57]És akkor így csak nevettem ezen.

[00:38:00]És akkor ugye a másnap jelent meg egy cikk, hogy Hungary Iron Lady.

[00:38:06]És akkor akkor még mindig nem gondoltam ennél többet, csak hogy ez milyen vicces, hogy Iron Linek hívtak.

[00:38:14]És és akkor későbbiekben több külföldi versenyen is így használták ezt a a becevet és van, hogy úy úgy mondtak be, hogy nem tudom, négyes pálya, Katinka Iron Lédi hosszú, és akkor igazából így rám ragadt valószínűleg külföldön.

[00:38:31]Így valahogy egyszerűbb volt ezt megjegyezni, vagy nem is tudom, de de rámragadt.

[00:38:34]És akkor ugye a későbbiekben nekem meg nagyon sokat segített, hogy amit mondtál a hogy altergum leg.

[00:38:43]Egy kicsit kezdjünk el erről beszélgetni, mert ez nagyon izgalmas téma, hogy te ezt magadra vetted, ezt a a rádagatott bec nevet, te lettél le az Ironady, illetve pontosabban nem is te, hanem kívülről úgy tűnt, hogy az egy részed, az a részed, amelyik amelyik kemény, amelyik beugrik a medencébe, amelyik arany aranyermeket nyer, amelyik szemellenzősen csak néz előre és és a cél irányába halad.

[00:39:10]Hogyan alakult ez, hogy ezt így ezt így befogadtad, mint karakter?

[00:39:12]Mennyire volt ez tudatos, hogy akkor külön választod, van a Katinka, aki egy mosolygós, érző, nő és van a van az Iron Lady.

[00:39:19]Mennyire választottad el egyáltalán ennyire élesen ezt a kettőt, és hogy hogyan alakult ez a folyamat az elején?

[00:39:30]Igen, ez is egy folyamat volt, amikor így elkezdtem játszani a gondolattal, hogy na akkor Iron Lady meg, hogy akkor a a színek ugye, hogy fekete, nagyon sokszor voltam feketében, amikor tudtam feketében lenni.

[00:39:40]Ez is egy ilyen tudatos dolog volt, hogy még keményebbnek látszok, ugye.

[00:39:47]Szerettem is azt a fajta kommunikációt, hogy én mindent bírok, kemény vagyok, nem fáj semmi.

[00:39:52]Hát azért Rio előtt nekem azért volt olyan vágyuladás, amogy tudtam a kezemet felemelni, de erről tudatosan nem beszéltem például a sajtóban.

[00:40:01]Igen, ez velem sem szembe egyszer.

[00:40:04]Nem, nem, nem, nem.

[00:40:04]Én direkt nem, hogy én én, hogy bírok mindent.

[00:40:06]Tehát az Iron Lady image egyébként számomra nagyon fontos volt ebben a szempontból, hogy az aleregóm az az meglegyen.

[00:40:17]És egyébként szerintem nagyon jól működt versenyeken, tehát hogy tényleg a a azon voltam, hogy mire eljön Rió senkinek ne elussem az eszébe, hogy ők itt mondjuk 400 évesen aranyat szeretnének nyerni, merthogy hogy ott van az Iron Lady és ugye valószínűleg a a nekem nagyon-nagyon sokat segített személy szerint, hogy volt egy altergoman.

[00:40:43]Mit tudott az Iron Lady, amit Katinka nem milyen személyiségjegye volt, vagy értéke?

[00:40:49]Én azt gondolom, én én egyébként egy nagyon empatikus ember vagyok, és nagyon, amúgy mondtam, nagyon szeretek viccelődni nagyon sokszor.

[00:40:57]Nem tudom, versenyeken ugye mi úszok ugye együtt melegítünk be, ugye a a vagy a versenymencé, vagy a bemelegítőmcéből, ott mindig találkozol valakivel, ott mindig lehet poénkodni meg nem tudom.

[00:41:06]És igazából így ezeket a dolgokat nagyon nekem le kellett morzsolnom ahhoz, hogy nagyon fókuszált versenyző legyek, és hogy ennyit ennyit bírjak, mert tényleg minden percem számított, hiszen ennyi versenyszámon elindulni az azt jelentette, hogy hogy tényleg a regenerációhoz is mindenki volt számolva.

[00:41:28]Szóval itt nem nem félt bele a poénkodás, meg az a fajta katka stílus, meg az, aki aki egyébként az is vagyok, de akkor ahhoz, hogy az eredményes legyek, akkor ezt az oldalamat kellett nagyon felerősítenem.

[00:41:41]És voltak dolgok, amiket meg megtanulnom kellett.

[00:41:44]Ez a ez a fajta keménység, ez a nagyon nagyon magab biztosság, ahogy kimentem már a rajtgőhöz a a versenyszám előtt.

[00:41:52]Ezek ezek ezek ezek mindek ezek tudatosan beleépített ebbe a személyiségbe beleépített tulajdonságok ezek így a folyamatba jöttek.

[00:42:01]Szóval, hogy egyre inkább éreztem önmagamat Iron Ladynek is, egyre inkább jöttek ezek a jegyek magukkal, és igazából ahogy ahogy ahogy mondtad és nagyon jól fogalmaztál, hogy igen, az Iron Lady az én részem, az egyik oldalam, aki ami ami egy nagyon nagyon erős oldal volt ugye az úszópályafutásom alatt.

[00:42:28]Úgy tűnhet, mintogyha egy idő után ez az Iron Lady egy ilyen szuper identitássá alakult volna.

[00:42:32]nálad segített ez a karaktered abban is, hogy a napi mindennapi kétségeket, gyengeségeket, amikor azt mondod, hogy ezt már nem bírom, ezeket legyőzd, és akkor az Iron Lady volt az, aki átvette a kormányrudat, és azt mondta, hogy te, Katinka, bírod, csináljuk.

[00:42:52]Ez egyértelműen nagyon-nagyon sokat segített.

[00:42:54]Nem feltétlenül volt ennyire eskizofrén a helyzet, de de igen, igen, de majdhogy nem.

[00:43:03]Tehát, hogy igazából nagyon hosszú ideig egyébként hát a nagyon hosszú az leginkább Rióig meg utána még ugye volt ugye 17-ben a világbajnok, tehát hogy addig nagyon nagyon elnyomtam azt, hogy a Katinkának mondjuk a úgymond a szükségleteit vagy a érzéseit és nagyon megtanultam egyébként az érzéseimet irányítani és azokat irányítani vagy elnyomni.

[00:43:39]Lehet, hogy egy kicsit irányítani is már.

[00:43:42]A az elején mindenféleképpen elnyomtam, de de egy idő után azt hiszem, hogy ez ez már í már így talán talán azt mondhatom, hogy az irányítássá is átfajult a a helyzet.

[00:43:51]Tehát, hogy tényleg az volt az érdekes, hogy amikor amikor amikor egy ideig nem úsztam, akkor így nem tudom, volt mondjuk egy szabadnapom, tehát lecsengett rengeteg verseny, rengeteg eredmény, és akkor hogy most akkor ma mit is szeretnék csinálni?

[00:44:10]És akkor tudod hirtelen nem tudsz válaszolni, hogy nehéz volt visszakapcsolni az Iron Ladyből katinkáve.

[00:44:15]Ö volt egy volt ehhez is egy folyamat, tehát volt egy idő, amikor igen, egy elég sokáig ugye a Katinka a ebből a szempontból el volt nyomva és tény nagyon ugye amikor tényleg versenyről versenyre le és volt is egy ilyen nyilatkozatod, amikor azt mondtad, hogy nem érzem magam nőnek, sportolónak érzem magam, azt hiszem nagyjából pontosan idézem, hogy ez ez talán az időszak volt, amikor akor akkor ugye akkor ugye végig ez volt a a nagyon nagyon nagyon szoros volt a tempó.

[00:44:44]Tehát tényleg egy versenyről a másikról edzések és a többi.

[00:44:46]És amikor jött egy egy kis szünet, akkor akkor ugye volt időm Katinkával foglalkozni, csak hát ugye akkor akkor egy ideig azért mivel mivel nem volt előtérve, el volt nyomva, ezért azt is újra kellett egy kicsit frissíteni ezt a ezt az oldalamat, hogy akkor jó, most akkor itt a szabadidő, akkor akkor egyáltalán mit szeretnék enni, hiszen azért az, hogy mit eszem, ugye az is pontosan megvolt.

[00:45:13]mikor alszom, mikor edzek, mikor kapcsolok be, mikor pihenhetek.

[00:45:15]És akkor amikor meg ott van ez a fajta szabadság, akkor azt ezt újra kell tanulni szinte, hogy akkor akkor ez az oldalam, ez most éppen mit szeretne.

[00:45:27]Nem kicsit nem érezted azt egy idő után, hogy nem, hogy van olyan, hogy nem te használod az Iron Ladyt, hanem az Iron Lady használ téged, meg a testedet, meg a teljesítményedet?

[00:45:37]Tehát, hogy már úgy uralkodik el rajtad, hogy én azt gondolom, hogy ezt akkor érezhettem volna, hogyha nem nem tudok leállni, vagy nem tudok pihenni akkor, amikor szeretnék.

[00:45:50]Szóval, hogy én tényleg nagyon tudatosan szerettem volna ugye a Riot ebben a mentalitásban megcsinálni, mert nem szerettem volna még egyszer azt átélni, amit Londonban átéltem, hogy tényleg az utolsó pillanatban azok a fajta félelmek érzelmek átvették az uralmat felettem, és nem tudtam teljesíteni.

[00:46:11]Ö ezt mindenképp szerettem volna mármint hogy mindenképpen szerettem volna Rióban úgy teljesíteni, ami tényleg bennem van és kiadni mindent és hát illetve ugye jött a 17-es VB, ami szintén ugye nagyon fontos volt, ami egy kicsit talán nekem nehezebb volt egyébként, mint a Rio errő is beszéltél.

[00:46:32]Igen, hogy azért ott hazai közönség előtt nagyon nagy élmény is, de hogy nehéz volt versenyezni.

[00:46:39]Egy picit beszéljünk még a kontrollról, mert ez szerintem ebben a konstellációban érdekes, hogy rengeteget edzettél, de azért egy idő után az edzés mennyiség növelése nem biztos, hogy arról szól, hogy az az majd jobb időket is hozz, hanem hanem a kontrollról, hogy ne érezd magad tehetetlennek, hogy a te kezedben legyen az irányítás.

[00:46:57]Ezek ezek ismerős gondolatok neked?

[00:47:00]Igen.

[00:47:02]Igazából érdekes, mert mert egyébként belefutottam abba szerintem, hogy volt, amikor túl sokat edzettem.

[00:47:07]volt feszegetted a határokat mond Igen, volt ilyen időszak is, amikor azt hittem, na, még egy kicsivel többet, és egyébként lehet, hogy fizikálisan még még nem is volt olyan nagy hátrűtője, de de mentálisan igen.

[00:47:24]Szóval, hogy volt egy idő, amikor amikor ebből vissza kell venni.

[00:47:29]A az az volt az érdekes, amikor egy idő után például mondjuk megnyertem egy világbajnokságot, és akkor már nem ugyanazt az érzést kaptam.

[00:47:39]Nem tudom, hogy neked volt-e olyan, hogy hogy az első persze, akkor az első pár Igen.

[00:47:44]És akkor egy idő után nyersz egy VB-t, és akkor az meg már egy kicsit természetessé válik.

[00:47:50]És a én szerény egyszeres egyéni világbajnokként ezt nem élhettem át többször.

[00:47:58]Jó, akkor nála az olimpiát kell mondani, de szerintem értem, hogy miről beszélsz.

[00:48:01]Igen.

[00:48:01]Tehát, hogy hozzászoktál a sikerhez, és már nem adta azt a a a hormonfröccsöt, azt a boldogságot.

[00:48:08]Igen, igen, igen, igen, igen, igen.

[00:48:09]Tehát, hogy az az volt egy nagyon érdekes időszaka, amikor ennyi ugye érem után akkor a És mi olyan helyzet a kudarcokkal?

[00:48:15]a kudarcokat, hogy tudta feldolgozni az Iron Lady vagy Katinka, vagy együtt a te személyeden belül.

[00:48:21]Engedtél teret ott az érzelmeknek, vagy ilyenkor mentél tovább?

[00:48:26]Oké, most ez nem jött össze, hatodik lettem, nem jutottam, nem tudom, nem sok ilyen volt, de azért azért vol igen, azért így 12 után már nem sok ilyen volt.

[00:48:37]A azért így verseny után azért azért jó szerintem átélni az érzelmeket.

[00:48:42]Szóval, hogy és ezt engedted ott magadnak?

[00:48:49]Főleg a kudarányt szerettem átélni.

[00:48:49]Deő után, ami megint egy ilyen érdekes szituáció lett, hogy hogy már szinte kerestem egy kicsit, hogy tök jó lenne egy kicsit így merteni erőt a kudarcból, mert ugye a egy idő után, hogyha tényleg csak a sikerek jönnek, akkor tehát hogy annyira ez jól esett, amikor jött egy kudarc, és akkor volt valami negatív, ami viszont rengeteg erőt adott, hogy legközelebb ne legyen kudarc, ha jól fog.

[00:49:21]erőéntig igen igen alkalmaztad nagyon magasra helyezted a mércét a a 12-es olimpia után ugye a következő világbajnokságokon két-két aranyérmet nyertél abban az olimpiai ciklusban, hogyha jól emlékszem, mennyire volt ez nagyon magas mérce saját magadnak, amit nap mint nap újra át kellett ugrani, vagy vagy legalábbis oda oda elérni?

[00:49:44]És ezt mennyire tudtad mindig megugrani?

[00:49:47]Vagy mennyire volt ez kihívás?

[00:49:50]Ugye az volt nagyon jó abban az időszakban, hogy bár ugye ott jöttek a világbajnokságok meg meg a a az aranyérvek és utána ugye megint elvárásként az aranyénem, hogy azért a a Riói olimpia volt így nagy cél, tehát hogy hogy azok is egy egy-egy lépcsők voltak, és ezáltal nem azt éreztem, hogy hogy ja megcsináltam és akkor most újra megcsinálom.

[00:50:15]Tehát szerint nem nálad lehetett ez nagyon nehéz, amikor egyszer megcsináltad, és akkor megint négy év múlva csináld meg, és megint tehát hogy ez ez szerintem sokkal nehezebb, mint amikor van egy nagy cél.

[00:50:23]És ugye úgy gondolod, hogy most én mivel van már ugye világbajnoki cím nagyon szeretnék egy olimpiai aranyat, ühüm akkor akkor az az ugye visz előre.

[00:50:33]Ezért mondtam azt, hogy ugye a 17-es VB volt ebből a szempontból egy kicsit nehezebb, hiszen akkor már minden megvolt.

[00:50:43]Igen.

[00:50:43]viszont nagyon azt éreztem, hogy ezt meg kell csinálni, és egy kicsit tehát, hogy tudtam, hogy ha nem csinálom meg, akkor akkor az nagyon nehéz lesz nekem azt elszámolnom saját magammal, illetve azt, hogy a magyar közönség előtt az tényleg egy ilyen ebben a szituációban a így a az olimpia után meg a meg akkor világcsústartóként ebben a szituációban ez egy egyszer adódik meg az életben egy embernek.

[00:51:11]Beszéljünk a riói olimpiáról.

[00:51:11]Három aranyérmet nyertél, mellette még egy ezüstérmet is.

[00:51:14]Itt már ezek mellett az eredmények mellett senki sem mehetett el szó nélkül, nem csak itthon, hanem hanem a világban sehol.

[00:51:24]Ez volt a csúcsra járatott Iron Lady felkészülésben, tudatosságban, versenyszellemben, mindsetben, mert azért is kérdezem, mert amíg Londonban emlékszem egy találkozásunkra, Rióban nem pedig több időt voltam én is kint, te is kint.

[00:51:41]De hermetikusan el voltál zárva szerintem mindenkitől.

[00:51:46]Nyilván ez a felkészülsed rész volt, ahogy mondta, rengeteg versenyszám, fókuszálni kell, minden perced van osztva.

[00:51:51]Ezt szerintem mindenki tökre értette, de hogy de hogy ez volt az a csúcsra járatott Iron Lady.

[00:51:57]Most nagyon érdekes dolgot fogok mondani, mert valószínű nem ezt a választ várod, de az igazán teljes Iron Lady és Katinka összegyúlva szerintem így 19-ben volt.

[00:52:11]Hm.

[00:52:11]Hoppá!

[00:52:11]Oké.

[00:52:13]És amikor amikor egy világbajnoki aranyérmet nyertél, arra gondolsz még?

[00:52:18]Az volt az utolsó világbajnoki kettőt?

[00:52:20]Bocsánat akkor, mert szerintem ott a szerintem a 2v is most lehet, hogy egy kicsit megvoltát, de szerintem a 2v4s az megvolt.

[00:52:27]Üüm.

[00:52:28]És azt azért kell, hogy azt mondjam, mert ott már nem kellett ez a nagyon erős Iron Lady szituáció, hogy tényleg semmit nem engedhetek meg magamnak, hanem maga a felkészülés is sokkal lazább volt.

[00:52:47]Egy-egy baráti vacsora is belefért.

[00:52:49]Belefért egy-két póát, hogy azt érzem, hogy Rióban több volt az Iron L.

[00:52:54]Tehát, hogy ott nagyon nagyon úgy éreztem, hogy hogy ott ott arra kell fókuszáljam, mert mert különben lehet, hogy nem sikerül.

[00:53:00]És azt mondom, hogy 19 ha nagyon sikerült ezt így egybe gyúrni.

[00:53:05]Addigra például például na nem tudtam elképzelni, hogy lesz olyan, hogy én fogok még úgy húszni, hogy például nem fáj a vállan, mert amúgy folyamatosan válfájással húsztam.

[00:53:17]És 19-re azt is sikerül, tehát hogy azt megtalálni azt az egyensúlyt, hogy hogy tényleg minden minden topon legyen.

[00:53:27]És és és az és tényleg az egy ilyen felemelő érzés volt, hogy ez így sikerült, hogy hogy hogy a ilyen szabadban sikerült az a 19-es VB.

[00:53:42]Igazából ott ott nagyon azt éreztem, hogy ebből a szempontból így megérkeztem.

[00:53:46]mint mint sportoló.

[00:53:46]És egyébként én én én én így így az a pályafutásomat le tudtam volna zárni 2020-ban, akkor szerintem ilyen nagyon tökéletes lehetett volna.

[00:54:00]Tehát, hogy azt így nagyon azt éreztem, hogy hogy hogy az ott van.

[00:54:05]És hát ugye utána már már azért sokkal nehezebb volt visszatérni a ugye a a ehhez ez a fajta munkához, de ott ott ott lett volna nagyon szép leárása.

[00:54:17]majd arról is egy egy picit később beszéljünk erről az időszakról, de csak azért mosolygok, mert nagyon érdekes, hogy amikor kérdezlek a a legnagyobb sportbeli teljesítményedről és sikeredről, az, hogy háromszoros olimpiai bajnok leszel egy olimpián, akkor és megkérdezlek róla, hogy milyen élmény volt, akkor elkezdesz egy másik világbajnokságról beszélni, tehát hogy hogy nem nem tudom nem meghallani ezt, hogy ez ez tényleg akkora arról szól, hogy ez mennyire kattinka, vagy mennyire Iron Lead, és mi az, ami igazán közel mély belső személyiségedhez, mi az, ami mi az, ami ami közel van hozzád?

[00:54:56]És ez ez ez tökre érdekes.

[00:54:59]Egy picit beszéljünk arról, hogy az Iron Lady megjelent nagyon erőteljesen a medencén kívül is.

[00:55:05]Márkát csináltatok belőle brend épült köré, ami tökre érthető.

[00:55:09]monetizálni szeretted volna azt a fajta ö öst, ami kialakult körülötted és mint Magyarország akkori legsikeresebb sportolója.

[00:55:18]Ezt ezt nagyon profi módon művelted is.

[00:55:24]Ez viszont magával hozhatta azt is, hogy a szponzorok, a média, a szurkolók, a kommentelők is formálták ezt az Iron Lady karaktert, hiszen jöttek visszajelzések.

[00:55:33]Gondolom volt olyan, hogy a szponzor azt kérte tőled egy fotózáson, hogy na most az Iron Lady arcot, nem?

[00:55:37]Tehát, hogy mert csak tudom, mert tőlem is szokták ezt a szemedök összehúzás, hogy áron akkor most a most ehhez a fotóhoz az kéne tehát, hogy ez formálta ezek a külső ahogy így született meg ugye egy interjú után maga azon név is, ezekkel ezek a külső hatások formálták ezt a karaktert?

[00:55:56]Egyértelműen azt gondolom, hogy bárkinek, akinek van ugye személyisége a sajtóban, az folyamatosan formálódik, és sokszor ugye nem is feltétlenül hát valamennyire tudjuk irányítani, de egy csomószor vannak olyan behatások szerintem, ami formálja ezt a ezt az image és egy idő után egy kicsit ugye azért mégis csak el tudsz tőle vonatkoztatni, hiszen te tudod pontosan, hogy nem feltétlenül minden, amit mondjuk valaki meg meghal rólad valamit, vagy valamit ugye az image által az nem feltétlenül 100%-osan te vagy vagy nem persze csak amikor már ezretszer hallod azt vissza, akkor már úgy te is elkezded elfogadni, nem?

[00:56:39]Vannak olyan valószínű olyan karakterei ugye a a az Ironidnek, ami ami lehet, hogy először külsőleg jött és egyébként meg nagyon jó dolog, meg nagyon hasznos és hát persze befogadja az ember.

[00:56:53]Igen, de az, hogy például te, hogy te egy közösségi lény vagy, hogy hogy te szeretsz viccelődni, hogy neked fontos az, hogy hogy legyenek körülötted, legyenek barátaid, ez mintogyha az Iron Ladyből így kimaradt volna, vagy legalábbis így próbálták ezeket lenyesegetni, mert ez nem fért bele abba a képbe, hogy te egy kőkemény, céltudatos úszó és üzletasszony vagy, hogy ez ezzel hogy tudtál megbirkilkózni?

[00:57:18]Szerintem az image, igen, ezért érdekes ugye az image, mert azt szeretik azért a a emberek egyszerűen érteni, és azért ugye minden ember komplex egy személyiségnek ezer artan van, és hát igen, az Iron Lady az a az a az a az a az a kőkemény nő, aki aki aki aki megy előre, és tényleg törtető és keményen dolgozik, és hajtott a céljaért.

[00:57:51]Ez akkor úszóként mennyire jött be stratégia egyébként a szponzorok megtalálásánál?

[00:57:54]Van egy pletyka, amit na k cáfolj meg, vagy vagy igazold, vagy vagy ne kommentáld, hogy volt olyan, hogy bementetek Sénel egy szponzori tárgyalással, egy vödör éremmel és és azt ott kiöntöttétek, hogy ez ez az, amit mi tudunk hozni.

[00:58:09]Mi az, amit ti tudtok hozni?

[00:58:12]Ez ez a pletyka, amit hallottam.

[00:58:14]Ez ez már az elvadult története.

[00:58:18]Tehát ez már csak a szá szá szájbeszéd.

[00:58:20]Igen, igen, igen.

[00:58:21]De de ez egy jó taktika most, ahogy ezt mondtam, lehet, hogy kipróbálod majd.

[00:58:28]Ö de hogy ez mennyire ö működött neked, vagy mennyire érezted azt, hogy hogy ez a medencén kívüli világban is megállja a helyét, és így tudsz sikereket elérni, hogyha kőkemény vagy a tárgyalásokon, a megbeszéléseken, a partnerekkel.

[00:58:43]Szerintem nagyon hasznos, ha van valakinek ilyen arca, és tud így is tárgyalni, amikor tudja, hogy mondjuk mennyit ér, abból nem enged, vagy tehát, hogy azért szerintem ez ez egy ez egy hasznos tudás, amit így igazából nekem azért elsajátítani kellett, hiszen azért nem azt gondolom, hogy így ez volt nekem a természetes, de de mindenféleképpen ez tud hasznos lenni.

[00:59:12]2016-ban még az olimpia előtt volt az első, hát minek is nevezem, botránynak nevezték, de lényegtelen is nem kell bélyeget akasztani rá.

[00:59:22]De hogy tartottok egy sajtótájékoztatót, ahol te összetéptél egy szerődést, amit az úszószövetség ajánlott neked a felkészülési támogatásként, de közben benne volt az, hogy te egyébként arca leszel ennek meg annak, amihez te nem szerettél volna hozzájárulni.

[00:59:37]Lényeg a lényeg, hogy ezt ez volt az első olyan nagyon kemény konfrontatív megjelenésed, amikor egyértelműen látszott, hogy ez nem katinka, ez Iron Lady.

[00:59:47]A szemeden is látszott.

[00:59:51]Hogyan emlékszel te erre vissza?

[00:59:51]Hogyan jutottál el oda, hogy nem konstruktívan akarod megold, vagy nem tudod konstruktívan a szövetséggel ezt megoldani, mert egyszerűen nem tudtok megegyezni?

[01:00:02]Akkor akkor akkor gyerünk, akkor mindent megteszek, akkor irány a sajtó, és akkor kőkeményen beleállok ebbe a sztoriba.

[01:00:11]Mondjuk alapvetően ugye az azért tehát az Iron Lady is katinkat, hogy ugye az az mindenképpen tehát, hogy nem mondanám azt, hogy jaj, de az Iron Ladyb az nem én voltam, hanem tehát ugye az az is én voltam.

[01:00:26]Persze.

[01:00:29]Alapvetően ez egy nagyon hosszú történet abból a szempontból, hogy én egyébként abban az időben mennyit próbáltam együtt dolgozni az akkori szövetséggel.

[01:00:38]Ugye 12-ben egyébként én úgy jöttem haza, hogy egy akkora lendület volt bennem, hogy igazából mintogyha Amerikában így egy kicsit megkaptam volna a receptet ahhoz, hogy sikeresek legyünk.

[01:00:53]És én nagyon szerettem volna ezt átadni, és nagyon sokat próbáltam együtt dolgozni a a válogatottal, a a szövetséggel, hogy hogyan lehetne ö a a az úszókat segíteni, a hozzáállást, egy-két dolgot, amitől profibak leszünk.

[01:01:13]A és itt egyébként tényleg nem, tehát hogy itt nem nagy pénzem nem is a pénzről volt szó, mert pont ezt vettem észre, hogy Amerikában nagyon sok minden egyébként, amire azt gondolnád igen, ha azt gondolnád, hogy úristen, Amerikában biztos palotába edzenek meg ez meg az, és ugye ott betonból kiöntött medencébe úsztunk egyébként 5 fokban is kint, mert azért ugye Kaliforniában, január, februárban azért nincsen meleg, tehát hogy ezért voltam így nagyon izgatott és tele energiával jöttem haza.

[01:01:42]És ugye amikor folyamatos falakba ütköztem éveken keresztül, akkor akkor egy idő után tényleg már nem tehát, hogy arra a pontra jutottam el, hogy akkor kihez forduljak.

[01:01:53]Tehát hogy ha nem nem tudok egyre a kettőre jutni.

[01:02:00]Igazából a a riói felkészülésem előtt egyébként az akkori elnök azt mondta, hogy hát akkor segítünk, hogyha hogyha valaki olimpiai bajnoki esélyes.

[01:02:14]És hát ugye addigra már világcsúcstartó voltam, és akkor így ugye jöttem, hogy na na hát akkor itt van ez is, tehát hogy eltelt szép, de világsűstartó vagy utolsó év, nem tudom, és apróságokról volt szó és igazából egy idő után úgy voltam vele, hogy jó, akkor akkor nem ne segítsenek, meg ne dolgozzunk együtt, de akkor azt mindenki tudja.

[01:02:34]Tehát akkor én úgy fogok készülni Rióra, akkor akkor akkor saját költségen is semmihez nem kell segítség.

[01:02:41]Tehát akkor én intézem az összes utazásomat, a mindent majd én elintézek, csak hogy akkor csak akkor ezt tisztázzuk előre.

[01:02:48]Már azt viszont nem szerettem volna, hogy megnyerem Riót és akkor azt mondom, hogy jaj egyébként nem segítetek az megint ugye furán nézne ki, hogy most utólag mondom nem előre leszegeztem januárba, és akkor igazából én így készültem fel jóra.

[01:03:03]Világos.

[01:03:06]Ezzel szemben mintogyha partnerre találtál volna, vagy legalábbis külső szemlélőként ittünhet, hát hogy is fogalmaz az államban?

[01:03:13]Tehát, hogy ami persze utána később jött, de a dokumentumfilmedet is támogatta a filmintézet, a a Duna Arénában is lehetőséget kapott a klub.

[01:03:26]Ö és tudod, ezek azért mindig nehéz kérdések, mert adóforintokról van szó, és ilyenkor a legjobb, hát nem is tudom, hogy fogal, legjobb szándékkal is mindenki azért óvatosan vagy kritikusan fogalmaz, és te is kaptál hideget, meleget.

[01:03:46]Ezek milyen hatással voltak rád?

[01:03:46]Ezek a kritikák, negatív kommentek, amikor amikor elővették azt, hogy jaj, persze, háromszoros olimpiai bajnok, akkor neki mindent lehet.

[01:03:57]Mit tudtál magadban ezekre a kérdésekre választként adni?

[01:04:00]Ö hát ugye alapvetően főleg főleg egy úszás, mer nagyon sok sport ugye itthon, tehát hogy igazából, hogyha nem lenne ugye állami támogatás, akkor ugye nem is tudnánk felkészülni, meg hát ez nem egy olyan sportág, ahol ahol egyébként üzetet tudsz ebből a szempontból csinálni belőle.

[01:04:22]És igazából ahhoz az, hogy a sport meg a meg az úszás, hogy hogy vissza tudjak adni, meg amennyit én tanultam, meg amennyi mindent én kaptam az úszástól, ugye a a mai napig hát sorolhatnám, hogy hogy mennyi mindent kaptam most a az eredményeken kívül, amikre gondolok, hogy hogy igazából én azt gondolom, hogy a mindenkori állammal együttműködve, amikor Tehát amikor van lehetőség és adhatok vissza a a sportba, és tehát a mai napig az az elképesztően jó dolog, hiszen azt gondolom, hogy azért sikerült egy olyan tudást összeszednem az elmúlt 30 évbe, amit amit nagyon szívesen adnék tovább.

[01:05:13]A dokumentumfilm az erről szólt, vagy részben azért az egy önigazolás is volt, hogy hogy igen, nekem itt van a helyem, nekem ez az értékem, hogy egy ilyen minőségben elkészített dokumentumfilm készüljön róla.

[01:05:27]A dokumentumfilm számomra azért volt fontos, amit én én én át szerettem volna nagyon adni a a a filmből igazából az az, hogy én én Bajáron indultam egy kisvárosból, tényleg nagypapám tanított meg úszni, és hogy milyen messzire sikerült eljutnom.

[01:05:44]És igazából inspirálni szerettem volna a filmmel, hogyha vannak gyerekek, akik ezt megnézik, és azt érzik, hogy igenis én is meg tudom csinálni, és nem feltétlenül úszni fognak, hanem vívni, vagy más sportágot űzni, és ezáltal tényleg én ugye a sport által tanultam is, hiszen a a a sport által kaptam az ösztöndíjamat is, tehát hogy rengeteg mindent a a az úszásnak és a sportnak köszönhetek.

[01:06:16]És hogyha hogyha jó pár gyerek emiatt kezd el úszni, vagy emiatt szereti meg a sport, akkor szerintem nagyon sokat ér egy ilyen film.

[01:06:25]Beszéljünk egy kicsit a az Iron Lady mint karakter vagy brend leépítéséről, mert ez is azért úgy az elmúlt években talán látszott, vagy legalábbis külső szemlélőként én így láttam.

[01:06:35]Eleve nem tudom nem észrevenni, hogy a dokumentumfilmet Katinka Katinka címet kapta, nem az Iron Ladyt.

[01:06:44]Aztán ezt is mondd el, hogy hogy miért.

[01:06:46]Meg azt is, hogy hogy nézett ki az Iron Lady leépítésének a a folyamata.

[01:06:51]Gondolom ez a pályád végével, befejezésével is összhangban volt, mert azóta mintogyha minden megjelenésednél vagy amikor úgy, úgy látunk téged, mintogyha már csak Katinkát látnánk.

[01:07:03]Megszűnt az Iron Lady, vagy beépült?

[01:07:08]Azt gondolom, hogy beépült az Iron Lady.

[01:07:11]Hát ugye a nem versenyzem, nem nem úszom.

[01:07:15]Tehát ugye ott egy nagyon nagyon nagyon hasznos karakter jellem volt, meg nagyon erős volt, meg nagyon hangos, inkább azt akarom mondani, hogy hangos volt, hiszen ugye azt látottuk minden nap.

[01:07:26]Én azt gondolom, hogy tehát a mai napig ugye ezt megtanultam, bennem van.

[01:07:31]Ö tudom.

[01:07:35]De de hát ugye mindennapi életben nem az áról van szükség.

[01:07:40]Még így utoljára mesélj nekünk kérlek az anyaságról.

[01:07:45]egy olyan személy, aki éveken keresztül percre pontosan beosztotta a saját idejét, mindent a kontroll alatt tartott, hogy éli meg az anyaságot két gyerek mellett, ahol nekem csak egy gyerekem van, de tudom, hogy azért inkább a káosz jellemzi, mint a mint a rendezettség sokszor.

[01:08:03]Itt itt meg kellett tanulnod újra elengedni a dolgokat.

[01:08:08]Ugye nagyon sokat beszéltünk az Iron Ladyről, meg ugye mint mint személyiség meg jellem.

[01:08:14]A a a személyiség fejlődésem lehet, hogy most nagyobbat ugrik az idő alatt, hogy anya vagyok, mint amikor az Iron Ladyt tanultam meg, vagy annak a jellemzőit, hiszen nekem az, hogy tényleg ez a igazából a kontrollat, hiszen olyan, mintha nem én lennék, ugye a teljes káosz, kiszámíthatatlanság igazából egészen egészen elképesztő, hogy mekkora kihívás volt ez számomra.

[01:08:48]És és hát ugye most már három éves a nagyobbik kislányom.

[01:08:53]Hát nagyon sokat tanultam az elmúlt három évben.

[01:08:56]Egy utolsó kérdést engedj meg.

[01:08:56]Hogyha ha a kislányod, mondjuk az idősebb kislányod úgy dönt, hogy komolyan úszni szeretne, mi az, amit mi az, amit másképp csinálnál vele, mint amit veled csináltak?

[01:09:12]Hát a ugye a a a pályafutásom el nagyon-nagyon jól sikerül, úgyhogy mindenképpen azt szeretném, hogy az legyen a fő szempont, hogy ő szeressem úszni.

[01:09:24]Ühüm.

[01:09:26]És nem az eredmények legyenek az első szempont, tehát hogy jól érezze magát, hogy szeressem úszni.

[01:09:33]Viszont azért ugye a pályafutásom alatt nagyon sok mindent tanultam, úgyhogy lehet, hogy már hamarabb tudok neki olyan fajta tudást átadni, amit mondjuk lehet, hogy én nem kaptam meg 14 szévesen, vagy 20 szévesen.

[01:09:44]Úgyhogy abba én azt gondolom, hogy azért ha tényleg nagyon szeretne úszni, és tényleg ez az a sportág, amit ő ő választ, akkor akkor azt hiszem, hogy azért tudok neki segíteni.

[01:09:56]Még egy utolsó kérdés.

[01:09:56]Hogyha ha ugyanazt az utat kéne a nagylányodnak bejárnia, mint amit m te bejártál, akkor azt azt úgy aláírnád, azt ajánlanád neki?

[01:10:06]Ez egy nagyon nagyon jó kérdés a nap végén.

[01:10:09]Igen.

[01:10:12]Köszönöm szépen Katinka, hogy itt voltál.

[01:10:16]Adj új ritmust a vállalkozásodnak és váltsd a nagyot álmodós, belevágós vállalkozói ötletet valóra.

[01:10:21]Rizen Bank.

[01:10:23]Váltsd velünk valóra.

[01:10:25]Nektek pedig szeretném megköszönni a mai figyelmet és tudjátok, iratkozzatok fel a HVG YouTube csatornájára, nézzétek vissza a Penge korábbi epizódjait, és tartsatok velünk legközelebb is.

[01:10:35]Köszönöm a műsor producerének, Körösparti Gábornak és a HVG csapatából Vörös Lászlónak, Bordás Gábornak, Pitner Gábornak és Égető Fanninak a közreműködést.

[01:10:42]Tartsatok velünk legközelebb is.

[01:10:44]Élesítsük az elménket együtt.