Fukarok kontra kohéziósok | EUfória
- Az EUfória (HVG–Eurológus) brüsszeli EP-stúdióból jelentkezett az EU-csúcs második napján; Arató László és Fog György vezetésével, Pap Roland és Molnár Kristóf vendégként.
- A hétéves költségvetés körül patthelyzet: Bizottság 1763, ciprusi elnökség 1730, ír 1622 milliárd, EP 1938 milliárdot akar — Molnár szerint decemberben biztosan nincs megállapodás.
- A fukar tábor (Németország, Svédország, Hollandia, Luxemburg, Belgium) elzárkózik a költéstől; 2027-ben francia, olasz és lengyel választások nyomják a döntéshozókat.
„A németek, a svédek, Luxemburg, a hollandok azt mondták, hogy ennyi pénzt biztos nem fogunk nektek adni. És tegnap a belgák is beszálltak." – Molnár Kristóf
- A vágásoknál Magyarország a kohéziós és agrárpenzeket védené, a hollandok és németek a versenyképességet és védelmet támogatnák; a K+F-vágások aránytalanul sújtják a gyengébb országokat.
- Az EP közös bevételeket javasol (kripto-, bigtech-, online szerencsejáték-adó), de a tagállamok befolyásvesztés miatt ellenzik; az ír elnökség ezeket figyelmen kívül hagyta — vélhetően szándékosan.
- A svéd 60%-os befizetés-panaszra a rapportőr válasza: inflációval és GDP-növekedéssel számolva ez csak értéktartás; az EU-költségvetés a tagállami GNI alig több mint 1%-a.
- A Draghi-jelentés évi 600–700 milliárdos versenyképességi befektetést javasolt, ehhez képest most további 50–100 milliárdot vágnának; a Budapest memorandum céljai így üresnek tűnnek.
- Bővítés: Montenegró a legvalószínűbb (21/33 fejezet lezárva), Ukrajna a legnehezebb eset — mezőgazdasága miatt kivételek, átmenetek jöhetnek szóba; az uniós termőterület közel 40%-kal nőne.
- Tipp a megállapodás időpontjára: Pap év végét, Molnár márciust, Fog februárt mondott; a három újságíró borítékban tette le tippjeit a későbbi ellenőrzéshez.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A HVG és az Eurológus közös uniós háttérműsora, az EUfória ezúttal az Európai Parlament brüsszeli épületéből jelentkezett, az éppen zajló EU-csúcs második napján. A műsort Arató László és Fog (F. György), az Eurológus alapítója vezette; vendégeik Pap Roland, a Kossuth Rádió tudósítója, valamint Molnár Kristóf, a 444.hu újságírója. A fő téma a következő hétéves EU-s költségvetés körüli patthelyzet, illetve az EU-bővítés kérdésköre volt.
A költségvetési csata: négy szám, ami mindent elmond
Arató László négy kulcsszámmal indította a beszélgetést: az Európai Bizottság 1763 milliárd eurós hétéves (2028-tól szóló) költségvetési javaslatot tett le, a ciprusi elnökség ezt 1730-ra, az ír elnökség pedig 1622 milliárdra csökkentette. Az Európai Parlament már a bizottsági javaslatra is azt mondta, hogy túl alacsony: 1938 milliárdot szeretne látni.
„Az Európai Parlament már a ciprusiak javaslatára is azt mondta, hogy ez már nagyon durva." *
A vendégek szerint messze állunk a megállapodástól. Pap Roland emlékeztetett: december végéig szeretett volna megegyezni a tagállamok, hiszen ahhoz, hogy 2028-ban tényleg indulhassanak a programok, fontos lett volna a fix számokban való megállapodás. Ugyanakkor 2027-ben választások lesznek Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban, ami nyomást gyakorol a döntéshozókra.
„Le Pen asszony már előre mondta, hogy neki már ez is túl magas, ennek a fele lenne maximum." – Pap Roland *
Molnár Kristóf kategorikus volt: szerinte decemberben nem lesz költségvetési megállapodás. Tegnapi este a létező legtávolabb kerültek egymástól az álláspontok. Novemberben ugyan terveznek egy rendkívüli, kifejezetten a költségvetésről szóló EU-csúcsot, és Macron is nyilatkozott úgy, hogy decemberig meg kell egyezni, mert neki jövő év elejére már nem lesz politikai felhatalmazása – de a fukar tábor keményen áll:
„A németek, a svédek, Luxemburg, a hollandok azt mondták, hogy ennyi pénzt biztos nem fogunk nektek adni. És tegnap a belgák is beszálltak." – Molnár Kristóf *
Belgium különösen érzékeny, mert nem akar pénzt költeni, nehogy újra utcára menjenek az emberek. Magyar Péter a csúcson arról beszélt, hogy neki a jó egyezség fontosabb, mint az időzítés – ám a beszélgetők szerint ezt politikailag kényelmes pozícióból mondja, a választásuk után öt hónappal, miközben más tagállamokban „óriás majré" van.
Ki miből vágna, és kinek fáj?
A fő vágási kérdés: miből faragjanak le? Magyarország a kohéziós (regionális fejlesztési) pénzek és az agrártámogatások érintetlenségét hangsúlyozza. A hollandok és a németek viszont azt mondják: ha már költenek, akkor ne a francia és görög mezőgazdaságot támogassák, hanem a versenyképességet és a védelmet. A dánok, svédek és finnek alapvetően fukarok, de a közös védelemre – mivel „van egy közös szomszédunk, van egy közös ellenség" – szívesen költenének.
Probléma, hogy a közös programokból (pl. kutatás-fejlesztés) való vágás aránytalanul sújtja a gyengébb K+F-kapacitású országokat: a magyar cégek kevesebbet tudnak pályázni, mint az erős német cégek. A hagyományos fejezetek (kohézió, agrár) mellett szinte minden közös kezdeményezést vágnak; az Erasmus és az európai médiaprogram az egyetlen, ami eddig nem volt fenyegetve – de már ott is sanszos, hogy nem maradnak meg a javasolt főszámok.
Molnár Kristóf szerint ez hosszú távon „irgalmatlanul kiszúrja" Európát, ezért a közös bevételeket kellene bevezetni: a parlament például kriptocégek, bigtech cégek és online szerencsejáték után javasol közös uniós adót. Ez azonban a tagállami érdekekkel ütközik, mert a kormányoknak csökkenne a befolyásuk a pénzek felett.
Az ír elnökség és Costa közvetítői szerepe
Az ír elnökség hivatalosan közvetítőként járna el, de a parlament javaslatait (köztük a közös bevételeket) lényegében figyelmen kívül hagyta. Sokan felvetik, hogy ez nem elfelejtés, hanem szándék: Írország a techcégek európai hazája, és nem akarja azok adóztatását.
Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke (korábbi portugál szocialista miniszterelnök) közvetítői hitelességét is megkérdőjelezik: amikor a németek és hollandok a költés ellen lépnek fel, egy portugál politikus, akinek saját programja is van, sokak szerint nem ideális közvetítő. Fog György viszont Costa védelmében leszögezte: „egy nagyon hatékony, nagyon jól operáló és nagyon jó kompromisszumokat építeni képes vezetőről beszélünk" – különösen Charles Michel vagy Donald Tusk tárgyalási stílusához képest, akiktől a háromnapos csúcsok kora származott, mert külön csoportokat alakított a tagállamokból, ami elnyújtotta a tárgyalásokat.
Mennyi idő alatt születik megállapodás?
A résztvevők tapasztalata: ez a harmadik (vagy negyedik) költségvetési ciklus, amin a beszélgetők jelen vannak Brüsszelben, és mindig brutális időhúzás jellemzi. Fontos buktató, hogy a nagyszámokról szóló megállapodás után minden egyes költségvetési fejezetnek saját végrehajtási rendeletet kell kapnia, ami mindegyik külön tanácsi és parlamenti politikai alku – „iszonyú időigényes, és ráadásul még egy csomó buktatót rejt".
Történelmi példaként említették a 2020-as júliusi csúcsot, amikor négy napon át tárgyaltak – Fog György vicces megoldást javasolt:
„Be kéne falazni őket, mint a pápa-választáskor Vatikánba a vezetőket, hogy addig, míg legyen egyezség, utána majd kijöhetnek." *
A tippek a megállapodás időpontjára: Pap Roland idén év végére („leszek vagányabb"), Molnár Kristóf jövő tavaszra, márciusra tippel – a francia elnökválasztás (április-május) előtt. Fog György februárra szavaz, mert „ez szokott lenni a jó, beteszünk még egy csúcsot, mert nagyon kell". Megjegyezték: a menekültválság idején egy évben tizenvalahány csúcs is volt, „hely van hozzá".
A svéd 60 százalék és a valós terhek
A svéd miniszterelnök azt mondta, nekik most 60%-kal többet kellene befizetniük, amit nem fognak vállalni. A parlamenti rapportőr viszont arra hívta fel a figyelmet: ha a svéd GDP-növekedést és az inflációt nézzük az elmúlt hét évre, a 60%-os emelés valójában csak a reális értéktartás – az EU 2025-ös árfolyamon számol, így a milliárdok névelegesen többnek tűnnek, valójában Európa folyamatosan kevesebbet költ.
Fontos kontextus: az EU költségvetése a tagállami GNI (bruttó nemzeti össztermék) valamivel több mint 1%-a. Ennyi vita „késhegyre menően" ennyi pénzről. A bürokrácia-ellenes érveket is leírta a beszélgetés: a párizsi önkormányzatok többet költenek köztisztviselőkre, mint az egész EU; a bizottságnak 30 ezer körüli munkavállalója van, a budapesti önkormányzati cégek huszonvalahány ezret foglalkoztatnak.
A nettó befizetők (pl. Németország) pénze ugyanakkor nem tűnik el: a szegényebb országok fejlesztési pénzből nyugat-európai cégektől vesznek villamost, buszt, végeznek felújításokat – a pénz egy része visszamegy oda, ahonnan jött. Ehhez fűződött a kesernyés megjegyzés: „magunkra harkoljunk, hogy az Ikarusz nem működik" – Kelet-Európa nem veszi a magyar buszokat, ami meg lehetett volna óvni. Ugyanígy az Audi győri beruházása 15 éves adókedvezményt és olcsó telket kap – „jókor kell lenni, jó helyen". Fog György hozzátette: „majd nézzük meg, hogy a bíróság is így gondolja-e, ha eljutunk odáig ebben a kérdésben."
A Draghi-jelentés versus a valóság
Mario Draghi (volt olasz miniszterelnök, volt EKB-elnök) két éve írt jelentést az EU felkérésére a versenyképességről: évente 600-700 milliárd eurót kellene befektetni, hogy Európa globálisan versenyképes maradjon. A jelentés kijöttekor Orbán Viktortól a baloldali politikusokig mindenki egyetértett vele. Ehhez képest most a 140 milliárdos vágás nem elég, még további 50-100 milliárdot vágnának.
Fog György kiemelte: a Draghi-jelentés egy 200 oldalas, alapos dokumentum, nem véletlenszerű kijelentés. A budapesti speciális EU-csúcs 2021 novemberében elfogadta a „Budapest memorandumot" kifejezetten versenyképességi témában – ez volt Orbán egyik fő témája is („ne Ukrajnát támogass, versenyképességbe kell fektetni"). Két évvel később ugyanazokat a köröket járják, miközben az Európai Bizottság kéthavonta omnibusz-csomagokkal „brutálisan átláthatatlan jogszabálydzsungelet" rak le, és visszavágja a klímaszabályozási ambíciókat a „túlzott adminisztráció visszaszorítása" zászlaja alatt – ami Fog szerint „elég irónikus", hiszen közben „önmagunk szemen köpése".
A tagállamok sürgetik a bizottságot az energiaárak és a vállalati terhek ügyében, a bizottság viszont visszamutat: a tagállamok maguk termelnek adminisztrációs terheket a saját vállalataiknak. „Padhelyzet" – oda-vissza mutogatás, előre nem menetel.
EU-bővítés: ki, mikor, milyen feltételekkel?
Az új költségvetés 2028-tól 2035-ig szól – ez már önmagában jelzi, hogy ebben a ciklusban nem számítanak bővítésre, miközben nagy a nyomás a tagállamok és a jelöltek részéről is.
A valószínűleg következő tagállam Montenegro: 700 ezres ország, „akkora, mint Antwerpen vagy Krakkó", költségvetési szempontból kerékhibányi összeg, nincs nagy mezőgazdasága. A montenegróiak szokták mondani: ennyien már voltunk az EU-ban – Brexit előtt, darabszámra a tanácsban. A Montenegróval eddig a 33 fejezetből 21-et zártak le, pedig a csatlakozási folyamat már 10 éve tart.
A négy jelölt: Montenegro, Albánia, Ukrajna és Moldova. Az ukrán csatlakozás „teljesen képlékeny". A beszélgetés felvetette az új tagok jogainak ideiglenes korlátozásának ötletét (pl. vétójog nélkül, szigorúbb jogállamisági felügyelet) – ezt a beszélgetők „lassított csatlakozásnak" vagy „próbajogosítványnak" nevezték, utalva arra, hogy az apuka melletti vezetéshez hasonlóan két évig csak felügyelettel mehet.
Kritikai hangvételű kitérő: ha Albániától féltjük, hogy öt év múlva mennyire lesz demokratikus, tegyük fel a kérdést Franciaországról is – Marine Le Pen elnökválasztási győzelme esetén sokan attól tartanak, „leépíti a demokráciát Franciaországban". A franciák az albán maffiától félnek, miközben saját problémáik is vannak.
Történelmi párhuzamok: Ciprus felvételekor a sziget fele török megszállás alatt volt; van szlovén-horvát határvita egy folyókanyarulatnál, és egy 30 négyzetméteres homokdűné miatti vita is – de ezek valószínűleg nem döntik romba az Uniót.
Ukrajna csatlakozása: a legnehezebb eset
Az ukrán csatlakozásnál a legnagyobb kérdés a hatalmas ország és a hatalmas mezőgazdaság. A csatlakozási tárgyalások minden országgal hosszúak, egy folyamatosan bombázott országgal pedig még nehezebb az uniós jog átültetése – ez a minimum feltétel, amit senki nem kérdőjelez meg.
„Addig, ameddig az ukrán jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásnak, addig szó sem lehet csatlakozásról." – Molnár Kristóf *
Ukrajna már megnyitotta négy fejezetet (klasztert), a maradék kettőt is idén szeretnék megnyitni – de a megnyitás nem jelenti a lezárást. Orbán Viktor nem hagyta volna ezt: „Orbán nem hagyta volna, hogy megnyissanak." A fél éve tartó miniszterelnök-váltás óta tehát mozgás van.
Kivételek és átmenetek léteznek: a 2004-es bővítésnél a munkaerő szabad áramlása sem volt teljes (Németországban 2011-ig nem lehetett szabadon munkát vállalni). Az Európai Bizottság már nyíltan leírta, hogy az ukrán csatlakozásnál a mezőgazdaság kivételt jelenthet: Ukrajna Európa egyik legfontosabb mezőgazdasági hátországa, hatalmas termésmennyiségekkel, de a szabványok és a gazdasági helyzet messze van az EU-piac ideálisától. A lengyelek – akik egyébként erősen támogatják Ukrajnát – a gabonapiacuk védelmében itt is beleállnak.
Molnár Kristóf cikket írt arról: az európai termőterület közel 40%-kal nőne, ha Ukrajna csatlakozik, ráadásul az ukrán földek termékenyek és évszázadok alatt nem használták szét olyan durván, mint nyugaton. Ez hatalmas beszállítói lehetőség – jön majd a vita, hogy a termelők tönkremennek és leesnek az árak, de a fogyasztóknak olcsóbb élelmiszert hozna. Az európai drágulás leginkább az élelmiszerárakon és az éttermi árakon érezhető az átlagpolgárok számára.
Említették még: Le Pen már megmondta, hogy ő nem akar semmilyen bővítést. A tavalyi táborozáson a legerszegi fideszes nyugdíjasok „elemi félelemmel" beszéltek arról, hogy Ukrajnát azonnal felveszik és „lerohannak minket" – holott fél év alatt sem kerültek közelebb az ukránok a csatlakozáshoz.
Záró gondolatok
A beszélgetés szerint senki ne várjon áttörést az EU-csúcsoktól: „mindig abban egyeztek meg, hogy na oké, valamiben együtt vagyunk, de amiben nem, arról majd visszatérünk legközelebb" – ez teljesen jellemző az EU működésére, és most is ez várható. A következő tárgyév előtti decemberben szokott megszületni a megállapodás, tehát van még egy évtartalék – de most más a politikai helyzet, mint legutóbb, amikor csak Magyarország tudott megvétózni.
A műsor végén a három újságíró borítékba tette tippjeit a megállapodás időpontjáról, hogy három hónap múlva ellenőrizzék.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Löpenasszony" / „asszony" – a szövegben többször torzult alakban szerepel, a kontextus alapján Marine Le Penre utal.
- „Jeron Dell Blub" – holland pénzügyminiszteri név torz alakja, a pontos helyes alak (valószínűleg Dijsselbloem) nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
- „Antonio Kosta" – többször szerepelő torz alak, a kontextus alapján Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke.
- „Medzola sajtája" – értelmezhetetlen torzítás, valószínűleg a parlamenti elnök nevével kapcsolatos, nem rekonstruálható.
- „Budapest már morandum" – torz alak, a kontextus alapján a budapesti versenyképességi csúcs valamilyen memorandum-elfogadására utal.
- „legerszegi éfideszes nyugdíjasok" – helynév torz alakja, pontos településnem azonosítható.
- „Philip közben jól jár" – kontextusból valószínűleg az Audi vezetőségére utal, de a név pontos alakja bizonytalan.
- „fyó folyó" – szlovén-horvát határfolyó neve torz alakban, nem azonosítható biztosan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:05]Sziasztok!
[00:00:05]Ez az Eufória a HVG és az Eurológus közös uniós háttérműsora.
[00:00:07]Az Európai Parlamentből jelentkezünk a harmadik emeletről, ahogy azt már megszokhattátok, az adást igyekszünk minden héten eljuttatni hozzátok.
[00:00:15]Uniós ismeretekről, háttérinformációkról próbálunk újdonságokat megosztani veletek.
[00:00:23]Én Arató László vagyok.
[00:00:23]Most annyi műhelytitkot elárulok, hogy egyrészt az nem műhelytitok, hogy az EU csúcsról fogunk beszélni, de az igen, hogy a csúcs az adás felvételének időpontjában még tart.
[00:00:34]A második nap közepetáján járunk, úgyhogy mi azt fogjuk átbeszélni, ami az első nap leglényegesebb történései voltak, de lehet, hogy belekapunk a jövőbe is, merthogy azért elég sok mindent lehet tudni előre, hogy mi fog történni, meg leginkább az, hogy mi nem.
[00:00:54]Kettő vendégünk van, akik magyarországi újságíró kollégák, és nagyon örülünk, hogy itt vannak.
[00:01:00]Csúcsokon szoktunk találkozni.
[00:01:01]Itt mindig van egy kisebb-nagyobb magyar kör különítmény.
[00:01:06]Szóval mellettem ül Pap Roland, a Kossut rádiónak a tudósítója.
[00:01:10]Üdvözlöm a nézőket.
[00:01:12]Szervusz.
[00:01:12]Mellette pedig Fog Gyurri.
[00:01:12]Hát Gyuri mindig itt van, szóval ő nem most jött Magyarországról, ő a Eurológus alapítója és Molnár Kristóf 44 újságírója.
[00:01:20]Úgyhogy sziasztok.
[00:01:20]Köszönöm szépen, hogy itt vagyunk.
[00:01:26]Én feldobom a szerintem fontos témát, de ahogy mondtam, bármit bármit hozhattok ti is, ami nektek érdekes.
[00:01:32]Ez a költségvetés.
[00:01:35]Csak mondok négy számot.
[00:01:39]Igen, négyet.
[00:01:39]És akkor arról el tudunk kezdeni beszélni.
[00:01:42]Tehát ugye kell majd egy hét éves költségvetés az EU-nak 2028-tól.
[00:01:47]Az Európai Bizottság lerakott egy javaslatot 1763 milliárd euróról, utána ciprusi elnökség 1730-ra levette, az írelnökség meg 1622-re vette le ezt a javaslatot.
[00:01:58]és mindehhez az Európai Parlament már a ciprusiak javaslatára is azt mondta, hogy ez már nagyon durva.
[00:02:08]Már a bizottság javaslatára azt mondta, mert a bizottság 1700 milliárd eurós javaslatára azt mondta, hogy 1938 milliárdot szeretnék itt látni a európai felhasználóknak a kezébe, zsebébe.
[00:02:21]Szóval, hogy lesz ebből költségvetés szerintetek?
[00:02:26]Roland, akkor kezdem én.
[00:02:29]szokás szerint jó sok idő lesz, amíg még ebből költségvetés lesz.
[00:02:32]Egyáltalán az is kérdés, hogy talán a korábbi remények szerint december végéig akartak megegyezni, hiszen ahhoz, hogy 28-ban tényleg legyen egy költségvetés és elkezdődödjenek a programok, fontos lenne most megegyezni a fix számokban.
[00:02:47]Másrészt ugye 27-ben lesznek választások Franciaországban, Olaszországban, Lengyelországban, nehogy Löpenasszony behúzza a kézféket.
[00:02:57]Így van.
[00:02:57]asszony már előre mondta, hogy neki már ez is túl magas, ennek a fele lenne maximum.
[00:03:01]Tehát van egy ilyen fajta nyomás is az országokon, hogy minél hamarabb engedjenek.
[00:03:06]Ugyanakkor most ezen a csúcson elkezdődött ez a fajta egyezkedés.
[00:03:10]Magyar Péter is erről beszélt, hogy neki igazából tulajdonképpen az a fontosabb, hogy jó egyesség legyen, és nem annyira az a fontos, hogy mikor lesz egyesség.
[00:03:19]Úgyhogy most a klasszikus húz meg eresz meg történik.
[00:03:20]Új fel.
[00:03:20]De ő egy politikai kényelmes pozícióban mondja ezt most a választásuk után öt hónappal.
[00:03:25]Tehát hogy neki neki kényelmesebb mint mint más fél tagállamba óriás majré van.
[00:03:29]Legyünk őszinték.
[00:03:32]Persze nem vitatom.
[00:03:32]Kristóf hát lesz egy költségvetés decemberben?
[00:03:37]Szerintem nem lesz amúgy.
[00:03:37]De de ér mai éjszaka után nem, vagy a vagy a mármint, hogy mai tegnapi este után nem, vagy úgy általában kicsi az eső szerint.
[00:03:47]Hát én már tegnap is azt éreztem, hogy nem lesz, de hogy látva a tegnap esti fejleményeket, hogy oké, hogy most elvileg akkor novemberben lesz egy speciális csúcs kifejezetten a költségban lesz egy rendkívüli EU csúcs, amiben nyilván a Kosztáig szeretnék azt nyomni, hogy akkor még decemberig be tudják fejezni.
[00:04:03]Ugye Macron is azt nyilatkozta, hogy meg kell egyezni decemberig, merthogy neki nem lesz politikai felhatalmazása már jövő év elején, hogy költségvetésben megegyezzenek.
[00:04:13]Szóval, hogy próbál segíteni kosztályoknak, de közben a másik oldal meg ejtsük szót a németekről is.
[00:04:20]Hát a németek, a svédek, a Luxemburg, a hollandok azt mondták, hogy hát h ennyi pénzt biztos nem fogunk nektek adni.
[00:04:26]És tegnap a belgák is beszálltak, azt mondták, hogy cufil is cufil.
[00:04:31]Igen, hát Belgium az biztos, hogy most semmire se akar pénzt költeni, mert különben megint jönnek a utcára az emberek.
[00:04:37]Szóval jó, hát ugye azt láttuk tegnap, hogy most a létező legtávolabb vannak az álláspontok egymástól.
[00:04:45]Tehát hogyha eddig még lett volna valami remény, akkor az most elszáll.
[00:04:50]De hát ez ugye úgy szokott történni, hogy tehát kábé így szokott történni, és aztán a végén majd valahogy megegyez.
[00:04:55]negyedik büdzsé, aminének az alkózásán itt vagyok, azzem vagy harmadik Brüsszelbe, és mindig ugyanez a brutális időhúzás van, mindig iszonyat késlekedés van, és utána amikor megállapodnak a nagyszámokra, ugye még a ugye azt fontos emlegetni, hogy tök jó, hogyha megállapodnak decemberig a nagyszámokról, de ugye minden egyes költségvetési fejezetnek saját végrehajtási rendelete vagy irány rendeletel kell, hogy megszülessen, ami mindegyik egy külön tanácsi politikai alk, amiben külön a parlamentel minden egyes dossiéban meg kell állapodniuk, ami iszonyú igényes, idő igényes, és ráadásul még egy csomó buktatót rejt.
[00:05:33]Tehát az egy nagy mondjad én csak a azt szeretném megmondani, hogy ami érdekes, hogy a miből vágjanak, ha vágnak kérdést.
[00:05:39]Tehát ugye Magyarország azt hangsúlyozza, hogy a kohézió, tehát a regionális fejlesztési pénzek maradjanak meg úgy, ahogy vannak, az agrárámogatások maradjanak meg úgy, ahogy vannak.
[00:05:50]Most például a hollandok meg a németek azt mondják, egyrészt azt mondják, hogy túl sok ez a szám, másrészt azt mondják, hogy ha már költünk valamire, akkor ne a francia meg a görög nem tudom mezőgazdaságot támogassuk, hanem inkább a versenyképességet, ahol tényleg hozzádott értéke van annak, hogyha az EU-s pénzt költjük, ugyanúgy védelem.
[00:06:09]Tehát mondjuk a dánok alapvetően nagyon fukarok, nem szeretnek költeni pénzt, vagy meg a svédek, meg a finnek, de azt mondják, hogy hát azért védelemre viszont kéne, mert van egy közös védelem.
[00:06:19]Közös védelemre, mert hát a van egy orvos szomszédunk, van egy közös ellenség, van egy közös ellenség, van egy közös szomszédunk, és ők úgy gondolják, hogy ha valamire költünk, akkor erre költünk, és abban ők nem fukarok.
[00:06:27]Ühüm.
[00:06:27]Csak most pont az amit csináltak az, hogy ebből a közös borít ebből a közös programokból vágtak le, ami mondjuk Magyarországnak meg egyéb országoknak azért is rossz, mert ez nincs előre odaallokálva.
[00:06:39]Tehát hogyha a kutatásfejlesztés pénzekben a magyar cégek gyengék, Aha.
[00:06:46]akkor nekik kevesebb jut.
[00:06:47]Pontosan.
[00:06:48]Lámlám a német cégek meg nagyon erősek kutatásfejlesztésben, [zene] és ők könnyebben pályáznak ezekre a pénzekre.
[00:06:53]Igen, alapvetően ez egy fontos különbség, hogy ugye vannak a hagyományos fejezetei a költségvetésnek, és az most megint azzal, hogy minden egyes költségvetési tárgyalási cikluskor megy ez a ú kevesebbet kéne a gazdákra tölteni, kevesebbet költsünk kohézióra, erre arra a mararra infrast közös infrastruktúrafejlesztésre és közben viszont ez a amit amit mondtál, hogy a ez a európai médiaprogram az Eras mondta az Erasmus az egyetlen, amit még nem fenyeget vágás, de igazából most már azt is hallottam, hogy igazából ott is sanszos hogy hogy nem fognak megmaradni a korábban javasolt főszámok, de a ahogy mondod a K+F-nél meg a egy csomó olyan közös kezdeményezésnél, amiben Európa pénzt akar tenni, hogy versenyképesebb, hatékonyabb a kínai, a amerikai gazdaságokkal jobban ö pariban legyen működésében, azokban nem vagyunk hajlandóak érdemben se, nemhogy növelni a borítékot, de csökkenteni.
[00:07:44]És ehhez viszont hosszútávon Európa irgalmatlanul kiszúr magába szerintem.
[00:07:51]Még szerintem a közös bevételeket hozzuk be.
[00:07:54]Ugye a parlament szeretné azt, hogy a kriptocégekre meg ilyen bigtech cégek online szerencséjátékra legyen valami közös uniós adó.
[00:08:04]És akkor nyilván ez a tagállami érdekekkel ellen megy, mert akkor nem tudja megadóztatni a magyar állam is, hogyha az unió is.
[00:08:13]Nem, mert ez a közös költségvetésben menne.
[00:08:15]Ugye az nem tetszik itt a csomó kormánynak, hogy azon a disposörjük, tehát a a befolyásuk az sokkal kisebb lesz.
[00:08:23]Viszont egy csomó közös dolgot közös pénzből tudnának finanszírozni, de ez nagyon fáj.
[00:08:27]egy csomó önmagát nem tudom szuverénnek meg ö ö nemzetibbnek ö és akkor arról vezetés és akkor arról nem is beszélve, hogy ugye amit Kristóf említett, hogy a parlamentnek voltak ezek a javaslatai, az írek ezeket lényegében figyelmen kívülgytak eddig nulla.
[00:08:44]Igen.
[00:08:44]Ühüm.
[00:08:46]És sokan azt feltételezik, hogy az Írország ugye a hivatalosan soros elnökségnek feladata az, hogy hogy közvetítsen a felek között, de hát Írország techcégeknek az európai hazá, tehát Európában minden techcég ott van.
[00:09:00]Így fölvetik sokan, hogy itt nem arról van szó, hogy elfelejtették, hogy a parlament mit mondott, hanem ők nem akarják a techcégek adóztatását például satöbbi, satöbbi.
[00:09:08]És ugyanez igaz a, hogy valóban megtehet, tehát hogy valóban ezt a közvetítő szerepet, amit Antonio Kosta az Európai Tanácsnak az elnöke kellene, hogy csináljon, sokan azt is megkéről, hogy megteszi ezt.
[00:09:22]Hiszen Antonio Kosta egy portugál miniszterelnök volt korábban, szocialista politikus.
[00:09:25]Így amikor a németek, hollandok azt mondják, hogy ne költsünk semmire, ne költsünk vidékfejlesztésre satöbbi, akkor egy portugál politikus, aki onnan jön, ahonnan, sokan azt mondják, hogy hát ő nem elég jó közvetítő jelenleg ebben, és nem és van neki egy saját programja, egy saját agsendája, amit valójában szeretne ő is előrehelyezni.
[00:09:46]De mindenesetre az az írszál azért az elég érdekes, főleg, hogy volt ilyen ambíció, valahol olvastam, hogy akkor jó most ezt az írek leraktadták az asztalra, akkor most a Costa csapata átveszi a koordinációt, mert amúgy elég hatékonyag.
[00:09:58]Tehát azért azt Kosta védelmében én szeretném leszögezni, hogy egy nagyon hatékony, nagyon jól operáló és nagyon jó kompromisszumokat építeni képes vezetőről beszélünk, különösen olyan híresen remek tárgyalók nyomában, mint mint Michel.
[00:10:18]Michel tanácselnök volt valaha, de még a Tusk se volt egy nagy matchmaké szerintem.
[00:10:22]De most de legalább sokáig tartottább sokáig tartottak a csúcsok.
[00:10:26]Há Ja, nem nála voltak a három napos csúcsok.
[00:10:28]Ké hát igen, mert ilyen külön csoportokat csinált a tagállamoknak, hogy akkor most ez a ez a négy ország egyeztesse az álláspontját, és akkor azzal a hat országgal utána meccseljék le, és akkor borzalmasan sokáig tartottak ezeket.
[00:10:42]Mondjuk könnyen lehet, hogy most is beleszaladunk egy ilyenbe majd decemberbe, de hát ez de az reális szerintetek, hogy mint 2020-ban, amikor júniusban négy napon keresztül tárgyaltak a költségvetésről, miután megértek, hogy ez ez most is reális, hogy les szerintem be kéne falazni őket, mint a pápa választáskor Vatikánba a vezetőket, hogy addig míg legyen dél utána majd kijöhetnek.
[00:11:02]S én ezt szerintem hatékony megoldás, ezt nem ellenezném, ha kaját kapjanak.
[00:11:08]Van, de ugye hallottuk már azt is, hogy még azért márciusban is tetőhaláhatjuk.
[00:11:12]A kérdés szerintem az, és erre nincs fix válaszom, hogy kinek fontosabb, hogy gyorsan legyen egyesség, tehát hogy ki érzi azt, hogy ő még még többet fog veszíteni a saját pozíciójából, hogyha tovább húzza?
[00:11:23]Ez szerintem egy kicsit kérdés.
[00:11:25]Mondjuk, hogyha azt nézzük, hogy a fukaroknak a vezetője Németország, Friedrich Mertz neki van elég sok baja, tehát hogy azért ő is kérdés, hogy meddig lesz még a a pozíciójában.
[00:11:38]És akkor kérdés, hogy elhiszik-e mondjuk a a kohézió barátai, tehát akik a hagyományos projekteket akarják folytatni, köztük Magyarország, elhisszük-e, vagy elhisszik-e, hogyha tovább húzzák, akkor nekik ez jobb lesz?
[00:11:51]Nem tudom, csak kis színesként hadd említsem meg, hogy amikor hasonló viták voltak, pontosabban a görög adósság kapcsán voltak viták, hogy hogy viszonyulnak a gazdag országok a déli országokhoz, akkor a Jeron Dell Blub nevű holland pénzügyi miniszter azt mondta, hogy ne adjunk a déli országoknak pénzt, mert csak elköltik italra meg nőkre.
[00:12:08]És akkor ebből [nevetés] ott volt némi volt némi vita ezzel kapcsolatban.
[00:12:14]Ö tehát, hogy igen, tehát mondta tegnap is a svéd miniszterelnök, hogy nekik most akkor 60%-kal többet kéne befizetni.
[00:12:21]Hát az biztos, hogy nem fognak ilyeneket csinálni.
[00:12:25]És igazad van.
[00:12:25]Tehát a gazdagabb országoknak nem fontos az, hogy most több pénzt költsenek.
[00:12:29]Tehát ők ráérnek később is több pénzt költeni.
[00:12:33]Most erre a 60%-ra pont az Európai Parlamenti raportőr magyarázta azt, hogyha ha megnézzük, hogy az elmúlt hét évben mennyit nőtt a svéd gazdaság a tehát, hogy abb a GDP mennyit nőtt plusz még az infláció is, akkor az is nagyjából 60%-os vagy akkor ilyen szempontból az a 60%-os emelés az az az egy jogos igény, hogyha nem kerül nekik olyan sokba, mint ahogy mert ugye az az egész számisztika most csak jó, hogy behoztad itt tegnap a parlamenti raport riportőröket hallgattuk a a tanácsba Medzola sajtáj után, hogy a parlamenti elnökkel ugye mindig van ez a hát a elő megbeszélési csúcs előtt és utána jönnek a parlamenti valamennyi parlamenti képviselő is ott szokott lenni az EU csúcson, ott voltak, beszéltek nekünk és az volt igazából a lényeg és ez a fontos, hogy ugye a a saját bevételi forráson kívül, amit a parlament nagyon-nagyon k kifogásol, hogy teljesen ignorálta az írelnökség, azon kívül ugye azt magyarázzák, hogy baromi jól hangzik, hogy ugyanannyi meg kicsit több a vagy kicsit többnek tűnnek milliárdba a számok, de valójában ha azt nézzük, hogy hogy alakul az inflációs, hogy mennyit fog érni ez az év, mennyit fog érni az a pénz hét év múlva, mer 2025-ös a árfolyamon számolják az egészet, akkor akkor konkrétan Európa folyamatosan kevesebbet költ együttel, hogyha és és a másik szerintem fontos elmondani azt is, hogy ugye nettó befizetők, mondjuk Németország most oké, hogy ez mondjuk megy fejlesztési pénzekre, de akkor ezek a szegényebb országok vesznek belőle villamos, buszt, nem tudom, felújítanak, és akkor ezekben pont ezt akartam mondani, hogy sizt vesznek, tehát hogy ez valójában vagy Igen.
[00:14:15]Tehát, hogy valójában egy ennek a pénznek, ami reggelen fejlesztésre jön, ugyanúgy a nyugat-európai cégeknek fontos bevételi forrást jelentett egy része visszamegy ugyanoda, tehát magunkra harkodjunk, hogy az Ikarusz nem működik, nem?
[00:14:29]hogy nem nem veszik a románok meg fél kelet-Európa magyar buszokat, ami meg lehetett volna óvni, csak nem ez lett.
[00:14:36]Igen.
[00:14:36]Tehát az oké, hogy amikor Magyarországra jön uniós pénz, azt a németeknek fizetjük ki, de jön helyette busz meg vonat.
[00:14:42]Szóval tehát nem csak odaadjuk, de még a de még bocsánat, de még az üzletfejlesztési pénzek, amikor a amikor az Audi berbuház Magyarországon, akkor kikapja a 15 éves adókedvezményt, meg a nem tudom micsodát, meg a olcsó telkát.
[00:14:56]Jó, hát az más kérdés, hogy Philip közben jól jár, de [nevetés] igen, hát jókor kell lenni, jó helyen szokták ezt mondani.
[00:15:03]Majd nézzük meg, hogy esetleg a bíróság is így gondolja-e, hogyha eljutunk odáig ebben a kérdés történetben.
[00:15:10]Azok kedvéért, akik csak hallgatnak, de nem látnak minket, elmondom, hogy ez az Eufória nevű uniós háttérpodcast Brüsszelből.
[00:15:16]Én Arató László vagyok, kollégámmal F Györggyel vezetjük ezt a műsort, és két vendégünk van.
[00:15:24]Pap Rolanda a Kossut Rádiótól és Molnár Kristóf a 444.hu-tól az EU csúcsról jöttünk, odamegyünk vissza és a költségvetésről beszéltünk eddig egy kicsit átkötve, vagy nem is tudom, behozva egy másik szálat, és ugye ez a költségvetés, ez egy 27-es EU-ra készült, és 2035-ig szól.
[00:15:46]Tehát ez már indikálja azt, hogy itt nem lesz EU bővítés.
[00:15:48]Ez alapján legalábbis 2035 előtt.
[00:15:50]Ugyanakkor viszont elég nagy nyomás van, hogy tagállamok részéről is, meg a jelöltek részéről is, hogy mégis csak legyen bővítés.
[00:16:00]Szóval szerintetek ez nem üti ki egymást ez a két dolog?
[00:16:04]Részben igen, részben nem.
[00:16:04]Tehát, hogy szerintem valószínűleg a következő EU tagállam Montenegro lesz egy 700000res ország, 700000-es akkora, mint Antverman vagy Krakco.
[00:16:13]Tehát az EU költségvetésében majd tudom én egy kerékítési hiba az a az összeg, amennyit el kell költeni.
[00:16:21]Nincs nagy mezőgazdasága, nincs nagy mezőgazdasága, nincs nagy fiat, satöbbi, satöbbi.
[00:16:24]Tehát, hogy nem érdemben, nem befolyásolja.
[00:16:27]Ráadásul ugye az a mondás, a montóiak mindig azt mondták, hogy hát ennyien már voltunk az EU-ban, tehát hogy ugye Brexit előtt ennyi tagá már volt.
[00:16:37]Innentől kezt hittem population, de nem nem, hanem hogy darabszámra, tehát hogy a tanácsban ugye a kifogás az szokott lenni, hogy ennyi ennyi tagországgal megegyezni, mert ha mindenki vétózik meg satöbbi, ezért sok országgal nem lehet.
[00:16:50]És amúgy valóban, hogyha 35-en belépnek, akkor akkor kérdés, mi mi lesz?
[00:16:55]És erre vannak ezek az ötletek, hogy hogy akkor bizonyos ideig ne legyen meg minden joga ezeknek az új tagállamoknak, ne vétózhassanak és jobban figyeljék a jogállamiságot.
[00:17:04]Ez szerintem egy ilyen lassított csatlakozás.
[00:17:09]Tehát hogyha beszéltünk gyorsított uniós csatlakozásról, akkor ez a lassított csatlakozás meg a több sebességes a próbajogosítványnak képzeljék el a vagy hogy tehát ez ez a ez a próbajogos, amikor apukád mellett vezethetsz két évig, de egyedül nem.
[00:17:21]Közben egyébként szerintem azért az a furcsa kérdés, hogy komolyan kérdezem, de közben egyébként az a furcsa kérdés, hogyha mondjuk Albániától azt mondják, hogy hát nem tudjuk, hogy menny demokratikus h öt év múlva üüm akkor azért tegyük fel a kérdést, hogy ha ha kritikusak akarunk lenni, hogy és Franciaország mennyire lesz demokratikus két év múlva, és mennyire fogják a félelmek szerint ugye Marine Le Pen, hogyha megnyeri az elő elnökválasztást, akkor leépíti a demokráciát Franciaországban.
[00:17:47]Érdekes kérdés, hogy nekik miért nem kell úgy jobban figyelni és nem tudom külön mondjuk az még megfordulhat, tehát hogy a én nem azt mondtam, én csak azt mondom, hogy a 26 tagállam izé véresen brutalizáló francia kormányt izé nakimegy, akkor az is én nem azt mondom, én csak azt mondtam, hogyha az albánoktól félünk, hogy ők nem [torokköszörülés] elég demokratikusak, akkor mást is lehetne félni.
[00:18:07]Az albánoktól a franciák félnek, hogy hozzák az Albán maffiát, miközben van itt nekünk saját török meg nem tudom milyen maffiánk is.
[00:18:19][torokköszörülés] Igen.
[00:18:21]Valóban, bár mondjuk kérdés, hogy egy tagállammal bővül-e az EU.
[00:18:24]Tehát ugye bár volt már rá példa, egyszer nem igen.
[00:18:28]A horvátok, de összesen egyszer volt görög.
[00:18:29]Görög 86.
[00:18:33]De akkor spanyolokkal, nem?
[00:18:33]Vagy a spanyolok portugálokkal együtt voltak.
[00:18:36]Szóval vagy bevárnak valaki mást?
[00:18:40]Na de ki lenne az a valaki más?
[00:18:42]Tehát itt most ugye négy országról beszélhetünk a Montenegro, Albánia, Ukrajna és Moldova.
[00:18:49]Ühüm.
[00:18:50]Tehát itt az ukrán csatlakozás az teljesen képlékeny.
[00:18:54]Szóval hát arról nem azt nem lehet Mondálja meg van egy terület, ahol a oroszok orosz kat ahova behozunk egy Oroszországot is a moldálokkal együtt.
[00:19:03]Szó jó.
[00:19:03]Mondjuk erre azt mondják speciál, akik bővítési joggal foglalkoznak, hogy de hát ezt meg ezt már egyszer játszott az Európai Uniót is hol?
[00:19:10]Cipruson, ahol bőven fölvettünk egy olyan tagán, akinek a feleét török a hadsereg öfoglal vagy hat.
[00:19:19]Van egyébként valami szlovén horvát határvita is egy folyónak a kanyarulatánál, mert a fyó folyó kivágott kanyarulatánál kivágott még területet a másik országból, és most, hogy az kié legyen.
[00:19:31]Van egy 30 nmes homokdűne a Igen.
[00:19:34]Igen.
[00:19:34]Tehát de mondjuk nem ezt fogja romba dönteni az Európai Uniót valószínűleg.
[00:19:39]Parancsolj.
[00:19:39]Igen.
[00:19:39]Szóval, hogy nyilván a legnagyobb kérdés Ukrajna kérdése, egy hatalmas ország, hatalmas mezőgazdasággal, de szerintem mindenfjta félelmet eloszlatva a csatlakozási tárgyalások minden országgal nagyon hosszú ideig tartanak.
[00:19:53]Na most egy olyan országgal, amit közben folyamatosan lőnek az oroszok, tényleg a civilekre vadászva és buszokat kilőve, akkor ennél itt még nehezebb annak az uniós jognak az átültetése, ami feltétele ahhoz, hogy csatlakozzanak.
[00:20:07]És ezt igazából senki nem kérdőrezi meg, hogy addig, ameddig a jogszabályok, az ukrán jogszabályok nem felelnek meg az uniós elvárásnak, addig szó sem lehet csatlakozásról.
[00:20:14]Ez a minimum felvét feltétel nyilván.
[00:20:16]És akkor erre jönnek az egyéb politikai helyzetek, okok, sérelmek, ígéretek.
[00:20:24]Ismét már asszonyt sok gyára hozzuk be ma, de hogyha ő lesz az elnök esetleg, akkor ő már megmondta, hogy ő nem akar semmilyen bővítést.
[00:20:30]Tehát ott ott mindegy lesz, hogy az ukránok mit csinálnak a törvényhozásukban.
[00:20:34]Ő azt mondta, hogy ezt nem kéne erről.
[00:20:38]És az ukránokkal kapcsolatban meg annyit, hogy a tavalyi túványoson ott egy szálláson voltunk az legerszegi éfideszes nyugdíjasokkal, és akkor ezt felhozták az Ukrajna kérdését, hogy ők attól tartanak, hogy akkor Ukrajnát azonnal felveszik az EU- Orbán Viktor nem áll ellent.
[00:20:51]És akkor azon mondtam nekik, hogy ezen szerintem ne aggódjanak még akkor se, hogyha nem Orbán Viktor lesz esetleg a következő miniszterelnök.
[00:20:59]De hogy ez egy ilyen olyan valós ilyen elemi félelem volt bennük, hogy akkor majd Ukrajnát fölveszik azonnal és lerohannak minket.
[00:21:08]Augok lettek.
[00:21:09]De hát ugye most már fél éve nem Orbán Viktor miniszterelnök és hát ugye sokkal nem kerültek közelebb az ukránok a hát hát meg azért megnyitották a fejezeteket.
[00:21:17]Tehát Orbánnal nem lett volna ez.
[00:21:19]Tehát Orbán nem hagyta volna, hogy megnyissanak.
[00:21:21]Ugye már négy fejezetet, négy klasztert megnyit.
[00:21:22]Aha.
[00:21:25]Igen.
[00:21:25]Tehát fejezett csoportok vanokkal is egészenkal is így.
[00:21:27]És a maradék két klasszert is idén meg szeretnék nyitni, de ez persze nem jelenti azt, hogy ezt le is fogják zárni.
[00:21:33]Tehát ugye a Montenegróval nem tudom 33-ból 21-et zártak le eddig és tart a csatlakozási folyamat mióta?
[00:21:42]10 éve.
[00:21:42]Szóval tehát nem egyszerű.
[00:21:45]Tehát az, hogy meg van nyitva a fejezet, az nem jelenti azt, hogy holnap után lezárjuk, merthogy azért ezek még úgy is se, hogyha az kormány tényleg igyekszik, tehát mármint, hogy az adott nemzeti tagá vagy nem a tagállamaspiráns, bocsánat és hogyha visszaemlékszünk arra, hogy mondjuk Magyarország esetében csatlakozást nagyon hosszú ideig tartott és ott is voltak kivételek, tehát például a munkaerő szabad áramlása 2004-től nem volt teljes tehát, hogy akkor 2007-ig vagy nyig igen emlékszel Németországban átköltöztem és még nem lehetett szabad a munkát vállalni.
[00:22:11]Igen.
[00:22:13]Tehát, hogy voltak akkor is ilyen félelmek, voltak akkor is ilyen kivételek.
[00:22:16]Tehát innentől kezdve ez az EU-ban egy létező dolog.
[00:22:19]Most is az Európai Bizottság már beszél arról elég nyíltan, sőt már leírta, hogy az ukrán csatlakozás esetén is mondjuk a mezőgazdaság ez egy kivételt jelenthetne.
[00:22:30]Nyilván azért, mert Ukrajna 2000 éve az Európa egyik legfontosabb mezőgazdasági hát régiója.
[00:22:38]hatalmas termésmennyiségekkel.
[00:22:42]viszont a szabványok azok és az egyéb hát a helyzet úgymond a gazdasági helyzet nagyon messze van attól, amit az EU piacnak ideális lenne.
[00:22:50]Úgyhogy ez például szinte biztos, hogy a mezőgazdasággal kapcsolatos tárgyalások nagyon nehezek és nagyon kemények lesznek Ukrajnával szemben.
[00:22:58]És ebben nem csak és ebben egyébként a lengyelek is ott vannak, akik egyébként Ukrajnát nagyon erősen támogatják hadsereggel, védelemben, mindennel.
[00:23:06]De amikor arról van szó, hogy a lengyel, hogy az ukrán gabona tönkreteszi a lengyel piacot, akkor ők is beleállnak.
[00:23:13]Figyel, az európai, csak azért, mert nemrég írtam cikket, mindig ezzel viccelődik mindenki körülöttem, hogy erről is írtam cikket, hogy hogy valami közel 40%-kal nőne meg az európai termőterület, tehát agrár terület, ha Ukrajna csatlakozik.
[00:23:25]És rá az isúleát Ukrajna nagy része nagyon termékeny, jól lehet, ugyan jó minőségű és és egy csomó része nincsen szét évszázadok alatt annyira durván széthasználva, mint rendesen trágyázva van és nyilván ennek megvan az előnye is.
[00:23:44]Tehát tehát ez egy hatalmas beszállító lehetőség.
[00:23:47]Igen.
[00:23:47]És igen.
[00:23:47]Jön az a vita, meg lesz az a vita, hogy akkor viszont tönkremennek a termelők, meg leviszik az árakat.
[00:23:57]Ami egy komoly komoly érv, de másik oldalon meg a fogyasztóknak olcsóbb árakat fog eredményezni.
[00:24:02]európai a nagy az európai drágulás leginkább érezhető része így az átlagpolgárok számára az, hogy mondjuk az utóbbi 10 évben mennyire durván megdrágult az élelmiszer Európában a minőségi élelmiszer, de mondjuk az étterembe járás is.
[00:24:15]Tehát hogy Igen.
[00:24:18]Igen.
[00:24:18][sóhajtás] Szóval sokan azt várták, vagy mondták, hogy ez az EU csúcs, ez majd valami áttörést hoz, meg mindenféle sorsfordító EU csúcst lesz, de hát olyan szerintem még nem volt, amire így ez a leírás leillett, mert mindig abban egyeztek meg, hogy na oké, akkor valamiben oké, együtt vagyunk, de de amiben nem, arról majd visszatérünk legközelebb.
[00:24:43]Szóval ez az EU működésére ez teljesen jellemző.
[00:24:46]Én szerintem most is ez fog történni, hogy majd szép lassan kisimulnak a a dolgok.
[00:24:49]Ugye kérdés, hogy hogy mikor.
[00:24:52]Meg hát azért elég sok feszítő tényező van most, hogyha visszakanyarodunk a költségvetésre, tehát tényleg sok mindenre kell költeni.
[00:24:59]És maga az EU költségvetése, ugye sokan azt gondolják, hogy ez egy tehát kincs és bánya, betolom a talicskát és kiviszem az aranyat vele, és rengeteg pénz van benne.
[00:25:09]De hát ez a tagállami GNI-nak valamivel több mint 1% most.
[00:25:15]Tehát, hogy az azt jelenti, hogy magyarul az összes európai öszterméknek az összesen az 1%-a, tehát az európai gazdaság 1%-áról beszél itt az EU, és mégis kés hegyre menő vita van mindig.
[00:25:26]Tehát, hogy nem tudom, hogy otthon ebből például mennyire jön le a a közbeszédben erről, hogy ez mekkora pénz és hogy valójában mennyivel sokkal több pénz van van Európában.
[00:25:37]Amirőnál és mennyivel több pénz kellene, amikor most de mindig ez a vita, hogy úristen de drága az európai közigazgatás.
[00:25:44]Hát a erre szokták mondani, hogy a párizsi önkormányzatok többet költenek a párizsi ö köztisztviselőkre, mint az egész Európai Unióban.
[00:25:54]Az a 300 köztiszviselő, aki itt van Brüsszelben, meg pár ezer a parlamentben.
[00:25:58]Ez e ez ez magyaráz.
[00:25:58]A budapesti önkormányzati cégek is huszon valahány ezer munkavállalóval üzemelnek.
[00:26:05][torokköszörülés] Ehhez képest van a bizottságnak 30 valalahány ezer munkavállalója és még tizenvalahány ezer a különböző ügynökségekben.
[00:26:10]Tehát hogy igen, ez a bürokrácia ez egész egyszerűen nem igaz.
[00:26:16]Az meg, hogy amennyit költünk.
[00:26:16]Én szeretném beidézni a Mario Dráginek a jelentését, aki volt olasz miniszterelnek, volt európai központi Bank elnöke.
[00:26:23]Két éve arról írt, hogy ahhoz, hogy az európa tényleg versenyképes legyen globális szinten, évente kellene 5-600 700 millió eurót befektetni a versenyképességbe.
[00:26:34]És amikor kijött ez a jelentés, akkor Orbán Viktortól a baloldali politikusokig mindenki azt mondta, hogy ez nagyon fontos, nagyon igaz.
[00:26:40]Tényleg le van le vagyunk maradva a világban, előre kell menni, versenyképesebbek kell válni.
[00:26:47]És akkor ehhez képest most ott tartunk, hogy a 140 milliárdos vágás az nem elég, akkor még vágjunk még legalább 100 milliárdot, vagy 50 milliárdot.
[00:26:56]Tehát, hogy perspektívában azért már kicsit elmegy a az összegés számokat ahhoz képest, hogy most mennyire késhegyre megy a vita.
[00:27:05]Erről nagyon fontos, csak hogy meg bocs amit mondtál évi 600 milliárdot mondasz a drági riport, tehát a a drágér riport az nem csak úgy írt valamit, hanem az EU felkérte, hogy a versenyképesség kapcsán vizsgálja meg, és egy 200 dollár oldalas ilyen iszony részlet dokumentumot, amit utána mindenki átrágott és mindenki véleményezett, abban szerepel ez.
[00:27:22]Tehát ez egy elég fontos dokumentum, amit itt a Roland mond.
[00:27:26]600 milliárd versus most assiszem a 200 h év alatt 240 milliárd vagy mennyi ez a ami nem a kohézió meg az agrár összesen nagyjából mondom ez az egész ilyen versenyképességi téma hogy így minden eu csúcson elmondják hogy akkor a versenyképességről tárgyalunk és ez mennyire fontos amikor volt a budapesti speciális EU csúcs 2021 novemberéből ugye ezt a Budapest már morandumot el is fogadták kifejezetten versenyképes témában és ez Orván is ez volt az egyik fő témája mindig hogy ne Ukrajnát támogass versenyképességbe kell fektetni és eltelt két év most már november óta és megint ugyan ugyanezeket a köröket rólják a politikusokat drága az EU de de közben közben az Európai Bizottság két havontal valami omnibusz csomagot lerak az asztalra és ilyen brutálisan átláthatatlan jogszabály dzsungelt és vágja folyamatosan vissza a klímaszabályozás körüli a a zöldítési ambíciókat tehát az mondjuk az önmagunk szemen köpése az más kérdés hogy kis szúrunk az európaiakkal meg lassítjuk az élhetővé váló európai városi élet alakulását, de hogy hogy erre még büszkék is vagyunk és elmagyarázzuk, hogy ezt mind a rettépve a a túlzott adminisztráció visszaszorítása zászlaja alatt tesszük meg, az szerintem ez elég irónikus.
[00:28:42]Igen.
[00:28:42]Hát most ugye a tagállamok mindig fölszorítják az Európai Bizottságot, hogy most már aztán sürgősen valamit csinálni az energiaárakkal, meg a vállalkozások terheit enyhíteni satöbbi.
[00:28:51]De most ott tartunk, hogy az elmúlt időszakban a bizottság azt mondja, hogy meg erre is vonatkozon is vannak javaslatai, hogy de hát a tagállamok csinálnak adminisztrációs terheket a a saját vállalataiknak, ők hagyják már abba ezt az egész dolgot.
[00:29:06]Úgyhogy ez elég padhelyzetnek tűnik így számomra, tehát hogy oda visszamutogatunk és nem megyünk előrébb.
[00:29:13]Van egy olyan érzésem, hogy még egy pár adást szentelhetünk a büdzsének, mire tényleg lesz következő hét éves költségvetési büdzsé.
[00:29:22]Igen, igen, igen.
[00:29:22]Tehát ugye az az érdekes, hogy most beszélünk arról, hogy év végéig legyen, ugye még van egy év, tehát 2027 az még ott van, tudjuk ezt a politikai nyomást, de mindig úgy volt, hogy a adott, tehát a követ tárgyév előtti decemberben ott volt a a megállapodás.
[00:29:42]Tehát a legutóbbi költségvetésben is az volt, hogy az utolsó pillanatokban állapodtak meg a következő évéről.
[00:29:48]Tehát hogyha úgy nézzük, akkor van még egy évtartalék ebben, csak hát ott van ez a ez a politikai helyzet, mert akkor ott nem állt az a veszély, hogy jön egy ott esetleg csak Magyarország tudta legutóbb megvétózni.
[00:30:00]Na akkor szerintem zárjuk legyen rövid típkorrel, szerinted mikor lesz nagy számokról megállapodás?
[00:30:05]De úgy, hogy a 27-es körben a Leokézzák és a parlament se fakad sírva.
[00:30:11]Jövő jövő tavasszal a március is csúcs vagy mi a jövő tavasz?
[00:30:16]Hát még mielőtt a mielőtt az elnökválasztás ez ugye április május elnökválasztás előtte oké mert a francia elnökválás francia választás Laci mondanám én is azt amit Kristóf mondott de akkor inkább leszek leszek vagányabb és akkor azt mondom hogy idén év végéig meg fogják oldani és akkor lesz egy jó hosszú decemberi csúcsunk reméljük hogy karácsonyra hazaérünk ez egy hat napos csúcsot jelent csak mondom [nevetés] Én is a jövő tavaszra tippelnék.
[00:30:49]Februármárcius.
[00:30:50]Én a Én a februárban ez szokott lenni ez a jó, beteszünk még egy csúcsot, mert nagyon kell februárra, és akkor szokott lenni a valami továbbmozgás.
[00:30:56]Én erre tippelek.
[00:30:58]Borítékoljuk a válaszokat, és nézzük meg három hónap múlva.
[00:31:03]Ja.
[00:31:03]Ja.
[00:31:03]Hát, hogy rendkívüli csúcsot azt azt tud csinálni, tehát abba jó.
[00:31:07]Kom speciál még lesz a Dublini is, tehát meglátjuk, hogy ott van.
[00:31:10]Igen.
[00:31:10]Igen.
[00:31:10]Tehát tervezetten ugye mi van négy csúcstalálkozó plusz két informális.
[00:31:16]Ühüm.
[00:31:16]De hát mit tudom én, a görögöknél vagy a menekültválságnál tizenvalahányucsúcs volt egy évben.
[00:31:21]Szóval szóval a hely, tehát hely van hozzá.
[00:31:26]Oké.
[00:31:26]Köszönöm szépen, hogy itt voltunk.
[00:31:30]Ez volt az eufória.
[00:31:30]Az EU csúcs fejleményeit taglaltuk Molnár Kristófal a 444-től és Pap Rolanddal.
[00:31:35]a Kossut Rádió tudósítójával.
[00:31:41]F Gyuri volt itt a műsorvezető kollégám.
[00:31:43]Én Arató László voltam.
[00:31:43]Találkozunk legközelebb.
[00:31:45]Köszi a figyelmet.
[00:31:46]Sziasztok.
[00:31:46]Köszönjük.
[00:31:46]Sziasztok.