[00:00:00]A jelenlegi netanja tábor gyakorlatilag egyetlen párttal, a kormányoldalon egyetlen párttal tudna együttműködni, és ez a liquud nem működnek együtt a ez Netanyahu saját pártja.

[00:00:11]Igen.

[00:00:11]Ehhez viszont az kell, hogy Netanyahu lelépjen, távozzon.

[00:00:13]A Lman egyébként feliszolította a LU tagjait, hogy lázadjanak velnet anyjagú ellen, mert ő az akadálya annak, hogy létrejöjjön akár egy jobb közép kormány, amiben nem lennének benne mondjuk a szélsőséges pártok, vagy az ultraortodox pártok.

[00:00:29]Neyszenkot féle oldal, nem hajlandó összeállni az ultraortodoxokkal éppen a kötelező sorozás körüli vita miatt, és a két szélső jobboldali párttal sem, amelyekről még ugyan nem ejtettünk szót, de itt ugye két olyan pártról van szó, amely gyakran megkapja a rasszista jelzőt, a széléső jobboldali jelzőt.

[00:00:51]Hát mi több, azt is, ez a magyar sajtóban is benne volt, és ezt kénytelen vagyok most beidézni, hogyha nem zsidók lennének, akkor konkrétan neonáciként hivatkoznánk rájuk.

[00:00:58]Sziasztok!

[00:00:58]Ez itt a Fülke HVG közéleti podcastja.

[00:01:00]Én Kackovics Mihály Béla vagyok.

[00:01:02]Izrael tegnap választott és a hivatalos végeredménytől most még ugyanúgy tűnik, hogy messze vagyunk.

[00:01:08]Pathelyzetnek tűnik, ami ott most kialakul.

[00:01:10]Így olyasféle rendszerváltásra Izraelben nem kell számítani, mint amit akár a múlt héten Szerbiában, vagy amit idehaza tavasszal láthattunk.

[00:01:20]Sőt, sokkal inkább egy végletekig megosztott társadalomképe rajzolódik ki.

[00:01:26]egy végtelenül nehéz nemzetközi helyzetben.

[00:01:29]A részletekről pedig Keresztes Imrét, a HVG közelkelettel foglalkozó újságíróját fogom kérdezni.

[00:01:34]Szervus köszöntöm a nézőket, hallgatókat.

[00:01:37]Mielőtt viszont belevágnánk egyetlen egy dolgot, nagyon fontos azt elmondanom, hogy ezt a podcastot szerdán délután 1 óra körül vesszük fel, vagyis minden, ami a felvételünk lezárt, tehát követően következik, az nyilvánvalóan ebből a podcastból most kimarad.

[00:01:50]Hogyha valakit viszont ezek a részletek is érdekelnek, és nem kétlem, hogy sokan vannak ilyenek, minden részletet megtaláltuk a hv.hun-n, illetve a HVG 360-on.

[00:02:06]Mielőtt belemennénk a konkrét eredményeknek a kivesézésébe, egy idézetet engedj meg.

[00:02:09]Ez még a választások előtti.

[00:02:11]Amikor szavazni mennek, az izraeliek többek között arról is dönthetnek, hogy a zsidó állam a szekuláris héber köztársaság vagy merev rabbinikus teokrácia felé mozdul el.

[00:02:20]Az idézet Gari Kasparovtól van, orosz emberről van szó, orosz politikusról és sak nagymesterről, aki ugyan kívülálló, de mint a térséggel régóta foglalkozó újságíróként kifejezetten érdekel a véleményed, hogy mennyire látja ezt itt tisztán Kaszparov.

[00:02:38]Mindenképp rátapintott az egyik nagyon fontos kérdésre.

[00:02:40]A biztonság mellett sok szakértő szerint ez valóban a második legfontosabb témakör.

[00:02:48]Ugye második hát igen.

[00:02:51]Azért, mert ugye az egyik legnagyobb vita a körül van és volt a kampány során, hogy a hatkötelezettség kiterjedjen-e mindenkire, legyen-e általános hatkötelezettség.

[00:03:05]Ugye az ultraortodox közösségek fiataljai ez a lól fel vannak mentve.

[00:03:09]ők vallásos iskolákba járnak, és tehát ezt a terhet nem vállalják.

[00:03:14]Ez egyébként évtizedek óta nagyon heves vitákat vált ki az izraeli társadalomban.

[00:03:21]És Netjau kormánya az elmúlt négy évben ígéretekkel és törvényekkel megpróbálta ezt a mentességet biztosítani a közösség számára, amelyet viszont a legfelsőbb bíróság mindig visszadob.

[00:03:37]Bocsás meg, itt állítanának meg egy pillanatra.

[00:03:38]Egyrészt miért van ez a mentesség?

[00:03:40]És a másik, ami viszont ebből a kérdésből következik, hogy ne tennye huluiék, miért álltak kietesen a mentesség mellett?

[00:03:48]azért állnak ki, mert a két ultraortodox párt, az Askenázi Egyesült Tóra judaizmus és a főként Szefárd vallásos szavazók által támogatott sasz párt a koalíció tagjai, tehát nélkülőknanak nem lenne többsége.

[00:04:07]Ez a vita egyébként Izrael megalapítására, megalapításáig vezethető vissza.

[00:04:10]Akkor Ben Gurion egy jóval kisebb létszámú ultraortodox közösségnek megadta ezt a mentességet.

[00:04:21]De ezt a kérdést azóta sem rendezték törvényesen.

[00:04:23]Izraelnek ugye nincs alkotmánya.

[00:04:25]Ezt tudhatni alaptörvény helyettesíti, és többek között azért nem, mert alapvető kérdésekben az államalapítók nem tudtak megállapodni.

[00:04:35]Például például egyház és állam viszonya.

[00:04:36]Ugye ma nagyon sok kérdésben van szava a rabbinátusoknak, például házassági levelet rabbinátus ad ki.

[00:04:45]Más kérdés, hogyha valaki külföldön házasodik, és azt bemutatja Izraelben, akkor az állami hatóságok ezt is elismerik.

[00:04:53]Az elmúlt, nem is tudom, 60-70 évben az ultraortodoz közösség, amely annak idején tényleg csak egy elenyésző része volt az izraeli társadalomnak, mára már meghatározóvá vált.

[00:05:11]A 2025-ös adatok szerint körülbelül olyan 13%-a a lakosságnak, amely 10 év múlva akár már a 19-20%-át is jelentheti.

[00:05:24]Mivel sokkal nagyobb ará arányú a a népszaporulat, általában hét gyermek jut ultraortodox családra.

[00:05:33]Úgyhogy ez a kérdés, amit a Kasparov felvetett, valóban egy nagyon fontos kérdés.

[00:05:40]Viszont az itt rögtön felmerül, hogy ez nem biztos, hogy választáson dől el, hanem hogyha egyszerűen nagyobb a népszaporulat, akkor egy ponton túl mintogyha már nem lenne választás, és teljesen mindegy lenne, hogy egy választás melyik irányba dől el.

[00:05:51]hiszen hogyha többen vannak ebben a közösségben, vagy hát egyre növekszik az ő számuk, akkor egy idő után ez már nem kérdés.

[00:05:59]Hát ahogy növekszik a számuk, úgy fog növekedni a politikai erejük és befolyásuk is.

[00:06:05]És itt a a kötelező sorolás al mentesség valójában az egyik még a fontos része is ennek a kérdésnek, Izrael karakterének, amit ugye a Kaszparov is megfogalmazott, hogy rabbinátus lesz-e, vagy pedig megmaradnak-e a világi értékek.

[00:06:19]Üüm.

[00:06:19]És ugye a legfőbb kérdés az, hogy a a jelenleg és azért még egy jó néhány évtizedig nyilvánvalóan többségben lévő dolgozó, adófizető, világias többség, hogy tud együtt élni a vallásos ultraortodox közösségekkel.

[00:06:39]It sokan mondják, hogy egy olyan szabályrendszert kellene létrehozni, amelyhez mindkét közösség tudja magát tartani, akár a besorozás kérdésében is lehetnek kompromisszumok, de mindenképpen meg kell állapodni, mert egyébként Izraelt ez a vita teljesen szétfeszíti.

[00:06:58]Milyen kompromisszumok lehetnek ezek?

[00:07:00]Tehát mik azok a pontok, ahol az ortodoxok hajlandóak lehetnének akár engedni?

[00:07:04]Mert hogy az utóbbi néhány hónapban azért azt láttuk, hogy tüntetések voltak, sőt olyan tüntetés is volt, ahol ez a közösség kifejezetten a kötelező sorozás és sorkötelezettség ellen állt ki.

[00:07:14]Hát az egyik ilyen kompromisszum lehet mondjuk, hogy nem tennék számukra kötelezővé, hanem csak önkéntes alapontban, vannak egyébként, akik vállalnak.

[00:07:22]A másik, hogy nem feltétlen kell kötelezővé tenni mondjuk a fegyveres szolgálatot.

[00:07:27]hogy le ebből lehetnek egyéb másfajta kantinban, logisztikában végrehajtható másféle feladatok.

[00:07:38]Úgyhogy hát valamilyen ilyen ilyen területen ilyen irányban kellene.

[00:07:40]A másik pedig amit viszont ami meg nem a sorozással kapcsolatos, az oktatás.

[00:07:45]A az ultraortodoxok ugye egész nap a tóra tanulmányozásával és a vallási előírások, gyakorlatok szigorú betartásával töltik az idejüket.

[00:07:59]Az iskolákban viszont nincsenek modern tantárgyak, például matematika vagy angol nem szerepel olyan súllyal, amellyel ma igazából mindenképpen kellene, hogy szerepeljen.

[00:08:11]Tehát amíg ez sem változik, addig még az sem kerülhet nagyon szóba, hogy egyáltalán hogy tudnának ezek az emberek megjelenni a munkaerőpiacon.

[00:08:20]Ugye ez is nagy kérdés, hogy hogy ez alatt ez alól kaphatnak-e kapnak-e felmentést, vagy nem.

[00:08:26]Mármint, hogy a munkaerőpiaci részvétel alól, tehát konkrétan azól, hogy dolgoz.

[00:08:30]Hát ugye nem kötelező dolgozniuk, mivel hogy gyakorlatilag állami segélyeken élnek.

[00:08:35]És ezek az állami segélyek vannak olyan bőségesek, hogy ők ebből fenn tudnak tartani egy hétgyermekes családot.

[00:08:41]Az ultraortodox családok a szegény családok közé tartoznak Izraelben.

[00:08:43]Tehát ezek az állami segélyek csak arra jók, hogy hogy megélnek belőlük, de nem élnek belőlük jól.

[00:08:52]Tehát egy társadalom periférie perifériáján élő csoportról van gyakorlatilag szó.

[00:08:55]ági szempontból és politikai társadalmi szempontból is, mert az elszigeteltséget egyébként ők maguk választják.

[00:09:01]Tehát például Jeruzsálemben saját kerületeik vannak, ahol például a Sabátot annyira szigorúan betiltják, hogyha véletlenül valaki betéved egy ilyen területre, akár kövekkel is megdobálhatják.

[00:09:14]Mondja ez velem is előfordult még régebben.

[00:09:18]Volt szerencsém hasonlót látni, igazán nem sebetkor voltam ott, de ezeket a kerületeket én is láttam egy néhány éve.

[00:09:24]Oké.

[00:09:24]Tehát ez egy olyan társadalmi feszültség, ami kódolva van az izraeli társadalomban, és amit amit láttunk, vagy aminek a kivetüléseit láttuk fokozottan.

[00:09:32]Mik azok még, amiket azonosítani lehet, mert feltételezem, nem ez az egyetlen olyan van, amin az izraeli társadalom összefeszült az utóbbi néhány évben.

[00:09:42]Hát a másik az a amennyiben még nem a biztonság kérdéséről beszélünk, az a fajta jogi reform vagy változtatás, amit a netanyagú kormány rögtön a 2022-es megalakulása után megpróbált keresztülvinni.

[00:10:02]És ugye még a 2023 október 7-i hamásztámadás előtt még lehet emlékezni rá, hogy mekkora tüntetések voltak Izrael.

[00:10:12]Pont akkor voltam ott 23 tavaszán élénk emlékeim vannak róla.

[00:10:14]Ugye a reformnak az lenne, vagy a változtatásnak az lenne a lényege jobboldali netanyahú részről, hogy a politika, a mindenkor hatalmon lévő párt, illetve kormány sokkal nagyobb beleszólással tudja kiválasztani a legfelsőbb bíróság tagjait.

[00:10:35]A jelenlegi rendszer szerint maguk a bírák vannak többségben, tehát így már vannak ebben a bizottságban parlamenti képviselők, de a alapvetően azt a minősített többséget viszont a bírák kezében van.

[00:10:54]Minő ez a többség a bírák kezében van.

[00:10:56]És ugye ez a vita egyébként nem csak Izraelre jellemző Amerikában is, és még a világ számos pontján, hogy mennyire legyen szétválasztva a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás.

[00:11:07]Izraelben ez nagyon nagy hullámokat kavart, és többek között pont a az ortodoxoknak, ultraortodoxoknak a katonai mentéség alóli kérdése is, mert folyamatosan ez a legfelsőbb bíróság dobja vissza ezeket a törvényeket és teszi gyakorlatilag írja elő a kormány számára, hogy kezdje meg a sorozást, amely viszont megint csak egy fajta rendelettel, vagy egy olyan törvénnyel, ami nyilván nem állja meg a helyét a legfelsőbb a bíróságnál ezt itt kivédi.

[00:11:42]Ühüm.

[00:11:42]Értelek.

[00:11:42]Nagyon sokat beszéltünk ebben a stúdióban is korábban, konkrétan Neten nyahú személyéről és politikai zseniéről, de azért mégis az látszott, és te is erről írtál hosszan a választás előtt, hogy minthogyha egyrészt elfogyni látszana mögül ez a szélső, jobb oldali, az ortodoxziához költhető koalíció.

[00:11:57]Hát egy, hát kettő látszik már az ellenzéke is, és erről szólt a teljes nemzetközi sajtó azt megelőző napokban, hogy nagyon könnyen lehet, hogy most Netánu meg fog bukni.

[00:12:09]El fogunk odáig jutni, hogy konkrétan mi történik, de érdekelne az a folyamat, ahogyan még ez a hozzá ideológiailag valószínűleg közelálló szélső jobboldali tömb is szépen, mintogyha elkezdett volna elfogyni mögülle.

[00:12:23]Hát igen, a 2023-as október 7-i támadás az rendkívüli sokként érte az izraeli társadalmat, és hát azóta is az egyik fő téma a felelősség kérdése.

[00:12:39]mármint, hogy az ő felelőssé az általában hogy ezt a támadást a Hamász, hogy tudta végrehajtani, miért nem jelezték előre a titkoszolgálatok, a hadsereg miért tudott csak viszonylag későn közbeavatkozni?

[00:12:56]A a titkoszolgálat és a a katonai részén megtörténtek a belső vizsgálatok.

[00:13:01]Azóta már mind a Mossad, mind pedig a az izraeli hadsereg élén más vezető áll, mint akkor.

[00:13:10]Netanyahu taktikája folyamatosan az volt, hogy eltolta magától a felelősséget, és ő inkább a a biztonsági szerveknek a hibáit hangoztatta.

[00:13:24]De Netanyahunak bírálói szerint azért mindenképpen van politikai felelőssége, függetlenül attól, hogy mi történt október 7-e előtti két-három héttel és azon a hajnalon, amikor a Hamász megindította a támadását.

[00:13:39]Mégpedig azért, mert éveken át gyakorlatilag engedte, hogy Katar pénzelje a Hamászt.

[00:13:47]Engedte.

[00:13:48]Igen, engedte.

[00:13:48]Ezt hogy kell elképzelnem?

[00:13:48]Hát ez ugye egyes szerint annyira vadul, hogy bőröndben vittékra az Izraelen keresztül a pénzt a katari diplomaták a Hamásznak.

[00:13:59]Ez a része világos, csak az nem, hogy ezt az izraeli hatóságok és Netenu miért ezt abból a megfontolásból tette, mert azt hitte, hogy ha valamit enged a Hamásznak, akkor azok a folyamatosan jelentkező kisebb háborúk, amely 2006-2007 óta ugye jellemzőek a Gázai izraeli iránybra, ugye akkor verte ki a Hamász a világi fatakot a Gázai övezetből, és előtte meg megnyerte a választást.

[00:14:25]egyébként azt remélte, hogy ezek megszűnnek, a Hamász elfogadja azt, hogy kormányozhat, kap befektetési lehetőségeket és így tovább, és így tovább.

[00:14:36]Viszont hát valószínűleg nem vette észre, vagy vagy nem tudom pontosan, hogy mi történt, hogy ezeket a forrásokat a Hamász azért a a fegyverkezésre fordította, az alagútrendszer, ugye a gázai metró, ahogy nevezik, kiépítésére.

[00:14:52]Tehát ez mindenképpen egy olyan politikai baklövésnek mondható, amit sokan a netanjaú számlájára írnak.

[00:15:02]És a dizraeli sajtóban most pont az utóbbi hetekben, hónapokban támadt egy óriási vita arról, hogy október 7-ét megelőzően voltak-e figyelmeztetések.

[00:15:14]Itt egészen konkrétan szólnak a hírek.

[00:15:17]Állítólag az Egyesült Arab Emiruségek a legmagasabb szinten telefonon tájékoztatta, ha nem is netahú, de Netanyagú irodáját.

[00:15:30]Ezt nem tudni pontosan.

[00:15:30]Az egyiptomi akkori kémfőnök szintén figyelmeztette Izraelt, hogy valami készül.

[00:15:38]De hogy pontosan milyen pontos és és konkrét információk hangzottak el vagy voltak, ugye ezt ez ezt nagyon nehéz megítélni.

[00:15:53]A másik vita pedig arról szólt, hogy vajon időben ébresztették-e a kormányfőt a biztonsági emberei?

[00:16:02]Pontosan mikor jelent meg?

[00:16:02]Mármint, hogy aznap reggel az reggel.

[00:16:04]Igen, igen, igen.

[00:16:06]Ugye Netja azt állítja, hogy nem keltették föl időben.

[00:16:09]Mit jelent az időben?

[00:16:09]Mert hogy emlékeim szerint ez azt jelentette, akkor aznap Hajnalban, hogy ilyen 5-6 óra környékén indult a támadás.

[00:16:17]Igen.

[00:16:17]Őt állítólag bő 8 f:309 után ébresztették fel, mondta ő, vagy vagy szóltak neki.

[00:16:25]Hát addigra már bent voltak a kibucokban, meg ott voltak már bőven a fesztiválon.

[00:16:28]Igen.

[00:16:30]Oké.

[00:16:30]De ezek a részletek tisztázatlanok, mivel hogy nincs tehát ezzel nem azt akarom mondani, hogy netanak nincs igaza, van, hogy igaza van.

[00:16:37]A lényeg az, hogy ezek nagyon komolyan felmerültek ezek a kétségek.

[00:16:41]És ugye a visszatérve az eredeti kérdésre, hogy Netjau miért veszthette el a a parlamenti többségét, hogy az, hogy miközben lezajlottak a vizsgálatok a katonai és az hírszerzési szervezeteken belül, a kormány nem engedte egy független vizsgálóbizottság felállítását, mint ahogy egyébként a 73-as háború után ezt megtették.

[00:17:06]Ugye akkor ő 73-as volt az a jomkipori háború, amikor Egyiptom és Szíria többé-kevésbé váratlanul megtámadta Izraelt.

[00:17:17]És ezt követően egyébként a 77-es választáson az addig az Izraelt kormányzó munkapárt gyakorlatilag elvesztette, és akkor először győzött a likud.

[00:17:28]Üm, tehát egy ilyen független választási, egy ilyen független vizsgálóbizottság még mindig várhat magára.

[00:17:34]És hogyha retanyó valamilyen útonmódon hatalmon marad, akkor megint csak kérdés, hogy erre mikor kerül sor, és egyáltalán sor kerül.

[00:17:44]Tehát, hogy valah kiderül, hogy mi történt 2023.

[00:17:45]7-én, és itt jönnek ebbe egyébként egy kis Gyankot, aki ugye Netánahu fő kihívójává vált, és visszaolvastam azt a cikket, amit a Heti világrovatak a kontúrjába írtál.

[00:17:56]Ez október 19-én jelent meg a HVG 360-on.

[00:18:02]Be fogjuk majd linkelni.

[00:18:02]A címét haddzem egy pillanatra.

[00:18:05]Plüssmaci acélincel, az exábornok, aki legyőzheti nátjáhót.

[00:18:08]Na most tényleg lassan hét éve dolgozom veletek.

[00:18:12]Tudom, hogy milyen kreatívak tudtak lenni címekkel, de honnan jött ez a plüsmaci acél gerinc?

[00:18:18]Hát ez nem a mi kreativitásunk, vagy nem az enyém.

[00:18:20]Ezt egy elemző mondta róla, és nekem is nagyon megtetszett.

[00:18:23]Nagyon találó egyébként, mert a azok a közelmi kutatások, ugye, amelyek a netanja ellenes ellenzék sikerét prognosztizálták, az pont arra épült részben, hogy Ezenkot teljesen ellentéte Netjaunak.

[00:18:45]Ugye Netanja egy elitátterű politikus, aki amerikai egyetemeken végzett, hananyelvi szinten beszél angolul, diplomata volt az ENZben, diplomatája volt hazájának Washingtonban.

[00:19:03]Ezzel szemben Ezenot 40 évig volt katona.

[00:19:06]a katonai pályafutását úgy koronázta meg, hogy egyébként netyaló idején már 2015-ben lett vezérkari főnök.

[00:19:16]Egyébként Tibériásban született az Északonban délen Ejlátban nőtt fel, amikor még Ejlát nem volt annyira felkapva, mint manapság.

[00:19:26]Tehát messze a hatalmi centrumoktól.

[00:19:26]nem az iskoláit Izraelben végezte.

[00:19:30]állítólag angolul sem beszél olyan jól, és eleve nem kommunikál jól, de egy nagyon szerethető, egy megbízható egyéniség az izraeli szavazók egy része szerint, aki aki alázatos, és akiben nagyon sokan azt a fajta szolgálatot látják, amelyet az alapítóatyákban, Bengurionban vagy Goldamerben például, tehát teljes mértékben a személyisége teljes mértékben ellentétes netjóéval.

[00:19:58]Azt értem, az eredet, az eredet története érdekelne sokkal inkább, hogy az egy dolog, hogy belelátják az alapítóatyáknak a a személyiségét, karakterét, de hogy itt mégis csak az van, hogy ahogy mondod, egy 40 éve katonaember, vezérkari főnök, Netanyahu, valószínűleg legbelső köréhez korábban tartozó figura, aki most szembefordul vele és megindul ellene.

[00:20:21]Ez hogy nézett ki az a folyamat?

[00:20:23]Tehát hogyan lett ő az ellenzéknek a kiemelt alakja?

[00:20:27]Ő miután leszerelt, csatlakozott a politikához, mégpedig egy pártnak a tagja lett, és annak a képviselője Benny Gáncnak a pártjának a tagja lett, amely egy centrista jobb középpárt.

[00:20:40]Ez a párt egyébként most sehol nem volt a indult egyébként, de a végén már szinte nem is tudták mérni, annyira lecsökkent a népszerűsége.

[00:20:53]És amikor 2023-ban ugye megtörtént a támadás, akkor Netja Hú hozz ez a Gáncféle frakció úgymond egy egységkormányként már háborúra hivatkozva csatlakozott, így a volt vezérkari főnök Ejzenkot a szűkeb biztonsági kabinetnek a tagja lett.

[00:21:14]Ebben volt ebben az egy volt ebben a Így van.

[00:21:15]Nem csak a kormányban, hanem még a netanja belső biztonsági kabinetjében.

[00:21:19]Az egy öt vagy hétfős kabinet.

[00:21:23]És tehát gyakorlatilag abszolút szava volt abban, hogy ezt a háborút kéne lefolytatni.

[00:21:30]És elejétől fogva ellentét volt Netjaó és egyébként több tábornoka között is itt közöttük Keizenkot is ide tartozik.

[00:21:40]Ö és alapvető ellentét az volt, hogy Ezen kot azt mondta, hogy sokkal font első prioritást élvezzen az elhurcolt túszoknak a kiszabadítása.

[00:21:51]Ennek érdekében pedig tárgyalni kell.

[00:21:54]Netanyahu viszont nem kis részben van a szí a jobboldali koalíciós partnereinek a a nyomására, inkább a Hamásszal szembeni offenzívát erőltette, és azt helyezte előtérbe.

[00:22:07]Ugye Netanyahutt sokan vádolják azzal, hogy a túlszok sokkal hamarabb is hazatérhettek volna, hogyha ha inkább a tárgyalásokra helyezi a hangsúlyt.

[00:22:17]Mire jellemzően a bocsás meg, mire jellemzően a mellette érvelők meg azt szokták előhozni, hogy a hamászt nem tárgyalt volna, hogyha előtte nem gyengíték meg brutálisan.

[00:22:27]Hát igen, ezt a vitát valószínűleg sokáig lehetne folytatni.

[00:22:32]Ö a hamász részről egyébként tárgyalási hajlandóság mindig volt, úgyhogy de nem kizárt egyébként, hogy végül valóban azért engedték el a legutolsó tárgyalási forduló során, vagy annak következtében az utolsó túszokat is.

[00:22:53]Mert már a népszerűségük is egyébként a gázai lakosság körébe csökkent, tehát számukra inkább a túlélés és a a az elvesztett befolyású, hatalmok megszilárdítása volt.

[00:23:05]Csak visszatérve még egy az előzőre, hogy nyolc hónap után aztán amikor ezek az ellentétek Ezenkot és Natanjauk között egyre nyilvánvalóbbá váltak, ő kilépett a ebből a biztonsági kabinetből.

[00:23:16]Tavaly pedig úgy döntött, hogy megalapítja a saját pártját, és gyakorlatilag biztonsági szempontból ő is ugyanolyan héja, mint mint sok más az izraeli elitben.

[00:23:30]Bár a nevéhez fűződik például az adakia doktrína, amely azt mondja ki, hogy ha egy területről Izraelt megtámadják, akkor indokolt a a túlzó erőhasználattal még akkor is, hogyha ez civiliz áldozatokkal jár.

[00:23:48]Tehát ennyire kemény vonal ő is ebben a szempontból, aki a nevét onnan kapta, hogy ez Bejrúnak a déliák rakta lakta része.

[00:23:59]Egyébként meg a a Gázai háborút illetően ő is azt mondja, hogy a cél az a Hamás teljes kiiktatása bármiára, ami Netjaunak sem sikerült.

[00:24:14]És emiatt egyébként Enk bírálja is netannyja, de arról, hogy milyen más taktikát vagy katonai eszközöket, vagy hogyan tenné ezt meg, vagy választana, hogyan hogyan próbálná ezt elérni, arról azért nem hallottunk sokat a kampány soránt.

[00:24:30]Visszatérve egy picit a legesleelső kérdésemre, csak máshonnan feltéve, valóban az izraeli demokráciának a léte vagy nem léte ennek a választásnak a tétje?

[00:24:43]Ezt egy kicsit talán túlzónak tartom.

[00:24:45]Kétség nagyon fontos a az a igazságszolgáltatási változtatásom körüli vita, és annak a rendezése, amiről már beszéltünk.

[00:24:56]Azért szerintem ez a választás is azt mutatja, hogy azért a ez izraeli demokrácia működik, vibrál.

[00:25:02]Gyakorlatilag rengeteg párt, több mint 30 párt indult.

[00:25:05]Egyes politikusok utaltak rá, hogy voltak szabálytalanságok.

[00:25:10]állítólag az arabokta településeken jelentek meg olyan likuthívek, amely melyek tekinthetőekk megfélemelemlítésnek is.

[00:25:18]De egyébként meg nem nem láttam volna nem láttam olyan sajtójelentést, vagy az izraeli választási bizottság részéről olyan jelentést, amely megkérdőjelezte volna ennek a választásnak a tisztaságát.

[00:25:33]Most amikor beszélünk egyébként 80 valahány százalék-os feldolgozottságnál járunk és friss adatok szerint a Netanyahu mögött tömörülő blokknak a 120 fős Kneszetben 54 mandátumot sikerült összegyűjtenie, míg az Ezenot mögött álló pártoknak mostani tudásunk szerint 49-et.

[00:25:54]Ez azt jelenti, hogy Ezenkotnak a 120 főszetben a többséghez még 12 mandátuma hiányzik, Netanyahunak pedig hét.

[00:26:05]Ez ez kellene ugye a kormány alakításához.

[00:26:10]80% ez holnapra fog jó eséllyel kiderülni, de jelenleg senkinek nincsen többsége.

[00:26:15]Átbillenhet bármelyik oldal?

[00:26:18]Nem valószínű.

[00:26:18]Egyrészt ugye nagyon magas már a feldolgozottság.

[00:26:23]Ö másrészt meg ö ugye a a nagyon nagy az arab pártok nakak a mandátumszerzése 19-et szereztek.

[00:26:32]Igen.

[00:26:34]Igen.

[00:26:34]Hát az aritmetika azt jelenti, hogy kimondhatjuk, hogy a kormány elvesztette a többségét.

[00:26:39]A likud vesztett, ha jól számolom talán öt mandátumot.

[00:26:44]2022-höz képest 32 helyett most van ugye 27.

[00:26:51]És talán a jól emlékszem az adatokra, amiket megnéztem, mielőtt jöttem, a koalíciós partnerei közül a SAS vesztett még többet.

[00:27:01]Ugye ez talán itt most hét van aktuális.

[00:27:05]Igen.

[00:27:05]Igen.

[00:27:05]És talán azt hiszem, hogy 11 vagy 12 volt nekik 2022-ben.

[00:27:09]11-re emlékszem, de lehet, hogy rosszul.

[00:27:12]Úgyhogy na most netyjaval az alap pártok nem fognak együttműködni, tehát ez egyelőre Netanyahu számára nem út, de a Netjau egyébként most az első felszólalásában azt állította, egyébként nem alaptalanul, hogy a zsidó szavazók, a cionista zsidó szavazók többsége a jobb oldalra szavazott, és ebben mind a kettő jobboldali.

[00:27:35]Igen.

[00:27:35]Na most viszont éppt akartam mondani, hogy a a netanja ellenes blokban is azért vannak bőven jobboldali pártok, de hát ezek viszont nem hajlandók a netany együttműködni.

[00:27:51]Ami viszont az Ezenkott féle tábornak a mandátum arányát illeti, ott mindenképpen kevesebb, mint amit a felmérések mutattak.

[00:27:59]Tehát amikor azenkot azzal állt ki, hogy Netjau vesztett és gyakorlatilag ítéletet mondtak fölötte, távoznia kell, akkor ezt csak egyféleképpen teheti meg, hogy kisebbségig vagy bevonja a koalíciójába az alappártokat, amire én nem látok esélyt, hogy kisebbségi kormány alapít, de szüksége van az alappártok külső támogatására.

[00:28:25]Ráadásul mind a kettőre, mert hogy az Ezenkot mögött álló tömörülésnek összesen 49 mandátuma van.

[00:28:28]És az egyik arabpártnak 11, amivel még éppen nem lennének meg, és erre rakódna rá a másik hat mandátummal, és akkor lennének 66 mandátumál.

[00:28:40]Ami megint nagyon érdekes, ugyanis a az a párt, az a ram párt, amelynek a hat mandátuma lesz, az egy mérsékelten iszlámista konzervatív párt.

[00:28:50]Ez a párt törtelmet csinált, amikor 2021-ben egy évre éppen sikerült netanjaut kiszorítani a hatalomból, és a akkori naftali Benet és Jair Lapid 2s hozott léte kor egy hadszínű hat párt határti kormányt.

[00:29:04]És akkor ennek a kormánynak először Izrael először volt arab párta tagja, és ez volt a rám.

[00:29:14]Ugyanis ez a párt már nem feltétlenül a palesztin kérdést tűzi a zászlajára, hanem sokkal inkább azt akarja elérni, hogy az arabok laktta izraeli településen csökkenjen a bűnözés, ahol amely egyébként az országos átlagnál jóval magasabb.

[00:29:35]Jusson, jusson fejlesztés.

[00:29:35]ezekre a településekre szemben a közös listára, amely ugye 11 mandátummal, tehát sokkal nagyobb frakcióval rendelkezik, amely egyértelműen a megszállás, a palesztink kérdés, a kétmi megoldás szerepel a programjukban.

[00:29:51]Ugye itt felmerül az a kérdés, hogy vajon három évvel október 7e után is a jelenlegi háborús viszonyok közepette, és akkor itt gondolhatunk a Káci Szordániára is, ugye telepes erőszakra, hogy ö vajon egy ilyen pártnak a támogatása hogy veszi ki magát mondjuk az izraeli zsidó társadalom nagy részében?

[00:30:18]És Ezenkotnak a a táborában is van olyan, sőt a saját pártjában is van több olyan politikus, aki elutasítja még azt is, hogy akár egy külső támogatásként arab képviselőktől függjenek.

[00:30:35]Ezt én értem, de azon az errő is elutasítja, hogy így viszont Netanyahunak az esélye, matematikai esélye mindenképpen meglegyen rá marad.

[00:30:43]Igen, ez egy óriási dilemma, ami most ami most Ezenkot előtt tornyosul.

[00:30:45]Sőt egyébként a Izrael a Mi Hazánk nevű párt, amelynek Avigdor Léber van a vezetője.

[00:30:52]Ő korábban likud likudista volt, aztán ne tartjanak szoros szövetség se, csak összerúgták a port.

[00:31:00]Ed is egy jobboldali párt.

[00:31:01]Ő volt az, aki végül nem lépett vissza a biztatás ellené.

[00:31:03]Nem, nem, az egy másik, az egy másik párt az az Offer Winter által vezetett, amely egyébként majd ezt beszéltünk erről kispártok szerepéről, hogy ez mennyiben tudták befolyásolni a végeredményt.

[00:31:17]Szóval Iszrael bétenu bejutott ez a izrael a mi hazánk és és ennek a vezetője a Liberman pedig már a választások előtt nagyon határozottan kijelentette nem csatlakozik olyan kormányhoz amelyet arabképviselők támogatnak.

[00:31:33]Tehát itt itt a nagy kérdőjel bocsell szerint nem tud olyan kormány ösönni ezt hogy akar kormányt alakítani hogyha már a saját pártjában és a saját táborában is ezt elutasítják.

[00:31:46]Tehát erre mondta egy tegnap este valamelyik elemző, ahogy néztem a nem is tudom, a BBC-t, hogy gyakorlatilag itt valakinek meg kell szegnie a saját ígéretét ahhoz, hogy ez a dolog elő előre mozduljon.

[00:31:59]Azt nézzük meg, hogy ki hogy ki fogja ezt megszegni, mert oké, ha ezen körüli világot most megnéztük, mi a helyzetunál?

[00:32:06]Tehát, hogy ő tud-e olyan alkut ajánlani akár az említett két darab pártnak, hogy hogy azok hajlandóak velük menni, vagy tud-e esetleg olyan ajánlatot tenni az einot mögöttlen lévő tömörülésnek, hogy onnan valaki kiugrik?

[00:32:20]Netanjaahú ajánlata valószínűleg egy jobboldali egységkormány lehet, és erre már ő utalt is, csak hát Ezenkot azt is kijelentette a kampányban, és az ő táborának szinte minden pártja, nem szinte, hanem minden pártja, hogy márpedig netanyahúval nem fogunk együttműködni.

[00:32:40]Tehát gyakorlatilag a cionista ellenzék olyan keretek közé korlátozta magát, amelyből tényleg csak úgy lehet kormányt alakítani és valamiféle kiutat találni ebből a jelenlegi padhelyzetből.

[00:32:58]Ha valaki valamilyen ígéretét megszegne tanjahú egyetlen ígéretet tet, hogy a pártokkal nem áll össze, és ezt könnyen be is fogja tudni tartani.

[00:33:08]Tehát nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre Netanyahu az, aki talán mondhatjuk azt, hogy hogy diktálhatja gyakorlatilag a fejleményeket.

[00:33:17]Ő megteszi a javaslatát, és hogyha nem lesz kormány, akkor padhelyzet van.

[00:33:24]Netanya ügyvezetőként kormányfő marad.

[00:33:29]Ezek azt mondták, bocsás meg, hogy oké, Netanyahuval nem, és a körülötte lévőkkel, azokkal a szélsőjobbos pártokkal, akik benne voltak az elmúlt négy évnek az irányításában, hogyha ők tesznek ajánlatot, hogy akkor gyertek át és netjahu nélkül visszük tovább.

[00:33:45]A jelenlegi netanyes tábor gyakorlatilag egyetlen párttal, a kormányoldalon egyetlen párttal tudna együttműködni, és ez a likud.

[00:33:53]Nem működnek együtt a ez netyehu saját pártja.

[00:33:55]Igen.

[00:33:58]Eh ehhez viszont az kell, hogy Netanyahu lelépjen, távozzon.

[00:34:00]A Liberman egyébként fel is szóította a Liquid tagjait, hogy lázadjanak felnet Netanyahu ellen, mert ő az akadálya annak, hogy létrejöjjön akár egy egy jobb közép kormány, amiben nem lennének benne mondjuk a szélsőséges pártok, vagy az ultraortodox pártok.

[00:34:18]A nehézenkot féle oldal nem hajlandó összeállni az ultraortodoxokkal éppen a kötelező sorozás körüli vita miatt.

[00:34:27]és a két szélső jobboldali párttal sem, amelyekről még ugyan nem ejtettünk szót, de itt ugye két olyan pártról van szó, amely gyakran megkapja a rasszista jelzőt, a széléső jobboldali jelzőt.

[00:34:42]Hát mi több, azt is, az a magyar sajtóban is benne volt, és ezt kénytelen vagyok most beidézni, hogyha nem zsidók lennének, akkor konkrétan neonáciként hivatkoznánk rájuk.

[00:34:50]Hát az egyikük a Itamár Bengvi, egyikük pártjának a vezetője Itamár Bengvir, aki belbiztonsági miniszter.

[00:34:55]Őt például annak idején fiatalon azért nem sorozták be az izraeli hadseregbe, mert féltek a terrorizmustól.

[00:35:05]Ő valamikor ez a párt egy a Kaháne néhai rabbinak rabbi által létrehozott mozgalomból gyökerezteti magát, amely kimondottan arabellenes és raszista párt.

[00:35:16]Meg is vonták ettől a rabbitól az izraeli állampolgárságot.

[00:35:19]Akkor a másik párt a a Smotric pénzügyminiszter vezette párt, ugyanúgy szélső jobboldali telepes párti párt, amelyik nemcsak a telepek bővítését támogatja, hanem Ciszordán egy részének vagy egész egészének az annektálását, sőt gyakorlatilag a gázai övezet kiürítését is, és azt, hogy oda is visszatérjenek a zsidók, és ott is új kolóniákat hozzanak Ajjajaj.

[00:35:50]De hogyan?

[00:35:50]Tehát hogy és akkor mi lesz az ott lévő palesztinokkal?

[00:35:54]Hát igen, ezek ezek a kérdések rendre felmerülnek.

[00:35:57]Ugye amikor Trumpnak volt az a nagy ötlete, hogy Rivéra legyen a gázai övezetben, és felajánljuk a gázai palesztinoknak, hogy fogadja őket be, mondjuk Egyiptom vagy Jordánia, akkor természetesen mind a két arabország rögtön azt mondta, hogy erről szó sem lehet.

[00:36:17]Úgyhogy de a Smortridge már annak is örülne, hogyha elkezdenékének új telepeket létrehozni a Gázi a jövezet északi részén vagy a keleti részén.

[00:36:29]Jelenleg egyébként az izraeli hadsereg az amúgy is kicsi terület 70 nagyjából 70%-át ellenőrzi.

[00:36:35]Ugye van ez az úgynevezett sárga vonal és a lakosságot betolták a sárga vonal és a tenger közé.

[00:36:45]Egyébként Gázai vezetben is voltak a zsidó kolóniák, amelyet 2005 után számolt fel Izrael még Ariel Sarón idején, amikor egyoldalúan elrendelte a kivonulást a gázai övezetből.

[00:36:57]Visszatérve Netánurra, oké, a likut fellázad, de azt azért erősen kétlem még innen Közép-Európából is, hogy egy ilyen politikai érzékkel megáldott ember egyik pillanatra a másikra úgy dönt, hogy akkor jó, én hátralépek.

[00:37:10]Mit tudnak ajánlani Netanyahunak ezen koté, hogy teszem azt, nem kell bíróság elé állnod korrupciós ügyek miatt, amik amikől ugye eddig megvédett a miniszterelnökséged, elmehet szabadon, nem lesz felelősségre vonás.

[00:37:25]Ilyes alkó elképzelhető?

[00:37:28]Elképzelhető gyakorlatilag még akkor is, hogyha ha ebbe az Ezenkot belemegy, akkor gyakorlatilag ahogy a korábban a Benny Gánc a saját politikai öngyilkosságát is akár aláírhatja ezzel, hiszen az őt választók nem erre számítottak, vagy vagy nem erre adták a a voksukat.

[00:37:48]Egy ilyen forgatókönyv egyébként még valószínűbb lehet akkor, hogyha a következő hetekben tényleg újra elszabadul az erőszak, eszkaláció lehet, és mondjuk erre van esély?

[00:38:04]Ö mondjuk Iránt újra megtámadják.

[00:38:04]Trump többször utalt rá, hogy a félidős választások után ezt a kérdést újra megvizsgálják.

[00:38:13]Netjau állítólag a a választás előtt kérte a Trumpot.

[00:38:16]hogy támadják meg Iránt.

[00:38:19]Neki ilen jól jött volna egy ilyen akció.

[00:38:21]Ugye azzal vádolták őt, hogy a választást el akarja halasztani.

[00:38:26]Üüm, de végül is állítólag ebbe Trump pont a félidős választások miatt nem ment bele.

[00:38:31]Az ajánlat az lehet Enanja számára, hogy rotációs alapon töltenék be a miniszterelnöki posztot.

[00:38:40]Nyilván Netjaó azt szeretné, hogy először ő, aztán majd Ezenkot.

[00:38:45]arra hivatkozza, hogy a likud nyerte a választástm és hogyha éppen nem ő a miniszterelnök, maradhat ugyan miniszterelnöki rangban, de azenkot irányítja a kormányt, itt ez azért fontos, mert az izraeli törvények szerint miniszter nem lehet valaki, hogyha a bírósági eljárás folyik ellene.

[00:39:05]Viszont kormányfő.

[00:39:08]Igen, ez egy fura ellentmondás, de ez a helyzet.

[00:39:11]Wow!

[00:39:11]Tehát akkor menekül meg a további igazságszolgáltatási eljárások elől, hogyha valamilyen úton, módon megtartja a miniszterelnöki posztot.

[00:39:21]Oké.

[00:39:21]De mekkora legitimációja lehet egy olyan kormánynak, amiben benne van az a párt, aki a meglévő hatalomnak a leváltását ígérte, és aztán mégis belement abba a dealba, hogy oké, az a jelenlegi hatalom mégis csak ott marad?

[00:39:33]És hát azért ez nem annyira példátlan.

[00:39:34]Ugye a választásokon egymás ellen küzdenek a felek, és aztán végül nem jutnak semmire, és nagy koalíció alakul.

[00:39:39]Ágos, csak választásokat megelőzően viszonylag ritkán szokott más országokban előfordulni.

[00:39:44]Olyan, mint amit Izrael átélt, meg hát nekik köszönhetően sok más ország körülöttük átélt az utóbbi három- négy év.

[00:39:52]Igen.

[00:39:52]Meg főleg meg főleg az, hogy hogy gyakorlatilag a Hizenkot elutasította nyíltan a nagy koalíciót.

[00:39:58]Igen.

[00:39:59]Hát a politikában nyilván előfordul ez nem is kevésszer.

[00:40:05]De hát még ettől messze vagyunk.

[00:40:08]Ugye a szabályok szerint miután meglesz a pontos eredmény, akkor az államfő, hercog elnök beszél a pártok, a bejutott pártok vezetőivel, és annak adja az első lehetőséget a kormány alakításra, aki feltehetően a legnagyobb eséllyel többséget tud szerezni.

[00:40:34]Nem, ez nem biztos, hogy a legnagyobb pártnak a vezetője lesz.

[00:40:37]Tehát nem biztos, hogy a netannyó kapja először azt a megbízást.

[00:40:42]Valószínű, hogy az inkább az Ezenkot.

[00:40:45]Aztán meglátjuk, hogy mire megy.

[00:40:47]Kaphatja rajtuk kettejükön kívül más is.

[00:40:51]Volt már erre példa éppen Benet esetében, és felmerült a már említett Liberman neve.

[00:40:58]Ühüm.

[00:41:01]Ő tudna esetleg egy olyan koalíciót, egy jobboldali koalíciót összehozni, amelyben a jelenlegi kormányban, illetve a ellenzékben lévő pártok is részt vehetnének.

[00:41:13]De ő is oly mértékben elutasítta a netanjaut, hogy ez ez is csak akkor működhetne, hogyha valamilyen csoda folytánu távozna a likut élől, de nem csak a Likut éléről, hanem az izraeli politikai életből sem akar távozni, ez teljesen egyértelmű.

[00:41:28]Mi van akkor, hogyha senkinek nem sikerül összedrótozni egy koalíciót?

[00:41:32]Felteszem, hogy ezzel azért eltölt mindenki egy két-három hetet, tehát nagyjából ennyi idejük lehet rá.

[00:41:38]Mi van akkor, hogyha senki nem jár sikerrel?

[00:41:39]Hogy az első megbízatás az 28 napig szól, azt meg lehet hosszabbítani 14 napra, utána egy másol, aki kaphat esélyt, az 28 nap ismét, ő már nem hosszabbíthat.

[00:41:50]És van egy harmadik lehetőség, egy ilyen utolsó mencsvár, hogyha a 120 fős Kneszetben van 61 olyan képviselő, aki egy valakit támogat a törvényhozók közül, akkor az is próbálkozhat.

[00:42:03]Tehát erre ha az első kettő nem sikerül, akkor a harmadiknak aztán meg végképp kicsi az esély.

[00:42:10]Na, csak akkor számoljunk egy picit, tehát hogy a ez akkor az első kör az november közepe végéig tart.

[00:42:14]Tán hát ez ez majdnem két és fél hónap, vagy majdnem három hónap.

[00:42:20]ha ezt való és addig akkor netyja úgy addig net úgyvezetőként hatalma van ez mondjuk ez a maximális idő és akkor kiírnak egy új választást feltehetően néhány hónapon belül tehát ha mostantól számítjuk akkor lehet hogy fél éven belül tartanak egy új választást ezzel egyébként folytatódik az a fajta izraeli padhelyzet a abból a megosztottságból eredően amiről ugye már beszéltünk amely 2019-től jellemző az izraeli politikai életre életre.

[00:42:50]2019-ben volt egy hasonló választási eredmény.

[00:42:57]2009 19-től 2022-ig, tehát három év alatt azt hiszem, ha jól emlékszem, öt választást tartottak és az ötödik ben sikerült Nettanjaunak a jelenlegi kormányt ugye összehoznia, ami legalább négy évig kihúzta.

[00:43:15]Mit jelent ez?

[00:43:17]egyébként a a térség viszonylatában, külkapcsolatok viszonylatában, tehát egy ilyen időszakban mi történik Gázával, mi történik Iránnal, mi történik az amerikai kapcsolattal, az európai kapcsolatukkal, meg alapvetően a régiós kapcsolataikkal.

[00:43:31]Hogy hogy fog ez kinézni?

[00:43:35]Hát gázai övezetben a helyzet akármennyire is válságos, valószínűleg nagy változás nem fog történni.

[00:43:44]A palesztin kérdés szinte nem is nagyon szerepelt jelenlegi válasz.

[00:43:50]Korábban ez volt az egyik legfőbb két alami megoldás vagy nem.

[00:43:54]Most szinte nincs olyan párt, amely egyáltalán ki mertem volna mondani ezt, hogy kételami megoldás.

[00:44:03]Mi a megoldási javaslatuk akkor?

[00:44:03]Özenkot is nagyon homályos volt.

[00:44:06]Annyit mondott csak, hogy szeparáció és a szakértők is egy ellenzéki kormány esetén legfeljebb lassabb javulást gondolnak vagy tartanak elképzelhetőnek.

[00:44:21]Ö tehát palesztin kérdésben gyakorlatilag olyan nagy változás, jelentős komoly áttörés egyáltalán nem várható.

[00:44:32]Irán ugyancsak egy olyan téma, amely osztja meg az izraeli társadalmat, sem a pártokat.

[00:44:39]Iránt fenyegetésnek tartják.

[00:44:39]Az iráni háborút gyakorlatilag mindegyik párt támogatta.

[00:44:44]Most az arabpártokról nem az ennyi, ők ők nem, de a a a alapvetően a zsidó szavazókra támaszkodó pártok.

[00:44:53]Igen.

[00:44:53]Az amerikai kapcsolatok pedig szerintem nem alapvetően nyilvánvalóan nem fognak változni.

[00:44:59]Netanja úgy állítja be önmagát, mint az a az a valaki, akinek széleskörű diplomáciai tapasztalatai vannak.

[00:45:06]Ő egy nemzetközi vezető, nagyon jó a kapcsolata Trumppal.

[00:45:09]Olyannyira egyébként, hogy Trump a választás előtt őt jóvá hagyta, ami szokatlan.

[00:45:16]Amerikai elnökök ilyet korábban nem tettek.

[00:45:21]Ami persze nem jelenti azt, hogyha nem netyagú lesz a miniszterelnök, akkor ne tudna vele Trump együttműködni.

[00:45:27]De kétségtelen, hogy Trump őrült ennek, hogy a netanyahu gyakorlatilag a likudja megnyerte a választást, és nyilván ő is úgy állítja be, hogy gyakorlatilag a Netjau azért érte el jó eredményt, merthogy ő a támogatásáról biztosította.

[00:45:46]Az izraeliamerikai kapcsolatokban a kérdés, vagy az érdekes dolog inkább az, hogy mennyire az amerikai közvéleményben mennyire csökken Izrael támogatottsága.

[00:45:58]És az elmúlt években egy határozott elmozdulást lehet látni.

[00:46:05]Már több olyan felmerés is született, hogy a felnőtt lakosság többsége már nem támogatja Izraelt.

[00:46:11]Tehát, hogyha ezek a közülénykutatások és az ezekből a fakadó politikai vektorok valahogy a demokrata vagy a republikánus párt politikájába is gyakorlatilag beleszurkálnak, akkor itt lehet valamiféle elmozdulás, még akkor is, hogyha azt gondolom, hogy az usának alapvető érdeke az erős Izrael.

[00:46:39]Ezt szálazzuk szét egy picit, mert egyrészt tényleg megvan az a része, hogy a Demokratia pártban nem nagyon látni olyan hangadót Gavin Newon kívül, aki ne lenne mármára antiszemitizmussal vádolható, de ugyanez megvan a republikánus pártnak a jobb szárnyán.

[00:46:54]Tehát elég belenézni Ducker Carson bármelyik megnyilvánulásába.

[00:46:58]Olyanokat lehet látni, ami ami a szélsőséges antiszemitizmus vádját is felvethetné.

[00:47:04]Ez az egyik oldal, de a másik, amit mondasz, hogy szükségük van az erős Izraelra.

[00:47:09]Arról majd a Gáborral nyilván jövő héten a Midturm kapcsán fogunk beszélgetni, hogy milyen közelkelett politikát folytathat most Donald Trump, de kifejezetten érdekelne az, hogy miért nem mondjuk egy erős Szaudarábiára van szükség.

[00:47:22]Miért pont Izrael?

[00:47:23]Izrael az egyetlen úgymond demokrácia a Közelkeleten.

[00:47:26]Tehát valamikor Izrael és most is az Izrael és az USA nem csak stratégiai szövetség, ez egy értékszövetség is.

[00:47:35]Szaarábia pedig monarchia.

[00:47:35]Ühüm.

[00:47:38]Persze változik nagyon az egész Közelkelet, és Trumpnak mindenképpen az lett volna a célja, de már a Joe Bidennek is, ugye az elődjének, hogy létrejöjjön a nagy álom a szaúdi izraeli kibékülés, aminek viszont szúdi részről nagyon komoly akadálya a palesztin önrendelkezés akadályozása.

[00:47:59]Na most Irán ugyancsak egy egy Amerika ellenes hatalom a térségben, és Iránnak a jelek szerint a Izrael tud ellentállni.

[00:48:09]Ugye az öbölmenti országok ami ahogy az elmúlt fél évben kiderül gyakorlatilag sebezhetőek Iránnal szemben.

[00:48:20]Tehát egyrészt a katonai ereje, másrészt az értékek és hát a szoros kulturális gazdasági kapcsolatok.

[00:48:28]De ez tényleg változhat, hogyha az amerikai közvélemény ezt mondjuk a választások útján kikényszeríti.

[00:48:37]Ennek talán az egyik legérdekesebb fogmérője az lehet, hogy 2028-ban lejár az a fajta az az amerikai izraeli védelmi paktum, amelyet 10 évvel korábban kötöttek, és Izrael Izrael állam megalapítása óta mindig újra és újra kötnek.

[00:48:54]Ez alapján kap Izrael jelenleg majdnem 4 milliárd dolláros amerikai katonai segélyt.

[00:49:00]Ez alatt alapvetően 3,3 milliárd.

[00:49:02]Erre rájön még ez az.

[00:49:08]És ráadásul két év múlva ugye elnökválasztás is lesz az USAban.

[00:49:10]Tehát nem nem lesz Trump, aki ugye egyértelműen Izrael barát politikát folytat.

[00:49:17]Bocsás meg két év múlva még éppen lesz.

[00:49:19]Tehát 28-at ő még végig fogja vinni.

[00:49:19]29 elején iktatják be azt, hogy Igen.

[00:49:22]28 végén lesz az amerikai elnökválasztás.

[00:49:25]Jól mondom?

[00:49:26]Igen.

[00:49:26]Igen.

[00:49:27]Tehát pont 28 végén lesz az amerikai elnökválás akkor, amikor lejár ez a 10 éves szerződés, amelynek az újratárgyalását már egyébként megkezdték.

[00:49:35]Ha Izrael ö úgy szerepel majd már ezen az elnökválasztáson, hogy nem feltétlen barátként, akkor az kihat arra, hogy vajon milyen katonai megállapodást kötnek a következő 10 évre.

[00:49:52]Mondjuk Izrael ezt megpróbálja egyébként úgy kezelni, hogy katonai vegyes vállalatokat, technológiai együttműködést próbálnak szorgalmazni amerikai és izraeli vállalatok között.

[00:50:07]Tehát egy olyan hajanak valamit cserébe.

[00:50:10]Tehát egy Igen.

[00:50:10]Tehát egy olyan olyan együttműködést létrehozni, amely már nem csak pusztán abból áll, hogy segélyt kapunkm, hanem odatesszük magunkat.

[00:50:19]És hát az izraeli, itt a katonai technológia nyilvánvalóan keresett lehet az amerikai hadicégek számára, és az együttműködés pedig gyümölcsöző lehet.

[00:50:31]Azt a részét odáigértem, hogy az Egyesült Államok és Izrael kvázi természetes szövetségesek.

[00:50:35]Viszont van egy másik nagy ilyen természetes szövetséges tömb, ez pedig Nyugat-Európa lenne, ha nem ugyanezek a feszültségek jönnének elő.

[00:50:44]jó részt egyébként pont a Palesztin kérdés miatt Izraellel kapcsolatban, hogy áll most Izraelnek a kapcsolata azokkal a nyugat-európai országokkal, amelyeknek megvan a kellő katonai erejük és felkészültségük arra, hogy adott esetben segítsenek, hogyha baj van, tehát mit tudom én, Franciaország, Németország etcet lehet ezt még folytatni, de hogy pont ezekben az országban ugye megromlott a kapcsolat.

[00:51:08]Igen, jelentősen megromlott.

[00:51:08]aminek a legutóbbi példája, hogy amikor Nagy-Britannia is csatlakozott a telepeken, az izraeli telepeken készült áruk elleni bojkothoz, most nem olyan régen, akkor Izrael bezárta a jeruzsálemi konzulátusát.

[00:51:26]Azért erre nem nagyon volt korábban példa.

[00:51:31]Tehát ilyen ilyen szinten romlanak a kapcsolatok.

[00:51:35]ö Spanyolország ö ö katonai export téren téren hozott korlátozásokat ö Franciaország úgyzintén hozott szankciókat a telepeken élőkel szemben olyan egyén egyénekkel olyan egyénekkel szemben akik ről bizonyítható hogy az utóbbi évek telepes erőszakhullám átban részt vennek, azt táplálják.

[00:52:09]Ugye legutóbb például, amikor most elkezdődött az olíva szüret a palesztin területeken, akkor több európai diplomata is megjelent, demonstrálva azt, hogy hogy támogatjuk a palesztinokat.

[00:52:22]Ugye itt is történtek incidensek, telepesek megtámadták ezt az diplomáciai konvoyt.

[00:52:31]nem sokkal a választás előtt történt, úgyhogy ezek a kapcsolatok romlanak.

[00:52:34]Bár EU szerintem még nem történt komoly fellépés, pont azért, mert maga az EU is megosztott.

[00:52:43]Németország egyelőre nem lépett ezen a téren.

[00:52:50]A nyáron ugye Franciaország is, Nagy-Britannia is, Spanyolország is, Olaszország is elismerte a Palesztin államot, ami megint csak egy komoly ugyan nem egy nem létező palesztin állam elismeréseinek gyakorlatjelentősége úgymond nem nagyon van, de mégis csak szimbolikájá van.

[00:53:07]Kesztus értékű mindenképpen.

[00:53:09]Úgyhogy ezt Izrael szintén nagyon zokon vette.

[00:53:12]Ehhez Németország nem csatlakozott.

[00:53:15]Úgyhogy itt Izraelnek szintén valószínűleg gondolkodnia kell középhosszabb távon abban, hogy vajon meddig romolhatnak meg ezek a kapcsolatok.

[00:53:29]és Izrael gazdasága egy alapvetően a startup kultúrára, a hightech cégekre épül, amelyeknek viszont rendkívül fontosak a nemzetközi kapcsolatok, kereskedelmi kapcsolatok, ugye a tőkebeáramlás, az, hogy ne legyen agy elszívás.

[00:53:47]Úgyhogy ez ilyen szempontból is húsbágó lehet, hogyha ezen Izrael nem tud változtatni.

[00:53:52]Keresztes Imre nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál gyere máskor is.

[00:53:57]Köszönöm én is.

[00:53:58]Nektek pedig köszönjük szépen a figyelmet.

[00:53:59]Hogyha tetszett, amit láttatok, akkor iratkozzatok fel a YouTube csatornánkra, lájkoljatok, kommentben pedig szálljátok be ti is a beszélgetésbe.

[00:54:06]Hogyha segíteni szeretnétek nekünk abban, hogy minél több ilyen elemzést tudjunk nektek hozni napról napra, hétről hétre, akkor arra kérünk benneteket, hogy szálljatok be a finanszírozásunkba.

[00:54:15]Ezt a legegyszerűbben úgy tehetitek meg, hogyha előfizettek a HVG 360-ra.

[00:54:21]Én Kaskovics Mihály Béla vagyok.

[00:54:23]Sziasztok!

[00:54:23]Viszontlátásra!

[00:54:25]Viszonthallásra!