Hogy látná szívesebben a Balaton partját? Dubajként vagy megszokott állapotában? - zCast
TL;DR – zCast: a Balaton és a Velencei tó jövője (Fülöpp Bence)
- A Balaton vízszintje ~30 cm-en áll; a „hiány" relatív, mert a 110–120 cm-es szintet az elmúlt évtized szokásai és infrastruktúrája tette mércévé.
- Nem katasztrófa, de intőjel: a 2016 óta modellezett alacsony vízszint a 2030-as évekre már bekövetkezett, és a klímaváltozással egyre gyakrabban ismétlődik majd.
- A legrosszabb forgatókönyv szerint 2070 körül 0 és –50 cm közötti vízszint, 2100-ra –50 cm várható; extrém esetben a Balaton négy külön tóvá válhat.
- A balatoni turizmus bevételét nem a vízszint, hanem a gazdasági helyzet és a szerdai időjárás-előrejelzés határozza meg – a „milliárdos veszteség" állításnak nincs forrása.
- A Velencei tó sérülékenyebb (sekélyebb, ~1 m hiány); a hiba a döntéshozatalé, mert a korábbi előrejelzésekre nem készültek fel időben.
- Az alkalmazkodáshoz pénz és kockázatvállalás kell: 10–15 megoldást el kell indítani, hogy kettő működjön – de előtanulmányokkal és monitoringgal.
- Vízpótlási opciók: drávai vízpótlás (csak télen), dunai beavatkozás a Velencei tónál, illetve a Balaton–Velence összekötés (4 cm Balaton-süllyedés = 1 m Velencei-emelkedés).
- Hiányzik az állami jövőkép és a tudományos alapú megvalósíthatósági tanulmány – nélkülük „vaktában lövöldözünk"; a hetvenes évek Balaton-mentése példa a hosszú távú tervezésre.
- A parti beépítés („Dubaj-forgatókönyv") ellen fellépnek: petíció, építési tilalmak; az önkormányzatok kezében van a labda.
- Egyéni teendők: műfű tilalma, mineral napkrém, tömegközlekedés, aktív állampolgárság – és ne tiltakozzunk a Balatonra áldozott állami pénz ellen.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A HVG fenntarthatósági podcastjának, a zCast-nak ebben az adásában a magyar tavak jövőjéről, elsősorban a Balatonról és a Velencei tóról beszélget a műsorvezető és Fülöpp Bence vízgazdálkodási szakértő, építőmérnök, a Szabadon Balaton kezdeményezés egyik alapítója és a Trinity Kft. ügyvezetője. A beszélgetés központi kérdése: milyen Balatont és Velencei tavat képzelnek el az emberek 2050-re, és miért elkerülhetetlen hamarosan társadalmi döntést hozni erről.
Mennyi víz hiányzik most a Balatonból?
A beszélgetést a kedvezőtlen vízhelyzet aktuális állása nyitja. Fülöpp Bence szerint a „hiány" relatív fogalom, mert az üzemi vízszint meghatározása maga is társadalmi és értékítéleti kérdés:
- Mérnöki szempontból a Balaton vízszintje jelenleg körülbelül 30 cm-en áll, így a hagyományosan maximálisnak tartott közel 100 cm-hez képest mintegy 90 cm víz hiányzik.
- A hetvenes években a maximum 90 cm volt, és volt olyan időszak, amikor télen 70 cm-en tartották – ehhez képest „csak" 40 cm a hiány.
- A szokásokhoz képest a hibás a 110-ről 120 cm-re emelt vízszint: az elmúlt évtizedben megszokták, hogy 120 cm-en áll a tó, az infrastruktúra (strandok lépcsői, kikötők) is ehhez lett kialakítva.
Fülöpp kiemeli: a vízszint nem egyetlen szám, hanem évszakonként más és más, és fontos az ingadozása is. Ha a kikötőket rendesen kotornák, a vízszint csökkenése a vitorlázás szempontjából mindössze 1%-os területveszteséget jelentene – tehát „teljesen tökéletes állapotban van a Balaton" ebből a nézőpontból. 2017-ben kezdődött el a szakmai vita arról, hogy mi is a „jó vízszint" – mikor, hol és kinek.
Nem katasztrófa, de nagyon intőjel
A műsorvezető felveti, hogy a sajtóban katasztrófa-narratívák jelennek meg („a Balaton el fog tűnni"), miközben az elmúlt 26 évben kilenc évben volt negatív a vízmérleg. A vendég álláspontja:
„A Balatonnál biztos, hogy nem [katasztrófa], viszont egy nagyon intőjel… nem meglepetés szerinti intőjel, hanem végül is a modellezésnek a csúnyán fogva a beteljesítése, ami amire gondolunk, az meg is fog valószulni." *
A szakértők számára a jelenség egyáltalán nem meglepő: 2016 óta modellezik, hogy a 2030-as évek környékén – ami alig négy év múlva van – ilyen alacsony vízszint fog előfordulni, és a klímaváltozással egyre gyakrabban fog ez ismétlődni. Ez nem jelenti azt, hogy soha többé nem áll vissza 120 cm-re – lesznek olyan évek is, amikor le kell majd ereszteni a vizet –, de egyre több lesz az olyan év, amikor 30 cm, 0 cm, akár –50 cm alakul ki.
Mit mond a tudomány 2050-re és 2100-ra?
A vendég ismerteti a klímaforgatókönyveket:
- RCP4.5: egy olyan forgatókönyv, amelyben a világ nagyjából összefog, nem tesz meg mindent, de azért valamit csinál. Fülöpp szerint a mostani tendenciák alapján ez „nem fog sikerülni".
- RCP8.5: a legrosszabb forgatókönyv, amely formálisan „megszűnt", mert a világ valamit azért csinál – de nincs jól leírt köztes modell, ezért ők a legrosszabb forgatókönyvvel számolnak, „a legrosszabbal készülve".
A legrosszabb szcenárió szerint 2070 környékén 0 és –50 cm közötti vízszint, 2100-ra –50 cm lehet. Már 2050 körül Keszthelynél akár 600 méterrel is hátrébb húzódhat a nyílt vízfelület széle, mert „a kicsi a víz a kanádat szeret előrenyomulni". Extrém esetben a Balaton négy különálló tóvá válhat, közöttük nádassal, amelyeken nem lehet átevezni.
A műsorvezető kérdésére, hogy ez ökológiai szempontból katasztrófa-e vagy „csak" átrendeződés, Fülöpp azt mondja: ez értékítéleti kérdés – azt szeretnénk-e megtartani a Balaton képét, amelyhez emlékek kötődnek, vagy hagyjuk, hogy a természet körforgása alakítsa – mindezt a klímaváltozás és a hatodik kihalási hullám között, amelyek mindkettő emberi eredetűek.
A turizmus mítosza: mitől függ valójában a balatoni bevétel?
A vendég a „70 cm alatt ennyi-mennyi milliárd forintot veszít a balatoni turizmus" típusú, mindenki által ismert állításnak kereste az eredetét – de forrást nem talált. A Corvinus Egyetem felkérésére készült vizsgálat meglepő eredményt hozott:
„A balatoni turizmus leginkább két dologtól függ, hogy az embereknek van-e pénze… illetve az, hogy szerdán milyen az időjárásjelentés, mármint tényleg konkrétan szerdán." *
Az ok egyszerű: szerdán kezdik el az emberek tervezni a hétvégét, és a csütörtöki előrejelzésre már késő. A vízszinttel ellenben nincs, vagy csak nagyon gyenge, statisztikailag alig kimutatható korreláció.
A Balaton ökológiája: jobb vagy rosszabb lett?
Fülöpp nem foglal állást, hogy a Balaton állapota az elmúlt 10 évben javult vagy romlott, de felsorolja a tényezőket:
- A Balaton kétharmada nem természetes part, és a Balatonnak sosem volt kövezett partja. A kövezett parkolók az invazív élőlények „mekkája", mert olyan élőlény nincs a tóban, amely ezt a környezetet szerette volna.
- Évente két új invazív faj jelenik meg a Balatonban.
- Érdekesség: az alacsonyabb vízszint általában jobb vízminőséget jelent, kisebb az algavirágzás kockázata – bár az elmúlt 10 év egyik legnagyobb algavirágzása is megtörtént, tehát a kép összetett.
- A turisztikai használat nyomása is változott, tehát a „jobb-rosszabb" kérdés nem egyértelmű.
Velencei tó: az elmaradt felkészülés katasztrófája
A Velencei tó sérülékenyebb, mint a Balaton, mert sekélyebb: onnan is nagyjából 1 méter víz hiányzik, csak „sokkal jobban látszik". Fülöpp éles kritikát fogalmaz meg:
„Itt én azt látom a Velencei tónak egy hatalmas hibának, hogy… készült erről egy tanulmány, de nem sikerült neki… erről előrejelezni." *
Szerinte a hiba nem a tudományé, hanem a döntéshozatalé: ha ezt öt évvel ezelőtt valaki leírja, és a döntéshozók komolyan veszik, öt év alatt fel lehetett volna készülni arra, hogy lesz olyan időszak, amikor 0–5 cm a Velencei tó vízszintje. Az alkalmazkodásra felkészülve a kommunikáció is máshogy nézne ki: nem katasztrófát kiáltani, hanem mondjuk azt, hogy madarat lehet megfigyelni, kerékpározni lehet, be lehet menni a vízbe, a szörfösök ma is tudnak szörfözni (a wingfóilosoknak már kevésbé).
Példaként a Fertő tavat említi, ahol nem a fürdőturizmus hozza a legnagyobb hasznot, hanem a biciklizés, az ökoturizmus és a madármegfigyelés – ugyanez igaz a Tiszára is. Ugyanakkor őszintén kimondja: az alkalmazkodásnak vannak vesztesei (a strandbelépőt szedő, a vízibicikli-pályát üzemeltető, a surfbolt tulajdonosa), és az alkalmazásnak általában ára van.
Kockáztatni kell – de nem ész nélkül
A vendég fontos üzenete az alkalmazkodásról:
„Ha alkalmazkodni akarunk, ahhoz pénzt kell beletenni. Ugyan mint a startupokba: van egy csomó olyan alkalmazkodási megoldás, amire azt gondoljuk, hogy jó, aztán ki fog derülni, hogy nem jó… Viszont legalább 10–15-öt el kell indítani, és abból ha kettő működik, akkor megmenekül mondjuk a tónak a gazdasága." *
Hangsúlyozza: cselekedni kell, mert nincs idő az infinitív vitákra, de nem ész nélkül – előmegvalósíthatósági tanulmányok, kockázatkezelési stratégiák és monitoring kell ahhoz, hogy gyorsan lehessen lépni, és észlelni, ha valami balul üt ki.
Ökológiai kockázatok: a változás gyorsabb, mint a természet
A vendég leszögezi, hogy nem ökológus, de az ökológia egyik alapja a biotóp, az élőhely, amelyet környezeti állapotok (például vízmélység) határolnak be: a nád másfél méteres vízig él, ettől a mélységtől függ, hol tud lenni. Konkrét kockázatok:
- A Balaton sótartalma nő – a limnológiai intézet nemrég kongatta meg a vészharangot a sózással kapcsolatban.
- Ha télen nem töltődik fel a tó, a nem télizsákoltatható? halak nem találnak ívóhelyet a nádasban, mert a nád most „a szárazulaton van": a vízszint olyan hirtelen süllyedt, hogy a nádnak nem volt ideje „begyalogolni" a vízbe.
- Az ökológia nem statikus rendszer, változik; a hatodik kihalási hullám zajlik, és évente két invazív faj jelenik meg a Balatonban.
- Egy év alatt 1 méteres vízszintcsökkenés az ökológia időléptékében hirtelen változás – ez teret ad az invazív fajoknak, és nem tudni, melyik trópusi algafaj jelenik meg majd egyszer (fürdőruhán, madarakon keresztül is behurcolható).
Hiányzó állami jövőkép és a társadalmi egyeztetés kérdése
Fülöpp szerint nincs deklarálva, hogyan látja az állam a Balatont 2040-ben. A hatévente megújuló vízgyűjtő-gazdálkodási tervet cinikusan jellemzi:
„Szerintem olyan 40 cm magas. Soha életemben nem olvastam el, tehát hogy nem ajánlom senkinek, hogy elolvassa." *
Kiemeli: ha az állam kijelentené, hogy vízpótolni akar (vagy épp hogy nem akar, csak alkalmazkodik), akkor fel lehetne készülni a várható ökológiai állapotra, és az értékelhetné, hogy felé halad-e a rendszer. A kikötőtulajdonos példáját hozza fel: aki 120 cm-re terveztetett kikötőt, most csodálkozik, hogy nem működik.
A társadalmi egyeztetésről azt vallja, hogy az akkor kezdődjön, amikor már tudjuk, miről beszélünk – azaz kutatásnak kell megelőznie. Felvetett kérdések: kik ülnek az asztalhoz (a „Balaton nemzeti kincs" felkiáltással akár Debrecen és Miskolc lakói is elmondhatják a véleményüket)? Ki milyen erőt, súlyt kapjon? Milyen súllyal számítson az ökológia, a turisztikai-gazdasági érték, a helyiek megélhetése? Két szavazatot kellene kapnia annak, akit több „sapkában" (érdek Pozitívként) is érint ugyanaz a döntés. Sajnos vízgazdálkodási, Balaton- vagy Velencei-tó-specifikus, tudományosan alátámasztott megvalósíthatósági tanulmány ma nincs – pedig az tenné lehetővé, hogy „ugyanazt a nyelvet beszéljük" a vitában.
Történelmi példa: a hetvenes évek Balaton-mentése
A vendég felhozza, hogy a Balaton a világ egyik legkutatottabb tava. Amikor a hatvanas években a vízminőség nagyon rossz lett, 1971-ben felkérték az akadémiát, hogy gondolkozzon – 1975-ig gondolkodtak, majd az akkori párt radikális döntéseket hozott: eldöntötték a Kis-Balaton megépítését, körbecsatornázták a tót érségeket, kinyilvánították a foszfortartalmú mosóporok kimentését Magyarországon a Balaton érdekében. Mindenki képes volt rá, időt hagytak a tudósoknak, és nem tudták, melyik megoldás fog működni – ezért mindegyiket megcsinálták. Ezután harminc év kellett a hatáshoz. Fülöpp ebből levonja a tanulságot: hosszú távra kell tervezni.
Vízpótlás: hogyan, honnan, mivel?
Drávai vízpótlás a Balatonnak
2021-ben több természetvédő szervezet, a vízügy és a Limnológiai Intézet állásfoglalást írt alá, amelyben deklarálta: vizsgáljuk meg, kell-e a Balaton vízpótlása. Fülöpp szerint műszakilag megvalósítható – „amikor már 60 évvel ezelőtt embert raktunk a Holdra, akkor miért ne lehetne ezt megoldani?" A BME Fenntartható technológiák kutatócsoportjának koncepciója:
- A Drávából kb. 5–7 köbméter/másodperc vizet vennének ki – az Ős-Dráva program 5-öt vesz ki nyáron. (5 m³/s a jelenlegi vízhozamhoz képest kevesebb, mint 1%-nyi eltérés a dunai mérésekhez viszonyítva.)
- A vizet kb. 10 kilométeres csövön felnyomnák, majd Somogy és Zala határokén keresztül lefolyatnák.
- Kérdés, hogy a Kis-Balatonba vezessék-e be – ökológiai vizsgálatok kellenek, bár frissítővízként a Kis-Balatonnak is jót tehet.
- Csak télen szabadna üzemeltetni: nyáron a biológia aktívabb, az algásodás veszélye nagyobb, és a Drávának is jobban hiányzik akkor a víz.
Fülöpp koncepciójához tartozik, hogy ne lehessen a vízpótlást feszített víztükör kialakítására használni („120 cm-re beállítom"), hanem direkt úgy tervezték, hogy alkalmazkodjon az ingadozáshoz – a költségek és a kockázatkezelés miatt is. A koncepció kész, be van költségelve, az üzemeltetési költség is ismert.
Ökológusok ellenérvei
Az ökológusok ellenezik a vízpótlást: egyrészt félnek a Drávától (teljesen jogos kérdés szerint Fülöpp – meg kell vizsgálni, mi lesz a folyóból), másrészt attól, hogy más kémiai összetételű vizet engednek be a tóba – bár mint mondja, a Zala sem a medrében „Balatonvíz", a Balatonban válik Balatonvízzé. Érdekesség: hidrológiai klímaváltozás-tükröző számítás jelenleg csak a Dunára és a Balatonra van; a Tiszára, a Drávára és a Velencei tóra nincs – „így vágunk bele a jövőbe".
Velencei tó: Dunai Vízfű? és a Balaton-Velence cső
- A civilek a nem működő dunai Vízfű? (szivattyútelep?) felhasználásával javasolnak vízpótlást a Dunából – ez is műszakilag megvalósítható, de nagyobb vízminőségi és gazdasági kockázatai vannak.
- A hetvenes években két tározó épült a Velencei tó vízgazdálkodására (száraz időben abból lehetett volna vizet irányítani), de nem használták, a pecások „belakták", romlott a vízminőség.
- A vízpótlás többcélú megoldásnak tűnik, de veszély: ha 10 évig nem kell használni, a mezőgazdaság megpróbálja öntözésre igénybe venni, megosztva a költséget – és kialakulhat olyan infrastruktúra, amely után „megint nem fog maradni víz a Velencei tónak". Felmerül a kérdés is: ki fizesse a révészt – a térség, a vízhasználók, az állam (vagyis szétosztva az egész országban), vagy az EU.
A Balaton–Velence tó összekötés ötlete
Egy Limnológiai Intézet nyugalmazott igazgatójától – tehát magától ökológustól – származó ötlet: a Balatonból vezetnének vizet a Velencei tóba. Mivel a Balaton vízfelülete kb. 25-ször nagyobb, 4 cm Balaton-vízszintsüllyedés 1 méter Velencei-tó-vízszintemelkedést tenne lehetővé – ez a dunai vízpótlásnak lehet alternatívája vagy kiegészítője.
Fülöpp összegzése: „csúnyán fogalmazva, tisztán lássuk, hogy milyen opcióink vannak" – az előtanulmányok hiányában „vaktában lövöldözünk a közben" (a szó szerinti idézet: „bagdalkozunk a közben").
Adaptív part rehabilitáció a vízpótlás helyett vagy mellett?
A vízpótlás szerinte nem mindenható megoldás: a partot adaptívvá kellene alakítani, növelni a rezilienciáját – de nem „betonkuka" útján. Először tisztázni kell, milyen funkciói vannak a partnak:
- A part régen be voltetonozva?, mert a tó befagyott, tavasszal a jég letarolta, és háromnapos hidegfrontkor 2–300 méteren ment az árpart – a déli vasútállomás?-állomást is elhabolta egykor a víz, ezért épült a Sió-zsilip.
- Ha lebontják a betont, elhordják a köveket, egyszer csak lesz 100 méter föveny, ám egy vihar után „elviszi a vízparti nyalókat nem egy, hanem mondjuk három utcányit" – ezt át kell gondolni.
- Jó jel viszont, hogy most sokan élvezik, hogy a déli parton majdnem körbe lehet sétálni a megüresedett partszakaszon – de szabályozni kell, mit lehet az új fövenyen építeni és használni.
Beépítés, SOS Balaton és a „Dubaj" forgatókönyv
A beszélgetés kitér az SOS Balaton petícióra, amely a beépítések ellen, a „Dubaj-jellegű" part kiépülése ellen indult. Fülöpp szerint a beépítettség kérdése értékítélet, de a part jelene a legfontosabb ökológiai átmeneti zóna (a levegő, part és víz találkozási helye), és „ez 10 éve teljesen köztudott tény azok körében, akik a Balatonnal foglalkoznak, hogy a parti beépítés nem jó". A növekvő burkoltság az egész országban nem jó irány.
Megoldási ötletek:
- 2020 körül készült klímaalkalmazkodási tanulmányuk a mikromobilitást favorizálta: a strandok parkolói (amelyeket nyolc hétvégén használnak) helyett őrzős szekrények, telefonon hívható elektromos mikrobuszok – amelyek szezonon kívül a helyi időseket vihetik bevásárolni, kórházba. „Ezek megoldható problémák."
- A változáskezelés alapja, hogy legyen vízió, és ne a jelenből, hanem a jövőből kiindulva tervezzünk.
- Reálisan: holnap nem áll le az összes beruházás a petíció miatt, de az építési stop már felmerült. Két önkormányzat már hozott építési-változtatási tilalmat 2–3 évre – ilyet 120 lakásos lakópark már nem épülhet. Fülöpp szerint „az önkormányzatok kezében van a labda": eddig siránkoztak, hogy mindent felülről határoznak meg, most megmutathatják, mit tudnak és akarnak tenni.
Mit tehet az egyén?
A műsor végén konkrét, egyéni szintű tanácsok hangzanak el:
- Kertkapcsolat: a Veszprém–Balaton kulturális főváros balatoni ökológiai-művészeti kezdeményezésének „Balatonbora kertje" tanácsokat adott, milyen növényekkel segíthető a Balaton ökoszisztémája. A levágott, öntözött gyep a 17. századi Angliában született státuszszimbólum – „lehet, hogy ezt meg lehetne haladni".
- Műfű tilalma: ne használjunk műfüvet – ez az egész országra vonatkozik.
- Napkrém: a napkrém-olajok láthatóan folydnak a strandoknál. A fizikai (mineral) napkrémek minimálisan oldódnak, vannak olyan szigetek, ahová be sem lehet vinni – tehát van megoldás, de nem azt kell mondani, hogy ne használjunk, mert a bőrgyógyász-orvostársadalom is ellen szólna.
- Közösségi közlekedés a partra.
- Aktív állampolgárság: az alkotmányos jogunk élve nyomást gyakorolni az önkormányzatokra – változtatási tilalom, HÉV?-felülvizsgálat, helyi építési szabályok.
- Hajlandóság fizetni (willingness to pay): a legfrissebb kutatás szerint az emberek hajlandóak pénzt áldozni arra, hogy a Balaton megmaradjon olyannak, amilyet ismernek. Fülöpp hozzáteszi: amikor az állam áldoz, végül a mi pénzünk áldozik – tehát ne tiltakozzon az ember az ellen sem, hogy 100 milliárdot költsenek a Balatonra vagy a Velencei tóra.
„Az egyik irány az, hogy mi úgy szoktuk hívni, hogy Dubaj, hogy körbeépítjük… Erre azért már látunk példákat a Balatonparton is." – Fülöpp Bence *
„Azt a Balatont szeretnénk megőrizni, amit ismerünk." (a felmérések tanulsága a vendég összegzésében) *
„Azt a Balatont, hogy szeretnénk megőrizni? Tehát, hogy az egyik irány az, hogy mi úgy szoktuk hívni, hogy Dubaj." – Fülöpp Bence a két jövőkép bemutatásakor *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- A műsorvezető neve az átiratban „Zsolnai Faj Federika" alakban szerepel – ez valószínűleg ASR-torzítás, a pontos név nem rekonstruálható biztosan, ezért az összefoglalóban „a műsorvezető" megnevezést használtuk.
- „Berkflex" kifejezés (a vendég síeléshez kötött példájában) nem értelmezhető pontosan – valószínűleg egy síparadicsom vagy szolgáltatás nevének torzulása.
- A Velencei tói dunai vízpótlási ötlethez kapcsolódó „Dunai Vasfű" / „szivattcsit" kifejezések garázdasak – a valódi létesítmény neve (valószínűleg egy dunai szivattyútelep vagy csatorna-rendszer) nem rekonstruálható biztosan.
- A „HÉV felülvizsgálat" kifejezés a balatoni építési szabályok kontextusában valószínűleg más szó torzulása (pl. településrendezési terv vagy helyi építési szabályzat), pontos alakja bizonytalan.
- Több helyen torzultak hullámzó mondatok (pl. „a nem télizsákoltatható? halak" a halak télizsákolásával/ívatásával kapcsolatban; a „déli vasútállomás" a Sió-zsilip történetében) – ezek értelmezése kontextusból történt, a pontos eredeti kifejezés nem ismert.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sziasztok kedves nézők és hallgatók.
[00:00:00]Én Zsolnai Faj Federika vagyok.
[00:00:01]Ez pedig a Z-cast a HVG fenntarthatósági podcastja.
[00:00:06]A mai adásban a magyar tavak jövőjéről fogunk beszélni, elsősorban a Balatonról és a Velencei tóról.
[00:00:11]Vendégem Fülöpp Bence vízgazdálkodási szakértő, építőmérnök, a Szabadon Balaton kezdeményezés egyik alapítója, illetve a Trinity Kft.
[00:00:19]ügyvezetője.
[00:00:19]Arra keressük a választ, hogy milyen Balatont és Velencei tavat képzelünk kell 2050-re, és miért elkerülhetetlen, hogy erről hamarosan ösztársadalmi döntést hozzunk.
[00:00:31]Tartsatok velünk!
[00:00:34][zene] A műsor és a zöldtállás támogatója, az ország legnagyobb áramhálózati szolgáltatója, az EON Hungária csoport.
[00:00:42][zene] Szia, Bence!
[00:00:46]Nagyon köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást a HVG fenntarthatósági podcastjába, és köszöntjük a nézőket és hallgatókat.
[00:00:53]Szias!
[00:00:53]Én köszönöm a meghívást és én is köszöntöm a hallgatókat és a nézőket is.
[00:00:59]Hát én kezdeném a az adatokkal.
[00:00:59]Kíváncsi lennék rá.
[00:01:02]Most ez így kicsit furcsa lehet, hogy októberben vesszük ezt, vesszük fel ezt az adást, és a Balatonról meg a magyar tavakról beszélünk, de hát föl kell készülni a következő pár évre, évtizedre, úgyhogy soha nem elég szerintem erről a témáról beszélni, és már nagyon régen volt a Balatonról, illetve a magyar tagakról szó itt a podcastban.
[00:01:21]Mennyi vízhiányzik most a Balatonból, és hány mennyi csapadék kellene ahhoz, hogy hogy az üzemi vízszintet újra elérjük?
[00:01:34]Ez egy jó kérdés, hogy most mennyi az egy relatív fogalom.
[00:01:36]Mérnökként azt lehet mondani, hogy az üzemű végszintet akkor érjük el, ha 100 majdnem 100 cm-vel most 30-on állhat, akkor 90 cm víz hiányzik.
[00:01:47]De ez egy jó kérdés, hogy mennyinek is kéne lenni.
[00:01:50]Régen a 70-es években 90 cm volt a maximum, amire töltöttük, és volt olyan, amikor 70-en tartottuk télen.
[00:01:58]Tehát ahhoz képest meg csak 40 cm hiányzik, de ez is egy kérdés, hogy hiányzik ez vagy nem hiányzik.
[00:02:05]És ez mitől függ, hogy mi mit mi nekünk a vágyaink a Balaton vízszintjével kapcsolatban milyenek, vagy hogy mi a jó éppen most ezen a nyáron télen az ökoszisztémának, ezeknek a lineár kombinációja?
[00:02:20]Leginkább úgy lehetne ezt elképzelni.
[00:02:20]Az egyik irányból az, hogy mit szoktunk meg.
[00:02:25]És ebből a 110-ről felemelt 120 cm egy kicsit ludas.
[00:02:30]És és a 120-on tartott Balaton az ludas, mert megszoktuk éveken keresztül, vagy mondjuk 10 éven keresztül, hogy 120 cm van a Balaton és hozzászoktunk, és az infrastruktúra is úgy lett kialakítva, hogy 120 cm.
[00:02:44]lemegyünk a strandra, és akkor tudjuk, hogy két lépcső, és utána jön az a hideg Balaton, amit el kell gondolkozni, hogy a lépcsőn bemész vagy nem mész be.
[00:02:53]Ha viszont úgy gondolkozunk, hogy mire használjuk a Balatont, hogy mire mire mit szeretünk csinálni, akkor azt lehet mondani, hogy végül is ha a kikötők mondjuk ki lennének rendesen kotorva, akkor 1%-kal kisebb területen lehet vitorlázni.
[00:03:07]Tehát teljesen tökéletes állapotban van a Balaton.
[00:03:09]És a vízszint egy ilyen és egy érdekes kérdés, hogy mikor, hol és kinek a jó vízszint.
[00:03:15]Ez 2017-ben kezdtünk erről beszélni, hogy mi is a jó vízszint.
[00:03:23]És akkor jött elő, hogy a vízszint az egy nem egy darab szám, hanem áprilisban más, májusban más, júniusban, és fontos az ingadozása és az, hogy éppen melyik évszakban mekkora a vízszint.
[00:03:38]De akkor a te olvasatodban most mekkora a probléma egyébként?
[00:03:42]Tehát milyen szintű problémát jelent ez a vízhiány, mert azért az elmúlt 26 évben kilenc olyan év volt, amikor negatív volt a vízmérleg, és azért inkább azt halljuk a sajtóból, hogy ez katasztrófa, és és a Balaton el fog tűnni.
[00:04:01]Tehát a velencei tónál láttuk ugye idénnyyáron a tendenciát, és és hát nyilván azzal riogatnak, hogy ez várható Balatonnál is.
[00:04:10]Ö onnan kezdeném, hogy hogy ez nem biztos, hogy katasztrófa, vagyis azt mondanám, hogy a Balatonnál biztos, hogy nem, hogy biztos, hogy nem katasztrófa, viszont egy nagyon intőjel.
[00:04:23]Ühüm.
[00:04:23]nem meglepetés szerinti intőjel, hanem végül is a modellezésnek a csúnyán fogva a beteljesztése, ami amire gondolunk, az meg is fog valószulni.
[00:04:35]Most lesz mondjuk karácsony, és akkor gondol majd lehet arra gondolni, hogy essen sok az eső, és akkor majd le fog esni az eső.
[00:04:40]De a viccet visszatérve, tehát hogy ez a a szakértőknek, a tanácsadóknak, tudósoknak ez abszolút nem meglepő a Balaton viselkedése.
[00:04:47]Ez körülbelül 2016 óta teljesen jól látszik, amióta ilyet modellezünk, hogy 2030-as évek környékén, az végül is most négy év múlva lesz, már majdnem közel lesz, elő fog fordulni ilyen varatonvízszint, és ahogy megyünk tovább a klímaváltozással meg az évekkel, egyre többször fog ilyen vízszint kialakulni.
[00:05:14]Az nem azt jelenti, hogy nem fog visszamenni most már soha 120 cm-re.
[00:05:18]lesznek valószínűleg olyan évek, amikor vissza fog menni 120-ra és le kell ereszteni, de egyre többször lesz olyan, hogy ilyen 30 cm, 0 cm és akár -50 cm is elképzelhető.
[00:05:29]És ez így elfogadható, tehát ö akár ökológiai szempontból, nyilván mondjuk turisztikai gazdasági szempontból ez azért komoly problémákat vett föl az adott évben.
[00:05:39]Szerintem ez már idén nyáron is elég jól látszott, nem tudom az adatokat, de csak megérzés szempontjából is, ahogy így az ember ott sétálgatott a parton, nem volt olyan jó érzés az a látvány, ami ott fogadta, mert nem ezt szoktuk meg, ahogy te is mondtad.
[00:05:53]És hát nyilván ez hatással volt a vállalkozókra is a környéken, tehát hogy hogy ehhez így szokjunk hozzá, hogy hogy lesz egy ilyen fluktuáció ebben a következő években, évtizedekben, illetve mondjuk 2050-re mi várható?
[00:06:07]Tehát a kiszáradás, vagy az, hogy akkor is továbbra is fluktuálás lesz, vagy ha mondjuk egyébként bevezetünk drasztikus változásokat, amikről majd fogunk beszélni, akkor egy ilyen ideális állapot is visszaállítható.
[00:06:20]Ö ezt vizsgáltuk ezt a kérdést, mert régen volt egy olyan Eben Legendnek hívtuk, hogy hogy 70 cm alatt nem tudom hány milliárd Ftot veszít a balatoni turizmus.
[00:06:35]Ühüm.
[00:06:35]És amikor elkezdtünk behatóban dolgozni a a Balatonnal vagy a Balatont vizsgálni, akkor keressük ennek a a forrását, hogy ezt mindenki mondta, de nem találtuk meg az eredetét.
[00:06:45]Ö megkértük a rekket a Corvinus Egyetemen egy ilyen vizsgálatra, és ők azt hozták ki, hogy a balatini turizmus leginkább két dolog, két dologtól függ, hogy az embereknek van-e pénze, üm, hogy a GDP hogy áll, illetve az, hogy szerdán milyen az időjárás jelentés, mármint tényleg konkrétan szerdán.
[00:07:06]Tényleg konkrétan szerdán, mert ugye szerdán kezdenek el gondolkozni, úristen, mindjárt itt a hétvége, hova menjünk.
[00:07:12]Ja, hogy a hétvégére milyen szerdán az idő.
[00:07:13][nevetés] Igen, igen.
[00:07:13]És akkor ugye a csütörtökön mondanák azt, akkor már túl később, meg már megszervezték a hétvégét.
[00:07:23]Ez a szerdai időjárásjelentéssel és a GDP-vel van korreláció, statisztikailag kimutatható.
[00:07:29]Azzal, hogy milyen vízszint van, azzal nincs nincs semmiféle nagyon gyenge korreláció van.
[00:07:36]Most csak azon mosolyogok így magamban, hogy nyilván ilyet nem csinálunk, de hogy meg lehetne hackelni a szerdai erőjelezés [nevetés] annak nekünk nekünk van egy ilyen érzésünk.
[00:07:44]Én szeretek sílyelni és hogy a Berkflex az szereti meghackelni.
[00:07:50]Ott valahogy mindig sütni fog a napon a hegyekben.
[00:07:51]Ott aztán a valóság nem ez.
[00:07:54]A valóság nem ez.
[00:07:54]De hát ugye az időjárás az kiszámíthatlan, olyan, mint a lottó szám.
[00:07:57]Igen.
[00:07:59]Visszatérve a kérdésedre, hogy mi várható 2050-re, tehát a modellek mi RCP4, féllel és RCP 8,s féllel lemodelleztük, hogy mi váralható a jelenlegi eszköztáradunkkal.
[00:08:12]Ezt elmondod, hogy micsoda, kérlek, nem biztos [nevetés] mindenkit.
[00:08:15]Tehát az RCP4, fél egy olyan klíma forgatókönyvnek a leírása, ami úgy a világ úgy nagyjából összefog, nem tesz meg mindent, de azért valamit csinálunk.
[00:08:28]Ez mi úgy látjuk, hogy ez ez nem fog sikerülni, tehát hogy a mostani számuk szerint nem fog sikerülni.
[00:08:34]Az RCP 8,5 meg a legeslegrosszabb forgatókönyv volt.
[00:08:39]Az most éppen megszűnt, merthogy valamit azért csinál a világ, de megszűnt, de nincsen még olyan olyan modellezési adat, hogy a annál kicsivel rosszabb vagy jobbes állapot.
[00:08:52]Igen, egy köztes állapot.
[00:08:52]Van egy köztes állapot, de az nem olyan jól.
[00:08:55]nem olyan jól van leírva.
[00:08:57]Tehát mi ezzel rossz állapottal szeretünk számolni a legrosszabbal készülve.
[00:09:04]Ott ott ugye 2070 körül 0 cmig -50 cmig 2100-nál -50 cm ami úgy néz ki, hogy mondjuk 2050-nél 70-nél már az lehet, hogy Keszhelynél 600 mre lesz a a nyílt vízszint, mert ugye a kicsi a víz a kanádat szeret előrenyomulni és akkor 600 m lesz a a nyílt vízszint és ha megyünk így tovább az élek évekkel akkor Az is elképzelhető, hogy négy különálló tó lesz, közötte nádas, de nem lehet mondjuk átcuppozni az egyikről a másikra, vagy kell vágni egy nyílást.
[00:09:43]Tehát, hogy ez is bőven benne van a jövőképben.
[00:09:46]És ez egyébként mennyire drámai?
[00:09:46]Tehát, hogy akkor nyilván a mostanihoz képest abszolút az, de ökológiai szempontból ez egy katasztrófa, vagy egy átrendeződés, mert akkor ha jól értem, akkor a legrosszabb szenárius azt mondja 2100-ra, hogy lesz ott víz, lesz ott nádas, lesznek ott természetes élőhelyek, lehet majd így-úgy használni, nem úgy, ahogy eddig, de hát van mondjuk jó sok időnk arra, hogy átszokjunk egy új használatra, mégis innen ilyen nagyon rosszak tűnik még ez a szenárió is.
[00:10:16]olyan negatív.
[00:10:18]Ez egy értékítéleti kérdés, hogy ugye azt szeretnénk megtartani, valami olyan képet a Balatonról, amit ismerünk, amiben mondjuk felnőttünk, ami az emlékek kötődnek vagy azt mondjuk, hogy alapvetőleg ne avatkozzunk be a természet körforgásába.
[00:10:38]mindezt a klimmaváltozás és a hatodik kihalási hullám között, amit ugye mind a kettő az ember erősen vagy teljesen nem befolyásol és és próbáljunk alkalmazkodni ehhez a jövőképhez, tehát hogy ezt el kell dönteni, hogy ki mit szeretne, milyen értékeket val.
[00:10:59]Én azt gondolom, a felmérések is most volt pont most jelent meg az a kutatás vagy közvénykatás, hogy az emberek hajlandóak pénzt áldozni arra, hogy az a Balaton megmaradjon, amit ők ismernek.
[00:11:12]Hogy ez arról szól, hogy a Balaton partját, hogy szeretnénk megőrőzni?
[00:11:18]Tehát, hogy az egyik irány az, hogy mi úgy szoktuk hívni, hogy Dubaj, hogy körbeépítjük.
[00:11:25]ilyen mondjuk egy ilyen példa a Spanyolországban mi is a neve a városnak Belodorn.
[00:11:29]Tehát hogy ez egy ilyen nagyon magas épületek.
[00:11:34]Ott vannak a legmagasabb épületek Spanyolországba.
[00:11:39]Erre azért már látunk példákat a Balatonparton is.
[00:11:40]El tudjuk képzelni, hogy milyen lenne.
[00:11:43]Igen.
[00:11:43]Tehát, hogy ez van ez az iránink, tehát hogy egy ilyen Dubai típusú, azt is el lehet fogadni, el lehet képzelni.
[00:11:50]Ö, és az emberek ezek szerint ez a mai hír alapján inkább azt szeretnék, hogy valami olyan maradjon meg, ami a amilyen most, vagy amilyenre emlékeznek, vagyis inkább ez a kérdés arra vonatkozott, hogy olyan, ami mondjuk 10 évvel ezelőtt volt.
[00:12:04]Milyen volt egyébként 10 évvel ezelőtt a Balaton a mostanihoz képest?
[00:12:08]Ez egy jó kérdés, hogy milyen volt például szerinted rosszabb irányba mentek el a dolgok, akár a beépítés, akár az élőhelyek szempontjából, akár az emberek, ahogy használják, rosszul eszi használják, ahogy így, de nem, szerintem jó szó haznájuk.
[00:12:22]Igen.
[00:12:22]Igen.
[00:12:22]Tehát, hogy a Balaton az végülis ökoszisztéma szolgáltatásokat nyúlt.
[00:12:26]Ugye a szolgáltatás az az van az ellentétel az valami használat.
[00:12:29]Tehát hogyha ökológia jó állapotban van, azt is onnan abból a szemszögből szoktuk általában meg ítélni, hogy az emberek kipécelnek fajokat, hogy akkor az nekik jó.
[00:12:43]Ugye a natúrakítozás jelöl fajokat, azt nem az állatok szavazták meg, hogy ki legyen, hanem az ökológusok kitalálták, hogy ez meg ez a faj jellemzi leginkább azt az élőhelyet.
[00:12:56]De visszatérve a kérdésre, megváltozott az biztosan nem szeretnék értéket ítélni, hogy jobb jó irányba vagy nem jó irányba változott, de mind a turisztikai használata megváltozott, az ökológiája megváltozott, ugye már csak azért is, mert klímaváltozás van, ugye már csak azért is, mert a Balatonnak a mondjuk azt, hogy kétharmada ugye nem természetes part, és a Balatonnak sose volt kövezett partja.
[00:13:26]És ezek a kövezett parkortok ugye az invazív élőlényeknek egy ilyen mekkája, mert olyan élőlény nincs igazán a Balaton ami azt szerette, mert hogy nem volt.
[00:13:37]Ühüm.
[00:13:38]Illetve az, hogy évente két új invazív faj megjelenik a Balatonba, tehát azért változik az ökológia állapota.
[00:13:46]Ez egy jó kérdés, hogy jobb vagy nem.
[00:13:49]Erre most hagy ne válaszoljak.
[00:13:49]Szerintem mondjuk a zöld civilek azt mondanák, hogy nagyon nem.
[00:13:53]Tehát hogy elképesztően sok beépítés volt egyáltalán az, hogy egyre többször alacsonyabb a vízszint a megszokottnál.
[00:14:01]De akkor nem ennyire egyértelmű.
[00:14:03]Ez nem ennyire egyértelmű.
[00:14:03]Például az alacsony vízszínt az jobb víz vízminőséget jelent általában.
[00:14:08]Tehát, hogy kisebb algavirágzás kockázatot jelent az alacsonyabb vízszint, ami ilyen tök érdekes, mert mindenki azt gondolná, hogy több víz van, akkor jobban hikul.
[00:14:17]De ez ez elég bonyolult dolgok miatt, de úgy tűnik, hogy ez így van, hogyha alacsonyabb a vízszint, akkor lényegesen kisebb a kockázata annak, hogy algavirágzás alakuljon ki.
[00:14:31]És mondjuk arra gondolunk, hogy azért volt az elmúlt 10 évben volt például volt egy a legnagyobb algavirágzás, tehát hogy most akkor rosszabb vagy nem.
[00:14:42]Ugye az is egy kérdés, hogy mondjuk hány hányan használták a Balatont, és akkor mennyi mekkora volt ennek a a nyomása a Balatonon.
[00:14:51]Tehát ez egy ilyen elég összetett kérdés, hogy jobb vagy nem jobb a Balaton.
[00:14:55]Mondom, én erről nem foglaltnék állást.
[00:15:00]Majd visszatérünk Balatonhoz a vízpótlás kérdésköre kapcsán, de egy kicsit a Velencei tóról szeretnék beszélni, mert hát nyilván idén nyáron elég sokat hallottunk, főleg egyébként inkább arról hallottunk, mint a Balatonról.
[00:15:12]Ö itt az látszik ugye, hogy ö igazából az emberek szempontjából egy egy drámai folyamat, és ahogy te is fogalmaztál korábban, hogy hát megy a a pánikkeltés az emberek irányába, a sajtó irányából általában, és és hogy ez nem jó véleményed szerint.
[00:15:32]Itt is egy kicsit azt érzem, amiről eddig is beszéltünk, hogy egy ilyen szemléletváltásra lenne szükség, hogy valójában tényleg az adott az miért van ott, és hogyban ő jól, és hogy tudunk mi együtt élni jól egy akár egy új felállásban teljesen.
[00:15:48]Tehát biztos, hogy mondjuk a velencei tónál a a strandolás, a fürdőzés, a szörfözés, a végbordozás és társaik azok, amik első számú prioritást élveznek, vagy mondjuk az, hogy egy ilyen tiszató vagy fertőtó jellegű táj legyen ott?
[00:16:05]Ö mondjuk a te olvasatodban meg a te tapasztalataid szerint, a te háttértudásoddal mit mit gondolsz arról, hogy hogy mi van most?
[00:16:15]Mi történik most a Velencei tónál?
[00:16:18]Milyen beavatkozások lesznek ott a közeljövőben, ha erre van esetleg rálátásod?
[00:16:22]És és mondjuk ennél a tónál hogyan kéne megváltoztatnunk a szemléletünket ahhoz, hogy itt is 2050-re vagy 2100-ra egy ilyen hát ne tűnjön el lényegében.
[00:16:34]Ugye a Velencei tó az sérülékenyebb, mint a Balaton ilyen szempontból ugye, mert segélyebb, tehát a Balatonból is hiányzik most 1 míz.
[00:16:45]A Velencei tóból is durván fogalmazzuk, hogy így 1 m hiányzik a balat.
[00:16:49]Csak jobban látszik most, sokkal jobban látszik.
[00:16:50]Ha mondjuk ez a gardató lenne, ami 800 mély, hát ott nem ott.
[00:16:55]És ilyen a tehát teljesen függőleges sziklafal, az olyan mint egy tenger.
[00:16:59]Én nagyon nagy rajongója vagyok a kardatónak, úgyhogy tehát ott fel igazán fel se tűnik.
[00:17:03]Annak is ugye csökkent a vízszintje, de igazából fel se tűnik.
[00:17:06]Itt én azt látom a Velenc tónak egy hatalmas hibának, hogy hogy ugye bár készült erről egy tanulmány, de nem de nem sikerült neki ezt erről előrejelezni.
[00:17:18]Úgy, hogy ez a tanulmány úgy készült, hogy a Balatonnál készült egy olyan tanulmány, ami előre, hogy ki hogy alacsony lesz a vízszint.
[00:17:27]És én nagyon szeretem a francia hozzáállást, ahol a minisztériumot ökológiai átállás miniszterénumának hívják, vagyis ökológiai átállás segítés segítő minisztérium, de inkább az alkalmazkodásra.
[00:17:37]Igen, igen.
[00:17:39]Tehát azt, hogy ha ezt mondjuk öt évvel ezelőtt valaki leírja, és ezt a döntéshozó komolyan veszik, akkor öt év alatt fel lett volna készülni, hogy lesz olyan, amikor 5 cm a a Velencei tó, 0 cm a a Velencei tó.
[00:17:54]És az hogy nézett volna ki?
[00:17:54]Bocsánat, hogy így közbe kérdezek, de hogy mi történt volna akkor az elmúlt öt évben, és most hogy nézne ki a Velenceidó?
[00:18:01]Van ugyanígy, valószínűleg ugyanígy nézne ki.
[00:18:03]Én azt gondolomát.
[00:18:05]Tehát vannak ugye vízpótláspártiak, vannak nem vízpótláspártiak.
[00:18:10]Ez egy külön téma.
[00:18:11]Igen.
[00:18:11][nevetés] Ugye az ökológiai kutatóközpontból megjegyezték, hogy ez egy ilyen tó, nincs itt semmi látnivaló.
[00:18:19]Teljesen ez így elő szokott fordulni.
[00:18:22]Én a nemzeti park szájából hallottam azt, hogy ők szeretnek víz, szeretnék vízpótlást, mert a tőzeg alól eltűnt a védett tőzeg alól eltűnt a víz, és ott ugye a védett értékek ezért szép lassan megsemmisülnek, és ugye a turizmus ott katasztrófát szenved, ez szó szerint katasztrófa.
[00:18:43]Fek hát az ingatlanok is értéktelen lennek el.
[00:18:45]Igen.
[00:18:45]Az ingatlanok is igen érteklen, értelennek el.
[00:18:47]Ebbe én azért látok szerepet a helyi szereplők és a sajtó ugye mind a ketten katasztrófát kiállítottak és itt jön az, hogy ezt öt évvel ezelőtt tudtuk volna akkor föl lehetett volna olyan stratégiákat építeni, hogy amikor elkezd csökkenni a víz, akkor ne katasztrófát kiájtsunk, hanem mondjuk azt, hogy lehet madarat megfigyelni, lehet kerékpározni, azért be lehet menni a vízbe.
[00:19:14]A szörfősök még most is tudnak szörfözni.
[00:19:19]A wingesek már kevésbé, már vannak olyan helyek, ahol leér a wingje, a a mája a wingnek, de azért még ott marad.
[00:19:27]Tehát ha megnézzük a fertő tavat, ott nem a fürdőturizmus hozza leginkább a hasznot, hanem a biciklistizmus, az ökoturizmus, adármegfigyelés, a hát de a Tiszatónál is inkább és a és a Tiszatónál is, tehát hogy erre fel lehetett volna készülni, ha tudjuk, és nem így történik egyik percre a másikra.
[00:19:46]De akkor az valamilyen szempontból akár beruházást is igényelt volna, tehát hogy adott szektorokból ácszivárogtatni összegeket, vagy adott olyan létesítményeket létrehozni, nyilván figyelembe véve a ökológiai környezetet, de hogy hogy mondjuk olyan központokat kialakítani, ahol ezekre a tevékenységekre lehet fókuszálni, és abból lehet továbbra is bevételt termelni térségnek, a helyi vállalkozóknak satöbbi.
[00:20:12]Mondjuk van, aki megsíli ezt a helyzetet, tehát hogy igen egy strandbelépőt szedő, vagy egy valószínűleg meg meg tát vagy a vbol pályát üzemeltető, vagy a surfbolt, vagy bármi.
[00:20:22]Tehát hogy sajnos vannak vesztesei ilyen szempontból ennek az alkalmazkodásnak általában azért van költsége, tehát azt látni kell.
[00:20:30]És és ez nagyon fontos üzenet, hogy ha alkalmazkodni akarunk, ahhoz pénzt kell beletenni.
[00:20:37]Ugyan mint a startupokba van egy csomó olyan alkalmazkodási megoldás, amire azt gondoljuk, hogy jó, aztán ki fog derülni, hogy nem jó, és az csúnyán foglal elégetett pénz lesz, mint egy startupnál.
[00:20:50]Viszont legalább 10-15-öt el kell indítani, és abból ha kettő működik, akkor megmenekül mondjuk a tónak a gazdasága, az ott élőknek az életminősége ugye megmarad.
[00:21:02]Erre szoktad azt mondani, hogy inkább cselekedjünk, mintogy nem cselekszünk.
[00:21:06]Igen, igen, igen.
[00:21:07]Mert nincs időnk azonból fondírozni, hogy most ez vagy az a jobb, hanem lényegében kockáztatni kell.
[00:21:12]Igen, tehát kockáztatni kell, de nem ész nélkül kockáztatni.
[00:21:14]Tehát el kell végezni szerintem olyan alapvető előmegvalósíthatósági tanulmányokat, hogy a cselekvésünk mit fog okozni.
[00:21:22]Legalább játsszuk végig azt, hogy mivel mire kéne figyelni, és próbáljunk valamilyen kockázatkezelési stratégiákat kitalálni arra, hogy oké, ezt most gyorsan meglépem.
[00:21:36]viszont monitorozam azt, hogy tudom én valam valami történhet.
[00:21:41]Mert nem van most egy ilyen feloldatlan feszültség még, mert bevallom neked őszintén, erre a témára ilyen szempontból, amiről eddig beszéltünk, hogy nekünk kéne a szemléletünket megváltoztatni azzal kapcsolatan, hogy hogyan élünk együtt ezekkel az élőhelyekkel, hogyan használjuk ezeket a tavakat.
[00:21:56]Inkább inkább azt a narratívát követtem, ami hát felültem erre a hullámra, hogy ez katasztrófa, ami ami ami most történik a magyar tavakkal, nyilván elsősor Velencei tóval, Balatonnal.
[00:22:12]És hogy hogy azt nem nem értem, hogy ha ez egyébként ökológiai szempontból, mert nekem általában az a legfontosabb, tehát én olyan típusú ember vagyok, aki és szerintem sok egyre többen vagyunk ilyenek, akik inkább szívesen alkalmazkodnak az adott új helyzethez, hogyha az az ökológiára nincsen negatív hatással.
[00:22:29]De hogy én azért azt érzem, hogy vagy ez lehet, hogy rosszul fogalmazok, hogy azt mondom, hogy azt érzem, mert adatokra kéne ezt alapozni, de hogy hogy egy ilyen bizonytalanság van most bennem azzal kapcsolatban, hogy tényleg ez a változás az ökológiára nincsen.
[00:22:44]Mondjuk tényleg a növényvilágra és az állatvirágra ezek a változások, a vízszint csökkenése meg nyilván a beépítések, amikről majd később beszélünk, tényleg nincsen az ökológiáj olyan rossz hatással, hogy nem kéne ezzel foglalkozni és azért küzdeni, hogy de igenis kell vízpótlás és és állítsuk meg a beépítéseket és a társaik ugye meg nem tudom, hogy ezt most jól el tudtam-e mondani.
[00:23:10]Én értelek, hogy mi leszögezem az, hogy nem vagyok ökológus.
[00:23:12]Ühüm.
[00:23:15]vagy kapunk kommenteket az ökológusokkal biztosan.
[00:23:17][nevetés] Igen, igen, de ugye az ökológia egyik alapja az a biotóp, tehát az élőhely, amit ugye környezeti állapotok írjanak le, például az a vízmélysék, hogy mondjuk a nád másfél mteres vízig szeret lenni, és van hardkapcsolata, de nem 200 mny hardkapcsolata van, tehát hogy ez behatárolja, hogy ő hol szeret lenni.
[00:23:39]Ugye a Balatonnál a himmológiai intézet ugye megkongatta a vészrehangot, hogy sóosodik.
[00:23:47]Igen, az nem rég pont.
[00:23:48]Igen, nemrég hangzott el.
[00:23:48]Ugyanígy például a ha télen nem fog feltöltődni a Balaton, akkor a a nem halázható halak nem tudnak hol majd hívni a nádasban, mert ugye a nádas most nincs a a Balatonban, mert ugye a szárazulaton van, mert olyan hirtelen ment le a Balaton vízszintje, hogy még nem volt ideje kigyalagolni, vagy elgyalogolni, begyalogolni a vízbe, ahol szeret lenni.
[00:24:15]Tehát ez mind ökológiai kockázatot tart.
[00:24:18]Ugye meg azt el azt nem szabad elfelejtenünk, hogy van egy klímaváltozás, tehát hogy ez valami felé ugye az ökológia az nincs olyan, hogy statik, az nem statikus rendszer, az mindig változik.
[00:24:30]Illetve van egy hatodik kihallási hullám, és évente két invazív faj jelenik meg a Balatonnal.
[00:24:37]Tehát hogyha ha nem elég reziliens a rendszerünk azért, mert hirtelen változik, és ugye ez az ökológiá időléptékbe az, hogy egy év alatt 1 méterrel kisebb a vízszint, az elég hirtelen változás.
[00:24:53]Ö ezzel mind teret tudunk adni pont ezeknek az invazív fajoknak, és nem tudhatjuk, hogy éppen melyik trópusi algafaj fog egyszer csak így beronanni, aki valaki a fürdő ruhájába hozza, mert hogy a fürdő ruhánkba hoz hozzuk meg a madarok hozzák be, amik éppen Afrikából jönnek haza nyáron.
[00:25:10]Tehát azért vannak olyan ökológiai károk, amik mondjuk a következő kockázatok, potenciális károk, amik a következő évtizedekben biztos, hogy be fognak következni.
[00:25:25]A kérdés csak az, hogy mi az, amit mi tudunk tenni, miután megfogalmaztuk azt, hogy milyen tavakat szeretnénk, és mire szeretnénk őket használni.
[00:25:32]Mi az, amit mi tudunk tenni, hogy azért egy ilyen ökológiai egyensúly azért legyen ezeken a területeken, amin kitértesz?
[00:25:39]hogy amin kit értesz?
[00:25:43]Hát jó kérdés.
[00:25:45]Az országot vagy a kormányt vagy állampolgárt?
[00:25:50]Hát egyébként minden szinten érdekelne a válasz.
[00:25:51]Tehát ugyebár, ahogy mondtad a Balaton az tudom, ezt így lehet mondani kormány vagy hát az államtulajdona.
[00:25:59]Igen.
[00:25:59]Minden minden vízfolyás meg Igen.
[00:26:03]Tehát, hogy az megnézed a telekkönyve vagy hívják, az a tulajdonos magyaram.
[00:26:09]De ettől függetlenül mi is használjuk, vannak ingatlantulajdonosok, magánkézben lévő területek satöbbi, tehát mindenkinek a felelőssége, hogy ezen így így így végig tudunk menni, hogy és akkor itt akár a vízpótlásról is tudunk beszélni szerintem, mert az egy elég kulcs kérdés, ami nagyon vitatott, ahogyan erre említetted, hogy hogy ugye először az államnak vélhetőleg kéne valami jövőképének lenni, hogy mit szeretne ezek ezekkel a tavakkal Velencétó Szóval vagy a Balatonnal?
[00:26:38]Én ezt nem igazán látom.
[00:26:41]Azt, hogy mik hogy látja a Balatont 2040-ben.
[00:26:45]Tehát nincs ez deklarálva, nincs nincs így leérve, hogy akkor így így ez gond.
[00:26:49]Ugye van a vízgyűjtőgazdálkodási terv, amit hat évente meg kell újítani.
[00:26:57]Én ott megmondom őszintén, most így kamerának mutatom, hogy szerintem olyan 40 cmig magas.
[00:27:03]Soha életemben nem olvastam el, tehát hogy nem ajánlom senkinek, hogy elolvassa.
[00:27:09]Pedig volt egy munkám, amikor a bizottságnak kellett ezt értékelnem, de inkább finddal kerestem, mintogy végigolvastam volna.
[00:27:20]Tehát, hogy az bizonyosan látszódik, hogy nincs egy olyan jövőkép, amit mondjuk három oldalban valaki leírt volna.
[00:27:27]Pontosabban mi egyszer egy egy projektünkben ezt megfogalmaztuk, de de ami a a kormánynak a hogy ma magyar állam ezt gondolja, hogy 2040-ben így nézzen ki a Balaton, és ehhez ilyen és ilyen intézkedések szükségesek, és az ugye az segítene a különböző szereplőknek, hogy akkor mondjuk én lennék egy kikütött tulajdonos, megszoktam azt, hogy mindig 120 cm a a Balaton víz viszont természetesen, hogy olyan kikötött terveztetek ami 120 cm-nél működik.
[00:27:59]Aztán most meg úgy csodálkozunk, hogy hogy nem működik a kikötő.
[00:28:05]De [torokköszörülés] ugyanúgy az ökológiai kérdésekben szer is szerintem így van, hogy hogyha tudjuk azt, hogy mondjuk vízpótolni szeretnénk, akkor akkor valami hasonló ökológiai állapotot feltételezhetünk.
[00:28:19]Ha tudjuk azt, hogy nem szeretnénk vízpótolni, tehát ezt így kijelentjük, hogy már pedig nem vízpótlultunk és csak alkalmazkodunk, akkor is fel lehet készülni, hogy várhatóan milyen ökológiai állapot lesz, és aztán tudjuk ezt értékelni, hogy af felé megyünk, vagy nem afelé megyünk.
[00:28:35]Ez a vízióalkotás mondjuk az állam részéről ez, hogy mondjam szerintem jó, hogyha van egy ilyen, de ezt nyilvánvalen társadalmi jegyeztetés meg kell, hogy előzze, vagy hogy mondjam, én nem érezném ha jól magam, hogyha eldönteni az állam aztán ilyen Balatont szeretnék 2005 anélkül, hogy lehet volna lehetőség inputolni ebbe.
[00:28:57]Én általában annak a híve vagyok, hogy akkor kezdődjön egy társadalmi egyeztetés, amikor már tudjuk, hogy miről beszélünk, vagyis valami kutatást meg.
[00:29:08]Igen.
[00:29:08]Tehát, hogy van egy kutatás, ami ugye tény alapú dolgok lefektetődnek, és akkor lehet keretezni, hogy miről beszélünk, mert ugye ha csak úgy elkezdnénk beszélni arról, hogy akkor egyáltalán kiket hívjunk ide ahhoz az asztalhoz.
[00:29:25]Ugye ugye azt mondjuk, hogy a Balat Igen.
[00:29:28]Igen.
[00:29:28]Tehát, hogy azt mondjuk a Balaton egy nemzeti kincs, akkor ugye ahogy Debrecenől jöhetnek, Miskolcról ők is elmondhatják a véleményüket.
[00:29:38]Következő az, hogy kinek milyen erőt adjunk, hogy mondjuk oké a debreceni hány napot voltál itt az elmúlt 30 évben, és akkor úgy számoljuk a a tehát a súlyózás akkor a különböző tehát mondjuk az ökológiát milyen súllyal vegyük figyelembe?
[00:29:56]a a turisztikai gazdasági értékeket, a helyiek megélhetését, hogy tehát hogy először ez hát meg a különböző csoportokat, akikek akiket aránytalanul érintenek bizonyos döntések, tehát itt is ugye mint az energiában is ez a ez a igazságos átállás az az itt is lehetne használni, mint fogalom.
[00:30:14]Igen.
[00:30:14]És a másik dolog az, hogy mondjuk egy véleménynek legyen kétszere, azért, mert mondjuk azt a stakeholdert különböző sapkákba is meghívtuk.
[00:30:20]Tehát, hogy ez egy ezért jobb, ha előtte van egy kutatás, ami tisztázat, hogy miről beszélünk.
[00:30:29]Mármint, hogy mi a probléma, hova probléma?
[00:30:31]Igen.
[00:30:31]Milyen megoldási lehetőségek vannak, tehát az legyen számszerűsítve, hogy milyen ez a megoldás ilyen kockázatot jelent, az a megoldás ilyen kockázatot, ha nem csinálunk semmit, az is.
[00:30:42]Tehát egy klasszikus megvalósíthatósági tanulmány legyen tudományosan alátámasztva.
[00:30:46]Nem, nem értékalapon, hogy ilyen még nincs.
[00:30:50]Ilyen még nincs.
[00:30:50]Tehát, és ez nagyon jó lenne, ha lenne, mert akkor tudnánk miről vitatkozni.
[00:30:56]Lenne olyan, hogy a fogalmakon ugyanazt értjük.
[00:30:59]Az is nagyon fontos, ugye egy vitának, hogy ugyanazt ugyanazt a nyelvet beszéljük.
[00:31:04]Csak az mondjuk se a Balatonra, se a Velencei tóra nincs egyáltalán úgy a vízgazdálkodás egészére.
[00:31:09][nevetés] Szerintem sokszor mondjuk ez kicsit elmegy a a beszélgetés eredeti tárgyától.
[00:31:15]Ez a vizet a tájbó mindenki mást ért rajta.
[00:31:19]Üm igen.
[00:31:20]De ugyanúgy lehetne ezt a Balaton ökológiai állapot, vagy úgy mondanánk, hogy jó, mi a jó Balaton?
[00:31:24]És akkor mindenki [horkantás] mindenkinek van közvéleménykutatás.
[00:31:32][torokköszörülés] Igen, de bennem azért ilyenkor fölmerül az, hogy ez ez egy ilyen ekkora mondjuk leegyszerűsítve környezeti, társadalmi gazdasági probléma az országban.
[00:31:39]Tehát ezen kívül van másik rengeteg.
[00:31:41]Igen.
[00:31:43]Tehát most nem kezdjük el is sorolni.
[00:31:43]Az összesről szoktunk beszélni itt ebben a podcastban.
[00:31:46]Tehát hogyan tudja azt megtenni az állam, hogy nyilván meg kéne tenni azt, hogy ír egy leír egy egy víziót, egy stratégiát és tart társadalmi egyeztetést.
[00:31:56]De hát hány olyan téma van, amin am ezt meg kéne csinálni.
[00:31:59]Most nem akarok védeni senkit.
[00:32:01]Csak ez egy ilyen ideális szárió, hogy ez megtörtént egy felhívás most a minisztériumnak, [nevetés] hogy ez tört azt mondjuk, hogy a Balaton az egyik nemzeti kincsünk, tehát a nemzeti identitásunk egyik alapja, hogy a Balaton a magyar tenger, akkor én azt gondolom, hogy megérne annyit, hogy hogy ezzel foglalkozunk.
[00:32:18]És ami a Balaton esetén megvan, a Velencétó esetén nincsen meg, hogy a Balaton az a világ egyik legkutatott.
[00:32:27]Ühüm.
[00:32:27]Tehát hogy amikor a 60-as években ugye a vízminőség nagyon rossz volt, akkor akkor nagyon elkezdték kutatni, és 71-ben fölkérték az akadémiát, hogy gondolkozzon.
[00:32:42]75-ig gondolkoztak, és utána az akkori párt hozott egy döntést, hogy akkor akkor radikális változtatások.
[00:32:50]Ugye akkor döntötték el a Kisbalaton megépítését, akkor csatornázták köz mondták azt, hogy körbe kell csatornázni a Balatont.
[00:32:57]Akkor mondták ki a foszforartú mosóporokat Magyarországon mind a Balaton érdekében.
[00:33:06]Hát akkor rengeteg jó dolog történt.
[00:33:07]Igen.
[00:33:07]Igen.
[00:33:07]Mert hogy és képes volt rá mindenki.
[00:33:10]És képes volt rá mindenki.
[00:33:10]Ugye hagytak időt szakértőknek, tudósoknak, hogy kitalálják, hogy milyen lehetőségek vannak.
[00:33:18]Ugye ott is az volt, hogy nem tudták, hogy melyik fog működni, tehát a lepelkotlás a amiket föl fölsoroltam, és azt mondták, hogy akkor ide nekem az oroszlánokat építsük meg mindegyiket.
[00:33:33]És megépítették, vagy meghozták a jogszabályokat, és kellett egy 30 év, hogy hatása legyen.
[00:33:40]Hát itt hosszú távra kell tervezni.
[00:33:41]Igen.
[00:33:41]Hosszú távol.
[00:33:41]Itt talán a mondjuk a Balaton vízpontlásánál az lehet egy megoldás.
[00:33:46]Ugye még nem tudjuk, hogy kell vagy nem.
[00:33:49]hogy erről nincsen határozat, hogy ne mint hogy ne leálljunk úgy, mint Paksnál, hogy három nap alatt kellett valamit meg tervezni, hogy jussunk el addig, hogy van egy építési engedély környezetvédelmi hatásizgálakkal, a statikai környezeti elemzéssel, az ökológiai kockázatok rendes felmérésével, arra, ha tudunk megfelelő, ha tudunk mindig azt mondom, tehát mindig beleértve, ha tudunk megfelelő kockázatkezelési megoldásokat nyújtani, beleértve ill a vízadó potenciális vízadókat legyen meg és találjun a fiókba és hogyha kellő igen és azt is határozzuk meg előre hogy ne akkor kezdjünk el vitatkozni hogy most kell vagy nem hogy mondjuk azt mondjuk hogy három éven keresztül mínusz 20 vagy 30 cm a Balaton akkor építsük megm mert megépíteni az a mai világba építeni sokkal gyorsabb mint lepapírozni engedélyeket szerezni társadalmi vitát kezdeményezni róla.
[00:34:50]Ugye a társadalmat, akkor érdemes társadalmi vitát kezdeményezni, ha megfelelően tudod edukálni azt, hogy megértsék, hogy mi mi is vitatkozunk, és ne Ugye az nagyon nehéz a klímaváltozásban, hogy a jövőről beszélünk, és mindenki a jelen meg a múlt kér.
[00:35:10]Hát meg a következő nap meg a talán a mi életünk, de még az se nagyon.
[00:35:13]Meg hát a politika is négy év, nyolc év maximum.
[00:35:17]Igen.
[00:35:17]El se tudjuk képzelni azt, hogy mondjuk Magyarországon olyan éghajlat legyen, mint Iránban.
[00:35:21]Hát persze.
[00:35:21]Igen.
[00:35:21]Pedig pedig nyáron most megtapasztaltuk, de ez még nem is volt annyira durva.
[00:35:26]Igen.
[00:35:26]Hát ezt a vízpótlás témakörét kerülgetjük már egy ideje.
[00:35:28]Egy kicsit erről beszéljünk szerintem egyáltjük ezt a szót, de mondjuk a Balaton esetében ez hogy működne?
[00:35:37]Miért van erre szükség?
[00:35:39]Mit gondol erről a szakma?
[00:35:39]És itt több szakmára is gondolok.
[00:35:41]víz vízügy.
[00:35:41]De [horkantás] egyébként az ökológusok is akár az állam ebben foglalt valaha állást.
[00:35:50]És most a Balatonra fókuszálva, de aztán akár egyébként a Velencei tóra is.
[00:35:54]Jó, utána ávezünk az a a Velencei tóra is.
[00:35:58]Az milyen jó lenne egyébként, ha átl Erre majd majd majd kitérek erre a erre a aspektusra is.
[00:36:05]Tán 2021-ben történt egy olyan állásfoglalás, amit a limnológia falai között írt alá több természetvédőszervezet, a vízügy, a Limnológiai Intézet, még nem tudom kicsodák, amivel az lett deklarálva, hogy vizsgáljuk meg a kérdést, hogy kell-e vagy nem kell a a Balaton vízpótlása.
[00:36:33]Ö műszakilag megvalósítható.
[00:36:33]Ugye mi nem lenne meg megvalósítani?
[00:36:36]Igen.
[00:36:36]Amikor már 60 évvel ezelőtt embert raktunk oldalra, akkor miért ne lehetne ezt megoldani?
[00:36:42]Ez nagyjából úgy nézne ki a most ugye most van a BME MT a fenntartható technológiák kutatócsoport, aminek van egy ilyen még egyszer kutatócsoportja, aki evvel foglalkozott az elmúlt öt évben, és korábbi különböző másapkákkal is foglalkoztunk a kérdéssel.
[00:37:03]Tehát, hogy a mi véleményünk szerint úgy lehetne ezt megvalósítani, hogy a drávából vennénk ki egy akkora vízmennyőséget, mint az ősdráva programban.
[00:37:13]Tehát ez 5 kbm, 5-7 köbm.
[00:37:17]Az ősdrávába 5 kbm/ot vesznek ki nyáron.
[00:37:20]Onnan nem messze egy kicsit feljebb lehet kéne kiverni valószínűleg a ezt az 5-7 kömétert.
[00:37:28]Sok egyébként ezt hogy lehet elképzelni?
[00:37:31]Hát mihez képest?
[00:37:31]Tehát, hogy az a a az ősdráva 5 köbmre, tehát 5 köbm/ az 1 kmre már 1 cm-nél kisebb a jelenlegi vízhozamnál.
[00:37:43]Tehát ezt meg kell vizsgálni azt, hogy a drávának mekkora lesz a vízhozna, és akkor ez mit fog ott okozni.
[00:37:51]Hát és hogyha nem esik például, tehát a dráva az az most így hogy van mondjuk a Dunához képest?
[00:37:56]Ő sincsen jól.
[00:37:56]Ő sincsen jól, de a Dráva ugye az eléggé más.
[00:38:00]A a vízgyűjtőjének a elhelyezkedése elég eléggé más.
[00:38:04]Például ugye pont most fog esni az olasz Olaszország északi rész egy ilyen 300-400 mm csapadék.
[00:38:13]Igen.
[00:38:15]Tehát, hogy azok nagyobb eséllyel fognak elérni a a dráva vízgyűjtőjére, meg mondjuk a Dunavízgyűjtőjére, vagy vagy máshova, mert hogy nyugatabbra van, meg közelebb van a az Adriához meg a Földközi tengerhez.
[00:38:28]Tehát ott kivesszük a vizet, utána felnyomjuk egy csövön, assassiszem 10 valahány kilométeres, ha jól emlékszem.
[00:38:37]Az ilyen számok megjegyzésében nem vagyok túl jó, de nem egy nagyon túl hosszú csöv.
[00:38:40]És utána Zasomogyi határkot kon keresztül ezt le lehet folyatni.
[00:38:46]Ott van egy kérdés, ugye, hogy a Kis Balatonba ezt bevezessük vagy ne vezessük be további vizsgálatokat, elsősorban ökológiai vizsgálatokat, hogy ez mit fog okozni.
[00:38:57]De mondjuk azt is el lehet képzelni, hogy hogy a Kisbalatonnak is jót tesz a ez a frissítővíz.
[00:39:04]És akkor ugyanúgy a kis Balaton, ahol a Zala lényegében a zalába beleengedve lehetne ezt a Balatonba vezetni.
[00:39:12]Az nagyon fontos, hogy az nagyon biztosan látszik, hogy ezt csak télen szabad üzemeltetni.
[00:39:19]Tehát ugye kevesen tudják, de nyáron most is a Kisbalaton felől az alal általában le szokott áva lenni, tehát hogy onnan az alá az ala nem folyik be nyáron a a Balatonba.
[00:39:32]Ö, tehát az egyik az, hogy tényleg lehetne ezt üzemeltetni arra nagyon de merthogy nyáron vesz veszélyes vagy?
[00:39:38]Hát igen, igen.
[00:39:38]Tehát a ugye a biológia sokkal aktívabb.
[00:39:42]Igen.
[00:39:43]Az algodás veszélye sokkal sokkal nagyobb.
[00:39:46]Tehát akkor meg akkor a drávába is jobban hiányzik a víz.
[00:39:49]Persze ha azt vesszük, hogy a drá az jobban mediterránódik, mint mi, tehát hogy a téli csapadék az ott vélhetőleg jobban dominálni fog, mint nálunk.
[00:40:00]Ugye mint sokan gondolták azt a klímaváltozást, hogy Magyarország mediterrán klímájú lesz, de hát sajnos nem, de nem, merthogy Magyarország egy ilyen völgyi klímát fog.
[00:40:09]Tehát egy ideig egyébként ezt mondogatták és aztán most az elmúlt években csapott át ebbe a most nyilván nem az egész ország egy félsivatag de hát a homokhátság már majdnem vagy már az és és hogy igen főleg a idei csapadékszámokat megvizgáljuk igen szóval hogy ebben a kis medencében vagyunk és sajnos itt így megakadt minden valahogy ja és tehát hogy az az fontos az elképzelésben, hogy ne lehessen úgy használni hogy egy feszített víztükr alakítsanak hanem hogy lehessen mozgat mozogni nem nem csak Azt lehessen, hogy nem nem lehessen ne lehessen azt megcsinálni, hogy én 120 cm-re beállítom, és ugye az nagyon szép, nagyon jó ilyen Dubai stílusú partokat ki lehet alkadni, mindig ugyanott van a víz, nagyon szép építészeti megoldásokat meg lehet valósítani, hanem úgy úgy direkt úgy alul lett tervezve, hogy a költségek miatt is, az üzemeltetés miatt is egy és egy ilyen ilyen kockázatkezelésként is, de akkor ez meg van tervezve, nincsen megtervezve.
[00:41:12]Ez fogalm koncepcionálisan koncep a koncepció készen áll, nagyjából be van költségelve, lehet tudni, hogy ez nagyjából mennyibe kerül, azt is lehet tudni, hogy ez nagyjából mennyi az üzemeltetése.
[00:41:25]És akkor ávezzünk a Velencei tóra.
[00:41:27]Ugye a Velencei tónál is most a civilek kitaláltak egy vízpótlási megoldást.
[00:41:34]Ugye a Dunai Vasfűnek a nem működő szivattcsit lehetne felhasználni, és akkor úgy a Dunából vízpótolni.
[00:41:44]Ö ennek van tehát műszakilag megvalósítható megint csak megint csak vannak víz nagyobb vízminőségű kockázatai vannak, én azt gondolom és és nagyobb gazdasági kockázatai vannak.
[00:41:57]És itt még azt jegyezném meg, hogy ugye a 70-es években épült két tározó, a Velencei tó vízgazdálkodás.
[00:42:05]Ugye, hogyha kicsi lesz a víz, akkor abból két tározóból lehessen vizet a a Velencé tóba irányítani, csak ugye nem használták, és akkor ugye a pecások meg belakták, és rossz lett a vízminőség.
[00:42:18]És mondjuk ha megé erről volt egy adásunk rendőfi Balázson amúgy.
[00:42:24]És ha megépítünk egy vízpótlást, ami ugye ilyen több célként van kitalálva a Velencei tó és mondjuk 10 évig nem kell használni, tehát hogy a Balaton modelljeink alapján mondjuk a következő 10 évben sokkal kisebb az esélye, hogy azt állandóan használni kell, mármint ezt a vízpótló megoldást.
[00:42:42]Igen, a vízpótlómegoldást, de a Velenci tón kiépül és ugye a mezőgazdaságnak gondolják, hogy ezt nyáron akkor ez mezőgazdasági öntözésre is lehet használni.
[00:42:55]Ugye a költségetet osszuk meg, meg ha már ott a cső, akkor használjuk valamire, és ott fenn áll a veszélye annak, hogy akkor olyan mezőgazdasági gazdasági infrastruktúra alakul ki, hogy megint nem fog maradni víz a Velencétónak.
[00:43:09]azt fogják mondani, hogy akkor hát arra jobban kell, mint Igen.
[00:43:13]Elszárad a zöldségem, és hogy mennyit pénzt vesztünk azon, ha hogy nem lehet.
[00:43:17]Tehát, hogy ez egy érdekes kérdés, illetve az az érdekes kérdés megint, hogy ki fizesse a révészt, tehát hogy a térség fizesse a vízhasználók, vagy szórjuk szét az egész országból, és akkor a magyar vég végeredménybe, ha a kormány, ha az állam fizeti, akkor az akkor szétszórtuk az egész országban.
[00:43:35]Ha az EU fizeti, akkor meg egész Európába szórtuk.
[00:43:40]Tehát az ökológusok azt ők a vízpótlás a vízpótlás, tehát balatoni vízpótlás kérdésében azon az állásponton vannak, hogy ők ők ellenzik, egyik oldalról féltik a drávát, hogy mi fog történni a a drávával.
[00:43:53]Tehát ez teljesen jogos, teljesen jogos kérdés, teljesen valid kérdés.
[00:43:57]Tehát ezt meg kell vizsgálni azt, hogyha ennyi vizet kiszedünk, akkor egyáltalán mi lesz a drávából.
[00:44:01]Tehát jelenleg a a Dunára és a Balatonra van olyan hidrológiai számítás, ami figyelembe veszi a klímaváltozás hatásait.
[00:44:11]Se a Tiszára nincsen, se a Velenceió, se a drávára.
[00:44:13]Tehát így vaggalkozunk a jövőben.
[00:44:17]Tehát ezeket jó lenne kiszámítani.
[00:44:20]És akkor ha kiszámítottunk, hogy mennyi víz lesz a dráván, akkor meg lehet vizsgálni, hogy ez az 5 köbm, 7 köbm melyik hónapban sok vagy kevés, vagy mikor van az, hogy azt mondjuk, hogy elveszik a kulcsot és lenyelik, mintha rajzfilmekbe szokták, mert most kevés a víz, és mikor lehet azt mondani, hogy most van elég a víz, és akkor visszaadom a kulcsot.
[00:44:45]Tehát ők természetesen a kockázatokat kockázatoktól fél félnek, és ők úgy értékelik, hogy kisebb az a kockázat, ami a jövőt jellemzi, az, hogy kis lesz a víz, mint az, hogy hogy vizet pótoljunk.
[00:45:03]De nem csak a dráva kapcsán vannak fenntartásai, gondolom, hanem hogy ennek a vízpótlásnak mondjuk akár Balatonra, ökológiai szempontból vagy a Velencei tóra milyen hatása lenne?
[00:45:11]Ugye ha víz pótlunk, akkor egy más kémiájú vízet engedünk be, de azt kell tudni, hogy mondjuk a zala is, amikor bejön, vagy a valamelyik bármelyik balatoni befolyó, amikor még a medrében van, az még nem Balatonvíz.
[00:45:28]Tehát, hogy a Balatonban válik a Balatonvíz leginkább Balatonvízé.
[00:45:29]Ugye algodalmarra ad okot az invazív fajok, de amit mondtam most is, évi kettő jön.
[00:45:38]Tehát, hogy ez ez sajnos ez ez benne van a a pakliba.
[00:45:43]És amit érdekességként felmerült pont egy ökológustól, a Linnológi Intézet nyugalmazott igazgatójától az az ötlet, hogy mi lenne az, hogy a Balatonból vezetnénk vizet a Velencei tóból, ugye 1 m És akkor a Balatonba honnan?
[00:46:00]Hát a Balaton hát lenne egy ilyen igen, a drávával és akkor a Balaton és akkor és ezt egy ökológus ökológus ötlete volt, mert úgy is van?
[00:46:13]Igen.
[00:46:13]4 cm Balaton az 1 mító ugye 25-ször nagyobb a ez például egy ez egy ilyen nagyon jól szemléltető arányszám.
[00:46:20]Igen.
[00:46:20]Tehát, hogy a Balatonból 4 cm-t feláltozol.
[00:46:25]Nem szívesen, de azért Igen.
[00:46:29]És abból valamit valamiért abból 1 m Velencei tavat lehet emelni.
[00:46:33]Tehát, hogy ez például a Dunai vízpótlásnak lehet egy alternatívája, vagy akár kiegészítője.
[00:46:40]Vagy kiegészítője.
[00:46:40]Igen.
[00:46:40]Igen.
[00:46:40]Tehát, hogy azért nagy azért lenne nagyon fontos az állam szeret ebben, hogy ezeket legalább az előtanulmányokat elvégezsenek.
[00:46:50]csúnya csúnyán fogalmazva, hogy hogy tisztán lássuk, hogy milyen opcióink vannak, és akkor lehet kockázatokat a a nyereséggel összehasonlítani, és akkor már van miről a társadalomnak bizatkoznia, mert most bagdalkozunk a közben.
[00:47:06]Az előbb szerettem volna még visszatérni a legelső ilyen gondolatmenethez, ami ugye arról beszéltünk, hogy hogy a szemléletünket kéne megváltoztatni azzal kapcsolatban, hogy hogy hosszútávon milyen tavakat képzelünk el, és hogyan szeretnénk velük együtt élni.
[00:47:25]Mert most azt érzem, hogy hogy a vízpótlás az egy megoldás a sok közül, és nyilván van még sok más téma, amiről nem lehet egy óra alatt mindenről beszélni, de azért egy picit még a beépítésekre majd szeretnék kitérni.
[00:47:37]Tehát, hogy ha elfogadjuk azt, hogy hogy klímaváltozáson is alkalmazkodunk, és elfogadjuk azt, hogy mondjuk 2050-ben teljesen máshogy fog kinézni a táj és a Balaton és a Velencei tó, más lesz használva, máshogy lesz használva, akkor szükséges egyébként a vízpótlás minden minden esetben?
[00:47:53]Mondjuk a te véleményed szerint?
[00:47:55]Ögy, a vízpótlást is én úgy képzelem el, hogy a partot valahogy át kéne alakítanunk adaptívra, tehát nővelni a part rezilienciáját.
[00:48:04]Ne az legyen, hogy tehát betonkuka.
[00:48:09]Nem a biztos, hogy betonkuka.
[00:48:09]Először tisztázni kell azt, hogy a be a partnak milyen funkciói vannak.
[00:48:13]Ugye egyáltalán be fog-e még fagyni a tó.
[00:48:15]Ugye azért lett körbemetonozva, mert régen mindig befagyott, és amikor tavasszal megindult, mindent letarolt.
[00:48:24]A másik oldalról meg amikor jött egy három napos hidegfront, akkor 2-300 mt arrén ment a part.
[00:48:29]Ugye a megpró ugye annó azért építették meg a Sió zsilipet, mert ugye odarakták a a déli vasutat, csak aztán elfelejtettek szólni a Balatonnak, és azt elhabolta a területet.
[00:48:42]Tehát, hogyha lebontjuk a betont a partjára, elhordjuk a köveket, akkor ez valamit kezdeni kell, hogy most egyszer csak lesz ott 100 m föveny, aztán a következő viar után meg elviszi a vízparti nyalókat nem egy, hanem mondjuk három utcánit.
[00:48:59]Ühüm.
[00:49:00]Tehát, hogy ezt ezt át kell át kéne gondolni.
[00:49:02]Tehát, hogy először megint tisztába kell tenni a dolgokat, hogy mit várunk el egy parttól, és hogyan lehet egy partot úgy kialakítani, hogy az reziliens legyen, mondjuk a íszint változására, hogy ne kezdjünk el pánikolni, ha 1 mterrel kisebb a vízszint, hanem például most is nagyon sokan élvezik azt, hogy lehet sétálni a Balaton partján, majdnem körbe lehet sétálni, vagyis a déli parton majdnem végig lehet sétálni.
[00:49:29]emberek birtokba vették.
[00:49:32]És itt van egy nagyon érdekes, ami mondjuk a jövő nyár szempontjából, hogy hogy milyen szabályokat hozunk arra, hogy mondjuk akkor mit lehet ezen az új főven csinálni, mit lehet építeni.
[00:49:45]Igen.
[00:49:46]Meg mire lehet használni.
[00:49:48]Tehát, hogy itt is először át kéne gondolni, hogy mit szeretnénk, és akkor utána lehet arról beszélni, hogy mondjuk elbontsuk, vagy ne bontsuk el, és hogyan bontsuk el.
[00:49:56]Tehát ezzel is elkezdtünk foglalkozni körülbelül 10 évvel ezelőtt.
[00:50:03]És ide ugye más szakterületet kell beonni, urbanistéket, ráépítészeket.
[00:50:10]De akkor a te véleményed szerint a vízpótlás az szükséges vagy sem?
[00:50:16]Az én véleményem szerint én most úgy látom, hogy szükséges, de és akkor igaz adaptív part rehabilitációval közösen.
[00:50:24]Én úgy fogom föl a vízpontlást, mint egy biztosítást.
[00:50:29]Ühüm.
[00:50:30]Tehát nyilván nem csak az, hanem akkor mellé kell tenni.
[00:50:32]illetve azt, hogy nem kell kötelezően bekapcsolni.
[00:50:35]Tehát hogy egy lehetőség ez egy lehetőség, amikor úgy látjuk, hogy uj mondjuk a töményedés, a sótart, tehát hogy a a víznek a kimi összetétele úgy megváltozik, hogy a általunk preferált ökológiai állapot megváltozik, és valamilyen olyan ökológiai katasztrófa kezd kialakulni, akkor lesz nálunk egy gomb, és bekapcsoljuk, és nem akkor kezdünk el.
[00:51:03]pánikolni, hogy és megjelennek azok a cikkek, amik a Velence tónál megjelentek idén, hogy kiszáradt a Velencétó, meghalunk, mint meghalunk.
[00:51:14]Hát nem emiatt, de nyilván ez nem volt egy kedvező nyár ilyen szempontból a Velencei tónak meg azoknak, akik szeretnek odajárni, vagy ott laknak, vagy ott nyaralnak.
[00:51:21]Visszatérve Balatonra van most egy ilyen új kezdeményezés.
[00:51:26]Ez az SOS Balaton, illetve ez egy petíció igazából, ami a beépítések ellen indult igazából, vagyis szebben fogalmazva a annak érdekében, hogy ne egy Dubaj legyen a a Balaton partból, ahogy te fogalmaztál.
[00:51:47]Mennyire probléma ez egyébként a a egyértelmű a válasz igen, probléma, hogy ennyi beépítés van Balatonnál és hogy ennyi.
[00:51:54]Ez megint egy értékítélet.
[00:51:57]Lehet is vagyok egy zöld podcastban vagyunk, ezért elfogadjuk tőle.
[00:52:01]Igen, igen, igen.
[00:52:01]Köszönöm.
[00:52:01]Szóval, hogy mondtad az előbb, hogy adaptív part rehabilitáció, ha jól fogalmazok.
[00:52:11]Beletartozik ebbe az, hogy leállítjuk az összes építkezést.
[00:52:14]És nem csak ami most van, hanem ami tervben van a következő 10 évre.
[00:52:18]Vagy azért ennél egy kicsit megengedőbb lennél?
[00:52:22]Én úgy fogalmazok, hogy ez a petíció ugye most lett úgy szélesebb körbe ismert, de ez egy körülbelül 10 mondjuk azt, hogy 10 éve.
[00:52:33]Hát igen, ez egyhetes történet.
[00:52:33]Igen, de ezt 10 éve a nem tudom sose, hogy szabad-e szakértőt mondani, vagy tanács, vagy tudós.
[00:52:40]Tehát, hogy ez 10 éve teljesen köztudott tény, akik a Balatonnal foglalkoznak, hogy a partja az az egyik legfontosabb területe, hanem a legfontosabb.
[00:52:51]Ugye ott van az interakcióval.
[00:52:56]Hogy ez a beépítés nem jó.
[00:52:56]2020 körül csináltunk a megboldogult ITM-nek egy klímaalkalmazkodási tanulmányt, ahol például olyan megoldásokat favorizáltunk, hogy az emberek mikromobilitással menjenek a partra, merthogy a strandoknak a parkolói, ugye egyre többet használjuk az autót, egyre több parkoló kell az, mint burkolt felület, amit nyolc hétvégén használ.
[00:53:22]Gumimatrac, hűtőtáska, gyerek.
[00:53:25]Még egy gyerek, babakocsi.
[00:53:27]Igen.
[00:53:27]Tehát ezek azért megoldható problémák.
[00:53:29]Ha van ott egy ilyen őrzős szekrény, vagy van ilyen onim elektromos busz, ami odatelefonálsz, hogy szeretnél, mint régen volt a Ferihegyre kimenő reptéri busz.
[00:53:39]Tehát ezért ezek meg hát sharing ekonomis dolgok.
[00:53:43]Igen, igen.
[00:53:43]Ezek megoldható problémák.
[00:53:45]És amikor nincsen szezon, ugyanez az elektromos mikrobusz a helyi öregeket el tudja vinni bevásárolni, vagy kórházba.
[00:53:52]Tehát amúgy még az ilyen annyira ideálisan hangzik.
[00:53:54]Igen.
[00:53:54]Hát de úgy lehet, de van megoldás.
[00:53:57]Van megoldás.
[00:53:57]Tehát a change managementnek az alapja, hogy legyen egy vízionk, és ne a jelenből próbáljunk kiindulni, hanem a jövőből.
[00:54:02]Tehát visszatérve a kérdésed alapjára, tehát mindenképpen a beépítettség az szerintem nem jó.
[00:54:10]Tehát, hogy a parti beépítettség meg úgy amúgy a növekvő burkoltság nem csak Balatonnál, hanem az egész országban, városban.
[00:54:18]Tehát, hogy ez nem jó irány.
[00:54:21]És ugye a parton ez az interakció.
[00:54:26]Ugye az ökológiában a határfeletek mindig a leg ospiratív helyek, tehát hogy a levegő, part és víz találkozik.
[00:54:36]És reális szerinted az, hogy most emiatt a petíció miatt holnap [nevetés] hol holnap le áll az összes beruházás.
[00:54:43]Nyilván nem, de de nyilván ez lenne a cél, ugye, de azért itt vannak érdek ellentétek.
[00:54:49]Igen, volt már egy ugye voltán nyáron is már elhangzott az, hogy legyen építési stop, amed ki nem találjuk, hogy mi legyen.
[00:54:59]Hát egyes agglomerációs településeken például van, mert egyszerűen nem bírja el az infrastrukt.
[00:55:02]A Balaton is most már két önkormányzat van, aki építési változtatási tilalmat hozott.
[00:55:07]Ugye azt ugye az önkormányzatok ezt megtehetik.
[00:55:11]Ühüm.
[00:55:11]Ezt nagyon fontos.
[00:55:12]Igen.
[00:55:12]Kétszer három évre meghozhatják ezt a döntést.
[00:55:15]És most én azt gondolom, hogy az ő kezükben van a labda.
[00:55:20]Tehát akkor ez most egy felhívás az önkormányzat a polgármester igen.
[00:55:23]Eddig eddig azért sírtunk, hogy mindent felülről határoznak meg.
[00:55:24]És most az önkormányzatiságnak egy lehetősége az, hogy akkor megmutatja, hogy őt tesz és ak de tud tenni egyébként.
[00:55:32]Tehát hogyha azt mondja, hogy stopp és akkor stopp akkor kábé ablakot nem lehet cserélni.
[00:55:37]Ablakot lehet cserélni, de [horkantás] felújt, tehát hogy akkor változtatási tilalon van.
[00:55:39]Tehát akkor egy 120 lakásos lakóparkot az biztos, hogy nem lehet nem lehet odaépíteni.
[00:55:45]Igen.
[00:55:45]Tehát az az biztos, hogy azt azt nem lehet odaépíteni.
[00:55:51]Végezetül egy kicsit az egyéni szintre vissza visszatérnék.
[00:55:53]Itt egy-két példa már elhangzott.
[00:55:58]Nem szeretem a felelősséget hárítani csak arra, aki az egyénre, meg hogy csak arra, aki mondjuk használja a Balatont.
[00:56:04]akár van ott nyaralója, akár egy hét egy évben egyszer odajut egy hétre, de hát mindannyiunknak van felelőssége ebben is, ahogy minden zöld témában.
[00:56:14]Most azon túl, hogy valaki nem autóval megy le a strandra, mik azok a dolgok, amiket meg mondjuk aláír ezt a petíciót, meg mondjuk elmegy egy ilyen lakossági fórumra, ami a beépítésről szól, és tiltakozik ez ellen?
[00:56:25]Tehát mik egy ilyen ilyen mondjuk akár egyszerű, de de nagyon kézzel fogható dolgok, amit a az ember tud csinálni, hogy megvédje a Balatont, vagy akár a Velen a Veszprém Balaton kulturális főváros alatt volt egy balatórium ökológiai művészeti kezdeményezés.
[00:56:44]annak volt egy Balatonborát kertje, ami még megtalálta a neten, hogy milyen növényeket ültessünk, hogyan milyen kertünk legyen, amivel tudjuk segíteni a Balaton ökoszisztémáját.
[00:57:01]Ugye ez a levágott gyep, és akkor öntözzük, ez ugye a 17.
[00:57:05]századi Angliába találták ki, hogy ők annyira gazdagok, hogy ők ezt is megtehetik.
[00:57:13]De mondjuk már nem úgy öltözködünk a 17.
[00:57:16]századba, tehát lehet, hogy ezt meg lehetne haladni.
[00:57:17]Ez az egyik fontos kérdés.
[00:57:21]Ugye ez benne van az, hogy ne használjunk műfüvet, ami hát ez még az egész országra vonatkozik.
[00:57:28]Ez az egész egész országra vonatkozik.
[00:57:30]Ami még érdekes lehet, a napkrémhasználat ugye Igen.
[00:57:36]Tehát, hogy amikor egy így lehet látni a strandot, akkor hogy folyik a az olaj.
[00:57:41]Ott egyébként mi a konkrét tipp?
[00:57:41]Tehát, hogy hogyan most nem akarok ez meg egy külön podcast.
[00:57:44]Nekem egy kedvenc témám egyébként.
[00:57:47]Én nagyon nagyon minimális napkrémet használok, mert nagyon nem [torokköszörülés] tartom jónak nagyon sok szempontból.
[00:57:55]De nagyon nehéz szerintem tájékozódni, hogy mit érdemes, mit szabad.
[00:57:59]Igen.
[00:57:59]Meg még minek mikor.
[00:58:00]Igen.
[00:58:00]Meg minek mekkora hatása van.
[00:58:02]Tehát az is egy fontos.
[00:58:02]Azért azt se mondjuk, hogy ne használjunk, mert akkor itt a orvostársadalom Igen.
[00:58:05]Csak ugye vannak a cingnek tehát a fizikai napkrémek azok nem oldódnak, vagy minimálisan oldódnak le, vagy egy likra és akkor nem égünk le.
[00:58:19]Tehát, hogy erre kitalálták már a dolgokat.
[00:58:23]Ugye vannak olyan szigetek, ahol be se viheted a napkrémet.
[00:58:27]Igen.
[00:58:29]Tehát, hogy erre van megoldás.
[00:58:32]Tehát az egyik dolog az, hogy ha lehet, akkor közösségi közlekedésre menjünk le, illetve az, hogy gyakoroljunk nyomást, éljünk az alkotmányos jogunkkal, hogy az önkormányzatok mondjuk hozzák meg ezt a a a törvényt arra, vagy jogszabályt, helyi jogszabályt, hogy változtatási tilon van.
[00:58:51]Ugye most vannak a Balatonnál a HÉZ felülvizsgálatok, ott milyen építési szabályokat hoznak, ami helyi kompetencia.
[00:58:58]Ez legyünk aktív állampolgárok.
[00:59:01]Igen, legyünk aktív állam állampolgárok.
[00:59:03]És akkor van még ez a közgazdasági willingness pay.
[00:59:06]Tehát ez is egy érdekes kérdés, hogy ki lenne hajlandó azért áldozni akár pénzügyi szempontból.
[00:59:12]Akár pénzügyi szempontból, de amikor az állam erre áldoz, akkor végül is a mi pénzünk áldozza erre.
[00:59:16]Tehát, hogy mondjuk ne kezdjünk el tüntetni azon, hogy mondjuk 100 milliárd Ft-ért valamit a Balaton vagy a Velencétonal végrehagytunk.
[00:59:27]Józampaszti ész.
[00:59:27][nevetés] Igen.
[00:59:29]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.
[00:59:31]Én köszönöm.
[00:59:32]Aztán igazán más perspektívával világítottuk meg ezt a témát, úgyhogy reméljük, sok hasznos új információ volt benne a nézőknek és hallgatóknak.
[00:59:39]Én is remélem.
[00:59:39]És ha bárkinek valami kérdése van, akkor forduljunk hozzám bizalom.
[00:59:44]Köszönöm.
[00:59:44]Nézőknek és hallgatóknak pedig köszönjük a figyelmet.
[00:59:47]Találkozunk két hét múlva.
[00:59:48]Sziasztok.
[00:59:51][zene] A műsor Budapest, Pest megye és a Dunán túl áramszolgáltatója az EON Hungária csoport támogatta.
[00:59:59][zene]