HVG Videó 40:04

Búcsúzik az Otthon Start és az árréstop, itt a Wekerle Plusz - Gazdasági bejárat 7. rész

otthon startlakáspolitikaköltségvetéskamatstopgazdaságpolitikagazdaságközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Búcsúzik az Otthon Start és az árréstop, itt a Wekerle Plusz - Gazdasági bejárat 7. rész
tl;dr
  • Tóth Levente (biztosdöntés.hu) a HVG Gazdasági bejárat vendége; téma: Otthon Start–Wekerle Plusz váltás, árréstop-kivezetés, 2027-es költségvetés.
  • Az Otthon Start utolsó hetében futólagos igénylési hullám zajlik: október 31-ig kell megkötni az adásvételt, november 15-ig igényelni; a korai határidő-kommunikációt Facebook-poszt javította ki.
  • Az árréstop kivezetését (konkrét dátum nélkül) jó időzítésnek látja a vendég: 1,3–1,6%-os infláció mellett nem jöhetett volna jobb pillanat, bár kismértékben még így is az inflációra nyom.
  • Matolcsy-idézet az árszabályozásokról: „A szocializmust kipróbáltuk, nem jött be, nem kellene újra próbálkozni vele."
  • A 2027-es költségvetés főszámai (2,4% GDP-növekedés, 3% infláció, -4,9% hiány, 77,2% adósság) realisztikusabbak a korábbiaknál, ráadásul visszatért a normál, egy évvel előre történő tervezés.
  • Gyenge pont: az EU top 3 foglalkoztatottsági cél nem látszik világosan, honnan fog összeállni; az euró-kritériumoknak megfelelő számok viszont „megelőlegezett bizalmat" hoztak a pénzpiacokon.
  • A Wekerle Plusz (18–45 év, max 50 M Ft, 25 év): új lakásnál 3%, használt lakásnál 5% fix kamat; szigorítás az ötévi kötelező bentlakás és a bérbeadás/irodai használat tilalma.
  • A magasabb kamat lényege állami spórolás: kisebb kamattámogatás – évi ~100 milliárd Ft a nagyságrend –, miközben a használt lakást vevők, az Otthon Start fő közönsége, most drágulnak.
  • Ha a piaci kamatok az 5% alá süllyednek, a program használt lakásokra értelmét veszti; a visszaállított lakástakarék (10–20% támogatás) pedig lassan hat, de a felelős megtakarításra jó üzenet.
  • A kamatstop példázza a problémát: akit felelősen figyelmeztettek a fixálásra, kamatemelkedést vállalt, aki pedig tettek nélkül maradt, az kihasználta az állami támogatást.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A HVG gazdasági hírösszefoglaló műsora, a Gazdasági bejárat hetedik részének vendége Tóth Levente, a biztosdöntés.hu vezetőelemzője és szerkesztője volt. A beszélgetés három fő témára összpontosult: az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz hitelprogramra, az árréstop kivezetésére és a 2027-es költségvetés középtávú számaira.

Az eseménydús hét és a hitelváltás körüli zavar

A vendég szerint az elmúlt hét az ő szakmájuk számára is „eseménydús" volt: amikor kijött a Wekerle Plusz program rendelete, éjfél körülig dolgozott. A bankoknál és az ügyfeleknél most nem pánik, hanem egy jelenség tapasztalható: a last minute Otthon Start-igénylések hulláma. A bankok versenyeznek azokért az ügyfelekért, akik még az utolsó pillanatban szeretnék felvenni az Otthon Startot – erre példa, hogy az adásnapon egy nagy bank még az utolsó pillanatban levitte az Otthon Start kamatát.

A határidők pontosan: október 31-ig kell megkötni az adásvételi szerződést (használt lakás esetén), és november 15-ig lehet még megoldani az igénylést. Aki már megkötötte a szerződést, annak a bejelentéstől számítva 15 napja van arra, hogy a bank befogadja a hitelkérelmet – ez már önmagában elég, a hitel elbírálása utána folytatódik. Aki építkezik, arra is ugyanezek az október 31-i határidők vonatkoznak, bár ott a hitelkülönbség kisebb, így kevésbé érzékeny a kérdés.

A vendég kiemelte a bejelentés körüli kommunikációs kavarodást: a parlamenti bejelentést követően először október 28-at jelöltek meg határidőként, majd még aznap Magyar Péter Facebook-posztjában módosítottak. A vendég vicces megjegyzéssel utalt arra, hogy aznap este gondolta, „égnek a lámpák" az ügyvédi irodákban, miközben az emberek sietnek a szerződések megkötésével – ekkor azonban még a jogforrás lényegében „Magyar Péter Facebook-üzenete" volt, nem jogszabály.

Az árréstop kivezetése

A hét másik nagy híre, hogy az árréstop megszűnik: Magyar Péter október elején már belengte a kivezetés tervét, a 2027-es költségvetés bejelentésénél pedig konkretizálták, hogy ki fogják vezetni – bár konkrét dátum még nincs.

Tóth Levente szerint visszaütve az árstoppok és árréstopok kezdetére (a covid utáni és az orosz–ukrán háború körüli élelmiszer-infláció idejére) látszik, hogy ezek az intézkedések hosszú távon nem tudtak érdemi hatást gyakorolni az árakra – a magyar élelmiszerinfláció a szabályozások idején is rekordmagas volt. Régi idézetet idézett Matolcsy Györgytől egy parlamenti meghallgatásról:

„A szocializmust kipróbáltuk, nem jött be, nem kellene újra próbálkozni vele." – Tóth Levente idézi Matolcsy György korábbi, az árstoppokról szóló kijelentését *

Szerinte minden tartós árszabályozás idegen a piacgazdaságtól: a kereskedők az áremelést más termékekre terítik szét, romlik a minőség, megjelenik a zsugorinfláció (kisebb kiszerelés ugyanazon áron), és csökken a verseny. Ráadásul ezek az intézkedések eredetileg is „ideiglenesen" lettek bevezetve – még az Orbán-kormány alatt is mindig fél évre szóltak, de mindig meghosszabbították őket.

A kivezetés időzítéséről azt mondta: a legjobb pillanat erre, amikor az infláció alacsony. 2026-ban 1,3–1,6%-os infláció mellett ennél jobb pillanat nem is jöhetett volna – ha most nem vezetik ki, minden későbbi időpont rosszabb lenne. A kivezetés bizonyosan hozzá fog rakni valamennyit az inflációhoz, de most „messzemenően nem lesz fájdalmas". Fontos tanulsága még: az árstoppok olyan társadalmi csoportokat is megvédenek a magas áraktól, akik erre nem szorulnak rá – helyettük célzott segítségre lenne szükség a valóban rászorulóknak.

A 2027-es költségvetés és a középtávú tervek

A HVG elemzése Virovác Péter ING-elemzővel a 2027-es költségvetés fő számainak realitásáról. A kormány célszámai 2027-re:

  • GDP-növekedés: 2,4%
  • Infláció: 3%
  • Államháztartási hiány: -4,9%
  • Államadósság: 77,2%

Tóth Levente értékelése szerint ez „jóval realisztikusabb terv, mint az elmúlt évek tervei", bár természetesen pozitív forgatókönyv. Egyes számaiban akár visszafogottnak, „konzervatívnak" is mondható – szemben a korábbi, Nagy Márton-féle 5%-os növekedési ígéretekkel, amelyekről „aki mondta, az se hitte el, hogy meg lehet csinálni". Fontos változás, hogy visszatért a normál költségvetési tervezés: a jövő évi költségvetést az előző év végén nyújtják be és fogadják el, nem pedig évekkel előre – ami a covid utáni, változékony években azt eredményezte, hogy „elindult január, és már mindenki tudta, hogy a költségvetési szám nem igaz".

A foglalkoztatottsági cél – a gyenge pont

A terv egyetlen elemét látja problematikusnak: azt a vállalást, hogy Magyarország a foglalkoztatottságban az EU top háromba kerülne (Málta és Hollandia mellett). A vendég szerint „nem világos, hogy pontosan ezt mire alapozza a kormány". Bár a gazdasági növekedés a foglalkoztatásban is megjelenne, és kedvez a Tisza-kormánynak, hogy az elmúlt évek nagy beruházásai most indulnak el (BMW-gyár, Mercedes-bővítés, a kínai BYD-gyár), mert ezek egy-egy gyár érdemben százalékokkal tudják befolyásolni a termelést és a foglalkoztatást – „a számot látjuk, de nem látjuk világosan, hogy ez pontosan miből állhat elő".

Az euró-bevezetési költségvetés

A költségvetési tervezést a vendégnek nem véletlenül mondják „euró-bevezetési költségvetésnek": minden főszám megfelel a maastrichti kritériumoknak. Ez a politikai bejelentés („minél hamarabb vezetjük be az eurót") nagyon jól reagált a pénzpiacokra: az ország „megelőlegezett bizalmat" kapott, ami az államkötvény-hozamokban jelentkezett, és spórolást hozott. Ugyanakkor figyelmeztetett: ha a költségvetés nem igazolja a bejelentéseket, „ez a bizalom hamar erodálódik".

Wekerle Plusz az Otthon Start helyett – a részletek

A hét legfontosabb bejelentése a Wekerle Plusz program, amely október 28-tól indul, és azonnal felváltja az Otthon Startot. A főbb paraméterek és változások:

  • Korhatár: az Otthon Startnak nem volt felső korhatára, a Wekerle Plusznál 45 év a felső határ (18–45 évesek igényelhetik). Eredetileg 41 évet jelentettek be, a jogszabályban ez 45-re módosult.
  • Kamat: új lakásnál marad a 3%-os fix kamat, használt lakásnál 5%-os fix kamat (az Otthon Startban 3% volt).
  • Hitelösszeg: legfeljebb 50 millió Ft.
  • Futamidő: maximum 25 év.
  • Négyzetméter-árkorlát: marad az 1,5 millió Ft/nm; lakásnál 100 millió Ft, családi háznál 150 millió Ft összes árkorlát. Ezt a számokat 2028-ban előre bejelentve indexálni fogják – de a vendég nem vár tőle komoly változást, mert szerinte az ingatlanpiac meredek áremelkedése elérte a végét, „nincs hova": a vevők ennél jelentősebb árat nem hajlandók elviselni. (Budapesten, de Debrecenben és Szegeden is már ma is belefuthat valaki az 1,5 milliós korlátba.)
  • Nincs szükség gyerekvállalásra, házasságkötésre, TB-igazolásra – ez a vendég szerint nem nagy szigorítás.
  • Öt év kötelező bentlakás, és nem adható bérbe, nem használható irodának – ezt az Otthon Start hiányzó szabályaként az „igazi szigorítás" mellé tette: az Otthon Startnál nem volt sem lakáscél-, sem hasznosítási korlát, így sokan befektetési célból, vagy azonnali bérbeadással használták, ami ingatlanár-felnyomó hatású volt. „Ha ki tudja adni bérbe, hol van itt az első lakáshoz jutás, vagy ennek az állami támogathatósága?"
  • 50% feletti ingatlantulajdon kizáró ok, de a társasházi tulajdonrészeket össze kell számítani; maradnak az élethelyzet-szerű kivételek (örökölt tulajdon, vagy ha a korábban vásárolt ingatlan értéke nem éri el a 30 millió Ft-ot). A vendég szerint ez célzottabb, reálisabb szabály, mint az eddigi: nem támogatják, akinek valójában nem ez az első otthona, de nem zárják ki az öröklés útján tulajdont szerzett őket sem.

Költségvetési kompromisszum – kinek drágul, mit spórol az állam?

A vendég szerint a Wekerle Plusz „tökéletes példája" a költségvetési és politikai kompromisszumoknak: a kormány nem szüntette meg teljesen az Otthon Startot, hanem új program formájában módosította – „politikailag jobb dolog lezárni a múltat és új programot indítani".

A kamatmechanizmus magyarázata: az ügyfél 3 vagy 5%-ot fizet, a bank viszont a teljes, piaci ügyleti kamatot kapja – a különbözetet az állam fizeti kamattámogatásként. Minél magasabb az ügyfél által fizetett kamat, annál kisebb a kamattámogatás, tehát kisebb a költségvetési teher. Ezért drágult pontosan az a kör, amelyik az Otthon Startot leginkább igénybe vette: a használt lakást vevők többsége (az új lakásokból kevés van, és drágák).

A helyzet súlyát számokkal illusztrálta: egy év alatt az államnak 2000 milliárd fölötti, éves végére valószínűleg 2400 milliárd körüli Otthon Start-hiteltőke épült fel. Ennek 4%-os kamattámogatása egy évben kb. 100 milliárd Ft – „és ez a nagyságrend akkor is hasonló lesz, ha lejjebb mennek a kamatok, csak jó esetben 100 helyett mondjuk 50". A kamattámogatás az államkötvény-hozamhoz kötött, így az államnak akkor jár jól, ha csökkennek a kamatok. Hasonló halmok állnak a Babaváró, a CSOK és a vállalati Széchenyi-hiteleknél is – „az állam lett a bankok legnagyobb kamatfizetője, de az állam mi vagyunk".

A Wekerle Plusz kettős spórolást hoz: kisebb kamattámogatás és szűkebb jogosultak kör, tehát kevesebb hitel. Emellett a vendég szerint jogos a célzóság: az Otthon Startot sokan vették igénybe, akiknek „egyre sem lett volna rá szükségük", miközben akiknek valóban kell a kedvezményes hitel az első otthonhoz, azoknak most drágul a hitel.

Meddig marad értelme a 5%-os kamatnak?

Az 5%-os fix kamat a piaci lakáshitelekhez képest még mindig kedvező: az MNB augusztusi adata szerint a ténylegesen szerződött lakáshitel-kamat valamivel 6% fölött van, tehát több mint 1% az előny. Ugyanakkor a vendég szerint a kamatok csökkennek, és „belátható időn belül nagyon kicsivé válhat a különbség, vagy akár 5% alá bemehet egy piaci hitel". Erre utalt a bankszövetség elnökének korábbi kijelentése, hogy „a jelzáloghitel az a 3–4%-os" – a 6–8%-os lakáshitel irreális volt. Ha ez bekövetkezik, a Wekerle Plusz használt lakásokra nézve elveszíti az értelmét: „semmi előnyt nem ad, a korlátozások nélkül fel tudom venni" a piaci hitelt.

A lakástakarék visszaállítása

Újraindul a lakástakarék típusú termék: az első öt évben a befizetések 10%-a, legfeljebb évi 120 000 Ft, a második öt évben 20%, legfeljebb évi 240 000 Ft állami támogatás jár, ingatlan célra felhasználhatóan.

A vendég szerint ez fellendítheti újra a lakástakarékpénztárak tagságát – ráadásul az elmúlt egy-két évben a magas kamatok miatt már önmagukban is vonzó, állami támogatás nélküli kamatbónuszos konstrukciókat indítottak. Ugyanakkor óvatosságra int: „ez önmagában nem oldja meg a vásárlást", legfeljebb annyira elegendő, hogy aki megtakarít, annak később segítség lesz a lakásvásárláshoz. Hatása lassú – nem 2027-ben vagy 2028-ban jelentkezik. Minőségileg viszont fontos üzenete van:

„Minden olyan állami ösztönző, ami hosszútávú megtakarítással, pénzügyi öngondoskodásra ösztönöz, az jó." – Tóth Levente *

Szerinte az elmúlt években „sikeresen leszoktattuk az embereket a felelős, előre gondolkodó pénzügyi magatartásról", mert inkább azokat jutalmazták, akik nem gondolkodtak előre, és bajba kerülésükkor „az állambácsi segített nekik".

A kamatstop mint felelőtlen döntést jutalmazó példa

A vendég a kamatstopot hozta példaként: amikor bevezették, a bankok extra kötelezettséget kaptak, hogy levelében javasolják az ügyfeleknek a hitelük fixálását. Aki ezt a felelős tanácsot követte és átváltott fix hitelre – az a kamatstopos kamathoz képest kamatemelkedést vállalt, és „három éve azt érzi, és teljes joggal, hogy ő a világ balekja", mert aki a füle botját sem mozgatta, évek óta a kamatstop alapján fizet. A vendég itt pontosított egy gyakori félreértést: a kamatstop alatti hitelek nem halmoznak utólag visszatérítendő különbözetet (mint a Babaváró türelmi ideje), „ezek a hitelek ketyegnek a kamatstopban" – aki az alacsony kamatokat megnyerte, „az meg van nyerve, a zsebben van".

Zárás

A beszélgetés végén a műsorvezető jelezte, hogy a Wekerle Plusz lakásfelújítási és babavárós vonatkozásait már nem volt idejük kifejteni, de a fő pontokat áttekintették. A vendég, Tóth Levente remélte, hogy legalább részben beváltotta azt az ígéretét, hogy nem ugyan „mindennek a szakértője", de a pénzügyek egy-két területén jól tudott kommentálni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Tót Levente", „biztosdöntés.hu" – a beszélő neve a kontextus alapján Tóth Levente, a biztosdöntés.hu vezetőelemzője; az ASR több helyen hibásan írta.
  • „Vekerle Kitel / Vekerle / Beckerle Plus" – következetesen Wekerle Pluszként értelmezve (többféle torz alak szerepel az átiratban).
  • „Matolcsi György / Matócsi György / Matcsi György" – Matolcsy György (volt jegybankelnök).
  • „Milovác Péter" és később ugyanerről „Virovác Péter" – az ING elemzője, a helyes név Virovác Péter.
  • „árés stop / árésop / áréspokat" – árréstopként értelmezve.
  • „Kamacstopp / Kamacstop / Kamacsóba" – kamatstopként értelmezve.
  • „Csopusz / CSOP plusz" – CSOK-ként értelmezve.
  • „Vid gyár" – valószínűleg a kínai BYD gyár.
  • „Rizen Bank / Rifizen Bank" – a szponzor neve az átiratban kétféle alakban szerepel; a pontos cégnév nem rekonstruálható biztosan.
  • „eseményús / Eseményindús / eseményidindúson" – eseménydus, helyesen: eseménydús héten.
  • „manif kritériumok" – a kontextus (euróbevezetés, költségvetési számok) alapján maastrichti kritériumok.
  • „pénzfelszoktól" – pénzpiacoktól.
  • „bentleét tankolja" – valószínűleg „Bentley-t tankolja" (a magas járművekkel közlekedők árréstopp általi védelmének példája).
  • „a világ lózere" – értelmezhetetlen szótöredék; a kontextus alapján valami hasonlót jelenthet, mint „a világ balekja" / „a világ becsapottja", pontos eredeti szó nem rekonstruálható.
  • „nagy enhége" – valószínűleg „nagy előnye".
  • „pöcsétes papír" – értelmezhetetlen; a kontextus alapján valamilyen bizonyító/befogadó dokumentum lehetett.
  • „Zsugarinfláció" – zsugorinfláció (shrinkflation).
  • „bankételeken / vállalati ételeknél" – bankhiteleken / vállalati hiteleknél.
  • „hitelénylés / hitelkérést" – hitelkérelem.
  • „kötvényhozok" – kötvényhozamok.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Egyértelmű, hogy ez a költségvetési kompromisszum, vagy a a politikai kompromisszumok, amelyeket ez az a költségvetés megmutatott számunkra, tökéletes példája kell lenni, hiszen nem szüntette meg teljesen ezt a lehetőséget a kormány, nem szüntette meg az otthonstartot.

[00:00:17]Lehetett volna ezt is mondani, hogy itt a vége.

[00:00:18]Ezt megszüntetett, nem szüntette meg, hanem egy olyan új programmá formálta.

[00:00:25]Valójában ezt az otthonstart fenntartása mellett is lehetett volna, hogy módosítom az otthonstartot, de nyilván politikailag ez egy jobb dolog lezárni a új programot indítani.

[00:00:34]Úgy módosítom ezt a programot, ami bizonyosan kisebb költségvetési terhet jelent az elkövetkezendőben, mint az otthon.

[00:00:54]Sziasztok!

[00:00:54]Újra!

[00:00:54]Itt a gazdasági bejárat, a HVG gazdasági hírösszefoglaló műsora.

[00:00:58]Eseményús héten vagyunk túl.

[00:01:01]Hívtunk egy szakértő vendéget is, akivel végignézzük majd a híreket.

[00:01:03]Mielőtt őt bemutatnám, még hallgassatok meg egy gyors szponzori üzenetet.

[00:01:09]Adj új ritmust a vállalkozásodnak, és váltsd a nagyot álmodós, belevágós vállalkozói ötletet valóra.

[00:01:14]Rizen Bank.

[00:01:17]Váltsd velünk valóra.

[00:01:18]És mivel a hét tele volt olyan eseményekkel, amik érintenek hiteltermékeket, sőt egy átfogó hitelprogram változáson is vagyunk túl.

[00:01:27]Erről a területről hívtunk szakértőt, de hát ő minden egyéb területnek is a szakértője itt a pénzügyek között.

[00:01:33]Ugyanis Tót Levente a vendégünk, a biztosdöntés.hu vezetőelemzője és szerkesztője.

[00:01:39]Szia!

[00:01:39]Üdvözöllek a műsorban.

[00:01:41]Szia!

[00:01:41]Mindenkit üdvözlök.

[00:01:41]Meglátjuk, hogy valóban mindennek szakértője vagyok-e.

[00:01:46]Eseményindús időszakon vagyunk túl.

[00:01:46]Te is úgy látod?

[00:01:48]Én biztos eseményidindúson vagyok túl.

[00:01:51]Tehát azért amikor kijött a Vekerle Kitel programnak a rendelete, akkor ilyen 4:00-kor csuktam le a laptop tetőt.

[00:01:57]Egy nagyon erős hét volt nekünk is, a bankoknak is, és szerintem a hitelfvőknek, vagy a hitelt akaróknak is.

[00:02:05]Hogy ti foglalkoztok ügyfelekkel, hogy így mit tapasztalsz, mennyire lett így zavar a fejekt az otthonstart vekerlek kereté?

[00:02:12]Mekkora pánik egyébként az ilyen kalkulációknál, beadott igényléseknél?

[00:02:17]Én úgy látom, hogy nem pánik van vagy óriási zavar, egy dolog van.

[00:02:23]Az nagyon last minute otthonstart igénylés.

[00:02:25]Tehát nyilván most nagyon ez az, ami ami mindenhol megy.

[00:02:29]Tehát a bankoknál is megy és látszik is például, hogy tegnap jött ki egy nagy bank, hogy én még az utolsó pillanatban levitte a otthonstartnak a kamatát.

[00:02:39]Tehát most a bankok versenyeznek azokért az emberekért, akik még az utolsó pillanatban az otthonstartot föl akarják venni.

[00:02:49]Ez ugye november 15-ig lehet megoldani, és október 31, amikor az adásvételi szerződést meg kell kötni utoljára, hogyha valaki használt lakásra akkal.

[00:02:58]Volt egy zavar, amikor a bejelentés volt maga a parlamentbe, és aztán azt követően sajtótájékoztatón, ott volt egy zavar, mert ugye először azt jelentették be, hogy október 28 és utána korrigáltak még az nap, am nem ez volt, amit maga a Magyar Péter tett ki a Facebook postba.

[00:03:17]először bejelentette, nem először bejelentette a parlamentben.

[00:03:21]Ja.

[00:03:21]Aha.

[00:03:23]Majd utána már Facebook poszton egy módosított időpontot mondott.

[00:03:26]Az október 28 lett volna ugye október 27-én bejelentették az október 28-at.

[00:03:31]volt az, hogy napközben és rögtön erre gondoltam, de ismerő volt ismerősöm is, aki azt mondta, hogy akkor azonnal az ügyvédhez és még ma és még az adásvételi szerződés az összes tulajdonostárssal és minden.

[00:03:45]Tehát gondoltam, hogy na most éjfélig lesznek a ügyvédi irodákba ott az emberek és égnek a lámpák, aztán a módosítás délután.

[00:03:52]Ugye ez még mind ugye ezek nem jogszabályok voltak, ezek bejelentések, tehát a jogforrás az a Magyar Péter vagy a Magyar Péter Facebook üzenete.

[00:04:00]Nézzük meg az első hírt a hétről.

[00:04:00]Aztán majd visszatérünk erre.

[00:04:03]Jó.

[00:04:03]Az első hír azzal foglalkozik, hogy hát amire már régóta volt igény a kereskedők részéről, az árés stoptól úgy néz ki, hogy végleg búcsúzunk, legalábbis ugye Magyar Péter október elején már belengedte, hogy tervezik a kivezetést.

[00:04:17]Szerintem egyébként tudni lehetett, hogy a kivezetés ugye napirenden van, mint terv.

[00:04:22]Viszont a 2027-es költségvetés bejelentésnél már konkretizálták, hogy ki fogják vezetni, de dátumunk még mindig nincs arra, hogy ez hogyan és mikor kezdődik majd el.

[00:04:32]Beszéljünk egy kicsit arról, hogy az árésop egyébként valóban megérte-e így a kivezetésre.

[00:04:39]hogy a történelmébe csak így nagyon röviden, hogyha belemegyünk, ugye itt a covid után és az orosz-ukrán háború környékén elképesztően meglóduló élelmiszer infláció miatt először konkrét árszabályozó árstoppot vezettek be, és akkor ezt mérsékelték erre az árés stopra.

[00:04:55]Volt ennek még szerinted bármilyen érdemi árszabályozó hatása?

[00:05:00]Tehát nem terítették már rég szét a kereskedők a többi terméken a az áremelést.

[00:05:05]Ez segítség még az embereknek egyáltalán így ebben a formában szerinted?

[00:05:09]Hogyha visszamegyünk időben a az árstoppok és árés stoppoknak a kezdetére az akkori időszakban, akkor látszik, hogy valójában ezek a szabályozások, mondjuk főleg a nagy infláció idején az árstop, konkrét árstop, az érdemi komoly hatást hosszú távon nem tudod gyakorolni az árakra.

[00:05:30]Tehát ha megnézzük az élelmiszerinflációt, hogy mennyi volt Magyarországon az élelmiszerinfláció ezekben az időszakokban, rekordmagas óriási.

[00:05:38]Igen.

[00:05:39]Tehát valójában most nincs nagy szezonja Matolcsi György olyan idézeteinek, amire azt mondjuk, hogy ez tűpontos volt.

[00:05:51]Ühüm.

[00:05:51]De most emlékeztetnék egy ilyen idézetre Matócsi Györgytől.

[00:05:53]Ez egy parlamenti meghallgatásra hangzott el akkor, amikor ugye jegybankelnök volt még, és kérdezték, hogy az árés stop, illetve akkor még árstoppok ró mi a véleménye, hogy ekkor már hosszú ideje élt az Ástop.

[00:06:09]Tehát ezt eredetilegé minden ilyet időlegesen vezetett be a kormány még az Orbán kormány.

[00:06:15]Tehát mindig azt mondták, hogy az egy fél évre van, csak aztán ezt mindig mindig meghosszabbították.

[00:06:21]Tehát lényegében ezek olyanok szovjet csapatok voltak egykora Magyarországon, hogy ideglenesen hazánkban tartózkodó az árstoppok is ideglenesen tartózkodtak a hazánkban.

[00:06:32]Aztán egy idő után már több évig lást például a Kamacstopp, ami már sok-sok évvel tartózkodik a a bankételeken.

[00:06:39]És akkor mondta azt Matcsi György, hogy a szocializmust kipróbáltuk, nem jött be, nem kellene újra próbálkozni vele.

[00:06:48]Az árstoppok és minden ilyen szabályozások egy piacgazdaságba idegenek.

[00:06:52]Nem azt jelenti, hogy az államnak nincs dolga az árakkal, és piaci zavarok esetében nem lehet ésszerű belenyúlni ebbe, de minden olyan tartós árszabályozás bármilyen módon, ami megfogja az árakat, az zavart okoz a piacgazdaságba.

[00:07:12]Ezt az országos kereskedelmi szövetség számtalanszor hangsúlyozta a kormány felé.

[00:07:16]Tehát, hogy hogy amikor van egy piaci zavar, akkor időlegesen valóban üüm lehet akár jótékony szerepe is az államnak, ideglenes zavart valamilyen módon kezelje, vagy például azokat, akik ennek a vesztesei egy piacgazdaságban, azokat segítsek, de egy tartós hosszú ideig tartó árstoff, vagy árésstop, vagy bármilyen árkorlátozásnak biztosan nem lesz pozitív hatása.

[00:07:45]Egyrészt azért, mert szétterítik a kereskedők más árakban, másrészt meg ugyanazok a hatások érvényesülnek, mint a szocializmusban.

[00:07:52]Tehát hogyha valaminek tartósan nem fizetjük meg az árát, tehát nem fizetjük ki érte azt a pénzt, amennyibe az kerül, akkor annak előbb-utóbb máshol lesz hatása.

[00:08:01]Például más árakban jelentkezik ez, romlik a minőség, hiány lesz.

[00:08:05]Tehát az élelmiszerkereskedelemben igenis látható az elmúlt években ennek a negatív hatása, akár olyan módon is csökken a verseny, romlik a minőség, a az élelmiszerbog lehet tapasztalni olyat, hogy hát azért ez x éve nem volt, most meg már van.

[00:08:23]Az úgynevezett zsugarinfláció, kisebbek a termékér.

[00:08:26]Az is tehát hogy ez valójában akkor sem érte el a hatást, amikor bevezették.

[00:08:32]Most meg már végképp okafogyottá válik.

[00:08:35]És ráadásul ezekkel az a csapda, minden ilennel, a kamastoppal, a bankszámladístoppal, az árstoppal, az üzemanyagstoppal, az élelmiszerrel.

[00:08:42]A csapda az, hogy ezt oké, amikor ki kell vezetni, akkor mi van?

[00:08:46]Amikor kivezetik, magyarul megszüntetik, akkor viszont jelentkezik az árhatása.

[00:08:52]Az infláció megik.

[00:08:52]Igen.

[00:08:52]Na most azon ment itt hosszas morfondírozás, hogy mikor kellene ki mi a jó alkalom egy ilyen árszabályozó intézkedésnek a kivezetésére?

[00:09:01]kell hozzá egy megfelelő inflációs környezet.

[00:09:03]A forintárfolyamnak megfelelő szinten kell hozzáállni, és talán a költségvetési hiánynak is olyan szinten kell lenni.

[00:09:09]Szerinted egyébként most van ennek a az ideje, vagy lett volna már korábban is mód ennek a kivezetésére, csak a kormány éppen teljesen máshsal volt elfoglalva?

[00:09:18]Az biztos, hogy a legjobb időszak egy ilyen árszabályozás kivezetésére, amikor az árszabályozás megszüntetése nyilvánvalóan rakhat hozzá az inflációhoz, az az, amikor nagyon alacsony az infláció.

[00:09:30]Hát most aztán az tehát ennél jobb pillanat, mint ami 2026-ban előállt, amikor ugye 1,3 1,6%-os inflációk vannak.

[00:09:42]Hát ha most nem vezetik ki, akkor minden pillanat rosszabb lesz, hiszen egy magasabb infláció rak valamennyit hozzá.

[00:09:48]Szinte biztos, hogy valamennyit hozzá fog rakni, hogyha ez teljesen eltörlik ezeket az áréspokat, de ez most messzemenően nem lesz annyira fájdalmas.

[00:10:00]Most már ennek nem nyertese senki, vesztese viszont sok van.

[00:10:02]És általában is igaz, hogy minél inkább egy piacgazdaságban visszaállunk a piacgazdasági feltételek, ez annál jobb, hiszen az árra stoppal, vagy árstoppal, és ez igaz a benzinre is, üzemanyagokra is, olyan társadalmi csoportokat is megvédünk a magas áraktól, akik erre nem szorulnak rá.

[00:10:21]Persze demagóg mondat, amit mondok, de azért el lehet rajta gondolkodni, hogy valóban mondjuk az üzemanyagstoppoknál vagy hatósági áraknál, vagy védett áraknál valóban, hogyha valaki a bentleét tankolja meg, valóban az egy reális társadalmi cél, hogy őt megvédjük a magas üzem üzemanyagáraktól.

[00:10:40]Neki tök mindegy.

[00:10:42]Itt sokkal célzottabb lépésekre van szükség.

[00:10:46]Tehát ilyenkor, ha ilyen zavar van, akkor azokat kell elsősorban megvédeni, akiknek egy ilyen ársok gondot okoz.

[00:10:55]Na jó, menjünk tovább akkor a következő cikkre.

[00:10:57]Milovác Péter, az ING elemzője a HVG cikkében a középtávú gazdasági számokról, a kormánynak a terveiről beszélgetett egyik kollégánkkal.

[00:11:05]arra a következtetésre jutottak, hogy elnézve a számokat, és ezeket mindjárt itt számszerűsíteni is fogjuk, még egész reálisak a célok, kivéve egyetlen egy ponton, és akkor erre mindjárt rátérünk.

[00:11:18]Nézzük meg, hogy mi miket vizsgáltak ebben a cikkben.

[00:11:20]Egyrészről a GDP növekedés, és itt szerintem most ne rohanjunk annyira előre, csak a 2027-et nézzük meg.

[00:11:26]Beszéljünk arról, hogy ezt mennyire látjuk reálisnak.

[00:11:27]GDP-nél egy 2,4%, az inflációnál egy 3%, az államháztartási hiánynál -4,9, az államadósságnál pedig 77,2%.

[00:11:41]2030-ig van most célpálya kormány előtt a gazdaságot nézve ezekben a fő számokban.

[00:11:46]De amit Virovác Péter kiemelt, hogy egy kicsit talán túlzó az optimizmus, kezik először azokkal a főszámokkal, amiket elmondtam, ez a ez a középtávú tervezés, ami itt végbe ment, ez mennyire elrugaszkodott a földtől szerinted?

[00:12:00]Mennyire lehet ezt tényleg elérni?

[00:12:02]És mi a helyzet ezzel a foglalkoztatottsággal?

[00:12:03]Ugye az elmúlt években hozzászokhattunk ahhoz, bejelent a kormányi tervet, a gazdasági növekedés, infláció, egyebek, és aztán jön az év, és kiderül, hogy abból semmi nem lesz.

[00:12:14]De várj, volt egyáltalán ilyen középtávú stratégia az elmúlt években?

[00:12:18]Én nem emlékszem.

[00:12:19]Mindig van.

[00:12:19]Ez mindig van.

[00:12:20]Ja, ez köz volt téve.

[00:12:21]Ugye ez a konvergenciprogram, tehát hogy az volt, csak most nyilván arra nem figyelnek az emberek, mi sem erre koncentrálunk, hogy mit tervez a kormány 2030-ra.

[00:12:29]Mindig tervezett valamit.

[00:12:29]Az is mindig megdől, hogy akármit mondott a következő évre, már mire odaértünk az évre, vagy elindult az év, már látszott, hogy ebből semmi nem lesz.

[00:12:39]Ez pont ez a klasszikus repülőrajtos évnél látszott, hogy repülőrajt.

[00:12:44]Hagyjuk már.

[00:12:45]Se a növekedés, se az államadóság, semmi sem vagy az inflációs számoknál volt sokszor ilyen különösen a nagy inflációnál.

[00:12:52]Az első mondás az, hogy ez jóval realisztikusabb tervnek tűnik, mint az elmúlt évek tervei.

[00:13:00]Természetesen azért minden kormány alapvetően egy pozitív forgatókönyvet ír le.

[00:13:05]Tehát ez is egy pozitív forgatókönyv, de ahogy a az elemző is mondta, ez realisztikusnak tűnik.

[00:13:10]Tehát ez egy olyan tervnek tűnik 2027-re, azért igazándiból ezt látjuk, amire nem mondhatjuk azt, hogy ez már most nem igaz.

[00:13:20]Tehát ezt el lehet érni akár gazdasági növekedésben, akár inflációban.

[00:13:24]Még azt is mondanám, hogy egyes számaiban visszafogott, vagy ahogy ugye ezt elemzők szokták mondani, konzervatív, de ez másképp konzervatív, tehát úgy igaz az, hogy azért visszafogott, tehát nem ilyen légvár számokat lát, nem a Nagy Márton fé 5%-os növekedés mondjuk így van.

[00:13:43]Az egy politikai termék volt.

[00:13:46]Ott lényegében, aki mondta, sem hit el, az se nagyon hitte el, hogy ezt meg lehet csinálni.

[00:13:50]És az is lényeges, hogy most visszatértünk egy normál költségvetési tervezéshez, amikor a költségvetést, a jövő évi költségvetést az előző év végén nyújtják be és fogadják el.

[00:14:03]És nem időközi a sok-sok évig ugye nagyon korán elfogadták a költségvetést, vagy akár több éves költségvetést fogadtak el, és ennek az lett a következménye, különösen olyan nagyon változékony időkben, mint a hát lényegében a covid óta voltak az évek, akár a covid miatt, akár a háború.

[00:14:21]miatt és minden más inflációfölfutás miatt.

[00:14:25]Tényleg az volt a helyzet, hogy elindult január és már mindenki tudta januárba, hogy az a költségvetési szám az nem igaz.

[00:14:31]El lehet felejteni szinte mindenben.

[00:14:33]Ezeket a költségvetési számokat, amit majd elfogadnak, ezek alapján valóban neki lehet indulni úgy 2027-nek, hogy ezek megvalósulhatnak, realisztikus, ilyen számokat tud produkálni a magyar gazdaság, a magyar költségvetés, mégha nem is lesz egyszerű.

[00:14:50]Tehát van benne optimizmus, van benne egy pozitív értékelés.

[00:14:54]Nézzük meg ezt a foglalkoztatottságot, amiről szól a cikk, mert itt ugye felmerült az, hogy kisi optimista az a vállalás, hogy Malta és Hollandia mellett az EU top három-ba kerülne Magyarország a Tisza gazdasági tervei alapján, miközben a globális folyamatok mintha nem erre mozognának.

[00:15:08]Túlzott optimizmus ezen a területen szerinted?

[00:15:10]A foglalkoztatottságnál az látszik, hogy nem világos, hogy pontosan ezt mire alapozza a kormány.

[00:15:18]Természetesen, hogyha van egy gazdasági növekedés betervezve, és az megvalósul, ennek azért alapvetően a foglalkoztatásban is meg kell jelennie valamilyen módon, de vannak olyan negatív hatások is nyilvánvalóan, amivel egyébként a gazdasági növekedésben is lehet számolni, mint kockázat és a foglalkoztatásban is, ahogy most a Tiszakormánynak kedvező az, hogy az elmúlt éveknek a nagy beruházásai, amihez most neki okkal nem lehet köze, mert nem alatt indulnak el.

[00:15:51]Tehát most például egy BMW gyár, vagy egy Mercedes gyárbővítés, vagy akár majd a kínai Vid gyár indulás, hogy ezek óriási pluszok foglalkoztatásban.

[00:15:59]Itt egy-egy gyár léte nem léte, termelés felfutása vagy feln futása érdembe tudja sz%-okkal tudja befolyásolni a magyar gazdasági termelést és a foglalkoztatottságát és a foglalkoztatottságot.

[00:16:16]Nem teljesen világos, pontosan ez a foglalkoztatási plusz miből is áll elő.

[00:16:21]Én szerintem ez lehet a szkeptikusság oka az egyébként remek elemzőnél is.

[00:16:28]Oké.

[00:16:28]A többi számnál világos nagyjából, hogy ez miért is lehet így.

[00:16:32]Ennél a számnál látjuk a számot, de nem látjuk világosan azt, hogy ez pontosan miből is állhat elő.

[00:16:39]Egy utolsó zárógondolat ehhez, hogyha megnézzük az egész költségvetési tervezést, akkor nem véletlenül hívják ezt egy ilyen euró bevezetési költségvetésnek is.

[00:16:46]Tehát minden száma, amit itt betettek, az megfelel a a manif kritériumoknak, ami alapján megtörténne a bevezetés.

[00:16:54]Igen.

[00:16:54]Tehát afelé halad.

[00:16:54]Tehát ez egy nagyon fontos dolog, hogy politikai bejelentés.

[00:16:58]Ez a politikai bejelentés, hogy megpróbáljuk hamar bevezetni az eurót, ha tetszik, minél hamarabb, vagy a lehető leghamarabb.

[00:17:04]Erre nagyon jól reagáltak a pénzpiacok, tehát ezen spórolt Magyarország, hiszen ennek is köszönhető volt az, hogy kapott a kormány és az ország egy megelőlegezett bizalmat, ami jelentkezett például az államkötvényhozamokban, hogy csak az állam papírhozam ugye az egy megtakarítás az államnak, de itt mindig jön a következő, hogy oké, van egy bizalom, amit megkapott a kormány, a pénzfelszoktól, de utána jön az első igazi fontos papír, ez a költségvetés, mert abban látszik, hogy amit mondott a kormány az összhangban van-e azzal, amit tesz.

[00:17:38]Hogyha nincs összhangban, akkor ez a bizalom hamar erodálódik.

[00:17:40]Itt a költségvetés azért is fontos, hogy lássa a lássák a pénzpiacok, lássa az unió azt, hogy igen, mondtunk valamit, és ez a mondás megtestesül a költségvetésben is.

[00:17:55]Térjünk rá talán a fő témára, bár eddig is ugye a költség 2027-es költségvetés részleteit elemezgettük itt.

[00:18:02]legfontosabb bejelentés itt az elmúlt héten az a Beckerle Plus program, ami rögtön fel is váltja a korábbi otthon start hitelprogramot.

[00:18:10]A HVG cik ez remekül összefoglalja a legfontosabb bejelentéseket.

[00:18:15]Én ezeket elmondom.

[00:18:15]Te pedig kérlek egészítsd ki és magyarázzd el a nézőknek, hogy miről van szó.

[00:18:20]Október 28-án indul a Veckerle Plus.

[00:18:23]Egyből ki is vártja váltja az otthonstartot.

[00:18:24]Már megkötött adásvételi szerződéssel.

[00:18:27]Ugye 15 napjuk van még a az otthonstartot igényelni a lakásvásárlóknak.

[00:18:32]Aki otthonstartot akar még és már az adásvételi szerződést megkötötték a lak annak mostantól kezdve van 15 napja.

[00:18:40]Így van.

[00:18:40]Hogy benyújtsa.

[00:18:40]Hogy benyújtsa.

[00:18:42]Tehát nem a szerződésköttés, hanem az, hogy eljusson odáig, hogy hogy ezt benyújtja a bankba.

[00:18:45]Azért ez nem ez megfuthatán önmagában azt kell érni, hogy a bank befogadja a hitelénylést.

[00:18:52]Tehát azért ez ez működik.

[00:18:52]Ugye innentől innentől még egy folyamat, amíg ő megkapja vagy nem kapja meg a hitelt, de az a lényeg, hogy legyen egy pöcsétes papír, hogy 15-éig bezárólag befogadta a bank.

[00:19:04]Most már egyébként látszanak ilyen közitételek, hogy azért ezt a bankok az utolsó napokban figyelni kell, mert van aki eddig, addig amaddig így fogadja be, úgy fogad, hát le lehetnek különbség, de ez akinek megvan a az adásvételi szerződése 31-éig, az ezt a benyújtást meg tudja oldani.

[00:19:26]Aki építkezik, arra is vannak ugyanilyen október 31-ai határidők.

[00:19:28]Ö de az is azt gondolom, hogy alapvetően befutható, bár ott nem minden függő magában a az igénylőtől, de de mondjuk az új építésim ez kevésbé érzékeny, hiszen a különbség a két hitel között használt lakásokban nagy, tehát a 3 és 5% között nagy, illetve hát vannak olyanok, akik az otthonstartót még megkaphatják, de a vekerlét már nem.

[00:19:54]Na, mindjárt rátérünk erre is.

[00:19:54]Ugyanis változtak ugye bizonyos nagyon fontos feltételek.

[00:19:58]41-ről 45 évre emelik a hitelre jogosultaknak a felső korhatárát.

[00:20:02]Így akkor 18 és 45 év közöttiek vehetik igénybe pluszt.

[00:20:08]Így van.

[00:20:08]Az otthonstartnak nem volt korhatár, felső korhatára.

[00:20:10]Ez a 41-45 év, ez azt jelenti, hogy 41 évet jelentettek be eredetileg, hogy azt a vekerlek.

[00:20:18]De aztán mire a jogzabály, tehát hogy valójában ez egy szigorítás.

[00:20:23]Tehát az egyik nagy szigorítás az, hogy amíg az otthon tartott idő életkor korlát nélkül fel lehetett venni, addig a vekerlénél 45 év a felső korhatár.

[00:20:33]Ó, illetve kamatmértéke.

[00:20:33]Ugyanis új lakásoknál marad a 3%-os kamat, viszont használt lakásoknál 5%-os fix kamattal lehet majd felvenni a a hitelt, és legfeljebb 50 millió Ft-os hitelt lehet felvenni.

[00:20:46]Futamidő pedig maximum 25 év lehet.

[00:20:50]Hát két kérdés is felmerül bennem.

[00:20:51]Így, így és ebben a formában van aki jóval rosszabbul jár-e, mint a az otthonstartal?

[00:20:57]Illetve hát hogyha már itt az ilyen kompromisszumok költségvetéséről beszéltünk, akkor a erről az oldalról vizsgálva mennyire jó ez a termék így ebben a formában?

[00:21:07]Egyértelmű, hogy ez a költségvetési kompromisszum, vagy a a politikai kompromisszumok, amelyeket ez a költségvetés megmutatott számunkra, tökéletes példája Vekerlek, hiszen nem szüntette meg teljesen ezt a lehetőséget a kormány, hiszen nem szüntette meg az otthonstartot.

[00:21:24]Lehetett volna ezt is mondani, hogy itt a vége, ezt megszüntet.

[00:21:27]Nem szüntette meg, hanem egy olyan új programmá formálta.

[00:21:30]Valójában ezt az otthonstart fenntartása mellett is lehetett volna, hogy módosítom az otthonstartot, de nyilván politikailag ez egy jobb dolog, hogy lezárni a múltat és egy új programot indítani.

[00:21:42]Úgy módosítom ezt a programot, ami bizonyosan kisebb költségvetési terhet jelent az elkövetkezendőkbe, mint az otthonstart.

[00:21:53]differenciáltabb és a kamat is nagyon fontos, hiszen az otthon tartott felvevőknek a többsége, nagy többsége az használt lakást vásárol, hiszen nincs is annyi új lakás a piacon, amit meg lehetett volna venni, ráadásul drágák.

[00:22:07]Tehát így pontosan azt a annak a körnek drágította meg a hitelt, amelyik az otthonstartot leginkább igénybe vette.

[00:22:15]Ezt onnan kell nézni, hogyha ugye magasabb a hitel, amit az ügyfél fizet, akkor kisebb az a kamattámogatásra, mint az államat, hiszen az ügyfél számára ez 3% vagy 5%, de a bank nem ennyit kap.

[00:22:26]Ennek a hitelnek van egy ügyleti kamata az ügyfél által fizetett fix kamatból és a kamattámogatásból áll.

[00:22:33]Tehát az ügyfél nem látja a kamattámogatást, már benne van a szerződésben, mert ha probléma van, akkor számára is fontos.

[00:22:39]De itt amellett, hogy az ügyfél fizet 3 vagy 5%-ot, amellett mondjuk egy otthonstart esetében kiegészíti egy 45%-os kamattámogatást.

[00:22:51]Minél kisebb a kamattámogatás, nyilvánvaló, annál kisebb terhet jelent ez a költségvetés.

[00:22:57]Ezt csak, hogy értsék a nézők is.

[00:22:57]Tehát, hogy a bankok ugyanúgy megkapják a piaci hitelhez viszonyított teljes kamotszeget, csak az állam átvállalja, amit egyébként a hitelfelvevő is megfizet adók formájában, hiszen ez ugye a közösből állam valamiből fizeti, a közösből finanszírozott, de az elmúlt évek ugye tele lettünk olyan hitellel, óriási hitelmennyiségek épültek föl, Babaváró, Csopusz, mind ilyen, hogy a ügyfél az vagy kamatmentesen kapja, vagy egy nagyon alacsony kamattal, mondjuk 3% sz közben viszont helyette az állam ezt a különbözetet folyamatosan fizeti a bankoknak.

[00:23:34]Tehát a az állam lett a bankok legnagyobb kamatfizetője, de az állam azok mi vagyunk, meg az a az a hitelfelvevő is.

[00:23:43]Ez a költségvetésből fizetjük természetesen, de brutális több 100 milliárd Ftok mennek el arra évente, hogy az állam ezeknek a kamatámogatás kamatámogatást kifizesse.

[00:23:54]Hiszen tele vagyunk ilyen hitelekkel.

[00:23:56]Óriási mennyiségű ment ebből ki.

[00:23:58]egyébként a vállalati ételeknél pedig ott vannak a Széchenyi az ugyanezitában, és ráadásul ezek hosszú ételek.

[00:24:06]Tehát egyszer valaki fölveszi az otthonstartot, több évtizedig vagy 25 évig kety addig kell fizetni az államnak.

[00:24:13]Ha lejjebb mennek a kamatok, akkor az állam jól jár.

[00:24:15]Tehát ezért is jó, ha lejjebb mennek a kamatok, vagy az állam kötvényhozok, mert ehhez van kötve tényleges üzleti kamat.

[00:24:24]Tehát minél alacsonyabbak az államkötvőmok, minél jobban lemennek a kamatok az államnak, annál kisebb a kamatterhe.

[00:24:31]De most egy év alatt az államnak fölépült egy 2000 milliárd fölötti és valószínűleg végére már olyan 2400 milliárd körül vagy afölötti otthonstart vitálállomány és gondoljuk el, hogy van 2500 milliárd Ft, hogyha erre ki kell az államnak fizetni egy évben 4%-ot.

[00:24:48]Hát ez nagyon jelentes.

[00:24:52]Az ugye 100 milliárd Ft.

[00:24:54]És e a nagyságrend az hasonló lesz akkor is, ha lejjebb mennek a kamatok.

[00:24:57]Csak jó esetben lehet, hogy eléri azt, hogy akkor nem 100-at kell fizetni, hanem mondjuk 50-et.

[00:25:04]Ühüm.

[00:25:04]De biztos, hogy több 10 milliárdot.

[00:25:07]Ezzel a vekerle programmal, ezzel az állam spórol.

[00:25:09]Egyrészt a kamattámogatás kisebb lesz, amit kell fizetni.

[00:25:14]Másrészt, mert nyilvánvalóan egyrészt már a jogosultak köre is szűkebb, tehát kevesebben tudják majd igénybe venni a vekerle pluszt, mint az otthonstartot.

[00:25:23]Másrészt a használt lakásokra kevésbé vonzó, összességében is kevesebb hitel fog kimenni, tehát a kevesebb hitelre kell neki kevesebb kamottámogatást fizetni.

[00:25:34]Ez a költségvetési része.

[00:25:37]Persze van egy olyan része is, és ez is igaz, hogy azért ezt a hitelt a mostani szabályokkal, az otthonstart szabályokkal olyanok is igénybe vették, akik egyáltalában nem volt probléma.

[00:25:47]Azt akartam mondani, az eredeti cél az ugye a fiatalok otthonhoz jutása lett volna.

[00:25:51]Tehát nyilván azokat akarja az állam támogatni és észszerű ez a társadalmi cél és ide visszakanyarodatunk az árstoppokkal is, hogy mindenki támogassa az állam közpénzből azt akinek egyébként is megvan a lehetősége a otthonvásárlás.

[00:26:05]Nyilvánvalóan vannak olyanok az otthonstartban, akiknek a egyáltalában nem lett volna erre szükségük, b megtudták volna az jó oldalon él nélkül is.

[00:26:14]Az ami most történik, ennek a az egyik következménye az, hogy akiknek meg tényleg szüksége van erre a hitelre, tehát valóban kell egy kedvezményes hitel ahhoz, hogy ő megteremte az első otthonát, annak megdrágul ez a hitel, hiszen azért ez a kör, ez azért döntően új lakást vásárol, ha tetszik, ha nem, ennek a körnek a hitele az az esetek nagyobb részében megdrágul, méghozzá viszonylag jelentősen.

[00:26:38]2% különbség azért az sok.

[00:26:40]Ez az 5% a piaci banki hitelekhez, hogy viszonyul?

[00:26:44]Még még így is alatta vagyunk.

[00:26:47]Ugye itt van az 5%-os fix hitel, az még mindig kedvezi a piacielekhez képest.

[00:26:51]A legutóbbi számok, amelyeket ismerünk, az augusztusi hitelezésnél, ott azt mutatta ki az MMB, valamivel 6% fölött van a ténylegesen szerződött lakáshiteleknek a kamata.

[00:27:05]Tehát még mindig van egy több mint 1%-os különbség, de azért ez már nem olyan nagy.

[00:27:10]Másrészt pedig arra lehet számolni, az elkövetkezendő időszakban csökkenni fognak a kamatok.

[00:27:16]Könnyen bemehet egy piaci hitel az 5% alá.

[00:27:19]Igen.

[00:27:19]Tehát belátható időn belül, ezt nem azt mondom, hogy 202-ben ez belátható időn belül nagyon kicsivé válhat a különbség, vagy akár 5% alásbe mehet.

[00:27:28]hiszen most hozzászoktunk az elmúlt években ahhoz, hogy 6-78%-os lakáshitelek vannak.

[00:27:36]Ez irreális.

[00:27:36]A bankszövetség elnöke mondta néhány évvel ezelőtt, hogy ez nem jelzállakhitel.

[00:27:44]A jelzállakhitel az a 3-4%-os.

[00:27:44]Tehát ez a realitás.

[00:27:47]Egy pozitív forgatókönyv megvalósul a magyar gazdaságból.

[00:27:50]A realitás az, hogy rövid időn belül megközelíti, vagy akár középtávon elis éri ezt, akkor onnantól a vekerle plusz használt lakással értelmét veszti, hiszen semmi előnyt nem adti hitelt az korlátozások nélkül föl tudom venni.

[00:28:09]Ugye van egy másfél milliós négyzetméterel korlát, ez megmarad.

[00:28:13]Lakások esetében ugye 100 millió, családi házak 150 millió Ft-os az árkorlát.

[00:28:17]Talán ezzel nincs is mit foglalkozunk.

[00:28:19]Talán csak annyi, hogy előre be van jelentve az indexzálásnak az időpontja.

[00:28:23]Tehát ezeket a számokat felül fogják vizsgálni 2028-ban.

[00:28:26]Miért fontos ez?

[00:28:29]Aztán folyamatosan tehát a négyetméter árnál, ami azért egy érdemi korlát a mai lakáspiacon, tehát azért másfél millió Ft az van, ahol nagyvárosokban azért már bele tud ebbe bőven ütközni valaki.

[00:28:43]Absolut Budapesten abszolút igen, de de más nagyvárosban is azért nem mondom, hogy általános, de bizony egy Debrecen, Szeged ott egyáltalában nem meglepő, hogyha ilyen árral találkozik valaki.

[00:28:53]indexálják most őszintén.

[00:28:53]Szóval most már azért ezt könnyű bejelenteni ezt az indexálást, hiszen úgy tűnik, hogy hosszú-hosszú évek után valóban mintogyha elérte volna ezt a meredek emelkedésnek a végét az ingatlan egyszerűen már nincs hova nem nem viselnek el ennél jelentősebb árat vevők.

[00:29:12]Tehát én nem számítok arra, hogy ez az indexzálásnak az lesz majd az eredménye, hogy akkor itt két éven belül 2 millió Ft lesz a a négyzméter ár plafon.

[00:29:21]De mindenesetre benne lesz az, hogyha a hivatalos lakásárindex az egy növekedést mutat ki, akkor ez a növekedés meg fog jelenni ebben a árplafonban is, a négyzetméter árplafonban.

[00:29:34]De én ettől most komoly változásokat nem várok.

[00:29:38]őszintén szóval benne volt azért a pakliba, hogy ezekhez a szabályokhoz is hozzányúl a kormány.

[00:29:45]nem annyira a másfél millióhoz, mert az valóban már most is korlát, de ez a 100 millió és 150 millió azért, hogyha belegondolunk, hogy valakit segítünk az első lakáshoz, jutáshoz, igen, magasak az ingatanárak, de azért nem magától értetődő, hogy valakit első lakásvásárlásnál, egy 100 milliós lakásvásárlásához segítsen hozzá az állam.

[00:30:11]Ez ez azért valljuk be nem túl realisztikus.

[00:30:15]Elég magas.

[00:30:16]Igen.

[00:30:16]Na nézzük a többit.

[00:30:16]Nincs szükség gyerekvállalásra, házasságkötésre vagy TB igazolásra a hitelfelvételhez.

[00:30:22]Viszont öt évig kötelező a bentlakás és bérbeadni vagy irodának sem szabad használni, ha a vásárló nem oda van bejelentve.

[00:30:28]Eddig se volt a gyerekvállalás az házasságkötés amit a TB igazolás talán az a gyerek.

[00:30:34]Igen.

[00:30:34]Hát ez gondot jelenthetett azért igénylőknek.

[00:30:38]Én ezt se érzem olyan elképesztő nagy szigorításnak.

[00:30:40]Az igazi szigorítás az, ami valójában a nagy enhége volt az otthonstartnak, például más támogatott hitelekhez képest, mondjuk egy CSOP pluszhoz képest, hogy semmiféle ott ott lakást nem írt elő, és a hasznosításra sem írt elő korlátozást.

[00:31:00]Tehát bizony akik nem valójában ténylegesen az első otthonuk megszerzéséhez használták ezt, tehát mondjuk befektetési céllal vettek a a gyereknek egy ilyen ingatlant, vagy ők maguk minden további nélkül azonnal ki is adhatják az ott sokan csinálták.

[00:31:17]Ennek pedig azért van egy megint egy ingatlan ár felnyomó hatása.

[00:31:19]Tehát megjelennek újra a befektetők a piacon, akár otthonstartból finanszírozva.

[00:31:24]Hát itt ugye ellentétes a hatás, mert ugy az otthon starttal sok olyan igénylő, aki addig a bér lehet, az bement inkább hitelbe.

[00:31:35]Tehát ott igen, kijött egy sokan kijöttek az albéletpiacról.

[00:31:41]Ehhez képest nyilván azért kevesen mentek be ilyen lakásokkal, de ez egy létező lehetőség volt.

[00:31:44]Tehát ezeket a hát nem is kiskapunak mondanám, ezeket a lehetőségeket ezt korlátozta.

[00:31:50]Valójában hasonló módon, mint ahogy egyéb támogatott hiteleknél ezt előírta.

[00:31:55]Azt gondolom, hogy ez egy teljesen reális dolog, hogyha valaki ténylegesen az első lakásához, első otthonához veszi fel ezt a hitelt.

[00:32:04]Azt, hogy az állam előírja, hogy öt évig, nem az idők végezetéig, öt évig ebbe lakjon, minimálisan realisztikus elvárás.

[00:32:11]Én is azt hiszem, ugyanúgy, hogy hát ha ki tudja adni a bérletbe, hát akkor hol van itt az első lakáshoz jutás, vagy ez ennek a az állami megtámogathatósága?

[00:32:21]Tehát ezek olyanok, amik nyilván szűkítik az igénylői kört, de nem mondhatjuk rá, hogy ideálisak lettek.

[00:32:28]Inkább azt mondhatjuk, hogy hát igen, azért az ezt az otthonstartnál ezt be kellett volna tenni.

[00:32:33]Igen.

[00:32:35]Tehát, hogy na nézzük a következőt.

[00:32:35]50% feletti ingatlantulajdon ugye kizáró tényező, de akinek örökölt tulajdona van, vagy a korábban vásárolt ingatlan értéke nem éri el a 30 millió Ftot, az jogosult marad a hitelfelvételre.

[00:32:45]Ez változással korábbi kép van egy van egy szabályváltozás ebben.

[00:32:50]Ugye már 50%-os sem lehet házdastársaknál össze kell számítani.

[00:32:56]Tehát itt is valójában olyan típusú szabályváltoztatásokat raktak be, ami azt mondom, hogy valószínű az otthonstart azért túl engedékeny volt.

[00:33:05]belegondolunk abba, hogyha valakinek már van egy 50%-os, vagy volt eddig életében egy 50%-os lakásulajdona, akkor egészen biztos, hogy őt akarjuk támogatni a az új otthonszerzéshez.

[00:33:18]megmaradtak ezek a kivételek, amik egyébként realisztikusak, tehát élethelyzetszerűek, hogy egy családban ez előáll, és akinek ilyenje van, meg például örökölt, az még nem azt jelenti, hogy neki ténylegesen lett volna egy első lakása.

[00:33:32]Tehát sokkal inkább a reális élethelyzetekhez szabták ezeket a szabályokat, amikor nem akarunk olyat támogatni, akinek valójában ez nem az első otthona, de nem akarunk kizárni senkit ebből a támogatásból, aki egyszerűen egy példá öröklési helyzetből fakadóan jutott egy ilyen tulajdonrészhez, de igazándiból nem volt még neki első otthona.

[00:33:58]Tehát ez a célzottság, a támogatás célzottságára ez egy jobb szabály, mint ami az eddigi volt.

[00:34:06]Ühüm.

[00:34:08]Szerintem ez egy nagyon izgalmas pontja a változásoknak.

[00:34:09]Sokaknak volt nagyon nagy szívfájdalom, amikor a lakástakarék típusú termékek eltűntek a piacról.

[00:34:13]Ez ugye egy jelentős állami támogatással kiegészítette a magánszemélyek megtakarítását, amit csak ingatlan célra használhattak fel később.

[00:34:22]Később már akár felújításra és korszerűsítésre, de alapvetően vásárlásra.

[00:34:26]Tehát ez újra indul.

[00:34:28]Az első öt évben a befizetések 10%-a, legfeljebb évi 120000 Ft.

[00:34:31]A második évben, második öt évben már 20%, legfeljebb 240000 Ft jár támogatásként.

[00:34:41]Te is úgy gondolod, hogy erre lesz érdeklődés?

[00:34:43]Emlékezettünk éppen tulajdonképpen akkor hozza vissza a vagy akkor jelentették be szinte a ezt a visszahozást, amikor a nyolcadik évét ünnepeltük annak, hogy egyik pillanatra a másikra megszüntette a kormány a lakástakarékámogatást.

[00:34:58]A lakástakarékok nem szűntek meg, és egyébként éppen az elmúlt egy-két évben lett egy felelésük, mert a magas kamatok miatt ők maguk már állami támogatás nélkül is olyan kamatbónuszokkal tudtak konstrukciókat indítani, amikor már újra érdemes volt lakástakarékpénztárba beletenni a pénzt.

[00:35:17]hogyha ez most még megfejelődik egy állami támogatásra, hogy egészen azért még nem látjuk pontosan ennek a szabályozottságát, hiszen még erről még nem látjuk a jogszabályt, az mindenképpen fellendítheti újra a lakástakarékoknak a tagságát, az abban való megtakarítást.

[00:35:37]Azért látni kell azt, hogy ez ha elkezdek megtakarítani ebben, ez egy idő után fog majd nekem annyi pénzt adni, amit valamit tudok kezdeni az ingatlanpiacon.

[00:35:47]azért most már olyan árak vannak, az in ez önmagában nem oldja meg a vásárlást, az egész bizony nilván ez soha nem is oldotta meg.

[00:35:55]Igen.

[00:35:55]Ez legjobb esetben arra elegendő és azt hiszem ez a realitás, hogyha valaki ebbe elkezd takarékoskodni, akkor akkor, amikor ezt kiszedi belőle ezt a pénzt, vagy kiszedheti pénzt, akkor egy segítség lesz neki ühüm ahhoz, hogy lakást vásároljon.

[00:36:09]Például egy olyan résznek jó, ez nem 2027-ben vagy 28-ba, tehát ez egy lassabb hatás.

[00:36:17]És ez arra jó, hogy újra arra ösztönözzük az embereket, hogy lakáscélra takarítsanak meg, egy későbbi lakáscélra takarítsanak meg, de ez nem fogja azt eredmény azért belépek a lakástakarékban, és akkor 27-be vagy 28-ban, amikor föl akarom verni a vekerlét, akkor már ott van nekem a pénz és már veszem is föl.

[00:36:35]Minden olyan állami ösztönző, ami hosszútávú megtakarítással, pénzügyi öngondoskodássra ösztönöz, az jó.

[00:36:42]hiszen sajnos az elmúlt sok-sok évben erről sikeresen több mindennel leszoktattuk az embereket, hogy felelősen gondolkodjon, gondolkodjon előre.

[00:36:54]Mert bizony inkább azóta jellemző, hogy azokat jutalmaztuk, akik nem gondolkodtak előre, aztán bajba kerültek, és amikor bajba kerültek, akkor pedig az állambácsi segített nekik.

[00:37:08]Ennek a legjobb példája a Kamacstop.

[00:37:10]Tehát a amikor a kamatstoppot bevezették, akkor fél évre ugye emlékezhetünk, akkor az volt, hogy a bankokat még extra kötelezték arra, hogy küldjenek leveleket az embereknek, hogy most fél évig ez a kamatstop van, ezzel elkerülik a magas kamatot, de érdemes megfontolni, fixesíteni a hitelüket, hogy váltsanák át ebben a fél évben fix hitelre, mert akkor tartós a mentes aki felelősen gondol gondolkodott és elhitte ennek a levélnek az ösztönzését, az ebben az időszakban átváltott fix hitelre, ami nyilván egy drágább hitel, majd utána azóta három éve azt érzi, és teljes joggal azt érzi, hogy ő a világ lózere.

[00:37:57]Hm.

[00:37:57]Ő átváltott és fizeti a magasabb kamatokat, hozott egy felelős döntést, fizeti ezt a magas kamatot.

[00:38:02]Aki a füle botját nem mozgatta, azt pedig évek óta a kamastop alapján vizet.

[00:38:10]Később majd meg kell fizetni.

[00:38:10]Nem, ez nem így van.

[00:38:12]Ez nem így van.

[00:38:12]Ezek a hitelek ketyegnek a Kamacsóba.

[00:38:14]Van, aki ennyi idő alatt már ki is fizette a hitelét.

[00:38:18]Ez nem olyan Igen.

[00:38:19]Baromi sok időt ez nem olyan, mint a nem tudom, Babaváró türelmi idő.

[00:38:24]Tehát itt itt nincs az, hogy a különbözet valahol halmozódik, amit majd meg.

[00:38:29]A gyűjtőszámlán áll, és akkor nem nem, hanem ezek a hitelek kamastopp alatt ennek megfelelően fizeti az ember a kamatot.

[00:38:37]Ezek nem jönnek utólag vissza.

[00:38:37]Tehát itt aki a kamatstopban ezeket a alacsony kamatokat megnyerte, az meg van nyerve, a zsebben van.

[00:38:45]Szemben azzal, aki felelős döntést hozott, és befixálta a hitelét, hogy ne legyenek óriásiak a kamatai, még rosszabbul is járhat.

[00:38:54]Az sokkal rosszabbul járt, hiszen a fixáláskor neki a kamastoppos kamathoz képest emelkedett a kamata.

[00:38:59]Azóta ő ezt fizeti, és tényleg azt gondolja, hogy én voltam a balek, elhittem.

[00:39:04]Na jó, én azt gondolom, hogy itt a Veckerle Plus és az otthonstartot a főbb pontokon sikerült összehasonlítanunk.

[00:39:10]Vannak még egyéb ilyen kiegészítő dolgok, amik vonatkoznak a lakásfelújításra vagy a babaváróra.

[00:39:16]Ezekre most így ebben a formában már már nincs időnk.

[00:39:18]Viszont azt hiszem végigvettük a főbb pontokat.

[00:39:22]Szeretném megköszönni, hogy el tudtál jönni a műsorba.

[00:39:24]Tóth Leventét, a biztosdöntés.hu elemzőjét és vezetőszerkesztőjét hallhattuk.

[00:39:31]Köszönjük szépen, hogy itt voltál.

[00:39:32]Köszönöm szépen.

[00:39:32]Remélem legalább részben beváltottam azt az ígéretet, hogy ha nem is mindennek vagyok a szakértője, de egy-két dologban azért tudok jól kommentálni a gazdaság és így volt.

[00:39:43]Így volt.

[00:39:43]Úgyhogy köszönjük szépen.

[00:39:45]Köszönöm én is.

[00:39:46]És köszönjük nektek is, hogy velünk tartottatok.

[00:39:47]Iratkozzatok fel a HVG YouTube csatornájára, ha még nem tettétek.

[00:39:51]Jövő héten találkozunk.

[00:39:52]Sziasztok!

[00:39:52]Váltsuk az ígéretes pénzügyi terveket együtt valóra.

[00:39:55]A műsor támogatója a Rifizen Bank, a HVG ggaági podcastok stratégiai partnere.