HVG Videó 51:25

Magánegészségügy: jobb életjelek vagy kényszerpálya?

egészségügymagánegészségügyegészségpolitikagazdaságpodcastközélet
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
Magánegészségügy: jobb életjelek vagy kényszerpálya?
tl;dr
  • A HVG Közös Költség podcastjában Szabó István Szirmai Gáborral (Hill Partners) beszélgetett a magyar magánegészségügy gazdasági működéséről.
  • Kiindulópont: a műsorvezető 120 ezer forintos, prémium vérvizsgálata — Szirmai szerint az árazás piaci, profitorientált logikát követ, tartós túlárazás a verseny miatt nem maradna fenn.
  • Alaptétel: az állami egészségügy társadalmi felelősségvállalás (sürgősségi, komplex ellátás), a magánszektor csak ott jelenik meg, ahol profit termelhető.
  • Számok: a magyar egészségügyi kiadás a GDP kb. 6%-a (EU-átlag ~10%), a magánfinanszírozás aránya 26–27% az uniós ~20%-hoz képest.
  • A teljes magánpiac 900–950 milliárd forint, ebből több mint 500–550 milliárd közvetlenül a lakossági zsebből származik.
  • A költések ~80%-a járóbeteg-ellátásra megy, mert kevésbé tőkeigényes; a súlyos, komplex ellátások hosszú távon állami terület maradnak.
  • A piac növekedése lassul: a szolgáltatók elérték a páciensek fizetési hajlandóságának határát, racionalizálás és felvásárlási hullám (pl. Medicor–Affidea) zajlik.
  • Az állami várólisták (csípő- és térdprotézis, szürkehályog) a magánszolgáltatások fő „rugói" — az egészségügyi kereslet árugalmatlan.
  • Az 500 milliárdos pluszforrás jó kiindulás, de a V4-szinthez kb. a duplája kellene; a strukturális problémák (pl. háziorvosi hiány) pénzből önmagukban nem oldhatók meg.
  • Fiatalok 80% fölött használják a magánszolgáltatásokat, 60 felett ez 40% alatt van; a piac professzionális, versengő irányba halad, ahol a hatékonyság lesz a kulcs.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A HVG gazdasági podcastjének, a Közös Költségnek ebben az adásában a műsorvezető, Szabó István a magánegészségügy gazdasági kérdéseiről beszélgetett Szirmai Gáborral, a Hill Partners tanácsadócég munkatársával, aki tranzakciós tanácsadóként a magánegészségügyi szektort is fejlesztő szakemberként, illetve magánbetegként is közelítette a témát. Mindketten leszögezték: egészségügyi szakemberek nem, ezért kizárólag közgazdasági szemléletű megközelítésről volt szó.

Miért került 120 ezer forintba egy vérvizsgálat?

A beszélgetés kiindulópontja a műsorvezető személyes példája volt: egy lakóhelyéhez közeli magánszolgáltatónál készített, teljes körű, prémium kategóriás vérvizsgálat két-három nap alatt három oldalnyi, „számomra értelmezhetetlen mennyiségű és adatmélységű" eredményt hozott, melyet kezelő sebésze meg is dicsért.

„Ez nekem 120 000 Ft-ba került." – a műsorvezető *

Szirmai szerint ezen nem érdemes meglepődni: a magánegészségügy „teljes mértékben piaci alapú, profitorientált tevékenység", így az ára úgy áll össze, hogy fedezze a költségeket és a befektető által elvárt profithozamt. Ha tartósan félre lenne árazva – vagyis jelentősen drágább lenne a valódi költségénél –, az a piacon hosszú távon nem maradna fenn, mert a verseny korrigálná. A műsorvezető rámutatott: ő járulékfizetőként az állami rendszerbe is befizet, így gyakorlatilag kétszer fizet – egyszer a TB-be, egyszer zsebből. Szirmai ezt szakmailag nem tudta megítélni, milyen mértékben lenne olcsóbb ugyanez az analízis állami rendszerben.

Miért létezik egyáltalán a magánegészségügy?

A beszélgetés alapkérdése volt: a magánegészségügy megjelenése volt-e „kétütemű, tudatos lehetőség" a rendszerben, vagy csak a piac „leszedegeti a könnyen elérhető tejszínhabot"?

Szirmai magyarázata szerint a két rendszer alapfeladata gyökeresen eltér:

  • Az állami egészségügy társadalmi szerepet, felelősségvállalást tölt be: nem válogathat a szolgáltatások között – járó- és fekvőbeteg-ellátást, komplex műtéteket, sürgősségi ellátást is nyújtania kell, függetlenül a költségoldaltól.
  • A magánegészségügy profitorientált: csak olyan területeken jelenik meg, ahol a tevékenység kitermeli a költséget és a profitot.

A szektor mögött emellett strukturális hajtóerők állnak: Magyarország előregedő, idősödő társadalom, a krónikus betegségekre való hajlam aránya kiemelten magas, miközben az állami rendszerrel kapcsolatban „finoman fogalmazva" hiányosságok, problémák vannak. Emellett önálló piaci igény is létezik: az időpont-, orvos- és helyszínválasztás, a gyorsaság és a kényelem, ami az állami rendszerből jelenleg nem, vagy nem ilyen minőségben érhető el.

A számok: hol tart a magyar egészségügy?

A műsorvezető az elérhető legfrissebb OECD-adatokat idézte:

  • A magyar átlagos életkor 77 év, szemben az uniós átlag közel 82 évével.
  • Az egészségügyi kiadások állami aránya Magyarországon 74%, az EU-ban ennél magasabb.
  • A gyógyszerek lakossági önrésze Magyarországon 51%, az EU-ban ennél jóval alacsonyabb.

„Van egy olyan fura helyzet, amiben azt gondolom gazdasági szempontból, hogy van egy piaci kihívás, van egy szolgáltatási mix, amit ki lehetne elégíteni, de az a kérdés, hogy a magánegészségügy és az állami egészségügy egymáshoz való viszonyában meddig mehet el." – a műsorvezető *

Szirmai a magánfinanszírozás arányát 26–27%-ra tette, az uniós átlag mintegy 20% – vagyis nálunk a lakosság zsebéből jóval nagyobb terhet vállal. Az egészségügyi kiadások a GDP kb. 6%-át teszik ki, az EU-átlag 10% körüli, és jelentős a lemaradás a V4-ek másik három országához képest is (a skandináv és az osztrák viszonyítást mindketten felesleges túlzásnak nevezték).

A piac mérete: 900–950 milliárd forint

A Hill Partners éves jelentése, a Magyar Egészségügy a 2025-ös számok tükrében KSH-adatokra támaszkodva körülbelül 900 milliárd forintos teljes magánegészségügyi piacot mér, ebből:

  • több mint 500–550 milliárd forint közvetlenül a lakosság zsebéből származik;
  • a maradék kb. 20–25% biztosítói és egészségpénztári forrás, illetve állami finanszírozás, mert – ami kevésbé ismert – létezik átjárás: egyes magánszolgáltatók bizonyos kezelésekre állami pénzt is kapnak.

Szirmai kiemelte, hogy az egészségbiztosítási szegmens Magyarországon „gyerekcipőben jár", de gazdasági racionalitásból jelentős fejlődést várnak itt. A piac növekedési üteme a covid-időszak (2020–21) csúcsa óta visszafogottabb, és jelentős szerepe volt benne az infláció okozta áremelkedésnek is.

Profitabilitás és a járó-főkvőbeteg megoszlás

„A magánegészségügy a járóbeteg területen az erős igazán. A magánegészségügyi költések kb. 80%-a járóbeteg-ellátásra fordítódik, kb. 15% fekvőbeteg-ellátásra, a maradék minden más." – Szirmai Gábor *

A magyarázat gazdasági logikája: a járóbeteg-ellátás kevésbé beruházásintenzív, míg a fekvőbeteg-ellátás műtőket, eszközparkot, nagy tőkebefektetést igényel. Ezért a magánszektor ott találja meg a helyét, ahol közgazdaságilag érvényesülni tud; a nagyon komplex beavatkozások és a sürgősségi ellátás hosszú távon állami terület marad – bár vannak próbálkozó magánszolgáltatók.

A profitabilitásról szólva Szirmai elmondta, hogy a szektor átlagos árrését általánosítani nehéz: a határ menti fogászati turizmus például kiugróan magas, de átlagtól eltérő még a fogászaton belül is. Összességében a profit margin kismértékű csökkenést mutat, ami racionalizálást jelez: a nem jól kihasznált szakmákat, szolgáltatásokat a tulajdonosok bezárják vagy visszaveszik.

Az orvosok „megvásárolt ideje" – a szektor jellegzetessége, hogy az orvosok jellemzően közreműködői szerződéssel, nem alkalmazottként dolgoznak: napközben bejönnek egy-két rendelési idősávra. Ez a rugalmasság megteremti a kínálatot, de optimalizálási kihívást is jelent: a bérleti díj és a rezsiköltség folyamatosan merül fel, a bevétel viszont csak akkor, amikor az orvos éppen ott van és pácienst lát.

A növekedés határai: a fizetési hajlandóság

A jelentés alapján a piac árnövekedés előtti tere kezd szűkülni:

„Ez a páciensek fizetési hajlandóságának a határára értek." – Szirmai Gábor a jelentés megállapítását idézve *

A műsorvezető felvetette a hipotézist: a magánegészségügy talán saját magát korlátozta le azzal a racionális, rövidre fogott modelljével, hogy az orvost csak néhány órára „veszi meg" – így nincs hová visszavenni a kapacitásból. Szirmai ezt nem tudatos választásnak, hanem a rendszer adottságának nevezte. Szerinte ha egy szolgáltató kiesik, jön helyette másik – vagy átveszi az állam; rövid és középtávon ő abban hisz, hogy a magánszektornak továbbra is lesz kereslete, hiszen a betegeknek gyakran nincs lehetőségük várni.

Várólisták: a rugó, ami eladja a magánszolgáltatást

A műsorvezető aktuális várólista-adatokat idézett:

  • csípőprotézis: kb. 147 nap várakozás, több mint 10 000 várakozó;
  • térdprotézis: kb. 290 nap, több mint 20 000 várakozó;
  • szürkehályog-műtét: kb. 100 nap.

„Hát a csípőműtétre ne várjunk azért hat évet, ugye?" – a műsorvezető *

Ez ugyanaz a „rugó", mint a nyitó példában: vagy hetek-hónapokig vár az állami rendszerben az ember, vagy kifizeti a magánszolgáltatást. Szirmai hozzátette: az egészségügyi kereslet árugalmatlan – „ha fájni fog, ha sürgős a probléma, akár 120 ezret is kifizetnek egy vérvételért".

Alulfinanszírozás és a strukturális problémák

A műsorvezető politikai kerüléssel – „nem politizálunk" – rákérdezett, hogyan lehetne gazdaságilag előrébb mozdítani a rendszert, hiszen 83 éves háziorvos, leterhelt orvosok, rossz állapotú kórházak jellemzik a jelenlegi helyzetet.

Szirmai válasza: az 500 milliárd forint éves pluszforrás, amiről jelenleg szó van, „kiindulásnak jó", de:

„Ha maradunk a számszaki és a tények talaján, az látszik, hogy ennek kb. a duplája kellene ahhoz, hogy elérjük azt a szintet, amelyet a V4-országok beleteszenek átlagban." – Szirmai Gábor *

Fontos kikötése ugyanakkor, hogy a problémák egy része pénzből nem oldható meg: a háziorvosi alapellátásban óriási hiányok vannak, földrajzi eloszlásbeli problémákkal – ezeket strukturális problémáknak nevezte, amiket a pluszforrás önmagában rövid távon nem orvosol. A járulékemelésről szólva elmondta: nem történt TB-járulékemelés, a kormány a költségvetésből igyekszik plusz pénzt a rendszerbe tenni, bár a járulékemelés „kemény dió" lenne.

A műsorvezető felvetette a tipikusan magyar problémát: hogy nagy rendszereket hosszú távon képtelenek vagyunk jól működtetni (100 mentőautót szerzünk be, és három év múlva megint 100 kellene). Szirmai szerint a rendszer évtizedek alatt alakult így, és politikailag kiemelt terület lévén „picit el volt – nem megfelelően volt – kezelve": nem 21. századi színvonalú az állami ellátás – hangsúlyozva, hogy ez nem a benne dolgozókról szól, hanem a rendszer működtetéséről.

Államosítás: a mentőszolgálati példa és Káli Géza

A műsorvezető rákérdezett, mennyire volt sikeres az a megoldás, amikor az állam olyan területeket államosított vissza, amelyeket a magánszektor jól működtetett. Szirmai közgazdászként a finanszírozási kérdést emelte ki: a magánszolgáltató akkor működtet hatékonyan, ha megfelelő bevételhez jut, és hosszú távon profitot tud termelni – a piaci gondolkodás ezt tudja kezelni, egy beruházási időszak átmeneti veszteségeivel együtt.

Friss hírként szóba került Káli Géza, aki korábban egy nagy magánintézményt vezetett, amelyet később államosítottak – az eredmény szerinte nem sikeres. Káli most jelezte: ha megvan a kormányzati szándék és engedély, szívesen újra építené a rendszert, mégpedig nem a régi, államosított szerkezetet kérve vissza, hanem „az elejétől kezdve" – az ő álláspontja szerint egyszerűbb újraépíteni, mint a romokon rendet csinálni.

A jövő irányairól Szirmai elmondta: a járóbeteg-ellátásban párhuzamos működés várható (bőrgyógyászatra várok két hónapot az államinál, vagy elmegyek holnap, és fizetek), míg a műtéti, komplex szakmák átkerülését nem várja. Ugyanakkor éppen a térd- és csípőprotézis以及 szürkehályog – a várólista-top három területe – az, ahol jöhet segítség a magánszolgáltatóktól; a kérdés a felek finanszírozási álláspontjainak egyeztetése és a szabályozási keretek kialakítása.

Ki fizet, ki vesz: a fogyasztói és befektetői oldal

A fizető fogyasztók nem homogén csoport

A Prémium Egészségpénztár idei, országos reprezentatív felmérésére hivatkozva Szirmai ismertette:

  • a 18–29 évesek között 80% fölötti azok aránya, akik valaha igénybe vettek magánegészségügyi szolgáltatást (nem kizárólagosan, de igen);
  • a 60 év felettiekben ez az arány 40% alatt van.

„Vagy az, hogy rossz a rendszer és az öregek még bíznak benne, hogy működik az állami szolgáltatás, a fiatalok pedig nincs idejük kivárni." – a műsorvezető *

Szirmai magyarázata: a fiataloknál jobban látszik a tudatosság, és nem abban a rendszerben szocializálódtak; az idősebb korosztály megszokta az állami ellátást, annak feltételeivel együtt is, és nehezebben vált.

Jövedelmi szempontból: a felső közép kategória kevésbé árérzékeny, szűrésekre és általános vizsgálatokra is jár; az alacsonyabb jövedelműek nagyon árérzékenyek, nem költenek nem akut ellátásra, és jellemzőbb náluk az oda-vissza átjárás az állami és a magánszolgáltatás között. Létezik tartósan magánszolgáltatást fogyasztó réteg is. A vállalati egészségügyi csomagok iránti kereslet a gazdasági környezettől függ: jó konjunktúrában a cégek többet premizálnak. Az egyéni egészségbiztosítás – Szirmai ironikus metaforájával: „a testemre kötök egy kaszkót" – alacsony bázisról, de évről évre jelentősen növekszik.

Ki a befektető?

A tulajdonosi oldalon jelenleg főként vagyonos magánszemélyek és maguk az orvosok jelennek meg, akik praxist építenek és orvosokat toboroznak. Az intézményi és klasszikus pénzügyi befektetők megjelenése – bár akad példa – a régiós összehasonlításban még elmaradottabb itthon.

Professzionális, versengő piac felé

A jelentés záró gondolatát olvasta fel a műsorvezető: „A magyar egészségügy egyre inkább egy igazi professzionális és versengő piac képét mutatja, ahol a következő sikerkorszak kulcsa már nem pusztán a növekedés, hanem a hatékonyabb működés és a valódi szolgáltatási érték megteremtése lesz."

Szirmai szerint ebbe az irányba halad a piac: Budapesten szolgáltatócentrikus a térkép, egyre több hálózatot építő, országos lefedettségre törő szereplő van, miközben sok specialista inkább egyetlen területen akar jól működni. A fokozódó verseny hatékonyabb működésre ösztönöz – de nem csak pozitív példák vannak: racionalizálás, szolgáltatás-leépítések, összevásárlások történnek.

A felvásárlási hullám: az év elején történt a magyar piac egyik legnagyobb tranzakciója – a mintegy 100 millió eurós árbevételű, legnagyobb magyar magánegészségügyi szolgáltató, a Medicor felvásárolta az Affideát. A covid-időszakban, amikor a növekedési ütem a legmagasabb volt, rengeteg tranzakció zajlott, élükön a Doctor24-del, amely jól működő szolgáltatókat felvásárolva hálózatot épített. A Hill Partners tanácsadóként éppen ezeken a tranzakciókon jelenik meg a piacon, és szerintük a jövőben is lesznek felvásárlások.

A záró gondolatként a műsorvezető megfogalmazta a közös reményt: „végeredményben mégis csak az volna jó, ha nekünk lenne mindig egy picit jobb és jobb."

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „A vendőség területén volt ez 2018 táján" – a vendégszaknyelvet az átiratban nem sikerült egyértelműen rekonstruálni; a kontextus (államosítás, Káli Géza, sikertelen állami működtetés) alapján valószínűleg egy egészségügyi ellátási terület neve torzult el, de melyik, nem állapítható meg biztosan.
  • A műsorvezető neve két helyen is torzult („Szabó Emstván", „Szabó Elistán") – a legvalószínűbb helyes alak Szabó István, de teljes bizonyossággal nem állapítható meg.
  • A vendég neve „Szent Irmai Gábor" alakban szerepel az átiratban – a legvalószínűbb helyes alak Szirmai Gábor.
  • „sebészvos" – valószínűleg „sebész" (a kontrollvizsgálatot elrendelő orvos), a pontos alak nem rekonstruálható.
  • A vendég egy mondatában („az állami állami szektor önmagában önmagában megoldani") és néhány töredékmondatban a beszéd szó szerinti töredezettsége miatt a jelentés csak kontextusból rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Ez az 500 milliárd, amiről éves szinten plusz forrásról beszélünk, kiindulásnak jó.

[00:00:04]Hogyha maradunk a számszaki meg a tények talaján, akkor azért az látszik, hogy ennek kábé a duplája kellene ahhoz, hogy elérjük azt a szintet, amelyit a V4 országok beletesznek átlagba.

[00:00:13]Megint csak lehetne még más példákat mondani.

[00:00:18]Nemrég vérvételen voltam lakásunkhoz közeli egyik magánegészségügyi szolgáltatónak a irodájában vagy épületében, ahol rendkívül kedvesen, jó környezetben fogadtak.

[00:00:27]levették a mintát, két-három nap alatt meg is volt a kétszer három oldalnyi számomra értelmezhetetlen mennyiségű és adatmélységű információ, amiért egyébként a sebészvos, akinek egy kontrollvizsgálat miatt kellett ez az egész, ő nagyon megdicsért.

[00:00:43]Ez nekem 120000 Ftba került.

[00:00:45]Jó napot kívánok.

[00:00:45]Ez a közös kölcsig a HVG gazdasági podcastje.

[00:00:51]Én Szabó Emstván vagyok.

[00:01:03]Ma a magánegészségügyról, annak gazdasági hatásairól és következményeiről fogunk beszélni a magyar gazdaságban.

[00:01:08]Ehhez egy közgazdás szakembert hívtam, Szent Irmai Gábort, a Hillpartners egyik oszlopos tagját.

[00:01:12]Ám mielőtt belekezdenénk a beszélgetésbe, kérek hallgassátok meg a szponzor üzenetét.

[00:01:21]Adj új ritmust a vállalkozásodnak és váltsd a nagyot álmodós, belevágós vállalkozói ötletet valóra.

[00:01:25]Rizen Bank.

[00:01:28]Váltsd velünk valóra.

[00:01:30]Egyikünk sem egészségügyi szakember.

[00:01:30]Én gazdasági újságíró vagyok.

[00:01:32]Te közgazdász vagy.

[00:01:34]Tehát az egészségügyről gazdasági szempontból fogunk beszélni.

[00:01:36]Ezt fontos tisztázni, ugye?

[00:01:39]Igen.

[00:01:39]Szervusz István, köszönöm a meghívást.

[00:01:40]Nos, a Heill Partnersnél mi alapvetően közgazdászok vagyunk, tranzakciókkal foglalkozunk, ami azt jelenti, hogy egy tulajdonos el szeretné adni a a cégét, akkor jellemzően tanácsadókat vesz ehhez igénybe többnyire.

[00:01:55]Mi ilyen helyzetekben segítünk jellemzően magyar KKV tulajdonosokat, magánembereket, de előfordul, hogy intézményi befektetőket.

[00:02:04]És a magánegészségügy pedig úgy jön szóba, hogy a egyik kiemelt szektor, ahol tranzakciókkal foglalkozunk, az a magánegészségügy sokat beszélgetünk a a ennek a szektornak a a legnagyobb szereplőivel, tulajdonosaival, ügyvezetőivel, pénzügyvezetőivel.

[00:02:25]Tehát ilyen oldalról ismerjük, ismerem magánegészségügyet, illetve hát nyilván, mint sokunk felhasználói oldalról.

[00:02:29]Jó, akkor jó-e az a kérdés, amit nagyon furfangosan kitaláltam, hogy az, hogy én 120000 Ft-ot fizettem egy vérvizsgálatért, ami teljes körű, nem általános, tényleg egy prémium kategóriás analízis, de két nap alatt megvolt, nem kellett várnom rá heteket sem az időpontra, hogy az állami egészségügyben erre sor kerülhessen, sem az eredményre, hogy valami legyen.

[00:02:50]Akkor én most balk vagyok, vagy ennek ennyi az ára?

[00:02:56]Hát alapvetően ugye a magánegészségügyi szektor az egy az egy teljes mértékben piaci alapú profitorientált dolog, tevékenység, úgyhogy mint minden másnak a piacon megmérődik az ára.

[00:03:08]Tehát hogyha hogyha ennyibe került, persze kérdezhetném, hogy mennyire néztér körül hasonlítottad össze, de volt egy motiváció, ami miatt te ezt választottad, mert gyorsan, mert gyorsan megvolt, mert közel volt.

[00:03:19]És ez egy olyan döntő faktor volt, ami befolyásolta ezt a dönté.

[00:03:23]Nyilván figyelembe vetted azt is, hogy hogy ez mennyibe kerül.

[00:03:27]Tehát ez ugye az egyik egyik olyan olyan paraméterét is megmagyarázza a ennek a helyzetnek, szektornak, hogy valójában miért miért létezik.

[00:03:42]Van bármiféle kapaszkodó ahhoz, hogy egyébként hogyha ezt egy állami szolgáltatásként vettem volna igénybe, amiben persze én is befizetek, hiszen a TB-be, az egészségügyi járulékomba befizetem ezt a költséget, akkor ez mennyivel lehetne olcsóbb vagy olcsóbb lehetne?

[00:03:56]Hát ugye ez már eléggé szakmai kérdés, tehát hogy amint említetted, háromoldalas részletes, tehát hány faktort vizsgáltak.

[00:04:02]Úgyhogy ezt én a magam oldaláról, közgazdasági szempontból úgy, hogy nem ismerem azt, hogy pontosan mit néztek.

[00:04:10]És ha ismerném, akkor se értenék hozzá, mert nincsen nincsen ilyen irányú végzettségem.

[00:04:16]Ezt nehéz megmondani, de alapvetően alapvetően nyilván ez mint minden profitorientált cégnél úgy van árazva, hogy mennyi a költség, ami ennek a megtermeléséhez igénybe kellett venni, illetve illetve az a profit, amit amit az adott befektetőt tulajdonos, aki a az intézmény mögött áll, elvár, vagy piacon meg tud szerezni, ezt kitermelje.

[00:04:42]Szóval alapvetően hogyha ugye hogyha félreárazások lennének, tehát hogy ez sokkal drágább lenne, mint amennyiben egyébként akár máshol kerülne, akár a költsége lenne, akkor ez átmeneti ideig biztos, hogy fenn tudna maradni, de tartósan nem lenne egy ilyen termék a piacon.

[00:04:59]A piaci így van.

[00:05:01]Jó.

[00:05:01]Az egészségügyben általában az mondható egy teljesen átlagos magyar állampolgárról, hogy orvoshoz akkor megy, amikor beteg, hogy a magánegészségügyel, hát személyzet, fogászat, labor, mint az én esetem, én se vagyok egy nagyobb magánegészségügy centrikus vagy páciens ebben a rendszerbe.

[00:05:21]Tehát hogy ne, tehát hogy nem nagyon tudunk a magánegészségügyben eligazodni abban, hogy hogy mi mennyibe kerül, és az valóban annyit ér el.

[00:05:27]Na most a mi beszélgetésük az arról fog szólni, hogy hogy ezt megpróbálják egy kicsit megvilágítani.

[00:05:33]És akkor azt gondoltam, hogy ahhoz kellene viszonyulnunk, hogy hogy azok a területek, ahol a magánegészségügy szolgáltatási szinten megjelent, az egy kétszerpálya volt, egy lehetőség, vagy valóban van abban valami, hogy a magánegészségügy hát tulajdonképpen lefelőzi az egészségügyben könnyen elérhető tejszínhabot, alacsony gyümölcsöket hasonló.

[00:05:57]Hát alapvetően van, hogyha arról beszélünk, hogy teljes rendszer áll magánegészségügyből, illetve fordítva kelleton kezdem állami egészségügy, ami ami elvárások szerint is az alapja az egésznek, mert ugye van egy TB rendszer ami amiből a finanszírozás adódik részben vagy egészben, ugye, tehát hogy majd eljutunk oda, hogy pontosan mennyi pénz van ebben benne, mennyi kellene még és hogy tehát mennyi hiányzik, és mennyi kellene még.

[00:06:26]De alapvetően, hogyha abból indulunk, hogy van az állam és a magánegészségügy, akkor a kettőt sok minden megkülönbözteti, de a ha az alap tézist nézzük, akkor ugye az állami egészségügy az egyfajta társadalmi szerepet tölt be, társadalmi felelősségvállalást, tehát hogy ő nem válogathat a között, hogy milyen szolgáltatást nyújt, járóbeteg, fekvőbeteg, komplexműtét, sürgősségi, őneki mindent kell.

[00:06:51]attól függetlenül, hogy hogy ennek mi a mi mi a mi valójában van a költségoldala, még a magánegészség ugye ahogy a az előbb is mondtam, profitorientált, tehát abból fog kiindulni, hogy az a tevékenység, amit elvégez, az kitermelje költséget, illetve illetve az elvált profitot, és ebből ebből alakul ki, hogy milyen milyen területeken jelenik meg erős a magáegészségügy, illetve hát ugye van egy van egy alapvetően egy strukturális hajtó ereje az egésznek annak, hogy a magánegészségügynek van szerepe ebbe a rendszerbe, meg van helye, az pedig az pedig az, ha most ez általánosságban is igaz, de most Magyarországot nézve ugye egy előregedő, idősödő társadalom az egészségügyi különböző indikátorok tekintetében jellemzően a az európai listák végén vagyunk krónikus betegségekre való hajlam, annak aránya az kifejezetten magas Magyarországon.

[00:07:47]Tehát, hogy van egyfajta olyan rendszer, ami ami azt indikálja, hogy hogy szükség van az egészségügyre egyre növekvő mértékben.

[00:07:56]És emellett az, hogy az állami egészségügydel kapcsolatban vannak finoman fogalmazzak hiányosságok, problémák ez egy plusz plusz indikátora annak, hogy hogy létezik a magánegészségügy, de alapvetően, hogyha visszakanyarodunk a te helyzetedre is, akkor van egyfajta önálló piaci igény is a magánegészségügy irányt.

[00:08:19]az, hogy hogy én tudjak választani időpontot, az hogy azt legalábbis a jelenlegi magyar helyzetben, az állami egészségügybe ez nem elérhető, hogy én válasszak gyorsan meglegyen tisztelet a kivételnek.

[00:08:30]Biztos vannak olyan területek is, ahol igen, de alapvetően alapvetően a magánegészségű sajátja jelenleg Magyarországon azt, hogy hogy időpontválasztás, akár doktorválasztás, akár helyszínválasztás, gyorsaság, kényelem, tehát hogy amik amik amik a az állami állami rendszerből hiányoznak, nincs meg teljesen nem olyan mértékben van meg, nem olyan minőségben van meg.

[00:08:55]Szóval jó, én megnéztem a beszélgetésünk előtt az elérhető legfrissebb OECD adatokat ilyen ország leírásban, és azt találtam az európai átlaggal szemben, hogy a magyarországi átlag életkor 77 év, amit egy magyar átlagember ma meg tud élni.

[00:09:11]Ehhez képest az Európai Uniós átlag majdnem 82, ugye ez öt év, de ami nagyon érdekes volt, hogy az egészségügyi kiadások állami aránya Magyarországon 74%.

[00:09:19]Ezt írták.

[00:09:19]Ez nagyjából úgy ugye stimmel.

[00:09:22]viszont az Európai Unióban magasabb állami szerepvállalást jelzett az adat.

[00:09:26]És még egy nagyon érdekes dolog volt, hogy a gyógyszerek lakossági önrésze 51% Magyarországon, az EU-ban pedig azt írja a statisztika, hogy ettől sokkal alcsonyabb.

[00:09:35]Tehát van egy olyan fura helyzet, amiben azt gondolom gazdasági szempontból, hogy van egy piaci kihívás, van egy szolgáltatási mix, amit ki lehetne elégíteni, de az a kérdés, hogy a magánegészségügy és az állami egészségügy egymáshoz való viszonyában a magánegészségügy meddig mehet el?

[00:09:53]Meddig mehet el a magánegészségügy?

[00:09:56]Hát én azt gondolom, hogy ez megint csak egy vissza lehet vezetni egy pusztán piaci dologra, tehát keresletkínálat fogja ezt a napvégén valahol befolyásolni akkor, hogyha a szabályozás nem szól bele.

[00:10:09]És akkor itt jön be az a kérdés, hogy hogy ugye mi mit tud az állami kiszolgálni, és azon felül milyen igény marad.

[00:10:22]Tehát, hogy a nap végén ezt fogja ezt fogja meghatározni alapvetően.

[00:10:24]Amit amit említettél itt az arányokkal kapcsolatban valóban a ha megfordítjuk és azt nézzük, hogy a a teljes költésből a magánegészségügy vagy a a magán forrásból jövő finanszírozás az a mixnek 26%-a.

[00:10:40]Nálam is ez a ez az adat van meg, míg a az Európai Uniós átlag az inkább 20%.

[00:10:45]És ugye ebben is és ezek mind adnak egy adnak egy képet arról, hogy Magyarországon milyen most az általános helyzet.

[00:10:54]A lehet úgy egyszerűsíteni, hogy ez a rendszernek a sara.

[00:10:56]Tehát most jelenleg, ha azt mondjuk, hogy ez jelenleg ez a magyar egészségügy, akkor látjuk azt, hogy mi a rossz.

[00:11:02]Az ami most jelenleg a leosztátban van, és akkor el tudjuk kezdeni mondani, hogy mely tételeken kell változtatni.

[00:11:10]Ez jelenti azt, hogy a magánegészségügy és az állami egészségügy viszonyának meg kell változnia.

[00:11:16]Hát én azt gondolom gazdaság csak gazdaságról beszélünk gondom, hogy azt gondolom, hogy máshogy nem fog tudni nem fognak tudni azok a dolgok működni, ami ami mi ami egyértelmű cél, hogy egy jobb szolgáltatás így vagy úgy állami magán az azt most tegyük félre, de hogy alapvetően egy jobb szolgáltatást kapjanak a kapjon a társadalom.

[00:11:39]Tehát volt volt arra példa, hogy mert ugye akkor jöhet a kérdés, hogy a hogy van egy van egy befizetett, van egy állami ellátórendszer, hogy akkor mégis miért van szükség a magánegészségügyre?

[00:11:52]Hát, hogy annyit fizetünk-e be, és hogy az a rendszer egyébként olyan hatékonyan használja-e fel a pénzt, hogy ez kiadja azt a költséget, ami a szolgáltatást igényelné.

[00:11:59]Ugye ebből vannak a problémák alap.

[00:12:02]Igen, azt mondom hatékonyan, tehát hogy az látszik, hogy ez nem tudja a teljes igényt kielégíteni, és akkor itt bele lehet menni a infrastruktúrális, minőségi problémákba, meg hiányosságokba.

[00:12:14]Ez ez azt gondolom, hogy egy alapvetően tehát, hogy most a hogy néz ki a kórház belülről, tehát hogy mennyire kellene már felújítani, hogy most így fordított irányból közelítsem meg a dolgot, illetve nem tudom milyen fogyóeszközök hiányoznak, kell bevinni, ami alapvetően akár elvárás is lehetne, hogy ez elérhető legyen, hogy ez valójában az egész strukturális probléma, aminek elég sok tényezője van.

[00:12:44]Itt majd gondolom beszélünk arról is, hogy a a humán erőforrás kapacitások korlátossága talán, hogyha mondjuk egyet kéne kiemelni, akkor valószínűleg ezt én elég előre helyezném el.

[00:12:57]Tehát, hogy alapvetően levő meglevő adottságokból kiindulva az látszik, hogy a az eredeti kérdésre visszatérve, hogy a kettő rendszernek a helyzetét valahogy koordinálni kellene ahhoz, hogy itt a a teljes teljes output, tehát amit a amit a páciens kap, az azzal elégedett legyen.

[00:13:19]Nyilván soha senki nem lesz teljesen elégedett, de hogy vannak szintek, ami ami ami méri azt, hogy meg vissza lehet oda oda még ugrani, hogy eredetileg mi lehetett az elképzelés, hogy a magánegészségügynek mi lett volna a szerepe, amikor megjelent ebben a rendszerben.

[00:13:32]Tehát ugye egészen nem mindegy, hogy a magánegészségügynek ilyen hiánypótló feladhatatlan problémam megoldó szerepet szánt-e a gazdaságilag és a szektorban az állam azzal, hogy beengedte a magánegészségiet.

[00:13:45]Vagy pedig egyébként egy olyan rendszerátalakításban gondolkodott, ami bizonyos területeket például nem tudom én a azokat a diagnosztikai vagy azokat a azokat a a gyors eszközfogyási dolgokat, amiket az állam nem tud lekövetni az egészségügyben, egyszerűen nincs annyi pénze, azokat valahogy piacra vigye.

[00:14:03]Nagyon más végeredmény van.

[00:14:03]Azt látjuk, hogy az eredeti elképzelés biztosan nem ért célba, és hogy nem sokkal lett jobb a helyzet, mint ahogy egyébként azt gondoltuk.

[00:14:11]Hát ugye én megint megint a közgazdászként arra tudok visszautalni, hogy hogy ahol van lehetőség arra, hogy hogy profitot termeljen, ott megtalálja megtalálja a helyét.

[00:14:23]Ez más szektorokban is így van, vagy általánosságban így van, a magánegészségügynél is így van.

[00:14:27]Tehát hosszútávon nyilván azért ezek főleg, hogyha mondjuk megkülönböztetünk járó és fekvőbeteget, azt tudni kell, hogy a magánegészségügy az a járóbeteg területen az erős igazán.

[00:14:39]Tehát a magánegészségügyi költések káb.

[00:14:42]80%-a az járóbeteg ellátásra ra fordítódik, vagy vagy kerül ki fizetésre, és a maradéknak egy nagyobb része kábé 15% fekvőbeteg, és minden egyéb minden egyéb a maradék.

[00:14:59]hogy alapvetően alapvetően ez az, ami ez az a terület, ami kevésbé beruhá, nyilván beruházás intenzív, mert ki kell alakítani a megfelelő környezetet, de a a fekvőbeteg az, ami az ami igazából beruházás intenzív műtőkalakítása, meg a megfelelő háttéreszközpark.

[00:15:18]Tehát nem véletlen ez, hogy ott találja meg a helyét, ahol ahol közgazdaságilag is tud érvényesülni.

[00:15:23]illetve ha megfordítjuk, lesznek pont hasonló okokból adódóan lesznek olyan, vagy vannak olyan területek, a nagyon komplex beavatkozások, műtétek, illetve a sürgősségi ellátás, ami ami vannak olyan szolgáltatók, akik próbálkoznak vele, csinálják, van ilyen szolgáltatásuk, de alapvetően ez nagyonban mindig mindig állami terület lesz, és ő fogja ezt fogja ezt ellátni.

[00:15:50]Jó, annak tudatában, hogy az egészségügyről beszélni egy ilyen nagyon óvatosan és nagyon finoman kell és nagyon humánusnak kell lenni, de mégis csak egy gazdaságilag egy olyan szolgáltatási piacról beszélünk, mint amilyen átalakította a magyar postának a működését, nem?

[00:16:06]Tehát, hogy van egy magyar posta, ami mindent vitt levéltől csomagig.

[00:16:09]A külső szolgáltató, aki bizonyos dolgokat, bizonyos szolgáltatásokat a az ügyfél felé sokkal praktikusabban, gördülékenyebben, korszerűbben tudta megoldani, az elvitte a piacát a postának.

[00:16:21]Nagyjából ez kellene, hogy látszódjon az egészségügyben is.

[00:16:27]Miért nem látszik ez?

[00:16:31]Érdekes hasonlat, de alapvetően szerintem válaszoltál arra a kérdésre, hogy miért vagy hogy hol tud érvényesülni, tehát vagy hogy miért tud érvényesülni, tehát hogy gyorsabban csinálja ezt már most ugye többször többször ide lyukadunk ki, de alapvetően ez a ez a helyzet, hogy gyorsabban tudja megcsinálni ö komfortosabb környezetbe ö több idő jut egy betegre, jobban néznek ki a a a vizsgáló ók modernebbek az eszközök.

[00:17:01]Ö tehát alapvetően alapvetően én azt látom, hogy hogy emiatt van létjogosultsága és és és lesz is, mert mert tehát azokat vagy azt a azt a kihívást, azt a helyzetet, ami ami jelenleg még nem látszik, hogy javulna a magyar általában magyar egészségügy területén, azt rövid, de szerintem középtávon se tudja jelenleg az állami állami szektor önmagában önmagában megoldani.

[00:17:29]Tehát az az lesz itt a kérdés, hogy a és ez ez persze politikailag elég ingoványos talaj, mert mert nyilván ki az a ki az a választó, ki az a páciens, aki azt várna el, hogy hogy hogy majd úgy legyen megoldva az egészségügyhelyzete, hogy ő még plusz zsebből kifizetett forintból menjen el ilyen meg olyan kezelésre, de jelenleg az látszik, hogy hogy így tud az egész hatékony lenni.

[00:17:55]És persze megkülönbözetünk olyan helyzeteket, amikor ez nagyon fáj, sürgős, azoknál ezt tehát, hogy a tehát hogy a a az egészségügy jellemzően ö rugal, tehát a keres ár kereslete az árugalmatlan.

[00:18:14]Tehát hogyha hogyha fájni fog, hogyha olyan probléma lesz, amit sürgősen meg kell oldani, akkor akár 1200et is akkor pénzem kifizet kifizetnek egy vérvételért.

[00:18:26]Mint a te példátból is látszik.

[00:18:26]Úgyhogy és ez rövid középtávon nem fog tudni nem fog tudni megoldódni.

[00:18:33]Úgyhogy én azt látom, hogy itt a valamiféle együttműködése a a két szektornak az az tudt eredni.

[00:18:41]Jó, jó, hogy mondtad itt a magánköltéseket meg, hogy a pénztárcából mennyi megy a magánérkésség ide, mert pont passzol oda, hogy nálatok néhány hónappal ezelőtt megjelent egy minden évben elkészítettek, de az 2025-ös jelentés, aminek hát nem túl fantáziadús a címe, Magyar Egészségügy a 2025-ös számok tükrében, de hát nem is a a címmel kellett eladni a történetet, hanem egy készült egy tanulmány, amibe én engem legalábbis a tarkon vágott, vagy homlokon csapott a az a nagyságrend, ami ami erről a piacról szól.

[00:19:12]Ugye azt írtátok, hogy olyan 900-950 milliárd Ftos ez a jelenleg ez a piac, aminek egy része ilyen flottakedvezményes, céges menedzsűrés és a céges szerződésekhez köt köthető történet, de a magán ember, a lakó az már több mint 500 milliárd Ftot befizet ebbe a történetbe.

[00:19:29]Tehát ennyiért vásárol kvázi szolgáltatást.

[00:19:35]Mire elég ez?

[00:19:35]Ez a tortának egy pici szelete?

[00:19:38]Ez egy ez egy működtetésnek egy pici szelete.

[00:19:40]Ez a kezdet, ez a csúcs.

[00:19:42]Mi mit látunk?

[00:19:42]Miről szól a jelentésetek?

[00:19:46]Alapvetően ugye ez KSH statisztikai adat forrásból származik.

[00:19:53]A mármint ez a ez az 500 550 körüli, amit zsebből kifizetnek.

[00:19:57]Ugye a mi besésünk az, hogy ez ilyen 900 körül van a teljes teljes magánember benne van bizonyos biztosítói, egészségpénztári rész is, ami egyébként kifejezetten alacsony.

[00:20:08]Tehát ez az a terület, ami ami eléggé gyerekcipőben jár Magyarországon.

[00:20:13]Biztosan fejlődést várunk, legalábbis mi magunk részéről, hogyha a gazdasági racionalitás oldaláról közelítjük meg ezen a területen, tehát a biztosítások területén.

[00:20:23]És egyébként az nem tudom, hogy mennyire közismert, hogy jelenleg is egyébként van a két szektor között bizonyos átvedés, mert hogy vannak olyan magánszolgáltatók, akik kapnak kapnak állami finanszírozást bizonyos területekre, kezelésekre, és ez ez egy ennek az egész magánmixnek a a nagyobb része ugye a zsebből ez a a 20 20-25%-a körüli, tehát hogy ez is egy ez is egy elég nagy összeg.

[00:20:50]Most jelenleg így néz ki a piac.

[00:20:52]Ugye beszéltünk róla, hogy 2674 a magán magán állami államinak az aránya.

[00:21:00]Ö mi mi azt várjuk, hogy hogy ez habár picit talán pici megtorpanás van a növekedési ütemben, de hogy alapvetően abból kiindulva, hogy ez strukturális hajtó erő meg azok az indikátorok, amikről beszéltünk, van az egész szektor mögött.

[00:21:16]ismerjük a jelenlegi helyzetét a az államinak azzal együtt, hogy most van arra való törekvés, hogy hogy ez ezen ez ez javuljon, hogy hogy több forrás kerüljön be a rendszerbe.

[00:21:29]Úgyhogy ezek mindenképp pozitív dolgok, de ezzel együtt ezzel együtt is a további növekedését várjuk a a magánegészségügyek.

[00:21:36]Nyilván lesz benne egy kis vagy várható szelekció várható benne az, hogy hogy racionalizálnak azt, hogy mondjuk olyan olyan városokba, például Budapest vagy nagyobb városok, ahol nagyobb a verseny, ott más lesz a dinamika, mint olyan helyeken, ahol ahol jelenleg nincs, vagy egy szolgáltató van.

[00:21:55]Tehát, hogy ez ez azért nem teljesen általános a kép, de hogyha a teljes piacot nézzük, akkor mindenképpen a a különböző tényezők abba az irányba mutatnak, hogy ennek a a növek Igazából az a kérdés, hogy a növekedés üteme hogy alakul.

[00:22:10]Ebbe persze lehet egy lehet egy csökkenés.

[00:22:13]Itt a a covid időszakában 2020-21-ben volt a a legmagasabb a növekedés.

[00:22:18]Ha most utóbbi hat-nyolc évet nézzük, onnantól kezdve a növekedés ütemmel kicsit visszaesik.

[00:22:23]Hát meg az infláció miatt volt egy ugrás itt a hát igen.

[00:22:27]Én most én most a növekedésről, nem a profitabilitásról beszélek.

[00:22:30]Az egy más kérdés, mert ott egyébként ott picit más a kép, tehát hogy az is szerepel ebben a jelentésünkben, hogy maga ugye a az áremelés az egyik tud lenni az egyik hajtóereje a növekedésnek, árbevételnövekedésről beszélek.

[00:22:48]Itt itt láttunk egy olyan jelet vagy jeleket, hogy ez ez a tér a az árnövekedés előtt levő tér az az kezd szűkülni.

[00:22:59]Tehát ez a páciensek fizetési hajadóságának a határára értek.

[00:23:01]Ezt így nagyon szépen fogalmaztátok meg.

[00:23:03]Ez jellemzően jár járóbeteg piacon van.

[00:23:07]Ugye azt írtátok a jelentésben, hogy a Magyarországon a magánegészségügyi szektorban azt tudjuk, hogy a járóbeteg ellátás főleg a vidéki nagyvárosokban egy egy jól működő szolgáltatás, tehát hogy gazdaságilag is egy jól működő szolgáltatás tud lenni, hogy a hogy a a fogászatba a fogászati turizmusban dolgozó cégek tudnak egészen meglepő számokat adni gazdaságilag pozitív értelemben, hogy hogy a mozgásszervi klinikáknak nagy a hogy m a reputáció jó egy nagy az igény rájuk és és ők egy jó jól működő történet de úgy általában általánosságban a magánegészségügyről meg hát a azt írtátok hogy hát itt a 202526 portfólió tisztítás racionálás költségoptimalizálás lesz a meghatározó hogy jön ez össze amiket mondtam példák azok nagyon kilógnak az átlagos magánegészségügyi tömegből azok a kivételek és egyébként általában magánegészségügy nem jól finanszíroódott vagy túlszaladt a lehetőségeim, vagy túlszabályozták, mi történt?

[00:24:09]Mindig vannak kiugrópéldák.

[00:24:09]Ön azt gondolom, hogy a tehát amit amit az előbb mondtam, növekszik növekszik maga a szektor.

[00:24:17]Ennek a dinamikája az az picit picit visszaesik, legalábbis ezt ez ez látszik a számokból, de más a profitabilitás, tehát a felmerülő költségek, ugye itt ingatlanra gondolunk, bérleti díj, személyi költség a legnagyobb része, ugye a az orvosok költsége, majd majd beszélünk gondolom róla külön, hogy hogy itt mik a mik a fő fő tényezők, amik mozgatják ezt.

[00:24:41]alapvetően a kapacitásra gondolok azt, hogy hogy hány orvos van, és az, hogy az ő bézésük az az hogyan alakul.

[00:24:51]a ingatlannal kapcsolatban rezsi, fogyóanyag, tehát hogy itt jelentős költségek vannak, és azért ennek a a növekedése, energia az az elég elég elég kiemelkedő volt.

[00:25:04]Szóval itt a ha megkülönböztetjük magát a az árbevételnövekedést, vagy a ezzel szokták mérni azt, hogy mekkora egy szektor, mekkora az összeárbevétel, amit termel, illetve az, hogy mennyire profitábilis, a kettő azért külön téma.

[00:25:15]Van erre szám, hogy mekkora a mars?

[00:25:18]Hát van erre bármilyen szám?

[00:25:18]van egy nyilván tud lenni egy átlagos.

[00:25:20]Itt is vannak attól függően, hogy ki milyen tevékenységet végez kiugrók.

[00:25:24]Amit említettél, hogy mondjuk egy ha kiemelünk egy egy fogászati területet, egy mondjuk egy egy országhatár melletti, ahol ahol egyszerű is turizmusra építeni, ott azért ott azért nagyon magas és az semmiképpen se mondható átlagosnak, még a fogászaton belül se.

[00:25:42]a fogászat hozz képest egy mondjuk egy általános portfólióval rendelkező járóbeteg, az megint más, ahol vannak műtétek, az megint más.

[00:25:53]Tehát, hogy általánosítani nagyon nehéz lenne.

[00:25:55]Inkább azt azt mondom, hogyha ha a profit oldaláról nézzük, akkor az az látszik, hogy a az pici csökkenést mutat.

[00:26:08]És ez indikálja azt, hogy itt itt racionalizálásról beszélhetünk, ami annyit jelent, hogy például azokat a azokat a szakmákat bizonyos szolgáltatók, ami nem olyan jól megy, nincs jól kihasználva, azt azt akkor akár bezárják.

[00:26:22]Ugye itt egy érdekessége itt a magánegészségügyi szektornak, hogy itt általában a az orvosók ők ilyen közreműködői szerződéssel dolgoznak be.

[00:26:33]Hát ilsó szólt szereplők a piacra.

[00:26:35]ugye megvették az ő idejüket és szaktudásokat erre a pici időre, nem alkalmazottak ebbe a rendszerbe, hanem csak tehát ő nem nem reggel 8:00-tól este 4-ig ülőtt, vagy hatig vagy bármi a munkaidőről is beszéljünk, hanem bemegy napközbe és egy-két idősávot rendel itt, egy-kettőt ott.

[00:26:51]Persze vannak vannak kivételek, aki egész napot rendel, de hogy sokszor előfordul az, hogy hogy itt nehéz nehéz azt optimalizálni, hogy folyamatosan azok a rendelők, amik amik rendelkezésre állnak, bérleti díjat fizetek, rezs fizetek, tehát a költségek merülnek fel, azok meglegyenek töltve.

[00:27:08]És akkor itt jutunk el oda, hogy hogy a profitabilitás, mert a bevétel oldala az abból jön, hogy a páciens fizet azért, hogy amikor ott van az orvos, akkor akkor megtörténik a vizsgálat, vagy akár műtéti beavatkozás, de ekkor jön a bevétel.

[00:27:24]viszont a költség az végig végigkety, szóval itt alapvetően itt optimalizálni kell, de hogyha én azt gondolom, hogy ha valakit, akkor a a azt a magánegészségügyi szektort, ahol olyan befektetők, tulajdonosok jelennek meg, akik pontosan értenek, ehhez nem kell félteni, hogy hogy így megtalálják azt a azt az utat, ami a profithoz vezet.

[00:27:45]És igen, néha ez azzal jár, hogy hogy csökkenteni kell a portfóliót, kicsit visszavenni, ami akkor a bevételövekedés kárára is, de összességében a nap végén a profit fog számítani ezeknél a szeknél.

[00:28:02]Jó, hipotézis nem lehet-e az, hogy akkor, amikor a magán egészségügy rendszer felépült Magyarországon, akkor pont ezekkel a nagyon racionálisan rövidre fogott költségekkel, hogy csak néhány órára veszi meg az orvost, hogy csak néhány óra, egy idősávra biztosít hozzáférést, a saját maga rugalmasságát korlátozta le a rendszer, hiszen innen nincs hová visszavenni és innen a megszűnés, a létezés, vagy nem létezés kérdése van, hogy kijön-e a matek a rezre vagy nem, miközben az orvosra biztosan szükség van, de napvégén napvégén ki fog jönni.

[00:28:39]Tehát, hogy a ez nem egy nem egy szerintem nem egy választás volt.

[00:28:40]Én inkább úgy fogalmaznám, hogy ez a rendszernek egy adottsága, tehát az, hogy a az, hogy az orvosok adott intézménybe nem reggel 8:00-tól este 6-ig ülnek ott, a megtehetné, tehát hogy van azért, van az a modell, van az a van az a a árazás.

[00:29:06]De hogy vannak egyéb tényezők is, amik amiket figyelembe vesznek, és így alakult ki.

[00:29:09]Tehát összességében összességében ez egy működő rendszer lesz, mert a hogyha hogyha valamelyik szolgáltató, tehát akkor fog akkor fog legalábbis a jelenlegi státuszkó fennmaradása esetén, ami alatt azt értem, hogy továbbra is ilyen nagyságrendben lesznek magánköltések, sőt az az növekszik is.

[00:29:30]ö akkor fog kiesni egy szolgáltató, hogyha jön jön a helyében egy másik, vagy az állam átveszi.

[00:29:38]Most nyilván fantázia kérdés, hogy ki melyikbe tud mondjuk rövidt távon, középtávon meg hosszútávon hinni.

[00:29:46]Én én közép rövid meg középtávon inkább abban, hogy itt a a magánszektornak továbbra is lesz lesz szerepe, tehát lesz az a fajta kereslet, amit ő fog kielégíteni.

[00:29:55]Nyilván a tehát, hogy a páciensek akár ma is ugye dönthetnének úgy, hogy hogy ő vár.

[00:30:01]Ö vannak olyan helyzetek, ahol ezt mondjuk egy orvos nem javasolná neki, és akkor meg lépni kell.

[00:30:09]Tehát Ühüm.

[00:30:09]Ühüm.

[00:30:11]Jó, hát a csípőműtétre ne várjunk azért hat évet, ugye?

[00:30:13]Hát ugye most vannak ezek a a várólisták a csípőnél azzem az van a második helyen ilyen 100 puskáznom kell ilyen 147 nap a legutóbbi adat és több mintát Igen.

[00:30:26]Igen.

[00:30:26]És több mint 10000-en várakoznak.

[00:30:29]Térprotézisnél 290 nap több mint 20000 várakozó.

[00:30:32]Tehát ezek a ezek azok, ahol vannak meg, vannak statisztikák és elérhetőek ezek.

[00:30:36]És ezek a az ilyen sláger idézőjelbe sláger területek vagy beavatkozási területek, szürkehályók, talán a harmadik, ott azért 100 nap alatt, tehát hogy nem mindenhol, de ez ugyanaz a rugó, mint az én esetemben, hogy vagy várok négy-hat hetet egy időpontra az államinál, vagy pedig magámba 120000 Ft-ba kerül.

[00:30:56]Igen.

[00:30:56]Tehát, hogy ez egy ez a te döntésed volt, hogy meg a pénztárcámé meg a pénztárc.

[00:30:59]Hát ugye miket vettél figyelembe?

[00:31:02]gyorsaság, kényelem, költség.

[00:31:04]Jó, ebben az esetben ugye próbálok végig úgy manőverezni, hogy véletlenül se politizáljunk, mert nem az a dolgunk.

[00:31:09]De hát az egészségügy ez nagyon gyorsan politikai kérdésé alakul.

[00:31:13]Tehát hogyha rendszer ilyen, az elmúlt rezsim ezt ilyenné alakította, alulfinanszírozottá, ilyen kórházaink vannak, ilyen ellátásunk van, ilyen mentőnk van, ilyen ilyen leterhelt orvosaink vannak, ilyen rendszert működtet az én háziorvosom 83 éves, nem normális.

[00:31:27]Akkor ezen a mondjuk azt, hogy ez az origó jelenleg ezen változtatni kell, akkor gazdasági értelemben milyen irányba van ebben előre?

[00:31:39]Mert mondhat a politika bármit, de gazdaságilag mégis csak van egy olyan jelenlegi státuszat, ahonnan valamerre valahogy el kéne indítani azt a rendszert fölfelé.

[00:31:47]Neked mi erre a tipped?

[00:31:49]Hát ugye itt itt ha az alapoktól nézzük, akkor a és leegyszerűsítjük és gazdasági oldalról próbáljuk megközelíteni, akkor akkor az látszik, hogy Magyarországon nagyon-nagyon alulfinanszírozott az egészségügy.

[00:32:03]GDP ilyen nagyjából 6%-a, 10% körüli az EU átlag.

[00:32:10]Jelentősen le vagyunk maradva a V4-ektől is, vagyis hát a a maradék háromtól.

[00:32:15]Nyilván skandinávához nem érdemes hasonlítani, de Ausztriához se.

[00:32:21]Igen.

[00:32:21]Tehát, hogy van egy ilyen alulfinanszírozottság, hogy ami gazdaságilag ebben hogyan lehet változtatni?

[00:32:26]Tehát jelenleg a járulékok annyik, amennyik a TB-t, az egészségügyi járulékot kellene megemelni az államnak, hogy több bevétele legyen és többet tudjon odateni.

[00:32:34]Vagy egyébként az állam a költségvetésből az én TBM mellé tegyen oda még valamennyi pénzt, hogy a helyzet javuljon, mert végülis mégis csak az a célja mindenkinek, az államnak is, a magánegészségi ügyiszolgáltatónak, de nekem is, hogy én nekem legyen jobb, hiszen tovább éljek, tovább legyek egészséges, tovább lehessen engem használni a rendszerben.

[00:32:52]Hát ugye most ez történik az utóbbi, amit mondtál, hogy plusz pénzt tesz bele, és az ugye nem történt semmi TB járulékemelés, tehát hogy ami én ebbel tényleg nem tudok beleszólni, meg nem is szeretnék, hogy ez mennyire tudna átmenni.

[00:33:08]Valószínűleg azért kemény dió lenne, de hogy hogy hogy ezt próbálják most elérni, hogy a a az a hiányzó hiányzó tőke, ami vagy finanszírozás az az az belekerüljön.

[00:33:21]hozzáteszem, hogy ez a ez az 500 milliárd, amiről éves szinten plusz forrásról beszélünk, ez kiindulásnak jó.

[00:33:31]Hogyha maradunk a számszaki meg a tények talaján, akkor azért az látszik, hogy ennek kábé a duplája kellene ahhoz, hogy elérjük azt a szintet, amelyit a V4 országok beletesznek átlagba.

[00:33:42]És ö megint csak lehetne még más példákat mondani.

[00:33:49]Viszont viszont az az a ö az lesz itt a kérdés, hogy ez tehát tehát a problémák egy részét nem lehet pénzből megoldani.

[00:33:58]Azt, hogy a amit te is említettél, 83 éves háziorvos, tehát a a háziorvosok ugye az alapellátás, tehát hogy a beteg út az állami rendszerben az az ott kezdődik.

[00:34:12]óriási hiányok vannak, meg földrajzi eloszlásban is vannak problémák.

[00:34:15]Ezt erre most ugye a ebből az 500 milliárdból van egy felosztás, hogy mit mire mire mennyi a a szándék, hogy mennyit mennyit költenek.

[00:34:24]Erre is erre is kell költeni.

[00:34:27]Csomó más terület van, amire költeni kell.

[00:34:31]Viszont viszont vannak olyan strukturális problémák, amiket rövidtávon nem fog megoldani azt, hogy több pénz kerül a a rendszerbe.

[00:34:39]Ezt ezt kell valahogy valahogy valahogy kezelni.

[00:34:42]Közközdászként te mit gondolsz arra, hogy van olyan vélemény, hogy igazából egy ilyen tipikus magyar probléma az egészségügy, merthogy képtelenek vagyunk egy nagy rendszert üzemeltetni.

[00:34:51]Tehát azt arról lehet sokat beszélni, hogy egyébként milyen eszközöket mennyit kell betenni az infrastruktúrába, a rendszerbe, de hogy nem tudunk működtetni, hosszútávon nem tudunk működtetni.

[00:35:02]Ha meg megszerzünk 100 darab mentőautót, akkor azt gondoljuk, hogy ez a végtelen időkig működni fog, miközben három év múlva megint 100 mentőutó kellene, amire nem vagyunk felkészülve.

[00:35:12]Ez az egészségügyre mennyire jellemző szerinted?

[00:35:15]Hát inkább azt érzem, hogy a amit ahogy te is jellemezted, hogy itt van egy olyan ö helyzet, amit amit hosszú évek alapján vagy alatt kialakult, és ebbe amit mondasz, az közrejátszik, hogy itt ez egy ez valóban ez egy politikailag kiemelt terület.

[00:35:36]És mégis az látszik, hogy ez azért picit el volt, nem megfelelően volt kezelve az utó nagyon nagyon finom fogalmaztál picit el volt a tehát nem 21.

[00:35:43]századi egészségügyi ellátásra képest jelenleg az állami egészségügy általában és ez nem a benned dolgozókról szól, hanem arról, hogy a rendszernek a működtetése, hogy hogyan lehet ebből kimozdulni.

[00:35:56]Az egyik irány az, hogyha az állam azt gondolja, hogy vannak olyan területek, amit a magánegészségügy bebizonyított, hogy jól tud működtetni, és azokat visszaállamosítja.

[00:36:08]Ez mennyire volt sikeres?

[00:36:08]Volt erre példa az előző években?

[00:36:10]Voltak voltak példák.

[00:36:10]Én a én azt gondolom, hogy a két rendszer együttműködésében kell keresni valahol a megoldást.

[00:36:15]És valóban, amit mondasz, államosításra voltak példák.

[00:36:19]A vendőség területén volt ez 2018 táján, talán vagy picit később.

[00:36:25]Itt mennyiről szólt a piac lerablása és mennyiről szólt arról, hogy mert hogy az eredménye meg sidalmas lett.

[00:36:32]Hát az látszik, hogy az nem nem volt egy sikeres de nem azért, mert az állam nem képes rá, rosszul csinálták, vagy vagy de ezt magánegészségügybe, de ezt ti ezt ti látjátok gazdaságilag, hogy ha van egy működő modell, akkor a az állam azt gondolja, hogy ő is tudja csinálni, de kiderülhet, hogy nem tudja csinálni.

[00:36:45]Hát ugye itt itt biztos, hogy bejátszik a finanszírozás kérdése, hogy egyszerűen nem volt korlátozva volt az, hogy mennyi mennyi út, ugye magán magánegészségügy, ahogy már sokszor elmondtuk oda, ő fogja ő jól fogja tudni hatékonyan fogja tudni ezt kezelni, amennyiben amennyiben jön a jön a bevétel, ami amit fel tud megfelelő módon használni, hogyha onnantól kezdve, hogy ez nem tud profit, tehát hogy most itt hosszú vagy közép vagy hosszút utávról beszélek, mert van egy beruházási időszak, amikor amikor nem lesz nem lesz feltétlenül pozitív a a profit, de hosszútávon mindenképpen annak kell lennie és és ez az, amit egy piaci gondolkodás, megközelítés az fog tudni fog tudni kezelni.

[00:37:34]Nyilván itt a én most a szakmai részéről nem beszélek.

[00:37:36]Én azt nem tudom megítélni, hogy a mennyiben speciális a a ez a medősségi terület, és hogy emiatt bukott bele, vagy hogy ezen a területen a szakember kérdés az hogy áll.

[00:37:45]Ezeket nem tudom megítélni.

[00:37:48]Nyilván minek közre játszik, de az a ugye most ez elég friss hír, hogy a a ennek a területnek az egyik egyik ilyen kiemelt szereplője vagy vagy professzora, szakembere Magyarországon a Káli Géza.

[00:38:00]Ő őt ő ő vitte ennek a ö egy ilyen nagy intézményt, amit utána államosítottak, az nem sikerült.

[00:38:11]És ő most jelezte, hogy hogy szívesen hogyha erre megvan a kormányzati szándék vagy engedély, akkor ő szívesen újra csinálja.

[00:38:18]Tehát, hogy ebből az az látszik, hogy ő tudja, hogy ezt hogy kell megfelelő módon.

[00:38:23]És az is hozzátartozik, hogy azt mondta, hogy nem a ré nem a régi államosítottat kéri vissza, hanem az elejétől kezdeni, hát most technikailag ilyen, hogy nézne ki, vagy hát ő azt gondolja, hogy egyébként egyszerűbb újraépíteni, mint azokon a romokon elkezdeni rendet csinálni, mint akar.

[00:38:36]Jó, nem politizálunk.

[00:38:40]hogyha az állam és az magánegészségügyi viszonyok így meg tudnak változni, tehát az államnak valami megtetszik, és azt gondolja, hogy ezt én is tudom, megmutatták a módszert, hogyan kell jobban csinálni, mint ez tulajdonképpen lehet jó is a szolgáltatásban nekem, mint ügyfélnek, igaz?

[00:38:56]Tehát hogyha kiderül, hogy egyébként ezt az állam is meg tudja csinálni, akkor de milyen outputok látszanak ez ügyben, hogy inkább abba az irányba tolódik el a potmel, hogy a magánegészségügybe fog átkerülni több szolgáltatás, akár olyanok is, ami jelenleg az állami egészségügyben még bent van, vagy egyébként már ilyen státuszkó közeli helyzeten vagyunk, és a meglévő viszonyokat kell javítani, nem arányokat tologatni, hogy mi kerülhet még át a magánegészségügyhogy mi kerüljön az államihoz.

[00:39:22]Szerintem van egy olyan olyan terület, ami ami átfedésben van, tehát ami mindkét rendszerben vagy helyen működik.

[00:39:32]És itt a ugyanaz lesz a kérdés, mint ami most is, hogy a a páciens mitőálaszt az, hogy a az, hogy a bőrgyógyászatra elmegyek két és fél hét múlva, vagy három hét múlva, vagy két hónap múlva várok türelemmel, mert olyan a probléma, hogy az, hogy el szeretnék menni holnap vagy holnap után, és akkor fizetek érte.

[00:39:51]Tehát, hogy ezek azok a területek, amik főleg járóbeteg, amik párhuzamosan tudnak és fognak működni.

[00:39:56]A ahogy említettük a a műtéti szakmában a komplex dolgok azok mindenképpen mivel nem tehát, hogy nehéz nehéz megfelelő profittal működtetni, ez ez én ez nem várom azt, hogy változon ez és hogy át átkerüljön ez ez magánkézbe.

[00:40:15]Meg ugye itt a bejön az a társadalmi felelősségvállás kérdése, ami ami az állam részéről egy egy egy elvárás és egy kötelező dolog, és nem a nem lehet számolgatni a a magánszolgáltató tulajdonosa számolgatni fog és nem fog belevágni, de vannak olyan járóbeteg, illetve bocsánat, fekvőbeteg, tehát műtéti területek itt a főleg a térd csípő protézis meg a szürkáig az három három kiemelt, ami a várólistás témában is a a top három, ami ahol viszont jöhet tud jönni egy segítség a a magánszolgáltatók részéről.

[00:40:53]Itt az lesz a kérdés, és valószínűleg a a vita vagy az álláspontok távol jelenlegi távolállása egymástól is abban van, hogy ez pontosan a finanszírozás az hogy nézzen ki.

[00:41:06]Igen, már el is vetted a kérdésemet, mert pont azt akartam kérdezni, hogy egy ilyen helyzetben mi az a körülmény, mik azok a körülmények, amik egy ilyen magánegészségügyi beruházást serkenthetnek, élénkíthetnek?

[00:41:18]Ha van egy ilyen piac, és mondjuk azt, hogy a térdprotézis meg a csípotézis egészségügyi szempontból lehet egy piac, hiszen van egy igény.

[00:41:26]A várólistákon látszik, hogy van egy igény, amit nem tud kiszolgálni az, akinek ezt ki kéne szolgálnia.

[00:41:31]Ezt ki lehetne vinni a piacra, illetve érdemes lenne kivinni jobban a piacra.

[00:41:35]De hát a beruházó meg fél, vagy tart, vagy a vagy a szabályozást nem teszi számára lehetővé, hogy hogy ebben hosszú távon gondolkodjon.

[00:41:44]Minek kell változni a szabályozásnak, a költségeknek, a mi mindennek kell változnia?

[00:41:48]Hát itt itt most tényleg, ha csak le szeretnénk egyszerűsíteni, akkor itt itt valószínűleg az lesz a kérdés, hogy a az állami szereplő ő ugye van egy van egy célja, kimondott célja megvolt a dátum, hogy ezt mikortól kezdi ez a várólista csökkentés.

[00:42:05]van mögötte egy cél, hogy pontosan mit szeretne elérni, hogy az hogy ítéli meg, hogy ezt ezt mennyire reális, hogyan tudja elérni, illetve eljutunk-e oda, hogy ehhez szükséges legyen a az a a magán kapacit rendelkezésre álló kapacitások igénybevétele.

[00:42:26]És ha igen, akkor akkor annak a nyilván ez ugye szabályozói törvényi kérdés lesz, hogy akkor ez milyen módon milyen keretek között tud megtörténni, milyen finanszírozást kap ezért a a vagy kaphat ezért a magánszolgáltató.

[00:42:40]Tehát, hogy itt itt itt ha ez a ez belemegy ebbe az utcába az állami állami szereplő, akkor itt arról fog elkezdődni a az egyeztetés, hogy ez milyen keretek között tud megtörténni.

[00:42:54]Tehát, hogy a legyen egy kooperáció a kettő között, az a az a kérdés, hogyha igen, akkor meg annak feltétel feltető a kérdés, hogy ki veszi meg a magyar magánegészségügyet.

[00:43:04]Ugye ez egy ilyen több fenekű dob, hogy ki az, akinek meg kell venni, vagy ki az, aki megveszi.

[00:43:12]Egyik válasz az, hogy legyek én.

[00:43:14]Tehát legyen annyi pénzem, hogy egyébként ezeket a szolgáltatásokat, ha nekem szükséges, ki tudjam fizetni.

[00:43:18]Ez egy könnyű labda, de azért itt van más is.

[00:43:23]Igen.

[00:43:23]Ugye ezt én legalább két oldalról meg tudom közelíteni, vagy tudom tudom értelmezni ezt a kérdést.

[00:43:27]Egyrészt az, hogy ki az a fogyasztó, aki fizet egy fizet ezért a szolgáltatásért.

[00:43:31]Ez egyáltalán nem nem homogén homogén csoport.

[00:43:36]Itt az látszik, és erre pont volt a Prémium Egészségpénztárnak volt egy egyébként országos reprezentatív felmérése az idei évben, és az látszik belőle, hogy a fiatalok azok nagyon nagy arányba, tehát a a nem is tudom 18-29 év közöttiek definiálták ott ott 80% fölötti az a arány, aki azt mondja, hogy ő nem az, hogy kizárólag magánszolgáltatás, de hogy igénybe vett magánszolgáltatást, míg Ez a 60 pluszos korosztályban ez 40% alatt van.

[00:44:11]Ez mi?

[00:44:11]Generációváltása majd jön, akkor ebből ezt lehet leszűrni.

[00:44:15]Hát én azt gondolom, hogy vagy az, hogy rossz a rendszer és az öregek még bíznak benne, hogy működik a az állami szolgáltat, a fiatalok pedig nincs idejük kivárni.

[00:44:25]Hát én egyébként azt gondolom sok tehát hogy fiatalok most lehet, hogy ez nagyon általánosítás lesz, de hogy hogy jobban látszik a tudatosság és az is látszik, hogy ig igen ők nem ebben a rendszerben szocializálódtak.

[00:44:42]Tehát az idősebb korosztály az megszokta, hogy akkor is, hogyha olyan körülmények közé megy meg olyan feltételekkel, de de az állami rendszer nehezebben vált, sokkal tudatosabb, sokkal több faktort vesz figyelembe egy egy fiatal fiatal fogyasztó.

[00:44:58]De egyébként, hogyha tovább szeretnénk menni, hogy ki az, aki ki az, aki fizet ezért a szolgáltatásért, tehát ki veszi meg, ahogy ugye a a kérdés hangzott, nyilván aki mondjuk a a felső középkategória az tehát teljesen más minták rajzódnak ki.

[00:45:19]mondjuk felső közép kategória itt jövedelmi szintre gondolok, ő sokkal kevésbé árérzékeny, és pont emiatt sokkal inkább sokkal inkább akár általános vizsgálatra is énybe veszi.

[00:45:37]ö ő elmegy szűrésekre is, míg aki kevésbé tehát alacsonyabb jövedelmi viszonyok között élő nagyon árérzékeny, ő ő biztos, hogy vagy nagyon valószínű, hogy nem fog olyanra költeni, ami nem akut, ami nem szükséges.

[00:45:55]Sokkal jellemzőbb az, hogy vált, tehát hogy igé ha igénybe is veszi a magánt, akkor előfordul az, hogy visszamegy az államiba, tehát oda-vissza van egy ilyen átjárás.

[00:46:05]Ö biztos van egy olyan réteg is, aki aki tartósan magánegészségügy fogyasztó.

[00:46:13]Egy kicsit furán hangzik, de ö de ilyen is van.

[00:46:15]És ö és ugye van a amiről amiről szóba került már, hogy a a biztosítási piacon vagy akár a vállalt egészségügyi csomagok útján beérkező beérkező fogyasztók.

[00:46:32]Itt a a itt is a az a maga a biztosításon belül is meg lehet különbözteni különböztetni csoportost meg egyén.

[00:46:39]Nagyon más a motiváció, mert ugye egy egyéni felhasználó az ugyanúgy a a zsebéből veszi meg azt a szolgáltatást.

[00:46:45]Egyébként ezen a területen látszik az, habár nagyon alacsony bázison, de de jelentős évről évre jelentős növekedés van a az egyéni egészségbiztosítást.

[00:46:56]Hát ez a kaszkó, magánkaszkó.

[00:46:56]a testemre kötök egy kaszkód.

[00:46:58]Igen, igen.

[00:47:02]Még a csoportosnál, ahol mondjuk ilyen vállalati oldalról beszélünk, ott ott ugye mások a más a motivációja, attól függ, hogy mondjuk jó gazdasági környezetben jobban megengedi magának a vállalat, hogy ilyen premizálást adjon kevésbé jóval.

[00:47:15]Tehát ő sokkal érzékenyebb arra, hogy egyébként hogy alakul a külső külső gazdasági környezet.

[00:47:21]Tehát ez az egyik oldal.

[00:47:21]És a másik ugye, hogy ki veszi meg, tehát ki az, aki tulajdonosként, befektetőként beszáll ebbe.

[00:47:28]Itt pedig az látszik, hogy Magyarországon jelenleg vannak vannak bizonyos ö ö magánemberek, akik vagyonosabb magánemberek, akik valamiért látják ebben a fantáziát.

[00:47:44]Nyilván ez mind profitorientált megközelítésről beszélünk.

[00:47:47]a szakmabel beliek, orvosok elkezdenek felépíteni egy praxist, odavesznek más orvosokat, tehát egyre dinamikailag alacsonyabb mértékben, de növekszik.

[00:47:59]Tehát ezek ez az, ami Magyarországon jellemző, amire volt pár példa, de egyébként kevésbé jellemző itthon, mint mondjuk külföldön, az az, hogy intézményi meg klasszikus pénzügyi befektetők jelenjenek meg.

[00:48:10]Ebben van rá példa természetesen, de külföldi vagy régiós összehasonlításba itt még kicsit kicsit vagyunk maradva.

[00:48:20]Jó, a jelentésekben ezt írtátok.

[00:48:20]A Magyaregészségügy egyre inkább egy élet professzionális és versengő piac képét mutatja, ahol a következő sikerkorszak kulcsa már nem pusztán a növekedés, hanem a hatékonyabb működés és a valódi szolgáltatási érték megteremtése lesz.

[00:48:35]Príma, mikor és hogyan fogunk eljutni ide?

[00:48:39]Mi azt látjuk, hogy folyamatosan ebbe az irányba haladunk.

[00:48:41]Tehát az, hogy az, hogy ez egy professzionális, egy versenyőpiac ez látszik, ez látszik a számokból.

[00:48:49]Budapesten nyilván van benne egy ilyen centrikusság, tehát Budapesten nagyon-nagyon sok szolgáltató van, nagyon sok nagy szolgáltató van, nagyon sok, egyre több olyan szolgáltató van, aki hálózatot épít, aki országos lefedettségbe gondolkodik.

[00:49:03]Ö de nagyon sok specialista van, aki nem a nem a hálózatba gondolkodik, hanem abban, hogy azon az egy területen jól tudjon működni.

[00:49:12]Nyilván itt bizonyos szempontból ez egyszerűbb is a odatömöríteni azt a szaktudást targetálása a a fogyasztóknak, de hogy ez mind a kettő megjelenik.

[00:49:23]És az az meg, hogy a hogy egyre több szolgáltató van, egyre nagyobb verseny van, az ebbe az irányba hajtja alapvetően a piacot, hogy hogy hogy hatékony legyen, hogy és persze nem csak pozitív példák vannak, tehát van aki van akinek nem megy jól, van ahol amiről beszéltünk már, racionalizálni kell, bizonyos szolgáltatásokat le kell építeni, ami nem működött, ahol nem jött a volumen, azt be kell látni, hogy nem nem arra kell fókuszálni, összevásárolják egymást a szereplőket.

[00:49:54]És igen, és ugye ahol mi belépünk a a piacra tanácsadóként, az az, hogy vannak bizony jelentős felvásárlások.

[00:50:00]Idei év elején volt egy egy nagyon nagy tranzakció itt a magyar piacon a a Medicer, aki a egy ilyen 100 millió euró árbevételű szolgál legnagyobb magyar magánegészségü szolgáltató vásárolta föl a az Affidát.

[00:50:20]Ez egy külön történet, hogy itt pontosan mik voltak a a mi volt a motiváció, de egyébként meg a a ugye mondtam, hogy a covid idején volt a legmagasabb a a növekedési ütem.

[00:50:34]Akkor nagyon-nagyon sok tranzakció volt.

[00:50:36]A Dr.

[00:50:36]24 élenjárt ebbe, sok tranzakciót csinált.

[00:50:39]Midki nagyon jól működő szolgáltatókat vásárolt föl, kialakított egy hálózatot, illetve egyéb szereplők is léptek erre az útra.

[00:50:47]Nyilván nem csak ez az egyetlen út, de a de a van egy van egy fajtja fajta múlcsa annak, hogy ebben a szektorban igenis vannak vannak tranzakciók.

[00:50:56]Mi azt várjuk, hogy hogy a jövőben is jövőben is lesznek.

[00:51:01]Továbbra is sok az ismeretlen, de végeredményében mégis csak az volna jó, hogyha nekünk lenne mindig egy picit jobb és jobb.

[00:51:06]Ez volt ma a közös költsége a HVG gazdasági podcastja.

[00:51:09]Én Szabó Elistán voltam.

[00:51:11]Köszönjük a figyelmet.

[00:51:15]Váltsuk együtt valóról az ígéretes pénzügyi terveket.

[00:51:16]A műsor támogatója Rizen Bank, a HVG gazdasági podcastek stratégiai partnere.

[00:51:24]嗯