Miért tüntetnek a diákok? | EUfória

[00:00:05]Sziasztok!

[00:00:05]Ez az eufória, az eurológus és a HVG közös adása, melyben ma Dózsa Katával, gyermek és környezetjogi kutatóval, a Brüsszeli Frá universitét oktatójával és kutatójával beszélgetünk, méghozzá arról, hogy hogyan és mennyire tudnak részt venni a mai fiatalok a a demokráciában, illetve, hogy mi az, ami mostanában az utcábara vitte a fiatalokat az Európai Unió jó pár tagállamában.

[00:00:30]Üdv!

[00:00:30]A műsort ezúttal Moravec Kata kollégámmal Bécsből vezetjük.

[00:00:36]És üdvözlünk Kata és szia Kata Bécsben.

[00:00:40]Köszönöm szépen, hogy itt láttam.

[00:00:43]Először is azt azt ugye tudjuk, hogy vagy amennyire tudom a kutatásaidban a gyermekek közéleti részvételével foglalkozol.

[00:00:50]Ö ezt egy kicsit kifejtenéd az olvasóknak, vagy a hallgatóinknak, nézőinknek, hogy pontosan ez miről szól, és hogy működik ö a ez a terület, illetve mióta foglalkozol ezzel.

[00:01:03]Ühüm.

[00:01:03]Ö akkor kezdeném a végéről.

[00:01:06]Körülbelül 2011-12 óta foglalkozom ezzel a szakterülettel a a gyerekjogok területén belül, akkor végeztem egy posztgraduális mesterképzés gyerekjogokból, és közben az Európai Bizottságnál dolgoztam.

[00:01:22]és hogy összekössem a kellemeset a hasznossal, megpróbáltam azt megfejteni, hogy a hogy a gyerekek hogyan tudnak a szakpolitikák alakításában részt venni.

[00:01:36]És hát ezt vittem tovább később a a doktori kutatásaimban, de akkor már kifejezetten a a klímajogi szak vagy hát a klímavédelmi szakpolitikákkal foglalkoztam.

[00:01:46]Ö és azt néztem meg, hogy a globális klíma ö szabályozásokat öy, irányokat ö meghatározó mechanizmusokban a gyerekek hogy vesznek részt.

[00:02:03]De majú ez a COP szintű, tehát a UN COP szintű.

[00:02:06]Igen.

[00:02:06]Három három terület három terület érdekelt engem elsősorban, illetve hát ezeket sűrítettem a doktori kutatásaimba.

[00:02:14]Az első az ENS keretein belül.

[00:02:14]Igen.

[00:02:17]Elsősorban a kop, de vannak más olyan mechanizmusok is, amik a klímavédelemmel vagy azzal kapcsolatos fenntartható fejlődés, környezetvédelem vagy biodiverzitás területen ö zajlanak.

[00:02:31]Ö és itt azért ezt fontos már most így akkor megjegyeznem, hogy a gyerekeknek és a fiataloknak van intézményesített részvételi ö módjuk arra, hogy hogy ezekbe becsatlakozzanak, mármint az ENS keretény az Európai Unióz konkrétan van helyük, ha nem is a döntéshozatali asztalnál, de de részt vehetnek konzultációkon és megfigyelőként is ilyen magas szintű fórumokon is mennyire működik vagy mennyire csak egy elméletes kérdés igen.

[00:03:09]A a kutatásaim azt mutatják, hogy 18 év alatt ez azért meglehetősen ritka.

[00:03:14]Az elején a 90-es évek vége felé, 2000-es évek elején még volt egyfajta ilyen ilyen romantikus fellángolás így a gyerek részvétellel kapcsolatban, és aztán utána ez ez eléggé elhalt.

[00:03:27]Sok oka volt ennek.

[00:03:27]ö a túl protekcionalista tehát a a gyerekek védése az ilyen politikai közeg ellen is benne volt többek között, de szerintem bürókratikusokai is voltak, hogy túl macerás egy gyereket odaengedni egy ENS magas szintű fórumára, mert felnőttek kíséretében lehet, csak akkor ezt ugye szintén akkreditálni kell.

[00:03:56]Szóval nem volt ez egy egyszerű történet.

[00:04:02]De de mi volt a formátuma?

[00:04:03]Csak hadd képzeljük vissza.

[00:04:04]Tehát a a az eszközgyűlésen vagy te vagy a gondolom nem a biztonsági tanácsban és nem is gondolom nem is a különböző kisebb formátumokban, hanem h milyen szinten létezik a közgyűlésben is előfordulnak egyébként gyerekek meg fiatalok általában a nemzeti delegációkhoz csatlakozva, de vannak olyan formációk is, mint például az úgynevezett, hát ezt most angolul fogom mondani, a Major Group of Children and ühüm, ami aek egyfajta intézményesített gyerek és fiatalok részvételi csoportja, ahova bárki önkéntesen csatlakozhat egyéni vagy vagy akár szervezett szinten is.

[00:04:51]Ö és hát nyilván azért nem akarok most nagyon részletekbe belemenni, de de ugye sok kritika éri ezt a rendszert, mert sokszor privilegizált vagy olyan hátterő gyerekek kerülnek ezekbe a delegációkba úgymond be, akik nem feltétlenül reprezentatívek képviselik a a a világ összes gyerekét, hogy így És mondjuk az nehéz azért nehéz is nyilván nyilván.

[00:05:26]Szóval visszatérve a kutatásimra, ez volt az egyik irány, amit megnéztem, hogy itt hogy működik a valóságban ez a ez a részvétel.

[00:05:36]És a a másik pedig hát így menet közben, ahogy így zajlottak a kutatásaim, elindult egy olyan folyamat, hogy hogy elkezdtek burjánzani a a nagy stratégiai klímaperek.

[00:05:52]amiket államok ellen indítottak jogászok vagy civil szervezetek, és több esetben már a 2015 körül bevontak gyerekfelpereseket is ezekbe a ezekbe a perbe.

[00:06:04]a jövőt képviselő meg ezek a hogy elveszik a jövő ezeknek is vannak problémás aspektusai természetesen de de ahogy ez volt ennek egyfajta evolúciója ezeknek a klímapereknek és mondjuk a 2020 környékén már gyerekek nagyon sokszor saját maguk által szervezett formációkban is nyújtottak be kereseteket vagy vagy akár egyénenként is volt olyan ország, ahol például egy gyerek pörelte be az államot.

[00:06:36]Szóval ö természetesen volt ilyen megoldás is, olyan megoldás is, de belekérdezhetek, amit az EU kötelező érvényű saját első klímatörvényének hív 2021-2-ből, az és ugye ott arról beszélt, vagy az volt a fő érv, hogy akkor mostantól jogilag kötele kikényszeríthető lesz a klíma a klímával kapcsolatos irányelvek és jogszabályok alkalmazhatósága vagy betarthatósága, hogy Ez változtatott a a gyerekrészvételen.

[00:07:11]A gyerekrészvételen akár vagy klíma gyerekek klímaész klíma poliit egyáltalán nem változtatott.

[00:07:16]Szerintem ami változtathat a az alapvetően a az általában inkább a körülmények, hogy nehezebbek lesznek-e, vagy könnyebbek lesznek-e a gyerekek számára azok a körülmények a a amik hát segítik vagy akadályozzák ugye a a gyerekek részvételét.

[00:07:40]például meghallgatja őket a bíróság ö beleszólhatnak-e abba egyáltalán, hogy hogy a a peranyagba, hogy kerül be a véleményük, vagy a az álláspontjuk, vagy akár az érdekeik képviselete.

[00:07:53]Szóval de de önmagában nem lohat le a lelkesedésük.

[00:08:02]A mai napig történnek ezek a keresetbenyújtások, vagy újabb és újabb perek.

[00:08:09]Most például folyamatban van egy igen bíztató per Svédországban hatalmas nagy gyerekekből és fiatalokból álló szervezet képviseli.

[00:08:21]Szóval vannak ezek ígéletesek.

[00:08:25]Kata mondj olyan amiéretes?

[00:08:28]Igen.

[00:08:28]Itt egy kicsit beugorhatnék.

[00:08:30]Ö, tehát nagyon érdekes, ugye ez a Fridays for Future volt az egyik első olyan nagyobb tüntetéshullám, ahol a fiatalok szerves részét képezték a megmozdulásnak.

[00:08:41]Tehát itt láttuk, hogy ugye a fiataloknak vannak pozíciói és vannak különböző olyan jogszabályi, politikai elgondolások, amiket ők szeretnének és támogatnának.

[00:08:49]Igazából a kérdésem az, hogy ebből a nagyobb megmozdulási hullámból milyen utakon és milyen csatornákon jutottak el a diákok valóban döntéshozókhoz, ugye bíróságokhoz, ahogyan említetted, vagy bárhova máshova, ahol megfogalmazhatják a követeléseket.

[00:09:03]Mennyire voltak sikeresek például a diákok abban, hogy szervezeteket alkossanak?

[00:09:07]Megjelentek-e olyan szervezetek, akikkel a döntés azok már hajlandóak tárgyalni?

[00:09:11]Egyszerűen hogyan jut diák, akinek politikai gondolatai vannak el addig, hogy egy döntéshozóval tárgyalhasson?

[00:09:21]Igen, abszolút.

[00:09:21]Én is erről beszéltem, hogy a körülmények alakulása az, ami befolyásolja a gyerekrészvételi arányt általában ilyen helyzetekben.

[00:09:31]Úgyhogy ö ezzel teljesen egyetértek.

[00:09:38]Az és azért tegyük hozzá, hogy hogy ezek a körülmények azért alapvetően kötelezettségek is.

[00:09:44]Tehát van a gyerekrészvételnek egy kötelezettséghordozójai is, legyen az az állam, vagy különböző intézmények, vagy az államok összessége ö a akiknek ezt ezt a jogát a gyerekeknek, hogy az őket érintő ügyekben közügyekben részt vehessenek biztosítaniuk kell.

[00:10:04]Az, hogy ez a valóságban megtörténik-e és milyen szinten tud megtörténni, ez egy más kérdés.

[00:10:14]és nagyon sokszor befolyásolja a gyerekek részvételét.

[00:10:18]De akkor az irány, a tendencia az alapvetően nem túl jó, ha jól értjük, nem?

[00:10:21]Mert most maga tisztán az Európai Unió keretein belül maradva már csak a utóbbi pár hónap vagy az utóbbi pár év tüntetéseire gondolok, de most akár csak az utóbbi hónapokére.

[00:10:35]Nyilvánvalóan inkább fiatalok mennek az utcára, ami és és miért mennek az utcára?

[00:10:39]A a fő dolgok, amikről lehet hallani, az az oktatás minősége, meg hozzáférhetősége, a lakhatás, a megélhetési minimum, vagy a megélhet, a normális kezdőfizetések.

[00:10:52]Mi mi van még?

[00:10:52]Ja, és a és a klíma nyilván a klímával kapcsolatos visszatérő elégedetlenség, hogy eladják a jövőnket a bocsánat, de a kapitalista nagyvállalatok a ma ma felélik a klímakreditjeinket ma holnap holnap utánra is már, és ez ez az már a végtelenségbe ki van húzva, hogy mikor mikor áll meg ez a folyamat, mert nem fog.

[00:11:15]Ez bizony.

[00:11:15]Hát uniós felmérés mutatta ki.

[00:11:20]körülbelül másfél évvel ezelőtt készült hogy a a az európai fiataloknál a legfontosabb prioritások, hogy így mondjam, a elsősorban a megélhetési szempontok és 43%-uk a fiataloknak ezt tette első helyre és 33%-uk a klímát.

[00:11:41]Tehát ez volt rögtön a második helyen a klímavédelem.

[00:11:48]Ez egy nagyon komoly szorongás és bizonytalanságot hordozott tényező a fiatalok életében.

[00:11:58]Ühüm.

[00:11:58]Tehát akkor igazából nem arról van szó, hogy hogy itt a lila ködben ülő szélső baloldali vagy akár most azért nyilván szélső jobboldali is, de hogy szélsőséges felt társadalmi rétegek elégedetlenkednek, hanem hogy van egyfajta növekvő elégedetlenség azzal kapcsolatban, hogy hogy ma éljük föl a jövőt, nem?

[00:12:22]Biztos mindenképpen mondjuk a mostani diáktüntetések azt mutatják, hogy hogy nagyon sokféle problémájuk vanna, problémája van a a a fiataloknak.

[00:12:34]És itt azért talán egy nagyon picit különbséget is tennék mondjuk a a 18 év alatti gimnazisták vagy középiskolások és a az egyetemisták vagy a fiatal felnőttek között.

[00:12:49]Ö mert mert tényleg mások az érdekeink, mások a prioritásaik, mások a tapasztalataik és megéléseik az életben és a közéletben.

[00:13:02]És ha megnézzük a mostani tüntetéshullámot, ugye elsősorban a francia francia diákok tüntetése volt az, ami teret nyert a médiában.

[00:13:17]ők középiskolás diákok, őket elsősorban az oktatás színvonala, amortizációja, szétesése, ha úgy tetszik, érinti leginkább.

[00:13:29]Míg mondjuk teszem azt a szerb egyetemisták, akik éveken keresztül tüntettek sorozatosan, hát őket egy kicsit más érdekek mozgatták már.

[00:13:39]Pontosabban a korrupció, hát a korrupció a a a kormány megdöntése volt ugye a végső cél.

[00:13:47]Szóval igen, az egy az egy egy másfajta véleménynyilvánítás vagy elképzelés volt már.

[00:13:59]Mondd Kata.

[00:14:00]De a két diáktüntetés között az is egy nagyon nagy különbség volt, hogy ugyebár az egyetemisták nagykorúak, lényegében ők képesek voltak a saját mozgalmukban elindulni egy választáson, míg ugye ugyanez a joga egy gimnazistának nincsen meg.

[00:14:13]Igen.

[00:14:14]Egy kicsit beszéljünk talán a fiatalok szavazati jogáról, esetleg a 16 éves vagy ekkörüli szavazati korhatárcsökkentésről, illetve arról, hogy jó ötlet lenne esetleg a gimnazistáknak, mint szavazóknak is részt venni a politikai életben.

[00:14:28]Mit gondolsz erről?

[00:14:28]Igen.

[00:14:32]Hát hogy én mit gondolok, az [nevetés] az egy kérdés.

[00:14:36]Kutatóként mit gondolsz?

[00:14:36]Úgy láttam, hogy mit mutat a a a terület?

[00:14:39]Igen, ha a kutatásokat nézzük, akkor igazából nincsenek hátrányai.

[00:14:45]annak, hogyha ha leszállítják a szavazati korhatárt 16-17 évre vagy akár még korábbra, ha a demokrácia vagy a demokratikus folyamatok oldalára nézzük, akkor kibővül gyakorlatilag a társadalomnak az a rétege, akik beleszólhatnak a demokratikus folyamatokba, vagy vagy résztve vhetnek ezekben.

[00:15:06]Ez egy jó dolog.

[00:15:06]Ö a politikusok oldaláról nézzük, akkor kibővül egy egy egy piaci réteg, ami amiket akit meg kell szólítaniuk, és akik Igen.

[00:15:16]Hát igen, nyilván az ő szempontjukból ez egy ez egy kockázati tényező is lehet.

[00:15:25]Ö és a a gyerekek szempontjából pedig a kutatások azt mutatják, hogy hogy hát részben egyébként pótolhatnak olyan rétegeket, akik inaktívak a választásokon.

[00:15:43]De ők maguk pedig [torokköszörülés] korábban beléphetnek ezekbe a demokratikus folyamatokba, és és véleményt nyilván nyilváníthatnak, és nem csak véleményt nyilváníthatnak, hanem közvetlenül beleszólhatnak azokba a folyamatokba, amik az életüket érintik.

[00:16:01]Ez egy ez egy nagyon fontos tapasztalat szerintem a a fiatalok számára.

[00:16:06]És eddig az eddigi tapasztal Európán belül is Ausztriában, Németország bizonyos tartományaiban, Skóciában részleges szavazati joguk van.

[00:16:20]Itt Belgiumban 22 óta lehet az EP választáson 16 éves kortól szavazni például.

[00:16:24]Í, így van.

[00:16:24]Belgiumban is részleges.

[00:16:28]Most az Egyesült Királyságban is folyamatban van ennek a törvénynek a a jóváhagyása vagy megszavazása.

[00:16:39]Úgyhogy ott is 16 évre fogják leszállítani az általános választási jogot.

[00:16:45]Az általános választás tehát a sima választáson lé és mennyire szól ez?

[00:16:50]Mert ugye ennek két olvasata van szerintem, ami fontos, hogy ugye egyrészt Európa a demográfiai trendek iszonyosan az elő előlegedés felé hajlanak szinte az összes tagajallamba, ami ugye azt is jelenti, hogy a fiatalok erről úgy beszélnek, hogy nyugdíjas terror van.

[00:17:06]Igen.

[00:17:06]Magyarul olyan sok a nyugdíjas szavazó és ők ugye rendesen elmennek szavazni egy csomószor, fel vannak tüzelve, ráérnek valamennyire tájékoz így vagy úgy tájékozottak a politikába.

[00:17:18]hogy ennek [torokköszörülés] en ez ellensúly, ennek ennek ellensúlyaként jön létre ez a fajta fiatalok beengedése, vagy pedig ennek más hatásai más körzetben jelenik meg szerinted.

[00:17:29]És a másik az, hogy a hogy a a a fiatalok mennyire a a vagy a kutatások alapján mennyire tájékozottak a fiatalok, hogy mondjuk 16 éves korúban informált döntést hozzanak egy szavazásról vagy egy választásról?

[00:17:48]Hát kezdjük azzal, hogy szerintem is is ez a folyamat a a szavazati jog korhatárának leszállítása, ez fölülről is jön és alulról is jön kezdeményezésként.

[00:17:57]Szóval bizonyos politikai vezetők, pártok rájöttek arra, hogy azért a fiatalok adott esetben fontos tényezők lehetnek az ő politikai szerepvállalásaikban és ezért támogatják az ő részvételüket.

[00:18:20]És most itt megjegyezném, hogyha jól tudom, Magyarország miniszterelnöke is ö nyilatkozott már arról, hogy támogatná a szavazati kor leszállítását.

[00:18:32]Ögyakkor nagyon sok esetben a fiatalok maguk is kezdeményezik ennek a hát követelését, vagy kérését, vagy kérvényét ö hogy szavazhassanak.

[00:18:50]És és ez valamikor meghallgattatik.

[00:18:53]Vannak olyan országok, például Skóciában igazából a a diáktanács azt ha jól tudom így hívják őket, vagy vagy valamilyen valamiféle ilyen intézményesített formáció a akik ezt a ezt az ügyet előmozdították és elérték, hogy hogy szavazhassanak 16 év körül.

[00:19:15]Tehát itt főleg az generációról beszélünk.

[00:19:17]Ez a most leginkább a középiskolás éveikben lévő generáció, ők politikusabbak, mint az előzőek voltak, vagy valamilyen módon mások?

[00:19:25]Illetve sokat lehet olvasni ugye arról is, hogy egyre nő a szakadék a fiatal férfiak, illetve a fiatal nők politikai vélemények között.

[00:19:33]A férfiak inkább jobb, míg a hölgyek inkább bal oldalra szavaznak.

[00:19:38]És ez egy komoly generációs szakadék.

[00:19:40]Ez Európában megfigyelhető vagy problémát okozott politikai folyamatokban, vagy ez inkább egy talán specifikusabb probléma az Egyesült Államokban?

[00:19:50]Hát nem vagyok politikai jellemző, azért tegyük hozzá.

[00:19:54]Tehát én ezt én megpróbálom gyerekjogi szempontból megközelíteni.

[00:19:57]És ha ha ebből a szemszögből nézzük, akkor nagyon sok ö keret rendszer intézményesített és jogszabályi keretrendszer teszi lehetővé, hogy a fiatalok beleszólhassanak azokba az ügyekbe, amik közvetlenül érintik az ő életüket.

[00:20:24]nagyon nehéz olyan szakpolitikai területet találni, ami nem érinti a fiatal generációkat.

[00:20:30]Úgyhogy innentől kezdve azt gondolom, hogy a a és nevezzük őket Z generációnak, vagy fiataloknak, vagy gyerekeknek részben van egy jogosultságuk arra, hogy ezekbe beleszóljanak.

[00:20:53]És hogy ezt hogy teszik, hogy szavazaton, tehát direkt beleszóláson keresztül, vagy pedig másfajta érdemi konzultáción, meghallgatáson keresztül, és itt az érdemit úgy értem, hogy meghallgatják őket, a döntésekben mérlegelik a véleményüket és erről egy visszacsatolást is kapnak a a fiatalok.

[00:21:20]Nem, ez nem azt jelenti, hogy a döntéseket az ő véleményük alapján kell azonnal meghozni, és és helyt kell adni az ő elképzeléseiknek, hanem azt, hogy hogy azt azt érdemben figyelembe kell venni, mielőtt a döntések megszületnek.

[00:21:36]hogy ezt milyen formában teszik a a köt kötelezettséghordozók, állami szervek, politikusok, különböző intézmények, de most nem csak a a nagy, mondjuk a kormányzatokról beszéljünk, hanem akár egy egy iskoláról vagy egy önkormányzatról ö a az az ő ö ö lehetőségük eldönteni.

[00:21:57]A lényeg az, hogy ennek a a gyerekeknek gyerekek számára megadatott jogosultságnak eleget kell tenni.

[00:22:13]Mielőtt folytatnánk még mindig az eufóriát nézitek, az HVG és az Eurológus közös Európai Uniós adását.

[00:22:18]Dós Katával beszélgetünk, aki egy gyermekjogi, gyerekjogi és környezetjogi kutató a Frá univerziten, Brüsszelben.

[00:22:29]Ugye sok szó kerül szó volt itt a társ, a a gyermekek, a fiatalok tájékozottságáról.

[00:22:35]Ugye ennek azért van elkerülhetetlen alapattribútuma a közösségi média meg az online hozzáférés, hogy mennyire előny vagy hátrány, vagy mennyire illúzió az, hogy online szerveződnek a fiatalok, és utána abból proteszt vagy tüntetés lesz, vagy valamilyen érdekérvényesítés inkább inkább előnyükre válik az, hogy online szerveződnek, vagy ennek rengeteg hátránya is van, akik a radikalizációhoz vezet.

[00:23:03]Az tény, hogy a a a digitális platformok használata ma már mindennapos, és a a tüntetések szervezésében és kivitelezésében elengedhetetlen eszköz.

[00:23:20]A mondjuk megint, hogyha a francia példát vesszük, a Snapchatet, Instagramot vagy és más platformokat, WhatsApp-ot használtak diákok.

[00:23:36]Ami érdekes, most itt megemlítem, nem nemrég olvastam arról, hogy hogy létrejött egy egy eltüntetés is, tehát egy igen, a digitális szférában is létrejött egyfajta tüntetéshullám.

[00:23:53]Ez úgy működött, hogy voltak olyan iskolák, ahol a mondjuk tanárhiány vagy vagy infrastruktúra problémák miatt online oktatásra váltottak.

[00:24:01]És ezeket az online órákat zavarták meg a diákok tüntetés formájában mindenféle ilyen videók meg zenék bejátszásával.

[00:24:11]Ott hozták léz ez a blok, amit a franciák így hívnak.

[00:24:16]Tehát ez a eltorlasszolást vagy nem tudom online torlaszoltak.

[00:24:19]Igen.

[00:24:19]Szóval a Minecraft vagy a Robloxba tüntetnek lassan találtak ki.

[00:24:26]Szóval mindenképpen fontos szerepet játszik a önmagában a szerveződésben is.

[00:24:32]Ez egyébként már például a annak idején a tehát a 2000 ez hát a gyakorlatilag a covid idején alakult ki ez az úgynevezett kliktivizm gyerekek esetében is, hogy a a a közterületekről, utcákról a a covid karanténok miatt a digitális térbe tették át a mozgalmaikat.

[00:25:01]hogy ez milyen veszélyeket hordoz.

[00:25:01]Én azt gondolom, hogy ez nem csak a gyerekekre hordozhat adott esetben veszélyeket, hanem bárki másra felnőttekre is.

[00:25:07]Tehát amikor a manipulációkról beszélünk, vagy radikalizációról azért ugye hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a gyerekek ezzel kapcsolatban sérülékenyebbek.

[00:25:24]amire nincsen tulajdonképpen bizonyíték, hogy hogy ők ők azok, akik biztos, hogy jobban fognak radikalizálódni, mint a felnőttek.

[00:25:33]Nincs erre tudományosanámasztó bizonyítek.

[00:25:35]Aha.

[00:25:36]Mennyire ad nagyon adja magát a kérdést, hogy mennyire segíti a tüntetés utcára menés köztéri a felfigyelemfelkeltő akciók a a valódi politika csinálást a fiatalok szempontjából?

[00:25:52]Tehát mennyire tud a utcákra vitt üzenet, vagy a a tüntetés maga után a valódi politikai eredményben manifesztálódni jellemzően?

[00:26:03]Ez ez ez működő működő csatorna vagy hát itt mindig azt szoktam mondani, hogy mit nevezünk sikernek egy ilyen helyzetben.

[00:26:17]Akár már a részsikereket vagy részeredményeket is figyelembe lehet venni.

[00:26:24]Ugye most visszatérve megint a francia diákokhoz, középiskolásokhoz, a francia kormány beleengedte azt az ígéretet, hogy jól van, akkor leülünk veletek tárgyalni mindenféle ilyen hivatalos intézményesített diák képviseleti formában, ami egyébként Franciaországban történet tradíciója van ennek.

[00:26:49]a rendszernek.

[00:26:52]Ö és hát ígértek ezt azt, hogy egy kicsit jól javítjuk majd a a az oktatási feltételeket, talán találunk majd tanárokat is.

[00:27:05]Nagy ígéretek azért még nem történtek, és a diákok is úgy reagáltak erre, hogy hát jó, jó, persze, beszélgessünk, meg konzultáljunk, ez azért okés, de de mi szeretnénk azt látni, hogy a konkrét kéréseinket is meghallgatják.

[00:27:23]Hogy ebből mi lesz, ez ugye még idő kérdése, meg az is az is, hogy ki lesz majd felelősségre vonható azokért az ígéretekért, amiket most tesznek.

[00:27:30]Ugye Franciaországban tavasszal lesznek majd a választások.

[00:27:35]Tehát ez ez még a jövő kérdése.

[00:27:40]De de azért vannak olyan példák is már, ahol ami azt mutatja, hogy hogy van, amikor akár a nyomásgyakorlással, tehát a tömeges és folyamatos tüntetésekkel, akár pedig egy egy intézményesített diákképviselő vagy gyerekképviseleti folyamattal.

[00:28:04]Ö sikerül döntéshozókat rávenni arra, hogy változtassák meg a a az irányokat a gyerekek érdekében.

[00:28:16]Példát javasolni.

[00:28:17]Igen.

[00:28:19]Jó példát.

[00:28:19][nevetés] Visszatérek a az én kutatásaimra.

[00:28:21]A amikor 2018-19-ben már milliók voltak az utcán a a klímatüntetéseken, akkor azért elindult egy olyan hullám, hogy például én mindenféle klíma ö emergencyket most segíts lefordítani vészhelyzeteket hirdettek különböző polgármesterek meg akár kormányfők is az országukban.

[00:28:52]És és elindult azért egy voltak országok, ahol azért elindult egy komoly környezetvédelmi gondolkodás is.

[00:29:02]Ami hát ugye most az elmúlt öt azóta eltelt öt-h év hát még mindig folyamatban van.

[00:29:09]nem mondhatnám, hogy hogy ez már teljesen kicsúcsosodott, de ez ezt mondjuk részeredménynek könyvelték el a fiatalok is.

[00:29:20]Ö aztán például a akkor kezdődött a a a klímatüntetések kapcsán a az Egyesült Királyságban akkor kezdtek el a fiatalok arról beszélni, hogy a a szavazati korhatárt le kell szállítani 16 évre, mert igenis joguk van ahhoz, hogy ők is beleszólhassanak a környezetvédelmi vezetésbe.

[00:29:40]Ö és hát azóta zajlik ez a ez a folyamat, ugye, ami most már a lordok házánál tart törvényjavaslatként, úgyhogy nemsokára valószínűleg sikerül is elérniük.

[00:29:56]Valami utolsó jó tanácsa a mai fiataloknak, hogyan szerveződjenek békésen, hatékonyan és és minél politikaiban, politikusabban?

[00:30:08]Én én nem tudnék tan és nem is akarnék tanácsot adni nekik.

[00:30:10]Ön azt gondolom, hogy nekünk felnőtteknek kötelességünk, hogy hogy minden szempontból támogassuk az ő demokratikus törekvéseiket, a a véleménynyilvánításukat, természetesen felhívva a figyelmüket, hogy a a károkozása, a a rendbontások a mások testi épségének veszélyeztetése az büntetőjogi f vagy szabálysértési felelősséget von maga után.

[00:30:44]Tehát ezt nekik viselniük kell, de a megengedett kereteken belül és talán azokat is feszegetve én azt gondolom, hogy támogatnunk kell őket.

[00:31:01]Dózsa Kata, köszönjük, hogy velünk voltál.

[00:31:02]Ez az eufória volt.

[00:31:02]Találkozunk következő alkalommal.

[00:31:05]Katának köszönjük Bécsből, hogy segített a kérdéseivel.

[00:31:10]insightjaival.

[00:31:11]Sziasztok!