Negyven évvel Csernobil után még ma is működnek Oroszországban ugyanolyan típusú reaktorok

[00:00:00]Sőt, olyan bűnöket követett el a rendszer, amikor mondjuk szennyezett húsokat adták ki forgalomba, hogy nehogy hát nem semmisítik meg a egyébként is problémák vannak a lakossági ellátásra.

[00:00:14]Ugye hidegháború végén járunk a szovjetrendszerő szomlása előtti állapotban, amikor a gazdasági problémák is súlyos bottak.

[00:00:21]Hát ott a Ukrajna északi részén, Belarusz déli részén lévő mezőgazdasági termelést megsemmisíteni.

[00:00:31]Hát ezt ezt nem lehetett elfogadni a szovjet vezetések.

[00:00:33]Ugye azt csinálták, hogy például a szennyezett húsokat azt bekeverték a nem szennyezettekbe ilyen 19 arányban.

[00:00:40]És ugye azt azt lehetett kapni a boltokban, Ukrajnában, Belaruszban is.

[00:00:51]Köszöntöm önöket.

[00:00:51]Az Indexen a Kibeszélő extrát látják.

[00:00:54]És azért extra, merthogy éppen ma 40 éve történt a csernobeli tragédia, az a nukleáris vagy atombaleset, amely az elmúlt 100 év egyik legsúlyosabbjának tekinthető.

[00:01:04]már, hogyha ide vesszük mellé a második világháború végének atom amerikai atomtámadásait is együtt ezzel, és ezt még csak utána tetézte a fokusimai katasztrófa, de 40 évvel ezelőtt robbant föl a reaktor négyes blokkja, és iszonyatos pusztítást végzett a térségben, a területen.

[00:01:25]Rengeteg ember halálát okozta közvetlenül is és utólag is.

[00:01:27]hogy egészen pontosan mi történt és miért történt.

[00:01:31]Erről fogunk beszélgetni Bendevski Antonnal az Ökonommus Gazdaságutató Alapítvány igazgatójával.

[00:01:37]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívást és na kezdjük rögtön az elején, mert azért 40 év az már egy új generáció.

[00:01:44]Tehát aki mondjuk utána született és hallott ugyan Csernobilról, nem biztos, hogy pontosan tudja, hogy miért is volt ez egy rettenetes katasztrófa.

[00:01:55]Hát sőt ugyan az is egy külön történet, lehet külön beszélgetés is megér, hogy különböző országokban, társadalomban hogyan jelent meg a cserobób katasztrófa és annak a annak az emlékezete, mert ugye egészen más máshogy kezeli a katasztrófát a magyar társadalom, magyar közösség.

[00:02:13]Mikor?

[00:02:13]Ö most tehát, hogyha most valaki ö ugye a Google-ban vannak olyan lehetőségek, hogy a a trend a kulcszavak alapján lehet keresni, hogy egy adott témára milyen fő kulcsszavakat dobszer, a legkeresettebb ugye kifejezések.

[00:02:31]És pont csináltam egy ilyen hát vizsgálatot vagy mini kutatást, hogy hogyha mondjuk magyar nyelven kerese valaki a Csernobilra, vagy angol nyelven kerese, vagy orosz nyelven, akkor egészen döbbenetesen különböző érdeklődési területek és kulcsszavak jönnek fel.

[00:02:46]Ugye Oroszország, vagy legalábbis az orosz kulcsszóra.

[00:02:49]Ö, elsősorban katasztrófa, következmények, likvidátorok, nukleáris baleset, ezek a fő kulcsszavak, amelyek előjönnek Magyarországon Csernoby film, a sarkofág, a Pripi a csernobyli mutánsok, tehát hogy sokkal inkább ilyen, hogy mondjam, ilyen mitikus jellegű témák dominálnak.

[00:03:16]Hogyha pedig angol nyelv területen nézünk rá, vagy keressünk rá Csernobilra, akkor ott elsorban az HBO filmje, a filmsorozatok, tehát inkább a a Stalker, inkább a popkulturális eleme fog dominálni, mintogy mint mint a katasztrófa elleme.

[00:03:34]Tehát egészen máshogy élte meg a posztszovjet térség, ugye Ukrajna, Belarusz, Oroszország, Chernobilis egészen máshogy élték meg azok az országok, amelyek távolabbra kerülő voltak Csernobiltra.

[00:03:44]És igen, nem tudom őszni szóban, hogy a mai fiatalok, akik most nem tudom, hévesek vagy vagy fiatalabbak, azok hogy viszonyulnak Csernobyrez?

[00:03:53]Hát valószínűleg elsősorban a popkultúrán keresztül, a videójátékokon keresztül minthogy mintogy ténylegesen valamiféle nagy emberiség tehát emberi katasztrófaként kezeljék ezt a ezt a helyzetet.

[00:04:07]Akkor nézzük meg, hogy pontosan mi is történt azon a vészterhes napon.

[00:04:14]Ilyen szempontból a az HBO-nak a Chersnobi sorozata ténylegesen elég elég pontos vagy eléggé jó képet fest, de ott is hasonlóan a a Cserob baleset utáni szovjet nyomozáson, ott inkább az emberi tényezőre teszi a fő felelősséget.

[00:04:33]Közben valójában szerintem ennek a a balesetnek az okai között mind a szovjet rendszert, a szovjet tervezés, mind az emberi tényezőt egyaránt lehet említeni.

[00:04:45]alapvetően ugye egy ilyen egy ilyen biztonsági szimulációt akartak egy ilyen biztonsági helyzetet akartak szimulálni amely félrement és alapvetően mint kiderült maga a reaktortípus az RBMK reaktor az bizonyos helyzetekben előhozott egy olyan reakciót amikor a rendszer teljesítményének csökkentése idején pont ellenkezőleg egy egy adott pillanatban n hirtelen megugrott a teljesítmény és hogy a teljesítmény növekedés az olyan túlnyomást okozott a rendszerben, hogy lényegében egy ilyen gőzrobbanás történt és a reaktor épülete megsemmisült és mivel ez a fajta csernobili reaktor nem rendelkezett olyan védelemmel mint a mai atomerőművek tehát ugye Paks egy egyrészről a Paksi atomerőmű részben egészen más struktúra, nem RBMK reaktor, hanem waver típusú reaktor, más más struktúrát használ, de a legfontosabb, hogy van egy kontainment burok a reaktor körül, ami azt jelenti, hogyha bármi történik a reaktorra, akkor az nem jut ki, hanem benne marad ebben a ebben a ebben a szerkezetben.

[00:06:05]Hogy a Csernobilan ilyen nem volt.

[00:06:07]Tehát amint az épület, reaktorépülete berobbant, amint rés keletkezett, gyakorlatilag minden, ami a reaktorban volt, az az kis volt.

[00:06:16]Sugárzó anyagok kiáramlottak, és utána hónapokon keresztül azon dolgoztak, hogy hogyan lehet lezárni a reaktor épületét, hogy ne jöjjenek ki, ne szivárogjanak ki ezek a szennyező anyagok.

[00:06:29]Tehát és szóval volt egy volt egy hibás hát nem hibás, hanem bizonyos helyzetekben hibásan fellépő reaktor típus az RBMK reaktor.

[00:06:42]Egyébként zárójel még ma is van, azt hiszem hét vagy nyolc működő reaktor, RBMK reaktor Oroszországban a Leningrád és a Korski atomerőműben.

[00:06:51]Ezek mindig működnek.

[00:06:53]Elvileg megtették a szükséges intézkedéseket, hogy biztonság biztonságosabb legyen a rendszer, de a nemzetközi atom ügynökség, hogy mondjam, nem azt mondja, hogy ezek a reaktorok teljesen biztonságosak, hanem azt mondja, hogy biztonságosabbak, mint mint amilyen Csernobyl volt.

[00:07:10]Szóval volt egy volt egy hibás típus.

[00:07:13]egyébként ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor valaki autózik és ugye fék.

[00:07:20]Normál esetben, hogyha valaki rányom a fékpedálra, akkor az autó lefékez, de bizonyos esetekben a fékpedál az pont ellenkező hatást vált ki, és hogyha rányomunk a a fékre, akkor hirtelen begyorsul az autó és akkor lehet, hogy falnak ütközünk.

[00:07:36]Szóval volt egy volt egy ilyen strukturális hiba, amire a személyzet is nagyon hibás döntés.

[00:07:39]Ezt akarom mondani, de hogyha alapvetően volt benne egy olyan baki, amivel nem lehetett számolni előre, akkor mi volt ennek az emberi tényező oldala?

[00:07:48]Voltak meg meghatározott egyébként az HBO-nak a dokumentum, hát nem dokument játékfilm, de alapvetően egy egy fajta dokumentumfilmes jelleggel az pont erre az emberi tényezőre ezt azért emberi tényezőt mutatja be.

[00:08:04]Gyakorlatilag minden létező protokollt megszegték az emberek más-más motiváció miatt, vagy azért, mert a nem tudom, a fő mérnök az éppen felfelé próbált lépni a ranglétrán, és hogyha ezt a kísérletet ezt a szimulációt nagyon jól meg tudja mutatni, meg tudja valósítani, akkor ez az ő előremenetelét is szolgálta.

[00:08:26]más döntések, tehát hogy annak ellenére is folytatták ezt a szimulációt, hogy látszott, hogy ebből akár probléma is lehet, és olyan lépéseket kell megtenni, ami ami a protokoll szerint nem lett volna, amit nem lehet volna szabad megtenni, de nyilván ugye zárójel nem tudtak arról, nem feltétlenül tudtak arról, hogy maga a szerkezet, az RBMK reaktor hogyan reagálhat bizonyos helyzetekben.

[00:08:52]még szóval más operátoroknak a motivációi viszont motiváció között elmondható, hogy annyira hittek ebben a technológiában, és annyira hittek benne, hogy a szovjet atomenergetik soha nem érheti semmiféle baleset, de még ha baleset is lesz, az csak valamilyen korlátozott jellegű lesz, hát egy RBMK reaktor nem robbanhat fel.

[00:09:14]Soha nem volt rá példa.

[00:09:14]Egyébként megint csak egy zárójeles megjegyzés, hogy ugye a nemzetközi atomügynökség csinált egy ilyen katasztrófaskálát, ahol bemérte, vagy pontosabban skálázta, hogy mely nukle, tehát a nukleáris balesetek pontosan milyen melyik melyik fokozatba esnek.

[00:09:35]Ez egy hét lépcsős skála.

[00:09:39]A Csernobil a a legmagasabb fokozatot kapt, ugye hetes a fukusima is.

[00:09:44]Tehát két nukleáris baleset volt a világon eddig, amely legmagasabb kategóriába került.

[00:09:48]Csernobil és Fokusima.

[00:09:49]Na de ezt a skálát már Csernobil után alkották meg, tehát hogy előtte még nem is voltak ilyen Csernobylhoz hasonló voltak kisebb balesetek.

[00:09:57]Amerikában a 3 mile islandi baleset, Szovjetóban volt a majak.

[00:10:04]Egyébként nagyban elhallgatott baleset, de ezek kisebb méretűek voltak.

[00:10:07]Nem, nem.

[00:10:09]hatottak egész régiókra, vagy vagy akár országokon túlívelő módon.

[00:10:12]Szóval nem volt nem volt meg a precedens, és még maguk az emberek is azt hitték, hogy nem történhet olyan dolog, olyan lépés, olyan intézkedés, ami kiválthat egy egy ekkora méretű balesetet, nukleáris balesetet.

[00:10:29]Ugyanezeket támasztja alá az a dokumentumfilm is, amelyet te készítettél ezelőtt 15 évvel, és meg is nézhető egyébként a YouTube-on fönt van.

[00:10:41]Ez több mint 100 perces a helyszínen a korabeli szemtanúkkal.

[00:10:49]Tehát a kérdés az, hogy ugyanezt állítják ők is.

[00:10:52]Hát a a filmel annak idején egyébként belegondolni sszínű, hogy 15 éve csináltuk ezt a ezt a filmet.

[00:10:59]Ugye akkor volt a balesetnek a 25 éves évfordulója is annak kapcsán vagy annak keretében.

[00:11:06]I illetve ugye Ukrajna éppen akkor gyűjtött forrásokat a az új csernobil szarkofág megépítésére.

[00:11:13]Nagy nemzetközi összefogás alakult ki Csernobilok körül.

[00:11:15]Rengeteg ország adott bele pénzt az új szarkofákból.

[00:11:17]Egyébként Magyarország is adott bele pénzt.

[00:11:19]És ezt ezt kihasználva utaztunk itt Csernobójobb és több mint egy hónapot töltöttünk ki.

[00:11:25]töltöttük el szerzőtársal Macelka Márka, de alapvetően a fiú két két részre épül, maga a baleset, mi vezetette odáig?

[00:11:35]Mi lett a mi lett a baleset következménye?

[00:11:40]És alapvetően igen, mi is mi is erre a következtetésre jutottunk, hogy egy sor olyan egybeesésnek kellett megtörténnie, ami elvezetett a katasztrófához.

[00:11:49]A film második fele pedig arról szól, hogy a baleset után mi történt a Cseropil zónában, hogyan működött akkor a zóna 2011-ben ugye egy létrejött egy teljesen új nukleáris egy új város Szlavutic a Pripegy, ugye Pripety városát kiürítették ugye az az egy teljesen újonnal létrehozott település volt, ami csak azért épült, hogy a Csernobil atómerőműnek a a munkaerőbeli keresletét kihasználja, vagy kielégítse.

[00:12:20]se és lett egy teljesen új város, merthogy ugye sokan egyébként valószínűleg most sem vagy ma se emlékeznek rá, hogy a Csernobila atommerőmű a balesetet követően működött tovább.

[00:12:29]Négy reaktora volt, tehát negyedik reaktor robbant fel, sérült meg.

[00:12:37]viszont maradt még három reaktora, illetve volt majdnem teljesen megépített két másik reaktor, a ötös és hatos reaktor.

[00:12:43]Mindenesetre az első három reaktort azt újraindították és hosszú éveken keresztül működtek tovább.

[00:12:49]Az utolsó hármas reaktort 2000-ben állították le, tehát 14 évvel a cserobéri balesetet követően, és építettek egy teljesen új várost ennek a további működésnek a kiszolgálására.

[00:13:04]Ez volt Slavutic.

[00:13:07]És a filmünknek az egyik része az pont a ennek a városnak a történetére épült, hogy azok az emberek nagyrészt, akik egyébként korábban a a baleset előtt dolgoztak az erőműben, azok átköltöztek Slavuticba, és ott aztán folytatták a munkát.

[00:13:21]És ők egyébként nem katasztrófaként élték meg a a Csernobyot balesetet, hanem egyfajta nem is tudom egy hát egy olyan katasztrófa, ami amin ők túléptek és számokra egy munkalehetőség volt, hogy a Csernobil atomerőben dolgozhattak és ők egészen az utolsó pillanatig ragaszkodtak hozzá egyébként, hogy ne zárják be a Csernobil autómeri művet.

[00:13:41]Európa összes országa gyakorlatilag összefogott a 90-es években, hogy Ukrajnát rábírja arra, hogy zárják már be ezeket a ezeket a reaktorokat, ahol az emberek nem túl jó munkakörülmények mellett dolgoztak.

[00:13:55]Hát csak egy egy szemlélthető példa.

[00:13:58]Ugye ezeket a reaktorokat úgy tervezték, hogy párosával a ugye egymás mellett volt az egyes kettes reaktor és egymás mellett volt a hármas négyes reaktor.

[00:14:08]Gyakorlatilag egy fal választotta szét a hármas reaktort és a négyes reaktort.

[00:14:12]Ugye közte volt az a szimbolikus vagy hát sokak számára szimbolikus ilyen szellőző torony.

[00:14:17]És a hármas reaktor úgy működött a a legtovább, hogy közben a ugye ott volt közvetlen a fa mögött a a felrobbant négyes reaktor és a köré húzott szarkofág.

[00:14:29]Tehát, hogy mondjam, ilyen sugárzásvédelmi szempontból az volt a a legrosszabb helyzetben, mégis ott éveken keresztül emberek dolgoztak, sőt még a bezárás után is emberek dolgoztak.

[00:14:41]Amikor mi kilátogattunk a a zónába 2011-ben, akkor is több 1000er ember dolgozott meg mindig a Csernobil zónában, mert egyrészt a Csernobil atommerőműhöz kapcsolódó biztonsági körülmények, vagy fenntartási körülmények mellett kellett dolgozniuk.

[00:14:59]Másrészt települt egy sor olyan szervezet és intézmény a csernobili zónában, amely mérte a levegőminőséget, amely mindenféle kísérleteket tett a zónában, újraerdősítéssel foglalkozott, és ez is ugye több 1zer embert foglalkoztatott akkoriban is.

[00:15:14]A tragédia, a tragédiát követően mély csönd volt a szovjet tömegtájékoztatásban hosszú ideig, és ez ugye bevett gyakorlat volt a Szovjetunióban, hogy amiről nem beszélünk, az nem is történt meg.

[00:15:28]Tehát valami volt Csernobilban, de majd úrá leszünk ezen a helyzeten.

[00:15:36]Aztán azért elkezdődtek a a érkeztek a hírek elsősorban nyugatról, és természetesen a keleti blokk országaiban, vagyis az akkori szocialista országokban így Magyarországon sem volt tájékoztatás.

[00:15:51]Miért volt ez rossz ez a szovjet gyakorlat?

[00:15:53]Mennyi ember életet követelt így?

[00:15:57]Nincsenek pontos számok.

[00:15:57]Ezt annak idején a filmben is próbáltuk felmérni, hogy hány áldozat kapcsolódik Chernobyhoz.

[00:16:03]Ugye vannak közvetlenül kimondható ugye halálos áldozatok, akik mondjuk a mentésben résztvevő tűzoltók, akik az életüket vesztették, vagy a atomerőműben ugye volt egy kezelő, akinek a holtása soha nem nem is találták meg.

[00:16:19]Hodemcsuk.

[00:16:22]Tehát ugye ez ő számukat tudjuk.

[00:16:25]h valahány ember, aki aki közvetlenül a katasztrófában halt meg.

[00:16:30]De hogy pontosan a katasztrófában tehát az ott élők körében, hogy azok az emberek aztán Csherobyl miatt betegedtek meg és haltak meg.

[00:16:42]Ugye ezt ezt nem lehet pontosan tudni, mert most hogyha valakiben kialakul egy mondjuk daganatos betegség, akkor ugye erre a a az egész a a posztszovjet egészségügyi rendszer mondhatja azt, hogy ez nem feltétlenül Cherobion miatt volt, vagy hogy mondjam, nagyon nehéz egyértelműen azt mondani, hog hogy amiatt volt.

[00:17:04]Biztos, hogy több száz ember van, aki aki közvetlenül a baleset miatt vesztette életét, vagy lett beteg.

[00:17:11]hogy 600000 likvidátor járta meg a Cernobiri.

[00:17:15]Mit jelent az, hogy likvidátor?

[00:17:15]Kik a likvidátorok?

[00:17:17]ők voltak azok az emberek, akik a baleset következményét próbálták felszámolni, és alapvetően a fő hát feladataik egy része, ugye a lakosság kitelepítése, a a szennyezett területeknek a megtisztítása volt.

[00:17:30]De a legfontosabb feladat a a a felrobbant négyes reaktor épületének a lezárása volt.

[00:17:39]Ugye ekré építették egy szarkofágot, úgynevezett szarkofágot.

[00:17:43]Tehát ez egy vasbetonszerkezet, amit amivel lefedték ezt a ezt a ezt a reaktort.

[00:17:50]Szóval 600000 ember járta meg 1986-87-ben a Cserobir zónát.

[00:17:54]Becslések szerint nagyjából 200000-en élnek még ma is, de hogy ők most a, hogy mondjam, az életük, a az életkoruk miatt, vagy vagy betegségek, e ezt nem tudjuk.

[00:18:05]Ö vannak vannak számok például Belarus területén.

[00:18:11]Ugye Belarusz Belarusban származom minben születtem.

[00:18:14]Majd egyébként érdekes azt meghallgatni a te élményedet is, hiszen te még tudósítottál is, ha jól tudom, a 1986-ban.

[00:18:23]Hát megosztom majd a baleset idején.

[00:18:27]Hát én csak egy éves voltam abban a abban a a az időben.

[00:18:32]Viszont a tehát a csernobil baleset leginkább Belarus területet érintette, mert ugye Csernobil közvetlenül Belarusz határánál fekszik.

[00:18:40]16 km-re van-e reaktor az ország területétől, és a baleset után az időjárási körülményeknek, ugye széljárásnak megfelelően, vagy vagy pont ilyen kedvezőtlen volt belaruszám, márára a az időjárás, minden észak északnyugat irányába ment a szennyezés, és az ország területének 23%-a szennyeződött.

[00:19:05]A ezek ezek hatalmas területek.

[00:19:08]Ma is területek negyede mezőgazdasági termelése alkalmatlan.

[00:19:10]És közvetlenül a az ország déli részén ott egyértelműen rögzítették a 80-as évek végén, hogy a gyerekek körében három három és fél négyszer annyivan nőtt a daganatos megbedegések száma közvetlenül néhány évben van a baleset után.

[00:19:30]Szóval közvetlenül érintette például Belaros területét, és hogy egyértelműen kimondható az a korreláció, hogy megnövekedett számú megbetegedéseket okozott.

[00:19:42]Ugye először a szovjet vezetés több mint 200000 ember embert költöztetett ki a belarusz területekről.

[00:19:50]Egyébként ugyanez megtörtént ugye Csernobili zónában és Ukrajnában.

[00:19:53]Viszont ha belerossz vezetés, akkor utána úgy döntött, hogy visszaköltözteti azokat az embereket, hogy jelezze, hogy minden rendben most már legyőztük a a balesetet, most már most már minden minden minden oké, minden megoldódott.

[00:20:05]Sőt, ha jól emlékszem, öt nappal a tragédia után nyílts színi május 1jei ünnepségek voltak, ahol ezre amin ezrek vettek részt.

[00:20:13]Ugye Kievben is és Minzben is.

[00:20:13]Ugye Kiev 120 km-re található Csernobil.

[00:20:19]Emberek 100z év voltak utcára.

[00:20:19]Hát mőt kötelezték őket.

[00:20:22]Mertogy ezzel is próbálták demonstrálni, hogy a a híresztelések és a pletykák ellenére minden rendben van.

[00:20:30]Ha történt is valami ott a messzi Csernobyobban, annak egyáltalán nincsenek regionális vagy globális hatásai.

[00:20:37]Ez min csak mesemonda.

[00:20:40]És ugyanez volt, amit említettem, hogy kiköltöztették közvetlenül az ott élő embereket, aztán visszaköltöztették.

[00:20:47]Aztán 989-ben publikálták Belarusban a csárnom béli aktákat, amelyekből kiderült, hogy hogy hát a sugárzási színnek a sokszorosa van most is Belarusz déli részén.

[00:21:00]Egyébként ezeket a problémákat, hogy mondjam, a szovjet rendszer kreatív módon próbálta kezelni.

[00:21:08]Egyszerűen felemelték a sugárzási normákat a tízszeresére.

[00:21:11]És onnantól kezdve ugye az, ami ami korábban egy nem elfogadható norma volt, az hirtelen elfogadhatóvá vált, mert ugye a norma az az jóval magasabbra került.

[00:21:22]Mindenesetre amikor publikálták ezeket a ezeket az aktákat, ezeket az adatokat, akkor akkor 180000 embert újra elköltöztettek, csak hát közben eltelt három év és ők három éven keresztül ott laktak ezeken a szennyezett területeken.

[00:21:35]További 200000 ember pedig hirtelen a környező területekről maga költözött el, amikor látta, hogy hát problémák vannak itt.

[00:21:45]Szóval a rendszer rendszer maximális.

[00:21:49]Tehát volak nem akarom megvédeni a szovjet rendszert, de voltak bizonyos bizonyos dolgok, amelyeket amelyeket úgy, hogy mondjam, a a körülményekhez képest jól kezelték.

[00:21:58]például a szarkofágnak ennek a vasbetonszerkezetnek a megépítése.

[00:22:00]Nem volt precedens, nem volt példa, hogy hogy kezeljék ezt.

[00:22:03]Ezt viszonylag hamar ugye néhány hónapot fel tudták építeni, le tudták zárni.

[00:22:08]Ez ez jól működött.

[00:22:11]máshol olyan titoktartás és információk visszatartása történt, sőt olyan bűnöket követett el a rendszer, amikor mondjuk szennyezett húsokat adták ki forgalomba, hogy nehogy hát nem semmisítik meg a egyébként is problémák vannak a lakossági ellátásra.

[00:22:30]Ugye hidegháború végén járunk a szovjetrendszerő szomása előtti állapotban, amikor a gazdasági problémák is súlyos bottak.

[00:22:37]Hát ott a Ukrajna északi részén, Belarusz déli részén lévő mezőgazdasági termelést megsemmisíteni.

[00:22:46]Hát ezt ezt nem lehetett elfogadni a szovjet vezetések.

[00:22:49]Ugye azt csinálták, hogy például a szennyezett húsokat azt bekeverték a nem szennyezettekbe ilyen 19 arányban.

[00:22:55]És ugye azt azt lehetett kapni a boltokban, Ukraában, Belaruszban is.

[00:23:02]Szóval mindent megtettek azért, hogy hogy lekicsiny lekicsinyítsék a problémának a valódi hatását és a valódi impaktját, ami ami történt.

[00:23:13]Azt említetted, hogy a robbanást követően kedvezőtlenné vált az időjárás és megfordult a a szél iránya.

[00:23:18]Belerzál már a kedvező.

[00:23:20]Igen, igen, de igen, de de nézzük meg tovább, hiszen ez a szélirány volt az, amely aztán eljutott a Skandináv félsziget irányába és néhány nappal később, amikor Magyarországon még nagyon nagy csönd volt erről az egész történetről, de sejtettük, hogy valami valami nagyon csúnya dolog történt.

[00:23:39]jó magam mint kezdő hírszerkesztő már dolgoztam a Magyar Rádióban, ahol akkoriban rendszeresen figyeltük és hallgattuk a külföldi rádióadásokat, így a BBC World service- vagy az Amerika hangját, vagy éppen a Szabad-Európát, ahol a BBC az egyik esti híradó hírcsokrában bemondta azt, hogy Skandinávia fölött egy sugárzó felhőt észleltek, ami vélhetően azért érkezett ide a semmiből, mert Merthogy mégis csak történhetett Oroszország nyugati részén valamilyen baleset, amelyről nem hajlandó beszélni a Kreml.

[00:24:19]És ezt ez kiderült, és elkezdtek mintákat venni, és ki valóban ezek nagyon magas sugárdózisú esőt, savasesőt tartalmaztak.

[00:24:31]És akkor az egyik esti turnusban dolgoztunk, úgy döntött az akkori turnusető, hogy hogy ezt a hírt a BBC alapján elkészítjük.

[00:24:40]Bár akkoriban leginkább csak a magyar táviradi iroda volt az elfogadott és engedélyezett hírforrás.

[00:24:47]Viszont ebből készült egy hír, ami lement este 9 órakor a Petőfi rádióba, tehát eldugott helyen második vagy harmadik hírként.

[00:24:57]Melyik melyik napról beszélünk?

[00:24:57]Ez három- négy nappal később volt már, mint maga a robbanás.

[00:25:01]És ugyanakkor elhangzott a szem egyszer este 9-kor és este 11:00-kor, utána hatalmas üvöltések közepette kivették a hírt ebből a további hírcsokrokból, majd a szerkesztő kapott egy egy figyelmeztetést, hogy ez nagyon helytelen dolog volt.

[00:25:23]akinek ugye Wfüle volt, és tudta azt, hogy abban az időben érdemes nemcsak a központi Kossut rádiót hallgatni, hanem érdemes a kisebb adókat is, csak három volt összesen akkoriban, Kossut, Petőfi és Bartók, akkor azokon könnyebben lehetett hírcsemegékhez jutni.

[00:25:36]Így a hír kibomlott Magyarországon is, és ennek következtében kezdték el aztán ugye a különböző hatóságokat nyaggatni, falgatni az újságírók, hogy van-e náluk sugárszernyezés és és innen indult el aztán a tömegtájékoztatás, és jöttek rá arra, hogy inkább mondani kell, mint hogy tagadni, mert azzal csak rosszabbul járunk.

[00:25:59]Hát ugye én kiskoromban történt a a baleset, aztán ennek a következményei, amik Belarusban éltem, nyilvánvalóak voltak, hiszen egész területek szennyeződtek el.

[00:26:12]Pontosan figyelni kellett, hogy honnan vásárol például az ember tejet, tejtermékeket.

[00:26:17]bizonységi okból nem lehetett vásárolni, mert szennyezetek, vagy hogy mit szed az erdőben.

[00:26:22]De ugye egészen megdöbbentő volt, hogy ugye Minzben ezt ezt a szüleim mesélték, hogy már gyakorlatilag a csernobyli balesetet követő nem tudom első vagy második napon már elfogytak a jó tabletták a gyógyszertárakból, mert valahogy ezek a hírek mégis elterjedtek a lakosság körében, annak annak ellenére, hogy a szovjet sajtó hát csak néhány nappal később számolt be róla, és akkor is csak ilyen nagyon lokonikus hírekben, hogy hát valami kis dolog történt.

[00:26:53]de minden rendben dolgoznak a helyreállításról.

[00:26:54]Nem nem történt nagy baleset, de hát mégis a az emberekhez eljutott, hogy itt gyakorlatilag valami nagy dolog van, és több 100z embert költöztetnek ki a nem is messze, Minstől vagy vagy Kievtől, és hogy ezek a hírek azért ugyanúgy terjedtek tovább ez ezekben a régiókban is.

[00:27:16]Lehet, hogy egyébként Moszkváig ez kevésbé jutott el, azt nem tudom megítélni, de Belarusban és Ukrajnában ott gyakorlatilag napokon belül a lakosság jelentős része pontosan tisztában volt vele, hogy itt valami nagyon nagyon komoly dolog történt 40 évvel a tragédia után ma mi az, ami fenyegeti a csernobili erőmű erőművet?

[00:27:38]Van egy új kell egy új szarkofág például, vagy a háború maga is egy ilyen veszélyforrás?

[00:27:42]A háború ugye Ukrajna nagyon sokáig gyűjtött pénzt az új tehát, hogy miért kell új szarkofág?

[00:27:49]Ugye amikor megépítették azt a azt a vasbeton szerkezetet, akkor az elsődleges cél az volt, hogy most gyorsan azonnal fedjük le, oldjuk meg és és majd ráérünk foglalkozni azzal, hogy mi legyen tovább, mi legyen utána Csernobillal, mert ugye rossz hír az, hogy csernobili baleset nem lett nem lett megoldva, rövidtávú megoldások születtek rá.

[00:28:10]született egy 1986-ban egy rövidávú megoldás, hogy jó, az egészet lefedjük, és majd a a az a sugárszennyezet dolog, ami ami ott van a a sérült négyes reaktorban, azt majd majd utána valahogy kezeljük.

[00:28:28]Csak ugye ennek a vasbaton szerkezetnek volt egy meghatározott élettartalma, ami ami gyakorlatilag 2000-es évekig szólt.

[00:28:38]És amikor mi is kinyártunk 2011-ben a a kin voltunk az erőműben is, ott volt egy szürreális élmény, hogy ott ebbiédeltünk az erőmű menzáján.

[00:28:50]És mutatták nekünk, hogy a szarkofák bizonyos pontjain repedések vannak és potenciálisan a sugárzóanagok szivárognak.

[00:28:57]szivárognak belőle.

[00:28:57]És Ukra Ukrajna nem tudta saját erőből.

[00:29:00]Hát Ukrajna a Európa második legszegényebb országa volt Moldova után nem tudta saját erőből rendezni ezt a helyzetet.

[00:29:11]És gyűjtést szerveztek, azt hiszem kettősél vagy 3 milliárd dollárt gyűjtöttek össze az új óriási pénzek.

[00:29:15]Az új szarkofág megépítésére egy francia cég a Novarka építette magát a szerkezetet.

[00:29:22]Ez úgy nézett ki, hogy a négyes reaktor mellett felépítettek egy ilyen hatalmas hatalmas szerkezetet, majd sinekkel az egészet rátolták a a régi szarkofágra, leszerelték ezt a toronyépületet, a szellőző tornyot, rátolták.

[00:29:37]Ez most tudom t 6 vagy 17-ben készült el az új ez az új szerkezet.

[00:29:43]De ugye ez is csak egy rövidtávú megoldás, mert a alapvetően ez az új szerkezet, ez 100 évre rendezi Chernobilnak a a helyzetét.

[00:29:51]Ugye a Protóni felezésén 23000 év, tehát hogy mondjam még még van idő.

[00:29:57]Még még még mé hát van idő, meg még ugye ez ott lesz.

[00:29:59]Tehát ugye a a felezés tehát hogy a a sugárzás nem nem oldotta meg a dolog, de a logika arról szólt, hogy jó, most megint lefedjük hermetikusan és majd fejlődik annyit a technológia.

[00:30:12]egyébként tényleg fejlődött annyit a technológia, hogy közben a az új szerkezet alatt elindul a a bontás, a sugárzóanagoknak a a az elszállítása, megfelelő kezelése péld a robotok segítségével.

[00:30:28]Ezeket hova szállítják el, hol temetik el?

[00:30:31]Ott a csernobil zónában készült egy ilyen nukleáris hulladék lerakó.

[00:30:34]nem tudom őszintén szólva a pontos módját, hogy ez ez hogy történik, vagy milyen milyen formában történik, de hogy ez is egy rövidtávú megoldás volt.

[00:30:43]És hogy kérdezted, hogy mi a probléma most vele?

[00:30:47]Hát a háború a probléma.

[00:30:47]Ugye említettem, hogy 16 km-re van Cserobyl a Belarusz határtól, amikor elindult 2022-ben a a háború, és az orosz csapatok Belarusz felől támadták meg Ukrajnát, akkor gyakorlatilag az első napokban megszállták a csárok zónát.

[00:31:04]egyébként egészen érdekes volt látni, ahogy az orosz katonák beásták meg lövészárkokat ástak a vörös erdőben.

[00:31:09]Az ugye Chernobil Zone egyik legszennyezettebb területe.

[00:31:12]Tehát jól láthatóan nem voltak tisztában vele, hogy mi is miről is szól az a Csernobiliz.

[00:31:19]Maga az atomerőmű már nem aktív, vagy nem volt aktív akkor sem, de ahogy említettem a a szennyezés világos, az megmarad.

[00:31:27]A szennyezés ott van.

[00:31:27]Ö ugye nagyon és hogy felügyelni kell ezt az egész objektumot, ez egy ez egy veszélyes objektum egyébként.

[00:31:36]Most jelenleg is, tehát hogy aztán az oroszok az oroszokat onnan kiűzték, más vélemények szerint kivonultak a jó ezt a jó a ugye ez volt az orosz kommunikáció 2022 áprilisában jó gesztus gesztust gyakoroltak és és kiunultak ezekre a területekre.

[00:31:57]Tehát jelenleg ukrán katonák vannak, vannak ott.

[00:31:59]A probléma az, hogy ugye ennek az új szerkezetnek az épületét is találat érte egyébként tavaly.

[00:32:10]Erről volt szó 2022 folyamán is, hogyha visszafoglalják a területet a harcok miatt, ott történhetnek olyan sérülések az objektumokban, a nukleáris objektumokban, ami ilyen potenciálisan veszélyes lehet regionálisan.

[00:32:24]Aztán 2025 elején egy drón találhat érte a tetőt, ami hát a hivatalos kommunikáció szerint nem azt eredményezte, hogy esetleg kiszivárrognak veszélyes anyagok, hanem az, hogy ennek az egész egészen drága szerkezetnek a homogenitása sérült, és ott olyan speciális viszonyokat ugye hermetikusan zárták le az egészet, olyan speciális viszonyokat, páraelszívás nem tudom, szárazság ö vagy tehát megfelelő körülmények ami a jelentések szerint most nem áll fenn és ha nem nem sikerül megjavítani ezt a ezt a rést ami hát becslések szerint akár 500 millió dollár költsége is lehet önmagában, akkor a ez az ez a szerkezet elkezd korodálódni és nem 100 évig fog kitartani hanem nem tudom néhány évtized Edig ez a legnagyobb probléma.

[00:33:26]Mi lett az állat és a növényvilággal ezalatt a 40 év alatt?

[00:33:28]Hát ugye ez az egyik oka, amiért az embereket annyira érdekli Csernobil, hogy mit ugye mint egy ugye látunk nagyon sok ilyen posztapokaliptikus katasztrófafilmet, posztapokaliptikus filmet, hogy mi történik, ha ott megsemmisül az emberi civilizáció és nyincsenek emberek, csak ott az üres csupaszonáló épületek, amelyeket befedi a növényzet és a a az állatvilág hogyan hódítja vissza magának.

[00:33:55]Hát ugye gyakorlatilag ez történik, hogy ugye megjelentek olyan állatok, amelyek korábban nem voltak, vagy nem voltak nagy mennyiségben, mondjuk farkasok Csernobil vagy Csernobili zónában pontosabban.

[00:34:11]Hát az állatvilág az az hódítja vissza, foglalja vissza ezeket a ezeket a ezeket a területeket.

[00:34:15]És ugye ott hivatalosan tios bármiféle nem lehet ott állatokra vadászni, mert az állatoknak a a a a csontjai húsa az az tartalmazhat mondjuk stronciumot tudod tartalmazhat sugárzóan anyagokat és az állatok magukra vannak hagyva, nincsenek veszélyben, hogy majd az emberi tevékenység elpusztítja őket.

[00:34:39]De hát ninc tehát hogy önem, ha a kérdésed arra utalt, hogy vannak-e két fejű kutyák, hát nincsenek két nem feltétlenül erre, hanem hogy maga ugye az állat és a növényvilágal mi történt gondolom a pusztítás egyértelmű volt közvetlenül a a katasztrófa után, viszont az elmúlt négy évtizedben mintogyha normalizálódott volna minden, bár nem tudjuk, hogy valójában mi is történt ott állattan.

[00:35:06]Hát hogyha valaki ellátogat a tehát ugye volt egy ilyen nem tudom, hogy erre rá akartni elnézést, ha ha most ellőttem a kérdésedet, volt egy konkrét terve a az új hát most már nem új, most már hét év van hatalommal, de amikor Volgy Zelenskit megválasztották 2019-ben, akkor az új ukrán elnöknek az volt a nagy terve, hogy Csernobylot egy ilyen turisztikai paradicson már változtatja, és kihasználva a Csernoby adottságait, nagyon sok embert fog bevonz, mert egyébként előtted, hogy amikor mi mentünk 2011-ben, akkor viszonylag nehéz volt bejutni a zónába.

[00:35:42]Mindenféle két minisztériumtól kértünk engedélyt, külügyminisztériumtól, különleges ügyek minisztériumától kaptunk kísérőt.

[00:35:51]Szóval nem nem volt olyan könnyű bejutni.

[00:35:52]Utána fokozatosan könnyebb lett.

[00:35:54]Lettek szervezett utak, lehettek erre szakasodó cégek, amelyek Csobil foglalkoztak, de ez mindig nem volt ilyen nagy.

[00:36:02]És persze voltak emberek, akik illegálisan próbáltak bejutni a zónába, ami ami viszont ténylegesen veszélyes, mert ismerni kell, hogy hol vannak a szennyező területek.

[00:36:13]De még mindig nem volt tömeges ez a ez a turisztikai jelenség.

[00:36:17]És az új ukrán vezetés akkor cél tűzte ki, hogy akkor egy ilyen nagy turisztikai központot csinálnak Csernobóban ki is látogattak.

[00:36:26]sok fotó van 2019-ben, amikor Zelenskis csapata ott jár és és arról beszélnek, hogy fel megnyitják teljesen a a a zónát, merthogy egyébként, hogyha valaki a a Csernobili zónában sétál, akkor nem találkozik olyan kilengő vagy vagy életveszélyes sugármennyiséggel.

[00:36:49]Bizonyos helyeken vannak megnövekedett sugárzás, más helyeken nem.

[00:36:56]Ha valaki egy vezetővel vagy ilyen turista vezetővel sétál, akkor nyilván tudja, hogy hova szabad menni, hova nem szabad menni.

[00:37:05]De de hogy mondjam, a közvetlen károkat a baleset az első években okozott a környezetben.

[00:37:12]Ugye a vörös erdőt az nem azért mond nem azért hívják, mert vörös erdőnek, mert nem tudom, éjszaka esetleg ott vörösen izzik a sugárzástól, hanem azért, mert a baleset után a a sugárzás gyakorlatilag leégette a fák kérgé a a fákról a kérget, megsemmisítette azokat a fákat.

[00:37:33]Tehát gyakorlatilag fa fac csonkok álltak ott a közvetlenül az erőmű melletti erdőben.

[00:37:41]És ezzel ugye azt csinálták, hogy az egészet ledózerolták, ugye nagy gödrötástak és mindent betemettek és ugye annak a helyén nőtt ki az új erdő.

[00:37:51]Tehát gyakorlatilag a vörös erdő, ami egy most is egy viszonylag magas sugárzással rendelkező rész, az a a a az már nem az az erdő, ami a amit ö vörös nevezték, mert ott van alatta.

[00:38:05]És ugye ez jellemző ónára, hogy minden ugye a veszélyes anyagok, a sugárzó részecskék ott vannak a földben, és esetleg porszemcségben, bizonyos időjárási körülmények között lehetnek veszélyesek, de normális körülmények mellett ott, hogy el lehetsé, tehát hogyha valaki egyszer néhány napra ellátogat, akkor nem fog nem fog baja esni.

[00:38:27]És ebben valószínűleg van egy van egy komoly turisztikai potenciál, ezért nem veszélyes, nem tudom, a növényekre, a fákra a tehát ezek szabadon nőnek.

[00:38:37]Hát Pripet egy városá teljesen benőtte a hát én én 2011-ben volt 15 éve voltam utoljára, de már akkor is, hogy 25 éve történt akkor a baleset, már akkor is a város úgy nézett ki, mint egy mint egy ilyen mint hát szellemváros és egy ilyen egy ilyen közép európai dzsungel már a nyilván az ott honos fákkal teljesen benőve.

[00:39:01]Ugye a másik a másik érdekessége ez a a amitől megint csak ugye népszerű a a mai popkultúrában, hogy megállt az idő.

[00:39:14]Tehát hogy amikor megtörtént a baleset, akkor még egy szovjet korszak volt a megfelelő szlogenekkel, megfelelő arcokkal, lenin plakátokkal, és abban a formában konzerválódott az egésze, ahogy akkor 1986-ban volt, és azóta semmi nem változott.

[00:39:30]Tehát ugye ott nem lettek megváltoztatva a a köztéri parkokon lévő plakátok pózterek.

[00:39:37]Hát nyilván egyre inkább érződik az időnek, hogy nyoma folyamatosan rozsdásodnak, nem tudom a színek kifakolnak és valószínűleg néhány évtizeddel később lehet, hogy már nem is nem is fogjuk felismerni Lenin arcképeit a a köztéri táblákon.

[00:39:57]De de most még ez fellelhető és egészen kurózumnak hat.

[00:40:00]Beneb szia Anton.

[00:40:00]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:40:03]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:40:04]Önöknek pedig köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:40:05]Az Indexen a Kibeszélő extrát látták a Csernobói Katasztrófa 40.

[00:40:11]évfordulóján.

[00:40:11]Viszontlátásra.

[00:40:16]เฮ