Elfogyhat a repülőgép üzemanyag Európában

[00:00:00]Véleményed szerint ez a mostani válságkrízis, ez mennyiben fogja érinteni az idei nyarat, a turizmust Európában?

[00:00:05]Hát ugye a kerozin tekintetében, amiről az előbb beszéltünk, meg ugye a járatrkítás tekintetében azt gondolom, hogy nagyon erősen.

[00:00:12]Tehát valószínű, hogy megmaradnak egyébként azok a charterjáratok, amelyek a nagy üdülőhelyeket célozták, hiszen olyan folyamatos, hogy mondjam, a kihasználtságukat 100% vagy afeletti szokott lenni, általában tömbennek ezek a repülőgépek, tehát megéri, de nagy valószínűséggel éppen a a szűk piac miatt, a szűkülő kínálati piac miatt magasabbak lesznek a repülőjegyárak.

[00:00:40]Köszöntöm önöket.

[00:00:40]Az indexen a kibeszélőt látják, és eheti témánk pedig nem más, mint az, hogy egyre inkább veszélybe kerül legalábbis Európában a repülőgép benzin, a kerozin.

[00:00:48]Állítások szerint júniusra el is fogyat, hogy mi várható ennek kapcsán, illetve hogyan látja a szakértő mondjuk a Hormuzis szoros a blokád feloldásának rövid és hosszútávú megoldását, illetve hogyan néz ki a barátság kőolajvezeték újranyitását követően a hazai energiaellátás.

[00:01:06]Nos, ehhez hívtam szakértő vendégünket, Oloda Attillát, aki energiaügyi szakértő.

[00:01:10]Köszönöm szépen, hogy elfogadtad a meghívást.

[00:01:13]Lesz júniusra tényleg kerozin hiány Európában?

[00:01:17]Ez sok múlik az, hogy hogyan fog alakulni valóban a hormoziszoros miatti lezárás, illetve szabadul-e föl valamennyi, mondjuk az ott éppen áramló üzemanyagokból.

[00:01:26]Egy biztos, hogy jelenleg ugye Európában nem csupának erozinból van ilen eléggé szűk a a piac a dízel területen.

[00:01:34]És ugye mivel a dízel az egy nagyon fontos alapanyag a például és meghajtóeszköze a mezőgazdasági munkálatoknak az ilyenkor felpörgő kereskedelmi, tehát hosszútávú és nagy méretű kereskedelemnek és így ezáltal a szállításnak, ezért a finomítók abból a szűkös elérhető forrásból inkább a a benzinre és a dízelre fókuszálnak, így a kerozint egy kicsit elhanyagolják.

[00:01:58]Ez azt jelenti, hogy a kihozatalt nem a kerozinra hegyezik ki.

[00:02:01]Ugyanakkor valóban az látszik, hogy a nagy nemzetközi társaságok is vagy német társaságok nagyon drasztikusan csökkentik a járatzámaikat.

[00:02:11]Lufthazak 20000.

[00:02:13]Így van.

[00:02:13]Hát az egy döbbenetes nagy szám.

[00:02:14]Nagy valószínűséggel a többi területen is látunk majd ilyet.

[00:02:16]És vannak olyan országok, amelyeknek mondjuk a saját kőolaj ellátásuk sokkal inkább biztosított, nincsenek kiszolgáltatva másoknak.

[00:02:23]Azoknál a légitársaságoknál inkább kevésbé várható ilyen korlátozás.

[00:02:28]De ugye Unblock Európára vonatkozóan azt tudjuk mondani, mivel Európa alapvetően nem önellátó ebből a szempontból, nyersolajra gondolok, bizony elképzelhető, hogy további légitársaságok nagyon komoly csökkentéseket fognak bejelenteni, illetve ami emiatt jöhet, hogy magasabbak lesznek a repülője gyárak.

[00:02:48]Erről még beszélünk, hogy ez a turizmust hogy fogja érinteni Európába, de akkor ez azt is jelenti, hogy validak azok az Európai Bizottságtól érkező javaslatok, hogy készüljenek föl a tagállamok arra, hogy föl kell állítani egy kerozin vészztartalékot, amelyhez hozzányúlhatnak azok az országok, ahol ebben súlyosan nagy hiány mutatkozik.

[00:03:06]Ebben én látok fantáziát.

[00:03:06]Egyébként érdemes lenne magát a stratégiai készletezést is egy kicsit mondjuk úgy, hogy európai szinten kiterjeszteni, és ahol éppen nagyobb a zavar mértéke, akkor ki tudnák egymást segíteni az országok.

[00:03:17]Magyarországon is egyébként a stratégiai készletek közül vagy a készletekben nyilván tartunk kerozint is.

[00:03:24]Alapvetően nyerskőolaj, benzin, dízel, földgáz van még a stratégiában és egyébként kerozin.

[00:03:29]De nyilván annak a mennyisége azért meg se közelíti például a dízel vagy éppen a benzin mennyiségét.

[00:03:36]Sőt, Magyarországon nem is kellett még hozzányúlni a stratégiai készletnek a kerozin részéhez.

[00:03:40]Azaz mi ilyen értelemben mondjuk úgy, hogy mentesülünk ez alól, de hát azért az európai forgalomban mondjuk a magyar légi forgalom az nem egy jelentős.

[00:03:49]Tehát a magyar repülőtérnek a a ilyenetem a forgalma az nem egy domináns forgalom.

[00:03:56]Nem olyan, mint mondjuk a svájci vagy éppen a német forgalom, amelyeken keresztül nagyon sok átmenő forgalom is megy, illetve a tengeren túli csatlakozások java része az valahova odaérkezik, ezért okozhat nagyon komoly problémát.

[00:04:09]ilyen esetben nagy valószínűséggel hosszabb lesz a várakozási idő.

[00:04:12]Az elképzelhető, hogy egyébként a retterek ebből jobban járnak, hiszen több időt fognak ott az emberek eltölteni utasként és várakoznak, és ugye mit csinálnak várakozás közben vásárolnak.

[00:04:21]Nézzük meg azt a forgatókönyvet, amellel a amel a héten az egyik nyugat-európai lap állt elő, és arra koncentrál, hogy mi történik a hormózi szoros blokádja kapcsán akkor, ha most holnap föloldják ezt az egészet, elindulnak a tankerek kifelé a az öbölből.

[00:04:39]Mi történik akkor, hogyha középtávon kicsit lagymatagon, de folynak a tárgyalások és elindulnak ugyan a szállítások, de ezek akadozhatnak, vagy mi történik akkor, hogyha a háború nem ér véget mondjuk a az idei nyárvégi turistaszezon végéig, tehát hoz elhúzódó háborúra kell berendezkedni?

[00:05:02]És kiket érint ez inkább?

[00:05:02]Ázsiát, Európát?

[00:05:05]Mind a három kimenet elsősorban Ázsiát érinti.

[00:05:07]Ugye azt szoktuk mondani, hogy a Hormuzi szorosan keresztül forgalmazzák a világolaj kereskedelmének nagyjából 15-20%-át, attól függ, hogy melyiket nézzük és melyiket merre lehet esetleg kiváltani.

[00:05:19]De ennek a jelentős része leginkább az ázsiai országokat, Kínát, Indiát, Dél-Koreát, japánt célozza.

[00:05:25]Viszont ez napi 20%-át jelenti.

[00:05:27]Most két hónapja tart a háború, ez naponta 20%-os kiesés, ami nem kevés.

[00:05:34]Ez azt jelenti, hogy nagyjából körülbelül egy olyan 10 millió hordónyi olaj hiányzik jelenleg a rendszerből.

[00:05:40]Ez nagyon sok egyébként.

[00:05:42]Még akkor is, hogyha egyébként ennek egy részét például a Sza-Abia, vagy például a az Egyesült Arab Emirátusok átirányították egy vezetékes kapcsolatra.

[00:05:51]Ugye van nekik egy vezetékes kapcsolat, ami lekerüli a szárazföldön a másik oldalt.

[00:05:58]De hát ott egy újabb szűkületbe ugye a vörös tengeren keresztül a szezi csatorna szűkületéhez torkolik.

[00:06:02]Tehát és bábel mandem felé kell menni, ami még rosszabb esetleg a 20 miatt.

[00:06:09]Így van.

[00:06:09]Így van.

[00:06:09]A 20-ig miatt.

[00:06:09]Illetve meg lehetne ezt utána az egészet kerülni mondjuk Afrikát is, csak az mondjuk 3800 mérfölddel több.

[00:06:15]Tehát az borzasztó nagy kitérő lenne és sokkal nehezebb lenne az ellátás.

[00:06:19]De hogyha csak ezt a mennyiséget nézzük akkor azt mondjuk, hogy önmagában Európát ez olyan nagyon nem érint.

[00:06:26]Európában viszonylag kevés mennyiség érkezett az araböbölből.

[00:06:31]Viszont éppen amiatt, hogy Ázsiába kevesebb érkezik, és az ázsiai országok nagyon erősen megsinlik ezt a mostani ellátási bizonytalanságot, ők hol jelentek meg?

[00:06:39]Hát azon a piacon, ahol a többi olajgal kereskednek, és bizony ez nagyon erősen elkezdte fölhajtani az árat.

[00:06:46]Tehát hogyha mondjuk az lenne, hogy holnap szerencsés esetben holnap mondjuk végetérne a hormózis szoros lezárása, akkor is idő kell, mire ezt a jelenleg ott várakozó, mindkét irányba várakozó hajótömkelegét szépen át lavírozzák ezen a szoroson.

[00:06:59]Nyilvánvaló, hogy ott az öbölben rengeteg olyan hajó van, ami tele van olajjal, és már nagyon azt várná, hogy akkor egyszer le tudná üríteni és értékesíteni, de utána az üresen érkező hajóknak viszont kellene az utánpótás.

[00:07:13]Ez viszont amiről nem nagyon beszélünk, itt most nem csak a hajóforgalom lett korlátozva, hanem például a Katar, vagy például Kuvait, vagy például Irak meg Szaarábia esetén nagyon komoly támadás érte őket az iráni lég légicsapások kapcsán, ami azt jelenti, hogy technológiákat is föl kell újítani.

[00:07:31]Csak a Katari energiaügyi miniszter azt mondta, hogy ha most holnap végetérne a háború, ahhoz, hogy vissza tudjanak állni a teljes kapacitásra, két-három év döbbenetes sok.

[00:07:41]És akkor mostúszik ez átmenóznak a rekonstrukciát az nem úgy megy akkor most megvárjuk valahogy megoldódik, hanem nyilván menet közben is dolgoznak rajta de hát ugye ezeknek az alkatrészeknek egy jelentős része egyébként főleg ilyen nagy technológiai berendezés aki tengeren érkezett, hiszen úgy volt a legkönnyebb szállítani.

[00:08:04]Most az megint visszafele sem működik a hormózis szorosnál.

[00:08:07]Tehát biztos vagyok benne, hogy bármelyik forgatókönyv valósul meg, nem kötjük be annyivan és nem múlik el.

[00:08:15]Én azt tudom mondani az idén biztosan nem, de még az is könnyen elképzelhető, hogy jövőre vagy azt követően is egy magasabb ártartománnyal kell szembenéznünk.

[00:08:23]Ez olyan 85 és 110 dollár közötti tartományt jelent.

[00:08:29]Nem ennek a beszélgetésnek a tárgya, de azért érdemes egy fél mondatattal kitérni arra, hogy itt ugye csak a nyersanyagokról beszélünk.

[00:08:35]a nyersanyagoknak a kiem eresztése az öböl térségében, illetve a hajók, újabb hajók benemeresztése, de ugyanígy látták el ezt a térséget, a Perzsöböl Perzsa arab öbölmenti országokat gyakorlatilag élelmiszerrel, hiszen a zöme vagy repülőn érkezett, vagy hajókon.

[00:08:50]Tehát itt azért előbb-utóbb szerintem lehet elég komoly élelmiszer utánpótlási jellátás.

[00:08:57]Ez egy ez azért kritikus ez a dolog, mert valóban erre a részére nem gondolunk, mint hogy mint ahogy arra sem, hogy egyébként nem csak a nyerskőolajat meg mondjuk az LNG gázt forgalmazzák így az öbölből, hanem sok egyéb más terméket is forgalmaznak.

[00:09:12]A az érdekes a mostani szituáció, amikor Iránban mégiscsak megerősödtek azok a hangok, amelyek a megegyezés irányába próbálnák tolni ezt az egész tárgyalás sorozadatot, méghozzá miért?

[00:09:21]Mert az inárniak is most már túltermelték azok, tehát ők folyamatosan termelnek.

[00:09:26]Nekik is ezen a szoroson keresztül történik az értékesítése.

[00:09:30]És ugye az amerikai blokhá az megakadályozza, hogy az iráni olaj kikerüljön elsősorban Kínába, mert az a fővevő.

[00:09:37]És ugye most már telet termeltek ők is mindenféle tartályokat, most már egyre rosszabb állapotban lévő tartályokat, vasúti meg tengeri, nem tudom mi micsoda tartályokat és régi hajókat elkezdenek feltölteni, ami nyilvánvaló, hogy növeli egyébként a környezetvédelmi kockázatot is, vagy a környezetzennyezési kockázatot, de ugyanígy igaz egyébként, ahogy te is mondtad, például az élelmiszerellátásra, vagy az élelmiszerellátáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termékekre, például a műtrágya és egyéb, ami ezekben a térségekben nagyon lényeges lenne.

[00:10:08]Ezért én azt látom, hogy ma már régen nem csak arról beszélünk, hogy hogy itt energiaválság van, világgazdasági válság van, és sokan nem véletlenül azt jósolják, hogy ez jelentős hatását tekintve meghaladhatja például a 2008-as válságot, hogy más ne mondjak például amikor ugye a 2008-as válságban is visszaesett például a a kőolajfogyasztás éppen a magas ár környezet miatt, annyira nem esett vissza, mint most például.

[00:10:33]Tehát a az akkori hiány az sokkal kisebb volt, és a sokkal a visszafogott fogyasztás is sokkal kevésbé történt, mint mondjuk amit most tapasztalunk, miközben senki nem beszél ilyen nagy világgazdasági válságról, de azért mindenki most már sokkal inkább kezeli azt, hogy ez egy nagyon komoly válság.

[00:10:50]érinti az energia területét, az egyéb nyersanyag export és import területét, és érinti például a mezőgazdaság meg az élelmiszerellátás tekintetében, mondjuk úgy, hogy a humanitárius dolgokat is, azaz az embereknek az élelmiszerre töltő ellátás.

[00:11:05]Tehát azt mondod, hogy a a jelenlegi blokád megoldásának bármilyen forgató bármelyik forgatókönyve egy elhúzódó, nagyon problematikus és lassan visszaépülő szakaszt fog maga után húzni, de elsősorban Ázsiát és Ausztráliát üti meg nagyon keményen, ahol már gyakorlatilag a tartalékok végére kezdenek érni, hogyha nem sikerül kiszabadítani a kőolajtankereket a fogságból.

[00:11:27]Hát alapvetően igen.

[00:11:30]Tehát az Európában érkező mennyiség egyébként az LNG tekintetében is nem onnan érkezett a nagy mennyiség Európába.

[00:11:36]Az európai LNG beszállítók jelent leginkább az Egyesült Államok voltak, afrikai országok, illetve más területek, például még Oroszország is, hiszen 202 elejéig még az oroszoktól is lehet vásárolni.

[00:11:48]És azt mondom, hogy ez a Qatar, amiről sokat szoktunk beszélni, az leginkább a futottakm kategória volt.

[00:11:54]Kevesebb mint 15%-a volt az Európában érkező ellen mennyiségnek az, ami Katarból érkezett.

[00:12:02]Tehát annyira nagyon nem ütötte meg.

[00:12:02]Az ázsiaiakat viszont nagyon erősen.

[00:12:04]És ugye azt kell tudni az olyan nagy ázsiai országokról és gazdaságokról, mint Dél-Korea vagy Japán, nekik nincsen sajátjuk.

[00:12:12]Tehát nekik az az alapprobéma, hogy még csak azt se mondják, mint mondjuk kéne, hogy jó, hát akkor mondjuk a villamosenergiatermelésnél fölpörgetjük egy kicsit a szén alapú villamosenergiatmelés, és akkor nem lesz akkora probléma, merthogy nekik még ez se nagyon akad.

[00:12:25]Ebből következően ők nem tudják mi rá pótolni.

[00:12:28]Nem véletlen, hogy azonnal megjelentek az európaiakat érintő piacon és elkezdtek fölül ígérni.

[00:12:34]Ö eljutottunk odáig, hogy a tanker hajók tulajdonosai, vagy az éppen azon lévő olaj tulajdonosa az ilyen napi, hogy mondjam, kupeckodással elkezd alkudozni azzal, aki már korábban lekötte nára, és azt mondja, hogy oké, hát én megállapodtam veled, és akkor szállítod ezt a tankert.

[00:12:51]Hát igen, de nekem igen, sokat kínál, akkor én kérek rá még 5 1020 dollár barellenként, és akkor nem tud mit csinálni ilyenkor a vevő, hanem azt mondja, jó, hát akkor hát nem tudom mivel könnyedén pótolni, akkor bizony bele fog menni ebbe az üzletbe, ami folyamatosan nyomja föl az árakat is.

[00:13:07]Ha jól értem, akkor azt mondtad, hogy az az LNG-ből, tehát a csefolyos földgázból, az Egyesült Államokból jön be a legtöbb Európa felé, akkor tulajdonképpen, hogy leváltunk az orosz földgázról, vagy leválunk az orosz földgázról kiolajról, most egy újabb függőség irányába megy el Európa.

[00:13:24]Nem abból az, amikor korábban erről beszéltünk, hogy jó, jó, elindult Európa az orosz függőség irányából, az amerikai függőség irányába, sőt már talán az LNG esetén meg is haladja azt, hiszen az LNG, az érkező LNG nagyságrendje az olyan 45-50% között van most, ami az Amerikai Egyesült Államokból érkezik.

[00:13:41]És akkor mindenki azt mondja, talán jókal is, hogy jó, de hát akkor egyik függőségből leszünk a másikba.

[00:13:46]Ö de mindig azt tudtuk erre mondani, hogy de az LNG az egy globális termék, bárhonnan tudom vásárolni, hacsak a hormózi szoros például nem akadályozza.

[00:13:55]Tehát ilyen értelemben valóban szűkült ez a fajta kínálati lehetőség, ami megjelenhetne mondjuk az arab öböl térségéből.

[00:14:02]Erre a résre csaptak le egyébként többek között az oroszok, akik értékesítenek LNG-ből.

[00:14:10]azért olyan nagyon-nagyon sokat, tehát azért ne gondoljuk, az oroszoktól értékesített LNG mennyisége az nagyjából napi 50 millió köbm földgáznak felel meg, nem többnek, tehát egy LNG szállítmány naponta minden, tehát a az év 365 napján.

[00:14:25]Ez körülbelül annyi, mint ami mondjuk most naponta érkezik a török áramlaton keresztül Magyarországr és onnan aztán az Európai Unióba elosztásra kerül.

[00:14:35]De az afrikai országok, elsősorban a szahara alatti országok, tehát ez a Nigéria, Angola, Mozambik, amelyek ugye az úgynevezett feltörekvő országok, azok egyre nagyobb mennyiségben kezdenek LNG-t kibocsátani.

[00:14:49]Nyilván attól függően, hogy mekkora az LNG kibocsátó kapacitása, illetve az Amerikai Egyesült Államok is folyamatosan fejlesztené a sajátját, tehát az meg megint a kiszolgáltatottság vagy a kitettségnek a az erősítését növeli.

[00:15:01]Kicsit beszorultunk ebbe a szituációba.

[00:15:05]Elképzelhető, hogy a későbbiekben sokkal inkább abba az irányba kellene elmozdulnia Európának leginkább, éppen a kitettsége miatt, hogy akkor ne azt nézzük már, hogy hogy tudjuk kielégíteni ezt a mérhetetlen nagy energiaigényt, hanem nézzük meg, hogy a megérkez hozzánk megérkező energiából hogyan tudunk hatékonyabban felhasználni.

[00:15:21]Azaz kevesebb energiával hatékonyabb felhasználással hogyan tudjuk a saját kitettségünket csökkenteni.

[00:15:28]Nem egy egyszerű kihívás.

[00:15:30]Ugye Magyarország esetében is ezt szoktuk mondani, leginkább a fűtési célú energiafelhasználásnál van nagyobb mennyiségű pazarlás, idézőjelbe pazarlás, mert nem egy tudatos pazarlásról beszélünk, hanem éppen amiatt, hogy hogy fűtjük a a az utcát, az udvalt satöbbi.

[00:15:46]Itt, hogyha megpróbálunk előrébb lépni és mondjuk olyan hatékony eszközöket is bevetni Európa esetében is, amelyek kevésbé energiaintenzíven fogják felhasználni például a földgázt, akkor kevesebbet kell vásárolni, akkor a saját kitettségünk is csökken, hiszen Európának van valamekkora saját termelése, csak mondjuk úgy nagyjából a 70-es évek közepétől kezdve már nem elég arra, amennyit Európa meg elfogyaszt.

[00:16:12]Véleményed szerint ez a mostani válságkrízis, ez mennyiben fogja érinteni az idei nyarat, a turizmust Európában?

[00:16:17]Hát ugye a kerozin tekintetében, amiről az előbb beszéltünk, meg ugye a járatriktkítás tekintetében azt gondolom, hogy nagyon erősen.

[00:16:24]Tehát valószínű, hogy megmaradnak egyébként azok a charterjáratok, amelyek a nagy üdülőhelyeket célozták, hiszen olyan folyamatos, hogy mondjam, a kihasználtságukat 100% vagy afeletti szokott lenni, általában tömbennek ezek a repülőgépek, tehát megéri, de nagy valószínűséggel éppen a a szűk piac miatt, a szűkülő kínálati piac miatt magasabbak lesznek a repülőjegyárok.

[00:16:45]De de szerintem ezeket a kerozinárakat, ezeket ezeket nem nap napról napraik a légitársaságok, hanem ezeket gondolom kontingensbe kötik le előre.

[00:16:54]Hát, hogyha meg tudják tenni, ugye a jelenlegi helyzetben nagy valószínűséggel nem tudnak olyan hosszútávú keroziná megállapodásokat tenni, azaz ők is abba abba a cipőbe fognak járni, mint a nyersolajvásárlók, hogy azt mondják nekik, hogy jó, de hát most emelkedett az ár, és akkor majd nagyon sokan fogják tapasztalni például a turisták, hogy jön majd egy jelzés az utazási irodát, hogy sajnos emelkedett a kerozin ár és ezért mit tudom én 10%-kal növekedett.

[00:17:22]Fizessetek be még ennyit, hogyha el akartok menni.

[00:17:23]Egyébként én azt gondolom, hogy a turizmus esetén sokkal inkább megint át fog tevődni a turizmusnak a célpontja európai célpontokra, és nagyon sokan fognak autóval közlekedni, ami természetesen az üzemanyagfogyasztásnál is majd fel fog lépni, mint hiány, vagy nem hiány, vagy legalábbis hiányt generáló eszköz, de mindenképpen az emberek megpróbálják saját erőből megoldani, és kevésbé fognak például repülővel közlekedni, ahol megtehetik.

[00:17:48]Jó, de mondjuk most az euró forint árfolyama is segíti ezt.

[00:17:52]Tehát nagyon jó az árfolyam.

[00:17:54]Tehát azért már elég régóta vártunk egy ilyen jó árfolyamot.

[00:17:57]Azt lehet mondani, hogy mostanában azért ilyen tartósan 360 körüli árfolyammal ismerkedünk, és a a forint dollár árfolyam az még jobb, ami egyébként abból a szempontból nagyon kedvező üzemanyag ellátás tekintetében, hogy nem kerül annyiba a nyersolajnak a megvásárlása, ugye amit mindig dollárért vásárolunk.

[00:18:16]Most egy sokkal pozitívabb szituációban vagyunk.

[00:18:18]Most nem azért kell az üzemanyagárakon változtatni naponta vagy naponta akár többször is, merthogy éppen romlik az árfolyam, hanem leginkább amiatt, merthogy maga a nyersolajnak az ára romlik, és gyakorlatilag napon belül is hatalmasakat tud ugrani.

[00:18:33]Most így belegondolva ugye a probléma például a légitizmussal kapcsolatban az, hogy már két légtér is zárva van, egy mondjuk az ukrán orosz részen, a másik pedig most a közelkelet fölött.

[00:18:42]időnként megnyitják, időnként nem.

[00:18:44]De hogy gyakorlatilag a nyugat-Európát, az Ázsiában, az ázsiai destinációkkal összekötő vonalakat így vagy nagy kerülőkkel tudják csak megoldani, vagy inkább lemondják, lásd a lufthanzánál a 20000 darabos járatszámcsökkentés.

[00:18:58]Mi Mi viszont ebből a szempontból kedvező helyzetben vagyunk, hiszen Budapestről hét különböző kínai városba heti 20 járat indul, amelyet azért ügyesen lehet használni arra, hogy ezt a fajta kiesést Kína vagy Ázsia felé fel lehessen futtatni.

[00:19:14]Igen, vannak olyan deszinációk, amelyek amelyek tőlünk is könnyedén elérhetők, meg vannak olyan légitársaságok, amelyek például a töröklégsaság, amelyik a világ legtöbb járatát indítja egyébként, vagy legtöbb helyre indít járatot, ők ők azért többnyire jobb kapcsolatban vannak, akár a környező országokkal is, tehát a kaukázus területeken, közép-ázsziai területeken le tudják kerülni ezt az arab területet, ki tudják kerülni akár az oroszukrán légteret is.

[00:19:41]És ilyen szempontból a magyar légitársaságoknak, illetve a magyar légitársaságnak ezek az útvonalai, amelyek Kínát célozzák, az azt jelenti, hogy nagyon könnyen elképzelhető, hogy egyre többen fognak például úgy menni Tájföldre, hogy Kínán keresztül, Kína érintésével, mert sokkal inkább meg fogja érni, mints folyamatosan azt várni, hogy akkor mondjuk ugye régebben úgy mentek, hogy Dubaj, vagy éppen Doha érintésével repültek el Táföldre.

[00:20:07]Most nagy valószínűségel nagyobb lesz például a a magyar kínai forgalom és a Kínából mondjuk a tájföldre irányuló forgalom szintén meg fog nőni.

[00:20:18]Ha a választások előtti utolsó hetek egyik nagy boxmeccse volt ugye a barátságolaj vezetéknek a leállítása ukrán részről, ez most nemrégiben újraindult.

[00:20:26]Ez mit jelent számunkra?

[00:20:29]Azt jelenti számunkra, hogy ismét van két vezeték, amin el tudjuk látni a magyar finomítót, illetve ide kapcsolódik a szlovák finomító is.

[00:20:35]Tehát a Mall mindkét finomítójának a az ellátása jelenleg stabilan biztosítható.

[00:20:42]Arra mindenképp jó volt ez az időszak, hogy a Mall egyrészt elkezdte nagyobb mennyiségre tesztelni az Adriakolaj vezetéket.

[00:20:48]Azzal sokkal inkább látja már azt, hogy ha vannak szűkületek, keresztmetszetek, azokon tud javítani.

[00:20:51]A szivattyú kapacitásokat is tudja nézni.

[00:20:56]Ráadásul amikor két cég jobban egymásra van utalva, gondolok itt a horvát szállító cégre meg a Molra, akkor azért a megegyezés is sokkal könnyebb.

[00:21:03]Ö ebből következően talán még azon is segítene, hogyha a Módnak sikerülne valóban megvenni a szerb légi olajtársaságot, mert az azt jelentené, hogy a horvát vezetéknek mind a három végpontján egy Mallcsoportulajdonú finomító lenne, ami nyilván erősítené a MOLnak a pozícióját, de az, ahogy visszajött a az Ukrajnán keresztül történő áramlás, az azt is jelenti, hogy sokkal magabiztosabban látjuk el a finomítókat jelenleg nyerskőolajjal.

[00:21:32]Ráadásul a Molnak az az örökös dilemmája, hogy akkor ő most milyen típusú olajat tud feldolgozni, ez ebben az esetben nem igazán érvényesül.

[00:21:41]Ráadásul sokkal inkább látszik az, hogy hogy melyik olaj minőség melyikkel tud versenyezni.

[00:21:47]A dolog érdekessége az, hogy miközben folyamatosan azt hallottuk, hogy azért vásárolunk az oroszoktól, mert olcsó az orosz olaj, és valóban mindig is olcsóbb volt, mint a brenti olaj.

[00:21:55]Most megfordult ez a tendencia.

[00:21:57]Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy az ural oolaj az drágább, mint a brenti olaj.

[00:22:01]A brenti olaj az olyan 105-10 dollár körül van.

[00:22:05]Az urali olaj az meg eléri a 120 dollárt is.

[00:22:07]Azaz ma már önmagában csak az ár miatti különbségben igazából a brenti típusú olaj már veri a az urali típusú olajat.

[00:22:17]Ugyan Bocsánat, bocsánat, de hogy fizetünk mi azért az orosz olajért?

[00:22:22]Dollárba?

[00:22:22]Én azt tudom, de úgy, hogy egy hét után, egy hónap után éves meg mivel mivel itt két magáncél, illetve több magáncékről van szó, ők nem adják ki az ezzel kapcsolatos szerződést.

[00:22:32]Nagy valószínűséggel a szerződésben van valamilyen árkövető mecchanizmus, mert ez a gyakorlat egyébként a nemzetközi energiaiparban, amikor tőzsdei termékrikről beszélünk, akkor a tőzsdei árat fogja követni valamilyen késleltetéssel, mind az olaj, mind a földgáz esetén.

[00:22:48]Tehát vélhetően ilyen havi bontásba kifizetik ezt a mennyiséget, és akkor megnézik az előző havi súlyozott átlagárat, és az alapján képeznek valamit.

[00:22:56]Plusz még kap nyilván egy nagyvásárló, mert a mall nagyvásárlónak számít egyébként a az orosz területen, akkor ő még kaphat megfelelő diszkontértéket is.

[00:23:05]És akkor onnantól kezdve az, hogy olcsó orosz olaj, azt felejtsük el most jelenleg ebben a helyzetben, és amíg ez a hormózi kritikus helyzet meg nem oldódik, akkor addig nagy valószínűséggel ez az olaj ugyanolyan magas értéke lesz, mert arra gondoltam, de akkor ezek szerint nagyon rosszul gondoltam, hogy ha az oroszoktól jön a barátságokon kőolajvezetéken keresztül nekünk a ismét a kőolaj, akkor ez véletlenül egy olyan keretmegállapodás eredményeként érkezik, amely jóval olcsóbb, mint mint a piaci ár.

[00:23:37]Tehát akár még csökkenhet is a benzin vagy a dízel ára Magyarországon, de ezek szerint nem.

[00:23:42]Amiatt csökkenhet leginkább, hogy hogy javult a forint.

[00:23:45]Tehát amiatt mindenképpen van benne csökkenés.

[00:23:46]Az is igaz, hogyha nagy tételbe vásárol valaki, akkor sokkal kedvezőbb diszkontot kap az eladótól.

[00:23:52]Meg az is igaz, hogy az elő eladó számára fontos egy ilyen európai vásárló, mint a Mall, hiszen Európában szintén gyakorlatilag csak a Mall vásárol orosz nyerskőolajat.

[00:24:04]Ebből adódóan ő elképzelhető, hogy ad valamilyen kedvezményt, de ez már korán sem lesz annyival olcsóbb, mint amiről ugye a fáma szólt, hogy 14-18 dollárral is olcsóbban lehetett elérni.

[00:24:16]Most is elképzelhető, hogy hogy a Brenti olajárhoz képest egy picivel olcsóbb lesz, de ez ilyen egy-2 dolláros különbség lehet maximum.

[00:24:24]Akkor nézzük a földgázt, hogy h milyenek a hazai tározók telítettsége?

[00:24:26]Ugye a hazai tárolók terítettsége nagyjából megfelel az európai átlagnak az olyan 31-32% körül van.

[00:24:36]A mi esetünkben ez így összességében 34%, de ebben benne van a stratégiai tároló, ugye, amihez nem nyúlunk hozzá, csak baj esetén.

[00:24:43]Kevés, nem?

[00:24:45]Ez azért azért nem szabad így kezelni, mert önmagában a százalék nem sokat mond.

[00:24:49]A magyarországi 32%-os töltöttség az még mindig elegendő a teljes éves fogyasztásunk közel negyedének a kiszolgálására.

[00:24:57]Ez borzasztó magas.

[00:24:57]Az lakossági és vállalati.

[00:25:00]Ez igaz.

[00:25:00]De mondjuk ha Németország esetén azt mondjuk, hogy 30%-os feltöltöttség van, az azt jelenti, hogy a 10%-a sincs benne annak, amit a német gazdaság elfogyaszt.

[00:25:09]Az jó, de mennyivel nagyobb Németország és a lakosság arányos is?

[00:25:14]Igaz, de az lakosság többet is fogyaszt.

[00:25:15]Hát Németország fogyaszt mondjuk 100 milliárd köbmét.

[00:25:17]Az ottani teljes tárolói kapacitás 23-24 milliárd köbm.

[00:25:22]Tehát nagyobb, mint a miég, de nem elég például az éves fogyasztás negyedére.

[00:25:27]Mi, hogyha feltöltjük a tárolóinkat teljes egészébe, az a magyar éves fogyasztás 72%-a, majdnem a 34edét be tudjuk tenni tárolóba.

[00:25:35]Kevés olyan ország van, ami ilyen kedvező helyzetben van.

[00:25:39]Rajtunk kívül még Szlovákia, illetve Ausztria meg Litván, Lettország van még benne, de ők a többieknek is tárolnak, nem csak saját maguknak.

[00:25:47]Tehát ebből a szempontból mi is tárolunk a szerbeknek, nem?

[00:25:51]Hát az az csak üzleti kérdés, hogy most tárolunk-e vagy se.

[00:25:54]Az nem egy állandó üzlet.

[00:25:56]Egyébként gyorsan hozzáteszem, már a 2000-es évek elején is tároltunk a szerbeknek bértárolással.

[00:26:02]Néhány 10 millió, maximum 100 millió köbméter, de nem milliárdokat tárolunk számukra.

[00:26:07]Tehát ebből a szempontból a mi tárolói elérhető kapacitásunk sokkal jobb helyzetben van, mint mondjuk más országok esetében.

[00:26:14]Akár a nagy bez országokat is megelőzzük, tehát Franciaország, Olaszország, Németországnál sokkal jobb helyzet van.

[00:26:22]Mikor kezdődik el a 26-os térre a felkészülés és a feltöltés, és honnan?

[00:26:27]Már elkezdőd már elkezdődött.

[00:26:27]Ugye jelenleg azt látjuk a gázforgalmazási irányokból, hogy a legnagyobb mennyiség még mindig a a úgynevezett török áramlaton érkezik.

[00:26:35]Szerbián keresztül Magyarországra.

[00:26:37]Ez az orosz eredetű gáz, de folyamatosan érkezik gáz már Horvátországból, elsősorban az LNG-ből érkező gáz.

[00:26:44]Romániából egyre nagyobb mennyiségben érkezik hozzá gáz.

[00:26:47]És hogyha majd a Neptun Mező 202-ben történő beindítását követően még nagyobb lesz ez a mennyiség, akkor a román gáz az egyre nagyobb szerepet fog játszani a mi ellátásunkban.

[00:26:58]Illetve Ausztrián keresztül szintén elég nagy mennyiséget forgalmaznak hozzánk.

[00:27:02]Azt is tudni kell, hogy nem minden hozzánk érkező gáz magyar fogyasztásra érkezik.

[00:27:09]Magyarország tranzitz, azaz nagyon sok gáz megy rajtunk keresztül.

[00:27:12]Jelenleg Szlovákia például csak rajtunk keresztül kap földgáz, illetve Ukrajnában is egy jelentős mennyiség érkezik.

[00:27:18]Gyorsan hozzáteszem, az ukránok tudnak és vásárolnak is Romániából, Lengyelországból is, tehát más területekről is vásárolnak fölgáz, de jelenleg elég nagy mennyiség érkezik oda is rajtunk keresztül, ami azt jelenti, hogy nagyjából a dupláját a magyar fogyasztásnak forgalmazza a magyar földgáz szállítással foglalkodó cég.

[00:27:41]Azaz egy nagyon kiemelt és fontos szerepet játszunk jelenleg a közép-európai földgázellátásban.

[00:27:46]Jó, hogyha tételezzük fel azt, hogy a földgáz esetében megszűnne a rezsicsökkentés, de nem fog, mert ugye a felálló új kormány ezt megígérte, hogy tartja, de ha megszűnne, akkor jobban járna-e a lakosság, vagy sem?

[00:28:01]Tehát lennének-e olyan periódusok, amikor olcsóbban jutna földgázhoz, mint a jelenlegi feltételekkel?

[00:28:10]A jelenlegi a jelenlegi helyzetben biztos, hogy nem.

[00:28:13]Ugye jelenleg 40 45 EUR körül van a gáznak az ára.

[00:28:16]Az körülbelül olyan 150-160 Ft körül van.

[00:28:20]Attól függ, hogy milyen erős a forint éppen.

[00:28:22]Tehát ahhoz képest nyilván nem járnánk jól.

[00:28:24]Volt ilyen időszak az elmúlt 12 évben, mióta a rezsicsökkentésről beszélünk, amikor bizony alacsonyabb volt a piacon az ár, mint amenny itt mi fizettünk érte.

[00:28:32]Ugye erről nem nagyon szólt a fáma.

[00:28:34]Akkor egy nyereséget értek el rajta.

[00:28:36]Az elmúlt időszakban, tehát a az ukrán orosz háború kitörését követően nem volt olyan, hogy jobban jár ne jártunk volna jobban a saját rezsicsökkentett árunk fogyasztóként.

[00:28:48]Az más kérdés, hogy az ipari fogyasztók viszont nagyon nem járnak jól.

[00:28:52]Az őáltaluk fizetett gázár, illetve a rendszerhasználati díj többszöröse a lakosság által befizetettnek.

[00:28:57]Azaz a lakosság nem direktben, de végülis az infláción és az árak emelkedésén keresztül megfizeti azt, hogy a magyarországi kis és középvállalkozások és az ipari fogyasztók drágábban jutnak a fölgászhoz, illetve a villamosenergiához is.

[00:29:12]Végül egy zárókérdés.

[00:29:12]Ez a mostani hormózi szoros lezárásával keletkezett újabb válság megint megmutatta, hogy Európa mennyire kiszolgáltatott.

[00:29:20]Tehát és sorra jönnek elő azok a problémák, amelyekkel az elmúlt 20-25 évben soha nem szembesült Európa, kezdve a fegyveres konfliktusoktól, és most pedig ugye a nyersanyag és energiahiány mutatja meg azt, hogy mennyire sebezhetőek vagyunk.

[00:29:34]Kérdés az, hogy merre kellene vagy lenne szükséges lépni Európának.

[00:29:39]Ö nóta bene, az Európai Bizottság tette egy ajánlást a múlt héten a jövő havi állam és kormányfői csúcstalálkozóra, amelyen azt javasolják, hogy ismét hozzák vissza a zöld energia felfuttatását és támogatását a tagállamokban, és helyette szigorúan kérik, hogy vessék el mindenhol a fosszilis energiákra tervezett adó csökkentést, mert ezzel csak ártani fogunk magunknak.

[00:30:03]Én azt gondolom, hogy jelenleg erről a egyáltalán erről a javaslatót tárgyalni olyan rövid látó dolog, hogy ebben most gondoljuk el el jelenleg éppen a szénhidrogénekben van hiány és elérhetőségi hiány világszerte.

[00:30:16]Most ebben az időszakban elővenni egy ilyet, az olyan indulatokat fog gerjesz, ami azt fogja jelenteni, hogy tehát nem fogjuk a lakosságot meg az ipari fogyasztókat ellátatlanul hagyni.

[00:30:27]Én értem ezt a szándékot az Európai Unió részért, és valóban azt is lehet mondani, hogy érdemes folytatni azt, 2022-ben nagyon erősen a Repover EU projekt keretében elindított támogatási rendszert akár kibővíteni is, ami abba az irányba tolja el, hogy például a földgázalapú fűtési prioritást azt cseréljük le megújuló alapú, elsősorban villamosenergiafűtéssel vagy éppen geotermális fűtéssel kapcsolatos átállással, de ez nem fog fog egyik pillanatról a más attól az Európai Unió elhatározza ezt holnap után nem lesz elegendő villamosenergia most adab abszurdum egyik napról a másikra átállna mondjuk Magyarország összes lakása az a 4,5 millió lakása és lakóépület hirtelen átállna mondjuk villamosenergiafűtés nem tudnák ellátni villamosenergiával eb geotermiában meg pláne nem hiszen egy geotermikus kutat le kell fúrni ott ugyanúgy meg kell csinálni a hőcserékat a beruházásokat végre kell hajtan az jó irán hogy menjünk el ebbe az irány irányba és használjuk ki sokkal inkább azt a mi rendelkezésre, hogy ne legyünk mindig kiszolgáltatva másoknak.

[00:31:32]De az, hogy egyik pillanatra a másikra mindig behoznak ilyen határidőket, és akkor azt mondják, hogy ah megyünk bátran bevállalunk ilyen határidőket, utána meg nem győzik felülvizsgálni.

[00:31:44]Ez engem arra emlékeztet, mint amikor a németek elhatározták, hogy bezárják a nukleáris erőművet.

[00:31:49]Most meg pontosan azon dolgoznak, hogy mi lenne, ha mégis kinyitnák.

[00:31:53]Hollad Attil, nagyon szépen köszönöm a beszélget.

[00:31:55]Én is köszönöm.

[00:31:57]Önöknek pedig köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:31:58]Az indexen a kibeszélőt látták.

[00:32:00]Viszontlátásra!

[00:32:06]He.