Hack Péter: Ha most egyoldalúan írnak alkotmányt, ugyanoda jutunk vissza négy év múlva

[00:00:03]Az alaptörvényünknek és az alkotmányunknak a legnagyobb problémája a túl könnyen módosíthatóság.

[00:00:10]Tehát szinte azt kell mondanom, hogy társasházi alapszabályok stabilabbak.

[00:00:14]Hát kevés most vagyunk a 13.

[00:00:17]módosításnál.

[00:00:19]16 következik.

[00:00:19]16.

[00:00:19]Most van a 16.

[00:00:19]Igen.

[00:00:22]Igen.

[00:00:22]Tehát már nem is tudjuk számon tartani.

[00:00:24]Tehát ugye szinte évente egy az elfogadása óta.

[00:00:27]Tehát biztos, hogyha hogyha nehezebbé teszik a változtatást, az egy jó megoldás.

[00:00:34]Ugyanakkor azt is látni kell, hogy konszenzust, hogy mondjam, inkább úgy fogalmazuk, nemzeti egységet demokráciában nagyon nehéz létrehozni, mert a demokrácia alapja a versengő érdekek.

[00:00:57]Tisztelettel köszöntöm önöket.

[00:00:57]Ez a konkrétan Róai Egonnal legfrissebb adása.

[00:01:00]A csütörtökön beszélgetünk Hak Péter jogtudóssal, az ELTE professzorával, mindenféle ügyről, leginkább persze jogi ügyekről az előttünk álló percekben.

[00:01:11]Szeretettel köszöntöm.

[00:01:11]Örülök, hogy itt van.

[00:01:13]Köszönöm a meghívást.

[00:01:14]Mik az első benyomásai?

[00:01:14]Mit gondol a magyar kormány első lépéseiről?

[00:01:19]Hát elég rendhagyó a nyitás.

[00:01:19]Ugye ez a korábbi kormányváltásokhoz képest új stílus, új keretek de úgy látom, hogy eddig sikeresen veszik a lépéseket.

[00:01:33]Nem egyszerű.

[00:01:33]Talán Tölgyesi Péter egy fél évvel ezelőtt, azt hiszem, a Partizánban nyilatkozott arról, hogy hogy hát hasonló a helyzet 1990-hez, amikor a képviselők szinte kivétel nélkül olyan képviselők voltak, akik soha nem töltöttek be politikai pozíciót, tehát mindent most tanulnak.

[00:01:57]De érdekes.

[00:01:57]És akkor az vívmánynak tűnt, tehát hogy lecseréltünk valamit és de jó, hogy új emberek, új arcok vannak.

[00:02:04]Most megint itt vagyunk.

[00:02:06]Én azt látom, hogy a a választók vívmánynak látják jelen pillanatban még most is.

[00:02:11]Tehát úgy látom, hogy a közvéleménykutatási adatok azt mutatják, hogy hogy a közönség ezt jól fogadja.

[00:02:20]Szerintem tisztában kell azzal lennünk, hogy egy nagyon nagy változás történt a világban, és az emberek ma máshogy közelítenek a politikához és a politikai cselekvéshez, mint ahogy az én generációm közelített.

[00:02:36]Ugye mi a mi a valóság megismerésének egy más útján jártunk.

[00:02:41]Tehát mi sokkal inkább ugye tények alapján tényeket megismerem, tények alapján véleményt formálok.

[00:02:47]A mai generáció egyszerűen a felgyorsult világban előbb alakít ki egy véleményt, mielőtt a tényeket megismerné.

[00:02:57]És és ezért kedves számára az a fajta kormányváltási stílus, ami inkább hasonlít egy egy valamifajta realityre vagy egy számítógépes játékra, ahol most órákon keresztül tudjuk figyelni, hogy mi történik a parlamentben.

[00:03:14]Hát érzelemvezérelt lett a működés kétségkívül.

[00:03:17]Abszolút érzelem vezérelt.

[00:03:17]abszolút ö szórakoztató bizonyos értelemben.

[00:03:20]Tehát én nem is nem ismerem a statisztikákat, de azt gyanítom, hogy sokkal nézettebek most a parlamenti ülések, mint mint az előző 16 évben voltak.

[00:03:32]Hát ne csodáljuk, azon nem nagyon volt mit nézni.

[00:03:34]És az is kérdés, hogy ezzel majd hosszútávon lesz-e, tehát hogy ez szavazógép lesz-e a Tisza frakcióból, mint amivel állandóan a Fideszt vádoltuk, hogy hogy hát annak nincs értelme, hogy bent ülnek.

[00:03:44]Hát tudjuk nagyon jól, hogy mi lesz a döntés.

[00:03:47]Meglátjuk.

[00:03:47]Mindenesetre itt van egy-két olyan dolog, ami kifejezetten a szakterületét érinti, illeti.

[00:03:50]A 2026-os kampánynak egyik fontos mondása volt a Tiszapárt részéről, Magyar Péter részéről, hogy új alaptörvény kell, alkotmány kell.

[00:03:59]Még az is elhangzott, és ez egy nagyon régi érvelés ezzel kapcsolatban, valójában az alaptörvény érvénytelen, tehát hogy annak a jogi alapjai nincsenek meg.

[00:04:08]És hát számos olyan kérdést is felvett az alaptörvény szövege, amiben nincs társadalmi egység Magyarországon.

[00:04:16]hogy vélekedik erről.

[00:04:19]Ugye nekem megadatott, hogy hogy 36 éve az alkotmányozással foglalkozhattam.

[00:04:24]Ugye az ellenzéki kerekasztal és az MSMP közötti tárgyalásnál ugyan nem az alkotmányos fejezetben, hanem egy másik fejezetnél végig ott voltam.

[00:04:31]Ö tanúja voltam annak, hogy hogy született meg a köztársasági alkotmány.

[00:04:36]989 nyarán 94 és 98 között, amikor az MSZP-nek és az SDS-nek együtt kétharmada volt, akkor tettünk egy kísérletet egy konszenzusos alkotmány szöveg megalkotására, ugye akkor ugyan megtehettük volna azt, hogy csak a két párt együtt elfogad egy teljesen új alkotmányt, hiszen még akkor is a 49-es alkotmány volt az alkotmány címében és az alkotmány preambuluma úgy szólt, hogy hogy az az ország végleges alkotmányának megalkotásáig ez az alkotmány, tehát magát ideglenesnek nevezte.

[00:05:18]Emlékszem egy 96-os felszólalására a parlamentből azt mondta, hogy ha ezt most nem csináljuk meg, akkor lehet, hogy évtizedekig nem fog sikerülni.

[00:05:24]És milyen igaza lett?

[00:05:27]Így van.

[00:05:27]Így van.

[00:05:27]Sajnálom, hogy igazam lett, de valóban ugye akkor meghijúsult az a konszenzus szöveg, ami mögött azért tulajdonképpen ott volt az akkori ellenzék is.

[00:05:35]Ugye akkor a Fidesz, a KDNP, a Kgazdapárt és az MDF is ellenzékben volt.

[00:05:43]És tulajdonképpen a szocialista pártnak a balszárnya szavazta le a koncepciót abban a reményben, hogy majd lesz egy jobb történelmi korszak.

[00:05:53]Na most ugye 2011-ben láttuk, hogy egyoldalúan is lehet alkotmányozni, és most látjuk, hogy mi ennek a gyümölcse.

[00:06:01]Ugye akkor is abban a vitában is elmondtam, meg sokan elmondtuk, hogy ennek az a veszélye, hogy hogyha jön egy másik többség, ugyanezzel a mozdulattal söpr, és akkor az a helyzet áll elő, hogy négy évente, nyolc évente vagy 12 évente az ország egyik fele odébb rúgja a másik felét.

[00:06:21]És ez nem jó.

[00:06:23]Ez hosszú távon nem jó.

[00:06:23]Ugye most a parlamentben 72% a többség, de a választók között 54% volt a többség április 12-én, és van egy 47%, aki nem a most kormányzókra szavazott.

[00:06:41]És én egyetértek azzal, amit az elmúlt években sokan felvetettek, hogy jó lenne egy konszenzusos alkotmánymódosítás, de a történelmi tapasztalatok, a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy hogy alkotmányozási helyzetet a történelem teremt, azt nem tudjuk létrehozni magunk, tehát nem tudjuk elhatározni, hogy most legyen egy történelmi pillanat, amikor meg tudunk egyezni alapkérdése ugye ilyen történelmi helyzet volt 899-90-ben és azóta nem jött el újra ez a történelmi helyzet.

[00:07:17]Ö ugye 2011-ben a valószínűleg a Fidesz nem is akart bevonni, mert őnekik egy más demokrácia felfogásuk volt.

[00:07:25]Ugye ők a populáris demokráciában hittek, ahol ahol a az alkotmányozó többség az a választók akarata, és ezt kell végrehajtani.

[00:07:36]És és ha most a Tiszapárt ugyanezt folytatja, akkor egy nagyon másfajta alkotmányt fog megint csak egyoldalúan létrehozni.

[00:07:44]Tehát az az elképzelés, hogy sikerül majd egy társadalmi konszenzust létrehozni egy alkotmányszöveg körül, ez eléggé kérdéses.

[00:07:54]Ha létrejön a történelmi pillanat, akkor létrejön a megállapodás.

[00:07:58]A megállapodás nem tudja szerintem létrehozni a pillanatot, mert az alkotmány az a bizonyos értelemben mindig értékválasztásokat tartalmaz.

[00:08:08]Most csak mondok egy két példát a azért, hogy ne nagyon morális vagy ideológiai példát mondjunk, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek ügye, ami benne van jelenleg az alaptörvényben.

[00:08:19]Ugye vannak, akik azt mondják, hogy hogy ez nagyon-nagyon fontos kérdés, meg kell védeni a fogyasztókat, az országot a genetikailag módosított élelmeszerektől, mind állati eredetű, mind növényi eredetől.

[00:08:35]Van, akik meg azt mondják, hogy ez tévedés, meg kell föld népessége nem.

[00:08:40]Így van, így van, így van.

[00:08:40]Tehát lehet felhozni mind a két oldal, mert mérk azért mondok olyat, amihez igazából nem értek, mert nem tudom eldönteni a vitát.

[00:08:47]Mind a két félnek van igaza.

[00:08:47]A kettő között nem lehet kompromisszumot létrehozni.

[00:08:52]Tehát vagy beletesszük az alaptörvénybe az, hogy ilyen termékeket nem lehet, vagy nem tesszük bele.

[00:08:57]És akkor megvan az alkotmányos lehetőség, hogy ezeket egy törvényhozási döntéssel is eltelt.

[00:09:04]Van itt két érv talán.

[00:09:04]Az egyik az az, hogy nagyon erős a revanchvágy azokban, akik a Tiszára szavaztak és mára sokkal nagyobb a Tisza támogatottsága, mint a szavazati arány volt akkor, amikor a választás április 12-én lezajlott.

[00:09:16]A másik, hogy nem veti el a Tisza azt, hogy adott esetben ne csak egy parlamenti szavazás, hanem egy népszavazást döntsön az új alkotmányról, ami nyilván egy egészen másfajta helyzetet teremten az alkotmány elfogadottságában, ha elfogadják, és nyilván egészen másfajta jogi alapokat is teremt.

[00:09:35]Igen.

[00:09:35]Tehát a Revansvágy egyértelmű, és én azt gondolom, hogy hogy rövid távon biztos, hogy meg fogja lépni a Tiszapárt azt, amit például Tordai Csaba javasolta a válasz online-on egy cikkébe, hogy hogy a jelenlegi alaptörvényből vegyék ki a legvitatottabb elemeket.

[00:09:55]Azt gondolom, hogy például a teljes preambulumot, ezt a nemzeti hitvallást, azt nem a tartalmával van önmagával problémám, mert nem az alkotmányban van ennek a helye, mert azok is történelmi értékítéletek, és ez nem a parlament dolga, hogy a történelemről ítéletet mondjon, ez a történészek feladata.

[00:10:18]Tehát a teljes preambulum kivehető és még néhány olyan rendelkezés, ami ami kifejezetten ideológikus, vagy vagy kifejezett mint a család meghatározása szokott előkerülni a kereszténység, mint államalkotó idejű.

[00:10:34]Ez most ezen a héten is előkerült.

[00:10:36]Ugye az alaptörvénynek a RCKének a negyedik bekezdése, amire benyújtottak módosító indítványt, Tisza képviselők, hogy maradjon el ez az egész bekezdés.

[00:10:47]És miniszterelnök úr benyújtott egy a javaslathoz egy módosító indítványt, hogy csak a második mondata maradjon el, ha jól értem az indítás, ami a szuverenitásmi hivatalra vonatkozik.

[00:11:00]Szóval ezek így van vitakérdések.

[00:11:01]hogy vegyük még megint csak egy neutrálisabbat, hogy nem morális kérdésekről beszéljünk.

[00:11:04]A forint, ami benne van az alaptörvényben, hogy a nemzeti fizetőeszköz, ugye ahhoz, hogy az eurót bevezessék, ahogy bejelentette ezt a kormányzat, hogy ez célja, hogy 2030-ig bevezetik, akkor ezt ki kell venni az alaptörvényből.

[00:11:23]Nem tudom, hogy mi lesz a termőföld kérdésében.

[00:11:26]Szintén alaptörvényben van.

[00:11:28]Tehát néhány pontot ki lehet venni, és akkor születik egy olyan alaptörvény szöveg, ami ugyan nem lesz konszenzusos, de a mostani választói többségnek meg fog felelni.

[00:11:42]És ez helyettesíteti egy új alkotmányt.

[00:11:43]Ez átmeneti időre igen.

[00:11:45]Egy átmeneti időre igen.

[00:11:47]Nem lesz ez kábált így ez a mostani már mondjuk most is ez kábált.

[00:11:53]Én én nekem nincs annyira rossz véleményem a az alaptörvényről, mint mint sokaknak.

[00:11:58]Abban az értelemben, hogy az igazi problémák az elmúlt években nem az alaptörvényi rendelkezésekkel voltak.

[00:12:06]Tehát ugye az alaptörvényt rögzíti a bécikben, hogy Magyarország független demokratikus jogállam.

[00:12:11]Tehát ez benne van az alaptővény ugye ahol hiányzott, az például a az alkotmánybírók megválasztásának szabálya, hogy az alkotmánybírókat csak kormánytöbbség tudja jelölni és választani.

[00:12:23]Ugye ez 20 évig nem így volt.

[00:12:28]Tehát 1900 tulajdonképpen már 89-ben is az volt a megállapodás az Alkotmánybíróságnál, hogy az ellenzéki kerekasztal és az MSZP akkor MSZP, MSNP öt alkotmánybírót választ, az ellenzék kettőt jelöl, az MSZP 2-t és egy konszenzus.

[00:12:44]És aztán az első szabadválasztás után újabb ötöt, majd a második szabadválasztás után újabb ötöt.

[00:12:52]És végig 20 éven keresztül úgy volt, hogy az ellenzék nélkül nem tudott választani.

[00:12:57]Az MSZPSDSZ koalíció sem tudott választani.

[00:13:00]Ugye akkor a jelölő bizottságban az ellenzéknek volt öt szavazata, a kormánypártoknak kettő, a plénumon 72 a 28-hoz.

[00:13:12]Tehát én azt gondolom, hogy hogy a szerkezete az alaptörvénynek nem annyira rossz.

[00:13:17]Ugye a a 49-es vagy a korábbi alkotmányhoz képest jobb is, hiszen az alapjogok jobb felsorolása szerepel.

[00:13:25]Tehát szerintem az alaptörvény működik ezek nélkül az ideológikus elemek nélkül is, de kétségtelen, hogy vitákat generál is.

[00:13:34]Én ezért vagyok egy kicsit szkeptikus a népszavazással, mert mert ugye egy politikai küzdelemben van a kormány és van az ellenzék.

[00:13:42]Egy alkotmányos szöveggel, és nemzetközi példák is ezt bizonyítják, ugye az a baj, hogy mindenkinek csak egy kis részével van problémája.

[00:13:51]Tehát van, aki azt mondja, hogy szerinte alanyi jogon kellene biztosítani a lakhatást mindenkinek.

[00:13:58]Tegyük bele az alaptörvénybe, hogy az állam kötelessége, az első lakásbiztosítása minden polgárnak.

[00:14:03]Ugye ez egy jó törekvés.

[00:14:05]E mögé tömegeket lehet felsorakoztatni.

[00:14:08]Lehet, hogy nem.

[00:14:09]Abszolút, csak nem lehet végrehajtani, de már lehet szervezni, hogy szavazzunk nemmel, mert nincsen ez benne.

[00:14:14]Mások azt mondják, hogy a ugye a a nincs benne az alaktörvényben elég védelem a környezetnek.

[00:14:26]Ne ne szavazzuk meg.

[00:14:26]Jó, de professzor úr, ezzel azt mondja egyúttal, hogy csak abban az esetben szabad új alkotmányt, alaptörvényt írni, hogyha nem egy egyszerű kétharmaddal választunk, mert az megint pártalkotmány lesz.

[00:14:37]És nem visszük a nép elé, mert a nép buta mondatokkal rávehető arra, hogy ne az érdekeinek megfelelően döntsön, hanem elvigye őt a lendület.

[00:14:47]Tehát kellene lennie egy olyan parlamenti konszenzusnak, ami ezt létrehozza, de ez a mostani helyzetben hát nem túl valószínű.

[00:14:55]Hát a ugye a korább, amikor 94-98 között alkotmányozni próbáltunk, akkor is felmerült, részint a népszavazás ötlete, és a nemzetközi példák kedvetlenítettek el.

[00:15:05]Ugye a 90-es évek elején Kanadában volt egy komplett új alkotmánytervezet, ami abszolút politikai konszenzus.

[00:15:12]A a a politikai pártok egyetértettek, a az elit egyetértett vele, csak mindenféle ilyen kis csoportok ilyen stencilzett papírokon kampányoltak a nem mellett, és valahogy a választásoknál nem jött ki.

[00:15:32]Vagy ugye Chilében Pinocset így bukott meg, hogy népszavazásra akarta bocsátani azt, hogy plusz egy ciklust betölthesse az elnöki pozíciót a teljes állami aparátus.

[00:15:44]Az igen mellett volt.

[00:15:44]Egy nagyszerű film is készült erről.

[00:15:46]Azt van a címe, hogy nem.

[00:15:49]És a diákok meg CRO, tehát alapkezdeményezés megbuktatták az egészet.

[00:15:55]Senki nem számított rá.

[00:15:55]Tehát én ezért vagyok szkeptikus abban, hogy létre lehet hozni egy olyan nemzeti egységet, ami megtámogatja.

[00:16:02]De felmerültek ötletek 94 és 98 között is.

[00:16:07]Például azt, hogy két parlament 4-5öddel fogadja el.

[00:16:10]Tehát, hogy ez a mostani parlament is, és a következő is négy-ötöddel erősítse meg, akkor lépjen hatályba, a ciklus végén szavazzák ezt meg, és a következő ciklus elején erősítsék meg.

[00:16:21]Ugye az azért biztosítana valamilyen stabilitást, és leginkább ugye most jól látjuk, hogy az alaptörvényünknek és az alkotmányunknak a legnagyobb problémája a túl könnyen módosíthatóság.

[00:16:36]Tehát szinte azt kell mondanom, hogy társasházi alapszabályok stabilabbak.

[00:16:43]Mostunk a 13 módosításnál.

[00:16:45]16 következik 16.

[00:16:45]Most van a 16.

[00:16:45]Igen.

[00:16:49]Igen.

[00:16:49]Tehát már nem is tudjuk számon tartani.

[00:16:51]Tehát ugye szinte évente egy az elfogadása óta.

[00:16:53]Tehát biztos, hogyha hogyha nehezebbé teszik a változtatást, az egy jó megoldás.

[00:17:00]És ugyanakkor azt is látni kell, hogy konszenzust, hogy mondjuk, inkább úgy fogalmazunk, nemzeti egységet demokráciában nagyon nehéz létrehozni, mert a demokrácia alapja a versengő érdekek és a különböző politikai irányzatok, a különböző érdekek mentén szerveződnek és ez a ez a szép a demokrácia.

[00:17:22]Meg hát a 90-es évek, amire hivatkozik professzor úr, hogy akkor hogy volt a parlamentben, az bár versengés volt és kemény verseny volt sok esetben, de mégis csak egy másik stílus volt.

[00:17:32]Tehát abban még benne volt az az eleganciára való igény, hogy legalább hallgassuk meg a másikat.

[00:17:37]Ez most annyira nem jellemző.

[00:17:39]Nagyon nem, de azt gondolom, hogy ez bizonyos értelemben a választási rendszer és a választási rendszer következtében létrejövő praktikusan két pártrendszer eredménye.

[00:17:50]Ugye a 9098 közötti időben, vagy még utána is egy darabig, tulajdonképpen a az első Orbán kormány idején is ugye hat párt volt benne a parlamentben, és hát igazából soha nem lehetett tudni, hogy ki kivel kormányoz.

[00:18:07]Ugye látjuk Nyugat-Európában is, ahol ahol 6 n8 10 párt verseny.

[00:18:09]Ugye nagyon tudjuk, hogy a szélsőból és a szélső jobb valószínűleg nem fog koalícióban együtt kormányozni, de mindenki, aki középen van, tudja azt, hogy a másikkal együtt kormányozhat.

[00:18:22]Na most én nem mondhatom a riválisomról azt, hogy ő maffia főnök, ha egy hónap múlva ő lesz a miniszterelnök helyettes.

[00:18:32]Tehát merthogy a koalíció így jön ki.

[00:18:32]Ez azért nagyon visszafogja a politikai kommunikációt.

[00:18:37]Ugye amikor a kikit győz le, és ugye láttuk azt, hogy tulajdonképpen a Fidesz ugye a a 90-es évek végétől 2010-ig gyakorlatilag beolvasztotta az összes korábbi jobboldali pártot.

[00:18:50]A Tisza azért nyert, mert ő is beolvasztotta az összes ellenzéki pártot, tehát az egy a zászló, egy a tábor mind a két oldalon létrejött, és ők soha nem fognak nagy valószínűséggel együtt kormányozni.

[00:19:05]Tehát ők olyan ellenfelek, ahol úgy érzi mindkét fél, hogy mindent megengedhet a másikkal szemben, mert így tudja majd a saját választóit motiválni, hogy le kell győzni azt a szörnyűséget.

[00:19:15]Hát akkor valószínűleg nem mostanában lesz több párti konszenzus egy új alaptörvény kapcsán.

[00:19:20]Hogy lesz-e az egy másik kérdés?

[00:19:22]Van-e egy erre vonatkozó ígéret, tehát valószínűleg neki fognak veselkedni.

[00:19:25]Egy másik dolgot hadd hozzak ide, ami legalább ennyire meredek téma.

[00:19:29]A hosszú távra megválasztott funkciókban ülők személye és az ő elmozdíthatóságuk.

[00:19:35]Ez most egy folyamatos vita.

[00:19:35]Vannak itt kilenc éves kinevezések, 12 év is van.

[00:19:40]Meg van olyan ugye a kekvák esetében, ami élet végéig tartó alapítványi vezetésben ücsörgést jelent.

[00:19:46]Ezekhez láthatóan bármi áron is hozzá akar nyúlni a Tiszakormány.

[00:19:54]Ez jogállami eszközökkel jogállami módon megtehető, vagy nem kell ezzel foglalkozni, mert van egy olyan felhatalmazás, ami engedi az új kormányt átlépni a hagyományos kereteken?

[00:20:03]Igen.

[00:20:06]Ugye ebben az ügyben az én álláspontom nem nagyon népszerű, mert mert tulajdonképpen mind a két oldallal vitában szállok.

[00:20:11]Én azt gondolom, hogy vannak olyan tisztségek, ahol a tisztség betöltése jogállami szabályok szerint történt.

[00:20:19]Én a köztársasági elnöki tisztséget ilyennek látom.

[00:20:23]Csőok Tamást ugyanazon szabályok alapján választották meg, mint a mint Göncárpáttól kezdve végig minden köztársasági elnököt.

[00:20:31]Tulajdonképpen a korábbi köztársasági elnök közül egyetlen egy személy volt, akit az ellenzék támogatásával választottak meg.

[00:20:42]90-ben Gönc Árpát.

[00:20:42]95-ben már volt ellenjelölt.

[00:20:45]Ugye éppen ML Ferenc volt 95-ben az ellenzék köztársasági elnökjelöltje.

[00:20:50]Ugye utána ugye Marl Ferenc lett, a köztársasági elnök, neki is volt ellenjelöltje az MSZP részéről.

[00:20:58]Ö Sólyom László megválasztása nagyon sajátos körülmények között történt.

[00:21:03]Ugye őt tulajdonképpen az ellencék választotta meg néhány diszidens kormánypárti támogatásával, ugye Szilik Katalinnal szemben.

[00:21:14]És utána ugye Áder János választásánál is volt ellenzéki ellen jelölt az újraválasztásánál is volt.

[00:21:24]Novák Katalin választásánál is volt ellenjelölt.

[00:21:26]Slyog Tamásnál nem volt, tehát ott az ellenzék nem tudott ellenjelöltet állítani.

[00:21:32]Nem tudott, vagy nem akart.

[00:21:32]Ugye ott volt egy olyan kommentárja az ellenzéknek, hogy ebben nem vesznek részt.

[00:21:37]Az ellenzék egy részének ugye a DK azt mondta, hogy ők nem vesznek részt, mert közvetlen elnökválasztást szeretnének, de a a a Jobbiknak volt ellenen jelöltje.

[00:21:44]Az LMP engem nevezett meg jelöltnek, de jelölt jelöltnek.

[00:21:53]Igen, így van, ha jól emléksz.

[00:21:53]Nem, nem, nem, most nem.

[00:21:55]A Rona Péter korábban volt, tehát amikor most hírta talán Csat Magdolnát.

[00:22:01]Igen, igen, de ő a miánké volt.

[00:22:04]És a mi hazánk.

[00:22:04]Igen.

[00:22:04]De lényeg az, hogy parlament, tehát hogy a jelölés formális szintjéig egyikünk sem tudott eljutni.

[00:22:12]De a a a a mondaniom, hogy vagy Slyog Tamás megválasztásánál nem lehet azt állítani, hogy a jogállamiság elveit felrúgva választották meg a kétharmados hatalommal visszajé, de nem is ezért akarja leváltani Magyar Péter, de az alaptörvény alapján ugye azok az indokok, amik amik alapján ő le akarja váltani, ezek az indokok, ezek gyakorlatilag minden korábbi elnökkel szemben felhozható.

[00:22:40]voltak, és fel is hozták most a napokban talán az indexen egy szegedi politológus kolléga gyűjtötte össze, hogy Gönc Árpáddal szemben milyen támadások voltak, mennyire példa a jobb oldal mennyire nem érezte Göncárpádot a nemzet egységét megtestesítő személynek.

[00:22:58]Hát aki látta a blokád című filmet, az látta, hogy milyen gyalázatosan bántak Gönc Árpád emlék.

[00:23:07]mintogy ugye az akkori baloldal Ferenccel szemben utána pontosan ugyanező és igen itt itt van egy ugyanaz mint amit az alaptörvény kapcsán megfogalmaztunk hogy van egy jogos okélnélküli ezt most itt nem érdemes eldönteni bár azt gondolom hogy inkább jogos érzése a mostani győztesnek és nem csak Magyar Péternek is a Tiszának hanem a rájuk szavazóknak is, hogy vessünk véget annak ami itt volt.

[00:23:37]És és ehhez hozzátartozik a köztársasági elnök furcsa megválasztásának körülménye, hogy nem is volt ellenjelölt, hogy nem vett részt az ellenzék, hogy hogy ő pedig gyakorlatilag belesimult abba a ner rendszerbe ellenállás nélkül, amit le akart váltani ez a tömeg.

[00:23:55]Igen, csak ugye azért mondom, hogy ez egy politikai vita, és ez tulajdonképpen amit most mond, az megfelel az illiberális demokrácia vagy a populista demokrácia felfogásának, amit a Fidesz képviselt.

[00:24:06]A Tisza azt ígérte, hogy ezzel szakít.

[00:24:09]És a a tömeg ahhoz nem kell egy vonal, egy édes vonal, hogy szakítok vele, de mindentől szabaduljunk meg, ami a múltból jön.

[00:24:19]azokon a pontokon, ahol a jogszabályok, ugye a joguralom az pontosan azt jelenti, hogy a jog az megelőzi a többség akaratát is, és a jog tulajdonképpen az elnök eltávolításának módjait szintén 90 óta ugyanúgy szabályozza.

[00:24:33]A az álláspontom azért, tehát amit ebben képviselek, azt inkább a fideszes szavazók szeretik hallgatni.

[00:24:40]amit a kurria elnöke vagy az Országos Bírósági Hivatal elnöke ügyében képviselek, azt meg a kormánypártiak hallják szívesebben, mert ott én azt mondom, hogy mind a kettőjük esetén, tehát mind a Kúri elnöke, mind a bírósági hivatal elnöke esetén a jogállami követelményekkel ellentétes volt a megválasztásuk.

[00:25:00]És az az érdekes, hogy ezt a Fidesz is elismerte 2023-ban, amikor a amikor megváltoztatta a választás szabályait.

[00:25:09]csak nagyon röviden.

[00:25:10]Ugye a korábbi szabály az volt, hogy a köztársasági elnök jelölt és a parlament kétharmaddal választott.

[00:25:15]Ez a szabály akkor született 90-ben, amikor a köztársasági elnök ellenzéki volt a parlamentben, meg nem volt kétharmad, tehát kikényszerítette a helyzet, a konszenzust.

[00:25:27]Tehát a korábbi legfelsőbb bíróság elnökénél vagy bármilyen független pozíciónál az elnök és a parlament együtt kellett, hogy döntsön.

[00:25:38]az ellenzék nélkül nem tudtak választani.

[00:25:39]Most a abban a pillanatban, amikor önnök és a parlamenti többség ugyanahz a párthoz tartozik, és a parlamentben van kétharmad, abban a pillanatban a választások nem felelnek meg a demokratikus követelményeknek, tehát nincs konszenzus.

[00:25:59]És különösen ugye szóvá tette az Európai Bizottság is, ezért kellett változtatni a kört törvényt 2023-ban.

[00:26:08]hogy nincs szakmai konszenzus mögötte.

[00:26:10]Most a jelenleg hatályos törvény, ami alapján ma kellene választani Kúria elnököt, az úgy szól, hogy a köztársasági elnöknek ki kell írni egy pályázatot.

[00:26:19]Bírók pályázhatnak, a pályázatot az Országos bírósági tanács véleményezi, és a köztársasági elnök csak azok közül jelölhet, akiket a bírói önkormányzat egész demokratikusan abszolút.

[00:26:32]És ez van a hatályos szabályokban.

[00:26:33]Ezért gondolom én azt, hogy hogy hogy a a kuri elnökének és az OBI elnökének le kellett volna mondani arra fel nézők figyelmét, ő most sem azzal érvel el, hogy mennyi ellenvetés volt az ő működésük kapcsán az elmúlt években.

[00:26:46]Nem hát így van, hanem hanem azzal érvel, hogy a jognak hogy felel meg az ő elmozdításuk lehetőségeen.

[00:26:54]Tehát minden ügyben, azon az állásponton van, ha jól értem, hogy csak úgy szabad ezen az úton végigmenni, hogyha a jelenlegi jogi helyzetnek megfelelnek a döntések, nem?

[00:27:03]Én azzal érvelek, hogy aki a jogállami követelményeknek és a korabeli a a Fidesz kormány előtti helyzetnek megfelelően került a pozíciójába, az ugyanezen korábbi szabályok alapján távolítható el.

[00:27:17]Tehát ha a köztársasági elnök törvényt sért, alkotmányt sért, szándékos bűncselekményt követel, akkor elindulhat a megfosztási eljárás.

[00:27:27]Bocsánat, hadzem be a gondolatot.

[00:27:27]A többieknél az a problémám, hogy aki nem jogállami módon került be, őneki a kikerülésénél nem mondhatja azt, hogy más normák vonatkoznak.

[00:27:37]Tehát, hogy a bemeneti szabály és a kimeneti szabály nem lehet különböző.

[00:27:42]Ha nem jogállami a belépés, akkor lehet nem jogállami a kiléptetés.

[00:27:48]Ha jogállami a belépés, akkor a kiléptetésnek is jogállaminak kell lenni.

[00:27:52]Pontosan ez a joguralma, hogy politikai indokok alapján, ízlés alapján, politikai felfogás alapján, azért, mert nem tetszik nekem a döntése, ezen az alapon nem lehet valakit leváltani.

[00:28:06]Ugye én azt gondolom, hogy ugye például Darák Pétert lehetett volna újra jelölni a Kúria elnökeként.

[00:28:13]Ugye őt rossz szabályok alapján választották meg, de én úgy láttam, hogy például a bírói kar elégedett volt vele.

[00:28:19]A folyosói pletykák azt mondják, hogy azért nem jelölték újra, mert a Kúria vagy korábbi választásoknál a level szavazatok ügyében olyan döntést hozott, ami nem tetszett a Fidesznek, és ezért nem jelölték újra, ezért nem darálék.

[00:28:33]Ez a veszély most is megvan, merthogy azt vetném fel, hogy én értem, hogy a jog mit mondana, de most van egy közfelháborodás és egy közhangulat, ami megengedi a Tiszának valószínűleg, hogy másfajta megoldásokat keressen, de majd aki utána következik, az új köztársasági elnök, az új kurri elnök és így tovább, és így tovább, az ő legitimizációjuk, az ő felhatalmazásuk jogi alapjai mennyire lesznek ingatagok?

[00:29:00]Hát ez a kulcskérdés és nagyon-nagyon jó kérdés, mert mert abban a pillanatban, amikor nem tudjuk jogállami érvekkel alátámasztani, amit teszünk, akkor megnyitjuk a vitet.

[00:29:11]Tehát én ezt egy korábbi nyilatkozatomban mondtam, hogyha a köztársasági elnököt most valamilyen trükközéssel leváltják, az újhanan választott köztársasági elnököt egy jövendő többség bármikor, de akár ez a többség is bármikor leválthatja ugyanezen érvek alapján, hogy nem szólalt meg valamiben, amiben meg kellett volna szólalni, vagy megszólalt valamiben, az ellenzék oldalán szólalt meg.

[00:29:35]Ugye most az a vád, hogy hogy a kampányidőszakban, azokban a témákban, ami a Tiszapártnak fontos volt, ő nem szólalt meg, vagy nem kellősúllyal szólalt meg.

[00:29:45]Később lehet egy új elnökkel szemben az a vád, hogy egy népszerűtlen kormányzati döntés alkalmával megszólal, és és ezzel alássa a kormányzat tekintélyét.

[00:29:59]És abban a pillanatban az új elnök ki van annak téve, hogy a kétharmados többség ugyanúgy, ahogy az elődjét elmozdította, elmozdítotja őt is.

[00:30:08]Ugye ezért van az alkotmányokban mindenhol a világon nagyon szigorú jogi garanciákhoz kötve, hogy az elnököt és a független szereplőket csak jogi feltételek és nem, hogy mondjam, nem a tömegakarat alapján lehet elküldeni.

[00:30:24]Ugye ha a tömegakarat alapján elküldik, és pláne, hogyha ha ugyanúgy egyoldalúan jelölnek, és egyoldalúan választanak, akkor mi tört?

[00:30:32]Tehát akkor az egyik populista többség leváltja a másik populista többséget.

[00:30:36]Tehát akkor valójában mitől rendszerváltás ez?

[00:30:41]Ugyanaz a rendszer marad tovább, csak a szereplők változnak.

[00:30:44]Helyben járnánk, meglátjuk.

[00:30:44]Másik téma: csatlakozás az Európai Ügyészséghez.

[00:30:49]Mennyire írja át ez a hazai jogrendet?

[00:30:53]mennyire nyúl bele a BTK-ba és bármi másba, mennyire fogja megváltoztatni a jogalkalmazás rendjét?

[00:30:59]Hát tulajdonképpen nem nagyon-nagyon a BTK-ban szinte egyáltalán nem, hiszen az európai pénzügyi érdekek védelme az a tagság kezdete óta kötelezettsége Magyarországnak és a BTK-ba már régen bele kellett tenni azokat a tényállásokat, amik az európai pénzügyi érdeket védik.

[00:31:16]A a az, hogy az európai ügyészségnek Magyarországon mennyire lesz aktív szerepe, az nagyjából attól függ, hogy a kormányzat mennyire fogja védeni az európai pénzügyi érdeket.

[00:31:27]Ugye az európai ügyészség azért volt egy népszerű intézmény addig, amíg a a Fidesz volt kormányon, mert az volt az állítás, hogyha ha a az ügyészség elég aktív lenne, akkor nagyon sok ügyet le lehetne leplezni, és a magyar ügyészség passzivitását tudja ellensúlyozni az európai ügyészség.

[00:31:51]Ugye ezt hangsúlyoznom kell, hogy az európai ügyészség nem a magyar ügyészség képességeit pótolja, hanem a az akaratát vagy a szándékait, tehát hogy el akar-e járni vagy sem.

[00:32:02]Márpedig, ha a kormány nyilatkozatai, hogy ezen túl az európai pénzügyi érdekeket ugyanúgy védik, mint a magyar pénzügyi érdeket, ami egyébként nem minden országban, ezért kellett létrehozni egyáltalán a az európai ügyészséget, mert ez volt ezek egymással szembenő érdekek.

[00:32:18]Nem ezek abban az értelemben, hogy hogy mondjam, az európai ügyészséget azért kellett létrehozni, mert a nemzeti igazságszolgáltatás sok ezt nem újra mondom, hogy nem Magyarország volt ennek a indítója.

[00:32:33]A nemzeti igazságszolgáltatásban sokan-sokszor a nemzeti érdekeket fontosabbnak tartották, mint az európai érdekeket.

[00:32:43]Tehát nem lepleztek le európai pénzekkel kapcsolatos visszaélést, mert akkor sok milliárd eurót kellett volna a költségvetésből visszautalni az a nemzeti lopást védelmezték valójában.

[00:32:54]Csak hát hát igen, tehát ez valamilyen mázal leöntött.

[00:32:59]Igen.

[00:32:59]Tehát de valamiért szükség volt erre a szervezetre, újra hangsúlyozom és újra mondom, hogy nem Magyarország miatt.

[00:33:04]Most én azt gondolom, hogy a az alap kérdésére, hogy ez mennyi változást hoz, ez attól függ, hogy az új kormány mennyére védi az európai pénzügyi érdeket.

[00:33:13]Ha az az új kormány 100%-ig feltár minden visszaélést és leleplez és bíróság elé állít, akkor gyakorlatilag az európai ügyészségnek nem lesz komoly munkája Magyarországon.

[00:33:26]Az igazi munkája akkor lesz, amikor a magyar hatóságok valamiért nem járnak el, miközben az európai ügyészség úgy látja, hogy el kellene járni.

[00:33:32]Ezt ugye a büntetőeljárási törvénybe ezt pontosítani kell, meg az ügyészségi törvénybe, hogy hogy lesznek ügyés magyar ügyészek az európai ügyészség alkalmazottai, hogyan működik együtt az európai ügyészség a magyar ügyészséggel, hogyan fog például lehallgatásokat kérelmezni Magyaríróságnál, hogyan fog letartóztatásokat kezdeményezni, tehát ezeknek az eljárási szabályait ki kell dolgozni.

[00:33:59]Sokan dolgoztak ezen már korábban, és sok nemzetközi példa van, tehát ez nem lesz egy különösebb bonyolult feladat.

[00:34:06]De hogy a gyakorlatban sok ütközés lesz-e a nemzeti hatóságok és az európai ügyészség között, az attól függ, hogy a nemzeti hatóságok hogy állnak hozzá az európai pénzügyi érdek.

[00:34:18]Ez hogy lehet szuverenitási kérdés Magyarországon csak a politika által?

[00:34:21]Nem, ez mindenhol szuverenitási kérdés.

[00:34:23]Ugye vannak olyan európai országok, amelyek eleve például az Európai Unióhoz Norvégia azért nem csatlakozott, mert úgy ítéli meg, hogy ez a szuverenitását veszélyezteti, ugye Nagy-Britannia ezért lépett ki.

[00:34:33]Tehát ez egy kétségt nagy szuverenitási kérdés, hiszen a büntető hatalom az államnak az a joga, hogy bűncselekménnyé nyilvánítson magatartásokat és megbüntessen.

[00:34:43]Ez a nemzeti szuverenitásnak egy nagyon-nagyon fontos kér.

[00:34:48]Jól értem, az Európai Bíróság nem fogja megtenni, és az európai ügyészég sem fogja megtenni, hogy a magyar hatóságokat, a magyar bíróságokat felülírja.

[00:34:56]Tehát a döntést, az ítéletet végül nem az Európai Bíróság hozza meg az Európai Ügyészség által.

[00:35:03]Így van.

[00:35:03]Hanem a magyar bíróságok fogják meghozni a döntést.

[00:35:05]Tehát azért mondom, hogy az európai ügyészség, a magyar ügyészség akaratát vagy szándékait tudja pótolni, hogyha nincsen, de a képességeit nem, hiszen a magyar ügyészek képesek ellátni a feladataikat, ha akarják.

[00:35:22]A én azt vetítem előre, és ezt az egyetemi óráimon is elmondom, hogy a logika az lesz a jövőben, hogy jöjjön létre európai büntetőbíróságok is jöjjenek létre.

[00:35:35]Ugye ez az Európai Egyesült Államok gondolatával harmonikusan illeszkedik.

[00:35:39]Ugye az Egyesült Államokban is jól látjuk, hogy vannak szövetségi nyomozóhatóságok és állami nyomozóhatóságok.

[00:35:47]Európában a szövetségi nyomozóhatóság előképe az OLAF, az európai csalás elleni hivatal, de valószínűleg annak a jogait is majd egy erősebb föderalista Európában bővíteni fogják.

[00:35:59]az európai ügyészség hatáskörét is valószínűleg bővíteni fogják, mert már vannak ilyen kezdeményezések, hogy ne csak a pénzügyi érdek, hanem a kábítószerkereskedelem, emberkereskedelem, határokon átnyúló ö cyberbűnözés ügyében és satöbbi, satöbbi.

[00:36:20]Tehát vannak érvek amellett, hogy az európai ügyészség is.

[00:36:22]És utána előáll az a probléma, hogy ha ha az európai nemzeti bíróságokál az európai ügyészség rendszeresen el fog vérezni, mert nem fogják tudni elítélni azokat, akiket az európai ügyészek el akarnak ítéltetni, akkor európai szinten megjelenik az, hogy legyen európai szintű bíróság szövetség.

[00:36:42]Én szerintem ez 10 éven belül meglesz.

[00:36:45]Ez nem olyan nagyon távlatos, ha sikerül az európai Egyesült Államok modelljét létrehozni, mert ugye az Egyesült Államokban is azt látjuk, hogy vannak állami törvények, állami igazság szolgáltatás és vannak szövetségi törvények.

[00:37:02]Valószínűleg ehhez utána az is kell, és erre is van törekvés, hogy legyenek európai szövetségi büntetővénykönyv, tehát amik a szövetség érdékeit közvetlenül védik.

[00:37:12]De azt kell mondanom, ha valaki azt mondja, hogy európai Egyesült Államok, akkor nézze meg az Amerikai Egyesült Államokat, ott párhuzamosan zajlik a nemzeti és a szövetségi ügy.

[00:37:23]És jellemző egyébként, hogy azok követelik Európában az Európai Egyesült Államok megvalósítását, akik közben nagyon kritikusak Amerikában, mondjuk a szövetségi bevándorlási hivatalnak az akcióival, ahol ugye létrejön a konfliktus, hogy a szövetségi hatóságok végre akarják hajtani a szövetségi törvényt.

[00:37:43]Az államban a többség nem szereti azt, amit a szövetség akar.

[00:37:47]Tiltakoznak, lelövik a tiltakozókat.

[00:37:51]Tehát ugye láttuk ezeket a konfliktusokat az elmúlt télen.

[00:37:53]Ez valószínűleg Európában is létrejön.

[00:37:55]Az alapkérdés az, hogy szuverenitás kérdés.

[00:37:59]Igen, az ügyészséggel lemondat a szuverenitás egy részéről egy ország, mint ahogy egyébként a Nemzetközi Büntetőbírósághoz csatlakozással is.

[00:38:06]Na, ha már függetlenség, az igazságszolgáltatás függetlensége meg a az ügyészség működése és a kúria működése legyen a következő téma, hogyha javasolatom, mert hogy például itt most nagyon sokaknak nyilván talán nem is ok nélkül az érzése, hogy mintha valami dugót kihúztak volna, mintha egy kicsikét felszabadult volna mondjuk az ügyészségi munka valamiféle nyomásról.

[00:38:31]Tehát olyan ügyekben indulnak eljárások, vagy olyan sebességgen indulnak eljárások, ami ügyekben korábban nem, vagy vagy hát eléggé lelassítva.

[00:38:41]volt egy ilyen nyomás, érzékelhető, megragadható nyomás volt az ügyészségen.

[00:38:46]Én azt gondolom, hogy igen.

[00:38:46]Tehát én 2016-ban írtam egy hosszabb tanulmányt egy kötetbe, ami a a rend a alaptörvény után született, és abban én azt írtam le, hogy a az ügyészség ugye formálisan független, tehát rá van ragasztva egy matrica, hogy független ügyészség, de valójában nem független, mert a legfőbb ügyész megválasztása is ugyanúgy történt, ahogy a kúria elnökének megválasztása, hogy a köztársasági elnök a a Fideszes köztársasági elnök a Fideszes többségnek javasolt valakit.

[00:39:23]Ugye megjegyzem, Polt Péter első megválasztásakor még amikor Györgyi Kálmán lemondott, akkor akkor Gönc Árpád javasolta és úgy választották meg, de akkor még csak egyszerű többséggel választották meg.

[00:39:34]Nekem 1990 óta az az álláspontom, hogy a bíróságnak függetlennek kell lenni, az ügyésznek viszont nem.

[00:39:41]az ügyészség tevékenységéért a kormánynak kellene felelősséget vál.

[00:39:47]Ez most felmerült, hogy az igazságügy alá húzás be az Igen.

[00:39:48]És én ezt támog 9 óta folyamatosan támogatom ezt az ötletet.

[00:39:52]Ugye nem véletlen, hogy a rendszerváltás idején is a a kerekasztalt tárgyalások eredményeként és az Antal tölgyesi paktum eredményeként is az lett, hogy a hogy a legfelsőbb bíróság elnökét kétharmaddal kellett választani az köztársaság elnök javaslatára.

[00:40:08]A legfőbb ügyész viszont egyszerű többséggel, mert akkor az volt az elképzelés, hogy az ügyészség feleljen a kormány büntetőpolitikájáért.

[00:40:16]Ugye a büntetőpolitika is ugyanolyan politika, mint az egészségpolitika vagy az oktatáspolitika, hogy a korlátozott forrásokat valahogy a legysszerűbben kell használni, és ebben a kormányozat hatá határozhasson meg prioritásokat, és legyen felelős azért, ami történik.

[00:40:30]Ugye jelen pillanatban Magyarországon azért, hogy mi történik a büntető igazságszolgáltatásban, nincsen kormányzati felelősség.

[00:40:38]Tehát hogy mit csinál az ügyészség a függetlenség az felelőtlenséget jelent, számonkérhetetlenséget jelent a függetlenség.

[00:40:48]Hát illetve a parlamentnek lenne dolga, hogy számon kérjen, de hát a parlament erőtlen volt ehhez, hiszen hát annyira, hogy kivették a parlament, az ő kétharmaduk pont arra volt, hogy ő megszavazzák.

[00:40:57]Hát de meg ugye meg ugye megszavazták a a közt a a ügyészt.

[00:41:02]illetőleg megszüntették például az interpelálhatóságot.

[00:41:06]Az is egy járható út, hogy akkor legyen kétharmados szavazás.

[00:41:08]Bár én azt gondolom, hogy a kétharmados szavazásnak, ha marad ez a választási rendszer, egyre kevesebb értelme van, mert ugyanannyi, mint a az arányos választásban az egyszerű többség.

[00:41:17]Hát ebből a legutóbb többnél abszolút legutóbb ugye a legutóbbi négy választásból négyszer kharmadot szerzett a győztes.

[00:41:26]Hát na valószín nagy valószínűséggel ez a rendszer ugye így mint az inga lengik oldalról a másikra most hogy ez 16 év múlva lent vissza, vagy vagy nyolc év múlva vagy mikor azt nem tud vagy csak már már négy év múlva ezt nem tudhatjuk.

[00:41:40]Tehát az ügyészség az egy kérdés.

[00:41:42]A bíróságnál én hadd védjem meg a bíróságokat annyiba, hogy tudom, hogy nagyon sokszor elhangzik, hogy a bíróságok nem voltak függetlenek, meg nem voltak korrektek.

[00:41:51]És nagyon nem szívesen említem ezt a példát, de én azt gondolom, hogy például miniszterelnök úr, édesanyja, aki az Országos Bírósági Hivatal vezető helyettese volt, a pályázat útján elnyerte, ő egy független intézmény igazgatásában vett részt.

[00:42:09]Tehát én azt nem gondolom, hogy ők az Országos Bírósági Hivatal, miközben nyilván voltak problémák vele, az felszámolta a bíróságok függetlenségét, kockázatokat létrehozott.

[00:42:22]Megjegyzem egyébként, az Európai Bizottságnak a jogállamisági jelentős jelentése is a bíróságok tekintetében, csak kockázatokat és veszélyeket említenek.

[00:42:32]És hát az elmúlt 16 évben is minden Európai Bíróság elfogadta a magyar bíróságok döntését, mind független bírósági döntést.

[00:42:40]Ugye a az Európai Unió belül a ugye az a nemzeti bíróságok egyúttal uniós bíróságok is, és az ítéleteket kölcsönösen elismerik.

[00:42:55]egy esetben volt, vagy talán amikor a amikor nem a bírósággal volt probléma, hanem a büntetés végrehajtással, ugye Németországban nem adtak ki egy magyar Magyarországra egy bűnözőt, azért mert azt mondták, hogy Magyarországon a börtönkörülmények nem felelnek meg a nemzetközi elvárásoknak.

[00:43:11]Mondjuk erről rengeteg Európai Uniós dokumentum is hasonlóképpen vélekedett.

[00:43:17]Igen, ez így van.

[00:43:17]Tehát ez jogos volt akkor a bíróság részéről, és azóta javultak is a a börtönfeltételek.

[00:43:20]De hadd kérdezek valamit a többszintű bíróságok működéséről, mert nem is az első meg másodfokkal volt akár az ügyvédeknek gyakori bajuk.

[00:43:30]Nagyon gyakran megfogalmazódott az, hogy kuriára kerülni mondjuk politikai szálat is magában foglaló üggyel, az gyakorlatilag a reménytelenség volt, mert a kuri az mindig úgy döntötte, hogy azt a Fidesz akarta.

[00:43:45]Ugye ez szerintem nem így volt.

[00:43:45]A büntető ügyekben szinte biztos, hogy nem így volt.

[00:43:50]Közigazgatási ügyekben sem így volt.

[00:43:53]Ugye azért tehát ez volt a kritika a Darák Péterrel szemben, de az valószínű én nem ismerem a belső viszonyokat a Kórián, de az látszik, hogy a a bíróságon belül is nagyon kritikusak Varga Zsé Andrásnak a tevékenységével.

[00:44:08]Tehát látható, hogy folyamatos küzdelemben áll a saját bíróságaival, ugye saját bíróival, és ott abban azon a tekentetben, ugye a Kúrián belüli ügyelosztás meg egyéb kérdésekben, azért az európai jogállamisági jelentős jelentések is kritikát fogalmaztak meg.

[00:44:28]De szerintem a ha így lett volna, hogy mondja, hogy a Kúria nem a nem mindig a kormánynak megfelelő vagy rendszeresen a kormánynak megfelelő döntést hozott, akkor nem lett volna szükség arra, hogy megnyissák az egyedi ügyekben a lehetőséget az alkotmánybírósághoz fordulásnál, mert az alkotmánybíróság tulajdonképpen azzal, hogy konkrét ügyekben is, bírói döntésekkel szemben is alkotmánybírósághoz lehet fordulni, akarva, akaratlanul is negyedik szintű, vagy az adott ügyben negyedik összesen meg az ötödik szintű bírósággá vált.

[00:45:02]És azt kell mondanom, hogy azért az Alkotmánybíróságon, azt megint csak elemzések mutatták ki, hogy ugye 2015ig milyen arányba döntött az Alkotmánybíróság a korábbi kormányok ellen 90-től 2015-ig, ugye a fennállásának első 25 évében, és 2015 óta, amióta már gyakorlatilag a Fidesz által jelölt és választott bírók kerültek többségébe, milyen arányba?

[00:45:32]Tehát a a két grafikon valahogy így viszonyul egymáshoz, hogy az első 25 évben rendszeresen a bíróság a kormánnyal ellen döntött az utóbbi években.

[00:45:40]Lényeges kérdésekben nem született az alkotmánybíróság.

[00:45:45]Hát akkor adódik a kérdés, mi értelme van ennek az alkotmánybíróságnak?

[00:45:50]Hogy mondjam, mit véd, mert az alkotmányt sem annyira, meg a jogot sem annyira.

[00:45:53]Igen.

[00:45:53]Szóval én azt gondolom, hogy az alkotmánybíróságon nagyon sok vagy vannak nagyon felkészült és és szakmailag kiváló bírók, akik akik mint minden bíró bizonyos jogfelfogást, bizonyos világlátást képviselnek.

[00:46:13]Őket tulajdonképpen akik ott vannak, szinte mindegyikük konzervatív.

[00:46:17]Márpedig a jogászszakma sem volt soha 100%-ban konzervatív, a társadalom meg még annyira sem.

[00:46:24]Tehát ha megmaradt volna az a rendszer 2011-ben, hogy az ellenzék nélkül nem lehet bírót jelölni, csak olyan bírót választhat meg a parlament, akiben mind a két oldal egyetértett, akkor azt gondolom, hogy most sokkal kevesebb problémája lenne a Fidesznek, mert lenne egy társadalmilag elfogadott végső fórum.

[00:46:48]talán ugye a más csatornán önnel is beszélgetve, de még az ottani elődjeivel is, én mindig azzal a példával éltem, hogy a ugye futballokos nemzetben most a BL döntő előtti napokban, hogy az soha nem szerencsés, hogyha az egyik csapat gyúrója a játékvezető.

[00:47:08]Olyan játékvezető kell a meccsen, akit mind a két fél elfogad.

[00:47:14]Ettől még dönthet rosszul.

[00:47:14]A meccs végén úgy is szíja a meccs végén ugye a vesztes többnyire igen ritkábban nagyon ritka, hogy a győztes szíja a játékvezetést de de hogyha az egyik csapat kispadjáról megy be a bíró és és az ő alkalmazottja vagy az ő bizalmából van ott, akkor még ha a legjobb döntést hozza, akkor sem fogják elfogadni.

[00:47:36]Jó, de a Fidesz meg is tett mindent, hogy ne így legyen, mert feltöltötte plusz létszámmal azbíróságot.

[00:47:39]És most az érdekes, hogy ez megint felmerült ez az ötlet, hogy lehet, hogy nem lehet leváltani az alkotmánybírókat.

[00:47:45]Hát ugye itt azért nagyon hosszú periódusokról van szó, azt hiszem egy valaki idén és négyen talán 28-ban távoznak lejárva a maguk ciklusa tehát itt igazán egy megoldás van.

[00:47:58]Azt mondjuk, hogy plusz 15 és akkor majd kiegyensúlyozottá válik.

[00:48:03]De hát ez megint egy fura megoldás.

[00:48:05]Egy fura megoldás is valószínűleg működésképtem.

[00:48:09]Ugye ez tehát a a Roosevelty New Deal idején Amerikába is felmerült, és egyébként a a Biden elnöksége kapcsán is felmerült ez a Packing of the Core, tehát hogy töltsük fel a bírókat most, amikor többségünk van.

[00:48:22]De aztán Amerikában is a New Deal idején se működött.

[00:48:27]ot is elvetették és a legutóbb ugye a Biden idején is, mert ott ugye az volt a panasz, hogy hogy többségbe kerültek a republikánus elnökök által jelölt bírók.

[00:48:38]miközben korábban mindig demokrata demokraták által jelölt bírók voltak többségben, csak hát ugye azt nehéz megindokolni, hogy az miért jó, hogyha a demokraták vannak többségen és a konzervatívok kisebbségben.

[00:48:51]Lényeg az, hogy ez nem biztos, hogy jó megoldás lenne, de a azt gondolom, hogy valamilyen megoldást kell találni rá, mert mert én azt gondolom, hogy a kritikák az alkotmánybírósággal kapcsolatban jogosak.

[00:49:07]Tehát ahogy az köztársasági elnöknél nem volt igaz az, hogy a szabályok megváltoztatásával került egyáltalán pozícióba, és a Fidesz visszaélve a kétharmadával hozott létre olyan helyzetet, hogy Sullyog Tamás lehessen és maradhasson a köztársaság elnök.

[00:49:23]Az alkotmánybíróknál ez nem igaz.

[00:49:25]A Fidesz létrehozott olyan helyzetet.

[00:49:25]Én azt gondolom, hogy hogy nagyon szerencsétlen helyzet volt az, hogy a bírókat csak az egyik csapat jelölhette a meccsen.

[00:49:37]A másik csapatnak nem volt ebbe beleszólása, mert ennek ez az eredménye, hogy a közönség egy idő után megelégeli azt, hogy a bírók nagyon egyoldalúan fújnak és beözönlenek a pá.

[00:49:49]Hát régen megkergették a megye egyben, a mennyei megyeiben a bírókat.

[00:49:52]Szerintem itt valami hasonló történt most április úgy tűnik ilyesmi történik a következő napokban is.

[00:50:00]Elszámoltatás, ha már a itt a kergetőzésről beszélünk, erre nagyon-nagyon komoly igény van a társadalomban.

[00:50:05]Rengeteg sérelem van, rengeteg megmagyarázhatatlan vagyon született, és rengeteg olyan ügy van, ami látványosan jogsértő.

[00:50:11]Most ugye éppen a mai csütörtök reggeli információ volt az, hogy egy minisztériumban gyakorlatilag ledarálták a papíralapú szerződéseket és mind ott van a pincében bezsákolva, ami én azt gondolom, hogy egy jogállamban elő nem fordulhat egy átadás átvétel pillanatában.

[00:50:26]Majd meglátjuk, hogy ezzel mit kezdenek.

[00:50:28]Ugye a NAV nyomozói elvitték az egész kupacot, de ez csak a a felszín, ennél sokkal mélyebbek az ügyek.

[00:50:34]Végére lehet ennek jutni?

[00:50:38]Hát ugye 100%-ig biztos, hogy nem, mert mint ahogy a semmilyen bűncselekmény tekintetében nincs 100%-os eredményesség a kivéve az ittas járművezetést, ahol csak az követheti el, akit elfognak.

[00:50:50]Tehát miközben nyilván tudjuk, hogy sokkal többen vezetnek ittasan, mint amennyien amennyieket amennyi embert megbüntetnek, ezért valószínűleg 100%-ig nem, de én azt gondolom, hogy ez egy jogos igény.

[00:51:01]Tehát jogos igény az, hogy hogy lépjenek fel a korrupcióval, a visszaéléssel szemben bírósági úton.

[00:51:09]Tehát ezt nem parlamenti szavazással kell ezt eldönteni, hogy melyik a jogszerűen megszerzett vagyon és melyik a jogellenesen megszerzett vagyon, mert mert azt gondolom, hogy hogy azért többen vannak, akik akik legálisan szereznek nagyon nagy vagy azért a ha megnézzük a a 100 leggazdagabb ember listáját, én nem nem hiszem, hogy azt lehetne mondani, hogy akik azon rajta vannak, azok mind indokolatlanul gyarapodtak a tehát ezeknek végé ezeknek a végére kell járni.

[00:51:39]És azt gondolom, hogy hogy amennyire lehet itt transzparensnek kell lenni.

[00:51:44]Ezért is gondolom, hogy jobb lenne, ha a kormányzat végezné az igazságszolgáltatási tevékenységet, mert mert felelősséget tudna vállalni.

[00:51:52]Ezért ugye ha ha független az ügyészség, akkor az ügyészség a saját logikájában gondolkodik.

[00:52:00]És én azt látom Magyarországon egy alapproblémának, megint csak 90 óta, hogy például büntető ügyekben gyakorlatilag csak a védők szólalnak meg.

[00:52:12]Nagyon helyesen a bírók ki vannak zárva abból, hogy ők a nyilvánosság előtt védjék meg az üek kellene, hogy legyen vélemény.

[00:52:20]Hát valakinek a vádat a nyilvánosság előtt is kellene képviselni.

[00:52:21]Ugye azért nézzük meg megint csak az amerikai híradókat.

[00:52:25]A szövetségi ügyészek kiállnak a kamerák elé és és elmondják, hogy kit és miért vádolnak meg, és mit akarnak el.

[00:52:33]Amit mond egy másik megoldási más ügyre is megoldás lehetne.

[00:52:36]Ugye a főügyészt is le akarja váltani a mostani kormányzat.

[00:52:40]szintén hosszú évei vannak még hátra, de ha megváltozik a az ügyészség jogállása, a függetlensége és bekerül mondjuk az igazságügyminisztérium alá, az egy új helyzetet teremt, lejár a mandátuma.

[00:52:53]Így van.

[00:52:53]És azt kell mondani, hogy ugye Európában nem szokatlan az, hogy a hogy az ügy a legfőbb vagy a főügyész, vagy a legfőbb ügyész az kormányzati hivatalnok.

[00:53:01]Tehát, hogy a hogy a kormánynak alárendelten tevékenykedik.

[00:53:06]kétségtelen, hogy azért tesznek arra hangsúlyt, hogy ne ne a pártökle legyen az ügyészség, ahogy volt a kommunizmusban, hogy olyan személyt választanak, aki akit a szakma is támogat, tehát széleskörű szakmai elismerés, ügyvédi kamarát meg lehetne kérdezni, akár a a az államtitkári rangban levő legfőbb ügyész kinevezése előtt, és csak bírósági önkormányzatot, vagy akár a bírói tanácsot meg lehetne kérdezni, tehát hogy valóban egy szakmai közbizalom vegye körül azt a személyt, aki ezt a feladatot ellátja, és akkor már akkor az ellenzék támogatása nem nélkülözhetetlen.

[00:53:50]De de valamilyen erős legitimitást kell biztosítani, de ugyanakkor számon kérhetőséget és felelősséget is.

[00:53:54]Tehát, hogy ő érdekelt legyen abban, hogy a közvélemény megértse, hogy mi miért történik.

[00:54:03]Ugye ezért itt jönnek elő, hogy az MNB ügyben hát egy év után szólalt meg a legfőbb ügyész, és adott valamilyen magyarázatot, de hát ott az egy olyan horderei ügy, ahol szinte két hetente kellene valamilyen tájékoztatást adni, ahol persze vigyázni kell, hogy a nyomozás érdekeit ne sértsék, de ami elmondható, azt mondják el, hogy hogy az emberek is lássák, hogy halad előre a számonkérés és a felelősség.

[00:54:27]Ugye a legfőbb ügyész ott is arra adott magyarázatot, hogy miért vta magához a rendőrségtől az ügyet, miközben egy év elteltével még gyanúsítás sem történt.

[00:54:37]Tehát hogy azért ez így eléggé jellegzetesnek mondanám, hogyha az Európai Uniós bocsánat, h szabad azért nyilván ennek ez sajnos a jövőben is előfordulhat.

[00:54:47]Ugye Európában is vannak olyan ügyek, amik öt-hét évig sikerül feltártíteni.

[00:54:52]És Magyarországon is van olyan ügy, ahol minden politikai tartalom nélkül is nagyon elhúzódik.

[00:54:56]hogy a kisable ügyre gondoljunk, ami már majd nyolc vagy kilenc éve történt, és még nincs elsőfokú ítélet sem az ügyben.

[00:55:01]Szóval lehetnek olyan körülmények, amik amik valamilyen módon indokolhatók.

[00:55:06]Ezért lenne fontos, hogy a legfőbb ügyész körül legyen egy nagyon széles szakmai bizalom.

[00:55:13]Tehát amikor ő kiáll és azt mondja, hogy azért ilyen lassú, mert sajnos nem tudunk a dolog természeténél fogva gyorsabban haladni, akkor a szakmai közvélemény azt mondja, hogy ezt elhisszük, mert ez egy olyan ember, aki tényleg megtenne mindent.

[00:55:28]azt vetettem volna fel tulajdonképpen végezetül, hogy most ezekben az órákban tárgyal Magyar Péter Brüsszelben a megfelelő uniós szakemberekkel, és ír alá egy politikai szándéknyilatkozatot arról, hogy a pénzeket milyen módon szeretnénk elhozni.

[00:55:42]Ennek része egyebek között nyilván a szuverenitásvédelmi hivatal bezárása is, része az európai ügyészséghez csatlakozás is.

[00:55:49]Van olyan jogi típusú megközelítés még, amit a magyar kormánynak ahhoz meg kell tennie.

[00:55:57]meg kell haladnia, hogy ezekhez a pénzekhez hozzáférjünk.

[00:56:01]Hát ugye a van egy politikailag mindenképpen kettő politikailag nagyon érzékeny kérdés.

[00:56:06]Az egyik a migráció, ugye az Európai Unió, a magyar szabályokat, tehát azt, hogy a biztonságbos országból érkezőket nem engednek be Magyarországra, hanem a határon kívül kell a menekült kér menekült jogi eljárást lefolytatni.

[00:56:26]Ugye ezt ezt sérelmezi az Európai Unió és az Európai Bíróság is elmarasztalta már több ízben ez ügyben Magyarországot.

[00:56:34]Miközben a Magyar lakosság többsége ezt ezt a megoldást támogatja, tehát támogatja azt, hogy ne jöjjön be nagyon sok migráns, akinek egy része valóban menekült, már politikai menekült, tehát megfelelő a menekült jegyezménynek.

[00:56:48]Egy másik része az gazdasági menekült, akinek nem kell menekülstátuszt biztosítani, de hát látjuk azt, hogy a magyar lakosság helyesen felméri, hogyha itt bent vannak 10000en, 200-en, vagy 50000en, vagy 100zren, akkor őket innen kitenni gyakorlatilag lehetetlen.

[00:57:05]Ugye a brittek is már évek óta próbálják az illegális bevándorlókat.

[00:57:11]A németek ugye azt mondták, hogy vissza fogják toloncolni őket Szíriában, de Szíria bejelentette, hogy nem hajlandó fogadni őket.

[00:57:21]Tehát azt gondolom, hogy itt a magyar választók többsége támogatta az előző kormánynak a migrációval kapcsolatos politikáját.

[00:57:29]És érdekes mondom, Magyar Péter annak fenntartását ígérte.

[00:57:31]Így van.

[00:57:31]És az Európai Unió meg azt követeli, hogy meg fogja változtatni.

[00:57:33]És ugyanez a helyzet a gyerekvédelmi törvénnyel is, ahol ugyan nem volt érvényes a népszavazás, de de a 3 milliót meghaladó arányban támogatták az előző kormánynak a gyerekvédelmi intézkedéseit, a amit amit az Európai Bíróság, Európai Unió alapértékeivel ellentétesnek tanítot.

[00:57:56]H azér azoknak egy része szól csak a gyerekekről konkrétan.

[00:57:57]Ugye itt vannak olyan csoportok, amik amelyek most azt várják pont az új kormánytól, hogy a rájuk vonatkozó részeket meg szabadítsa föl, szabadítsa ki ebből a törvényből.

[00:58:08]Igen, de azt tehát én most csak azt mondom politikailag nem akarok magába vitába állást foglalni, csak a kérdés az volt, hogy mi az, ami nehézség az új magyar kormánynak, az a nehézség, hogy hogy van egy Európai Uniós elvárás, ami ami ugye az a 27 mérföldkő plusz az Európai Bíróság döntése, plusz ugye jelenleg folyik egy kötelezettségszegési eljárás a kedvezményes benzin vagy üzemanyagárak tekintetében, hogy az európai normákkal ellentétes az, hogy magyar rendszámú autóba más áron tankolunk, mint külföldi rendszámú autóba.

[00:58:43]Tehát ezekben a kérdésekben, miközben ez nyilvánvalóan ez egy népszerű intézkedés.

[00:58:48]Tehát itt előállnak nehézségek.

[00:58:51]És ugye talán ha a ugye mai napon láttuk, hogy vannak népszerű törekvések, ugye például a közhivatalnokok fizetésének a csökkentése, de már ma láttuk, hogy polgármesterek hát elég élesen felhördültek ebben az ügyben, hogy hogy nem erre szavaztak.

[00:59:10]Ugye Márkaj Péter egy nagyon hosszú ö érvel érvelő szöveget tett közzé, hogy miért gondolja meggondolatlannak, vagy nem kellően végigondoltak.

[00:59:21]Tehát az Európai Unióval sem lesz nagyon könnyű ez a tárgyalás.

[00:59:26]Nem fogja tudni a miniszterelnök úgy megígérni az Európai Unió követeléseinek maradéktalan teljesítését, hogy ne kerüljön szembe esetleg nagy lakossági csoportokkal.

[00:59:40]Professzor úr, köszönöm a beszélgetést.

[00:59:42]Én köszönöm a meghívást.

[00:59:44]Hakpéter jogász professzor volt a vendégünk.

[00:59:46]Köszönjük a figyelmet egy hét múlva újra konkrétan viszontlátásra.