Tarjányi Péter: Van egy komoly üzenetem Kapitány Istvánéknak!

[00:00:00]Konfliktus alakult két Donald Trump és Benjamin Netánu között.

[00:00:02]Hova vezethet ez az irráni helyzetben?

[00:00:05]Magyar Péter európai turnéra indult, járt Berlinben, de Emmanuel Macronhoz is ellátogatott.

[00:00:12]Mit mutat ez Magyarország külpolitikájával kapcsolatban?

[00:00:14]És minden idők eddigi legnagyobb kokain fogására bukkantak a magyar hatóságok.

[00:00:18]Jól működik a rendszer.

[00:00:20]Többek között ezekről a témákról is fogunk beszélgetni a frontvonal legújabb adásában.

[00:00:24]Ha eddig nem tették volna, akkor iratkozzanak fel.

[00:00:28]A komment szekcióban pedig mondják el véleményüket.

[00:00:30]Kezdünk.

[00:00:40]Szia Péter!

[00:00:40]Köszöntelek itt a stúdióban.

[00:00:42]Én is üdvözlök mindenkit.

[00:00:43]Hát zajlanak az események.

[00:00:43]A hormozisz szorosban még mindig nem járnak a hajók, még mindig nem állt helyre a dolog.

[00:00:47]És egyre inkább közelednek azok az időpontok, amiket te is mondtál, meg már több más energetikai szakértő is, hogy komolyabb baj is lehet itt ebből, hogyha nem sikerül.

[00:00:57]rövid időn belül rendezni a konfliktust.

[00:00:59]Márpedig most úgy tűnik, hogy nemhogy az ellen szembenálló féllel, tehát Iránnal nem tudja rendezni a nyugata helyzetét, hanem konkrétan belső konfliktus alakult ki, ugyanis lényegében az Amerikai Egyesült Államok megtiltotta netánuéknak és az izraelieknek azt, hogy egy bizonyos konfliktust rendezzenek, vagy hogy beavatkozzanak.

[00:01:22]És ez azért nagyon sok mindent mutat azzal kapcsolatban, hogy milyen belső konfliktus keletkezik itt az izraeliamerikai kapcsolatokban.

[00:01:30]Én azt gondolom, hogy jól foglaltad össze, hogy tényleg van egy konfliktus.

[00:01:37]Én három vetületet szeretnék most végigbeszélni.

[00:01:39]A három vetület egyrészt maga ez a konfliktus, tehát izraeli, illetve az Egyesült Államok között.

[00:01:43]Hol tartunk most ebben az egész hormuzi szorosos iráni történetben?

[00:01:48]És harmadik részben mindenképpen szeretnék egy kicsit belpolitikábban foglalkozni ennek az egész energetikai válság lehetőségrendszernek, ami egyre inkább rémisztő módon szembe jön velünk a a megoldási felkészülési részeivel.

[00:02:07]Kezdeném a az elsővel.

[00:02:07]Tényleg volt egy összecsapás, nevezzük így politikai kommunikációs szempontból.

[00:02:17]Olyan történt, amit eddig nem nagyon láttunk.

[00:02:19]Ö, Izrael vonatkozásában nem a rakéták becsapódása volt a lényeg, hanem a egy telefonbeszélgetés, amely telefonbeszélgetés egyszerűen azzal volt összekötve, hogy kezd az Egyesült Államok, illetve a nyugat kifutni az időből.

[00:02:32]Ö az, amiben jól látható módon stratégiaválasztás oldalról irán jó döntést, most a jó nyilván idézőjelbe döntést hozott a saját szempontrendszerében, az időkivárásra való játékban.

[00:02:46]abban, hogy a hormuzis szoros lezárásával valójában egy energetikai sok éri a nyugatot, és ez az energetikai sok egyfajta láncreakciót indít el, ami számtalan hatásában nem elsősorban a távolkeleten Kínát, hanem egyébként Japán, Dél-Koreát, de valójában az Európai Uniót, és ezen keresztül más országokat is, más térségeket is, például a dél-amerikai térséget is érinti.

[00:03:16]az a fajta magába fordultság, amiben egyre inkább lelepleződik az, hogy valójában a nyugat mennyire védtelen.

[00:03:27]Ebben az Egyesült Államok egy mennyire nem átgondolt döntéssorozat után vágott bele egy eléggé kalandor akcióba.

[00:03:37]És az, hogy valójában katonai szempontból nem tudja iránt úgy megszorítani az Egyesült Államok és Izrael sem.

[00:03:45]ö aminek kapcsán azt mondaná Teherán, hogy fölteszi a két kezét és valójában kapitulál.

[00:03:51]Ebben egy nagyon komoly érdekkülönbséget lehet látni és nemzetbiztonsági megközelítésben is egy más szisztémát.

[00:04:00]Izrael nem először teszi meg és lépi azt meg, hogy valójában mit kíván a nyugat, mit kíván az Egyesült Államok.

[00:04:11]Ez van a mérleg egyik serpenyőjében, és a másik serpenyőben pedig az, hogy mi Izrael nemzetbiztonsági érdeke.

[00:04:16]És Izrael nemzetbiztonsági érdeke mindig mindent felülír.

[00:04:21]Tehát, hogy így működik Izrael.

[00:04:25]És ebben az, hogy az ENS neek vannak döntései, most ne legyintésként fogják föl ezt a nézőink.

[00:04:32]Tehát nem lelegyintem, de hozzászokhattunk bizonyos szempontból, hogy nem nagyon vette figyelembe Jeruzsálem, hogy mit gondol az Egyesült korábban is ugye előfordult azért így van.

[00:04:44]Pontosan erről erről beszélek.

[00:04:44]Vagy adott esetben, hogy mit mond Párizs, mit mond London.

[00:04:48]Nyilván egy nagyon komoly a gázai élvezet kapcsán azért rendszeresen felszólalt mind a ENS fran mindig mind Franciaország, mindja és ott se vette különösebben figyelembe ezeket.

[00:05:01]Ö egy sarokpont volt, vagy egy vonatkozási pont Washington, amelyre azért odafigyelt eléggé komolyan Jeruzsálem.

[00:05:09]De az, amit láthatunk Dél Libanonban és a Hezbollak elleni küzdelemben, egyszerűen van egy olyan lehetőségrendszer, amiben Izrael azt fogja föl, és fogta föl, nem most, hanem bő két évvel ezelőtt már, hogy valójában a térségben lehetősége nyílt arra, hogy legyőzze Iránt, legyőzze a Hamas, legyőzze a Hezbollakot, és ezen keresztül egy olyanfajta biztonságpolitikai egyensúlyt a saját szempontrendszer szempontjából létre tudjon hozni, ami hát nevezzünk nevén egyetlen egy dolgon alapul Izrael erején, de nyilván Izrael erejének meghatványozódásáról beszélünk azzal, hogyha azt mondjuk, hogy megjelenik Izrael mögött az Egyesült Államok is.

[00:05:55]Ez történt idén február 28-án, amikor az Egyesült Államok közösen hajtott végre támadásokat Izraellel.

[00:06:03]viszont ahogy előbb fogalmaztam, kezd kifutni az Egyesült Államok és a nyugat az időből.

[00:06:11]Ezt fogadják el tőlem a nézőink, hogy Donald Trumpot nem elsősorban Európa energetikai problémái hajtják abba, hogy minél hamarabb megállapodás legyen, hanem a félidős választás, ami egyrészt azért kemény, mert erről már korábban beszéltünk, gazdasági nehézségek vannak az Egyesült Államokban, ami elbillenti a republikánus szavazók véleményét is adott esetben a republikánus párttól.

[00:06:35]A demokratákat meg nagyon-nagyon komolyan összeszervezi egy ökölbe, ami nem jó az Egyesült Államok Republikánus pártjának és az Egyesült Államok republikánus elnökének.

[00:06:47]És ebben volt egy olyanfjta közeledés a hétvégén, és erről majd egy néhány gondolatot a második pont vonatkozásában, hogy hogy áll a helyzet, szeretnék mondani, amiben azt hitte és folyamatosan kommunikálta, és tényleg mint egy libikókán már tényleg az elemzők, és itt most nem a biztonságpolitikai elemzőkről beszélek, hanem brókerekről, pénzügyi jellemzőkről, akik már tényleg fogják a a fejüket, mert egy-egy bejelentés kapcsán lehet azt látni, amikor Donald Trump azt mondja, hogy rendeződni fog, és akkor hirtelen az olajára kezd megnyugodni.

[00:07:21]Majd 12 órával, 18 órával később valami történik, vagy egy támadás, vagy azt mondja Irán, hogy höhöhö, nem így lesz, és egy teljesen más irányba mozdul minden, abban a pillanatban megint kilő a az olaj ára.

[00:07:36]És ebben a libikóka helyzetben a hétvégén úgy nézett ki, hogy valójában megnyugszanak a washingtoni és teheráni szakértők, és lesz valamilyen fajta közös hang.

[00:07:50]Itt volt egy fordulat, és azért legyünk úgy igazságosak, hogy nem csak Izrael, hanem Donald Trump is hétfő hajnalban magyar idő szerint variált egyet, amikor azt mondta, hogy nagyjából összeállt már az a fajta tűzszüneti javaslat, de két pont, a hormoziszoros helyzete és egyébként az a 460 kgnyi 60%-ra dúsított uránium vagy urán kérdésköre nincs megoldva, de egyébként Egészen jól halad minden.

[00:08:20]És itt volt az, amikor ennek apropóján egy újabb támadási lendület indult el Délli Banonban, ami abból fakadt, hogy egyszerűen ránézve erre a kommunikációs helyzetre Netanyahujék úgy érzékelték, hogy itt megint nem lesz egyensúly a két fél között.

[00:08:38]Tehát innentől kezdve Izrael azokat a támadási manővereket végrehajthatják a térségben, és üthetik a Hezbollakot.

[00:08:45]És ebbe volt egy ilyenfajta beavatkozás, és ebből fakadt ez a vita, amiben azt mondta Donald Trump, hogy attól, hogy én azt mondom, hogy ez a tűzszüneti javaslat még nincs rendben, attól ti még Jeruzsálemben nem dönthettek úgy, hogy még inkább beborítjátok ezt az egész egyességsorozatot.

[00:09:06]Ennek van egy nagyon kemény része egyébként, amit nem tudom, hogy a helyén értékelte-e az Egyesült Államok elnöke, mert hogy ez is egy fontos hír.

[00:09:16]Ezzel én is foglalkoztam a közösségi média oldalamon.

[00:09:19]A CNNen szivárogtak ki azok a hírszerzési jelentések, amelyek nem csak egy amerikai hírszerzési ügynökség, hanem több hírszerzési ügynökség.

[00:09:29]És ez azért lényeges leszögeznünk, mert ez innentől kezdve ellenőrzött információként jelenik meg.

[00:09:37]megerősítették azt, hogy valójában február 28a és május vége közötti időszakban történt támadások komoly részében, azok ellen a mélységbe elhelyezett, tehát a föld alá elhelyezett raktárkapacitásoknál kiderült, hogy valójában nem a raktárokat tudták megsemmisíteni, amelyeknek komoly része 80 és 110 mes mélységben vannak.

[00:10:05]hanem csak a bejáratokat, azokat a bejáratokat, amelyek valójában személyi és liftrendszereket tartalmaznak, olyan lift, teherlift rendszereket, amelyekkel ebből a 80 és 110 mes mélységből légvédelmi rendszereket, rakétákat, vagy adott esetben ballisztikus rakétákat tudnak mozgatni az irániak.

[00:10:26]Ugye ez egy 20 éves programjuk volt.

[00:10:29]Ők mindent elrejtettek nagyon-nagyon mélyen a föld alá, vagy adott esetben hegyeknek így a a gyomrába, és nem volt annyi támadó eszköz, hogy ezekbe a mélységekbe csapásokat tudjon végrehajtani az Egyesült Államok és Izrael.

[00:10:43]miatt egy nagyon egyszerű logikát választottak, ha nem tudunk, mondták ők lenni abba a mélységbe csak a a nukleáris dúsítóüzemeknél, illetve ezeknél a kísérleti telepeknél, minden raktári kapacitásnál nem, mert annyi eszközünk, bunkerromboló bombánk nincs.

[00:11:00]Ezért akkor robbantsuk be ezeket a bejáratokat.

[00:11:05]Viszont az látható, hogy újra nyitották ezeket ezeknek tehát 64 helyet vizsgáltak, tehát hogy ennél sokkal-sokkal több van, de ilyen szúrópróbaszerűen 64 helyszínt vizsgáltak meg, és a 64 helyszínből 50 valahánynál azt tapasztalták, hogy előrehaladott állapotban van.

[00:11:23]Van, ahol már egyébként újra nyitották.

[00:11:26]Ez csak néhány, tehát egy ilyen fél tucatnyé, tehát ilyen négy hat, de az 50 valahány vonatkozásában úgy néz ki, hogy az elkövetkező két-három hétben megnyitják.

[00:11:38]Tehát ismételten és itt robbantási szakértők nyilatkoztak, hogy milyen hatású lehetett a pusztítás.

[00:11:44]azt mondják, hogy 70-90%-os valószínűséggel a mélyben lévő raktárak szinte 809%-ban valószínű, hogy épségben vannak, ami azt jelenti, hogy visszaépül ez a fajta csapásmérő kapacitás, hogyha ez célba ér.

[00:12:03]És ez az, ami még inkább, és ezért mondtam azt, hogy az Egyesült Államok elnöke oldaláról benne kéne, hogy legyen, de a hírszerzőinek biztosan benne van a fejében, hogy mi hamarabb kellene valamilyen fajta megállapodás, mert ha nem lesz megállapodás, és ezeket az eszközöket kiássák, akkor ezekre az eszközökre csapást kell végrehajtani.

[00:12:22]És ha ez így történik, akkor fix, hogy megy így a kukába megint csak a tűzszüneti megállapodás.

[00:12:30]A helyzet tehát nem rózsás továbbra sem a közelkeleten.

[00:12:32]Közben viszont egy konfliktussal odép, tehát az orosz-okrán konfliktusnál ott ugye előrelépés történt, az ukrán parlament ratifikálta és elfogadta a 90 milliárdos európai uniós hitelnek a felhasználását.

[00:12:49]Itt egy rövid kérdés.

[00:12:49]Ez megoldja akkor lényegében az elkövetkezendő egy évre az ukrán helyzetet, Ukrajna üzemeltetését államszinten és a háborús finanszírozást.

[00:13:03]Finzá ezt ketté bontanám.

[00:13:03]Ög nem a teljes 90 milliárd eurót kapják meg az elkövetkező egy évben, mertogy a ratifikálással egy időben egy ütemezést is elfogadtak, ami egyébként olyan ütemezés, ami az Európai Unióval végig lett Kiev oldaláról tárgyalva.

[00:13:23]Tehát ez azt jelenti, hogy most hú, így fejből tehát ilyen peremszámokat mondok, elnézést kérek, ha nem leszek pontos, de a nagyságrendek rendben lesznek.

[00:13:32]Tehát katonai fejlesztések oldaláról egy ilyen 25-30 milliárd eurós nagyságrendről beszélünk, ami vásárlásra fordítható.

[00:13:40]Katonai eszközök vásárlására, amerikai technológiák, dél-koreai technológiák és japán oldaláról is, vagy adott esetben Lengyelország és Németország irányába.

[00:13:52]Tehát azért itt visszapörög a pénz egy része az Európai Unió felé.

[00:13:54]A másik egy ilyen 15-20 milliárdos nagyságrend.

[00:14:01]végösszegben, szummában úgy jön ki, hogy pont a fele, tehát 90 milliárdról beszélünk, 45 milliárdra jön ki ez a két összeg, a katonai fejlesztés, illetve az ország és az államüzemeltetés fenntartási szempontból.

[00:14:13]Tehát az egy ilyen 1520 milliárdos nagyságránd, amiben én azt mondom, hogy nem egy ilyen csilivili módon, de egyébként az ukrán állam működése biztosított.

[00:14:24]És ha erre ránézünk, hogy az idei évben most tartunk ugye már júniusnál, tehát valójában a fele összeg ebben a fél évben lehívható és elkölthető, és a fennmaradó 45 milliárd nem forint, hanem euró átcsúszik 2027-re.

[00:14:45]És ennek kapcsán mondom azt neked, hogy valójában nem egy évről beszélünk, hanem másfél évről.

[00:14:50]Az amit láthatunk a a frontokon, hogy most nagyon komoly technikai és energetikai rombolási előnyben van Ukrajna.

[00:15:02]Oroszországban komoly benzinhiány, illetve üzemanyaghiány van lakossági ellátás szempontjából, és van egy nagyon komoly zárolás is, ami összefügg azzal, hogy és akkor itt visszaugrom, hogy Oroszország oldaláról is érzékelik, hogy a hormózi szoros kapcsán baj van.

[00:15:19]És ilyen szempontból Putyin elnök készülve arra, hogy a kerozinhiány miatt például Európa kívánni fog a világtól, hogy minél hamarabb valamilyen megoldás szülessen.

[00:15:33]Ezért Oroszország zárolta a külső szállításait, és a belföldi szállításaiban mindenképpen biztosítani akarja a repülés és a repülésen keresztüli szállítás lehetőség rendszerét.

[00:15:49]Tehát ezt csak azért mondom, bocsánat, és előbb tartozom még a nézőknek ugye a harmadik ponttal.

[00:15:53]Én nagyon komolyan üzennék kapitány Istváninknak, hogy a mostani helyzetben forgatókönyveket kellene készíteni Magyarországnak arra hasonlóképpen, és most ez egy furcsa példa lesz, ahogy Oroszország is ezzel foglalkozik, hogy egyébként a belső működésünk szempontjából, ha ez a hormózi válság nem oldódik meg, nincs tűzszünet, akkor nekünk magyaroknak is kell, hogy legyen aktív forgatókönyvünk arra, hogy mi van abban az esetben, ha júliusig nem oldódik ez meg.

[00:16:23]Mi van, ha augusztusig, és mi van, hogyha kora őszig, mert ezt egyébként Moszkvában így építették fel a repülőgépes, tehát a légizállítás vonatkozásában.

[00:16:33]És akkor visszaugrom Ukrajnára.

[00:16:35]Igen, hogyha nem lesz erre vészterv, érezni fogják a magyar emberek.

[00:16:39]Hogyne.

[00:16:39]Tehát én azt mondom neked, hogy ha nincs erre vésztervünk és nincs július közepéig adott esetben megállapodás, akkor a nemzetközi közúti szállítás és a belföldti közúti szállítás szerintem eléggé komolyan ilyen félig összeomlott állapotba kerül.

[00:16:57]Ha nincs megállapodás augusztus végeig, szeptember közepéig, akkor azt gondolom, hogy a személyi szállításban, tehát hogy a az autóvezetésünkben korlátozásokat kell bevezetni, és ehhez kapcsolódóan tartalékokat kell képezni, illetve olyanfjta alternatív beszerzésű útvonalakat, amelyekben felkészülünk arra, hogy adott esetben akár ez még drágább is lehet, ami azt jelenti, hogy pénzügyi szempontból át kell csoportosítani olyan pénzeszközöket, amin keresztül Magyarország ezt meg tudja oldani.

[00:17:26]És a tartalék erre már nem lesz elegendő.

[00:17:28]Az a tartalék, ami amit például Attila is, mikor itt ül melletted, hogy a Holoda Attila is elmagyarázott, hogy vannak nemzetbiztonsági tartalékaink és ugye ezek a 90 napos tartalékok, ezek a 90 napos tartalékok nagyon komolyan el tudnak olvadni.

[00:17:41]Tehát ez amzúltunk, ugye először még a hivatalban lévő Orbán kormány nyúlt hozzá, és utána Kapitány Istvánék is, ahogy átvették a és ezért mondom azt, hogy szorít az idő, tehát ezt is érzékeli Donald Trump és ezért van az, hogy összecsapott az Egyesült Államok és Izrael, mertogy ez nem vicces most már.

[00:17:59]Tehát az, hogy Izrael harcol és ezen keresztül meghijúsul, mert ő a saját érdekei szempontjából a Hezbollakot most le akarja győzni Libanonban, ez nem veszélyeztetheti azt, hogy ennek a hatásai ilyen dominó elvszerűen Európában és ezen belül Magyarországon is megjelenjenek.

[00:18:17]De visszaugrom Ukrajnára.

[00:18:21]Az amit látnunk kell, és itt például mai friss hír volt.

[00:18:26]olvastam Hajnalban, hogy kiszivárogtak olyanfajta egyeztetési megállapodási részletek, amiben adott esetben ahhoz, hogy Magyarország hamar hozzáférjen a lezárolt euróiokhoz, amelyeket föl akar szabadítani most a Magyar Péter által vezetett kormányzat, volt egy olyan feltételrendszer is, és erre van egy ilyenfajta kiszivárgott információ, hogy bólintana a magyar, az új magyar magyar kormányzat arra, hogy Ukrajna EU-s csatlakozása zöld utat kapjon.

[00:19:02]És ez az egész, a 90 milliárd eurós hitel, és ez a csatlakozásos történet egy nagyon érdekes helyzetet jelent biztonságpolitikailag, amiről mindenképpen érdemes beszélni.

[00:19:15]Ma Európa nem elsősorban azért, merthogy Oroszországtól vagy Kínától fél, hanem egy olyan biztonságpolitikai helyzetben van, amiben azt érzékeli, hogy az ellenfeleink, legyen ez szélsőséges iszlám, migráció, Oroszország, Kína, teljesen mindegy.

[00:19:36]Valójában az ellenfeleink az Európai Uniót egy egységes országként, mintha egy nemzet lenne, miközben nem az döntési oldalról, de támadási szempontból abszolút.

[00:19:48]És ha ez így van, akkor védekezési szempontból ezt gondolja most egyébként Brüsszel, és ebben van logika.

[00:19:57]Egyfajta föderációs megközelítésre van szükség, tehát nem arra az Európai Unióra, amelyet valójában egy ilyen gazdasági együttműködésként hoztak létre.

[00:20:07]hanem valamifajta ilyen hibrid állapotba menjen át.

[00:20:11]És a hibrid állapotban benne van az, hogy például amiről rengeteget beszéltünk, hogy védelmi hiteleket finanszíroz Ukrajnának, saját magának, tehát az Európai Unión belül, Németországon belül, mi magyarok is ugye pályázunk majdnem 16 vagy 17 milliárd euróra, hogy a saját fegyverzeti fejlesztéseinket, illetve hadi ipari fejlesztéseinket finanszírozni tudjuk.

[00:20:36]Tehát készül egy olyanfjta helyzetre Európa, amiben nem akar függőségi helyzetben lenni sem energetikai szempontból Oroszországtól, sem katonai szempontból, adott esetben az Egyesült Államoktól, mert ez a helyzet, hogy az Egyesült Államok így, mint ilyen marionett figurával, vagy azt teszitek, amit mondunk, vegyetek részt a hormózi szorosban, a rendsénállásban, mire azt mondja Európa, hogy ne haragudjatok, ez nem a mi háborunk, tényleg.

[00:21:03]Akkor innentől kezdve mi viszont katonákat fogunk kivonni, és ez történik is Németország területéről ugye egy dandár szintű 5000 katonát.

[00:21:14]A másik oldalról nagyon érdekes, hogy például Lengyelország vonatkozásában, ez is egy mai friss hír, abban gondolkodik az Egyesült Államok, hogy nukleáris fegyvereket telepítene a Lengyelország területére.

[00:21:25]Lengyelország erre egyébként bólintott.

[00:21:30]Tehát, hogy egy ilyen húz meg erz meg van, amiben Brüsszelben úgy gondolják a vezetők, hogy nem lehet a távoli és a a közeli időszakainkat és középtávú gondolatainkat is így felfűzni és építeni.

[00:21:44]Saját lábra kell állni.

[00:21:44]Ez viszont, és ebben annak idején Orbán Viktoréknak volt igaza, ez egy másik Európai Unió, tehát ez nem az az Európai Unió, amiről beszéltünk.

[00:21:54]viszont egy picit megtörnélek, mert egy másik téma is még pont ide lóg, egy másik Európai Unió, egy teljesen másik magyar kormány.

[00:22:02]Ugye Magyar Péter, ahogy ígérte korábban, elindította lényegében európai turnéját, és nagyon beszédes, hogy hova ment, és az is, hogy egyelőre miről nem beszél, hogy hova nem megy.

[00:22:12]ugye járt a teljességigénye nélkül Lengyelország, Varsóban, Bécsben, most a héten ugye vagy előző héten Brüsszelben, ugye Ursula von, most Berlinben van a német kancellárnál, illetve Emmanuel Macronhoz ment Franciaországba és szintén viszonylag friss hír, hogy ugye üzent Zelenszki elnöknek, hogy vele is hajlandó kétoldalú tárgyalásokat folytatni.

[00:22:38]Ugyanakkor viszont arról nincs hír, és nagyjából a gesztuss látszik, hogy bármilyen szempontból akár Kína, akár Törökország, akár az Egyesült Államok vonatkozásában milyen politikát kívánnak nyitni és folytatni.

[00:22:55]Itt megfordult a világ, és a nagypolitikai játszmák helyett inkább behúz az Európai Unió fölé ez az egyértelmű üzenet.

[00:23:03]a teljesség igényével.

[00:23:03]Tehát egyébként Olaszországban is volt ugye egy látogatása.

[00:23:07]Igen.

[00:23:08]Brüsszelt azért nem emelném ki, mertogy oda rendszeresen kell, hogy menjen.

[00:23:12]Tehát ugye Európai Uniós tagállamként, tehát hogy ezt úgy külön részben nem emelném, de ha erre az egészre rá nem egy hivatalos út volt, mint Európai Uniestan, hanem Igen.

[00:23:21]Igen.

[00:23:21]Igen.

[00:23:21]Tehát ha erre az egészre ránézünk, ebből ebben igazad van.

[00:23:25]Ezzel foglalkoztam a a Facebook oldalamon.

[00:23:30]Kirajzolódik valójában.

[00:23:30]az a fajta diplomáciai offenzíva, ami 180 fokos fordulat az Orbánkormányzathoz képest.

[00:23:38]Az előző kormánynál ténylegesen a világ nagyhatalmi szereplőivel próbált alkutozni és valamilyen fajta egyességre jutni a magyar kormány.

[00:23:51]Ebben volt a 2010-es évek elején a keleti nyitás témaköre.

[00:23:57]volt Oroszországgal energetikai megállapodások témájában több rész Paks kapcsán és adott esetben, illetve hát az Egyesült Államokkal volt egyrészt egy nagyon pragmatikus, aztán utána majdhogy nem azt mondanám, és ez ez nem jár messze a valóságtól Donald Trump és csapatával egyfajta baráti szövetségesi kapcsolatrendszer is.

[00:24:16]Ez most nincs.

[00:24:16]Az jól látható, hogy egyrészt egy nagyon erős kelet-Európában gondolkodik Magyar Péter, illetve Orbán Anita vezetésével a Külügyminisztérium, és azt a fajta szétesett V4-eket, ami pont azért esett például szét, mert ebben a nagyhatalmi gondolkodásban Oroszország felé történő kikacsintással sem, Lengyelország és akkor a V4-ek felé egy kicsit bővítve, azt mondom a balti államok, balti államok sem, vagy ha nézed akár Finnország, Svédország oldaláról vagy Norvégia oldaláról, itt már ugye NATO partnerekről beszélünk, ez nem volt elfogadható.

[00:24:58]És az a fajta V4 megközelítés, amiben Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország tényleg egyökölként tudott hosszú évtizedeken keresztül együttműködni, ez fellazult az Orbánkormányzat idején.

[00:25:08]Ezt jól látható módon Magyar Péterék megpróbálják most.

[00:25:13]És ezért volt nagyon komoly gesztus.

[00:25:15]Én azt gondolom, hogy közép Közép-Európa, illetve Kelet-Európa legerősebb, és ezt nem vitathatjuk most már, mert tényszerűen igaz, államához Varsóba, Lengyelországba látogatott el.

[00:25:27]Ennek oka kettős.

[00:25:27]Egyrészt a lengyeleknek is van és volt tapasztalatuk, hogy hogyan lehet az euró a zárolt euró milliárdokat adott esetben felszabadítani.

[00:25:36]Tehát, hogy volt egy ilyenfajta segítségnyújtás.

[00:25:38]Én azt gondolom, ennek eredményét augusztus végéig látni fogjuk, hogy ez sikeres volt vagy nem.

[00:25:44]Másrészt pedig hát Közép-Európa szempontjából nem mehetünk el Bécs mellett.

[00:25:49]Bécs egy abszolút mindig is, tehát hogy a monarchia idején is mindig mindig egy ilyenfajta központi rész volt.

[00:25:56]És nyilván Olaszország a Mediterrán térség, Németország Európa motorja, Franciaország katonai szempontból ha nézzük Európa az Unió egyetlen atomhatalma.

[00:26:07]Tehát abszolút Európa felé fordult a Tisza kormányzat.

[00:26:13]Ö, és az, ahogy fogalmaztál, ebben nem csak az derül ki, hogy kivel fogod kezet, hanem az is egy nagyon fontos üzenet, hogy kivel nem fogott kezet Magyar Péter még, merthogy nincs még kapcsolatfelvételi szint sem Moszkva irányába.

[00:26:29]annyi, hogy egy jelzés történt Putyin elnökék részéről, hogy amikor megtörténtek a választások, hogy hogy együttműködés pragmatikusan együttműködnek gazdasági, energetikai kérdésekben.

[00:26:40]Az Egyesült Államok mélyen hallgat azon kívül, hogy amikor föltették a kérdést, amikor Orbán Viktor kormánya megbukott, hogy ez mit szól Donald Trump és elbalagott némán, Kína meg teljes egészében hallgat ebben az egész témában.

[00:26:57]Azt gondolom, hogy nem tudja megúszni a Tiszakormányzat, és nem is akarja, csak fontossági sorrendben.

[00:27:03]Önmagában az, ahogyan lép és kezet fog és találkozik, üzenet ezeknek az országoknak is, hogy prioritási szempontjá szempontból visszafordult Európa felé Magyarország, és az Európai Unióban szeretne együttműködő jó szövetségesként megjelenni, merthogy ezen keresztül tudunk hozzájutni azokhoz a forráshoz.

[00:27:26]milliárdny indoka van rá péter így van amely nagyon hiányzik a magyar keresked még egy témát mondtam az adás elején amivel mindenképpen szeretnék még foglalkozni ez pedig minden idők legnagyobb drogfogása legalábbis kokainfogása mindenképpen itt egy piaci értéken, ha jól emlékszem 15 milliárdos fogásról van szó, ami több mint 500 kg kokaint jelent.

[00:27:46]Ezt a csepeli kikötőben fogták el, úgyhogy tudjuk, hogy már járt más a európai kikötőkben is ez a fogás.

[00:27:54]Ilyenkor hogy lehet az, hogy más európai nagykikötőkben nem, de itt Csepellen, itt Magyarországon meg tudnak fogni egy ilyen szállítmányt?

[00:28:02]Én ezt ketté bontanám.

[00:28:02]Tehát egyrészt ugye a a bevezetőben hallottam, hogy ez ténylegesen azt jelenti-e, hogy jól dolgozik a magyar rendőrség.

[00:28:08]Igen.

[00:28:08]Tehát erre határozottan az a válaszom, hogy jól dolgoznak.

[00:28:13]A másik, hogy hogyan működhet ez?

[00:28:16]Hát van egy alapvető méretbeli különbség, tehát az Európai Unió nagy kikötőiről beszélünk, tehát ahova százasával, ezresével érkeznek kisebb, nagyobb hajók, és ezeknek a nagy kikötőknek az a fajta szűrése, és azt szeretném, hogyha értenék a nézőktől, hogy mindig van egy olyanfajta százalék-os mennyiség, amit a rendőri a rendőri felderítői tevékenység ben tudnak Európa minden országában, hogy van egy bizonyos mennyiség, ami át fog jutni, tehát hogy 100%an mindent elfogni, ez lehetetlen.

[00:28:56]Tehát nem lehet ezeket a csempész útvonalakat teljesen egészében felszámolni.

[00:29:00]Nyilván a méretbeli különbség adja azt, hogy ö a csepeli kikötőben adott esetben jobban lehet ellenőrizni, részletesebben lehet ellenőrizni azt, hogy egy befutó hajó mit szállít, merthogy kevesebb hajó érkezik Magyarországra, mint mondjuk Rotterdam.

[00:29:21]Ez logikus és érthető.

[00:29:21]Mi lesz a sorsa ilyenkor ennek a több mint 500 kg lefoglalt kokainnak?

[00:29:26]Nézd, tehát annak idején én ezzel nagyon komolyan foglalkoztam, mert ö ketten voltunk dedikáltan kijelölve Magyarországon, hogy ilyenfajta szállítmányok kapcsán a megsemmisítést levezényeljük.

[00:29:38]Az, hogy hol történt a megsemmű, ezt nem mondom el, mert ez a mai napig nagy valószínűséggel ott történik meg, és nem szeretnék tippet adni senkinek sem.

[00:29:52]annak idején is tonnás méretekben volt heroin, kokain, tehát hogy ezeket a 90-es években, tehát ott semmisítettük meg.

[00:29:59]Itt is én nem gondolom, hogy változott volna bármi is, tehát hogy ezeknek a a lefoglalt drogszállítmányoknak a sorsa nem az, mint például más országokban, hogy van, ahol gyógyszer alapanyagként, tehát például a a heroint visszaalakítják és gyógyszer alapanyagként használják.

[00:30:17]Magyarországnak van egy nagyon határozott véleménye, ami azt gondolom, hogy ez rendben is van, hogy bármi ilyen dolog érkezik, akkor ha azt elfogja a hatóság, nyilván van egy bizonyítási eljárás, ami idő, de ha az ha lezárult, akkor megsemmisül 100%-osan ez a mennyiség.

[00:30:34]Péter nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál tudtunk beszélni.

[00:30:36]Öröknek pedig köszönjük a megtisztelő figyelmüket, hogyha lemaradtak volna, tudják.

[00:30:40]A frontvonal mai és korábbi adásait is visszanézhetik az Indapen, illetve az Index YouTube csatornáján.

[00:30:45]kommentálni, ne felejtsenek el.

[00:30:47]Mondják el, hogy önök szerint például mit mutat Magyar Péter körútja európai külpolitikánkat tekintve, vagy mekkora siker is ez a lefoglalt szállítmány.

[00:30:57]Jövő héten ismét várjuk önöket akkor is a legfrissebb biztonságpolitikai és történésekkel.

[00:31:03]Akkor is tartsanak velünk.

[00:31:03]Addig is viszontlátásra!

[00:31:05]Viszontlátásra!

[00:31:05]y