Tarjányi Péter: A béke még messze van, ősszel viszont súlyos válság jöhet
- Az USA és Irán között kölcsönös katonai csapások zajlanak; Irán 24 milliárd dollárt követel a tárgyalásokért, miközben a Hormuzi-szoros és a dúsított urán ügye áthidalhatatlan ellentét.
- Tarjányi szerint a felek valójában nem akarnak megállapodni: az USA olajiparának érdeke is a válság fennmaradása, Irán időhúzásra játszik.
- A Hormuzi-szoros lezárása az ázsiai olajellátást fenyegeti; az USA saját készleteire támaszkodhat, de a benzinár-emelkedés Trumpnak belpolitikai kockázat.
- Izrael részéről Netanjahu számára a háborús helyzet támogatottságot hoz, ezért politikai okokból sem érdekelt a gyors tűzszünetben.
- Magyarországon a TISZA-kormány figyel az üzemanyagárakra, de a készletek megcsappantak, a szoros lezárása árversenyt indíthat a felvásárlók között.
- Orosz-ukrán háború: ukrán hírszerzési műveletek mélyen az orosz hátországban céloznak kulcsembereket, ami pszichológiai nyomást gyakorol az orosz vezetésre.
- Az ukránok hatékonyabbak a likvidálásokban, mivel mögöttük áll a nyugati hírszerzés, míg Oroszország egyedül ütközik a teljes Nyugattal.
- A célzott likvidálások és a korábbi merényletkísérletek (pl. Zelenszkij ellen) miatt a személyes bosszúvágy csökkenti a békekilátásokat.
- Ukrajna EU-csatlakozása: jogi-intézményi és stratégiai érvek ütköznek; a gazdasági félelmek miatt a gyors csatlakozás egyre távolabbi, és más országoknak nyíltan állást kell foglalniuk.
- Orbán Viktor európai szerepvállalása kérdéses; erős benne a visszavágási vágy, de a Fidesz belpolitikailag mélyponton van, a TISZA-kormányzat elsősorban Orbán személyére és holdudvarára összpontosít.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az amerikai–iráni konfliktus és a tűzszünet esélyei
Fokozódó katonai csapások
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő a műsorvezető kérdésére kifejtette, hogy az elmúlt hetekben drasztikusan nőtt a katonai feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Az Egyesült Államok rakétacsapásokat mért Iránra, amire az iráni válaszcsapások amerikai támaszpontokat értek Jordániában, Kuvaitban és Bahreinben.
Tarjányi rámutatott, hogy a legutóbbi összecsapásra magyar idő szerint a beszélgetés napjának hajnalán került sor: az Egyesült Államok légiereje és haditengerészete szárazföldi objektumokat támadott Iránban, amire Irán fél-egy órán belül válaszolt, amerikai támaszpontokat véve célba Bahreinben, Jordániában és az Egyesült Arab Emírségekben.
A tárgyalások iráni feltételei és a 24 milliárd dolláros követelés
A szakértő részletesen elemezte a CNN-en megjelent interjút, amelyet az iráni Forradalmi Gárda egy veterán vezetője adott, aki engedélyt kapott a megszólalásra – ez Tarjányi szerint egyfajta üzenet volt Washington felé. Az iráni fél álláspontja szerint:
„Irán már a tárgyalásokon való részvételért [...] 24 milliárd dollárt vár az Egyesült Államoktól." – Tarjányi Péter *
Ezt az összeget Irán két ütemben követeli: 12 milliárd dollárt a tárgyalások küszöbének átlépésekor, további 12 milliárdot pedig akkor, amikor a felek ténylegesen leülnek az asztalhoz, és az amerikai delegáció nem „borítja rá az asztalt" az irániakra. A 24 milliárd dollár része annak a mintegy 100 milliárd dolláros iráni készletnek, amelyet az Egyesült Államok február 28-a óta zárolt – ezek az iráni olajeladásokból származó, dél-koreai, japán és kisebb részben európai uniós bankszámlákon tartott összegek.
Tarjányi szürreálisnak nevezte a helyzetet, hangsúlyozva:
„Nem tudom elképzelni, hogy egy ilyenfajta tárgyalási diktátumot bármikor is [...] az Egyesült Államok egy pillanatra is komolyan vegyen és elfogadjon." – Tarjányi Péter *
Kibékíthetetlen ellentétek: a Hormuzi-szoros és a dúsított urán
A szakértő két olyan napirendi pontot emelt ki, amelyekben szerinte a felek között áthidalhatatlan ellentét feszül:
- A Hormuzi-szoros hajóforgalma: Irán egyfajta „sorompópénzt" követel az áthaladásért, illetve kérdéses, hogyan biztosítható a hajózás szabadsága.
- A 460 kilogrammnyi dúsított urán kérdése: Ezt Washington olvasatában a háborús konfliktus kirobbantó okaként kezelik, Irán azonban „egyszerűen napirendre nem hajlandó tűzni" ezt a témát.
A szoros lezárásának geopolitikai logikája
Tarjányi kifejtette, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül az olaj nem tud eljutni a távol-keleti és délkelet-ázsiai országokba – Kínába, Dél-Koreába, Japánba. Ennek kapcsán Iránnak az az érdeke, hogy az Öböl-menti országokat kereskedelmileg megszorítsa, és ezzel gyengítse vetélytársait, annak ellenére, hogy korábban olajipari kartellben voltak együtt (az Egyesült Arab Emírségek például kilépett ebből).
Az Egyesült Államok eközben a saját készleteiből képes ellátni a nagy felvevőpiacokat – Tarjányi szerint az elmúlt 15-20 év amerikai kitermelési forradalma miatt közép- és hosszú távon ez a válság Washingtonnak „nem okoz olyan problémát". A műsorvezető ezt annyival egészítette ki, hogy az amerikai választó viszont a kutaknál érzékeli az áremelkedést, ami Trump választási ígéreteinek fényében belpolitikai kockázat.
„Azok az erők, amelyek abban érdekeltek, hogy ez a háború minél hamarabb lezáródjon, vagy adott esetben tartson tovább, mert gazdasági szempontból lehetőségeket teremt, ebben a billegő helyzetben azért nagyon komoly szavazati lehetőséggel és százalékkal jelen vannak." – Tarjányi Péter *
Izrael szerepe és a választási naptár
Tarjányi emlékeztetett arra, hogy vasárnapról hétfőre virradó éjjel Irán négy ballisztikus rakétával támadta Izraelt, amire Izrael válaszolt – a tűzszünet tehát ott is „füstbement tervként" volt jelen.
Izrael belpolitikai logikáját elemezve elmondta, hogy Netanjahu számára a háborús helyzet támogatottságot hoz: „háború van, akkor összezár Izrael, és nem azzal foglalkoznak, hogy most legyen egy kormányváltás, hanem azzal foglalkoznak, hogy a kormányzóerő minél hamarabb sikeresen befejezze a háborút". A szakértő szerint ezért politikai szempontból Izraelnek sem érdeke a gyors megállapodás Iránnal.
A geopolitikai elemzésbe bevonta a közelgő választásokat is: novemberben félidős választások lesznek az Egyesült Államokban, októberben pedig várhatóan Izraelben is választások lesznek – Teherán ezt a politikai nyomást érzékeli, és időhúzással próbálja biztosítani túlélését.
Tarjányi átfogó következtetése
A szakértő levonta azt a „súlyos feltételezést", hogy a felek valójában nem akarnak megállapodni. Irán a túlélést időhúzással próbálja biztosítani; Izraelnek a háború belpolitikailag előnyös; az Egyesült Államok olajiparának közép- és hosszú távon érdeke a válság fennmaradása.
„Amikor mindenki arról beszél, hogy legyen tűzszünet és legyen béke, és a valóság emögött a második vonalban [...] az, amit én elmondtam, akkor nem számolhatunk arra, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban itt valóban lesz tűzszüneti megállapodás." – Tarjányi Péter *
Magyarországi hatások: üzemanyagárak és készletek
Tarjányi Péter kitért a konfliktus magyarországi következményeire is. Megemlítette, hogy Kapitány Istvánék (a TISZA-kormány gazdasági és energetikai minisztere) intézkedéseket hoztak az üzemanyagárakkal kapcsolatban, és egyértelműen látható, hogy a TISZA-kormányzat a lakosság védelme érdekében nagyon komolyan odafigyel a dízel és benzin árára.
A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az árak mellett a készletekre is oda kell figyelni. A kínálati oldalon ugyanis a Hormuzi-szoros lezárása miatt a nagy kitermelés ellenére sem tudnak a készletek eljutni a világ több pontjára, ami árversenyt indíthat el a felvásárlók között. Tarjányi úgy látja, hogy a magyar készletek „megcsappantak", és ezek pótlásáról gondoskodni kell.
Orosz–ukrán háború: magas rangú orosz vezetők likvidálása
Az aktuális merénylet
A műsorvezető felidézte, hogy pokolgépes robbantás áldozata lett Putyin egyik vezetője – a vezérkar egyik tagja, aki a rakéta-kilövő szerkezetekért felelt. A dandártábornok a sofőrjével együtt halt meg, amikor autójukba ülve felrobbant a kocsi.
Az ukrán hírszerzési műveletek mélysége és kettős természete
Tarjányi Péter emlékeztetett arra, hogy ez nem egyedi eset. A háború immár ötödik évében jár, és az ukrán hírszerző és biztonsági szervek „mélyen az orosz hátországban képesek csapások végrehajtására". A műveleteket két típusba sorolta:
- Nyílt katonai csapások: például tavaly kamionokból indított drónokkal támadták az orosz hadászati bombázó flottát.
- Célzott likvidálások: kulcspozícióban lévő politikusok, katonák, hírszerzési, gazdasági szereplők, illetve kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódó főmérnökök és energetikai szakértők kiiktatása az ország működésének nehezítése érdekében.
A szakértő párhuzamot vont Iránnal is: az iráni nukleáris program tudósait évek óta érik hasonló likvidálások (motorbalesetek, utcai lelövések), amelyeket Izrael hivatalosan soha nem ismert el, de „mindenki tudta, hogy kinek állt érdekében".
Az ideológus lánya: a Dugina-merénylet
Tarjányi felidézte Alekszandr Dugin, Putyin fő ideológusának esetét is. Dugin autójában helyeztek el pokolgépet, ám nem ő ült be, hanem a lánya, aki ennek következtében életét vesztette. A szakértő hangsúlyozta, hogy Dugin az orosz „expanziós új birodalmi ideológia" megfogalmazója, és Kijev politikai és hírszerzési vezetése őt tette felelőssé az ukrán háborúért.
Likvidálások pszichológiai hadviselési vonatkozásai
A műsorvezető rákérdezett, hogyan engedheti meg magának Oroszország és Putyin – akinek a látszat és a külső megítélés rendkívül fontos –, hogy ilyen top vezetőket felrobbantsanak. Tarjányi szerint ez óriási pszichológiai nyomást gyakorol a vezetésre:
„Amikor azt tapasztalod, hogy az a tábornok, aki [...] kétheti-havi szinten beszámol neked bizonyos fejlesztésekről, egyszerűen felrobban, és nem tudtad megvédeni – ez egy nagyon-nagyon komoly pszichológiai nyomást nyújt." – Tarjányi Péter *
A szakértő szimmetrikusan kezelte a helyzetet, felidézve, hogy 2022 február 24-én hajnalban orosz légideszant egységek repültek be azzal a céllal, hogy elfogják vagy megöljék Zelenszkij elnököt – és adott esetben a családját is. 2023-ban pedig lelepleződött, hogy Zelenszkij közvetlen testőrségében dolgozó két ember valójában orosz zsoldban állt, és megkörnyékezték őket az elnök likvidálására.
Melyik fél hatékonyabb a likvidálásokban?
A műsorvezető úgy értékelte, hogy az ukránok hatékonyabbak a célzott kiiktatások terén. Tarjányi ezzel egyetértett, és ezt több tényezővel magyarázta:
- 2014 óta tartó belső tisztogatás: A Krím 2014-es annektálásakor az ukrán hadiflotta egy része a katonai vezetők utasítására átállt Oroszországhoz. Ezt a traumaélményt Ukrajna hosszú éveken át úgy élte meg, hogy „nem bízhat a belső rendszereiben, és ezért 62-szer kell ellenőrizni mindenkit".
- Nyugati hírszerzési támogatás: Ukrajna mögött az Egyesült Államok és a NATO-országok kémelhárítási és hírszerzési apparátusa áll – „nem csak egy ukrán műveletről beszélünk, hanem vannak amerikai hírszerzők, brit hírszerzők".
- Oroszország egyedül van: A szakértő szerint Oroszország „hírszerzési szempontból ütközik a teljes Nyugattal", ami Ukrajnának nagyobb információszerzési lehetőséget biztosít.
Tarjányi megemlítette Kirilo Budanovot, aki korábban az ukrán hírszerzés vezetője volt (jelenleg az elnöki kabinetben dolgozik), és akit 16 alkalommal próbáltak megölni – volt köztük olyan merényletkísérlet is, amelyben mérgezéssel nemcsak őt, hanem a feleségét is célba vették.
A likvidálások hatása a békekilátásokra
A szakértő szerint az ilyen jellegű likvidálások pszichés hatása nem abba az irányba mutat, hogy a felek meg akarnának egyezni:
„Amikor arról beszél a két fél, hogy hát akkor leülnének az asztalhoz – Zelenszkij [...] mint ember, az ő belső világa el tudja azt felejteni, hogy azzal az emberrel beszélget, aki mondjuk az ő feleségére likvidálási parancsot adott?" – Tarjányi Péter *
Hasonlóképpen, az orosz oldalon is élnek ezek a sebek: „ott van benne, hogy egyszer kapjak arra lehetőséget, hogy visszaüssek, és akkor biztos, hogy pokoli módon megteszem".
Ukrajna európai uniós csatlakozása: egyre távolabbi perspektíva
Két ütköző gondolkodásmód
Tarjányi Péter a csatlakozás kapcsán két markánsan eltérő megközelítést vázolt fel:
1. A jogi-intézményi megközelítés: Az EU-csatlakozás egy nagyon komoly, hosszadalmas folyamat – jogharmonizációs, pénzügyi és társadalmi egyeztetések sorozata. Ezt az utat „egy csettintéssel lerövidíteni nem lehet, és nem is szabad", hiszen a kiválasztási és megfelelési rendszer tudatos volt az alapító országok részéről, és minden tagállam – köztük Magyarország is – végigment ezen a folyamaton.
2. Ukrajna stratégiai érvelése: Kijev arra figyelmezteti az európai országokat, hogy Európa ellenségei nem nemzetállamokat, hanem a kontinenst komplexen támadják, ezért komplex válaszokra van szükség. Ukrajna a 2014 óta felhalmozott tudását ajánlja: „értünk a háborúhoz", ismeri Oroszországot, Észak-Koreát, Kínát, harcol velük nyíltan és titokban a bolygó teljes térségében – nem csak Ukrajnában vagy a Fekete-tenger térségében, hanem a Földközi-tengertől kezdve globálisan.
Az Orbán-kormány bukásának hatása a vitára
A szakértő érdekes összefüggésre világított rá: az Orbán-kormány bukásával megszűnt az a „kényelmes" helyzet, amikor más országok Orbán és Szijjártó mögé bújhattak.
„Amit mi véleményként megfogalmazunk, az nem csak a mi véleményünk, hanem adott esetben más országok véleménye is. [...] Nagyon kényelmes volt az, hogy menjenek, csak beszéljenek Orbánék, mi is szegről-végről egyetértünk, de nem mi ütközünk, hanem ők." – Tarjányi Péter, idézve a korábbi kormányzati retorikát *
A kormányváltás után ezeknek az országoknak „elő kell jönniük a fényre", és nyíltan meg kell mondaniuk, mit gondolnak Ukrajna csatlakozásáról. A balti államok továbbra is erősen támogatják a gyors integrációt, Lengyelország bizonyos politikai erői szintén, de Románia, Magyarország és Szlovákia álláspontja már „nem annyira egyértelmű".
Gazdasági félelmek: mezőgazdaság, szállítmányozás, munkavállalás
Tarjányi hangsúlyozta, hogy a csatlakozás megítélésekor nem csak a katonai szempontokat kell nézni. A „normál élet" területein – mezőgazdaság, szállítmányozás, munkavállalás – számos tagállam félti a saját gazdaságát. Ezektől a lengyelek, a franciák és Magyarország is tarthat. A szakértő ezzel kapcsolatban nem ért egyet az egy éven belüli csatlakozás forgatókönyvével, amiről korábban többször is beszélt.
Orbán Viktor politikai jövője és a belpolitikai dinamikák
Orbán mint „szükséges rossz" az európai nagypolitikában
A műsorvezető rákérdezett, elképzelhetőnek tartja-e Tarjányi – hírek és információk alapján –, hogy Orbán Viktort „felépítik valamilyen európai pozícióra", ahol bizonyos érdekek mentén előre lehet tolni. A szakértő megerősítette: a Patrióták európai politikai szervezetében Orbán Viktornak markáns szerepe lehet.
Tarjányi visszafordította a kérdést:
„Nem az a kérdés, hogy akarják-e, mert én azt látom, hogy korábban akarták többen, és ez egy nagyon kényelmes szerep volt. A nagy kérdés az, hogy valójában ezt a szerepet akarja-e tovább vinni Orbán Viktor." – Tarjányi Péter *
Amerikai kapcsolatfelvétel és a republikánusokkal való egyeztetés
A szakértő utalt arra, hogy Orbán Viktor éppen az Egyesült Államokba repül, ahol a republikánus politika vezetőivel tárgyal. Ezek a vezetők „adott esetben abban érdekeltek, hogy Ukrajna EU-csatlakozása, egyáltalán az Európai Unió erősödése más irányba, vagy egyáltalán ne történjen meg". Tarjányi szerint egyelőre nem látható, hogy a volt miniszterelnök milyen hangot talál ezeken a tárgyalásokon.
Orbán Viktor személyes ambíciói: a visszavágás vágya
A műsorvezető korábbi Putyin- és Trump-profilozásokra hivatkozva arra kérte Tarjányit, hogy Orbán Viktor profilját is elemezze: szerepelhetnek-e az ambíciói között, hogy ha Magyarországon nem is, de az európai nagypolitikában nagyobb pozíciót töltsön be.
Tarjányi válasza határozott volt:
„Van benne egy nagyon komoly olyanfajta visszatérési, és hozzáteszem, hogy ennél erősebb visszavágási vágy és erő – ebbe 100%-ig biztos vagyok. A tere nem mindegy, és azt gondolom, hogy ez az, amit ő nem tud." – Tarjányi Péter *
A szakértő szerint Orbán számára óriási lehetőség lehet, ha azt tudja közvetíteni a magyar társadalom felé, hogy bár belpolitikailag leírták, egy „magasabb szinten", az Európai Unió szintjén tudja folytatni és meghatározó politikussá válhat. Ezt Tarjányi szerint a TISZA-kormányzat is érzékeli.
Belpolitikai helyzet: a TISZA-kormányzat és a Fidesz küzdelme
A szakértő kitért a TISZA-kormányzat és a Fidesz közötti küzdelemre is. Hangsúlyozta, hogy a Fidesz „most sokkal nehezebb helyzetben van, mint bármikor is az elmúlt 30 évben" – pontosan 30 évvel ezelőtt mérték utoljára 20% környékén a párt támogatottságát.
A TISZA stratégiáját Tarjányi így jellemezte: a „vadászat" elsősorban Orbán Viktorra irányul – a politikájára, személyére és gazdasági hátterére, beleértve a családi, oligarcha és Fidesz-közeli gazdasági szereplőket. A kormányzat ezt „tégláról téglára szét akarja zúzni". A szakértő ugyanakkor óvatosságra intett:
„Ez a fajta lendület és ez a fajta felszámolási, megszüntetési, legyőzési szándék a Fidesz ellenében – ez mondjuk másfél év múlva, két év múlva vagy két és fél év múlva is igaz lesz a TISZÁ-ra? Én ebben óvatos lennék." – Tarjányi Péter *
A beszélgetés végén a műsorvezető arra biztatta a nézőket, hogy a kommentszekcióban írják meg véleményüket arról, vajon Orbán Viktor visszatérhet-e fontos európai politikusként, illetve folytatódhatnak-e a likvidálások.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „holoda Attilát" (a készletekkel kapcsolatban): A beszélő egy energetikai vagy olajipari szakértő meghívását javasolja, aki a dízel-, benzin- és kerozinkészletek helyzetét ismeri. A név pontos alakja nem azonosítható egyértelműen; valószínűleg egy magyar energetikai szakemberről van szó (pl. Holló Attila, Holoda Attila vagy hasonló). A név a referencialistában nem szerepel.
- „Dan": A szöveg egy pontján a beszélő azt mondja, hogy „folyamatosan arról beszél Dan, hogy minden a terv szerint halad". A név és szerepkör nem egyértelmű – lehet Donald Trump tanácsadója, szóvivője vagy egy hivatkozott szakértő, de a kontextusból nem azonosítható pontosan.
- „porik bombázták Irán haderejét": Az ASR-hiba miatt nem egyértelmű a pontos kifejezés. A kontextus alapján valószínűleg Trump korábbi nyilatkozatairól van szó, amelyekben arról beszélt, hogy „porig bombázták" Irán haderejét. Az összefoglalóban a legvalószínűbb olvasat szerepel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Béke helyett egyre súlyosabb támadások zajlanak az Amerikai Egyesült Államok és Iránk között.
[00:00:04]Pokolgépes robbantás áldozata lett Putyin egyik vezetője, illetve egyes hírek szerint Ukrajna nemhogy közelebb, hanem egyre távolabb kerül az Európai Uniótól.
[00:00:14]Többek között ezekről a témákról fogunk beszélgetni a frontvonal mai adásában Tarjányi Péterrel.
[00:00:20]Ha még nem tették volna, iratkozzanak fel.
[00:00:22]A komment szekcióban pedig szóljanak hozzá az elhangzottakhoz.
[00:00:25]Kezdünk.
[00:00:34]Szia Péter!
[00:00:34]Köszöntelek itt a stúdióban.
[00:00:38]Hát itt hétről hétre beszélünk arról, és mondasz nekünk érveket arról, hogy miért lenne fontos, hogy minél hamarabb záruljon az amerikai izraeli iráni konfliktus.
[00:00:52]Ehhez képest a legfrissebb hírek egyértelműen arról szólnak, hogy hogy nagyon komoly drasztikus növekedés van a háborús konfliktus tekintetében.
[00:00:59]Ugye az Amerikai Egyesült Államok rakétacsapásokat mért Iránra, amelyre ugye azzal válaszol válaszoltak az irániak, hogy hogy támaszpontokat támadtak.
[00:01:11]Ha pontosan akarok lenni, akkor ugye Jordániába, Kuvaitba és Bachrainba amerikai támaszpokat támadtak.
[00:01:16]Ö ez most egy átmeneti állapot, vagy az látszik, hogy nagyon nem jó irányba mennek a béke iránti törekvései Trumpnak és az Egyesült Államoknak?
[00:01:27]Igazán én azt gondolom, hogy a felek ugye három szereplőt említettél, én majd négyet fogok.
[00:01:33]A szereplők mindegyike beszél arról, hogy tűzszünetre vagy béke megállapodás.
[00:01:40]Most a békét tegyük idézőjelben lenne szükség.
[00:01:41]És ez valahol egyre inkább azt érzem, és ettől félnek a legjobban.
[00:01:47]hogy ez csak a médiának szól és az ország társadalmának, az adott ország társadalmának vagy lakosságának.
[00:01:56]Több oldalról szeretném ezt most megvilágítani, merthogy mindenki beszélt az elmúlt egy hétben, és én azt gondolom, hogy ez egy eléggé tanulságos pillanatfelvétel, és egyfajta választ ad arra az alapkérdésedre, hogy mire kell számítanunk itt az elkövetkező hetekben, illetve sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy félek tőle, hogy hónapokban.
[00:02:16]Egyrészt az elmúlt egy hetet, ha vizsgáljuk, volt egy nagyon komoly megszólalás a CNN-en történt.
[00:02:20]Ezzel foglalkoztam egyébként a közösségi média oldalamon.
[00:02:25]Az iráni forradalmi gárda egyik veteránja, aki tényleg rálát a folyamatokra, és én úgy fogalmaznék, hogy nem a top politikában van bent, de azon keresztül, hogy rálát a folyamatokra, és azon keresztül, hogy engedélyt kapott arra, hogy megszólalhasson.
[00:02:42]Egy nagyon-nagyon érdekes kép alakult ki.
[00:02:44]Az első és legfontosabb kép, hogy Irán már a tárgyalásokon való részvételért, tehát hogy átlépjék a küszöböt egy határozott mozdulattal és leüljenek a tárgyalóasztalhoz, 24 milliárd dollárt vár az Egyesült Államoktól.
[00:03:01]Ez csak azért érdekes helyzet, mert én nem tudom elmondani azt, hogy hány olyan nyilatkozata volt Donald Trumpnak, amiben ugye arról beszélt, hogy porik bombázták Irán haderejét, légifottáját, aminek egy része egyébként azt gondolom, hogy igaz, és hogy már abszolút megadásközeli állapotban vannak az iráni vezetés oldaláról a politikusok, illetve a katonák is.
[00:03:27]Én nem nagyon láttam még olyat, hogy éppen stratégiailag legyőzött hatalom azt mondaná egy tárgyalás előtt, hogy abban az esetben vagyok hajlandó odaülni a tárgyalóasztalhoz, hogyha ezért fizetsz.
[00:03:41]Ugye a fizetés módja is érdekes.
[00:03:44]Megközelítőleg 100 milliárd dollár zárolása történt február idén február 28-a óta Irán azon készleteiből, amelyeket egyébként az olajeladásokból különböző országok bankszámláin tartott.
[00:03:59]Ez Dél-Korea, Japán Európai Unió területén is van minimális egyébként, de leginkább ugye a a távolkelet, illetve délkelet- Ázsia térségét lehet mondani.
[00:04:10]És ebben nincs semmi meglepő, hogy azt a fajta logikát követte az Egyesült Államok, hogy a katonai csapások mellett olyan pénzügyi intézkedéseket is hozott, szankciókat nevezzünk nevén, amin keresztül ezt a fajta gazdasági ellátást próbálja szétzilálni.
[00:04:29]Ennek kapcsán ebben a 100 milliárdos nagyságrendben van 24 milliárd, amire azt mondta Teherán, hogy ha odaül a tárgyalóasztalhoz, akkor ezt a 24 milliárd dollárt szeretnék látni két ütemben.
[00:04:44]Az első ütem, ezért mondom, hogy ez vicces és önmagáért beszél, hogy átlépik a küszöböt vagy a folyosón tartanak a tárgyalóterem felé.
[00:04:52]Abban a pillanatban 12 milliárd dollár megérkezik Irán számláira.
[00:04:56]És amikor helyet foglalnak az asztalnál, és elkezdenek beszélgetni, és nem borítják rögtön az Egyesült Államok tárgyaló delegációjára rá az asztalt, abban az esetben megérkezik a második 12 milliárd.
[00:05:12]Ez szürreális.
[00:05:12]Tehát nem tudom elképzelni, hogy egy ilyenfajta tárgyalási diktátumot bármikor israel végképp nem, de hogy az Egyesült Államok egy pillanatra is komolyan vegyen és elfogadjon, ezt nem tudom elképzelni.
[00:05:29]Emellett vannak, és mondom még egyszer, ez csak a belépési pont, vannak a konkrét tárgyalási pontok, amelyek vonatkozásában számtalan pont van, tehát tucatnyiről beszélhetünk, de van két nagyon komoly napirendi pont, amiben egyszerűen én azt látom, hogy a két fél között Irán, illetve az Egyesült Államok között kibékíthetetlen ellentét van.
[00:05:50]A hormuziszoroson való hajózás és az ottani hajóforgalom biztosítása.
[00:05:57]Ezért kérjen pénzt egyfajta ilyen sorompónyási pénzt teherán vagy nem.
[00:06:02]És egyáltalán, hogy hogyan történhet meg itt a hajózás.
[00:06:08]És a másik terület, ami miatt valójában ez az egész háborús konfliktus úgymond Washington olvasatában kirobbant, ez a 460 kgnyi dúsított urán kérdése, amiben hát azt kell, hogy mondjuk mondjam, hogy egyszerűen napirendre nem hajlandó tűzni ezt Irán.
[00:06:27]Innentől kezdve, amikor ez a nyilatkozat az iráni forradalmi gárda egyik veteránvezetője szájából elhangzott, én azt mondtam, hogy nem tudom elképzelni, hogy ebből bármilyen fajta tárgyalási napirendi pont össze tudna jönni, annak ellenére, hogy miközben ez a nyilatkozat volt a CNN-en és le is közölték egyfajta üzenetként Washington felé, folyamatosan arról beszél Dan, hogy minden a terv szerint halad, minden rendben van, mindenki nyugodjon meg, ugye Ugye múlt héten most már lehet tudni azt is, hogy hát eléggé drágár szavakkal állíttatta le Jeruzsálem oldalán azt a fajta támadási offenzívát, amit Netanyahuiék elrendeltek, aminek keretében déli bonon térségében Izrael támadásokat akart végrehajtani a Hezbola ellenében.
[00:07:15]És ebben a helyzetben fejelődött meg, és most egy ilyen nagy ugrást meg nagy, tehát most három napot ugrok át 72 órát.
[00:07:25]a tegnap este, amikor is miközben délután arról beszélt Trump elnök, hogy minden rendben van, és közeledik egy nagyon jó megállapodás, reagál rá az olaj és elindul lefele, rá három vagy öt órával később lelőnek egy apacs helikoptert omán tengeri része a tehát a a hormuzis szoros, illetve a belső perzsőböli részen Irán oldaláról, aminek kapcsán nem tud mást tenni az Egyesült Államok.
[00:07:57]Tehát, hogy ez a fajta logika.
[00:07:57]Tehát most gondold el, hogy beszélgetek veled és azt mondom, hogy nagyon szeretném, ha tárgyalnánk, és erre te lelövöd az egyik helikopter, mert persze az lesz, hogy hátralépek és azt mondom, hogy akkor most szabaduljon el a pokol és akkor válaszcsapások lesznek.
[00:08:10]Meg is történt ez egyébként magyar idő szerint ma hajnalban, aminek keretében úgy, ahogy a beharangozóban elmondtad komoly szárazföldi objektumokat támadt meg az Egyesült Államok légierje, illetve haditengerészete.
[00:08:27]És erre hát nem túlzás, szerintem egy fél órán, 3-4yed órán belül megjött a válaszcsapás irán oldaláról, és az a beharangozóban elmondott országokban, így van, tehát Jordániában, Bahrainben, illetve az Egyesült Arab Emirátusban amerikai katonai támaszpontokat próbált elérni.
[00:08:50]az, hogy milyen erővel és milyen fajta ö eredményességgel ezt, hatékonysággal, ezt ezt nyilván nem tudjuk még.
[00:09:01]Egyébként ez a forgatókönyv abszolút jelen volt Izrael tekintetében is.
[00:09:03]Ez a hét végétt, tehát akkor most visszaugrottam 48 órát az időben.
[00:09:11]Vasárnapról hétfőre víradó éjjel megtámadta irán négy balisztikus rakétával Izraelt.
[00:09:16]Izrael válaszolt.
[00:09:19]Tehát, hogy ott is a tűzszünet valójában egyfajta ilyen füstbent tervként volt jelen.
[00:09:23]És ezzel kapcsolatban vonjunk le egy eléggé súlyos feltételezést, nem mondanám még következtetésnek, de egy olyan fajta helyzetnek, amire nagyon oda kell figyelnünk.
[00:09:35]Én abszolút el tudom képzelni azt, hogy valójában nem akarnak a felek megállapodni.
[00:09:38]Tehát abszolút el tudom képzelni, hogy Irán miközben azt a fajta állandó csapássorozatot, amit február 28-ától láthattunk, mondjuk április közepéig, megúszta, és van egy olyan fajta tűzszünet, aminek keretében ezek a fajta összecsapások, de ezt nem lehet összehasonlítani a február 28a utáni három héttel vagy öt héttel, mert akkor tényleg a pokol szabadult el irán légterében.
[00:10:10]Valójában azt érzi az iráni katonai vezetés és politikai vezetés, hogy túléltek.
[00:10:17]Ezt időhúzással szeretnék biztosítani, mert pontosan tudják azt, hogy az idő nem a nyugatnak dolgozik, és nem az Egyesült Államoknak.
[00:10:23]és az a fajta feszültség, amelyet például, és ne menjünk el két választás mellett, merthogy időn idén időközi választás lesz az Egyesült Államokban, ugye november elején, vagy fél félidős, bocsánat, köszönöm félidős választások.
[00:10:41]És ne felejtsük el azt, hogy ősszel egyébként, ha jól emlékszem, október hónapban Izraelben is választások lesznek.
[00:10:47]Tehát ilyen szempontból érzékeli azt Teherán, hogy van egy olyanfajta politikai nyomás mindkét oldalon.
[00:10:54]Izraelt ebből egy kicsit kivenném, mert egyébként Tanya Huyéknak ez a fajta fegyveres összecsapás pont hozza.
[00:11:00]Támogatottságot.
[00:11:01]Így van.
[00:11:01]Hát háborúban áll Izrael.
[00:11:03]Izrael egy nagyon egyszerű logika szerint működik belpolitikailag.
[00:11:04]háború van, akkor összezár Izrael, és nem azzal foglalkoznak, hogy most legyen egy kormányváltás, hanem azzal foglalkoznak, hogy az a kormányzóerő mi hamarabb sikeresen befejezze a háborút.
[00:11:13]Tehát, hogy ezzel egy nagyon egyszerű logikával tud Neteu és a kampány csapata operálni.
[00:11:22]Ilyen szempontból ez egy bocsánat, egy ilyen félkitérővel valahol azt mondom, hogy politikai szempontból Izraelnek sem érdeke az, hogy itt mihamarabb megállapodás legyen Iránnal.
[00:11:32]És van egy alap állítás, ami mellett nagyon sok elemző elmegy itthon.
[00:11:40]Ez nem szól másról, mint arról, hogy igen, nagy igazsága az, hogy a félidős választások miatt ez most nem jó, hogy áremelkedés van az Egyesült Államokban az üzemanyag tekintetében, de amellett ne menjünk el, hogy valójában azzal, hogy a távolkeleten, Délkelet-Ázsiában, akár Kína oldaláról, ha nézzük, de mindenképpen Dél-Koreát és Japánt kiemelném azzal, hogy a hormózi szoroson keresztül az olaj nem tud megérkezni ezekbe az országokba valójában az Egyesült Államok bejelentkezett, hogy a saját készleteiből, amelyekben az elmúlt 15-20 évben egy nagyon komoly forradalmi változás történt a kitermelésben, és ezen keresztül az Egyesült Államok visszatért és képes ellátni nagyon komoly nagycokat a saját olajával.
[00:12:31]Innentől kezdve az Egyesült Államoknak közép és hosszútávon ez a fajta válság nem okoz olyan problém.
[00:12:36]Ez a ez a nagy kép, amiről beszélsz, de tehát, hogy a a fogyasztó, az amerikai választó, az viszont azt érzi, hogy ő a kutakon mit fizet.
[00:12:47]Ebben igazad van.
[00:12:48]És ugye a Donald Trump egyik legnagyobb választási ígérete az volt, hogy rendkívül alacsony lesz.
[00:12:52]Ebben nincs köztünk vita.
[00:12:52]Csak azt mondom, hogy azok az erők, amelyek abban érdekeltek, hogy ez a háború mihamarabb lezáródjon, vagy adott esetben tartson tovább, merthogy gazdasági szempontból lehetőségeket teremt, ebben a billegő helyzetben azért nagyon komoly szavazati lehetőséggel és százalékkal jelen vannak.
[00:13:11]Én csak erre hívtam fel a figyelmet.
[00:13:13]A másik nagyon érdekes helyzet, és ezt szeretném pontosítani, mert valójában, hogy értsék a a nézőink, nem azzal van a probléma, hogy nincs olaj.
[00:13:24]Olaj van bőven.
[00:13:24]Tehát pont azt látjuk egyébként, hogy Szaudarábia is az Egyesült Alabátus ebben egyébként van köztük egy nagyon komoly vita.
[00:13:31]A kitermelést növeli, hát nem szeretnék azt, és ebben lát lehetőséget teherán az öbölmenti országok vonatkozásában.
[00:13:43]hogy azzal, hogy zárja a hormózni szorost, valójában azt szeretné elérni, hogy ezek az országok ne termeljenek annyit, merthogy ezen keresztül kereskedelmileg őket meg lehet szorítani.
[00:13:54]A mostani helyzetben az a probléma, hogy van egy szoros tényleg, ami eléggé szűk, és ezen keresztül az olaj nem tud áramolni azokba az országokba, amely országok, Kína, Dél-Korea, Japán az egyik legnagyobb felvevőpiaca volt ennek a térségnek.
[00:14:12]ezen keresztül szegről végről irán áttételesen tönkre tudja tenni ezeket a vetélytársait annak ellené annak ellenére, hogy egyébként egy olajipari szövetségben, kartelben vannak együtt, vagy voltak, ugye az Egyesült Arab Emirát is ebből kilépett.
[00:14:27]És ebben a helyzetben valójában is ezért mondom azt, hogy ha nagyon-nagyon hátralépünk, tehát amit te mondtál, és így fogalmaznék, hogy ez a a rövidtávú látkép, mindenki azt mondja, hogy de jó lenne, ha tűszünet lenne, de valójában Iránnak, hogyha nincs egy olyan csapássorozat, akkor azzal, hogy az öbölmenti országokat megszorítja, kereskedelmi szempontból, érdeke, hogy ezeket az országokat gyengítse, azon keresztül, hogy a társadalom úgy éri meg Iránban, hogy folyamatos nyomás alatt van a a nyugat oldaláról, egységbe tömörül, vallási és politikai egységbe irán.
[00:15:08]Izraelnek az előzőekben elmondtam, hogy a választások miatt valójában ne tanahékénnak nem annyira baj, hogyha ez a hadművelet megy tovább.
[00:15:15]Sőt, Izrael oldaláról az van gondolatiságban, hogy ha ezt így lehet tartani, akkor elképzelhető, hogy Libanon térségében a Hezból lakot teljes egészében szétverik.
[00:15:28]De ehhez Izraelnek, és itt kapaszkodjunk, nem hetekre van szüksége, hanem adott esetben egy másfél évre még mindig.
[00:15:34]És az Egyesült Államok olajipara szempontjából pedig, ha ugyancsak ez a helyzet adódik, akkor megint csak fölmerül az, hogy közép, ahogy előbb mondtam, közép és hosszú távon érdekük, hogy ez a válság fönn maradjon.
[00:15:45]És akkor itt van a probléma, amikor mindenki arról beszél, hogy legyen tűzszünet és legyen béke, és a valóság emögött a második vonalban, vagy a kulisszák mögött, a függönyök mögött pedig az, amit én elmondtam, akkor nem számolhatunk arra, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban itt valóban lesz tűszüneti megállapodás.
[00:16:04]Ez pedig felvet egy nagyon komoly kérdést, hogy mi lesz ősszel, amiről beszélek most már hetek óta, amivel kapcsolatban egyébként egy nagyon fontos jelzés volt, hogy a nagy a nagykereskedelmi árat ugye a tegnapi nap folyamán vagy tegnap előtt nem tudom ugye Kapitány Istvánnék ezzel kapcsolatban intézkedéseket hoztak és egyértelműen látható, hogy a lakosság védelme érdekében az árra, tehát a a dízel és benzin árra nagyon komolyan odafigyel a Tiszakormányzat.
[00:16:35]Én emellett most, bocsánat, hogy ezt mondom, nem csak erre figyelnék oda, tehát nem csak az árra és a pénzügyi részre figyelnék, hanem a készlet részre is, mert azon keresztül, hogy hiába van nagy kitermelés, de ezek a készletek nem tudnak eljutni a világ több pontjára, ebből adódóan van egy olyanfajta kínálati probléma, amiben sokan magasabb árat is hajlandóak fizetni azért, hogy az ő országuk mindenképpen ellátásbiztonsági szempontból rendben legyen.
[00:17:08]Ebben egy olyanfjta árverseny tud elindulni, ami egyszerűen fölveri az árakat.
[00:17:13]Tehát én nagyon komolyan, és tényleg javaslom, hogy holoda Attilát hívjuk el, mert nagyon érdekes lenne, hogy az olaj és tehát a benzin, dízel, kerozin készleteink néznek ki.
[00:17:22]Ő ebben szerintem napi szinten állandóan képben van, sokkal jobban nálam.
[00:17:28]De én azt látom, hogy a magyar készletek azért megcsappantak, és ezeknek a készleteknek a pótlásáról gondoskodni kéne a kettő együtt jó.
[00:17:36]Tehát amikor a kormány odafigyel az árra és odafigyel a készlet mennyiségre is, akkor vagyunk valamilyen szempontból biztonságban ettől a válságtól.
[00:17:48]Menjünk egy konfliktussal odébb.
[00:17:51]A 90-es évek Magyarországát idéző pokolgépes roppantással iktatták ki Vlagymér Putyin egyik fontos emberét, hiszen a vezérkar egyik tagját, aki a rakéta kilövő szerkezetekért felelt a háborús szempontból.
[00:18:08]Ez nem egyedi eset.
[00:18:08]Több próbálkozása is volt az erre vonatkozólag, de kicsit abban segíts, hogy egy ilyen háborús helyzetben, hogy fordulhat elő, hogy egy ilyen magasrangú vezetőnek légbe felrobbantják az autóját.
[00:18:20]Az, amit mondtál nagyon helyesen, hogy nem először történik, tehát hogy valójában van az elmúlt, hogy most már ugye ötödik évbe lépett ez a háború, azt kell látnunk, hogy az ukrán hírszerző és biztonsági szerveknek van olyanfajta likvidáló, nevezzük nevén képessége, amely mélyen az orosz hátországban képes csapások végrehajtására.
[00:18:46]Én ezt ketté bontanám.
[00:18:49]Egyrészt vannak olyan műveletek, mint amit például tavaly láthattunk, amikor dróntámadásokat hajtottak végre.
[00:18:55]Emlékszel?
[00:18:55]Kamionokból emelkedtek ki drónok, és a a hadászati bombázó flottáját támadták meg nagyon komolyan.
[00:19:03]Oroszország nem komoly csapás eredményekkel.
[00:19:06]De van a másik része, amikor arra törekszik egy állam, hogy azokat a kulcspozícióban lévő politikusokat, katonákat, hírszerzési vagy gazdasági vagy kritikus infrastruktúrákhoz kapcsolódóan főmérnökök, energetikai szakértők sérülése vagy likvidálásán keresztül elérje azt, hogy az ország működése nehezebben, vagy a fejlesztései sokkal nehezebben érjenek célba, vagy adott esetben meg isanak.
[00:19:40]egyébként ez nem Ukrajna egyedi esete, mert hogyha megnézzük, előbb beszélgettünk Iránról, nézd meg, hogy az iráni nukleáris program kapcsán hányszor fordult elő, hogy azok a tudósok, akik valamilyen fajta áttörésre készültek motorbaleset áldozata, vagy egyszerűen szimplán lelőtték őket Teherán utcáin, Izrael sohasem ismerte el azt, hogy a támadások mögött állna, de hát mindenki tudta, hogy egy meg egy az kettő, tehát hogy kinek állt érdekében.
[00:20:10]És itt is erről beszélünk, hogy vannak bizonyos támadások, amelyek kapcsán elismeri Ukrajna, hogy ő állt a támadások mögött.
[00:20:18]És ebben egy elég hosszú listát tudnánk amiben összeállítani, amiben ma a listába illeszkedik a katonai vezetők tekintetében.
[00:20:28]Ez a fajta ugye ténylegesen egy tüzérségi illetve a rakéta és hadászati támadó eszközök fejlesztéséért és annak koordinálásáért felelős tábornok, egy dandártábornok hunyt el a sofőrjével együtt.
[00:20:45]Így, ahogy fogalmaztál, beültek az autóba, mentek és fölrobbant a a kocsi.
[00:20:49]De korábban Putyin fő ideológusának a lánya, Alexander Dugin, az aki valójában Oroszország expanziós új birodalmi ideológiáját úgymond megfogalmazta, és olyan szinten tartották őt felelősnek az ukrán háború miatt Kievben a politikai, illetve hírszerzési vezetés oldaláról.
[00:21:13]most megfogtál.
[00:21:13]Két vagy három évvel ezelőtt volt ugye a merénylet, ahol szintén az történt, hogy a gépjárművében helyeztek el egy pokógépet.
[00:21:19]Ö ami borzasztó ebben, hogy nem ő ült az autójába be, hanem a lánya, és ezen keresztül a lánya halt meg ebben a támadásban.
[00:21:32]Értem csak, hogy most több olyan fontos személyt felsoroltál, akik Putyin közvetlen közelében vannak, és nagyon fontos hatással vannak a háború menetére.
[00:21:43]És egy olyan országnak, mint Oroszország, egy olyan vezetőnek, mint Putyin, akinek az a a látszat nagyon fontos, hogy mit lát a világ róluk kívülről, hogy engedheti meg magának azt, hogy ilyen top vezetőket, nagyon számára nagyon fontos embereket felrobbantsanak?
[00:21:58]nem engedheti meg, de ebben ügyesek az ukránok.
[00:22:00]Tehát ezt tegyük helyre, hogy ez egy nagyon komoly hírszerzési, elhárítási támadó és védelmi tevékenység, amiben aktív támadóként van jelen Ukrajna.
[00:22:11]És igen, azt láthatjuk, hogy több esetben magasabb vagy alacsonyabb szintű politikai, katonai vagy ideológiai vezetők tekintetében sikeresen tud végrehajtani támadásokat.
[00:22:23]Ez két dolgot feltételez.
[00:22:27]Egyrészt van olyanfjta hírszerzési forrásrendszere, amin keresztül be tudja azonosítani, hogy kik azok a potenciális személyek, akiket likvidálni érdemes, és miért.
[00:22:36]Ez ugye azért nagyon érdekes, mert ezen keresztül rálátással bír kiev arra, hogy ezek az emberek valójában mit tesznek.
[00:22:43]Tehát az, amikor egy ilyen szintű vezetőt például esetünkben ugye a tüzérségi felderítésért, illetve a tüzérségi fejlesztésekért felelős tábornokot megölik, ez azt is jelenti, hogy pontosan tudták azt, hogy ő milyen tevékenységben van, mit tesz éppen, és ez kockázatos Kiev számára.
[00:22:59]Tehát ezt hívják úgymond ilyen közbeütésnek.
[00:23:04]Boxból vettem át ezt a a kifejezést, de egyébként létező tevékenység.
[00:23:07]A második nagyon komoly rész az, amit te mondasz, a kommunikáció, amiben hát ezek azok a támadások, amelyeket végképp nem lehet eltüntetni az orosz társadalom szempontjából.
[00:23:23]És nagyon fajsúlyos üzenetet nem csak a társadalom felé mutat, hanem a vezetés felé is.
[00:23:28]Egyrészt olyan szempontból, hogy azt a fajta putyini paranoiát, ami egyébként létező, hogy őt tényleg meg akarják ölni.
[00:23:36]Erre csak bólogatni tudom, mert tényleg meg akakar ez nem kérdés.
[00:23:41]Ezt nem gondolom, hogy bárki vitatja, hogy az ukránoknak célja vagy kikat.
[00:23:42]De hogy az, amikor vezetőként a mindennapokban azzal a az ideológussal, akinek a lányát ismered, aki adott esetben kávét hozott be, amikor meglátogattad az ideológus, mert bocsánat az előző gondolatot hozzátéve, hogy az oroszoknak is célja Zelenski kiiktatása, és voltak is erre kísérletek több istá tehát ezt oda vissza teszi mindkét ország, de az amikor azt tapasztalod, hogy az a tábornok, aki most nem is napi szinten, de két két heti havi szinten beszámol neked bizonyos fejlesztésekről, egyszerűen fölrobban, és nem tudtad megvédeni.
[00:24:19]Ez ez egy nagyon-nagyon komoly pszichológiai nyomást nyújt.
[00:24:23]És egyébként azért érdekes, amit mondtál, mert akkor tegyük oda a mérleg nyelvvé a másik oldalról, hogy ugyanilyen pszichológiai nyomás volt az, amikor 2022 február 24-én hajnalban úgy repültek be azok az orosz légideszont egységek, hogy elfogják Zelenszki elnököt, vagy megölik.
[00:24:42]De nem csak őt, hanem adott esetben a családját is.
[00:24:44]Vagy 2023-ban, amikor lelepleződött, hogy az ő közvetlen testőrségében dolgozó két ember valójában orosz Zsoltban áll, és megkörnyékezték őket azért, hogy likvidálni tudják Zelenski elnököt, tehát pro és kontra teszik ezt, és ez óriási pszichés nyomást nyom a vezetőkre.
[00:25:05]Ami ebből a baj, hogy ez a fajta pszichés nyomás, ez pontosan nem azt mutatja, hogy a felek meg akarnának egyezni, és egyébként pszichológiai szempontból sem azt hozza, hogy ezek a vezetők azt mondanák, hogy akkor nagyon szívesen beszélgetnék veled, mert ezeket a belső lelki sebeket nem lehet eltüntetni.
[00:25:28]Most gondold el, amikor arról beszél a két fél, hogy hát akkor leülnének az asztalhoz.
[00:25:33]Zellenszké szerinted tehát mint az emberi, tehát a az ő belső világa el tudja azt felejteni, hogy azzal az emberrel beszélget, aki mondjuk az ő feleségére likvidálási parancsot adott?
[00:25:43]Vagy adott esetben vegyük ezt is végig, Kiril Budanov ellen, ugye ő az ukrán hírszerzés vezetője volt, most már ugye az elnöki kabinet viszi.
[00:25:52]16-szor akarták megölni.
[00:25:57]Ebben volt olyan merénylet, amiben mérgezéssel, és nem csak őt, hanem a feleségét is.
[00:26:00]Hogyan lehetne?
[00:26:03]Tehát ezek ezek olyan dolgok, amiben persze mindenki arról beszél a tárgyalóasztalnál, hogy hogy lebeg úgymond az országok fölött, és együtt akar működni, és akkor legyen megegyezés meg minden, de ott van benne, hogy egyszer kapjak arra lehetőséget, hogy visszaüssek, és akkor biztos, hogy pokoli módon megteszem.
[00:26:19]Azt jól látom, hogy egyébként ebben jelenleg csúnyán hangzik, de jobban állnak az ukránok, hatékonyabban tudtak ilyen kiiktatásokat végrehajtani a háború ideje alatt, mint mondjuk az oroszok.
[00:26:32]Én azt gondolom, hogy katonai vezetési szempontból biztosan és nem csak a hátországban, hanem a frontvonalon is.
[00:26:40]Oroszország pedig azt gondolnám, hogy szolgálati szempontból, beépülési szempontból, hatékonysági szempontból az oroszoknak hatékonyabbnak kell lennie a kiiktatások tekintetében.
[00:26:49]Én azt gondolom, hogy elhárítási szempontból azért nem szabad elmenni amellett, hogy egy olyan országról beszélünk Ukrajna tekintetében, amely 2014 óta a háborúban áll.
[00:26:58]És 2014-et úgy élte meg, most mondok egy konkrét példát a Krim félsziget annektálása kapcsán, hogy az ukrán hadi flottának egy része, amely ugye Szevasztopolban állomásozott, a katonai vezetők utasítására, az ukrán katonai vezetők utasítására átállt Oroszországhoz.
[00:27:16]Tehát, hogy ezt olyan szinten élte meg hosszú éveken keresztül Ukrajna, hogy nem bízhat a belső rendszereiben, és ezért 62-szer kell ellenőrizni mindenkit.
[00:27:27]És ezt tették, és nyilván ennek folyamatosan voltak lebukási részei, amiben nyilván vannak még bent orosz ügynökök, de én azt gondolom, hogy egy hihetetlen munkával tisztították úgymond a rendszert.
[00:27:39]És ne menjünk el amellett sem, hogy azért ezt Ukrajnán nem egyedül végzi.
[00:27:43]Tehát emögött az Egyesült Államok, illetve a NATO országok kémelhárítási és hírszerzési részei úgymond segítséget nyújtanak Ukrajnának.
[00:27:52]Oroszország ebben most nem kell őket sajnálni, tehát egyedül vannak.
[00:27:59]És nyilván ebben az egyedüllétben nem az a lényeg, hogy nagyhatalomként egyedül vannak, hanem az, hogy itt nem csak egy ukrán műveletről beszélünk, hanem vannak amerikai hírszerzők, brit hírszerzők, tehát valójában hírszerzési szempontból ütközik a teljes nyugattal Oroszország.
[00:28:19]És ebben én azt gondolom, hogy nagyobb információ szerzési lehetősége, merítési lehetősége van ezen keresztül Ukrajnának.
[00:28:27]Én ezzel magyaráznám, hogy ezért tudnak adott esetben sikeresebbek lesz lenni.
[00:28:33]Ugyanakkor viszont Ukrajna vonatkozásában nem túl pozitívak a hérek.
[00:28:36]Friss Brüsszel információk szerint igazából a balti államokat leszámítva egyre inkább távolodnak az Európai Uniós országok álláspontjai attól, hogy Ukrajnát minél hamarabb integrálják az Európai Unióban.
[00:28:49]Bár Zelenszki elnök ezt a legutóbbi beszédében is meg igazából folyamatosan nagyon-nagyon erősen próbálja közvetíteni és élni azzal, hogy minél hamarabb be tudja Ukrajnát csatolni az Európai Unióban.
[00:29:04]Ebben két gondolatiság ütközik.
[00:29:04]Az egyik gondolatisága az, hogy az Európai Unióban való csatlakozás az egy nagyon komoly folyamat.
[00:29:13]jogi szempontból, társadalmi egyeztetések szempontjából, ö harmonizálási, tehát jogszabály harmonizálási szempontból és pénzügyi szempontból.
[00:29:25]Ezt az utat így egy csettintéssel lerövidíteni nem lehet, és nem is szabad, mert az a fajta kiválasztási és megfelelési rendszer tudatos volt az Európai Unió alapító országai részéről, és ezen mindenki, köztük Magyarország is ugye annak idején végigment.
[00:29:42]Ezt fellazítani egy háború miatt, hogy érdemes vagy nem érdemes, ez egy nagy kérdőjel.
[00:29:47]A másik oldalról az, amit Ukrajna folyamatosan mond, és ebben is van logika, amikor azt mondja, hogy vegyétek már észre egész Európában, hogy miközben ti tagállamonként egyfajta gazdasági szövetségbe tömörültök, valójában Európa ellenségei, nemzetállamokat, hanem benneteket úgy komplexen támadnak, tehát erre komplex válaszokat at kell adni.
[00:30:19]És ebben a komplex válaszásban mi, mármint Ukrajna nagyon sokat tudunk nektek segíteni a tudásunk alapján egyszerűen ahhoz, hogy értünk a háborúhoz, mert ezzel foglalkozunk 2014 óta.
[00:30:31]Ismerjük ezeket a hatalmakat, Oroszországot, Észak-koreát, Kínát.
[00:30:37]harcolunk velük nyíltan, titokban, valójában a bolygó teljes térségében, a földközi tengertől, tehát nem csak az ukrán térségben, vagy nem csak a fekete tenger térségében.
[00:30:49]És változtassatok ezen a gondolatiságon.
[00:30:52]Ebben vannak olyan részek, amiben valahogyan meg kéne teremteni egy ilyen fajta átjárhatóságot és kiskapukat.
[00:31:00]De az, és én magam is erről ugye többször beszéltem, hogy Ukrajna Európai Uniós csatlakozása az elkövetkező egy évben megtörténjen.
[00:31:10]Ezzel én nagyon-nagyon nem értek egyet.
[00:31:12]Ö az, hogy ez egy folyamat kell, hogy legyen, és ezen a folyamaton végigmenjen Ukrajnal, különösen a mezőgazdaság, tehát ne a háború részét nézd.
[00:31:18]Ugye az, amit nézünk egy uniós csatlakozás kapcsán, az az, hogy ez mennyit segítene mondjuk Ukrajnának katonai szempontból vállalatok, védelmi vállalatok tekintetében, védelmi hitelek tekintetében.
[00:31:33]Persze rengeteget, de van a a normál élet része, amiben emeljük ki mondjuk példaként, amitől a lengyelek félnek, franciák félnek és Magyarország is félhet.
[00:31:44]Ez a mezőgazdaság témája vagy a szállítmányozás témája.
[00:31:49]számtalan olyan, vagy a munkavállalás témája, tehát számtalan olyan terület van, amiben félti a saját gazdaságát jogosan az Európai Unió számtalan országa.
[00:31:59]És ebben volt egy nagyon kényelmes rész.
[00:32:02]Ezt ezt nevezzük nevén nagyon sokszor, és én azt gondolom, hogy ebben nem füllentett Szártó Péter, vagy adott esetben Orbán Viktor, amikor arról beszéltek, hogy egyébként higgyétek már el itthon Magyarországon, hogy amit mi véleményként megfogalmazunk, az nem csak a mi véleményünk, hanem adott esetben más országok véleménye is.
[00:32:22]azzal, hogy megbukott az Orbán kormányzat, és ez a fajta Ukrajna ellenes szószólóság, vagy az a fajta erős hang, amiben el lehetett bújni más országoknak, rendszeresen csinálta ezt egyébként például Szlovákia, de azért tegyünk már hozzá, hogy a balti államok ellenében több esetben voltak olyan területek, ahogy előbb említettem, Lengyelország is, ahol nagyon kényelmes volt az, hogy menjenek, csak beszéljenek Orbánék.
[00:32:51]Ö, mi is szegről végről egyetértünk, de nem mi ütközünk, hanem ők.
[00:32:56]Ez megváltozott, és itt mindenkinek elő kell jönni a fényre.
[00:33:01]És az, amikor az látható, hogy Ukrajna ebben a témában, így ahogy te is fogalmaztál, nyomul teljes joggal az országok védelme érdekében, előjönnek azok az országok, hogy itt már nem lehet bujkálni, és meg kell mondani, hogy mit gondolnak ezzel a témakörrel kapcsolatban.
[00:33:17]És ebben van, igen, ezt jól látod, egy balti, tehát a balti államok oldalára egy nagyon komoly együttgondolás Ukrajnával.
[00:33:27]Lengyelország bizonyos politikai erő részei oldaláról is van együttgondolkodás, de az, amit mondhatunk, mondjuk Románia, Magyarország, Szlovákia, tehát hogy ez nem annyira egyértelmű, és nyilván ez a fajta óvatosság vezet abba az irányba, hogy ezen országok Európa Parlamentben lévő politikai erői egyszerűen jelzik ezt most már, és ezt valahogyan szeretnél lerövidíteni.
[00:33:55]kijev, ha már szóba hoztad Orbán Viktort, mint aki ilyen talán javíts ki, hogyha nem így gondolod, de hogy hát Orbán Viktor egy ilyen szükséges rosszként volt sok ország szempontjából előretolva ebbe a témába, et a háborús témában.
[00:34:11]Így van.
[00:34:11]Te azt elképzelhetőnek tartod, hiszen azért vannak erről folyó információk és hírek, hogy hogy Orbán Viktort felépítik valami olyan európai pozícióra, amiben őt lehet előre toolni bizonyos érdek mentén.
[00:34:29]az, hogy politikai szempontból mit építenek.
[00:34:30]Tehát nyilvánvalóan az, amit kérdez, hogy ez a patrióták politikai egyesülése vagy vagy szervezete, ami az Európai Uniónak egy fontos része.
[00:34:39]Ebben én én azt gondolom, hogy Orbán Viktornak markáns szerepe lesz.
[00:34:44]Az, hogy most mi történik, én nagyon komolyan vizsgálnám azt, és erre érdemes visszatérnünk két-három hét múlva, mert ugye most ő az Egyesült Államokba repül, és nem titok.
[00:34:58]hogy a republikános politika vezetőivel, tárgyal, akik adott esetben abban érdekeltek, hogy Ukrajna Európai Uniós csatlakozása egyáltalán az Európai Unió erősödése más irányba, vagy egyáltalán ne történjen meg, hogy ebben milyen hangot talál a volt miniszterelnök, nem tudom.
[00:35:17]Tehát, hogy ez a jövő zenéje az, hogy Orbán Viktorból egyfajta mumusként továbbra is egy ilyen szóvivő legyen, ez nagyon-nagyon kényelmes az európai politika számára.
[00:35:33]Itt én megfordítanám, nem az a kérdés, hogy akarják-e, mertogy én azt látom, hogy korábban akarták többen, és ez egy nagyon kényelmes szerep volt.
[00:35:42]Akkor ezt a szerepet Orbán Viktor elvállalta.
[00:35:44]A nagy kérdés az, és ezzel fordítom meg, hogy valójában ezt a szerepet akarja-e tovább vinni Orbán Viktor, hogy az a fajta, mert most azt látom, hogy egyébként a Fidesz belpolitikai szempontból aktiválódik egyre jobban napról napra, de ez csak az egyik része egy pártnak egy volt kormánynak és egy Európai Unióban jelenlévő pártegyüttesben szereplő politikai erőnek, hogy mit tesz belpolitikailag.
[00:36:13]Nagyon fontos, hogy mit fog tenni külpolitikai szempontból.
[00:36:15]Én azt gondolom, hogy ezt még nem látjuk Orbán Viktor tekintetében.
[00:36:20]Nem engedlek ilyen könnyen kimenekülni ebből a dologból.
[00:36:22]Korábban, csak korábban profiloztuk ugye Vladyimir Putyint is és Donald Trumpot is.
[00:36:26]Itt a műsorban.
[00:36:29]Ha Orbán Viktor profilját nézzük meg, szerinted az ő ambíciói között szerepelhet-e az, hogyha Magyarországon nem is, de az európai nagypolitikában még valamilyen nagyobb pozíciót viseljen és nagyobb szerepet töltsön be?
[00:36:42]Hát ha profilozunk, akkor azt gondolom, hogy Orbán Viktor személyiségének az a fajta, és ezen nagyon sokan mosolyogtak a Tisza oldaláról, hogy van egy ilyenfajta harcos része.
[00:36:53]Én ezt nem vitatnám.
[00:36:55]Az, hogy ez a harcos rész most konkrétan Bunyóban jelenne meg, ezt nem tudom elképzelni, de az, hogy van benne egy nagyon komoly olyanfjta visszatérési, és hozzáteszem, hogy ennél erősebb visszavágási vágy és erő, ebbe 100%-ig biztos vagyok.
[00:37:14]A tere nem mindegy, és azt gondolom, hogy ez az, amit ő nem tud.
[00:37:18]azt, hogy ezt belpolitikailag meg tudja-e tenni, vagy ténylegesen most az elkövetkező, nem tudom hány évre vagy évtizedre úgymond a választók eldöntötték, hogy na akkor köszönjük szépen Orbán Viktorból nem kérünk.
[00:37:33]Ezt egy politikus fel kell, hogy tudja dolgozni és meg kell, hogy tudja mérni.
[00:37:40]Tehát de ez a fajta mérés, ennek még az elején vagyunk abszolút.
[00:37:44]A másik oldal az, hogy milyen alternatív irány tud kidolgozni.
[00:37:49]Az egy óriási lehetőségrendszer lehet Orbán Viktornak, hogyha azt tudja mondani a magyar belpolitikán keresztül a magyar társadalomnak, azoknak, akik ellene voltak, vagy ellene szavaztak, és ezeknek a politikai erőknek, és hogy há háhá, ti azt gondoltátok, hogy így le tudtok zúzni.
[00:38:09]Valójában egyébként meg egy magasabb szinten az Európai Unió szintjén tudom folytatni és meghatározó politikusa tudok lenni az Európai Uniónak.
[00:38:18]Ennek több olyan része van, amit nyilvánvalóan lát a Tiszakormányzat is.
[00:38:24]Emiatt van azt gondolom, hogy belpolitikai szempontból most sokkal nehezebb helyzete van a Fidesznek mint mint bármikor is az elmúlt 30 évben, vagy 35 évben, pont 30 évvel ezelőtt mérték 20% környékén a Fideszt utoljára.
[00:38:39]Igen.
[00:38:39]Igen.
[00:38:39]Tehát, hogy ez ez mindenképpen jelen van, és az is jelen van, hogy nyilván ezt érzékeli a Tiszakormányzat.
[00:38:46]És most ne csőrüljük, csavarjuk.
[00:38:48]Tehát az a fajta vadászat, most ezt tegyük így idézőjelben, vagy csak félig idézőjelben, ez elsősorban Orbán Viktorra irányul, a politikájára is, a személyére is, a gazdasági hátterére is, ami családi oldalról vagy oligarchák oldaláról, vagy Fidesz oldalon lévő gazdasági szereplők oldaláról jelen van.
[00:39:11]És ezt lépésről lépésre szerintem, vagy mondjuk így tégláról téglára szét akarja zúzni a Tisza.
[00:39:18]Ennek a politikai logikáját én értem.
[00:39:20]Az, hogy ezt végre tudja-e hajtani, hogy ezt hogyan tudja végrehajtani, az megint csak a jövő zenéje.
[00:39:26]Az a furcsa egyébként, hogy és belső dolog, olyan furcsán élem meg most az időt, merthogy valójában két hónappal ezelőtt volt a a választás, a kormányzat öt hete működik, és ennek ellenére úgy érzem, minthogyha fél év vagy egy év telt volna el.
[00:39:47]Mondjuk mentségedre szól valóban mozgalmas hetek állünk.
[00:39:53]Persze, persze, de azt gondolom, hogy ez a fajta mozgalmas időszak, ez ugyanúgy jönni fog.
[00:39:57]És ennek keretében fog kirajzolódni azt, hogy valójában mit akar a Tiszakormányzat.
[00:40:03]Én azért óvatos lennék, és ezt mindenkinek tudom, fú, most nagyon fognak utálni, de nem baj, hogy hogy ez a fajta lendület és ez a fajta felszámolási, megszüntetési, legyőzési szándék a Fidesz ellenében ez mondjuk másfél év múlva, két év múlva vagy két és fél év múlva is igaz lesz a Tiszára.
[00:40:25]Én ebben óvatos lennék.
[00:40:27]annyival egészíteném ki, hogy amit akar a Tisza, és mire lesz lehetősége a Tiszának gazdasági lehetősége háború satöbbi.
[00:40:34]Tehát az még az kiegészítő, de valóban ez még abszolút a jövő zenéje, nem jövő héten is itt leszünk, hogy ezekről beszéljünk.
[00:40:40]Péter köszönöm, hogy itt voltál.
[00:40:41]Önöknek pedig köszönjük a megtisztelő figyelmet.
[00:40:43]Ha lemaradtak volna tudják, visszanézhetik az Index YouTube csatornáján a frontvonalműsor alatt, illetve az Indaplayen is megtalálják szintén az Index frontvonal csatorna alatt korábbi videóinkat, és érdemes visszanézni őket.
[00:40:56]Jövő héten ismét jövünk, önök pedig mindenképpen írják meg a komment szekcióban, mert kíváncsi vagyok vagyunk rá, mit gondolnak.
[00:41:03]Orbán Viktor visszatérhet-e fontos európai politikusként, illetve, hogy folytatódhatnak-e mondjuk a merilletek.
[00:41:09]Köszönjük, hogy velünk tartottak.
[00:41:11]Jövő héten is jövünk.
[00:41:13]Viszontlátásra.
[00:41:13]Viszontlátásra.