Index.hu 37:17

Tarjányi Péter a látszat ellenére Irán erősebben jöhet ki ebből a háborúból

iráni atomválságukrán háborúdrónháborúmesterséges intelligenciaterrorizmusközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Fidesz-közeli
Tarjányi Péter a látszat ellenére Irán erősebben jöhet ki ebből a háborúból
tl;dr
  • Irán, USA és Izrael tűzszüneti megállapodást írhat alá, de a helyzet törékeny; Irán 25 milliárd dollárt kaphat zárolt pénzeiből, ami erősíti pozícióját.
  • A konfliktus gyökere a 2025 júniusi izraeli támadás, miután Irán 460 kg 60%-os dúsított uránnal atomfegyver közelségébe került.
  • A megállapodás 60 napot ad a dúsítás ellenőrzésének kidolgozására, ami óriási kockázat, mert Irán 2-3 hónap alatt fegyvert állíthat elő.
  • Izrael kijelentette, hogy azonnal támad, ha Irán a 90%-os dúsítás felé mozdul, függetlenül a megállapodástól, és folytatja műveleteit a proxiszervezetek ellen.
  • Trump és Putyin egyórás telefonbeszélgetést folytatott; Putyin békét ígért, de Ukrajnát és az EU-t okolta a háborúért, Trump pedig tárgyalásokat sürget az USA-ban.
  • Oroszország rendszere stabil, és nagyobb szüksége van egy törékeny tűzszünetre, mint Ukrajnának, részben a háborús kiadások csökkentése miatt.
  • A drónhadviselés forradalmasította a harcmezőt: a károk 60-70%-át drónok okozzák, és a mesterséges intelligenciával vezérelt drónrajok ellen nincs hatékony védekezés.
  • Az USA-ban a labdarúgó-világbajnokság idején magas a terrorveszély, elsősorban a belső politikai feszültségek és a tömegrendezvény sebezhetősége miatt.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Az iráni–amerikai–izraeli tűzszüneti megállapodás

Előzmények: a tavalyi izraeli támadás és az iráni atomprogram

A műsorvezető felveti, hogy a hírek szerint e hét pénteken vagy szombaton Irán, az Egyesült Államok és Izrael tűzszüneti megállapodást írhat alá, amelynek értelmében a Hormuzi-szorosban is megindulhat a kereskedelem, és a felek nem bombázzák egymást. Tarjányi Péter pontosítja, hogy egy hajnali CNN-hír szerint az amerikai elnök, az alelnök (JD Vance) és az iráni parlamenti elnök (vagy köztársasági elnök) elektronikus úton már aláírták a dokumentumot, de a ceremóniális aláírás pénteken várható. Ugyanakkor nagyon óvatosan kezelné ezt, mert a helyzet korántsem megnyugtató. Tarjányi rámutat, hogy a támadássorozat nem 2026. február 28-án kezdődött, hanem már 2025 júniusában, amikor Izrael – és a nyugati hírszerzés, köztük Franciaország – információt szerzett arról, hogy Irán néhány hét vagy 2-3 hónap közelségbe került az atomfegyver előállításához. Akkor merült fel, hogy Irán birtokában van körülbelül 460 kg 60%-ra dúsított urán, amelyből szakértői becslések szerint 9-13 Hirosimával egyenértékű nukleáris robbanófejet lehetne előállítani.

„Nem február 28-án kezdődött ez az egész támadássorozat, hanem a tavalyi évben, tavaly júniusban, és nem is az Egyesült Államok kezdte akkor, hanem Izrael” – Tarjányi Péter *

Tarjányi szerint ez az egyetlen ok, ami miatt a nyugat részéről volt értelme a konfliktusnak. Izraelnek több oka is volt a részvételre. 2025-ben is történt egy megállapodás, amelyet az USA és Izrael szerint Teherán nem tartott be, ezért következett a február 28-i támadássorozat.

A megállapodás pénzügyi vonatkozásai: 25 milliárd dollár Iránnak

Az egyik legfontosabb részlet, hogy az Egyesült Államoknak egy körülbelül 25 milliárd dolláros összeget kell kifizetnie Iránnak – ez abból a 100 milliárd dollárból szabadul fel, amit február 28. óta zárolt az USA. Ez valójában iráni pénz, az olajbevételekből és egyéb bevételekből származik, de a lefoglalt pénz negyedét visszakapják.

„Az támadó, tehát az akciót végrehajtó Egyesült Államok fizet Iránnak azért, hogy ahhoz a tárgyalóasztalhoz odaballagjon” – Tarjányi Péter *

Tarjányi szerint ez azért figyelemre méltó, mert általában nem a vesztes fél kap ilyen gesztust, hanem az, aki diktál a tárgyalóasztalnál. Ez azt mutatja, hogy Irán pozíciója sokkal-sokkal erősebb lett.

Irán pozíciójának további erősödése

További aggasztó jel, hogy felröppent a hír: Iránnak lehetősége lehet a Hormuzi-szorosban vámot szedni, ami korábban nem volt így. Bár a műsorvezető megjegyzi, hogy a világ legtöbb hasonló stratégiai pontján (például a Panama-csatornánál) ez természetes, Tarjányi szerint ez azt mutatja, hogy Irán pozíciója a tavalyi helyzethez képest javult – a „támadó” Egyesült Államokkal szemben.

Proxyszervezetek és a dúsított urán kérdése

A megállapodás kapcsán két további pont aggasztja Tarjányit. Az egyik, hogy a proxiszervezetekről (hútik, Hezbollah, észak-szíriai és észak-iraki milíciák) nem szól semmi, és a feszültség nem tűnik el csupán attól, hogy nincs szabályozva a sorsuk. Izrael várhatóan nem fogja ezt szó nélkül hagyni.

A másik a 460 kg dúsított urán sorsa. A kiszivárgott információk szerint 60 nap áll rendelkezésre, hogy a felek végigtárgyalják az ellenőrzés módját, és Irán nem most ígéri meg, hogy nem dúsítja tovább 90%-ra az uránt, hanem az elkövetkező hetekben beszélik meg, hogyan nem fogja ezt megtenni. Tarjányi szerint ez óriási kockázat, mert szakértők szerint 2-3 hónap elegendő lehet arra, hogy Irán atomfegyvert állítson elő. A diplomáciában a 60 nap könnyen 180 nappá válhat, és főleg Donald Trumpnál ez a fajta halogatás jellemző – példa erre a Putyinnak tett szankciós ígéretek többszöri elhalasztása, vagy a vámok ügye Mexikóval.

„Én nagyon félek attól, hogy ebben a helyzetben főleg Donald Trumpnál elég, hogyha Vlagyimir Putyinnak tett szankciós ígéreteit hányszor tolta el” – Tarjányi Péter *

Ezek alapján Tarjányi szerint Irán a látszat ellenére erősebben jöhet ki ebből a háborúból, és az USA kommunikációs győzelme mögött egy nagyon vékony jégen táncoló tűzszünet áll.

Izrael álláspontja: Damoklész kardja a megállapodás fölött

Tarjányi részletesen elemzi a negyedik szereplő, Izrael helyzetét. Benjamin Netanjahu miniszterelnök ma reggeli nyilatkozatában elmondta, hogy egy „családon belül” (USA és Izrael) vannak kemény szóváltások, de az alapelvekben egyetértenek. Netanjahu kulcsfélmondata: Izrael nem fogja megengedni, hogy Irán atomfegyverhez jusson. Ha egyetlen információ felmerül arról, hogy Irán ráfordul a 90%-os dúsításra és atomfegyver közelébe jut, Izrael azonnal támadni fog – függetlenül attól, hogy mi van aláírva, és milyen hatásai vannak a világgazdaságra.

„Egyetlen egy információ fölmerül a tekintetben, hogy Irán ráfordult a 90%-ra és atomfegyver közelébe jutott. Abban a pillanatban támadni fog Izrael. Tök mindegy, hogy mi van aláírva.” – Tarjányi Péter *

Netanjahu azt is közölte, hogy Izrael nem vonul ki Dél-Libanonból, és ugyanúgy folytatni fogja a hadműveleteket a Hezbollah ellen. Izrael nemzetbiztonsága szempontjából a libanoni, szíriai, észak-iraki és jemeni (húti) történések nem mellékesek – ha kell, Izrael ezekben a térségekben is elindítja a hadműveleteket. Ez Damoklész kardjaként lebeg a megállapodás fölött, mert Irán erre hivatkozva mondhatja, hogy a másik oldal nem tartotta be a megállapodást.

Tarjányi szerint ugyanakkor Iránnak most az az érdeke, hogy csend legyen, akár azért, hogy a nukleáris fejlesztései célba érjenek, akár azért, hogy a pénzeket megkapja. A 25 milliárd dollár nagyon sok pénz, amiből sok mindent lehet finanszírozni – felszerelést, támadásokat, kiképzést, különösen ha a Hormuzi-szorosból napi szinten bevétele származik. Tarjányi nem zárja ki, hogy Izrael aktív lépésekkel megpróbálja megakadályozni a tűzszünet létrejöttét.

Az Öböl-menti országok helyzete

A negyedik fél, az Öböl-menti országok (Szaúd-Arábia, Kuvait, Egyesült Arab Emírségek) számára a helyzet ellentmondásos. Egyrészt örülnek, ha nincsenek támadások, és a kitermelt olajmennyiségeket ki lehet söpörni a raktárból – ez árcsökkenéshez vezethet. Másrészt, ha nekik fizetniük kell Iránnak (vámok formájában), miközben eddig nem kellett, akkor felmerül a kérdés: mire volt jó ez az egész háború, mit nyertek rajta, ha a helyzetük rosszabb lett bevételi oldalról? Ez az USA pozícióit nagyon komolyan alá tudja ásni, elsősorban Szaúd-Arábia tekintetében.

Összegzés a tűzszünetről

Tarjányi örül annak, hogy nem halnak emberek és elindulnak az olajszállítmányok, de korántsem biztos, hogy ezt tűzszünetnek lehet nevezni. A Közel-Keletre nagyon könnyű bemenni katonai és hírszerzési szempontból, de nagyon nehéz kijönni, főleg nyertesen.

„Nagy igazsága az, amit olyan jó 2500 éve tud a világ, a Közel-Keletre nagyon könnyű bemenni katonai szempontból, hírszerzési szempontból, és nagyon-nagyon nehéz kijönni, főleg nyertesen abból a térségből.” – Tarjányi Péter *

Az orosz–ukrán háború és a Trump–Putyin telefonbeszélgetés

A telefonbeszélgetés részletei

A műsorvezető beszámol arról, hogy egyórás telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin és Donald Trump, majd ezt követően Trump Zelenszkijjel is egyeztetett. Trump megpróbálta meggyőzni Putyint egy találkozóról – már nem Budapest a célpont, hanem az USA-ban találkozna a három fél. Egyelőre nem érkezett válasz.

Tarjányi pontosít: a hívó fél Putyin volt, aki felköszöntötte Trumpot a 80. születésnapja alkalmából. A köszöntő utáni lazább beszélgetésben Putyin elmondta, hogy „az első pillanattól kezdve békét akart”, különösen ha Ukrajna átadná azokat a területeket, amelyek „orosz területek” (a világ nagy része ezt másként gondolja). Putyin megnevezte a felelősöket is: továbbra is az Európai Unió és Ukrajna felel azért, hogy még mindig háború van.

Tarjányi szerint Donald Trumpot egy ilyen köszöntő után „mint a vajat, úgy lehet egy kenyérre kenni”, és ilyenkor simán elhiszi, hogy „a Fránya Unió és az a bolond Ukrajna akarja ezt az egész háborút”. Hosszú napok és hetek szükségesek ahhoz, hogy ezt ki lehessen gyomlálni a fejéből, és olyan nyilatkozatot tegyen, hogy Putyin esetleg át akarta verni. Tarjányi szerint Trump most ismét elhitte Putyin érveit, és mivel úgy érzi, hogy az iráni tűzszünet összejön, már nincs más dolga, mint „összekalapálni” egy tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között – ezért tette a javaslatot, hogy jöjjenek el a felek az USA-ba.

Ukrajna reakciója és a tárgyalások lehetősége

Zelenszkij elnök is gyorsan próbált telefonon beszélni Trumppal, és sikerült is. A beszélgetésben tisztázta, hogy „ki támadott meg kit” – ez Tarjányi szerint azért elég kemény, hogy ezt rendszeresen el kell mondani, hogy nem Ukrajna támadta meg Oroszországot. Az információ úgy tűnik, célba ért.

Az elmúlt két hétben Oroszország oldaláról új nevek merültek fel, hogy kik folytathatnák le a tárgyalásokat. Érdekes módon Moszkva nem az amerikai közvetítőket emelte ki, hanem az ukrán tárgyalópartnereket nevezte meg – és Ukrajna oldaláról is azt mondták, hogy ők azok az emberek, akik végig tudnának vinni egy ilyen egyeztetést. Tarjányi szerint ez azt jelzi, hogy Oroszországnál valami változik: Moszkva számára most először fontos lenne egy tűzszünet.

Oroszország helyzete: stabilitás és gazdasági érdekek

Tarjányi a közösségi médiában tett közzé egy posztot, amelyben óvott attól, hogy Oroszországot temessék, és azt állítsák, hogy Ukrajna fog győzni. Valójában nem tudni, hogy ki fog győzni, vagy lesz-e egyáltalán győztes. A nyári offenzíva még valamilyen szinten végig fog pörögni, de nagy áttörésre nem számít.

Gazdasági szempontból az olajár alakulása kulcsfontosságú. Az USA-nak az az érdeke, hogy az olajár 90 dollár fölött maradjon, ami Oroszországnak is nagyon sokat hozott – az elmúlt három hónapban majdnem egy évnyi bevételt realizáltak az iráni háború miatti árfolyamnövekedésben. Oroszország 60 dollár körüli árral számol, de volt, amikor 110-120 dollár környékén volt az olajár, majdnem a duplája a megszokottnak. Putyin ezért érzi azt, hogy ha egy normalizálódási folyamat elindul, abban gazdasági bevételi oldalról lehetnek kellemetlenségek, de kiadás tekintetében is csökkennek a költségek, ha nincs állandó háborús készültség.

Tarjányi szerint azonban önbecsapás azt hinni, hogy megrendült volna az orosz rendszer. Ugyanúgy, mint Iránnál, a rendszer Oroszországban is stabil. Bár a közvélemény-kutatások Putyin támogatottságának csökkenő tendenciáját mutatják, még mindig képes vezetni Oroszországot, és az elit képes irányítani az utasításai szerint a hadsereget, a titkosszolgálatokat és a gazdasági szereplőket. Tarjányi szerint, ha ténylegesen lenne egy megállapodás az USA-ban, az ugyanolyan törékeny lenne, mint az iráni tűzszünet – egy pillanatnyi csend, amire Oroszországnak nagyobb szüksége van, mint Ukrajnának.

„Ugyanazt érzem, mint az iráni tűzszünetnél, hogy ez egy ilyen pillanatnyi csend lenne csak, de erre a csendre, ez tény és való, sokkal nagyobb szüksége van Oroszországnak, mint Ukrajnának.” – Tarjányi Péter *

A drónhadviselés forradalma

A frontvonalakra gyakorolt hatás: 60-70% feletti károkozás drónok által

A műsorvezető statisztikákra hivatkozva elmondja, hogy az elmúlt évek hadviselésében a károk több mint 60%-át drónok okozzák. Ez gyökeresen ellentmond az elmúlt évtizedek haditechnikai tapasztalatainak, ahol a nehézfegyverzet, a gyalogsági eszközök és a vadászgépek domináltak. Tarjányi megerősíti, hogy más forrásokban 70%-ot is látott. A drónhadviselés totálisan átírt mindent.

A „mindent látó” hadszíntér

A legfontosabb változás, hogy a modern hadszíntéren mindent látnak. Rengeteg szenzor (érzékelő), drón és műhold van jelen – a korábbi háborúkban a meglepetés abból fakadt, hogy el tudták rejteni az erőket, de ez mára megszűnt. Nagy csoportosulásokban akár tucatnyi eszköz is azonnal csapásokat szenved el. Tarjányi legalább öt olyan hírt olvasott, ahol NATO-országok hadgyakorlataira meghívták az ukrán hadsereg drónkezelőit, akik egyszerűen „leradírozták” a hagyományos erőket – pontosan azért, mert a NATO még a korábbi tudásszint szerint próbál háborút vívni.

„Valójában a drónhadviseléshez most két ország ért a legjobban a világon. Az egyik Oroszország, a másik Ukrajna, és harcolnak is egymással.” – Tarjányi Péter *

Mesterséges intelligencia és drónrajok

További forradalmi változás, hogy a mesterséges intelligencia is belépett a körbe. Egy-egy harcjármű ellen felderítő drón azonosítja a célt, egy másik drón utasításokat közvetít a támadó drónoknak, és nem egyetlen támadó drón, hanem drónraj indul az adott eszköz ellen. 7-9-11 drón kezd el vadászni egyetlen lövészpáncélosra – esélye nincs a védekezésnek. Míg egy-egy drón ellen még működhetett a háló vagy a „tyúkketrec”, addig több tucatnyi drón ellen a páncélzat is hatástalan.

A drónkezelők és fejlesztők felértékelődése

A műsorvezető kérdésére, hogy a kiemelkedő képességű drónkezelőket védik-e, Tarjányi elmondja, hogy vegyes a kép. Egyrészt védik őket, mert a drónirányító harcálláspont megsemmisítése nagyon komoly fegyvertény mindkét oldal részéről – ezeket a helyeket és az operátorokat vadássza mindkét fél. Még felértékelődöttebbek azok a fejlesztők, akik új eszközöket találnak ki – például a tengeri drónokat, amelyekkel Ukrajna a haditengerészet nélkül is ki tudta szorítani az orosz Fekete-tengeri flottát a nyugati térségből. Ezeket a fejlesztőket próbálják elsősorban levadászni mindkét oldalon, és nyilván őket védik a legjobban.

Terrorveszély az Egyesült Államokban a labdarúgó-világbajnokság idején

A műsorvezető az iráni konfliktusra és a zajló labdarúgó-világbajnokságra tekintettel kérdezi, hogy van-e terrorveszély Amerikában. Tarjányi szerint biztosan van, és ezt ketté kell bontani.

A külső terrorizmus (például az iráni helyzet, vagy a szélsőséges szervezetek) mellett egyre nagyobb veszélyt jelent a belső terrorizmus az USA-ban. Ennek figyelmeztető jelei voltak a Trump elleni három bizonyított merényletkísérlet is. A politikai oldalak (republikánusok és demokraták egyaránt) olyan társadalmi feszültséget és kibékíthetetlen ellentéteket építettek, ami a magyarok számára nem is annyira furcsa, hiszen itthon is hasonlóan éles a politikai megosztottság. Az USA-ban is a két oldal nem politikai ellenfélként, hanem ellenségként tekint egymásra.

Ezt a belső feszültséget fejeli meg a nemzetközi helyzet, ahol vannak olyan politikai és szélsőséges erők, amelyek csapásokat hajtanának végre. A világbajnokság miatt hihetetlen mennyiségű ember érkezik a világ minden tájáról, és az USA nem teheti meg, hogy nem engedi be őket. Tarjányi szerint Washington komolyan készült a biztonsági intézkedésekre, és a közvetítésekből azért nem látszik sok minden, mert a felkészülés jól sikerült – bár szerencsére is szükség van.

Irán felől Tarjányi nem tart annyira súlyos veszélytől, mert Iránnak most az az érdeke, hogy csend legyen – akár azért, hogy a nukleáris fejlesztései célba érjenek, akár azért, hogy a pénzeket megkapja, és az egész helyzet normalizálódjon. Irán mellett azonban számtalan más olyan szervezet van, amelyik adott esetben egy ilyen támadást végrehajtana. Tarjányi nem irigyli az USA biztonsági szerveit, akik valószínűleg már azt várják, hogy legyen meg a döntő, és mindenki menjen haza.

„Nem irigylem most az Egyesült Államok biztonsági szerveit. Szerintem ők annak azt várják már, hogy legyen meg végre a döntő és mindenki menjen haza a fenébe.” – Tarjányi Péter *

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Tűzszüneti megállapodást írhat alá az Amerikai Egyesült Államok, Irán és Izrael.

[00:00:04]Egy órás telefonbeszélgetést folytatott Donald Trump Vladyimir Putyinnal és Trump elnök egyeztetett Zelenszkel is.

[00:00:11]A dróntámadások a jelenlegi információink szerint több mint 60%-ban befolyásolják és hatnak a frontvonalakra.

[00:00:19]Többek között ezekről fogunk beszélgetni a frontvonal mai adásában Tarjányi Péterrel.

[00:00:23]Ha még nem tették volna, akkor iratkozzanak fel csatornánkra, valamint a komment szekcióban mondják el véleményüket.

[00:00:31]Kezdünk!

[00:00:39]Szia Péter!

[00:00:39]Köszöntelek itt a stúdióban.

[00:00:41]Én is üdvözlök mindenkit.

[00:00:42]Hát mondhatnám, hogy nem láttam érkezni.

[00:00:45]Ö de valahonnan a rettentő hirtelenségből megérkezik egy tűzszüneti megállapodásra tett ígéret, vagy valami látomás, hogy e hét pénteken vagy szombaton Irán az Egyesült Államokkal és Izraellel aláírhat egy megállapodást, amiben lényegében a hormózi szorosban is megindulhat a kereskedelem normális módon, és hogy a felek sem fogják bombázni egymást, vagy az egymással partneri országokat.

[00:01:10]Mennyire kell óvatosnak lennünk ezzel még?

[00:01:14]Egyrészt nagyon örülök ennek, és így az elmúlt napokban, vagy az elmúlt másfél napban többször mondtam, hogy így néz ki most ennek az ügynek kapcsán, amikor örülök, merthogy valójában a félelmeim nem múltak el.

[00:01:26]Az amit pontosítanék és egy ma talán hajnali hír, ahogy néztem a CNN-en, hogy az Egyesült Államok elnöke, az alelnök, tehát VENSZ, illetve az iráni házelnök vagy parlamenti elnök vagy köztársasági elnök, ezt nem tudom pontosan, elektronikus úton már aláírták ezt a dokumentumot.

[00:01:46]Tehát ennyivel beljebb vagyunk, de így van, de de ezt nem dimenzionálnám túl.

[00:01:52]Ö és ahogy fogalmaztál, pénteki nap folyamán lesz egy aláírás, tehát egy ceremónia, ahol ténylegesen a felek megjelennek és aláírják, kézegyűkkel látják el ezt a fajta dokumentumot.

[00:02:05]De ezt nagyon óvatosan kezelném, merthogy nem mosolygós ebben az ügyben, és nem is lehet senki sem mosolygós.

[00:02:11]Talán leginkább Irán, tehát hogy erről beszéljünk mindenképpen.

[00:02:16]Én négy szereplő szempontjából szeretném megnézni és rátekinteni erre a tűzszünetre.

[00:02:22]hogy a négy szereplő az Egyesült Államok, Izrael, Irán, illetve az öbölmenti arabors országok, hiszen ők is azért nagyon komolyan, ahogy a felvezetődben említetted, ezzel a problémával napi szinten akár támadások oldaláról, akár gazdasági szempontból szembesültek.

[00:02:41]Ha az Egyesült Államok oldaláról nézem ezt a a az egész akciósorozatot, valójában, amit szeretnék leszögezni, és itthon rendszeresen elmennek emellett, nem február 28-án kezdődött ez az egész támadássorozat, hanem a tavalyi évben, tavaly júniusban, és nem is az Egyesült Államok kezdte akkor, hanem Izrael pontosan azért, mert akkor jutott egy olyan információ birtokába a nyugat, nem csak Izrael és nem csak az Egyesült Államok, hanem például Franciaország is, hogy néhány hét, vagy adott esetben két-három hónap közelségbe jutott irán, hogy atomfegyverrel rendelkezzen.

[00:03:20]Ugye ennek kapcsán merült föl még tavaly az, hogy megközelítőleg 460 kg-nyi 60%-ra dósított urán van Irán birtokában.

[00:03:34]És ebből most különböző szakértői vélemények.

[00:03:38]Van, akik kilenc, mások azt mondják, hogy 12-13 Hirosimával egyenértékű nukleáris robbanófejet lenne képes ebből a dúsított uránból előállítani teheren.

[00:03:53]Innen indultunk.

[00:03:56]Azért nagyon-nagyon lényeges ez, mert valójában ha azt kérdezed tőlem, hogy látok-e rációt ebben az egész támadássorozatban, ez az egyetlen olyanok, ami miatt azt mondom, hogy a nyugat oldaláról volt keresnivalója ebben a konfliktusban az Egyesült Államoknak és adott esetben hírszerzési szempontból a nyugat más országainak.

[00:04:18]Izraelnek egyébként több oka volt, hogy ebben a hadműveletben részt vett.

[00:04:23]És így fordultunk rá február 28-ára, hogyha visszaemlékszel, tavaly is történt egy megállapodás, amely megállapodást az Egyesült Államok és Izrael szerint teherán nem tartott, és emiatt történt ez a február 28-ai támadássorozat.

[00:04:40]És ha ránézünk erre az egész ügyre, az ami megütötte a fülemet és a szememet, egyrészt az, hogy amiről múlt héten beszéltünk, hogy fizetnie kell az Egyesült Államoknak teherán felé egy megközelítőleg 25 milliárd dolláros összeget, amely abból a 100 milliárd dollárból szabadul föl, amit február 28a óta zárolt az Egyesült Államok észésé.

[00:05:11]Így van.

[00:05:11]És ez valójában iráni pénz, tehát Irán bevétele az olajbevételekből, egyéb bevételekből, de a lefoglalt pénz negyedét visszakapják az így van.

[00:05:20]És ugye azt mondtam, hogy mennyire lehet megszorongatva az az ország, és lehet kijelenteni az Egyesült Államok oldaláról azt, hogy győztünk, győztünk, győztünk, hogyha rá kell venned a másikat azzal, hogy fizetsz, hogy odaballagjon ahhoz a tárgyalóasztalhoz.

[00:05:38]Ez most már amit múlt héten mondtam, nem kérdés, mert úgy néz ki az előzetes információk szerint, és én azt gondolom, ugye ma kedd van, és kedden vesszük föl, az elkövetkező egy-két napban szerintem nagyon részletesen napvilágot fog látni, hogy miről szól ez a megállapodás az Egyesült Államok és Iránk között, de ez egy fontos pont, hogy megközelítőleg 25 milliárd dollárral indítja ezt a tűzszüneti megállapodást.

[00:06:00]Az támadó, tehát az akciót végrehajtó Egyesült Államok fizet Iránnak azért, hogy ahhoz a saját pénzével azt tegyük hozzá.

[00:06:10]Igen, de ez akkor is egy olyan fajta gesztus, amit általában nem egy vesztesnek szoktak megtenni a győztesek, hanem általában ezt olyan fél kapja meg, aki annál a tárgyalóasztalnál diktál.

[00:06:23]És ez amit szeretnék ebből így kiemelni, hogy valójában én azt érzem, hogy miközben az Egyesült Államok részéről Donald Trump veri a tamtamot, és azt mondja, hogy ömölhet innentől kezdve az olaj, és mindenki fellélegezhet az egész bolygón, valójában az elkövetkező egy-két napban én nagyon félek attól, hogy milyen részletek derülnek ki erről a tűzünetről.

[00:06:47]Ö, és emellett az, amit látunk, például ma reggel fölröppent, hogy lehetséges, hogy Iránnak lehetősége lesz a hormozi szorosban vámot szedni.

[00:07:00]Ez nem volt így.

[00:07:00]Tehát megint csak gondold el, hogy van egy tavalyi támadás is, van idén is egy támadás.

[00:07:04]Te vagy az, aki azt mondod, hogy diktálsz.

[00:07:08]Én pedig az asztalnál azt mondom, hogy a tavalyi helyzethez képest jobb kereskedelmi lehetőségeket fogok kialkni a hormuzi szoros vonatkozásában.

[00:07:18]És aki azon áthajózik, az fizet.

[00:07:20]Nekem hát ez egy eléggé fog.

[00:07:24]Még ezt halkan jegyzem meg, hogy ez gazdaságilag szinte a világ bármely ilyen hasonló pontján így kéne legyen.

[00:07:29]Tehát a panamai szorosban és nehezen tartom elképzelhető, hogy valaki nem fizet válma.

[00:07:33]Ez így van.

[00:07:33]Csak ugye azt kell kijelentenünk, hogy ebben a pozíciója megváltozott Irán, a pozíció erősödést látjuk, vagy egyébként pozíció vesztést látunk.

[00:07:44]És ennek kapcsán azt mondom, hogy Irán pozíciója sokkal-sokkal erősebb lett.

[00:07:49]És hát van a harmadik rész vagy még kettő, a harmadik és negyedik rész.

[00:07:52]A harmadik részben a proxiszervezetei kapcsán nem szól senki semmit, a feszültség pedig nem fog eltűnni azzal, hogy nincsen szabályozva.

[00:08:01]hogy mi lesz például ilyen emberben a hutikkal, mi lesz a Hezbollakkal, mi lesz Észak-Szíriában, Észak-Irakban azokkal a katonai milíciákkal, amelyeket valójában Irán támogat.

[00:08:15]Ezeknek a kapcsán az eddigi információk szerint egyszerűen van egy legyintés.

[00:08:21]Nem tudom elképzelni Izrael oldaláról, hogy erre Jeruzsálemia legyintsen, és azt mondja, hogy ja egyébként mi ezt elfogadjuk, és részünkről ezben van.

[00:08:27]És van a negyedik pont.

[00:08:30]Ami nekem homályos, ezt őszintén mondom, ez a 460 kg-nyi dúsított urán, amiről azt mondja az Egyesült Államok az eddigi kis szivárgott információk szerint, hogy van 60 nap, hogy ezt végigtárgyalják, hogy ennek az ellenőrzése hogyan történik, és hogy nem most ígéri meg Irán, hogy nem fogja dúsítani tovább 90%-ra ezt az uránt, hanem az elkövetkező hetekben végigbeszélik azt, hogy hogy nem fogja ezt megtenni.

[00:09:02]És ha igazak azok a én nem értek ilyen szempontból ehhez nukleáris szakértők és különösen atomfegyver vonatkozásában fejlesztési tudással bíró mérnökök és szakértők hogy kettő-három hónap elegendő.

[00:09:14]Akkor ha ránézek erre, én ebben látok egy kockázatot, hogy mi mi van abban az esetben, hogyha Irán felhasználja ezt az időt arra, hogy van egy megállapodás, folyik az olaj, ahogy egyébként Trump elnök mondta, a hormuzis szorosban valahogyan történik a hajózás, de ezt a 60-90 napot ugye mindig lehet játszani a diplomáciában.

[00:09:34]A diplomáciában 60 nap az általában nem pont 60 nap szokott lenni, ha lehet abból 180 nap is.

[00:09:39]Én nagyon félek attól, hogy ebben a helyzetben főleg Donald Trumpnál elég, hogyha Vladyimir Putyinnak tett lényegében szankciós ígéreteit hányszor tolta el még talán.

[00:09:52]De Csongor, ne csak ne csak Putyint nézzük.

[00:09:53]Hát nézzük meg azt, hogy vámok vonatkozásában, amikor bejelentette, hogy mit csinál Mexikóval.

[00:09:57]És akkor Mexikóból fölhívták, azt hiszem, egy az elnök asszony, hogy légyszi, légyszi, légyszi, jó.

[00:10:04]Tehát, hogy kicsit ez a nyuszikás, hogy medve légyszi húzzál már ki a a listádról.

[00:10:09]Tehát hogy igenis ezt lehet nagyon-nagyon rugalmasan is kezelni, és főleg akkor az időkockázatról, ha beszélünk.

[00:10:16]Az időkockázatban, ha kettő-három hónap alatt tényleg igazak ezek a szakértői állítások, adott esetben lehetőséget kap most nagyon komolyan, szabályoknak megfelelően eljárva irán magától az Egyesült Államoktól.

[00:10:35]Ez alapján mondom azt, hogy én Irán kapcsán nem érzékelem azt, hogy az a hatalmas nagy csapássorozat, amiben rendszeresen hát vicces ez is, összeszámolták, több mint 60 esetben jelentette be az elmúlt kettő-három hónapban Donald Trump azt, hogy győztünk, győztünk és valójában az Egyesült Államok két vára fektette teherán.

[00:10:55]Ehhez képest pedig van egy ilyen fajta megállapodás.

[00:11:02]Az Egyesült Államok szempontjából ez előny kommunikációs szempontból, elsősorban az elnök oldalán jelenik meg.

[00:11:10]hogy el tudja mondani, hogy lám lám, ő végig békéről beszél, miközben mondom, ez egy nagyon-nagyon vékony jégen táncoló tűsszünet, tehát nem lehet békét kijelenteni, de nyilvánvalóan az elkövetkező napokban, hetekben az Egyesült Államok benzinkútjain olcsóbb lesz az üzemanyag, de az biztos, hogy az Egyesült Államok olajiparának, és ezt mondjuk el a nézőknek, hogy az adás előtt beszélgettünk, és nagyon helyesen felvetetted azt, hogy nyilvánvalóan az olajlobbinak az azért érdekel, hogyha minél magasabbak van az olaj ára, hiszen ezen keresztül extra profitot tudnak megjeleníteni ezekben az amerikai ugy arról is beszéltünk, és ez is egy nagyjából tényszerű információ, hogy a hormzi szoroson, ami áthalad most jelen pillanatban, az nem jövő héten kerül bele a rendszerbe, hanem hónapok, négy-öt hat hónap múlva kerül vissza lényegében az a mennyiség kőolaj, ami átjut ezen a szoroson.

[00:12:03]Ennek köszönhetően viszont a következő hónapokra még nem lesz megoldása a rendszernek, hogy hogy valamilyen fajta hiányt én érzékelni gondolok az elkövetkező hetekben, hon hónapokban.

[00:12:14]Azt gondolom, hogy azért a világ abban rugalmasabb, hogy mivel tudják azt, hogy a készletek kapcsán lépéseket kell tenni, hog a készlet, legalábbis remélem, és itt ezt elsősorban Magyarország vonatkozásában mondom, ugye nagyon érdekes az, hogy a mostani kormánynak, Tisza kormánynak nagyon lényeges az a fajta ár, amit a magyar lakossága a benzinkutakon lát.

[00:12:39]Az én biztonságpolitikai megközelítésem nekem fontosabb az, hogy megfelelő mennyiségű készlet, tehát olaj legyen itthon.

[00:12:46]És ezek elfogytak, tehát hogy ezt vissza kell tölteni expresszsebességgel.

[00:12:51]Nem azzal van a baj, és ebben van igazad neked, hogy nem lesz olaj, hiszen az elkövetkező, vagy bocsánat, az elmúlt időszakban a kitermelés nem állt le Szaudarábiában, Kuvaitban, az Egyesült Arab Emirátusban, nem tudott eljutni adott esetben a felhasználókhoz.

[00:13:05]De ténylegesen, ahogy te fogalmaztál, van egy olyanfajta luk, amit nem tudott betölteni emiatt a szállítási anomália miatt a világ.

[00:13:14]És ez még hatásaiban annak ellenére, hogy lesz egy ilyenfajta sikeres aláírás, ha lesz, ugye még addig van 72 óra és sok minden történhet.

[00:13:26]Ilyen szempontból akkor is ez a fajta hiány valamilyen szinten jelen lesz az energetikában szerte a a bolygón.

[00:13:31]Az Egyesült Államokban azért nem, mert ők nagy valószínűséggel saját készletekkel ezt meg fogják oldani.

[00:13:37]És a félidős választások, ami egyfajta ilyen huhogó mumosként ott volt Trump elnök és csapatának fejében, szerintem ilyen oldalról fellélegezhetnek egy kicsit.

[00:13:48]És ez elsősorban nem gazdasági fellélegzés, hanem kommunikációs fellélegzés, hogy ezt lehet használni az amerikai közvélemény felé, hogy nézzétek meg.

[00:14:00]Odamentünk, nem kellett bemenni Iránba, tehát nem kellett szárazföldi hadműveleteket végrehajtani, erre is felkészültünk, de valójában legyőztük Iránt.

[00:14:08]Nézzük meg az iráni oldalt.

[00:14:08]Az iránny oldalt már féligmeddig előbb elmondtam, hogy ők azért olyan sok mindent nem vállaltak ebben a dologban, de kommunikációs szempontból nagyon érdekes, hogy a tegnapi első hajnali hírek után tegnap délelőtt Irán minden média csatornáján, tévében, rádióban harsogták azt, hogy legyőzték az Egyesült Államokat, és pontosan azokkal a szakmai érvekkel, amelyeket előbb fölsoroltam, mondták el a televízióban és a rádióban, hogy miért sikeres az a fajta ellenállás, ami mellett teherán döntött.

[00:14:41]És ez ténylegesen igaz, hogyha összefoglaljuk szummában, hogy egy kiszág az Egyesült Államokhoz képest valójában ellen tudott állni, és nem tudták őket leradírozni.

[00:14:52]És a legfontosabb az, ami erre látok egy másik hasonló konfliktust is jelenleg a világban.

[00:14:58]Így van.

[00:14:58]Ukrajnában detto ugyanez van, ami nagyon érdekes Teherán szempontjából, és ez a legfontosabb.

[00:15:03]Hagyjuk most az uránt, hagyjuk a kereskedelmi bevételeket, hagyjuk azt, hogy a blokád ott megszünteti az Egyesült Államok, sőt azt is, hogy a hormozis szorosban lesz vám vagy valamilyen fajta bevételük.

[00:15:14]Valójában a leglényegesebb januárhoz képest az, hogy a rezsim maradt.

[00:15:19]Tehát ha visszaemlékszel, januárban pont erről beszélgetünk, hogy egy nagyon komoly ilyen forradalmi hangulat volt Teheránban, illetve bocsánat egész Iránban, vérbe folytották és ezt fejelte meg a támadássorozatban az Egyesült Államok és Izrael azzal, hogy hát nyilván egy forradalom fog kirobbanni, és innentől kezdve ez a vallási rezsim megdől, nem dőlt meg.

[00:15:40]Ez a legsúlyosabb része, és ez a legnag, tehát ez a nyugatnak a legfájóbb pont, a nukleáris történet végig, nem tárgyalás.

[00:15:47]Most ezt ilyen csúnyán fogalmaztam, de érted, hogy mit akarok mellett.

[00:15:52]És az, hogy valójában nem fordíthatunk hátat ennek a fajta gondolkodásmódnak, ami ténylegesen vallási és politikai szempontból, hiszen ez a kettő egy hírszerzésű és katonai oldalról megtámogatva azt tűzte az ászlajára, hogy legyőzi a nyugatot.

[00:16:10]És így jutunk el a harmadik szereplőhöz Izraelhez, amely a saját, és erről beszéltem többször, Izrael nemzetbiztonsági értekei mindenek felett állnak.

[00:16:20]Például pont most olvastam Netaahu nyilatkozatát ma reggel, és ő elmondta, hogy hát igen, egy családban, most a család alatt értsd az az Amerikai Egyesült Államokat és Izraelt, vannak kemény szóváltások.

[00:16:35]Ö de egyébként az alapelvek vonatkozásában ugyanazt látják a világról, de Netanyahunak, mint Izrael miniszterelnökének egyetlen egy fő dolga van, és nem is fogják megengedni.

[00:16:46]Ez volt a kulcsfélmondat, hogy Irán atomfegyverhez jusson.

[00:16:53]Egyetlen egy információ az elkövetkező egy hétben, két hétben, teljesen mindegy.

[00:16:58]Tehát, hogy elfogadom azt, amit mondasz, és aláírnak pénteken.

[00:17:02]Egyetlen egy információ fölmerül a tekintetben, hogy Irán ráfordult a 90%-ra és atomfegyver közelébe jutott még inkább.

[00:17:11]Abban a pillanatban támadni fog Izrael.

[00:17:13]Tök mindegy, hogy mi van aláírva.

[00:17:15]Teljesen mindegy, hogy ennek milyen hatásai vannak a világgazdaságra.

[00:17:19]Mit gondolunk itt Magyarországon, Európában?

[00:17:21]Mit gondol Donald Trump, hogy szentségelni fog-e?

[00:17:23]Egyszerűen lesöprik a fenébe az asztalról, és ezt ma reggel valójában ezzel a nyilatkozatával előre így belebegtette.

[00:17:32]Ez egyfajta figyelmeztetés Izrael részéről Iránnak.

[00:17:38]És volt egy másik nagyon fontos pont, ami viszont Iránnak nem fog tetszeni.

[00:17:43]Azt is közölte Jeruzsálem, hogy nem vonul ki Libanonból, délbanonból.

[00:17:48]Ugyanúgy folytatni fogja a hadműveleteket a Hezbollag ellenében.

[00:17:52]Izrael nemzetbiztonsága szempontjából az, ami Libanonban, Szíriában, Észak-Irakban történik, az nem egy ilyen mellesleg ilyen apró valami kis történésoldalról, vagy Jemenben a Hutik oldaláról.

[00:18:07]ezeket a hadműveleteket, ha kell, holnap elindítja ezekben a térségekben is Izrael.

[00:18:12]És itt rögtön ott van egy fajta Demokrész kardja a megállapodás fölött, mert erre meg mondhatja azt Irán, hogy innentől kezdve nem tartotta a másik oldal.

[00:18:21]Nyilván egyébként, ha az irániak helyében lennék, megvárnám azt a 25 milliárd dollárt.

[00:18:25]Az nagyon sok pénz.

[00:18:27]Tehát most gondold el, hogy egy olyan ország kap most olyan bevételi forrásokat, amihez nagyon-nagyon nehezen tudott, tehát ez folyamatosan zaklatással, zárásokkal, szankciókkal ellhetetlenítette a nyugat.

[00:18:39]Hogy ezt maga a nyugat, vagy maga az Egyesült Állam mondja azt, hogy ámen, menjen vissza.

[00:18:44]Ebből sok mindent lehet finanszírozni.

[00:18:48]Sok mindent lehet finanszírozni felszerelés, támadás, kiképzés oldalról abból, hogyha a hormozis szorosból folyamatosan napi szinten bevétele származik Teheránnak.

[00:18:57]Tehát egyáltalán nem örül ennek a megállapodásnak Izrael.

[00:19:02]Őszinte vagyok.

[00:19:02]Én abszolút el tudom képzelni azt, hogy Izrael aktív lépésekkel megpróbálja megakadályozni, hogy ez a tűzünet létrejöjjön.

[00:19:08]És van a negyedik fél, az Egyesült Alab, tehát az öböl országok, Szaudarábia, Kuvai.

[00:19:14]Nekik meg az nem mindegy, egyik oldalról örülnek, hogyha nincsenek támadások, és ténylegesen azok az olajmennyiségek, amelyeket az elmúlt időszakban kitermeltek, ezt így ki lehet söpörni, úgymond a a készleteket ki lehet söpörni a raktárból.

[00:19:31]Azt gondolom, hogy ez egyébként árcsökkenéshez vezet nagyon komolyan.

[00:19:35]És itt van megint csak egy ellentét az öbölországok és az Egyesült Államok között abban, hogy akkor mi legyen az ár, tehát hogy ez ez hogyan hogyan legyen ebben valamilyen fajta megállapodás.

[00:19:49]De ha nekik fizetni kell Iránnak úgy, hogy eddig nem kellett, hát erre megint csak azt fogják mondani, hogy mire volt jó ez az egész háború, tehát mit nyertünk rajta, mert rosszabb lett a helyzetünk akkor bevételi oldalról ilyen szempontból köszönhetően az Egyesült Államoknak.

[00:20:05]És ez az Egyesült Államok pozícióit nagyon komolyan alá tudja ásni elsősorban Szaarábia tekintetében.

[00:20:14]Úgyhogy én ezért ilyen keretes szerkezetbe, ha így összefoglalhatom az első kérdésedre, hogy amikor azt mondtam, hogy örülök, ezért van bennem, hogy igen, örülök, mert nem halnak emberek, és örülök annak, hogy elindulnak ezek a az olajszállítmányok, de én korán sem vagyok biztos, hogy ezt valójában tűszünetnek lehet nevezni.

[00:20:33]Tudod, nagy igazsága az, amit olyan jó 2500 éve tud a világ a közelkeletre nagyon könnyű bemenni katonai szempontból, hírszerzési szempontból, és nagyon-nagyon nehéz kijönni, főleg nyertesen abból a térségből.

[00:20:49]Jelenleg is zajlik a labdarúgó világbajnokság, amely a világ egyik leglátogatottabb és legnézettebb sporteseménye.

[00:20:57]Az iráni konfliktusra való tekintettel véleményed szerint van-e terrorveszély jelenleg Amerikában?

[00:21:02]Biztosan van.

[00:21:02]És én ezt ketté bontanám.

[00:21:04]Tehát az, amit te mondasz, az iráni helyzet, vagy adott esetben a szélsőségesek helyzete, ez a külső terror.

[00:21:10]Az, ami a baj, és amit egyre többször látok, és elgondolkodtató az Egyesült Államokban, hogy nagy a veszélye a belső terrorizmusnak.

[00:21:19]A belső terrorizmusnak figyelmeztető jelzései voltak azok a támadások, amelyben például az Egyesült Államok elnökét, mi is beszélgettünk ugye többször erről, három esetben bizonyítottan megpróbálták megölni, de az amilyen fajta belső feszültség van politikai szempontból, amit nagyon-nagyon tudatosan épített akár a republikánus, és egyébként nem mennék el, mert a demokraták is hunyók ebben, egy olyanfajta társadalmi feszültséget, egy olyanfajta kibékíthetetlen nagyon sok témában ellentétet látunk, ami nekünk magyaroknak nem annyira furcsa, mertogy így élünk most már nem tudom husonvalahány évet.

[00:21:56]Tehát, hogy itt is a a két oldal hihetetlen módon egymást ellenfélnek, ellenségnek látja, nem pedig egy politikai ellenfélnek.

[00:22:03]Az Egyesült Államokban is ez a fajta veszélyt abszolút megemelte.

[00:22:09]És ezt fejeli meg az, amit te mondtál, hogy nyilvánvalóan egy olyan nemzetközi helyzet van, amiben vannak olyan politikai és szélsőséges erők, amelyek csapásokat hajtanának végre.

[00:22:24]Pont azért, mertogy az Egyesült Államokban hihetetlen mennyiségű ember megy a például a futball, világbajnokság okán mindenhonnan a világból, nem teheti meg azt az Egyesült Államok, hogy nem be az embereket.

[00:22:39]Tehát, hogy ez egy hatalmas nagy önól lenne, ha már fociról beszélünk.

[00:22:45]Szerintem komolyan készültek erre, tehát hogy ebben komoly erőfeszítéseket látok Washington oldaláról.

[00:22:53]Iránt én azért nem tartom annyira veszélyesnek most, mert Iránnak az az érdeke, hogy most csönd legyen, akár azért, hogy a nukleáris fejlesztései célba érjenek, akár azért, hogy megkapjon pénzeket, hogy ez az egész helyzet úgy normalizálódjon, hogy időhöz és lélegzethez tudjon jutni.

[00:23:09]De Irán mellett számtalan más olyan szervezet van, amelyik adott esetben egy ilyen támadást végrehajtana.

[00:23:17]Nem irigylem most az Egyesült Államok biztonsági szerveit.

[00:23:22]Szerintem ők annak azt várják már, hogy legyen meg végre a döntő és mindenki menjen haza a fenébe.

[00:23:29]De az mindenképpen elgondolkodtató, hogy így néztem így a mérkőzéseket és egyáltalán a közvetítéseket, hogy valójában ebb ebből olyan sok mindent nem lehet látni.

[00:23:36]És ez mutatja azt, hogy mennyire jól felkészült eddig, és kopogjuk le az Egyesült Államok, és szerencséjük is van a felkészülés mellett, mertogy valójában nem látszik az a fajta készültség, ami hihetetlen módon szerintem jelen van.

[00:23:52]egy órás telefonbeszélgetést folytatott Vladimir Putyin és Donald Trump egymással, és ugye ezt követően még Zelenskijel is egyeztetett az amerikai elnök, ami biztos, hogy megpróbálták, vagy legalábbis Donald Trump megpróbálta meggyőzni Vladimir Putyint, hogy legyen ismét egy találkozó, és arról is jöttek ki információk, hogy hát már nem Budapest a célpont, hanem a meggyőzés alapja az volt, hogy az Amerikai Egyesült Államokban találkozzon a háromfél.

[00:24:18]Erre egyelőre még nem érkezett válasz.

[00:24:20]Mik a legfontosabbak, amiket lehet tudni az egyeztetésekről?

[00:24:23]Hát egyrészt tegyük ezt tisztább, tehát ténylegesen volt egy egy órás beszélgetés, amelynek apropója Volyimir Putyin oldaláról, hiszen ő volt a hívó fél, hogy felköszöntette a születésnapja alkalmából az Egyesült Államok elnökét és 80.

[00:24:35]születésnapja alkalmából.

[00:24:37]Így van.

[00:24:37]Így van.

[00:24:39]és ilyen szempontból kihasználta azt a fajta normálisabb vagy lazább beszélgetési lehetőségrendszert egy köszöntő után, amiben Putytin elnök szokás szerint elmondta azt, hogy valójában ő az első pillanattól kezdve békét akart.

[00:24:56]abban az esetben, különösen, hogyha azokat a területeket átadná Ukrajna, amelyek orosz területek, amelyet egyébként Ukrajna és a világ másként gondol, hogy nem orosz területek, és ami ennél lényegesebb, egy mondatban összefoglalva megnevezte a felelősöket, továbbra is az Európai Unió és Ukrajna felel azért, hogy még mindig háború van.

[00:25:16]Az a baj, hogy egy ilyen fajta köszöntő után, hogyha egy kicsit profilozunk, az Egyesült Államok elnökét nagyjából, mint a vajat úgy lehet egy kenyérre kenni, tehát simán ilyenkor elhiszi azt, hogy már megint a Fránya Unió és az a bolond Ukrajna akarja ezt az egész háborút, és hosszú napok és hetek szükségesek ahhoz, hogy ezt így ki lehessen gyomlálni a fejéből, és legyen egy olyan nyilatkozat, amiben azt mondja, hogy lehetséges, hogy Putyin elnök át akarta őt verni, de szerintem most megint elhitt itt és annak apropóján látok én egyfajta veszélyt, hogy mivel úgy érzékeli, hogy ez a tűzszünet most már így összejön Irán kapcsán, hát most erre az évre már nincs más dolga, mint összekalapálni valahogyan ezt a fajta tűzszünetet Oroszország és Ukrajna között.

[00:26:07]És erre volt ez a fajta javaslat, hogy jöjjenek el a felek az Egyesült Államokban.

[00:26:12]Ami érdekes, én azt gondolom, hogy most már Kievben is egyre inkább látják, hogy hogy működik.

[00:26:18]Most ezt nyilván idézőjelbe téve döntési mechanizmus oldalról az Egyesült Államok elnöke.

[00:26:21]Úgyhogy ezért Zelenszki elnök is gyorsan próbált telefonon beszélni, és tudott is beszélni egyébként az amerikai elnökkel, ahol tisztázta azt, hogy akkor ki támadott meg kit.

[00:26:32]Ez azért úgy elég kemény, gondold el, hogy ezt rendszeresen el kell mondani, hogy mindenki év számára legyen tiszta, hogy nem Ukrajna támadta meg Oroszországot.

[00:26:43]Ez az információ úgy néz ki, hogy célba ért, és ennek kapcsán van az, hogy elindult egy olyanfjta egyeztetés hullám, ami kapcsán nem azt akarom mondani, hogy elmennek a felek, hanem az a mi változás, hogy Oroszország oldaláról az elmúlt két hétben felmerültek új nevek, hogy kik azok, akik ezeket a tárgyalásokat lefolytathatnák.

[00:27:06]És nagyon érdekes, hogy nem az Amerikai Egyesült Államok közvetítőit emelték ki, hanem pedig az ingatlanszakértők milyen nagy eredményeket értek el, ugyebár.

[00:27:16]Igen, hát látjuk itt az elmúlt másfél évben, és pont ezért, tehát itt érzem azt, hogy Oroszországnál valami változik, merthogy megnevezték azokat az ukrán szakértőket, akikkel ezt szerintük végig lehetne beszélni.

[00:27:27]És ami nagyon érdekes, Ukrajna oldaláról is azt mondták, hogy igen, szóval valahogy ezt így kéne, tehát hogy ezek azok az emberek, akik végig tudnának vinni egy ilyenfajta egyeztetést.

[00:27:39]Az amit látni kell, hogy Oroszország tényleg nehézségekkel küzd.

[00:27:45]Ezzel kapcsolatban a közösségi média oldalamon írtam tegnap egy posztot, ahol összefoglaltam, hogy nagyon sokan már temetik Oroszországot, hogy ennek a háborúnak vége, és valójában Ukrajna fog győzni.

[00:27:58]Valójában az az igazság, hogy nem tudjuk, hogy ki fog győzni.

[00:28:00]Azt gondolom, lesz-e egyáltalán győztes ennek a konfliktusnak?

[00:28:05]Leginkább itt.

[00:28:05]Tehát ebben van neked nagy igazságod.

[00:28:09]És azt gondolom, hogy ez a fajta nyári offenzíva még valamilyen szinten végig fog pörögni.

[00:28:14]Tehát én nem gondolok itt hatalmas nagy gyors áttörésre, de most először lehet érzékelni azt, hogy Moszkva számára fontos lenne egy tűzszünet.

[00:28:22]Az egy nagy kérdés, hogy például az a fajta logika, amit az Egyesült Államok az olajár kapcsán követ, hogy mindenképpen maradjon 90 dollár fölött, az Oroszországnak is nagyon sokat hozna, merthogy ezen keresztül az elmúlt három hónapban majdnem egy évnyi bevételt tudtak realizálni ebben az árfolyam növekedésben, ami az iráni háború miatt létrejött.

[00:28:51]Ugye ne felejtsük el, mert ugye ők is 60 dollár körül számolnak.

[00:28:54]Volt, amikor 60 dollár alatt volt valójában.

[00:28:56]És ez fájt Oroszországnak.

[00:28:59]Most nagyon sokat kerestek, hiszen hát volt olyan, amikor 110-10 dollár környékén, de majdnem a duplája volt a bevételeknek.

[00:29:04]Tehát ilyen szempontból Putyin elnök érzi azt, hogyha egy normalizálódási folyamat elindul, abban gazdasági bővételek oldaláról lehetnek kellemetlenségek Oroszországban, de megint csak ugyanazt, de kiadás tekintetében is csökkennek a kiadásaik, amennyiben így van, de nincs állandó háborúz készültség, de azt mindenképpen kiemelném, hogy ez megint egy önbecsapás, ugyanúgy, mint Irán vonatkozásában tavaly, hogy megrendült a rendszer.

[00:29:32]Én azt látom, hogy ugyanúgy, mint Iránnál, a rendszer Oroszországban még mindig stabil.

[00:29:39]Hozzáteszem, villanás alatt tud Oroszországban egy változás jönni az elmúlt 100 év vagy 110 év vonatkozásában.

[00:29:46]Azt nagyon sokszor láttuk, de jelen pillanatban én azt gondolom, hogy stabil az orosz elnök ereje, annak ellenére, hogy a közvé kutatások azt mutatják, hogy csökkenő tendenciát mutat, még mindig képes vezetni Oroszországot, és az az elit még mindig képes irányítani az ő utasításai szerint a hadsereget, illetve a titkoszolgálatokat és a gazdasági szektor szereplőit.

[00:30:08]Ebben, hogyha ténylegesen lenne egy megállapodás az Egyesült Államokban is lenne egy tűzszünet, ugyanazt érzem, mint az iráni tűzszünetnél, hogy ez egy ilyen pillanatnyi csend lenne csak, de erre a csendre, ez tény és való, sokkal nagyobb szüksége van Oroszországnak, mint Ukrajnának.

[00:30:30]Most napvilágot láttak olyan statisztikák, amelyek az elmúlt évek hadviselési technológiai oldalait vizsgálták, és ezekből egy nagyon érdekes adat derül ki, miszerint a károkat 60% fölötti szinten drónok okozzák.

[00:30:47]Ez az elmúlt évtizedekben tapasztalt bármi nemű hadviseléssel és haditechnikai tudással szembegy, vagy legalábbis nagyon-nagyon drasztikusan elfordul tőle, hiszen korábban a nehéz fegyverzet, a gyalog gyalogsági bevetési eszközök, a vadászgépek, tehát hogy alapvetően ezekre épült a harcászat, de ebben te talán jóval többet el tudsz nálam mondani.

[00:31:15]Tehát ebben óriási változás látszik az elmúlt éveket tekintve, és ez ugyanúgy látszik ugye most az iráni konfliktusnál is.

[00:31:22]Nagyon komoly fejlődést látok, és ez most ilyen köszönöm szépen.

[00:31:26]Gratulálok.

[00:31:26]Tehát, hogy tényleg, tehát hogy jól összefoglaltad.

[00:31:27]Az amit elmondtál, nem lehet azt mondani, hogy megy a levesbe, tehát megy a kukába, tehát ezek az eszközök jelen vannak, de totálisan átírt mindent a drónhadviselés.

[00:31:37]És pont ez összeköthető az előző ponttal, vagy az előző beszélgetési ponttal, ugye Oroszország miért érzi magát és miért kőz nehézségekkel?

[00:31:46]Mert pontosan ennek a dróntechnológiának köszönheti azt, hogy Ukrajna kisebb haderővel képes volt ellenállni a világ egyik legnagyobb haderejének.

[00:31:56]kellemetlen csapásokat mérni az a kellemetlen csapások az csak egy az amit mondtál tehát 60% fölött én más forrásokban 70%-ot is láttam a veszteségek főpontja és a változás főpontja az a hadviselés történetében, hogy valójában egy olyan hadszinteret kell elképzelned, ahol mindent látnak.

[00:32:19]Tehát erre mondják azt, hogy rengeteg szenzor, most a szenzor tehát érzékelő, rengeteg drón van, műholdak vannak.

[00:32:27]Valójában az, amit az eddigi háborúk történetében láthattunk, hogy a meglepetés abból fakadt, hogy el tudtad rejteni az erőidet, a ma világában azt kell kijelenteni, hogy ez megszűnt.

[00:32:41]Tehát valójában mindenki látszódik mindenhol, és ebben nagy csoportosulásokban akár eszközök oldaláról is, hogy tucatnyi eszköz egy helyre.

[00:32:50]A tucatnyi eszköz az még nem is sok, de már ilyen szinten olyan csapásokat szenvednek el, hogy az elmúlt időszakban legalább öt olyan hírt olvastam, amiben NATO országok hadgyakorlataira meghívták az ukrán hadsereg drónkezelőit, akik egyszerűen leradírozták.

[00:33:12]Pontosan azért, mert a NATO még eszerint, ahogy te elmondtad, a korábbi tudásszint szerint próbál háborút vívni.

[00:33:20]Azért nem Oroszországot mondom, mert Oroszország sokkal többet fejlődött.

[00:33:24]Valójában a drónhadviseléshez most két ország ért a legjobban a világon.

[00:33:29]Az egyik Oroszország, a másik Ukrajna, és harcolnak is egymással.

[00:33:32]És ez a fajta mindent látó helyzet azt eredményezi, hogy felértékelődik egy-két ember is.

[00:33:41]Tehát nagyon sok esetben azt látjuk, hogy az orosz oldalról, beszivárgások oldaláról egy-egy embert engednek nagy időtávokban egymástól elkülönítve.

[00:33:53]Próbálják nagyon gyorsan mozgatni őket.

[00:33:56]Ha nagy csoportosulás megjelenik, akár 20-30 ember is, nagy valószínűséggel meghalnak, vagy megsebesülnek.

[00:34:05]Ezt megfejelte még azzal Ukrajna és Oroszország is, hogy most már nem arról van szó, hogy egy-egy drónról beszélünk, hanem belépett a mesterséges intelligencia is ebbe a körbe.

[00:34:15]És azt láthatjuk, hogy egy-egy harcjármű kapcsán van felderítő drón, ami azonosít.

[00:34:24]Van olyan drón, ami utasításokat közvetít azoknak a támadó drónoknak, és nem egy támadó drón, hanem drón rajog 79 11 drón kezd el arra az egy eszközre, arra az egy lövészpáncélosra vadászni.

[00:34:39]esélye nincs.

[00:34:42]Tehát míg egy-egy drón kapcsán még csak volt a védőeszköznek ugye az a háló, vagy a tyúkketrec, amit ráraktak, vagy maga a páncélzat, amikor több tucatnyi ilyen eszköz, vagy tucatnyi ilyen eszköz támad egy ilyenfajta harcjárművet, semmi esélye nincsen.

[00:34:58]Jól sejtem, hogy ezeket a személyeket, akik ezeket a drónokat nagyon magas szinten tudják kezelni, ezeket valamilyen szinten kiemelt módon védik adott esetben a haderő részéről.

[00:35:14]Vegyes, tehát ez ez egyrészt védik őket, igen, mert meg nagyon felértékelődött az ő szerepük, nem?

[00:35:18]Ö merthogy egy ilyenfjta drón harc, tehát drónirányító harcálláspontnak a megsemmisítése az egy nagyon komoly fegyvertény mindkét oldal részéről.

[00:35:31]Tehát ezeket a helyeket és azokat a harcálláspontokat, ahonnan az irányítás történik, vagy azokat az operátorokat, akik kezelik ezeket a drónokat, hát vadássza mind a két oldal.

[00:35:41]Az ami még felértékelődött, és múlt héten ugye beszélgettünk célzott likvidálásokról, akár Oroszország, akár Ukrajna kapcsán, azt kell látni, hogy azokat a fejlesztőket, akik kitalálnak eszközöket, hogy hogyan lehet jobban mozgatni akár tengeren, ha megnézed, úgy győzte le a feketengeri flottát, az orosz flottát Ukrajna, hogy nincs haditengerészete, csak drónokkal, illetve cirkáló és robot repülőgépekkel támadta ezeket az eszközöket, és jutott arra az eredményre, hogy végül is lesz kiszorította a nyugati fekete tengeri térségből.

[00:36:26]Tehát azokat a fejlesztőket, akik ezt az irányt nevezzük nevén látják a jövőt most ezt idézőjelmen, na ezeket az embereket próbálják elsősorban levadászni mindkét oldalon, és nyilván ezeket az embereket védik a legjobban.

[00:36:41]Peter, nagyon szépen köszönöm, hogy a héten is épá tudtunk beszélni.

[00:36:44]Köszönöm.

[00:36:44]Öröknek köszönjük a megtisztelő figyelmet.

[00:36:46]Jövő héten természetesen innen folytatjuk.

[00:36:48]Sajnos lesz témánk bőven.

[00:36:51]Ha eddig nem tették volna, akkor mindenképpen iratkozzanak fel.

[00:36:55]Adásainkat pedig visszanézhetik a YouTube frontvonal csatornánkon az Index alatt, illetve az Indapen is megtalálják a frontvonal adásait.

[00:37:01]Komment szekcióban mondják el.

[00:37:03]Önök szerint is a drón hadviselése a jövő, illetve, hogy születhet-e valamilyen megállapodás.

[00:37:07]az orosz-ukrán konfliktus kapcsán is.

[00:37:10]Jövő héten ismét várjuk önöket, akkor is tartsanak velünk.

[00:37:13]Addig is viszontlátásra.