Megkérdeztük, mit jelent, ha a hőségben összeomlik az ivóvízhálózat

[00:00:00]hogy amennyiben nem tudjuk rávenni a fogyasztókat, hogy kevesebbet fogyasszanak, takarékoskodjanak, és már túl vagyunk azon, hogy az ipari üzemek is 20%-kal kevesebbet fogyasztanak naponta, akkor összeomulhat a vízszolgáltatás.

[00:00:12]Ez gyakorlatilag a tárolók tornyok teljes leűrülését jelenti, ami egy levegős vízellátó rendszer előállítását is jelenthetné.

[00:00:21]Vagyis amikor elkezdődik a feltöltés, akkor ezek a levegő buborékok csőtörések sorozatát képezhetik.

[00:00:27]az újraindításkor és egy csőtörés sorozatnak a javítása az újabb és újabb nehézségeket fog okozni és akkor lehet, hogy nem néhány órára nem lesz víz, hanem lehet, hogy annál hosszabb időszakra.

[00:00:40]Tehát a vízművesek igyekeznek mindig elkerülni azt, hogy a vízhálózatból a víz eltűnjön és a levegő vegye át a helyét, mert az nagyon sok kockázattal jár.

[00:00:58]Köszöntöm önöket.

[00:00:58]Az indexen a kibeszélőt látják.

[00:01:00]És bár néhány fokot azért a múlt hét óta csökkent a hőmérsék lett, azért nagy valószínűséggel nem fogjuk megúszni ezt a nyarat még egy hőhullám nélkül.

[00:01:11]És a hőhullám okozta vízproblémák lesznek a mostani beszélgetés középpontjában, mert ezek azért nem oldódnak meg egy csettintésre sem, vagy attól, hogy hűvösebbre fordul az idő.

[00:01:23]ahhoz, hogy ezt pontosan megértsük és hogy feltérképezzük azt, hogy mire számíthatunk az ivóvízzel és a a vízre vízzel kapcsolatban, amelyet használunk a lakásban és a ház körül.

[00:01:35]Kértem meg, hogy jöjjön el szakértőként és olvasson be minket a témába.

[00:01:37]Kurdi Viktor a Magyar Közmű Szövetség elnöke.

[00:01:42]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívást.

[00:01:43]Mondja, mi mivel foglalkozik a vízi közmű, vagy az az mit csinál?

[00:01:47]A víziközmű szövetség tömöríti gyakorlatilag az ország összes víziközmű vállalatát és a kapcsolódó vízipari tagvállalatokat.

[00:01:58]Ma Magyarországon mintegy 34 vízműszolgáltató cég működik, ahol dolgozik 20000 ember, akiknek az a dolguk, hogy az országban mindenhol legyen víz, ahol az országban keletkezik használt víz, ami elvezetésre kerül, az a szennyvíz legyen megtisztítva és a környezetbe visszajuttatva.

[00:02:16]Tehát ez a vízműveseknek a dolga.

[00:02:18]A kapcsolódó vízipar pedig ellátja technológiával, anyagokkal, eszközökkel, nohuval ezt a tevékenységet, amelllyel gyakorlatilag lehet támogatni és egyre jobban, hatékonyabban működtetni azokat a vízellátórendszereket, csatornaközműveket, amikkel az ország rendelkezik.

[00:02:37]A szövetség tehát tömöríti ezeknek az embereknek az összességét.

[00:02:43]Akkor akkor igaz az a mondás, hogy a szövetség, vagyis önök rálátnak az összes hazai településre már vízközmű szempont.

[00:02:51]Olyan szempontból igaz, [torokköszörülés] hogy tudunk arról, hogy melyik cég melyik területen dolgozik.

[00:02:57]Tudunk arról, hogy milyen problémákkal küzdenek, milyen sikereik, eredményeik vannak.

[00:03:02]viszont nem gyűjtünk olyan típusú adatokat, amelyekből különböző hivatalos vagy akár összefoglaló dokumentumokat lehetne készíteni.

[00:03:15]Akkor na akkor menjünk vissza ugye a Káhá-hoz.

[00:03:18]Tehát nagyon sok településen elsősorban Pest megyébe, de újdonságként idén Zalában is voltak olyan települések, ahol el kellett rendelni a vízkorlátozást, mert egyszerűen nem volt víz.

[00:03:32]Ilyenkor miért nincs víz otthon a csapból, hogyha megnyitjuk?

[00:03:35]Mi történik?

[00:03:40]Több összetevős ez a probléma.

[00:03:40]Azt gondolom, hogy a néhány évvel ezelőtti solymári eset volt az, ami talán a közvélemény számára közel hozta azt, hogy vízválság bizony bekövetkezhet, és abszolút biztonság nincsen.

[00:03:53]Látjuk azt, hogy agglomerációs hatás, ezt kitárgyaltuk talán a korábbi időszakokban, de látjuk azt is, hogy a kutak vízadó képessége, a vízbázisok vízadó képessége is az ország egyes területein csökken, csökkenhet.

[00:04:09]több ilyen területről tudunk, ha már szóba hozta az a szent gróti példát, ahol számomra szakemberként is meglepetést okozott az, hogy május végén már arról kellett beszélni, és arra kellett kérni a lakosságot, hogy takarékoskodjanak az ivóvízzel.

[00:04:29]Holott még akkor nem beszéltünk hőkupoláról, akkor tudtuk, hogy aszályos időszak van, de azért mégiscsak Zala nem a legaszályosabb megyéje az országnak.

[00:04:38]Tehát ott például a kutak vízadókapacitása az, ami csökkent és mellé párosult egy fogyasztói szokásmegváltozás, ami a hétvégi csúcsidőszakokra ban jelentkezett.

[00:04:51]Konkrétan nagyon sok olyan nyaraló és időszakosan lakott épület van azon a területen, ahova csütörtök este, péntek este komolyabb számú nép népesség lakosság érkezik, és ott vízhasználatot szeretne.

[00:05:04]És a harmadik főbb dolog pedig az, hogy nagyon sok helyen a talajvízre telepített kutak, amiből a kiserteket öntözik, akik ott gazdálkodnak, vagy füvet locsolnak, vagy egyéb vízhasználatot elégítenek ki, szóval tömegével érzékeljük azt, hogy ezekből a kis kutakból elfogyott a víz, és mivel azt gondoljuk, hogy a csapvíz elérhető és megfizethető, nagyon sok vízhasználó a csapvízre váltott a kis kútja után.

[00:05:33]Ezt még bő ki fogjuk alaposan beszélni, de akkor áruljál nekem, hogy tehát akkor itt több helyről vesszük a vizet, akkor honnan jön a csabba, hogy kerül a csapba a víz?

[00:05:41]Főként mélységi rétegvizekből jön az országban ezek amikor lefúak egy kutat [torokköszörülés] 200 mre, 300, 400 mre.

[00:05:51]Vannak a partiszűrésű vízbázisaink, például itt Budapesten is, vagy a Duna mellett több olyan vízbázis van, ahol a Duna természetes kavics teraszát használjuk föl.

[00:06:02]gyakorlatilag arra, hogy ott már egy előtisztításon átmenjen a víz, ami utána megtisztítódik még a vízműtelepen, és utána a közüzemi vízszolgáltatásba bekerül.

[00:06:11]De vannak karvizeink is, és nagyon kevés helyen vannak felszíni vízkivételek, ahol például, hogy víztárolóból veszünk.

[00:06:21]A lászbérci víztározó például északon, vagy éppen szolnok vízellátásában szerepet játszik a Tiszából vett víz mennyisége is.

[00:06:32]Karvíz, hol van?

[00:06:32]Karvíz például a Bakony környékén, de vannak Dunán túlon is olyan kar források, amelyek kiváló minőségű vizet tudnak adni, és ezzel látják el az ottani lakosságot is.

[00:06:46]Tehát akkor azt [torokköszörülés] mondja, hogy amikor vészhiány alakul ki, mondjuk például a legutóbb zalában, vagy a Pest megyei településeken, akkor azért nincs víz, mert ahonnan veszik azt a vizet, ott kifogyott abban a rétegben, hogyha például mélyrétegből hozzák föl, vagy de nem ez nem lehet csak erre leegyszerűsíteni, mert említettem, hogy a lakosság fogyasztási szokásai is megváltoztak, tehát azzal Azzal, hogy a kis kerti [torokköszörülés] kutakból elfogy a víz, és az a vízhasználó azt a vizet valahonnan elő szeretné teremteni, akkor kinyitja a csapot és tömlővel locsol.

[00:07:27]Ez például egy olyan dolog, ami nem függ össze az ott lévő közzőzemi vízellátás kapacitásával.

[00:07:37]A probléma ott van, hogy ha ez tömegessé válik, akkor az ellátórendszer, ami ki van építve meghatározott átmérőre, meghatározott becsült fogyasztásra, nem fogja a lépést tartani a megnövekedett vízigényekkel.

[00:07:51]A megnövekedett vízigény lehet úgy is, hogy kiköltözünk az agglomerációba, ahol ott korábban egy falura megtervezett vízellátórendszer van, kúttal, víztisztítási technológiával és meghatozott átmérőé csövekkel.

[00:08:07]megduplázódik a település lakossága, és ha nem megy utána a vízellátórendszerkapacitás növelése, akkor ott előbb-utóbb vízhiány állhat be.

[00:08:16]Tehát ez az egyik dolog, amikor maguk a csöveknek az átmérője a rendszerkapacitása nem bírja.

[00:08:21]A másik pedig az, amikor a vízhasználatban bekövetkező változás hoz eredményt.

[00:08:28]És akkor itt kiemelnék még egy dolgot, amit megfigyeltünk.

[00:08:33]a napon belüli órai csúcsok változását, különösen a melegkánikulai időszakokban, tehát sokkal inkább egyszerre kell a vízmanapság, mint régebben.

[00:08:42]Régebben jobban ellaposodtak ezek a órai csúcsnak nevezett esti csúcsfogyasztási értékek.

[00:08:51]Most sokkal magasabbak.

[00:08:53]A kiegyenlítést egy vízellátór rendszer úgy tudja megoldani, hogy a tároló a puffert tárolókba igyekszik kimaxolni a lehetőségeit.

[00:09:01]Van általában egy magastároló, ezt hívják víztoronynak, hidroglóbusznak van, aki ezt vagy beton, vagy köralakú például, vagy gömbalakú, és vannak térszíni tárolók is.

[00:09:11]Hogyha ezek a kapacitás tárolókapacitások szűkösek, és nem tudják a pillanatnyi termelés a fogyasztás közötti különbséget kielégíteni, akkor beáll az, hogy elkezd csökkenni a nyomás, mert fogy a víztoronyból a víz.

[00:09:26]És hogyha a víztoronyból elfogy a víz, akkor a Szélső utcában már lehet, hogy csak csöpögni fog a csap, és nem tudnak vizet venni.

[00:09:35]És máris beszélhetünk arról, hogy nem olyan minőségű, vagy nem éppen olyan rendelkezésre álló állású vízszolgáltatás valósul meg.

[00:09:41]És amikor leesik a vízhoz, vízfogyasztás, mert mondjuk hűl az időjárás, tehát nem kell annyit lacsolni, vagy esik az eső a nagy hőhullám után, akkor folyamatosan elkezdik feltölteni ezeket a tározókat, vagy a a víztornyokat.

[00:09:59]Így van.

[00:09:59]Ezért is mondtuk azt egy héttel ezelőtt, ha jól emlékszem, kedden már láttuk, hogy érkezik a hidegfront, és kérdezték tőlem, hogy mégis tudunk-e mondani, hogy hány óra alatt fog majd helyre állni a szolgáltatás.

[00:10:11]És akkor a a műszaki becsülés arról szólt, hogy van olyan vízellátór rendszer, ahol 24 órán belül, van, ahol 36-48 órán belül éri utól az a vízterm víztisztító kapacitás az ideális tárolószinteket, amire szükség van ahhoz, hogy egy településen biztonságos egyenletes nyomású vízszolgáltatás álljon helyre.

[00:10:30]A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal hosszú évek óta vizsgálja azt, hogy a rendszerek mennyire vannak kapacitásuk kihas kapacitásuk közelében működtetve.

[00:10:45]És én már láttam szerintem öt évvel ezelőtt is olyan térképet, ahol pontosan lekövette azt, hogy hány olyan település van, mondjuk volt, vagy 30 település, tehát néhány tucat, ahol a vízellátór rendszer kapacitása az év 80% napjait tekintve mondjuk 80% fölötti kihasználtsággal működik.

[00:11:03]Tehát ez már egy figyelmeztető jel volt arra, hogy a víziközmű rendszerek kapacitásadatai nem tartják a lépést az igényekkel, az igények változásaival.

[00:11:15]A másik pedig, és most itt elmondok egy személyes történetet, csőtörés volt a házunk előtt az utcában.

[00:11:24]És amikor kijöttek a a vízművektől megjavítani, fölbontották az utat, kiásták, eljutottak a sérült csőig, és akkor megdöbenésemre azt mondta az egyik munkás, hogy menjek oda és nézzem meg, hogy mi van.

[00:11:36]És mondom, és mit mit kell látni?

[00:11:38]Hát azt mondja, itt ez nem most tört el, hanem ez a cső már évek óta folyik.

[00:11:44]Gondolom, ez honnan tudja?

[00:11:44]Hát onnan, hogy a mellette álló diófának a gyökerei már teljesen behálózták.

[00:11:49]Vagyis a diófa évek alatt megtalálta azt a föld alatti vízforrást, amit mi nem is láttunk, csak akkor, amikor elpattant a cső, és elkezdett felbugyogni az aszfaltra a víz.

[00:11:59]Ez pedig azt jelenti, hogy ez csak egy eset vagy egy példa, de hány ilyen hely lehet még az országban, ahol csendesen elfolyik a víz egy jelentős része a talajban anélkül, hogy tudnánk róla?

[00:12:12]Nagyon sok helyen van ilyen.

[00:12:12]Erre jó mutatószám ez a 20-25%.

[00:12:16]Most ezek forognak így a kö közvéleménybe.

[00:12:19]Minden vízműnek kötelező ezeket számolnia.

[00:12:24]Tehát pontosan tudja minden víz, mihogy a különböző vízellátó rendszerein mekkora hálózati veszteséggel, értékesítési különbséggel néz szembe.

[00:12:34]Ugye van, aki viccesen megjegyzi, hogy itt is a diófa példája, lehet, hogy a diófa már kiszáradt volna, hogyha ott amúgy egy ép csőhálózat lenne.

[00:12:40]Tehát gyakorlatilag vonal mentén gyökérzónás öntözéssel is szembenézhetünk, de nyilván nem ez a cél, hogy tisztított vízből, ivóvízből öntözzük gyökör gyökérzónásan a különböző növényeket.

[00:12:55]Ezek a pontok, hiszen a csőkötések régen, ahogy építették a csővezetékeket, 4 mes 6 mes szálakba, különböző csőkötéseket alkalmaztak.

[00:13:04]A csőkötésekben gumigyűrű van.

[00:13:05]A gumigyűrű 40-50 év után előrekszik.

[00:13:09]Hogyha előrekszik, akkor ott már megjelenhet az, hogy ácizivárog a víz.

[00:13:13]Attól függ, mekkora nyomás van például a csőhálózatban.

[00:13:16]És így a kötések környezetében már talajnedvesedéssel találkozhatunk.

[00:13:22]Hogyha ez a talajnedvesedés olyan hatással van a csőre, ami további feszültségeket visz bele, akkor könnyebben eltörhet.

[00:13:29]Nem tudjuk, hogy a cső milyen gyártású.

[00:13:31]Ezeket azért a 50-es60-as években gyártották, tehát nagyon sokféle műszaki dolog lehet benne.

[00:13:37]Van amelyik gyorsabban tlik, van amelyik lassabban törik, de hogy csőtörés bárhol bármikor előfordulhat, az nagyon-nagyon valószínű.

[00:13:47]A másik pedig, hogy ugye ezt a csőrendszert, ahogy En is említette, körülbelül olyan a 60-as-70-es években, ahogy a fejlesztések akkoriban folytak Magyarországon, fektethették le.

[00:13:56]Ezeknek milyen az élettartalma?

[00:13:59]Ezek mekk milyen időszakra vannak tervezve?

[00:14:01]úgy 30 40, de ennél azért több, tehát azt mondjuk, hogy 60-70 év élettartal jogosan várható a beépített csövekből, és amit most építenek be, például műanyagcsöveket, attól elvárható lenne a 100 év.

[00:14:13]A kőagyakcsövek esetében pedig akár a még ennél hosszabb időtartam is.

[00:14:22]De a probléma ott van, hogyha azt nézzük, hogyha 100 évre tekintünk valamit élettartamba, és azt akarjuk, hogy az folyamatosan működjön, akkor ebből az következik, hogy minden évben annak a csőhosznak az 1%-át ki kellene cserélni azért, hogy folyamatosan megújuljon a teljes víziközmű infrastruktúra.

[00:14:41]Most és mennyit kellene kicserélni?

[00:14:42]Most megnézzük ezt a számot, akkor oda jutunk, hogy 300 körel 500 év ma Magyarországon, hogyha a tavalyi tempóban haladnánk a felújításokkal, pótlásokkal, ami jó, de gondolom, hogy kevés pénz jutott erre éppen ezért.

[00:14:56]Na de hogyha van pénz rá, akkor ha van pénz rá, mennyi idő alatt fel lehet gyorsítani, vagy szem láthatóan fel lehet gyorsítani?

[00:15:04]Természetesen fel lehet gyorsítani.

[00:15:06]Szemmel láthatóvá is lehet ezt tenni.

[00:15:06]a legkockázatosabb, legérzékenyebb projektekkel kell kezdeni, de ez akkor is egy 10-15 éves időtávban kell gondolkodni.

[00:15:17]A vízművek a vízigözmű törvény alapján minden évben el kell, hogy készítsék a gördülőfejlesztési tervet.

[00:15:23]Ennek pont az a lényege, hogy hogy az első évet tervezzük meg részletesen, utána lássuk, mi újság középtávon, mi újság hosszú távon.

[00:15:32]korábban ezt 15 évre kellett készíteni, akkor több 1000 milliárd Ft volt a fő összege az összes vízműnél értelemszerűen ennek a ennek a munkának.

[00:15:43]És ha már több 1000 milliárd Ftról beszélünk, akkor nagyon fontos ennek még két tényezője.

[00:15:48]Az egyik az, hogy legyen rá kapacitás, aki megtervezi, aki a kivitelezésben közreműködik, és legyen rá tolerancia azok részéről, akik például a közlekedés során elviselik azt a rengeteg felbontott utat, vagy olyan munkagödrött, munkaárkot, amely ennek a munkának a velejárója lesz majd a következő időszakban.

[00:16:07]De tekintettel arra, hogy ezek a vízhiányos állapotok nagyon is ráirányították a figyelmet arra, hogy mennyire megnehezedik az élet ivóvízszolgáltatás nélkül, azt gondolom, hogy a társadalmi tudatosság is javul e tekintetbe, és könnyebben átviszeljük majd azokat az időszakokat, amikor azért lesz morgás, mert sok a fel.

[00:16:27]De szerintem ez ez ez csak egy nagyon apró szelet ennek az egésznek, hiszen sokkal fontosabb az, hogyha egy olyan rendszert hozzunk létre, amely megbízható vízellátást biztosít.

[00:16:39]Magyarország számára vagy az emberek számára nincs vagy csökkentett mennyiségben veszítünk vizet titokban a talajba, hiszen akkor egy új rendszer kerül be egyfelől, másfelől pedig egyszerűen nevetségesnek tartom azt, hogy a Kárpátmedencébe befolyik az összes folyópatak, mindent van nálunk és mégis minden úgy folyik ki Magyarországról, hogy nem tartalékolunk semmi.

[00:17:00]Tudom, ez nem az ön területe, mert ez egy ez egy teljesen más világ, de ahhoz, hogy mert egy idő után az ivóvíz, ahogy most látjuk ezeken a nyarakon, ez élethalál kérdése lesz.

[00:17:11]Most még csak úgy legyintünk, hát majd elmúlik ez a hőhullám, meg mit tudom én, elmegy fölük és majd jön a hűvősebb idő, de ezek hosszabb időszakok lesznek, egyre forróbbak lesznek és egyre inkább szükség lesz az ivóvízre, amiből egyre kevesebb van, ahogy én látom ezt.

[00:17:24]Tehát amit ezzel akarok mondani, az, hogy szerintem az emberek fejében ezekkel a hőhullámokkal, ezekkel a víz korlátozásokkal lassan változni fog a víz értékének a tudata.

[00:17:37]Jelen pillanatban mennyibe kerül az ivóvíznek litere, amit otthon a csabbal megnyitok?

[00:17:47]Ha országos átlagos lakossági díjat nézek, akkor azt mondom, hogy 250 Ft az 1000 l, tehát 25 fillér 25 30 fillérbe kerül 1 l víz, ami nevetséges.

[00:18:00]Tehát ezért van az szerintem, hogy olyan fokú a pazarlás az ivóvíz kapcsán, hogy az embereket egyszer csak rágyítani, hát úgy is lesz víz.

[00:18:06]Nem lesz víz, de egy idő után el fog fogyni.

[00:18:09]Ez egy véges természeti forrás, amivel szerintem nem élünk annak megfelelően, ahogy kellene, hogy hogy éljünk.

[00:18:15]De de csak az az én véleményem, elnézést kérek ezért.

[00:18:17]De azért valószínűleg mások is osztják ezt.

[00:18:22]Tehát nem lenne megoldás ön szerint, vagy önök szerint az, hogy hogy ne alakuljanak ki ilyen forró napokon, hosszú ideig tartó forró időszakokban vízhijos helyek, napok, települések, hogy egyszerűen meg kellene osztani a vízért fizetendő összeget.

[00:18:40]Tehát amit mondjuk ivóvízért kérünk el, az maradhat támogatott, de amit mondjuk valaki ellocsol hőségben, vagy éppen feltölti a medencét, azt azért tessék már egy kicsit megdrágítani.

[00:18:54]Ezek a témák időről időre fölmerülnek egyébként, és jogos gondolkodás is, és kell, hogy a közvélemény erről tudjon és átlássa az összefüggéseket.

[00:19:03]az elején említette és nagyon szerettem volna egy kicsit reagálni arra, hogy például a Duna és a Tisza vízhozamait ha vizsgáljuk, akkor ott is látjuk, hogy csökken az, ami a vízgyűjtő területről a Dunába és a Tiszába kerül.

[00:19:16]Tehát 40 éves táblatban ez kifejezetten látható ez a csökkenés.

[00:19:21]Azt is látjuk, hogy nagyon sok a kisvízi időszak a Dunán is és a Tiszán is, és hogy mivel a medrek ki vannak mélyülve, ezért a talajvizet sok esetben el is szállítja.

[00:19:31]És azzal, hogy a talajvízet mondjuk a homokhátságról elszállítja, ahol 3-5 mterrel csökkent a talajvíz szintje az utóbbi néhány évben, ez hozzájárul ahhoz, hogy a kis kertikuta kiapadnak, vagyis még inkább fog fordulnak az emberek a csafvízhez.

[00:19:47]Tehát a vízgazdálkodás az egy komplex tudományág, közös felelősség, a víz véges természeti erőforrás, és ennek egy szegmense az, hogy van vízszolgáltatás.

[00:19:57]És ennek egy másik kérdése, hogy azt milyen értéken és milyen alapelvek mentén biztosítjuk.

[00:20:04]Ez azért is fontos, mert nem lehet a vizet és a vízszolgáltatást úgy termékként kezelni, mint mondjuk a sört, hogyha van pénzem, akkor megveszem, és oké, ha nincs pénzem, nem veszem meg, de tudok élni enélkül.

[00:20:18]Igen.

[00:20:20]Ugye?

[00:20:20]És [torokköszörülés] ha megnézzük a vízigényeket, és vesszük azt, hogy egy ember napi vízigénye 100 l, és ebből megiszunk 3 lt naponta, mosogatásra, főzésre elhasználunk másik 3-5 lt tisztálkodásra, meg 10-15 lt mondjuk.

[00:20:37]És ott van még egy csomó olyan vízhasználat, amely nem biztos, hogy a létfenntartáshoz felesz, hanem az inkább már egy olyan komfort, ami egy szolgáltatásként kell, hogy működjön.

[00:20:49]Akik például a sávos díjrendszert preferálják, azok ilyen megfontolásokból preferálják a sávos díjrendszert, hogy ami a létfenntartáshoz, az alapvető higiéniához kell, az legyen olcsó és megfizethető, hozzáférhető.

[00:21:02]Ami pedig más típusú vízhasználatokhoz, autómosáshoz, pároloktatáshoz, burkolatmosáshoz, öntözéshez, pázsitgondozáshoz, az pedig legyen egy annál nagyobb hozzáadott értékű dolog.

[00:21:18]Alapvetően mi azt látjuk, hogy Magyarországon 2013-ban a rezsicsökkentéssel 10%-kal csökkentek a lakossági vízdíjak, de befagytak gyakorlatilag azon áll értékeken, amelyeket korábban az ármegáapító hatóságok megállapítottak, merthogy a víziközmű törvény előtt az önkormányzatok birtokolták ezt a jogot, és gyakorlatilag a 3200 önkormányzat 1000erféle megközelítésben 1000erféle vízdíjat hozott létre.

[00:21:49]Az nevetséges.

[00:21:50]Ennek az összes bizasága ez örökségként most is itt van velünk.

[00:21:53]Van vízdíj, azt gondolom, 76 Ft-ért is, meg van 670 Ft-ért is lakossági szektorban.

[00:21:58]10szeres különbség.

[00:22:01]Nyilván nem igazságos, nyilván nem szakmai és közgazdasági úton meghatározott.

[00:22:07]Na, ezért is van az, hogy az energiaügyi miniszter 2023-ban érzékelte, hogy nagyon nagy baj van a vízszolgáltató cégek működésében, fenntarthatóságában, és ezért egy új finanszírozási modellt hozott létre, amit 24 januártól bevezetett.

[00:22:22]Ennek az lett az eredménye, hogy egységesítette a nem lakossági szektornak a díjait.

[00:22:27]Ez árbevételnövekedést hozott.

[00:22:30]a lakossági díjakat meghagyta ott, ahol voltak, és hozzátett állami támogatást ahhoz, hogy minden vízműcégnek az indokolt költségei megtérüljenek, és valamennyi forrás keletkezzen felújításra, pótlásra.

[00:22:42]Tehát ezt úgy is lehet nézni, hogy 1eghad lakosság, 1 nemosság, 1 központi költségvetés.

[00:22:49]Mielőtt vízdíjpolitikáról akarna bárki is beszélni, előtte azt kell megtekinteni, hogy ezek az arányok így jók-e, ahogy vannak, hogy a központi költségvetés kíván-e hosszú távon szerepet vállalni a víz és csatoraszolgáltatás magyarországi üzemeltetésében, fejlesztésében, pótlásában?

[00:23:07]Hát ki más vállalna szerepet?

[00:23:07]Tehát azt mondta, hogy 1000 milliárdokat lehetne elkölteni a vízvezetékrendszer korszerűsítésére cserére.

[00:23:13]Ezt önök nem fogják tudni kigazdálkodni.

[00:23:17]Így van.

[00:23:17]Ezt tehát az államnak ezen a területen helyt kell állnia, vagy jobban helyt kell állnia, hogy jó magyar, mert gondolom az a pénz, ami a harmadik harmad volt, az nem biztos, hogy olyan nagy fokú vagy nagy mennyiségű, nagy mértékű fejlesztésekre elég.

[00:23:30]Így van.

[00:23:30]Ez idén 150 milliárd Ft.

[00:23:33]Hát az látható az infáció közegből.

[00:23:34]Igen.

[00:23:34]Hogy ez jövőre nyilván csak növekedni fog.

[00:23:40]Tehát előbb-utóbb asztalra kell tenni azt a kérdést, hogy a víz értékéről közösen hogyan gondolkodunk.

[00:23:46]De ez nem a vízművesek szakmai kérdése, hanem ez azt gondolom, hogy szakpolitikai és kormányzati kérdés, ahol ezeket a a főbb irányokat eldöntik.

[00:23:57]Mi a vízműveseknek nekünk az a dolgunk, hogy bemutassuk, hogy lehet választani milyen típusú működés szolgáltatási színvonus szolgáltatást szeretnénk.

[00:24:06]Tehát először is szögezzük le azt, hogy szeretnénk napi 24 órás vízszolgáltatást.

[00:24:09]A világnak számos pontján van, ahol nincsen egész nap víz.

[00:24:12]De azért azt gondolom, hogy mi szeretnénk, szeretnénk kiváló minőségű vízszolgáltatást, szeretnénk nagy biztonságú vízszolgáltatást, hogy az rendelkezésre rájon, és ugyanakkor azt is szeretnénk, hogy az megfizethető legyen.

[00:24:23]Ennek egy indokolt költsége empirikus módon kiszámítható, és erre megvan minden kompetencia annál a hatóságnál, aki felügyeli a víziközmű szektort.

[00:24:33]Ha ezt a számot meghatározzák, utána a szakpolitika el tudja dönteni, hogy az milyen részre legyen felosztva.

[00:24:42]Áruljon el nekem egy egyet összehasonlítva ezt, hogy Magyarországon az ivóvíz litere 30 fillér, ez az unión belül soknak vagy kevésnek számít?

[00:24:52]Vannak ilyen összehasonlítások, vagy tudják ezeket az árakat?

[00:24:55]A sok is, meg kevés is.

[00:24:57]Attól függ, hogy hogyan közelítjük meg.

[00:25:02]Tehát azt gondolom, hogy Románia is uniós ország, és láthatunk közel hasonló vízdíjakat ott is.

[00:25:11]M de látjuk azt is, hogy vannak Nyugat-Európában olyan országok, ahol ennél sokkal magasabb a lakossági vízdíj, viszont ott nem 300 évente cserélődik ki a rendszer, hanem megképződik az a pénz, amivel mondjuk 100 évente, vagy 120 évente kicserélődik.

[00:25:26]Tehát sok helyen az unión belül már túl vannak ezeken a kérdéseken, és inkább a kitűzött céljaik felé mennek.

[00:25:34]Elmondtam korábban is, hogy a egy kerékpárt túrán Csehországban jártam két héttel ezelőtt, és a volt egy vendéglátóhely, fogyasztottunk és használtuk a mosdót.

[00:25:45]És a mosdóba feltűnt, hogy a WC-tartály mellett ott volt a vízmérő, és amikor szúró szemmel kifizették velünk fogyasztóvendégekkel is még a WC használhatot pluszba, akkor a hölgynek az volt az indoka, hogy mert drága a víz.

[00:26:00]És ez, hogy most drága, hogy ez mihez képes drága, ez attól függ, hogy hogyan vélekedünk arról a dologról.

[00:26:06]És az biztos, hogyha valaminek az értéke magasabb, ha valamiért többet kell fizetni, akkor annak a felhasználására jobban odafigyelünk, ezáltal könnyebben fogunk tudni vele gazdálkodni is.

[00:26:18]Mondja, hogy ha ha jövőben lesznek megint ilyen hőhullámok, akkor ezekre fel lehet készülni a telep fel lehet készíteni a településeket, vagy tudjuk, hogy jön egy nagy hőség riadó lesz, és pszichésen vagy gyakor?

[00:26:30]Nem, nem, nem, nem, nem.

[00:26:30]a víztározókkal kap, tehát hogy ne legyen vízhiány, vagy ez mindig meg fognak bolondulni az emberek, és akkor megugrik mindig kétszeresére, amikor bejön egy hőhullám.

[00:26:39]Én hiszek abban, hogy őszinte kommunikációval lehet [torokköszörülés] a társadalomra hatást gyakorolni, és meg lehet értetni az emberekkel, hogy mik a fizikai korlátok egy-egy vízellátórendszer esetében.

[00:26:53]Ezt azokra az időszakokra mondom, hogy most ha két hét múlva jön egy hőhullám, és ismét hasonló [torokköszörülés] helyzet áll elő, az nyilván összefüggésben összefüggésében nem lehet új kutat fúrni két hét alatt, meg kicserélni a hálózatot egy-kétszer akkorára.

[00:27:09]Tehát ezek a dolgok velünk maradnak még egy ideig.

[00:27:13]A legneuralgikusabb pontok esetében lehet tenni beavatkozásokat, de ezeknek a jó részén már túl vagyunk.

[00:27:18]A mostani hőhullám azt mutatta meg, hogy azzal, hogy júniusban jött a hőhullám, amikor még a vízhasználat iránti igény magasabb, mint egy augusztusi hőhullám esetén, mert augusztusban már kiégett a fű, úgy hagyják, elunták a kiserteknek a gondozgatását, kevesebbet locsolnak.

[00:27:39]Most júniusban, amikor jött a legutóbbi hőkupolának nevezett hőhullám, akkor még mindenki meg akarta ezt tartani, és ezért is voltak az órai csúcsok nagyobbak.

[00:27:50]És én hiszek abban, hogy felelős vízhasználattal nagyon sok ilyen vízhiányos esetet meg lehetne előzni.

[00:27:59]Gondoljon bele abba.

[00:27:59]Van egy vízellátór rendszer, ahol domborzat, különböző dombtető meg mély.

[00:28:04]Lent lehet, hogy az extrát elégíti ki azzal, hogy feltölti a felfújhatómcét, de abból a vízből tölti föl, ami a 200 mre lévő föntebbi utcában ivóvízre kellene, hogy rendelkezésre álljon.

[00:28:17]És itt van az egymásra utaltság, itt van az, itt van a hatása annak, hogy tudni kell lent is úgy gazdálkodni a vízzel, hogy fönt jusson ivásra és mosakodásra és az alapvető szükségletekre mindenkinek.

[00:28:34]Végül az utolsó kérdést nem fog érte szeretni, de mindenképpen azt akarom, hogy egy szakértő mondja erről a választ.

[00:28:39]Amikor a zai ö az alai válsághelyzet kialakult, akkor több településen is azt mondták, hogy ha ha tovább tart ez a vízkorlátozás, vagy továbbra sem lesz víz, akkor ez oda vezethet, hogy összeomolhat a a vízszolgáltatás, és ennek a helyreállítása pedig nagyon hosszú idebetelik.

[00:29:00]Mit jelent az, hogyha összeomlik valahol a vízszolgáltatás?

[00:29:05]Éppen azért, mert hogy egy vízhiányos helyzet alakult ki.

[00:29:07]Mondja már el.

[00:29:07]Én úgy tudom, hogy nem Zalába hangzott el ez a példa.

[00:29:11]A Zalai esetre csak azért a fontos, hogy megnyugodjanak a hallgatók.

[00:29:16]Zalában július közepén, tehát most heteken belül üzembeh helyezik a egyik kutat, az már egy kapacitásnövelőt fog jelenteni, és karácsonyra kész lesz a másik út.

[00:29:25]És a következő szezonban azt gondolom, hogy Zalazent Gróton ura lesz a a vízegények kielégítésének a vízmű.

[00:29:29]A másik eset, ahol elhangzott ez, hogy amennyiben nem tudjuk rávenni a fogyasztókat, hogy kevesebbet fogyasszanak, takarékoskodjanak, és már túl vagyunk azon, hogy az ipari üzemek is 20%-kal kevesebbet fogyasztanak naponta, akkor összeomulhat a vízszolgáltatás.

[00:29:48]Ez gyakorlatilag a tárolók tornyok teljes leűrülését jelenti, ami egy levegős vízellátó rendszer előállítását is jelenthetné.

[00:29:56]Vagyis amikor elkezdődik a feltöltés, akkor ezek a levegő buborékok csőtörések sorozatát képezhetik az újraindításkor, és egy csőtörés sorozatnak a javítása az újabb és újabb nehézségeket fog okozni.

[00:30:11]És akkor lehet, hogy nem néhány órára nem lesz víz, hanem lehet, hogy annál hosszabb időszakra.

[00:30:16]Tehát a vízművesek igyekeznek mindig elkerülni azt, hogy a vízhálózatból a víz eltűnjön és a levegő vegye át a helyét, mert az nagyon sok kockázattal jár.

[00:30:27]Minden szempontból kockázattal jár.

[00:30:32]Kurdi Viktor köszönöm szépen, hogy mind ezt elmondta.

[00:30:34]Én is köszönöm a lehetőséget.

[00:30:37]Önöknek pedig köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:30:38]Az indexen a kibeszélőt látták.

[00:30:40]Viszontlátásra.

[00:30:46]He.