Index.hu 38:01

Tarjányi Péter: A NATO-csúcson dőlhet el Európa következő évtizedének biztonsága

natoukrán háborúamerikai politikafegyverkezéstörökországközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Fidesz-közeli
Tarjányi Péter: A NATO-csúcson dőlhet el Európa következő évtizedének biztonsága
tl;dr
  • A NATO-csúcs legfőbb tétje, hogy Trump bejelenti-e az amerikai erők részleges vagy teljes kivonását Európából, ami hetven éves biztonsági struktúrákat rúgna fel.
  • Németország és Franciaország 60-70 milliárd dolláros fegyvervásárlással próbálja tompítani az amerikai kommunikáció élét és megakadályozni a visszafordíthatatlan lépéseket.
  • Törökország felértékelődött közvetítőként az iráni, izraeli-libanoni és ukrán-orosz válságokban; a csúcs helyszíne is üzeni, hogy nélküle nem történhet semmi a térségben.
  • Magyar Péter Zelenszkijjel négyszemközti találkozóban állapodott meg; ha a kárpátaljai magyarok ügyében előrelépés történik, a két ország viszonya rendeződhet.
  • Szakács Istvánt terrorfenyegetés miatt állították elő, a Fidesz-kormány által szigorított jogszabály alapján; Tarjányi szerint „visszanyalt a fagyi”.
  • Ukrajna drónjai 2500 km-re is csapást mérnek orosz finomítókra, üzemanyaghiányt okozva; e képességnövekedés a háború előtt 10-15 éves fejlesztést igényelt volna.
  • Oroszország időhúzásra játszik, a nyugati támogatás kifáradására számít; a háború akár 2027 tavaszáig is elhúzódhat, mert a mozgósított erősítés csak hónapok múlva érkezhet.
  • Putyin várhatóan 100-300 ezer fős mozgósítást rendelhet el, de ez legfeljebb három havi tartalékot jelent; a veszteségarány 1:8-ra nőtt az ukránok javára.

    „Ez a fajta rutinos trumpi hozzáállás, hogyha valamit nem tudok kimagyarázni, akkor mást hibáztatok, és így áttolom ezt a fajta problémahalmazt adott esetben az európai szövetségesek oldalára.” – Tarjányi Péter

Részletes összefoglaló megjelenítése

A NATO-csúcs központi dilemmája: az amerikai szerepvállalás jövője

A műsor felvételekor még zajlott az ankarai kétnapos NATO-csúcs, így Tarjányi Péter délelőtti helyzetértékelését hallhattuk. A beszélgetés felvezetéseként elhangzott, hogy Magyar Péter miniszterelnök elsőként érkezett meg a csúcstalálkozóra, ahol Erdoğan török elnök protokollárisan – bár nem különösebben szívélyesen – fogadta őt. Tarjányi szerint ez egy teljesen szabványos diplomáciai fogadtatás volt, amely során a török elnök segítőkészen irányította a magyar miniszterelnököt a protokoll szerinti helyére.

„Azt gondolom, hogy Erdoğan elnök nagy játékos. Nem gondolom azt, hogy elfelejtette mit mondott Magyar Péter, de pontosan tudja azt, hogy mikor kell nyitva és mikor kell csukva tartani a szemét.” – Tarjányi Péter *

A csúcs legfontosabb tétje Tarjányi szerint az, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelenti-e az Egyesült Államok erőinek részleges vagy teljes kivonását Európából. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy az Egyesült Államok – ahelyett, hogy teljesen kilépne a NATO-ból – politikailag egyfajta „magárahagyásba” akarja kényszeríteni európai szövetségeseit, ami az Egyesült Államok kül- és biztonságpolitikai érdekeit szolgálná. Elemzése szerint Trump elnök várhatóan „nagyon komoly bejelentéseket fog tenni”.

Német-francia fegyvervásárlások: keserű gyógyszer becsomagolva

Tarjányi arra hívta fel a figyelmet, hogy a csúcs előtt Németország és Franciaország jelentős, 60-70 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást jelentett be az Egyesült Államoktól. Ezt úgy értékelte, mint egyfajta nyilvános „kérlelési” kísérletet: a vásárlásokkal próbálják tompítani az amerikai kommunikáció élét és talán megakadályozni a visszafordíthatatlan amerikai lépéseket.

Az iráni helyzet, mint katalizátor

A műsorban elhangzott, hogy a csúcsot megelőző napon három tartályhajót ért támadás Irán részéről a Hormuzi-szorosban. Erre válaszul az Egyesült Államok mintegy 80 célpontot támadott légierejével és haditengerészetével. Tarjányi megítélése szerint a svájci tűzszüneti megállapodás gyakorlatilag érvényét vesztette – a piacok és a biztosítótársaságok is ezt árazták be, a tartályhajók elkerülik a szorost, ami a kereskedelem akadozásához vezetett. Ez a fejlemény szerinte visszahat a NATO-csúcsra is: Trump elnök kudarcot szenvedett az Iránnal szembeni fellépésben, és a szakértő várakozása szerint éppen az európai szövetségeseket fogja hibáztatni ezért.

„Ez a fajta rutinos trumpi hozzáállás, hogyha valamit nem tudok kimagyarázni, akkor mást hibáztatok, és így áttolom ezt a fajta problémahalmazt adott esetben az európai szövetségesek oldalára.” – Tarjányi Péter *

Az Egyesült Államok európai katonai jelenlétének súlya

Tarjányi hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok hozzávetőlegesen 250-300 ezer katonát állomásoztat külföldön, ennek jelentős része Európában található. Olyan kulcsfontosságú támaszpontokról van szó, mint például az észak-olaszországi Aviano, amely Dél- és Délkelet-Európa légvédelmének alappillére. Egy esetleges amerikai kivonulás hetven éve fennálló biztonságpolitikai struktúrákat rúgna fel „egy csuklómozdulattal”.

Törökország felértékelődő szerepe

A szakértő kiemelte, hogy a csúcstalálkozó helyszínválasztása szimbolikus jelentőségű: Törökország azt üzeni, hogy a térségben nélküle nem történhet semmi. Az iráni válság és az izraeli-libanoni feszültségek fényében Törökország közvetítői szerepe felértékelődött. A harmadik súlyos témakörként az ukrán-orosz háború rendezési lehetőségeit nevesítette – Törökország sokadjára ajánlotta fel közvetítői szolgálatait, különösen most, hogy Magyarország közvetítői szerepe teljesen megszűnt.

Magyarország helyzete a csúcson

Tarjányi szerint Magyar Péter első komoly nemzetközi megmérettetése ez a csúcs egy olyan közegben, „ami abszolút a nagyhalak világa”. Bár sorsfordító napirendi pont nem volt Magyarország számára, a miniszterelnök fontos lépéseket tett. Zelenszkij ukrán elnökkel sikerült néhány szót váltania, és megállapodtak abban, hogy az elkövetkező időszakban sor kerül egy négyszemközti találkozóra. Tarjányi úgy véli, ha e találkozón a kárpátaljai magyarok ügyében is előrelépés történik, akkor a két ország viszonya diplomáciailag rendeződik.

A szakértő azt is megjegyezte, hogy a közös fotó elrendezése – amelyen Zelenszkij és Magyar Péter egymás mellett állt – egyfajta NATO-üzenet: a szervezet a két ország viszonyának normalizálódását szeretné, és a korábbi másfél-két évre jellemző feszültség megszűnt. Magyar Péter egyértelművé tette, hogy katonai segítséget nem nyújt Ukrajnának, de a humanitárius, gyógyszer- és élelmiszerszállítmányok folytatódhatnak – ezt a szakértő szerint a NATO-partnerek elfogadták. Tarjányi pozitívumként emelte ki, hogy az új kormányzat nem gördített akadályokat a 90 milliárd eurós támogatási csomag elé sem.

Szakács István ügye: „visszanyalt a fagyi”

A második nagy témakör a korábbi megafonos influenszer, Szakács István szerda reggeli előállítása volt. A volt influenszer egy videóban arról beszélt, hogy ha Orbán Viktort csak azért akarnák elvinni, hogy videón mutogathassák az elfogását, akkor félmillió emberrel akadályoznák ezt meg és szabadítanák ki. A műsorvezető szerint ez kimeríti a terrorcselekménnyel való fenyegetés törvényi tényállását.

„Azt tudom mondani, hogy visszanyalt a fagyi.” – Tarjányi Péter *

Tarjányi emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó jogszabályt – amely alapján a hatóságoknak kötelező fellépniük – éppen a Fidesz-kormány idején iktatták be és szigorították. A szakértő szerint a jelenlegi kormányzatnak nincs más lehetősége, mint alkalmazni a hatályos jogszabályokat, függetlenül attól, hogy ki ellen irányulnak. Hozzátette: a házkutatás során vélhetően elsősorban technikai eszközöket foglaltak le, hogy ellenőrizzék, valóban történt-e szervezkedés a félmillió ember mozgósítására, vagy csak üres fenyegetésről van szó.

A Fidesz védelmi vonala bejelentette, hogy a legjobb ügyvédeket biztosítják Szakács István számára. Tarjányi szerint a kihallgatás során fog kiderülni, hogy valóban terrorfenyegetésnek minősül-e az eset, vagy csupán egy meggondolatlan kijelentésről van szó. Saját tapasztalatát is megosztotta: a közösségi médiában ő is találkozott már életveszélyes fenyegetésekkel, tett feljelentést, és a hatóságok ekkor is megtalálták az elkövetőt.

„Ha valaki a közösségi médiában egy videóban, egy spotban, egy kommentben megfenyegeti a kormányzatot, annak tisztviselőit, bárkit egy ilyenfajta forradalmi hevülettől hajtva, akkor a hatóságnak nincs más lehetősége, mint lépni.” – Tarjányi Péter *

Oroszország belső feszültségei és a háború kiterjedése

A harmadik nagy téma az oroszországi belpolitikai és gazdasági feszültségek, valamint az ukrajnai háború jelenlegi állása volt. A műsorvezető felvetésére – miszerint videók láttak napvilágot orosz benzinkutakon verekedő emberekről – Tarjányi kifejtette, hogy a jelenség hátterében Ukrajna szisztematikus támadásai állnak az orosz finomítói kapacitások ellen.

Ukrajna megnövekedett csapásmérő képessége

A szakértő elmondta, hogy Ukrajna a közelmúltban olyan támadást hajtott végre Szibéria térségében, amely több mint 2500 kilométeres távolságot ölelt fel. A legfontosabb technológiai fejlemény, hogy ezek a drónok és cirkálórakéták Ukrajna területéről indulva, az orosz légtérben képesek ekkora távolságot megtenni anélkül, hogy észrevennék, lelőnék vagy zavarnák őket. Tarjányi szerint a háború előtt egy ilyen képességnövekedés 10-15 éves fejlesztést igényelt volna, Ukrajna azonban ezt három-hét hónapos ciklusokban éri el.

A szakértő rámutatott: a híradásokból ismert emblematikus támadások mellett a napi szintű drónháború is óriási méreteket ölt – míg Moszkva térségében például mintegy 600, Kijev térségében 300 ukrán drónt észleltek, addig egész Ukrajna területén 1800-nál is több orosz drónt. Zelenszkij ukrán elnök megfogalmazása szerint a háború három hadszíntéren zajlik: szárazföldön (ahol egyensúlyi, állóháborús helyzet alakult ki), tengeren (ahonnan Ukrajna gyakorlatilag kiszorította az orosz flottát a Fekete-tenger nyugati térségéből), illetve a levegőben (ahol rakétákkal, ballisztikus rakétákkal és drónokkal folynak a műveletek, hagyományos repülőgépek nélkül).

A negyven napos stratégia és a finomítók elleni hadjárat

Tarjányi ismertette, hogy Zelenszkij elnök egy 40 napos programot hirdetett meg, és az elmúlt hat-nyolc hónapban láthatóan az orosz finomítói kapacitások szisztematikus bombázása zajlik. Ennek eredményeképpen – és nem a nyersanyag-kitermelés akadályozása miatt – az orosz társadalom napi szinten szembesül üzemanyaghiánnyal.

„Ez egy nagyon-nagyon súlyos jelzés az orosz társadalom és az orosz katonai vezetés irányába, mert ez egy olyan fajta képességnövekedés, ami a háború előtt 10-15 éves fejlesztés lett volna.” – Tarjányi Péter *

A nyugati támogatás kifáradása és az orosz időhúzás

A szakértő szerint Oroszország tudatosan az időhúzásra játszik. A stratégia lényege, hogy a Nyugat – elsősorban az Egyesült Államok, de a kisebb támogatók, például Hollandia is – kifáradjanak. Hollandia kapcsán elhangzott, hogy a mintegy 9-10 milliárd eurónyi már átadott támogatás mellett további 7-9 milliárd euró átadását tervezik, de a legmodernebb Patriot rakétákból már a saját készleteiket is védeniük kell. Ez a holland gazdaság számára is komoly teher, és Tarjányi szerint Oroszország pontosan erre a nyugati kimerülésre számít.

A mozgósítás kérdése

Tarjányi felhívta a figyelmet, hogy egyre több mértékadó forrás beszél arról: Putyin a szeptemberi parlamenti választások után újabb mozgósítást jelenthet be. Az orosz társadalom – különösen a vidéki, szibériai területeken – nincs tisztában ezzel a lehetőséggel, szemben a nagyvárosok lakóival.

A szakértő részletesen elemezte a lehetséges mozgósítási forgatókönyveket. Jelenleg havonta 25-27 ezer embert tudnak mozgósítani, miközben a veszteség körülbelül 30 ezer fő havonta – tehát emberhiány van. A szakértő szerint a legvalószínűbb egy 100-300 ezer fős mozgósítás, mert 500 ezer vagy 1 millió ember mozgósítása már a munkahelyek megszűnésével járna, és az orosz társadalom vidéken is megérezné.

„100 ezer főnek a mozgósítása nem rengeti meg az orosz társadalmat, viszont 100 ezer fő az leginkább semmire sem elegendő. Három havi tartalékot tudni.” – Tarjányi Péter *

Azonban a mozgósítás önmagában kevés: a felszerelés, a kiképzés, a szállítás és a tisztek biztosítása is időigényes. 100 ezer ember esetén négy-öt hónap, 300 ezer esetén pedig ennél is több idő kell, mire megjelenhetnek a fronton. Ez azt jelenti, hogy 2026 végéig nagy valószínűséggel nem érkeznek érdemi erősítések, így a háború 2027 tavaszáig is elhúzódhat – kivéve, ha időközben tárgyalásos áttörés történik.

A veszteségarányokról szólva Tarjányi elmondta: míg korábban 1:2, később 1:3 volt az arány az ukrán és orosz veszteségek között, mára ez 1:8-ra nőtt, azaz nyolc orosz katona sebesülésére vagy halálára jut egy ukrán katona. Ez mutatja, hogy a tömeges gyalogsági rohamok kora lejárt, és Putyin is tisztában van ezzel, ezért tartja vissza magát egy nagyobb léptékű mozgósítástól.

A benzinkutakon tapasztalható feszültség a szakértő szerint átmeneti jelenség, amelyet az orosz vezetés augusztus közepéig-végéig orvosolni fog – legalábbis addig, hogy ne okozzon további társadalmi feszültségeket. Az alapkonfliktus ugyanakkor az, hogy „ki bírja tovább”, és a háború továbbra is erről szól, nem látványos áttörésekről.

Oroszország és a belső feszültségek hatása Putyin hatalmára

A műsorvezető kérdésére, hogy megdőlhet-e Putyin hatalma, Tarjányi úgy válaszolt: az orosz vezető ügyesen kezeli az „utolsó csepp” problémáját. A jelenlegi 100-300 ezres mozgósítási terveket az orosz társadalom még képes lehet lenyelni, de egy félmilliós vagy milliós mozgósítás már belerendítene a társadalomba. Ugyanakkor éppen ezért nem is várható ekkora arányú mozgósítás.

„Az inga így mozog, és igazán azt fogjuk látni az elkövetkező egy-másfél évben, hogy ki bírja tovább. Még mindig erről szól ez a háború, nem látványos áttörésekről, hanem az, hogy ki az, vagy melyik az ország, amelyik jobban tudja csoportosítani az erejét, tovább kitart, és ilyen szempontból bírja a háborút.” – Tarjányi Péter *


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • A „Tuskó módjára” kifejezés kontextusában nem egyértelmű, hogy pontosan milyen viselkedésre utal a beszélő (vélhetően Donald Tusk lengyel politikus egy korábbi diplomáciai gesztusára, de a szövegkörnyezetből nem rekonstruálható pontosan).
  • Az „aranykom úgy kanapércsán” szókapcsolat nem rekonstruálható értelmes kifejezésként, vélhetően Orbán Viktor valamilyen közismert nyilatkozatának helyszínére vagy kontextusára utal.
  • A „KR vezetése” megjelölés feltehetően az orosz titkosszolgálatok vagy kormányzati szervek rövidítése, de a pontos szervezet neve a kontextusból nem azonosítható egyértelműen.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]NATO csúcsot tartanak Ankarában.

[00:00:03]Előállította a hét rendőr, Szakács István korábbi megafonos influencert.

[00:00:08]Illetve Oroszországból olyan videók láttak napvilágot, ahol összeverekedtek az emberek a benzinkutakon.

[00:00:12]Tényleg ekkora a baj?

[00:00:14]Többek között ezekről a témákról is fogunk beszélgetni Tarjányi Péterrel a frontvonal legújabb adásában.

[00:00:21]Ha eddig nem tették volna, akkor iratkozzanak fel a csatornára, a komment szekcióban pedig szóljanak hozzá az elhangzottakhoz.

[00:00:26]Kezdünk.

[00:00:35]Szia Péter!

[00:00:35]Köszöntelek ezen itt a műsorban.

[00:00:37]Már magam elé is veszem a kis vizemet, mert hosszan fogunk beszélgetni a mai napon, mert van miről.

[00:00:42]A legelső és a legfontosabb, hogy most amikor felvesszük ugye az adást, még nem ért véget a NATO, a kétnapos NATO csúcs, amelyet Ankarában, Törökországban tartanak.

[00:00:52]Ö láttuk a felvételeket.

[00:00:52]Ugye Magyar Péter először érkezett meg a NATO csúcsra.

[00:00:58]Ö Erdogán elnök fogadta, ugye arról beszéljünk légyszíves, mik a NATO csúcs jelenlegi legfontosabb témái, amelyekről döntés születik?

[00:01:07]Igazán a legfontosabb téma az, és ezzel kapcsolatban már napokkal, sőt hetekkel ezelőtt fölporgött a nyugati, elsősorban európai NATO partnerek oldaláról az a fajta egyeztetési szándék, hogy egyre inkább körvonalazódik és konkrét lépéseket [torokköszörülés] tett már meg Trump elnök, hogy valójában az Európai NATO államokat, az Egyesült Államok féligmeddig, tehát nem kilépés a NATO-ból, de valójában egyfajta magárahagyásban akarja politikailag olyan irányokba kényszeríteni és terelni, ami az Egyesült Államok külés biztonságpolitikájának fontos.

[00:01:50]Ez most ö azt gondolom, hogy a mai nap folyamán, és tegyük hozzá, hogy 11 óra után vagyunk pár perccel, tehát én mire este adásba kerülünk, elviekben ez a ez a csörte lezajlódik, és kiderül az, hogy valójában Trump elnök ténylegesen ezt a lépést megteszi, vagy sem.

[00:02:08]Én azt gondolom, és ez most egy picit ilyen jóslás kategória lesz, hogy szerintem nagyon komoly bejelentéseket fog tenni.

[00:02:16]És ezt arra alapozom két szempontból, hogy egyrészt a NATO csúcs előtt közvetlenül Németország, illetve Franciaország bejelentette, hogy fegyvervásárlásokat tervez az Egyesült Államoktól.

[00:02:27]Ez kicsit olyan, mint amikor így így becsomagolom neked a a keserű gyógyszert, vagy a pirulát, hogy hogy nem könyörgünk nyilvánosan, de azzal, hogy mondjuk rendelek tőled egy 60-70 milliárd dollárértékben fegyverszállítmányt, hátha rá tudlak venni arra, hogy egy kicsit tompítsam a kommunikációd élét, és talán nem lépsz olyan irányba, ami mondjuk visszafordíthatatlan, vagy nagyon-nagyon kemény lépésnek tűnik a világoldala.

[00:02:58]oldaláról.

[00:02:58]Ez az egyik rész.

[00:03:00]A másik oldalról, ami ezt nagyon komolyan árnyalja, hogy az utóbbi két és fél hétben Trump elnök többször elkezdett bűnbakokat keresni, és a tekintetben tette ezt a republikánus párt felé, az Egyesült Államokban, a kongresszus felé, illetve a tömegtájékoztatáson keresztül az Egyesült Államokban, hogy egyre inkább körvonalazódik az Egyesült Államokban is az független szakértőktől, külföldi szakértéktől, Izrael eltől Európából.

[00:03:31]Tehát, hogy terjed az a hír, hogy valójában az Egyesült Államok vereséget szenvedett Iránnal szemben.

[00:03:35]És ezt nagyon-nagyon nehezen tudja egyrészt önmaga az egója oldaláról Trump elnök elfogadni.

[00:03:43]Másrészt ez egyfajta, különösen a félidős választások, ami ugye novemberben lesz az Egyesült Államokban szempontjából ez egy gyilkos üzenet, amit valahogyan semlegesíteni kellene.

[00:03:55]És itt van ez a fajta rutinos trumpi hozzáállás, hogyha valamit nem tudok kimagyarázni, akkor mást hibáztatok, és így áttolom ezt a fajta problémalmazt adott esetben az európai szövetségesek oldalára.

[00:04:07]És jelesül ez azt jelentette ö több kommunikációs bejelentése során, hogy valójában Európát és az európai NATO országokat hibáztatja azért, hogy ez a fajta hadművelet nem sikerült Irán ellenében.

[00:04:21]Ugye ez azért nagyon kemény, mert amikor erről beszélsz egy kommunikációban, hogy azért nem sikerült, mert te te, akkor az alapmondás az az, hogy nem sikerült.

[00:04:32]Tehát ilyen szempontból ez egy féligmdig beismerés Washington oldaláról, és ebben a problémacsomagban szerepel Törökország.

[00:04:43]Tehát ez az elsődleges, tehát a közösségi média oldalamon ugye hét pontban foglaltam össze azt, hogy mi az, ami tétje Magyarországnak is, illetve a NATO országoknak is most ezzel az Ankarai NATO csúcscsal kapcsolatban.

[00:04:55]És ott az első gondolatom az ez volt, amit ma este 7: óráig nagyjából tudni fogunk, hogy most akkor az Egyesült Államok elindít egy olyanfajta kivonulási hullámot, például Európában, ami valójában Európa biztonságpolitikai helyzetét, és ezen keresztül Magyarország biztonságpolitikai helyzetét is nagyon komolyan befolyásolja.

[00:05:15][horkantás] Az Egyesült Államok megközelítőleg 250-300000 embert állomásoztat külföldön, tehát nem csak Európában, hanem az egész bolygó területén.

[00:05:24]Ennek egy fontos része Európában van, és olyan NATO erőkről beszélünk, amely NATO vagy olyan amerikai erőkről beszélünk a NATO-n belül, amelyek nagyon komoly támaszpontokat üzemeltetnek.

[00:05:38]Tehát ezt úgy képzeld a Csongor, hogy Olaszországban például Aviano, ami Dél-Európa, dél-kelet Európa ö légvédelmének egyik alapláncszeme, de ugyanez van Németország tekintetében számtalan támaszponton, ott is elsősorban szállítmányozás, légizállítás, illetve konkrét katonai végrehajtások vonatkozásában.

[00:06:05]Tehát, hogy ez egyáltalán nem vicces.

[00:06:07]olyan dolgokat rúg föl adott esetben így egy csuklómozdulattal Trump elnök, ami hát nem tudom, vagy 70 éve a hidegháborúta így volt, és ez alapjaiban beépült Európa biztonságpolitikájába.

[00:06:21]A másik nagyon fontos rész, és akkor egy kicsit összekapcsolnám most, bocsánat, hogy így előre szaladok, mert ez is ma egy témánk, de ehhez mindenképpen kapcsolódik, hogy nagyon-nagyon rossz hír az európai NATO országoknak az, ami ma éjjel vagy ma hajnalban történt, merthogy a tegnapi nap folyamán három tartályhajó ellen hajtott végre támadást irán a hormózi szorosban, ami miatt ma éjjel hajnalban megközelítőleg 80 célpontot támadott ö az Egyesült Államok légiereje, illetve haditengerészete, ezeknek egy része meg is semmisült.

[00:06:56]Véleményed szerint kijelenthető az, hogy a korábban kötött tűzüneti megállapodásnak vége, tehát eddig tartot.

[00:07:02]Abszol abszolút vége.

[00:07:02]Ezt olyan szinten mondom, és nem biztonságpolitikailag közelítek, én mindig mindig legalább három részt nézek.

[00:07:08]A három részben a biztonságpolitika egy, az általános politikai bejelentések kettő és az, hogy a a piac hogyan árazza ezt be és azt lehet látni a piac illetve a biztosítótársaságok a piac automatikusan elkezdtek emelkedni az árak, illetve a biztosító társaságok jelentették, hogy hoppá, megint egy olyan fajta helyzet van, amikor emelni kell, és ennek kapcsán lépett is maga a kereskedelem, mert számtalan tartályhajó egyszerűen, vagy leparkolt, most bocsánat, hogy így fogalmazok.

[00:07:38]Tehát a tengerellen nem lehet úgy parkolni, de mindegy.

[00:07:41]Tehát, hogy leállt, vagy egyszerűen megfordították és más irányba vagy teljes egészében a hormozis szorost kihagyva haladnak tovább.

[00:07:48]Tehát valójában a piac azt árazta be, hogy ismételten lezárult a a hormozis szoros, hogy ez most egy napra, egy hétre, egy hónapra fogalmam nincs.

[00:07:57]De az biztos, hogy az, amit kérdezel, hogy és amiről beszélgettünk itt az elmúlt hetekben, ez a szándéknyilatkozat, amit Svájcban aláírtak, hát ez valójában egy ilyen üres papír, tehát hogy nagyjából tök mindegy, hogy mi van rajta.

[00:08:10]Ez viszont visszahat most az ankarai csúcsra, mert ilyen szempontból ennek a kommunikációs vonzata, hogy te, mint amerikai elnök, bejelentesz valamit, szembe jön a valóság és a történelem.

[00:08:22]Erre neked valamit mondanod kell, hiszen pont a NATO szövetségesek előtt égsz le, hogy nem működik a szándéknyilatkozatod.

[00:08:31]És hát ebben a legegyszerűbb megint csak a szövetségeseket hibáztatni.

[00:08:35]Viszont ha ezt megteszed, az azért úgy viccesen néz ki, hogy ja egyébként meg amivel megfenyegettelek benneteket itt az elmúlt hetekben, azzal kapcsolatban visszalépek, és akkor inkább nem vonulunk ki Európából.

[00:08:47]Tehát ezért gondolom azt, hogy ma estére a legvalószínűbb helyzet, de ne legyen igazam, az az, hogy az Egyesült Államok elnöke egy ilyen kemény bejelentéssel megkezdi azt, hogy az Amerikai Egyesült Államok elkezd kivonulni Európában.

[00:09:01]Emellett szerintem nagyon komoly szimbólum rendszerben megjeleníthető az, hogy Törökországban van ez a csúcs, hogy Törökország azt tudja mondani, hogy a térségben, nézzétek meg, nélkülem nem tud történni semmi.

[00:09:18]Ez egyébként igaz.

[00:09:21]És abban, amit előbb elmondtam, például az iráni hormoziszoros válsága, Izrael lépései Libanonban valójában abszolút fölértékelődik Törökországnak az a fajta szerepe, hogy itt is tud segíteni.

[00:09:31]És ami nagyon kemény, harmadik pontként, tehát három nagyon fajsúlyos pontot emelek ki a hétből.

[00:09:41]Az, hogy az orosz-ukrán háború kapcsán mi történik, miben maradnak a felek.

[00:09:46]Most ebben a kérdésben hogyan tud közvetíteni Törökország?

[00:09:51]Én nem tudom elmondani hanyadjára, de sokadjára ajánlott a földtörökz, hogy ő nagyon szívesen közvetítene.

[00:09:58]Hát főleg most, hogy Magyarország közvetítői szerepét tekintve végül kiesett, aki kiesett teljes egészében, illetve az Amerikai Egyesült Államok elnöke bejelentette azt is most a NATO csúcs kapcsán, hogy mind Zelenszki elnökkel, mind pedig Putyin elnökkel egyeztetve.

[00:10:16]Ugye ez hétvégén volt az Egyesült Állam a 250.

[00:10:21]születésnapján, július 4-én.

[00:10:22]Igen.

[00:10:22]Tehát, hogy akkor mind a két féllel beszélt Putyin elnökkel szerintem majdnem másfél órát, és mindkét fél oldaláról azt kapta jelzésként, hogy most már jó lenne tényleg leülni és beszélgetni.

[00:10:34]Ez bíztató jel.

[00:10:36]Hozzáteszem, az, hogy Donald Trump mondja, az nálam egy kicsit ilyen kérdőjel.

[00:10:40]Tehát hogyha hallom majd Zelenszkytől, hallom majd Putyintól, akkor elhiszem, hogy Trump elnökkel erről beszéltek, vagy sem, de a mai nap folyamán ez is este 7:00 óráig kiderül, hogy történik egy egyeztetés Zelenszk és az Amerikai Egyesült Államok elnöke között.

[00:10:57]És hát a hétből volt a plusz egy, ami Magyarország szempontjából fontos, hogy mi az, amit Magyar Péter miniszterelnök el tud intézni most Törökországban.

[00:11:08]Én itt egy kicsit szeretném lehűteni a kedélyeket, tehát hogy nem úgy ment ebbe a közösségbe most ki, hogy bármi olyan sorsfordító napirendi pont lenne, ami Magyarország szempontjából olyan fajsúlyosan jelen van.

[00:11:23]Hozzáteszem, amit előbb is mondtam, hogy számunkra is fontos, hogy mit lép az Egyesült Államok, de ennél fontosabb az, hogy ebben az új nemzetközi térben valójában látjuk most az első megmérettetését Magyar Péternek.

[00:11:36]most fog szerepelni valójában egy olyanfajta közegben, ami abszolút a a nagyhal világa.

[00:11:47]Egy picit ugorjunk vissza.

[00:11:47]Magyar Péter ugye megérkezett.

[00:11:50]Igen.

[00:11:51]Korábban Magyar Péter diktátornak nevezte Erdogánt és lényegében Orbán Viktort is támadta az ő személyével.

[00:11:59]Most amikor megérkezett hát a képsorokon az, hogy illemszerűen járt el Erdogán, ez kimondható, de szívesnek nem volt mondható a fogadtatás.

[00:12:08]Egy teljesen szabványos diplomáciai fogadást láttunk.

[00:12:10]Azt gondolom, hogy Erdogán elnök nagy játékos.

[00:12:17]Nem gondolom azt, hogy elfelejtette mit mondott Magyar Péter, de pontosan tudja azt, hogy mikor kell nyitva és mikor kell csukva tartani a szemét.

[00:12:25]most ebben az esetben csukva tartotta egy NATO szövetségest, egy új miniszterelnöket fogadott.

[00:12:32]Azt gondolom, hogy teljesen a protokollnak megfelelően történt.

[00:12:36]Segített is neki, hova álljon, tehát hogy abszolút partnerként kezelte Magyar Pétert.

[00:12:41]Ezt nem lehet elvitatni, de hogy baráti találkozónak vagy baráti ismerkedésnek nem lehet nevezni ezt az egész együttlétüket, ez biztos.

[00:12:49]Az, ami elgondolkodtató, és az, ami megint csak szimbólumrendszer oldaláról érdekes, hogy a szervezők hogyan csoportosították a közös fotón, mert ugye mindig készül közös fotó a a Igen.

[00:13:07]És hát ugye Zelenszki elnök mellék.

[00:13:09]Így van.

[00:13:09]Ö nagyon lényeges volt egyébként, hogy kik álltak Trump mellett, hogy a Németország kancellája hol helyezkedett el.

[00:13:15]Tehát, hogy ezek mind-mind üzenetek, de azt gondolom, hogy ez egyfajta jelzés volt a világnak, hogy Magyarország és Ukrajna között azt szeretné a NATO.

[00:13:29]És egy kicsit azt is mutatja a NATO, hogy az a fajta csörtézés és kard villogtatás, ami jellemző volt az utóbbi másfél- két évre, ez megszűnt.

[00:13:36]Tehát, hogy abszolút partnerként van a két ember egymás mellett.

[00:13:40]És ezt tényleg higgyék el nekem az olvasóink, nézőink, hogy hogy itt nyilván nem csak ilyen cövekként beállítják az embereket, hanem közben beszélgetnek is.

[00:13:49]Tehát ugye most már lehet tudni azt, és ez egy fontos rész volt.

[00:13:53]Erről is írtam, hogy nagyon komolyan azt gondolom, hogyha ha Trump elnökkel nem is tud úgy beszélni Magyar Péter, mert mert mert nem tud.

[00:14:01]És ez egyébként sem pozitív, sem negatív, tehát hogy miért szaladna hozzá oda az Amerikai Egyesült Államok elnöke.

[00:14:11]Nyilván egy köszönés erejéig abszolút ez ez működni fog.

[00:14:14]Nem gondolom, hogy most bocsánat, hogy így fogalmazok, Tuskó módjára ott hagyná Magyar Pétert, mert miért tenne ilyet az Egyesült Államok elnöke?

[00:14:22]De az ennél sokkal fontosabb, hogy Zelenski elnökkel tudtak néhány szót váltani, és meg is egyeztek abban, hogy az elkövetkező időszakban lesz egy olyan közös négyszemközti találkozó, ami nem tudom, hogy hol fog megtörténni, de mindenképpen a két országviszony rendszerét szerintem rendezni fogja.

[00:14:40]Ez egy fontos üzenet, nem csak nekünk, magyaroknak, hanem Ukrajnának is.

[00:14:49]Amint ez a találkozó megvan, és azon a találkozón például a Kárpátaljai magyarok ügyében történik előrelépés, én azt mondom, nem biztonságpolitikailag, hanem diplomáciailag rendeződött a két ország egymáshoz való viszonya.

[00:15:01]A hírszerzők, kémelhárítók természetesen dolgoznak, de hát ez mindig így volt, és ez mindig is így lesz.

[00:15:11]És van még egy nagyon-nagyon fontos pont, amiben ma Magyar Péter az Ankarai csúcson nagyjából ugyanazt mondta egyébként, mint Orbán Viktor, mert Orbán Viktor is végig arról beszélt, hogy joga van védekezni Ukrajnának, és hogy tényleg egy inváziót hajtott végre Oroszország, csak ennek keretében az a fajta partnerség, amiben az új magyar kormányzat egyáltalán nem gördített akadályokat, például a 90 milliárd euró kapcsán, vagy nem volt külön kérés, hogy a Ukrajna védekezéséhez szükség van pénzügyi forrásokra.

[00:15:45]Az biztos, hogy elmondta az új magyar miniszterelnök, hogy katonai segítségnyújtásra nem számíthat Ukrajna, de ezt szerintem nagyjából úgy el is fogadták.

[00:15:54]Meg ténylegesen én azt gondolom, hogy katonai szempontból nem tudunk olyan felajánlásokat tenni, mint például amit Hollandia megtett, vagy Lengyelország, vagy akár az Egyesült Államok, vagy Norvégia.

[00:16:05]Tehát ilyen szempontból azok a humanitárius gyógyszerszállítmányok, élelmiszerszállítmányok satöbbi, ezek egyébként segítik Ukrajnát.

[00:16:13]Ha ezt tovább viszi a magyar az új magyar kormányzat, és miért ne tenni, akkor szerintem ezzel kapcsolatban egy olyanfjta feszültséggóc, ami engem zavart az utóbbi másfél évben, erről beszélgetünk többször, kipipálódik és rendben lesz.

[00:16:28]Szerda reggel 7 órakor Szakács István korábbi megafonos influencernél házánál megjelentek a rendőrök és lényegében elfogták őt és elvitték.

[00:16:41]Ö nagy valószínűségemel Orbán Viktor Karáb miniszterelnök is posztolt róla, és más kiszivárgott információk is erre mutatnak, hogy közzétett egy videót, amiben ő arról beszélt, hogyha csak azért akarják Orbán Viktort elvinni, hogy mutogathassák videón, ahogy elfogják a miniszterelnököt, akkor 500000 emberrel fogják lényegében ezt megakadályozni és kiszabadítani lényegében.

[00:17:06]Ez kimeríti a Fidesz által létrehozott törvényben a terrorcselekmény fogalmát, és nagyon valószínűséggel ezzel, ezért vitték el őt.

[00:17:13]Mit gondolsz a történésekről?

[00:17:15]Azt gondolom, tehát ez teljesen egy friss hír.

[00:17:18]Tehát ugye együtt néztük meg azt a videót, ami alapján 99%-ban nagy valószínűséggel elvitték ugye megafon influencerét, vagy volt influencerét.

[00:17:32]Azt tudom mondani, hogy visszanyalt a fagyi.

[00:17:34]Tehát most tényleg nagyon egyszerűen fogalmazva annak idején, most [horkantás] megfogtál 12 vagy 13 évvel ezelőtt pont Orbán Viktor vonatkozásában különböző fenyegetések miatt hozott egy olyan belső szabályozást a Fidesz, ami még mindig érvényben van.

[00:17:54]Tehát így, amit te fogalmaztál, hogy ezt tényleg a Fidesz kormány alatt iktatták be, vagy tették a jogszabályok közést és szigorították pár évvel ezelőttek.

[00:18:03]Így van.

[00:18:03]Tehát, hogy ez tényleg így igaz.

[00:18:05]És ilyen szempontból most nem tud mást tenni a Magyar Péter vezette kormányzat, minthogy azt, ami a jogszabályokban leírásra került, és az, hogyha valaki egy videóban, egy spotban, egy kommentben, egy hozzászólásban valahol egy újságnál vagy a saját oldalán megfenyegeti a kormányzatot, annak tisztviselőit, bárkit egy ilyenfajta forradalmi hevülettől hajtva.

[00:18:35]akkor a hatóságnak nincs más lehetősége, mint lépni.

[00:18:38]Tehát itt itt ezt szeretném eloszlatni, hogy még mielőtt itt bárki elkezdené leengetni a nemzeti színű lobogót és árulást emlegetne, ha valami a jogszabályok között van, akkor nem döntheti el, tehát nem mondhatja azt a rendőrség, vagy egy titkoszolgálat, vagy egy ügyészség, hogy ja, egyébként ez volt, de ez akkor most innentől kezdve nincs.

[00:19:00]Meg kellett lépniük a hét rendőr vonatkozásában.

[00:19:07]Nem tudom hova tenni a létszámot.

[00:19:07]Ugye nyilván én láttam ilyenfjta házkutatásokat annak idején is.

[00:19:13]Nem egy-két ember hajt végre egy házkutatást.

[00:19:16]Tehát alapvet alaphangon egy házkutatói csoport az minimálisan négy-h fő.

[00:19:21]Tehát az, hogy nála most hete jelentek meg, nem tudom mekkora az otthonal.

[00:19:25]Ö miért indokolt egy házkutatás, amikor nem bombafenyegetésről beszélt, hanem arról, hogy odamegyünk 500000 át.

[00:19:32]Nyván 500000 embert nem dugott el a kertjébe, [torokköszörülés] de még csak a fiókjában sem?

[00:19:37]Itt nem csak házkutatás történik, hanem itt elsősorban, de most nem látom a konkrét ügyet, és nyilvánvalóan az ügyvéd nyilatkozni fog.

[00:19:43]Tehát amire nagy esélyt adok, hogy itt elsősorban nem is házkutatás, hanem lefoglalások történtek.

[00:19:50]technikai eszközökre kíváncsi ilyenkor a a vizsgálat, hogy az 500000 ember az ténylegesen 500000 ember, aki meg lett szólítva, hogy gyertek a nem tudom a vár börtönéhez és szabadítsuk ki nem tudom kicsodát.

[00:20:04]Ö ezeken tényleg a a technikai eszközöken azt fogják leellenőrizni, hogy van-e valamilyen fajta szervezés vagy szervezkedés.

[00:20:13]Ha van, akkor tehát az, amit mondtál, szerintem ez nem terrorcselekmény, hanem azzal való fenyegetés.

[00:20:19]Tehát, hogy ez ez más, tehát hogy ez és ez előkészületi kategória.

[00:20:21]Az előkészületet bizonyítani kell.

[00:20:24]Az előkészületet úgy tudod bizonyítani, ha leenőrzöd.

[00:20:27]Ez de ha csak beszélt róla, de még nem kezdett el ilyet szervezni, hiszen nem történt még meg, tehát Orbán Viktor nem került előzetesbe, még csak ki se hallgatták ugye az aranykom úgy kanapércsán.

[00:20:39]Tehát, hogy ebben az esetben ez egyáltalán kimeríti a terrorfenyegetettség fog.

[00:20:44]Ez derül ki most.

[00:20:44]Tehát ugye ezért vitték el, tehát hogy itt arról beszélünk, hogy őt előállították.

[00:20:50]az előállítás során vagy kirendelt ügyvéddel, vagy saját ügyvéddel, tehát védő ügyvéddel hallgathatják csak ki, és a kihallgatás során nyilvánvalóan ezeket tisztázzák.

[00:21:02]Azt már a Fidesz által létrehozott védvonal bejelentette, hogy a legjobb ügyvédeket biztosítják szakácsist számára.

[00:21:07]Jó, tehát hogy tegyék, nekem ezek nincs gondom, menjenek.

[00:21:12]Az ártatlanság védelme mindenkinek fenn áll szempontból.

[00:21:15]Lehet, hogy ő tényleg egy ilyen nyakatekert bolond félmondatot tett, és akkor ez ki bebizonyosodik, és akkor őt elengedik.

[00:21:23]Tehát, hogy de az, ha azon valaki fenn akad, hogy egy ilyen bejelentés után a hatóság lép, az bolond, mert a hatóságnak, mint ahogy előbb is mondtam, nincs más lehetősége.

[00:21:35]Tehát van egy elfogadott és a Fidesz által bevezetett jogszabály, ami kommenttől, videótól, videospottól, mindentől függetlenül mindenkire egyarányt vonatkozik.

[00:21:45]Ezt azért is akarom elmondani, mert többen meglepődtek egyébként az elmúlt 16 évben is, amikor valamit kommenteltek.

[00:21:53]Nyilván tehát az én a közösségi média oldalomban én is találkoztam nagyon extrém dolgokkal.

[00:21:57]Életveszélyes fenyegetés, mes Így van.

[00:21:58]Tehát sőt feljelentést is tettem, és eljárt a hatóság, és megtalálták azt az embert, aki halálosan megfenyegetett.

[00:22:05]Tehát, hogy ezeknek van egy törvényi vonzata.

[00:22:09]Ez vizsgálódik most ki most ilyen csúnyán fogalmaztam most délelőtt.

[00:22:11]Hát ebbe is mire adásba kerül a videónk estére, szerintem többet fogunk tudni.

[00:22:20]Én nagyon meglepődnék azon, hogyha itt valami hatalmas nagy eljárási procedúra indulna, és őt mit tudom én, előzetes letartóztatásba, vagy vagy 72 órás őrizetbe tennék.

[00:22:30]Szerintem ez egy ellenőrzés most a hatalom részéről meg bizonyos szempontból, hogy egyfajta kommunikációs friska, ahogy ti csináltátok, most visszanyalafagyi.

[00:22:40]Ennyi.

[00:22:41]Oroszországba is visszanyalafagyi, hiszen az egyik legnagyobb kőolajipari nagyhatalomnál azt látjuk, hogy konkrét felvételek vannak az interneten arról, ahogy emberek Oroszországban a benzinkutakon összeverkednek azon, hogy kifér oda a pisztolyhoz és tudja megtankolni az autóját.

[00:22:57]Hogy fordulhat ilyen elő?

[00:23:01]Úgyhogy például a tegnapi nap folyamán egy olyan támadást hajtott végre Szibéria térségében Ukrajna, ami elképzelhetetlen volt.

[00:23:10]Több mint 2500 km-es távolságra hajtottak vérgecsapást.

[00:23:16]És ugye ilyen már volt például tavalyi évben is, de akkor azt láthattuk, hogy közvetlenül például a hadászati bombázó flotta repülőterei mellé kamionokat juttattak, és a kamionok belsejéből, emlékszel, erre indultak ezek a a drónok.

[00:23:31]Itt nem erről van szó.

[00:23:34]Tehát nem az történt, hogy a drónokat odavitték, hanem olyan drón irányítási és a zavaró berendezéseket kivédő ukrán elhárító technológiákkal rendelkeznek ezek a drónok, illetve cirkáló rakéták, hogy valójában képes már azt végrehajtani Ukrajna, hogy Ukrajna területéről 2500 km-es távolságot megtegyenek orosz légterben úgy, hogy ne vegyék észre észre az ukrán drónokat, ha észre is veszik őket, ne tudják őket lelőni, és ami ennél keményebb, ne is tudják lezavarni ezeknek az eszközöknek a működését.

[00:24:16]Ez egy nagyon kemény üzenet Oroszország társadalma és az orosz katonai vezetés irányába, mert ez egy olyanfjta képességnövekedés, ami hát a háború előtt azt mondtam volna, hogy ez így ilyen 10-15 éves fejlesztés.

[00:24:35]Ukrajna ezeket a fejlesztési szinteket most úgy néz ki, hogy azért ilyen három-h havonta ugorja meg.

[00:24:38]Tehát, hogy döbbenetes a a fejlődés.

[00:24:41]A másik, hogy ezek az emblematikus támadások nem mutatják be azt a fajta sorozatos támadást, amiben így elmegyünk már mellette, de például ma csak összehasonlítottam, amikor készültem az adásra hogy mennyi drón eszköz bevetését jelentette be Oroszország és mennyi Ukrajna.

[00:25:02]És akkor mit tudom ilyenek, hogy Moszkva térségében 600 darab ukrán drón, Kiev térségében 300, de egész Ukrajna térségében, mint 1800 darab.

[00:25:13]Tehát, hogy olyan szinten repkednek ezek a az irányított lövedékek, amelyeknek egy része kis robbanótöltettel, de van olyan, amely adott esetben több 10 kg vagy több 100 kg-nyi robbanóanyagot is képes hordozni.

[00:25:32]Valójában az, amit Zelenszki elnök bejelentett, hogy három szinten zajlik a háború.

[00:25:38]Szárazföldi hadszintéren, tengeri hadszintéren és a levegőben.

[00:25:40]A szárazföldi hadszintéren egyfajta ilyen egyensúlyi helyzet van.

[00:25:45]Tehát nem nyer Ukrajna, de nem is veszít.

[00:25:48]Oroszország sem nyer, de nem is veszít.

[00:25:50]Tehát egy ilyen állóháborút látunk.

[00:25:52]A tengeren teljesen más a helyzet, tehát hogy azt kell, hogy mondjam, hogy Ukrajna kiszorította a fekete tenger nyugati térségéből a Krémfélsziget keleti részére, sőt távolabb is az orosz hadiflották.

[00:26:08]Valójában az, amiben Zelenskének igaza van, hogy most egy légiháborút látunk abszolút és nem repülőgépekkel, hanem rakétákkal, ballisztikus rakétákkal, légvédelmi eszközökkel és drónokkal.

[00:26:18]és az a fajta stratégia, amiben egy 40 napos programot hirdetett meg Zelensk, de az elmúlt hat-il hónapban láthatóan kezd célt érni, hogy azokat a finomítói kapacitásokat, tehát nem a bányászati kapacitást, hanem azokat a finomítói kapacitásokat, amin keresztül el lehetne látni ezeket a az üzemanyagtöltő állomásokat, szisztematikusan bombázzava úgy szét Ukrajna, hogy valójában az orosz társadalom nem csak egy-egy esetben, hanem napi szinten már azt megéli, hogy üzemanyaghiány van.

[00:26:56]Ez egy nagyon-nagyon súlyos jelzés, de és [torokköszörülés] ezt is tegyük helyre, valamire készül Oroszország.

[00:27:04]Egyrészt, ami miatt óvatos most Putyin elnök, hogy és ilyen tárgyalásos megoldásokban én elsősorban hasonló, amit a hormózis szólásnál, iránál, hogy egyre többször ez most érzés.

[00:27:14]Azt érzem, hogy időhúzásra játszik Oroszország is.

[00:27:20]Az ami nagyon fontos, hogy fáradjon a nyugat.

[00:27:24]Ö azt bomlasztani, hogy a legnagyobb szponzor, most ilyen furán fejeztem ki magam, az Egyesült Államok ne szponzorálja ezt a háborút, de egyébként a a kisebb szponzorok is fáradjanak el.

[00:27:40]Most erre hadd mondjak egy konkrét példát.

[00:27:42]Hollandia.

[00:27:42]Emellett is elment itthon egyébként a magyar média a tegnapi nap folyamán bejelentette, hogy eddig és ne tovább.

[00:27:49]Nem bírja tovább már támogatni Ukrajnát.

[00:27:53]Megközelítőleg 9 vagy 10 milliárd eurónyi támogatást nyújtott.

[00:27:59]Még van nem kicsi, tehát közel 7 vagy 9 milliárd, amit át akar adni, de ezeket elsősorban technológiákban, de az, hogy a legkorszerűbb technológiáiban patriot rakétákat adjon, hát nem képes, mertogy a saját készleteit számolni.

[00:28:13]Azért 7- kárdot vagy több mint 10 milliárdot hollandia gazdasága is megér az Európa.

[00:28:19]Tehát, hogy ez hiányzik a kasszából.

[00:28:22]És ez az, aminek kapcsán én azt látom, hogy Oroszország azt mondja, hogy jó, mert adjátok csak oda.

[00:28:27]Az a lényeg, hogy ne omoljunk össze.

[00:28:30]Az a lényeg, hogy az orosz társadalom bírja még.

[00:28:31]Ezért kemény az a fajta támadási forma, amit te említettél, hogy az emberek verekednek az üzemanyagtöltő állomásokon, mert ez az, ami Oroszországnak valójában fáj, de valójában azt akarja megélni, hogy a mostani szeptemberben, az hiszem szeptemberben lesz a parlamenti választás Oroszországban, tehát nem elnökválasztás, hanem parlamenti választás lemenjen békében, és ezt követően egyre több mértékadó forrás beszél arról, hogy valamilyen fajta mozgósítást fog bejelenteni Putyin elnök.

[00:29:01]De ezt az orosz társadalom, az orosz társadalom nem tudja, hogy ez vár rájuk.

[00:29:07]Hát azt tehát tehát hogy bocsánat, tehát tehetünk úgy, mintogyha valami nem létezne, de az, hogy én meg te Magyarországon erről tudunk, beszélünk róla és 100zre fogják ezt látni, Oroszországban tényleg nem tudják az emberek azt, hogy ősszel miután lement a parlamenti választások, mozgósítás kezdődik.

[00:29:26]Figyelj, ö szerintem azt átlátni, hogy milyen szinten van elhallgatás, vagy az információk lecsavarása az orosz vidék számára, az amit tehát amiben én nem vitatkozom veled, az az, hogy szerintem az orosz nagyvárosokban, Moszkva, Szent Pétervár ezeket a folyamatokat látják, ugyanúgy, mint ahogy itt mi most erről beszélgetünk.

[00:29:49]De az orosz vidék szibéria külső szerintem ilyen szinten nincs ezzel tisztában.

[00:29:55]És itt igazán az nagyon lényeges, hogy mikor észlel valamit a társadalom.

[00:30:00]És itt beszéljünk egy kicsit a számokról.

[00:30:02]Az amire múltkor fölkaptad a fejedet, amire beszélgettünk, hogy hogy ha konkrétan kimész ujonként a frontvonalra néhány 10 perc, amíg életben vagy.

[00:30:12]Most úgy néznek ki a számok, hogy megközelítőleg havonta 300 halott és sebesült vesztesége van Oroszországnak.

[00:30:22]Mozgósítási oldalról több hónapja nem tudnak 300 ember, tehát ilyen 25 és 27000 ember között tudnak mozgósítani magyarán.

[00:30:33]hiány van emberekben, és emiatt szükséges az, hogy valahogyan a mozgósítás oldaláról ezt a fajta hiányt, ez az első lépés pótolni lehessen, illetve egy olyanfjta tömeget és erőt lehessen létrehozni, amin keresztül meg lehet rengetni úgy az ukrán frontvonalakat, hogy adott esetben áttörés történjen.

[00:30:57]a személyi problémák ugyanúgy Ukrajna oldalán is, tehát az az emberhiány ugyanúgy jelen van, és ebben vannak tartalékai Oroszországnak, de nem mindegy társadalmi szempontból, hogy mennyi embert mozgósítasz és mikor.

[00:31:11]Azt gondolom, hogy egy 100000 főnek a mozgósítása nem rengeti meg az orosz társadalmat, viszont 100000 fő, hát az leginkább semmire sem elegendő.

[00:31:26]Három havi tartalékot tudni.

[00:31:27]Így van.

[00:31:27]Talán annyiban, tehát helyes bitek, hogy a rotációban, tehát a pihentetésben meg tudod jeleníteni.

[00:31:31]De az, ami az első kérdés ilyenkor, nem az, hogy van-e ember, hanem azt föl tudod-e szerelni.

[00:31:39]És nem csak a személyi fegyverzeteivel, hanem ezeknek az egységeknek akkor szállítás kell, ezeknek az egységeknek dróntechnológia kell, felderítés kell, kiképzés kell.

[00:31:48]Ha kiképzés kell, akkor kellenek tisztek, altisztek vezetők.

[00:31:53]Tehát, hogy egyáltalán ebből a civil tömegből, pékből, cukrászból, nem tudom, katonát faragj, az egyrészt felszerelés, és az, amit előbb fölsoroltam, és jön a második fontos dolog, idő.

[00:32:09]100000 embernek a mozgósítása kapcsán és azoknak a kiképzése és hogy megjelenjenek a frontvonalon.

[00:32:13]Én azt mondom, hogy egy ilyen négy-at hónapról beszélünk, de ahogy előfogalmaztam, mit ad 100000 ember?

[00:32:20]Semmit.

[00:32:20]Ami azt jelenti, hogy hasonlóan, mint 2022 vagy 2023-ost egy kicsit összefolynak az idő pillanatok.

[00:32:28]Akkor is volt egy mozgósítás, akkor megközelítőleg 300000 embert mozgósított Oroszország.

[00:32:34]Most is, hogyha valami ilyesmiben töri a fejét Vladyimir Putyin, 300000 ember mozgósítására képes-e Oroszország?

[00:32:41]abszolút igen.

[00:32:43]Tehát, hogy meg tudja mozdítani.

[00:32:43]Viszont a 300000 embernél pont háromszor annyi felszerelés és mindaz, amit előbb fölsoroltam, kiképzés, szállítás satöbbi szükséges.

[00:32:53]És ezeknek az embereknek a kiképzése is idő, felkészítése is idő, ami azt jelenti, hogy ha 300000 ember tekintetében mozgósítanak, ők idén már nem fognak megjelenni a frontvonalon.

[00:33:07]Ami azt jelenti, hogy 2026-ban, ha nincs tárgyalásos áttörés, akkor 2026 végét úgy zárjuk, hogy a háború még folytatódik, mert egyszerűen és akkor ezt is elmondom, mert vannak ilyen érdekes számítások, ezt bocsánat, hogy megmosolyogtam, hogy 500000 embert mozgósít Oroszország, 1 millió embert mozgósít Oroszország nem tud, mert az olyan szint, tehát 500000 embert mozgósítani, munkahelyek szűnnek meg, azt azt már nagyon érzi az orosz társadalom vidéken És 1 millióról meg meg végképp ne is beszéljünk.

[00:33:38]És ennek a 500 és 500000 és 1 millió embernek a felszerelése és a frontra juttatása ez mint egy év.

[00:33:46]Tehát, hogy hogy egyszerűen idő normálban sem megy.

[00:33:48]Tehát ezért mondom azt, hogy 100 és 300000 ember között gondolom ezt.

[00:33:53]De ők nem tudnak megjelenni idén egyáltalán a frontvonalon, ami azt jelenti, hogy valahogy egy ilyen stabilizáló helyzetet próbál az orosz hadsereg ebben az esetben tenni, tárgyalási oldalról időr húzni, bomlasztani azt, hogy a nyugat támogatása manifesztálódjon nagyobb mértékben Ukrajna oldalán.

[00:34:16]és 2027 elején tavaszán valami olyan csapást végrehajtani, amivel ezt a 100-300000 ember mértékben valamerre el tudja billenteni Oroszország felé a mérleget, ami azért rossz hír, mert arra kell berendezkednünk, hogy ez a háború folytatódik, de ne legyen igazam, tényleg ezt kívánom.

[00:34:40]látva, látva azt, hogy a benzinkutakon nehézség van, és nagyon nagy a feszültség a társadalomban, ha ehhez még hozzáadódik a mozgósítás és orosz Oroszországba, megdönthetetlen Putyin hatalma, akkor dőlne meg Putyin hatalma, hogyha a mozgósítás szintje, tehát hatalmak nem egy dologtól dőlnek meg.

[00:35:00]Mindig van egy kérdezem, hogy ez már úgy látszik.

[00:35:04]Értem, mit kérdezel?

[00:35:04]És és ezért mondom azt, hogy mindig van egy utolsó csep.

[00:35:09]Ebben neked igazad van, de ezt nagyon ügyesen kezeli Putyin.

[00:35:15]És ezért mondom azt, hogy nem tudom elképzelni, hogy az utolsó cse mondjuk egy olyan mozgósítás legyen akkor lenne, ha 500000 vagy 1 millió embert mozgósítanának.

[00:35:23]Hát azt h belereccsenne az orosz társadalom.

[00:35:28]Különösen úgy most ugye az elmúlt négy hónapban eddig volt a háború elején egy másfél egy kettő, tehát egy ukrán katona, másfél orosz és két orosz katona sebesülését és halálát okozta.

[00:35:40]Ez később ilyen 1-3ra fölment, most már egy a nyolcohoz, tehát nyolc orosz katona sérül meg, vagy sebesül meg szemben egy ukrán katonával, ami azt jelenti, hogy a tömeghadseregek és a tömeg támadások kora lejár.

[00:35:58]Tehát, hogy mozgóíthatsz te 400- 500000 embert, de ha rosszul és bénán csinálod, az pillanatok alatt elolvad.

[00:36:05]Ez az, amivel tisztában van Putyin.

[00:36:08]Tehát ezért van az, hogy ez a 100-300000et erre adom a legnagyobb esélyt.

[00:36:13]És valójában az az igazság, hogy ezt még az orosz társadalom be tudja nyelni.

[00:36:17]És azért ne felejtsük el, és lehet, hogy Szibéria külső nem nézik a frontvonalat, de Putyin biztos nézi.

[00:36:26]Tehát, hogy ilyen szempontból azokra a következtetésekre, hogy valamit tenni kell az üzemanyagi ellátásban, hogy ne verekedjenek az emberek, tehát ne legyen ilyen hangulat.

[00:36:33]Ezt nyilvánvalóan a KR vezetése is tudja, és ebben lépni fognak.

[00:36:37]Tehát ebben az, amit most látunk, szerintem ez egy pillanatnyi helyzet.

[00:36:40]Ezt tudják ilyebben is, és ezt minél jobban el akarják nyújtani, de szerintem lesznek megoldásai Oroszországnak, és ez a fajta állapot szerintem augusztus közepéig, végéig fog fönnálni, és utána lesz egy új helyzet.

[00:36:55]Az inga így mozog, és igazán azt fogjuk látni az elkövetkező egymás vében, hogy ki bírja tovább.

[00:37:02]Még mindig erről szól ez a háború, nem látványos áttörésekről, hanem az, hogy ki az, vagy melyik az ország, amelyik jobban tudja csoportosítani az erejét, tovább kitart, és ilyen szempontból bírja a háborút.

[00:37:19]Péter, köszönöm, hogy itt vagytál.

[00:37:21]Kösönöm héten.

[00:37:22]Köön jövő héten folytatjuk még.

[00:37:23]Nem megyünk el nyári születtre, viszont nem Péterrel, hanem egy vendég lesz itt, aki helyettesíti majd az adásban.

[00:37:29]Akkor is érdemes lesz velünk tartani, tudják, hogyha lemaradtak volna, akkor a mai és korábbi adásainkat is visszanézhetik az Indaplay frontvonal csatornáján, illetve a YouTube-on és az Index csatorna alatt a frontvonal adásokat megtalálják.

[00:37:44]Komment szekcióban mondják el- véleményüket, hogy önök szerint megrccsenhet-e Putytin hatalma a jelenleg fennálló veszélyhelyzetek veszélyektől, vagy hogy mondjuk Szakács István joggal vitték el a rendőrök.

[00:37:54]Jövő héten is várom önöket akkor is tartsanak vissza velünk.

[00:37:57]Viszontlátásra.

[00:37:59]Viszontlátásra.