„Donald Trump hormuzi „védelmi pénze” valójában egy hatalmas blöff volt”

[00:00:00]Mégsem szed védelmi pénzt a hormozi szorosban Donald Trump.

[00:00:02]Véget ért a NATO csúcs, de mégis milyen eredményekkel, milyen következményekkel?

[00:00:09]Műholdfelvételekkel bizonyíthatóan egy amerikai hadihajót támadnak vagy tesztelnek a kínaiak.

[00:00:13]Na de miért?

[00:00:16]Többek között ezekről a témákról fogunk beszélgetni a frontvonal legújabb javásában.

[00:00:19]Ha eddig nem tették volna, akkor iratkozzanak fel.

[00:00:22]A komment szekcióban pedig mondják el véleményüket.

[00:00:25]Kezdünk.

[00:00:33]A mai adásban pedig új vendégünk van a frontvonalban, bár már nem először, hanem visszatérően ismét Bendazevski, Anton az Ökonomus Alapítvány igazgatója.

[00:00:42]Köszöntelek itt a műsorban is.

[00:00:42]Köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:00:45]Köszönöm.

[00:00:46]Hát haladjunk akkor szépen sorban.

[00:00:46]Ugye, bár köttetett egy tűzszüneti megállapodás, arról mi már múlt héten Péterrel beszéltünk, hogy hát az furcs, lényegében kútba esett azzal, hogy elkezdték egymást bombázni a felek ismételten.

[00:00:59]Most viszont egy ismét, hogy is mondjam, célkeresztbe került az iráni konfliktus azzal, hogy Donald Trump bemondta, hogy védelmi pénzt fog szedni a hormózik szorosban az áthaladásért, hogy az amerikai erők biztosítsák.

[00:01:14]Aztán most ebből kés hátra általig 24 óra alatt egészen pontosan mi történt?

[00:01:22]Ugye nem védelmi pénznek nevezte, hanem ő [torokköszörülés] őrangyal pénz, tehát hogy mint az egész egy jobb marketinget talált ki neki.

[00:01:29]Igen, igen, igen.

[00:01:29]Tehát az egyesül, hogy mire volt miért volt szükség egyáltalán erre a védelmi pénzre?

[00:01:33]Hát, mert az Egyesült Államok egy háborút indított Iránban, és elhetetlenült a hormozi szoroson keresztül történő forgalom, de ez egy blöf volt, tehát a nem volt semmilyen realitása annak a, hogy 20%-nyi pénzszednek ugye a hajó rakománya értékének a 20%-át akarta volna Donald Trump megsarcolni.

[00:01:53]Ugye ez több 10 millió dollárt is elérhetett volna.

[00:01:58]Ebből óriási felháborodás keletkezett volna.

[00:02:01]Ennek az elsődleges célja, ennek a bemondásnak az volt, hogy Donald Trump megpróbálja rábírni a szövetségeseit, partnereit, hogy segítsenek meg közvetíteni Irán és az Egyesült Államok között, hogy egy sikeres lezáró béke legyen ennek a ennek a vége.

[00:02:18]És eddig úgy tűnt, hogy a közelkeleti országok nem voltak annyira aktívak a a közvetítésben.

[00:02:24]És most hirtelen a az összes azok közkeleti országok elszenvedői, mert hát ugye Amerikában nem csattannak bombák, de hát a közelkeleti országokban rendszeresen.

[00:02:32]Így van.

[00:02:32]Hát ráadásul ugye nem csak az energetikai az energetikai szektorokat veszélyezteti a ezeknek az országoknak a a háború, hanem ugye a turizmus is.

[00:02:42]Ugye a térségszámos ország az elmúlt két-három évtizedben egyre inkább turisztikai irányba vagy logisztikai irányba indult el.

[00:02:51]És hát egy Egyesül mérségek Qatar számára ez egy nagyon komoly érvágás.

[00:02:57]Nem csak a a hajóforgalom miattán így van, hanem hanem más gazdasági szempontból is.

[00:03:04]És most ezek az országok gyorsan elkezdtek tárgyalni Trumpal, hogy hát nem nem kellene ezt a 20%-ot.

[00:03:11]Tehát valószínűleg az Egyesült Államok ezt ezt egy ilyen strat tárgyalási stratégiának gondoltak, akkor szinte garantált, hogy az egyes hogy republikánus párttal kongresszus mindkét házát el fogja veszíteni.

[00:03:26]Még annak ellenére is, hogy azért a demokraták is komoly baklövésekkel rukoltak elő az elmúlt hónapokban.

[00:03:31]az hát igen, de ugye a Donald Trumpnak a az egyik ugye a Donald Trump szavazótáborának az egyik fele ilyen izolacionista jellegű jellegű ígéretek miatt szavazott Donald Trumpra, hogy az Egyesült Államok vagy a m America Greaten, de hogy fókuszáljunk a a belpolitikára, fókuszáljunk arra, hogy jó legyen a hétköznapi embereknek az élete.

[00:03:58]zó migráció, olcsó benzin, sok munka és vonuljunk ki mindenhonnan.

[00:04:05]De ez csak a a tábornak egy része állította.

[00:04:06]Én egyébként is azt gondoltam, hogy Donald Trump nem izolanciista, de vannak ilyenek a környezetében, mint GD VZ például, de Donald Trumpnak egy másik főígérete volt, hogy minden háborút lezár, ami ami van.

[00:04:19]Tehát első sorban az orosz Ukra hábor és azóta újakat nyitott, meg ugye azt ígérte, hogy hát ő annyira békés lesz, hogy ugye még a vége Nobed díjat is megérdemli.

[00:04:27]Hát ugye nem, hogy nem, hogy a béke irányába haladtunk, hanem hogy új konfliktusokat indított, és ez azért az ő szavazótáboránok nem imponál.

[00:04:37]Egy dolgot tudna a Donald Trump jó menedzselni ahhoz, hogy ne ne veszítsenek nagyot a félidős választásokon, hogy nem csak az irániai háborút, de még a az ukrán háborút is valahogy lezárják, és teljesíti ezt a ezt a korábbi 2024-es ígéretét.

[00:04:51]De nehéz eldönteni, hogy melyik talál messzebb jelen pillanatban.

[00:04:55]Hát a az ukrán háborútól szerintem messzebb áll.

[00:04:59]Tehát az ir ugye Irán is Irán sincs jó pozícióban.

[00:05:03]Tehát a háború elsősorban nem az Egyesült Államokat rombolja.

[00:05:05]Az Egyesült Államoknak ez egy politikai kérdés.

[00:05:09]De hát az Egyesült Államok távolban ráadásul energiaexportőrök, tehát ők nem szorulnak behozatalra.

[00:05:15]Az energiaárok növekedése az embereket érinti, de egyébként az amerikai államot vagy az amerikai vállalatokat nem olyan mértékben érintik, mint egy mint mondjuk az európai országokat vagy a a közelkeleti országokat.

[00:05:29]De Irán a legnagyobb elszenvedője ennek, hiszen a műveletek közvetlenül Irán területén történnek.

[00:05:38]Az iráni olajexport az nagyon korlátozottan érvényesül.

[00:05:41]Ö, tehát számukra is ez egy blöff, hogy ők ezt még folytatni tudják még akár hónapokig vagy évekig.

[00:05:49]Mindkét félnek az az érdeke, hogy mielőbb lezárja a háborút, csak próbálnak egyezkedni, blöffölni és jobb feltételeket kiharcolni maguknak.

[00:05:57]A korrektség kedvére azért azt mondjuk el, hogy Donald Trump ezzel az újabb blöfével ismét pénzt szerzett azért Amerikának, hiszen a vámok vagy a védelmpénz, vagy a nem tudom felvigyázó csomag, vagy őrangyalcsomag helyett viszont a közelkeleti országok újabb üzleti megrendeléseket adtak le Amerika felé, amelyekből busásan gazdagodik megint az USA.

[00:06:23]Hát elvileg ezt kommunikálta.

[00:06:23]Nem tudjuk, hogy a a valóságban ebből mi fog realizálódni.

[00:06:28]Ezek általában hosszútávú tervek, befektetések, mire mire lehet, hogy mire megvalósulnának, Donald Trump már nem lesz a hatalomban.

[00:06:36]Tehát ez egy ez egy magyarázat.

[00:06:38]Ő azzal magyarázta azt, hogy nem lesz nem lesz védelmi pénz, hogy hát a közelkeleti partnerek olyan befektetéseket és kereskedelőforgalmat ígértek, ami egyébként az Egyesült Államoknak kifizeti lényegében azokat a költségeket, amelyeket a az Egyesült Államok a Perzsa aknamentesítésére és a azóta áthaladó forga hajóforgalom védelmére költ.

[00:07:03]hogy ez aztán a valóságban ebből mi igaz is milyen ugye majd a NATO-ról fogunk beszélni, de hát a NATO-val ugyanez a kérdés, hogy vannak ugye tavalyi hágai NATO csúcson megígérték a NATO országok, hogy 5%-ot fogunk költeni a a GDP 5%-át védelemre fogjuk költeni.

[00:07:22]De mikor?

[00:07:22]2035-ig.

[00:07:22]Hát 2035-ben már rég lesz a hatalomban Donald Trump, akinek már csak kettős fél éve van elnökként.

[00:07:33]Ugye nem is lehet még egyszer elnök.

[00:07:35]Tehát az, hogy most milyen ígéreteket, milyen gesztusokat teszünk mi, vagy tesznek a mondjuk a közelkeleti partner Donald Trump irányába, de egyáltalán nem biztos, hogy ez aztán meg fog meg is fog valósulni.

[00:07:48]És hogyha már a NATO-t emlegetted, akkor ne menjünk el amellett, hogy pont a múlteti adásunkat követően ért véget a NATO csúcs, amelyen ugye Magyar Péter először vett részt, mint Magyarország miniszterelnöke.

[00:08:02]Mik a konklúziók?

[00:08:02]Egyrészt globálisan nézzük először a globális konklúziókat.

[00:08:09]Mik a globális konklúziói a leg a múlt héten lezárult NATO csúcsnak?

[00:08:11]Hát a globális konklúzió az, hogy a NATO fegyverkezése folytatódik.

[00:08:19]A NATO tagországok egyre többet költenek védelemre, és egyre több megrendelést adnak le egymás között.

[00:08:27]Tehát a NATO csúcs első napján egyfajta ilyen valóságos show kezdődött, mintha egy ilyen egy ilyen védelmiari showt látnánk, ahol különböző cégek kötnek egymásokkal szerződést.

[00:08:40]Most ez történt Ankarában az első nap.

[00:08:43]50 milliárd dollárnyi szerződést kötöttek egymástól egymással a az európai cégek, egy Ray Metal, North Group vagy más cégek, és mondjuk az amerikai Lockheid Martin vagy ugye a a Boeing, Airbus Airbus európai ezek hosszútávú megrendelések, szerződések.

[00:09:09]Például az Egyesült Államok átadta az Atakams rakéták licencét Németországnak, tehát ezeket a rakétákat Németországon fog Németország is fognak gyártani a jövőben.

[00:09:19]De igazából a a lényege ennek a NATO csúcsnak nem csak ez, hogy mindenki, hogy fegyverkezünk és többet költünk és együttműködünk egymással katonailag, hanem alapvetően a fő célja ennek az Ankarai csúcsnak az lehetett, hogy Donald Trumpot Donald Trumpnak valamiféle örömöt okozzanak.

[00:09:40][nevetés] Nem, nem hangzik annyira jól, de a tavalyi Hágai csúcs is már ebbe az irányba haladt.

[00:09:45]Ugye Mark Rutte akkori és a mostani NATO főtitkár ugye Deddynek Apucinak hívta Donald Trumpot.

[00:09:53]Most pedig Mark Rute kitalált egy új fogalmat, tehát a Trump trilliója és erről beszélt, hogy Trump trilliója.

[00:10:03]Trump trilliója az ugye arról szól, hogy Trump első elnöksége óta a NATO tagországok 1000 milliárd dollárral többet költöttek a saját védelmükre.

[00:10:10]És ugye ezzel próbálta Donald Trumpot meggyőzni, hogy a NATO igenis fontos, mindenki komolyan veszi a kötelezettségeket és a többi tagország is próbálja felvenni a versenyt az Egyesült Államokkal a a katonai költségvetés tekintetében.

[00:10:27]Tehát az egész úgy nézett ki, mintogyha megérkezett Donald Trump, leszállt a repülőről.

[00:10:32]elmondta ismét a gröni kérdés, hogy hát az Egyesült Államok nagyon örülne, hogyha Grönland az Egyesült Államok része lenne, és hogy nagyon elégedetlen a NATO tagországokkal.

[00:10:43]És egyébként az iráni háború az az egy teszt volt.

[00:10:46]Hát valójában ő nem már a amilyen NATO-t illeti, tehát ő nem gondolta komolyan a segítségkérést az európai tagországoktal, hanem ő tesztelte, hogy az európai tagországok mennyire mennyire akarnak segítő kezet nyújtani az Egyesült Államoknak.

[00:11:03]Ez a lényegében odaszúrt.

[00:11:04]Így van.

[00:11:04]És azt mondta, hogy az európai országok megbuktak ezen a teszten.

[00:11:06]Tehát elindult az egész egy ilyen nagyon Trump részéről egy ilyen nagyon nagyon negatív irányból.

[00:11:12]Közben két napon keresztül Trumpot próbálták győzködni, hogy hát tessék, itt van ez a sok európai meg amerikai cég, nagyon sok alkult, megállapodást kötőnk egymással, mindenkinek nagyon jó lesz.

[00:11:22]Egyébként pedig 2017 óta 1000 milliárd dollárral többet költünk katonai kiadásokra, és a mindenki vállalja, hogy teljesíti ezt az 5%-os célt majd 2035-ig.

[00:11:35]És Donald Trump Vég úgy állt fel a a NATO csúcs után, hogy azt mondta, hogy hát ez egy fantasztikusan sikerült csúcstalálkozó volt, és a NATO tárgyalások termét a szeretet hatotta át.

[00:11:49]Úgyhogy úgyhogy végül is ilyen szempontból több 100 több 1zer milliárdnyi fegyverbeszerzésről döntöttek, fegyverkezésről a szeretet járta át.

[00:11:59]Hát ahogy csöngött a pénz a dollár dollárjén, hogy az Trumpnak örömet okozott.

[00:12:03]Egyrészről persze ez vicces ilyen szempontból.

[00:12:06]Tehát hogyha hogyha abból az irányból közelítsük meg, hogy Trump mint revizor, aki elmegy a NATO csúcsra, és mindenki kedvében próbál járni, de másfelőközelítve viszont igen hatékony volt Donald Trump abban, hogy elérje azt, hogy a NATO tagországok, amelyek korábban teljesen elhanyagolták egyébként a a saját védelmüket és azt gondolták, hogy majd az Egyesült Államok úgy is megvéd megvéd őket, megvéd bennünket.

[00:12:37]fölösleges sok pénzt költenünk hadseregre egyébként sem tudunk olyan olyan eredményeket felmutatni vagy olyan technológiát felmutatni, mint az Egyesült Államok, majd ők úgy is megvédenek bennünket.

[00:12:48]Tehát ehhez képest a az évek során egyre inkább komolyan veszi mindenki ezeket a ezeket a feladatokat és és mindenki felelősséget vállal.

[00:12:59]Ebben azért van némi igazsága az Amerikai Egyesült Államoknak.

[00:13:00]Abszolút, abszolút.

[00:13:02]Tehát ha ha azt nézzük, hogy ugye 2017-ben, amikor Donald Trump először kritizálta a NATO, hogy nem teljesítik a feladatokat még az első elnöksége alatt, akkor a 2%-os GDP arányos célkitűzést négy ország teljesítette a NATO tagországok közül.

[00:13:22]Ma már azt hiszem 27 teljesítés, ugye több Magyarország is teljesíti.

[00:13:30]számos ország akár már előbb is elérheti ezt a 5%-ot, ami valójában három és fél közvetlen katonai és más katonai jellegű kiadás, ami hidak, infrastruktúra egy más nagyon nagyon sok mindet el lehet számolni ebbe a ebbe a kategóriába.

[00:13:44]Lengyelország is ebbe az irányba halad, Törökország is ebbe az irányba Lengyelország már közel van az 5%-hoz.

[00:13:49]Né 4 egészt valamennyit költenek.

[00:13:53]Így van.

[00:13:55]Szóval ha belegondolunk abban, hogy a teljes értékű orosz invázió előtt 2022 előtt a a NATO tagországok komolyabban vették volna a saját védelmüket, és mondjuk feltöltötték volna a készleteket, a fegyverkészleteket, vagy olyan fejlesztéseket indítottak volna, mint amit most látunk az elmúlt két-három évben, akkor valószínűleg a nyugat is sokkal sokkal komolyabban, vagy sokkal kal erősebben tudta volna támogatni Ukrajnát, mint 2022-ben.

[00:14:27]És akkor lehet, hogy a háború már akkor lezáró, hogyha Ukra, mert ugye mit kapott Ukrajna 2022-ben?

[00:14:34]Hát ugye a németek sisak küldtek és elsorban páncéltörő rakétákat, tehát védekezésre szolgáló fegyvereket küldtek.

[00:14:42]Majd pedig amit tudtunk küldeni Ukrajnának 2023-ban vagy 24-ben, ezek 30-40 éves katonai technológiák voltak.

[00:14:50]Ö és most is ugye a NATO csúcsnak egy másik ilyen áttörése, hogy az Egyesült Államok Patriot légvédelem rakéták licenceit adta oda Ukrajnának.

[00:15:02]Ez egy kicsit ilyen mérgezett ajándék, mert egyrészről mindenképpen egy politikai áttörés.

[00:15:06]Az Egyesült Államokon kívül ilyen rakétákat csak Japánban és Németországban gyártanak, és Ukrajna harmadikként megkapta a licencjogát.

[00:15:17]Ugyanakkor azért azért mérgezett ajándék, és azért illik bele abba a folyamatba, amiről az elmúlt percekben beszéltem, mert ez egyben annak is az elismerése, hogy az Egyesült Államok és egyébként más országok, mint Németország is, nem képesek elegendő mennyiségben gyártani ezekből a rakétákból.

[00:15:33]Ugye jelenleg Évi a Lockhid Martin ezeknek a rakétáknak a beszállítója évi 600 darabot gyárt ebből a légvédelmi rakétákból.

[00:15:45]És egyszerűen ez annak a beismerése is, hogy hát bocsi srácok, mi nem tudunk nektek most elegendő rakétát biztosítani egyébként is.

[00:15:52]Most pótolni kell a közelkelett az iráni háború miatti miatt a a szövetségeseinket.

[00:16:02]Ugye ilyen pergyott rendszereket használj mind a Ukrajnába mennem.

[00:16:03]I így van.

[00:16:07]És hogy ez annak a beismerése, hogy hát mi nem tudunk annyit gyártani, akkor gyártsátok le ti magatok.

[00:16:13]És ugye pontosan beleélik abba a folyamatba, hogy azért volt Ukrajnában például 2023-ban lőszerkrízis, 2023-24-ben ugye tűzérségi lőszereket azért nem nem tudtak szerezni, mert hát Európában is kiürültek a készletek.

[00:16:27]És mindenesetre most, amit az elmúlt években látunk, ez az inkább abban az irágban mutat, hogy mindenki komolyan veszi a a saját védelmi vállalásokat.

[00:16:36]Ez ugye nekünk is, Magyarországnak is jó hír, hiszen ha mindenki komolyan veszi, és mindenki fejleszt és egy katonilag együttműködik egymással, akkor kellően, tehát olyan erőt tudunk képezni a globális kihívókkal szemben, egy Oroszországgal vagy Kínával szemben, ami ugye elrettenti ezeket a ezeket az országokat, tehát eleve beárazza egy esetleges konfliktusnak az árát, és akkor azt mondja Moszkó, hogy hú, hát akkor inkább bele se kezdek egy egy nem tudom Észtországgal vagy Litvániával szembeni háborúba, mert olyan nagy lesz az ára, annyira felkészültek ezek az országok egy esetleges támadássa, hogy hogy nincs is értelme, hogy belekezden.

[00:17:20]Hát ezt mondhatnánk, hogy az oroszok felkészültek és beárazták az ukrán frontot, és nem ezzel a költséggel számoltak, mint amit fizetnek most már ötödik éve lassan.

[00:17:32]Ők elszámolták magukat, de ők ezt elszámolták.

[00:17:33]Ez már többször szoba került.

[00:17:35]Jó, hogyha a globális részen túl tudunk lépni, Magyarország számára van-e bármilyen előrelépés a tanulsága a NATO csúcsnak valamilyen eredménye, közvetlen konzekvenciája?

[00:17:48]Hát esetleg azt azt tudom mondani, hogy a NATO ugye minden NATO csúcs után a tagországok aláírnak egy nyilatkozatot, amiből sok minden kiderül, és jellemzően ezek a nyilatkozatok rendkívül hosszú.

[00:18:01]ö szöveget tartalmazó dokumentumok sok sok oldalnyi szövegek.

[00:18:08]A mostani NATO nyilatkozat hat bekezdésben fért be és azt hiszem 460 vagy 480 szavas dokumentum.

[00:18:23]Két-három perc alatt el lehet olvasnielős, így is mondhatjuk.

[00:18:26]elsőban azt, tehát ennek az az oka, hogy a korábbi nyilatkozatok során a NATO tagországok mindig arra figyeltek, vagy az volt a cél, hogy hosszú heteken vagy hónapokon keresztül, tehát a csúcsot megelőző időszakban próbálták meg beletenni olyan olyan dolgokat, amelyek az egyes országoknak fontosak.

[00:18:49]ettől a gyakorlattok most eltértek, és most csak azokat a pontokat tettek bele, ami ami egyesíti a tehát ami nem okoz esetleg megosztottságot.

[00:19:02]És Magyarország szempontjából esetleg az az lehet a a tanulság, hogy hát Kína nem került bele semmilyen formában.

[00:19:09]És a a [torokköszörülés] korábbi nyilatkozatokban, például a 2023-as Vilniuszi vagy a 2024-es washingtoni nyilatkozatban Kína mint mint a NATO stratégiai kihúgója szerepelt.

[00:19:22]Az egyik nyilatkozatban például Oroszország partnereként, amely mindent megtesz, hogy Oroszország növeszítse a háborút és ez a NATO számára kihívást jelent.

[00:19:31]És azt tudhatjuk, hogy vagy hát tudjuk, hogy a Kína egysorban az Egyesült Államok nyomására került bele ezekbe a dokumentumokba.

[00:19:41]Az Egyesült Államok ugye Kínára egyértelműen a a az amerikai az Egyesült Államok által a dominált világrendszer kihívójaként tekint.

[00:19:51]és az Egyesült Államok nemá az amiben Oroszország úgy tűnik kiesett a képből, mert korábban még az oroszokkal szemben helyezték vagy pozicionálták magukat az amerikaiak.

[00:20:03]Oroszország nincs abban a pozícióban, hogy globális kihívóvá váljon.

[00:20:05]Se technológiai, se gazdasági, pénzügyi pozíciói nem olyanok.

[00:20:12]Az egyedüli dolog, ami parításba [torokköszörülés] helyezi az oroszokat.

[00:20:15]Így van.

[00:20:15]Ez a ez a nukleáris tölteteknek a száma.

[00:20:17]Ennyi.

[00:20:20]Kína viszont egy valódi globális kihívó lehet.

[00:20:22]És az elmúlt másfél év évtizedben az Egyesült Államok Stratégia dokumentumaiban így is szerepel.

[00:20:26]Csak hogy az elmúlt években az Egyesült Államok ugye nem csak a saját stratégiájában próbálja lesúlyozni Kínát, hanem a a a partnereit is erre próbálja bírni, nyomást gyakorolni.

[00:20:40]És ez tükröződött a NATO dokumentumban is.

[00:20:44]Noha a NATO az egy az egy alapvetően egy atlanti szövetség, euroatlanti szövetség, amely a észak-amerikai és európai országokat védi, és ez egy védelmi szövetség, tehát semmi köze Kínához.

[00:21:02]Mégis eddig mindig belecsempézték ezeket a ezeket a megfogalmazásokat, most nem.

[00:21:07]Tehát ez most elsősorban egyébként nem tudom, hogy hogy mi a hogy az Egyesült Államok miért nem erőltette.

[00:21:13]Lehet, hogy köze van ahhoz, hogy Donald Trump Kínában járt néhány hónappal ezelőtt és Pinggel próbáltak megállapodni.

[00:21:19]Ö mindenesetre ez most jó Európának, ez jó Magyarországnak is, mert nem fog, vagy legalábbis most nem látjuk azt az erős diplomáciai nyomást, ami az Egyesült Államok részéről az elmúlt időszakban érkezett abba az irányba, hogy az európai országok teljesen számolják fel minden kínai kapcsolatokat, a kínai befektetéseket szorítsák ki, a kínai kereskedelmi forgalmat csökkentsék.

[00:21:42]Ugye ez az úgynevezett decapling folyamat, ami ami Európát érte ilyen nyomásként az Egyesült Államok részéről.

[00:21:50]Ugye Európa erre azzal reagált, hogy hát nem decouplingről, nem leválasztásról kell beszélni, hanem the riskingről, hogy próbáljuk a a kulcsfontosságú szektorokat kockázatmentesíteni, hogy abban ne legyen olyan mondjuk kínai komponens, ami exponálja esetleg a mondjuk a telekommunikációs szektorunkat, vagy a védelmi szektorunkat.

[00:22:08]De alapvetően miért váljunk le a kínai befektetésekről vagy a kínai technológiáról?

[00:22:15]És szerintem ez egy ez egy kedvező lérőlépés, hogy legalább a NATO dokumentumaiban ez nem jelent meg, és ez ez nyug Magyarországnak is kedvező.

[00:22:24]Annak van bármilyen diplomáciai jelentősége, hogy Donald Trump feltűnően nem fogott kezet Magyar Péterrel a NATO csúcson, még a mellette álló izlandi miniszterelnökkel?

[00:22:33]Igen.

[00:22:36]Szerintem az inkább ilyen kremlinológiai jellegű találgatás.

[00:22:43]Én úgy tudom, hogy azért van egy van egy kísérlet a egyébként a magyar diplomácia részéről, de az amerikai diplomácia részéről is, hogy hogy nyissanak a az új magyar kormány felé.

[00:22:54]Ez szerintem nagyon jól látszott a a függetlenségnapi fogadáson Magyarországon a ugye július 4-én van a függetlenség napja és július 2-án tartották.

[00:23:06]Ez most egy ilyen jubileumi 250 éves évfordulós fogadás volt.

[00:23:15]És úgy tudom, hogy vagy ugye képek alapján is úgy látszott, egyébként magam is ott voltam azon a azon a találkozón.

[00:23:21]A az új magyar kormány abszolút kiemelt vendég kiemelt szereplő volt minden szempontból az amerikai nagykövetség számára.

[00:23:30]Szóval nem gondolom, hogy Donald Trump részéről ez ennyire tudatos tudatosan felépített gesztus lett volna.

[00:23:39]Menjünk egy kicsit az oroszok felé, hiszen közelednek a parlamenti választások, ugye az országgyűlési választások Oroszországban, ami viszont nem éppen a legjobb állapotban éri Oroszországot, hiszen az elmúlt hetek eseményei egyértelműen arról szólnak, hogy számos mélységi csapást szenvednek el.

[00:23:57]Ugye rengeteg videó kering az interneten, hogy lényegében sorban állnak a benzinkutakon.

[00:24:03]40 órás sorban állásokra lehet hallani a benzinkutakon.

[00:24:06]Tehát már ahol van benzin.

[00:24:08]Már ahol van benzin, igen, mert ugye bizonyos része Oroszországnak még benzin sincsen, mert ugye a finomítással akadnak gondjaik.

[00:24:14]ebben a tekintetben értek el sikereket ugye az ukránok, hogy itt érheti-e váratlan meglepetés a Kramelt, vagy alapvetően azért ennél irányítottabb szabadfoglalkozás folyik, hogy is fogalmazzak?

[00:24:32]Teljesen irányított, tehát itt nem érheti meglepetés a Kram.

[00:24:34]Ö olyan szempontból meglepő a a a hatalomnak a politikája, hogy a háborúra fogja kiélezni a a választásoknak az üzenetét.

[00:24:50]Tehát én azt gondoltam, hogy hasonlóan ahhoz, amit az elmúlt években is tették, hogy megpróbálják a háborút távoltartani az emberektől és a különleges katonai műveletként továbbra is nevezve nem a háborúra, hanem nem tudom bizonyos gazdasági eredményekre, szociális juttatásokra helyezik a hangsúly.

[00:25:08]Nem ez történt.

[00:25:08]Ugye néhány héttel ezelőtt volt a az egységes Oroszország kormánypártnak a kongresszusa, ahol lényegében megszabták a kampány irányát, és egyrészt a kampányt közvetlenül valamért Putyinhoz kötötték és a kampány szlogenéba is beleírták a a a Putyint is, meg a háborút is.

[00:25:27]Ez a za Putytin a Putyinért és a za ilyen latin betűvel van írva.

[00:25:32]Ez a ugye ez a zet, a latinbetűs zet a háború egyik szimbólumának számít Oroszországban.

[00:25:40]Amikor megindult az orosz támadásuk Ukrajnával szemben, akkor a az orosz harckocsikra Z betűket, latinus Z betűket írtak.

[00:25:47]Tehát ez egyértelmű utalás még a szlogenben is a háborúra.

[00:25:51]Ráadásul az orosz ugye a kormánypárt pártlistájának az első öt helyéből háromban a háborúhoz kapcsolódó ember jelölt dominál.

[00:26:02]Ö és hogy most megjelent egy elindult a választási kampány, szeptember lesznek választások, megjelent egy jelölt, aki kommunista párt részéről a a a békére helyezi a hangsúlyt.

[00:26:14]Nem is beszél igazából a háborúról, csak az egyik szlogenje az, hogy legyen béke és néhány nap leforgás alatt, ő lényegében leszedték a választásokról.

[00:26:26]Büntetőeljár egyébként ez a Borisz Nagyin ő egyszer már indult.

[00:26:32]Pontosítsuk [torokköszörülés] ezt.

[00:26:33]Mit jelent az, hogy valakit Oroszországban leszednek a választásokról?

[00:26:39]Hát ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy olyan eljárásokat indítanak ellen, és olyan kategóriába teszik, ami elhetetleníti számára az indulást.

[00:26:45]Ő már egyszer 2024-ben indult Vladymér Putyinnal szemben az elnökválasztásokon.

[00:26:56]És akkor úgy tűnt, hogy Nagy Esgyin, aki a kommunista pártnak a jelöltje volt, hogy ő a Kremlától ügyesen felépített jelölt, hogy Lyemí Putyinnal szemben kell valaki, akit akit be tudják mutatni úgy, mint egy ellenzéki ember majd nem tudom, kap néhány százalék-ot és és hogy azt lehet demonstrálni, hogy hát igazából nem tudom 4-5%-ra futott.

[00:27:17]Tehát a Oroszországban a lakosság 4-5%-a igényli azt az ellenzéki jelöltet, mint amit mondjuk Nagy Esgyén képviselt.

[00:27:25]Csak nem itt történt, olyan népszerűvé vált az elnökválasztási kampánys során Nagy Esgyén egy teljesen ismeretlen jelölt, hogy emberek sorban álltak, hogy aláírják az ő az aláírás gyűjtésnél az ő papírjait.

[00:27:38]És végül nem fogadták el az alájírásokat.

[00:27:45]Azt mondták, hogy a az aláírási ívek nagyszámú ilyen fake aláírásokat tartalmaztak, és hogy leszedték akkor a versenyről.

[00:27:55]Most pedig de nem börtönözték be, és ablakból se esett ki és ablak és túlélte eddig.

[00:27:58]És most pedig ugye elindult a parlamenti választásokon az egyik moszkvai körzetnek a pár a körzeti egyéni mandátumú listáján.

[00:28:07]Ö, és most pedig külföldi ügynöknek minősítették, el büntetőeljárást indítottak ellene, és hát külföldi ügynök nem lehet parlamenti képviselő, úgyhogy ezzel gyakorlatilag rögtön már a kezdeti fázisban leszedték őt erről a versenyről.

[00:28:25]Pedig egyetlen egy fontos szlogje volt a béke.

[00:28:27]Ennyi.

[00:28:32]Maradt-e így ellenzéke lényegében a putyinista erőknek?

[00:28:37]Hát, ugye, Oroszországban van erre egy fogalom, ez a rendszerellenzék.

[00:28:41]olyan pártok, amelyek kezdetektől kezdve ott vannak az orosz parlamentben a kormánypárt mellett.

[00:28:50]Egyfajta fizetett ellenzék.

[00:28:50]egyfajta fizetett ellenzék, amely bizony mindig bizonyos plafont elér, de a plafonon tó soha nem megy.

[00:28:58]Ez a kommunista párt, az igazságos Oroszország párt és a liberális demokrata párt.

[00:29:04]És emellé bekerült egyébként újonnan egy Novia Lugyi nevű, új emberek nevű párt.

[00:29:13]2021 utoljára 2021-ben voltak parlamenti választások, tehát még a háború előtt, akkor került be új onnan, de megint csak ezt a pártot közvetlenül a králi köreihez kötik, hogy ők kitalálták, hogy kell egy olyan párt, ami ilyen fiatalokból áll, és majd megfogja a fiatal szavazókat, nehogy valamilyen nagyon ellenzéki jelöltekre szavazzanak.

[00:29:33]És ezek a pártok az orosz parlamentben gyakorlatilag minden, tehát minden kulcsondosságú kérdésben a kormánypárt mellett szavaznak.

[00:29:39]Putin támogatják, nagy államférfinök tartják, támogatják a háborút, és csak bizonyos marginális, kisebb kérdésekben képviselnek mást, mint mint a kormánypárt.

[00:29:50]Tehát bizonyos kisebb dolgokban el lehet érni, de ami a fő vonalat illeti, abban ezek a pártok teljesen Lanymir Putyin mellett vannak.

[00:30:02]Hát nagyon jó példa a liberális demokrata párt, ami csak nevében liberális, csak nevében demokrata.

[00:30:06]Ögye Zsirinovski volt ennek a fő képviselője, egy egy régi ismert orosz politikus, aki egyébként néhány éve meghalt, már nem él.

[00:30:17]És ő például azt tehát még a háború előtt azt támogatta, és azt kérte, hogy Oroszországnak meg kell szereznie Georgia és Ukrajna területeit.

[00:30:25]Vladyimir Putyint pedig itt cárra kell cár kell koronázni.

[00:30:31]A és vissza kell térni.

[00:30:31]Így van.

[00:30:34]És vissza kell térni a monarchiához.

[00:30:35]Hát ezt még a, hogy mondjam, a frakció, saját frakcióban is megigyelnék ezeket a kéréseket, [nevetés] nem?

[00:30:41][zihálás] É, és és ugye ehhez képest a saját frakció pedig azt mondhatta, hogy hát Zsinovski túl radikál is, hát nem, mi demokraták vagyunk, mi azt képviseljük, hogy demokrácia legyen.

[00:30:49]És hát nem nem csak Ukrajnát, törményországot nem, és hát ne cársak császár karonázó, [nevetés] mert az megy új így van.

[00:30:57]Úgyhogy ennyire demokratikusak a az orosz választások.

[00:30:59]Még néhány szót beszéljünk arról, hogy az orosz-ukrán front eléggé befagyott ahoz képest, hogy nyári időszakban, nyári offenzíva kéne történjen.

[00:31:09]Az látszik, hogy az oroszok bár a telet és a tavaszt még nagyon jó erőkkel várták, és talán előrehaladások is mutatkoztak, recseget ropogott az ukrán gépezet.

[00:31:19]Mostanra mintogyha elfogyott volna az erő az oroszok itt torlájából, hogy egy hasonlattal éljek.

[00:31:27]Sőt, igazából nagyon átalakult egy ilyen álló drónháborúvá az orosz-ukrán front, amelyekben egyelőre talán az ukránok valamivel ügyesebbnek, jobbnak, hatékonyabbnak tűnnek.

[00:31:37]Ö van-e bármilyen elmozdulás vélem szerint az oroszoknak a közeljövőben ebből az állapotból, vagy vagy így ez most így nagyon bekrekedt?

[00:31:51]Hát a háború jelenlegi szakasz egyértelműen Ukrajnának kedvez, hogy hogy van-e elmozdulás, vagy lehet-e elmozdulás?

[00:31:56]Lehet.

[00:31:58]Ezt nehéz megjósolni vagy előrejelezni.

[00:32:01]A háborúnak van egy természetes hullámzása.

[00:32:04]A háborúnak bizonyos szakaszaiban az egyik fél áll jobban, és a másik próbál alkalmazkodni, majd ha a másik fél alkalmazkodik, parításba kerülnek, és és aztán és aztán a másik esetleg bizonyos technológiai újítással vagy bizonyos haditechnika érkezésével fölénybe kerül.

[00:32:25]Tehát most éppen Ukrajna van fölényben a a mélységi dróncsapások és az úgynevezett közelhátország.

[00:32:32]Ez a frontó 100-150 km-re terjedő szakaszban lévő drónképességek miatt.

[00:32:39]Ezek teljesen megzavarják a hogy ellhetetleník az orosz ellátást, lőszerellátást, sebesültek ellátását, élelmiszerellátását.

[00:32:45][horkantás] És ezzel óriási hatása van a a harc menetére, hiszen ha egy katona a frontvonalon nem jut időben lőszerhez, nem tudja kimenekíteni a sebesült társát, akkor akkor az a az a fajta támadóművelet nem nem fog sikerülni, nem fog sikert elérni.

[00:33:05]És ebben a szakaszban Ukrajna dominál, de ez nem azt jelenti, hogy Oroszország nem lesz képes találni valamilyen ellenszert erre.

[00:33:14]És és lehet, hogyha Oroszország képes lesz alkalmazkodni, akkor akkor visszatérünk egy háború egy másik szakaszra.

[00:33:22]A választások után, hogyha egy komolyabb mozgósítás veszi kezdetét, az hozhat valamilyen jellegű változat.

[00:33:26]Hát ugye ez egyébként a a mozgósításnak a félelme egy komoly destabilizáló faktor is Oroszországban, mert a ugye jelenleg, hogyha megnézzük a az orosz közösségi médiát, akkor két fő dolog dominál.

[00:33:43]A a ugye m akkor három a a benzinhiány, ami most már szinte általános.

[00:33:53]Igen.

[00:33:53]A a másik a félelem a az ukrán dróncsapások miatt.

[00:33:58]Tehát amikor azt látom, hogy a Moszkvában, az orosz fővárosban, a szomszédom házába, panelházának a lakásába becsapódik egy drón, akkor nem lehetek benne biztos, hogy másnap Így van, hogy nem az én házamb fog ez becsapódni.

[00:34:18]És a harmadik fél pedig a mozgósítás.

[00:34:20]Tehát és pontosan ettől félnek az emberek, amit te is mondasz, hogy ö az orosz hatalom eddig nem veszi a mozgósításról és kerüli ezt a témát.

[00:34:30]Na de majd a választások után és egyre nagyobb a félelem, hogy erre készülhet a az orosz vezetés, főleg úgy, hogy számszerűsíthetően csökkent a szerződést aláíró, az orosz hadseregben szerződést aláíró katonáknak a száma.

[00:34:46]Ugye össze, tehát minden minden összefügg, hogyha van egy sikeres katonai szakasz, ö a katonák azt látják, hogy hú, hát megyünk előre, sikereket aratunk, akkor én aláírom a szerződést, jók leszünk, lehet, hogy hamarosan megnyerjük a háborút, hazamehetek sok pénzzel, de ha azt látja, hogy kudarcok vannak, teljesen megállt az előrenyomulás, akkor ő nem nem érzi a a késztetést, hogy akár sok pénzért is aláírja a szerződést.

[00:35:16]És a jelenlegi adatok azt mutatják, hogy legalábbis az elmúlt két-három hónapban több katonát veszít Oroszország a fronton, mint amennyit tud utánpótolni utánpótolni ezzel a szerződéses opcióval.

[00:35:30]Igen.

[00:35:30]Hogy sok pénzért aláírja a szerződést.

[00:35:32]Vagyis ha ezen változtatni akar és és valóban valamiféle áttörést akar a fronton, akkor valószínűleg mozgósítani kell.

[00:35:40]Ugye hivatalosan egyébként ez egy kicsit ilyen trükkös helyzet.

[00:35:43]hivatalosan Oroszországban nem ért véget a mozgósítás hivatalos 2022 szeptember óta tart és vannak is elszigetelt esetek egyébként bizonyos orosz régiókban, amikor kvázi büntetésként bizonyos kisebb kihágásokért a az embereket abba próbálják terelni tehát megkapják a behívót és és nem tudnak mit mondani ellene mert megfenyegetik hogyha nem megy be nem áll be a katonának akkor ennek lesznek konzekvenciá tehát a hivatal Mozgósítás nem állt le, csak volt egy bizonyos célszám, ez a 300000 katona és azt elvileg teljesítették.

[00:36:21]Na de semmi sem akadálya, tehát még új rendeletés sem kell hozzá, hanem azt mondhatja, hogy hó hát még újabb 200000 katonára szükség.

[00:36:27]Igen, csak a parlamenti választások előtt ez nem egy túl népszerű intézkedés, így ezzel valószínűleg kivárnak.

[00:36:31]Így van.

[00:36:32]Menjünk egy picit még keletebbre.

[00:36:34]drónfelvételek, sőt, bocsánat, művaltfelvételek láthatóak arról, hogy egy nagyobb amerikai hadihajó tökéletes mását felépítették a kínaiak.

[00:36:44]Valószínűleg nem azért, hogy turista látványosságot csináljanak belőle, hanem sokkal inkább arra mutat minden jel, hogy egy esetleges Tajvan elleni támadásra készítik fel saját csapataikat.

[00:36:57]Én őszintén szólva azt gondolom, hogy a kínaiak annál okosabbak, mintogy olyat lépjenek, mint az oroszok.

[00:37:00]Tehát szerintem pont a az orosz-ukrán háború rávilágított arra, hogy egy ilyen nyílt katonai konfrontáció nem vezethet feltlenül eredményre.

[00:37:09]Az Egyesült Államok tapasztalata is ugyanez az irányi háború.

[00:37:15]Első napon egy hatalmas katonai sikernek tűnt, de aztán nem érték el a céljukat, és belesüppettek ebbe a konfliktusba.

[00:37:24]Tehát Kína számára azt gondolom, hogy a a a konklúzió inkább az, hogyha a Taiwant meg akarják szerezni, akkor az egy lassú folyamat, egy ilyen lassú elfolytás.

[00:37:33]a taiwani szövetségi rendszere rendszerének az elvágása, a kereskedelmi vagy politikai nyomásgyakorlás is így fokozatosan táj van bekebelezése, de tény, hogy katonailag készülnek rá, épülnek a katonai a kínai anyahajók.

[00:37:51]Ugye van egy van egy komoly katonai modernizációs reform.

[00:37:58]Ugye erre az Egyesült Államok talált is egy erre van egy szó.

[00:38:05]A nem emlékszem a keresztnevére Davidson, amerikai admirális 2021-ben tartott egy egy beszédet, és abba megjelölte, hogy Kína számára most nyílik egy lehetőség, egy időablak Taiwan katonai megszerzésére.

[00:38:21]És ha csak ugye mondom, ez még a az irányi háború előtt volt és az orosz-ukrán háború előtt volt 2021-ben, és lehet, hogy Kína azóta tanult ezekből a helyzetekből, de 2021-ben mindenesetre az Amerika admirál is úgy látta, hogy 202-re vagy 27 végéig Kína már olyan képességek birtokában lesz, amelyek lehetővé tennék egy közvetlen katonai sikeres műveletet.

[00:38:52]Az Egyesült Államok és Kelet-ázsiai szövetségesei viszont még nem lesznek olyan helyzetben, hogy hogy sikeresen szembenjenek egy tehát hogy még a kínai fegyverkezésre se még nincs meg időben az amerikai válasz.

[00:39:06]Az Egyesült Államok túlságosan le van kötve Európában és a közelkeleten.

[00:39:11]Ugye ezzel próbálkoznak, hogy a az a az amerikai képességeket áttereljék a Kelet-Ázsiára.

[00:39:21]És ezért az az úgynevezett Davidson ablak az arról szól, hogy az Egyesült Államoknak, de hangsúlyoz 2021-ben mondta, hogy a következő években mindent meg kell tenni, hogy megakadályozza ezt a kedvező kínai időablaknak a kiaknázását.

[00:39:34]Tehát ezzel egyébként az amerikaiak számolnak, csak szerintem túl sok olyan [horkantás] negatív tapasztalat volt a az elmúlt években, amiből Kína is tudott tanulni.

[00:39:43]Tehát én nem Igen, de talán szerinted van alkalmasabb időpont Kínának erre a lépésre, mint az, amikor Iránban abszolút fronton van az Amerikai Egyesült Államok, amikor az orosz-ukrán oldalon is megoldásra vár, félidős választások jönnek, tehát hogy nagyon nem néznek jól, hogyha az amerikaiaknak lépnie kellene még egyet.

[00:40:06]Igen, ez egy nagyon vonzó perspektíva.

[00:40:09]L V Limir Putyin is azt gondolhatta, hogy 2022-ben a lehető legkedvezőbb időszak van.

[00:40:16]Van egy gyengének tűnő amerikai elnök, van egy covid utáni rendkívül rossz gazdasági helyzet, és hogy Ukrajnáért nem nem fognak az európai, nyugati országok nem nem fognak kiállni Ukrajna mellett.

[00:40:31]Ez és sőt maga Ukrajna is elég gyenge lesz hozzá.

[00:40:36]Tehát ennek a a az időzítésnek a az időzítés látszata az sokak számára egy egy ilyen vonzó perspektíva.

[00:40:43]Kína is ezt gondolhatja.

[00:40:45]Na de arra is vannak nagyon jó számítások és belések, hogyha eltekintünk a katonai faktortól, hogy mi lesz a kimenetele, és sikerül esetleg megszerelni, nem a a van egy gazdasági vetület, hogy igazából bármennyire is sikeres a katonai akció, önmagában egy ilyen háborúnak a kirobbantása, hacsak heteken áttart, vagy ha huzamosabb ideig, hatalmas gazdasági veszteséget okoz Kínának.

[00:41:12]És itt a gazdasági veszteségek akár a GDP 10-11%-ának a zsugoradásában is mérhető, ami viszont nagy belsőfeszültségeket is okozna Kínának.

[00:41:25]Tehát abban a helyzetben, amikor Kína a globális dominanciáért próbál verseni az Egyesült Államokkal, az, hogy éveken évekre visszaveti a kínai gazdasági teljesítményt, a kínai képességeket egy ilyen akció, nem biztos, hogy hogy belefér a kínai gondolkodásba.

[00:41:44]Legalábbis én ezt remélem, hogy nem fér bele egyébként ugye globális konzekvenciákkal is jár, tehát a globális szinten is több százalék-os GDP visszaesés, hiszen Tajwan a ugye a legfejlettebb félvezetőkben a piacvezető pozícióban van, tehát onnantól kezdve számos iparág azonnali hiánnyal szembesülne, autógyártás mindenféle autógyártás melletti gépipar, repülőgép.

[00:42:10]meg a félvezetők, a chipek, a ramok, a különböző tehát mindenféle a mesterség intelligenciához szükséges lényegében elképesztő mennyiségű memória előállítása, aminek jelenlegi is assiszem a tavalyi évhez képest meg háromszorozódott, vagy négyszerődött az ára.

[00:42:28]Kiderül.

[00:42:29]Hát én tehát ez egy nagyon komplex kérdés.

[00:42:31]Nem csak katonai nem csak katonai dimenziója van.

[00:42:34]Tehát Kína esetében, és Kína eddig nagyon ügyesen építkezett Afrikában, Közép-Ázsiában, Kelet-Ázsiában.

[00:42:42]Nem biztos, hogy ezt az ügyes stratégilag ügyes építkezést félredobnák egy egy egy geopolitikai álomért.

[00:42:53]Nemsokára kiderül.

[00:42:53]Anton, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál és elfogadtad a meghívást.

[00:42:56]Önöknek pedig köszönjük megtisztelő figyelmüket.

[00:42:59]tudják, hogyha lemaradtak volna, akkor mai és korábbi frontvonal adásainkat is visszanézhetik az Index YouTube csatornáján, illetve az Indaplayen is megtalálják szintén az Index csatornája alatt a frontvonalműsorok között.

[00:43:09]Komment szekcióban ne felejtsék elmondani a véleményüket az elhangzottakhoz.

[00:43:16]Jövő héten ismét találkozunk, akkor is tartsanak velünk.

[00:43:18]Addig is viszontlátásra!

[00:43:19]y