Index.hu 53:00

Schiffer András: Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében helyreállítani

nerjogállamdemokráciaellenzékválasztási rendszerközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Fidesz-közeli
Schiffer András: Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében helyreállítani
tl;dr
  • A jelenlegi kormányt egy „NER-szökevény” vezeti, és sokan vannak benne, akik korábban Orbán Viktornak „gazsuláltak” pozíciókért.
  • A kormány ott akarja folytatni, ahol a NER abbahagyta, és adminisztratív eszközökkel nyúl mandátumokhoz, amit a NER sem tett meg.
  • A miniszterelnök házbizottsági ülésre való bemenetele példátlan és sérti az intézményeknek kijáró alapvető tiszteletet.
  • A magyar demokratikus rendszer egyetlen valódi korlátja a választópolgár korábbi döntése volt, amit a mostani alkotmányozó többség felrúg.
  • „Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani” – a választási ígéretekre hivatkozó mandátum-megszakítás az önkény felé vezető út.
  • A teljes parlamenti ellenzék kriminalizálása kivezet a demokráciából, mert a bűnösséget csak bíróság állapíthatja meg.
  • A Fidesz egy hipercentralizált, franchise-szerű rendszer, amelynek kemény magja hatalmas versenyelőny, de egyben a robbanás veszélyét is hordozza.
  • A vagyonvisszaszerzési hivatal egy második ügyészségként működik, miközben a kormány az önálló szabályozó szerveket számolja fel – ez ellentmondásos intézményépítés.
  • A magyar választási rendszer stabil kormányzást tesz lehetővé, de a Fidesz által alkotott szabályok miatt a nagy győzelmet könnyen követheti nagy vereség.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A TISZA-kormány és a jogállamiság dilemmája

Schiffer András szerint a jelenlegi kormány egy „NER-szökevény által vezetett" kabinet, amelynek frakciójában és kormányzati apparátusában is számosan vannak olyanok, akik korábban „zsíros állásokért, pozíciókért gazsuláltak Orbán Viktornak". A kormány úgy „rúgja be a kocsmaajtót, hogy gyakorlatilag ott akarja folytatni, ahol a NER abbahagyta".

Schiffer emlékeztetett arra, hogy az LMP 2012-ben fogalmazta meg a jogállamiság helyreállításának programját, mert 2010 májusától a liberális jogállami alapelveket módszeresen kiiktatták. A párt akkor nem egyszerűen Orbán Viktort akarta leváltani, hanem egy szilárd jogállami rendszert akart létrehozni. Ezt ígérte Magyar Péter is, de Schiffer szerint nem ez történik.

„Egy NER-szökevény által vezetett kormány, amelynek a frakciójában, de a kormányzati apparátusában is szép számmal vannak olyanok, akik pár évvel ezelőtt még zsíros állásokért, pozíciókért gazsuláltak Orbán Viktornak, az úgy rúgja be a kocsmaajtót, hogy gyakorlatilag ott akarja folytatni, ahol a NER abbahagyta." – Schiffer András *

A NER és a mostani kormány intézményi magatartásának összehasonlítása

Schiffer szerint a NER bizonyos határokat nem lépett át. Példaként említette, hogy bár 2017 végén volt törekvés a Jobbik adminisztratív eszközökkel való kiiktatására a választási kampányból, ezt végül nem élesítették. A NER óvakodott attól, hogy adminisztratív eszközökkel iktassa ki ellenzékét.

A Lex Bakát említette példaként, amikor a Fidesz 2011-ben személyre szabott törvénnyel távolította el Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság éléről. Ez azonban másfél évvel a NER berendezkedése után történt, és strukturális átalakítással járt. Ezzel szemben a Fidesz nem rövidítette meg a hivatalban lévő köztársasági elnök, alkotmánybírák, ombudsmanok folyó mandátumát – ezt a mostani kormány viszont megtette.

Schiffer hangsúlyozta, hogy Magyar Péter választási ígéretei között szerepelt konkrét személyek és funkciók leváltása, ami szerinte legitimációs többletet adott a kormánynak ezekhez a lépésekhez.

A miniszterelnök viselkedése és az intézmények tisztelete

A műsorvezető felvetette, hogy a miniszterelnök stílusa, például hogy bement a házbizottság ülésére, egy 21. századi, más stílusú politizálás része lehet. Schiffer ezt határozottan elutasította:

„Én olyat nem láttam se saját életemben, se filmhíradókból, legyen akár az egy kegyetlen diktatúra is Magyarországon, hogy egy miniszterelnök így viselkedik az országházában." *

Példaként hozta fel, hogy sem Horn Gyula, sem Gyurcsány Ferenc, sem Orbán Viktor nem ment be ilyen módon házbizottsági ülésre. Schiffer szerint ha a politikát valóságnak tekintjük, akkor az intézményeknek bizonyos tiszteletet meg kell adni, és a miniszterelnöknek „kutya kötelessége" betartania bizonyos íratlan szabályokat is.

A magyar demokratikus berendezkedés strukturális gyengeségei

Schiffer hosszan elemezte a magyar alkotmányos rendszer 1989-90-es alapjait. Kifejtette, hogy a rendszerváltáskor egy olyan demokratikus intézményrendszer jött létre, ahol a miniszterelnöki hatalomnak is kevés korlátja volt. Az egyetlen komoly ellensúly az Alkotmánybíróság volt – nem véletlen, hogy Orbán Viktor első dolga volt ennek „lenullázása" 2010 őszén.

A magyar rendszerben az alkotmányozó többségnek nincs területi ellensúlya (mint Németországban a szövetségi államok), nincs felsőház, és nem lett közvetlenül választott köztársasági elnök sem. A népszavazás intézményét folyamatosan visszametszették.

Schiffer szerint a rendszerbe kezdettől fogva egyetlen komoly korlát volt beépítve: a választópolgár korábbi döntése. A jelenlegi alkotmányozó többség akaratát korlátozza az előző legitim többségek személyi döntéseken keresztül megnyilvánuló akarata. Ezt az elvet rúgja fel most a kormány.

„Mélyen tisztelt miniszterelnök úr ott téved, hogy a választópolgárnak nagyon sok mindenre joga van, amikor bemegy négy évente a választófülkébe szavazni. Egyetlen egy dolog viszont a választópolgárok még oly nagy tömegének is korlátozza az akaratát, a saját korábbi döntése." – Schiffer András *

Példaként hozta fel, hogy 1990-ben az Alkotmánybíróság első öt tagját és a Számvevőszék vezetőit még az utolsó pártállami országgyűlés választotta meg, és a hat parlamenti párt egyikében sem merült fel, hogy mandátumukat megszakítsák.

A jogállam helyreállításának paradoxona

Schiffer többször idézte az Alkotmánybíróság 11/92-es határozatának tételét: „Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani." Szerinte ha demokráciát játszunk, akkor tudomásul kell venni, hogy nemcsak a miniszterelnök és az alkotmányozó többség hatalma korlátolt, hanem az állampolgári akarat is.

„Ha demokráciát játszunk és jogállami működést akarunk, akkor tudomásul kell vennünk, hogy nem csak a miniszterelnöknek, nem egyszerűen az alkotmányozó többségnek a hatalma korlátolt, a mi személyes állampolgári akaratunk is korlátolt." – Schiffer András *

A miniszterelnök érvelését – miszerint a választási ígéreteket be kell tartania – Schiffer „nyílt útnak az önkényhez" nevezte. Szerinte felelőtlenség olyan ígéretekkel hergelni a népet, amelyek teljesítése kivezet a demokratikus jogállamból, még akkor is, ha ezt egyszeri alkalomnak állítják be.

Párhuzamot vont Magyar Péter és Orbán Viktor 2010-es retorikája között: mindketten azt állították, hogy az ő hatalomra kerülésük egyszeri, rendkívüli alkalom, amely után új, szilárd alkotmányos rend jön létre. Schiffer szerint ez a „folyamatosan ugyanabba a folyóba lépkedés" veszélyét hordozza.

A mandátumok meghosszabbítása és a felső korhatár kérdése

A műsorvezető felvetette a kinevezési mandátumok meghosszabbításának kérdését. Schiffer kifejtette, hogy a mandátumok túlnyúlása a parlamenti cikluson a hatalommegosztás elvéből fakad, és ez önmagában nem antidemokratikus. A 12 éves alkotmánybírói mandátum esetében fontosabbnak tartja, hogy ne legyen újraválaszthatóság, mert a bíráknak nem szabad kalkulálniuk az újraválasztásukkal.

Ami szerinte „disznóság" volt a NER részéről: 2013-ban megvárták, hogy Holló András és Bihari Mihály a 70 éves felső korhatár miatt távozzon az Alkotmánybíróságról, majd eltolták a korhatárt, hogy az általuk beültetett bírák (például Salamon László, Balsai István) kitölthessék a 12 éves terminust. A mostani 70 éves korhatár visszavezetésével egyetért, de annak folyó mandátumok megszakítására való használatát „felettébb problematikusnak" tartja.

A korábbi parlamentek legitimitásának kérdése

Schiffer szerint ha a jelenlegi parlament kétségbe vonja a korábbi parlamentek legitimitását, akkor nincs garancia arra, hogy 2030-ban vagy 2034-ben egy új parlament nem fogja ugyanezt tenni a mostanival. Ez az ország teljes destabilizációjához vezethet.

„Ha a jelenlegi parlament kétségbe vonja az előző 22-ben, 18-ban, 14-ben vagy éppen a 10-ben megválasztott parlamentek legitimitását, akkor mi a garancia arra, hogy mondjuk a 30-as vagy a 34-es parlament nem fogja ennek a legitimitását kétségbe vonni?" – Schiffer András *

Hozzátette, hogy a képviselői és miniszterelnöki cikluskorlátozásokat ugyanazzal a hivatkozással vezetik be – hogy a választási kampányban elhangzott –, ami tovább erősíti a destabilizáció veszélyét.

A parlamenti ellenzék kriminalizálása

Schiffer élesen bírálta a kormánypárti retorikát, amely a teljes parlamenti ellenzék kriminalizálását célozza. Emlékeztetett arra, hogy a Fidesz 2,7-2,8 millió szavazatot kapott, ami több mint amennyivel 2014-ben kétharmados többséget szerzett. A Mi Hazánkkal együtt ez még nagyobb választói felhatalmazást jelent.

„Egy alkotmányos demokráciában először is az, hogy mi a bűn, azt egy törvényben szabott és alkotmányos garanciákkal ellátott eljárásban bíróság jogerős döntése állapítja meg. Innen indulunk." – Schiffer András *

Szerinte lehet és kell is bizonyos ügyeket kivizsgálni, és a politikai felelősséget megállapítani, de egy komplett párt vagy pártok kriminalizálása kivezet a demokráciából.

A közvetlen köztársasági elnökválasztás kérdése

Schiffer támogatja a közvetlen köztársasági elnökválasztást. Érvelése szerint a jelenlegi rendszerben az egyszerű kormánytöbbség második fordulóban megválaszthatja az államfőt, ami szerinte Európában ritka (összesen öt országban van ilyen). A közvetlen legitimáció éppen a gyenge hatáskörű elnöknél fontos, mert felértékeli az erkölcsi súlyát.

Ugyanakkor megvédte a rendszerváltó alkotmányozás azon döntését, hogy közvetett legyen a választás, mert Antall József a történeti alkotmányosságra hivatkozott (királyválasztások, Kossuth megválasztása).

Schiffer szerint a köztársasági elnök intézménye a politikai térben létezik, oda „politikus kell". Álszentnek tartja azt a vitát, hogy lehet-e pártpolitikus az elnök, hiszen Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Schmitt Pál, Áder János és Novák Katalin mind politikusok voltak – az egyetlen kivétel Sulyok Tamás, aki nem volt pártpolitikus.

„A köztársasági elnök, az intézmény az a politikai térben létezik. Magyarul oda politikus kell." – Schiffer András *

Sulyok Tamásról Schiffer azt mondta, hogy „kitűnő, tisztességes ember, akinek a jó szándékához, becsületéhez nem férhet kétség", és az ő esetében a kritika éppen abból fakad, hogy nem politikus – elengedett olyan ügyeket, amelyekben egy politikus talán másképp járt volna el.

A Fidesz jövője és belső dinamikája

Schiffer szerint a Fidesz egy „fekete doboz", amelynek belső működése 1988 óta átláthatatlan. A pártot 2003-tól, Orbán Viktor visszatérésétől kezdve franchise-rendszerré alakították, a demokratikus működési elveket szisztematikusan kikapcsolták. Egy ilyen hipercentralizált rendszer magában hordja a robbanás veszélyét az első komolyabb döccenőnél.

Ugyanakkor a mérleg másik serpenyőjében ott van a Fidesz „több tucatfős, körkörös gyűrűkből összeálló kemény magja", amely négy évtizede összetart „féllegalitásban, ellenzékben, hatalmon, tejhatalomban, bűnben és erényben". Ez Magyarországon – egy „szélsőségesen közösséghiányos társadalomban" – hatalmas versenyelőny.

„Ha van egy több tucat fős olyan közeg, tehát ez a Fideszen belüli párt, vagy hogy fogalmazzak? A mag, a mag az egy irgalmatlan versenyelőnye a riválisokhoz képest." – Schiffer András *

Schiffer óva intett attól, hogy akár Orbán Viktort, akár a Fideszt idő előtt eltemessék. Ugyanakkor jelezte, hogy vannak arra utaló jelek, hogy egyesek „kibeszélnek abból a rendszerből, ami idáig hallgatott", és ha a karizmatikus legitimáció megsérül, a párt könnyen felrobbanhat.

A kormánypárti publicisták azon kijelentéseit, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot az ellenzékből is ki kell iktatni, Schiffer a „47-es Rákosi Mátyást idéző" retorikának nevezte.

A vagyonvisszaszerzési hivatal és az ügyészség kérdése

Schiffer problematikusnak tartja, hogy a vagyonvisszaszerzési hivatal gyakorlatilag egy második ügyészségként működik, miközben az alaptörvényben nincs rendezve a viszonya az ügyészség vádmonopóliumával. Szerint ha az ügyészséggel van probléma, azt kell megoldani, nem pedig párhuzamos intézményt létrehozni.

Felidézte, hogy 2011-ben az LMP alkotmánykoncepciójában is szerepelt az ügyészség kormány alá rendelése. Az ügyészség jelenlegi függetlenségét „sztálinista csökevénynek" nevezte, amelyet Orbán 2011-ben pillanatnyi jó ötletnek tartott és átvett, de attól még az államszocializmusból itt maradt képződmény.

Schiffer szerint az, hogy valami kormány alá van rendelve, nem antidemokratikus – éppen ellenkezőleg, a választópolgár négyévente a kormány sorsáról is döntve ezekről a funkciókról is dönt. Ugyanakkor a vagyonvisszaszerzési hivatal alaptörvénybe foglalásával a kormány egyik kezével megszünteti az önálló szabályozó szerveket, a másikkal pedig egy újabb, a demokratikus legitimációról leszakított végrehajtó funkciót épít be a rendszerbe.

„Orbán mélyállam-építkezésének éppen ez volt az egyik ösvénye, hogy fogjuk és a felszámolói névjegyzéket meg a végrehajtói kart kiszedjük az igazságügyi tárca alól, amit éppen miniszterelnök úr felesége igazgatott akkoriban, és betesszük egy kilenc évre megválasztott önálló szabályozó szervi vezető alá, és az önálló szabályozó szervhez pedig csak kétharmaddal lehet hozzányúlni. Ez egy disznóság." – Schiffer András *

A választási rendszer és a stabil kormányzás

Schiffer szerint a Fidesz olyan választási rendszert hozott létre, amelyben „a nagy győzelmet nagyon könnyen követheti egy nagy vereség" – ez 2026-ban be is következett. A magyar választási rendszer Európában párját ritkítóan stabil kormányzást tesz lehetővé, ami részben már a kerekasztal-tárgyalásokon kialakított rendszer következménye, és ez versenyelőny Magyarország számára.

Példaként hozta fel Belgiumot és Németországot, ahol a kormányalakítás egyre nehezebb. A német rendszerben tudatosan úgy alkották meg a választási szabályokat, hogy soha ne legyen senkinek abszolút többsége, ami mostanra „megoldhatatlan rejtvény" lett. Franciaországban a félelnöki rendszer biztosít valamennyi kormányozhatóságot.

A köztársasági elnök szerepe és megszólalási kötelezettsége

Schiffer szerint a köztársasági elnöknek nem az a dolga, hogy pillanatnyi politikai kijelentésekre reagáljon. Felidézte, hogy 2007-2008 körül, a Magyar Gárda megalakulásakor folyamatosan támadták Sólyom Lászlót, hogy szólaljon meg, de Sólyom világosan tisztázta: az elnöknek nem ez a feladata. Hasonlóan Mádl Ferenc sem tett ilyet. Ha egy elnök elkezdi kommentálni a pártpolitikai nyilatkozatokat, akkor kilép a szerepéből.

Sulyok Tamás a közbeszéd minőségével kapcsolatban megszólalt, de Schiffer szerint ezen lehet vitatkozni – az elnöknek ez a feladata, nem a napi politikai kommentár.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Kózenosztra, illetve náci" – A kontextus alapján a Fidesz és a Mi Hazánk támogatóinak minősítéséről van szó. A „Kózenosztra" szó pontosan nem rekonstruálható, valószínűleg „közönséges" vagy „kozmopolita" lehetett az eredeti kifejezés, de egyik sem illik tökéletesen a hangalakhoz.
  • „a Biddi egyik globális igazgatójának" – Szijjártó Péter új pozíciójára utal. A „Biddi" valószínűleg egy nemzetközi szervezet vagy vállalat nevének torzult alakja, pontosan nem azonosítható.
  • „Gáz Zoltán által vezetett ház bizottsági ülésre" – A kontextus alapján valószínűleg Gál Zoltán volt házelnökről van szó, de a név torzult alakja bizonytalan.
  • „Pokor Béla" – Az átiratban szereplő név valószínűleg Pokol Béla alkotmánybíróra utal, aki a „független szervek" kérdésében foglalt állást.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:03]Egy nerszökevény által vezetett kormány, amelynek a frakciójában, de a kormányzati aparátusában is szép számmal vannak olyanok, akik pár évvel ezelőtt még zsíros állásokért, pozíciókért gazsuláltak Orbán Viktornak, az úgy rúgja be a kocsmaajtót, hogy gyakorlatilag ott akarja folytatni, ahol a Erbaytam.

[00:00:22]Biztos azt nem fogadod el, hogy ez egy 21.

[00:00:25]századi más stílusú, más korszakot képviselő Egon lehet ezt játszani, ami külsődleges sok sok szempontból, de hat lehet, de hogyha pillanatnyi élménynek játszunk és játszunk politi mert ez nem ennek semmi köze a politika csináláshoz, ha valóságónak tekintjük a politikát, akkor teljesen fölösleges keseregnünk a demokratikus intézményeken, mert akkor egyben beleegyeztünk abban abba hogy a demokratikus politika működése mint olyan megszűnt.

[00:01:02]Tisztelettel köszöntöm önöket a konkrétan Róai Egon eladását.

[00:01:04]Látják a Sifer András ügyvéd egykori politikusa vendégem.

[00:01:08]Örülök, hogy itt vagy.

[00:01:10]Szervusz.

[00:01:10]Szia.

[00:01:12]Az egykori politikus azért lesz most különösen izgalmas ebben az időszakban, mert rendre visszautalnak korábbi korszakokra a mostani döntéshozók, és hivatkoznak arra az időszakra, amikor te még a parlamentben ültél.

[00:01:23]Erre egyébként írásaidimban ki is szoktál térni, hogy igen, de nem úgy volt az.

[00:01:28]Igen, de nem ezt mondták.

[00:01:30]Igen, de nem ezt írtuk.

[00:01:30]De mire hivatkozás az, amit 2026-ban egy alaptörvénymódosításnál vagy mondjuk vagy mondjuk bármely törvény szövegénél visszautal a 2010-es évekre?

[00:01:45]Hát pont ezt akartuk meghaladni.

[00:01:47]Az, hogy ott az LMP miért küzdött, az most mitől releváns?

[00:01:52]Hát sőt annak idején ez talán 2012 volt, a jogállamiság helyreállításának a tervét programját azért fogalmaztuk meg az LMP-ben is, mert azt láttuk, hogy 2010 májusától azok az alapelvek, amelyek egyébként összetartanak egy jogállami rend egy liberális jogállami rendszert, ezek módszeresen ki lettek szórva.

[00:02:15]Mire gondolok, hogy egy liberális jogállam nem szólhat egy pillanatnyi kétharmados többségnek a pillanatnyi akaratáról.

[00:02:29]Folyamatosan hőzönktünk nem csak LMP, szocialisták, jobbikosok is a visszamenőleges hatály, illetve a személyre szabott jogalkotás miatt.

[00:02:38]Amikor a jogállamiság helyreállítását hirdettük meg 2010-es évek elején, jegyzem meg, ha most visszanézzük a 14 1822-es választásokat, cseké választói támogatottságot élvezett ez a program, akkor ennek pontosan az nem lárplár le akartuk váltani Orbán Viktort, hanem azért akartuk leváltani a Nert, hogy olyan rendszer legyen Magyarországon, ahol szilárd jogállam Ami elveken működik nemcsak a kormányzás, hanem az alkotmányozott kor bingó.

[00:03:12]Ezt ígéri most Magyar Péter, csak hogy ő le is váltotta.

[00:03:16]Nem ez történik.

[00:03:16]ö egy Ners szökevény által vezetett kormány, amelynek a frakciójában, de a kormányzati aparátusában is szép számmal vannak olyanok, akik pár évvel ezelőtt még zsíros állásokért, pozíciókért gazsuláltak Orbán Viktornak.

[00:03:29]Az úgy rúgja be a kocsmaajtót, hogy gyakorlatilag ott akarja folytatni, ahol a Ner abbahagyta.

[00:03:38]Hát ez egész biztos.

[00:03:38]Hát nézzük meg.

[00:03:40]Tehát ma már azt tudom mondani, hogy legalább a Orbán Viktorékak bizonyos határokat nem léptek át.

[00:03:46]Mire gondolok?

[00:03:46]Egyrészt ugyan 2017 végén volt egy erőteljes törekvés arra, hogy a választási kampány kezdetén adminisztratív eszközökkel az akkori legnagyobb ellenzéki pártot, a Jobbikot kiszedjék a versenyből.

[00:03:58]Tehát ha emlé Ázbírság, tehát előtt megelőzi egy ilyen kampányfinanszírozási politikai reklámtörvény módosítás, és utána kiszabnak akkora bírságot, hogy a Jobbik garantáltan ne tudjon elindulni.

[00:04:14]Hál istennek utána ezt nem nem élesítették a kampányra, de egyebekben a NER óvakodott attól, hogy adminisztratív eszközökkel kiiktigtassa az ellenzékét.

[00:04:24]Kettő, volt ugyan Lexpaka.

[00:04:27]Tehát ezért mondom azt, hogy a NER gyakorlata, ezért érdemes azért visszanézni, hogy mi történt az elmúlt 16 évben alkotmánypolitikában is.

[00:04:36]Fiatalok már nem emlékeznek a Lex Bakára.

[00:04:38]Alex azt jelentette, hogy ugyanóban, tehát ez mondom, azért árnyalja a helyzetet, hogy a Fidesz 2011-ben egyébként rendkívül ostova és önsorsrontó módon átalakította az igazságszolgáltatási szervezetrendszert, ami nem csak azt jelentette, hogy a legfelsőbb bíróságot ezen kúriának hívják, hanem a közi pozíciója is megváltozott a főbírónak, aki eddig az Országos igazságszolgáltatási tanácsnak is az elnöke volt egy személyben.

[00:05:05]innentől kezdve csak a kúria elnöke lett.

[00:05:10]Ezzel együtt nyilvánvalóan Baka Andrásra azért alkottak egy törvényt, tehát hogy az ő mandátuma nem jogfolytonos lesz január 1-től a Kúria élén, hanem megszűnik.

[00:05:19]Tehát új főbírót kell választani.

[00:05:21]egyébként a más tekintetben szakmailag teljesen megfelelő Darák Andrást választotta meg az Országgyűlés, ha jól emlékszem, őt talán mi is megszavaztuk, hanem hanem direkt hoztak egy törvényt személyre szabottan, hogy Baka Andrást eltávolítják, merthogy kritikával illette egyébként jogos kritikával illette a Fidesz igazságszolgáltatási barmolását, de ez egy év kilenc hónappal a NER berendezkedése után történt.

[00:05:49]És valóban a Lex Bakát kísérte egy strukturális átalakítás.

[00:05:55]De egyebekben olyan, hogy a Fidesz nekimenjen.

[00:05:58]Jegyzem meg még a sóylyomelnök is még három hónapot ott szolgált és kellemetlenkedett, hogy a hivatalban lévő köztársasági elnöknek, alkotmánybíráknak, ombucsmanoknak, pedig Ombucsman és a Számvevőszék parlament szervei a folyó mandátumát lerövidítsék.

[00:06:20]Ilyen fül se merint.

[00:06:21]Ez lehet, de itt azért van két érve.

[00:06:21]Az egyik az az, hogy az alkotmány bíróság az a mai állapotában szintén a Fidesznek hála.

[00:06:29]Nem azonos azzal, mint ahogy 2010-ben ők ezt átvették, ugye létszámbővítés és így tovább.

[00:06:35]Másrészt ezt ígérte Magyar Péter, ez az ő legitimációs többlete ehhez képest, hogy neveket mondott, funkciókat mondott, és azt mondta, hogy hatalomra kerülünk és leváltjuk őket.

[00:06:49]Akkor szerintem egy picit szakadjunk el a miniszterelnök szerepét játszó személytől meg a alkotmányozott minterelnök azért e szögezz persze.

[00:07:00]És szerintem érdemes egy picit lebontani a gyökereké.

[00:07:04]Várj egy kicsit.

[00:07:04]Mi az, hogy jó, hogy?

[00:07:07]Hát nagyon egyszerű.

[00:07:07]Tehát én most túl azon, hogy épp éppen ma került elém közösségi oldalon gyerekkorom első miniszterelnöki élménye szinte Lázár Györgytől 1970-es évek második fele.

[00:07:20]Szóval azért én olyat nem láttam se saját életemben, se filmhíradókból, legyen akár az egy kegyetlen diktatúra is Magyarországon, hogy egy miniszterelnök így viselkedik az országházába.

[00:07:31]Tovább megyek, hogy a legfrissebb példát mondjam.

[00:07:34]El tudtad volna képzelni, hogy Horn Gyula bemegy egy Szilikatalin által vezetett ház, vagy nem Gáz Zoltán által vezetett ház bizottsági ülésre, vagy Gyurcsány Ferenc Szili Katalinhoz, vagy Orbán Viktor Kövér Lászlóhoz bezörget házbizottságra?

[00:07:49]Hát ne vicceljünk már.

[00:07:51]Azt nem fogadod el, hogy ez egy 21.

[00:07:53]századi más stílusú, más korszakot képviselő lehet ezt játszani, ami külsődleges sok sok szempontból, de hat lehet, de hogyha pillanatnyi élménynek játszunk és játszunk politi mert ez nem ennek semmi köze a politika csináláshoz, ha valóságónak tekintjük a politikát, akkor teljesen fölösleges keseregnünk a demokratikus intézményeken, mert akkor egyben beleegyeztünk abban abba hogy a demokratikus politika működése mint olyan megszűnt.

[00:08:26]Hát a valóságó szabályok szerint zajlik.

[00:08:28]Tehát azok a szabályok Igen.

[00:08:28]Csak én erre mondtam azt, hogy azért az intézményeknek bizonyos tiszteletet meg kell adni.

[00:08:35]Én ezt elmondtam az elmúlt hetekben a köztársasági elnök kapcsán is, de ez igaz a miniszterelnökre is, hogy egy miniszterelnök elsősorban az országházában viselkedjen miniszterelnökként és bizonyos iratlan szabályokat is kutya kötelessége betartania.

[00:08:51]De evezzünk vissza, mert amit az előbb fölvetettél, az viszont egy nagyon érdekes olyan morális kérdés, ami viszont nem szűkíthető le a miniszterelnökre, vagy az aktuális 141 fős alkotmányozó többségre.

[00:09:06]Tehát most hogyan miként ebbe ne révedjünk el, de 899-90-ben egy olyan demokratikus intézményrendszer jött létre Magyarországon, ahol a mindenkori tulajdonképpen a mindenkori miniszterelnöki hatalomnak is rettenetesen kevés korlátja lett.

[00:09:24]Hát ha visszaevezünk az összöd beszédre, abból megtudjuk, hogy gyakorlatilag csak az Alkotmánybíróság volt az, amitől félnie kellett egy miniszterelnöknek.

[00:09:35]Nem véletlen, hogy Orbánnak gyakorlatilag az első dolga volt az Alkotmánybíróság lenullázása 2010 őszén, ami ellen volt szerencsém nekem az első tüntetést szerveznem a NR.

[00:09:48]jeleztem hivatkozva, hogy az Alkotmánybíróság most sincs abban az állapotban, hogy hivatkozási alap lehessen.

[00:09:55]egy olyan berendezkedésbe egyeztünk bele, mintannyi a magyar még már akkor én is választópolgár voltam 19890-ben, ahol elfogadjuk azt, hogy a miniszterelnöki hatalommal szemben is kevés ellensúly van, de a mindenkori alkotmányozó többség az pusztán a mindenkori alsóháznak a matematikai úgynevezett nagy kétharmada, tehát az összes képviselő kétharmada.

[00:10:20]A magyar rendszerben valójában kezdetektől fogva viszonylag könnyű volt kétharmados többséget produkálni.

[00:10:27]A Fidesz 2010-ben a régi rendszerben nyerte meg a kétharmadot, nem a Lottón.

[00:10:36]És gyakorlatilag a kétharmados, tehát az alkotmányozó többségnek a magyar rendszerben nincsen territoriális ellensúlya, mint mondjuk Németországban, tehát a szövetségi államokban, tagállami ellensúlyra gondolok, a közvetlen demokrácia, úgyis mint népszavazás folyamatosan és tendenciózusan vissza lett metszve ennek a egyáltalán a rész nehezebb volt elérni azt, hogy lehessen való meg meg egyebek.

[00:11:03]De mondom most nem akarok részletekbe belebonyolódni.

[00:11:08]Ö úgy alakult és ez összefügg azzal, hogy Magyarország egy unitárius állam, hogy nincsen felsőház és nem lett nem lett közvetlenül választott köztársasági elnökünk sem.

[00:11:22]Ami részben akkor is pillanatnyi pártpolitikai érdekeket szolgált.

[00:11:24]A liberális pártok az SZDS Fideszre gondolok 89 köztársaság.

[00:11:31]Így van.

[00:11:31]ami egy alávaló dolog volt.

[00:11:32]Életemben először akkor szavaztam egy hatalmas nemmel, hogy ne lehessen közvetlenül elnököt választani négy igen helyett.

[00:11:41]Most is úgy szavaz?

[00:11:41]Most is tehát én ebbe sőt, hát ha meg lehet nézni az LMP alkotmány koncepcióját, azt igen jelenté azért kérdem, mert itt ugye most egy csomó dolgot feszegetve tudom felhozni azt, hogy Magyar Péter beszél arról, hogy közvetlen köztársasági elnökválasztás, ami nyilván jogkörmódosítással is járhat, mert másképp másképp minek hát másképp minek ez egy téved de majd várj ezt ezt beszéljük meg.

[00:12:08]Másrészt arról beszél a kormány több tagja, hogy egy olyan alaptörvényt, alkotmányt fognak alkotni záró határidőn belül, ami lényegét tekintve szinte kizárja a kétharmad lehetőségét.

[00:12:19]Jó, ne menjünk in.

[00:12:19]Tehát én még egy pillanatra visszamesz.

[00:12:23]Két dolgot hoztam fel.

[00:12:23]Menjünk vissza.

[00:12:25]Csak, hogy amikor ezt az egész demokráciának nevezett játékot elkezdte Magyarország 899-90-ben, abban volt egy implicit megegyezés, egy Rossszal szólva egy átfedőleges konszenzus, hogy a mégoly robosztus állampolgári többségnek, úgyis mint alkot alkotmányozó hatalom egyenlő a robosztus állampolgári többség, ami kétharmadban nyilvánul meg.

[00:12:49]Egyetlen komoly ellensúlya van.

[00:12:52]ugyanannak az állampolgárnak a korábbi döntése.

[00:12:57]Tehát kezdettől fogva a rendszerbe bele voltak építve olyan korlátok, olyan egyetlen korlátja volt beépítve gyakorlatilag az alkotmányozó hatalomnak a korábbi állampolgári döntés.

[00:13:10]Tehát mélyen tisztelt miniszterelnök úr ott téved, hogy a választópolgárnak nagyon sok mindenre joga van, amikor bemegy négy évente a választófülkébe szavazni.

[00:13:25]Egyetlen egy dolog viszont a választópolgárok még oly nagy tömegének is korlátozza az akaratát, a saját korábbi döntése.

[00:13:33]Ebben állapodtunk meg 899-90-ben.

[00:13:35]Ez hogy jelenik meg most a válasz?

[00:13:36]Ez úgy jelenik meg, erről beszélek.

[00:13:36]úgy jelenik meg, hiába van most egy legitim kétharmados többség, az előző legitim kétharmados többség, vagy az előző legitim kétharmados többségeknek bizonyos személyi döntéseken keresztül megnyilvánuló akarata korlátozza a jelenleg.

[00:13:58]Ez olyannyira így van, hogy amikor 90.

[00:14:00]május-án összeül a szabadon választott országgyűlés.

[00:14:07]Az akkor működő és komoly, tehát a kancellár demokráciává fölerősített Antali kormányzást, és komolyan korlátozó alkotmánybíróságnak az első öt tagját nem a szabadon választott parlament választotta, hanem az utolsó pártállami országgyűlés.

[00:14:23]Még akkor is, hogyha olyan legendás alakok alakjai kerültek oda a magyar közjognak és politikának, mint Sólyom László, Zlinski, János, Solt Pál, ugye fél évre és a többi a működik már a számvevőszék.

[00:14:38]A számvevőszék elnökét, Hágel Maer Istvánt és helyetteseit szintén az utolsó pártállami országgyűlés választotta meg.

[00:14:49]Igaz, hogy ezek az utóbbi vitatott volt az SZDS által, hogy mennyire a NEKA az ellenzéki kerekasztal vagy a nemzeti kerekasztal megállapodás része.

[00:14:57]Hiába volt súlyomék megválasztása a Nemzeti Kerekasztal megállapodásból folyó következmény, utolsó pártel, ami Országgyűlés választotta meg, mégse merült föl a hat parlamenti párt egyikében sem, hogy meg kéne szakítani akár a az öt alkotmánybíró, akár a számvevőszék vezetőinek a mandátumát.

[00:15:21]Jó, az egy más korszak volt abból a szempontból, hogy ott nagyon vigyázott mindenki és minden szereplő 1990-91-ben arra, és most miért nem?

[00:15:29]Hogy ne kérdőjelezzük meg a jogállami eszközök?

[00:15:31]Most azért most talán azért nem, mert az elmúlt 16 év után pont ez a fajta igény emelte ilyen magasra a mostani kormányt és a kétharmadot.

[00:15:44]el kell dönteni, hogy melyik játékot játszunk, mert ha demokráciát játszunk, ráadásul jogállamnak hívjuk azt a működést, amiben ez a demokrácia működik, akkor most túl azon, hogy az ellenzéki akarat, én magam is artikuláltam ezt hat éven keresztül, az folyamatosan arról szólt, hogy a liberális jogállomat akarjuk helyreállítani.

[00:16:05]És lásd még a sóyomi alkotmánybíróság 11/92-es határozatát alajírta Vörös Imre is.

[00:16:14]Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani, de ettől függetlenül, ha demokráciát játszunk és jogállami működést akarunk, akkor tudomásul kell vennünk, hogy nem csak a miniszterelnöknek, nem csak az, nem egyszerűen az alkotmányozott többségnek a hatalma korlátolt, a mi személyes állampolgári akaratunk is korlátolt.

[00:16:35]Világos?

[00:16:35]De na most amiről amit te viszont itt artikul fölhangosítottál, mint érvet a miniszterelnök részéről, az nyílt út az önkényhez, tehát az, hogy gyakorlatilag amit pillanatnyi indulatában a választópolgár akar, az akadálytalanul érvényesülhet, mert mert hogy ez ugye ez egy választási ígéret volt.

[00:16:56]Kezeljük így.

[00:16:56]Azt ő arra hivatkozik mindig, hogy ha betartom azt, amit ígértem a népnek, akkor ezt meg kell tennem.

[00:17:03]És kérdezek én tőled egy másik megközelítésből a a kinevezettek személyével kapcsolatban valamit.

[00:17:09]Az, hogy megnöveljük a kinevezésük érvényességének időtartamát.

[00:17:16]Gyakorlatilag szinte végeláthatatlaná 12 évekről végát kilenc meg kilenc évekről beszélünk, de átnyúlik több ciklus.

[00:17:23]De ez így volt régen is.

[00:17:24]Ez de hát ezt a Fidesz tette alapvetően.

[00:17:28]Ez mennyire demokratikus?

[00:17:28]Mennyire mennyire tekintheted úgy, hogy egy következő hatalmat szándékosan akar korlátozni?

[00:17:33]Mert ez is egy évvezzel kapcsolatban.

[00:17:36]Akkor itt válasszunk szét dolgokat, mert a Fidesz vagy a NER alkotmánypolitikai lépéseinek valóban voltak volt egy olyan állandónak tekinthető íve, hogy megpróbálja aláaknázni a következő kormányoknak a mozgásterét.

[00:17:57]Vár.

[00:18:00]De ez pont most április 12-e után látszik, hogy ez a mélyállami alapozás a Fidesz részéről, erről én írtam is valamikor a covid idején egy hosszabb cikket, talán 24-re.

[00:18:14]Ez akkor élesedett volna igazán, ha nem kétharmaddal küldik el őket a francba.

[00:18:20]Onnantól kezdve, hogy a Fidesz 1add alá lett szorítva a választók akaratának megfelelően, ez nem nem működik.

[00:18:25]Na most ha konkretiz gondolatom azt róla, hogy ez nincsen rendben, hogy a az egyszerű többséget akadályozták volna.

[00:18:34]Még egyszer az, hogy az úgy neve, amit úgy szoktunk nevezni, most ne kötekedjünk elnevezésekkel, hogy független közjogi intézmények.

[00:18:41]Igen.

[00:18:43]Tehát magyarul ellensúly intézmények.

[00:18:46]Ezeknek a mandátuma a rendszerváltása ut Magyarországon nyugati demokráciákban, amiket mintának tekintettek az alapító atyák 899-90-ben, mindenhol jócskán meghaladják a parlament mandátumát.

[00:19:02]Persze ez így van.

[00:19:02]A túlnyúlás az egy érték, mert hogy lett 12 év most, hogyha az alkotmánybírákat hoztad, akkor erről a konkrétumról beszélünk.

[00:19:09]Hogy lett 12 év?

[00:19:11]Úgy lett 12 év, hogy 89-től kilenc éves mandátumuk volt, és meg lehetett hosszabbítani.

[00:19:19]Hogy ne lehessen az Alkotmány bírák mandátumát meghosszabbítani.

[00:19:23]Ezt történetesen mi is követeltük.

[00:19:27]Sőt, a szocialisták talán nem, furcsa is lett volna, de talán még a jobbikosok is követelték.

[00:19:32]Tehát alkotmánybíró esetében sokkal fontosabb az, hogy a döntéseit úgy hozza meg, hogy ne ne kalkuláljon azzal, hogy őt esetleg újra választják.

[00:19:45]És egyáltalán ez alapvetően a függet.

[00:19:47]Tehát én azt láttam, hogy a mandátum hosszak meghatározásánál egy olyan mérlegelés is volt, ez elsősorban szerintem Gulyás Gergelynél, hogy oké, nincs újraválasztás, ellenben viszont egy hosszabb terminus szolgál végig valaki.

[00:20:01]Ezeken lehet vitatkozni, de az elf, hogy túlnyúlik a mandátum, az pontosan, hogy a hatalom megosztás elvéből fakad, mert hangsúlyozom még egyszer, ennek ellenére sokan úgy gondolják, hogy a három ciklus a magyar rendszerben a legfontosabb korlát, hogy az állampolgár egyik pillanatnyi akaratát a korábbi akarata korlátozza.

[00:20:26]Ami az Alkotmánybíróság esetében súlyos, az nem önmagában a 12 éves tartalom.

[00:20:32]De mondom, erről lehet vitatkozni, de ez szerintem egy a nézőket viszonylag kevéssé érdeklő ilyen hát ami most történik, az nyilvánvalóan Polt Péter leváltásáról szól, de ami ami disznóság volt, hogy kezdettől fogva és nem véletlenül be volt építve egy 70 éves felső korhatár.

[00:20:51]Én emlékszem, én én itt 2013-ban nagyon kibuktam, eléggé emelt hangon is beszéltem Gulyás Gergővel ott bent a patkóban, hogy megvárták azt, hogy Holló András és Bihari Mihály kimenjen a felső korhatár miatt.

[00:21:07]És amint ők kimentek, eltolták a korhatárt, hogy az általuk beültetett bírák, például Salamon László, Balsai István, akik a patkóból ültek át az ábéra, ők vgan szegény Balsai Istvánnak ez nem adatott meg, de hogy ki kitölthessék a 12 éves terminust.

[00:21:23]Na, ez egy disznóság volt, de én a 70 éves felső korhatár visszavezetésével egyet is értek, de úgy, hogy ezt folyómandátum megszakítására használják, ez megint csak feletté problematikus.

[00:21:39]Hát az ugyanaz a logika, mint hogy meg kell szabadulni a korábbi köztársasági elnöktől, mert az ő az ő neve, az ő személye az választási kampányeszköz volt.

[00:21:50]És merthogy így van, most ennek következménye kell, hogy legyen.

[00:21:54]Akkor nem egy malomban őrlünk.

[00:21:54]Erre mondtam a amit fölhangosítasz, amit fölhangosítasz véleménythát.

[00:22:01]Ezel én is találkozom folyamatosan a az ilyen kommenty a hivatalos magyarázat is még egyszer ha demokráciát játszunk eleve felelőtlenség egy pártnak egy pártvezérnek olyan ígéretekkel hergelni a népet amely ígéreteknek a teljesítése kivezet a demokratikus jogállamék akkor is, hogyha egyúttal azt is jelzem, hogy ez egy egyszeri alkalom és az új alkotmány ennél sokkal rigorózusabban fog vigyázni arra, hogy ez ne forduljon elő újra.

[00:22:31]Akkor mennyiben másabb ez, mint Magyar Péter két évvel ezelőtti példaképe Orbán Viktor, aki 2010-ben onnan a szószékről pontosan ugyanezzel traktált minket, hogy ez egyszeri, hiszen itt volt 20 zavaros esztendő a rendszerváltás után és igazából most van vége a kommunista.

[00:22:51]Nem lehet az, hogy mi állandóan ugyanabban a folyóban lépkedünk?

[00:22:53]Hát ez sajnos ez újra meg újra felvetődik, hogy igen, de egyszer egyszer ebben rendet kell csinálni és valahogy újra kezdeni.

[00:23:04]Egy új alkotmányt ígér most az új hatalom.

[00:23:07]Az új alkotmány tehetne rendet, hogyha képes lenne erőt mutatni abban, hogy elkötelezett.

[00:23:15]De erre szajkózom folyamatosan az Alkotmánybíróság 92-es tételét.

[00:23:22]Jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani.

[00:23:25]Mit?

[00:23:25]Oké, akkor mit ten?

[00:23:25]Szembe szembe jönnek a saját ígéreteid a választási kampányban tett ígérete elköszönünk a köztársasági elnöktől leváltjuk PTP Pétert, leváltjuk azokat, akik az elmúlt 16 évben kiszolgálták a hatalmat.

[00:23:35]Mit tennél?

[00:23:39]Na de egyrészt ilyet én biztos, hogy nem ígérnék meg.

[00:23:43]Jó, de hát egy helyzetben vagy szám, de ezt erre nem tudok akkor válaszolni.

[00:23:48]Ilyet, ilyet demokrata nem ígér meg.

[00:23:49]Tehát most akkor neked az alap az alapokkal van bajod?

[00:23:55]Igazából nem az a kérdés, hogy az a kérdés, hogy hogy lehetett megválasztani egy olyan embert, aki ezt hontosan erről van, de erről beszélgettünk itt eleget, vagy más is az elmúlt két évben.

[00:24:04]Na de szóval, hogyha most az van, hogy az elmúlt 16 évet tegyük zárójelbe, miközben Orbán ugyanezt mondta, hogy az elmúlt 20 évet tegyük zárójelbe, jól lehet ők a megelőző parlamenteknek a legitimitását és az abból fakadó személyi döntéseket nem vonták kétségbe?

[00:24:21]Ha most az történik, hogy 16 évet zárójelbe tesznek, hogy nem érvényes a súlyok, poltot másokat megválasztó parlamentek döntése, nem legitimek a NER parlamentjei, jól lehet ez a parlament pontosan ugyanolyan szabályok alapján, pontosan ugyanolyan legitimitással bír, akkor mi a garancia arra, hogy 2030-ban nem lépünk bele ugyanabba a folyóba?

[00:24:50]Mert mondjuk teszem azt, az embereknek esetleg elegük lesz ebből a komédiából, ami itt van, és azt mondják, hogy ezt most tegyük zárójelbe.

[00:24:58]Tudom, mivel fogsz most trumfolni?

[00:25:02]Na mivel, hogy majd a választási rendszert nem kéne ebbe bízni.

[00:25:04]Nem kéne ebbe bízni.

[00:25:06]Valamiben valamiben olyan módon mégis csak bízni kell, hogyha van egy magát demokratának mondó hatalom, és ezzel neked vitád van, én ezt értem.

[00:25:14]Ha van egy a korábbi ígéreteivel most szembenéző és emiatt szerinted antidemokratikus döntéseket hozó hatalom, amelyik azt ígéri, hogy egyszeri ez, mégis csak el kell hinnünk, hogy ezt ennek megfelelően fogja innentől csinálni.

[00:25:30]Olyan lesz az új alkotmány, olyan lesz az új eljárási rend, olyan lesz a következő országgyűlés összetétele, hogy ne lehessen kétharmada és így tovább, és így tovább.

[00:25:41]Elhinni.

[00:25:42]Hátni.

[00:25:42]Hát de mi már?

[00:25:42]Te is elhitted Orbán Viktornak, hogy egyszerű.

[00:25:45]Vagy nem hitted el, de a nép nagy része elhitte és újra és újra megválasztotta.

[00:25:50]Ne haragudj, ez nem hit kérdése.

[00:25:52]Én ateista vagyok, én nem hiszek.

[00:25:54]Hagyjuk már.

[00:25:59]Most akkor most milyen garanciákat várnál?

[00:26:00]Mire várnál garanciákat, miközben ígéreteket teljesít?

[00:26:03]De még tehát mondom most próbálsz belehúzni egy olyan utcába, amibe én nem akarok belemenni, mert én eleve én ezeknek az ígéreteknek a moralitását vonom kétségbe.

[00:26:16]Nem lehet olyat ígérni.

[00:26:19]De most ez a helyzet, de mondom ezt sajnálatos módon belenavigá kedő szembe kell néznünk ezzel a belenavigáció ezzel együtt ezzel együtt akkor legfeljebb azt tudom mondani, hogy amikor beérkezik az országházba és elfoglalja a miniszterelnöki széket, elfoglalják a képviselői székeket, akkor szembenéznek azzal, hogy egy dolog a kampány, de mégis csak egy alkotmányos demokráciában élünk.

[00:26:43]És az előző parlamentek pontosan ugyanolyan választói legitimációval lettek felruházva, mint a jelenlegi parlament.

[00:26:52]Ha a jelenlegi parlament kétségbe vonja az előző 22-ben, 18-ban, 14-ben vagy éppen a 10-ben megválasztott parlamentek legitimitását, akkor mi a garancia arra, hogy mondjuk a 30-as vagy a 34-es parlament nem fogja ennek a legitimitását kétségben van?

[00:27:06]És akkor tényleg az van, hogy folyamatosan ugyanabba a folyóba lépkedünk.

[00:27:09]És ennek az egész történetnek, ha ehhez hozzátesszük a képviselői ciklus meg miniszterelnöki ciklus korlátozásokat, amit viszont nem amit viszont nem lehet ugyanebből a megmagyarázni, akkor ez az egész sodródás ez az ország teljes destabilizációjához, szétzilálódásához megjegyezném, hogy ezeket a időtartamkorlátozásokat két ciklus, három ciklus ugye elnök, miniszterelnöknél képviselő szintén ugyanazzal a hivatkozással teszi meg.

[00:27:44]Egyszer választási kampánybeszédben ez elhangzott.

[00:27:46]Én de most akkor belemehetünk abba, hogy Magyar Péter mi mindent ígért meg, mi mindent hivatkozott meg az ellenzésát.

[00:27:52]Én éppen ezt akarom mondani neked, hogy hogy közben meg 3,séss fél millió ember teljes nyilvánvalóan, és most, hogyha megkérdezi bármely közvéleménykutató a népet, akkor még sokkal többen.

[00:28:02]Ezt várják, ezt követelik, ezt akarják látni és hallani, hogy menjen mindenki, akinek köze volt az elmúlt 16 év bűneihez.

[00:28:10]És hogy mit tekintünk bűnnek, arra is hosszú listát tudnak.

[00:28:14]Csak egy alkotmányos demokráciában először is az, hogy mi a bűn, azt egy törvényben szabott és alkotmányos garanciákkal ellátott eljárásban bíróság jogerős döntése állapítja meg.

[00:28:28]Innen indulunk.

[00:28:28]Ez ez egy nagyon veszélyes ív, amit elkezdett a miniszterelnök, meg a meg a a az ő mögötte álló mikroadományozók és egyéb influenzerek, mert a parlamenti ellenzék, komplett parlamenti ellenzéknek a kriminalizálása, az megint csak kivezet a demokratikus keretekből.

[00:28:50]Tehát lehet és kell is bizonyos ügyeket kivizsgálni, és bizonyos ügyek kapcsán kell is legalább a politikai felelősséget ráolvasni az előző adminisztrációra.

[00:29:03]Na de egy komplett pártot vagy pártokat, hiszen itt a Fidesz KDNP mellett ott van a Mi hazánk is, amelyet százezrek, hanem milliók és nem véletlenül használom ezt a kifejezést, ugyanúgy a bizalmukkal ruháztak föl, mint ahogy valamivel többen, a másik oldalt, az megint csak kivezet a demokráciából.

[00:29:23]Tudik itt álljunk meg egy pillanatra.

[00:29:24]A Fidesz ugyan egy kiadós vereséget szenvedett, tehát a mélyállamépítési trükkje Orbánnak ezért sült fel.

[00:29:33]De ha visszamegyünk az időbe 90-ig, ellenzéki pártnak ilyen robosztus felhatalmazása nem volt még.

[00:29:46]Két annyi több szavazatot kapott ma a Fidesz, mármint hogy 26.

[00:29:48]április 12-ént, mint amennyivel 14-ben kétharmados többséget szerzett.

[00:29:54]Tehát azt mondani, hogy ha még hozzáadjuk a mi hazánk támogatóit is, hogy egy két 2,7 vagy 2,8 milliós választói felhatalmazás az Kózenosztra, illetve náci, ez ez zajlik, ez történik.

[00:30:14]Azér Kozanosra az egyértelműen a az B de várj, ugye itt megint mi vissza?

[00:30:19]a Fidesz választási gondolatai, tehát hogy egy törpe kisebbségnek látszik a parlamentben a két, fél milliós és 300 valahány ezzres támogatottsággal rendelkező két tömb, merthogy sikerült egy olyan választási törvényt írjunk, amit magukra írtak, mert sosem történik másképp.

[00:30:35]Aztán kiderült, hogy most másképp történt.

[00:30:39]Oké.

[00:30:39]És én ezt nem tudom, hogy emlékszel-e.

[00:30:41]Szerintem itt különböző műsorokban én ezt folyamatosan elmondtam az elmúlt 10x évben, hogy egy olyan választási rendszert hozott létre a én ezért voltam mindig optimista, amikor mentek a kesergések egyenes beszédben is itt is ellenzéki oldalra, hogy soha nem lesz ennek vége, ha ny ha nyeris az ellenzék, nem tud ezzel mit csinálni satöbbi.

[00:31:02]Választási módon nem lehet.

[00:31:02]Igen, persze, persze hatalmas.

[00:31:04]Szerintem még doktori disszertációkat is írtak ezekből a marhasságokból.

[00:31:07]És hogyha emlékszel, én mindig azt mondtam, hogy sikerült összehozni egy olyan választási rendszert, ahol a nagy győzelmet nagyon könnyen követheti egy nagy vereség.

[00:31:16]Ez történt önmagában, önmagában az, hogy Magyarországon egyébként Európában párját ritkítóan adottak a stabil kormányzás feltételei a választási rendszerből adódóan.

[00:31:31]Ez részben nem is az orbáni választási rendszer, hanem még a kerekasztalon kialkott választójogi rendszernek a következménye.

[00:31:39]És egyébként ez önmagában, tudom, hogy ebből még nem lesz önmag olcsóbb a kenyér satöbbi, de ez önmagában egy versenyelőny Magyarországnak Európával sz a többi európai sok európai ország szemben.

[00:31:52]Így van.

[00:31:54]Tehát tehát én nem emlékszem amellett mondjuk Belgiumban eléggé gyalázatosan alakulnak a kormányok sorsai, de egész jó vannak.

[00:32:01]Tehát, hogy ezen feltétlenül ezzel egy picit vitatkozom, mert azért Európának ez a megrekedése, lassulása ez messze nem kizárólag, de jelentékeny mértékben visszavezethető oda, hogy Európa, az európai államok nincsenek vezetve.

[00:32:17]Ugye mindig azt mondták a rendszerváltás éveiben, hogy nálunk a német minta volt a az irányadó.

[00:32:22]A hát ez azért nem teljesen igaz, hogyan vegyes rendszer, de ott úgy alkották meg a harmadik birodalom sokja után ugye a a bonni alkotmányt, illetve hát az új új közjogi berendezkedést.

[00:32:38]rugalmasan tágul a bundesztág úgy, hogy soha ne legyen senkinek abszolút többsége.

[00:32:43]Tehát mindig koalíciós kényszer van, és ez most már lassan megoldhatatlan rejtvény Németországban.

[00:32:52]A franciák annyiban kormányozhatóak, hogy félelnöki rendszer van.

[00:32:54]Tehát hiába van padhelyzet a nemzetgyűlésben, valamennyire lehet jó, hogy ezt felhozod, mert hogy előbb tiltakoztál az ellen, hogyha közvetlen az elnökválasztás, akkor annak úgy van értelme, hogyha a köztársasági elnökfunkció itt azon túlmenül, hogy van egy szép széke és egy kastélya, amiben vagy egy nagy ház, amiben elül, azon kívül még kibővítjük egy kicsikét, mert jelen pillanatban ugye igazából egy díszállás ez.

[00:33:20]Elég kevés valódi funkció.

[00:33:22]Vitatkoztam.

[00:33:22]Igen, mert most a legegyszerűbb ellenérvem, de az ennél persze, mert én magam szoktam hülyét kapni, amikor külföldi példákkal jönnek, de most mégis kénytelen vagyok ezt tenni, hogy lényegé nem nem teljesen, de lényegében hasonló súlyújak köre van az osztrák, szlovák, a cseh horvát államelnöknek, mint a magyarnak, és közvetlenül választottak.

[00:33:49]azért és sőt bizonyos szempontból a úgynevezett gyenge hatáskor köztársasági elnöknél még fontosabb talán a közvetlen legitimáció, mégpedig azért, mert felértékelődik, hogy úgy mondjam, az erkölcsi súlya, a súlytalanság súlya.

[00:34:07]Ez pedig akkor van, hogyha ő nem fogja a mindenkori, lássuk be, nem is kéthados, a mindenkori kormányt többségnek, hiszen második fordulóban az egyszerű többség megválaszthatja.

[00:34:20]Ha jól emlékszem, összesen öt olyan ország van, nem az Unióban, egész Európában, ahol a egyszer minden közögi következmény nélkül az egyszerű kormány többség installálhat államfőt.

[00:34:30]Talán a lettek, Albánia, Koszovó meg azt hiszem Málta meg mi?

[00:34:41]És szerintem ez nincs így rendben, mert pont a regulatív hatalmi jogkörét, ami sok esetben a megszólalásból áll, néhány esetben erős alkotmányos eszközöknek az alkalmazása, mármint a vétóra gondolok, de ezeket mindalan korlátozza hol az alkotmánybíróság, hol a parlament.

[00:35:03]Ennek ak ez akkor tudja betölteni a funkcióját, hogyha a nemcsak az ideje nyúlik túl a kormány többségén, a hivatali ideje, amit most éppen megcsonkítanak, hanem a legitimitása is elválik a a kormánytöbbségektől.

[00:35:17]Hozzáteszem, hogy visszautaljak a beszélgetésünk elejére, így is abból származik egy megnövekedett súlya az államfőnek a magyar rendszerben, hogy el van választva a hivatali ideje, tehát nem a mostani kormánytöbbség, hanem az előző kormány, tehát ennek pont, hogy van egy pozitív funkciója, hogy az előző kormány többségtől nyeri a mandátumát, hiszen az időben egymást követő parlament, illetve alkotmányozott többségek kölcsönösen korlátozzák egymást.

[00:35:45]Ennek a felrúgása zajlik tisztító tűzím.

[00:35:49]Egyébként valójában ez így tetszetős, ahogy mondod, mert hogyha én választom meg, akkor az enyém, és hogyha ő megszólal és az alaptörvényt védi például az alkotmányt védi, akkor tulajdonképpen gondolatom az, hogy a nevemben és nem csak egy egy úr vagy egy hölgy szólal meg.

[00:36:03]Annyiban egyetlen dologban a rendszerváltó alkotmányozást, hogy mégis közvetett meg kell védenem.

[00:36:10]Jó lehet az SZD ezt a pillanatnyi haszon érdekelte épp úgy mint mint mint aztán a Fidesz 10 után vagy most a tiszá nem minden pártot mindig az érdekel persze úg csak a az alkotmány azért az az mégis csak egy kicsit az örökkévalóságnak is kéne hogy szóljon nem a pillanatnyi pártérdeknek min azért volt egy olyan érvelés és Antal József érvelt ezzel nagyon keményen 89 nyarán hogy a történeti alkotmányosságból azért mégiscsak a közvetett választás következik gondoljunk a királyválasztásokra vagy akár Kossutnak a megválasztására 49.

[00:36:42]áprilisában.

[00:36:42]De hát ez így volt, igaz, hogy meglehetősen Csonka módon a Károly féle köztársaság idején és a második köztársaságban is.

[00:36:56]Jó, most Magyar Péter lebegteti, hogy ő támogatna egy közvetlen elnökválasztást.

[00:37:01]Meglátjuk ezzel mi lesz.

[00:37:01]Most viszont lesz valószínűleg, merthogy ugye a mostani köztársasági elnök pozíciója tarthatatlan.

[00:37:07]vagy így vagy úgy.

[00:37:07]Erről lényegéb tekintve megszületett a döntés.

[00:37:14]Tehát lesz egy új köztársasági elnök, lesz először ideglenesen a házelnökasszony, utána pedig valakit ki kell nevezni.

[00:37:19]Elkezdődött a vita, hogy kell-e, lehet-e olyat választani, aki a Tiszából érkezik, merthogy ő adja a többséget, vagy pedig az adja a tekintélyét a köztársasági elnöknek, hogy nem kötött párt hovatartozáshoz.

[00:37:35]E először is én azért még bár most amikor ezt fölvesszük így nagyjából eddig nem érkezett ilyen nagyon várom, hogy elnök úr megpróbálkozik egy alkotmányossági vétóval hiszen eljárási követelményeket sért a visszamenőleges hatályú alaptörvénymódosítás, ami nem rá vonatkozik elsősorban, mert ugye mondat, hanem a képviselő mandát én nem feltétlenül pártolnám ma már, de amennyiben van Egy egyébként az összehasonlító alkotmányokban példátlan mandátum ciklus korlátozása a képviselőknek az úgy fa és úgy jogállami, hogyha az 30-tól kezd el számítódni.

[00:38:15]De mindegy, ezt most majd Sullyok Tamás eldönti, hogy megpróbálkozik-e megpróbálkozik-e még egyszer utoljára.

[00:38:24]Hát csomagban fogadták el, tehát csomagban tudja elküldeni azírósághoz.

[00:38:29]Ezzel együtt Súlyok Tamásról én azt gondolom, hogy egyébként egy kitűnő tisztességes ember akinek a jó szándékához, becsületéhez nem férhet kétsé.

[00:38:42]Akkor sem, hogyha előszedtek vele kapcsolatban korábbi történéseket.

[00:38:45]Akkor persze, persze.

[00:38:45]Akkor földügyek voltak, amiket felvetettek a 90-es évekből talán.

[00:38:50]Jó, ezzel együtt mondom.

[00:38:55]viszont 899-90 óta halljuk azt folyamatosan, hogy az igazi köztársasági elnök az távol van a politikától.

[00:39:03]Ugye ez igazából egyik köztársasági elnökre se volt igaz.

[00:39:08]Gönc Árpád az SZDSZ budapesti listavezetője volt.

[00:39:11]Milel Ferenc végig ott volt az Antal Boros kormányokban.

[00:39:17]Sólyom László ugyan kedvel mondta, hogy ő nem politikus, de hát ő egy ízig vérig politikus volt, csak párthoz nem kötődött.

[00:39:25]Jól lehet, az MDF elnökségéből került az Alkotmánybíróság élére.

[00:39:32]Smith, Áder, Novák abszolút pártpolitikusok voltak.

[00:39:35]Egyet rendszerváltás óta egyetlen elnök van volt, aki nem pártpolitik.

[00:39:40]Nem, nem politikus, mert Sólyom László se volt pártpolitikus, de nem politikus, ez Súlyok Tamás.

[00:39:48]És hogyha Súlyok Tamással vagy súly a súlyok elnökséggel kapcsolatban valamiért kritika megfogalmazható, az pontosan ebből fakad.

[00:39:57]Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy már mennyiben hát hogy nem politikus.

[00:40:04]Ja, hogy elengedett olyan ügyeket politikusak meg nem is ebbe én még csak nem is ebbe megyek be.

[00:40:09]Én csak azt mondom, hogy a köztársasági elnök, az intézmény az a politikai térben létezik.

[00:40:16]Magyarul oda politikus kell.

[00:40:16]Hogy milyen politikus?

[00:40:21]Jó-e, hogyha fülbevalója van a párt logójával?

[00:40:23]Jó-e, hogyha a pártlistáján bekerült előtte a parlamentbe?

[00:40:26]Erről lehet vitatkozni, de ez egy politikai funkció.

[00:40:30]Tehát azt önmagában egy rendkívül álszent vitának tartom, hogy most lehet-e pártpolitikus vagy sem.

[00:40:37]És kifejezetten mulatságos, amikor azok, akik egyébként Súlyok Tamást folyamatosan és egyébként méltánytalanul is gyalázzák, a következő pillanatban révül tekintettel mondják bele a kamerába, hogy de ne legyen politikus.

[00:40:53]Hát Sullyok Tamással akkor mi probléma volt?

[00:40:56]Ő nem volt politikus.

[00:40:57]Azt gondolod, hogy a következő sem szoralna meg, hogyha olyan jelzőkkel illetnék az ellenzéket adott esetben, mintette Orbán Viktor március 15-én Poloskázva?

[00:41:07]Tehát itt ilyeneket vetnek fel, hogy hogy hogy meg kell szólalni.

[00:41:14]A én nagyon jól emlékszem arra, hogy amikor nem adok kapok, ment konkrétan, csak ez már ez is már feledés homályába merül 2007-8 körül.

[00:41:25]Hagyjuk, hogy hogyan meg milyen háttérrel.

[00:41:29]A magyar gárda megalakult.

[00:41:31]Folyamatosan ment Gusztos Pétertől meg másoktól a főszúítás Sólyom Lászlónak, hogy szólaljon meg.

[00:41:36]Állandóan ez a játék ment szegény Sólyomnak is, hogy szólaljon meg.

[00:41:41]És Sólyom László akkor nagyon világosan tisztázta, hogy a köztársasági elnöknek nem az a dolga, hogy pillanatnyi kijelentésekre reagáljon, akár innen, akáronnan.

[00:41:54]Jegyzzem meg a közbeszéd minőségével kapcsolatban Sulyog Tamás megszólalt, hogy hogyan, milyen minőségben, kellően satöbbi.

[00:42:03]Erről természetesen lehet vitatkozni.

[00:42:05]De a közbesz és csak azt akarom mondani, hogy az elnöknek ez a feladata.

[00:42:09]Ha egy köztársasági elnök elkezdi akár a kormánypárti, akár az ellenzéki politikusoknak az ilyen-olyan pártpolitikai nyilatkozatait kommentálni, akkor lép ki a szerepéből.

[00:42:23]Sólyom Madel.

[00:42:23]Ezt soha nem tették meg.

[00:42:26]Göncpáról már ezt nem tudom elmondani, de Madel Ferenc Sólyom László ezt soha nem tették meg.

[00:42:32]Láttál te közelről olyat, hogy egy pár belülről gondokkal küzködik.

[00:42:34]Ugye az LMP elég súlyos problémákat át.

[00:42:40]Így van.

[00:42:40]Hát igen.

[00:42:40]Ehhez képest most amit a Fidesz mutat, nagyon sokak szerint a szétesés maga és nagyon sokan azt várják, hogy összetarthatatlan lesz a Fidesz és a maga támogatói köre.

[00:42:53]vezető személyiségek lépnek le látszólag Ajor Sártó Péter ugye elmegy a Biddi egyik globális igazgatójának óriás Gergely visszalép a frakcióvezetéstől Orbán Viktor meccset néz miközben a demokrácia végnapjairól szól hogy hogy itt van egy olyan felvetés és talán egy vágy remény is sokak fejében, hogy most van a Fidesznek vége.

[00:43:15]Te hogy látod?

[00:43:18]Hát először is, ha már, hogy az utolsó szavaidra reagáljak, azért az, amikor a hivatalban lévő miniszterelnök, és illetve a kormánypárt, sőt kormánypárti publicisták azt az igényüket fejezik ki, hogy a legnagyobb ellenzéki pártot az ellenzékből is ki kell iktatni.

[00:43:38]Leíródtak ilyen sorok és elhangzottak ilyen mondatok az elmúlt napokban.

[00:43:42]Az nagyjából a 47-es Rákosi Mátyást idézi.

[00:43:47]ami a Fidesznek a sorsát illeti, a, hogy mi van a Fideszen belül, az egy fekete doboz.

[00:43:52]Ez ez gyakor gyakorlatilag 88 óta így van.

[00:44:00]Épp az a fekete doboz még épp most is az a fekete doboz.

[00:44:05]Nem pontosan tudjuk, hogy mi van benne.

[00:44:07]Ez erre erre próbáltam utalni.

[00:44:07]Úgyhogy én most itt megspórolnám a jó solgatást.

[00:44:11]Egy dolog biztos, vagy magamat szeretem idézni.

[00:44:14]Az elmúlt 16 évben én rendre a Fidesznek a a történeteivel kapcsolatban, vagy a Fidesz magatartásával kapcsolatban elmondtam azt, hogy az, hogy gyakorlatilag nem most már 2003-ban, amikor Orbán visszatért a párt élére, ez gyakorlatilag egy franchise rendszerré lett alakítva.

[00:44:32]Tehát a demokratikus működési elvet szisztematikusan kikapcsolták.

[00:44:38]egy hipercentralizált rendszer lett a Fidesz, mint ahogy 10 után Magyarország.

[00:44:44]Az ilyen kutyakeményen a demokratikus mechanizmusokat is kiiktatva egyben tartott párt, az magában hordja a kockázatot, hogy az első döccenőnél, főleg akkor, amikor ilyen léptékű pofont kap, ő föl tud robbanni kalibrálhatatlanok adott esetben a belső feszültségek, mert most itt okkal példálóztál a az LMP-vel, de az meg a, hogy mondjam, az a másik réglet volt.

[00:45:08]De mondjuk a bázisdemokrácia jó de most nézzük meg jó csak nézzük meg az utódpártot tehát az, hogy a szocialista párt és nem a mérőfakadó demokratikus meggyőződésükből hanem a mérőfakadó hatalmi rutinukból fakadóan egy olyan oligarchikus működést menedzselt mégiscsak demokratikus szabályokkal amelyik sokáig lehetővé tette a korrekciót.

[00:45:32]Na most ezek a korrekciós mechanizmusok a Fideszben nem az elmúlt 16 évben, az elmúlt 23 évben szisztematikusan ki lettek iktatva.

[00:45:41]Tehát ez anélkül jósásokban bocsátkoznék, ez a van a mérleg egyik serpenyőjében számomra, de ez bizony a robbanás lehetőségét magában hordja.

[00:45:51]mérleg másik serpenyőjében pedig ott van az, hogy azért nem tudom, tehát én gondolom, hogy miniszterelnök úrnak is feltűnt legkésőbb akkor, amikor felvételét kérte a Fideszmagyar polgári szövetségbe, hogy ez az a párt, amelyik egyedülálló módon rendelkezik egy olyan több tucatfős ilyen körkörös gyűrűkből összeálló kemény maggal, amelyik hát most már négy évtizede.

[00:46:21]félegalitásban, ellenzékben, hatalmon, tejhatalomban, bűnben és erényben összetart.

[00:46:26]És ez Magyarországon azért azért iszonyúan ér fontos és értékelődik fel, mert ha szétnézünk, tudunk még egy nem feltétlenül pártot, tudunk bármilyen másik olyan politikai közösséget Magyarországon, amelyik év évtizedeken keresztül összetart.

[00:46:45]politikai közösségként értelmezhető a Fidesz abban a helyzetben, amikor különböző egyelőre nem feltétlenül vezető providenseit viszik be kihallgatásra.

[00:46:57]Hát akkor is persze, merthogy ők beszélnek láthatóan.

[00:47:01]Hát ezt majd meglátjuk.

[00:47:02]Tehát azért azért vannak jelek, amik arra utalnak, hogy hogy kibeszélnek abból a rendszerből, ami idáig hallgatott.

[00:47:07]De erre erre mondtam a mérleg egyik serpenyőjét, hogy a korrekciós mechanizmusokat kikapcsolva rövid pórázra fűzött politikai közösség az magában hordja azt a veszélyt, hogy abban a pillanatban, amikor mondjuk megtörik a vezérnek a varázsa, tehát egy karizmatikus legitimáció tartotta egybe a nert, és ez a karizma megsérül, mert megsérült túlzásokban most nem akarok esni.

[00:47:39]akkor ez nagyon könnyen fölrobbanhat.

[00:47:41]Csak mondom még egyszer, Magyarország egy szélsőségesen közösséghiányos társadalom.

[00:47:50]Ha van egy több tucat fős olyan közeg, tehát ez a Fideszen belüli párt, vagy hogy fogalmazzak?

[00:47:56]A mag a mag az az egy irgalmatlan versenyelőnye a riválisokhoz képest.

[00:48:04]Tehát én ezért óvakodnék attól, hogy akár Orbán Viktor magát, akár a Fideszt, azt ideje korán eltemessük.

[00:48:10]A jogi eljárások mindenesetre elindultak, és nagyon sokan azt várják, például a vagyonvisszaszerzési hivataltól, majd ezáltal ezek még gyorsabbak lesznek, látványosabbak lesznek, és hételen elér a hatalom egykori birtokosaihoz az igazságszolgáltatás.

[00:48:25]Te is így gondolod?

[00:48:25]A vagyon visszaszerzésre jelentsen ez bármit?

[00:48:27]A magyar alkotmányos rendszerben van egy intézmény.

[00:48:31]Ezt úgy hívják, hogy ügyészség.

[00:48:34]Emellé került egy másik ügyészség gyakorlatilag.

[00:48:36]Úgy, hogy ez nincs is rendezve az alaptörvényben, hogy az ügyészség vádmonopóliuma és ennek az inkvizíciós hivatalnak az szerepe ez hogyan fér össze egymásra.

[00:48:45]Ez az.

[00:48:45]Persze, mert pontosan ezt mondom, hogy teljesen szükségtelen.

[00:48:49]Teljesen szükségtelen.

[00:48:49]Ha az ügyészséggel van probléma, akkor azt tessék megoldani.

[00:48:54]Én például 2011-ben is, ez szintén benne volt az alkotmánykoncepciónkban, 2011-ben is én nagy híve lettem volna az ügyészség kormányalendelésének.

[00:49:07]meg lehet ez is felmerült, miközben ugye nagyon gyakran elhangzik, hogy az egyik elénye a mostani berendezkedésnek az, hogy az ügyészség független ez egy szálinista csö ez egy sztálinista csökevény, ami Orbánnak 2011-ben pillanatnyilag jó ötletnek látszott és köszönte és átvette, de attól ez még egy állomszocializmusból itt maradt ficom, hogy klasszikust idézzek.

[00:49:31]Mi változik, hogyha a kormány arra kerül az ügyészség?

[00:49:33]utasíthatja a miniszterelnök az ügyészség vezetőit arra, hogy ezt tegye vagy azt.

[00:49:39]Legyünk őszinték.

[00:49:39]Ez az elmúlt időszakban valószínűleg megtörtént elér.

[00:49:42]Akkor mond mondok mondok neked egy furcsát, hogy azért ebbe a 17.

[00:49:45]alaptörvény módosításba nekem valami kifejezetten tetszik, például az, hogy az önálló szabályozó szerveket kikukázzák, merthogy az, hogy valami kormány alá van rendelve, az nem antidemokratikus éppen ellenkezőleg.

[00:49:59]Az azt jelenti, hogy te mint választópolgár négy évente, amikor közvetve a kormányról, a miniszterelnök sorsáról is döntesz, akkor egyben ezeknek a kormányzati funkcióknak a sorsáról is döntesz.

[00:50:12]Én bevallom töredelmesen, soha nem voltam nagy híve a jegybanki függetlenségnek sem, mert ez ez azt jelenti, hogy a demokratikus legitimációtól elszakítjuk ezeket a közpolitikai területeket, de azáltal, hogy ezt a vagyon visszaszerzési inkvizíció hatóságot meg beteszik a az alaptörvénybe, nem csak az a probléma, hogy az ügyességgel nincsen harmóniába ennek az alkotmányos rendeltetése, hanem jó lehet, nem kap szabályozó funkciót, de valójában hiába szüntetik meg az önálló szabályozó szervet az egyik kezükkel, a másik kezükkel egy újabb a demokratikus legitimációról leszakított végrehajtófunkciót beépítenek a rendszerbe.

[00:50:57]Az pontosan tehát ez egy, hogy mondjam, egy 90-es évekbeli demagógia, hogy a demokrácia minőségének az a fokmérője, ezt Pokor Béla a pár éve nagyon szépen leleplezte ezt a hazugságot, hogy az lenne a fokmérője, hogy hány függetlenszer van.

[00:51:14]Te értsd nem a bíróságra, alkotmánybíróságra, államfőre gondolok, hanem hogy különböző kormányzati kompetenciákat szakítsunk le, és tereljük el a választói felhatalmazástól.

[00:51:28]Orbánnak a mélyállam Orbán mélyállamépítkezésének éppen ez volt az egyik ösvénye, hogy fogjuk és a felszámolói névjegyzéket meg a végrehajtói kart kiszedjük az igazságügyi tárca alól, amit éppen miniszterelnök úr felesége igazgatott akkoriban, és betesszük egy kilenc évre megválasztott önálló szabályozó szervi vezető alá, és az önálló szabályozó szervhez pedig csak kétharmaddal lehet hozzányúlni.

[00:51:55]Ez egy disznóság.

[00:51:58]Ezt én akkor is leírtam, elmondtam, szerintem itt az indexen írtam meg éppen, hogy ez egy ég kiáltó disznóság volt.

[00:52:03]Na most az a helyzet, hogy a hiába zavarja el mondjuk a választók többsége ezt a kormányt 2030-ban, a vagyonvisszaszerzési hivatalról épp úgy nem lehet dönteni, ahogy az ügyészségről meg a monetáris politikáról sem.

[00:52:20]Hát az esetben, hogyha egy addig megszület új alkotmány nem rendelkezik másképp.

[00:52:24]Hát úgy legyen.

[00:52:24]Ámen.

[00:52:27]Sifer András, köszönöm szépen.

[00:52:28]Köszönöm szépen.

[00:52:29]Önöknek is a figyelmet.

[00:52:29]Július 16-án kora délután beszélgettünk Sifer Andrással és hát ugye azóta nem érkezett, hogy mi elkezdtük ezt a beszélgetést.

[00:52:38]Friss híreszt.

[00:52:38]Csak azért mondom, hogyha esetleg úgy találkoznak ezzel a beszélgetéssel, hogy néhány állítás az elhangzottak közül már nem aktuális, nem érvényes, akkor ennek tudatában nézzék.

[00:52:48]Köszönjük a figyelmüket.

[00:52:50]Viszontlátásra.

[00:52:53]เฮ