Magyar Pétert leköpték, de ennél sokkal súlyosabb a helyzet
- A Magyar Péter elleni köpéses támadásnál a támadónak 10-12 másodperce volt, ami súlyos személyvédelmi hiányosságra utal – Tarjányi szerint a védett vezető valószínűleg korlátozta a biztosítók mozgásterét.
- Ukrajnában tüntetések hatására Zelenszkij visszakozott Fedorov védelmi miniszter leváltásától, mert a társadalom a tehetséget a lojalitás elé helyezi a háborús eredmények érdekében.
- Tarjányi szerint Zelenszkij egyre inkább a lojalitás alapján dönt, ami problémát jelent egy háborús országban, és növekvő elégedetlenséget szül.
„Oroszország dehogy készül arra, hogy ez a háború most idén befejeződjön. Oroszország arra készül, hogy erőt gyűjt és nekirugaszkodik, hogy 2027-ben térdre kényszerítse Ukrajnát.” – Tarjányi Péter
- Putyin az őszi választások után várhatóan 200-300 ezer fős mozgósítást rendel el, a nemzeti gárda pedig már most plusz jogosítványokat kapott a behívók kikényszerítésére.
- A Hormuzi-szorosban eszkalálódó konfliktusban Irán új támadási irányokat nyitott, és ha a húti szövetségesek lezárják a Vörös-tengert is, az olajár 170-200 dollárra ugorhat.
- Szijjártó Péter BYD-hoz igazolása rávilágít a magyar versenytilalmi szabályozás hiányára, miközben a volt miniszter óriási hírszerzési és diplomáciai tudásbázist vihet magával.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Magyar Péter leköpése és a személyvédelem kérdései
A beszélgetés apropóját az az eset adta, hogy élő adásban, a Nyugati pályaudvarnál köpték le Magyar Péter miniszterelnököt, miközben Vitézy Dáviddal sétált. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint az eset rávilágít a személyvédelem súlyos hiányosságaira.
A szakértő kifejtette, hogy a támadónak 10-12 másodperce volt végrehajtani a cselekményt, ami rendkívül hosszú idő egy ilyen szituációban. A videófelvételen jól látható volt, hogy az illető testbeszédéből egyértelműen kiolvasható volt a támadó szándék – Tarjányi szerint „mint amikor a ló a fülét hátra csapja, tudod, hogy valami rossz lesz”. Ez alatt az idő alatt akár egy késsel, csavarhúzóval vagy kalapáccsal is súlyos sérülést okozhatott volna.
„10-12 másodpercig, és amikor a videót végignéztem egyszer folyamatában, aztán lassítva, igazán az látható, hogy a verbális beszólás után a mögékerülésnél [...] lehet látni az illetőn, hogy valamire készül” – Tarjányi Péter *
A szakértő két lehetséges magyarázatot vázolt fel a biztonsági rés keletkezésére. Kisebb valószínűséget tulajdonít annak, hogy a személybiztosító csapat „elaludt”, mivel a Trump és Fico elleni merényletek után a magyar rendőrség és a Terrorelhárítási Központ (TEK) kifejezetten ráerősített a finomjelzések észlelésére. Sokkal valószínűbbnek tartja, hogy a védett vezető – jelen esetben a miniszterelnök – nem működik megfelelően együtt a személyvédelmi csapatával, sőt, meghatározza, milyen távolságban lehetnek tőle.
Tarjányi hangsúlyozta, hogy a személyvédelemre jogosult vezető a magyar törvények szerint nem dönthet ilyen kérdésekben – a kockázatelemzést mindig a személyvédelmi csapat végzi. Ha a védett vezető korlátozza a biztosítók mozgásterét, azok kívül kerülhetnek a beavatkozási sugáron, és nem tudják megvédeni őt. A szakértő emlékeztetett, hogy már áprilisban is üzent áttételesen a miniszterelnöknek ebben a témában.
„Ha ilyen kérései vannak a miniszterelnöknek, abban az esetben, akkor ideje, hogy valaki elbeszélgessen vele és ezt a témát helyre rakja nála” – Tarjányi Péter *
A műsorvezető felidézte, hogy utoljára Gyurcsány Ferencet köpték le hasonló helyzetben miniszterelnöksége idején, de ott egyértelműen a biztosító hibázott, nem pedig a védett személy utasította el a védelmet. Tarjányi kiemelte: egy miniszterelnök elleni sikeres merénylet nemcsak személyi tragédia, hanem azonnali gazdasági következményekkel is járna – a tőzsdék azonnal reagálnának, és az ország megítélése súlyosan sérülne, hiszen „a pénz, a befektetés a rendet szereti”.
Ukrajnai belpolitikai feszültségek: Zelenszkij meghátrálása
A beszélgetés második nagy témája az ukrajnai belpolitikai helyzet volt. A műsorvezető ismertette, hogy tüntetések kezdődtek Ukrajnában, amelyek hatására Zelenszkij elnök visszakozott: nem váltotta le a védelmi minisztert, Fedorovot, akinek a menesztését korábban kezdeményezte.
Tarjányi szerint ez az eset alapvetően különbözik a korábbi személycseréktől. Amikor Zelenszkij a rendkívül népszerű Zaluzsnijt leváltotta a hadsereg éléről és Szirszkijt nevezte ki, az ukrán társadalom – bár nem tetszett neki – elfogadta a döntést. A mostani helyzetben azonban az ukránok kiálltak egy politikai vezető mellett, még úgy is, hogy a tüntetés háborús körülmények között, napi légitámadások mellett történt, ami a résztvevők testi épségét is veszélyeztette.
„Gondold el, hogy napi szinten légitámadások vannak és kivonul több több 1000er vagy adott esetben több 10000 ember az utcáról. [...] ők valójában nem csak tüntetnek, hanem a saját testi épségüket kockáztatják” – Tarjányi Péter *
Fedorov egy 31-32 éves fiatal miniszter, aki fél év alatt jelentős sikereket ért el: többek között elintézte Elon Musknál, hogy az orosz hadsereg Starlink-elérése 90%-kal visszaessen, és majdnem megduplázta Ukrajna dróngyártási kapacitását. Az ukrán társadalom egyértelműen az ő tevékenységének tulajdonította a hadsereg által elért sikereket, például a mélységi csapásokat az orosz olajipar és energiaellátás ellen.
A szakértő szerint egyre inkább látható, hogy Zelenszkij motivációja a személycseréknél a lojalitás, nem pedig a rátermettség. Szirszkijról kiderült, hogy nem annyira tehetséges, mint Zaluzsnij, viszont rendkívül lojális volt Zelenszkijhez – de ez most kevésnek bizonyult. Az elemzők 80-90%-a szerint nincs logikus magyarázat Fedorov leváltására, csak a féltékenység. A nyugati stratégiákban is kérdőjelek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy Zelenszkij egyre inkább a lojalitást helyezi előtérbe a tehetséggel szemben, ami egy háborús ország esetében komoly probléma.
„Az ukrán társadalom azt mondta, hogy a tehetségesek fejezzük be ezt a háborút, és ezt nem a lojális emberek tudják elhozni, hanem azok, akik az eredményt hozzák” – Tarjányi Péter *
Tarjányi szerint az ukrán társadalomban növekvő elégedetlenség tapasztalható Zelenszkij politikájának negatív részeivel szemben, és ha az orosz hadsereg további eredményeket ér el, ez az elégedetlenség tovább fog nőni.
Oroszország készülődése: mozgósítás és a háború eszkalációja
A szakértő részletesen beszélt az orosz oldalon tapasztalható fejleményekről is. Kijelentette, hogy Oroszország számára a háború „nem jó irányba fordult”, és ezt az orosz társadalom is egyre inkább érzékeli a veszteségeken keresztül. Plasztikus példaként említette, hogy Moszkvától 50-60 kilométerre egy hatalmas logisztikai központot ért totális ukrán támadás – a moszkvaiak látták a lángokat. Ez a központ az orosz dróngyártás mikrochip- és alkatrészellátásának kulcsfontosságú elosztóhelye volt.
Tarjányi szerint Putyin nem engedheti meg a gyengeség látszatát, ezért az egyetlen elfogadható eredmény számára Ukrajna megadása. Ehhez pedig katonai erőre, létszámra és felszerelésre van szükség. A szakértő biztosra veszi, hogy a szeptember-októberi orosz parlamenti választások után Putyin elrendeli a mozgósítást.
Ennek már láthatók a törvényi előkészületei is: az orosz nemzeti gárda plusz jogosítványokat kapott a védelmi intézkedések és a toborzás terén. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a behívólevelet nemcsak emailben vagy levélben küldik ki, hanem a nemzeti gárda akár a lakásából is elviheti az érintettet. A szakértő 200-300 ezer fő mozgósítását valószínűsíti az ősz folyamán, akik 3-5 hónapos kiképzés után, 2027 február-március-áprilisa körül jelenhetnek meg a frontvonalon.
„Oroszország dehogy készül arra, hogy ez a háború most idén befejeződjön. Oroszország arra készül, hogy erőt gyűjt és nekirugaszkodik, hogy 2027-ben térdre kényszerítse Ukrajnát.” – Tarjányi Péter *
A szakértő felidézte korábbi állítását, miszerint egy orosz katonának 20-30 perce van a frontvonalon – ezt azóta a CIA igazgatója is megerősítette. Az orosz hadsereg felismerte, hogy tömegre van szükség, de jól felkészített tömegre. Tarjányi szerint az „apró betűs rész” – a nemzeti gárda megerősítése, a toborzás előkészítése – mutatja meg Oroszország valódi szándékait, nem pedig a béketárgyalásokról szóló nyilatkozatok.
A hormuzi-szorosi konfliktus eszkalációja és globális következményei
A beszélgetés harmadik nagy témája a Hormuzi-szorosban február óta zajló izraeli-iráni-amerikai konfliktus volt. A műsorvezető felidézte, hogy a hetekkel ezelőtt kötött tűzszüneti megállapodás mindössze 6-7 napig tartott, és azóta a helyzet tovább romlott.
Tarjányi kifejtette, hogy az Egyesült Államok számára egyre kényelmetlenebb a helyzet: közeledik a félidős választás, Irán pedig nem adja meg magát, sőt időt húz, és új támadási irányokban jelenik meg. Míg korábban a támadások Bahreinre és Kuvaitra korlátozódtak, és az amerikai haditengerészetet nem érték el, most már Jordániában is végrehajtottak sikeres támadást. Július eleje óta közel 100 sérültje van az amerikai haderőnek – és bár ez eltörpül a február 28-i első csapás több száz halottja mellett, az amerikai társadalom sokkal veszteségérzékenyebb, különösen egy olyan háborúban, amit ők indítottak, de nem éreznek magukénak.
„Sokkalokkal veszteségérzékenyebb az amerikai társadalom, mint az iráni társadalom. Főleg egy olyan háborúban, amit ők indítottak és nem érzik magukénak.” – Tarjányi Péter *
A szakértő felhívta a figyelmet a földrajz meghatározó szerepére: a Hormuzi-szoros mellett a Vörös-tenger térségében található Bab el-Mandeb szoros is kulcsfontosságú. Ezt a jemeni hútik – Irán szövetségesei – könnyedén le tudják zárni hajók elleni rakétákkal és drónokkal. Ha mindkét szorost egyszerre zárják le, az katasztrofális következményekkel járna: a világkereskedelem olajkészletének 20%-a a Perzsa-öblön keresztül mozog, és a Szuezi-csatorna lezárása a teljes szállítási láncot megbénítaná.
A szállítási díjak és biztosítási díjak növekedése az élelmiszerektől a kiskereskedelmi termékekig mindenre hatással lenne. Kína például a Szuezi-csatornán keresztül szállítja az acélipari technológiákat és nyersanyagokat Európába – ennek lezárása esetén a Jóreménység foka felé kellene kerülni, ami több ezer kilométeres kerülőt jelentene. Tarjányi szerint az olajár akár 170-200 dollárra is emelkedhet hordónként.
„Ha ténylegesen a vöröstenger térségét lezárják Irán szövetségesei a jemeni húti, akkor az amitől tartanak, hogy ilyen 170-180 vagy akár 200 dolláros hordónként jár az olajnál, még ez is beköszönhet.” – Tarjányi Péter *
A szakértő szerint Oroszország örülhet ennek a helyzetnek, és bár középtávon az Egyesült Államok sem járna feltétlenül rosszul, a teljes nyugati világ számára óriási ütés lenne. Tarjányi úgy fogalmazott, hogy Trump elnök „meggondolatlan politikája” sodorta bele a nyugati világot és a bolygót egy óriási válságba. A konfliktus kimenetele egyelőre teljesen bizonytalan – nem látható, hol lesz az a pont, ahol az Egyesült Államok, Izrael és Irán is elégedettnek mondhatja magát.
Szijjártó Péter távozása és a versenytilalmi szabályozás hiánya
A műsorvezető felvetette Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminiszter esetét, aki bejelentette, hogy visszaadja mandátumát és a BYD-nál kezd dolgozni – annál a cégnél, amelynek magyarországi letelepedését lényegében ő maga bonyolította le.
Tarjányi határozottan elítélte ezt a lépést, de hangsúlyozta, hogy nem személy szerint Szijjártó Péterről van szó, hanem az elvről. Rámutatott, hogy Szijjártó 2018 és 2022 között a magyar hírszerzést is felügyelte, feladatot szabott neki, és az összes magyar külképviselet, valamint a hírszerzés forrásain keresztül rálátott a szövetségesek mozgására és műveleteire. Ez óriási tudásbázist jelent, amit más országok szigorúan védenek.
„Valójában Szijártó Péter fejében ezzel a négy évvel és egyben, a 12 év tekintetében egy óriási tudás van. Ezt a tudást más országok védik.” – Tarjányi Péter *
A szakértő nemzetközi példákat hozott: az Egyesült Államokban jogi oldalról szabályozzák, hogy állami vezetők hol helyezkedhetnek el a civil szférában, Oroszországban és Kínában pedig fegyelemmel oldják meg – egy kínai külügyminiszter elképzelhetetlen, hogy 60 nappal a lemondása után egy amerikai csúcsvállalat vezetője legyen. Magyarországon azonban nincs ilyen szabályozás, és Tarjányi szerint Szijjártó ügyvédei és a kínai cég jogászai is alaposan átnézték a lehetőségeket – meg fogják találni a módját.
A műsorvezető kérdésére, hogy mit kezdjen magával egy állami vezető kormányváltás után, Tarjányi a nyugati gyakorlatot ismertette: van egy átmeneti időszak, amely alatt a volt vezető magasabb juttatást kap azért cserébe, hogy nem megy el máshova dolgozni. Ez egyfajta kompenzáció. A versenytilalom általában egy évig tart, kivéve a nemzetbiztonsági területet, ahol négy évig nem lehet érintett cégeknél elhelyezkedni – ez így van Izraelben és az Egyesült Államokban is.
Szijjártó új fizetéséről 1-1,5 millió eurónak megfelelő kínai pénzről szólnak a hírek. Tarjányi szerint nem az a kérdés, hogy ezt a pénzt a magyar adófizetőknek kellene-e állniuk, hanem hogy legyen egy szabályozott versenytilalmi rendszer. Példaként említette Kapitány István gazdasági minisztert is, aki a Shelltől érkezett a kormányba – ha négy év után visszamenne a Shellhez vagy a British Petroleumhoz, az sem lenne egészséges. Ugyancsak problémásnak nevezte, ha kormánytagok piaci cégek részvényeivel rendelkeznek, mert ez visszaélésre adhat lehetőséget.
„Számtalan olyan dolog van, ami az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy nem jól működik. Itt az ideje kijavítani. Ez is például egy ilyen.” – Tarjányi Péter *
Tarjányi szerint Szijjártó nem áruló abban az értelemben, hogy hírszerzési információkat adna át, hanem „idegenvezetőként” segítheti a kínaiakat abban, hogy megtalálják azokat a döntéshozókat és vállalatokat, akikkel meg kell állapodniuk – hasonlóan Gerhard Schröder volt német kancellárhoz, aki a Gazprom felügyelőbizottságának elnökeként segítette Oroszországot abban, hogy „mint kés vajon” hatoljon át Európán.
A műsorvezető megemlítette, hogy Magyar Péter egy kormányinfón elismerte: folyamatban lévő vizsgálat van Szijjártó Péterrel kapcsolatban a hazaárulás lehetőségét illetően. Tarjányi szerint ez várható volt, és két irányban folyik a vizsgálat: egyrészt azt kell kideríteni, ki volt képes felvenni az aktív szolgálatban lévő külügyminiszter telefonbeszélgetéseit (aki a második legmagasabb védelemmel rendelkezett a kormányban), másrészt azt, hogy Szijjártó valóban szivárogtatott-e, illetve elvtelen megállapodások mentén hozta-e hátrányos helyzetbe Magyarországot vagy szövetségeseit.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „8 10 12 101 másod óriási idő” – a számok és a szöveg összefolyik, a kontextus alapján 10-12 másodpercről van szó, amit a beszélő később meg is erősít.
- „Bub Mabdeb” – a beszélő maga is bizonytalan a kiejtésben, a Bab el-Mandeb szorosról van szó.
- „abolú abú” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg a Bab el-Mandeb szorosra utal, a beszélő keresi a helyes kifejezést.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Élő adásban köpték le Magyar Pétert.
[00:00:02]Zelensk meghátrált a tüntetések hatására.
[00:00:04]Donald Trump beragadt a hormozi szorosba, és ez most már egyértelműen kijelenthető.
[00:00:09]Többek között ezekkel a témákkal fogunk foglalkozni.
[00:00:13]Tarjányi Péter már itt van a stúdióban.
[00:00:15]Ha eddig még nem iratkoztak fel, akkor tegyék meg.
[00:00:17]Komment szekcióban pedig mindenképpen mondják el a véleményüket.
[00:00:20]Kezdünk.
[00:00:29]Szia Péter!
[00:00:29]Köszöntelek itt a stúdióban.
[00:00:32]A legaktuálisabbal kezdjünk, ami elsőre inkább közeleti témának tűnhet, de vannak biztonságpolitikai vonatkozásai, nem is kevés.
[00:00:40]Ez pedig az, hogy élő adásban köpték le Magyar Pétert, miközben a nyugati pályaudvaron sétált Vitézi Dáviddal, ami véleményem szerint azért érdekes, mert hogyha leköpni le tudták, mögé tudtak kerülni, akkor mi választhatta volna el attól, hogy mondjuk leszúrják, vagy valamilyen más atrocitás ér?
[00:01:01]Jól láttad, azt gondolom, ezt a kérdéskört.
[00:01:03]És ezzel kapcsolatban ugye a közösségi média oldalon pont nemrég írtam, hogy mindenképpen hibázott a rendszer.
[00:01:14]Azt kell látnunk, hogy a mai magyar parlamentet, hogyha nézem, az ott szereplő pártok vezetői, illetve a miniszterelnök és miniszterek vonatkozásában van egy olyanfajta kockázat Magyarországon, hogy ténylegesen léteznek olyan emberek, akik akár Magyar Pétert, akár Orbán Viktort és akár adott esetben Torockai László kapcsán is támadás mellett döntsenek.
[00:01:38]A támadásnak számtalan lehetősége van.
[00:01:42]Van igen ilyen verbális támadás.
[00:01:45]Azt gondolom, hogy a politikusok ez az, amihez leginkább hozzá vannak szokva.
[00:01:49]Ilyen szempontból azért azt hozzátenném, hogyha a verbális támadásokat és a stílust nézzük, és eltelik sok-sok év, köztudott, és ez egy tény a biztonságpolitikában, hogy ez előbb vagy utóbb cselekvést hoz magával.
[00:02:06]Ezért beszéltem én, ha visszaemlékszel, a választási kampány során is, de az elmúlt években is többször, hogy nem tetszik az a fajta stílus, ami a magyar politikában jelen van.
[00:02:16]És nem csak magyar politikában, mert ne felejtsük el, hogy ez a szlovák politikára is igaz volt, az Egyesült Államok politikájára is.
[00:02:21]Azért említem ezt a két országot, mert visszafele haladva a Trump elnök ellen, mert nem is tudom hány merényletet akartak elkövetni, és Ficó ellen is végül is sikeres merényletet hajtottak végre.
[00:02:32]És mindkettőjük esetében csoda történt, hogy túlélték a a támadást, de kijelenthető, hogy Magyar Péter leköpésénél nagyobban is lehetett volna, és hibázott a biztonsági szolgálat.
[00:02:46]Abszolút, abszolút, Csongor, tehát ebben nincs vita köztünk egyáltalán.
[00:02:48]Az amit a videóban, és itt árulj ároljuk el, hogy a kollégákkal Tamáskal, akik ugye itt összerakták ennek az egész témának úgymond a videó részeit, pont azt kérdeztem tőlük, hogy hány másodperc, ők ugye fejből tudják ezeket a vágások kapcsán, hogy hány másodperc alatt történhetett ez az egész cselekmény, és mondták, hogy 8 10 12 101 másod óriási idő.
[00:03:14]Tehát 10-12 másodpercig, és amikor a videót végignéztem egyszer folyamatában, aztán lassítva, igazán az látható, hogy a verbális beszólás után a mögékerülésnél, bocsánat, hogy ezt a szót használom, mint amikor a a kutyáknál ló amikor sunyit, tudod, tehát mint amikor bocsánat, a fülét hátra csapja a ló és és tudod, hogy itt valami rossz lesz.
[00:03:43]lehet látni az illetőn, hogy valamire készül, és ott jön elő az, amit te jól látsz.
[00:03:48]Ö és ezért mondom mindig azt, és ezt most ne vedd magadra, hogy a civil lehet, hogy nem tudja a szakmai fogásokat, de az érzései, amikor azt érzékeled, hogy hát itt tényleg ez az ember, ha előránt egy csavarhúzót, egy kést, egy kalapácsot, teljesen minden nem lő lőfegyvert, és hátulról nekimegy magyar Péternek, volt bőven annyi ideje, hogy ezt az akciót végre tudja hajtani.
[00:04:12]És valójában az látható, a videót levágják, ugye, tehát ott vége van, és nyilván valamilyen fajta intézkedés történik azt követően.
[00:04:23]Annyi még látszik a felvételeken, ugye, hogy kiszorítják elkezdi rám kimozgatják is.
[00:04:28]Igen.
[00:04:28]Tehát és meggyőződésem, hogy egyébként igazoltatták, tehát hogy megvannak az adatai, tehát hogy nem gondolom, hogy a protokoll ne működött volna, de az, hogy rés volt a pajzson, ez abszolút látható.
[00:04:42]ezen a videófelvételen itt két dolog lehetséges.
[00:04:47]Az első, amit leginkább nem tudok elképzelni, és erre adom a legkisebb százalék-ot, hogy egyszerűen a személybiztosító csapat elaludt.
[00:04:54]De azért nem gondolom ezt, mert olyan szinten készültek föl, és tudom, hogy a magyar rendőrségnél például a Trump és Fico merénylet után a személyvédelemért felelős minden egység legyen.
[00:05:08]Ez a TEK, a készelléti rendőrség.
[00:05:10]hihetetlen módon pörögtek rá pontosan ezekre a finomjelzésekre, hogy hogy lehet ezt észrevenni és hogyan lehet azonnal rámozdulni.
[00:05:21]Van azonban egy olyan helyzet, amikor és erre adom a nagyobb esélyt, hogy a védett vezető nem nagyon működik együtt a személyvédelmi csapatával, sőt bizonyos helyzetekben extrém dolgokról beszélünk.
[00:05:37]De Magyar Péter vonatkozásában áprilisban emlékezze erről is beszéltünk és akkor is áttételesen üzentem a miniszterelnök úrnak, hogy ez nem így működik, ahogy ő gondolja, hogy meghatározza, hogy ki mikor mit tehet, és hogy adott esetben, ha van egy forgatás, és te nagyon sokat forgattál, tehát tényleg rossz az, amikor a kameraképben benne van a miniszterelnök, vagy akivel készíted az interjút mögött egy egy személybiztosító.
[00:06:03]Tehát az béna.
[00:06:04]Tehát személybiztonság felülírja.
[00:06:06]Ez így van.
[00:06:06]képi igényeket egyrészt, másrészt meg lehet oldani, hogy te pontosan elmondod, hogy látszol, nem látszol, és valójában a védett vezető biztonságban van, de ennek ellenére a kamerában a személybiztosító nem látszódik.
[00:06:19]Tehát könyörgöm, ez nem egy nagyon-nagyon nagy tudomány, kivéve abban az esetben, hogyha ezt meghatározza a védett vezető, hogy ő nem tűri ezt, vagy nem kéri, vagy nem szereti.
[00:06:32]Hozzáteszem, és ezt megint egyfajta ismeretterjesztő jelleggel szeretném elmondani a mostani magyar politikának, hogy az, aki személyvédelemre jogosult a magyar törvények szerint, az nem dönt ilyenekben.
[00:06:44]Tehát a kockázit analízést mindig a személyvédelmi csapat végzi el.
[00:06:49]És hogyha ők úgy érzik, hogy bizonyos helyzetben nem engedik be a védettvezetőt, akkor a védettvezetőnek egy dolga van.
[00:06:55]Ezt tudomásul venni.
[00:06:55]Az más kérdés, hogy a védettvezetők sajnos, és egyébként az nem csak Magyarországra igaz, hanem külföldre is, külföldön kevésbé.
[00:07:06]Ezért eléggé megorrolnak.
[00:07:06]Tehát pontosan tudják a személy biztosítók azt, hogy ez egy ilyen nagyon-nagyon kényes téma.
[00:07:12]Tojáshéjakon járkálnak.
[00:07:14]És nem biztos, hogy bevállalják.
[00:07:14]Ha ezt a helyzetet megnézzük, és én azt gondolom, hogy ebben már most tudják, hogy ki hibázott, vagy hogy mi történt, pontosan, ez jó lenne egyébként, és ezt kérem is, vagy javaslom is, hogy kérdezzetek rá adott esetben a miniszterelnök úr kommunikációs csapatától, hogy mi történt, hol maradtak a személyi biztosítók, mert ennek kapcsán, ha az derül ki egyszerűen, hogy elaludtak, akkor ez nyilván személyvédelmi hiba, és ezt meg kell változtatni, és ilyen hibát nem lehet elkövetni abban az esetben, Viszont ha az derül ki, hogy esetünkben a magyar miniszterelnök meghatározza azt, hogy milyen távolságban lehetnek tőle, és tulajdonképpen ezen keresztül behatárolja azt, a távolság nagyon fontos.
[00:07:57]Van egy bizonyos távolság, amiben ha téged elküldenek személybiztosítóként, lemaradsz a helyzetről, a támadásról, kívül kerülsz a beavatkozási sugáron, és ezen keresztül nem tudod megvédeni a védettvezetődet.
[00:08:14]Ha ilyen kérései vannak a miniszterelnöknek, abban az esetben, akkor ideje, hogy valaki elbeszélgessen vele és ezt a témát helyre rakja nálam, mert szeretném jelezni, ahogy előbb mondtam, miniszterelnökök tekintetében Antal József Horng Gyula, Orbán Viktor 98-2002, Megyesi Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és megint csak Orbán Viktor.
[00:08:38]Nem volt kérdés a miniszterelnököknek sohasem, hogy valójában nem a személyük az érdekes, hanem az a tisztség, amit betöltenek.
[00:08:48]Igen, bár hozzá kell tenni, hogy utoljára Gyurcsány Ferencet köpték le hasonló helyzetben még miniszterelnökségeidő és utána ennek lett is retorzió része és ott valójában egyébként egy biztosító hibázott, tehát nem az történt, hogy Gyurcsány Ferenc közölte a személy biztosítókkal, hogy kívül tágasabb és el lehet innen menni.
[00:09:08]És még mielőtt itt valaki legyinten, hogy ez egy ilyen túl cizellállása ennek az egész helyzetnek.
[00:09:17]3 márciusában, március 11, azt hiszem, akkor ölték meg a szerb miniszterelnököt, ha megsérül egy miniszterelnök, egy első számú vezető, és ne menjünk 2003-ra vissza, nézzük meg, hogy mi történt, amikor Trump elnökre rálőttek, mi történt a tőzsdéken?
[00:09:33]Rögtön behanás van.
[00:09:35]Tehát egyszerűen a világ, a gazdaság reagál abban az országban, ahol sikeresen végrehajtanak egy ilyen merényletet, azt üzeni a társadalom részéről, a gazdaságnak, a világgazdaságnak az az ország, hogy nincs rend, és a pénz, egyszerűen a befektetés a rendet szereti.
[00:09:52]Ahol balhé van, ott nem marad meg.
[00:09:55]Tehát ezért kéne a vezetőknek komolyan venni azt, hogy teljesen mindegy, hogy hívják őket.
[00:10:01]Ha valamilyen tisztségre megválasztják, akkor onnantól kezdve az ország érdeke az, hogy ők normálisan és biztonságban tudjanak élni.
[00:10:11]És ez mindenkinek legyen ellenzéki, legyen kormánypárti egyformán érdeke.
[00:10:19]Térjünk egy picit át az orosz-ukrán konfliktusra.
[00:10:23]Hiszen van itt is miről beszélni.
[00:10:23]Ugye tüntetések kezdődtek Ukrajnában, amelyeknek a hatására Zelenski a korábbi terveivel szemben meghátrált, hiszen egy fontos vezetőt, akit ő akart ugye pozícióban tart leváltani, leváltani ö mégsem teszi meg.
[00:10:41]Nagyon érdekes az a fajta helyzet, amit Ukrajnában látunk.
[00:10:44]A harci helyzetről is fogok néhány gondolatot elmondani, de valójában az a fajta átalakítási hullám, ami jellemzi Zelenszki elnököt, szerintem miniszterelnököt legalább kétszer váltott már.
[00:11:02]Ugye most itt arról beszélünk, hogy nemcsak a hadsereg vonatkozásában hozott döntéseket.
[00:11:06]Maga az alaphír úgy indult, hogy közölte a miniszterelnök hölggyel, hogy megköszöné a munkáját, és szeretné, hogyha új vezetés lenne, és adott esetben a miniszterek tekintetében is változásokat eszközölt.
[00:11:26]Ez eddig, ha nem is mosolygósan, de viszonylag zökkenőmentesen ment végbe Zelenskii döntései után.
[00:11:35]Nézhetjük ezt akár például az előző hadsereg parancsnok Szirsky jelölt, ugye Zálusn kapcsán, aki egy hihetetlenül népszerű vezető volt Ukrajnában.
[00:11:49]Nem tetszett az ukrán társadalomnak, de elfogadták.
[00:11:51]A mostani helyzet teljes egészében más.
[00:11:53]Ö egyszerűen nem a miniszterelnök asszony, hanem a védelmi miniszter kapcsán úgy érzékelte az ukrán társadalom, hogy az utóbbi öt vagy hat hónapban, ugye tehát nem is volt hosszú ideje ő miniszter Fedorovról beszélünk, egy fiatal ember 31 vagy 32 éves nagyon komoly sikereket ért el, és az ukrán társadalom úgy érezte, hogy ezeknek a sikereknek, amiben például mondok kett kettőt az, hogy néhány telefonnal el tudta intézni Elon Musknál, hogy a Starling elérése az orosz hadseregnek 90%-kal esett vissza, hogy a Starling rendszergazdái segítették az ukrán hadsereget áttételesen, tehát ezért mondom, hogy segítették, de nagyon sok csapáshoz kapcsolódóan azokat a Starling rendszereket, amelyeket az orosz hadsereg használ, be lehetett azonosítani és ezen keresztül csapásokat végrehajtani ellen.
[00:12:52]ez nagyon fájt Oroszországnak, de vehetjük azt a fajta sikert is, amiben fél év alatt majdnem duplájára tudta a dróngyártási kapacitását növelni Ukrajnának olyanfjta megoldásokkal, amiben bepörgetett plusz tartalékokat, amelyek ott voltak az ukrán társadalomban, az ukrán hadigépezetben, és eddig nem vették észre.
[00:13:18]Tehát mindenképpen látszódik, hogy Fedorov érzi a a felelősséget, érzi a lehetőségeket, és érzi azt, hogy hol kell döntenie és mer dönteni eléggé kreatívan.
[00:13:30]És ennek köszönhetően például jól látható, hogy most van egyfajta kezdeményezés átvétel az ukrán hadsereg oldaláról, különösen a mélységi csapások kapcsán, ami nagyon fáj az orosz hadigépezetnek, az orosz olajiparnak, energiaellátásnak.
[00:13:47]Beszélgettünk ugye két hete, hogy verekedés volt a benzinkutakon.
[00:13:51]Ez mind-mind ez azóta se szűnt meg.
[00:13:54]Így van.
[00:13:54]Sőt, súlyosabb lett.
[00:13:54]Ez mind-mind az ukrán társadalom oldaláról teljesen jogosan úgy tudódott be Fedorov tevékenységének, hogy ez az ember jól végzi a dolgát, miért menjen.
[00:14:02]És az, ami amit itt nehezen értünk Magyarországon, hogy az, amikor az utcára vonulnak az ukránok, ez nem egyszerű ukrán, nem egyszerű utcára vonulás.
[00:14:13]Ez az, amivel Zelenszki így tisztában van.
[00:14:15]Gondold el, hogy napi szinten légitámadások vannak és kivonul több több 1000er vagy adott esetben több 10000 ember az utcáról.
[00:14:23]egységesen vonulva ők valójában nem csak tüntetnek, hanem a saját testi épségüket kockáztatják, hiszen bármikor becsapódhat egy drón, bármikor becsapódhat egy cirkálórakéta, adott esetben egy ilyen tömeg felkérés egy keringőre az orosz hadseregnek idézőjelben.
[00:14:42]Hozzáteszem, nem támadta meg ezeket a tüntetéseket az orosz hadsereg, mert pontosan tudták azt, hogy olyan pusztító, civil sebesültek és halottak száma és lenne olyan szint, tehát olyan magas szinten lenne ez, hogy ezt nem lehet jól eladni a nemzetközi kommunikációban.
[00:14:59]De ennek ellenére az ukrán társadalom bevállalta azt, hogy a saját életét kockáztatva kiáll egy politikai vezető mellett.
[00:15:06]Ez volt a legfőbb üzenet Zelenszké számára, hogy itt valamit változtatni kell.
[00:15:12]És az, ami lelepleződik egyre inkább az aluzsn kapcsán csak finoman merték szimat szimatuk alapján érzékeltetni az elemzők, hogy hogy lehet, hogy van egyfajta féltékenység Zelenski oldaláról, hiszen Zaluzsni több hadműveletet nagyon jól lekoordinált, vezetett és hihetetlenül népszerű volt.
[00:15:36]Volt olyan időszak, amikor népszerűbb volt, mint mint Zelenski.
[00:15:38]Hát és hogyha valamikor hát most végképp arra mutatnak a jelek, hogy Zelenski nem a legnépszerűbb.
[00:15:44]Így van.
[00:15:44]És ebben a közegben, ami azért is furcsa, mert egyébként meg a az ukránok az oroszokkal szemben kifejezetten optikailag és kommunikációs szempontból jó eredményeket tudnak felmutatni az elmúlt hónapokban.
[00:15:56]Igen.
[00:15:56]Csak az ukrán társadalom is itt van, amit előbb mondtam, látja azt, hogy ez valójában kinek köszönhető.
[00:16:00]Tehát hát oké, de ezt akkor ő csinálta rosszul, mert ez lehetne, tehát ezt az egészet fordíthatta volna a saját javára is.
[00:16:08]Így van.
[00:16:08]Ez az, amiben a kommunikációs gépezete közbelépett, és azt mondta, hogy még mielőtt nagy baj van, Zaluzsninál láttuk, akkor még a világ ezt nem érzékelt ennyire.
[00:16:18]Most viszont az elemzők 89% 89 80 90%-a azt mondta, hogy itt egyfajta féltékeny, nincs logikus magyarázat.
[00:16:28]Hát hiszen ahogy te is mondod, hozza az ember az eredményt.
[00:16:32]Tehát inn miért akarod leváltani?
[00:16:32]És itt rögtön a népszerűségi indexben, illetve azokban a kérdésekben merült föl egy nagyon komoly kérdőjel a nyugat stratégiáiban is, hogy kezd fordulni az a fajta gondolatiság az ukrán vezetésben, amiben az elején, a háború elején Zelenszkének az volt a legfontosabb, hogy ki a rátermett, ki az, aki jól tud irányítani.
[00:16:58]Most egyre inkább az a fő kérdés, hogy ki a leglojálisabb.
[00:17:04]És ez mindenképpen probléma egy háborús országnál, hiszen a lojalitás fontos, de azért a tehetség ennél fontosabb.
[00:17:09]És Siskyről, akitől valójában most már tudjuk, hiszen leváltotta, tehát visszahívta Fedorovot, meghátrált így, ahogy te fogalmaztál, Zelenski elnök, marad az ukrán védelmi miniszter és egy új hadsereg vezető lesz.
[00:17:27]derült az ki, hogy Sirski vonatkozásában, Sirsyről tudjuk azt, hogy nem annyira tehetséges, mint az előző katonai vezető, viszont van egy nagyon-nagyon jó tulajdonsága, hogy hihetetlenül lojális volt minden kérdéskörben Zelenskéhez.
[00:17:49]Ez most kevés volt.
[00:17:49]Tehát az Uhrán társadalom azt mondta, hogy a tehetségesek fejezzük be ezt a háborút, és ezt nem a lojális emberek tudják elhozni, hanem azok, akik az eredményt hozzák.
[00:17:59]És emiatt volt, hogy Zelenszki elnök végül is meghátrált.
[00:18:01]Ezt azért akartam kiemelni, mert jól látható, hogy az ukrán társadalomban, [sóhajtás] ha nem is olyan szinten fogy a levegő, hiszen a háborúban támogatják, tehát az ellenállásban támogatják Zelenszki elnököt, de a politikájának a negatív részeit egyre tisztábban látja az ukrán társadalom.
[00:18:24]És én azt gondolom, hogyha itt további eredmények lesznek, vagy ne adj isten az orosz hadsereg valamit fordítani tud, akkor az ukrán társadalomban ez a fajta elégedetlenség az elkövetkező időszakban nőni fog.
[00:18:39]De van a másik oldalon is elégedetlenség, nem is kevés, és még nagyobb elégedetlenségre is lehet számítani.
[00:18:45]Hiszen már az elmúlt két adásban, Antonna a múlt héten előtte pedig veled is beszéltünk a toborzás látható bekövetkezéséről, amelyet elkezdeni a választásokig nem akarnak elkezdeni, de egyre több jelutal arra, hogy ez már egy eldöntött kérdés.
[00:19:02]Én is múlt időben beszélnék erről.
[00:19:04]hozzátéve azt két adás most tejük hozzá, hogy orosz oldalról beszélünk, igen igen igen tehát Oroszország szempontjából az, hogy ez a háború nem jó irányba fordult, ez abszolút látható és ezt a társadalom is látja már veszteségekből és hát az elmúlt hét egyik híre volt, vagy nem tudom, egy plasztikus képpel szerintem nézőink láthatták, amikor Moszkva mellett az egyik legnagyobb ilyen depó ahol számtalan kis és nagykereskedő cég ö amely azért volt fontos célpont, mert az orosz dróngyártásnak a mikroalkatrésze vagy mikrochippek és alkatrészeinek központjai, illetve elosztó részei voltak totális támadásban.
[00:19:47]Hát 50 vagy 60 km-re volt ez a logisztikai központ Moszkvától, és Moszkvában látták, hogy lángol.
[00:19:55]Tehát hogy egyre plasztikusabban jelenik meg az, hogy bajban van az orosz haderő.
[00:20:00]Putyin nem engedheti meg a gyengeséget.
[00:20:04]neki fel kell mutatnia az eredményeket.
[00:20:07]Az eredmény pedig csak egy lehet, az hogy Ukrajna megadja magát.
[00:20:09]És ehhez kapcsolódóan, ahogy két adással korábban Anton előtt ugye pont erről beszélgettünk, hogy szükség van katonai erőre, létszámra, a felszerelésre.
[00:20:22]Álláspontom szerint nem kérdés az, hogyha szeptember, azt hiszem szeptember vagy októberben lesz ugye ez a parlamenti választás Oroszországban, hogy utána elrendeli a mozgósítást.
[00:20:31]Ennek vannak előjelei.
[00:20:31]törvényi előkészítői oldalról.
[00:20:33]Ez egy mai hír például, hogy az orosz nemzeti gárda plusz jogosítványokat kap védelmi intézkedések tekintetében is, de az, hogy például a toborzás és kiképzés témájában több területet az általános hatkiegészítéstől átvegyen, ez effektíve azt jelenti, tehát ezt lefordítom, hogy mit takar ez az egész döntés, hogy egy-egy behívólevél az nem csak emailben vagy egy levélben küldődik el, hanem a postás, a nemzeti gárda 1 2 3 4 ki mennyire erős és mennyire erős az, akit be akarnak vinni toborzási szempontból katonának, hogy a lakásából vagy ahol kézbesíteni lehet, fogják elvinni.
[00:21:19]Tehát Oroszország valójában készül arra, beszéltünk itt számokról 1 500000 100000 300000, tehát én azt gondolom, hogy egy két-300000 embert be fognak vinni az ősz folyamán.
[00:21:34]ők nem fognak megjelenni, ahogy korábban is mondtam, rögtön a front vonalon.
[00:21:39]Nekik lesz egy egy komoly három-5 hónapos kiképzésük.
[00:21:42]Ugye van egy nagyon érdekes cikk.
[00:21:44]Ugye beszélgettünk és megdöbbentél egyszer, amikor beszéltem arról, hogy 20-30 perce van egy oroszonsnak a frontvonalon.
[00:21:51]Tegnap jelent meg itt az indexen a CIA igazgatója mondta el, hogy ők is erre az eredményre jutottak.
[00:21:58]Nyilván nézik a frontvonalot.
[00:22:04]Pontosan látja az orosz hadsereg már, hogy tömegre is szükség van, de jól felkészített tömeg hadseregre van szükség, ami azt jelenti, hogy ez a k-300000 ember, akiket most fognak mozgósítani október-november hónapban jövő év február, március április környékén megjelenik 27-ben, el akarja dönteni ezt a háborút.
[00:22:23]Putyin elnök.
[00:22:25]Igen, csak ez arra mutat, hogy egyáltalán nem vagyunk közel a háború lezárásához.
[00:22:29]Ezt teljesen jól látod.
[00:22:31]Tehát, hogy ilyenkor ez kicsit olyan, mint a szerződéseknél az apró betűs rész.
[00:22:36]Tehát, hogy az apró betűs részben most így ott van, hogy a nemzeti gárda ezt csinálja, hogy a toborzásnál erre készülnek föl, és ott vannak fönn a a nagy szerződési pontoknál a nagy okosok, akik elmondják, hogy békét akarunk, hogy mindkét fél ezt akarja, és Törökország is közvetít és megint csak megy az üzlettársa Trumpnak meg a veje és valójában az apró betűs a rész a lényeg, amiben az látszódik, hogy Oroszország dehogy készül arra, hogy ez a háború most idén befejeződjön.
[00:23:05]Oroszország arra készül, hogy erőtgyűjt és nekirúgaszkodik, hogy 202-ben térre kényszerítse Ukrajnát.
[00:23:11]Ne legyen igazam, ezt kívánom.
[00:23:13]De még egyszer mondom, az apró betűs része ezt mutatja.
[00:23:18]Van egy másik konfliktus is ugye folyamatban már február óta a világban.
[00:23:23]Ez ugye a hormózi szorosban eszkalálódott izraeli, iráni és amerikai konfliktus, egészen pontosan, amelybe hetekkel ezelőtt született egy tűzüneti megállapodás, ami talán egy hétig tartott, vagy hat-hét napig tartott.
[00:23:41]Azóta viszont nem, hogy javult a helyzet, hanem talán még a tűszünet előtti állapotoknál is rosszabbra fordult, és ennek most látszik egy tovább eszkál eszkalálódó lehetősége is.
[00:23:50]Mit eredményezhet ez?
[00:23:55]Az ami egyre kényelmetlenebb az Egyesült Államoknak, hogy közeledik a félidős választás egyrészt, másrészt irán nem adja meg magát, sőt időt húz, és olyan plusz támadási irányokba jelenik meg a csapásmérék képessége, amivel kapcsolatban nem mondom azt, hogy ezt nem gondolta az Egyesült Állam és meglepték őket, de az a fajta határozottság, ami Teherán oldaláról megnyilvánul, hogy eddig Furcsa az ember, néhány hét után hozzá tudunk szokni, hogy igen, Bahrainben támadnak, igen, Kuvaitban támadnak, igen, nem érik el az Egyesült Államok haditengerészetét a perzsa öbölben, őket nem támadják, de elaknásítják a hormóziszorost.
[00:24:38]Aztán egyszer csak berobban egy hír, hogy sikeres támadást hajtanak végre Jordániában.
[00:24:43]Hát de mondjuk ki, hogy nem számoltak rá, hiszen azért az amerikaiak ezzel úgy voltak, hogy ezt is napok alatt vagy egy hét alatt lezárják ezt az egész konfliktust.
[00:24:50]Ö de azzal a résszel, ugye az amerikai támaszpontokat támadás érheti, ezzel mindegyik támaszpont számolt, csak azzal nem, hogy ez tényleg megtörténik.
[00:24:58]Tehát eközött van egy eléggé nagy különbség.
[00:25:02]Július eleje óta közel 100 sérült van az Egyesült Államok hadereje oldaláról.
[00:25:10]Nyilván ezt nem lehet összehasonlítani, mert február 28-a óta az első csapásban több 100-an haltak meg.
[00:25:18]és az iráni top vezetés ugye Hamene is elhunyt, de ennek ellenére Iránban kevésbé kell, most ez csúnya, amit mondok, és ezt tényleg jól értsék a nézőink elszámolni az emberekkel.
[00:25:30]Ö az amerikai hadügyminiszternek a szenátus előtt be kell számolnia most a július eleje óta történt veszteségekről.
[00:25:43]Sokkalokkal veszteségérzékenyebb az amerikai társadalom, mint az iráni társadalom.
[00:25:49]Főleg egy olyan háborúban, amit ők indítottak és nem érzik magukénak.
[00:25:52]És akkor finom fogalmaz.
[00:25:55]Jó, úgy fogalmaztál, hogy beleragadt a hormozi szorosba.
[00:25:57]A baj az, hogy nem csak a hormozi szoros, illetve az iráni övezet az, amiben jól láthatóan az Egyesült Államok hadereje beszorult, hanem egyre több hír mutatja azt, hogy ha a földrajz egy olyan valami, hogy beszélhetünk itt sok mindenben, politikáról, hadiészetről, hadiipari fejlesztésekről, Starlingről, csúcstechnológiáról, műholdakról, bármiről, a földrajz meghatározza azt, hogy hogy a bolygón mi az, amit végre tudsz hajtani.
[00:26:29]És van egy másik ilyen szoros, ugye Yemen partjainál.
[00:26:31]Ebbe segíts ugye mindig eltévesztem.
[00:26:34]Ez a Bub Mabdeb, de lehet, hogy rosszul mondtam így, fel minden nézői levél kétszel fogok reagálni, aki ezt kikeresi megtalálja és hibát talált benne.
[00:26:45]De gyorsan gyorsan meg fogják találni szerintem.
[00:26:50]Ez a vöröstenger térségében a szezi csatorna felé történő, illetve a szezi csatorna irányából jövő hajózásnak egy olyan szűk keresztmetszete, amit valójában a néhány 10 kmes szakasz miatt, mármint átmérő oldalról könnyedén le tud zárni irán szövetségese a jemeni hutik gerilla vagy katonai hadereje, hiszen rendelkeznek olyan csapásmérő eszközökkel, amelyek ezt a fajta távolságot hajók elleni rakéták bevetésével vagy drónokkal pusztítani, vagy a hajózást akadályozni képesek.
[00:27:33]Ha most erreé, és azt látjuk, hogy van egy hormuziszoros, ami meghatározó a világ energetikai és egyébként kereskedelmi szempontjából is, energetikai szempontból azért, hiszen az olaj, a világkereskedelem olajkészletének 20%-a a perzsőbölön keresztül mozog.
[00:27:53]És ezt megfejeljük azzal, hogy mondjuk a szezi csatornában történő hajózás és a vöröstengerhez kapcsolódó hajózás ellehetetlenül, akkor egy piszkosul nagy válság.
[00:28:05]Ezt akartam mondani, hogyha ezt mondjuk halmozzuk és összerakjuk ezt, akkor a jelenlegi rossz rossznak tűnő előjelek azok nem tudom tragikussá fálhatnak.
[00:28:15]Hát nagyon-nagyon súlyos zuhanás történhet.
[00:28:20]Ha ténylegesen a vöröstenger térségét lezárják Irán szövetségesei a jelmeni úti, akkor az amitől tartanak, hogy ilyen 170-10 vagy akár 200 dolláros hordónként jár az olajnál, még ez is be köszönhet.
[00:28:35]Úgyhogy ezért van az, hogy Oroszország örülhet.
[00:28:39]Hát Oroszország örülhet és nyilván áttételesen középtávon az Egyesült Államok is, de valójában a teljes nyugatnak ez egy ez egy óriási ütés lenne, megrendítő ütés, és letagadhatatlan lenne Trump elnök negatív tevékenysége ebben, és az, hogy meggondolatlan politika kapcsán belesodorta az egész nyugati világot és a bolygót egy óriási válságba.
[00:29:06]Tehát az, hogy a az Egyesült Államokat valójában csak a félidős választás érdekli, ez nagy százalékban igaz, de érdekli az is, hogy a világ nem az, hogy mit gondol, hanem az, hogy a világkereskedelem valójában hogy működik, mert lehet, hogy bizonyos témákban középtávon nem jár rosszul az Egyesült Államok, de más területei is vannak a világkereskedelemnek, nem csak az olaj és az energetikai szektor.
[00:29:32]Tehát én nem entől kezdve hát de a teljes szállításban ez problémát okoz ugye abolú abú ezt akartam mondani Csongort tehát hogy mindenkinek ez érthető legyen.
[00:29:41]Ugye erről beszéltünk korábban Holoda Attilával is, hogy itt ugye nem csak az energetikai tényezőkről van szó, hanem hanem egyszerűen egy olyan gazdasági spirálól, ami következik mindenből.
[00:29:52]Így van, hogy a szállítási díjak nőnek, biztosítási díjak nőnek, ez az élelmiszerektől kezdve a legapróbb kiskereskedelmi termékekig mindenre hatással lesz.
[00:30:03]Például a kínai acélkezeti technológiák, illetve nyersanyagok a szezi csatornán érkeznek Európában.
[00:30:11]Ez a legrövidebb út.
[00:30:14]Abban a pillanatban, hogyha ez lezáródik, kénytelen vagy a honn fokirányába, vagy a jó reménység fog irányába kerülni Kína.
[00:30:22]Ez egy döbbenetes, több 1000 kmes kerülő időben is, és hát nyilván, ahogy te mondtad, szállítási költségek növekedésében is ez mindent borít, és ez innentől kezdve végigmegy az építőiparon.
[00:30:37]Tehát nem kell túlragoznom, szerintem a nézők ezt érték.
[00:30:40]Igazán ez az, amivel kombinál teherán, és azt gondolom, nem rossz logika mentén.
[00:30:46]Ez nagyon tud fájni a nyugatnak, és egyre inkább az körvonalazódik, hogy nem lehet tudni, hogy hogy lesz ez az egész konfliktus befejezve.
[00:30:56]Hol lesz az a pont, ahol egyszerűen azt mondja az Egyesült Államok, hogy elégedett.
[00:31:00]Hol mondja azt Izrael, hogy ő is jobban érzi magát, tehát hogy biztonságban, biztonságosabban érzi magát.
[00:31:06]És hol van az, ahol azt mondja a Teherán, hogy jó, akkor mi is hajlandóak vagyunk a megegyezésre?
[00:31:11]Ez nem látható.
[00:31:14]Heteken belül ebben is tisztábban fogunk látni.
[00:31:16]Reméljük.
[00:31:16]Az elmúlt egy hét egyik legnagyobb vitát kiváltó politikai eseménye az volt, amikor Sziártó Péter bejelentette, hogy visszaadja a mandátumát és a BOID-nál fog elkezdeni dolgozni, amely és a vitát pedig azt szülte ugyebár, hogy ő volt az, aki lebonyolította légenyegében a BOID Magyarországra költözését.
[00:31:34]És itt nagyon-nagyon sok vélemény látott napvilágot, hogy ez helyes, nem helyes.
[00:31:40]Véleményed szerint egy külgazdasági és külügyminiszter, aki hatással volt egy adott vállalat mozgására a régióban, helyes-e, ha távozik a piacra egy ilyen céghez?
[00:31:54]Nyilván nem.
[00:31:54]Ezzel kapcsolatban szerintem a nézők tudják, hogy a közösségi médiában eléggé markánsan elmondtam a a véleményemet.
[00:31:59]Én nem csak a külgazdasági és kereskedelmi részre hegyeztem ki ezt a dolgot, hanem arra is, hogy ne felejtsük el, hogy 2018 és 2022 között Szártó Péter a magyar hírszerzést is felügyelte, feladatot szabott, és az összes magyar külképviselet, illetve a magyar hírszerzés forrásain keresztül látta azt, hogy milyen irányban mozognak a szövetségeseink, látta azt, hogy milyen műveletek et hajtanak végre a szövetségeseink.
[00:32:32]Valójában Szijártó Péter fejében ezzel a négy évvel és egyben, a 12 év tekintetében egy óriási tudás van.
[00:32:42]Ezt a tudást más országok védik.
[00:32:46]Ki hogyan?
[00:32:46]Az Egyesült Államokban, például állami vezetőként, hogy ilyen fajta tudás kapcsán hogyan tudsz elhelyezkedni a civil szférában.
[00:33:01]hol lehet és hol nem lehet, tehát hol vannak ezek a szabályozók, ahol meghúzzák, hogy nem nem engedi egyszerűen a szerződésed, hogy megjelenjen máshol.
[00:33:09]Ezt jogi oldalról 62-szer körbejárták, és ezt egészen jól kezelték.
[00:33:15]Oroszországban, Kínában ezt fegyelem oldaláról kezelik.
[00:33:18]Pontosan tudják a vezetők, hogy egy ilyen szintű top vezető elképzelhetetlen, hogy mondjuk a kínai külügyminiszter mondjuk kevesebb mint 60 nappal a leváltása vagy a a lemondása után mondjuk egy amerikai csúcsvállalat első számú vezetői között tarthasson számot.
[00:33:43]Egyszerűen azért, mert pillanatok alatt a családján keresztül megkérnék arra, hogy fáradjon haza, és utána jó darabig nem látnánk őt.
[00:33:51]Oroszországban meg egyszerűbben megoldják, mert nagy valószínűséggel valami baleset éri az ilyen szintű vezetőt.
[00:33:58]Nem ezt a logikát várom, de azt igen, hogy Magyarországon is ezt a fajta tudást, amikor egy állami vezető, és felejtsük el Szíjártó Péter, legyen egészségügyi vezető bármilyen, hogy legyen egy bizonyos szorzó, amiben meg van határozva az, hogy te azt a fajta tudást és hátteret nem viheted át a civil szektorba.
[00:34:24]De akkor mihez kezdjen magával egy állami vezető, miután kormányváltás történt?
[00:34:27]Kérdezem úgy főleg, hogy most Magyar Péterék az új törvényi szabályozása lényegében egy viszonylag rövidebb intervallumot határoltak be, ameddig valaki a közfére vagy az államigazgatás területével dolgozhat, mint vezető.
[00:34:40]Tehát szinte egyértelmű, hogyha mondjuk mondok egy példát, 32-35 évesen valaki bekerül, hát az 357, bocsánat, 45-47 évesen visszakerül a piacra.
[00:34:48]Mit csináljon akkor, hogyha nem helyzet?
[00:34:52]Ezt úgy szabályozzák például a külföldön, hogy van egy átmeneti időszak.
[00:34:55]az átmeneti időszakban adott esetben ez juttatási oldalról, amikor befejezed a munkádat az állami szektorban azzal, hogy te nem mész el máshova dolgozni, ezen keresztül jobb megállapodási lehetőségeid vannak, magasabb pénzt kapsz adott esetben az elszámolásban a a végén.
[00:35:13]Ez egyfajta kompenzáció, nevezzük nevén, hogy te, és akkor mondom az egészségügyi szektor kapcsán, te egészségügyi miniszter voltál, és hogy egészségügyi szolgáltató cégeknél egy évig, tehát nem négy, tehát nem az történik, hogy egy az egybe, tehát négy évig voltál egészségügyalom hívják.
[00:35:33]Igen, ezt a fajta versenytilalmot egy évig, és abban az egy évben te, amikor a lelépési pénzed van, magasabb összeget kapsz, és akkor ebb hadd mondjak még egy területet.
[00:35:41]Egy terület van, ahol egy az egy az arány, ez a nemzetbiztonság.
[00:35:47]Tehát ha te honvédelmi miniszter voltál, titkoszolgálati miniszter voltál, akkor most nem őrzővédő cégekre gondolok, de hogy ilyenfajta tudás központoknak a fejlesztésében négy évig nem veszel részt, és ez így van Izraelben, ez így van az Egyesült Államokban, mert ezek kritikus területek.
[00:36:08]Oké.
[00:36:08]Sziárto Péter esetében valahol ilyen egy, de inkább másfél millió eurónak megfelelő kínai pénzről beszélnek, hogy ennyit kaphat most az új pozíciában.
[00:36:18]Igen, ez az új fizetése.
[00:36:21]Nagyjából így határozzák meg, hogy ennyit kereshet.
[00:36:25]A te elképzelésed szerint, vagy a példák szerint, amit mondtál, ezt a pénzt, vagy ehhez hasonló méretű összeget a magyar adófizetőknek kellene addig fizetnie, ameddig nem helyezkedhet el?
[00:36:38]Nem, nem.
[00:36:38]Én azt mondom, hogy van ugye egy lelépési pénz, és a lelépési pénz ez általában Nyugat-Európában, vagy bocsánat, az Egyesült Államokban ez ilyen 3050%, tehát ennyi megy rá.
[00:36:49]És igen, tehát az, aki négy évig rálátott a teljes szövetségesi rendszer hírszerzésére, a magyar hírszerzésre, az összes magyar követség neki dolgozott.
[00:37:03]Én értem, hogy ez egy fájó téma, mert Szártó Péter kapcsán ilyen telefonbeszélgetések láttak napvilágot.
[00:37:11]De én még egyszer mondom, nem Szírtó Péterről beszélek most, hanem az elvről, amit rendbe kell tenni itthon.
[00:37:15]Kellenek ilyenfajta versenytilalmi megállapodások a magyar vezetők vonatkozásában?
[00:37:23]Beszélhetünk Kapitány Istvánról is.
[00:37:27]Amikor erről írtam, rögtön megtámadtak, hogy kapitány István, hát a sőjött, ő érkezett onnan, akkor lenne baj, ha visszamenne.
[00:37:35]Ha visszamenne.
[00:37:35]Így van.
[00:37:35]Tehát négy év, tehát a Sheltől jött, négy évig miniszter, vagy nyolc évig, nem tudom, és ezt követően rögtön vagy visszaballag a Shellhez, vagy elmegy a British Petrolhoz.
[00:37:47]Mondjuk hozzáteszem, hogy az se egészséges.
[00:37:49]Én nem tudom, hogy így van-e.
[00:37:51]Ellenőriz, nem ellenőriztem, de ugye egyes patykák szerint rendelkezik nem kevés mennyiségű részvénnyel, és ez sem biztos, hogy jó, ha szabályozatlan, hogy adott vezetők a kormányban rendelkezhetnek bizonyos piaci cégek részvényeivel, mert ezt is lehet szabályozni, visszaélésreok, ezt is lehet szabályozni.
[00:38:10]Tehát valójában, ha azt mondjuk, hogy egy új új korszakot kezdtünk Magyarországon, számtalan olyan dolog van, ami az elmúlt évtizedekben kiderült, hogy nem jól működik.
[00:38:20]Itt az ideje kijavítani.
[00:38:20]Ez is például egy ilyen.
[00:38:23]És Száró Péter azért gondolom, hogy ezen a dolgon végig tud menni, mert szerintem a saját ügyvédeivel, jogászaival és nyilván a a kínai cég ügyvédei is ezt hatszor végignézték, hogy lehet, nem lehet, és meggyőződésem, hogy lehet.
[00:38:40]Tehát, hogy azokat a jogi nem is kiskapuk, tehát szerintem nincs szabályozás itthon.
[00:38:46]Egyszerűen ezt kihasználva azt mondják, hogy ez van.
[00:38:48]Tehát szerintem Száró Péter ott fog dolgozni.
[00:38:50]És erre a tudásbázisra a kínai kommunista párt is valójában lálát.
[00:38:57]És nem azt gondolom, hogy ő áruló, hanem az, hogy egyszerűen ő pontosan azt, hogy ő nem azt fogja elárulni.
[00:39:04]Ö Srőder sem ezt árulta el, hogy a német hírszerzésnek, ugye a német kancellár és ő a Gaspromba ugye került felügyelő bizottság elnöke volt.
[00:39:12]Ő nem német hírszerzőket adott át, hanem azt érte el, hogy amikor Putyinék megfogalmazták, hogy Oroszországnak fontos, hogy a gázpromón keresztül Németországban nyitott kapukat találjanak, pontosan tudta Srőder kancellár, volt kancellár, hogy kiket kell megkeresni, kik azok a döntéshozók, melyek azok a vállalatok, amelyekkel jól meg kell állapodni.
[00:39:32]És mint kés vajon így ment át Oroszország ezekben a témákban Európán és Németországon.
[00:39:37]És nézzük meg, hogy hová jutottunk 2022-ben.
[00:39:41]Milyen zsarolási potenciája volt Oroszországnak.
[00:39:43]Nem azt gondolom, hogy Sziártó Péter bárkit elárulna, hanem azt gondolom, hogy tudja, hogy kik azok az emberek, és egyfajta idegenvezetőként segíteni tud a kínaiaknak, hogy azokat az embereket megtalálják, akikkel meg kell állapodni.
[00:39:57]Még egyetlen apróság.
[00:39:57]Sziaó Péternél maradva.
[00:39:59]Múlt héten volt egy volt a kormányinfó, ahol Magyar Péter egy újságírói kérdés elismerte, hogy korábban azt mondta, hogy a hazárulás lehetőségét ki kell vizsgálni Szijártó Péter kapcsán, és elismerte, hogy ezzel kapcsolatban tud folyamatban lévő vizsgálatról Sziárta Péterrel kapcsolat.
[00:40:17]Azt gondolom, hogy azok a telefonbeszélgetések, amely hát mi is beszéltünk ugye amik napvilágot láttak, ugye Pany, de ez új információ volt, hogy van elkezdő biztos volát ebben biztos voltam, hogy elindítják ezeket a vizsgálatokat nyilván.
[00:40:28]Tehát azt egyrészt azt is vizsgálni kell most, bocsánat, tehát hogy itt két oldalon pattog a labda, tehát ezt el szokták felejteni itthon.
[00:40:36]Tehát egyrészt vizsgálni kell azt is, hogy ki a túró volt képes felvenni az aktív szolgálatban lévő magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit, aki kijelentett, hogy a második legmagasabb védelemmel rendelkezett a kormány Igen.
[00:40:49]Tehát innentől kezdve ez is egy fontos kérdés.
[00:40:50]A másik az, hogy ténylegesen Sziaó Péter valamit szivárogtatott-e?
[00:40:58]elvtelen megállapodások mentén hozta-e olyan helyzetben Magyarországot, illetve Magyarország szövetségeseit, amelyekből adódóan hátrány érte Magyarországot, illetve a szövetséges országokat.
[00:41:10]Tehát ez a két vizsgálat folyik.
[00:41:12]Ezt látatlanban mondom.
[00:41:12]Nyilván a miniszterelnök úr erre jobban rálát.
[00:41:18]Tehát ez a dolga, és beszámolnak neki ezzel kapcsolatban.
[00:41:22]számomra, amikor ezek az információk napvilágot láttak, és lehetséges, hogy szerintem ha visszaemlékeznek, vagy vagy visszörgetik, szerintem ezt mi beszéltük is, hogy ezek a vizsgálatok el fognak indulni.
[00:41:32]Szerintem ez történik.
[00:41:34]Péter, nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltál.
[00:41:36]A nézőknek mondjuk el, hogy most egy rövid szünetre megy a frontvonal műsora.
[00:41:40]Az augusztus 20-ai 7 hetet követően viszont mindenképpen visszatérünk, és természetesen a fontosabb eseményekről nyilván be fogunk számolni és sajnos, de szeptembertől is nagyon nagy valószínűséggel lesznek olyan frontvonalak, lesznek olyan biztonságpolitikai, közéleti események, amelyekről beszéljünk.
[00:41:55]Így mi is itt leszünk, visszatérünk.
[00:41:57]Addig is önöknek kellemes nyarat, jó pihenést kívánunk a komment szekcióban még az adásunkhoz mindenképpen szóljanak hozzá.
[00:42:04]Viszontlátásra!
[00:42:05]Jó pihen és viszontlátás!