Index.hu 1:01:16

Továbbra is kérdés, mit tesz a Tisza-kormány a magyarok többségét sújtó válsággal

lakhatásingatlanpiacfiataloktársadalmi egyenlőtlenségközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Fidesz-közeli
Továbbra is kérdés, mit tesz a Tisza-kormány a magyarok többségét sújtó válsággal
tl;dr
  • A lakhatási válságnak nincs tankönyvi definíciója; Magyarországon a 90%-os saját tulajdon arány elfedi a problémát, ami a jövedelmek és ingatlanárak összevetésekor válik láthatóvá.
  • Az elmúlt 10 év négyszeres áremelkedését a keresletösztönző állami támogatások, a befektetési célú vásárlások, a nominális bérnövekedés és a 2015 előtti mélypontról való kilábalás együttesen okozták.
  • Az MNB 22,5%-os túlértékeltséget mér, amit az eladók irreális "álomárai" és a modellből kimaradó, magasabb fizetőképességű külföldi vevők is torzítanak.
  • A budapesti átlagos albérleti díj (260 000 Ft) a medián kereset 60%-át is elviheti, ellehetetlenítve a fiatalok önerő-gyűjtését; a drágulás üteme 4,5%-ra lassult.
  • A szűkös kollégiumi kapacitások miatt 10-15 000 fiatal terheli feleslegesen a fővárosi albérletpiacot; a kínálat bővítése enyhíthetné a keresleti nyomást.
  • A korábbi CSOK és támogatási rendszer a családosokat segítette, de kirekesztette a pályakezdőket és egyedülállókat; az új otthonstart hitel ezt a féloldalasságot oldja.
  • A tervezett állami bérlakásprogramtól a szakértők legfeljebb 10%-os árcsökkenést és átláthatóbb piacot várnak, óva intve a közvetlen állami beruházói szerepvállalástól.
  • „Ha a magánbefektető nem találja attraktívnak a bérlakáspiacot, akkor adófizetői pénzekből sem kellene erre költeni." – Balla Ákos

  • A fenntartható jövőkép része kell legyen a rossz energiahatékonyságú ingatlanok kiszűrése a hitelezésből, és egy országos szintű település- és infrastruktúra-felülvizsgálat.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A lakhatási válság definíciója és összetettsége

A beszélgetés elején a műsorvezető feltette a kérdést, hogy létezik-e egyáltalán kézzelfogható definíciója a lakhatási válságnak. A szakértők egyetértettek abban, hogy tankönyvszerű meghatározás nincs rá.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője rámutatott, hogy a jelenség különösen nehezen megfogható Magyarországon, hiszen statisztikailag tízből kilenc ember saját tulajdonú ingatlanban lakik, ami első ránézésre nem utal válságra. A problémák akkor válnak láthatóvá, ha részletesen megvizsgáljuk a felkapottabb régiók, városok ingatlanárait, és összevetjük a vevők jövedelmi helyzetével, illetve azzal, hogy mennyit kell félretenniük egy átlagos lakáshitel felvételéhez.

„Papíron nincs semmi probléma, hiszen 10 emberből kilenc saját tulajdon ingatlanban lakik. Hát akkor hol van itt a válság? Viszont, hogyha meg szétszálazzuk a mélységekig a lakáspiac aktualitását... hát ott már akadnak problémák." – Balogh László *

Balla Ákos, a Balla Ingatlan alapítója hozzátette, hogy a válság tömeges jelenséget érint. Ide tartozhat az albérletből saját lakásba törekvők sikertelensége, a belátható időn belül ledolgozhatatlan adósságállomány, és minden olyan negatív tényező, ami az ingatlanhoz kapcsolódik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem magyar sajátosság: a világ legtöbb országában, ahol nagyobb népesség él, hasonló problémák merülnek fel.

Balogh László kiemelte az idődimenzió fontosságát is: a lakhatási válság bizonyos időszakokban a kormányzati kommunikációban is megjelent (például 2025 tájékán), máskor viszont mintha eltűnt volna. Holott a szakértők szerint még soha nem volt olyan időszak Magyarországon, amikor azt lehetett volna mondani, hogy az ingatlanpiac helyzete a társadalom széles köre számára ideális.


Az ingatlanárak drágulásának okai

A beszélgetés egyik központi témája az elmúlt 10 évben tapasztalt, közel négyszeres ingatlanár-emelkedés volt. A szakértők több, egymással összefüggő okot azonosítottak.

A politikai beavatkozások szerepe

Balla Ákos szerint az elmúlt kormányzat alapvetően a magántulajdon-szerzést ösztönözte, méghozzá két lehetséges út közül a könnyebbet választva: nem a gazdasági növekedésen és bérnövekedésen keresztül, hanem közvetlen támogatásokkal és kedvezményes hitelekkel. Ez a 16 év alatt egyfajta megszokást alakított ki a lakosságban, és bár nem gondolja, hogy bárki szándékosan törekedett volna az árak emelkedésére, a keresletösztönző intézkedések legalább fele mindig az eladóknál csapódott le.

„Az ingatlan árak azért mentek magasra, mert volt egy bérnövekedés... volt egy kedvező hitelkörnyezet... Tehát nem gondolom azt, hogy bárki célul tűzte ki magának... hogy úgy legyenek magasak az ingatlanának." – Balla Ákos *

Piaci és befektetői tényezők

Balogh László felidézte a 2010-es évek közepének pénzpiaci botrányait (Broker Marcsi, Questor), amelyek hatására sokan az ingatlant kezdték biztonságos befektetésnek tekinteni, mondván: "azt legalább nem tudják ellopni". Ezt erősítette, hogy egy évi 10-20%-os ingatlanár-emelkedés mellett a bankok mindössze 3%-os betéti kamatot, az államkötvények pedig 5%-ot sem fizettek.

A jövedelmek nominális emelkedése

Bár az árak négyszeresükre nőttek, a jövedelmek is emelkedtek nominálisan. A magasabb jövedelemből több hitelt lehetett felvenni, ami szintén nyomást gyakorolt az árakra. A szakértő megjegyezte, hogy a lakáspiacon nehéz reálnövekedést mérni, mivel a fogyasztói árindex módszertanilag nem alkalmas rá, hiszen az ingatlan nem fogyasztási cikk.

A 2015 előtti mélypont hatása

Balogh László fontos kontextusként hozzátette, hogy a 2015-höz viszonyított négyszereződés előtt négy évig 20-30%-kal csökkentek az árak a devizahitel-válság miatt. Míg más európai országokban enyhébb volt a visszaesés és egyenletesebb a növekedés, Magyarország a mélyponthoz képest produkálta a kiugró emelkedést.

Váratlan események árfelhajtó hatása

Balla Ákos rámutatott, hogy még a negatív események is képesek voltak felfelé hajtani bizonyos ingatlanok árát: a covid-járvány a jó minőségű, kényelmesebb otthonok, az energiaválság pedig a jobb energia-besorolású ingatlanok iránti keresletet növelte meg.


A túlértékeltség kérdése és az eladói lélektan

A műsorvezető felidézte, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2025 év végi adatai szerint 22,5%-os túlértékeltség mutatkozik a magyar ingatlanpiacon, ami azt jelenti, hogy a lakások ötödével drágábban kelnek el, mint amit a piaci fundamentumok indokolnának.

Balla Ákos két oldalról közelítette meg a jelenséget:

  1. Gazdasági fundamentumok oldala: Az MNB modellje a bérszínvonalat, megtakarításokat, GDP-növekedést vizsgálja, és azt mutatja, hogy az ingatlanárak elszakadtak ezektől a mutatóktól.

  2. Pszichológiai oldal: Az eladók az ingatlan.com hirdetései alapján tájékozódnak, és gyakran "álomárakat" határoznak meg, figyelmen kívül hagyva a valós piaci értéket. Sokan érzelmileg kötődnek ingatlanukhoz, és bár tudják, hogy a falakon belül milyen javításokat végeztek, ezt túlárazzák.

„Lehet, hogy csak a lépcsőházba hallott egy számot, és azt mondta, hogy na ezért én is odaadnám a lakásomat." – Balla Ákos *

Balogh László hozzátette, hogy az MNB modelljében nincsenek benne a külföldi vevők, akik Budapesten minden 10-11. lakást megvásárolják, a belvárosi kerületekben pedig minden 4-5. adásvételt ők bonyolítanak. Az ő fundamentumaik értelemszerűen magasabbak, ami torzíthatja a képet.

A jelenlegi piaci helyzetben a szakértők szerint érdemes 8-10%-os alkut megkísérelni. Korábban, amikor éves szinten 10-20%-kal drágultak az ingatlanok, egy túlárazott lakást néhány hónap alatt "utolért a piac". Most viszont ez a dinamika megtorpant, így aki irreális árat határoz meg, annak magának kell engednie, különben nem jön létre tranzakció. Balla Ákos szerint nem várható jelentős áremelkedés a közeljövőben, sőt kisebb korrekció, csökkenés is elképzelhető.


Az albérletpiac helyzete

Aktuális trendek és árak

A beszélgetés időpontjában a budapesti átlagos bérleti díj 260 000 Ft volt, míg a májusi országos medián kereset 436 000 Ft, ami azt jelenti, hogy egy fővárosi albérlet a kereset mintegy 60%-át elviheti. Ez a szám azonban országos medián, Budapesten valószínűleg magasabbak a fizetések.

A szakértők kiemelték, hogy a bérleti díjak éves drágulási üteme 4,5%-ra csökkent, ami megegyezik a nyugat-európai nagyvárosokban (Róma, Berlin, Párizs) tapasztalt szinttel.

„Az éves drágulás tempója Budapesten és országosan is ilyen 4,5%-ra csökkent. Ez a fővárosi 4-5%-os éves drágulási tempó, ez pont ugyanannyi, mint amit Rómában, Berlinben, Párizsban éreznek a bérlők." – Balogh László *

A szakértő szerint az albérletpiac alacsonyabb fordulatszámon pörög, amit részben az otthonstart hitel is befolyásol: bizonyos ingatlanoknál a hiteltörlesztő olcsóbb, mint a bérleti díj.

Az egyetemi ponthatárok hatása

A felvételi ponthatárok kihirdetése után hagyományosan megindul az albérleti szezon, de idén ez inkább "pukkanás" volt. A szakértő elmondta, hogy Budapesten 200 000 Ft alatt már alig találni olyan lakást, ahová szívesen beköltözne az ember, 300 000 Ft felett viszont már nagyon nehéz bérbe adni, tehát beszűkült a piaci mozgástér. A többi egyetemvárosban hasonló a helyzet: Miskolc a legolcsóbb (140-150 000 Ft), Debrecen a legdrágább (220 000 Ft).

A bérlői oldal nehézségei

A beszélgetés rávilágított, hogy a magas bérleti díjak miatt a fiatalok nem tudnak megtakarítani egy lakásvásárláshoz szükséges önrészre – ez a szakértők szerint már egyértelműen a lakhatási válság jele.

Kollégiumi férőhelyek hiánya

Balla Ákos kifejtette, hogy a szűkös kollégiumi kapacitás miatt 10-15 000 fiatal van jelen feleslegesen a budapesti albérletpiacon, akik gyakran teljes életteret használnak, miközben egy kis szoba is elegendő lenne számukra. Ha az állam kollégiumépítéssel kivonná őket a piacról, az csökkentené a keresletet és így a bérleti díjakat is, ami a tartósan bérlő családok helyzetét is javítaná.


A hosszú távú lakáspolitika kihívásai

A beszélgetés során több ponton előkerült, hogy a lakáspolitika nem kezelhető négyéves politikai ciklusokban. Balogh László szerint már egyetlen ingatlan felépítése is hosszabb időt vesz igénybe, mint egy kormányzati ciklus, így a hatékony rendszerek csak ciklusokon átívelőek lehetnek.

Balla Ákos egy összetett példával szemléltette ezt: ha valaki 10 000 lakás vagy bérlakás megépítését tűzi ki célul, akkor már évekkel korábban el kellett volna kezdeni gondolkodni azon, hogy kik fogják ezt megépíteni, milyen szakképzésre van szükség, működik-e az oktatási rendszer. Ehhez képest a politika gyakran gyors döntéseket hoz, amelyek után a bankok hónapokig értelmezik a szabályozást, a jogalkotás pedig lemaradásban van.

„Maga minden egyes bejelentés vagy beszélgetés, ami ennek kapcsán van, én azt veszem észre, hogy minimum kétszer annyi ködös gondolatot szül, mint amennyi tisztát teremt." – Balla Ákos *

A szakmai egyeztetés fórumai

A szakértők elmondták, hogy az MNB által létrehozott lakás- és ingatlanpiaci tanácsadó testületben a piaci szereplők (köztük az ingatlan.com és Balla Ákos szervezete is), szakmai szervezetek, minisztériumok és közműhivatalok egyaránt részt vesznek. Bár ez egy konstruktív egyeztetési fórum, kérdéses, hogy teljes körű-e a reprezentáció, hiszen például az építőiparban a néhány nagy fejlesztő mellett sok kis vállalkozó is létezik, eltérő pozíciókkal.

Balla Ákos ugyanakkor úgy látja, hogy egy-egy bejelentésnél az emberek sokszor irreális elvárásokat fogalmaznak meg – például a bérlakásprogram kapcsán sokan azt vizionálják, hogy "ingyen lesz a lakhatás Budapesten". Szerinte a valós hatás inkább az lesz, hogy a piac átláthatóbbá és néhány százalékkal olcsóbbá válik, de semmiképp sem 50%-kal.


Az előző kormány intézkedéseinek értékelése

A műsorvezető arra kérte a szakértőket, értékeljék az előző kormányzat otthonteremtési intézkedéseit, különösen a demográfiai célok tükrében.

Demográfiai eredmények

A szakértők egyetértettek abban, hogy bár a CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) nem hozta meg a várt demográfiai fordulatot, a családok sok esetben nagyobb, szebb, jobb helyen lévő lakáshoz jutottak általa. Balla Ákos szerint az intézkedések összességében "nem teljesültek, de mégis teljesültek", mert a családoknak valódi lehetőséget biztosítottak.

A támogatási rendszer féloldalassága

Balogh László kiemelte, hogy a probléma abból adódott, hogy a támogatások a családosokat, gyermeket vállalókat célozták, míg a pályakezdők, egyedülállók, első lakásvásárlók szinte esélytelenül próbáltak bekapcsolódni a piaci körforgásba. 2025-ig ez a csoport gyakorlatilag ki volt rekesztve a piacról, ami esetükben valós lakhatási válságot jelentett.

Az otthonstart hitel – amely a fiatalokat, első lakásvásárlókat célozza – ezt a féloldalasságot oldotta, és a szakértő szerint a forgalmából látszik, hogy óriási igény van rá.

A fenntarthatóság kérdése

Balla Ákos úgy látja, hogy az új kormánynak óvatosan kell bánnia a meglévő támogatásokkal, mert 16 év alatt az emberek megszokták ezeket: a kedvezményes hiteleket, a családtámogatási kedvezményeket, az első lakásvásárlóknak járó kedvezményeket. Ezek eltörlése szerinte népszerűtlen intézkedés lenne.

Ugyanakkor bizonyos elemek felülvizsgálatát lehetségesnek tartja. Például a CSOK-ot érdemes lenne megtartani, mert a családosoknak nagy segítség. Az újépítésű ingatlanoknál alkalmazott otthonstart hitelt is fenntarthatónak tartja, hiszen az építkezésből adóbevételek származnak. A használt lakáspiacon adott kedvezményes hitelek azonban – amelyek a panellakások milliós négyzetméterárait tartják fenn – átgondolandók.


Az új kormány előtt álló feladatok és irányok

A bérlakásprogram

A beszélgetés idején napvilágot látott az új kormány bérlakásprogramjának iránya, amely a beruházási és közlekedési minisztériumhoz került, és önálló lakáspolitikai államtitkárság is létrejön. Balla Ákos óvatosságra intett az állami szerepvállalással kapcsolatban:

„Azon az állásponton vagyok, hogy ha a magánbefektető vagy az intézményi befektető nem találja attraktívnak a bérlakáspiacot, akkor adófizetői pénzekből sem kellene erre költeni. Illetve óvatos lennék abban, hogy az állam megrendelő, beruházó legyen a piacon." – Balla Ákos *

Szerinte az államnak elsősorban szabályozóként és katalizátorként kellene megjelennie, a magántőke bevonásával megvalósuló beruházásokat támogatva. Egy rosszul elindított program nem azt a hatást váltja ki, amit várnak tőle – különösen úgy, hogy társadalmi szintű várakozás övezi.

A bérleti piac rugalmassága és a rövidtávú bérbeadás

Balla Ákos felhívta a figyelmet a rövidtávú bérbeadás kérdésére is. Budapesten jelenleg sok helyen tiltva van, ami problémát jelenthet például egy országos sportesemény esetén. Ugyanakkor a rövidtávú és a hosszútávú bérbeadás között létezhetnek szinergiák: egy kollégium például nyáron turisztikai célokat szolgálhatna.

A kínálat bővítése

A szakértők egyetértettek abban, hogy mind az albérletpiacon, mind a lakáspiacon a kínálat bővítése az, ami kordában tarthatja az árakat. A kereslet mindig stabil lesz, de ha a kínálat nő, akkor a piaci árszint olyan állapotba kerülhet, ami közelebb hozza a vevőket és bérlőket céljaik eléréséhez.

Nem várt hatások a bérlakásprogram körül

Balla Ákos rámutatott, hogy a bérlakásprogram bejelentése máris olyan hatásokkal jár, hogy egyesek "már-már azt vizionálják, hogy akkor ingyen lesz a lakhatás Budapesten", és emiatt elhalasztják a lakásvásárlást, ami a piac befagyásához vezethet. Szerinte a program reális hatása inkább egy szabályozottabb, átláthatóbb és körülbelül 10%-kal olcsóbb lakhatás lehet.


A fenntarthatóság és a jövőkép

Balla Ákos a beszélgetés végén egy rendkívül fontos, tágabb perspektívát vázolt fel. Szerinte nem elég a lakhatási válság keretein belül gondolkodni, hanem az energiahatékonyság, az épületek minősége felé kellene elmozdulni.

Jelenleg Magyarországon a rosszabb egzisztenciájú emberek laknak rosszabb minőségű, magasabb rezsijű ingatlanokban. Ugyanakkor vannak olyan ingatlanok, amelyek egyszerűen nem alkalmasak arra, hogy hosszú távon fenntartsuk őket. A szakértő szerint be kellene vezetni olyan minőségi mutatókat a hitelezésben, amelyek alapján bizonyos ingatlanokra nem adnának hitelt – ez rövidtávon népszerűtlen lenne, de megakadályozná, hogy valaki egy ma sem megfelelő ingatlanba adósítsa el magát 25 évre.

„Lássuk be, hogy nagyon sokan azért nem tudnak egyről a kettőre lépni... nem a bérleti díj viszi el önmagában a pénzüket... hanem azért, mert nagyon sokat fizetnek rezsire." – Balla Ákos *

A szakértő felvetette azt is, hogy bizonyos településeken, ahol már alig laknak, érdemes lenne felülvizsgálni az infrastruktúra fenntartását, és definiálni, hogy "egy átlagos magyar ember hol fog tanulni, hol fog dolgozni, hol fog gyereket nevelni, milyen ingatlana van". Ez egyfajta jövőképet adhatna, még ha rendkívül népszerűtlen döntésekkel is járna.


A hitelkörnyezet és a piaci kamatok szerepe

Balogh László kifejtette, hogy a fenntartható lakáspolitika egyik kulcsa a piaci kamatkörnyezet normalizálódása lenne. Ha a piaci kamatok például 3%-ra csökkennének (ahogy erre volt már példa a magyar gazdaságtörténetben), akkor a kormányzat célzottan tudná támogatni azokat a társadalmi csoportokat, amelyeknek erre valóban szükségük van. Jelenleg a piaci alapú hitelek is viszonylag kedvezőek, és mindig volt mellettük egy államilag támogatott, még kedvezőbb konstrukció.


A szakértői párbeszéd nehézségei

A beszélgetés során Balla Ákos arra is rávilágított, hogy az ingatlanszektor rendkívül széttagolt. Példaként említette az ingatlanközvetítőket, akiknek négy-öt- hat szervezetük is van, de ezek nem igazán képviselnek hatékonyan senkit. Ez a széttagoltság a szakmán belüli érdekérvényesítést is nehezíti, holott a szektor számos részre oszlik – a nagy fejlesztőktől a kis építési vállalkozókig –, és mindenki más perspektívából látja a problémákat.


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]papíron nincs semmi probléma, hiszen 10 emberből kilenc saját tulajdon ingatlanban lakik.

[00:00:03]Hát akkor hol van itt a válság?

[00:00:05]Viszont, hogyha meg szétszálazzuk a mélységekig a lakáspiac aktualitását, hogy egyes városokban, egyes településeken felkapottabb régiókban milyen szintű ingatlanárakkal találkozhatnak a vevők, és nekik mennyi pénzük van, mennyi jövedelmet kell ahhoz meg egy átlagos lakáshitelt felvegyenek félretenni.

[00:00:25]Hát ott már ott már akadnak problémák.

[00:00:28]Inkább ugye az egy izgalmas kérdés, hogy ezeket, hogyha most az új kormányt nézzük, megtartja-e, meg akarja-e tartani, talán nincs könnyű helyzetben abból a szempontból, hogy megszoktuk ezeket.

[00:00:36]Tehát azért 16 év alatt a jót meg lehet szokni.

[00:00:38]A lakáspiacon a jót az emberek úgy gondolom, hogy megszokták, hogy van hitel.

[00:00:42]Hát az kedvező is ráadásul.

[00:00:42]Tehát a hitel az nem 10%-os hitel, hanem a piaci alapú is viszonylag kedvező, és mindig volt a piaci alapú mellett egy kedvező hitel.

[00:00:51]Erről nagyon nehezen fognak, úgy gondolom nagyon sok lemondani, vagy hogyha megszüntetik, akkor hiányolni fogják.

[00:00:56]ugye a családtámogatási kedvezmények, első lakásvásárlók életék kedvezmények satöbbi.

[00:01:02]Tehát ezért ez egy kedvezményes csomag volt, amit én azt gondolom, hogy ha levesznek a a lehetőségek közül, akkor ez egy nagyon népszerűtlen politikai intézkedés lesz.

[00:01:16]Miért nőttek az egekig az ingatlanárak?

[00:01:18]Mit tett, vagy mit nem tett az előző kormány alakhatási válság kezelése érdekében?

[00:01:22]És milyen feladatok állnak a jelenlegi kormány előtt ebben a témában?

[00:01:27]Ez a kibeszélő extra, amiben erről fogunk többek között beszélgetni, sokat látott szakértő vendégeinkkel, Balla Ákossal, a Balla ingatlan alapítójával, ügyvezetőjével és Balog Lászlóval, az ingatlan.com vezetőgazdasági szakértőjével.

[00:01:41]Köszönöm, hogy itt vagytok és elfogadtátok a meghívást.

[00:01:45]Köszönöm.

[00:01:45]Köszönjük a meghívást.

[00:01:45]És mielőtt itt szétszáraznánk a témákat, ö nem titok, hogy én azért a az ingatlanpiaci cikkeimben erőteljesen támaszkodom sok esetben a ti szakmai véleményetekre.

[00:01:59]Én sokszor sok cikkben leírtam már, hogy lakhatási válság van Magyarországon, de ezt kérdezem tőletek, hogy ennek van-e bármilyen megfogható kézzel fogható definíciója, meghatározása, hogy mikor beszélhetünk lakhatási válságról?

[00:02:20]Ez ez egy jó kérdés.

[00:02:20]Szerintem nincs egy ilyen tankönyvszerű definíciója, mint a esi mértékeltség az 1 mnek.

[00:02:29]hogy mikortól van lakhatási válság és mi számít annak.

[00:02:32]Különösen ez azért nehéz Magyarországon megfogalmazni, mert papíron nincs semmi probléma, hiszen 10 emberből kilenc saját tulajdon ingatlanban lakik.

[00:02:41]Hát akkor hol van itt a válság?

[00:02:43]Viszont, hogyha meg szétszálazzuk a mélységekig a lakáspiac aktualitását, hogy egyes városokban, egyes településeken felkapottabb régiókban milyen szintű ingatlanárakkal találkozhatnak a vevők, és nekik mennyi pénzük van, mennyi jövedelmet kell ahhoz meg egy átlagos lakáshitelt felvegyenek félretenni, hát ott már ott már akadnak problémák.

[00:03:07]Én úgy fogalmaznám meg, hogy egy válság, egy egy lakatási válság az bizonyára egy tömeges jelenséget érint.

[00:03:11]Tehát ugye ez nem egy eseti, nem egy kisebb számú embercsoportot érintő történet, hanem egy nagyobb számú.

[00:03:17]És ugye az, hogy ugye mi számít lakhatási válságnak, ugye az, aki ugye albérletben lakik az, hogy lakásba törekszik és nem tud lakásba menni, de akár az is ide sorolható, hogy valakinek van egy adósságállománya, ami amitől nem tud megszabadulni, vagy belátható időn belül nem tud megszabadulni.

[00:03:31]Ezek mind olyan negatív tényezők, amik jelenthetik ezt a ezt a válságot, de ez a válság, ez nem egy ilyen egyszerű dolog, hanem ez egy összetett dolog.

[00:03:39]és mindenkinek a saját maga problémái, ami az ingatlanhoz kapcsolódnak, az benne van ebben a nagy nagy kupacban, amit ugye alapetően lakatási válságnak tekinthetünk.

[00:03:46]De hadd vigasztaljak meg mindenkit egy picit abban annak kapcsán, hogy nem nagyon tudok arról, hogy egyébként a világ bármely pontján nem lenne lakhatási válság, csak ugye mindenhol most persze vannak nagyon gazdag államok, nagyon különleges helyszínek, de hogyha ezeket félretesszük és azokat az országokat nézzük, ahol több 10 millió ember vagy 100 millió ember él, ott alapvetően ugye mindenhol fölmerül az, hogy hogy azért ezek az emberek sem feltétlenül ott boldogok, ahol vannak és valamire törekszenek, ami ennél jobb egy kicsit.

[00:04:13]Úgyhogy a lakatási válság az nem egy magyar jelenség, hála Istennek.

[00:04:14]hogy szeretünk mindent így kisajátítani, hogy nekünk rosszabb mindig, mint valahol bárkinek bárhol Európában.

[00:04:20]Nem, Európán belül is vannak máshol problémák.

[00:04:23]Ott is vannak lakatási kérdések, hitelezési kérdések, bérlakásokkal kapcsolatos kérdések, avagy tulajdonnal kapcsolatos kérdések.

[00:04:31]És behoznám ide még az idődimziót is, mert ugye a lakhatási válság, amiről te már évek óta cikk kezel és bizonyos időszakokban akár még a kormányzati kommunikációban is megjelent már az előző kormányzat idején 2025 tájékán.

[00:04:46]Ez úgy tűnhet, mintogyha bizonyos időkben van.

[00:04:47]Bizonyos időkben meg mintha nem lenne.

[00:04:50]Pedig én nem tudom, Ákos, te rutinosabb vagy, már régebb óta vagy a piacon, de én még nem emlékszem olyan időszakra Magyarország, mikor azt mondtuk volna, hogy most szuper a helyzet az ingatlanpiacon, most olyan jó a helyzet, hogy most nem is egy lakást érdemes venni, hanem kettőt vagy hármat, és ezt a társadalom széles köre megengedtette magának.

[00:05:07]Tehát itt kapcsolnám azt össze, amit Ákos is mondott, hogy hogy itt ez társadalmi csoportokra külön-külön értelmező.

[00:05:16]Igen.

[00:05:16]Ez én a egyetért Lacival azzal, hogy ez nem is volt nyugodt helyzet, nem is feltétlenül lesz nyugodt helyzet, és mindig reflektorban lesz e reflektor fénybe lesz ez a helyzet.

[00:05:24]Ö ugye az idei év nagyon sok tekintetben a politikáról szólt, hétköznapokban, az utcán, baráti, családi beszélgetésekben, munkahelyeken.

[00:05:34]Ugye most már egyébként ezt azt lehetne mondani, hogy legyünk ezen túl és ne beszéljünk mondjuk egy ingatlanpiaci műsorban politikáról, de nem tudunk erről nem beszélni, hiszen egyébként a politikának az eszköztárában az ingatlanpiac, az ingatlanpiaci lépések, eszközök, ugye itt a hiteleket is ide sorolom, a lakásépítést is ide sorolom, amik alapvetően ugye nagyban befolyásolják az ingatlanárakat, a keresletet, a kínálatot, mindent, ami ezzel kapcsolatos.

[00:05:55]Ezek ugye nagyon erősen kötődnek a politikához.

[00:05:56]minden politikai párt, minden politikai irány ebből a szempontból fölvesz vagy fölvett egy álláspontot, hogy mire szeretne törekedni.

[00:06:05]Ugye ismert volt az eddigi 16 évben ugye alapvetően az, hogy a korábbi kormány mire törekedett, ugye ab embereknek a saját magántulajdonhoz való relációjában gondolkodott, és ugye a magántulajdont szerzést ösztönözte el.

[00:06:19]Hát ezt ugye kettő módon lehetett megtenni.

[00:06:21]Ugye az egyik az egy hihetetlen nagy gazdasági növekedés, bérnövekedés és ugye a megtakarításoknak a növekedése.

[00:06:26]Ez azért egy nehezebb út, nem ez következett be.

[00:06:31]A másik utat választotta ugye a kormány támogatásokkal, kedvező hitelekkel történt.

[00:06:36]És ebbe ugye az elmúlt 16 évbe bele is szoktunk.

[00:06:37]Tudtuk, hogy majd jön valami, hogyha egy egy támogatási forma megszűnt, akkor akkor már már csalódottság volt az emberekben abban, hogy akkor akkor nem jött valami hasonló.

[00:06:47]Most ebből a szempontból egy jelentős változás előtt állunk, vagy már benne vagyunk, hiszen az látszik, hogy ugye a mostani kormány pedig alapvetően inkább ugye a bérlakás program irányába néz.

[00:06:57]Ez egy ez egy jelentős váltás lesz, úgy gondolom a soképpen igen.

[00:07:00]Ennek az összefésüléséről fogunk még beszélni, illetve én foglak titeket kérdezni, hogy ezt hogy lehet jól megoldani.

[00:07:05]Itt a politikai szára még, amit ugye felhoztálen, azért Magyarországon elég nehéz bármiről beszélni, amiben nincsen benne a politikai szál.

[00:07:12]És visszaidéznélek téged az egyik általamír cikkben, amit mondtál, hogy a lakhatási nehézségek kezelése az nem politikai, hanem társadalmi kérdés.

[00:07:21]Én itt behoznék egy harmadikat, ami azt mondom, hogy gazdasági kérdés, hiszen minden összefügg a gazdasággal is.

[00:07:29]És a kérdésem ezzel kapcsolatban az lenne felétek, hogy hogy lehet úgy akár egy korszakokon, itt jellemzően politikai ciklusokra gondolok, politikai ciklusokon átévelően egy olyan lakáspiaci stratégiát létrehozni, ahol ez a társadalmi és gazdasági hasznosulás, ez valahogy így jól összefésülhető legyen.

[00:07:52]Ez nehéz dió, és ez kicsit olyan, mint az alkimisták aranya, hogyha lenne egy ilyen recept, akkor szerintem erre minden országban minden kormányzat így rácuppanna, mert ez ha van egy társadalmi konszenzus, ami mentén halad egy ország, akkor lesz sikeres a lakáspolitika is.

[00:08:07]Ákos ebben jobban benne van, mert ugye az újépítési lakásokhoz is nagyobb rálátása van érintettség okán, de de a lakáspolitikát azt nem lehet négy éves ciklusokra hatékonyan megkezdeni és lezárni, mert ha csak pusztán egy ingatlan felépítésében gondolkodunk, onnantól, hogy kipattan a terv ötlet a fej valakinek a fejéből, hogy egy beruházást csinálna, vagy saját szerepíten az önmagában több időt ölel föl, mint négy év.

[00:08:40]Gondolj bele, hogy amikor ezt politika szintjén, társadalompolitika szintjén érvényesítjük, az igazán hatékony rendszerek politikai ciklusokon vagy kormányzati ciklusokon átívelőek.

[00:08:50]És egyébként hadd kapcsoljódjak vissza ahhoz, amit Ákos mondott, hogy itt a támogatások formája is egy nagyon komoly evolúció ment keresztül, mert emlékezhetünk, hogy a az ajtót még 2016-ban, vagy pontosabban 2015 decemberében jött a bejelentés, a három gyermekeseknek jutó 10 millió Ft-os vissza nem térítendő támogatás és egyébként 10 millió Ft-os kamatámogatott hitel jelentette.

[00:09:18]Az egy ilyen hihetetlen nagy dolognak számított.

[00:09:20]És azóta például a vissza nem térítő támogatások folyamatosan kikoptak a támogatási rendszerből és inkább a kamatámogatott hitelek vették át a helyüket.

[00:09:29]De például maradt egy állandó pont, hogy csak bizonyos társadalmi csoportok voltak ennek a haszonélvezői.

[00:09:37]Azok, akik házasságban, családban élte gyermeket terveztek, ami egyébként lehet azt mondani, hogy ez egy politikai krédó is, hogyha az állam sok pénzt ad valamire, akkor ott azzal kapcsolat legyen elvárás és hogy gyereket vá gyermekeket vállaljanak a a a az érintettek, és így oldják meg a demográfiai krízist.

[00:09:57]a társadalom ezzel kapcsolatban úgy látszik, hogy tehát hogy az eredmények tekintetében ez nem volt egy ilyen egyöntetű vélemény társadalmi számomból.

[00:10:07]És ugye a az lehet tehát egy kicsit ilyen lehetetlen helyzetben hozta azokat, akik még nem voltak bekapcsolódva ebbe a lakáspiaci körforgásba, hogy az első ingatlantulajdont megszerezzék, mert a ahogy emelkedtek az árak, az első lakásvásárlók folyamatosan kívülrekedtek az ingatlanpiacon.

[00:10:26]Az ő esetükben abszolút beszélhettünk egy egy lakhatási válságról, mert 2025-ig szinte esélyük sem volt bekapcsolódni a lakáspiaciig körforgalés.

[00:10:36]É után jött az otthonstart hitel, ami egyébként az az érdekes, hogy szintén nagy vihart kavart így a közbeszédbe, pedig összességben pont egy olyan társadalmi csoportot segített, aki addig elhanyagolt volt így támogatások szempontjából.

[00:10:48]Szóval nagyon nehéz olyan lakáspolitikai rendszert kidolgozni, ami a társadalom egészében egy egyöntetű támogatást feltételez.

[00:11:03]Had közérsem meg egyetértő Laci, hatközelé meg másodjan a kérdést.

[00:11:04]Ugye egy híradóban, ahol fél perc alatt kell valamit elmondani, ott ott nő vagy csökken, csökken, és akkor nagyjából ugye az ember ugye ezzel le is zárta a kérdéskört.

[00:11:13]Itt legalább egy kicsit tudunk beszélgetni, tehát egy hosszabb idő áll rendelkezésünkre, de még itt se tudjuk megoldani, vagy egyáltalán csak elemezni az ingatlanpiac teljes egészét, vagy a problémákat.

[00:11:22]Képzeljük el ugyanezt az idősíköt, hogyha valakinek egy társadalmi problémát kell megoldania, tehát nagyjából mintogyha egy egy híradó három percében vagy másfél percében próbálnánk egy egész piacot bemutatni a nézőknek.

[00:11:31]Ugye óriási a különbség, négy év alatt sem lehet bizonyos problémákat megoldani.

[00:11:36]Ráadásul ezek ugye egymással összefüggő problémák.

[00:11:39]Ugye Laci az előbb említette, hogy mondjuk egy ingatlannak, egy társasháznak a felépítése önmagában több év a telekvásárlástól a befejezésig, mint mondjuk ugye négy év.

[00:11:46]Hadd tegyek mellé még egy területet, ami társadalmilag fontos terület.

[00:11:49]Mondjuk a szakképzés, az oktatás, a munkahelyeknek a kérdése.

[00:11:53]Amikor valaki arról dönt, hogy jó lenne építeni 10000 lakást, bérlakást vagy tulajdon teljesen mindegy, 10000 egységet kellene építeni, akkor valójában már két-három évvel korábban azon kellett volna gondolkodni, hogy ki fogja ezt megépíteni, az milyen képzésben részesül, megvannak-e azok az emberek itthon, ha nincsenek meg, akkor képezzük át őket, rendben van-e az iskolarendszerünk ehhez képest, és ugye még nagyon sok mindent lehetne tenni.

[00:12:17]mit csinál a politika, nem kritizálva egyik vagy másik oldalt, dönt, mert elvárják tőle, hogy döntsön.

[00:12:21]Jön egy idő, egy választási év, vagy bármi, akkor ugye dönteni kell, vagy vannak elvárások a társadalom részéről, és nagy nyilatkozatok jönnek, hogy most ezt csináljuk, azt csináljuk.

[00:12:31]Nem követi le adott esetben ugye az adó jogszabályi rendszer nem követi le az oktatást, nem követi a tehát a szakképzés most az építőiparra gondolok kifejezetten.

[00:12:39]A hitelintézetek utólagosan alkalmazkodnak hozzá.

[00:12:43]Látjuk ugye a piacon mozgóként látjuk azt, hogy amikor megtörténik egy kormányzati bejelentés, egy-két hónap múlva a hitelintézetek még értelmezik azt, hogy erre egyáltalán akkor hogyan dolgoz ki hitelterméket.

[00:12:53]Ez is egy termékfejlesztés a hitelintézeteknél, aztán majd valahogy kialakul valami.

[00:12:59]Miközben egyébként egy jogszabályi környezet, amivel egyébként lehetett volna haladni eddig is, meg most is lehetne ennek azért alapvetően a a csiszolásával haladni, hiszen itt azért ugye nagyobb jogszabályokat képesek módosítani itt alapvetően a törvényhozók alig pár nap alatt, pár hét alatt.

[00:13:11]Ehhez képest mondjuk az ingatlannal a lakhattársakkal csatos jogszabályoknak több-10 éves lemaradása van.

[00:13:16]Tehát azt gondolom, hogy ezek azért lennének olyan dolgok, amikkel lehetne haladni, de attól félek, hogy nagyon sok bejelentés megint úgy lesz megtéve, hogy bejelentés holnaptól érvényes, és majd a közlonyben elolvassuk a részleteket.

[00:13:28]a bankokkal meg majd mi a szakma próbálja értelmezni, hogy egyébként hogyan is kell erre hívlak titeket, hogy akkor most és képzeljük el, hogy az az átlag ember, aki meg csak az egésznek az újságolvasói részén van, vagy egy egy podcast nézője van, ő ebből az egészből hogy tud döntést hozni egyébként az életében egy rendkívül fontos kérdésben.

[00:13:47]És akkor így még tovább árnyaljam ezt a képet, merthogy Ákos szerintem fején találta a szöget, csak hogy ez a gyakorlatban mér kihívás kormányzati oldalról.

[00:13:55]Most a lakáspolitikáról, a lakásügyről beszélünk, mintogyha ez egy ilyen önálló állatfaj lenne az állatkertben, amit egy ketrecben tudunk nézegetni, hogy hogy mozog, merre megy, mit csinál, tanulmányozzuk a viselkedés, miközben a gyakorlatban a lakásügynek számos egyéb vetülete van.

[00:14:12]Legyen szó a szociális szféról, legyen szó az építésűről, legyen szó a az ország pénzügyéről, mint tehát, hogy hány olyan illetékes tárca együttmgására van szükség, mint a most a foci vbn, hogy azért amikor [horkantás] a spanyolok bejátszák a pályát a Tiki Takával, meg meg nagyon együtt mozog a csapatrész, hát abban is azért hosszú évek munkája van itt.

[00:14:37]Ugyanúgy a a tárcáknak is nagyon-nagyon hasonló irányba kell mozogni együgyben.

[00:14:42]miközben nekik vannak saját szakpolitikai szempontrendszerünk is, tehát hogy ez nagyon széttagolt terület a lakás.

[00:14:48]Így most egyébként csak, hogy a ami mondjuk egy picit jövő jövőre nézve remére akadtatok ott, hogy most már nagyjából megszületett a döntés, ez most a beruházási és közlekedési minisztériumhoz került, mint téma, és ott lesz, úgy tudom, önálló lakáspolitikai államtitkárság, helyettes államtitkárság is, tehát hogy lesz gazdája a terület.

[00:15:09]Igen, mert ezt akartam tőletek kérdezni, hogyha már így ezt fölhoztad, akkor ide beszúrnám, hogy általában minden iparákban van valamilyen szakmai szervezet, érdekképviselőti kör, bármi, hogy ahogy itt soroltad, és ezt akartam kérdezni, hogy ti mint ingatlanpiaci szakemberek, akár szociológusokkal, gazdasági szakemberekkel, építőipari szakemberekkel egy ilyen kvázi, nem tudom épít ingatlanpiaci kerekasztal nak a létreho nem vetődötte-e fel akár mondjuk egy ilyen civilebb körben, vagy van ilyen, csak titkosan működik, és nem tudunk róla?

[00:15:48]Titkosan működők nincsenek.

[00:15:50]Alapvetően vannak csak a szakmákra fókuszáló asztalok, és ugye van a Magyar Nemzeti Banknak ugye alapvetően olyan szervezése, hiszen a Magyar Nemzeti Bank szerintem nagyon színvonalas kiadványokat ad, elemzéseket ad az átlagember kezébe is, meg a kormány kezébe is.

[00:16:04]Ezt ugye ők nem ilyen zárt ablak nélküli irodákban állítják elő ezeket a tartalmakat, hanem alapvetően nagyon széles adathozzáférésük van itt ugye a pénzügyi adatokhoz, gazdasági adatokhoz, ingatlan piaci adatokhoz és egyébként kommunikációban is nagyon sokat tesznek azért, hogy valós hozzáférésük legyen.

[00:16:23]És ugye ebből teszik le azokat a döntés előkészítő, legalábbis eddig így zajlott és bízok benne, hogy ezután is így fog zajlani, hogy a döntések pedig nem megint csak önállók is szigetenként történnek, hanem hanem egy kerek bemutató tállalás alapján tudják ugye a politikai döntéshozók meghozni a politikai döntéseket, de ettől még a végén politikai döntések kerülnek meg hozzatalra.

[00:16:42]Tehát az információ előkészítettsége, a szakma bevonása bizonyára megtörténik a jövőben is.

[00:16:46]Az, hogy ebből milyen politikai döntés lesz, az a politikai döntések sajátossága, hogy azt meg kell hozni.

[00:16:52]Úgyhogy ugye azt mindenki tudja, hogy itt azért ugye rövidtávú politikai haszonszerzésre ez a terület nem alkalmas.

[00:16:58]Tehát az ingatlanpiacon miközben tehát tehát ez alapvetően egy egy hosszabb kifutású történet.

[00:17:04]Úgyhogy én azt gondolom, hogy ha ma valamivel elkezdenek foglalkozni, annak az eredménye öt hatc év alatt fog beírni, miközben sokáig velünk marad.

[00:17:13]Tehát ebből a szempontból ezek óriási felelősségű dolgok.

[00:17:14]És azt el kell, hogy mondjam, hogy maga minden egyes bejelentés vagy beszélgetés, ami ennek kapcsán van, én azt veszem észre, hogy minimum kétszer annyi ködös gondolatot szül, mint amennyi tisztá terhedényez ebből a szempontból.

[00:17:28]Tehát az emberek csak a a szófósz lányokból olyan dolgokat raknak maguknak össze, mondok egy példát, a bérlakás programból nagyon sokan azt rakják maguknak össze, hogy akkor ingyen lesz a lakhatás Budapesten, és már mármár azt vizionálják, hogy akkor ne is vegyünk ma saját lakást, mert akkor én azt onnantól kezdve soha senkinek nem fogom tudni eladni vagy kiadni.

[00:17:44]Tehát ne vegyünk semmit, várjunk, vagy megépül ez a sok-sok bérlakás, és akkor ott majd lehet ingyen vagy félárban lakni.

[00:17:49]Ön ezt egyáltalán nem látom bele ebbe.

[00:17:52]Én azt gondolom, hogy hogyha változik a piac, jelentősen változik a piac, ami azért nem 1000 vagy annál kevesebb számú lakás megépítését jelenti, hanem több 10000 bérlakásnak a piacra kerülését jelenti, akkor szabályozottabb, korrektebb, tisztább, átláthatóbb és mondjuk 10%-kal olcsóbb lesz a lakhatásnak a költsége.

[00:18:14]csak a hasamra ütöttem, tehát nincs mögötte ellemzés, hogy miért pont 10%, de egy biztos, hogy nem 50%-kal olcsóbb lesz a lakhatásnak a költsége.

[00:18:20]És akkor is meg fogják azért azt nézni, hogy honnan jöttem, mit dolgozok, mit tudok felmutatni, milyen garanciákat tudok adni azért, hogy azt a lakást én megkapom.

[00:18:29]Tehát az nem jelenti azt, hogy aki eddig nem volt érvényesülőképes ugye a lakáspiacon, az majd holnaptól bármilyen alapon szociális vagy egyéni, vagy egyéb alapon ugye alkalmas lesz erre.

[00:18:40]Tehát ezek ezek ilyen teljesen téves elképzelések, úgy gondolom, a bérlakáspiac kapcsán, álmok bármik gyakorlatilag, de azért ennél nagyobb realitás rajzolásra van szüksége, úgy gondolom itt a a annak, aki ebben az ügyben kommunikál.

[00:18:56]Ugye itt Ákos a a válaszában, itt az MNB által létrehozott lakás és ingatlanpiaci tanácsadó testületre gondolt, ahol egyébként nagyon praktikusan és helyesen a piaci szereplők is ott vannak.

[00:19:07]a legmeghatározóbb piaci szereplő Ákos és a mi szervezetünk is képvisel van ebben a a társaságban.

[00:19:15]Szakmai szervezetek, mint a építési az EVOS, a a kormányzati szereplők, az illetékes minisztériumok, a Magyar Nemzeti Bank, a a közmű hivatalok, tehát hogy nagyon széles körű, tehát a a ez a részvétel, tehát oda ki lehet tenni a problémákat az asztalra.

[00:19:35]Más kérdés, hogy ezek közül a problémák közül milyen választ ad jogszabályi szinten a kormányzat?

[00:19:41]Amúgy egyébként nagyon konstruktív párbeszéd szokott megvalósulni, de ugye példá itt kérdés, hogy hogy teljes körű ez a reprezentáció, mert például mondjuk az építés ugye vannak nagyon nagy fejlesztők, nem sokan építenek nagyon sok lakást, de vannak nagyon van nagyon sok kis építési vállalkozó is.

[00:20:01]Tehát itt pozícióbeni különbségek is vannak.

[00:20:06]Itt lehet egy civil kezdeményezésnek fórumot is találni, de ugyanakkor meg az is nagyon nehéz, hogy például az ingatlanszektor is számos számos területre oszlik, és ott általában minden szentnek maga felé hajlik a keze.

[00:20:20]Tehát szerintem ingatlanözvetítőknek, akiknek a társadalmi megítélése nincs túl magasa, de van kábé négy, öt- hat olyan szervezetük, ami igazából nem azt mondom, hogy erőtlenek, de hogy nem nagyon képviselnek úgy igazából senkit.

[00:20:34]pedig lehet, hogy lenne rá igény, hogy klasszikust idézzek, de mégis nagyon nehéz akár szakmán belül összefogástni.

[00:20:43]Mielőtt még így a a különböző tendenciák, állami támogatások, lakáspolitikát folytatnák, tennék egy kis kitérésbe, hogy ennek a podcastnak azért nem feltétlenül az a célja, hogy itt mindenféle számokkal bombázzuk a a nézőket.

[00:20:58]Ezt amúgy a cikkinkben bármikor megteheték, hiszen általatok is, mindent is le szoktunk írni, ami az ingatlanpiacal kapcsolatos.

[00:21:05]Talán klasszikus kérdés, amit a legjobban meg tudnak fogni, ugye ez az már érintettétek az ingatlanpiaci drágulás, illetve hát a a bérleti díj drágulás.

[00:21:14]De kezdjük a az ingatlanpiacival, ami nyilván itt az elmúlt 10 évben kb.

[00:21:22]négyszeresére emelkedett a a egy átlagos ingatlánár, ami azt jelenti, ami nem tudom 2015-ben 20 millió volt, az most 80 millió, ami nyilván ez a drágulás, ez nem, ahogy Ákos is említette, illetve te istaci, ez nem magyar sajátosság, de mégis nálunk volt ugye a a legmagasabb ez.

[00:21:38]És akkor egy bonyolult kérdést teszek fel ehhez.

[00:21:43]Miért?

[00:21:46]Most nem tudom, hogy egy külön podcast beszélgetést [nevetés] és egy órás keretben is kevés lenne.

[00:21:49]Szerintem én pár dolgot mondanék, mer lehetőséget ad Ákosnak.

[00:21:55]nagyon sok tényező járult hozzá a kormányzati beavatkozásokat és itt itt nem is feltétlen a támogatásokat említeném meg, hanem a inkább ez a prociklikusságot vagy a a piaci piaci törvényszerűségeket jogszabályok mentén rángató politika az egyértelműen biztos, hogy hatással volt a lakásárak változására, de szerintem sokan ezt túlértékelik, mert számos egyéb helyzet is volt, vagy szám tényező hozzá.

[00:22:23]Gondoljunk bele 2010-es évek közepén, amikor olyan sztorik határozták meg egy darabig közben egy Broker Marcsika, akiről a sorozat is kér Budakes, Questor, hát egy csomó ember befektetésként az ingatlantvá azt legalább nem tudják ellopni.

[00:22:37]Ráadásul amikor már azt látják a befektetők, hogy évi 10-20%-kal emelkedik az ingatlanom mérték egy olyan kamatkörnyezetben, amikor a bankba adnak mondjuk 3%-os betéti kamatot, az államkötvények meg 5%-ot se fizetnek.

[00:22:50]Ez is rátett még egy lapáttal.

[00:22:53]És van még egy általános dolog, és ezzel nem akarok magamra haragítani senkit, de a nominálisan drágultak négyszeresére a a lakásárak, miközben a jövedelmek is azért elég szépen emelkedtek nominálisan.

[00:23:05]Most ezt reál értelembe ne vegyük figyelembe, hogy ne ne reál értelemben hasonlítsuk össze.

[00:23:12]Lakáspiac nehéz is szerintem reál növekedést mérni, mert ugye a fogyasztóindexszel szoktuk a reálásárnövekedést kompenzálni, de hát az is módszertilen egy nonszens.

[00:23:25]Hát a a az ingatlan az nem egy fogyasztási cikk, tehát ott ott azt valami mással kéne a reál reálnövekedés értékét meghatározni.

[00:23:36]De hát azért a jövedelmek is nőttek, magasabb jövedelemből több hitelt lehet fölvenni, a több hitelből meg magasabb hitelösszeget lehet igényelni.

[00:23:43]Ez pedig szintén nyomást gyakorol az árnövekedés.

[00:23:48]Ismét akar, hogy Lacit ne ismételjem, egy picit más oldalról hadd közelítsem meg a dolgot.

[00:23:51]Most egy olyan világban, vagy egy olyan szituációban élünk, ahol ugye mindig azt most a hónapok óta azt vizsgáljuk, hogy ki mit hibázott, és hogy most vajon ebben volt-e hiba, szándékosság, satöbbi.

[00:24:00]Én úgy gondolom, visszatekintve, hogy nem volt.

[00:24:02]Tehát nem gondolom azt, hogy bárki célul tűzte ki magának az elmúlt évtizedben, vagy bármikor az elmúlt sok-sok évben, hogy úgy legyenek magasak az ingatlanának.

[00:24:09]Ez senkinek nem jó, magánembereknek se jó, de a politikának sem jó, hogyha az emberek nem érik el a céljaikat.

[00:24:14]Tehát azér azt gondolom, hogy itt azt ki lehet jelenteni, hogy itt nem mondom, hogy minden intézkedés jó volt, amit az elmúlt kormány hozott, mert úgy utólag néha láttuk, hogy egy keresleti ösztönzés túl magasra vitte az árakat.

[00:24:26]Nem ott csapódott le egy támogatás, hanem megoszlott.

[00:24:28]Nem azt mondom, hogy minden az eladónál csapott led, de de amikor a vevőnek akartunk valamit adni, annak mindig legalább a fele az eladóknál landolt.

[00:24:34]Bár egyébként, hogyha valaki eladó és vevő volt, akkor meg ezt neh nagyon nehéz elköröníteni.

[00:24:38]Tehát voltak ebben azért annyira nem szétszállasztható kristálytiszta dolgok, hogy egy gazdasági döntésnek mi lett az eredménye, és az nem volt teljesen mérhető, vagy nem volt teljesen kimutható, hogy az az mennyire volt jó vagy rossz.

[00:24:52]Én azt gondolom, hogy viszont nem lehetett senkinek az a szándéka, hogy magasra szökjenek az ingatlanárak.

[00:24:56]Az ind az ingatlan árak azért mentek magasra, mert volt egy bérnövekedése, ugyan a Laci is mondta, de azért ugye volt egy kedvező hitelkörnyezet, voltak olyan változások, még egy covidot is azt tudom mondani, még egy covid is alapvetően a jó minőségű kényelmesebb lakhatásra alkalmas ingatlan árákát feltolta.

[00:25:13]Tehát még egy negatív körülmény is képes volt pozitív hatást gyakorolni az ingatlanárakra, de még egy energiaválság is képes volt, amikor egyébként az emberek ugye a létbizonytalanságba kerültek bele, hiszen a szomszédúban elkezdődött egy egy háború, miközben a magasabb energiabesorolású ingatlanoknak elkezdett fölfelé menni az ára, mert ugye őket kevésbé érintette ugye például az energiaválásnak ugye a negatív következmény meg ugye az ellátási láncbeli problémák, hogy egész nem tudtál építőanyagot vagy vagy inputot beszélán.

[00:25:46]Tehát erre erre mondjuk azt feltételezni, hogy itt valami nagyon-nagyon nagy összjáték van körülöttünk, és itt a a kisemberről lehúznak még egy bőrt.

[00:25:53]Ezeket félre lehet rakni.

[00:25:54]Ezek szerintem nem valós feltételezések.

[00:25:56]Egészen egyszerűen volt egy egy íve ennek az elmúlt időszaknak.

[00:26:01]Ebben voltak nagyon komoly meghatározó események, de de valóban, amit ugye Laci mondott, az is egy fontos szereplője ennek, hogy egy más piacon, egy pénzpiacon tudom kamatoztatni ezt az egészet.

[00:26:10]És ugye oké ezek alakították ki így a hazai gazdaságot és a hazai ingatlanpiacot adott esetben, de nem gondolom azt egyébként, hogy ez a piac ma rosszabb helyzetben van, mint egyébként a környezetbeni országoknak a piaca.

[00:26:23]Magyarországon van egy nagy magántulajdon, nagy arányú magántulajdon, van is erre törekvés.

[00:26:29]Tehát ez nem csak úgy alakult így ki, hanem az emberekben van egy neveltetéssel, múlttal kapcsolatos dolog.

[00:26:34]Az én édesapám is azt mondta, mint ahogyan az ő édesapja és arra törekedett.

[00:26:37]Csak csak ugye itt azért ugye változtak a dolgok, mert régebben egy falu, egy szent szántóföld volt, ugye az ingatlan volt az érték, ma már ugye a legkisebb kis panellakás is értéket képvisel, és hát hihetetlen pénzben kifejezhető értéket is képvisel.

[00:26:50]Tehát ezek a dolgok változtak körülöttünk, de a logika az, hogy az én nagyapám még Szántóföldre törekedett.

[00:26:54]Ma pedig ugye már egy egy 30 és 40 év közötti embernek a 27 nmes garzon lakása az már egy hitel nélkül az már egy egzisztenciális szintet nagyon magas egzisztenciális szintet jelent.

[00:27:06]Ez változott körülöttünk és ezt lekövette az életünk.

[00:27:11]És van még egy dolog, amit amit szintén érdemes hozzátenni.

[00:27:13]Ez árnyalja csak a képet, de szerintem nem lehet szó nélkül elmenni.

[00:27:17]Ugye 2015-höz képest négyszereződtek az árak.

[00:27:20]Na de mi volt 2015 előtt?

[00:27:22]Előtte meg négy évig 20-30%-kal csökkentek.

[00:27:25]Miközben a nyilván az Európa szerencsésebb országa, ahol a devizahitelválság nem pusztított ilyen mértékben Magyarországon, ott ha enyhéb mértékben is, de emelkedtek az ingatlan árszintek.

[00:27:38]Ráadásul ezekben a környező országokban sok esetben alacsonyabb volt az inflációs környezet.

[00:27:44]És ugye az inflációs környezet az nagyon sok esetben a kamatszintekre is hatásra van.

[00:27:49]A kamatszintek pedig a lakáshitelkamatokat is befolyásolják.

[00:27:53]Tehát magyarul ott egy egyenletesebb növekedési ütem tudott végni, és ott is rendkívüli módon drágultak az ingatlanok, de ez a a viszonyítási pont, hogy hogy mi hogy ráadásul mi pont a mélypponthoz viszonyítjuk ezt a nagy növekedést, ez is benne van a pakliban.

[00:28:09]Ez csak árnyalja a képet.

[00:28:09]Lehet, hogy enélkül is Európa bajnok lett volna a növekedés.

[00:28:13]Igen.

[00:28:13]80 100 milliós panellakásokat, garzon lakásokat ha már felhoztad, akkor igen, láthatunk.

[00:28:19]Az MMB szerint a általában a Ákosati közdeményeitekben, elemzéseitekben visszatérő motívum az, hogy a az eladók valahogy nem annyira érzékelik azt, hogy túl magasra lövik be az árat.

[00:28:36]Bár nyilván mondjuk, hogyha megpróbálok az ő fejükkel gondolkodni, akkor ha én is azt látom, hogy a két utcával arrébb ennyiért tudták eladni hasonló lokást, mint az enyém, akkor én is föl fölfelé mozgatom az árakat, de az MMB szerint ez tavalyi évvégi adat ugye 22,5%-os túl értékelés van a az ingatlanpiacon.

[00:28:57]Ez is csak, hogy a nézők is egy kicsit tisztább legyenek.

[00:28:58]Hogy lehet megfogni ezt a a túlértékelést?

[00:29:00]Ez pusztán számokban azt jelenti, hogy mindenki gyakorlatilag ötöd ével drágábban adja a lakását, mint amit ami a piaci fundamentumok szerint érne.

[00:29:10]Had kér hadd közelésítsem meg két oldalról.

[00:29:13]Az egyik ugye az, hogy valóban azért a gazdaságban vannak olyan fundamentumok, amik ugye a bérz vezethetőek vissza, a megtakarításokhoz, avagy a lakhatásra fordítható összeghez köthetőek vissza.

[00:29:24]Ezt azért mondom, mert például ugye Magyarországon, vagy ugye Európának ezen a felén teljesen más a lakhhatásra fordított költségnek az összetétele, mondjuk mint Portugáliában, ahol például nincs fűtés, tehát nem kell fűtésre, tehát maximum a hűtésre vagy a a tengerpart mellett a páramentesítésre kell ugye némi energiát elkölteni, nem fűtenek télen.

[00:29:41]Tehát nekik az éves összköltségükben ez mint költségelem nem jelenik meg, vagy például egy ingatlannak az építése esetében nem jelenik meg mondjuk a szigetelés vagy a háromrétegű nyílászáró.

[00:29:50]Tehát teljesen más piacokról beszélünk, de hogyha ezeket figyelembe vesszük, akkor is azért nagyjából ki lehet azt mutatni, hogy egy bért, egy lakbért hogyan, vagy egy bért egy lakbérrel vagy egy ingatlan vásárlásra fordítható négyzetméter ára hogyan kötünk össze.

[00:30:03]Ez ez hogyha és hogyha ugye ezt nézzük, akkor ugye erre mondja azt a Nemzeti Bank, hogy egyébként elszakadtak ezek az összegek egymástól, tehát nem nőttek olyan szinten a megtakarításaink, a bírink, mintogyan az ingatlanoknak az ára.

[00:30:13]Ebben semmi pszichológia nincsen.

[00:30:15]Ez abszolút matematika és gazdaságtalan.

[00:30:17]Van egy másik része a dolognak, hogy mit gondolnak az emberek, ugye, hogy történik egy ingatlannak az eladása.

[00:30:24]Ugye fölmennek mondjuk a Laci hirdetési portáljáró az ingatlan.com-ra, és megnézik, hogy ki mit árul.

[00:30:28]Hát ugye ott azért nem kellett sok mindent tenni ugye az eladóknak, ott meg kellett álmodni egy árat, pár fotót készíteni, befizetni ugye ennek a havíját és fölrakni ezt a hirdetést.

[00:30:38]Ugye ez nem egy tény, tehát ez messze van az MMB elemzésektől.

[00:30:40]Ez egy teljesen más világ, ezek az álmoknak a világa.

[00:30:44]Szeretnék eladni az aladóken ennyiért a az ingatlanokat.

[00:30:46]Persze mindenki elfogult a saját ingatlanával szemben, picit többet szeretne érte kapni, tudja, hogy mi van a falakon belül, még ebbe beleálmodik pár millió Ftot, mert ő nagyon sokat költött rá, nagyon biztos ebben.

[00:30:58]Még még még megy fölfelé az ingatlannak az értéke.

[00:31:00]De ugye nem innen tájékozódunk, nem innen kellene tájékozódni.

[00:31:04]Az átlagember innen tájékozódik, von egy átlagot és azt mond, hogy itt van-e az ingatlannak az értéke.

[00:31:09]A valóság az nem itt fog bekövetkezni.

[00:31:11]kimennek, alkudoznak a vevők, engednek egy kicsit az eladók, még onnan lejjebb mennek, nem 22%-ot.

[00:31:18]Tehát ez a 22% ez nem fog visszamenni a gazdasági fundamentumokhoz, de ma biztatnék bárkit arról, hogy akár egy 8-10%-ot is sok esetben kényelmesen próbáljon meg alkudózni, ne legyen szemérmes.

[00:31:31]Egyrészt, hogyha ezt nem teszi meg, akkor neki nem lesz lakása, másrészt az eladó se fog gyakorlatilag ugye vevőre találni, mert ma egyébként álmokat kergetnek az eladók, a vevők ezt már kezdik látni, kezdik látni, hiszen egyébként, hogyha elmennek és alkodozni kezdenek, akkor látják, hogy nem söpik le őket az asztalról.

[00:31:46]tudnak tárgyalni, tudnak alkudozni, és azt látjuk, hogy ma azok az ingatlanok cserélnek gazdát, ahol 8-10%-ban az eladó legalább enged az álmaihoz képest.

[00:31:55]Aztán persze vannak nagyon vadálmok, nagyon elárazott ingatlanok.

[00:31:59]Ahhoz képest lehet, hogy többet kell az eladónak engednie.

[00:32:01]Nagyon sokszor kérdezik azt, hogy mennyi az átlagos alkú.

[00:32:05]Ugye hát onnantól kezdve tudunk alkurról beszélni, hogy egyáltalán nem nagyon buta árat határoz meg valaki az ingatlan, hogy léte valami ügyetig odáig errkezünk, de de itt alapvetően ugye másról beszélünk és ugye itt ezzel a kis gondolatsorral arra is rá szerettem volna volna mutatni, hogy nagyon-nagyon nem professzionális az átlagember árazása, ügykezelése.

[00:32:22]Mitől lenne az?

[00:32:25]Tehát nem elvárható, ez nem egy kritika számára, csak legyünk abban tisztábban, hogy amit ma egy eladó megálmodik és kimond a száján egy összeget, annak sokszor semmilyen gazdasági alapja nincsen.

[00:32:36]Nem nézte meg a statisztikákat, nem nézte végig ezt a műsort sem.

[00:32:40]Tehát alapvetően nem biztos, hogy megtett ahhoz ő egyáltalán túl sok mindent, hogy beárazza azt az ingatlanát.

[00:32:45]Lehet, hogy csak a lépcsőházba hallott egy számot, és azt mondta, hogy na ezért én is odaadnám a lakásomat.

[00:32:50]Igen.

[00:32:50]És ugye itt fontos különbségét tenht az MMB túlérték lakások túléltékeltségi statisztikája az a megvalósult tranzakciókra vonatkoznak és azt vizsgálják, hogy ez a gazdasági fundamentumoktól vagy a bérek szintjétől, a munkanélkülségtől a GDP növekedéséhez képest milyen arányt képvisel.

[00:33:09]De mondannék egy érdekességet ezzel kapcsolatban.

[00:33:11]Ebben például nincsenek benne a külföldiek vásárlása is ebben a modellben, az MNB modelljéiben.

[00:33:17]Pedig egyébként Budapesten minden 10.

[00:33:20]lakás vagy 11-et külföldi vevők vesznek meg.

[00:33:23]A belvárosban az ötödik, hatodik, hetedik, 8 és 9 körben pedig minden negyedik, ötödik adásvétel külföldi vevő keresztül megy végig.

[00:33:30]És ott azért már teljesen mások a fundamentumok, amikor valaki külföldről kacsint egy Magyarország, vagy főként egy budapesti lakásra, az ő fundamentumai valószínűleg magasabb szinten vannak.

[00:33:43]Tehát itt ezt érdemes árnyalni ezt a túlértékeltségi képet, mert itt azért vannak egyéb tényezők is, amik befolyással vannak a lakásárakra és a lakáspiaci helyzetre, de azzal tökéletesen egyetértek Ákosra, hogy az eladók lélektana az tényleg úgy működik, hogy a picit az aktuális piaci szint fölé árazák a lakásukat, ami egyébként évtizedeken keresztül bejött, mert amikor éves szinten 10-20%-kal drágulnak az ingatlanok, egész egyszerűen nem tudtad olyan drágán kínálni a lakásodat, hogy két-három hónap alatt ne érjék utal az árak.

[00:34:15]És végül is mi történt?

[00:34:18]Két-három hónap alatt eladtad még magasabb áron is az ingatlan.

[00:34:20]De az történt, hogy ezalatt a néhány hét alatt utolérte a piac ezt az árszintet.

[00:34:24]Most van az a helyzet, hogy ez a zsigeri reakció működik, viszont a piac már nem működik, nem megy utána az áraknak ilyen szinten.

[00:34:35]És akkor itt itt itt itt csodálkoznak rá az eladókar.

[00:34:37]Tehát hogy miért nem csörög a telefon, miért nem hívnak.

[00:34:41]Nem merem lejjebb vinni az árat, hiszen az az ingatlan, amit én is kinéztem, az is sokba kerül, és attól tartok, ha lejjebb viszem, akkor én meg kiárazódom a piacról.

[00:34:49]Tehát van egy ilyen rókafogta, csuka lehetőség.

[00:34:52]Nyilván nem helyes ez a szemület sem, mert valakinek meg kell tennie az első lépést, vagy valamilyen módon transzparensen kéne tudni árazni az ingatlanokat, hogy hogy egyáltalán tisztább legyen a kép a piacról, de sokszor azért egy eladó is más szemüvegen keresztül nézi a piacot, mert nyilván ő örül, hogy drágán tudja eladni a lakást.

[00:35:13]Egy vevő meg szenvedett ettől, de sok esetben az eladó most ma eladó, de holnap meg már vevő lesz.

[00:35:17]Tehát ezért is nagyon nehéz ezt a lakásdrágulási helyzetet értékelni, mert annyi szempont van, ami ami befolyásol egy-egy döntést, hogy sok esetben ilyen skizofrén állapotok alakulnak ki.

[00:35:32]illetve még egy gondolatod, had tegyek hozzá, ugye a korábbiakban az amikor valaki túláraszta az ingatlanát, akkor az gyakorlatilag csak időkérdése volt, hogy mikor adta el azt az ingatlant, hiszen ugye említetted, hogy ugye 10 év alatt négyszeresére ment föl az ingatlan, ezt le lehet bontani, hogy akkor nagyjából átlagosan egy negyed évben mennyit ment föl az ingatlanár.

[00:35:49]És azért itt ugye ez azt is jelentette, hogy ha valaki mondjuk egy 10%-kal túláraszta az ingatlanát, akkor lehet, hogy egy három-hónapon belül a piaci ár majd odaért, odadrágult.

[00:35:57]És hogyha nem emelgetett rá erre, hanem legalább ott a a magas szinten stabilan maradt, akkor azt vette észre, hogy hozzánkedett alapvetően ugye a piaci kereslet.

[00:36:05]Most talán annyiban más a helyzet, hogy azt gondolom, hogy ez azért az idei évben biztos, hogy megtorpan, hiszen azért alapvetően egy jelentős változás van most körülöttünk ugye politikai gazdasági téren.

[00:36:16]Nem gondolom azt, hogy az idei évben vagy a jövő évben ez a fajta ingatlanpiaci drágulás ez bekövetkezne.

[00:36:23]Sőt, hogy én azt gondolom, hogy inkább egy kis korrekciót, egy csökkenést lehet ebbe ugye gondolni.

[00:36:26]Az előbb ugye említettem azt, hogy nagyon sokan a bérlakásprogramtól majd azt vízionálják, hogy ettől aztán majd esni fognak az ingatlanárak.

[00:36:34]Ezek ugye mindind mind negatív vagy a stagnálásra következtető gondolatok voltak.

[00:36:38]Tehát most, hogyha valaki nagyon túláraszta az ingatlanát, akkor nem számíthat arra, hogy majd a piac hozzán.

[00:36:45]Bizony neki kell engednie, különben nem fog tranzakció létrejönni.

[00:36:50]Egy pár mondatot még a a bérlői piacról is ejtsünk.

[00:36:53]Ugye most az különösen aktuális, hiszen ugye napvilágot láttak a ponthatárok, úgyhogy egyetemisták százai, ezrei szabadulhatnak potenciálisan a a bérlői piacra.

[00:37:02]Ugye a statisztikátok szerint a budapesti átlagos bérleti díj az 260000 Ft.

[00:37:13]Én emellé tettem egy olyan statisztikát, hogy ez a legfrissebb a májusi medián kereset, az 436000 Ft.

[00:37:21]Tehát nagyjából, hogyha ebből a két számból indulunk ki, akkor a egy budapesti albélet ez a kereset 60%-át jel.

[00:37:28]Ez az országos vagy a budapesti medián?

[00:37:31]Ez az országos, ez a Kás szerinti országos.

[00:37:34]medián nyilván a budapesti magasabb valószínűleg ennél de összességében mi mozgatja most a bélői piacot, hogy állunk és itt behoznék még egy olyan kérdést, hogy nagyjából az előző kormány ugye 2024 ősze táján jött rá úgymond arra, hogy itt lakhatási nehézségeket kellene kezelni.

[00:37:56]Ugye ennek az egyik ö programja talán ugye a lakásépítési tőke programon kívül a kollégiumépítési program volt.

[00:38:05]Lassan két év eltelt azóta.

[00:38:05]Javítsatok ide.

[00:38:08]Én nem láttam annyira, hogy ilyen kollégiumok épülnének.

[00:38:11]Pedig milyen jól jönne most, amikor egy ilyen keresleti hullám rászabaduló gyakorlatilag egy piacra?

[00:38:19]Igen.

[00:38:19]A felsőítási felvételi ponthatárok után elstartol az albérlet szezon.

[00:38:25]robban a piac, de ez a robbanás, ez valójában idén csak egy pukkanás, részben az otthonstart programnak köszönhetően, mert egész egyszerűen a nagyon drágabb díjal rendelkező nagyvárosokban ugyannak az ingatlannak szinte olcsóbb a törlesztője egy otthonstart hitellel, mint a bérleti díja.

[00:38:41]Ez és ráadásul van egy nagy átalakulás is a bérleti piacon, mert ott a Ákos Által említett példára reagálva az a bérbeadók sokkal-sokkal tudatosabbak és racionálisabbak, mint a lakáseladók, ahol tudjuk, hogy nem kenyérre kell.

[00:38:56]Lehet a havonnal lakótelepi panellakást is 2 milliós négyzm áron árulni.

[00:39:01]legfeljebb öt évbe telik, amíg eladom, vagy 10 évbe.

[00:39:04]A bér bérbeadók sokkal tudatosabbak, hiszen ők elmennek a falig, de addig egy cseppet tovább abban a tekintetben, hogy mit bírnak és mit akarnak kifizetni a bérlők.

[00:39:16]Hiszen ha ők túlárazzák a kiadólakást, nem fogják tudni kiadni.

[00:39:20]Ha nem adom ki két-három hétig az átlagos budapesti vagy debreceni 220000 Ft-os vagy veszprémi, székesfehévári, szegedi 200000 Ft-os bérleti díjjal, potenciális bérleti díjjal rendelkező lakásomat, az néhány hét alatt ilyen 100-200 Ft-os veszteséget generál nem realizált bevétel formájában.

[00:39:40]Mindez idő alatt én fizethetem a közös költséget meg a rezitív, tehát ez rossz biznis.

[00:39:45]Tehát a bérbeadók nagyon érzékenyen lereagálják a piac változásait.

[00:39:49]Jó példa volt erre a covid, amikor néhány hónap alatt 20-30%-ot csökkentek a bérleti díjak.

[00:39:56][horkantás] És ez gyakorlatilag megmutatkozik a bérleti díjak dinamikájában is.

[00:40:01]Az éves lakbérdágulás tempója a KSH-val van egy közös lakbérindexünk, amit havonta publikálunk.

[00:40:08]Az éves drágulás tempója Budapesten és országosan is ilyen 4,5%-ra csökkent.

[00:40:12]Ez a fővárosi 4-5%-os éves drágulási tempó, ez pont ugyanannyi, mint [torokköszörülés] amit Rómában, Berlinben, Párizsban éreznek a bérlők.

[00:40:24]Tehát ez már utolértük ebben Nyugat-Európát.

[00:40:27]Persze sok kihívás azért van még a bérleti piacon, például jogszabályi környezet meg az egyéb területeken, ami szintén hozzá lakhatási válsághoz.

[00:40:37]mennyire könnyen tudok beköltözni, mennyire könnyen tudok szerződni, satöbbi, kintnek mik a jogai és a kötelezettségei.

[00:40:45]Ö, de összességében most alacsonyabb fordulatszámon pörög az albérletpiac, és ez egyébként visszaad a lakáspiacra is, hiszen egy ingatlanbefektetés már nem csillog olyan fényesen, mint korábban.

[00:40:58]Tehát már nem az van, hogyha van egy lakásom, azt bármikor bármennyért bérbe tudom adni.

[00:41:01]Megint erre Budapest hoznám jó példának, hiszen ez a legnagyobb albérletpiacunk.

[00:41:07]Budapesten 200000 Ft alatt már nem nagyon találsz olyan lakást, ahova úgy szívesen beköltöznél, és ahonnan könnyen gyorsan eléred a mondjuk például a munkahelyedet vagy az iskoládat.

[00:41:15]Viszont 300000 Ftnál drágábban már marha nehéz bérbe adni.

[00:41:20]Tehát nagyon szűkre zárult ez az óló.

[00:41:23]És ez a többi egyetemvárosnál is megfigyelhető.

[00:41:25]Miskolc, ami a legolcsóbb egyetemvárosok közé tartozik, ilyen 140-1500 Ft-os átlagos bérleti díjszinttel rendelkezik.

[00:41:33]Debrecen a legdrágább 220000 Fttal, és mind Debrecenben, mind Budapesten nominálisan többe kerültek a bérleti díjak tavaly nyáron, mint most.

[00:41:43]Szóval látszik egyfajta fékeződés az albérletpiacon, de ettől függetlenül nem lett annyival könnyebb a bérlők helyzete.

[00:41:49]Pont az általad említett példát is ide hoznám, hogy a fiz, aki rendelkezik egyáltalán saját ön a jövedelmel, neki is a fizetésnek egy jelentős részét elviszi a bérleti díj.

[00:42:00]Ez azt eremiz, hogy nem tud megtakarítani egy önrészre, hogy elinduljon egy első lakás vásárlás irányába, csak nagyon-nagyon hosszú idő alatt.

[00:42:08]Na, ez már tipikusan a lakhatási válságnak egy jele.

[00:42:12]Ugye itt a a kollégiumok kapcsán, illetve egy kicsit messzebbről indulok, és a kollégium érkeznék egy gondolatsor.

[00:42:18]Ugye alapvetően most ugye az asztalra lett téve egy gondolatalmaz itt ugye a bérlakások kapcsán ugye magántőkebevonása ezáltal ugye az összegeknek a hatványozása amiből úgy egyébként van azt gondolom hogy hogy több olyan dolog ami ami biztos, hogy jó és jól működőt tud tenni de azért alapvetően ezek mellett is azt gondolom hogy az államnak nem így és nem ebben a formában kellene például a bérlakásprogramban megjelennie vagy a bérlakáspiacon megjelennie alapvetően ugye a szabályozóként kellene hogy elvégezze a feladatait utána valamilyen szinten katalizálnia kellene azt úgy Úgy gondolom, hogy a magánpiac, tehát a magánbefektetők attraktívnak találják a bérlakáspiacot.

[00:42:52]Miért?

[00:42:52]Mert hogyha a magán magánbefektető vagy az intézményi befektető nem találja attraktívnak a bérlakáspiacot, akkor szerintem adófizetői pénzekből sem kellene erre költeni adott esetben.

[00:43:02]Illetve azért eléggé óvatos lennék abban, hogy az állam megrendelő legyen, beruházó legyen a piacon.

[00:43:08]Ugye ez adott esetben megint csak problémákat vethet fel egy egy pénzáramlási vagy vagy egy egyéb kérdésekben.

[00:43:15]Tehát azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül ez a legjobb módja ennek.

[00:43:19]Akkor úgy akkor mégis mit lehetne csinálni?

[00:43:21]Ugye a kollégium viszont szerintem nem vitatható ebből a szempontból, hiszen ugye a kollégium nem feltétlenül csak magánberuházásban tud megvalósulni.

[00:43:30]Ez ugye abszolút egy lehet egy állami beruházás, és adott esetben 10-15000 férőhellyel mondjuk egyrészt ugye a fiataloknak egy megfelelő és olcsó lakhatást tud biztosítani, miközben ugye azok a fiatalok, akik ma lakást bérelnek helyette, nem feltétlenül megfelelő és nem feltétlenül olcsó vagy megfizethető lakhatásba mennek bele.

[00:43:47]Sőt, egyszerű dolgot mondok, egy teljes életteret használnak, ami családnak elegendő, miközben nekik egy kis szoba is elegendő lenne.

[00:43:55]Nem akarnak úgy főzni, élni, vendégeket fogadni, máshogy élni.

[00:44:00]Vagy ugye most is egy nagyobb lakást darabolnak föl két-három szobára, és úgy érik a fiatalok az életüket, akkor miért nem ezt képezzük le egy valós élettérben építészetileg, és miért nem szobákat, kollégiumokat hozunk ebből a szempontból létre?

[00:44:11]Mi következne be, hogyha ez történne meg?

[00:44:13]Ugye kivonnánk azt a 10-15000 fiatalt a budapesti albérletpiacról, akik ma teljesen feleslegesen vannak ott.

[00:44:19]Na, ez adott esetben egy áresést, egy árcsökkenést, illetve bérleti díjcsökkenést is jelenthetne a piacon, hiszen hogyha csökken a kereslet, akkor ugye az adott kínálat mellett kénytelenek lennének olcsóbban bérbe adni azoknak a családoknak, akik egyébként ugye állandó, hosszútávú lakkatási céllal keresnek ingatlanokat.

[00:44:36]Tehát nem azt mondom, hogy minden rossz ebben a a bérlakásos kérdéskörben, csak nem látom azt, hogy még a puzzle darabjai a megfelelő helyre kerülnének.

[00:44:44]Hogyha van pénz és be akarják vonni ugye a magántőkét és van akarat és egyebek, akkor nagyon sok mindent lehet ezen a téren csinálni, ami adott esetben három négy-öt év alatt már elkezd látszani.

[00:44:57]Holnapra semmi nem fog ebből a szempontból látszani.

[00:44:59]Tehát alapveten, ha valaki ebben gondolkodik, akkor ebben vannak lehetőségek, de azt is el kell, hogy mondjam, mint ahogy az előbb is utaltam rá.

[00:45:06]nagyon mellé is lehet fogni adott esetben.

[00:45:08]Tehát egy rosszul elindított pérlakásprogram például egyáltalán nem azt a hatást fogja kiváltani, amit várnak tőle.

[00:45:13]Ráadásul ugye ez most ugye úgy be lett harangozva, hogy azt gondolom, hogy nagyon sokan, tehát egy társadalmi szintű várakozás van ezzel kapcsolatban.

[00:45:22]Ugye emiatt is nagyon nagy a felelőssége annak, hogy ez a program hogyan valósul meg.

[00:45:26]És ugye itt Ákos a budapesti albérletzetet említette, de ez ugyanúgy igaz a többi egyetem városra, hiszen az egyetemek, főiskolák a beruházó cégeket is bevonzották.

[00:45:39]Ennek következtében ott már a fiatal munkavállalók versenyeznek a jövedelem nélküli egyetemistákkal.

[00:45:45]És ezért beszélünk arról, hogy Debrecenben 220000 Ft az átlagos bérleti díj, miközben Budapesten 260.

[00:45:52]Miközben egy debreceni ápoló, tanító, pedagógus nem biztos, hogy ugyan ilyen magas jövedelem szinten rendelkezik, de ugyanaz igaz Szegedre, Veszprémre, Győrre, Székesfehérvelet, tehát ott is ez megoldást jelenthetne.

[00:46:07]É csak, hogy így talán valami kiutat is, vagy reményt is adhassunk ilyen megfoghatatlan, de de azért alapigazság formájában szerintem mind az albérlet piacon, mind a lakáspiacon a kínálat bővítése az, ami kordában tudja tartani a lakásdrágulást, vagy az albérletágulást, hiszen a lakásárak és a bérleti díjak azok mindig a keresletkínálat egyensúlyaként írhatók le.

[00:46:33]kereslet az mindig lesz, az mindig stabil, de ha kínálat bővülni tud, akkor be fog állni a piaci bérleti díjszint, meg a piaci lakásárszint is egy olyan m állapotra, ami lehet, hogy már közelebb hozza a vásárlókat és a bérlőket ahhoz, hogy megtalálják az otthonukat.

[00:46:49]És ugye bocsánat még egy gondolatot hadd tegyek mellé.

[00:46:53]Ugye most itt ugye beszélünk tulajdonról, bérlakásról, kollégiumról, egy valamiről nem beszélünk, pedig egyébként szoktunk sok mindenről beszélni, ugye ebből is a tekintetben, ugye ez a rövidtávú bérbeadás és az egyéb hasznosítások.

[00:47:02]Én ezt is ide tenném mellé, hogy ezt is ugye ebbe bele kell tenni ebbe a gondolatsorba, hogy nem két-három piaci szegmens van, hanem ott van mellette egy negyedik, egy ötödik az új lakáspiac, vagy a rövidéradás.

[00:47:12]És ugye ennek vannak egyéb jó szinergiát teremtő kombináció is például.

[00:47:17]Tehát az, hogy egy kollégium, mondjuk egy turisztikai, tehát nyáron ugye, hogy működik egy kollégium, hát viszonylag üres, de ugye pedig ennek lehetne akár egy rövidtávú bérbeadott bérbehasználású hasznosíthatósága a turisztikával, főleg, hogyha vidéken van, akkor ugye itt a a vidéki helyszíneknél ugye akár megnézni, hogy annak a térségnek vagy annak a városnak milyen turisztikai értékei vannak.

[00:47:36]Ugye adott esetben, jelen pillanatban ugye nagyon sok helyen Budapesten tiltva van ugye a rövidtávú bérbeadás, csak nehogy legyen még egy országos sporteseményünk, amit mondjuk a magyaroknál mások is k vagy többen kíváncsiak, vagy a a rendelkezésre álló szállodai szobáknál többen kíváncsiak erre, mert akkor nem fogjuk tudni elszállásolni az ide érkezőket.

[00:47:52]Ö és én azért szeretném azt, hogy ez az ország ez arról is szóljon, hogy sportrendezvények vannak, kulturális rendezvények vannak, és ugye hát akkor azért ugye ezzel valamit kezdeni kell.

[00:48:03]Tehát ezt is oda kell rakni ebbe, hogy a hasznosítás ma már nem csak az, hogy engedem, nem engedem, vagy bérbe adom, vagy megveszem, hanem ugye ma már 2026-ban az informatika korában, ahol gyakorlatilag applikáción keresztül bármit lehet a világ bármely pontján úgy intézni vagy foglalni, vannak erre nagyon jó megoldások, ahol ezt már rugalmasabban kellene kezelni.

[00:48:21]Ö és én ezért mondtam azt, hogy itt a piaci szereplőket érdemes azért ugye ezekbe ugyanúgy bevonni, hogy vajon ők mit látnak ebbe benne, hogyan tudnának üzemeltetni úgy több ezer ingatlant, hogy ebből a a diákoknak a lakhatása is megoldásra kerüljön.

[00:48:36]Vagy mondok egy másik példát, lesz sok diák, aki most nagyon örül a felvételi ponthatároknak, de januárban már teljesen máshogyan fogja az életét látni.

[00:48:44]Az ő szálláshelyével mi lesz januárban, de lehet, hogy már októberben, novemberben máshogy fogja látni az életét.

[00:48:50]nem jön be neki ugye az a főiskolai vagy egyetemi hely, ahova elment, akkor ugye alapvetően neki a lakhatásával kapcsolatban megint kérdések merülnek föl, tehát biztos, hogy annál rugalmasabb modellek fognak a jövőben sikeresek lenni, mint hogy kiadom vagy eladom.

[00:49:05]Nagyon sok mindenről beszéltünk, és még nagyon sok mindenről tudnánk beszélni.

[00:49:08]Azért egy záró kérdéskört nyitnék meg, azért viszonylag vészetettebb.

[00:49:12]Ugye itt már sok mindenről beszéltetek, ami a jövőben előremutató.

[00:49:18]Én egy picit visszamutatnék abból a szempontból, hogy egy picit értékeljétek nekem légy szíves azt, hogy az elmúlt kormányzatok ö lakhatás vagyot otthonteremtési intézkedései az azok szerintetek beváltották-e hozzáfűzött reményeket?

[00:49:38]Akár mondjuk, hogyha a demográfiai helyzetet nézzük, akkor akkor talán azt lehet mondani, hogy nem.

[00:49:44]Én nyilván behoznék mondjuk egy oly kérdést még ide, hogy mennyire egészséges az a gazdaság vagy társadalom, hogy gyakorlatilag csak úgy tudsz lakáshoz jutni, vagy egy felújítani a lakást egyáltalán, hogy valamilyen állami segítséget kell igénybe venned?

[00:49:59]Önerőből azért elég nehéz.

[00:50:02]És kérdezem azt, hogy mi az, amire figyelni kellene az új kabinetnek, hiszen a az átadás átvételkor bejelentették, hogy jelenleg amik még az előző ciklusban bármilyen támogatás van, az mind marad.

[00:50:14]Behozták a bérllakásprogramot, ugye ahogy említetted már többször.

[00:50:20]Hogy lehet úgy összefésülni, és akkor visszatérek az elejére, amit ugye elkezdtél, Ákos, hogy a bér bérlakáspiacot is támogassák, tehát hogy lehessen normális áron bérelni, de a tulajdon is megmaradjon, tehát hogy ne az legyen, hogy most akkor ez a része volt, ugye most a magántulajdon támogatása, most pedig akkor a bérllakás támogatása.

[00:50:45]Kezded?

[00:50:45]Akkor akkor elkezdem ezt a rendkívül könnyű kérdést, amit [nevetés] röviden meg lehet válaszani.

[00:50:49]Igyekszem rö röviden összefoglalni.

[00:50:51]Szerintem a ezt is nehéz értékelni ezeket az intézkedéseket összességében, mert ezek az intézkedések különböző társadalmi csoportokat céloztak.

[00:51:02]Szóval valószínűleg azok, akik élni tudtak a lehetőséggel, nekik teljesítette a várakozásaikat, hiszen éltek ezekkel a támogatásokkal.

[00:51:12]A probléma szerintem abból is adódott, hogy nagyon féloldalas volt nagyon sokáig ez a támogatási rendszer, mert hogyha gyermeket vállaltál, ha házasságban éltél, akkor szinte minden eszköz a rendelkezésedre állt.

[00:51:28]Ha viszont még pályakezdőként, éppen otthonról kirepülőként nem tudtál élni ezekkel a lehetőségekkel, akkor nehezen tudtál bekapcsolódni ebbe a körbe, és ugye az ő problémájukat oldotta volna meg, vagy oldaná meg, vagy oldja meg az otthonstart program, ami egész elképesztő forgalmat generál a bankoknál.

[00:51:49]Tehát látszik, hogy erre van igény.

[00:51:51]Tehát hogyha ha van egy olyan támogatási rendszer, ami minden érintett társadalmi csoportot lefed, akkor ez lehet egy jó irány, de akkor ahhoz mindenkit mindenkit be kell vonni a támogatotti körbe, mert így lesz így, így nem fog megbillenni a piac, és így nem kerülnek bizonyos társadalmi csoportokat tönk szélére.

[00:52:11]Mint láttuk ezt a fiatalokkal, hogy szinte már ilyen mission impossible volt, hogy saját lakás megvásárlásában gondolkodjanak.

[00:52:21]Ez az egyik része.

[00:52:21]A másik pedig, hogy nem tudom mi volt a másik kérdésed, a hogy maradnak ugye a ezek a támogatások.

[00:52:29]Szerintem ezeknek egy jelentős része fenntartható abból a szempontból, hogyha megnézzük, hogy mi az, ami most tényleg a piacon van, ott például sok pluszitel nagyjából havont ilyen 1000 1500 igénylés érkezik rá.

[00:52:44]Nyilván ez egy tök nagy segítség, hogyha mondjuk egy család tovább szeretne költözni, mert az ingatlantranzakciók mögött mindig valamilyen élethelyzetváltozás áll a az esetek túlnyomó többségében.

[00:52:52]Tehát hogyha ezekre föl van készülve egy támogatási rendszer, és nem kell sokat enni, mint például egyébként ez a csoplus hiteleknél is ez elért, akkor szerintem ez egy fenntartható dolog.

[00:53:03]Az otthonstartnál is simán elképzelhető, hogy ezt célzottabbá teszi majd az önkormányzat, például a első lakás, első ingatlanszerzet definíciójával, az egyéb célzottabb életkori korlátok bevezetésével satöbbi.

[00:53:19]Simán lehet, hogy ezt is lehet egy ilyen feltartható rendszerré fabrikálni.

[00:53:26]És akkor ugye ott van most a a bérlőknek a kérdésköre, amit Ákos is részletesen kifejtett, úgyhogy ezt már részletibe nem mennénk.

[00:53:33][horkantás] Ahogyan Laci mondta, nem könnyű értékelni.

[00:53:36]Nem is nekünk kell értékelni, hála Istennek ugye egy kormánynak a munkáját.

[00:53:40]Ugye csak egy pici szeletét ugye a saját szemszögünkből lehet ugye megvilágítani.

[00:53:43]Én úgy gondolom, hogyha azokat az intézkedéseket nézzük, amik ugye az előbb ugye említett például demográfiai célnál, úgy gondolom, hogyha Csokra gondoltál, hogy született-e annyi gyermek, meg lehet nézni, nem teljesültek azok a célok, de azért ezek mellett azt kell, hogy mondjam, hogy viszont a családoknak sokszor meg nagyobb, szebb, jobb helyen lövő lakásuk van.

[00:54:01]Tehát hogyha most nagyon nyersen nézem, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy nem teljesült, de mégis teljesült, mert a családoknak azért ez nagyon sok lehetőséget biztosított, mert bár a Laci mondta, hogy most már csak ilyen 1000 körüli igényülés van, volt amikor ennél ugye lényegesen több volt, tehát volt amikor ez nagyon pörgette a piacot.

[00:54:17]Persze az igény is elfogyott, meg ugye a három gyerekesek [torokköszörülés] is ugye mind fölmérték a lehetőségekért.

[00:54:21]Ugye mindig ugye a nagy gyerekszámnál volt ez ugye nagy lehetőség.

[00:54:23]Tehát ez egy kényelmes szituációt biztosított például a több gyermekeseknek.

[00:54:26]Az, hogyha azt nézzük, hogy mondjuk a az OSP-vel azok az emberek jutottak-e lakáshoz, akiknek a legjobban valóban kellett volna, hogy hozzájussanak.

[00:54:34]Nem azt kell, hogy mondjam, hogy volt, aki ezt kicsit visszaélt vele, olyan vett lakást, akinek nem feltétlenül kellett volna belőle.

[00:54:42]De azt gondolom, hogy ez sem annyira ördögtől való, mert valóban ott van egy olyan kamattámogatás, amit nem neki kellene, hogy adjunk, de azért lett belőle egy lakás.

[00:54:49]Ha ez egy új építésű lakás, akkor lett belőle adóbevétel.

[00:54:52]Ha ki van adva bérba, akkor valakinek van egy viszonylag olcsó, jó minőségű lakása, tehát azért beindított egy körforgást.

[00:54:58]Én ezt sem gondolom kifejezetten rossznak.

[00:55:00]Inkább ugye az egy izgalmas kérdés, hogy ezeket, hogyha most az új kormányt nézzük, megtartja-e meg akarja-e tartani, talán nincs könnyű helyzetben abból a szempontból, hogy megszoktuk ezeket.

[00:55:09]Tehát azért 16 év alatt a jót meg lehet szokni.

[00:55:11]A lakáspiacon a jót az emberek úgy gondolom, hogy megszokták, hogy van hitel.

[00:55:16]Hát az kedvező is ráadásul.

[00:55:16]Tehát a hitel az nem 10%-os hitel, hanem a piaci alapú is viszonylag kedvező, és mindig volt a piaci alapú mellett egy kedvező hitel.

[00:55:25]Erről nagyon nehezen fognak, úgy gondolom, nagyon sok lemondani, vagy hogyha megszüntetik, akkor hiányolni fogják.

[00:55:29]Ugye a családtámogatási kedvezmények, első lakásvásárlók életék kedvezmények satöbbi.

[00:55:35]Tehát azért ez egy kedvezményes csomag volt, amit én azt gondolom, hogy ha levesznek a a lehetőségek közül, akkor ez egy nagyon népszerűtlen politikai intézkedés lesz.

[00:55:43]Bizonyára ezt értékelik és gondolják ugye mások is így és ezért [torokköszörülés] ugye nagyon sok intézkedés ezek közül fenntartásra kerül.

[00:55:51]Ugye ahogyan a Laci is mondta, bizonyára mérlekelik azt, hogy ennek mennyi a költsége, mennyi a haszna, mennyit visz el, mennyit hoz.

[00:55:55]Én azt gondolom, hogy például az OSP hitelt ugyanúgy a Laci a csokot mondta, én a csokot ugyanúgy azt gondolom, hogy meg kellene tartani, mert azért a családosok, tehát egyrészt nem egy nagy tételről beszélünk, de a családosoknak már nagyon nagy tétel, hogy valójában ugye ez egy jó lehetőség számára.

[00:56:10]Én az otthonstart programnál is, a az újépítésű ingatlanoknál mindenféleképpen látom ennek a lehetőségét egyébként, hiszen ott egyébként ez a kamattámogatási mérték az ugye visszajön adóbevételben, tehát az egészen biztos, hogy jó pár éven keresztül pénzt termel, ugye az építés folyamán satöbbi.

[00:56:26]Tehát alapvetően egészen biztos, hogy ez egy pozitív eredőjű dolog.

[00:56:29]Hát az, hogy a használt lakáspiacon egy használt lakásra adott kedvezményes hitelt fönn akar-e valaki tartani, és ugye ezáltal akár mondjuk a panellakáspiacon a milliós árakat fönntartani vagy vinni, az minimum átgondolandó, úgy gondolom.

[00:56:45]Tehát azt gondolom, hogy van ebben is olyan, amit javítani kell, van amihez hozzá kell vagy hozzá érdemes nyúlni, de abban is bízok, hogyha nem is mondjuk az idei évben vagy a jövő év költségvetési évben, de azért két-három éven belül lesz újabb kedvezmény, ami alapvetően ugye a fiatalokat, pályakezdőket, a nehezebb helyzetben levőket fogja célozni.

[00:57:02]De én az előbb ugye elmondtam, hogy én ilyennek tartanám azt is, hogyha például a kollégiumépítkezések is megvalósulnának.

[00:57:09]És van még ezen bőven bőven mit lehetőségeket keresni.

[00:57:14]visszalépés az az nem feltétlenül lenne jó.

[00:57:16]Azt gondolom, hogy azért olyan jó, hiszen ugye ugye csapogunk egy kicsit, mert az újépítési ingatlanpiactól ugye befutottuk a lakhatási válságot, ugye a mélységek és magaslatokat.

[00:57:24]Én azt gondolom, hogy távolodni kellene a lakhatási válság kérdés körétől, és azért az energiahatékonysága, a jó minőségű ingatlanok irányába kellene, hogy menjünk.

[00:57:34]Ez egyik napra lesz meg.

[00:57:37]Támogatás, hitel egyebek nélkül nem lesz meg.

[00:57:39]Pedig nagyon-nagyon ebbe az irányba kellene, hogy menjünk.

[00:57:41]És ugye a fenntarthatóságról itt már több szempontból is beszéltünk, de szerintem az az, ami ennek az egésznek az erejét meg a verejét tudná adni, hogyha már maguk a piaci körülmények is olyanok lennének, hogyha az állam szükségét látja a beavatkozásra, mert nem mindenki tud mondjuk piaci alapon hitelhez jutni, és hogyha a piaci kamatok is csökkennének mondjuk 3%-ra, láttunk már ilyet a magyar gazdaságtörténetben néhány évvel ezelőtt, amikor például egy ö fix kamatozású 3%-os csokhitelnél olcsóbb kamatok vagy alacsonyabb kamatok adtak bankok hitelt lakásvásárlási célra, akkor akkor az teremthetne egy olyan fenntartható környezetet, amivel amivel célzottan tudná a kormányzat azokat a társadalmi csoportokat támogatni, akinek erre szüksége van.

[00:58:32]És egy gondolat bocsánat a a fenntarthatóság témakörében azt is ki lehet jelenteni, hogy ma Magyarországon a rosszabb egzisztenciájú emberek laknak rosszabb minőségű ingatlanokban, aminek magasabb a rezsije.

[00:58:42]Tehát ugye ezen is érdemes lenne változtatni.

[00:58:44]Tehát miközben mondom, nem csak arról beszélünk, hogy lakni vagy bérelni vagy vérlakásprogram vagy egyebek, hanem lássuk be, hogy nagyon sokan azért nem tudnak egyról a kettőre lépni, mert nem a bérleti dí viszi el önmagában a pénzüket, vagy vagy nem azért nem tudnak megtakarítást elérni, hanem azért, mert nagyon sokat fizetnek rezsire.

[00:58:59]Ennek ugye nem csak a rezsicsökkentés ugye a az egyik módja, hanem az, hogy az valóban az a rezsi legyen kevesebb, tehát egy szigetelés vagy egyebek, vagy bizonyos ingatlanokra ki kell jelenteni azt, hogy nem alkalmasak arra, hogy ezeket tovább vigyük.

[00:59:11]Tehát ezzel nem azt mondom, hogy szigeteljünk be mindent, ami van nincsen beszigetelve, hanem először én egy ilyen műszakivégzettség vagyok, tehát ezző vizsgáljuk meg, hogy annak van-e értelme.

[00:59:20]Tehát a fenntarthatóságot én kérdőjellel kezelem sok esetben, hogy van-e értelme valamit fenntartani vagy van-e értelme-e ezt továbbvinni, fejleszteni, vagy egészen azt kell mondani, hogy ez az ingatlanpéra nem hitelezhető.

[00:59:33]Ha mondjuk a hitelezés esetében behúznának olyan minőségi mutatókat, amire azt mondanánk, hogy értem, hogy a szegény szerencsétlen hitelt igénylőnek csak ez van, és erre szeretne hitelt kapni, de erre nem adok, akkor ez egy rövidtávon népszerűtlennek tőintézkedés lenne.

[00:59:46]De legalább nem hajszolnám bele abba, hogy még eladósítsa magát, és 25 év múlva is egy olyan ingatlanba lakjon, ami már most ma sem felel meg ezeknek a normáknak.

[00:59:53]És ennek vannak akár városvezési vagy ország kérdései is, hogy ma arról beszélgettünk, hogy bizonyos településeken tartunk fön infrastruktúrát, miközben ott már senki nem lakik, senki nem akar lakni, senki nem akar oda költözni.

[01:00:06]Népszerűtlen dolog kimondani, hogy bizonyos helyszíneken nem tartunk fenn infrastruktúrát, nem tartunk fenn orvosi rendelőt, nem ígérjük meg, hogy kijut oda a mentől.

[01:00:16]Posta már régóta nincs, már a kocsma is bezárt, akkor ott ott el kell engedni bizonyos dolgokat.

[01:00:20]Ezek rendkívül népszerűtlen dolgok, de azt gondolom, hogy egy ilyen jellegű változás, ami amin most megy át az ország, egy jövőképet adhatna akár ilyen szinten is, hogy akkor definiáljuk, hogy egy átlagos magyar ember hol fog tanulni, hol fog dolgozni, hol fog gyereket nevelni, milyen ingatlana van, és induljunk el akkor ebbe az irányba.

[01:00:38]Tehát hogyha most definiálni kell, akkor szerintem hál istennek nem csak a lakatási válság kérdés körét kell definiálni, hanem egy csomó minden mást is lehet definiálni, ami a dolgozó, pénztkereső, gyermeket nevelő embernek a jövőképét hozhatja.

[01:00:52]Hát lehetőségek a hogy kihívások is tönkere még szerintem tudnánk folytatni a sort, de itt a műsoridőnk járt, úgyhogy köszönjük szépen a figyelmet.

[01:00:59]A műsort majd az Indaplayen és YouTube-on is megtinthetik, és figyeljék majd a az index íradásait, ahol bőven lesz ingatlantémában is közlés.

[01:01:07]Köszönjük szépen a figyelmet.

[01:01:14]He.