Hack Péter: Ugyanazzal a fegyverrel nyírták ki Sulyok Tamást, mint egykor Baka Andrást

[00:00:00]Strasburg norma értése, ha szabad így fogalmaznom, abban jelent meg, [torokköszörülés] hogy tulajdonképpen saját hatáskörét felúllépve a magát a tényállást bírálta el máshogy, mint a tényállás megállapítására jogosult nemzeti bíróságok.

[00:00:16]Tehát ezen az alapon szerintem igaz az állítás, hogy ez egy vitatható ítélet a Korbé kontra Magyarország ügyben.

[00:00:23]Az is igaz, hogy Baka András a többséggel szavazott, nem az ő szavazatán múlt a dolog.

[00:00:29]Tehát ha ő a kisebbséggel szavaz, akkor is megszületik ez a ítélet.

[00:00:34]De az is igaz, hogy hogy ez egy jogi vita volt, és a jogászok között megítélésben lehetnek eltérések.

[00:00:50]Köszöntöm önöket.

[00:00:50]Az Index Kibeszélő című műsorát látják, és a mai apropó pedig azt szolgáltatja, hogy letette az esküt az új köztársasági elnök, Baka András.

[00:00:59]Ennek kapcsán pedig politikai és szakmai életútját próbáljuk meg elemezni, boncolgatni Hak Péter jogtudóssal, aki végigkövette, illetve együtt is dolgozott vele bizonyos időpontokban, hogy mit is érdemes tudni az új köztársasági elnökről.

[00:01:14]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívást.

[00:01:15]Ugye már a rendszerváltás környékén 1990-ben az az új parlament megalakulása önök együtt voltak képviselők, csak nem ugyanazon az oldalon álltak vagy ültek, hiszen ön az SZDSZ-ben politizált.

[00:01:28]Baka András pedig az MDF képviseletében volt egy szűk másfél évig a parlamentben képviselő.

[00:01:35]Így van.

[00:01:35]Köszönöm a meghívást.

[00:01:35]Valóban ugye Bakand András nem volt MDF-es párttag az én ismereteim szerint, hanem ő ah ugye a tudományos dolgozók szakszervezete körül tehát egy ilyen értelmiségi ellenzéki kezdeményezés volt, mert eleve szakszervezetet a 80-as évek végén létrehozni, azt még ugyanúgy nem volt legális, mint ahogy pártokat létrehozni.

[00:01:59]Ugye ő utána a MDF színeiben indult, és az MDF megbízásából az emberi jogi bizottságnak volt a titkára.

[00:02:08]Ez a titkári pozíció akkor én pedig az alkotmányügyi bizottságnak voltam a titkára, de ez a titkári pozíció, ez tulajdonképpen a pozíciók, pártok közötti elosztás, ez valójában egy alelnöki pozíció volt.

[00:02:23]Milyen volt a munka?

[00:02:23]Volt munkakapcsolat?

[00:02:24]Ugye az a kezdeteknél a 90-es év az azt köszönem jogtörténetileg is rendkívüli.

[00:02:30]Valaki annak idején úgy fogalmazott, hogy a feladat, ami 90-ben a parlament előtt állt, az olyan volt, mintha egy kamionnak le kell cserélni az összes kerekét, ki kell cserélni a motorját, a karosszériát, úgy, hogy közben 80-nal megy az autópályán, tehát nem lehetett bezárni az országot pár évre a felújítás idejére, hanem folyamatban kellett elfogadni a törvényeket úgy, hogy a kormányt többségnek az MDF Kisgazdapárt, KDNP által alkotott kormány többségnek nem volt kétharmados többsége, tehát az ellenzékkel tárgyalni és együttműködni kellett ebben az időben.

[00:03:08]Akkor eljutunk [torokköszörülés] 1991-ig, amikor is a Strasburgba került ki Baka András, és ott két ciklust lehúzak 17 évet töltött el bíróként.

[00:03:18]Ugye sokan különösen az ellenzék a mostani ellenzék padsorokból felemlegetik azt, hogy bakához köthető egyfajta egy döntés, méghozzá a tatai sortűzügyében kapcsolatos döntés, amely most borzolja a kedeket.

[00:03:36]Vegyük már azért ezt egy kicsit alaposabban, Gorcső alá, hogy mi is történt pontosan, hiszen ez egy nagyon hosszan elhúzódó per volt.

[00:03:44]Assiszem 2000-től 2008-ig, míg megszületett az ítélet.

[00:03:48]Ugye ez a rendszerváltás ígéretéhez kapcsolódó ügy.

[00:03:52][torokköszörülés] Ugye emlékszünk rá, hogy 90 után volt egy igény, ugyanúgy, ahogy most is van, hogy az előző rendszernek a felelőseit bíróság elé kellene állítani és meg kellene büntetni.

[00:04:05]Ugye erre Magyarországon született egy törvényjavaslatot úgynevezett Zétényi Takácsféle törvényjavaslat, amely azt mondta ki, hogy azok a cselekmények, amelyek elévültek már 1990-re, de politikai indítatású cselekmények voltak, azoknak az elévülési ideje 90.

[00:04:29]május 2-ával az Új parlament megalakulásával újraindul.

[00:04:31]Tehát meg akarta teremteni a lehetőséget, hogy az 56ot követő leszámolások idején elkövetett bűncselekményeket felelősségre, bcselekmények elkövetőit felelősségre vonják.

[00:04:48]Ugye ezt a kísérletet a Sollyom László vezette Alkotmánybíróság állította meg abban a döntésben, amit ma napon sokan hivatkoznak, hogy jogállamot nem lehet jogállammal ellentétes módon építeni.

[00:05:03]És azt mondta, hogy nem lehet újra kezdeni az elévülési időt, tehát nem lehet a régi szabályok alapján felelősségre vonni az elkövetőket.

[00:05:15]Ugye ez a döntés egészen 1993-ig megállította a felelősségrevonásokat.

[00:05:22]Ugye a korbé ügyben, amiről most beszélünk, ott eredetileg elindult még 90-es évek elején egy eljárás Korbé János ellen, aki a magyar néphadsereg százados volt, egy kiképző bázison szolgált, és ugye őt 56.

[00:05:35]október 26-án került egy fegyveres konflik, illetve egy konfliktusba, tehát egy lövöldözés alakult ki, ugye a tatai sortűznek nevezik ezt, de ez nem volt klasszikus sortűz, tehát nem volt olyan, mint a mosonmagyaróvári vagy a salgótarjáni, ahol a a a katonák vagy rendőrök vagy munkásőrök, nem tudjuk minden esetben, hogy mikor ki, de tüntető fegyvertelen civilekre lőtt rá, és sok tucathálos áldozatot követelt.

[00:06:09]Ugye a tatai eset az arról szólt, hogy 56.

[00:06:12]október 26-án a forradalmárok előbb elfoglalták a Tatán nagy börtönt, ott kiszabadították a fogjukat, majd elfoglalták a rendőrség épületét, és Korbélyt és egy 15 főből álló csapatát kiküldte a honvédség, a a néphadsereg a parancsnokai, hogy foglalják vissza a rendőrség épületét.

[00:06:33]Mire ők odaértek, addigra már a forradalmárok elhagyták a rendőrség épületét, tehát nem kellett fegyveres harccal visszafoglalni a rendőrség épületét.

[00:06:43]És a rendőrségen belül, az épület belső udvarán néhány civil lefegyverzett rendőr, és és néhány civil, illetőleg közöttük forradalmárok is voltak, közültük ugye egy Kaszás Tamás nevű ember.

[00:06:58]Most kicsit hosszú a történet, de meg kell érteni.

[00:07:04]Persze világ csak annyit szeretni, hogy négy forradalmál volt bent, akik sakban tartották azokat a rendőröket, akik gondolom ott leültették a falnál, vagy vagy csoportba áldigáltak.

[00:07:14]Ez nem teljesen világos.

[00:07:14]Ugye az ítéletből úgy tűnik, hogy akkor már a fegyveresek nagy része elment onnan, tehát ott már nem volt harci cselekmény.

[00:07:23]Ugye például volt ott volt az udvaron az egyik rendőrnek az ötcse, aki ugye hallotta, hogy a rendőrséget elfoglalták, és elment, hogy megnézze, hogy mi történt a bátyjával.

[00:07:31]Ugye a katonák egy része kívül maradt az épületen, egy másik része Korbélyjal együtt bement az épület udvarába, és ott az udvaron fegyverrel sakban tartottak mindenkit, és megkérdezték, hogy van-e valakinél fegyver.

[00:07:45]És akkor az egyik rendőr rámutatott a Kaszás Tamásra, hogy ő nála van fegyver.

[00:07:50]És a Magyar Bíróság ítélete szerint felszólították Kaszást Tamást, hogy adja át a fegyverét.

[00:07:57]Ott kialakult egy vita Korbé és Kaszás között.

[00:08:01]majd a Kaszás Tamás a fegyveréhez nyúlt.

[00:08:04]És amikor ezt ő megtette, akkor a Korbély tűzparancsot adott.

[00:08:10]Ott az udvaron két embert lelőttek, kaszást és még egy embert.

[00:08:15]Többeket megsebesítettek.

[00:08:15]Ketten kifutottak az épületből, kimenekültek ebből aából.

[00:08:20]Két forradalmár, vagy két civil, igazából két évben [torokköszörülés] maradjunk ebben, hogy civil volt, ugye, mert mert a vita pontosan erről szól, hogy ki a forradalmár, ki nem, ki az ártatlan civil.

[00:08:33]És akiket ki akik kifutottak, azokat a kint lévő katonák lelőtték.

[00:08:36]Ez a része a cselekménynek soha nem volt eljárás tárgya, mert ott a katonák tévedésben voltak, tehát az ő büntetőjogi felelősségük nem merült fel.

[00:08:45]Tehát ott nem merült fel, hogy hogy nyilvánvalóan ártatlan civilekre lőttek.

[00:08:51]Ők azt hitték, hogy kialakult egy tűzharc, és akik kifelé jönnek, azok is részesei a harcnak.

[00:08:57]Tehát amit a Magyar Bíróság vizsgált, és amiben először megállapította Korbé János felelősségét, először talán három és fél év utána a legfelsőbb bíróság öt éves szabadságvesztést szabott ki, amit Korbé le is töltött és utána fordult Strasburghoz.

[00:09:13]Na most a strasburgi bíróság azt mondta ki, hogy tekintettel arra, hogy Kaszás Tamásnál volt fegyver, ezért ő nem tekinthető ártatlan civilnek, tehát fegyvertelen civilnek, aki a nemzetközi jogvédelme alatt van.

[00:09:32]Tehát fegyvertelen civilekre nem lehet lőni fegyvereseknek.

[00:09:35]Ugye ez alapozta meg a háborús emberiség elleni bűncselekmény tényállását a magyar ítélet szerint.

[00:09:42]Ugye ez 17 bíró tárgyalta a Strasburgban, közöttük Baka András is, és 11-en támogatták a azt a döntést, hogy a korbé bűnösségét megállapító ítélet az az európai emberi jogi egyezménnyel ellentétes, mert olyan cselekményért vonták felelősségre, aminek a büntethetősége már megszűnt.

[00:10:07]Ugye emberölés lehet nem.

[00:10:08]Tehát ezt akartam mondani, ugye itt az emberölés kérdése áll szemben azzal, hogy az emberiség emberiség elleni büntetet követett el.

[00:10:15]Így van.

[00:10:15]Pontosan.

[00:10:15]Ha emberölés, akkor az az ez 1976-ban elémült, tehát amiatt nem lett volna büntethető.

[00:10:21]Ha emberiség elleni bűncselekmény, akkor viszont felelősségre lehet vonni.

[00:10:26]Most a korbé ítéletről én magam is írtam egy tanulmányt jó pár évvel ezelőtt, és én is, és mások is az ítéletet tartalmilag azért vitattuk, mert Strasburg ugye nem azt nézte, hogy az eljárási szabályokat, illetve az emberi jogi normákat betartották-e, hanem azt értékelte a magyar bíróságtól eltérő módon, hogy az a körülmény, hogy Kaszás Tamás a fegyveréhez gyúlt, az az mi is volt?

[00:10:56]Ugye a magyar bíróság azt mondta, hogy ő azért nyúlt a fegyveréhez, mert felszólították, hogy adja át a fegyvert.

[00:11:02]Na most a nemzetközi normák szerint az önmagát megadó, kezét feltevő, fegyverét letevő harcos, tehát katonákra, vagy ugye itt a bíróság ítélete felkelőknek nevezi a a forradalmárukat.

[00:11:19]Tehát aki a fegyverét leteszi, aki megadja magát, azt sem lehet le, mert azt sem lehet lelőni, bocsánat.

[00:11:26]Tehát megölni, azt sem lehet arra sem lehet rálőni.

[00:11:28]És itt a a vita a az ebben a a korbé ügyben arról [torokköszörülés] szólt, hogy a strburgi bíróság tulajdonképpen túlterjeszkedett a jog körén annyiban, hogy ő magát a konkrét tényállást nem vizsgá, ő nem hallgatott meg tanat, nem vizsgált meg, nem vizsgálta meg a bizonyítékokat.

[00:11:50]Bocsánat szóával, de korábban sem hallgattak meg tanult egyik oldalról sem.

[00:11:54]De igen, a magyar bíróság meghallgatta, azt nem kapta meg az, de azt megkapta, de azt felülbírálta.

[00:11:57]A Magyar Bíróság megvizsgálta a bizonyítékokat két ford két fórumon, tehát a a megyei bíróság, akkor így hívták a másodfokú bíróságot és a legfelsőbb bíróság.

[00:12:11]És mind a ketten arra a következtetésre jutottak, hogy ez azért volt nemzetközi jog szerint üldözendő cselekmény, mert akikre akiket lelőttek, azok fegyvertelen civilek voltak, illetőleg kaszás esetében pedig egy olyan harcoló személy, aki éppen átadta a fegyverét.

[00:12:30]Tehát ugye ilyet láttunk azóta is.

[00:12:32]Ugye felkerülnek időnként az internetre ilyen felvételek, hogy kezüket feltevő meg magukat megadó katonák, ugye az ukrajnai front mind a két oldalán, és ugye mű drónfelvételről mutatják, hogy őket lelövik, vagy bármilyen módon.

[00:12:49][torokköszörülés] Ezek ugye háborús bűncselekmények.

[00:12:50]Most a straszburgi bíróságnak nagyon sok szakértő szerint nem lett volna joga azt mondani, hogy Kasszásot valójában harcolni akart.

[00:13:02]Tehát ő egy, hogy a a bíróság ítélete szerint egy kombatáns, tehát egy harcolófél volt.

[00:13:07]És ezért őt lelőni le lehetett, mert a harcban az egymásra lövő felek legálisan ugye lőhetnek egymásra.

[00:13:15]Tehát ez a ez a döntés volt sajátos a stratburg döntésben.

[00:13:20]Most ezzel együtt azt gondolom, hogy ez a korbé ítélet vitatható, de hát minden bíró, aki évtizedekig bíráskodik, minden bírónak az életútjában vannak olyan ítéletek, amik vitathatóak.

[00:13:34]Tehát én önmagában nem gondolom azt, hogy ez az ítélet feltétlenül diszkreditálná Bakand Andrást.

[00:13:43]És ahogy azt jelentené, hogy az 56-os forradalommal szemben döntött, egy jogi kérdést ítélt meg máshogy, mint ahogy a mint ahogy a 17 bíróból hat másik bíró.

[00:13:56]Lehet, hogy nem fogok tudni erre válaszolni, de biztos, hogy nálam nagyobb a rálátása még ugyanennél az ügynél maradva.

[00:14:00]Én egyszerű paraszti ésszel azt nem fogom föl, hogy a következő szituációban bemennek a rendőrség udvarára, ott van néhány foglejtett rendőr, akiket lefegyvereztek.

[00:14:13]mellette áll négy civil, akik közül kiderül, az egyiknél fegyver van.

[00:14:19]Amikor azt mondják, hogy nála van a fegyver, és mondják, hogy adja át, lövöldözést tör ki.

[00:14:23]A lövöldözés kapcsán azonban két civil ugye meghal.

[00:14:29]Többen megsebesülnek köztük katonák is.

[00:14:32]Akkor hogy lehetséges az, hogy a katonák közül megsebesült valaki és azt mondjuk, hogy ez a kaszás Tamás csak át akarta adni a fegyverét.

[00:14:40]Hát akkor valahogy akkor nem használta.

[00:14:42]Tehát kilőtte a katonák egymást lőtték le.

[00:14:46]Könnyen lehet.

[00:14:46]Igen.

[00:14:46]Ugye ez egy zárt udvarom volt.

[00:14:48]Én nem ismerem a magyar bíróság részletes ítéletit.

[00:14:50]Én a ugye strburgi korbé kontra Magyarország ítélet részleteit ismerem.

[00:14:56]Ugye ez egy zárt udvar volt, ahol a katonáknál géppisztoly volt.

[00:15:01]Most géppisztollyal szűkéren lőnek, ott nagyon könnyen egymást is megsebesíthetik, vagy egymást is meglőhetik.

[00:15:09]azt egyetlen maga a strburgi bíróság sem hivatkozik olyan tényre, ami azt állítaná, hogy Kaszás Tamás használta a fegyverét.

[00:15:18]És a a straszburgi bíróságnak a tényállás tekintetében ez egy fontos elem.

[00:15:23]Tudom, hogy egy bonyolult jogi kérdés, de egy fontos elem.

[00:15:26]A straszburgi bíróság az nem egy negyedik vagy ötödik bírói fórum, ahol tovább lehet vitatni a tényeket.

[00:15:33]A straszburgi bíróságnak egyetlen feladata van, hogy az európai emberi jogi egyezményben rögzített jogok fölött örködjön.

[00:15:41]Tehát ő nem bírálhatja tartalmilag felül.

[00:15:44]Márpedig a kiindulópont ezt úgy hívja a jog, hogy tényálláshoz kötve kellene, hogy legyen.

[00:15:50]Tehát hogy kötve van ahhoz a tényálláshoz, amit a nemzeti bíróságok megállapítottak.

[00:15:55]Ez nem csak ebben az ügyben, minden strburgi ügyben a strburgi bíróság a tényeket csak azon az alapon bírálhatja el, hogy a nemzeti bíróság.

[00:16:05]Na most a se egyik magyar bíróság se mondott olyat, hogy Kaszás Tamás használta a fegyverét, és abból a fegyverből lövést adott le.

[00:16:13]A ugye azt állította, hogy elővette a fegyverét, és ezt a körülményt értékelte Stasburg úgy, hogy harcolni akart.

[00:16:22]A magyar Bíróság pedig, aki a tanukat meghallgatta, akik hát persze évtizedek távlatából nem biztos, hogy pontosan emlékeztek, de a tanúk vallomása és a megvizsgált általa felvett bizonyítás alapján arra a következtetésre jutott, hogy Kaszás Tamás át akarta adni a fegyverét, tehát megadta magát, miközben rálőttek.

[00:16:45]megjegyzem ugye a straszburgi ítélet után felül kellett virálni a magyar ítéletet és utána meg a ahogy a magyar bírói fórum újra kimondta azt hogy kaszás tam vonatkozásában ugyan nem állt fenn mer kötve van a magyar bíróság a strasburgi ítélethez hogy az ő esetében nem állapítható meg hogy ártatlan civilre lőttek volna de a többiek esetében megállapítható tehát továbbra is vált megváltozott tényállással de továbbra is Korbénnek a felelősségét megállapította, aminek már különösebb jelentősége nem volt, mert részben letöltötte, és azt hiszem emlékezetem szerint Sereg András írt erről egy nagyszerű cikket éppen az indexen.

[00:17:24]Talán ő ő 2002-ben a korpay meg is halt, tehát már nem volt számára érdemileg jelentőséggel bíró ez az ügy.

[00:17:33]Ez 100%-os tényállást állapítottak meg, tehát abból lehetett kiindulni, hogy tuti de úgy volt minden, vagy pedig hiszen nem mondta, hogy a tényállások az a tényállás alapján kell megítélni ezeket.

[00:17:46]Na most ez egy nagyon jó kérdés és fontos kérdés.

[00:17:47]Ugye a Kúriának a honlapján egy római jogi tétel szerepel a mai napig.

[00:17:51]Az úgy szól latinul, hogy res judikáta proveritate akcepitur.

[00:17:54]Ugye a proveritáte szót azt mindenki ismeri, a vino veritán, tehát hogy az igazság, a resudikáta az azt jelenti, hogy ítél, az ítél dolgot, tehát a bíróság által jogerősen lezárt tényt, azt igaznak kell elfogadni, tekinteni, akceptálni.

[00:18:14]Ugye a magyarba átkerült ez a latin kifejezés.

[00:18:20]Tehát a jog soha nem mondja azt, hogy 100%-ig biztosak vagyunk abban, hogy mi történt.

[00:18:25]Pláne 30-40 év távlatában megszületett ítéleteknél sokszor 30-40 napra emlékeznek.

[00:18:31]Ugye én a saját hallgatóimnak mindig [torokköszörülés] elmondom az egyetemi előadásokon, és hát ilyen, hogy mondjam, tesztet is végeztetek, hogy egy héttel később emlékeznek-e arra, hogy mi történt az előző héten, vagy milyen színű nyakkendő volt az előadón egy héttel.

[00:18:48]korábban.

[00:18:48]És a döntő többség abszolút nem emlékszik rá, merthogy az emberek az életben nem úgy vannak, mint a filmekben, hogy sejtelmes zene jelzi, hogy valami fontos dolog történni fog.

[00:18:59]Tehát 30-40 év táblatában nyilván a tanúknak az emlékezete csalhat.

[00:19:05]Ugye a bíróság a korabeli iratokat is vizsgálta, hiszen akkor is volt valamilyen eljárás, kivizsgálták, hogy mi történt ott.

[00:19:12]Ugye ott egyértelműen a 56-ban is tudható volt, hogy olyan civilek is meghaltak, meg megsérültek, akiknek akik egyértelműen nem voltak részesei a forradalomnak, tehát nem vettek részt a forradalmi cselekményekben.

[00:19:30]Tehát ezek a bizonyítékok a bíróságnak rendelkezése állnak.

[00:19:32]Ugye Strasburg norma értése, ha szabad így fogalmaznom, abban jelent meg, hogy tulajdonképpen saját hatáskörét felúllépve a magát a tényállást bírálta el máshogy, mint a tényállás megállapítására jogosult nemzeti bíróságok.

[00:19:49]Tehát ezen az alapon szerintem igaz az állítás, hogy ez egy vitatható ítélet a korbé kontra Magyarország ügyben.

[00:19:57]Az is igaz, hogy Baka András a többséggel szavazott, nem?

[00:20:02]az ő szavazatán múlt a dolog.

[00:20:02]Tehát ha ő a kisebbséggel szavaz, akkor is megszületik ez a ítélet.

[00:20:08]De az is igaz, hogy hogy ez egy jogi vita volt, és a jogászok között megítélésben lehetnek eltérések.

[00:20:19]Akkor ezt jól alaposan kiveséztük.

[00:20:19]Most kanyarodjunk vissza akkor az új köztársasági elnökhöz.

[00:20:23]Ott tartottunk, hogy 2008-ban befejezi bírói tevékenységét Strasburgban, hazajön, majd pedig jelölik a legfelsőbb bíróság elnökének, ami nem volt egyszerű szülés.

[00:20:34]Akkor is egy több párti vita alakult ki a magyar parlamentben, és ha jól emlékszem, akkor harmadik nekifutásra sikerült őt megválasztani 2009-ben a legfelsőbb bíróság elnökének, ami megbízatása hat évre szólt volna.

[00:20:49]viszont közben a 2010-es választások után, amelyet a Fidesz nyert meg, 2011-ben elmozdították Bakát.

[00:21:00]Ennek a módja pedig az volt, hogy egyszerűen megszüntették a legfelsőbb bíróságot, mint intézményt, és helyére egy kúriát hoztak létre, és a Fidesz azt állította, hogy hogy hát új dalhoz új énekes kell, ezért menesztették a a testület elnökét és a helyetteseket.

[00:21:20]Ön szerint a Fidesz szemében a 2010-es évek elején miért volt Szálka, baka és baka működése?

[00:21:27]Ühüm.

[00:21:27]Ez is egy jó kérdés.

[00:21:27]Ugye eleve kezdjük talán a megválasztásnál, mert az is érdekes, ugye Sólyom László volt a köztársasági elnök ebben az időben, és Sólyom javasolta a Bakát.

[00:21:36]És Sólyom javasolta a Bakát, és Sólyom az elődeiből és az utódaitól eltérően azt a gyakorlatot folytatta, hogy a jelölések előtt nem konzultált a pártokkal.

[00:21:48]Tehát ugye a Göncárpád is, utána Márl Ferenc is, és Sólyom után megválasztott elnökök is azt a gyakorlatot folytatták, hogy hogy sok esetben, hogy amikor őnekik az elnöknek volt jelölési joga, megkérdezte a pártokat, hogy kik kik azok a személyek, akik szóba jöhetnek, akiket esetleg hajlandóak támogatni.

[00:22:11][torokköszörülés] Így van.

[00:22:11]Tehát akik mögé fel tud sorakozni a demokratikusan megválasztott parlamenti képviselők többségé.

[00:22:17]Most Sollyom azt mondta, hogy az elnöki jelölési jog, és ez azért érdekes, mert kíváncsiak leszünk, hogy Maka András ezt a sóyomi hagyományt fogja követni, mint elnök.

[00:22:26]Rövidebb pár napon belül jelölnie kell legfőbb ügyészt két héten belül.

[00:22:33]Tehát, hogy ezt a sollyomi hagyományt követi, hogy a pártokkal való egyeztetés nélkül, vagy a parlamenti többséggel való egyeztetés nélkül jelöl valakit, vagy nem?

[00:22:41]Most ugye Bakandrást első körben az országos igazságszolgáltatási tanács ugye ami akkor a bíróság igazgatását végezte 10 bíró és öt külsős tagból állt ugye nem támogatta az ő megválasztását arra hivatkozva hogy ő nem a bírói karból jött nem nem ítélkezett Magyarországon bíróként tehát azt a bírói munkát amit a közel 3000 bíró végez azt ő nem ismerhette bár voltak olyan bírósági vezetőkem a megyei bíróság ágok elnökei, akik támogatták Bakát, de a az országos igazságszolgokátási tanács nem.

[00:23:19]Ugye ezután Sollyom László még kétszer jelölt egy úgy egy személyt, a győri megyei bíróság elnökét, Havasini Orbán Máriát, akit kétszer nem választott meg a parlament.

[00:23:32]És ugye tulajdonképpen a Bakának a második lejelölése az már a folyamatban a negyedik jelölés volt, miközben Lomnici Zoltánnak, a korábbi legfelsőbb bírósági elnöknek, jelenlegi alkotmánybírónak már lejárt a az elnöki mandátuma.

[00:23:48]És ugye első körben Bakát nem választották meg, Sólyom újra Bakát jelölte és így választották meg.

[00:23:58]Na most Baka András utána a legfelsőbb bíróság elnökeként egyszerre két funkciót töltött be, és ez is fontos a történeti hűséghez, mert ugye 1997-es igazságügyi reform a bíróságok igazgatását úgy rendezte, hogy az előbb említett igazságszolgáltatási tanács volt az igazgatási főszerv.

[00:24:18]Ő döntött a költségvetés elosztásáról, személyi kérdésekről, vezető kinevezéséről.

[00:24:26]Ennek hány tagja volt?

[00:24:28]Ennek 15 tagja volt.

[00:24:28]10 tagja bíró volt.

[00:24:32]Hivatalból tagja volt a legfelsőbb bíróság elnöke.

[00:24:34]Kilenc bírót pedig a bírók maguk választottak maguk közül.

[00:24:36]És öt hivatalb tag országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság és a költségvezetési bizottság egy-egy delegáltja.

[00:24:46]tagja volt a mindenkori igazságügyminiszter, a legfőbb ügyész és az Országos ügyvédi kamara elnöke.

[00:24:50]Tehát ez egy önigazgató, bírói többségű szervezet, többséggel hozta a szavazatokat, tehát a bírók mindent eldönthették.

[00:24:59]Ugye az első évben én is tagja voltam ennek a Bocsánat, de nem volt az zavaró, hogy a legfelsőbb bíróság elnöke, a legfelsőbb bíróság elnöke és az OET elnöke is.

[00:25:08]Pontosan így van.

[00:25:08]Ez egy nagyon-nagyon jó kérdés és valóban ugye magát az egészt konstrukció ő magát fogja irányítani és tehát hogy ez olyan furának tűnik, hogy ugye tehát én ebben aktív részes voltam az igazságügyi reforma.

[00:25:20]Én voltam 97-ben az igazság 96-97-ben az igazságügyi reformbizottság elnöke és az alkotmánybügyi bizottság elnöke.

[00:25:27]Mi eredetileg azt vetettük fel, hogy az Országos igazságszolgáltatási elnöke az a mindenkori köztársasági elnök legyen.

[00:25:37]Tehát hogy aki kívüláll az eseményeken, ezt igazából az az akkori elnöki hivatal se, Göncpád hivatala se nagyon lelkesedett ezért, és a bírók sem lelkesedtek.

[00:25:48]Ezért született az a megoldás, hogy a legfelsőbb bíróság elnöke legyen az igazságszolgáltatási tanács elnöke is.

[00:25:56]Ugye a az az igazi konfliktus a bíróságon belül abból adódott, hogy a legfelsőbb bíróság bírói, csak hogy a nézők tudják, ugye Magyarországon akkoriban is körülbelül 3000 bíró tevékenykedett, közülük 100-an a legfelsőbb bíróságon, tehát ezek az arányok.

[00:26:14]2900 bíró nem a legfelsőbb bíróság.

[00:26:17]És a legfelsőbb bíróság 100 bírója közül sokan bocsánat azt ródták fel Solt Pálnak, aki az első ilyen elnök volt utána Lobnici Zoltánnak is, hogy ő ő hátrányba hozza a döntéseknél a legfelsőbb bíróságot és kedvez a többi bíróságnak, nem képviseli elég jól a legfelsőbb bírósági bírák érdekeit.

[00:26:41]Fontos megjegyezni, hogy a legfelsőbb bíróság elnöke és a Kória elnöke sem főnöke a bíróknak.

[00:26:45]Tehát ő ítélkezési tevékenységbe utasítást nem adhat.

[00:26:52]És akkor sem tudott még adminisztratív ügyekben sem a legfelsőbb bíróságon kívül semmilyen jogot gyakorolni.

[00:26:58]Tehát ő a legfelsőbb bíróságon az ügyelosztás meg a értekezletek megszervezése ebben volt kompetenciája.

[00:27:05]Na most ugye ez a vita tulajdonképpen 1998-tól gyakorlatilag 2010-ig a bíróságon belül folyt, hogy jó ötlete, hogy a Kúria tehát a legfelsőbb bíróság elnöke egyúttal az országos igazságszolgáltatási tanács elnöke is.

[00:27:23]Az kétségtelen, hogy Baka András ugye a Fidesszel ez volt az alapkérdés, hogy mit el akartam visszaterelni egy kicsit, hogy mi volt az a szálka, mi mennyiben volt szálka a Fidesz személyben baka személy.

[00:27:34]és tevékenysége, hogy hogy egy külön intézményt kellett létrehozni, hogy el tudják távolítani.

[00:27:41]Én nem én nem vagyok benne biztos, hogy azért kellett külön intézményt létrehozni, hogy eltávolítsák, de az biztos folyamatosan vírálta őket.

[00:27:47]Állandóan konfliktusa volt.

[00:27:48]Így van.

[00:27:48]Most a konfliktusok két nagy ügyköre is csoportosultak.

[00:27:50]Az egyik az a 2006-os események, ugye 2006-os tüntetések, ugye a Gyurcsánybeszéd utáni tüntetések, rendőri intézkedések kapcsán.

[00:28:04]Ugye először is elkezdődött egy olyan folyamat a 2010-ben megválasztott parlamenttel, amely ezeket a 2006-os ügyeket kivizsgált.

[00:28:12]parlamenti vizsgálóbizottságok tevékenykedtek, és ezek a parlamenti vizsgáló bizottságok ugye beidézték a beidéztek bírói vezetőket, kollégi fővárosi bíróság kollégium vezetőjét és más bírói vezetőket és a bírókat hibáztatták azért, hogy 2006-ban túl sok embert vettek előzetes letartóztatásba.

[00:28:39]ö túlzottan engedékenyek voltak a rendőrséggel szemben.

[00:28:43]Most a bíróságon belül ebből volt egy konfliktus, mert mert a bírók azt mondták, hogy egyfelől ők azokat tartóztatták le, akiket az ügyészek indítványoztak, hogy letartóztassanak.

[00:28:55]Tehát ők ők csak abban a kérdésben foglaltak állást, hogy fennáll-e a szökés veszélye, fennáll-e a bizonyítékok meg meghí megsemmisítésének veszélye.

[00:29:05]Tehát abban, hogy ki mit csinált, a letartóztató bíró nem foglalt állást.

[00:29:10]És szerintük ugye ez a hatalmi ágak elválasztásával és a bírói függetlenséggel ellentétes volt.

[00:29:14]Utána ugye született egy törvény, egy úgynevezett semmiségi törvény, amely szintén a 2006-os eseményekben elítélt személyeknek, akik rendőrökre támadtak, ezen az alapon ítélték el őket, azoknak a cselekményeit megsemmisítette.

[00:29:34]Ugyanúgy, ahogy ahogy 90 után is a 56-os elítélteknek, tehát a forradalmároknak a ítéleteit semmiségi törvényekkel semmisítették meg.

[00:29:45]És Baka András ezt a semmiségi törvényt meg ezt az eljárást a bíróságok ellen.

[00:29:49]Ez sérelmezte.

[00:29:52]Ugye a következő elem, amit sérelmezett maga a bírósági reform, tehát ezzel vitatkozott.

[00:29:59]Most azt az egy vitakérdés, hogy hogy őt őt ezért kellett megváltoztatni a szervezetet, hogy őt eltávolíthassák, vagy amúgy is meg akarták változtatni a szervezetet.

[00:30:10]Ugye a változtatás annyi volt, hogy a a legfelső bíróságot átnevezték Kúriának, és a legfelsőbb bíróság elnöki jogai azok a Kúria elnökére helyeződtek át.

[00:30:24]És az ódolgozó bírókat nem érintették.

[00:30:28]bírókat nem érintette.

[00:30:30]Így van.

[00:30:30]Viszont azt a jogkörét, ami az Országos igazságszolgáltatási tanács elnöki jogköre volt, az átkerült az Országos Bírósági Hivatal elnökéhez.

[00:30:41]Tehát az egész bírósági rendszer igazgatási jogköre egy személy kezébe került.

[00:30:46]Ugye ez is egy szerencsétlen döntés volt, mert ugye Handó Tündét választották meg, aki Sajer Józsefnek volt a felesége akkor, és ennek elég rossz volt az optikája.

[00:30:55]Ez is nagyon sok vitát váltott ki.

[00:30:57]Tehát és ugye, hogy ezt követően Baka András megtámadta az ő elmozdítását Strasburgba, és a straszburgi bíróság ugye két dologban marasztalta el a baka ügyben Magyarországot.

[00:31:09]Az egyik, hogy Baka Andrásnak nem biztosítottak jogorvoslatot arra, hogy az ő elmozdítását Bírói fórumon megvit megtámadhassa és megvédhesse magát egy tisztességes eljárásba.

[00:31:24]Ugye megjegyzem, hogy például az Amnesty International Sulyog Tamás eltávol eltávolítása kapcsán pont ezt sérelmezte, hogy a jelenlegi tiszatöbbség nem biztosított tisztességes eljárást.

[00:31:35]Ugye ön Amnesti szerint is és szerintem is, ha el akarták mozdítani, akkor megfosztási eljárást kellett volna indítani, mert ott az alkotmány De akkor mi alapján, bocsánat, hogyha már átcsaptunk ebbe a súlyok témába, mi alapján indították volna megosztási?

[00:31:51]Tehát ha ők látnak olyan érvet, ugye itt volt olyan tevékenység, volt olyan tette, amivel bele lehet kapaszkodni, és azt lehet mondani, hogy na ez indokolja, hogy jogfosztást indítunk súlyok tevékenységén.

[00:32:00]A az alkotmány a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését 90 óta egyformán szabályozza.

[00:32:07]Halálával, a dátumának a lejárásával összeférhetetlenség, akadályoztatás és megfosztás.

[00:32:14]Ezenkívül mások nem ismer.

[00:32:17]Most a vita adról folyt, és ugye a a héten csütörtökön fogja tárgyalni az alkotmánybíróság azt a fideszes beadványt, amely támadja az alaptörvény 17.

[00:32:32]módosítását, többek között ebben a pontban is, tehát hogy el lehet-e így mozdítani a köztársasági elnököt?

[00:32:37]Ugye a vita az volt, ezt én is ezt kép az álláspontot képviseltem és mások is, hogy az alaptörvény, illetőleg az alkotmány szerint törvényes módon csak az ott szabályozott módon lehet eltávolítani valakit.

[00:32:51]Ugye valahol mondtam, hogy ez olyan, mintha valakinek van egy lakásbérleti szerződése, ott fel van sorolva, hogy milyen okból lehet felmondani ezt a szerződést, és és a többi lakó mégis el akarja őt távolítani, mert olyan zenéket hallgat, ami kiborítja őket.

[00:33:07]De a szerződésben szabályozott okokba ez nem szerepel, ezért kitalálják azt, hogy lebontják a lépcsőházat, amíg ő nincs ott, amivel ugyanőt megakadályozzák, hogy visszamenjen a lakásába, de a többi lakó is hátrányba kerül.

[00:33:23]És tulajdonképpen ugye Baka András a következő napokban, mert ugye ma a megválasztása megtörtént, de a következő napokban fogják majd fog majd esküt tenni és a hivatalát elfoglalni.

[00:33:36]ugye ezzel a tehertétellel kezdi el a tevékenységét, hogy hogy ez egy ez egyfelől egy függőhelyzet, nagyon hasonlít ahhoz, ami az ő elmozdítása volt.

[00:33:51]És ugye az ő elmozdítása kapcsán itt most látható, hogy dobálóznak többen a kettős mérce fogalmával.

[00:34:00]Én azt gondolom, hogy a baka, Lexbaka és a Lexúlyok kát négyféleképpen lehet állás foglalni.

[00:34:12]A Lexbaka törvénytelen volt és a Lexsúlyok is törvénytelen volt.

[00:34:14]A Lexbaka törvényes volt és a Lexúlyok is törvényes volt.

[00:34:19]A Lexbaka törvénytelen volt, a Lexúlyok az meg törvényes.

[00:34:22]Vagy fordítva.

[00:34:25]Na most a négy lehetséges megoldásból kettő az, ami ami nem kettős mércem, vagy azt mondjuk, hogy mind a kettő rendben volt.

[00:34:35]Tehát Súlyok Sullyok Tamást is el lehetett mozdítani és Bakand Andrást is el lehetett mozdítani, ez nem volt probléma.

[00:34:40]Vagy azt mondjuk, hogy mind a kettő törvénytelen volt, minden más megoldás kettős mérce, mert ha igaz, hogy szervezeti szabályok alkotmánymódosításban szereplő szervezeti szabályokkal nem lehet határozott időre szóló kinevezéseket megszüntetni, és ez igaz volt Baka András esetében, akkor ez igazsok Tamás esetében is.

[00:35:04]Ha el lehetett mozdítani, akkor nincs probléma, de akkor Baka András sem volt áldozat.

[00:35:10]Tehát én azt gondolom, hogy a Fidesznek a jelenlegi helyzetben ahhoz, hogy hitelesen küzdjön, ha küzdeni akar, el kellene ismernie, hogy annak idején hiba volt Álbak Andrásnak az eltávolítása.

[00:35:22]El kellene ismerni, hogy a szervezeti átalakítás mellett meg lehetett volna tartani a mandátumának a végéig Baka Andrást.

[00:35:32]Professzor úr, én tudom, igaza van, és teljes mértékig egyetértek, és a törvényességet messze menőkig be kell tartani, de azért ezeket olyan állságos hallgatni a Fidesz oldaláról, és olyan megalázónak tűnik számomra, amikor ezekkel az érvekkel jönnek elő másfél évtized után, ahol a gátlánstalanság tobzódott a végtelenségig, hogy ezeket kelljen hallani, hogy az embernek ilyenkor kinyílik a bicska a zsebében, de gondolom nem csak az enyém, és azt mondja, hogy hát ott tegye meg a fene ezt a a jogállamiság Hát egy picit azért szúrjunk már oda neki.

[00:36:02]Hát próbáljuk már meg, ha kell ilyen áron eltávolítani.

[00:36:07]Ezzel nagyobbat ártunk magának a törvényességnek, az alkotmányosság.

[00:36:12]Úgy ez a vitakérdés.

[00:36:12]Na most én fel ezt ezeket az érveket, amiket elmondott, ezeket fel szoktam hozni szintén a hallgatóimmal civilekkel vitatkozva, hogy attól, hogy valaki egy súlyos bűncselekményt követett el, megölt egy embert, attól ezt az embert a börtönben megillik a nenberi méltósághoz fűződő jogok.

[00:36:34]Ugye sokan vitatják azt, hogy ugye Strazburg rendszeresen elmarasztalta Magyarországot a börtönök zsúfoltsága miatt, és az a közhangulat, hogy hát micsoda dolog, hogy ezeket a bűnözőketek jobb lakáskörülményeket biztosítunk, mint sokaknak a civil életben.

[00:36:49]De az emberi jogok védelme az pontosan ezt jelenti, és azt gondolom, hogy a a Fideszt is megilleti egyfelől a az a jog, hogy elismerje a korábbi hibáit.

[00:36:59]És attól, hogy ők hibáztak, attól még a hibájukat azzal nem lehet javítani.

[00:37:05]Ugye ez a sokszor idézett elem, hogy elkövetjük ugyanazokat [torokköszörülés] a hibákat.

[00:37:11]Mert most gondoljunk bele, én most nem akarom a Fideszt megvédeni, de a Fidesz például nem hozott olyan alaptörvényód vagy alaptörvénymódosítást, ami megakadályozta volna a választások megtartását.

[00:37:23]nem hozott olyan alaptörvénymódosítást, hogy kizárta volna azokat a pártokat a versenyből, amiknek 2025-ben.

[00:37:30]Bocsánat, ne haragudjon vitatkozom, de hozott olyan rendeleteket és törvényeket, amellyel a pályát saját maga felé lejtette, például a választásokon, vagy hozta a pártokat olyan lehetetlen helyzetbe, amitől vagy a pártokat anyagilag megfolytotta volna, vagy politikailag érvénytelenítette, vagy nem adott neki olyan lehetőségeket, amelyben a médiában kifejthette volna a saját véleményét.

[00:37:52]Igen, ezek mind igazak.

[00:37:52]ezek a kritikák, és hogyha a ha a Tiszapárt új rendszert akar kezdeni, akkor ezeket orvosolni kell, és máshogy kell tenni, amit amit tett a Fidesz eddig.

[00:38:04]Ugye a a jelen pillanatban a ugye a jogállamisági kritériumok azt mondják, hogy a jogtalanságot nem lehet jogtalansággal orvosolni.

[00:38:15]Tehát ha elkövetett jogtalanságot a a Fidesz, akkor ezt a jogtalanságot jogos megoldásokkal kell orvosolni.

[00:38:24]Ugye a Fidesznek szemére vetették, hogy ugye alkotmánybírókat úgy jelölt, hogy a parlamenti bizottság többségi alapon választott egy szemét.

[00:38:37]meg kellene változtatni, de Zonnevent Pál megválasztása ugyanúgy történt, ahogy a Fidesz idején történt, hogy egy párti jelölt volt és egy párti választás.

[00:38:46]A nemzeti vagyonvisszaszerzési és vagyonvédelmi hivatal elnökét a parlamenti bizottság többsége fogja javasolni, és a parlamenti többség fogja kétharmaddal megváltoztatni.

[00:38:58]Miben különbözik ez a Fidesz által alkalmazott alkotmánybótól?

[00:39:02]Mitől mondhatjuk azt, hogy a amikor a Fidesz jelölt és választott, akkor nem volt független.

[00:39:06]Amikor a Tiszapárt jelölt és választ, akkor az független lesz.

[00:39:10]Tehát itt a az alapprobléma az, hogy jelenleg a mostani döntések azt a kockázatot hordozzák, hogy nem lebontják az előző rendszert, amit jogos kritikák élnek, hanem demokráciá Igen.

[00:39:27]De ezt ugyanez folytatódik tovább.

[00:39:29]Tehát ez a kritikának az egyik alapja, hogy gyakorlatilag ugyanazokkal az eszközökkel ugyanaz folytatódik tovább, ahogyan az ellenzék nem tartotta nem tartotta legitimnek, a korábbi ellenzék nem tartotta legitimnek a Fidesz döntéseit, a mostani ellenzék sem.

[00:39:46]És itt amikor ellenzékről beszélünk, azért 2,3, illetve a tis a Mi hazánkkal együtt még több 2006 2,6 millió szavazóról van szó, akik akik máshogy látják a dolgokat.

[00:39:58]Tehát én is és szerintem sokan azt mondjuk, hogy a kétségtelen, hogy van ez igazságtételre egy jogos igény.

[00:40:05]Erre megvannak a megfelelő szervezetek, a bíróságok, eljárásokat kell indítani, akik bűnösök, azokat felelősségre kell vonni.

[00:40:12]De de, hogy mondjam?

[00:40:16]Tehát ha ugyanazt csináljuk, amit az előző Einsteinnek szokták tulajdonítani, de nem ő mondta, hogyha valaki ugyanazt csinálja többször és más eredményt vár, az az abszolút butaságnak a kritériuma.

[00:40:28]Tehát ha ugyanazt csináljuk, akkor ugyanaz fog.

[00:40:32]És ez az, amit amitől sokan aggódunk, hogy jelenleg rövidtávon ez kielégít választói igényeket és népszerűségre teszed, de hosszú távon újra termeli ugyanazokat a problémákat.

[00:40:46]tudja mit látok.

[00:40:46]Én lezárjuk ezt a részét.

[00:40:48]Mintogyha a a a rendszerváltás környékén lettünk volna most tavasszal.

[00:40:53]Egy olyan fajta nyomás volt a politikán, hogy végre valaki, aki az előző rezsimet el tudja takarítani, és eltakarította.

[00:41:00]És most, hogy ez beindult, elvárások vannak vele szemben pontosan azért a 15 évért, ami alatt megnyomorított emberek százezreit.

[00:41:08]És ezért gondolják sokan úgy, hogy hogy valóban nem lenne helyes ugyanazokkal az eszközökkel, jogtalan eszközökkel élni, mint amiket a Fidesz használt, azért, hogy most a hatalomat bebetonozzák és bebizonyítsák, hogy de lesz majd elszámoltatás, mert ez nem sok jóra vezet.

[00:41:24]Viszont ezt az igényt valamilyen módon ki kell majd elégítenie a a Tisza vezetésnek.

[00:41:29]Most ebbe ne menjünk bele, amit szerettem volna kérdezni, mert nagyon elszólad az idő, hogy felvetette a az alkotmánybírákat.

[00:41:35]Mit szólsz, hogy 70 év lesz az a kor?

[00:41:38]aminél be kell fejezni ezt a tevékenységet.

[00:41:41]Én azt gondolom, hogy ez egy más helyzet, mint a a Slyog Tamás eltávolítása.

[00:41:45]Azért más helyzet, mert a SőG Tamás esetében, a kosztésségi elnök esetében szerintem a Fidesz lehet, hogy rossz jelöltet választott, de nem élt vissza az alkotmányos többségével.

[00:41:55][torokköszörülés] Ugyanúgy választott, ahogy most Baka Andrást megválasztotta a Tisza többség.

[00:41:59]Ugyanúgy nem volt széleskörű társadalmi egyeztetés.

[00:42:02]És ugyanúgy csak a Tiszapárt képviselői döntik el, hogy ki lesz a köztársasági elnök.

[00:42:10]Tehát ott nem történt normasértés.

[00:42:10]Az Alkotmánybíróság esetében viszont a Fidesz több ponton is visszaélt a kétharmados többségével.

[00:42:18]És a a az előző 16 év egyik legsúlyosabb problémája az éppen az Alkotmánybíróság körül volt.

[00:42:25]Az egy ugye a bírók megválasztásának a szabályait megváltoztatta ugye 20 éven keresztül.

[00:42:34]konszenzus kellett ahhoz, hogy valakit alkotmánybírónak választanak.

[00:42:36]A Fidesz ezt a szabályt megváltoztatta, és a 15 alkotmánybíróból 11 olyan volt múlt hétig, vagy két héttel ezelőttig, akit a Fidesz jelölt és a Fidesz választott.

[00:42:50]négyen voltak, akiket akkor ugye 2016 novemberében választottak, akkor éppen a Fidesznek nem volt kéthada a mandátumok tekintetében, és ezért szüksége volt a választáshoz, ellenzéki támogatáshoz.

[00:43:05]egyoldalúan szüntette meg a Fidesz szintén rövidtávú politikai érdekből a korábbi szabályt, amely egyébként Magyarországon a bírói korhatárra vonatkozóan 1896-tól egységesen 70 év volt a bírói korhatár.

[00:43:22]Megjegyzem, visszatérve egy korábbi témámra, Baka András a bírói korhatár csökkentése ügyében is konfrontálódott legfelsőbb bírósági elnökként a Fidesszel, és ott is szerintem Bakának volt igaza.

[00:43:32]és és a ugye az a 300 bírót kitettek a bírói karból, visszatérve, hogy egyoldalúan változtatták meg a szabályokat, megvárták, amíg azok a bírók, akiket a korábban konszenzussal választottak, 70 éves koruk miatt megszűnt a mandátumuk, és utána pedig felemelték, vagy megszüntették a 70 éves maximum korhatárt.

[00:43:58]Megjegyzem, például a straszburgi bíróknál is 70 éves a maximumális korhatár, tehát ennek a helyreállítása szerintem jogos.

[00:44:04]Tehát itt ennél tenné különbséget.

[00:44:07]És az lehet, hogy a felkészülési idő, tehát hogy júliusban elfogadják és szeptembertől megszűnik, ez később majd vitatható lesz.

[00:44:17]Valószínűleg lesznek olyan bírók, akik akár Strasburgba, akár az Európai Bíróságnál ezt megtámogat megtámadják.

[00:44:23]De hogy ezt meg lehet változtatni ezzel, én nekem nincsen problémám.

[00:44:28]Ugye szeptembertől négy bírónak szűnik meg ezen szabály alapján a mandátuma, hogy két hete megszűnt Ende Csabáné egy más szabály alapján.

[00:44:39]Novemberben még egy bíró.

[00:44:39]Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a 15 bíróból hat kicserélődik és a megmaradó 15-ből akkor 11-en lesznek, akiket már nem csak a Fidesz választott.

[00:44:50]Tehát tulajdonképpen a bíróság tekintélyének a helyreállítása bekövetkezhet.

[00:44:57]Még egy utolsó témát szeretnék, hogyha röviden [torokköszörülés] megvilágítanak.

[00:45:00]Ugye a köztársasági elnök megválasztásával együtt tudjuk azt is, hogy Magyar Péter bejelentette, hogy egy új alkotmányozási folyamatot indítanak el, amelyben átértékelik, újraértékelik, újra értelmezik azt, hogy milyen alkotmányra van szüksége az országnak.

[00:45:18]Ennek a vége vélhetően nem tudom mi lesz egy népszavazás vagy valamilyen referendum formájában kialakul egyfajta konszenzus ezzel konszenzus ezzel az új alkotmánnyal kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a mostani köztársasági elnök ezek szerint ideiglenes időre vállalta ezt csak el.

[00:45:38]Ez az egyik.

[00:45:38]A másik pedig, lehet-e ennek az új alkotmányozási folyamatnak a vége az, hogy kiderül, közvetlenül fogunk államfőt választani?

[00:45:47]Igen.

[00:45:47]A a válaszom a kérdés az, hogy igen, mindegyik kérdés igen.

[00:45:53]A tehát egyfelől az alaptörvény 17.

[00:45:56]módosítása ugye a záró rendelkezésekben egy mondatban megszünteti SőK Tamásnak, megszüntette SőK Tamásnak a mandátumát.

[00:46:05]Majd meglátjuk, hogy csütörtökön az alkotmánybíróság erről mit mond.

[00:46:07]És utána a következő mondat azt mondja, hogy az új alaptörvény megválaszt meg elfogadásáig a de legfeljebb öt évre az Országgyűlés köztársasági elnököt válasz.

[00:46:21]Ugye [torokköszörülés] ma történt meg a 10.

[00:46:26]választása rendszerváltás óta.

[00:46:29]Ugye kétszer újra választottak elnököt.

[00:46:32]A mai választásnak a az egyik sajátossága az volt, hogy hogyan jött létre egyáltalán a választás lehetősége, ugye SőK Tamás eltávolítása.

[00:46:40]A másik sajátossága, hogy szemben az előző kilenc esettel, ahol egyértelmű volt, hogy öt évre választják, kivéve, ha lemond, meghal satöbbi, vagy megfosztják.

[00:46:52]Most azt mondják ki, hogy ez egy határozatlan idejű, maximum öt évre szól.

[00:46:57]Ha egy éven belül van új alkotmány, akkor Bakand András mandátuma megszűnik, tehát ott nem kell külön megszüntetni.

[00:47:03]És ugye a a a ugye a a harmadik sajátosság az, hogy hogy ugye Baka Andrásnak is részt kell venni majd elnökként ebbe az alkotmányozási folyamatban, ami egy sajátos helyzet.

[00:47:17]Ugye minél hamarabb születik alkotmány, annál rövidebb lesz az ő mandátuma.

[00:47:22]Tehát nem feltétlenül érdekelt ebben.

[00:47:24]Elképzelhető, mert a miniszterelnök ezt felvetette, és gyakorlatilag 1989 óta napirenden volt már az ellenzéki kerekasztaltárgyalásoknál, ugye amikor Pozsgai Imrét szerették volna köztársasági elnöknek az MSMP-sek és a négy igenes Igen.

[00:47:43]És a négy igenes népszavadás akadályozta ezt meg.

[00:47:45]Tehát 89 óta napirenden van ez a kérdés.

[00:47:48]Én azt gondolom egyébként, hogy a közvetlen elnökválasztásnak csak akkor van értelme, hogyha az elnöknek van érdemi jogköre.

[00:47:56]Kétségtelenül vannak országok, Ausztria, Csehország, ahol az elnök ugyanolyan ceremoniális szerepet tölt be, mint a a a magyar elnök, a Magyar Köztársasági elnök, ahol közvetlenül választják, de igazából választói legitimáció csak érdemi döntésekhez indokolt.

[00:48:16]Na most ugye azt a a Bakandrás megválasztása és a következő hetek vitái majd nagyon jól fogják mutatni, hogy azért itt történt egyfajta illúzióépítés a választási kampányban, hogy lehet találni egy olyan személyt, akit mindenki elfogad, aki az egész nemzet, ilyen személy, előre megmondom, ilyen személy nem létezik, mert a nemzet maga értelemszerűen esembben semmi rossz nincsen.

[00:48:43]érdekei alapján, kultúrája alapján, lakóhelye alapján sok tekintetben, sok dimenzió mentén megosztott.

[00:48:49]Ugye Baka Andrást támadják jobb oldalról a korbélyügy miatt, de láttam olyan kommentet is, amely a amely a az Európai Unió bírósága és a Magyar Bíróságok jogköre közötti vitában szemére veti Bakának, hogy a Kúria bírójaként a magyar törvényt tartotta, a magyar bíróságok ítéletét tartotta fontosabbnak.

[00:49:14]Ugye ez különösen a a a devizahiteles ügyekben, és ami azon az alapon támadja a Bakát, hogy nem elég uniópárti, a jobb oldal azon az alapon, hogy nem elég szuverenista, meg nem elég konzervatív.

[00:49:30]Szóval egyszerűen nem lesz olyan személy soha, akit a magyar lakosság 80-90%-a teljes mértékben elfogad, és és nem nincsen olyan döntése.

[00:49:44]Ugye olyan szemét, akinek nincs az életében egyetlen vitatható pont sem, ha valaki ezt be tudja mutatni, akkor én szívesen megismerem.

[00:49:53]Szóval nyilvánvaló egy az elnöknek bizonyos kérdésekben lehet saját meggyőződése.

[00:49:58]Mondjuk csak azért, hogy ne morális kérdést vegyünk.

[00:50:00]Például az adóügyben.

[00:50:02]Egy ilyen valakinek az a meggyőződése, hogy jó az egy egy kulcsos ad személy jövedelemó, másnak a szakmai meggyőződése, hogy nem.

[00:50:10]A parlamentben egy elnöki mandátum alatt lehet olyan kormány, amely az egykulcsust támogatja.

[00:50:17]Ha ő ezzel egyetért, aláírja.

[00:50:17]Ha nem ért egyet, akkor is aláírja.

[00:50:20]Tehát az a felfogás, hogy az elnöknek az a feladata, hogy felülbírálja a parlamenti döntéseket, ez a felfogás, ez aláássa a demokráciát.

[00:50:30]Ugye megválasztjuk a a képviselőket, és a átruházzuk rájuk a népzuverenitást.

[00:50:36]Ők dönthetnek.

[00:50:36]Ha választunk külön egy elnököt, akkor ott már van egy rivalizáló legitimitás.

[00:50:44]Ugye ahogy most a Tiszapárt 3,3 millió szavazóra s hivatkozik, előfordulhat, hogy az elnököt 3,5 millió választja meg, de vitában áll a Tiszapárttal.

[00:50:56]Tehát mondjuk az ellenzék jelenlegi ellenzék jelöltjét választják meg köztársasági elnöknek, akkor ez az elnök az ellenzéki programot kell, hogy keresztülvigye a döntéseivel és és megtagadja az aláírást minden olyan szakmai kérdésben, autóútfejlesztés vagy vasútfejlesztés.

[00:51:14]Ezek szakmai kérdések.

[00:51:16]Mindenki szeretheti egyiket, másikat, de hogy melyike legyen adópolitika, közlekedéspolitika, gazdaságpolitika, ezeket a parlament dönti el.

[00:51:25]Az elnök azt igazából az a jó, ha az elnök csak azt dönti el, hogy a játékszabályokat betartjuk-e.

[00:51:32]Hak Péter, nagyon szépen köszönöm, és azt meg külön köszönöm, hogy egy ilyen nagyon izgalmas, hogy is mondjam, történelmi panoptikumon végig tudtunk menni az elmúlt 36 év kapcsán.

[00:51:42]Köszönöm szépen.

[00:51:43]Én köszönöm.

[00:51:44]Önöknek pedig köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:51:45]Az Indexen a Kibeszélő extrát látták.

[00:51:48]Viszontlátásra.

[00:51:48]Ja.