Tizenhatezer éves Balaton-rejtély: riasztó jövőt vetítenek előre a magyar kutatók

[00:00:00]meg kellene változtatni a mezőgazdasági termelési módokat.

[00:00:02]Tehát a gazdának alkal vagy illetve a mezőgazdaságnak alkalmazkodni kell ezekhez a körülményekhez.

[00:00:08]Ezek nem fognak megváltozni, tehát inkább csak súlyosabbak lesznek.

[00:00:12]Tehát arra kell felkészülni azért, hogy ez a globális melegedés nem fog megállni ennél a két-3 foknál, ami ami ami előrejelzett az első mondjuk 30-ig vagy 50-ig.

[00:00:23]Ez ez súlyosodni fog, ha az emberiség nem tesz semmit.

[00:00:35]Köszöntöm önöket.

[00:00:35]Az indexen a kibeszélőt látják.

[00:00:37]És mai témánk, pontosabban két témánk a vízhez és a hőséghez kapcsolódik, hiszen gyakorlatilag 2026 nyarának második hőhullámának kellős közepén készült ez a kibeszélő extra.

[00:00:52]Remélhetőleg néhány napon belül azért némi enyhüléssel fogunk szembesülni.

[00:00:57]Viszont amit most látunk, az az, hogy olyan mértékű vízhiány oszály sújtja az országot, ami amire az elmúlt évtizedekben igazából nem volt példa.

[00:01:05]Ez lesz az egyik terület.

[00:01:07]A másik terület pedig egy érdekes kutatás, amelyet nemrégiben publikáltak, és amely tulajdonképpen a Balaton elmúlt 12000 évével foglalkozik.

[00:01:17]Ennek kapcsán azért néhány dolgot biztosan le lehet és le tudunk majd szűrni a tanulmány készítőinek segítségével.

[00:01:24]Úgyhogy be is mutatom vendégeinket.

[00:01:27]Magyari Enikő professzorasszony, egyetemi tanár, a Földrajz és Földtudományi Intézet igazgatója, illetve Korponai János hidrobiológus, aki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Bajai Vízga víztudományi karának docense.

[00:01:45]Igen.

[00:01:45]Köszönöm szépen, hogy elfogadták a meghívást.

[00:01:47]Ö, Balaton 12000 év.

[00:01:47]Mit találtak?

[00:01:51]Mi mit szűrtek le ebből a ebből a gondolom 8-10 évig tartott ez a kutatás?

[00:01:55]Mire világított rá?

[00:01:57]Igen, hát akkor fúrtuk a Balaton üledét egyébként, amikor utoljára be volt fagyva a tó, nem tudom, emlékeznek-e a hallgatók, nézők, hogy 2017-ben át lehetett korcsolyázni az északi partról, a déli partra, és mi a tó szemesi medencéjét céloztuk meg.

[00:02:11]Ugye Balaton üledét már nagyon sok kutatócsoport a máfi vezetésével vizsgálta az 1980-as években, de eddig a tudomány módszerével nem volt lehetőség arra, hogy pontosan időben elhelyezzük a Balaton kialakulását követő vízszint változásait.

[00:02:30]Még mikor alakult ki a Balaton?

[00:02:31]Körülbelül 16000 évvel ezelőtt.

[00:02:31]Fontos itt elmondani azt, hogy a Balaton egy olyan tektonikus medencében alakult ki, ahol korábban egy folyómederhálózat volt.

[00:02:40]És ezt a geofizikai vizsgálatok be is azonosították, hogy hogy kanyargott ott egy ősfolyó.

[00:02:44]És amikor elkezdett kialakulni, é az ősfolyó az honnan jött és merre ment?

[00:02:50]Hát az alpok alja területéről pontosan.

[00:02:52]Tehát nyugat felől jött.

[00:02:53]Igen.

[00:02:53]És tehát valószínűleg ment tovább valahogy a Duna irányába.

[00:02:55]Ö de ennek a meder medernek az alját csak a Balaton ajzatában vizsgálták a kutatók.

[00:03:01]És mi olyan pontot választottunk a Balatonban, ahol a korábbi fúrások jelezték, hogy az a a t nem csak 12000 évet fed le egyébként a kutatás, tehát egészen a 16000 évtől indul, de azt kell tudni, hogy 16000 év amikor kialakul, akkor itt sekély medencék vannak, amik még el vannak láposodva.

[00:03:22]Tehát a vízszint az fokozatosan emelkedik meg.

[00:03:25]És ez az emelkedés a úgynevezett holocén felmelegedéshez köthető.

[00:03:30]Ez az utolsó jégkorszakot követő felmelegedés.

[00:03:35]Akkortól alakul ki egy olyan üled a túban, ami karbonátban, mészben gazdag.

[00:03:41]És ez a mész, mész iszapnak is hívjuk a Balatonban kiülepedő iszapot.

[00:03:44]A benne lévő oxigén és szénmolekulák révén, azoknak az izotópai révén vizsgálható, hogy milyen vízszintet jelez, illetve a mészvázba beépülő magnézium és kalcium arányból is következtetni tudunk arra, hogy milyen volt a párolgása a tónak a múltban, amely egy indirekt jelzője annak, hogy milyen volt a vízszint.

[00:04:10]Áruljál nekem milyen mélyre fúrtak le a Balaton üledék vastagsága, amit kiemeltünk az körülbelül 4 és fél m, tehát nem túl vastag, ugye sekétról van szó.

[00:04:20]És az a vízmélység, ami a szemesi medencének így a északi partok 2 kmrel lévő részében, ahol ez a fúrás történt, amit most publikáltunk, ott 4,2 mes a vízménység.

[00:04:32]Volt ez alapján a vizsgálatok alapján olyan időszaka a Balatonnak, amikor kiszáradtató?

[00:04:38]A szemesi medencének azon a pontján, ahol fúrtunk, nem volt kiszáradt.

[00:04:40]Két fázist határoztuk meg, amikor nagyon jelentős vízszíncsökkenés következett be.

[00:04:47]Ez 8000 és 7300 évvel ezelőtt közötti időszakban volt.

[00:04:52]Ez volt a legsekélyebb fázisa, de nem sekélyebb, mint a a kialakulást követő állapot, tehát amikor már mésziszapot képzőtavi állapotról beszélünk.

[00:05:03]A másik pedig 5300-tól körülbelül 4500 évig tartott.

[00:05:09]És a kettő között mi jelentős különbséget mutattunk ki.

[00:05:11]Úgy kell ezt elképzelni, hogy próbáltuk feltérképezni a a ezekben a karbonát mész kristályszerkezeteket.

[00:05:20]hogy a Pósfai Mihály vezette ezt a részét a kutatásnak, illetve Pál fi az én doktorandusz hallgatóm a Pannon egyetemen végezték, és nagyon szépen láttuk, hogy ugye ez a mészkiválás nál sokkal több a magnézium ion a kristályrácsban, ami egyértelműen arra utal, hogy ebben egy nagyon sekvi környezetben vagyunk, melegvízben és a mészképződés időszakában alacsony a vízszín.

[00:05:48]Akkor ez a mostani rekord alacsony vízszint, balatoni vízszint számára ezek pozitív jelzések, nem?

[00:05:54]Tehát azt jelenti, hogy nem kell megijednünk idővel visszapótolja ez önmagát, hiszen hogy az elmúlt néhány ezer évben ezt megtette, hogy visszaállt a jelenlegi 4,5 mes vízszintre, akkor véletlenül ez be fog következni.

[00:06:07]Próbálok optimista lenni a válaszodással.

[00:06:08]Nem ilyen egyszerű a kérdés.

[00:06:11]Tehát valóban a mi kutatásaink azt mutatják, hogy az éghajlatváltozással összefüggőben függésben a Balaton nagyon érzékenyen reagál.

[00:06:18]Amikor ez a sekélyvízi állapot kialakult 8000 évvel ezelőtt, akkor úgy kell elképzelni, hogy a napból a föld felszínre érkező sugárzás nem volt azonos a maival, magasabb volt annál.

[00:06:31]Ez egy természetes éghajlatváltozási periodicitás, ami jellemző a Földre jelenleg a az elmúlt 1,8 millió évben, de a 8000 évben ez a periodicitás jellemezte.

[00:06:45]És most egy meleg időszakba élünk.

[00:06:47]Ezt hívjuk a holocin időszaknak.

[00:06:49]És ezen belül amikor kialakult ez a nagyon alacsony vízállású időszak, akkor ez a maximális besugárzás időszakába esik, és ez egy rövid hullámú sugárzást jelent, ami a nyáron jelentkezett, de ugyanebben az időszakban a téli besugárzás kisebb volt a maiál.

[00:07:03]És akkor jogosan teszi fel nekem a kérdést, hogy akkor ma ha kisebb a besugárzás, akkor mégis miért van ez az oszályos időszak?

[00:07:14]Hát azért, mert ma az üvegházhatás veszi át a szerepet.

[00:07:17]ugye a föld felszínről visszaverődő hosszú lámú sugárzást bentartja a légkör.

[00:07:22]Ugye ezt hívjuk övegházhatásnak, és ez melegíti a légkört.

[00:07:28]Viszont most a tél is melegebb, és a prognózis, tehát a hatása ennek a növekvő széndioxid szinttel összefüggésben, az sokkal gyorsabban jelentkezik és sokkal jelentősebb, mint az, ami földtörténeti léptékben zajlott.

[00:07:43]Amikor azt kérdezi, hogy várható-e, hogy visszalendüljön egy magasabb vízszínbe, azt kell, hogy mondjam, hogy az évszázad végéig nem valószínű.

[00:07:50]Tehát inkább arra kell készülni, hogy most belemegyünk egy ilyen aszájos és ismétlődően alacsony vízszintű fázisba.

[00:07:59]De hogyha a földtörténeti léptékben, ezer években gondolkodunk, akkor természetesen igen, visszalendülhet mélyebb fázisban.

[00:08:07]még azt árulj el nekem, mert erről kevesebb szó esik, bár ez nem közvetlenül a kutatásához kapcsolódik, hogy a a Balatonnak legalább kettő vagy két és fél szigete is volt, ugye.

[00:08:19]És a jelenlegi vízfelszín nagysága a mostaninál, vagy a most ismertnél legalább másfélszer ekkora volt.

[00:08:29]Ez mekkora kiterjedést jelent, és hol voltak ezek a szigetek?

[00:08:32]Ezek a szigetek még a török korban dokumentáltak is.

[00:08:34]Egyrészt a szigligeti vár körül voltak.

[00:08:36]Tehát szigligett maga egy sziget volt, és Tihany sem félsziget volt, hanem volt olyan periódus, amikor teljesen körbevette a víz.

[00:08:43]Tehát ez volt itt a két nagy sziget.

[00:08:45]Ugye a Balaton természetes kiterjedéséről nagyon sok képet lehet látni az interneten is, hogyha valaki rákeres.

[00:08:55]Mielőtt leszabályozták az 1800-as éveknek a végén, akkor nyílt víz vagy nádas fedte a nagyberek térségét, és a nagyberegtől nyugatra eső kisbalatoni régióban is nagy volt a víznek a kiterjedése.

[00:09:10]Ezenkívül a Fonyódi térségben, Siófok térségében ugye látjuk azokat a halastavakat, amelyek délre helyezkednek el a tótól.

[00:09:17]Ezek is összeköttetésben voltak a tóval.

[00:09:20]Tehát a felülete egy ilyen vízmélységemelkedésnél, ami egyébként 4500 évtől kezdődően következett be, is éghajlatváltozási okai voltak, ugye a nyári besugárzás csökkenése és a a az Alpokban újra megjelenő gleccserek egy folyamatos nyári vízutánpótlást biztosítottak, és nőtt a nyári csapadék abba az időszakba, akkor úgy kell elképzeljük, hogy a felülete képes volt majdnem duplázódni ebben az időszakban.

[00:09:48]De azért azt is tegyük hozzá, hogy a rekonstruált vízmélységváltozások azon a ponton, akár ahol mi fúrtunk, 8 mes plusz vízoszlopot helyeznek a 4 mre, tehát tt is elérte a vízszín a maximális.

[00:10:06]Hadd térek még vissza a kezdeteket.

[00:10:06]Csak egy p kérdés elég, hogy ugye azt mondta, hogy egy ősfolyó jött nyugat felől, aminek segítségével alakult ki a Balaton a kezdet kezdetén.

[00:10:19]De amikor azt mondja, hogy a gleccserek is táplálták bizonyos időszakokban, akkor azt hogy kell érteni, hogy ez a folyó még akkor létezett, vagy volt valamilyen összeköttetés?

[00:10:28]Hiszen gyakorlatilag most csak egy folyónnyi, illetve két folyónyi összeköttetése van, ahonnan friss élővizet kap a Balaton.

[00:10:36]Ez egy süllyedő medence.

[00:10:38]Tehát van egy egy tipikusan egy besüllyedt medencében jött létre.

[00:10:42]Tehát volt egy tektonikus mélyedés, amit a jégkorszakban egészen 16000 évig részben azért csak egy folyó foglalt el, mert a vízhozama kisebb volt a folyóknak, és ez kötődik ahhoz, hogy nagyon sok minden volt jégben.

[00:10:55]Tehát az Alpokban is ott kiterjedtesedés volt.

[00:10:59]Amikor elindul a jégkorszak végén a felolvadás, az utolsó helyegesedés végén, ezt 16000 évtől nagyon sok helyen dokumentáltuk, akkor a folyóknak a vízhuzama nagyon megnő.

[00:11:07]a tavaszi olvadás a nyári nagyon magas hőmérsékletek következtében, és ez feltöltötte a medencét, ugye fokozatosan töltötte fel, először lápos, majd növekvő vízszinttel tót.

[00:11:19]És akkor már nem beszélhetünk arról, tehát ugye akkor táplálta gyakorlatilag ma a Zala, a Zalának a az elődje, akkor is ez volt a fő befolyási területe, illetve az északi és a déli területekről beérkező kisebb patakok, amik táplálják.

[00:11:36]Köszönöm szépen.

[00:11:38]Akkor forduljunk rá a másik kérdés, és Korpor Jánost ha fgatom arról, hogy mit gondol a az elmúlt 20-25 évben, mi mik voltak azok a vízgazdálkodási stratégiai hibák vagy problémák, amiket elkövettek kormányok kormányok hátán, amikor ugye azt az elvet követték, hogy a vízzel kapcsolatban, vagy a a folyóz a folyami problémák megoldásánál elsősorban a védekezésre kell helyezni a hangsúlyt, tehát gáta közé kell szorítani a folyó ókat ezzel most kárt okoztak nézve a jelenlegi helyzetet, vagy pedig ez egy aktuális válasz volt az akkori idők szavára?

[00:12:14]Hát mindenek előtt azt kell mondjam, hogy nem beszélhetünk, hogy ez utólag visszatekintve mondjuk ez problémának, tehát ez nem probléma volt.

[00:12:25]Azok a társadalmi igények, kihívások azok azok voltak, hogy termőföldet kellett teremteni.

[00:12:33]A termőföldet azon úgy tudjuk teremteni, hogyha azokat a területeket, amelyek vízjárta helyeknek bizonyultak, ezt szépen lecsapoljuk.

[00:12:44]Tehát ha megnézzük azt a a de bocsánat, hogy a szavába vágok.

[00:12:47]Ön most arra a 100-150 évvel ezelőtti víz vízszabályozási rendszerre gondol.

[00:12:53]Akkor kezdődtek a amikor ugye ezeket a kacskaringós folyókat átvágva egy kanális jelleggel próbálták meg egy mederbe terelni.

[00:13:05]az elmúlt évben folyamatosan csak a védekezés az árvízés nem tudom micsoda.

[00:13:12]Következtében elfeledkeztünk ugye arról, hogy a rajtunk átfolyó évente mint egy két-három balatonnyi vízből most kiderült erre a nyárra semmit nem tudunk megőrizni.

[00:13:22]Nincs semmi amivel azt lehet mondani, hogy hopp, hát aszáj esetén akkor most tudunk lépni, vagy vagy akkor el lehet kezdeni tározni, tárolni a vizet.

[00:13:31]Hát én azt tudom mondani, hogy a ö kedves volt főnököm annak idején azt mondta, hogy a vízmérnök két véglet között tud dolgozni.

[00:13:41]Az egyik, hogyha sok a vize, akkor el el kell el tudja vezetni, mert az a társadalmény, hogy ahogy akkor vezessük el a vizet.

[00:13:47]Ha kevés a víz, akkor megpróbálja oda vezetni a vizet, ahová ez ez szükséges.

[00:13:54]De sohasem a mérnök mondja meg, hogy mit csináljon.

[00:13:56]Az a társadalom mondja meg, hogy mit csináljon a mérnök.

[00:13:59]Tehát, hogyha ha a folyószabályozások következtében megépültek azok a védelmi rendszerek, amelyek a közben létrejött településeket társadalom szempontjából értékes létesítményeket be kell védeni, akkor a védekezésre fog a hangsúly helyeződni.

[00:14:24]És igazából a legutolsó, tehát ez talán azt lehet mondani, az 1990-es évekig a a nagy árvizek, amikor megérkeztek a Tiszán, megérkeztek a Dunán, akkor nyilván a védekezés volt az a az az, ami amire az egész vízügyi ágazat elsődlegesen ráépült.

[00:14:45]Ugyanakkor a belvíz ellen is védekezni kellett.

[00:14:50]Tehát ugye a megjöttek, jó voltak nagy esők csapadékok télen, a téli holvodát, a tavaszi hol vizek elöntötték a földeket.

[00:15:01]Tehát természetesen az volt az igény, hogy a a termőföldekről el kell vezetni a vizet, tehát a védekezésre abban a abban a hidrológiai környezetben természetesen a védekezés volt a az elsődleges.

[00:15:15]közbeváltozottal változottal a klíma és a klímaváltozás nem lineáris, tehát nem nem úgy kell elképzelni, hogy fokozatosan, hanem hanem a sok kicsi egyszer hirtelen jelenleg ugye most az első két most most éljük a második igazából, sőt de a mi szempontunkból jelentős forró évet, de ez ez az, ha visszavegyünk mondjuk egy öt-h évre Gondolunk vissza, ilyen meleg nyaraink nem voltak, ugye visa visa vol 21-22-ben szintén volt vol volt volt nagyon alacsony vízszint 2003-ban, de de ugye a 2000-es évek az, amikor ez a ez a ez az éghajlati melegedés, a globális melegedés itt a kárpátmedencébe berúgta az ajtót.

[00:16:08]Hát igen, azért én vitatkoznék önnel, mert ugye a amikor a klímatudósok azzal korábban azt mondák, riogattak és mindenki csak legyintett rájuk, hogy figyeljetek, nincs messze ez az egész.

[00:16:23]Tehát a 90-es években éppen a 2000-es évek elején is voltak forróyalak, ez lesz a trendi, ezek fognak, ehhez kell hozzászokni.

[00:16:29]Akkor mindenki csak legyintett, beleértve a politikát is.

[00:16:33]Igen.

[00:16:34]Tehát hogyha visszagondolunk, akkor ugye ez azért mondom, ezt több kormányzatnak a a hibájaként lehet fölrni.

[00:16:38]El kellett volna kezdeni gondolkodni azon, hogyha ha tényleg ez lesz, akkor biztos, hogy majd stadionokat kell építeni, betont oda kell vinni, vagy inkább esetleg nagy tározókra kellene ezeket fordítani, amivel meg tudnánk tartani azokat a vizeket, amelyek még átmentek akkor Magyarországon.

[00:16:54]Ma már ez egy kicsit nehézkesnek bizonyul.

[00:16:56]Fordítsuk egyet rajta.

[00:16:59]Ugye probléma az is jelen pillanatban, hogy Paksnál le kellett állítani különböző reaktorokat, merthogy a vízhűtést nem lehet megoldani az alacsony vízszint miatt.

[00:17:09]Azt mondják erre például meg a meleg víz miatt Varga István közgazdász villamosvérnök egy hajózási szakember, aki már nyolc évvel ezelőtt javasolta Áder Jánosnak, akiből később ugye a víz nagykövete lett, de aztán sokat ez ügyben nem tett, hogy meg kellene oldani például a Dunán a különböző vagy vízlépcsőkkel vagy duzzasztókkal azt, hogy tudjunk gazdálkodni azzal a vízkészlettel, ami átfolyik rajtunk.

[00:17:37]Tehát például, hogyha fajsznál paks alatt megépülne, amit már régóta terveznek, az a kis duzzasztó vagy fenéküszöb, ugye azt mondták, az azt jelentené, hogy ez valamilyen szinten föl föltartaná a Dunát, és megoldaná azt a problémát, hogy Pakson legyen mindig elegendő mennyiségű víz.

[00:17:53]A hőmérsékletet azt most ugye az mindig vita kérdése.

[00:17:57]Vagy ön mit gondol arról, vagy önök mit gondolnak arról, hogy ezek olyan elképzelések lennének, hogy például Nagymarostól egészen a szerb magyar határig négy is beleférhetne négy olyan erőmű vagy duzzasztógát, aminek a segítségével vizet tudnánk megtartani.

[00:18:19]Vagy ezek mind ilyen nem hát ezek ezek naivitások egy laikus újságíró szájábólás.

[00:18:24]Elvileg ugye a következő történik, hogyha én egy folyón építek egy gátat, tehát elgátolom a keresztgátat építek, mindegy nevezem erőműnek, duzasztónak, bárminek, egy gátépítés során az történik, hogy a korábban a folyó által szállított hordalék a gát fölötti szakaszon, a felvizen lerakódik.

[00:18:47]Ha ez a hordalék lerakódik, a víz energiatartalma megnövekszik, mert addig addig a hordalék szállítása használódott el, és a gát alatt a felszabadult energiában gazdag víz az elkezdi mélyíteni a medet.

[00:19:02]És a mérnökök mérnöki társadalom az természetesen látja ezt a problémát.

[00:19:08]tudja és azt mondta, hogy ha ez elkezdek tározni valahol, márpedig a Dunán a felső szakaszon rengeteg tározó épült, gyakorlatilag végig kell tároznom ahhoz, hogy én azt a vízmennyiséget a kompenzáljam, a vízmennyiséggel kompenzáljam a folyó bevágódását.

[00:19:27]Na magyarán akkor mit kell ezen érteni?

[00:19:29]Hát az, hogy természetes megoldás az lenne, hogy hogy én lassítsam a folyónak a folyását.

[00:19:39]ahhoz, hogy ő ne legyen olyan energia, ne hol ne mélyítse az a a a medrét, és hajózhatóvá meg fent a fenn maradjon a hajó a hajózás, ak legyen elég víz a mondjuk a a öntözésezű, vagy a vagy akár a partiszűrésű kutakban természetesen.

[00:20:03]Ez megoldás.

[00:20:03]Jó, de hát ez hidromérnököknek ezek nem hiszem, hogy olyan nem újdonság, nem kihívás itt.

[00:20:06]Itt csak az a kérdés, hogy vajon az a hidrológiai helyzet, ami például most fenn áll, hogy a Dunán érkező vízhuzam a betárazást sem tudja fenntartani, hogy hogy a tehát működik a tározás abban az esetben, hogyha van egy vízmennyiség, ami érkezik.

[00:20:32]Ha nem érkezik olyan vízből.

[00:20:33]De most miről beszél?

[00:20:33]Egy egy folyón kívüli tározóról beszél, vagy pedig a viszont mederben levő tározóról beszél.

[00:20:40]Értem.

[00:20:41]De de ezt a ezt a folyót a vízgyűjtő területről összegyűlő csapadék ezt ez táplálja.

[00:20:46]Tehát hogyha nekem nem lesz vizem, a tározó sem lesz megoldás teljes mértékben.

[00:20:55]Valami vízvisszatartást nyilván kapok, tehát mert a mert a tározó jellegéből fakadó van.

[00:21:02]A kis vizek kisvízre is érvényes az, hogy visszatart valamit.

[00:21:05]Az egy másik kérdés, hogy elég vizem lesz nekem ahhoz visszatartva, hogy azokat a különböző felhasználási módokat a víz teljesíteni tudja.

[00:21:19]Hát megint vitatkoznék, ne haragudjon, de Ausztriában például 12 duzzasztó van.

[00:21:24]Most ez pont azt jelenti, hogy az osztrákoknál soha nincs ilyen mértékű vízhiány, mint nálunk.

[00:21:29]De jóval nagyobb az esése a Dunának ott.

[00:21:32]Ezt nagyon fontos figyelembe venni, tehát hogy hogy a lejtési viszonyok változnak.

[00:21:36]Ezért mondtam én csak négyet nálunk.

[00:21:38]Az nem jó.

[00:21:38]Nem szemben az osztrák 12-vel.

[00:21:40]Azt kell figyelembe venni, hogy a Dunának a várható nyári vízhozama tovább fog csökkenni az elkövetkezendő időben.

[00:21:45]Nyilván felfogják már az osztrákok felfogják felfogja bős ezt a vizet valamennyire, hogy azzal, hogy további küszöböt építünk akár fajsználnál, tudjuk-e addig emelni a vizet, ugye ami az erőműnekkel, illetve, hogy létezik-e ennél olcsóbb, kevésbé környezetkárosító megoldás, amiből ugye a mérnökok most vájoltak jó párat, hogy lokálisan hogy lehetne az erőmű közelébe emelni ilyen esetekben a vízszintet, mert arról ugye a itt most nem esett még szó, hogy alapvetően ezeknek a fenékküszöböknek a felső oldalán felgyűlő hordalék az ipari tevékenység következtében egy szennyezett iszapot tesz le, ami az ivóvízbázisra kihat.

[00:22:28]És azért a Dunán, Szentendrei szigeten például nagyon erőteljes a vízkivétel és annál annó is, amikor nem építették, végülis úgy döntöttek, hogy nem építik meg a nagymarost.

[00:22:40]Ez egy nagyon fontos szempont volt, hogy elszennyezheti az ivóvíz.

[00:22:45]ö bázist ez a ez a fenék küszöbépítés vagy a az erőműépítés abban az esetben, illetve egy nagyon fontos másik szempont az, hogy ahogyan itt a Duna bevágódik, ugye medermélyülés következik be, itt is az történik, hogy elszívja a vizet, tehát ahogy mélyebben folyik a meder a környezőterületekről, ami viszont ellene hat annak, hogyha mondjuk fenébb küszöböt építenek, ugye akkor magasabban tudja tartani.

[00:23:14]Tehát itt nagyon sok szempontrendszer ütközik.

[00:23:16]Nem lehet csak az egyik vagy csak a másikat nézni, de mondjuk Paks esetében azért úgy tűnik, hogy lennének ennél biztosabb és egyszerűbb mérnöki megoldások.

[00:23:25]És hogyha valóban az van, hogy a fenékküszöb a nyári alacsony vízállás miatt önmagában már nem biztosítja azt a vízszintet, amire szükség van, akkor egy egy olyan beruházást csinálunk, aminek lehet, hogy nagyobb a kára, mint a hozadéka.

[00:23:41]A másik oldalról pedig nemzetközi egyezmények az biztosítják azt, hogy a felvízi országoknak mennyi vizet kell az alvizi.

[00:23:48]Ezt akartam kérdezem, igen.

[00:23:48]A alvízi országokra juttatni.

[00:23:55]De ha jól belegondolunk abban is, hogyha van egy tározom, azt azt az nonszens, hogy azt úgy tudom működtetni, mint egy fürdőkádat, hogy el bedugaszolom a a kifolyóját és akkor addig megy bele a víz, amennyi tehát most folyón kívüli tározóról beszélünk.

[00:24:14]folyó nem folyóbali tározó a az osztákoktál és a Dunán vannak a tározók, tehát a a medertározás Igen.

[00:24:24]Tehát ne úgy képzeljük el, mint egy kádat, hogy ha tele van és nekünk víz kell, akkor kihúzzuk a dugót, és akkor nem a a folyónak tehát egy egy a Dunán levő tározónak a dugója mindig ki van húzva, tehát az mindig kifolyik.

[00:24:35]Tehát és és azon a azon a kifolyón biztosítják azt a vízmennyiséget, ami az alsóbb szakaszokra is meg kell, hogy érkezzen.

[00:24:47]Tehát az nonszens.

[00:24:47]Nem lehet elzárni a folyónak a csapját, hogy én most a Dunát elzárom Passaunál, hogy ne foljon tovább.

[00:24:54]Ezt ezt én értem, de de most már ugye a nemzetközi szerződéseket érintette.

[00:24:59]Az való igaz, hogyha nekünk mi szeretnénk még ilyen kisebb műtárgyakat építeni a Dunára, akkor az összes dunamenti ország beleegyezését kell kérni ahhoz, hogy ilyeneket végrehajtsunk Magyarországon?

[00:25:14]Hát én nem vagyok játos ebben a kérdéskörben, de úgy gondolom, hogy igen, hiszen máskönben konfliktus jön létre az országok között.

[00:25:21]Tehát ezek nemzetközi egyezmények, ezek végig kellene menni a vitáknak.

[00:25:26]és kompromisszumra kell jutnia olyan szempontból, hogy például ha mi most elkezdünk tárazni a Dunán a szerb határig, a szerbeknek lesz egy minimális igénye a Duna vízhuzamát illetően, amit Magyarországnak biztosítani kell, ugyanúgy, mint Bős Nagymarosnál is megba, hogy mennyinek kellenni.

[00:25:48]Ugye most ha jól emlékszem nem tudom a pontosan a számadatra 400 kbm/zumban van meghatározva az a minimális oké de akkor de akkor most ezt ezt örülök hogy ezt említettem mert ez azt jelenti, hogy ha mi hozzányúlnánk ezekhez a vízi művekhez amiket építenénk akkor miért kellene az összes dullamenti országgal egyezkedni nem csak a mögöttünk lévő Szerbiával és Romániával mi köze van ehhez az osztrákoknak vagy a németeknek jó hagyjuk akkor ezt nem is nem is akarom kérdés már így eljöttek a szerbek a van aki azt mondja hogy ezekkel a beavatkozásokkal vagy hogyha hozzá lehetne nyúlni például a szerbeknél és a románoknál lévő vaskapu egy vaskapu kett vízlépcsőknél rosszul beállított küszöbökhöz akkor esetleg a Dunának a visszaduzzzasztásával több víz vagy lassabban folyna át rajtunk a víz és több víz maradna vagy hülyeséget mondok hát a a duzasztásnak nyilván Á van hatása valameddig a felső szakaszon vissza.

[00:26:53]A Duna esetében, ha jól tudom, ez belgádig hat vissza a duzzasztás.

[00:26:57]Ugye ez azt jelenti, ez a ez a hatás, hogyha én létrehozok a a folyómedben egy dúzzasztást, akkor az a felsőbb folyószakaszokon mondjuk a kisvizes állapotokra is kihad.

[00:27:11]Tehát hogyha nekem az van, hogy mondjuk jön a jön a a a Dunán egy egy Belgrádnál, mondjuk egy 3 meses kisvíz időszakában egy 3 mes mélységű medellszakaszon, vagy vagy vagy nem vízzel borított medell, lehet, hogy a mérnökök majd majd szörnyűködnek a a terminus technicuson.

[00:27:39]Ezt a szintet mondjuk egy duzzasztás visszaemelheti, megemelheti háromról, mondjuk 4 mre.

[00:27:43]Ezt ez ez ez a visszaduzzasztásnak a hatása, de ez végetér Belgrádnál, tehát Belgrádig hal vissza és Belgrádtól a az magyar szakaszig azért még van a Dunán szakasz, illetve még befolyók is jönnek még.

[00:28:02]Akkor mit mondanának, hogy hogyan lehetne, vagy milyen irányba lenne érdemes elkezdeni gondolkodni, vagy milyen irányba folynak gondolkodásra mutató jelek azzal kapcsolatban, hogy a vizet valamilyen módon megtartsuk Magyarországon éves szintre gondolok én.

[00:28:20]Tehát most nincs víz, most nehéz ezt megtartani, de azért vannak olyan periódusok, amikor a természet még rendben dolgozik tavasszal, ha még van tavasz, vagy ősz és a koratélen is.

[00:28:31]Mit kellene elkezdeni másképpen csinálni, hogy a nyári időszakra ne maradjunk így víz nélkül, egyfelől a mezőgazdaság szempontjából, másfelől pedig a lakossági vízigény kielégítésére.

[00:28:45]mondhatom, mondja, hogy az ősszel beérkező, ugye ősszel azt mutatják a meteorológiai adcsorok, hogy növekszik a csapadék.

[00:28:52]Tehát az őszi csapadék hirtelen lefolyó mennyisége is nő.

[00:28:56]Ezt tapasztaltuk az elmúlt években is.

[00:28:59]Tehát ami ősszel ősztől beérkezik egészen ápriliségig folyókon keresztül, azt egyre nagyobb mértékben kellene visszavezetni a tájba az Alföldön, tehát a Tisza mentén.

[00:29:08]hogy és ez pedig úgy lehet, hogy ugye műtárgyakkal nem kell műtárgyt, tehát a meglévő gátak közé rakott folyót bizonyos szakaszokon a gátaknak az elvágásával visni.

[00:29:25]Ugye amikor az 18-as 50-es évektől kezdve szabályozták, akkor levágták a flyókanyarulatokat.

[00:29:29]Most is ott vannak azok a kanyarulatok holdtmedrekként, amibe vissza lehet vezetni az ártérbe.

[00:29:37]És itt nagyon fontos tudni azt, hogy amikor az ártérnek a megfelelő pontjaira vezetjük vissza a vizet, akkor vannak beáramlási zónák, tehát a felszín alatti vizet tápláló területek, ahol a felszí valahol beszívja magát, a felszín alatti víz magába szívja.

[00:29:52]elképzelni, hogy az alföld alatt egy nagyon dinamikus felszín alatti vízáramlási rendszer működik, amelynek vannak beszívópontjai és kiadópontjai.

[00:30:02]Tudjuk, hogy hol kell ezeket megnyitni, ezeket a gátakat mondjuk a Duna vagy a Tisza mentén ahhoz, hogy megfelelően ellenőrzött és engedett vízmennyiséggel újra lehessen föltölteni, vagy el lehessen kezdeni tölteni a nagyon alacsony talajvízszintet.

[00:30:16]Igen, erre vannak pontos felmérések, hogy hol vannak ezek a beáramlási pontok, hol milyen magas az Alföldi terület.

[00:30:21]Tehát nyilvánvalóan ez egy tervezést igényel.

[00:30:23]Tehát ez nem úgy van, hogy erre már teljesen készen vannak a tervek.

[00:30:28]Tehát ezt meg kell tervezni és ennek megfelelően kell kijuttatni a tájba vizet.

[00:30:32]De akkor itt jogosan merül fel, hogy azok a települések, amelyek a Tiszának az egykori árterén létesültek a lecsapolások után, azok ugye akkor joggal panaszkodnak majd, hogy az esetleges tavaszi árak vagy őszi áradás esetén őket mivel védjük meg, kerülhetnek ilyen helyzetbe.

[00:30:50]Erre is vannak elképzelések, akik ezeket hangoztatják, hogy olcsóbb megoldás ezeket a mélyen fekvő településeket gátakkal körülvenni.

[00:31:03]mint mint mint nem megcsinálni ezt a víz vízkijuttatást a tájba, mert hosszú távon az Alföld termőképessége szempontjából, a nyári aszálynak a leküzdése szempontjából ennek jóval nagyobb hozadéka lehet.

[00:31:18]Ez azt is jelenti, hogy bizonyos területeken akkor vissza lehet hozni normál szintre a talaj, a most eltűnt nőben lévő talajvízszintet is.

[00:31:27]Gondolok itt a homokhátságra meg ezek a jelentősen lehet akár k m-3 mterrel is lehet hosszú távon emelni ezzel a vízszintet, aminek utána a talajvíz igen a talajvízintről beszélek és hogyha a talajvízint magasabban van a nyáron a nyár folyamán annak a mezőgazdasági termelésre is van hatása.

[00:31:52]És hát azt is tudomásul kell menni, hogy az éghajlatváltozás például a kukorica szempontjából a délkelett alföldet teljesen alkalmatlanná teszi, és meg kell változni a változtatni a termesztett növényeknek a portfólióját.

[00:32:06]Viszont ezt lehet ösztönözni.

[00:32:06]Tehát a kormányzat nagyon sokat tehet arra azért, hogy mondjuk egy gazda, akinek a területét kiválasztják, hogy oda kellene bevezetni a vizet, lehet mezőgazdasági kompenzációt adni neki erre.

[00:32:16]Hát itt ugye el kell dönteni, hogy most melyik kezünket harapjuk meg, hogy a mezőgazdaságilag fontos vagy hasznos területeketre engedjük rá a vizet, és azok innentől inaktívá válnak, ugye és akkor kártalanítani kell ezeket az embereket, vagy pedig azt mondjuk, hogy hát akkor maradjon ott az a terület, majd máshova engedjük ki a De tegyünk hozzá egy nagyon fontos tényezőt, hogy jelen tehát jelenleg az Alföldi gazdák, akik annyira érintettek az aszállyal, például a kukoricájuk nem ér teljesen lábon elszárad, Ö, az azért veti még mindig a kukoricát, mert az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszere jelenleg területalapú támogatást biztosít neki.

[00:32:55]Tehát az EU is tehet arról, hogy jelen pillanatban nem érdekelt még a gazda abban, hogy változtasson az, hogy mit termeszt az adott területtel.

[00:33:07]Tehát az EU-ban ott ülünk, tehát az EU-ban lehetne tát Magyarország is meg gyakorlatilag szerintem most ez a vízkrízis meg hőkrízis Európában biztos, hogy fel fogja erősíteni azokat a hangokat, amelyek azt mondják, hogy meg kell változtatni a a dotációt.

[00:33:24]De egy dolgot ne felejtsünk el, hogy amit eddig beszéltünk, ez az úgynevezett medelltározás.

[00:33:31]Tehát, hogy az a víz, ami a csatornákban meg egyebekben van, de sokkal nagyobb font, sokkal nagyobb jelentőség és nagyobb víztömeget tudunk mi tározni ö őlények testében, növényeknek a testében.

[00:33:45]Tehát most úgy kell elképzelni, hogy egy vegetáció felval borított területen a vegetáció több vizet, akár több vizet is tartalmazhat a teste, vagy legalább ugyanannyit, mint amen amint a amint a a mederben van.

[00:34:02]Tehát erre vannak becsülések konkrétan, hogy hogy mit és a a vegetáció szemben például egy egy mederrel vagy egy csapadékkal, ő lassabban fogja kiengedni magából a vizet.

[00:34:15]Tehát úgy, úgy, úgy viselkedik, mint egy szivacs.

[00:34:19]És mondj már erre példát, hogy most mi hogy kell?

[00:34:22]Van egy van egy van egy nagyon szép erdős terület, akkor úgy az erdős területet tekint hát az erdőben magában víz van.

[00:34:29]Tehát ha bemegyünk egy erdőbe, azt is észrevesszük, hogy a pároloktatás miatt hűvösebb van.

[00:34:35]E a a növényzet által elpárralogtatott víz.

[00:34:39]Ugyanakkor pedig bekapcsolhatná azt a lokális kis vízkört, tehát ami itt a Kárpátmedencében érvényesülne, hogy az mert az erdő felett az elpárlogtatott csapadék ott fog kihullani a közelben, ha természetesen a klíma olyan nem olyan men nem olyan lesznek lesznek olyan helyzetek, amikor ki tud ki tud esni a csapadék.

[00:35:03]És ennek érdekében mit kellene tenni?

[00:35:05]Növényesíteni, vagyis fákat kellene ültetni.

[00:35:07]Vagy vagy meg kell szüntetni a csupasz talaj felszínt.

[00:35:14]Egyrészt az a hát de a csupasz talajfelszínen, hogy ültessünk növényt meg fákat, amikor ki fog száradni kettő perc alatt, hiszen pont azért e ezt erre nagyon jó példa, amit a szaharában most csinálnak.

[00:35:23]Szerintem arról sokan hallottak, hogy a a szaharát egy tehát próbálják a csapadékot bentartani és az egyre déli irányba ültetik a fákat meg északirányba is.

[00:35:36]Ugye ez a zöld folyosó, szaharai zöld folyosó alapvetően nálunk nincs is erre szükség, mert maguktól is megnőnek, hogyha elárasztják a területeket.

[00:35:45]Tehát nagyon sok területen lehetne végrehajtani visszafásítást.

[00:35:48]De nem csak a visszafásítás számít.

[00:35:51]Ugye a szántóföldjeink nagy része a téli időszakban vegetációbolítás nélkül van.

[00:35:57]Egyrészt nagyon erős a talajtömörödés, ami miatt a beszivárgás a talajvíz zónában egyre ne korlátozódik.

[00:36:03]Tehát egy megoldást jelentet az, hogy sávokban téli növényzeti borítást.

[00:36:09]Tehát itt takarmánynövényekre is lehet gondolni.

[00:36:13]Tehát egy teljesen más alternatív szemléletű gazdálkodásba kell gondolkodni.

[00:36:17]Ugye nagy parcellás művelés ennek nem igazán kedvez, tehát sokkal inkább több mozaikosabb tájban kell gondolkodni ahhoz, hogy élhető maradjon a táj.

[00:36:29]Meg ugyanakkor a növényzet a víz, tehát a talaj felszínen való áramlást is lassítja, visszatartja.

[00:36:39]Tehát egy csupasz talaj felszínre lehulló eső sez perc alatt levonul.

[00:36:44]megtalálja a kis mélyedést és el elfolyik a felületről.

[00:36:48]Viszont egy növényzettel borított felszín azt az ezt ezt a a felszíni elfolyást lassítja, és a beszivárgást, a talajban való beszivárgást fokozza, emeli, segíti.

[00:37:04]Tehát a növényzet önmagában is egy segítené azt, hogy a talajnak a vízkészlete emelkedjen, vagy visszaálljon valamilyen valamilyen valamilyen szinten.

[00:37:17]Én értem, amit önök mondanak, de azért mindennek ellentmond az, hogy az a meleg, amit nyár, amivel nyáron szembesülne ez a ez a ez a növényzet, gyakorlatilag akkor ugyanúgy víz nélkül maradna.

[00:37:30]Tehát, hogy nem látom, hogy egyáltalán honnan kapna ez egészen addig, amíg el nem kezd önmagában ez működni vizet, vagy hogyna a vízhez, amikor alacsony mondjuk a a talajvíz nem is akkor kell ezt elvégezni, amikor nincs víz, akkor kell elvégezni, amikor van víz.

[00:37:45]Tehát a tehát pontosan, de egy ilyen, amiről ön beszél, az nem fog hat hónap alatt kinőni és megvalósulni és ön elképzelni, hogyha vizet vezetünk a tájba, akkor először azokon a pontokon kell elkezdeni, ahol amik mélyebben vannak, ahol a talajvízszint fel tud úgy emelkedni, hogy a fiatal facsemetének a gyökere is elérje.

[00:38:06]És a egyébként amikor ezek a fák elérik ezt a 40 304, ugye az hosszú időről beszélünk, akkor már mélyebbre hatal a gyökerük, akkor ők már ellenállóbbá válnak.

[00:38:15]Tehát nem lehet minden területet visszafásítani.

[00:38:18]Ez teljesen egy nonszens jelenleg.

[00:38:20]Tehát itt mindenképpen egy hosszú folyamatról beszélünk és egy fokozatos építkezésről a tájba való vízvisszajuttatásnál, de mondjuk rövid füvű, tehát olyan területeken, amik ami ami el már olyan száraz, hogy mondjuk egy fa telepítés az nem nem megoldás.

[00:38:39]Ott például a gyebgazdálkodást kell erőltet, tehát nem erőltetni, tehát támogatni a az állattartást.

[00:38:47]Tehát tehát gyakorlatilag meg kellene változtatni a mezőgazdasági termelési módokat.

[00:38:52]Tehát a gazdának alkal vagy illetve a mezőgazdaságnak alkalmazkodni kell ezekhez a körülményekhez.

[00:38:58]Ezek nem fognak megváltozni, tehát inkább csak súlyosabbak lesznek.

[00:39:02]Tehát arra kell felkészülni azért, hogy ez a globális melegedés nem fog megállni ennél a két-3 foknál, ami ami ami előrejelzőtt az első mondjuk 30-ig vagy 50-ig.

[00:39:13]Ez ez súlyosodni fog, ha az emberiség nem tesz semmit.

[00:39:21]Magyar Korpon János, köszönöm szépen, hogy elfogadták a meghívást.

[00:39:23]Szerintem nem ez volt az első és az utolsó beszélgetésünk ebben a témában, hanem fogunk még találkozni.

[00:39:28]Köszönjük szépen.

[00:39:31]Önöknek pedig köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:39:32]Az Indexen a Kibeszélő extrát látták.

[00:39:35]Viszontlátásra.

[00:39:41]เ