Vitézy Dávid rendkívüli sajtótájékoztatót tart
- A kormányszóvivő bejelentette a Poszeidón iratkezelő rendszer felfüggesztését, a szifiliszszűrés kiterjesztését és a hegybírók jogkörének bővítését a szőlőültetvények védelmében.
- Vitézy Dávid közölte, hogy a kormány augusztus 31-ig mind a 124 mérföldkövet teljesíti, hogy lehívja a helyreállítási alap teljes, 10 milliárd eurós keretét.
- A miniszter bemutatta, hogy Lázár János egy 100 milliárd forinttal drágább, Mészáros Lőrincékhez köthető ajánlatot hagyott jóvá az M6-os autópálya üzemeltetésére, amit a kormány jogellenesnek minősített és visszavont.
- A kormány felfüggeszti az összes otthonstart-kijelölést, és december 31-ig nem adnak ki építési engedélyt 33 beruházásra, hogy felülvizsgálják a projektek közérdekűségét.
- Vitézy bejelentette, hogy ha egy akkumulátorgyár megsérti a környezetvédelmi szabályokat, a jogsértés megszüntetéséig, de legalább hat hónapig semmilyen új engedélyt nem kaphat a kiemelt státusza alapján.
- A Wekerle Sándor lakásépítési program célja a lakhatási válság kezelése egy intézményi bérlakásszektor létrehozásával, 3 milliárd eurós forrásból, barnamezős területekre fókuszálva.
- A kormány 700 MW új szélenergia-kapacitásra ír ki pályázatot 25 könnyített járásban, és 2030-ig összesen 4000 MW-nyi kapacitásbővítést tervez.
- Visszavonják több beruházás, köztük a törökbálinti téglagyár, a sukorói beépítés és a Margit-szigeti teniszstadion kiemelt státuszát, visszaadva az önkormányzatok jogköreit.
-
„Egyetlen 1 eur centról sem mondunk le.” – Vitézy Dávid
Részletes összefoglaló megjelenítése
A sajtótájékoztató elején egy kormányszóvivő ismertetett több, frissen meghozott kormánydöntést, majd Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter adott hosszú, tematikus tájékoztatót. A miniszter elsősorban az augusztus 31-i helyreállítási alapos (RRF) határidőkről, az M6-os autópálya koncessziós ügyéről, a Wekerle Sándor lakásépítési program előkészítéséről, valamint a kiemelt beruházások és akkumulátorgyárak építésügyi felülvizsgálatáról beszélt. A sajtótájékoztatót újságírói kérdések zárták.
A kormányszóvivő bejelentései
Vízrajzi állomások és szőlőültetvények védelme
A kormányszóvivő elmondta, hogy három tervezett felszíni vízrajzi állomás létesítése ütemezetten halad. Az egyik állomásnál a szükséges földmunkák befejeződtek, a vízmérce telepítése és geodéziai bemérése kész, az állomás alkalmas az észlelésre, a nyomásszonda beszerelése és üzembe helyezése pedig folyamatban van. Egy másik, hideg vízcsatornánál lévő állomásnál a telepítési munkák megkezdődtek, a műszerház és a nyomásszonda már üzemel, csupán a vízmérce telepítése van hátra.
A mezőgazdasági részből kiemelte, hogy a „aranyszínű sárgaság” nevű fitoplazma jelen van a munkálatok által érintett területen, és súlyos fertőzés esetén akár teljes ültetvényeket is kipusztíthat. Ezért a kormány döntött arról, hogy a hegybírók plusz jogokat kapnak: a hegybíró nemcsak a nyilvántartott ültetvényeket, hanem minden, a betegség terjedése szempontjából kockázatos szőlő művelését ellenőrizheti. Ha a földhasználó vagy tulajdonos elérhetetlen, és a felszólítás nem kézbesíthető, a hegybíró azonnal elrendelheti a közérdekű kivágást. Emellett a kormány arról határozott, hogy kártalanítást kaphat az a tulajdonos, aki vállalja, hogy a veszélyes kórokozó miatt kivágott tőkék helyére öt éven belül újakat telepít.
„Ezért a kormány döntött arról, hogy a hegybírók plusz jogokat kapjanak.” – a kormányszóvivő *
Arachne+ rendszer és agrár-korrupciós kockázatok
A kormányszóvivő szerint Magyarország vállalta az Arachne+ kockázatkezelési rendszer teljes körű alkalmazását, ami az uniós helyreállítási forrásokhoz való hozzáférés egyik feltétele. A rendszer az uniós támogatásokhoz kapcsolódó visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azonosítását segíti. A kormány most arról döntött, hogy az Európai Bizottság észrevételei alapján az agrártámogatási adatok is kötelezően bekerülnek a rendszerbe. A nemzeti irányító hatóság koordinálja és ellenőrzi az alkalmazást, a nemzeti kifizető ügynökség pedig kéthavonta tölti fel a szükséges adatokat.
Poszeidón-rendszer: felfüggesztés, felülvizsgálat, nyomozás
A kormány felfüggeszti a jelenleg használt, Poszeidón néven ismert egységes központi elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszer kiterjesztését, amivel a kormányszóvivő szerint két év alatt 17 milliárd forintot takarítanak meg. Az előző kormány döntése alapján az állami szervek nagy része kötelezően használta a rendszert, amelynek kapcsán azt mondta: nehezen kezelhető, elavult és gyakran igényel költséges módosításokat. A szoftvert üzemeltető és fejlesztő cégcsoport szerinte éveken keresztül versenytársak nélkül, egyedüli indulóként nyert meg 10 milliárdos állami közbeszerzéseket. A kormány elrendelte a rendszer felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy az állami monopóliumok helyett a közigazgatásban is kialakulhasson a szabadverseny, és az állami szervek piaci szoftvereket is választhassanak.
A Poszeidón, valamint a Kréta és a Neptun ügyében a rendőrség hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomozást indított; a kormányszóvivő úgy fogalmazott, Tarr Zoltán korábban itt jelentette be, hogy a tárcája feljelentést tett ezekben az ügyekben.
Állambiztonsági levéltár: B-dossziék és B-mappák határideje
A kormány tárgyalta az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltáráról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat. Három javaslat érkezett; a kormány azt támogatja, amely a B-dossziék és B-mappák ügyét érinti. Eszerint a nyilvánosságra hozatali határidő az eredeti 2026. december 31-ről 2027. február 25-ére módosul, vagyis a teljes iratanyag nyilvánossá tételének határideje a kommunizmus áldozatainak jövő évi emléknapja lesz.
Külképviseleti járművek és más ingóságok
A kormány egyszerűsíti a külképviseleteken feleslegessé vált állami járművek és más ingóságok külföldi értékesítését, valamint az államra visszaszálló egyes alapítványi vagyon nyilvántartásba vételét. A külképviseleteken jelenleg 598 jármű van, ebből 116 tíz évnél idősebb vagy 250 ezer kilométernél többet futott. A módosítás csökkenti az adminisztrációt, és mérsékelheti a tárolási, őrzési, hazaszállítási és szükségtelen értékbecslési költségeket.
Várandósgondozás: szifiliszszűrés kiterjesztése
A kormány döntött a várandós nők és magzatok védelmének további erősítéséről: a szifiliszszűrést a várandósság első harmada mellett a második trimeszterre is kiterjesztik. A magas fertőzési kockázatú, illetve a várandósgondozáson részt nem vevő nőknél a szüléskor gyorstesztet is alkalmazni kell. A döntés értelmében tehát a várandósság alatt két alkalommal történik szifiliszszűrés. A szüléskori gyorsteszt eredményéről az újszülöttet ellátó orvost haladéktalanul tájékoztatni kell, pozitív eredmény esetén pedig gondoskodni kell az anya megfelelő kezeléséről. A szabályozás a már folyamatban lévő várandósgondozásokra is kiterjed.
Helyreállítási alap: 10 milliárd euró és 124 mérföldkő
Vitézy Dávid tájékoztatójának első nagy témája a helyreállítási alap volt. Elmondta, hogy a kormány az elmúlt hetek ülésein a legtöbbet az augusztus 31-i RRF-határidőkkel foglalkozott. Magyarország az Orbán-kormány időszakában szerinte a korrupcióellenes intézkedések és a szükséges jogszabályalkotások hiánya miatt éveken át nem kaphatta meg a helyreállítási alap forrásait. A Tisza-kormány hivatalba lépésekor az egyik első lépésük volt, hogy újra jelentkeztek Brüsszelben azért, hogy Magyarország megkapja a neki járó 10 milliárd eurót.
A tárgyalások elején az Európai Bizottság szerinte gyakorlatilag lehetetlennek látta a feladatot, mert májustól augusztusig kevés idő volt hátra. Végül Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter miniszterelnök kiállt és bejelentette a politikai megállapodást, majd az uniós pénzügyminiszterek formálisan is jóváhagyták Magyarország módosított helyreállítási tervét. Vitézy hangsúlyozta: a tervben minden beruházáshoz, projekthez és jogszabályalkotáshoz úgynevezett mérföldkő kötődik, amelyet augusztus 31-ig kell teljesíteni.
A miniszter szerint „nem irracionális feltételeket örököltünk”, hanem egy éveken át semmit nem csináló kormánytól vették át a helyzetet. Példaként említette a közlekedésszervező és gördülőállomány-eszközkezelő társaság megalapítását, amely meg is történt, de maga a mérföldkő a 700 milliárd forintos tőkeemelés az uniós pénzből, amit augusztus 31-ig valósítanak meg. Az Arachne-rendszer bevezetésével kapcsolatban megjegyezte: az előző kormány valamiért nem volt hajlandó bevezetni, de ők elfogadták, mert semmilyen titkolnivalójuk nincs, és a korrupcióellenes fellépést támogatják.
„Egyetlen 1 eur centról sem mondunk le.” – Vitézy Dávid *
Vitézy azt mondta, mind a 124 mérföldkövet teljesíteni fogják, és a teljes 10 milliárd eurót haza akarják hozni. A kormány „éjjel-nappal dolgozik”, ő maga az elmúlt héten minden nap egyeztetett az Európai Bizottsággal. A projektek több mint fele abban a szakaszban van, hogy a mérföldkő teljesült, és a dokumentációk benyújtása zajlik; a fennmaradó résznél a véghajrában vannak. Példaként említette a BKK-nak szállított CAF villamosokat, ahol még egy-két villamos megérkezésére van szükség, hogy a dokumentálást lezárják és augusztus 31-ig leadják a papírokat.
Szélenergia: 700 MW-os pályázat, 25 könnyített járás, 4000 MW 2030-ig
A miniszter külön kiemelte a szélenergia ügyét. A helyreállítási tervben vállalt jogszabályalkotást és pályázatkiírást augusztus végéig teljesítik. Hangsúlyozta: ezeket a vállalásokat még az előző kormány tette, a helyreállítási alap korábbi verziójában is benne voltak, de nem foglalkoztak velük, mert úgysem tettek semmit az uniós pénz megszerzéséért. Most, hogy a pénzeket ténylegesen hazahozzák, ezeket teljesíteni kell.
Három lépés van még hátra augusztus 31-ig:
1. Megjelenik egy kormányrendelet – társadalmi egyeztetés indul –, amely a szélenergiával kapcsolatos pályáztatás keretszabályait rögzíti.
2. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter miniszteri rendelete kijelöl 25 darab könnyített térséget, azaz 25 járást Magyarországon, ahol a szélerőmű-telepítéshez egyesített, gyorsított környezetvédelmi és engedélyezési eljárást lehet lefolytatni.
3. Kiírják azt a pályázatot, amelynek tervezetét az energiahivatal már véleményezésre bocsátotta; ezen 700 MW-nyi új szélerőmű-kapacitásra lehet pályázni.
Vitézy elmondta: olyan helyszíneken lehet pályázni, ahol a hálózati csatlakozás lehetősége megvan vagy belátható időn belül biztosítható, ahol a természeti adottságok megfelelőek, és ahol a védőzónák nem érvényesülnek. A jogszabály szerint tilos szélerőművet telepíteni például madarak vonulási útvonalain, kiemelt természetvédelmi övezetekben, lakott területek 700 méteres közelében, honvédelmi létesítmények közelében és egyéb meghatározott területeken.
„Ezeket a vállalásokat az előző kormány tette.” – Vitézy Dávid *
A miniszter hangsúlyozta, Magyar Péter miniszterelnök elvárása volt, hogy a helyi közösségek is lássák a szélerőművek előnyét. A gazdasági és energetikai minisztérium ezért dolgozik azon, hogy az érintett társaságok minél nagyobb mértékben helyi adófizetők legyenek azokon a településeken, ahol szélerőmű települ, illetve megállapodásokat kössenek a helyi közösségekkel, akár kedvezményes energia biztosításával, akár közösségi tulajdonrész lehetőségével. A helyi építési szabályok megmaradnak, így az önkormányzatoknak továbbra is lesz beleszólásuk abba, hogy hol, milyen magasságban és hogyan engednek szélerőmű-telepítést.
A pályázatok augusztus 31-ig legalább 700 MW új kapacitást kívánnak bevonni, és 2030 végéig több további ütemben összesen 4000 MW-nyi szélenergia-kapacitásra írnak ki pályázatot. Vitézy szerint a megújuló energia az energiabiztonság több lábra állítását, az olcsó energiát és Magyarország energiaszuverenitását is szolgálja, mert csökkenti a kitettséget az import energiahordozókkal szemben.
M6-os autópálya koncesszió: Lázár János döntése és háromszoros túlárazás
A tájékoztató egyik legrészletesebb témája az M6-os autópálya egy szakaszának koncessziós ügye volt.
Háttér
Vitézy bemutatta a gyorsforgalmi úthálózat térképét. Elmondta, hogy a sötétzölddel jelölt szakaszokat, az ország legnagyobb részét, a Mészáros Lőrinc és Szíj László érdekeltségi körébe tartozó MKIF nevű autópálya-konzorcium működteti. Ezt a konzorciumot 35 évre, a valaha volt legnagyobb magyar közszféra által megkötött szerződésben bízta meg a korábbi magyar kormány. A szerződés jelenlegi összértéke 24 000 milliárd forint, ami részben a meglévő autópályák működtetésére, részben a világoszölddel jelölt, még meg nem épült szakaszok kiépítésére vonatkozik.
Az M6-os Dunaújváros és Érd tető közötti, körülbelül 54 kilométeres szakasza létező autópálya. Ezt eddig is egy autópálya-konzor működtette, de nem az Orbán-kormány bízta meg, hanem 2004-ben az akkori kormány. A jelenlegi üzemeltető az Európai Újjáépítési és Beruházási Bank és egy, a miniszter által „Eberdin” néven említett befektető tulajdonában van. A 22 évre kötött szerződés 2026 októberében jár le, ezért dönteni kellett a további üzemeltetésről.
Lázár János döntési lapja
Vitézy részletesen ismertetett egy belső döntési folyamatot. 2025. február 28-án Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter munkatársai és helyettes államtitkára egy feljegyzést készítettek, amelyben azt javasolták, hogy a legkedvezőbb megoldás a magyar állam számára, ha az M6 Duna nevű korábbi koncesszort további 11 évre opciós koncesszorként kijelölik. Lázár János Vitézy szerint erre ráírta: „nem”, felkiáltójellel bekarikázta, hogy „nem engedélyezem”, és egy nagy kérdőjelet tett oda.
Két hónappal később, április végén, ugyanazok a munkatársak bármiféle számítás nélkül új javaslattal éltek: azt javasolták, hogy Mészáros Lőrinc és Szíj László autópálya-konzorciumát, az MKIF-et bízzák meg az M6-os szakasz üzemeltetésével. Lázár János ezt Vitézy szerint nagy elégedettséggel bekarikázta, engedélyezte, és aláírta a kézjegyével.
A miniszter elmondta: az előterjesztések mögötti dokumentációban egyetlen számítást, alátámasztó ajánlatkérést sem találtak, amely azt vizsgálta volna, mi a legkedvezőbb megoldás az adófizetőknek. Állítása szerint a következő 11 évre Mészárosék autópálya-konzorciuma 100 milliárd forinttal drágábban végezné ezt a feladatot, mint amennyiért akár a Magyar Közút, akár a korábbi opciós ajánlata alapján az M6 Duna vállalta.
„100 milliárd Ft-tal drágábban végzi ezt a feladatot, mint amennyiért akár a magyar közút, a magyar állam saját közút üzemeltetője ezt vállalja jelenleg bekért ajánlat alapján, vagy amennyi a korábbi opciós ajánlata volt az M6 Dunának.” – Vitézy Dávid *
A miniszter elmondta, hogy mind az M6 Duna, mind a Magyar Közút felé részletes árajánlatkérést küldtek; mindkettő nagyságrendileg 51 milliárd forintos áron vállalta az 54 kilométeres szakasz működtetését a következő 11 évre. Ezzel szemben Mészáros Lőrinc és Szíj László autópálya-konzorciuma ugyanazt a műszaki tartalmat, ugyanazt az autópálya-működtetést és egyszeri felújítást 149 milliárd forintért vállalta. Ezt a 149 milliárdos megrendelést Lázár János engedélye nyomán a helyettes államtitkára – akit Vitézy elsőként mentett fel miniszteri kinevezése után – megrendelte, és a megrendelés kiment az MKIF felé.
A kormány álláspontja és a további lépések
Az elmúlt hónapokban elrendelt átfogó átvilágítás nyomán a kormány megállapította, hogy a megrendelés jogellenes és joghatás kiváltására alkalmatlan volt. A miniszter szerint az akkor hatályos statútumrendelet alapján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt jogosult az autópálya-koncessziós szerződések módosítására, opciók lehívására. Így Lázár János és helyettes államtitkára hatáskör hiányában járt el, és próbálta megkárosítani a magyar államot.
Vitézy hozzátette: ha nincs kormányváltás és átvilágítás, ezt senki nem firtatta volna, és az MKIF üzemeltetné az M6-os szakaszt, 100 milliárd forinttal károsítva meg az államot egy ilyen kis szakaszon. A kormány ezért úgy döntött, hogy nem tartja érvényesnek a Lázár János minisztériuma által az MKIF-nek kiküldött levelet, és nem kívánja igénybe venni sem az MKIF, sem Mészáros Lőrinc és Szíj László szolgáltatásait az M6-os ezen szakaszának üzemeltetésére.
„A kormány arról döntött, hogy nem tartja érvényesnek és joghatás kiváltására alkalmasnak azt a levelet, amit Lázár János minisztériuma az MKIF felé kiküldött.” – Vitézy Dávid *
Mivel kell másik üzemeltető, a kormány több körben versenyezteti a korábbi koncesszort és a Magyar Közutat. Vitézy szerint már így is legalább 10 százalékos további árcsökkenést értek el a korábbi 51 milliárdos szinthez képest. A döntést a következő hetekben kell meghozni, mert októbertől üzemeltetőre van szükség. A miniszter hangsúlyozta: egyetlen szempontjuk, hogy a lehető legolcsóbb legyen a meghatározott minőségi szinten.
Szerinte ha csak elfogadnák elsőre a Magyar Közút ajánlatát vagy az 51 milliárd körüli árat, akkor is 100 milliárdot spórolnának egyetlen döntéssel ahhoz képest, ahogy Lázár János korábban bánt a közpénzekkel. Mindebből szerinte látszik, mennyi túlárazás lehet a teljes magyar autópálya-koncesszióban. Kritikával illette, hogy az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki az MKIF-nek, miközben szerinte nem látszik ennyi műszaki tartalom. Hozzátette: egy koncessziónak fordítva kellene működnie, a koncesszornak üzleti kockázatot kellene viselnie.
A miniszter közölte: minden dokumentumot és információt megosztanak a nyomozóhatóságokkal, és várhatóan saját feljelentést is tesznek. Úgy fogalmazott, ez a „napnál is világosabb” eset, ahol a közpénzekkel való gazdálkodás legalapvetőbb szabályainak nem felelt meg az eljárás.
Wekerle Sándor lakásépítési program
A kormány tárgyalta a Wekerle Sándor lakásépítési programot. Vitézy elmondta, hogy első körben még nem magát a programot fogadták el – annak év végére kell elkészülnie –, hanem egy feladatlistát, amely a pénzügyminiszternek és neki ad jelentős feladatokat. Ez megjelenik a Magyar Közlönyben.
Lakáspiaci diagnózis
Vitézy egy friss összevetést mutatott: 2025-ben az 1 millió lakosra vetítve átadott új lakások száma Ausztriában és Lengyelországban nagyjából a magyar érték négy-ötszöröse, Romániában és Csehországban pedig jóval több mint a duplája. Szerinte Magyarországon olyan mértékig lassult le az ingatlanpiac és a lakásépítés, hogy a kínálathiány az árakat felfelé viszi. Kiemelte: 10 évvel ezelőtt körülbelül 5,9 évnyi nettó átlagkeresetből lehetett átlagos magyar lakást venni, mára ez 7 év fölé nőtt. A lakásárak növekedése kétszeresen haladta meg a reálbéreket, a lakásbérleti díjak reálértéken mintegy 30 százalékkal emelkedtek, és jelentős kollégiumi férőhelyhiány van, elsősorban a fővárosban és a nagy egyetemi városokban. Ez a kereslet a lakáspiacon csapódik le; szerinte az Airbnb-jelenség mellett ez is hozzájárul a brutális lakásáremelkedéshez, amit „lakhatási válságnak” nevezett.
A miniszter szerint az évtizedek óta sok szempontból elavult lakástörvényt és a bérlakáspiacot körbevevő szabályozást át kell tekinteni. Az adó- és pénzügyi ösztönző környezet szerinte gyakorlatilag megakadályozza a bérlakásszektor kiterjesztését. Az előző kormány kifejezetten felvállalt célja volt, hogy a bérlakásszektort ne támogassa, hanem a saját tulajdon felé vigye a támogatási programokat. Vitézy szerint ez egy „röghözkötési politika” része, mert nehezíti, hogy fiatalok másutt vállaljanak munkát vagy próbáljanak szerencsét. A Tisza programjának ezért fontos célkitűzése az intézményi bérlakásszektor létrejötte és megfizethető bérlakások elérhetősége.
„Ez a típusú kínálathiány, lakásépítési hiány hozzájárult ahhoz, hogy a magyar lakásárak elszálljanak.” – Vitézy Dávid *
Európai példák és a közszféra szerepe
Vitézy szerint Magyarország a térséghez képest is elmaradott állapotban van, és a rendszerváltás utáni „a piac majd mindent megold” szemléletben ragadt. Nyugat-Európában szerinte nem ez a helyzet: Bécsben a város és lakásalapjai a legnagyobb lakástulajdonosok, a rozsdaövezetekben folyamatos lakásépítés zajlik, és az új lakások nagy százaléka támogatott bérlakásként érhető el. A leginkább beavatkozó jellegű gazdaságú Ausztria mellett Lengyelországban, Csehországban és Romániában is megszületett ez a felismerés, Magyarország viszont lemaradt. A Wekerle-programmal ezt a lemaradást akarják behozni. Céljuk, hogy hozzáférhetőbbé tegyék a lakásokat, az első lakás megtalálásának lehetőségét a fiatalok és pályakezdő, családalapító bérlők vagy vásárlók számára.
Források: RRF, MFB, EIB
A miniszter ismertette, hogy 550 millió euró érhető el a helyreállítási alapból, amelyet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fog kiadni. A programban 20 százaléknyi támogatást biztosít a bank, mellé 80 százalék piaci finanszírozást kell hozni mindazoknak, akik fejlesztenek, cserébe megfizethető lakhatási részt kell vállalni. Ez összességében több mint 2 milliárd eurónyi ingatlanfejlesztést ösztönözhet. A forrást kiegészíti egy EIB-finanszírozás az RRF-ből, így a program összértéke elérheti a 3 milliárd eurót.
A cél az, hogy a megfelelő helyeken, megfelelő tartalommal valósuljanak meg fejlesztések: a városszerkezetbe illeszkedő projekteket részesítenék előnyben, nem a város szélén, tömegközlekedés nélkül leszórt lakóparkokat. Vitézy példaként említette Rákosrendezőt, ahol a „Maxi Dubaj helyett” a főváros egy másféle elképzelést kezdett előkészíteni, illetve a vidéki nagyvárosok környékén lévő területeket. Az állam forrásbiztosítóként, szabályozóként, sok helyen telektulajdonosként is részt vesz, de a 80 százalékot magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek, nonprofit szereplők vagy egyetemek is hozhatják.
Diákváros és varsói példa
A miniszter bejelentette, hogy a korábbi Diákváros-projektet is szeretnék újraéleszteni. A korábbi kormány a beruházást leállította, a telket a kínai Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak játszotta ki, majd a Fudan elleni budapesti tiltakozás hatására ettől elállt, de a telkeket egy közérdekű vagyonkezelő alapítványban hagyta. Ezt az alapítványt a kormány felszámolja, vagyona augusztus végére a közlekedési és beruházási minisztériumhoz kerül át. Vitézy szerint át kell nézni a régi terveket, de cél, hogy vegyes lakó- és kollégiumi típusú fejlesztés induljon el.
Pozitív példaként említette, hogy nemrég Varsó mellett járt a GYSEV új motorvonatait megtekinteni, és megnézett egy épülő varsói bérlakásprojektet, ahol pályakezdő, középosztálybeli fiataloknak kínálnak első lakhatási lehetőséget a piaci ár alatt, jó tömegközlekedés mellett.
Budapest és a vidék eltérő helyzete
Budapesten támogatások nélkül is van jelentős ingatlanfejlesztői kereslet, de nem mindig jó minőségben és megfizethető lakhatásként. Ezért az állami beavatkozásnál azt kell garantálni, hogy a projektek urbanisztikai és építészeti minősége jobb legyen, a közszolgáltatások létrejöjjenek, és megfelelő számú megfizethető lakás épüljön. A vidéki nagyvárosokban nehezebb a helyzet, mert piaci alapon a projektek nehezebben jönnek ki, így más típusú támogatás kell. Budapest és a nagyobb vidéki városok barnamezős, alulhasznosított területeit részesítik előnyben, nem akarják ösztönözni a szétterülést, a zöldfelületek beépítését. A klímaválság miatt fontosnak nevezte, hogy az új lakások energiahatékonyak legyenek, és fenntartható közlekedés vegye körül őket.
Kiemelt beruházások felülvizsgálata
Vitézy közölte, hogy a kiemelt beruházások átvilágítását a kormány már korábbi ülésein elrendelte. Több ezer kiemelt beruházás van Magyarországon, ezek tételes átvilágítását végzik, és messze nincs vége. Lesznek még hasonló bejelentések.
Otthonstart-kijelölések felfüggesztése
Az első intézkedés az otthonstart-kijelölések felülvizsgálata. Vitézy szerint az előző kormány gyakorlatilag nagyrészt kormányközeli vállalkozóknak adott kiemelő rendeletet arra, hogy alkalmatlan telkeken lakást akarjanak építeni, figyelmen kívül hagyva a szabályokat. Bár a lakásépítést ők is támogatni akarják, sőt sokkal jobban, mint az előző kormány, a kiemelő rendeletek szerinte arra szolgáltak, hogy a Fideszhez közel álló vállalkozók a lehető legnagyobb hasznot lefölözzék. Példaként említette a Pólus Center melletti, Bayer által épített vagy építendő, több mint 3000 lakásos lakóparkot: a legnagyobb hitelezője az állam volt az MFB-n keresztül, és a teljes hitelállomány 80 százalékát magyar állami garanciával látták el. Szerinte így könnyű vállalkozni, ha valaki állami hitelt, állami garanciát és kiemelő rendeletet kap.
A kormány ezért azt javasolja az Országgyűlésnek – és ennek társadalmi egyeztetése is megindul –, hogy az összes otthonstart-kijelölő rendeletet függesszék fel. Ehhez törvényalkotásra is szükség van. December 31-ig, amíg a Wekerle-program kialakítása megtörténik, az építési hatóságok már ne adjanak, és nem is fognak kiadni építési engedélyeket ezekre a beruházásokra. Ez az összes ilyen kijelölésre vonatkozik. Összesen 33 beruházásról van szó, ezek nagy része Budapesten van, de Debrecen térségében is találhatók projektek.
„Az építési hatóságok már ne adjanak és nem is fognak kiadni építési engedélyeket ezekre a beruházásokra.” – Vitézy Dávid *
Vitézy szerint a projekteket különbségtétel nélkül felfüggesztik és átvilágítják, egyeztetnek az érintett önkormányzatokkal és – ahol van rá nyitottság – a fejlesztőkkel is. A közérdeket akarják képviselni. Lehet olyan végkimenetel, hogy egy projektet elfelejtenek, mert alkalmatlan helyen van, természetet pusztít, nincs rendes közlekedés; és lehet olyan, ahol a fejlesztőnek közberuházásokat, megfizethető lakásokat, tömegközlekedés-fejlesztést vagy önkormányzati megállapodást kell vállalnia. A miniszter arra kérte a fejlesztőket, hogy ne próbáljanak „most gyorsan” építési engedélyeket benyújtani.
Egyéb kiemelt státuszok visszavonása
A kormány több beruházás nemzetgazdasági kiemelt státuszát vonja vissza. Vitézy ezeket sorolta fel:
- a törökbálinti téglagyár területén tervezett, nagy helyi tiltakozást kiváltó rozsdaövezeti lakófejlesztés;
- a 13. kerületi Láng gépgyár helyén tervezett óriásfejlesztés;
- a balatonvilágosi Klub Aliga fejlesztése;
- a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel fejlesztése az egykori Habsburg főhercegi nyári rezidencia telkén;
- a sukorói, a Velencei-tó partján tervezett újabb óriási beépítés;
- a Margit-szigetre tervezett új teniszstadion;
- a Soroksár és Gyál területén, a 23. kerületben tervezett ipari, vegyipari fejlesztés;
- a józsefvárosi Pázmány-kampusz;
- a Nyugati pályaudvar melletti Nemzeti Cirkuszművészeti Központ.
A miniszter fontosnak nevezte, hogy ahol egyes épületek már kaptak építési engedélyt, azokat a kiemelő rendelet visszavonása nem érinti; ezeknél visszamenőleges hatálytalanítás kártérítési kötelezettséggel járna, amit nem tartana racionális közpénzgazdálkodásnak. A kiemelt státusz felszámolásával viszont arra már nem nyílik lehetőség, hogy kiemelt státusszal módosítsák, magasítsák az épületeket. Például a Láng gépgyárnál a Bayerhez köthető projekt egyes épületei rendelkeznek engedéllyel, de az egész kiemelés megszűnik.
Vitézy elmondta, hogy a kiemelő rendeletekben előszeretettel alkalmaztak „teljesen abszurd szabályokat”. Példaként említette, hogy a budapesti közútkezelő kötelező útcsatlakozás-engedélyezését csak a használatba vétel időpontjára kellett megadni, így Budapesttel nem kellett egyeztetni. A Pázmány-kampusznál Hajdú-Bihar vármegye kormányhivatalát jelölték ki, hogy a közútkezelői engedélyeket a BKK helyett kiadja. Ezek a szabályok a kiemelő rendelet visszavonásával megszűnnek, az önkormányzatok pedig sok ügyben visszakapják a jogaikat.
A Pázmány-kampuszról Vitézy azt mondta, hogy a beruházás gyakorlatilag leállt, mert a bíróságon nyertek az építési engedélyt megtámadó helyi civilek. A kiemelt státusz megszűnésével szerinte kijelenthető, hogy ebben a formában biztosan nem valósul meg Józsefvárosban, de nyitottak arra, hogy a katolikus egyházzal és más egyetemfenntartókkal tárgyaljanak.
Akkumulátorgyárak: építésügyi szankciók környezetvédelmi jogsértés esetén
Vitézy elmondta, hogy az akkumulátorgyárak és más ipari létesítmények kapcsán az építési ügyi szabályozást is felülvizsgálták. Különválasztotta: amikor Gajdos László miniszter bejelenti, hogy a kormányhivatalok szigorított környezetvédelmi, természetvédelmi, iparbiztonsági ellenőrzéseket folytatnak, az nem építésügyi kérdés, hanem a hatályos jogszabályok betartatásáról szól. Szerinte nincs kettős mérce és kivételezés: „ennek a világnak vége van”. Már elindultak a szigorított ellenőrzések.
Amit ő bemutatott, kizárólag az építési kijelölő rendeletekkel függ össze. Mivel minden ilyen akkumulátoripari beruházás kiemelt beruházásként valósult meg, a meglévő létesítmények módosításához, használatba vételéhez vagy bővítéséhez szükség van a kijelölő rendeletre. A kormány ezért úgy módosítja a kijelölő rendeleteket, hogy ha egy gyár megsérti a környezetvédelmi vagy természetvédelmi szabályokat, akkor a jogsértő állapot megszüntetéséig – de legalább hat hónapig – a beruházásra a kiemelő rendelet alapján semmilyen engedély nem adható ki. Ha a jogsértést nem szüntetik meg, a tiltás tovább is tarthat. A szabályt a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
„Amennyiben bármelyik ilyen gyár megsérti a környezetvédelmi szabályokat, akkor a jogsértő állapot megszüntetéséig, de legalább hat hónapig, a beruházásra a kiemelő rendelet alapján semmilyen engedély nem adható ki.” – Vitézy Dávid *
Első körben a legnagyobb figyelmet kiváltó beruházásokra – a CATL debreceni gyárára, a Samsung gödi gyárára és az SK iváncsai gyárára – terjesztik ki a szabályt, de már dolgoznak azon, hogy a további akkumulátoripari beruházások kiemelő rendeleteibe is beépítsék. Vitézy szerint nem az a cél, hogy ellehetetlenítsék a működésüket, hanem hogy a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat mindenki betartsa. A jövőben bármilyen beruházásnál hasonló feltételeket fognak szabni a kiemelt státuszért cserébe.
Kérdések és válaszok
Opus Titász-pályázat és a magántőkealapok átláthatósága
A 444-es újságíró arról kérdezett, hogy az Opus Titász augusztus 6-án nyert-e két uniós pályázatot 60 milliárd forint értékben, négy nappal később pedig a fejlesztési bank átláthatósági problémákra hivatkozva kizárta. Vitézy szerint pontos tájékoztatást az MFB tud adni, de mivel a helyreállítási alap forrásait érinti, van információja. Hangsúlyozta: az az állítás, hogy „nyert”, nem igaz. Az értékelés eljutott egy olyan pontra, ahol tartalmilag értékelték a szakmai, műszaki vállalásokat, de a nyertesi kötelezettségvállalás, kihirdetés nem történt meg. A szerződéskötést megelőzően az MFB jogi átvilágítást végzett, amely az RRF-nek a magántőkealapok átláthatóságát előíró mérföldkövén alapult.
Ennek kapcsán Vitézy felidézte: az igazságügyi miniszter által júniusban benyújtott, „110 oldalas törvényként” emlegetett jogszabályban született meg az a szabályozás, hogy minden magyar magántőkealapnak júliusban be kell nyújtania a tényleges tulajdonosok jegyzékét a NAV-nak. A határidő – pontosítva – augusztus 5-e volt, nem 7-e. Az Opus Titász mögötti magántőkealapok a miniszter tudomása szerint ezt elmulasztották. Mivel így nem volt megismerhető, hogy pontosan milyen tulajdonosok állnak az alap mögött, az MFB szerinte ezért döntött úgy, hogy a pályázó nem minősíthető átlátható szervezetnek, amely uniós forrásfelhasználásra jogosult lenne.
Arra a kérdésre, hogy más Mészáros-cégek is kiszorulhatnak-e, Vitézy azt mondta, erről a NAV tud tájékoztatást adni, a magántőkealapok tényleges tulajdonosi nyilvántartásába a sajtó regisztráció után betekinthet. Hosszan elmagyarázta a korábbi szabályozás általa hibásnak tartott logikáját: a magántőkealapoknál sok pici tulajdonosnál gyakran az alapkezelőt kellett tényleges tulajdonosként bejelenteni, így el lehetett rejteni a valódi tulajdonosokat. Ennek az időszaknak szerinte vége van. A múltbeli ügyleteknél is nyilvánossá kell tenni, hogy kik voltak a valós tulajdonosok; ha valaki a múltban más tartalommal nyilatkozott, akár korábban megkötött szerződések érvényességét is veszélyeztetheti – mondta feltételes módban.
Lázár János felelőssége és további vizsgálatok
A kérdésre, hogy Lázár János büntetőjogi felelőssége felvethető-e, Vitézy azt felelte: ezt a nyomozóhatóságoknak kell vizsgálni. Megerősítette, hogy azokon a dokumentumokon, amelyeken a döntés megszületett, Lázár János saját aláírása és karikázása szerepel; előbb a szakmailag legjobbnak ítélt opciós megoldást utasította el, majd a pénzügyileg alá nem támasztott, háromszor drágább megoldást hagyta jóvá. A koncesszor felé szóló levelet a helyettes államtitkár írta alá. Azt is elmondta, hogy a koncessziós szerződések megkötését és módosítását korábban Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodája vonta magához, majd a 2024 körüli kormány-átrendezés után ez a feladat Nagy Márton nemzetgazdasági minisztériumához került. Szerinte Lázár Jánosék valószínűleg azt hihették, hogy joguk van a döntésre, mert a szaktárca látta el a koncesszorral való szakmai kapcsolattartást. Az átvilágítás során hosszas vizsgálódás után, külső jogi irodákkal és a nemzeti koncessziós irodával véleményeztetve jutottak arra, hogy Lázár Jánosék jogosulatlanul jártak el. Ezt „szerencsének” nevezte, mert ha bevonják az NGM-et, sokkal nehezebb lett volna kikeveredni az ügyből. Párhuzamként a Bosnyák téri irodaházat említette, ahol szerinte egy nagyon pici elvarratlan jogi szál az, ami miatt a kormány 300 milliárd forintot kérhet vissza.
A miniszter közölte: sok ügyben zajlik belső vizsgálat, tucatszám vannak ügyek olyan szakaszban, hogy vizsgálják, szükséges-e feljelentés. Példaként említette a pótlóbusztendert és a Mohácsi híddal kapcsolatos korábbi lépéseket. Az autópálya-koncesszió egészét is vizsgálják: a nagy szerződést háromszor módosították, és voltak olyan módosítások, ahol az ukrajnai háborúra hivatkozva a koncesszor pénzügyi kockázatait a magyar állam átvállalta. Vitézy szerint ez megkérdőjelezi, hogy ez egyáltalán koncesszió; az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen.
Paks II, aszály és az oltási hírlevelek
Az RTL-es kérdésre Paks II környezetvédelmi engedélyéről Vitézy elmondta: a beruházás egészének átfogó felülvizsgálata zajlik, a Kapitány István által kinevezett új társaságvezetés kezdte meg a munkát. A környezetvédelmi engedély csak egy aspektus a sok közül; vizsgálják az árat, a késedelmet, az orosz féllel kötött szerződéses viszonyokat. Hozzátette: döntés nem született arról, hogy új környezetvédelmi engedélyre van-e szükség. Ugyanakkor szerinte a mostani tényleges vízszintet korábban „sok ezer éven belül nem várható eseményként” azonosították, ezért a dokumentációkat biztosan újra kell gondolni.
Aszályügyben a miniszter azt mondta: a legfrissebb adatok szerint 770 ezer hektár területen jelentettek be aszálykárt, mintegy 31 ezer bejelentés alapján. Az augusztus 15-i határidőt a tárca aznap augusztus 31-ig meghosszabbította. Ez már most jelentősen több, mint a 2022-es, „évszázad aszályának” nevezett évben bejelentett összes kár. A szántóföldi növények hektáronkénti hozama 10–20 százalékkal maradt el az elmúlt öt év átlagától. Az élelmiszerárakra gyakorolt hatásról azt mondta, meg kell várni a végleges számokat.
A vakcinainfós hírlevelekkel kapcsolatos jogerős bírósági ítéletről a kormányszóvivő azt mondta, a Miniszterelnökség kiértékeli az ítéletet, és ez alapján tesznek javaslatot. Vitézy hozzátette: teljesen jogellenes volt, hogy a covid-információkra feliratkozott embereket havonta kormányzati propagandával bombázták; ő maga is feliratkozott ilyenre.
Dunai védekezési felajánlások
Felmerült, hogy a miniszterelnök előző napi sajtótájékoztatóján sérelmezte, hogy a Strabagon kívül mások nem tettek felajánlást a Dunai védekezéshez; időközben kiderült, Garancsi István 10 ezer tonna követ, a Szíj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt pedig két uszályt és 1000 tonna speciális vízépítő terméskövet ajánlott fel. Vitézy szerint az ok-okozati összefüggés nem úgy van, ahogy a kérdés érti: a miniszterelnök tájékoztatója után egy órával kapta meg a Duna Aszfalt levelét, tehát a sajtótájékoztatónak volt ösztönző hatása. Hozzátette: nem válogatnak politikai hovatartozás alapján, és a Duna Aszfalttal is egyből felvették a kapcsolatot. A bárkák – amelyek a mohácsi híd építéséhez használt uszályok – kapcsán is együttműködés zajlott a Dunai védekezésnél, hogy még a fenékküszöb elkészülte előtt emelni tudják a Duna vízszintjét a paksi hidegvíz-betáplálási csatornánál.
„Nem válogatunk politikai affiliáció alapján abban, hogy kinek a kövét fogadjuk el egy ilyen válsághelyzet kezelésében.” – Vitézy Dávid *
Otthonstart hitel és a 3-as metró klímája
A 24.hu kérdésére Vitézy a 3 százalékos otthonstart hitelről elmondta: az alapcél, hogy a fiatalok támogatott módon juthassanak első lakásvásárlási hitelhez, megőrzendő, akár új elemekkel is kiegészíthető. Ugyanakkor a programot felül kell vizsgálni, mert voltak mellékhatásai, amelyek visszaéléseket, kizárólag befektetési célú vásárlásokat ösztönöztek; nem az a cél, hogy két-három lakással rendelkező szereplők negyedik lakását közpénzből támogassák. A felülvizsgálatot a Pénzügyminisztérium végzi a Wekerle-program keretében.
A 3-as metró klimatizálásáról Vitézy elmondta: a fővárostól nem pénzhiány miatt akad el a klíma felszerelése. Az orosz gyártó szerinte nem működik együtt a BKV-val abban, hogy a garancia elvesztése nélkül lehessen az átépítést elvégezni; csak akkor járul hozzá, ha rajta keresztül rendelik meg a klímát, amit a szankciók miatt a BKV nem tud megtenni. Kritikusan fogalmazott: „őrült hiba volt ezt klíma nélkül így megrendelni”, ráadásul olyan áron, amennyiből újat is lehetett volna venni. Ez szerinte az akkori orosz befolyás következménye. Ha a háború véget érne és a helyzet megoldódna, készek a fővárossal együttműködni.
Vitézy jelezte, a kormány a Baross Gábor vasútfejlesztési tervben szerepeltette a 3-as metró Rákospalota–Újpestig való meghosszabbítását, és a kormányhatározat ezen a héten jelent meg a Magyar Közlönyben; szerinte ez konkrét, visszavonhatatlan forrás. A tervben szerinte számos intézkedés szerepel Miskolc–Kazincbarcika előkészítésétől a debreceni nagyállomás fejlesztésén át Kiskunfélegyháza–Szeged és Almásfüzitő–Komárom vasútvonal felújításáig, illetve a pécsi vasútvonal fejlesztéséig.
Vasúti kapacitások, MÁV-vezetés és új szervezetek
Az MTI-s kérdésre Vitézy elmondta: nincs felmérésük arról, hogy van-e elég hazai építőipari kapacitás a Baross Gábor-terv kivitelezéséhez, de szerinte ha megrendelés van, a kapacitások vissza tudnak épülni. Aggálya inkább az, hogy a sok egyidejű megrendelés árfelhajtó hatású lehet, de a mozgástér korlátozott, mert az uniós pénzek felhasználási határideje 2030 vége. Céljuk a minél erősebb verseny generálása. Azt mondta, a 3500 milliárd forintos Baross Gábor-tervvel nem hagyják le Ausztriát, Csehországot vagy Lengyelországot, hanem felzárkóznak; a forrás a közlönyben megjelent kötelezettségvállalásként rendelkezésre áll.
A vasútfejlesztési képességekről elmondta: Lázár János ideje alatt olyan mértékig épült le a beruházói oldal, hogy mindössze 22 ember maradt a teljes magyar vasútfejlesztésre a minisztériumban, szemben a 10 évvel ezelőtti körülbelül 200-zal.
„22 ember maradt a teljes magyar vasútfejlesztésre a minisztériumban. Ezt mondjuk 10 évvel ezelőtt pedig akkor se volt a kánaán, 200-an csinálták körülbelül.” – Vitézy Dávid *
A MÁV-igazgatóságról elmondta: a kiválasztás folyamatban van, addig miniszterként ő látja el a feladatot, ezért működési zavar nincs. A kiválasztást néhány héten belül lezárják. A csúszást szerinte az okozza, hogy több új szervezet jön létre nulláról: a magyar vonatflotta Zrt. és az Országos Közlekedési Központ megalakítása zajlik, a helyreállítási terv szerinti ütemben, augusztus végéig kell ezeket a cégeket megalapítani. Az Európai Unió elvárta, hogy a vonatflotta-, vonatleasing-cég és a megrendelő szervezet teljesen független legyen a MÁV-tól, akár a közeli hozzátartozók között is összeférhetetlenséggel.
Diákváros, zuglói irodaházak és jogérvényesítés
A Diákvárosról Vitézy elmondta: a projekt egy nemzetközi tervpályázat nyomán készült mestertervig jutott, a konkrét épületek és közterületek tervezéséig már nem jutott el, mert jöttek a kínai egyetemváros tervei. A tervek tehát még módosulni fognak, de a fő funkciókat és a városszöveti színvonalat tartani szeretnék.
A zuglói, 300 milliárd forintos irodaház-projektről a miniszter elmondta: az állam elállt a szerződéstől, mert a projektcég nem teljesítette a zárási követelményeket, többek között az ingatlannak teljesen tehermentesnek kellett volna lennie, de nem volt az. Az elállás jogkövetkezményeit egyenként érvényesítik: lehívják a bankgaranciát, bár Vitézy szerint ezzel „közepesen mennek sokra”, mert a garanciát az MFB adta a fejlesztő cégnek, tehát az állam gyakorlatilag saját magától tudja lehívni. Emellett van keretbiztosítéki jelzálogjoguk, és a Bayer Construct teljes körű készfizető kezessége is fennáll. Az összes követelést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek kell érvényesítenie; Vitézy szerint ebből bírósági per lesz.
HÉV-fejlesztések, agglomerációs átjárók és roller-szabályozás
Az Indexes kérdésre Vitézy megerősítette, hogy a Baross Gábor-tervben szerepel a szentendrei, csepeli és ráckevei HÉV teljes akadálymentesítése, felújítása és a járműpark cseréje. A gödöllői HÉV esetében csak az előkészítést tudták szerepeltetni, mert a korábbi előkészítést Lázár János leállította, és nincs 2030-ig megépíthető terv. A HÉV-projektekben több helyen szerepelnek külön szintű átjárók, például Pomáz térségében; Békásmegyeren nem lehetett megépíteni aluljárót vagy felüljárót, mert az házbontásokkal és környezetrombolással járt volna, ott az átjáró kiszélesítése és a zárási idők csökkentése része a projektnek.
A „nagysebességű rollerek” szabályozásáról Vitézy elmondta: az online kérdőív még fut, a kormany.hu/kozlekedesbiztonsag oldalon szeptember 9-ig lehet kitölteni. Több mint 200 ezren töltötték már ki. Közben a szakmai szervezetekkel, a rendőrséggel és az igazságügyi minisztériummal egyeztetnek. Azt kérte a közútért felelős államtitkártól, hogy mire a kérdőív lezárul, minden szabályozási kérdésben legyen jogszabálytervezet. Ez nem jelenti, hogy mindegyiket meg is valósítják; a véleményeket feldolgozzák, de a roller-témában valószínűleg gyors beavatkozás jön, és a tervezeteket várhatóan szeptemberben viszik a kormány elé.
RRF-kockázatok, gondosóra és inflációkövető szerződések
A Kontroll kérdésére Vitézy elismerte: az RRF-pénzek kapcsán volt kockázatkezelés, és nem tudja kizárni, hogy hasonló problémák később is előfordulnak. A múltbeli projektek beemelésénél – mint a gondosóra ügye, ahol 110 milliárd forintos túlárazást tapasztaltak, és feljelentést is tettek – az volt a dilemma, hogy egy jogfolytonos kormányzás miatt felelősséget vállaltak-e a múltbeli döntésekért. Vitézy szerint az sem lett volna racionális, ha mindent gyanúsként dobnak ki, mert annyi új projektet nem tudtak volna helyette betenni; így is az utolsó napokban, órákban zajlottak tárgyalások például a HÉV-ekre, az Intercity motorvonatokra és a villamosenergia-hálózatbővítésre. Voltak nagyon kockázatosnak tűnő projektek; a gondosóránál az EU mondta, hogy inkább ne, máshol a belső kockázatelemzés. Augusztus 31 után már nincs túlvállalási mozgástér; ha utólag vita alakul ki, az forrásvesztéssel jár. A miniszter szerint ezt a kockázatot minimalizálták, de a kockázat nem nulla.
„Mi amennyire ezt a kockázatot ilyen rövid idő alatt... minimalizálni tudtuk, annyira minimalizáltuk, de ez a kockázat nem nulla.” – Vitézy Dávid *
Az inflációkövető szerződésekről – az Orbán Viktor kommunikációját vivő Triton Communications kapcsán – Vitézy elmondta: annak a szerződésnek az árnövekménye messze meghaladta az inflációt, harmadával nőtt négy év alatt, miközben a tartalom nem változott. Saját tárcájánál ez nem tipikus; a nagy építési beruházásoknál általában egy összegű vállalás van, ami nem változik évente az inflációval. Hozzátette: biztos, hogy nem ez az alap, bár lehet kivétel.
Városkép és építészeti minőség
A városképi kérdésre Vitézy azt mondta: általánosságban igaz, hogy az építészeti minőséget fokozni szeretnék. Az otthonstartos beruházásokban szép számmal találtak olyat, ahol az országos építészeti tervtanács is nemet mondott, Lázár János pedig felülírva a tervtanács véleményét engedte tovább a beruházást. Ezt teljesen példátlan dolognak nevezte. A felülvizsgálat során az urbanisztikai és építészeti minőséget is vizsgálják, összhangban a helyi önkormányzati közérdekkel és a közberuházásokkal.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átirat legeleje: „védőcső történő nyomás következik a rézs vízmér szükséges földmunkák befejeződtek...” – az első mondat töredékes, a pontos műszaki tartalom nem rekonstruálható; a későbbi részből valószínűleg felszíni vízrajzi állomások létesítéséről van szó.
- „kafillamosok” – a kontextus alapján CAF villamosokról van szó, amelyeket a BKK-nak szállítanak.
- „Tanác Zoltán” / „Tan Zoltán” – a kormányzati kommunikációban megjelenő név a TISZA alelnökére, Tarr Zoltánra utalhat.
- „Szí László” / „Sz László” – több előfordulásnál is Szíj Lászlóra javítottam.
- „Mészáros Lőrénc” – Mészáros Lőrincként szerepel a kimenetben.
- „Eberdin” – a miniszter az M6 Duna koncesszor hátterében álló befektetőt említette így; a pontos cégnév az átiratból nem rekonstruálható (lehet Aberdeen, de ez nem egyértelmű).
- „híregzes beő csatorna” – a paksi Dunai védekezésnél említett csatorna; vélhetően a hidegvíz-betáplálási csatornáról van szó.
- „Vekerle” – a lakásépítési program neve a kontextus alapján Wekerle Sándor-program.
- „Pórus Center” – valószínűleg Pólus Center; az átiratban a Bayer-féle több mint 3000 lakásos lakópark helyszíneként szerepel.
- „SZ Iváncsai” – az akkumulátorgyáras felsorolásban a kontextus alapján az SK iváncsai gyára lehet.
- „Rahim Hullof Bayer” – a 13. kerületi Láng gépgyár kapcsán elhangzott, bizonytalan név/együttműködés-megjelölés.
- „magyar vonatfotta, Zrt.” – bizonytalan cégforma; a kontextusból a helyreállítási tervhez kapcsolódó vonatflotta/vonatleasing-társaságról van szó.
- „3árom neyed öt igénér” – a tájékoztató végén elhangzott időpont-megjegyzés, valószínűleg háromnegyed ötig tartó programra utal, de pontosan nem rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:03]védőcső történő nyomás következik a rézs vízmér szükséges földmunkák befejeződtek a vízmérce telepítése és geodéziai bemérése kész az állomás alkalmas az észlelésre a nyomászonda beszerelése és üzembehelyezése pedig jelenleg is folyamatban van a hideg vízcsatorna állomásnál pedig a telepítési munkák megkezdődtek a műszerház és a nyomásszonda már üzemelnek nek a vízmérce telepítése maradt tehát csupán hátra ebben az esetben.
[00:00:32]Összességében a három tervezett felszíni vízrajzi állomás létesítése ütemezetten halad.
[00:00:37]A munkák jelenleges területén ugyanelt eltérő intenzitással, de jelen van az aranyszínű sárgaság fitoplazma.
[00:00:44]Súlyos fertőzés esetén ez akár az ültetvények, akár teljes ültetvények megbetegedhetnek és akár ki is pusztulhatnak.
[00:00:53]Nyilván ezt nem szeretnénk.
[00:00:55]A hatékony védekezés feltétele a fertőzött tőkék mielőbbi szakszerű ártalmatlanítása és eltávolítása.
[00:01:04]Ezért a kormány döntött arról, hogy a hegybírók plusz jogokat kapjanak.
[00:01:06]Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hegybíró nemcsak a nyilvántartott ültetvények, hanem minden a betegség terjedése szempontjából jelentős kockázatot jelentő szőlő művelését ellenőrizheti.
[00:01:22]Abban az esetben pedig, amikor a földhasználó és a tulajdonos azért nem kötelezhető kivágásra, mert nem ismert a lakóhelye, vagy nem kézbesíthető a felszólítás a hegybíró, egyből elrendelheti a közérdekű kivágást.
[00:01:35]Emellett arról is döntés született, hogy az a tulajdonos kaphat kártérítést, kártalanítást az ültetvényének egy veszélyes kórokozó megjelenése miatti felszámolása után, aki vállalja, hogy öt éven belül a kivágott tőkék helyére újakat telepít.
[00:01:55]Magyarorsz maradva az agrárnál egy kicsit Magyarország vállalta az Arachne plus kockázatkezelési rendszer teljes körű alkalmazását, ami az uniós helyreállítási forrásokhoz való hozzáférés egyik feltétele.
[00:02:06]A rendszer az uniós támogatásokhoz kapcsolódó visszaélési, összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok azon azonosítását segíti.
[00:02:17]A kormány most arról döntött, hogy az Európai Bizottság észrevételei alapján az agrár támogatások adatai is kötelezően bekerülnek a rendszerbe.
[00:02:24]A nemzeti irányító hatóság koordinálja és ellenőrzi az alkalmazást, a nemzeti kifizető ügynökség pedig két havonta feltölti a szükséges adatokat.
[00:02:37]Korábban már hallhattak az egyik tájékoztatón itt a Posteidon rendszerről.
[00:02:44]Most egy kicsit erről.
[00:02:44]17 milliárd Ftot takarít meg két év alatt a kormány azzal, hogy felfüggeszti a jelenleg használt egységes központi elektronikus irat és dokumentumkezelési rendszer kiterjesztését.
[00:02:59]A Poszeidon néven ismertté vált informatikai rendszert az előző kormány döntése értelmében az állami szervek nagy része kötelezően használja.
[00:03:06]Pedig nehezen kezelhető elavult és gyakran igényel költséges módosításokat.
[00:03:13]A szoftvert üzemeltető és fejlesztő cikkcsoport éveken keresztül versenytársak nélkül egyedüli indulóként nyert meg 10 milliárdos állami közbeszerzéseket.
[00:03:21]Nem volt piaci verseny, az állam nem tudott olcsóbb vagy modernebb informatikai rendszert beszerezni.
[00:03:27]A kormány most elrendelte a rendszer felülvizsgálatát.
[00:03:30]A cél, hogy az állami monopóliumok helyett a közigazgatásban is kialakulhasson a szabadverseny, az állami szervek piaci szoftvereket is választhassanak majd az adminisztrációhoz.
[00:03:43]A Posseidon és a két másik nagyállami informatikai rendszer a Kréta és a Neptun ügyében a rendőrség hivatali visszaélés gyanúja miatt korábban már nyomozást indított.
[00:03:51]Ugye Tanác Zoltán itt jelentette be, hogy megtette a feljelentést a tárcája ezekben az ügyekben.
[00:03:58]A kormány tárgyalta az állambiztonsági szolgálatok történeti levéltáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosítójavaslatokat.
[00:04:04]Összesen három darab érkezett.
[00:04:06]Ezek közül a kormány úgy döntött, hogy azt támogatja, amely a B dosziék és Bmappák ügyét érinti.
[00:04:11]A módosítójavaslat értelmében a B-dosszék és Bmappák esetében a nyilvánosságra hozatali határidőt az eredeti 2026.
[00:04:22]december 31-éről 2027.
[00:04:25]február 25-ére módosul, vagyis a teljes iratanyag nyilvánossá tétele tételének határideje a kommunizmus áldozatainak jövő évi emléknapja, tehát 2027.
[00:04:38]február 25-e.
[00:04:42]A kormány döntött arról is, hogy egyszerűsíti a külképviseleteken feleslegessé vált állami járművek és más ingóságok külföldi értékesítését, valamint az államra visszaszálló egyes alapítványi vagyon nyilvántartásba vételét.
[00:04:55]A külképviseleteken jelenleg 598 jármű van, amelyek közül 116 10 évnél idősebb vagy 250000 km-nél többet futott.
[00:05:06]A módosítás csökkenti a külföldi értékesítés indokolatlan adminisztrációját, és lehetővé teszi a felesleges eszközök egyszerűbb értékesítését.
[00:05:15]Ez pedig azért is fontos, mert ez mérsékelheti a tárolás, őrzés, hazaszállítás és a szükségtelen értékbecslések költségeit is.
[00:05:22]Tehát ezen is spórol a kormány.
[00:05:28]Mindezek mellett döntött arról is a kormány, hogy tovább erősíti a várandós nők és magzatok védelmét.
[00:05:32]A szifilis szűrést a várandós várandóság első harmada mellett a második trimeszterre is kiterjesztik.
[00:05:40]A magas fertőzési kockázatú, illetve a várandós gondozáson részt nem vevő nőknél pedig a szüléskor gyors tesztet is kell alkalmazni.
[00:05:48]Ez azért fontos, mert a fertőzés időben történő felismerésével hamarabb megkezdhető a kezelés, csökkenthető csökkenthető a magzat fertőzésének kockázata és a vele született szifiliszes esetek száma.
[00:06:02]A döntés értelmében tehát a várandóság alatt két alkalommal történik szifilisz szűrés.
[00:06:07]A szüléskor elvégzett gyors teszt eredményéről az újszülöttet ellátó orvost haladéktalanul tájékoztatni kell, pozitív eredmény esetén pedig gondoskodni kell az anyegfelő kezeléséről.
[00:06:20]A szabályozás a már folyamatban lévő várandós gondozásokra is kiterjed.
[00:06:26]Én ennyit szerettem volna mondani.
[00:06:28]Sokkal több mondanivalója lesz sokkal hosszabban a miniszter úrnak.
[00:06:32]Parancsoljon.
[00:06:33]Igyekszem azért rövidre fogni.
[00:06:33]Jó napot kívánok.
[00:06:34]Sok szeretettel köszöntök én is mindenkit.
[00:06:37]A kormány nagyon sok fontos kérdést tárgyalt az elmúlt hetek kormányülésein így a nyári hónapokban, de talán a legfontosabb és amiről a legtöbbet kellett tárgyalnunk, az mindazon döntések, jogszabályalkotások összessége, ami az augusztus 31-i RRF határidők miatt szükséges.
[00:06:50]Ugye a helyreállítási alapforrásait Magyarország éveken keresztül az Orbánkormány korrupcióellenes intézkedéseinek hiánya miatt és a szükséges jogszabályalkotások hiánya miatt nem kaphatta meg.
[00:07:05]Amikor a Tisza kormány hivatalba lépett, az egyik első és legfontosabb lépésünk az volt, hogy újra jelentkeztünk azért Brüsszelben, hogy a magyarok kapják meg azt, ami Magyarországnak és a magyar embereknek jár, és a helyrejtási alap forrásait, azt a 10 milliárd eurót kapja meg Magyarország.
[00:07:21]Ezt a tárgyalások elején gyakorlatilag lehetetlennek látta az Európai Bizottság, mondván, hogy olyan kevés idő van hátra idén augusztusig, május elejétől számítva, hogy ezt lehetetlen befutni ezt a pályát, de rengeteg javaslatunk volt arra, hogy ezt hogyan tudjuk megtenni, hogyan tudunk lezárni gyorsan projekteket, hogyan tudunk új projekteket olyan módon elindítani, hogy az augusztus 31-éig mérhető mérföldkő eredményt hozzon, és lehetővé tegye azt, hogy fölhasználjuk ezeket a forrásokat a magyar gazdaság, a magyar társadalom, a magyar emberek érdeké Ennek a tárgyalásnak a végeredménye volt az, hogy Urszula Fonder der Lejen, az Európai Bizottság elnöke és Magyar Péter miniszterelnök kiállt és elmondták ezt a politikai megállapodást.
[00:07:59]Erre mindenki emlékszik.
[00:08:01]Ezt követően néhány héttel ennek a formális jóváhagyása is megtörtént.
[00:08:05]Ez volt az, amikor az Európai Unió pénzügyminiszterei jóváhagyták Magyarország módosított helyreállítási tervét.
[00:08:10]Ez a helyreállítási terv, ez önmagában ugye arról szól, hogy ebben akkor az így módosított új mérföldkövek vannak.
[00:08:15]Ezt a pénzt úgy biztosítja a tagállamok számára is, így Magyarország számára is az Európai Unió, hogy minden egyes beruházáshoz, minden egyes projekthez, minden egyes jogszabályalkotáshoz egy úgynevezett mérföldkő kötődik, amit augusztus 31-ig teljesíteni kell, és akkor jár érte a forrás.
[00:08:34]Ö, tehát amikor azt mondjuk, hogy hazahoztuk az uniós pénzt, az azt jelenti, hogy egyáltán egy ilyen mérföldkő együttes, amit teljesíteni lehet, ez összeállt, és nem irális feltételeket örököltünk meg egy éveken át semmit nem csináló kormánytól, mint ami a korábbi helyzet volt.
[00:08:47]Ezeknek a mérföldköveknek a teljesítését azonnal megkezdtük.
[00:08:51]Ebben olyanok vannak, mint például, hogy megalapítjuk azt a közlekedésszervező és gördülőállomány eszközkezelő társaságot, ami az új éveket fogja beszerezni.
[00:08:59]Itt nem is csak önmagában a cég megalapítása, ami egyébként megtörtént, hanem a tőkeemelés az uniós pénzből, ez a 700 milliárd Ftnyi tőkeemelés jelenti a mérföldkövet.
[00:09:08]Ezt is meg fogjuk valósítani augusztus 31-ig, de gyakorlatilag minden ágazatban a legkülönfélébb döntéseket kell ahhoz meghoznunk, hogy a pénz az egyes ágazatok fejlesztéseire a az előírt ütemben megérkezzen.
[00:09:19]A kormánynak emiatt gyakorlatilag minden ülésén ilyen kérdéseket kell sorban tárgyalni.
[00:09:23]Ez mostanában is gyakran így zajlik.
[00:09:24]Ö például az arakne, amiről beszélt kormányszóő asszony, hogy egy új kockázatelő rendszerét az Európai Uniónak, amit valamiért nem volt hajlandó bevezetni a korábbi kormány, hogy az agrárámogatásokat korrupcióellenes vizsgálatoknak vethesse alá egy ilyen kockázatértékelő számítógépes rendszerrel az Európai Unió.
[00:09:42]Ezt mi elfogadtuk, hiszen semmilyen titkolnivalónk nincsen, és a korrupcióellenes fellépést a kormány messzemenőkig támogatja, de sok jellépés együttese adja ki azt, hogy Magyarország minden mérföldkövet teljesítsen.
[00:09:53]Márpedig a cél ez, és ez a lényeg, amiről beszélni szeretnék önöknek, hogy mind a 124 mérföldkövet teljesíteni fogjuk.
[00:09:58]Egyetlen 1 eur centról sem mondunk le.
[00:10:00]Azt a 10 milliárd eurót, amit a helyreási alapból vállaltunk hazahozni, ezt haza is szeretnénk hozni.
[00:10:06]És a kormány gyakorlatilag éjjel nappal azon dolgozik.
[00:10:08]Én az mögöttünk hagyott héten is minden nap egyeztettem az Európai Bizottsággal a legkülönbözőbb technikai kérdésekről.
[00:10:17]Most már a projektek több mint fele abban a szakaszban van, hogy a mérföldkő teljesült és a dokumentációk benyújtása zajlik.
[00:10:22]Tehát azt, hogy igazoljuk, hogy ténylegesen megtörténtek azok a beruházások, azok a projektek, azok az intézkedések, amik szükségesek.
[00:10:27]A fennmaradó részben pedig a végha hajrában vagyunk, hogy közlekedési példát mondjak.
[00:10:34]Például a kafillamosok esetében, amiket ugye a BKK-nak szállít a gyártót még egy-két villamos megérkezésre kell, ez folyamatban van, és akkor fogjuk tudni lezárni a dokumentálást, és leadni augusztus 31-éig a szükséges papírokat az Európai Bizottság részére.
[00:10:47]Tehát nagy erőkkel dolgozunk, és ennek jegyében a kormány számos intézkedést tárgyalt.
[00:10:51]Amit kiemelnék, az az hiszen ez egy nagy közfigyelmet érdemlelő kérdés, hogy a szélenergia kapcsán a helyreáhallítási tervben vállalt jogszabályalkotásnak és pályázatki kiírásnak eleget fogunk tenni augusztus végéig.
[00:11:03]Itt fontos azt kihangsúlyoznom, hogy ezeket a vállalásokat az előző kormány tette.
[00:11:09]Tehát ezek a helyreáhajtási alap korábbi verziójában is benne voltak.
[00:11:10]Nyilván nem érdekelte őket nagyon, vagy nem foglalkoztak velem, mert úgy voltak vele, hogy úgy se tesznek semmit azért, hogy megszerezzék a magyaroknak járó uniós pénzt, azért úgy se tartják be azt, ami ott le van írva.
[00:11:18]De ezt már a korábbi kormány is, hogy a szélenergiát kiterjeszti Magyarországon a korábbi verziójában a helyreállítási tervnek vállalta.
[00:11:25]Most, hogy az uniós pénzeket ténylegesen hazahozzuk, ezeket a korábbi vállalásokat nekünk teljesíteni kell.
[00:11:29]Ez a szélkerekek vonatkozásában azt jelenti, hogy három lépés van még előttünk augusztus 31-éig.
[00:11:35]Egyrészt meg fog jelenni egy kormányrendelet, aminek a társadalmi egyeztetése indul, amely kormányrendelet a kereteit szabja meg annak, hogy hogyan zajlik a szélenergiával kapcsolatos pályáztatás.
[00:11:49]Emellett meg fog jelenni Kapitány István gazdasági és energetikai miniszternek egy miniszteri rendelete, ami kijelöli azt az úgynevezett 25 darab könnyített térséget, ami 25 darab járás Magyarország területén, ahol a könnyített engedélyezési eljárások érvényesek a szélenergia vonatkozásában, tehát ahol szélkerék telepítéséhez egyesített környezetvédelmi és engedélyezési eljárást egy gyorsított eljárásba kell és lehet lefolytatni.
[00:12:12]Ez konkrétan is így a helyreállítási tervnek a része volt, amit a korábbi kormány vállalt.
[00:12:18]Mind a könnyítettengedélyezés, mind ezeknek a zónáknak a kijelölése.
[00:12:22]Tehát ezt nem mi találtuk ki.
[00:12:24]Azonban ahhoz, hogy az uniós pénzekhez Magyarország hozzáférjen, ezeket teljesíteni kell.
[00:12:30]Ennek a konkrét 25 járásnak a kijelölése a miniszteri rendeletben történik meg.
[00:12:32]A harmadik lépés pedig az lesz, és ennek is meg kell történnie augusztus 31-éig, hogy azt a pályázatot, aminek egyébként a tervezetét már véleményezésre bocsájtotta az energiahivatal, azt ki is kell írni.
[00:12:43]Ez egy olyan pályázat lesz, amin pályázhatnak 700 MW-nyi új kapacitásra, szélerőmű telepítésre azok a vállalkozások, akik szélenergia előállítására vállalkoznak.
[00:12:55]Olyan helyszíneken lehet pályázni, ahol egyrészt a hálózati csatlakozás lehetősége megvan, vagy belátható időn belül biztosítható.
[00:13:02]Tehát ahol a MAVI rendszere tudja fogadni az így előállított szélenergiát, és ahol azok a természeti adottságok rendelkezésre állnak, hogy eleget fúj a szél, hiszen anélkül nehéz ilyen berendezést telepíteni, illetve ahol azok a fajta védőzónák nem érvényesülnek, amiket a jogszabály az előbb említett kormányrendelet előír.
[00:13:24]miszerint például madarak vonulási vonulási útvonalain kiemelt természetvédelmi övezetekben, lakottületek 700 mes közelében, honvédelmi létesítmények közelében és egyéb meghatározott területeken tilos szélerőműveket telepíteni.
[00:13:36]Tehát nyilván olyan helyekre lehet pályázni, amik megfelelnek ezeknek az elég szigorú jogszabályoknak.
[00:13:41]A kormány több körben tárgyalta ezt a kérdést.
[00:13:43]miniszterelnök úrnak az volt a nagyon határozott elvárása, hogy biztosítani kell azt, hogy a helyi közösségek, ahol vagy amely térségben esetleg ilyen erőmű telepítésre kerül a következő években, ez nem rögtön történik meg egyébként, tehát ez egy jó sok éves folyamat, mire ha valaki el is nyeri ezt a pályázatot, mire egy ilyen szélerőmű telepítése a valóságban megtörténik, de azt nagyon fontosnak tartotta, hogy a helyi közösségek ebből minél inkább ennek előnyét lássák.
[00:14:08]Tehát azon dolgozik a gazdasági és energetikai minisztérium, hogy mind az adószabályozásban, hogy minél inkább, minél nagyobb mértékben helyi adófizetők legyenek ezek a szélenergia leállító társaságok azon települések esetén, ahol szélerőművet telepítenek, és a helyi közösségek lássák javát annak, hogy ott megújuló energiaelőállítás zajlik, mind a tekintetben, hogy a pályázati kiírás, illetve a későbbi szabályozás előmozdítsa azt, hogy ezek a szélenergiát, előállító szélkereket telepítő társaságok minél inkább motiváltak, ösztönzöttek legyenek arra, hogy megállapodásokat kössenek a helyi közösségekkel, és számukra valamilyen kedvezményes, hosszútávú megállapodás útján biztosítsanak energiát.
[00:14:46]Erre számos példa van Európa szerte, akár még közösségi tulajdon részt is engedjenek, hogyha erre van szándékuk, hogy ennek irányába mutató ösztönzőket beépítsünk a szabályozásba, ennek a lehetőségeit keresi a szaktárca.
[00:14:59]Tehát egyértelműen az a célunk, hogy ne csak az ország egésze, az ország egészének energiabiztonsága, energiaszuverenitása lássa javát annak, hogy Magyarországon kiterjesztésre kerül a szélenergia, hanem még ezen felüli többlet előnyöket kapjanak és lássanak azok a közösségek, ahol esetleg ilyesféle telepítésre sor kerül.
[00:15:21]És persze a helyi építési szabályok megmaradnak, tehát a helyi önkormányzatoknak továbbra is lesz abban szava, hogy hol és milyen magasságban és hogyan engednek ilyen szélerőmű telepítést.
[00:15:30]Most tehát ami meg fog jelenni, az egyrészt egy kormányrendelet, ami ennek a pályáztatásnak a keretszabályait rögzíti.
[00:15:35]Az a miniszteri rendelet, ami kijelöli ezt a 25 járást, ahol könnyített térség kerül kijelölésre az engedélyezés kapcsán.
[00:15:43]És megjelennek azok a pályázatok, amik augusztus 31-éig legalább 700 MW-nyi új kapacitást kívánnak bevonni a Magyar Energiaellátásban, és 2030 végéig több további ütemben összesen 4000 MW-nyi szélenergia kapacitásra ír ki pályázatot Magyarország.
[00:16:01]Tehát egy jelentős előrelépés történik abban, hogy a megújuló energiaforrások hozzájárulhassanak Magyarország energiabiztonságához.
[00:16:07]Azt gondolom, hogy az elmúlt hetekben pontosan láthattuk azt, pontosan láthattuk azt, hogy milyen nagy szükségünk van arra, hogy legyenek alternatív energiaforrásaink a hagyományos vagy az eddig Magyarország energiaellátását biztosító energiaforrásokhoz képest, hogy több lábon álljon Magyarország energiabiztonsága.
[00:16:26]A megújuló energia ezt is szolgálja, azt is szolgálja, hogy olcsó energia elérhető legyen, hiszen végeredményben annál olcsóbb, mintogy a természeti erőforrások segítségével állítunk elő villamosenergiát.
[00:16:36]nincsen.
[00:16:38]És harmadrész pedig, hogy Magyarország energiaszuverenitását is szolgáljuk, hiszen az a az az erőmű, ami már itt van Magyarországon, és ami az itt az itteni napsütésből, vagy az itteni szélből állít elő energiát, az gyakorlatilag lecsökkenti Magyarország hitettségét minden más ország felé, ahonnan egyébként importálni kellene energiahordozókat.
[00:16:58]Tehát azt gondoljuk, hogy éppen ezért helyes az, hogy a megújuló energia érdekében Magyarország előre tudjon lépni.
[00:17:09]Az összes részletet ezekből a jogszabályokból, ezt megismerhetik a társadalmi jegyeztetési honlapján a kormánynak, ahol ezeket a rendelettervezeteket közzétesszük.
[00:17:19]Készültem emellett egy prezentációval, ami a Közlekedési és Beruházási Minisztérium hatáskörébe tartozó néhány ügyet mutatja be, amiről a kormány nemrégiben döntött.
[00:17:28]Ebben van kiemelt beruházások felülvizsgálata, van koncessziós autópályafelülvizsgálat és van lakásépítési program.
[00:17:34]Ezek egymással kevéssé függenek össze.
[00:17:36]Annyiban igen, hogy a mi tárbszánkhoz tartozik mindegyik.
[00:17:39]Úgyhogy szeretnék ezeken végigmenni és bemutatni azt, hogy mi is itt a helyzet.
[00:17:44]Hát ez mutatja, hogy milyen széles portfóliója van.
[00:17:46]Miniszter úr tetszen.
[00:17:47]Ez ez valóban így van.
[00:17:47]Ezt nem tudom merre kell mutatnom, hogy lépjen is.
[00:17:51]Szerintem arra, de ezzel nem jártam sikerrel.
[00:17:57]Hátha most most sikerült.
[00:17:59]Jó, ez csak egy szép fotóla.
[00:18:02]Azt mondtad, igen, akkor még egyet lépjünk, akkor mondom szóba.
[00:18:04]Ö arrafelé mutatjuk mégis csak előre.
[00:18:08]Most jó.
[00:18:08]Igen, ugye így néz ma ki a magyar autópálya hálózat térképe, gyorsforgalmi úthálózat térképe.
[00:18:12]A sötét zölddel jelölt szakaszokat, az ország legnagyobb részét, a Mészáros Lőrinc és Szí László érdekeltségé körébe tartozó MKIF nevű autópályakonzor működteti.
[00:18:19]Ezt az autópályakonzort 35 évre a valaha volt legnagyobb magyar köz szféra által megkötött szerződésben bízta meg a korábbi magyar kormány.
[00:18:35]Ennek a szerződésnek a jelenlegi összeértéke 24000 milliárd Ft.
[00:18:36]24000 milliárd Ft.
[00:18:39]Ami ezeknek az autópályáknak részben a működtetésére, részben a világos zölddel jelölt szakaszokon, amik még nem épültek meg, új autópályaszakaszok kiépítésére vonatkozik.
[00:18:49]Erről önmagában nagyon sokat lehetne beszélni.
[00:18:51]Zajlik ennek az autópályak koncessziónak a felülvizsgálata.
[00:18:53]Most nem erről beszélnék ezen a mai sajtóatájékoztatón, mert most ennek csak egy kis részéről született döntés az M6-os autópálya vonatkozásában.
[00:19:01]Az M6-osnak a két nyíl között tehát a két pont között, amit a két nyíl jelöl, Dunaújváros és Érdittető közötti szakaszának üzemeltetéséről van szó.
[00:19:11]Ez egy létező autópálya.
[00:19:13]Ez egy létező autópálya.
[00:19:15]Az M6-osnak a Budapesthez közeleső szakasza, amiről azt kell tudni, hogy ezt egy autópályakonzor működtette eddig is, de ezt nem az Orbán kormány bízta meg, hanem még 2004-ben az akkori kormány bízta meg ítse meg az M6-osnak ezt a szakaszát és működtesse is.
[00:19:30]Ez jelenleg az Európai Újjáépítési és beruházási bank, illetve egy Eberdin nevű befektető tulajdonában lévő autópálya üzemeltető.
[00:19:39]És amiért most erről beszélek, az az a tény, hogy 2026 októberében, az az idén októberben az M6-os ezen szakaszának működtetésére korábban 22 évre megkötött szerződés lejár.
[00:19:52]Éppen ezért a magyar kormánynak döntenie kellett arról, hogy kiüzemeltesse tovább ezt az autópályát.
[00:19:59]És ezt a döntést Lázár János korábbi építési és közlekedési miniszter meghozta.
[00:20:05]Ennek a döntésnek a lényege az itt látható.
[00:20:09]Mindjárt meg is próbálom ezt elmagyarázni.
[00:20:11]Lehet, hogy távolról nem mindenki látja itt a lényeget, de a lényeg az az, hogy 2025.
[00:20:15]február 28-án Lázár János munkatársai Lázár János egyik legbizalmib embere és helyettes államtitkára egy feljegyzést készített a miniszter számára, ahol azt javasolta, hogy a legkedvezőbb az a megoldás a magyar állam számára, hogyha ezt a koncesszort, az M6 Dunát további 11 évre kijelöli opciós koncesszornak.
[00:20:41]Ez azt jelenti, hogy amikor megkötötték 2004 előtt ezt a szerződést a korábbi kormányok, akkor egy opciós jogot szerzett Magyarország arra, hogy még 11 évre egy kedvező báron odaítélje ennek az autópályának a működtetését ugyanannak a cégnek, amelyik meg is építette.
[00:20:55]és az elmúlt 22 évben ezt működtette Lázár János én ezt a kézírást, ezt én már más ilyen lehúzott vasúti beruházásokból ismerem ráírta nagy betűkkel, hogy nem felkiáltójel bekarikázta, hogy nem engedélyezem, majd odaírt egy nagy kérdőjelet.
[00:21:11]Eltelt két hónap, s április végén ugyanazok a helyettes államtitkárok és ugyanazok a munkatársak bármiféle számítás nélkül új javaslattal éltek, ahol azt javasolták, hogy Mészáros Lőrénc és Sz László autópálya koncesszorát bízzák meg.
[00:21:24]Az MKIFET ennek a szakasznak az üzemeltetésével, amit Lázár János már nagy elégedettséggel bekarikázott, hogy ezt engedélyezi, ott fölül látszik, alá is írta a saját kézjegyével.
[00:21:34]Egy ilyen döntési lapon dőlt az el, hogy akkor kiüzemelteti a következő években az M6-os autópálya Dunaújvárosi és érdítető közötti szakaszát.
[00:21:43]Mi az előterjesztésekben, az előterjesztések mögötti dokumentációban egyetlen számítást, alátámasztó számítást, ajánlatkérést sem találtunk, ami arról szólt volna, hogy a miniszter, amikor a közpénzekkel gazdálkodik, megpróbált volna meggyőződni arról, hogy mi a magyar adófizetők számára a legkedvezőbb megoldás.
[00:22:00]Márpedig az egész biztosan kijelenthető, hogy nem az volt a legkedvezőbb megoldás, ami mentén döntött.
[00:22:06]A következő 11 évre nézve Mészáros Lőrinc és Szí László autópálya koncesszora 100 milliárd Fttal drágábban végzi ezt a feladatot, mint amennyiért akár a magyar közút, a magyar állam saját közút üzemeltetője ezt vállalja jelenleg bekért ajánlat alapján, vagy amennyi a korábbi opciós ajánlata volt az M6 Dunának, tehát a régi szolgáltatónak egy részletes árajánlott kérést küldtünk mind az M6 Duna, tehát a régi koncesszor, mind a Magyar Közút felé.
[00:22:33]Ez mind a kettő körülbelül nagyságrendileg 51 milliárd Ft-os árra vállalta a következő 11 évre az M6-os érdítető Dunaújváros közötti körülbelül 50 kmes szakaszának, 54 km-es szakaszának működtetését, míg Mészáros Lőrinc és Szí László autópálya koncesszora ugyanazt a műszaki tartalmat, ugyanazt az autópálya működtetési és egyszeri felújítást 149 milliárd Ft-ért vállalta.
[00:22:57]Ezt a 149 milliárd Ftos megrendelést Lázár János karikázása és engedélye nyomán, Lázár Jánosnak az egyébként ezt a dokumentumot előkészítő helyettes államtitkára, akit elsőként mentettem föl, amikor miniszter lettem, egyébként megrendelte és a megrendelés kiment az MKV felé.
[00:23:12]Az elmúlt hónapokban egy átfogó átvilágítását rendeltük el ennek az ügyletnek, amely nyomán megállapítottuk azt, hogy ez a megrendelés jogellenes és joghatás kiváltására alkalmatlan volt.
[00:23:25]Ugyanis a kormánynak az ekkor hatályban lévő statutum rendelete alapján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter volt jogosult arra, hogy az autópályakonziós szerződések módosítását, opciók lehívását megtegye.
[00:23:36]Tehát mindár János, mind a helyettes államtitkára valójában hatáskör hiányában járt el, és próbálta meg egyébként megkárosítani ezzel az eljárásával a magyar államot.
[00:23:45]Most persze ne tévedjünk, hogyha nem lett volna kormányváltás, hogyha ezek az átvilágítások nem indultak volna el, akkor ezt senki nem firtatta volna.
[00:23:53]Az MKIF üzemeltetné a következő években ebben az esetben ezt az M6-os autópályaszakaszt, és egy ilyen kicsi szakaszon Érdés Dunaújváros között 100 milliárd Fttal károsították volna meg a magyar államot.
[00:24:06]Most annak köszönhetően, hogy ezt átvilágítottuk, ezt a jogi hiányt megtaláltuk, a kormány arról döntött, hogy nem tartja érvényesnek és joghatás kiváltására alkalmasnak azt a levelet, amit Lázár János minisztériuma az MKIV felé kiküldött.
[00:24:20]És nem tekintjük ezt érvényesnek, tehát nem kívánjuk Mészáros Lőrinc és Szí László szolgáltatásait igénybe venni, és az MKIV szolgáltatásait igénybe venni az M6-os autópálya ezen szakaszának üzemeltetésére.
[00:24:32]Nyilván kell akkor egy másik üzemeltető.
[00:24:34]Most jelenleg azért írtuk ide ezt a maximumot, mert jelenleg versenyeztetjük ezeket a szereplőket egymással.
[00:24:40]A kormány arról döntött, hogy több körben versenyző ajánlatot kér be mind a korábbi koncesszortól, mind a magyar közúttól arra, hogy milyen módon képesek ezt üzemeltetni.
[00:24:49]Erről jelenleg is zajlanak ilyen árajánlatkérések.
[00:24:54]Azt tudom mondani, hogy már egy legalább 10 ehhez képest is legalább 10%-os további átcsökkenést elértünk.
[00:25:00]Tehát hogyha a magyar állam elkezd kemény megrendelőként föllépni, és nem azon gondolkodik, hogy hogy tud előnyben részesíteni bizonyos építőipari szereplőket, hanem úgy jár el, ahogy egy magyar állam, akkor még az egyébként a mészároshoz képest harmadakkora árból is lehet árengedményt elérni.
[00:25:16]ezen dolgozunk jelenleg is.
[00:25:16]Annak, hogy ennek mi lesz a végeredménye, ezt most azért nem előlegezném meg, mert éppen abban a helyzetben vagyunk, hogy versenyeztetjük ezeket a szereplőket, de nyilván a következő hetekben ezt le kell zárnunk, meg kell hoznunk majd a döntést arra, hogy kiüzemeltesse tovább októbertől ezt az autópályaszakaszt.
[00:25:31]Nekünk egyetlen szempontunk van, hogy ez a lehető legolcsóbb legyen a meghatározott minőségi szinten.
[00:25:34]Tehát itt azonos minőségi szintről beszélünk.
[00:25:38]az M6-os autópálya eddigi működtetési színvonalát, ami azt gondolom, hogy egy alapvetően jó minőségű autópályaüzemeltetés volt eddig is.
[00:25:44]Ezt szeretnénk továbbvinni, tehát egy folyamatos útállapott fenntartást és javítást és karbantartást.
[00:25:50]Tehát ezen a minőségi szinten mi a lehető legolcsóbb ajánlatot szeretnénk megkapni és a lehető legolcsóbbat kapni, hogy az ország, hogy az adófizetők érdekét így képviseljük a legjobban.
[00:25:59]De hogyha ezt nem is csináltuk volna, hogyha csak azt mondjuk, hogy elfogadjuk elsőre a Magyar Közút ajánlatát, vagy elfogadjuk azt az árat, ami a a 22 évvel ezelőtti szerződésből következik, nyilván különböző inflációs számításokkal kiegészítve, tehát ami ez az 51 milliárd körüli ár, akkor is, ha nem alkottunk volna tovább, akkor is már 100 milliárdot spórolnánk ezzel az egy döntéssel, ahhoz képest, mint ahogy Lázár János korábban a magyar közpénzekkel bánt, és ahogy a korábbi kormány ezeket a korábbi közpénzeket kezelte, és amennyiér ezt megkívánták bízni.
[00:26:31]Na most el mindenkinek a csak a képzelőerejére bízom, hogy mennyi túlárazás lehet a teljes magyar autópályakonzióban az egész országban, hogyha érdés Dunaújváros között 100 milliárdot lehet spórolni azzal, hogy nem Mészáros Lőrincre és Sz Lászlóra bízzuk az autópályák működtetését, azt gondoljuk, hogy ez az egy eset is rávilágít arra, hogy szükséges a teljes autópálya koncesszió felülvizsgálata.
[00:26:53]És azt hiszem világosan látszik belőle, hogy miért illettem az első naptól jelentős kritikával azt, hogy az elmúlt négy évben 1024 milliárd Ftot fizette ki az MKIF-nek az autópálya koncesszió keretében.
[00:27:05]Úgyhogy nem is látszik ennyi műszaki tartalom, amit megépített volna az autópálya koncessor.
[00:27:07]Tehát milyen koncesszió az, ahol többet fizet a magyar állam, mint amennyi megépül?
[00:27:12]Tehát egy koncessionálnak fordítva kéne lennie, hogy a szerződés elején kevesebbet fizetünk, mint amennyi épül, és aztán a szerződés teljes időtartam alatt van ez valahogy visszakompenzálva, és van valamekkora üzleti kockázata a koncesszornak.
[00:27:21]Itt nem ez történt a teljes hálózat vonatkozásában, és azt most már egész konkrét adatokkal tudjuk igazolni, hogy egy körülbelül 100 milliárd Ftos háromszoros túlárazás volt az M6-os ezen szakaszának működtetése keretében.
[00:27:34]Mondanom sem kell, hogy mindazokat a dokumentumokat, minden információt, amit a rendelkezésünkre áll a nyomozóhatóságokkal is meg fogunk osztani.
[00:27:41]Ez egy azt gondoljuk, hogy a napnál is világosabb olyan eset, ahol a közpénzekkel való gazdálkodás legalapvetőbb szabályainak nem felelt meg az az eljárás, ahogy a korábbi minisztérium a közpénzekkel bánt, és ahogy egy ilyen nagy értékű megrendelést kiadott.
[00:28:00]M6-os ügyben talán ennyit.
[00:28:05]A kormány tárgyalta Vekerle Sándor lakásépítési programról is.
[00:28:07]Első körben még nem a programot fogadtuk el, az év végére kell, hogy elkészüljön, hanem egy olyan feladatlistát, ez meg fog jelenni a magyar közlönyben, ami a pénzügyminiszternek és nekem közlekedési beruházási miniszternek ad jelentős feladatokat abban, hogy hogyan tudjuk a lakhatási válságot enyhíteni Magyarországon, hogyan tudjuk élénkíteni a lakásépítést.
[00:28:25]Itt látszik egy friss összevetés.
[00:28:27]2025-ben az 1 millió lakosra vetítve átadott új lakások száma.
[00:28:33]Látszik az, hogy ez Ausztriában és Lengyelországban körülbelül a magyar érték négyszerese, ötszöröse, Romániában és Csehországban is jóval több, mint a magyar érték duplája.
[00:28:41]Tehát gyakorlatilag Magyarországon olyan mértékig lassult le az ingatlanpiac, olyan mértékig lassultak le a lakásépítések, hogy ennek nyilvánvalóan, hisz hogyha nincs kínálat, akkor az az árakat felfelé viszi.
[00:28:54]Ez egy teljesen nyilvánvaló közgazdasági összefüggés.
[00:28:56]Ö ez a típusú kínálathiány, lakásépítési hiány öra a több más szempont, több más aspektus mellett hozzájárult ahhoz, hogy a magyar lakásárak elszálljanak.
[00:29:09]Elsősorban nyilván a nagyvárosokban, elsősorban nyilván Budapesten és azokban az egyetemi gazdasági központjaiban Magyarországnak, ahol azért tipikusan az a helyzet, hogy a kereslet a lakások iránt nagyobb, mint a kínálat.
[00:29:20]Nyilván Magyarország kistelepülésein, hogyha azok nem egy agglomerációban vannak egy nagy városnak, akkor ez kevésbé jelentős hatás.
[00:29:27]De az biztos, hogy a legnagyobb ipari, gazdasági, egyetemi központjaink és azok agglomerációi esetében is kirivóan Budapesten és annak agglomerációi esetében ez a hatás érvényesül.
[00:29:37]Tehát muszáj beindítanunk egy olyan lakásépítést és minél inkább a megfizethető lakhatást is szem előtt tartó azt szolgáló programot, ami ezen változtatni képes.
[00:29:46]Azon dolgozunk tehát a kollégáimmal együtt hogy egy olyan programot állítsunk össze, ami ezekre a szempontokra mind-mind tekintettel van.
[00:29:56]Ugye, hogyha megnézzük a helyzetet, amit örököltünk, akkor még 10 évvel ezelőtt körülbelül 5,9 évnyi nettó átlagkeresetből lehetett egy átlagos magyar lakást megvenni, mára ez hét év fölé nőtt, tehát több mint egy évvel többet kell dolgozni, csak az elmúlt 10 év adatai alapján az átlagkeresetből élőknek, mint korábban ahhoz, hogy egy magyar lakást megszerezzenek, és nyilván valaki minél kevesebbet keres, ez annál jobban sújtja ez a helyzet.
[00:30:22]Jelentősen csökkent a lakásépítés volumene.
[00:30:24]Magyarországon a reál béreket kétszeresen meghaladta a lakásárak növekedése.
[00:30:31]A lakásbérleti díjak reáltéken pedig jelentős infláció volt.
[00:30:33]Ugye ezekben az elmúlt években is még azt meghaladóan mintegy 30%-kal emelkedtek.
[00:30:36]és ö jelentős hiány van a kollégiumi férőhelyekben is, elsősorban a fővárosban és a legnagyobb egyetemi városainkban, ami aztán tovább fűti a lakhatási válságot, hiszen az a helyzet, hogy ma nem jut minden olyan egyetemistának, aki nem az adott településről nyer felvételt az adott felsőoktatási intézményben.
[00:30:56]Nem, hogy mindegyiknek nem jut, a felének se jut kollégiumi férhely a legtöbb egyetemi központunkban.
[00:31:01]Ez a végén azt jelenti, hogy ez a kereslet a lakáspiacon csapódik le.
[00:31:04]Hárman, négyen diákok közösen bérelnek ki lakásokat, és ugyanúgy, mint az Airbnb jelenség, amiél szintén egy átfogó országos szabályozáson dolgozunk, ez a jelenség is azt okozza, hogy a végén a lakáspiacon egy egy olyan keresleti sok jelenik meg, és egy kínálathiány jelenik meg a lakásépítések elmaradása miatt, ami együtt egy brutális lakásáremelkedést hoz.
[00:31:24]Ezt hívjuk gyakorlatilag a lakhatási válságnak Magyarországon.
[00:31:28]A kormánynak itt azt gondolom, hogy számos beavatkoznivalója van.
[00:31:33]át kell tekintenünk az egyébként évtizedek óta sok szempontból elavult lakástörvényt, az összes szabályozást, ami a bérlakás piacot körbeveszi.
[00:31:40]Magyarországon olyan adó jogszabály, olyan pénzügyi ösztönző jogszabályi környezet van, ami gyakorlatilag a bérlakásszektor kiterjesztését megakadályozza.
[00:31:49]a korábbi kormánynak kifejezetten fölvállalt célja volt, hogy a bérlakás szektort ne támogassa, hanem mindig a saját tulajdon felé vigye a támogatási programokat, aminek van előnye, mi ezt nem szeretnénk, hogy ne legyenek ilyen támogatási programok, félreértés, ne essék, de amikor egy kormány csak a saját tulajdont támogatja, az valójában egy rökhözkötési politika része, ahol azt nem igazán engedi meg fiataloknak, hogy másút vállaljanak munkát, másút próbáljanak szerencsét, hiszen hiszen azt a fajta társadalmi mobilitást, ami települések közötti költözést tesz lehetővé, azt, hogy valaki ne ott ne cövekeljen le évtizedekre előre egy adott településen, hanem hanem akár továbbtanulás, akár munkahelyválasztás terén mobilisabban tudjon mozogni az országban.
[00:32:35]Ez nyilván egy olyan támogatási politika, ami csak a saját tulajdont támogatja, és a bérlakást nem, az megnehezíti.
[00:32:40]Tehát éppen ezért a Tisza programjának egy fontos célkitűzése volt az, hogy Magyarországon mozdítsuk elő az intézményi bérlakás szektornak a létrejöttét és azt, hogy legyenek megfizethető bérlakások, amik elérhetőek azoknak a fiataloknak, pályakezdőknek, családalapítók számára, akik esetleg egy másik városban próbálnanak szerencsét, ott tudnak munkahelyet találni, ott tudnak továbbtanulási lehetőséget találni és ilyen módon is segítsük azt, hogy mindenki előre tudjon egyet lépni az életében.
[00:33:10]Ehhez azonban számos szabályozást meg kell változtatnunk, adószabályokat, különböző pénzügyi ösztönzőket, építési szabályokat, működtetési szabályokat, lakáspolitikát érintő jogszabályokat törvényi szinttel bezárólag.
[00:33:21]A vekerle program feladatait megszabó kormányhatározat, ami meg fog jelenni, most ezeket a feladatokat listázza ki, és most kezdődik el az a munka a kormányzatban, amikor ezeket a jogszabályokat előkészítsük.
[00:33:32]Nyilván ebben fogunk minden érintettel egyeztetni, önkormányzati szektorral egyeztetni, a lakáspiacon érintett különböző szereplőkkel, finanszírozókkal, ingatlanfejlesztőkkel, az építőipar szereplőivel egyeztetni és meg fogjuk hallgatni a véleményüket a nemzeti bankkal, ahol ugye egy folyamatos monitorozást zajlik a magyar lakáspiacnak, és talán az egyik legmélyre hatóbb elemzéseket a jegybaneszi közzévek óta is nyilván fogunk egyeztetni, és az általuk életre hívott lakáspiaci testületben is részt fog venni a minisztériumunk, tehát igyekeztünk a legtöbb tudást ebbe bevonni.
[00:34:11]Magyarország etéren valójában egy rendkívül a térséghez képest rendkívül elmaradott állapotban van.
[00:34:17]Ez nem csak ezekből a számokból látszik, hanem gyakorlatilag Magyarország az, amelyik ebben a térségben leginkább benne ragadt abban a tudatállapotban, ami a rendszerváltás után létrejött.
[00:34:28]Ugye a rendszerváltás után Magyarországon, mint egyébként a térség más országaiban is az lett a sik, hogy az államnak semmi keresni valója nincs a lakáspiacon.
[00:34:38]A piac majd mindent megold, rá kell bízni a piacra, és aztán majd jönnek a jóságos ingatlanfejlesztők, aztán majd megépítenek mindent.
[00:34:47]Mindez úgy történt ebben a régióban, hogy valójában Nyugat-Európában egyáltalán nem ez a helyzet.
[00:34:51]hogyha megnézzük akár Bécs példáját, akár a francia városérségek példáját, ott valójában a közféra nem csak szabályozóként, hanem hanem a legkülönbözőbb egyéb szerepekben is részt vesz a lakáspiac alakításában, részt vesz abban, hogy támogatási programokkal, várossszabályozáson keresztül előírja, hogy megfizethető lakások épüljenek, előírja, hogy hány százalék megfizethető lakást kell építeni, lakásügynökségeket tart fönn, aktív cselekvő módon a közfére, ahol az állam, hol a régió, hol a város, ezt nyilván az adott ország válogatja, részt vesz abban, hogy a lakáspiac megfizethetőség érdekében beavatkozon.
[00:35:24]Ami érdekes, hogy hozzánk legközelebb van Európa leginkább beavatkozó jellegű gazdasága Ausztria, ahol Bécs városa és az általa működtetett lakásalapok ma a legnagyobb lakástulajdonosai a városnak.
[00:35:35]és gyakorlatilag különböző lakástámogatási rendszerekkel egy folyamatos lakásépítés zajlik az összes bécsi rozsdövezetben, és a lakásállomány megújítása sokszorosan haladja meg a budapestit jelenleg is.
[00:35:46]Úgyhogy ezeknek az épülő lakásoknak egy nagyon nagy százaléka támogatott bérlakásként érhető el.
[00:35:52]Tehát azt gondolom, hogy ezekből az európai példákból tanulva van keresnivalója, igenis van keresnivalója a közszférának a lakáspiacon.
[00:36:00]Ö és ö azt látjuk, hogy akár Lengyelországban, akár Csehországban, akár most már Romániában ez a felismerés megszületett.
[00:36:09]Magyarország etéren az elmúlt években lemaradt, és ezt a lemaradást szeretnénk a Vekerle Sándor program segítségével behozni.
[00:36:16]És a célunk teljesen világos az, hogy hozzáférhetővébé tegyük a lakásokat, az első lakás megtalálásának lehetőségét, a fiatalok és a pályájukat megkezdő családjukat alapító lakásbérlők vagy lakásvásárlók számára.
[00:36:36]Amit a programban mindenképp szeretnék megvalósítsani, és ez is összefügg mindazzal, amiről az elején beszéltem, hogyha elájtási alapból uniós forrásokat hoztunk haza, az az, hogy épüljenek új megfizethető bérlakások és új kollégémi férőhelyek Magyarország nagyvárosaiban.
[00:36:50]Most itt nyilván miután ott vannak már két tervek, amiket tudunk elővenni.
[00:36:52]Itt most Rákosrendező példáját mutattam, ahol a Maxi Dubaj helyett egy ilyesféle elképzelést ugye a főváros elkezdett előkészíteni, de nyilván a vidéki nagyvárosaink környékén is bőven találunk olyan területeket, ahol városfejlesztési logikával meg tudnak ilyen fejlesztések jelenni.
[00:37:09]Amit már biztosan tudok mondani, hogy 550 millió euró elérhető és megvan a helyreási alapból erre, amit a Magyar Fejlesztési Bank fog kiadni.
[00:37:15]Ez egy olyan támogatási program lesz, ahol 20%-nyi támogatást fog biztosítani a bank, és emellé kell 80% piaci finanszírozást hozni mindazoknak, akik ezt fejlesztik, és ezért cserébe kell megfizethető lakhatási részt vállalni, és azt vállalni, hogy a projekteknek, a fejlesztéseknek egy része az megfizethető bérlakásként, megfizethető lakhatásként épül meg.
[00:37:37]Ez összességében azt jelenti, hogy több mint 2 milliárd eurónyi ingatlanfejlesztést tudunk ezzel ösztökélni és megfelelő helyekre megfelelő tartalommal irányítani, ami alatt azt értem, hogy mind a városszerkezetben megfelelően illeszkedő projekteket tudunk majd előnyben részesíteni, és nem a város szélén, tömegközlekedés nélkül teljesen alkalmatlan helyekre leszórólt lakóparkokat ösztönözni, mint ahogy ezt a korábbi kormány tette, és elő tudjuk azt is mozdítani, hogy megfelelő mennyiségben meg megfizethető lakhatás is létrejöjjön ezeknek a programoknak a keretében.
[00:38:06]Ezt az összeget még ki fogja egészíteni a helyreáhajtási alapból egy EIB finanszírozás.
[00:38:10]Ez ugye egy furcsa kombó, de ilyenünk is van.
[00:38:12]Tehát lesz olyan Európai Uniós RRF hitel, amit az EIB még kiegészít forrásokkal, és ezzel fogjuk tudni ezt még tovább növelni.
[00:38:20]Tehát összességében én azt gondolom, hogy ez a 3 milliárd eurót is elérheti majd a végén ennek a programnak az összértéke.
[00:38:26]A vekerle programnak ez egy nagyon fontos eleme lesz.
[00:38:28]Ezekben a fejlesztésekben nyilván az állam részt vesz forrásbiztosítóként, szabályozóként, sok helyen telegtulajdonosként is, akár az önkormányzatokkal együttműködve.
[00:38:36]Mondjuk Ránkosrendező egy jó példa erre, de magát a azt a 80%-ot, azt nyilván magánfejlesztők, intézményi befektetők, ingatlanalapok, projektcégek, nonprofit szereplők, vagy akár a kollégiumok esetében egyetemek is hozhatják, és akár köztulajdonú nonprofit szereplők is megjelenhetnek.
[00:38:51]Itt ez nyilván például ilyen beruházások esetében egy releváns szempont.
[00:38:58]Most arról döntött a kormány, hogy december 31-ig elindul egy átfogó programalkotás, aminek a célja tehát az, hogy a lakásépítéseket is ösztönözzük, azon belül az intézményi bérlakásszektor létrejöttét isztönözzük, a megfizethető lakhatásnak a szabályozásban való megjelenését, és ezekben az új projektekben való megjelenését is ösztönözzük, és az adószabályokat, a pénzügyi ösztönző szabályokat is úgy alakítsuk át, hogy ez tényleg ösztönözze azt, hogy megfizethető lakások nagy számba jöjjenek létre Magyarország nagyvárosaiban.
[00:39:24]E tekintetben azért nyilván nagyon eltérően kell néznünk Budapestet és az ország többi részét.
[00:39:30]Ugyanis Budapesten azért az látszik, hogy hogy támogatások nélkül is van egy jelentős ingatlanfejlesztői kereslet.
[00:39:36]nem mindig jó minőségben, nem mindig megfizethető lakhatásként.
[00:39:38]Tehát itt, hogyha beavatkozik az állam, akkor leginkább azt kell garantálni, hogy ezek a projektek olyan irányba legyenek eltérítve, hogy urbanisztikai, építészeti minőségük jobb legyen, hogy a közszolgáltatások létrejöjjenek, hogy legyen megfelelő tömegközlekedés és legyen megfelelő számú megfizethető lakhatás bennük.
[00:39:54]A vidéki nagyvárosainkban ennél nehezebb a helyzet, mert sokszor piaci alapon a projektek nehezebben jönnek ki, ami érthető, hiszen megépíteni egy négyzetmétert azért ugyannyiba kerül ma Magyarországon bárhol, bármelyik településen, de nyilván az, hogy mennyire lehet utána eladni vagy bérbeadni, az lényegesen eltér Budapesten vagy Miskolcon.
[00:40:10]Tehát éppen ezért azt gondolom, hogy más típusú támogatási programok kellenek azokban a vidéki egyetemi központokban, gazdasági központokban, ahol a piac mai logikáján viszont nagyon nehezen jönnek létre ilyen lakásépítési projektek.
[00:40:25]ott más típusú támogatásra és beavatkozásra van szükség.
[00:40:27]Ezeknek a kidolgozását is a Vekerle program keretében meg kell tennünk.
[00:40:36]A ugye ennek erre utaltam is már, de ami nagyon fontos, hogy Budapest és a nagyobb vidéki városok barnamezős területeit, alulhasznosított városi területeit szeretnénk előnybe részesíteni.
[00:40:45]Nem célunk az, hogy tovább ösztönözzük a szétterülést, az agglomerációk szétterülését, amik aztán még több dugót, még több környezetszennyezést, még több zöldfület beépítését jelentik a várostérségeinkben.
[00:40:55]Azt látjuk, hogy a legtöbb nagyvárosunkban és Budapesten is valójában a kompakt városszövetben a azokban a részeiben a városnak, ahol már ma is van közlekedési rendszer, ahol ma is van egy kiépült várossszövet, szinte mindenhol találunk olyan felhagyott ipari, vasúti, egyéb területeket, ahol úgy lehet a várost fejleszteni, úgy lehet új lakásokat építeni, hogy ahhoz nem kell zöld fölleteket fölszámolni, nem kell a városoknak a további szétterülését elősegíteni, tehát keressük ezeket a megoldásokat, hiszen egy klímaválság kellős közepén vagyunk.
[00:41:23]ezt annál pregnánsabban megérteni, mint ezen a nyáron nehéz lenne.
[00:41:27]Tehát nyilvánvalóan nem az a célunk, hogy bármilyen lakásépítés ezt a klímaváltozást és klímaválságot mélyítse, hanem épp ellenkezőleg, hogy enyhítse.
[00:41:34]Ezt pedig akkor tudjuk megtenni, hogyha olyan helyen és úgy jönnek létre a lakások, hogy azok önmagukban a házak is a lehetőleg energiahatékonyabbak, és emellett pedig olyan közlekedés veszi őket körbe, ami a lehető legfenntarthatóbb.
[00:41:45]Tehát hogyha a egy külváros külvárosába valahova a létező leg nehezebben elérhető helyre pottyannak le ilyen lakóparkok, az nyilván sokkal nehezebben kiszolgálható és a végén sokkal nagyobb autóforgalmat generál, mint egy olyan helyre, ahol már eleve ott van egy villamos vagy egy jó minőségű buszjárat, esetleg egy vasút vagy metróállomás is.
[00:42:02]Itt a példán mondjuk a diákvárosnak a korábbi mesterterve látszik.
[00:42:06]Özt a projektet is szeretnénk újjázteni.
[00:42:08]Ugye a korábbi kormány ezt a beruházást leállította, a telket kijátszotta a kínai Fudan Egyetemet fenntartó alapítványnak, aztán a Fudan Egyetem elleni budapesti önkormányzati és helyi tiltakozás hatására a kormány ettől elállt.
[00:42:19]De továbbra is egy közérdekű vagyonkezelő alapítványban hagyta ezeket a telkeket.
[00:42:25]Ezt a vagyonkezelő alapítványt most a kormány felszámolja.
[00:42:26]augusztus végére a vagyona a közlekedési és beruházási minisztériumhoz kerül át.
[00:42:30]Tehát azok a telkek, ahol korábban a diákváros volt, és azok a tervek, tanulmányok a tárcánkhoz kerülnek át.
[00:42:36]Tehát ezt a beruházást is szeretnénk újjáilleszteni.
[00:42:41]Nyilván át kell nézni a régi terveket, mert sok év eltelt, de alapvetően azt, hogy itt egy vegyes lakó és kollégumi típusú fejlesztés elinduljon, és ezzel is segítsük a budapesti lakáspiacot, ez mindenképpen célunk.
[00:42:53]A hatása tehát az kell legyen a programnak, hogy könnyíti a lakhatást, hozzáférhetőbbé teszi az első lakás megtalálását, a munkavállalást mindazoknak a háztartásoknak, akiket ma ez most hatalmas költséggel terhel, fiatal munkavállalóknak, hiányszakában dolgozóknak.
[00:43:07]Most amikor nemrég Varsó mellett jártam a Gyesev új motorvonatait megtekinteni, hazafelé a repülőtérre menve, meg is álltam az egyik most épülő varsói nagy bérlakásprojekt mellett, ahol gyakorlatilag pályakezdő, de a középosztályba tartozó valamilyen első állásokat kereső vagy megtalált fiataloknak kínálnak a lengyel lakáspolitikában első lakhatási lehetőséget, lényegesen a piaci ár alatt.
[00:43:34]De olyan, ha úgy tetszik, kompromisszumokkal, ha úgy tetszik várospolitikai célokkal, hogy ezek tömegközlekedés melletti jó helyen épülő lakásprojektek, nem feltétlenül autózásra épülnek, nem is mindig épülnek garázsok.
[00:43:44]Ö és nyilván az egésznek a célja az, hogy a társadalom mobilitását a az eggyel előrelépését a a fiataloknak lehetővé tegye, és ilyen módon mondjuk a lengyel főváros elérhetőségét, az ottani munkahelyek elérhetőségét könnyebbé tegye.
[00:43:58]Tehát azt gondolom, hogy van feladatunk ilyen téren a magyar lakáspiacon is.
[00:44:04]Ami még ehhez hozzátartozik és fontos, az az, hogy át kell alakítanunk a kiemelt beruházások rendszerét.
[00:44:11]És ez összefügg mindazzal, amit az előbb elmondtam.
[00:44:15]A kiemelt beruházások átvilágítását a kormány már a korábbi ülésein elrendelte.
[00:44:18]Ezt a munkát elkezdtük.
[00:44:18]Több 1000 kiemelt beruházás van Magyarországon.
[00:44:22]Ennek egy jelentős része ugyan hatályban van, de már lényegtelen, mert már vagy megépült, ami benne volt a rendeletbe, vagy már nem is akarja senki megépíteni.
[00:44:30]Tehát van sokféle, ahol kevésbé kockázatos, és vannak olyanok, amik élesek, hogyha úgy tetszik.
[00:44:35]Ezeknek most tételesen végezzük az átvilágítását.
[00:44:38]Messze nem értünk a végére.
[00:44:40]egy első körös döntési kör az, amit a kormány meghozott, és tovább fogunk menni.
[00:44:44]Lesznek még hasonló bejelentéseink a következő időszakban is.
[00:44:48]Az első, ami összefügg mindazzal, amit az előbb mondtam, az otthonstart kiemelőknek a felülvizsgálata.
[00:44:52]Az otthonstart keretében az előző kormány ugye gyakorlatilag nagyrészt kormányközeli vállalkozóknak bárhol ők azt mondták, hogy egy arra alkalmatlan telkel lakást akarnak építeni, és ezzel úgymond enyhíteni az előbb általam is elmondott lakhatási válságot, arra adtak egy kiemelő rendeletet, hogy nem kell semmilyen szabályt figyelembe venni.
[00:45:11]Az előbbi példák kapcsán azért is húztam alá, hogy azért fontos a lakásépítés.
[00:45:14]Mi is támogatni szeretnénk, sőt sokkal jobban támogatni és ösztönözni szeretnénk, mint az előző kormány, ami valójában ugye Európa egyik legrosszabb adatát hozta össze a mindenféle kiemelő rendeletek ellenére.
[00:45:25]12000 lakás épült 2025-ben, ami töredéke két több mint kétszer annyi épült arányai a cseheknél, románoknál négyszer ötször annyi a lengyeleknél vagy az osztrákoknál.
[00:45:37]De ezeket a kiemelő rendeleteket is úgy alkották meg, hogy valójában ezek arról szóltak, hogy a lehető legnagyobb hasznot a a korábbi kormányhoz közelálló, Fideszhez közel álló vállalkozók leassák.
[00:45:45]Mit jelentett ez?
[00:45:47]Vettek egy alkalmatlan telket, ahova akár semmit nem lehetett építeni, mondjuk egy volt hajójavító műhelyt.
[00:45:50]A kormány hozott egy kiemelő rendeletet, amivel bármit megengedett odaépíteni az önkormányzatokat felülírva.
[00:45:56]Ennek a teljes hasznát lefölözte a vállalkozó.
[00:46:02]És egyébként mondjuk, ha ránézünk erre az új palota melletti óriás lakótelepre, ami ugye megfelelő közlekedési kapcsolatok nélkül a a Pórus Center mellett épített vagy építendő Bayer több mint 3000-es lakópark, akkor azt látjuk, hogy egyébként ki volt a legnagyobb hitelezője ennek a projektnek?
[00:46:17]A magyar állam, az MFB.
[00:46:22]És azt látjuk továbbá, hogy a teljes hitelállománynak a 80%-át, ami ezt a beruházást finanszíroza, magyar állami garanciával látták el.
[00:46:31]Tehát ezek a korábbi kormányközeli vállalkozók úgy építhették ezeket a projekteket, így azért nem vállaltak túl nagy kockázatot, hogy a hitelek nagy részét az állam adta.
[00:46:38]A kereskedelmi banki hiteleik mögé is és az állami hiteleik mögé is állami garanciát kaptak, és kaptak egy kiemelő rendeletet, hogy semmilyen építési szabályt nem kell betartani.
[00:46:47]Hát így könnyű vállalkozni.
[00:46:48]Tehát nekünk most ezeket a kiemelő rendeleteket fölül kell vizsgálni.
[00:46:53]Arra teszünk javaslatot az országgyűlésnek, és ennek a társadalmi jegyeztetése is megindul, hogy az összes otthonstart kiemelő rendeletet függesszük fel.
[00:47:00]Ehhez törvényalkotásra is szükség van.
[00:47:02]December 31-ig, amíg a vekerle program kialakítása megtörténik, addig az építési hatóságok már ne adjanak és nem is fognak kiadni építési engedélyeket ezekre a beruházásokra.
[00:47:13]Ez az összes otthonstartos kiemelőre egyaránt vonatkozik.
[00:47:17]Ezeknek a nagy része Budapesten lett kiemelve.
[00:47:19]Nyilván a a korábbi kormány nem, hogy mondjam, nem Budapestet helyezte a fejlesztés politikáinak a középpontjában, és akkor ennél figyelj finomabban nem tudok fogalmazni, de nyilván ezek a lakásprojektek a lakhatási válság miatt azért messze legnagyobb részben Budapesten jelentkeztek, és itt emelték ki őket.
[00:47:33]De azért Debrecen térségében is találunk néhány projektet.
[00:47:36]Összességében 33 ilyen beruházásról van szó.
[00:47:38]Ezeket most különbségtétel nélkül egy-től egyig felfüggesztjük és átvilágítjuk.
[00:47:46]fogunk egyeztetni az érintett önkormányzatokkal, fogunk egyeztetni, ahol erre van nyitottság az érintett fejlesztőkkel.
[00:47:51]Mi a közérdeket szeretnénk ebben képviselni.
[00:47:54]Ennek lehet olyan vége, hogy azt mondjuk, hogy ezt felejtsük el, mert ez ezen a helyen, ahol tervezték, tök alkalmatlan természetet pusztít, sose lesz rendes közlekedés, túlépített satöbbi.
[00:48:03]Lehet olyan, ahol azt mondjuk, hogy oké, akkor vállaljon közberuházásokat a fejlesztő, vállalja azt, hogy megfizethető lakásokat hoz létre, vállalja azt, hogy tömegközlekedést fejleszt, vállalja azt, hogy az önkormányzattal megállapodik, mert lehet olyan projekt, ahol ez mutat előre és ez segít a lakhatási válság leküzdésében.
[00:48:20]Tehát nyilván nem azt szeretnénk, hogy most akkor egytől egyig mindent leállítsunk, de azt szeretnénk, hogy olyan beruházásoknál, ahol eddig senki a közérdeket nem érvényesítette, ez világosan az asztalra kerüljön, hogy ez bizony a közérdeket figyelembe kell venni és érvényesíteni kell.
[00:48:33]Tehát ezeknél a az otthonstarthoz kapcsolódó kiemelő beruhá kiemelő rendeleteknél egy ilyen megoldást javaslunk.
[00:48:42]Az összesnek a december 31-ig történő felfüggesztését.
[00:48:45]Kérem és a fejlesztőket innen is, hogy már ne adjanak be most gyorsan építési engedélyeket.
[00:48:48]még azt várva, hogy mielőtt a törvényt elfogadja a parlament, még hogy valahogy át nyomják, nem fog sikerülni.
[00:48:57]És legyenek arra készen, hogy bizony a közérdek érdekében eljárva azokat a közcélú beruházásokat vállalják, amit eddig nem voltak hajlandóak, vagy ha ez nem megy, vagy ha eleve olyan beruházást akartak, ami összeegyeztethetetlen a közérdekkel, akkor pedig felejtsék ezeket el.
[00:49:12]De ezt nyilván végig fogjuk egyeztetni, csak ehhez időt kell nyernünk, mert közben ezek a kiemelő rendeletek, hogyha hatályban vannak, akkor még a végén építési engedélyt kapnak ezek, és akkor már nem tudunk miről milyen felülvizsgálatot végezni, és miről tárgyalni.
[00:49:24]A másik része ennek ugye itt fölül a népsziget látszik, ahol szintén a választások előtt néhány nappal jött ki egy kiemelő rendelet, ahol a korábbi hajógyár helyére egy ilyen több ezer lakásos új otthonstart lakóparkot álmodtak.
[00:49:36]Ez is egyébként egy érdekes dolog, hogy ugye az volt a mondás, hogy ez megfizethető lakhatás.
[00:49:41]Nem biztos, hogy pont ez a pont az itt a a Budapesti térképen, ahol ezt a leg elsőként elképzelném, de ezzel együtt mindegyiknek a felülvizsgálatára sor kell, hogy kerüljön.
[00:49:53]Hopsz, most túlmentem, de ezt elmondtam úgy is, hogy milyen feltételek.
[00:49:55]A következő az a további kiemelőrendületek, ugye nem csak ezek a az otthonstartos kiemelő rendeletek azok, amiket felülvizsgálunk.
[00:50:04]A kormány arról döntött, hogy visszavonja a nemzetgazdasági kiemelt státuszát több beruházásnak.
[00:50:08]Ezek között van egy úgynevezett rozsdavezeti fejlesztés, ami nagyon nagy tiltakozást váltott ki helyben a török bálinti téglagyár területén.
[00:50:15]Egy lakófejlesztés része.
[00:50:18]A 13.
[00:50:18]kerületben a a láng gépgyár helyén történő óriás fejlesztés kiemelt státuszának megszüntetése.
[00:50:24]Itt azért fontos hozzátennem, hogy egyes épületek már kaptak építési engedélyt, azokat nem vonja vissza a kiemelő rendelet visszavonása.
[00:50:31]Ott már kárterítést kéne fizetni azért, hogyha az építési engedélyt hatálytalanítanánk.
[00:50:34]ezt közpénzből nem tudjuk megtenni, vagy ez nem lenne egy racionális gazdálkodás a közpénzekkel, de a kiemelt státuszt felszámoljuk azért, hogyha látjuk, hogy még néhány helyeken még magasítani szeretnék az épületeket, módosítani az építési engedélyeket, arra már ne nyíljon a lehetőség kiemelt státusszal.
[00:50:51]Szintén megszüntetjük a kiemelt státuszát a klub Aliga Bajer általi fejlesztésének Balatonvilágosnál.
[00:50:54]Ez is egy részben vannak épületek, amik már kaptak engedélyt, de messze nem az összes.
[00:50:59]Tehát azt gondoljuk, hogy itt is ez a beavatkozás még a Balatonpart védelmét szolgálhatja.
[00:51:02]Megszűnik a kiemelt státusza a Tihanyi Kastélyszálló és Tréningközpont Hotel fejlesztésének az egykori Habsburg főherceg nyári rezidenciájának telkén.
[00:51:10]Ez is egy nagy tiltakozást kiváltott tihanyi szállodafejlesztés.
[00:51:16]Megszűnik a kiemelt státusza a Gyurcsánykormány kési időszakából jól ismert sukorói területen tervezett fiatalokért központnak, ami a kiszáradás egy fázisában lévő Velencei tó partján egy újabb óriási beépítést tervezett.
[00:51:31]Ezt a kormány nem kívánja.
[00:51:33]kiemelt státusszal támogatni.
[00:51:33]Máig hatályos a kiemelő rendelete egy új tenis stadion építésének a Margit szigeten.
[00:51:38]Ugye még Tarlós Istvánfőpolgármesterként lépett fel ez ellen, de a korábbi kormány nem helyezte hatályon kívül ezeket a szabályokat, ezért az a telek továbbra is ott rohad, nem történik vele semmi, a főváros nem tud érdemben beavatkozni, úgyhogy ennek a kiemelt státuszát is visszavonjuk.
[00:51:53]Szintén megszűnik a kiemelt státusza annak a nagyon nagy tiltakozást kiváltó ipari vegyipari fejlesztésnek, amit Soroksár és Gyál területén a 23.
[00:52:02]kerületben és gyálon tervezett a korábbi kormány és egy nagyon gyorsított eljárásban egy ipari kiemelés történt.
[00:52:07]Ez mind a mai napig hatályos.
[00:52:09]Ezt visszavonja a kormány.
[00:52:10]Szintén visszavonja a kormány a József városi Pázmánykampusz kiemelt státuszát és azt a kiemelő rendelet, amit ami lehetővé tette, hogy József város és a főváros szabályozásával ellentétesen történjen ott egy ilyen beruházás.
[00:52:22]Ugye ez a beruházás gyakorlatilag leállt, hiszen a bíróságon nyertek a az építési engedélyt megtámadó helyi civilek.
[00:52:29]Ö azzal, hogy a kielt státuszal megszűnik, most már kijelentett, hogy ez ebben a formában biztosan nem fog József városban megvalósulni.
[00:52:35]Nyilván arra nyitottak vagyunk, hogy a katolikus egyházzal tárgyaljunk arról, hogy hogyan tudjuk elősegíteni vagy együttműködni, és minden más egyetemfenntartóval is természetesen az egyetemek fejlesztését.
[00:52:46]De itt ez olyan helyi ellenállásban ütközött ez a beruházás, hogy ezt így tovább nem lehetett tovább vinni.
[00:52:49]És szintén megszünteti a kiemelt státuszát az első előbbi képen látott üveggolyónak a nyugati pályaudvar mellett tervezett nemzeti cirkuszművészeti központ.
[00:53:00]kiemelt beruházás státusza is megszűnik itt még néhány ez itt fölül bocsánat ugrálok itt ész itt fölül a klubbig a szállófejlesztésnek egy látványterve alul a pázmány a következő diján pedig ha sikerül léptetnem látszik a tihanyi kastélyszálló a török bálinti téglagyár területére tervezett lakópark vagy éppen ez a lánggyár óriás projektje amit ugye a Rahim Hullof Bayer együttműködés a 13 kerületben tervez ez megvalósítani.
[00:53:29]Itt mondom, hogy vannak épületek, amiknek már megszerezték az építési engedélyt a kiemelőrendelettel.
[00:53:35]Azt önmagában a kiemelő rendelet hatályon kívül helyezése nem állítja meg.
[00:53:38]Bár azt is hozzáteszem, hogy ezeknél a kiemelő rendeleteknél előszeretettel alkalmaztak teljesen abszurd szabályokat.
[00:53:42]Ugye mikor fővárosi képviselő voltam, gyakran olvastam is fel belőlük a közgyűlésnek, hogy például a budapesti közútkezelő a kötelező útcsatlakozás engedélyezés csak a használatba vétel időpontjára kell, hogy megadja.
[00:53:53]Tehát úgy lehet az utakat igénybe venni, hogy nem kell semmilyen módon a Budapestől egyeztetni.
[00:53:57]Ennek most vége van.
[00:53:58]Tehát amint a kiemelő rendelet hatályon kívül helyezzük, ezek a szabályok is megszűnnek, és azonnal például az úthasználat kapcsán meg kell állapodniuk az önkormányzatokkal.
[00:54:05]Ugye emlékezetes, hogy a Pázmánynál Hajdúihar Vármegye kormányhivatalát jelölte ki a kormány, hogy a közútkezelői engedélyeket a BKK helyett kiadja.
[00:54:12]Ez a kiemelő szabály is megszűnik a kiemelő rendelet visszavonásával.
[00:54:16]Tehát nyilván egy csomó ügyben az önkormányzatok visszakapják a jogaikat ennek hatására.
[00:54:21]Ez nem azt jelenti, hogy több kiemelő kiemelt beruházást nem fog a kormány felülvizsgálni.
[00:54:24]Első körben jó párat átnéztünk, és ezek azok, ahol gyors beavatkozási szükségletet azonosítottunk, és folytatjuk ezt a felülvizsgálatot.
[00:54:31]Végül hadd emeljem még azt ki, hogy az akkumulátor gyárak kapcsán is, illetve az akkumulátor ipari létesítmények kapcsán is megnéztük, hogy az építési ügyi szabályozásban van-e szükség beavatkozásra.
[00:54:41]Ugye itt több minisztérium, több hatóság érintett, ezt fontos látni.
[00:54:45]Tehát amikor Gajdos miniszter úr bejelenti azt, hogy a kormányhivatalok szigorított környezetvédelmi, természetvédelmi, iparbiztonsági ellenőrzéseket folytatnak ezeknél az akkumulátorgyáraknál, az nem építésügyi kérdés, hanem az alapvetően a ma is hatályos magyar jogszabályoknak a betartatásáról szól.
[00:55:01]Az arról szól, hogy az ipari beruházásoknak is, még hogyha nemzetgazdaságilag ezek nagy hasznot is termelnek adott esetben, a kis hasznot akkor is be kell tartaniuk minden jogszabályt.
[00:55:12]Nincsen kettős mérce, nincsen kivételezés, nincs olyan, hogy azokat a szabályokat, amiket Ausztriában, Németországban, Nokdacu, Kínában be kéne tartani, azt Magyarországon nem kell betartani, és szemet hunelett.
[00:55:22]Ennek a világnak vége van.
[00:55:26]Már most is elindultak szigorított ellenőrzések, mind iparbiztonsági, mind környezetvédelmi, természetvédelmi szempontból.
[00:55:31]Ezt a hatóságok végzik.
[00:55:33]Amiről én most beszélni fogok, az ennek kizárólag az építési kiemelő rendeletekkel összefüggő ügye, ami két szempontból érdekes.
[00:55:39]Egyrészt, hogyha a meglévő létesítményeken bármit módosítani, átalakítani szeretnének, használatba venni valamit, ami el megépült, akkor is szükségük van a kiemelő rendeletre, hiszen anélkül nem lehet ezeket az eljárásokat lefolytatni.
[00:55:50]Ha pedig bármit bővíteni szeretnének, akkor végképp szükségük van ezekre a kiemelő rendeletekre.
[00:55:54]Nem árulok el titkot, hogy minden ilyen akkumulátoripari beruházás kiemelt beruházásként valósult meg Magyarországon.
[00:56:00]Általában ezeket a kiemelő rendeleteket a a korábbi kormány vállalta is valamilyen formában változó jogi erővel, de vállalta is az ide települt kívánó ilyen befektetők felé.
[00:56:10]Éppen ezért most a kormány úgy módosítja ezeket a kiemelő rendeleteket, hogy az a szabály gyakorlatilag, amit ilyen politikai nyelven megfogalmazva úgy fogalmazott meg Magyar Péter a Tisza mindig is, hogy nem lehet olyan, hogy a környezetvédelmi szabályokat egy ilyen gyár ne tartsa be, ezt lefordítjuk az építési jog nyelvére.
[00:56:30]És ez egész pontosan azt jelenti, hogy amennyiben bármelyik ilyen gyár megsérti a környezetvédelmi szabályokat, akkor a jogsértő állapot megszüntetéséig, tehát a környezetvédelmi jogsértés megszüntetéséig, de legalább hat hónapig, tehát hogyha egy azonnali bírság van, akkor is utána hat hónapig a beruházásra a kiemelő rendelet alapján semmilyen engedély nem adható ki.
[00:56:50]Tehát ez azt jelenti, hogy ha valaki bírságot kap egy, mármint ha valaki alatt egy akkumulátorgyárat értve, ha egy akkumulátorgyár bírságot kap környezetvédelmi, természetvédelmi szabályok megsértéséért, hogy legalább hat hónapig utána nem alkalmazhatja az építési hatóság a kiemelő rendeletet.
[00:57:07]Ha pedig a jogsértést nem szüntette meg, tehát hogyha a környezetvédelmi szabályokat megsértő állapotot nem szüntette meg, akkor még akár lenne tovább is.
[00:57:15]Tehát a hat hónap az a minimum idő.
[00:57:17]Ha a jogsértés tovább tart, akkor ez még tovább tarthat.
[00:57:19]és ezeket a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
[00:57:23]Első körben a legnagyobb figyelmet kiváltó beruházásokra, a CATL debreceni gyárára, a Samsung gödi gyárára és az SZ Iváncsai gyárára terjeszti ki ezt a szabályt a kormány, de már dolgozunk azon, hogy a további akkumulátoripari beruházások kapcsán és a kiemelő rendeletekbe ezt beépítsük.
[00:57:40]Ez ugye nem azt jelenti, hogy akkor ők mostantól nem csinálhatnak semmit, mert nyilván az nem cél, hogy ellhetetlenítsük ezeknek a működését.
[00:57:51]hiszen ezeknek egy része elkezdett termelni, egy részére különböző kötelezettségeket vállalt a magyar kormány.
[00:57:56]Az a cél, és ezt mondtuk el mindig is, hogy a környezetvédelmi szabályokat mindenkinek be kell tartani.
[00:58:02]A legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat be kell tartani.
[00:58:03]És hogyha ezt nem tartják be, akkor mindenféle kiemelt státusznak, építési jogi könnyítésnek és minden egyébnek vége van.
[00:58:10]Ezt fordítottuk most le a jogszabályok nyelvére.
[00:58:12]Ez került be ezekbe a kiemelő rendeletekbe.
[00:58:14]És nyilván a jövőben is az a magától értetődő, hogyha bármilyen beruházás, nem is csak akkumulátoripari beruházás Magyarországra szeretne jönni, akkor hasonló szabályozással kell szembenéznie, hogy kiemelt státuszt bármiféle ipari telepítése kapcsán a jövőben, akkor tudunk biztosítani, hogyha a környezetvédelmi szabályok betartását nem csak valaki úgy amúgy vállalja, mint ahogy minden jogszabályt be kell tartani, hanem ezeket a szigorú jogi konzekvenciákat, amik itt megjelennek is tudomásul veszik, hogy ezeket a kiemelő rendeletekbe be fogjuk építeni.
[00:58:46]Tehát a kiemelt beruházások felülvizsgálata kapcsán itt tartunk.
[00:58:49]Erről szerettem volna ma beszámolni az önök számára.
[00:58:52]Köszönöm szépen.
[00:58:53]Köszönöm a részletes tájékoztatást, miniszter úr.
[00:58:55]Most pedig akkor lehetőséget adunk kérdésekre.
[00:58:57]Mint ahogy azt mondtam, miniszterelnök úr jelenleg is pakson van, tehát bár miniszter úr meg még sokkal tájékozottabb, mint én minden kérdésben.
[00:59:06]Valószínűleg azokra a dolgokra, hogy mire gondolt Magyar Péter miniszterelnök, akkor nem fogunk tudni válaszolni.
[00:59:14]Úgyhogy kérem szépen ennek szellemében próbáljanak kérdezni a kormány döntéseivel kapcsolatban.
[00:59:17]És akkor kezdjük a 444-gel.
[00:59:24]Jó napot Moln Kristóf 44.
[00:59:27]Mészes Lőrin cég az opusztitás nyert augusztus 6-án két uniós pályázatot 60 milliárd Ft értékben.
[00:59:33]Négy nappal később azonban a fejlesztési bank átláthatósági problémákra hivatkozva kizárta a céget az uniós pályázatokból.
[00:59:43]Mi történt itt augusztus 6 és 10e között?
[00:59:47]Pontos tájékoztatást erő a Magyar Fejlesztési Bank tud adni, hiszen ők folytatták le ezt a pályázatot, de mivel a helyreállítási alap forrásait érinti, ezért nyilván van valamennyi információm erről az ügyről.
[00:59:57]A kérdésében foglalt azon állítás, hogy nyert, az nem igaz.
[01:00:02]Valóban az értékelés eljutott egy olyan pontra, ahol tartalmilag értékelték azt, hogy hogy a azok a műszaki, szakmai vállalások, amiket tettek, azok megfelelőek-e.
[01:00:10]Ez valóban így van.
[01:00:10]De olyan típusú kötelezettségvállalás, mint amikor kihirdetik, hogy ki egy pályázat vagy egy közbeszerzés nyertesa, nem történt.
[01:00:17]Ez fontos.
[01:00:20]A szerződéskötést megelőzően, tehát még mielőtt szerződéskötés történt volna, a Magyar Fejlesztési Bank elvégzett egy jogi átvilágítást, amely jogi átvilágítás azon alapult, ami ha jól emlékszem, talán a 64.
[01:00:31]mérföldköve és egyben szupermérföldköve a helyreállítási alapnak, mely szerint Magyarországnak éppen most augusztus 31-ét megelőzően már a június 30-án ezt meg kellett tennünk biztosítania kell a magántőke alapok átláthatóságát.
[01:00:44]Mit jelent ez a gyakorlatban?
[01:00:45]Ugye beszéltem erről korábban is.
[01:00:47]Ugye abban a törvényben, amit azaz 110 oldalasként emlékezetes, vagy így hivatkozták sokan törvény, amit még júniusban nyújtott be a kormány az országgyűlésnek az igazságügyi miniszter, abban született meg az a szabályozás, hogy összes magyar magántőkealapnak július hónapban be kell nyújtania az összes a magántőkealap mögötti tényleges tulajdonos jegyzékét és listáját.
[01:01:15]a a Nemzeti Adó és Vámhivatal részére.
[01:01:19]Augusztus 7-e volt ennek a határideje.
[01:01:23]Ezt a határidőt az Opus Titás mögötte álló magántőkállapok a legjobb tudomásom szerint elmulasztották, nem teljesítették.
[01:01:29]És mivel ezáltal az a típusú átláthatóság, amit éppen a helyreáhajtási alap kapcsán kért az Európai Bizottság, egyébként szerintem teljes joggal Magyarországtól nem teljesült.
[01:01:38]Tehát nem volt az megismerhető, hogy a magántőke alap mögött pontosan milyen tulajdonosok vannak.
[01:01:43]És a Magyar Fejlesztési Bank az én legjobb tudomásom szerint emiatt döntött úgy, hogy mivel pont a helyreállítási alap pénzeit költik, vannak érvényes, hatályos magyar jogszabályok, és annak a pályázó vagy a mögötte álló valamelyik magántőke alap nem felel meg, akkor ez nem minősíthető olyan átlátható szervezetnek, aki Európai Uniós forrásfelhasználására jogosult lenne.
[01:02:01]Akkor ez azt jelenti, hogy a többi mélyzerott cég mögött álló magántőkalapok sem nyújtottak be ilyen dokumentációt.
[01:02:06]Tehát lehet, hogy más mész cégek is fognak emiatt uniós pályázatokból kiszorulni.
[01:02:10]Erről a nemzeti adó és vámhivatal tud tájékoztatást adni.
[01:02:14]Egyébként a magántke alapok tényleges tulajdonosa nyilvántartásában a sajtó is legjobb tudomásom szerint betekinthet.
[01:02:19]Kell egy regisztrációs folyamatot a NAVnál lefolytatni.
[01:02:23]Úgy tudom, hogy van is olyan sajtó, aki már ezt elkezdte ezt a folyamatot.
[01:02:26]És akkor önök is meg tudnak arról győződni.
[01:02:28]Most, hogy mész összes magántőke alapját én biztos nem ellenőriztem, hogy melyiknek milyen a helyzete ebben az ügyben.
[01:02:35]De az biztos, hogy azok a magántőke alapok, amik az átláthatóságokat, tehát azt, hogy ténylegesen meg lehessen ismerni, hogy milyen magánszemélyek állnak mögöttük.
[01:02:42]Ugye eddig csak, hogy mindenki értse, hogy mi volt a trükk itt, vagy men mit próbál itt az unió ki milyen trükköt próbál ki kerülni, vagy meg vagy vagy minek az elkerülését szeretné elérni a jogszabályal.
[01:02:54]Korábban az volt a rendszer, hogy ezek a magántőke alapok ugye úgy működnek, hogy befektetési jegyei vannak különböző magánszereplőknek.
[01:03:00]Akár az is lehet, hogy mindenkinek van egy nagyon pici 1% alatti része, rengeteg magánszemélynek, mint ahogy vannak ilyen tőkealapok nyilván, amik valóban kisbefektetők is akár részt veznek, és akár zárt körű magántőkealapoknál is lehetne az, hogy rengeteg, rengeteg, rengeteg pici tulajdonos van.
[01:03:13]Tehát egyik sem tekinthető valójában nagy befolyással bíró tulajdonosnak.
[01:03:17]És ilyenkor a tőkealap nevében a döntéseket meghozó alapkezelő volt az, akit meg kellett nevezni tényleges tulajdonosként.
[01:03:23]Tehát lehetett olyan helyzet is akár, hogy a B, C, D, E magánszemély volt valójában a magántőke alap valós tulajdonosa, de nem ők voltak beírva mondjuk egy autópályakonziós tenderben valódi magántulajdonosként, hanem az alapkezelő, mert így szólt a jogszabályk.
[01:03:40]Erre mondta azt az Európai Bizottság, hogy ez nem felel meg az átláthatóság követelményének, mert így el lehet rejteni a tényleges tulajdonost, föl lehet osztani olyan kicsi 10-20%-os tulajdon részekre, ahol egyik se éri el azt a szintet, hogy be kelljen vallani.
[01:03:52]És helyette egy alapkezelőt, aki meg tök más személy is lehet, elég bevallani és el lehet tüntetni a tényleges tulajdonost.
[01:03:56]Ennek az időszaknak van vége.
[01:03:58]Ennek a szabálynak nem felelt még meg a az előbb említett tőke alap.
[01:04:02]És ugye a múltbéli ügyleteknél is ez a dolog annyiból szerintem releváns kérdés, hogy ezt nem csak a jelen állapotra kell fölfednie most a magántőke alapoknak, hanem a múltban is nyilvánossá kell tenni, hogy kik voltak a valós tulajdonosaik.
[01:04:14]És mi a korábban nyilatkozniuk kellett, most nem a konkrét személyről beszélek, hanem elvontam bárkiről, ha ha esetleg előfordult volna olyan a múltban, hogy egy magántőke alap nem tudván azt, hogy kormányváltás lesz, nem tudván azt, hogy ezek a szabályok létrejönnek majd négy évvel később, és abban bízva, hogy soha nem fognak ezek az adatok nyilvánosságra kerülni, más tartalommal nyilatkozott, mint ami most ezekből a nyilvántartásokból látszik, azzal akár korábban megkötött szerződések érvényességét is veszélybe sodorhatja.
[01:04:42]Most feltételes módban fogalmaztam.
[01:04:42]Még egy másik témáról szeretnék, Lázár Jánosról szeretnék kérdezni, hogy ugye nagy öröm volt volt miniszter eléggé eltűnt a nyilvánosság elől, de hogy önök számára, mint a minisztérium számára elérhető, tehát volt, hogy őt megkeresték az elmúlt időszakban?
[01:04:57]Nem szoktam keresni.
[01:04:57]Nem.
[01:04:59]És ugye itt a a koncessziónál ugye felmerült, hogy itt akár ha jól értettem valamilyen bűncselekmény gyanúját is felmerülhet, akkor itt már feljelentést tettek ebben az ügyben?
[01:05:11]fogunk feljelentést is tenni.
[01:05:11]A helyzet úgy fest, hogy mivel erről a azt hiszem a G7 cikke miatt a sajtó is írt, és én is nyilatkoztam már korábban, ha én jól értem, mások már tettek ez ügyben sajtóhírek alapozva feljelentést, és éppen feljelentéskiegészítési szakaszban is van az ügy.
[01:05:26]Ezért fogalmaztam úgy, hogy minden információt átadunk a hatóságoknak.
[01:05:29]valószínűleg saját feljelentést is teszünk, mert mi nem tudhatjuk, hogy más milyen tartalommal tett, de mivel ebben az ügyben jelenleg is nyomozó hatóság részéről van nálunk megkeresés, azt is teljesíteni fogjuk, és minden információt átadunk.
[01:05:41]És ez elképzelhető, hogy a többi koncessionál is valami hasonló előfordulhatott a Lázárminisztériumi évek alatt, tehát hogy más ügyekbe is bele fognak nézni, vagy azok már elintézettek?
[01:05:53]Min mind nagyon sok ügybe bele fogunk nézni.
[01:05:54]Nagyon sok ügyben zajlik jelenleg belsővizsgálat.
[01:05:56]Ö és van olyan, vannak ügyek, tucatszám, vannak ügyek olyan szakaszban, hogy vizsgáljuk, hogy a feljelentés megtétele egy szükséges átá átkellet, hogyha igen, jó esetben igen, akkor pedig gyűjtjük össze azokat az információkat akár a MÁV gazdálkodásában, akár egyes projektek esetében történt.
[01:06:10]Ilyenve van is olyan, amit már a nyilvánossággal megosztottunk, hogy ilyen lépéseket tettünk korábban például egy pótlóbusztender kapcsán már történt ilyen lépés, Mohácsi Hit kapcsán történt már ilyen lépés részünkről.
[01:06:19]Most az M6-os autópályánál jutottunk ide, vizsgáljuk az összes többi ügyet is.
[01:06:25]Pont ilyen az autópályakonzió többi részénél azért nem valószínű, mert ott ugye n volt olyan helyzet, hogy lett volna egy tök világosan összehasonítható másik ajánlat, hiszen nem volt korábbi koncesszor.
[01:06:35]Itt ugye azért a napnál világosabb a helyzet, mert ott van egy magántulajdonú autópályakonzor, aki vállalja x-ér ugyanazt a feladatot, és ott van a mészáros szí, aki vállalja pontosan ugyanazt 3x-ért.
[01:06:46]És akkor ilyen karikázós papír, úgy dönt a miniszter, hogy a háromszor drágábbat választja.
[01:06:51]Hát ezen nehéz mit magyarázni.
[01:06:51]Ettől még persze azt gondolom, hogy bőven van mit keresni az autópálya koncesszió körül is, hogy csak egy dolgot mondjak.
[01:06:56]Az autópálya koncesszió szerződését három alkalommal módosította a nagy szerződését a magyar állam.
[01:07:03]És ebben voltak olyanok, ahol hadd fogalmazzok úgy, hogy nagyon nehéz tetten érni a magyar közérdeket, ugyanis az Ukrajnában történt orosz agresszióra hivatkozva háborús költségnövekményeket érvényesített az autópályakonzor, ami azt jelentette, hogy gyakorlatilag az összes olyan pénzügyi kockázatát, ami abból eredt, vagy arra fogták rá, inkább így mondom, hogy háborús helyzet van, azt gyakorlatilag a magyar állam átvállalta.
[01:07:29]Na most ugye ezzel az a probléma, hogy egy autópályakonzió pont arról szól, hogy ott van üzleti kockázat, ugye?
[01:07:34]Tehát azért szól egy 35 évre, hogy hogy egy meghatározott időben azon az áron működteti.
[01:07:40]Ha a legkisebb piaci környezetváltozásnál, ahol romlik a forint árfolyam, nő az infláció, drágábbak lesznek az építőanyagok, a koncesszor erró van a magyar államhoz, aki azt mondja, hogy hát gyere ide a vállamra sírni, adok még neked 6000 milliárd Ftot, hogy jobban menjen az a bolt, akkor azzal megkérdőjelezi azt, hogy ez egyáltalán egy koncesszió.
[01:07:58]És most nem én mondom, hanem az Európai Bizottság.
[01:08:02]Tehát az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert azt vizsgálják, azt feltételezik, hogy nem felel meg a konziós szabályozásnak mindaz, amit az autópálya koncesszió kapcsán Magyarország az elmúlt években tett.
[01:08:15]Tehát itt zajlik az Európai Bizottságnak is vizsgálata, zajlik nekünk is vizsgálatunk.
[01:08:18]Ha ennek olyan eredménye van, amit meg tudok osztani önöktől, akkor meg fogom tenni.
[01:08:21]Köszönöm szépen.
[01:08:23]Ert György Gabriela, RTL híradó.
[01:08:27]Paks 2 kapcsán érdeklődnék, hogy tegnap elhangzott az, hogy megkérdőjelezheti a környezetvédelmi engedélyét a jelenlegi vízállás Paks 2-nek.
[01:08:37]Ugye ez egy feltételes mód.
[01:08:40]Én arra vonatkozóan kérdezném, hogy konkrétan született-e döntés arról, hogy szükség van-e új környezetvédelmi engedélyre, vagy felülvizsgálják a mostanit.
[01:08:49]Tehát mi a kormányálláspontja ezzel kapcsolatban?
[01:08:55]Én úgy tudom, hogy Paks 2 kapcsán egy átfogó felvizsgá zajlik az egész beruházásnak.
[01:09:00]A Kapitány István által kinevezett új vezetése a Paks 2 beruházást megvalósító társaságnak kezdte meg ezt a munkát.
[01:09:05]Nem önmagában a környezetvédelmi engedély, nem a beruházás teljes környezete és annak minden részlete olyan, amit vizsgálni kell.
[01:09:13]Azt gondolom, hogy a környezetvédelmi engedélynek egy aspektusa sok közül.
[01:09:16]Az ár, a beruházás késedelme, a szerződéses viszonyok az orosz féllel és nagyon sok más kérdést felőlel ez az átvilágítás.
[01:09:23]Azt gondolom, hogy Pak kapcsán ezeket a körülményeket együttesen kell értékelni, és úgy lehet a beruházásról majd a kormánynak döntéseket hoznia.
[01:09:33]Az azért az én nem vagyok ennek a témának szakértője, de abból, amit csak a különböző ilyen üléseken én hallottam, az nyilvánvalóan látszik, hogy gyakorlatilag egy sok ezer éven belül nem várható eseményként azonosították azt a vízszintet, ami most itt van velünk a valóságban.
[01:09:51]Tehát ez valószínűleg azt okozza, hogy a különböző dokumentációkat, amikre az engedélyezést alapozzák, azt bizonyosan újra kell gondolni.
[01:09:59]Nem azért, mert a kormány erre parancsot ad, hanem azért, mert egyszerűen a szakma szabályaiból következik az, hogy ha ilyen mértékben megváltoznak a körülmények azokhoz a feltételezésekhez képest, mint amire egy beruházást alapoznak, akkor az úgy van rendjén, hogy az engedjező hatóságok ilyenkor ezt észlelik és megteszik a szükséges lépéseket.
[01:10:15]A döntési nem született ezzel kapcsolatban?
[01:10:17]Nem született még döntés ilyen.
[01:10:19]Más ké a gazdasági témakörben is kérdeznék.
[01:10:21]Ugye az aszály kapcsán van-e arra vonatkozó számodat, hogy pontosan milyen károkat okozott a mezőgazdaságnak, és esetleg a fogyasztók részéről tudni lehet-e, hogy melyőgazdasági termék ára változhat, drágulhat- emiatt?
[01:10:38]Hát a legfrissebb információk szerint 770000 hektár területen jelentettek be mindössze 31000 bejelentés alapján aszálykárt eddig, de ez egyébként nem egy végleges szám.
[01:10:51]Ugye augusztus 15-ig lehet elvileg bejelenteni ezeket a károkat.
[01:10:55]Ezt a mai napon a tárca meghosszabbította augusztus 31-éig.
[01:11:00]És egyébként ez a mostani szám is már jelentősen több, mint a 2022-ben összességében bejelentett aszálykár, amit ugye az évszázada aszályának neveztek korábban is, és úgy tudom, nem is olyan régen is.
[01:11:15]Úgyhogy nem számít sok jóra eb ezen a területen a tárca.
[01:11:17]Egy a szántóföldi növények hat hektáronkénti hoz 10-20%-kal maradt el az elmúlt öt évi átlagtól.
[01:11:27]Nem tudom azt megmondani pontosan, hogy ez most milyen termékek árában hogyan fog megjelenni.
[01:11:32]Szerintem ezzel kapcsolatban mindenképpen meg kell várni azt, hogy mondjuk az augusztus 31-i dátumot legalább, hogy lássuk, hogy összességében mik a számadatok.
[01:11:42]És még egy kérdést engedjenek meg.
[01:11:42]Ugye tegnap egy jogerős bírósági ítéletről számoltunk be az RT híradóban, ami a vakcinainfós hírlevelekkel kapcsolatos.
[01:11:52]Ugye az előző kormány jogszerűtlenül küldött ki politikai üzeneteket a azoknak, akik erre feliratkoztak, és a TAS azt kéri, hogy töröljék ezeket az adatokat, megteszi ezt a kormány.
[01:12:06]Erről egyelőre nem volt szó ugye a mostani kormányülésen meg ezt megelőzőeken sem ezzel mit fogunk tenni.
[01:12:16]Nyilván a miniszterelnökség kiértékeli ezt az ítéletet, és ez alapján fog javaslatot tenni erre.
[01:12:19]Ilyenkor egy ítélet nyomán ez a normál eljárása a tárcáknak, úgyhogy szerintem erre még nem tudunk választani.
[01:12:25]Így van.
[01:12:26]De az nyilvánvaló, hogy teljesen jogellenes volt az a én is föliratkoztam ilyenre, hogy a covid információkat megkapjam, és utána havonta bombáztak a legkülönbözőbb kormányzati propagandainációkkal, hogy ez jogellenes volt.
[01:12:37]Ez teljesen nyilvánvaló.
[01:12:39]Köszönöm miniszter úrnak is.
[01:12:39]Kösz TV.
[01:12:43]Köszönöm szépen.
[01:12:43]Csóai Ildikó vagyok.
[01:12:43]Én még visszatérnék az M6-os autópályakoncesszióra és Lázár János döntésére, hogy arra tud-e most miniszter úr válaszolni, hogy ha feljelentéskiegészítést tesznek, vagy a nyomozóhatósághoz fordulnak, akkor személy szerint Lázár János büntetőjogi felelőssége vethető fel.
[01:13:06]Jól értettem?
[01:13:08]Vagy a tárcá vagy kié?
[01:13:10]Hát ezt nyilvánvalóan a nyomozóhatóságoknak kell megvizsgálnia.
[01:13:13]Én azt tudom mondani, hogy azokon a dokumentumokon, amelyeken az a döntés megszületett, hogy a szakma által, a tárca munkatársai által legjobbnak ítélt megoldást, ami a korábbi koncesszor kijelölése volt opciós lehívásával a következő 11 évre, ott a nemleges döntést a saját aláírásával Lázár János hozta, és aztán a azt a döntést, ami valjában pénzügyileg egyáltalán nem volt alátámasztva, hogy háromszor annyiérmészáros lőrincéket jelöljék ki, azt is a saját aláírásával és a saját karikázásával lát az alá alírást oda is tettem meg a saját a a kézírását Lázár Jánosnak az előző képen látszott szintén Lázár János hozta magát a levelet ami a koncesszor felé tehát Mészáros Lőrincég felé ezt a megrendelést kiadta azt a helyettes államtitkára írta alá aki egyébként gondosan a mappába ezeket a kézírásos dokumentumokat behelyezte hogy az utókor számára ezek a lázári dokumentumok megmaradjanak az hogy itt kinek milyen felelőssége van ebben pontosan ez pontosan a nyomozó hatóságok dolga hogy ezt megvizsg Ák, de hogy mondjam, az biztos, hogy a miniszteri döntés az nem egy elvont módon született, hanem konkrétan teljesen világos a dokumentumokból, hogy az építési és közlekedési miniszter hozta meg ezeket a döntéseket.
[01:14:24]És az nyilván idézőjelben a halmazati fokozat, hogy ajánlatkérés verseny és a pénzügyi háttérvizsgálata nélkül döntött úgy, hogy Nagy Márton kompetenciája lett volna a stat a tárca statuma szerint.
[01:14:39]Én szerintem arra ők nem jöttek rá abban az időpontban, hogy ha igen, akkor valami nagyon dupla trükk volt, de nem hiszem, hogy javasulatlanul járnak el.
[01:14:46]Tehát ennek semmilyen nyoma nem látszik a dokumentumokban, hogy ők ezzel tisztában lettek volna.
[01:14:51]Szerintem egy olyan jogértelmezést követhettek, vagy valami olyan felfogást követhettek, hogy erre van joga a tárcának.
[01:14:56]Ugye a feladatmegosztás bonyolult, csak azért mondom el, hogy érthetőleg egy azért nem egy triviális kérdésről beszélünk.
[01:15:01]A koncessziós szerződések kapcsán a koncessziós szerződések megkötését és módosítását még Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodája magához vta az összes tárcától.
[01:15:11]Így aztán a Mohu kapcsán vagy a vagy az autópálya koncesszió kapcsán is, még talán van, aki erre emlékszik, Rogán Antólal tartott is erről sajtótájékoztatót 2022-ben a választás után a kabinetiroda járt el szerződéskötőként, de a koncessziós szerződésből eredő szakmai irányítási feladatokat, értd ez alatt az ellenőrzését a koncesszornak, a havi teljesítés igazolását a koncesszornak, a levelezést a koncesszorral a szakmai szerződéses ügyekben, azt a szaktárca látta el, hulladékkezelési ügyek a mohúval a hulladéktárca, ami ugye akkoriban a az energetikai tárca volt most az élőkörnyezet, az autópályakonzorral kapcsolatban pedig a mindenkori közlekedési tárca.
[01:15:49]Ezért mivel egy folyamatos szerződéses kapcsolattartás volt, valszeg azt hihették, hogy a a az MKIF-nek egy ilyen plusz feladatot adni, hogy az M6-ost is vegyék át, ezt megtehetik.
[01:16:02]nem volt erre joguk, mert ez egy olyan mértékű szerződéses módosításnak minősül, amit már csak a a központosított koncessziós minisztérium adhat meg.
[01:16:10]Az már addigra nem Rogán Antal volt, hanem a 2024 körüli kormány átrendezés után Nagy Márton nemzetgazdasági minisztériumához került ez a feladat.
[01:16:18]Nélkülük ezt nem lehetett volna megtenni.
[01:16:21]Ezt most mi az átvilágítás során találtuk egyébként hosszas-hosszas vizsgálódás után, hogy itt van egy ilyen hiba.
[01:16:27]És ezt különböző külső jogi irodákkal is véleményeztettük, a nemzeti koncessziós irodát is megkérdeztük és a végére minden állás jogi álláspont arra jutott, hogy Lázár Jánosik jogosatlanul jártak el ebbe az ügybe.
[01:16:37]Ez most egy szerencse nekünk, ha úgy tetszik, mert ha véletlenül akkor ő ezt a megrendelést még bevonja az NGM-et és úgy kiadják, akkor most sokkal nehezebb lenne kikeveredni ebből az ügyből.
[01:16:45]azért tudunk most kikeveredni a háromszor drágább mészárosségféle üzemeltetésből, mert egyébként itt történt egy adminisztratív hiba.
[01:16:52]De hát valójában most nem teljesen más téma, csak mint párhuzam mondom, valójában a Bosnyáktérri irodaháznál is azt látjuk, hogy valójában egy nagyon pici elvaratlan jogi szál az, ami miatt most a kormány azt tudja mondani, hogy kérjük vissza 300 milliárdot.
[01:17:09]Tehát ezért fontos ezeket az ügyeket átvilágítani.
[01:17:11]És ezért is mondom azt, hogy minden ilyen ügyben hadd kérjek türelmet, mert mert elképesztő mélységembe bele kell menni ezekbe a nagyon komplex ügyekbe ahhoz, hogy megtaláljuk azt a tűt a szénakazalba, ami ki tudja a lufit pukkasztani, hogy egész képszerű legyek.
[01:17:27]Ebben az ügyben is most itt itt itt itt tartunk.
[01:17:30]Köszönöm.
[01:17:30]még paks kapcsán szeretnék kérdezni, és nem arra vonatkozik a kérdésem, hogy Magyar Péter miniszterelnök úr mire gondolhatott, de ugye tegnap itt voltam a tájékoztatóján, és ő azért nehezményezte, sérelmezte, hogy a Strabagon kívül mások nem tettek felajánlást a Dunai védekezésnél.
[01:17:51]Itt most kiderült időközben, hogy Garancsi István 10000 tonna követ ajánlott föl, és Szí Lászlóka Dunaaszfalt pedig két uszájt és 1000 tonna speciális vízépítő termékkövet.
[01:18:01]A kérdésem, hogy másról úgymond Oligarháról vagy nagyvállalkozóról tud-e mi a kormány vagy miniszter úr folyamatosan érkeznek az építőipar szereplőitől ilyen felajánlások.
[01:18:18]Azért azt hozzátenném, hogy itt az okokozati összefüggés nem úgy van, ahogy szerkesztő asszony ezt érti, mert én, hogy mondjam, láttam a híreket, amik megjelentek az önök sajtánumaiban arról, hogy mit mondott itt a miniszterelnök ennél a pultnál állva egy nappal ezelőtt, amikor mondta azt, hogy csak a Strabaga és a kész adott addig ilyen felajánlást, és egy órára rá kaptam meg a levelet a Dunaaszfalttól, hogy szeretnének 1000 tonna követ felajánlani.
[01:18:40]Tehát inkább úgy gondolom, hogy ennek a sajtótájékoztatónak volt egy ösztönző hatása ezekre a vállalkozásokra.
[01:18:45]De köszönjük mindenkinek.
[01:18:46]a közreműködését.
[01:18:46]Nem válogatunk politikai affiliáció alapján abban, hogy kinek a kövét fogadjuk el egy ilyen válsághelyzet kezelésében.
[01:18:56]Úgyhogy a Dunaaszfalt felé is természetesen, meg bármilyen más, a korábbi kormányhoz közelebb álló építőipari vállalkozás esetében, csak azt nézzük, hogy mi az ország érdeke és hogyan tudjuk a lehető leggyorsabban ezt a fenéküszöböt létrehozni.
[01:19:06]Tehát a Dunaaszfalttal is egyből fölvették a kapcsolatot a védelmi igazgatási szervek munkatársai, hogy megszervezzék ennek a leszállítását.
[01:19:14]Az osztályok kapcsán pedig valóban így van.
[01:19:15]Ög ezek a mohácsi híd építéséhez alkalmazott muszájok, amik kapcsán bárkák, bocsánat, így van, bárkák.
[01:19:26]Ezt tegnap óta tudjuk, mi a különbség.
[01:19:28]Igen, igen, igen, igen.
[01:19:28]És ezeket a bárkákat le kellett pakolni, és a Dunaaszfalt, illetve az ő alvállalkozói valóban ezeket rendelkezésére bocsátották a védelmi szerveknek, hogy minél hamarabb ezt az elsüllyesztéses vagy lesüllyesztéses megoldást, ami éppen ezekben az órákban zajlik Paksnál, és azt szolgálják, hogy még amíg a fenéküszet nem is készül el, addig is lehessen a Duna vízszintjét a a híregzes beő csatornánál emelni.
[01:19:56]ezt el tudjuk végezni.
[01:19:56]Tehát valóban ebben volt egy közreműködés.
[01:19:57]Ezt nyilván miendelőként, mint a az adott kivitelezési munka megrendelői a Mohácsi hídnál is igyekeztünk előmozdítani.
[01:20:05]Tehát itt egy inkább úgy mondanám, hogy itt egy együttműködés volt a megrendelő és a kivitelező között, hogy át tudjuk az erőforrásokat úgy csoportosítani, hogy azok a védekezést szolgálják.
[01:20:14]Köszönöm.
[01:20:14]Köszönöm.
[01:20:14]24.
[01:20:21]Erzsilágzia 24.hu.
[01:20:21]H miniszter úrhoz lenne egy kérdésem, hogy a 3%-os otthonstart hitelt tervezik-e módosítani vagy eltörölni egy éven belül.
[01:20:32]Ugye az volt a kampányban is Magyar Péternek a mondása sokszor, hogy ami jó, azt szeretnénk megtartani, és a ami rosszul működik, azt pedig átgondolni, felülvizsgálni.
[01:20:41]Ha pedig nincs más út, akkor eltörölni.
[01:20:44]Én azt gondolom, hogy ez a megközelítés érvényes erre erre a kérdésre is.
[01:20:48]Azt gondoljuk, hogy önmagában azzal, hogy fiatalok első lakásvásárlását kedvezményes támogatott hitellel támogatja a kormány, azzal nincsen gond.
[01:20:57]És azt gondoljuk, hogy ennek a programnak ezt az érdemi célját érdemes fenntartani, akár még érdemes kiegészíteni is új elemekkel, amikről beszéltem a Vekerle program kapcsán, hogy akár a a bérleményi lehetőségek bővítését szolgáló programok is induljanak el, ezen dolgozni fogunk.
[01:21:15]Nyilván látszik az, hogy azért ennek a programnak voltak olyan mellékhatásai is, mondjuk így, amik visszaéléseket ösztönöztek, amik amik kizárólag befektetési célú beavatkozásokat ösztönöztek, és ezáltal nem pont az eredetileg kívánt közpolitikai célt szolgálják.
[01:21:30]Tehát ezt csak azért mondom, mert szükség van annak a programnak és a felülvizsgálatára.
[01:21:34]Ez is része annak a munkának, amit most elkezdünk a bekerle program keretében, a pénzügyminisztériummal együttműködésben, hogy ezt is átnézzük.
[01:21:41]De az alapcélt, ezt fontos elmondanom, az alapcélt, hogy a fiatalok támogatott módon juthassanak első lakásvásárlási hitelhez, hogyha ők vásárlóként és nem bérlőként kívánnak megjelenni a lakáspiacon, akkor azt gondolom, hogy ezt a célt ez a kormány fenn szeretné tartani.
[01:21:58]De ez elképzelhető, hogy nem lehet majd kiadni ezeket a lakásokat.
[01:22:02]Arra utaltam, hogy nyilván azt meg kell néznünk, hogy hol van olyan pontja ennek a mostani szabályozásnak, ahol ez valójában nem fiatalok első lakáshoz jutását, hanem eleve két-három lakással rendelkező szereplőknek a negyedik lakás befektetési célú megszerzését szolgálják, mert ez nem egy olyan közpolitikai cél, amit mindannyiunk közös pénzéből támogatni kell.
[01:22:17]Ezzel a személettel vizsgáljuk felül a programot, ezt a felvizsgálatot a pénzügyminisztérium végzi.
[01:22:24]Még egy kérdésem lenne a hármas metróval kapcsolatban, hogy körülbelül ezt naponta fél millió ember használja.
[01:22:32]Amikor nagyon meleg van, akkor ott bizony nagyon meleg van, és szinte levegőt nem lehet kapni.
[01:22:39]Ő még 2025-ben ígérte azt, hogy a küzdeni fog a szerelvények klimatizálásért.
[01:22:45]A fővárosnak ugye jelenleg nincs 20 milliárd Ftja, hogy ezeket a klímákat beszerelje ezekbe a kocsikba.
[01:22:48]A kormány terveze erre a célra pénzt.
[01:22:53]átcsoportosítani.
[01:22:53]Ha viszont úgy látják, hogy a jelenlegi szankciós vagy háborús helyzet miatt az orosz fél az nem kihagyható, akkor a háború végeztével számíthat-e a főváros esetleg a kormány anyagi segítségére?
[01:23:07]Hát a főváros azt gondolom, hogy mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyiben számíthat a kormány támogatására, mintogy pont a hármas metró rákospalat Újpestig való meghosszabbítását az uniós programok és a Baros Gábor vasútfejlesztési terv keretei között szerepeltettük.
[01:23:19]Tehát nagyon sok év után nem csak arról beszélünk, hogy most hogy élt túl a főváros, hanem arról, hogy új metróhosszabbítás vált elérhetővé.
[01:23:25]Ez a kormányhatározat ezen a héten jelent meg a magyar közlönyben.
[01:23:28]Nagyon sok más témánk van, paks meg minden, de azért rögzítsük, hogy a magyar kormány Budapest számára metró építésre forrást biztosított, konkrét visszavonhatatlan forrást biztosított ezen a héten kormánydöntéssel.
[01:23:41]Tehát azt gondolom, hogy ennél jobban azért kevés dolog tudja azt bizonyítani, hogy milyen mértékig elkötelezett minden magyar nagyváros fejlesztése, de benne Budapest fejlesztése iránt is a kormány ugye ebben a Baros Gábor tervben azért nagyon sok intézkedés található a Miskolc Kazincbarcika Tremtin előkészítésétől a debreceni nagyállomás fejlesztésének előkészítésén át a Kiskunfégyházza Szeged vasútvonal teljes felújításán keresztül az almásfizítő kamárom teljes felújításáig.
[01:24:03]Tehát az ország minden táján pécsi vasútvonal fejlesztése, számos városi és vasúti típusú beavatkozás finanszírozása.
[01:24:11]A klíma kapcsán az én legutóbbi információm az, amikor még fővárosi szakbizottsági elnökként hallgattuk meg erről a BKV-t, és nem tudok róla, hogy ebben azóta lenne változás, hogy az orosz gyártó nem működik együtt a BKB-val abban, hogy az átépítéshez szükséges hozzájárulásokat megadja oly módon, hogy az a garancia elvesztéséhez ne járuljon hozzá.
[01:24:31]csak abban az esetben, hogyha rajta keresztül történik a klíma megrendelése.
[01:24:36]Ezt pedig a szankciók miatt nem tudja megtenni a BKV.
[01:24:37]Tehát jelenleg alapvetően nem pénzhiány okozza a problémát.
[01:24:41]Ezt a pénzhiányt mi is próbáltuk ott már elhárítani, vagy a költségvetésben valahogy több évre elosztva betervezni, hanem akkor az derült ki, hogy gyakorlatilag ezek a jogi és garanciális problémák okozzák ezt.
[01:24:51]Örült hiba volt ezt klíma nélkül így megrendelni.
[01:24:53]Én amikor még nagyon-nagyon más élethelyzetben volt módom ezzel az üggyel foglalkozni, minden létező helyen elmondtam, hogy ez egy nonszensz, hogy klíma nélkül rendelik meg ezeket a szerelvényeket.
[01:25:05]Ráadásul olyan áron, mint amennyiből újat is lehetett volna vásárolni.
[01:25:08]Ez ugye az akkori orosz, mondjuk úgy, hogy befolyásnak a következménye lett, hogy a kormány, az akkori kormány ragaszkodott ahhoz, hogy az oroszokkal egy metrófelújítás és ne újvásárlás történjen.
[01:25:18]Aztán ugyanezek a körök okozták az egyiptomi jármű szállításnak a problémáit, ami miatt épp Kairóban jártam néhány napja, és a Dunakeszi járműjavító fizetésképtelenségét.
[01:25:29]Ugyanezen befolyásnak az eredménye, hogy nem járunk még új évekkel, és az előző évtendert szintén orosz befolyás nyomán leállították négy évvel vagy öt évvel ezelőtt.
[01:25:37]Tehát hosszú árnyéka van ennek az orosz együttműködésnek a vasúti járműgyártásban Magyarországon.
[01:25:40]Az egyik ilyen következménye ennek az, hogy a hármas metron klimatizálatlan vonatok járnak mind a mai napig.
[01:25:46]Ha ez valamilyen módon megoldódna, lezárulna a háború, az annál jobb dolog is történhetne.
[01:25:54]Akkor természetesen készek vagyunk a fővárossal, mint minden ügyben ebben is keresni az együttműködést.
[01:25:57]azért felhívnom a figyelmet arra, hogy nem csak most konkrétan a beruházások kapcsán, de például a a fővárostól hát mindenképpen méltatlanul és szerintem jogellenesen is elvett közterületek kapcsán is éppen egy olyan törvényjavaslat benyújtása előtt állunk, ami visszarendezné azt, hogy például a láncit környéki közterületeket visszakapja Budapest, és ezt főpolgármester úr támogatólag fogadta is a nyilvánosságban.
[01:26:19]Tehát amiben csak lehet a budapestiek javára ez a kormány igyekszik együttműködni a fővárossal és nem azt a típusú viszonyt folytatni, mint ami a korábbi években volt.
[01:26:27]A hármas metró klimatizálása nem is merült föl a főváros részéről eddig, mint támogatási vagy együttműködési téma, hiszen ők is abban vannak jelenleg elakadva, hogy a hogy az orosz féllel nincs meg az az együttműködés, ami a garancia veszélyeztetése nélkül lehetővé tenni ezeknek a kocsiknak a klimatizálását.
[01:26:42]Legalábbis nekem ez a legutolsó információm.
[01:26:44]részéről ugye felmerült, nekem még ugye annyi lenne a kérdésem, hogy mennyibe kerülne, ha ez a garancia elveszne az most ebből nem akarnám megmondani, de volt erről egy tájékoztató, amit a fővárosi közgyűlésnek készített a BKV egy éve, abban benne van a szám, és az nyilvános, úgyhogy ott megtalálják.
[01:27:02]Azt nem találtam meg egyébként, pedig sokat nézek.
[01:27:05]Segítünk majd.
[01:27:06]Köszönöm.
[01:27:06]Távirat tír.
[01:27:06]Odota, jó napot kívánok.
[01:27:11]Nádas Dre vagyok az MT-től.
[01:27:13]Ö korábban a Baros Gábor Vasútfejlesztési tervben jelentős számú beruházást jelentettek be.
[01:27:19]Önök látják, van-e ról egyáltalán felmérésük, hogy van-e elég hazai építőipari kapacitása ezeknek a kivitelezéséhez?
[01:27:30]Nincs.
[01:27:30]De nyilvánvalóan ha megrendelés van, akkor azért ezek a kapacitások vissza tudnak épülni.
[01:27:36]Ö Magyarországon ilyen volumenű kapacitás autópályaépítésre se volt korábban.
[01:27:43]Aztán amikor a magyar állam elkezdett nagy mennyiségben autópályát építeni, mondjuk az elmúlt 20 évben különböző fázisokban, akkor azért viszonylag gyorsan az az építőipari kapacitás gépek, egyéb szállítási kapacitások azért viszonylag gyorsan létre tudnak jönni.
[01:27:54]Tehát én attól nem aggódnék, hogy az lenne a vasútfejlesztésnek az akadálya, hogy nincs elég géplánc.
[01:28:02]Az nyilvánvaló, hogyha nagyon sok megrendelést adunk ki egyszer a piacon, azért annak lesz egy árfelhajtóhatása.
[01:28:07]Ezt nyilván szeretnénk elkerülni és azért ezt ütemezni, de ebben azért korlátozott mozgásterünk van, mert az uniós pénzeknek van egy strikt felhasználási határideje 2030 végén.
[01:28:16]Tehát olyan-nagyon sok mozgásterünk ebben nincs.
[01:28:17]Ettől jobban tartok, hogy ez a hatás elkerülhető legyen.
[01:28:20]Igyekszünk ezért minél nagyobb versenyt generálni.
[01:28:21]Remélem sikerülni fog.
[01:28:24]És és nyilván az a célunk, hogy azt a vasútfejlesztési programot, amit vállaltunk, ezt meg tudjuk csinálni.
[01:28:29]Azt azért még egyszer mondom, hogy amit a Rákospor Újpestén is elmondtam, hogy ezzel mi nem lehagyjuk nem hogy Ausztriát, de a cseheket vagy a lengyeleket sem, hanem felzárkózunk.
[01:28:39]Tehát nagyjából az a 3500 milliárd Ft, amit Magyar Péter miniszterelnökkel bejelentettünk Rákospolot Újpest, és azóta ezek konkrét közlönyben megjelent kötelezettségvállalásként meg is vannak.
[01:28:50]Tehát ez nem egy ilyen ilyen sok ezer milliárdos felhő, hanem épp ezen a héten megjelent kormányhatározat nyomán annak arra a 3500 milliárd Ftra, ami a Baros Gábor tervben benne van, közlekedési és beruházási miniszterként, nekem kötelezettségvállalási jogom van, ami persze nem azt jelenti, hogy holnap alá tudok írni, mert ezekhez kellenek tervek, engedélyek, közbeszerzések, marha bonyolult és hosszantartó folyamatok, de azokra a HÉV, vasút, villamos, metró fejlesztési, járműbeszerzési programokra fedezett megvan az uniós pén pénzek hazahozatalának köszönhetően, amik ebben szerepelnek.
[01:29:23]Ezeket most a mag mindegyiket a lehető leggyorsabb ütemben elkezdjük összekapni.
[01:29:29]Nekem most a fejem leginkább amiatt, ha nem is fáj, de hogy mondjam, kell sokat dolgoznunk, azért inkább így mondom, hogy hogy a beruházói oldalon rendet csináljunk.
[01:29:38]Tehát gyakorlatilag a vasútépítésben olyan mértékig épült le Lázár János ideje alatt a képesség, a létszám, a a csapat, amelyik képes Magyarországon ilyen beruházásokat létrehozni.
[01:29:47]22 ember maradt a teljes magyar vasútfejlesztésre a minisztériumban.
[01:29:50]Ezt mondjuk 10 évvel ezelőtt pedig akkor se volt a kánaán.
[01:29:54]200-an csinálták körülbelül.
[01:29:54]Tehát nekünk most vissza kell építenünk azt a képességet, ami mondjuk a Nemzeti infrastruktúrafejlesztő és a BFK megszüntetése előtt Magyarországon rendelkezésre állt.
[01:30:04]Lehetőleg még annál is jobban kéne csinálni, mint akkor.
[01:30:08]Erre a MÁP pályaműködtetőt és a gyöbet kértem fel, hogy építsék föl, építsék vissza ezeket a képességeket, hogy minél előbb professzionális és felkészült beruházóként meg tudjuk kezdeni a Magyar Vasút fejlesztését.
[01:30:19]És köszönöm.
[01:30:19]És még egy kérdésem lenne a MÁV igazgatóságáról, hogy vannak-e már személyi kérdésekben döntések, és ha igen, akkor lehet-e tudni, hogy mik ezek?
[01:30:30]Kiválasztás alatt államúi igazgatósága.
[01:30:33]Ameddig ez nem történt meg, addig addig miniszterként én látom el ezt a feladatot.
[01:30:36]Úgyhogy működési zavar nincs.
[01:30:39]Bocsánat, csak egy ehhez kapcsolódva, hogy meddig tart a kiválasztás?
[01:30:44]Néhány héten belül ezt le fogjuk zárni.
[01:30:45]alapvetően az okozza ezt a ha nem is késedelmet, de ezt az összehangolást, hogy itt most több új szervezet nulláról jön létre.
[01:30:53]A magyar vonatfotta, Zrt.
[01:30:56]illetve az Országos Közlekedési Központot most alakítjuk meg a helyreási terv szerinti ütemben, augusztus végéig kell ezeket a cégeket megalapítani.
[01:31:04]Ezeknek is lett, itt már ki van nevezve az igazgatóság, a felügyelőbizottság, az új vezetés.
[01:31:08]Ö és nyilván ezt teljesen össze kell hangolnunk a MÁVAL, hiszen ezek a szervezetek teljes összeférhetetlenségben állnak egymástól.
[01:31:17]Tehát az Európai Unió éppen azért, hogy a a vonatflotta, vonatleasing cég és a megrendelő szervezet teljesen független legyen a MÁVtól, azt kérte, hogy teljes teljes összeférhetetlenség legyen még a közeli hozzátartozók között is a mávosok és a máv fölött megrendelői, illetve járműbeszerzési, jármű rendelkezésre bocsátási feladatokat végző társaságok között.
[01:31:40]Ez benne volt szintén a helyreási terv elvárásai között.
[01:31:42]Ö és emiatt nekünk most nagyon oda kell figyelni arra, hogy ezek a különböző testületek is megfeleljenek ennek az elvárásnak.
[01:31:51]Ez okozott egy pici késedelmet.
[01:31:52]Meg fogjuk oldani a következő hetekben.
[01:31:55]Köszönöm.
[01:31:57]ETV.
[01:32:01]Köszönöm.
[01:32:01]Nagy TV kettő kérdésem van.
[01:32:01]Az egyik az az, hogy beszélt arról, hogy újraztenék a diákváros projektet.
[01:32:05]Itt az eredeti tervekről van szó, vagy lesz-e itt módosítás?
[01:32:10]illetve a zuglói 300 milliárdos projekttel kapcsolatban.
[01:32:15]Van-e már elképzelés arról, hogy hogyan használják majd ezeket az épületeket, és látnak esélyt a pénz visszaszerzésére?
[01:32:23]A diákváros kapcsán nyilván ott egy mesterterv készült, addig jutott ez a projekt.
[01:32:26]Volt egy nemzetközi tervpályázat, annak nyomán készültek azok a mestertervek, amik itt a látványterveken is szerepelnek.
[01:32:31]a konkrét épületek és a konkrét közterületek tervezéséig már nem jutott el a beruházás, mert megjöttek a kínai egyetem városnak a tervei.
[01:32:37]Tehát nyilván ez egy olyan kezdetleges fázisban maradt abban, ahonnan még nyilván fognak a tervek módosulni, ahogy a a részletes továbbtervezés megy.
[01:32:45]Gyakorlatilag addig jutott el a diákváros, ahol most a Rákosrendező tart, kábé ugyanott.
[01:32:48]És nyilván ez még csak egy ilyen nagyvonalú városskezeti terv ennek a lebontása még ezután jön.
[01:32:55]Tehát nyilván fognak módosulni a tervek ehhez képest, de azért a célt, hogy milyen funkciók, milyen színvonalú várossszövet legyen, azt tartani szeretnénk.
[01:33:04]Ami a másik kérdését illeti, ugye az elállásnak épp az a lényege, hogy az, hogy mi történik ezekkel az épületekkel, ez most már nem az állam, hanem a Bayer Construct és a fejlesztőcég dolga, hiszen mi elálltunk ettől a szerződéstől.
[01:33:14]A kormány erről döntött.
[01:33:17]Éppen azért, mert a ez a cég, amelyik ez a projektcég volt, nem teljesítette az úgynevezett zárási követelményeket, magyarul azokat a taxatív a szerződésben foglalt feltételeket, hogy miket kell ahhoz teljesíteni, hogy ezt a szerződést teljesítettnek lehessen tekinteni.
[01:33:33]Ebben benne volt az, most nem pontosan fogok fogalmazni, mint a lényeget tekintve igen, hogy teljesen tehermentesnek kell lennie az ingatlannak.
[01:33:43]Márpedig ez nem volt az, hiszen egy olyan ingatlan, amin másnak elővásárlási joga van, az nem tehermentes.
[01:33:47]Tehát magyarul nem teljesültek az árási feltételek.
[01:33:51]Emiatt, amivel a határidők lejártak, emiatt a magyar állam elállt ettől a szerződéstől.
[01:33:56]Az elállásnak számos jogkövetkezménye van.
[01:33:59]Ezeket egy-től egyig érvényesíteni fogjuk.
[01:34:01]Ezek közé tartozik az, hogy lehívjuk a bankgaranciát.
[01:34:08]Ezzel közepesen megyünk csak sokra, mert olyan mértékű volt az összefonódás azon ingatlanfejlesztő cégek, akiktől ezeket az irodaházakat megvette a magyar állam és a korábbi kormány között, hogy a magyar állam érdekeit védő bankgaranciát, amit arra az esetre, hogyha az ingatlanfejlesztő megsérti a szerződést, biztosítékként lehívhat a magyar állam, a Magyar Fejlesztési Bank adta a fejlesztő cégnek.
[01:34:30]Tehát most valójában a a magyar állam érdekeit védő bankgaranciát a magyar államtól tudjuk lehívni.
[01:34:37]Ezzel együtt, mivel végig kell mennünk a szerződéses jogérményesítésén, ezt le fogjuk hívni.
[01:34:41]Ez önmagában is fölveti bűncselekmény gyanúját egyébként, amit vizsgál az erre jogosított szerv.
[01:34:49]Emellett számos egyéb érvényesítési, jogérvényesítési lehetősége van a magyar államnak.
[01:34:53]többek között az, hogy van egy a teljes követelésünket elérő keretjelzálój jogunk ezen az ingatlanon, a amit érvényesítünk.
[01:35:01]Nyilván hogyha ezt eredményesen tudjuk érvényesíteni, akkor újra fölmerül a kérdés, hogy mit kezdünk az ingatlannal, de ez majd annak a jogi folyamatnak a vége.
[01:35:07]Emellett a Bayer Konstructnak egy teljes körű készfizető kezessége van a projektcég mögött, és minden kárunkat és minden követelésünket, ami visszajár, illetve ami ilyenkor a foglaló kétszereseként visszajár, ezeket így meg kell téríteniük.
[01:35:22]az összes ilyen követelést és jogot a magyar nemzeti vagyonkezelőnek a kormánydöntése alapján érvényesítenie kell a Bajerrel szemben és a projektcéggel szemben is.
[01:35:30]Nyilván ebből lesz egy bírósági perhe ez már látszik a nyilvánosságban látható válaszokból eredően.
[01:35:38]Ezen nyilván végig kell menni ezen a folyamaton majd a magyar nemzeti vagyonkezelőnek.
[01:35:45]Tere.
[01:35:49]Köszönöm.
[01:35:49]Már visszakan.
[01:35:54]Ja, jó.
[01:35:54]Szóval én visszakanyarodnék a az opusz ügyhöz.
[01:35:58]Itt jól hallottam, hogy augusztus 7-ét mondott leadási határidőnek.
[01:36:04]Mi ötödikéről tudtunk erre nem ötödik a pontot.
[01:36:07]Bocsánat.
[01:36:07]Így van.
[01:36:08]Így van.
[01:36:08]Jó, jó, jó.
[01:36:08]Rendben.
[01:36:08]Csak mert ugye hatodikán volt ez a döntés, ha jól tudom.
[01:36:13]Ötödik pontos.
[01:36:13]Bocs.
[01:36:15]Jó.
[01:36:15]Oké.
[01:36:15]Ugye itt ezzel kapcsolatban a az opusztitás nekünk adott egy választ, amiben ilyen különféle adatfeltöltési problémákra hivatkoztak, amiket ha igaz, akkor azóta pótoltak.
[01:36:35]Ezzel kapcsolatban van-e valami információ, tudom, hogy egy MFB pályázat meg NAV nyilvántartás.
[01:36:44]Voltak-e hasonló problémák erre a ugye július vége lett volna az eredeti határidő.
[01:36:51]Erre a pár napos haladékra is valamilyen technikai probléma miatt volt-e szükség, vagy időt kellett adni ezeknek a cégeknek ahhoz, hogy ezt az adszolgáltatást megtegyék?
[01:37:04]Ez a határidő, ez az eredeti jogszabályból következett az én tudomásom szerint, valóban augusztus 5-e.
[01:37:08]Köszönöm a pontosítást.
[01:37:08]Erről, hogy milyen adatfeltöltési hiba, ezt ezt én nem is hallottam.
[01:37:12]Tehát erről nem tudok önnek válaszolni.
[01:37:14]Nyilvánvalóan, hogyha vitatja egy ilyen esetben egy pályázó azt, hogy a pályázat kiírója szerinte jól döntötte, akkor a megfelelő jogorvoslati formákban ezt tudja érvényesíteni.
[01:37:25]A kormány ebben nem is avatkozhat be, és nem is kíván beavatkozni ebbe az esetleges vitába az MFB és az Óus titász között.
[01:37:33]Az MFB igazgatósága az, amelyik ebben az ügyben döntéshozó.
[01:37:35]hogyha egy pályázó vitatja azt a döntést, amit az MFB hozott, akkor ezt a megfelelő jogorvoslati csatornákon tudja megtenni.
[01:37:44]Bocsánat, még egy utolsó kérdés ezzel kapcsolatban.
[01:37:45]Tágabban ehhez a mérföldkőhöz kapcsolódóan.
[01:37:47]Ugye ha jól láttuk, akkor ezzel kapcsolatban 2023-ban egy kötettségszegési eljárást is indított az Európai Bizottság.
[01:37:59]Helyes-e az az értelmezés, hogy azért vállalt magántőkapokát?
[01:38:04]Igen, így van.
[01:38:04]Tehát helyesen az az értelmezés, hogy tulajdonképpen azért vállalta be ezt a kormány, hogy a nem teljesült mérföldköveket egy olyan vállalással váltsa ki, amit egyébként is valószínűleg meg kellett volna tennie miatt.
[01:38:19]Hát egyrészt igen, de másrészt a a parlamenti kampányban is emlékszem olyan nyilatkozatokra, talán Kárman András részéről is, ahol ez kifejezett ígéretként is elhangzott, hogy a magántőkalapok, mint az előző kormányzathoz közelálló gazdasági körök által óriásira fújt átláthatatlan struktúráknak az átvilágítása és átláthatóvá tétele az a Tiszakormánynak célja.
[01:38:39]semmi okunk nem lenne titkolózni, vagy ezt a titkolózásra lehetőségható helyzetet fenntartani.
[01:38:43]Tehát nekünk különösebb okot arra találni nem kellett, hogy miért teszünk eleget ennek a a szabályozási feladatnak, ami egyébként uniós jogból ered.
[01:38:52]Szerintem, hogyha nem lett volna erre mérföldkő, vagy nem lett volna erre kötelezettségszegési eljárás, a kormány akkor is javasolta volna a magántökalapok átláthatóságának megteremtését.
[01:39:01]De így valóban ezzel egy mérföldkövet is tudtunk teljesíteni más olyan mérföldkövek helyett, amiket viszont már lehetetlen volt, mert elmúltak a benne szereplő határidők, mire ez a kormány hivatalba lépett.
[01:39:11]Tehát azoktól eltekintett a a bizottság és helyette lettek új mérföldkövek.
[01:39:15]Ilyen új mérföldkő egyébként az európai ügyességhez való csatlakozás is, ami a korábbi tervben nem szerepelt, most bekerült mérföldkőként, mintha úgy tetszik a mi többletvállalásunk azon mérföldkövek helyett, amiket viszont már az Orbán kormány elmulasztott, és azok reparálhatatlanok voltak.
[01:39:28]Hamarosan be kell fejeznünk a sajtótájékoztatót.
[01:39:31]Index.
[01:39:37]Köszönöm.
[01:39:39]Torcsaba index.
[01:39:39]Közlekedési kérdést tennék fel.
[01:39:42]Ö régóta probléma az agglomerációban a az autós közlekedés és a évközlekedésnek a találkozása.
[01:39:47]Tervben van-e a színbeli kereszteződések megszüntetése, aluljárók, felüljárók építése, illetve igényelhető-e ilyenre EUs pénz?
[01:40:02]Igen.
[01:40:02]És igen, ugye a Baras Gábor tervben szerepel a Hévek felújítása, így a Szentendrei, a Csepeli és a Ráckevei Hév esetében a a teljes akadálymentesítés és felújítás, illetve a járműpark cseréje.
[01:40:12]A Gödölőhév esetében sajnos csak az előkészítést tudtuk még szerepeltetni, mert egyszerűen 2030-ig megépíthető terve nincsenek.
[01:40:19]Lázár János a korábbi előkészítést is leállította, nullára visszalőtte.
[01:40:23]A Gödülői Hév, hogy mondjam, nem nem szereti kevésbé senki a Gödülői Hévet, mint a többit, mert láttam ilyen kommenteket, hanem egyszerűen ott annyira akkora rombolást végzett az előző kormány, hogy sokkal hátrébbról kell kezdenünk az előkészítést, mint a többi év esetében, ezért csak az előkészítést tudtuk vállalni, és nem a kivitelezést.
[01:40:39]a HÉVrojektekben, ahol ez realisztikusan vállalható és a műszaki tartalomba beilleszthető, úgy, hogy ez nem egyszerűen nem viszi el a a forrásokat, nem veszi el a vasút fejlesztés elől, ott szerepelnek ilyen külön szintű átjárók, például Pomász térségében is, a Szentendrei Hében van külön szintű átjáró.
[01:40:58]Vannak olyan helyszínek, ahol Budapesten, ahol nem lehetett kiváltani, mert egyszerűen olyan mértékű környezetrombolással járt volna egy aluljáró vagy egy felüljáró megépítése Békes megyeren, hogy az házbontásokat, egyebeket okozott volna, nem volt beilleszthető a projektbe.
[01:41:12]Ez évekkel ezelőtt dőlt el.
[01:41:13]Ott is viszont a mai átjárónak a kiszélesítése, a dugók csökkentése, a zárási idők csökkentése része a projektnek.
[01:41:20]Tehát eltérő beavatkozások vannak, de van, ahol külön szintek is szerepelnek a beruházásokban.
[01:41:27]Két hónappal ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy a nagycsebes nagy teljesítményűrerek szabályázásában sörűsen be kell avatkozni.
[01:41:34]Utána indított is egy online kérdőívet.
[01:41:37]Nagyon sok válasz jött, ahogy azt közé isítette.
[01:41:41]Hogy áll ez a szabályozás?
[01:41:43]Most a kormány tárgyalta-e már esetleg?
[01:41:46]Nem hiszem még.
[01:41:46]A kérdőív zajlik.
[01:41:46]A kormány.hu/ közlekedésbiztonság oldalon ki lehet még mindig tölteni a kérdőívet.
[01:41:51]Hagytunk erre elégséges időt, mégis csak a nyári szünet hónapjai vannak.
[01:41:55]szeptember 9-éig, hogyha jól emlékszem, a dátumra lehet kitölteni ezt a kérdőívet.
[01:41:58]Több mint 200000 ember töltötte már ki.
[01:41:59]Ez néhány nappal ezelőtti adat.
[01:42:01]Várjuk továbbra is a véleményeket.
[01:42:04]Közben a szakmai szervezetekkel, rendőrséggel, igazságügyi minisztériummal a tárcánk egyeztett.
[01:42:08]És azt kértem a közúti közlekedés felelős államtitkártól, hogy mire a kérdőív lezárul mindegyik szabályozási kérdés esetében legyen meg a jogszabálytervezett.
[01:42:17]Ez nem azt jelenti, hogy mindegyiket meg is fogjuk csinálni, hiszen az emberek véleményét földolgozzuk.
[01:42:20]Nem csak a kérdőív, hogy mit töltöttek ide, írásos véleményeket is vártunk, szakmai szervezetektől is és a kitöltőktől is.
[01:42:27]Ezeket feldolgozzuk, de dolgozunk előre, hogy azokban a körökben, és valószínűleg a roller téma az nagyon hamar ilyen lesz, ahol gyorsan be kell avatkozni, ott már egyből kodifikált jogszabály tervezeteink legyenek, és akkor tudom ezt a kormány elé vinni majd.
[01:42:37]Ez szeptemberben várható.
[01:42:40]Köszönöm.
[01:42:40]És akkor egy utolsó kérdés.
[01:42:43]Kontroll.
[01:42:47]Köszönjük a lehetőséget.
[01:42:47]Unety György kontroll.
[01:42:49]uniós pénzek és korrupciós kockázatok felől kezdeném, mint ahogy Tan Zoltán múltkor beszámolt arról a gondos órák esetében 110 milliárd Ftról van szó, ahol olyan túlerazást tapasztaltak, ami miatt feljelentést is tettek.
[01:43:04]Az a probléma, hogy ez az uniós források és ez az RRF-be volt alapvetően ágyazva, hogy a gondossó órákat tovább fejlesztik, illetve hát a programot lényegében utólag is finanszírozzák.
[01:43:13]Ezt ki kellett, hogy venni emiatt.
[01:43:14]És általánosan kérdezném, hogyha ilyen tapasztalatok vannak az RRF pénzeknek, hogyan van, mennyire van mondjuk ez túltervezve, milyen programokat kellett betenni, és számítanak-e arra például a jövőben, hogy hasonló problémák miatt esetleg forrásfesztésről lehet szó?
[01:43:30]És mi történhet?
[01:43:32]A határidő lejárta után ugye most augusztus 31-e, mennyire lehet, milyen mozgástere van a kormánynak abban, hogy itt módosítani lehessen?
[01:43:40]A volumenekre?
[01:43:40]vagyok elsősorban kíváncsi meg, hogyha esetleg van még konkrét hasonló ügy.
[01:43:44]Szerintem ez egy nagyon fontos kérdés.
[01:43:47]Ugye valóban az a helyzet, hogy a múltbéli projektek kapcsán egy nagy dilemában voltunk, hogy mi az, amit ez a kormány azokból a projektekből, amik a korábbi kormányzati időszakban elkészültek, vagy legalábbis a tenderük lement, azt beemeljen az uniós pénzekbe.
[01:44:02]Ezzel valahol magunk és akaratunkon kívül felelősséget vállalva valahol azért, ami a múltban történt.
[01:44:09]De hát egy kormányzás jogfolytonos, mégogyha politikailag abszolút nem is az.
[01:44:13]Tehát nyilvánvalóan ezt a kockázatot valahol Magyarország futja, és az meg nem lett volna felelős.
[01:44:20]A magyar közpénzekkel, magyar adófizetők érdekével nem lett volna racionális hozzáállás, hogyha azt mondjuk, hogy minden, amit az előző kormány beszerzett, az úgy alapból gyanús, és vegyük ki, mert ennyi új projektet nem tudtunk volna helyette betenni.
[01:44:33]Így is ezt a 10 milliárd eurót alig tudtuk.
[01:44:35]az utolsó napokban, utolsó órákban zajlottak tárgyalások, hogy például a hévekre vagy az Intercity motorvonatokra a forrásokat vagy erre a most másokból a kérdésekben is megjelenő villamosenergiahálózatbővítési projektre tudjunk forrásokat még hazahozni.
[01:44:51]Tehát emiatt volt egy kockázateremzés, voltak nagyon kockázatosnak tűnő projektek, ahol volt, ahol az EU mondta azt, hogy ezt inkább ne, a gondosóra ilyen volt.
[01:45:01]Volt olyan, és ezt még mint ismer vagy láttuk a helyzetet, nyilván nem vitattuk egy percig se, voltak olyan helyzetek, ahol a mi belső kockázatelemzésünk mondta azt, hogy ezt jobb nem beforgatni uniósba, mert mert a végén nem valószínűleg nem fogjuk tudni megvédeni, és nem is akarjuk megvédeni az előző kormány döntéseit.
[01:45:15]Ezzel együtt, ha a kérdés az, hogy lehetnek-e még ilyenek benne, én ezt kizárni nem tudom.
[01:45:19]Minden olyan gondosságot, ami arról szól, hogy a szükséges közbeszerzési auditokat megcsináljuk, ezeket az erre feljogasított szervek csinálják, most újból is csinálják azoknál, amik be lettek forgatva.
[01:45:30]De hogy előfordulhat-e olyan utólag augusztus 31 után, hogy még valamiben kialakul egy vita, mondjuk az Európai Bizottság vizsgálata nyomán valahol még valami fölmerül, amit az előző kormány csinált, ezt teljesen kizárni nem lehet sajnos.
[01:45:42]Ö és ebben az esetben az forrásvesztéssel fog járni.
[01:45:47]Mi amennyire ezt a kockázatot ilyen rövid idő alatt és azt a célt szem előtt tartani, hogy az uniós pénzeket hazahozzuk, minimalizálni tudtuk, annyira minimalizáltuk, de ez a kockázat nem nulla.
[01:45:57]Bocsánat, csak annyi, hogy mennyivel lett túltervezve akkor például az nem lehetett világos nem úgy mint a kohéziós világos még itt kapcsolódva megint csak a a korrupciós kockázat bocsánat.
[01:46:06]augusztus 31-ig lehetett túltervezni, tehát tehát a napellen pályázatoknál, hogy mondjak egy példát, azt a korábbi kormány, ha úgy tetszik, túltervezte, tehát több pályázatot ítélt oda, mint amennyi pénz volt az RF-be.
[01:46:18]És ez jól is jött, mert most abból a szempontból, hogy azokból is beforgattunk még olyanokat, amennyivel túl volt tervezve, hogy lekössük az uniós forrás lehetőséget, és ezzel a magyar költségvetés mozgásterét növeljük arra, hogy a Tisza kormány ígéreteire jusson költségvetési forrás, ugye.
[01:46:34]De de augusztus 31-én már nem lehet túlvállalni, tehát ott le kell zárni, hogy mik a mérföldkövek, mit a konkrét projektek.
[01:46:40]Azután, hogyha bármilyen probléma van, ott már nincs olyan túlvállalási mozgástér, amihez nyúlni lehetne.
[01:46:46]Még a kockázatokhoz kapcsolódóan kormányzóű asszony jelentette be még korábban, hogy a Triton Communications, ami Orbán Viktornak ugye a kommunik kommunikációját vitte, ott egy lényegében túlárazás miatt feljelentést is tettek, de a legérdekesebb része igazából ennek a szerződésnek az az infláció követés volt, és hogy fél évente volt lehetőség arra, hogy a szerződéses összeget módosítsák.
[01:47:06]Arra vagyok kíváncsi, hogy ha ez egy korrupciós indikátor mondjuk az állami szektorban, tehát egyrészt mennyire gyakori egy infláció követő szerződés az állami szektorban, hogyha az öntárcájára gondol, akkor hogyha lát hasonlókat.
[01:47:21]És a másik kérdés, más kérdés másik része pedig az, hogy vizsgálják-e kifejezetten az inflációk követő szerződéseket, vagy erre korrupciós kockázatként tekintenek-e és felülvizsgálják-e ezeket?
[01:47:34]Hát egyrészről annak a szerződésnek az árnövekménye az messze meghaladta az infláció.
[01:47:38]Tehát még mielőtt valakiben az maradna meg, hogy csak inflációs árnövekmény volt.
[01:47:42]Harmadával nőtt ugye há négy év alatt harmadával nőtt, miközben a tartalom nem változott.
[01:47:48]Ugye Igen.
[01:47:48]Tehát, hogy az messze meghalladta az inflációt.
[01:47:50]Ez csak egy megjegyzés, de a másik az, hogy egyébként én nem zárom ki, hogy vannak ilyen szerződések, de mondjuk, ha az én tercemat kérdezte ott, ez nem tipikus.
[01:47:57]még az olyan gigaberuházások esetén se, amik sokszor hat-hét évig tartanak, és önmagukban azért nyilván van velük elég probléma, mint mondjuk a déli körvasút, ott is az egy összegű vállalás jár, az ameddig a beruházás tart, az addig szól forintban, és nem változik évente az infláció hatására a vállalási ár, vagy ez a helyzet egyébként elég sok más nagy építési beruházásnál is.
[01:48:16]Tehát ez mondjuk a a nagy építkezések esetén pedig azok tényleg hosszú-hosszú éveken át jelentős inflációs kockázatot hordoznak.
[01:48:24]Az én legjobb tudomásom szerint nem szokás.
[01:48:25]Ettől még lehet olyan kivétel, ahol van ilyen, de biztos, hogy nem ez az alap.
[01:48:31]Egy nagyon gyors csak, hogy a kollégák türelmével sejek vissza, hogy még a az otthonstart problémmal kapcsolatban bejelezték azt, hogy itt milyen szabályozás léphet majd életbe.
[01:48:39]Egy részletre vagyok csak kíváncsi városképi szempontból, település képi szempontból, utcaképi szempontból érdek érdekelne az, hogy itt tervez-e valamiféle módosításak kormányit.
[01:48:52]Nyilván az önkormányzatoknak is elméletileg lenne beleszólási lehetősége, csak egy szűk példát, hogy mondjak.
[01:48:57]Békéssebben.
[01:48:57]Például sorra tűnnek el a azok az épületek, amik nagyon meghatározták a régi városképet, és nagyon modernek gondolt, vagy inkább inkább költséghatékony szempontból más arculat jelenik meg a településeken.
[01:49:07]Egy ilyen volumen program nagyon megváltoztathatja egyes településeknek a az utcaképét, városképét.
[01:49:14]Terveznek-e ezzel?
[01:49:16]Hogy fog nagyjából kinézni az?
[01:49:19]Hát általánoságban igaz az, hogy az építészeti minőséget szeretnénk fokozni.
[01:49:22]Azért ezekben az otthonstartos beruházásokban szép számmal találunk olyat, még olyat is, ami ki volt itt vetítve, ahol még az országos építészeti tervtalás is nemet mondott rá.
[01:49:29]És aztán Lázár János fölülírva az építészeti tervtanás véleményét engedte tovább, ami egy teljesen példátlan dolog.
[01:49:37]Tehát egy esztétikai építészeti minőséget meghatározó tervtanács elutasító véleménye ellenére döntött a kormány a beruházás kiemeltést nyilvánításáról.
[01:49:46]Nyilván amikor azt mondtam, hogy szeretnénk a urbanisztikai minőséget, az építészeti minőséget sok más mellett a helyi önkormányzati közérdekkel, közberuházásokkal való összhang mellett vizsgálni, az erre is kiterjed.
[01:49:57]Elnézést, az én mulasztásom volt, hogy a sajtótájékoztató elején nem mondtam, hogy miniszter úr 3árom neyed öt igénér.
[01:50:02]Ugyan ezen már túl vagyunk.
[01:50:02]Elnézést legközelebb jelezni fogom.
[01:50:04]Köszönöm a türelmüket, a kérdéseiket, a figyelmüket.
[01:50:08]Újra felhívnám a figyelmet arra, hogy miniszterelnök úr pakson tartózkodik és folyamatosan tájékozódik az ottani munkálatokról, és nyilvánvalóan erről a tájékoztatást is fog adni különböző formákban.
[01:50:18]Köszönöm szépen még egyszer.
[01:50:21]Köszönöm szépen az érdeklődésüket.
[01:50:22]Viszontlátásra.