Ha nem lépünk időben, akkor elveszhet a világ filmes öröksége

[00:00:15]Üdvözlöm a nézőket és a hallgatókat, akik az Index Kulturális podcast műsorát az Arutlokot látják.

[00:00:19]Én Péter Alvarez vagyok.

[00:00:21]Mai vendégünk pedig Ráduj György, a Nemzeti Filmarchívum igazgatója, akivel azért beszélgetünk, mert idén is megrendezik a budapesti klasszikus filmmaratont.

[00:00:29]Üdvözöllek itt nálunk.

[00:00:33]Üdvözlelek.

[00:00:33]Köszönöm a meghívást.

[00:00:36]Mi várható idén?

[00:00:36]Miért érdemes elmennie az embereknek a budapesti klasszikus filmmaratonra?

[00:00:41]Hú, hát mint minden évben, mint minden évben 100 csodálatos film vetítésre kerül sor.

[00:00:48]Ennél több film lesz, mert lesznek kísérőfilmek, rövid filmes blokkok.

[00:00:52]Tehát összesen amikor azt mondjuk, hogy 100 vetítési programmal jelentkezünk, akkor az egy olyan 120-130 filmet jelent összesen.

[00:01:01]mindent ilyenkor megpróbálunk a filmtörténetből össze boronálni egy programba, ez azt jelenti, hogy természetesen vannak kurátori irányok, de de alapvetően tényleg az elmúlt 130 évből, hogy úgy mondjam, kisöpörjük a padlást minden évben különböző szempontok mentén, tehát most is század elő csodálatos néma filmjei, amiket élő zenei kísérettel fogunk vetíteni egészen a a 90-es évek nek 2000-es évek elején moziaig a legjava a világfilmgyártásának.

[00:01:38]Távolkeleti mesés filmek, amerikai legendás westernek, vámpírfilmek, szerelmi történetek, történelmi filmek, minden, ami ami ami említésre méltó az elmúlt 130 évből, azt azt megpróbáljuk egy bokrétába szedni.

[00:01:55]Hát nyilván idén megvannak, idén is megvannak a fő csapásirányaink.

[00:02:02]És mik voltak ezek a fő csapásirányok?

[00:02:04]Mondtad az előbb, hogy voltak olyan kurátori szempontok, amiket figyelembe kellett venni, vagy irányvonalak, hogy melyek voltak ezek a fő irányvonalak idén?

[00:02:12]Hát ugye minden fesztiválnál ez a lényeg, hogy hogy legyenek kurátori szempontok, ami alapján összeállítjuk a programot.

[00:02:21]Idén 70.

[00:02:21]éve vagyis most 70 évvel ezelőtti 1956-os forradalmi eseményeket ünnepeljük.

[00:02:31]Tehát ez a 70.

[00:02:31]évfordulója az 1956-os forradalomnak.

[00:02:34]Ezért egyértelmű volt, hogy a magyar filmtörténet, ami azért nagyon sokat foglalkozott a az 56-os forradalommal, ez egy olyan téma lesz, ami köré megpróbálunk filmes ajánló ajánlót készíteni, vagy egy filmes válogatást.

[00:02:53]fazekas Eszter kiváló filmtörténész kolléga volt az, aki összeállította ezt a programot, és valóban nagyon jó válogatást rakott össze, mert tulajdonképpen az ő szempontja az volt, hogy a hogy azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan foglalkozott 56-tal a magyar filmművészet a különböző időszakokban, különböző korokban.

[00:03:19]hogyan mutatta be az 50-es évek eseményeit a magyar film, tehát az 56-os forradalom felé vezető utat, akár kritikusan, akár kevésbé kritikusan, de mindenesetre hogyan tudott a magyar filmművészet reagálni a történelmi eseményekre, folyamatokra és és természetesen közvetlenül 56 után mit engedett a rendszer, mit tudott a film alkotói társadalom vászorra vinni ebből a témából ból és utána a 60-as, 70-es, 80-as években is természetesen, sőt ugye 90-es évekből is van filmünk 56-tal kapcsolatban.

[00:03:56]Tehát tulajdonképpen végigjárjuk a az 50-es évektől a 90-es évekig, hogy hogy a magyar film alkotók hogyan reagáltak erre a fontos kérdésre, erre a fortó történelmi eseményre.

[00:04:13]Hát és így ig igen és ide idén ugye 70 éves évfordulót ünneplünk.

[00:04:15]hogy hogy látod, hogy hogy mennyire merítették ki, vagy mennyire merték elbeszélni.

[00:04:21]Tehát amikor foglalkoztatok ezekkel a filmekkel, akkor mi milyen ilyen végkicsengése lett ennek, amikor végignéztétek, vagy válogattátok, hogy hogyan látod, hogy alaposan feldolgozta a magyar filmművészet ezt a témát és ezt a ezt a kérdéskört, magát az 56-os eseményeket, vagy vagy azért még mindig ilyen elbeszéletlennek tűnik?

[00:04:45]Nem, én azt gondolom, hogy hogy alaposan a lehetőségekhez képest minden korszakban igyekezett alaposan körbejárni a témát.

[00:04:54]A ugye nem én vagyok a szekciónak a kurátora, hanem fazekas Estter, tehát az, hogy ő hogyan élte meg ezeknek a filmeknek az újra megnézését, hiszen ő azért filmtörténészként és a mögötte lévő több mint 40 éves filmarchívumi és filmkutatói, filmtörténész filmtörténészi munka nak kösz munkának köszönhetően nyilván ezeket a filmeket et rengetegszer megnézte, rengetegszer elemezte, rengetegszer beszélt róla, írt róla.

[00:05:30]Tehát én azt látom a magam ismerete, magyar filmes ismereteiből és filmtörténeti ismereteiből, hogy az, hogy az 56-os forradalom folyamatosan mindig foglalkoztatta a magyar film készítőket, a magyar filmalkotókat.

[00:05:45]Egészen ugye kez kezdjük rögtön a a forradalom utáni filmekkel, tehát az évfélkor, a párbeszéd, és akkor utána, hogy megyünk tovább 60-as években, vagy direkt módon foglalkoznak 56-tal, mint Szabó István tette az első filmjeiben, vagy akár egy ilyen parabola módszert alkalmazva, mint ahogy a Jancsó Miklós a szegénylegényekbe egy másik történelmi korba helyezve azokat a viszonyokat, amik a hatalom és a és az elnyomottak és a levert szabadságharcosok viszonyát jellemzi.

[00:06:24]Ugye ő ezt elhelyezte a a 19.

[00:06:26]század végi betyárvilág és a Habsburg hatalom konfliktusába gyönyörűen.

[00:06:32]De hát mindenki tudta, hogy valójában az ő szándéka az volt, hogy 56 kapcsán egy valamilyen reflexiót adjon a hatalom és a a a társadalom és a felkelők viszonyára, tehát a szabadságvágy, a szabadságharcosok és a sajnos erősebbnek bizonyult hatalom viszonyára.

[00:06:53]És aztán utána nyilván voltak különböző történelmi időszakok, amik többé vagy kevésbé engedték meg a témával való foglalkozást.

[00:07:04]A kádári időszaknak alkalmazkodniuk kellett a szovjet politikai irányokhoz, nyomásgyakorlásra szigorodtak enyhülésre.

[00:07:19]Ők is enyhültek.

[00:07:19]frustsovi időszakban nem véletlen, hogy hogy lehet egy kicsit jobban beszélgetni a a témáról.

[00:07:28]Utána megint bekeményedik a a rendszer, amikor a Brezsvi időszak.

[00:07:36]Azt hiszem, hogy a 70-es években azért már elérkezik az a az a pillanat, amikor egy kicsit egy picit jobban lehet erről véleményt alkotni.

[00:07:46]De hát látjuk, hogy Mak Károly szerelem című filmét mégiscsak [torokköszörülés] hogy mondjam, be kalitkába zárják egy időre.

[00:07:55]De aztán utána kiküldik a KN film fesztiválra és ott egyik leangosabb díjat elhozza és hirtelen érdekes módon lehet az 50-es éveket kritizálni.

[00:08:07]A KDRszer megpróbálja aztán a filmeket arra használni, hogy hogy eltávolítsa magát az 50-es évek diktatúrájától.

[00:08:15]Ugye a tanú az egy kicsit ilyen szemszögből került.

[00:08:23]Így is olvassatok.

[00:08:23]Hát igen, tulajdonképpen nagyjából ezért engedélyezték a film elkészülét, hogy hogy ők azt gondolták, hogy hogy egy egy erős grotesk humoros kritika az egy kicsit ki fricskázza a a az 50-es éveket, de az már az az már elmúlt.

[00:08:42]Arról már nem az már nem a nem a nem a jelen, nem a nem a kádári Magyarország.

[00:08:47]Aztán ez nem sikerült olyan jól, úgyhogy a tanult is elrakták egy kicsit hűvösre 10 évre, és csak 79-ben engedik ki a dobozból.

[00:08:56]Persze titokban mindenki láttat, úgy ismerjük a legendákat, de de ahhoz, hogy elmenjen ez, hogy a tanú is eljusson hivatalosan, engedélyezett módon a nagyközönség elé, meg külföldre, tehát a káni film fesztivál műsorára kerüljön, és aztán ott ott megfelelő sikereket arasson ahhoz, hogy utána nemzetközi karrier is legyen, az 10 évet kellett várni.

[00:09:17]Tehát úgy körülbelül a 80-as évek elején tehető az, amikor amikor kicsit őszintébben lehet beszélni arról, hogy hogy a hogy az emberek hogyan élték meg a az 56-os forradalmat.

[00:09:29]Ugye megjelennek azok a filmek, amik amik már a az egyéni sorsokat, generációkat mutatnak be.

[00:09:36]Megáll az idő, fiatalok, hogy élték meg ezt a ezt az időszakot, 56-ot és az 56-ot követő időszakot.

[00:09:48]megjelenik a szamár köhögés, Gárdos Péter kiváló filmje, ami ami egy család hétköznapja mutatja meg az 56-os eseményeket.

[00:09:57]Nem látunk forradalmi harcokat, utcai harcokat.

[00:10:02]Egy lakásban vagyunk, egy háztömben, és egy fantasztikus történet rajzolódik ki előttünk, amiben benne van minden, amiben benne van a magyar társadalom hétköznapi élete, a viszonyok, a családon belüli viszonyok tulajdonképpen leképezik.

[00:10:18]Ugye a nagymama, a a veje, a a lánya és a kisgyerekek és a szomszédok és mindenkinek az tulajdonképpen ott egy háztömben benne van a magyar társadalom.

[00:10:31]És az, hogy hogyan élte meg az egyszerű ember, a hétköznapi ember 56-ot, mit jelentett az, amikor hirtelen egy egyszerű irodai dolgozó levelet akar írni Kruscsovnak és Eisenhauernek és és előveszi az írógépét és leül, és azt mondja, hogy na akkor ő most ő ped kitalálta, ő pontosan tudja, hogy mi a megoldás, és akkor el akarja kezdeni megírni a levelet.

[00:10:59]És hát már a az első mondatnál ugye belesül, mert bejön egyrészt bejön a cinikus nagymama Töröksik Mari elképesztő alakításában, hogy na és hogy akarod megírni egyáltalán milyen nyelven, aki úgy kezdődik és hát aztán utána beleragad, és a kisfia ül mellé és vissza visszacsöppenünk a abba a világba, amit az egyszerű emberek élete, a hétköznapi emberek, úgy értem, a hétköznapi emberek élete jelent, hogy hogy hirtelen a a forradalominak a megélése micsoda érzelmi hullámokat vált ki.

[00:11:34]És hát nyilván ugye a forradalomnak a szomorú lecsengése is és az a sok százer ember aki elhagyta Magyarországot nekik a sorsa is megjelenik tulajdonképpen a a film végén.

[00:11:51]Hát nagyjából ezeket a filmeket, illetve hát természetesen azokat a filmeket is össze válogattuk a programba, illetve fazekas Eszter kiváló munkája nyomán bekerültek a programba, amik egy amik az 50-es évek hangulatát jellemezték.

[00:12:08]a csodacsatár keleti Márton fantasztikus végjátéka, ami ugye maga is egy a cenzúra áldozata lett, hiszen öt az 56, az eredeti 56 előtti verzióban még Puskás Ferenc a filmben megjelenő szupersztár focista, nyilván a az 56-os diszidálás vagy emigráció után már nem volt kívánatos az ő személye, úgyhogy Hideg Kuti Sándorral helyettesítették a filmben.

[00:12:36]De hát ott van a betiltott, eltűsszentett birodalom, Banovics Tamás kiváló filmje, amiben ráadásul ugye Sósimre alakítja a főszerepet.

[00:12:47]Ez egy mese a a csillagszemű juhászról, aki elbánik a királlyal, a az akaratos, a népet sanyargató, öntelt királlyal.

[00:13:05]És ez a film 56-ban forgott.

[00:13:07]56 ö az 56-os események után mutatták be a mozikban egy napig, és utána levették a műsorról, mert hát nyilván érezték, hogy a a film erősen utal a az eseményekre és a hát akkor még amikor elkezdték, akkor még nem voltak események, de hát magára a hatalom és a kisemberára viszonyára.

[00:13:34]Úgyhogy ezek a csodálatos alkotások mind restaurált változatban kerülnek a programba.

[00:13:43]Illetve lesz egy 35 mm-es vetítésünk, a Dunánál című dokumentumfilm, amit egyébként egy kiváló beszélgetés vagy kiválónak ígérkező beszélgetést követ majd Rajnerem János és Magyar Bálint részvételével.

[00:13:59]Úgyhogy, úgyhogy azt gondolom, hogy erős lett az 56-os szekció.

[00:14:01]És igen, az a kérdésedre válaszolva én úgy gondolom, hogy ebben a szekcióban is megvannak azok a filmek, amik jól körüljárják a témát.

[00:14:14]És azt gondolom, hogy nagyon-nagyon sok olyan film készült, nagyon sok olyan fontos film készült, ami Magyarországon ami ami megfelelő módon fel körbejárja, feltérképezi, elemzi, tehát foglalkozik az 56-os eseményekkel.

[00:14:35]Nem szabad kihagyni a 10000 napot természetesen, ami szintén a programunkban van.

[00:14:38]Friss restaurálás.

[00:14:41]Kni nagy díjas filmről van szó.

[00:14:41]Kósa Ferenc elképesztő alkotása, Sára Sándor a kamerák mögött.

[00:14:47]Szóval egy igazi egy igazi dramaturgiai és vizuális élményben lesz az embereknek része, akik eljönnek megnézni.

[00:14:55]Engem nagyon érdekelne, hogy ilyenkor, amikor készültök egy ilyen filmmaratonra, ráadásul amikor egy ilyen erős téma feldolgozása is zajlik, hogy hogy ez milyen pluszterheteket ró a nemzeti filmarchívumra.

[00:15:09]egyáltalán egy laikus hogyan képzelje el egy filmnek a restaurálását, mert szerintem sokakban annyira nem is élénken ez a kép, tehát ne nehezen tudja elképzelni, hogy ez nagyon érdek, hogy ez hogyan zajlik a gyakorlatban is.

[00:15:23]A filmek restaurálása az egy alapvetően egy filmtörténészi, kicsit muzeológiai és technológiai feladat.

[00:15:32]Tehát egyrészt van egy van egy onnan indul, hogy a Magyar Nemzeti film vagyonban szereplő sok film, több mint 1600 magyar film, játékfilm, és akkor ehhez jön még ugye az összes animációs film, rövid film, kísérleti film, dokumentumfilm.

[00:15:54]Ezekből elő kell állítani azokat a digitalizált és digit digitálisan restaurált kópiákat, amik egyrészt állománymegőrzési szempontok miatt fontos, hogy átessenek a digitalizáláson és szükség szerint a digitális restauráláson, másrészt pedig a terjesztés miatt, hiszen ma már hát ma már a 16 évvel ezelőtt végbement digitális átállás óta a mozikban sem nagyon lehet mást vetíteni, csak digitális kópiát, nem beszélve az általad említett streaming platformokról, televíziócsatornákról.

[00:16:30]Tehát digitalizáció nélkül a filmek sajnos ma már bemutathatatlanná válnak.

[00:16:36]Úgyhogy ezt a programot indítottuk el, vagy ennek a programját indítottuk el 2017-ben, azaz, hogy tömeges digitalizációra kerüljön sor.

[00:16:45]És nyilván a filmek, az eredeti film szalagok, amelyek sokszor 70-80 évesek is lehetnek, vagy 100 évesek, ezeknek az állapotától függően egy olyan technológiai egy olyan technológiai folyamatot állítsunk be a filmintézeten belül a a filmarchívum és a filmlabor együttműködésében, ami lehetővé teszi ezeknek a filmeknek a a restaurálását, ami ugyanolyan restaurálás, mint egy festmény restaurálása, csak ott kézzel történik A munka it pedig digitális eszközökkel, de ugyanúgy megszabadítjuk a szennyeződésektől, sérülésektől a műtárgyat, illetve a megfakult színeket helyreállítjuk, a hangot, az esetleg berecseges recsegedősedett hangot újra élvezhetővé varázsoljuk.

[00:17:35]Tehát egy egy nagyon aprólékos és hosszadalmas munkáról van szó.

[00:17:40]Sokan megkérdezik, hogy milyen kritériumok alapján szelektálunk.

[00:17:49]Nyilván a kapacitás az az véges, akármennyi lehet, bár most szerintem elég eléggé erős kapacitásokkal dolgozunk a magyar filmekért.

[00:17:58]Tehát most már játékfilmből több mint 350 játékfilm restaurálásra került.

[00:18:07]És 2017-től 2017-től 2017-ig teljes körű restaurálásban három vagy négy film részesült.

[00:18:17]különböző felújítások voltak, tehát ezek az úgynevezett ilyen HD típusú fál előállítások, vagy különböző transzferek.

[00:18:25]Tehát igyek igyekezett mindig a filmarchívum valahogy hozzáférhetővé tenni a filmeket.

[00:18:30]De ez a minőségű restaurálás, ez csak 17 óta működik programszerűen.

[00:18:37]Úgyhogy ez a 350 film, ami tényleg most nem tudom az aktuális számot, de hát most is folyamatban van a a a program, tehát évvégére szerintem elérjük a 380-390 játékfilmet, és akkor és akkor cél nyilván az 1600 lenne.

[00:18:52]Hát persze, így van.

[00:18:52]Ö úgyhogy még van bőven feladat, van meló.

[00:18:57]És hát emellett amikor ö a filmhíradókról beszélünk, akkor azért az egy 300-es tétel.

[00:19:06]Amikor a dokumentumfilmekről és különböző kísérlete filmekről beszélünk, akkor megint több 100zres tételekről beszélünk, és ezeket mind folyamatosan fel kell dolgozni.

[00:19:14]Tehát magyarul van egy egy úgy hát úgy kell elképzelni, hogy van egy ilyen nehéz tűzérségünk.

[00:19:17]Ez maga a filmlabor, aki a játékfilmekkel dolgozik.

[00:19:21]És van egy az archívumnak egy saját felújító műhelye, ahol az úgynevezett könnyebb műfajokban dolgozunk, tehát keskeny filmek, 16 mm-es filmek, 8 mmes filmek digitalizálása és digitális feljvítása történik.

[00:19:37]Tehát azok a tartalmak, ahol nem érdemes a 4K-s felbontást, vagy akár a 6K-s felbontást digitalizálás során elérni, mert nincs annyi képi információ a filmszalagban, akkor általában egy körülbelül 2K felbontású digitalizálást követően egy képstabilizálás, egy defikkerelés, egy egy, hogy mondjam, egy láthatóvá tétel történik, amivel ki tudjuk szolgálni a televíziócsatornákat, a filmkészítőket, akik dokumentumfilmekhez, illetve televíziós műsorokhoz folyamatosan igénylik a a az archívfilmeket az archívumból, és és így folyamatossá tudjuk tenni azt, hogy minél több, évről évre egyre több archív magyar filmalkotás kerüljön közételre.

[00:20:27]És amint mondtam az előbb, ezzel párhuzamosan ez tulajdonképpen a megőrzést is szolgálja, hiszen minden egyes bedigitalizált és restaurált vagy felújított film elmentésre kerül egy olyan digitális szerveren, illetve olyan szalagokon, ilyen LTO típusú szalagokon, amik lehetővé teszik azt, hogy el tudjuk tenni, el tudjuk tárolni a következő időszakokra ezeket a filmeket.

[00:20:56]És hát akkor itt ugye megint bejön egy dilemma, hogy digitális tárolás vagy fizikai tárolás.

[00:21:02]Digitális tárolás költséges, nem tudjuk meddig tart, hiszen nincs fizikailag, vagy hogy mondjam, történetileg nem tudjuk megmondani, hogy a digitális technológia milyen időt időállót idő időtállóságot biztosít.

[00:21:18]miközben a filmszalagról tudjuk, hogy 130 évet már kibírt, mert a lierekercsek még megvannak, akár a Budapesten forgott lüert tekercsek is.

[00:21:24]Tehát tehát ezek ezek között a dilemmák között folyamatosan lavírozva igyekszünk a a legjobban dolgozni annak érdekében, hogy a filmeket megőrizzük és közzégyük.

[00:21:41]Mennyi meddig mennyit bírják ezek a filmtekercsek?

[00:21:44]130 év.

[00:21:44]Ez a ez a limit nem az tehát, hogy mennyire kell sietni ezzel az 1600 filmnek a digitalizálásával.

[00:21:51]Ez egy egy laikus számára az szerintem egy fontos kérdés, hogy hogy akkor mi a magyar filmörökséggel mi lesz, hogyha mondjuk nem időre vagy nem időben mentjük meg őket?

[00:22:02]Hát a a világfilm örökségének a 80%-a nincs digitalizálva.

[00:22:08]Aha.

[00:22:08]Ez egy döbbenetes adat, és ez tény.

[00:22:11]Tehát nem a magyar filmörökség 80%-al egész világ.

[00:22:16]GL.

[00:22:16][horkantás] Tehát a digitalizálás, mint műfaj és mint állományvédelmi eszköz tulajdonképpen nincs eléggé komolyan véve.

[00:22:25]Attól függetlenül, hogy nagyon sok pénzt költ költenek rá az országok, az államok, a kormányok filmgyártásra.

[00:22:33]Nem csak filmgyártásra, hanem film megőrzésre is, digitalizálásra is.

[00:22:38]A filmgyártás az egy másik dolog, tehát természetesen nagyon sok pénzt kört a világ úgy globálisan filmgyártásra, audiovizuális termékek gyártására, művészi vagy vagy más vagy szórakoztató jellegűekre.

[00:22:54]És utána ezeknek az archiválása és a korábban analóg hordozókra forgatott filmalkotásoknak a digitalizálására is nagyon sok pénzt költ minden ország.

[00:23:04]De ez a pénz nem elég.

[00:23:08]Ühüm.

[00:23:09]Ez a pénz nem elég, hogyha a az idővel való versenyfutást szempontnak tekintjük.

[00:23:14]Tehát és kéne nem ezt muszáj.

[00:23:16]Tehát így tud elveszni egy világ mozgóképes öröksége.

[00:23:20]És most én azért vagyok ilyen szempontból alarmista, mert felhatalmaz felhatalmazásom van rá, hogy az legyek.

[00:23:31]a filmarchívumok nemzetközi szövetségének az elnökségi tagja vagyok, aki folyamatosan küzd azért, hogy minden országban a döntéshozóknak felhívja a figyelmét arra, hogy mennyire fontos az, hogy azt a technológiát és azt a azt a tárolási kapacitást, amit a digitalizálás és a digitalizált anyagoknak az eltárolása igényel, azt megteremtsék és azt azt biztosítsák, mert a saját mozgóképes történet elmünk fekszik előttünk.

[00:24:02]Tehát ugye egy olyan kivételes szerencséje van a 20.

[00:24:06]és a 21.

[00:24:06]századi embernek, hogy a saját történelmét mozgóképen láthatja, hiszen a dokumentumok, az archívfilmek, a filmhíradók, a valós képek, amik rögzültek, és ugyanúgy a filmalkotások is, azok mind vagy a valóságot, vagy a valóságra történt reflexiókat hordozzák.

[00:24:30]Tehát ha ezektől megfosztjuk magunkat, mert mert nem bí nem gondoskodunk a túlélésükről, akkor egy óriási lehetőségtől fosztjuk meg az útódainkat.

[00:24:44]Olyan lehetőségtől, amire 1896 [torokköszörülés] előtt az emberiségnek nem volt több 1zer éven keresztül lehetősége, hogy saját történelmét mozgóképpen rögzítve nézze meg.

[00:24:56]Tehát én azt gondolom, hogy hogy a a a filmek túlélése az az mindannyiunk érdeke, mindannyiunk kulturális örökségének az alappillére.

[00:25:10]A film és a mozgókép.

[00:25:10]Úgy általában nincs más választásunk, mint mint mint ennek a ennek a feladatnak eleget tenni.

[00:25:20]Úgyhogy, úgyhogy én azt gondolom, hogy az, amit Magyarország az elmúlt években elért a filmarchívum munkájával és a filmlaborm munkájával, az példásópai szinten is.

[00:25:32]Vannak európai országok, akik nem tudják felmutatni ezeket az eredményeket, több, de még nem vagyunk a a feladatainknak a végén, szóval még sok sok munka van hátra.

[00:25:44]És ehhez nagyon-nagyon fontos az, hogy hogy a filmarchívum, mint közgyűjtemény és az őt támogató, technológia támogató filmlabor munkája megfelelő szakmai és forrásbeli támogatást kapjon a jövőben is.

[00:26:03]Hogyan sikerült a filmmaratonnak olyan sztárrendezőt megnyerni idén, mint Matyő Kasovic például?

[00:26:11]Minden évben izgalmas filmalkotók érkeznek a filmmaratonra.

[00:26:16]Volt már vendégünk Win Venders, Costa Gavras, személyes kedvencem.

[00:26:25]Volt vendégünk David Cronenberg, Atom Megyan, Kevin és Andrew McDonald ugye magyar származású filmalkotókról van szó ráadásul.

[00:26:35]Pressburger Imre unokái, Andrew McDonald a Train Spottingnak és minden Danny Boy filmnek a producere Kevin McDonald egy Oscar Dias filmrendező de voltak itt színészek Pier Risard Claudia Cardinal Udoks Bár a nagy kékségből szóval szerencsére a filmmaratonnak van egy vonzereje.

[00:26:59]Külföldiek mondják nem mi magunkról.

[00:27:02]Cierry Fremo a Kni Filmfesztivál igazgatója.

[00:27:04]kijelentette a kni filmfesztiválon, hogy Európában a három legjelentősebb filmörökségeket bemutató fesztivál az a Lioni Lymier Fesztivál, a bolonyai Ilcsinama Ritrová és a budapesti klasszikus filmmaraton.

[00:27:18]Tehát a fesztiválnak van egy vonzereje.

[00:27:24]Azok a szakemberek és azok a filmes híreségek, akik akik el akiket meghívunk, akik akiket szeretnénk, hogy eljöek.

[00:27:35]megfelelő módon vagy megfelelő súllyal kezelik a meghívást, és [torokköszörülés] többnyire szerencsére eddig még el is jöttek.

[00:27:42]Na most azért itt nem szabad hogy ne említsem meg azt, hogy volt ebben egy kis segítségünk is.

[00:27:55]A Budapest film idén forgalmazásba hozta a újra Magyarországon forgalmazásba helyezte a gyűlöelet című filmet, Matyiasovic talán legismertebb rendezését és legnagy legjelentősebb rendezését.

[00:28:09][horkantás] És a Budapest filmmel tulajdonképpen egyeztettünk arról, hogy hogy ennek a a filmnek az újra bemutatása kapcsán lehetne egy meghívást intézni Matty Karsovic felé.

[00:28:20]És és hát nagyon örültünk, amikor elég rövid időn belül egy pozitív választ kaptunk és és azt mondta, hogy örömmel jön Magyarországra.

[00:28:31]Na most Matyő Kasovic is magyar származású, ezt kevesen tudják.

[00:28:37]De ő Kasovic Péter filmrendezőnek a fia.

[00:28:42]Természetesen édesanyja francia.

[00:28:42]És Matiő Franciaországban nevelkedett és francia filmrendezőként azonosítja magát.

[00:28:50]És a úgy is lett világhírű, francia film rendező, színész és producer.

[00:29:00]De ő pontosan tudja, hogy mit jelent számára és a családja számára.

[00:29:04]Magyarország, Budapest nagyapja volt Kasovic Félix, aki a Ludas Matyi Kassó néven rajzoló karikatúristája volt.

[00:29:10]De hát ő nem csak ezt csinálta, hanem a 30-as években Kasavic Félix volt a magyar animáció egyik úttörője, Macskási Gyulával és Halász Jánossal közösen alapított Coloriton nevű stúdiójukban színes stopmion és rajzolt animációkat készítettek.

[00:29:29]Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogy amikor a film amikor a filmrajongók elmentek a moziba megnézni Karádi Katalint vagy vagy Jávor Pált a moziban Fekete-fehérben.

[00:29:41]Ühüm.

[00:29:41]Akkor a filmek előtt Kasovic Félix, Macskási Gyula és Halász János reklámfilmjei színesben ajánlották a különböző termékeket.

[00:29:50]Elképesztő.

[00:29:51]Szóval egy egy hihetetlen érdekes filmes család ez.

[00:29:55]A franciák nem igazán tudják.

[00:29:59]ők azt tudja azt, ők azt hiszik, hogy Matovic egy francia filmes szakember, meg sem fordul a fejükben, hogy hogy magyar komoly magyar filmes gyökerei vannak, és nem is esett messze annyira az almafájától.

[00:30:13]Így van.

[00:30:13]Nagyon érdekelne még az is, hogyha egyetlen programot kéne a Nemzeti Film Archívum igazgatójának kiválasztani a számtalan programból, 15-e és 20-a között, akkor melyiket választaná?

[00:30:24]Nagyon nehéz.

[00:30:24]Ez egy nagyonnagyon nehéz feladat.

[00:30:27]Ö mindegyik mindegyik blokk a szívemhez nőtt.

[00:30:30]Én azt gondolom, hogy hogy ettől függetlenül vannak kedvenceim, és akkor hogyha nem egyet, akkor hadd mondjak egyket egy párat.

[00:30:40]Engem megadva.

[00:30:42]Köszönöm szépen.

[00:30:44]Mindig óriási élmény számomra, amikor némafilmeket élő zenei kísérettel tudunk bemutatni.

[00:30:51]Ez egy olyan műfaj, ami Magyarországon elveszett, kihalt, de ugye a 30-as évekig néma néma filmek készültek a világban mindenhol, Magyarországon is.

[00:31:01]A 10-es évek magyar film termése a világ élvonalába tartozott.

[00:31:06]1917-18-ban több mint 100 film készült évente Magyarországon.

[00:31:11]Ezeknek a 90%-a elveszett vagy megsemmisült.

[00:31:18]Nem feltétlenül cenzúra vagy vagy tudatos megsemmisítés, vagy politikai indítatású megsemmisítés miatt, hanem egyszerűen ilyen volt a korszak.

[00:31:27]Szórakoztató iparnak tekintették a filmeket, bedarálták, amiután kifutottak a a moziból, miután az életciklusokat végetért, tűzveszélyes anyagokra forgattak, nem szerették a raktározást, a a raktározásnak a kockázatát vállalni.

[00:31:42]a filmkészítő vállalatok, és hát nem nem mellesleg a az első világháború elvesztése és Trianon a film gyártást is nagyon nagyban befolyásoltett.

[00:31:54]20-as években Magyarországon nagyon minimális volt a filmgyártás, miközben a világban tombolt a némafilmes ipar.

[00:32:01]Amerika, Franciaország, a németeknél expressionizmus, szovjeteknél őrületes filmalkotások születnek.

[00:32:08]Magyarországon szinte semmi.

[00:32:11]Utána megérkezik a hangos film, és tulajdonképpen a néma filmmel már nem is foglalkozik senki.

[00:32:20]A digitalizálásnak köszönhetően a néma filmek egy reneszánszukat élik.

[00:32:26]Elővették a világfilmarchívumai a a gyűjteményekben pihenő 100 120 éves némafilmeket.

[00:32:38]elkezdték őket bedigitalizálni, megnézni, bedigitalizálni, és rengeteg izgalmas dolog derült ki.

[00:32:43]Például az, hogy a némafilmek nem voltak feketefehérek.

[00:32:46]A némafilmek színes vagy színezettek voltak.

[00:32:49]Ugye gondoljunk csak a Meliesz filmekre, amiket kézzel színeztek, de ott vannak a Paté filmek, a Gomon által gyártott filmek, és Magyarországon is a 10-es évek fantasztikus némafilmes alkotásai, azok mind valamilyen színvilágban pompáztak.

[00:33:06]Viraírozási technikával, vagy ecsettel, vagy vagy ilyen kis pemszlivel színezték a filmeket kézi munkával.

[00:33:15]olyan hihetetlen képi világa van a némafilmeknek, ami a legközelebb áll a képzőművészethez.

[00:33:25]Tehát azt gondolom, hogy amikor amikor ezeket nézi az ember, akkor hirtelen egy utazást teszünk vissza az időben, és nem csak időben, hanem hanem hanem valahogy a az őstörténetbe, a film őstörténetébe, amikor még azt foglalkoztatta az embereket, hogy hogyan mozdul meg a kép, hogyan fejezi ki a kép a történetet beszéd nélkül.

[00:33:54]Hogyan kell eljátszani, elimitálni?

[00:33:59]Hogyan hogyan tudjuk a szín, hogyan tudjuk a filmek színezési technikáival a hangulatokat megjeleníteni?

[00:34:07]Mit jelent a sárga, mit jelent a zöld, mit jelent a piros, mit milyen szint használunk, a feszültség, az intr, a külső és a belső jelenetek megjelenítésére.

[00:34:19]Elképesztő.

[00:34:19]ö [horkantás] alap ö állapotba ö megyünk vissza.

[00:34:21]Tehát abba az abba az állapotba, amikor amikor nincsenek modern eszközök, egy kamerával nem lehet spenkelni.

[00:34:33]Á ott áll egy három lábú statívon és és ott áll, és sokszor olyan kamerákat olyan kamerákkal veszik a fel a filmet, amikor ami nincs is kereső, tehát nincs lupa, nem nem látja.

[00:34:48]Az operatőr egy fadoboz mellett áll és tekeri.

[00:34:51]És mégis amikor megnézzük a képkompozíciót, akkor hihetetlen precízitású képeket látunk.

[00:34:59]Hihetetlen képarányokat, képfelosztásokat.

[00:35:03]Ö központosítá nagyon fontos a középpontozás például, tehát hogy megjelenik.

[00:35:09]Mikor van az, amikor a némafilmes világban megjelennek a közeli felvételek, mert ugye általában az elején mindent messziről vesznek, mint a színházban.

[00:35:16]És utána egyre jobban felismerik az operatőrök és a rendezők azt Magyarországon Korda Sándor, Kertész Mihály, aki később az angol és az amerikai filmgyártás alapjait teszik le.

[00:35:32]És ők operatőrök, mint Bécsi József, aki a 10-es években elképesztő mennyiségű filmet fotografált, majd később híradós lett, és háborús tudósításokat készített az első világháborús hadszintéreken.

[00:35:49]Szóval elképesztő, hogy hogy hogy ennek a világnak milyen varázsa van.

[00:35:54]És hát természetesen, mivel ezek néma alkotások, már a saját korukban is, vagy valamiféle narrációt kaptak, tehát ott állt egy magyarázó ember, aki egy pálcával elmondta, hogy mi történik a képen.

[00:36:07]Sokszor egyébként megváltoztatva az eredeti történetet, mert ugye ilyen vásári mutatványokban, hogyha mondjuk egy vidéki moziba lekerült, vagy vidéki sátoros moziba lekerült egy filmtekercs, és nem mesélték el, vagy nem adtak hozzá történetkönyvet, sztori leírást, akkor a helyi mutogatós az kitalálta hozzá a történetet, és akkor a az ő showja szórakoztatta, vagy az ő verbális produkciója szórakoztatta a közönséget.

[00:36:35]De [horkantás] hát a zene az az nagyon korán megjelent.

[00:36:37]Tehát a zongorakíséret és utána különböző hangszeres kísérletek.

[00:36:40]10-es évek, 20-as években már olyan filmszínházak épülnek Magyarországon is, de a világ számtalan pontján, ahol zenekarriárok van, és ahol kórusoknak adnak, építenek erkélyeket a a a nézőtér oldalán.

[00:37:03]Hollywoodban elképesztő filmszínházak épülnek, az Egyptian, a Chinese Film Theater, a ha mind a mai napig elmegy, az ember, megnézi, látja az énekességeknek a a kiállásait, hogy hol álltak.

[00:37:15]Tehát mindent megtett a némafilmes, film színházi világ, hogy minél nagyobb élményt, összművészeti élményt adjanak a filmvetítés során.

[00:37:27]És ezt megpróbáljuk most reprodukálni.

[00:37:30]az ilyen fesztiválokon, mint a budapesti klasszikus filmmaraton, és most is lesz körülbelül nyolc csodálatos élőzenével kísért némafilmes produkció, amiből lesznek premierek is, világpremierek.

[00:37:45]Lia de Putti ugye magyar színésznő volt.

[00:37:49]Putin Lia Magyarországról a Magyarországon is forgatott a 10-es évben filmeket, aztán utána Bécsbe majd Berlinbe költözött.

[00:37:59]Berlinben meghatározó figurája lett a német filmgyártásnak a 20-as években.

[00:38:04]Mind a mai napig a németek német színésznőként könyvelik őt el, utána pedig Hollywoodba ment, [torokköszörülés] és Hollywoodot is meghódította.

[00:38:12]és kicsit Marilin Monarróhoz hasonló sorsa a tündklés és a hanyatlás tekintetében.

[00:38:22]Ezért össze is kapcsoltuk a két színésznőt, és egymás tükrében nevű szekcióban Lia de Putti és Mary Marró filmjeit mutatjuk be.

[00:38:31]Marilin Marró filmjei közül pedig azokat válogattuk össze, amiket a magyar közönség kevésbé gyakran láthat, például a Niagara vagy a Kallódó emberek című filmeket.

[00:38:44]Nagyon szépen köszönöm a beszélgetést.

[00:38:46]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:38:48]Ha tetszett önöknek ez a beszélgetés, akkor arra kérem önöket, hogy iratkozzanak föl minden létező csatornánkra, lájkolják ezt a beszélgetést és osszák meg.

[00:38:55]Köszönöm a figyelmet.