Index.hu 32:21

Mi van, ha a saját szemünk is becsapható? A deepfake-ek kora elérkezett

deepfakemesterséges intelligenciadezinformációkiberbiztonságbizalomközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Fidesz-közeli
Mi van, ha a saját szemünk is becsapható? A deepfake-ek kora elérkezett
tl;dr
  • Az Index cyber-témájú műsorában a műsorvezető, Artúr és a vendég Kánai András a deepfake-technológia jelenéről és jövőjéről beszélget.
  • A deepfake-videók robbanásszerűen szaporodnak: 2023-ban körülbelül 500 ezer volt belőlük, tavaly már 8 millió felett.
  • A „deepfake" kifejezés pontatlan: nem választja el a hamisítást a hasznos AI-tartalomgyártástól (pl. 15 nyelvű vezetői beszéd, generált sci-fi film).
  • A legnagyobb veszély a bizalom válsága: megbízható felismerő technológia nincs, és már volt 25 millió dolláros csalás deepfake-videóhívással.
  • A védekezés (metaadatok, vízjelek) hiányos vagy könnyen kerülhető; társadalmi ellenállás és érdemi szabályozás egyelőre alig létezik.
  • A 2026-os kampányok után elterjedt a „biztos AI" reflex; az idősebb, érzelmileg megcélzott csoportok a legkiszolgáltatottabbak.
  • A bizalom a forrás és a márka felé tolódik: a 2022 novembere előtti tartalom értéke nő, a hírnév építése egyre nehezebb.
  • A nagy AI-cégek a valóság kapuőrei lesznek; jósolatok: felgyorsuló gyógyszerkutatás, matematikai áttörések, egyre több döntés gépekre hárítása.

„Szokjunk hozzá, hogy az AI egyre jobban átitat mindent, és bízzunk benne." – az egyik beszélgetőpartner

Részletes összefoglaló megjelenítése

Az adás kerete és a kiindulópont

Az Index.hu cyber-témájú műsorában a műsorvezető két beszélgetőtársal, Artúrral és a vendég Kánai Andrással járja körül a deepfake-technológia jelenét és jövőjét. (A műsor pontos címe az átiratban torzult alakban szerepel, a beszélgetők pontos beosztása nem egyértelmű – a fenti szerepelosztás az átirat logikája alapján rekonstruált.)

A bevezetőben a műsorvezető bevallja, hogy ő maga is „bűnös" abban, hogy már nem tudja biztosan elkülöníteni a videót a valóságtól:

„Tegye fel a kezét, aki valaha kevert össze videót a valósággal. Én bevallom, én ebben bűnös vagyok." – a műsorvezető *

Az alaphangot egy adatsor adja:

„Becslések szerint 2023-ban körülbelül 500 ezer deepfake-videó volt fent a neten, ez tavalyra 8 millió fölé emelkedett." – a műsorvezető *

Vagyis tényleg robbanásszerű a növekedés – ennek kapcsán a beszélgetés három nagy kérdésköre bontakozik ki: mit is érdemes deepfake-nek hívni, mire jó és mire veszélyes a technológia, és hogyan alakul át a valóságérzékelésünk.

Fogalmi tisztázás: miért pontatlan a „deepfake" elnevezés

Artúr szerint maga a szó „mély hamisítás" fordításából jön, és meglehetősen szerencsétlen elnevezés. Szerinte pontosabb meghatározás ez:

„Én inkább azt mondanám: mesterséges intelligenciával elkészített bármilyen videótartalom – hogy annak melyik része igaz, melyik része nem, az teljesen mindegy." – Artúr *

Az elnevezés azért is félrevezető, mert nem különbözteti meg a jó és rossz felhasználást: ha egy vezető a beszédét 15 nyelven körbeküldi a cégnél, az technikailag szintén „deepfake", pedig nem hamisítás; ha viszont egy politikusról készítenek olyan videót, amit ő nem akarna, az ugyanarra a címkére kerül, pedig már hamisítás. A kifejezés ráadásul magában hordozza az értékítéletet is – holott a technológiát millió jó dologra lehet használni.

A technológia hasznos oldala: olcsó, skálázható tartalomgyártás

Kánai András a hasznok közé sorolta a szervezeti szintet: olyan videók előállítását, amit korábban nem lehetett volna, mert nem lehetett ennyire felskálázni – például egy vezetői beszéd 15 nyelvű változatát. Ő maga régebben reklámhangosítást csinált, és már egy nyelven is nehéz volt; tíz-tizenötre skálázni elképzelhetetlen lett volna korábban.

Egyéni szinten szerinte most azt éli át a világ, amit a mobilkamerák és az Instagram megjelenésekor: az emberek felfedezik, hogy „promptokkal és egyéb dolgokkal tudnak filmeket csinálni". András személyes példája: megnézett egy mesterségesen generált, kb. másfél órás dokumentumfilmet Cortés mexikói hadjáratáról (a hang 1517–19-et mond), amelyet valaki „jó munkás ember" készített el azzal, hogy rengeteg számítási egységet, tokent „elégetett" rá. A film teljesen konzisztens volt: „a Cortés ugyanaz volt, a Montezuma ugyanaz volt, Tenochtitlán úgy nézett ki, ahogy a leírásokban szerepel" – narrált, moziban is megállná a helyét, és a beszélőnek kedve támadt utána sokkal többet olvasni a témáról.

További példák a kreatív iparból:

  • A Higgsfield nevű kép- és videógeneráló aggregátor egy dél-koreai, sci-fi beütésű sorozatot mutatott be, illetve napokban debütál egy kb. 90 perces science-fiction film is, amelynek készítői nyíltan vállalják, mivel készült.
  • A film körülbelül 500 ezer dollárba került – „magyar viszonylatban is olcsó" –, és ennek a nagy része a számítási kapacitáson, vagyis a tokenek fizetésén ment el. Összehasonlításként: Magyarországon az eszközök drágasága miatt 300 millió forint alatt tulajdonképpen csak kamrahelyiségben játszódó filmet lehet csinálni.
  • Történelmi párhuzam: az 1983-as Utolsó csillagharc (The Last Starfighter) című filmben már volt számítógépes trükk, akkor mindenki látta rajta, hogy trükk, és senki nem tiltakozott – onnan jutottunk el idáig. „Nem a semmibe megy ez ki, csak egyelőre ez még furcsa, és gyorsan történik."

Amikor a valóság és a virtuális összemosódik: a bizalom válsága

A beszélgetés szerint az igazi fordulat nem a kreatív iparban van, hanem ott, amikor a gép a saját valóságunkkal játszik: ha a saját arcunkkal készíthetünk videót helyekről, ahol soha nem voltunk, vagy ha egy videóhívásban a MI javítja az arcvonásainkat, esetleg megmosolyogtat, miközben mi nem örülünk semminek.

Ez a pont azért törékeny, mert a felismerés eszköze hiányzik:

„A kiberbiztonsági szakma évek óta nem tudja rendesen leszállítani a tuti villogó piros pöttyöt a sarokban, hogy ez biztosan hamisítvány." – Artúr *

Emiatt az emberek nem érzik magukat komfortosan, mert nem tudják százból százig eldönteni, igaz-e, amit látnak – ezt a beszélő úgy fogalmazta meg, hogy „mintha elgyászolnánk azt, hogy az érzékszerveinkben bízhatunk".

A kár már történet: a résztvevők szerint volt olyan cég, ahol egy alkalmazott 25 millió dollárt utalt át, mert egy videohívásban azt hitte, a cégvezetővel beszél – valójában deepfake-videó volt, egy klasszikus átverés.

A helyzetre adott válaszok két táborba állnak. Az egyik álláspont szerint nincs visszaút, együtt kell élni az új helyzettel, és új társadalmi formák kell kialakuljanak – ahogy a fotó megjelenésekor elgyászolták a festészet halálát, és ahogy a párizsi pályaudvarra befutó vonat első filmbeli képe láttán szólnak az anekdoták szerint sikoltozva menekültek a nézők.

Védekezési kísérletek – és a kijátszásuk

  • A Google nemrég integrálta a C2PA-megoldást, amely rögzíti, hogy egy videót milyen kamerával vettek fel, és azt is jelzi, mit manipuláltak rajta. A kritika: vajon el fogja-e ezt olvasni bárki? Amikor az ember lát egy videót a közösségi médiában vagy egy videókonferenciában, nem kezd el „auditorkodni", végigvenni a listát arról, mi van a metaadatokban és mi nincs.
  • A vízjelezés ráadásul csak a nagy cégeknél működik: aki vesz egy kb. 1000 eurós gépet, arra helyben letölt egy nyílt, akár kínai modellt, azon nincs vízjel – KKV-méretben sem nagy pénz ez ma.
  • Társadalmi ellenállás alig van: „Nem látom azt a nagy ellenállást a társadalomban, nem látom a szüfrazsettek mozgalmát, a géptörőknek a mozgalmát, ami ezt hozná." – az egyik beszélgetőpartner. Amerikában vannak regulázási szándékok az egyik politikai oldalon, de a technológiai hidegháború miatt nem fognak érdemben korlátozni. Elméletileg védve van az ember arcfotója és hangja, de ezt technológiailag ki lehet játszani.
  • Időnként nem is kell kijátszani a védelmet – elég kerülni: az egyik résztvevő elmesélte, hogy egy nem élő ismert magyar celeb arcával akart egy emléktárgyat készíteni. A Google Gemini hivatkozva arra, hogy személyhez köthető képről van szó, megtagadta a segítséget; ám amikor ugyanazt a képet átvitte egy aggregátor-platformra (Freepik), a rendszer megcsinálta a feladatot – ráadásul a legjobb eredményt épp ugyanazzal a modellel, amit közvetlenül nem engedett neki.

A beszélgetés említi az emberi vonatkozású félelmeket is: mi van, ha a házastársunkat hívja fel „ő maga", és furcsa dolgokat mond vagy kér; vagy ha valaki félrehív, hogy „ezt láttuk a férjeddel/feleségeddel kapcsolatban". Az átmeneti időszak nehézsége, hogy az emberek ragaszkodnak a megszokotthoz, miközbelépnek az újba – „csúszós területen vagyunk".

A technológiai fejlődés ütemét illusztrálja a Will Smith spagettit evő, 2023-as AI-videó benchmark: „hogy nézett ki 2023-ban, hogy néz ki most?" – ég és föld, már szinte lehetetlen megmondani, mi AI és mi nem. A résztvevők szerint „a hajó elment": ez a technológia meglesz, ettől nem lehet visszafordulni.

A 2026-os kampányok és a „biztos AI" reflex

A 2026-os politikai kampányokban sok deepfake jelent meg, és a résztvevők szerint kialakult egy reflex: ha az embereknek gyanús egy videó, azt mondják, „biztos AI" – ez lett az új „joker". Az egyik beszélgető ugyanakkor demográfiai elemzést szeretett volna látni: az „anya, apa, hol van háborúban" típusú, érzelmes, 30 másodperces kampányfilmnél – amely szituációjában „üvöltött", hogy AI, de technikailag azért jól készült, mondjuk a ruházati részletek gyengébbek – érdekes lenne megnézni, hogy az 55-60 év felettiek hány százaléka hitte el.

Kiegészítésként elhangzott: még aki ért ehhez, egyre több reklámban veszi észre, hogy egyes részei átforgatottak/generáltak – de ez a képesség a technológiai affinitás felé haladva csökken. Analógia: az unokázós csalás, amelyet direkt az idősek ellen találtak ki, mert tudják, milyen érzelmi jogarokkal zökkenthetik ki őket – ez a mechanizmus a deepfake-korban is működik.

Személyre szabott generált tartalmak: egyre kevésbé kérdezünk rá

Kánai András hozzátette: nem csak a videó maga generálható, hanem minden kontextusa is körülötte. Saját példája:

„Egy angol tartalmat a saját hangommal klónozva, magyarul, nekik szólóan készítettem el, két percet." – Kánai András *

Egy esemény résztvevőinek készített így személyes, egyénre szabott videós tartalmat. A következtetés: mivel az emberek körül egyre több minden lesz (már most is) generált, egyre kevésbé fogják megkérdőjelezni, hogy egy adott tartalom mesterséges-e – idővel ki sem lehet szúrni, vagy nem is készülnek rá.

Hová kerüljön a bizalom? A hitelesség új anatómiája

Felhozódott a kérdés: ha a látott hallott anyagon nem lehet segíteni, a bizalmat mi felé érdemes újjáépíteni – a forrás felé, a közlő személye felé, vagy a platform felé? Vállalati környezetben talán egyszerűbb a helyzet, mert feltételezhető, hogy biztonsági szakember nézte meg az anyagot – de ebben sem lenne teljesen biztos senki. A közösségi platformoknál pedig az a kérdés, hogy bízunk-e abban, hogy a Facebook/Meta/X etikai szűrői kiszűrik és jelölik a hamis tartalmakat.

Kánai András egy NMHH-publikációt hozott fel referenciaként: pár éve jelent meg a „Deepfake – a valótlan valóság" című kötet, amelybe neki is volt szerencséje publikációt helyezni. Ebben a gondolatmenet a hitelesség szerkezetét írja le:

„Ha van egy platform, amiben megbízunk, van egy közeg, amit elfogadunk, és van egy momentum, egy kontextus, egy pillanat, amikor befogadókká válunk – ebből hitelesség lesz." – Kánai András *

És ez a fejünkben összeáll, összekapcsolódik, utána nagyon nehéz szétszedni – ez az emberi tényező az, ami ezeket a pillanatokat „megmagyarázhatatlan emberi töltettel" ruházza fel.

Erre a másik fél ellenvetéseként elhangzott: időnként még van különbség emberi és gépi produktum között, de a most megjelenő modellek – konkrétan az Anthropicnál – annyira intelligensek, hogy hosszú órákon át képesek emberi módon gondolkodni és emberi minőségű termékeket kiadni. Ez már csak pénz-, token- és erőforrás-kérdés. Hogy van-e benne „lélek", vagy milyen stílusnak a másolása – vitatható –, de hogy egy átlagember, sőt lehet, hogy egy nem átlagember sem tudja megkülönböztetni, az egyértelmű.

Ember vagy algoritmus? Max Martin, a KLF és a slágerrecept

A résztvevők szerint az alkotásnak van egy teljesen jogos misztifikációja – de a zeneipar régen bizonyította, hogy a kreatív folyamat algoritmizálható:

„Kevesen tudják, hogy talán 1995 vagy '96 óta a világ legtöbb Billboard-slágerét egy svéd ember írja… Max Martinnak hívják." – az egyik beszélgetőpartner *

A példatár: Max Martin gyakorlatilag „rájött, hogyan lehet a zenét algoritmizálni", és a dél-koreai BTS-től a Coldplayen át a Backstreet Boys-ig, Ariana Grande-ig rengeteg, egymástól különböző slágert írt. Történelmi előzmény: 1989–90 táján a brit KLF együttes egyik tagja könyvet írt arról, van-e folyamat, kulcs a slágerhez (sehol nem volt még AI, a Commodore 64 korát írjuk), majd elkészítették a The White Room című albumot, amely világhírű siker lett. Max Martin titka egyébként az, hogy nem a hagyományos szöveg–zene felosztással dolgoznak: egy stáb írja, az egyik a bridge-t, a másik a refrént, és „addig csiszolják a meglévő időben", ahogy korábban soha senki. Vicces módon a poptörténetben egy svéd együttes, az ABBA dolgozott a legtöbbet egy-egy számon.

A befogadás oldaláról érkezett egy analógia: ha ma megveszel egy poralakú terméket, amelyen óriási betűkkel az áll, hogy „eper", mégpedig eperfotóval, az összetevőknél mégis „eperzúzalék" vagy molekuláris úton előállított édesítő áll – ezt a fajta konstrukciót elfogadtuk, mert így lehet olcsón tömegtermelni. De minden trendnek van ellentrendje: a biopiac, ahol Kovács Józseffel, a martonvásári gombaárusítóval elbeszélgetünk. A kérdés: lesz-e ilyen ellentrend a tartalompiacon is?

Korszakhatár: a 2022 novemberét megelőző és az azt követő világ

Több résztvevő álláspontja szerint most pár évünk van, átmeneti korszakot élünk: a ChatGPT megjelenéséig (2022. november) tartott a korábbi korszak, attól kezdve az új. Minden azóta keletkezett szöveg kétséges, hogy ki és hogyan írta; minden, ami előtte készült, sokkal értékesebb. Azok a cégek, szervezetek, amelyek korábban hírnevet – márkaértéket, imázst – építettek, jobb helyzetben vannak, mert ha a valóság egy szeletét úgyse vesszük készpénznek, azok maradnak meg, akiknek régebben elhittük, hogy jól csinálják. Szerinte ezért innentől sokkal nehezebb hitelt – „creditet", hírnevet – építeni.

Kapcsolódó veszély: a mesterséges intelligencia már önálló kutatásokat is végez. Angliában kiderült, hogy egy gyermekgyógyászattal foglalkozó tudományos lap egyik komoly tanulmánya tele volt kitalált adatokkal – mégis átment a lektoráláson, és sokan hivatkozták; az AI buktatta le, hogy „valami nagyon nem stimmel". Mi legyen ilyenkor a láncolattal? Azokat a későbbi munkákat, amelyek erre épültek, diszkvalifikáljuk? Nyilván nem. Ráadásul az AI előtti korszaknak is volt rengeteg nem hiteles eleme – „a történelemhamisításról már ne is beszéljünk, a győztesek újraírják a dolgokat".

Ehhez kapcsolódó érdekesség: a legutóbbi genetikai vizsgálatok szerint valószínűleg az angol trónöröklésben is volt „óriási bibi" – valahol egy olyan gyereket toltak a trónra, aki genetikailag nem lehetett volna az. Ezt a vonalat tehát el lehetne vágni az elmúlt pár száz év „hazugságaként".

A nagy techcégek mint a valóság kapuőrei

A beszélgetés szerint ennek mind egyértelmű gazdasági hatása van: a mesterséges intelligencia valamilyen formában írja a valóságunkat, és jelenleg azok vannak pozícióban, akik kellő erőforrással rendelkeznek ahhoz, hogy beleszóljanak a folyamatba – vagyis a nagy modellfejlesztő cégek. Ők tanítják a modelleket, ők határozzák meg az etikai kereteket: elfogadja-e a rendszer, hogy bizonyos fotót vagy videót csináljunk, sőt azt is, hogy kinek a gondolatait, mondásait hallgassuk jobban. Abban van újdonság, hogy ezek ma technológiai cégek – és ezt sok politikusnak, döntéshozónak, befektetőnek nem sikerül megemésztenie. A pápa nemrég azért szólalt fel (elmondása szerint első ilyen jellegű felszólalásában), hogy e cégek kontrolljáról beszéljen – a kérdés, hogy az „Isten rájuk tekint és megbünteti őket" szintű ösztönzésen kívül hogyan valósítható meg ez.

Jóslatok: orvostudomány, matematika, döntéshozatal – és a csökkenő emberi tényező

A műsorvezető arra kérte a vendégeket, jósoljanak egy- és ötéves távlatra. A válaszok szerint a változás negyedéves bontásban is követendő, mert bármikor jöhet fejlemény, ami más irányba taszítja a folyamatot. Néhány említett jel:

  • Az Anthropic egyik modellje állítólag több évtizedes Erdős Pál matematikai problémát oldott meg – „nagyon elegánsan", a környezete elzárásával, homokozóban, tehát nem a netről másolva. A matematikusok szerint ez azt jelzi, hogy túljutottunk a „Strawberry szóban hány r van" típusú klasszikus teszteken.
  • A kép- és videógenerálás, amiről leginkább beszélünk, „csak" a szórakoztatóipari rész. Az igazi nagy tét a gyógyszerkutatás, a biológia, a biotechnológia: egy elöregedő világban – ahol a 2070-es évektől már gyors lefelé menetel látszik – az egészségügyben van a pénz és a kereslet. Az AI ehhez az ugródeszka: „ami eddig 10 év volt, az most egy év, ami három év volt, az most fél év."
  • Referencia a Covid: a kínaiak 2019 decemberében tudtak a vízusról, 2020. január 20-án adták át a genom leírását, novemberben jött a Pfizer, hétre rá a Moderna – tehát háromnegyed év alatt megvolt a vakcina, miközben az amerikai kormány 30 milliárd dollárt öntött be, és átugrották a szokásos bürokráciát. Ma ez 3-4 hónap lenne. (Ebola-hírek kapcsán a beszélő sztoikus hivatkozással mondta: nem fél.)
  • Nagy kérdés a társadalmi kontroll és a döntéshozatal. Sci-fi-írók régi témája: a politikusok bajja pont az, ami miatt szeretjük őket – hogy emberek. Van elfogultságuk, lefizethetők; aki olvasta Móricz Zsigmond örökérvényű Rokonok című regényét, tudja, hogy a legjobb szándékú embert (a Kopjáss nevű főhőst) is olyan finoman lehet terelni, hogy a végén elfogadja, amit akarnak. Felmerül tehát a kérdés: mi lenne, ha egyes döntéseket – például a pénzek csoportosítását – egy olyan MI-re bíznánk, amelynek nincs elfogultsága, „nem magyar, nem német, nem román", és 100-200 évre visszamenőleg tudja, melyik intézkedés mit okozott? Ez először vállalati szinten merül fel: most a cégek próbálják beépíteni, pedig egy akár 150 éves örökséggel dolgozó vállalatnak más a logikája. Ha vállalati szinten sikerül, miért ne sikerülne később egy városrész szintjén?
  • A gazdasági jelek már látszanak: a szoftverek szolgáltatásként (SaaS) való eladása volt a nagy informatikai boom, és amikor az Anthropic legutóbb kiadta a Cowork nevű rendszerét a vállalati funkciókat megcélzó modulokkal (jogi, logisztikai, pénzügyi), a tőzsde azonnal reagált: 20%-ot esett, majd visszakorrigált – a jogi cégek óradíjas üzlete ugyanis elkezdett romlani, mert „a franc akar egy ügyvéddel nagyon sok pénzért konzultálni, ha ezt megcsinálja neki az AI".
  • Végső következtetés: a következő években egyre több döntést adunk át ilyen automatizmusoknak. Még nem tudjuk, melyik lesz a három-négy-öt nagy AI-cég, de valószínűsíthető, hogy ezek fogják meghatározni, hogyan kapunk a jövőben magas szintű parancsokat adni – nem lépésenként, hanem egész feladatokat megfogalmazva. A Google például épp most jött a kontextus alapú térképi kereséssel: a Google CEO vicces példája szerint már nem azt kérdezzük, „merre van valami", hanem azt, hogy „a gyerek beleesett a kacsahúsztatóba, 30 perc múlva esküvő – hol tudok gyalog ruhát venni neki?" És a rendszer erre válaszol.
  • Ezzel zárul vissza a kör a valóságérzékeléshez: ezek a rendszerek fogják írni azokat a döntéseket, valóságokat, leírásokat, amelyeknek hitelt kell tulajdonítanunk. „Szokjunk hozzá, hogy az AI egyre jobban átitat mindent, és bízzunk benne." – az egyik beszélgetőpartner. Az emberi tényező szerinte egyre inkább irányító, mozgató felső szerepet kap majd – de nem lesz már az alap és a bázis.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „kiberérkeleti Artóra" – a műsorcímre utaló töredék értelmezhetetlen, valószínűleg torzított műsornév; a beszélgetők pontos beosztása (műsorvezető/vendég) nem rekonstruálható teljes bizonyossággal.
  • „Kánai András" – a vendég neve az átiratban így szerepel, ASR-torzulás lehetséges, hiteles helyesírás nem ellenőrizhető.
  • „KBA igaz külön teremben, nem a nagy kámba" – értelmezhetetlen szakasz (valószínűleg díjátadóval vagy bemutató környezetével kapcsolatos mondat torzulása).
  • „nematalos benchmark" – valószínűleg „nem hivatalos benchmark".
  • „hatúja van egy mondának, nincs senkinek hatúja" – valószínűleg „hatalma van a mondásnak/nak, nincs senkinek hatalma".
  • „hitelt meg, ahogy angol mondja, fém hírnevet építeni" – a „fém" szó feltehetően az angol „credit" torzulása.
  • „KF nevű brit együttes", „Whiteroom" és „Mumuland" – nagy valószínűséggel a KLF együttes, illetve a The White Room album torz alakjai; a „Mumuland" cím nem azonosítható egyértelműen.
  • „az entrópiknál", „Entropic cég" – valószínűleg az Anthropic nevű cég torz alakja.
  • „erdőspá matematikai problémát" – valószínűleg „Erdős Pál matematikai problémát".
  • „párhelyiségben játszódó" – valószínűleg „kamrahelyiségben játszódó".
  • „Móric Zsigmond örökérvényű rokonokat… a kopyási név" – Móricz Zsigmond Rokonok című regénye; a „kopyási" feltehetően a Kopjáss főhösnév torzulása.
  • „Higxfield" – valószínűleg Higgsfield; „Freeepick" – valószínűleg Freepik; „Becsések szerint" – Becslések szerint.
  • Kisebb tartalmi furcsaságok a beszélő által mondottak: a Cortés-féle hódítást a hang 1517–19-re teszi (a valós dátum 1519–1521), az Utolsó csillagharcot 1983-ra (a film 1984-es) – ezek a szóbeli tévedések lehetnek.
  • „Eumb" – értelmezhetetlen szótöredék a Covid-idővonalról szóló részben.
  • „Q3-ról, Q4-re, vagy Q2-n" – torzított mondatrész pénzügyi negyedévekről.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]elkezdett összekeveredni a valóságunk ezzel a virtuális valamivel, ahol talán a biztonságunkat kezdjük félteni.

[00:00:05]A kiberbiztonsági szakma évek óta nem tudja rendesen leszállítani a tuti villogó piros pöttyöt a sarokban, hogy ez biztosan hamisítvány.

[00:00:17]Ezért nem igazán érzik az emberek komfortosan magukat, amikor néznek egy ilyen dolgot, mert nem tudják 100%-ig eldönteni róla, hogy igaz vagy nem igaz.

[00:00:38]tegye fel az a kezét, aki valaha kevert össze videót a valósággal.

[00:00:40]Én bevallom, én ebben bűnös vagyok.

[00:00:43]És nem is csoda, mert egyre jobban átitatja az igazságot a mesterséges intelligencia.

[00:00:48]És hogy mennyire, azt hadd olvassam fel egy kis adatból.

[00:00:52]Becsések szerint 2023-ban körülbelül 500000 deepfék videó volt fent a neten.

[00:00:57]Ez tavalyra 8 millió fölé emelkedett, szóval tényleg robbanásszerű emelkedés volt.

[00:01:03]De hogy ez hogy fogja átszőni a valóságunkat és mi várható a következő években, erről fogunk beszélgetni itt a kiberérkeleti Artóra a mai adásában.

[00:01:12]Már itt van velünk a vendégünk, Kánai András.

[00:01:14]Szia András!

[00:01:14]De még mielőtt megszólítanálak, Arthur, hozzád fordulok, hogy kicsit tegyük rendbe ezeket a fogalmakat, hogy milyen, mi az a deep fake videó.

[00:01:25]Hát ugye ez egy meglehetősen szerencsétlen elnevezés, azt hiszem, mert ugye ez egy ilyen mély hamisítás, ugye ez az eredeti neve, de valójában arra utal, hogy milyen rendszerrel állítják ezt elő, de azt hiszem, hogy nem igazán helyes ez a hamisítás szó.

[00:01:40]Én inkább azt mondanám, hogy mesterséges intelligenciával elkészített bármilyen videótartalom, hogy aztán annak melyik része igaz, melyik része nem igaz, melyik része milyen szinten korál a valósághoz, az tulajdonképpen teljesen mindegy.

[00:01:56]Hát ez a deepfake dolog, ez így rajta maradt.

[00:01:58]Azért is szerencsétlen egyébként, mert például, hogyha egy vállalatő 15 nyelven körbeküldi a cégében a a beszédét, az tulajdonképpen ugye ennek számít.

[00:02:10]pedig az nem hamisítás, de hogyha mondjuk egy politikusról csinálnak egy olyan videót, amit nem akarna, az is ugyanennek számít, az meg már hamisítás.

[00:02:18]Úgyhogy ezért nem szerencsés az elnevezés.

[00:02:22]Igen.

[00:02:22]És ráadásul egy kicsit úgy magában foglalja azt, hogy ez rossz dolog.

[00:02:25]Közben lehet millió jó dologra is használni.

[00:02:27]Te hogy látod András, mik a hasznos volumenjei, hasznos hozadékai annak, hogy hogy ennyire berobbantak ezek a deepfake videók?

[00:02:35]Ugye Arthur mondta a szervezeti szintet.

[00:02:38]Ez nagyon fontos.

[00:02:39]Tehát olyan videókat előálltani, amit azelőtt nem lehetett volna, vagy azért, mert nem lehet annyira felskálázni, mint ahogy mint ahogy az Arthur mondta, hogy 15 nyelvre.

[00:02:46]Tehát ez egy nagyon-nagyon nagy munka.

[00:02:48]Én régebben csináltam olyan reklámhangosítást, ahol csak egy nyelvre kellett, az se egyszerű, de az elképzelni, hogy 10 nyelvre, az tényleg ilyen elképesztő dolog.

[00:02:57]Tehát szervezeti szinten megvan az előnye, egyéli szinten pedig egyszerűen arról van szó, hogy ugyanúgy, hogy amikor kezünkbe kaptuk a mobiltelefonoknál a rendes kamerát, akkor rájött a világnak a jó nagy, boldogabb, boldogtalan része, hogy hát tud fényképezni, és el az Instagram megjelenése csak rájátszott, ami ugye kész kimeneteket biztosított, és valami hasonlót élünk át.

[00:03:17]Én az egyik nap például, és ez mindenképpen egy jó példa, megnéztem a Corteznek a hadjáratát Mexikóba 1517-19.

[00:03:24]valaki egy, így mondom, hogy jó munkás ember, akinek sok ideje van, és volt pénze, hogy tokeneket, vagyis a a számítási egységeket égessen el rá, készített egy egy órás dokumentumfilmet, de az olyan volt, mintha valaki narrálna egy filmet.

[00:03:39]Tehát ugye teljesen konzisztens karakterek voltak benne.

[00:03:41]A Cortez az ugyanaz volt, a Montezuma ugyanaz volt, a Technoitlen úgy nézett ki, hogy a leírásokban szerepel.

[00:03:47]Egy korrekt filmet kaptunk, ha ez moziban lenne, ott is megállna e7.

[00:03:51]Senki nem mondta, hogy visszamentünk 1517-ben.

[00:03:53]Nyilván egy történfilmnél ez egyszerű.

[00:03:55]De mégis annyi mindent átadott nekem azalatt a egy vagy másfél óra alatt, amiatt megnéztem, hogy kedvem támadt sokkal többet olvasni róla, de ez egy klasszikusan jó felhasználása a dolognak.

[00:04:08]És ugye a az a része a világnak, ő azelőtt a a kamerát fedezte föl, most azt fedezi föl, hogy hoppá hoppá promptokkal meg egyéb dolgokkal tudok filmeket csinálni.

[00:04:17]Most még csak 15 másodpercig merészkedek, mert nincs annyi pénzem, meg nem annyira konzisztens.

[00:04:22]De a nagy filmek is jönnek.

[00:04:25]Ugye a Higxfield nevű kép és videógeneráló agregátor az elkészített egy hát egy ilyen dél-koreai Sifi beütésű sorozatot, amiben megmutatta az első részét, illetve most KBA igaz külön teremben, nem a nagy kámba, de egy 90 valahány perces talán science fiction is debütál ezekben a napokban.

[00:04:42]mindenki elmondja, hogy meg nyilván tudják is, hogy mivel készült.

[00:04:47]És mégis csak az van benne, hogy ugye úgy hozták, hogy körülbelül 500000 dollár a film elkészítése, ez magyar viszonylatban is olcsó.

[00:04:53]Tehát ez rendkívül olcsó.

[00:04:55]Tehát 300 millió alatt olyan filmet lehet csak csinálni Magyarországon az eszközöknek a drágasága miatt, meg ugye, hogy kint jelentet akarsz felvenni, minden bonyolódik, ami tényleg ilyen párhelyiségben játszódó.

[00:05:05]Tehát az 500000 dollár az kimondottan vagy 500 vagy pár 100000 dollár és annak a nagy része az számítási kapacitással ment el, tehát hogy fizették az úgynevezett tokeneket, ami ugye annak a mértékegysége, hogy mit számolunk ki éppen.

[00:05:18]Úgyhogy ez egy ez egy érdekes világ, de ha belegondolunk, hogy az egy táborról jövünk, mert a 1983-as utolsó Csillagharc című filmben már volt számítógépes trükk, és látták is az emberek, hogy trükk, és senki se tiltakozott, hogy trükk készen odáig, hogy most egy filmet forgatunk vele.

[00:05:34]Nem a semmire megy ez ki, csak egyelőre ez még furcsa és gyorsan történik.

[00:05:38]Talán az benne az az igazán érdekes fordulat vagy trükk, hogy elkezdett összekeveredni a valóságunk ezzel a virtuális valamivel.

[00:05:52]Tehát mondjuk, ha készít valaki egy filmet, egy nyilvánvaló ilyen akkor nem létezett kamera dokumentumfilmet 1500, 600, 800 bármikor, az egy viszonylag egyszerű helyzet.

[00:06:01]De az, amikor mondjuk a mi saját arcunkat fölhasználva tudunk készíteni egy videót arról, hogy valahol voltunk, ahol nem is voltunk.

[00:06:11]Ha például egy egy beszélgetésben, egy telekonferenciában bárhol mondjuk az arcvonásainkat javítja egy mesterséges intelligencia, vagy éppen megmosolyogtat minket, miközben mi nem is annyira örülünk, az már egy nagyon furcsa helyzet.

[00:06:27]És azt hiszem, hogy ahol ez a ez a furcsa érzés megjelenik, és ahol talán a biztonságunkat kezdjük félteni, az nem is feltétlenül a kreatív iparnak az eredménye.

[00:06:37]Ott ott persze ott valaki félti a biztonságát, aki ezt a munkát csinálná, az persze félti, de ahol ahol ez valahogy betüremkedik az életünkbe, az pont az, amikor eljátszik a mi valóságunkal.

[00:06:48]És azt hiszem, hogy itt itt van egy olyan töréspont, amit nagyon nehéz megmondani, miután a kiberbiztonsági szakma évek óta nem tudja rendesen leszállítani a tuti villogó piros pöttyöt a sarokban, hogy ez biztosan hamisítvány.

[00:07:04]Ezért nem igazán érzik az emberek komfortosan magukat, amikor néznek egy ilyen dolgot, mert nem tudják 100%-ig eldönteni róla, hogy igaz vagy nem igaz.

[00:07:14]egyébként azért hozzá kell tenni, hogy most is például a Google bemutatott új fejlesztéseket nemrég, és abban már integrálta ezt az úgynevezett C2PA megoldást, ami elméletileg azt csinálja, hogyha egy videó kamerával fölveszek valamit, akkor azt lerögzíti, hogy azt valaki fölvette ezzel a kamerával, és aztán azt is hozzáteszi ez a megoldás, hogy mi mindent manipuláltak rajta.

[00:07:35]Csak az a kérdés, hogy ezt meg elolvassuk-e, ugye, mert a legtöbb ember, amikor egy ilyen videót lát, akár a közösségi médiában, akár egy telekonferenciában, nem kezd el ott auditorkodni, hogy ott kinyitja, végignézi a listát, hogy akkor mi van benne, mi nincs benne.

[00:07:48]Szóval azt hiszem, hogy hogy a valahogy mintha elgyászolnánk azt, hogy az érzékszerveinkben bízhatunk, és szerintem ez az, ami igazából felháborítja az de akkor akkor nem lesz az, hogy már minden gyanús lesz, mert egyébként tehát hogy már károsítottak meg embereket ezzel a technikával.

[00:08:07]Tehát volt olyan cég, ahol egy alkalmazott hosszú 25 millió dollárt utalt át egy cégvezetőnek, mert azt hitte, hogy egy cégvezetővel beszél, de egy deepfék videó volt, és tulajdonképpen egy átverés történt.

[00:08:21]Tehát hogy most picit majd az lesz, hogy mindent meg kell kérdőjelezni, minden valóságot.

[00:08:28]Szerintem abba belementünk, inkább ki kell alakulni olyan új formának, ami egyrészt egyrészt együtt kell élnünk vele, hogy ez van.

[00:08:33]Tehát valószínű nem tudjuk visszacsinálni.

[00:08:37]A amikor először fotót készítettek, akkor elgyászolták a festés festészet halálát.

[00:08:41]Amikor megjelent az első film, ugye a párizsi pályudvarra befutó vonat, akkor akkor a moziban az emberek sikoltozva menekültek, szól a szól ez a anekdota, de hogy de hogy ú egy ilyen újdonságban élünk, nem alakultak ki még azok a mecchanizmusok, hogy hogyan védjük magunkat.

[00:08:57]Ez nem technológiai kérdés.

[00:08:59]Tehát amit mesélt a az Arthur, ugye ráraknak egy digitális vízet, de ezt a Google csinálja csak.

[00:09:04]De onnantól kezdve, hogyha neked van egy helyi modelled, tehát hogy amit alkalmazol, veszel egy viszonylag erős gépet, most mondok valamit, egy 1000 euróba kerül ma már egyszer, ez még KKV méretekben se olyan nagy pénz, azon kényelmesen elfut egy jobb a te adataidat helyben megtartó mondjuk kínai modell, azt generálsz fel, amit akarsz, azon nincsen vízjel.

[00:09:25]Tehát, hogy ezek ezek azért nagyjából így néznek ki a nagy cégek, így kezdenek magukat megvédeni, de igazad van.

[00:09:30]Ö az lesz az érdekes, hogy mert ott bejönnek majd azok a dolgok, hogy ugye nyilván a politika, a gazdaság, minden, aminek hatalommal és pénzzel köze van, de mi van az, hogyha a te házastársadat fölhívja ő maga és olyan fura dolgokat mond, és olyan fura dolgokat kér, vagy olyan fura dolgot látsz róla, valaki félrehív, hogy figyelj, ezt láttuk a férjeddel, feleségeddel kapcsolatban.

[00:09:53]Szóval, hogy ezek azok, amiket még nem tudunk, hogy hogyan kezeljünk, mert mindig az átmidőszaknak az a nehézsége, hogy megvan még a régi, ahhoz ragaszkodunk.

[00:10:01]Ugye mi emberek nem szeretjük a változást annyira, hanem inkább a a megszokotthoz ragaszkodunk, viszont megyünk bele az újba, és egy ilyen csúszós területen vagyunk, és ez okozza most ezeket a nehézségeket, és ugyanakkor meg technológiailag kinek ki nevet már azon, hogy hatúja van egy mondának, nincs senkinek hatúja.

[00:10:17]Hogyha valaki megnézi azt a nematalos benchmarkot, vagyis tesztet a a videókról, ugye az úgy szólt, hogy Will Smith makarónit, vagy spagettit eszik.

[00:10:27]Hát hogy nézett ki az 23-as?

[00:10:27]Hogy néz ki most?

[00:10:30]Tehát, hogy égés föld nem lehet megmondani, hogy most ez ai?

[00:10:34]Így van.

[00:10:34]Így van.

[00:10:34]Tehát, hogy hogy ez ez a ez a hajó úgymond elment, hogy ez a technológia meglesz.

[00:10:39]Nem látom azt a nagy ellenállást a társadalomban, nem látom a szüfrazsettek mozgalmát, a géptörőknek a mozgalmát, a strikeörőknek a az egész mozgalmát, ami ezt hozná.

[00:10:51]Vannak rá Amerikában is vannak például a másik oldalon másik politikai oldalon állók körében olyan, hogy ezt regulázzuk, de mivel hidegháború van, ezt nem fogják így megtenni.

[00:10:59]Azt védik, tehát azt próbálják védeni, hogy mondjuk nem küldhetsz be egy olyan promptot, hogy hogy nem tudom, Will Smith makarolni teszik.

[00:11:08]elméletileg nem tehetsz bele, mert védve van még, össze van kötve még az ember joga az arcához való jogába, meg a hangjához való jogába, de hát ez is azért már technológiailag ki lehet játszani.

[00:11:18]Hát egyrészt, másrészt meg időnként a a kijátszás sem annyira szükséges.

[00:11:21]Most nem olyan régen egy egy ismert magyar celeb már nem él arcával akartam csinálni valamit, egy ilyen kis emléktárgyat, vagy valami ilyesmit, és át akartam küldeni valakinek, és ezt nem engedte a már nem is tudom micsoda.

[00:11:37]Án Google-nek a geminája erre hivatkozva, hogy egyébként nagyon szívesen segítek, de ezzel a képpel kapcsolatban nem tudok.

[00:11:44]Szóval erre van kiküszöbölés.

[00:11:46]Gondolná az átlagember, amikor megmártja ezt mondjuk a Gemini.

[00:11:49]De utána én gondoltam egyet, és átvittem egy másik platformra, ami semmi mást nem csinál, csak a különböző ilyen képgenerátoroknak vagy videógenerátoroknak egy ilyen meta, egy ilyen összefoglaló előtét rendszere egyébként a Freeepick, de teljesen mindegy.

[00:12:04]Abba betettem ugyanezt a képet, ugyanezt megkértem és mondtam, hogy használj hozzá, amit akarsz, és megoldotta.

[00:12:09]Ráadásul a legjobb, amit elkészített, az éppen ugyanazzal a modellel történt, amit nem engedett nekem használni, amikor közvetlenül elindultam felé.

[00:12:19]Tehát itt az a helyzet, hogy egyrészről az emberek most már hozzászoknak ahhoz, hogy hogy lehet deepfék.

[00:12:26]Hát a 2026-os politikai kampányokban egy csomó ilyet láttunk, ugye, amire azt mondták az emberek, hogy a AI az biztos AI, megcsinálták AI.

[00:12:35]Tehát ez ez az AI, ez lett az az a joker, igaz?

[00:12:37]Nemá, de azért ott ott néztem volna egy demográfiát, mert azt nem kutattuk.

[00:12:41]Tehát mikor legyünk legyünk teljesen nyíltak, amikor Magyarországon az a anya apa hol van háborúban?

[00:12:48]Típusú 30 másodpercet kaptuk, akkor egy akkor nagyon sok ember én is nyilván tehát, hogy az egész szituációk minden, tehát a szituációról is üvöltött, de maga módján jó volt megcsinálva, ugye a a nem voltak jók a például a a ruházat meg ilyen dolgok voltak.

[00:13:04]Na de hogy megnézném azért 55 és 60 fölött, hogy mit gondoltak arra a filmre, és és azoknak a a polgártársainknak hány százaléka hitte ezt el.

[00:13:14]Tehát hogy be tehát hogy van egy réteg.

[00:13:16]Én ha látok egy reklámot, egyre több reklám látom, hogy ezt a részt vagy azt a részt azt azt á forgatták, de rá a szemem és ezzel foglalkozom.

[00:13:22]De ahogy megyünk afelé el, attól, hogy technológiai affinitás meg mindennapi használat, gondolom, hogy ez azért még működhet, hiszen van olyan csalásfajta is, hogy unokázós csalás, ahol direkt például az időseket veszik célba, tudják, hogy mik azok a mozgató dolgok, amikkel ki lehet őket zökkenteni, és ez ugyanúgy megvan.

[00:13:40]Azt hozzátenném még ezt is, hogy most beszélünk a magáról a videógenerálásról vagy a képgenerálásról, de ugye ennek ez rengeteg minden még körülveszi ezt a témát, tehát ami kontextust ad neki, és ugye azt is le lehet generálni A-jal, a videót is lehet generálni hozzá.

[00:13:56]Én például pont most egy olyan eseményről jövök, ahol a az esemény résztvevőinek készítettem egy személyesen nekik szóló videós tartalmat, úgy, hogy egy angol tartalom tartalmat a saját hangommal klónozva.

[00:14:09]magyarul nekik szólóan készítettem el két perc.

[00:14:15]Tehát gyakorlatilag személyre szóló tartalmak készülnek.

[00:14:19]Ezért szerintem az emberek már egyre kevésbé fogják majd azt megkérdőjelezni, hogy valami most mesterségesen generált, mert nagyon sok minden lesz generált körülöttük, vagy már most is az.

[00:14:30]Valamikor már ki sem lehet szúrni, vagy nem készülsz rá.

[00:14:32]Szóval tulajdonképpen teljesen igazad van.

[00:14:34]Ezt el kell engedni.

[00:14:35]Az igazi kérdés az az szerintem, hogy mi a következő lépés abban, hogy valami bizalmat azért visszaépítsünk mi felé, a forrás felé vajon?

[00:14:44]vagy vagy a afelé, aki mondja, vagy a platform felé, hogy majd abban bízzunk meg, hogy az a platform, amin ezeket látjuk, mondjuk egy vállalatnál egy kicsit egyszerűbb a helyzet, mert talán bízunk benne, hogy ott valami biztonsági szakember biztos megnézte, de ebbe se lennék teljesen biztos, de mondjuk kint az interneten, a nem tudom milyen közösségi platformokon, ott majd abban bízunk, hogy a Facebook vagy a Meta, vagy az X vagy a valakinek a az etikai megfontolásai ki fognak szűrni valamit, és majd odaírják, hogy ez akkor ennyire százalékban valós, meg annyiban nem valós.

[00:15:19]Ebbe bízunk.

[00:15:21]Én nem tudom.

[00:15:21]Én most azért kérdezem ezt, mert nem nagyon látok más lehetőséget.

[00:15:26]A pár évvel ezelőtt az NMHh egyébként egy nagyon jó kis kötetet jelentett meg, ez a Deep Fake a Valótlan Valóság címmel, és abba abban volt szerencsém egy publikációt elhelyezni.

[00:15:38]Na és ez pont arról szólt, hogy hogy egyébként a hitelesség az tulajdonképpen most már abból épül fel, hogyha van egy platform, amiben megbízunk, van egy közeg, amit elfogadunk, és van egy momentum, egy kontextus, egy pillanat, amikor befogadókká válunk erre, lásd az, amit említettél az a videó az adott szituációban, akkor ebből hitelesség lesz.

[00:15:58]Nem tudunk mit csinálni.

[00:16:00]A fejünkben összeáll, összekapcsolódik, és utána már nagyon nehéz azt ott belül szétszedni.

[00:16:03]És ez ez az emberi tényező, tehát hogy hogy ezt teszi ez tesz különbséget az é között, hogy ez a pillanat ez meg tud születni.

[00:16:13]Tehát, hogy azért még mindig ott van az emberi tényező, ami felruházza ezeket a bizonyos pillanatokat valami megmagyaráztatlan emberi töltettel, amit viszont az emi nem képes, úgy érted, a befogadó a befogadó felé, hogy hogy van különbség egy egy olyan produktum között, amit emberek készítenek, egy olyan produktumhoz képest, amit pedig az é erre gyors gyorsan reagálnék egyet, mert nagyon kedvenc témaköröm.

[00:16:38]Igen, időnként még van különbség.

[00:16:42]Tehát ez még egyszer mondom, hogy időnként még van különbség.

[00:16:47]Viszont azok a modellek, amelyek most jelennek meg, egyre inkább valamit már ki se mernek adni.

[00:16:51]Most itt tartunk, mer jelenleg az entrópiknál van ilyen.

[00:16:53]Azok annyira intelligensek, hogy már hosszú órákon keresztül képesek kifejezetten emberi módon gondolkodni és előállítani termékeket, eredményeket.

[00:17:04]magyarán az van, amit András mond, csak pénz kérdése, tokenek kérdése, erőforrás kérdése, hogyha egy eléggé intelligens modellt kellő ideig gondolkodtatunk valamin, akkor nagyon emberi vagy 100%-ig emberi tartalmakat fog kiadni.

[00:17:21]Arról persze lehet vitatkozni, hogy abban nyilván nincs lélek.

[00:17:23]Arról lehet vitatkozni, hogy az mi milyen stílusnak a milyen szintű másolása.

[00:17:27]De az, hogy ezt már egy átlagember, sőt lehet, hogy egy nem átlagember sem tudja megkülönböztetni a a attól, amit egy ember vagy egy ilyen csinál, az az szerintem egyértelmű.

[00:17:38]Igen, egy kicsit én én is egyetértek ezzel, hogy van egyfajta, és én mondom a bölcsészt, hogy van egyfajta misztifikációja az alkotásnak egyébként teljesen jogosan, de mondok egy mondok egy érdekes példát.

[00:17:52]A kevesen tudják, hogy talán 1995 vagy 6 óta a világ legtöbb billboard slágerét egy svéd ember írja, illetve annak a svéd embernek a svéd bagázsa.

[00:18:02]A Max Martinnak hívják.

[00:18:05]Gyakorlatilag az ember rájött arra, hogy hogyan lehet a zenét algoritmizálni.

[00:18:11]Tehát mitől sláger valami?

[00:18:13]Nem ő volt az első.

[00:18:13]1990-en egy KF nevű brit együttes.

[00:18:15]Először írt egy könyvet arról, sehol nem volt még AI.

[00:18:20]Hát 90-ben a Comodor 64-nél tartottuk meg a PC-nek a AT XT változatánál, Hercules kártyánál.

[00:18:26]Igen.

[00:18:28]Hát a komodat néni nem a pénz.

[00:18:28]Igen.

[00:18:28]És ez a Kiel együttesnek a két tagja közül az egyik az azt mondta, hogy nézzük meg, hogy lehet-e, tehát 8990-ben járunk.

[00:18:39]Lehet-e, van-e a slágerenének valamiféle, nem azt mondta, hogy algoritmus titka, van-e valami folyamata?

[00:18:44]Mi a kulcs?

[00:18:45]Igen, mi a kulcs?

[00:18:45]Megírta a könyvet, majd megcsinálták a Whiteroom nevű albumot, ami világhírű siker lett.

[00:18:49]A mai napig az egyik leghíresebb, egy olyan Mumuland.

[00:18:55]Igen.

[00:18:55]Mumuland.

[00:18:55]Tehát, hogy hogy az egy ilyen popzenéből átmenet az új korszakba, elektronika, de minden benne van, de rájött, hogy hogyan.

[00:19:01]És a Max Martina a a svéd zeneipari óriás pedig el nem mindegy, de a a dél-korai BTS-től kezdve a Cold Playen át, a Backstreet Boys Sonát, Ariana Grande, nem is tudom felsorolni azt a rengeteg slágert, amit amit ő írt, mert rájött, hogy hogyan kell slágert inni.

[00:19:23]Ezek ráadásul nem is nem is azonosak.

[00:19:24]Tehát ő most milyen most emberi emberi dolog ez vagy ilyen nagyon mé a matematikába.

[00:19:28]egyébként egy titkuk van az, hogy ők nem úgy fogják a zenék, mint hagyományosan, hogy szétválasztott zenére, szövegre, hanem egy stáb írja, van aki a bridge részt írja, van aki a refrént írja, és addig csiszolják a meglévő időben, amit soha senki így nem csinált.

[00:19:43]Vicces módon egy együttes van, aki nagyon-nagyon a poptörténetben nagyon sokat dolgozott egy-egy számon, az az abba volt pont egy svéd együttes, nem tudom, hogy miért van összefüggése.

[00:19:54]Svédek, tehát befogadói szempontnál vagyunk.

[00:19:56]Ha ma megeszel egy bármilyen terméket, ami ott tudod, hogy poralakú, és megnézed össz összetételét, hiába van óriásiban nagy betűvel odaírva az elején, hogy eper, és oda van is téve a fénykép, hogy te buta értsed, az eper piros eper.

[00:20:08]Azért megnézni az összetevőket, jó esetben, eperzúzalék, nem tudom mi, rossz esetben pedig valamiféle molekuláris előálltás, ahogy az édesítő is.

[00:20:18]Szóval, hogy ezt a fajta dolgot, tetszik, nem tetszik, elfogadtuk, hogy így van, mert tömegtermelésbe így tudunk olcsón venni.

[00:20:25]viszont van ellentrend.

[00:20:25]Minden trendnek van ellentrendje.

[00:20:27]Az ellentrend az agy az, amikor elmész a biopiacra és azt mondod, hogy Kovács özegy Kovács Józsefnél Martonvásárol, gombát árul meg a az ő kis veteményől és el is beszélgetsz vele.

[00:20:38]Tehát hogy van ilyen.

[00:20:39]Az lesz itt a az érdekes probléma, hogy ebben lesz-e.

[00:20:42]És amit még még mondott a az Artó, az hozzáteszem, hogy a meg te is kérdezted a hitelesség.

[00:20:48]Most van még pár évünk, mi most átmenetben vagyunk.

[00:20:50]2023-ban volt a előtti korszakunk és 2020 nem 2022.

[00:20:56]november 35 óta az új korszakunk.

[00:20:56]Mind ami azóta keletkezett szöveg már kétséges, hogy ki írta, hogyan írta mind ami előtte volt az sokkal értékesebb.

[00:21:04]és minden olyan cégszervezet, ami hírnevet tudott szerezni, a hírnév vegyük brendnek, vegyük márkaértéknek, imázsnak, és felépített már az emberek fébe egy ilyet, az jobb állapotban van, mert hogyha ahogy te mondod, sem se bízhatunk, inkább azt mondom, hogy nem gyanakodhatunk, inkább azt mondom, hogy nem vesszük készpénznek a valóságnak azt a szeletét.

[00:21:24]Azok maradnak meg, akiknek elhittük régebben, hogy hogy ezt jól csinálják vagy sem.

[00:21:30]sokkal nehezebb lesz most így pont emiatt hitelt meg hogy angol mondja fém hírnevet építeni.

[00:21:38]Azért hozzátenném azt, hogy most viszont elkezdünk belépni abba a korszakba, ahol a mesterséges intelligencia már ezen az anyagon, amit eddig tanult, önálló módon, vagy ilyen közepesen önálló módon kutatásokat is végezni.

[00:21:49]És például egy ilyennek lett az az eredménye, hogy Angliában kiderült az egyik ilyen azt hiszem gyermekorvoslással foglalkozó tudományos laról, hogy hát abban bizony az egyik komoly tanulmány az tele volt olyan dolgokkal, amit oda varázsolt valaki, de az nem volt igaz.

[00:22:08]Átment a review, átment az áttekintéseken, és azóta nagyon sokan be is hivatkozták.

[00:22:16]Ezt egyébként az AI szúrta ki, hogy itt valami nagyon nem stimmel.

[00:22:18]Na most akkor mi van?

[00:22:20]az egy hiteles korszakban készült, hitelesnek elfogadott dolog, amire ráadásul most kiderült, hogy amúgy ilyen láncolatként benne maradt ez a ez a hiba tulajdonképpen nagyon sok mindenben, akkor azokat most mind diszkvalifikáljuk, azok most eltüntetjük?

[00:22:33]Nyilván nem.

[00:22:33]Tehát szerintem az emberiségnek a a az eddig tartó, tehát a az AI előtti korszaka, úgy úgy tekintjük, eddig tartó korszakának is volt egy csomó ilyen nem hiteles eleme.

[00:22:44]A történelem hamisításról már ne is beszéljünk.

[00:22:46]Ugye azt tudjuk, hogy a győztesek azok, hogy újraírják a dolgokat.

[00:22:50]De hát amit ma úgy gondolunk, hogy így volt, az lehet, hogy teljesen máshogy volt.

[00:22:54]Mellesleg megjegyzem, hogy nem olyan régen például kiderült szintén hasonló technológiáknak köszönhetően, hogy valószínűleg az angol trónban is, angol trón öröklésben is volt egy óriási bibi.

[00:23:06]Ott valahol valaki egy olyan gyereket tolt a trónra, amit nem lehetett volna.

[00:23:11]Ez genetikailag most a legutóbbi vizsgálatokból derül ki.

[00:23:13]Tehát akkor most egy teljes vonalat úgy ahogy van elvághatunk az elmúlt nem tudom pár száz év meg ilyen hazugságot.

[00:23:18]Jó, most nem akarok ebbe elmenni.

[00:23:19]Viszont az biztos, hogy az annak egyértelmű gazdasági hatásai vannak, hogy a mesterséges intelligencia tulajdonképpen a valóságunkat körülöttünk írja valamilyen formában.

[00:23:32]És itt viszont jelenleg még, és ez egy nagyon izgalmas trend, jelenleg még azok vannak pozícióban, akik kellő erőforrással és energiával rendelkeznek, hogy ebbe a folyamatba beleszóljanak.

[00:23:45]Ezek ma a nagy cégek, akik ezeket a modelleket készítik.

[00:23:47]Ők tanítják, tréningelik, ők alakítják ezeket az etikai kérdéseket is, hogy mit fogad el egy ilyen rendszer, elfogadja-e, hogy ilyen fotót, ilyen videót csinálhatunk, nem csinálhatunk, még olyan dolgokat is ők határoznak meg, hogy hogy kinek a gondolatait, mondásait hallgassuk jobban, szeressük jobban.

[00:24:07]Ebben sincsen újdonság.

[00:24:09]Abban van újdonság, hogy ezek ma technológiai cégek.

[00:24:12]Nem is nagyon tetszik.

[00:24:14]ez egy csomó politikusnak nem is nagyon tetszik, ez egy csomó döntéshozónak vagy éppen befektetőnek.

[00:24:19]És erről nagyon sok vita megy most.

[00:24:21]Tehát szerintem az, hogy a jövőben hogyan alakítják majd ezek a az algoritmusok, vagy hát talán már nem is feltétlenül kell annak hívni, mondjuk a mesterséges intelligencia ezt a valóságtérképet, ebbe ezeknek a cégeknek nagy beleszólása van, és nem is olyan régen például a pápa pontosan ezért szólalt fel.

[00:24:38]gyakorlatilag az első ilyen felszólalása volt, amiben azt jelentette ki, hogy hát igen, bizony ezeknek a cégeknek a kontrollját valahogy meg kéne valósítani, de ez azon kívül, hogy Isten rájuk tekint és megbünteti őket, hogyha rosszul cselekedtek, vajon hogy lehetséges?

[00:24:55]Igen.

[00:24:55]Igen.

[00:24:55]És mit jósoltok, hogy mondjuk egy év múlva vagy öt év múlva mennyire fog változni a mi valóságunk?

[00:25:02]Nagyon ettől sokkal jobban beleszövődik az AI.

[00:25:07]Szerintem igen, de nagyon nehéz.

[00:25:07]akár Q3-ról, Q4-re, vagy Q2-n, negyed évről negyed évre, mert mindig jöhet egy olyan fejlemény, ami kicsit más irányba tasagatja.

[00:25:15]Plusz a mit tudom én, tegnap olvastam valamelyik 90 éves nem, de nagyon régi több évtizedes erdőspá matematikai problémát megoldott a az entropiknak a valamelyik modell talán pont az, amit amit nem tettek.

[00:25:28]És a és nagyon elegánsan, tehát a matematikusok azt mondják, hogy nem arról van szó, és úgy oldotta meg, hogy nem úgy, hogy kiment a netre és megnézte, hanem elzárták direkt a környezetét, csak a kis homokozójában maradhatott.

[00:25:39]És azt mondják a az ember matematikusok, hogy rendkívül elegánsan oldotta meg ezt na most erre is azt mond két, hogy hát ez lehetetlen, hogy matematika meg mindenki röhögött, hogy az, hogy Strawberry nem tudja megmondani, Strawberry szóban hány ár van.

[00:25:51]Tehát ez a klasszikus ilyen ilyen emberi teszt volt.

[00:25:53]Ezen ezen túl vagyunk.

[00:25:55]Meg igazából igazából itt azt kell látni, hogy ez ami most beszélünk képről meg videóról, ez a szórakoztató ipari része.

[00:26:02]Az igazi nagy része az a gyógyszerkutatás, biológia, biotechnológia.

[00:26:06]Tehát egy elöregedő világban, ugye nem csak mi öregszünk, hanem az egész világnak megy, vagy megy egyre följebb az átlag életkora, egyre kevesebb ember születik, és ugye 2070-es évektől kezdve már látjuk a a gyors lefelé menetelt.

[00:26:19]Tehát azt jelenti, hogy idős így több nem szó szerint, de idősebbekáltásom lesz.

[00:26:24]nekik sokkal fontosabb lesz a az egészségügyi dolog.

[00:26:28]Ebben van a pénz, ebben van a kereslet és ahogy ahogy látszik is, mennek erre, csak rásegít nagyon a az AI, tehát ami eddig 10 év volt, az most egy év, ami három év volt, az most fél év.

[00:26:38]Ha most az Ebolár pont beszélgetem valaki kérdezte, h nem félek, így az Ebola jönnek ezek a hírek, hát egyrészt nem félek, mert mit segít mondanák a sztoikusok.

[00:26:48]Na, másrészt pedig azt, hogy a amikor volt a Covid 2020, az egy örökkévalósággal előttünk volt egy másik Eumb azt mondják, ott ment le az idővonalató és azóta egy alternatívában vagyunk.

[00:27:01]Szóval, hogy akkor úgy nézett ki, hogy a kínaiak tudtak 19 decemberben a a erről 20 januárjában adták át a genomnak a leírását, hogy akkor tessék rázdálkodni, és novemberben jött ki a a Pfizer, és utána Moderna talán pár hétre rá.

[00:27:17]Tehát hogyha azt nézem meg, akkor három négyed év alatt ez nagyjából megvolt.

[00:27:20]És ez annyi annyi kellett, hogy beöntött az amerikai kormány a 30 milliárd dollárt, meg azt mondta, hogy jó, akkor most nem játsszuk el a szokásos amerikai bürokráciát, amit minden ellen játszanak.

[00:27:28]Ha nem, akkor hadd szóljon, mert mert mégis fontos.

[00:27:30]Ha most lenne ilyen, akkor ez nem három- n év lenne, lehet, hogy négy hónap vagy három hónap.

[00:27:35]És már van tapaszt, tehát hogy most a ahogy én láttam az él mindennek ad egy ilyen egy ilyen ugródeszkát, löketet, turbófokozatot az anyagkutatásba, a technológiákba, a szilártestek előállításába, igazából mindenbe.

[00:27:49]Az a nagy érdekes, hogy vajon a társadalom majd adötte egy nagyobb kontrollt.

[00:27:56]Voltak science fiction írók, ugye ez egy kedvenc téma, akik azt mondták már sokkal régebb óta, hogy figyeljetek, az a baj a politikusokkal, hogy pont az a baj, ami amiért mi szeretjük az AI-jal szemben, mert hogy emberiek, de egy embernek elfogultsága van, lefizetik, aki olvasta a Móric Zsigmond örökérvényű rokonokat, az tudja, hogy de meg akarja magát tartóztatni az ember, de olyan finoman oda lehet terelni, hogy végén csak elfogadja és a kopyási név is csúnya legyen a végére.

[00:28:18]Szóval, hogy azt mondják, hogy mi lenne, ha ezt az egészet odaadnánk egymesterséges intelligenciánk, aminek nincsenek elfogultságai, nem magyar, nem német, nem román, nem szlovák, nem szerb satöbbi, a amely aki pontosan ugye már szavaink is.

[00:28:34]Igen, már nem is tudjuk, hogy melyik vonatkozó név más legyen.

[00:28:37]Szóval, hogy mondjuk azt, hogy ami eldönti, hogy a hova kell csoportosni a pénzeket a a hatalmas tárába 100-200 évre visszamenőleg tudja, hogy az egyik intézkedés mit okozott, hogyan kell építeni, honnan kell anyagot odaszállítani, millió ilyen dolgot, mert ez a ez szerintem ez majd föl fog merülni kérdés, de először majd kis léptékben vagyunk.

[00:28:54]Most a vállati szinten vagyunk.

[00:28:55]Tehát most az van, hogy a vállatok próbálják ezt berakni, de ugye az a nehézség, hogy vállatnak egy akár 150 éves meghatározott öröksége van, ahogy dolgozik.

[00:29:04]Ez egy más logika, ez egy más hozzáállás az egészhez, de hogyha vállalati szinten sikerül megtenni, akkor miért ne sikerülne aztán nem tudom, egy városrész szintjén és így tovább?

[00:29:16]Erre kötnék rá nagyon gyorsan annyiban, hogy a a vállalatoknál most az látszik, és a tőzsdén is, hogy ez a szoftver, ez a service, vagyis hogy szoftverek szolgáltatásként eladása, ugye ez az, ami lett a a hatalmas nagy informatikai boom.

[00:29:32]Ez az, amikor az ember pár dollárért vesz valamit, és megkapja azon a tárhelyet, mit az Gmail-től kezdve a vállalatoknak a vállalatirányítási rendszerig minden így működik.

[00:29:39]Na, ebbe például most amikor megjelent legutóbb az Entropic cégnek a Cowork nevű rendszere, és abba megjelentek azok a modulok, amelyek pont ezeket a vállalati funkciókat próbálják megvalósítani, azonnal kijöttek a jogi modal, a logisztikaival, a pénzüggyel a satöbbi satöbbi, vagy ilyen ilyen beépülő modulokkal.

[00:30:00]Na és akkor így a így megmozgatta a tőzsdét, 20%-ot esett, aztán visszakorrigált a a jogi cégeknek az óradíjas biznisze az elkezdett romlani, mert hát a franc akar egy ügyvéddel nagyon sok pénzért konzultálni, hogyha ezt megcsinálja neki az AI.

[00:30:16]És ebből számomra az következik, mert egy jósást kértél, hogy a következő pár évben egyre több döntést fogunk ilyen módon átadni ezeknek az automatizmusoknak.

[00:30:26]Tehát pont az, amit András mond, hogy ebben a ponton, ezen a ponton még nem tudjuk, hogy melyik lesz az a három négy-5 nagy AI cég csak sejthető, akik igazából meg fogják majd azt határozni, hogy egy cég cégnél, vállalatnál, vagy akár egy magánembernél is, amikor készít valamit, magas szinten kiad egy parancsot, nem résztekbe menően, nem úgy, hogy akkor most csináld meg ezt, aztán csináld meg azt, hanem az egész feladatot megmondja így egyben.

[00:30:52]Itt azért gyors egy mondatot még hozzátennék, hogy a Google például pont most jött elő ezekkel a a megoldásokkal, hogy a térképen már nem azt fogjuk kérdezni, hogy merre van a valami, hanem az példának nagyon viccesen épp azt mondta a Google CEO, hogy a a gyerek beleesett a kacsahúsztatóba, 30 perc múlva esküvő, hol tudok ruhát venni neki gyalog.

[00:31:15]Vowó és erre és erre válaszol.

[00:31:17]És erre válaszol.

[00:31:17]Tehát ez a tehát ez a kontextus alapú magas magas absztrakció szinten megfogalmazott döntés.

[00:31:22]Na ez az, amiben a mesterséges intelligenciaarendszerek kontextust figyelembe véve szépen meg fogják hozni a döntéseket, és itt vissza a dolog arra, amivel kezdtük, a valóságérzékelésünkre, hogy ezek a modulok, ezek a rendszerek fogják írni azokat a döntéseket, valóságokat, leírásokat, ami aminek már hitelt kell, hogy tulajdonítsunk.

[00:31:43]Tehát jobb, ha megszokjuk, hogy ebben az emberi tényező az csökkenni fog.

[00:31:46]valamifajta irányító, valamifajta mozgató fölső szerepet kap, de nem az alapja lesz és nem a bázisa.

[00:31:56]Szokjunk hozzá, hogy az AI az egyre jobban átitat mindent, és bízzunk benne.

[00:32:01]Én pedig bízom benne, hogy nagyon tetszett nektek ez a beszélgetés, és érdekesnek találtátok.

[00:32:04]Nektek nagyon köszönöm, hogy itt voltatok ma velem.

[00:32:08]Sziasztok!

[00:32:13]เฮ