Index.hu 47:34

Bendarzsevszkij Anton: Félelemkeltéssel, szabotázsakciókkal és dezinformációval támad Oroszország

külpolitikaoroszországukrán háborúdiplomáciahibrid háborúközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Fidesz-közeli
Bendarzsevszkij Anton: Félelemkeltéssel, szabotázsakciókkal és dezinformációval támad Oroszország
tl;dr
  • Keret: Az Index „Konkrétan Rónai Egonnal" adásának vendége Bendarzsevszkij Anton Oroszország-szakértő; a téma a tíz orosz diplomata kiutasítása és következményei.
  • A kiutasítás szokatlanul erős lépés (a 47 akkreditált diplomata negyede), hivatalos magyarázat nélkül; a szakértő szerint pótlépés uniós vagy NATO-nyomásra, bolgár, cseh, lengyel precedensekkel.
  • Várható orosz válasz a tükörlépés — tíz magyar diplomata kiutasítása —, ami Magyarországnak fájdalmasabb, mert a magyar követségen mindössze 14–15 diplomata dolgozik.
  • Oroszország az EU-t nem támadhatja meg közvetlenül, ezért hibrid műveleteket folytat: félelemkeltés, az ukrajnai támogatás ellehetetlenítése, a nyugati rendszerek tesztelése; a Globsec 153 akciót azonosított.
  • Putyin a gazdasági gondok ellenére sem enged a háborúból, Ukrajna előbbi összeomlására számít; újabb mozgósítás várható a választás után (300–500 ezer ember).

„Be akarja írni magát az orosz történelemkönyvekbe… mint az a politikai vezető, aki visszaállítja a Szovjetuniót." – Bendarzsevszkij Anton

  • Belső Oroszország a késő-Brezsnyev-korszakhoz hasonlít: az FSB SZORM-rendszere mindent lát, demonstratív perek (rajzoló kislány apja, beservezett Pussy Riot-tag) tartják félelemben a társadalmat.
  • A parlamenti választáson tíz párt indul egy narratívával — Honecker-féle NDK-modell; a Levada mérései szerint 2025 körül többségbe kerültek a békepártiak, közel 60%.
  • Trump tárgyalásai üzleti logikát követnek és önmagáról szólnak, Putyint a gazdasági ajánlatok nem érdeklik; Kína és India a helyzet haszonélvői, mindkét félnek adnak el.
  • A Paks körüli helyzet „felfüggesztett, furcsa": a szakértő szerint az oroszok is inkább kihátrálnának, de a kérdés egyelőre alacsony szinten marad.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A műsor kerete

Az Index.hu „Konkrétan Rónai Egonnal" című adásának vendége Bendarzsevszkij Anton, az Ökonómiai Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, biztonságpolitikai és Oroszország-szakértő. A beszélgetés kiindulópontja Magyarország tíz orosz diplomata kiutasítása, innen terjed ki a beszélgetés az orosz hibrid műveletekre, Putyin háborús logikájára, a szovjet örökséget viselő orosz belső rendszerre, a közelgő orosz parlamenti választásokra és Trump tárgyalási kísérleteire.

Tíz orosz diplomata kiutasítása – szokatlanul erős lépés

A vendég arról beszél, hogy a magyar politikában történt lépésre – Orbán Anita külügyminiszter bejelentésére, miszerint Magyarország területéről 10 orosz diplomatát utasítottak ki – sokan régóta vártak, hiszen az elmúlt évtizedben számos utalás hangzott el arra, hogy a Magyarországra beutazó oroszok jelentős része fedésben működő kém. A lépést a világ szokatlanul erősnek értékelte: jellemzően egyet, legfeljebb két diplomatát szoktak kitiltani, itt viszont egyszerre tízet – annak a 47 akkreditált orosz diplomatának majdnem a negyedét, akik az orosz nagykövetségen dolgoznak.

Bendarzsevszkij szerint a lépés nem példátlan, nemzetközi precedensek vannak:

  • Bulgária 2021-ben vagy 2022-ben 70 orosz diplomatát küldött el – többek között válaszul az 2014–2015-ös bolgár lőszerraktár-szabotázsokra és bolgár fegyverkereskedők megmérgezésére, valamint a háború kirobbantására.
  • Csehország több tucatot küldött el: 2014-ben ott is lőszerraktárakat robbantottak, a nyomozás szokatlanul hosszú ideig tartott, az eredményeket 2021-ben hozták nyilvánosságra.
  • Lengyelország 43-at, illetve 44-et utasított ki.

Szerinte általában mindig van egy kiváltó ok és egy válasz – a kérdés itt éppen az, hogy mi lehetett a kiváltó ok.

Mi lehetett a kiváltó ok? Két elmélet

Bendarzsevszkij – aki igyekszik a belpolitikát kerülni – úgy fogalmaz: a közvetlen kiváltó ok több évvel ezelőtt keresendő. Oroszország megtámadta Ukrajnát, szinte az összes uniós ország különböző eszközökkel reagált, Magyarország is megszavazta az összes eddigi szankciót. Sok ország akkor reagált azzal is, hogy korlátozta az orosz követségek és konzulátusok működését, néhány diplomatát elküldött – ez akkor szimbolikus lépés volt. Most ilyen friss kiváltó ok nem volt, a háború már négy és fél éve tart, ezért a lépés szerinte inkább pótlépés: „amit akkor nem tett meg az előző kormány, azt most megteszi az új kormány, mint a többiek" – valószínűleg nemzetközi, uniós vagy NATO-nyomás hatására.

Rónai Egon más előzményre gondolt: a magyar külügyminisztériumot online támadás érte, behatoltak a rendszerébe és adatokat vittek el – már akkor nyilvánvaló volt, hogy oroszok állnak mögötte, de Szijjártó Péter bár utalt rá, soha nem adott bizonyítékot a nyilvánosságnak. A műsorvezető felvetése szerint jött egy új külügyminiszter, megvizsgálta az adatokat, és talán most talált bizonyítékot.

A vendég ezzel szemben kifejtette: az ilyen kibertámadásokért nem a helyi követség munkatársai felelnek, és feltételezése szerint az Ukrajna elleni háborúval kapcsolatos információk megszerzése sem a követségről történt – ezek általában közvetlenül az orosz kormányhoz kapcsolódó, vagy sugallatra cselekvő, közvetetten kötődő hackercsoportok munkái. A balti államok állandó támadás alatt állnak. Ezért szerinte a rendszerfeltörés is legfeljebb egyik lehetséges ok lehet, de a lépés mindenképpen inkább szimbolikus, ráadásul hivatalos magyarázat nem született.

A német precedens: a lipcsei drónakció

Bendarzsevszkij a „kiváltó ok – válaszlépés" logikára Németországot hozta fel: augusztus 3-án a lipcsei repülőtéren robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak, amely szerencsére balesetet nem okozott. Egy hónapnyi nyomozás után Németország kijelentette, hogy Oroszországot lát mögötte – ami azért is figyelemre méltó, mert a legtöbb orosz szabotázsakcióra és hibrid műveletre nem érkezik ilyen konkrét válasz, nem nevezik meg Oroszországot. A német reakció: a bonni orosz konzulátus bezárása/korlátozása és a berlini orosz kulturális intézet bezárása. Erre jöttek az orosz lépések:

„Oroszország bezárta a Goethe-intézeteket, bezárta a szentpétervári német konzulátust." – Bendarzsevszkij Anton *

Lehetséges orosz válaszlépések

A vendég szerint az oroszok eddigi gyakorlata alapján tükörlépésekben gondolkodnak: 10 magyar diplomata kiutasítására a legvalószínűbb válasz 10 magyar diplomata kiutasítása. Ettől némileg eltér Marija Zaharova külügyi szóvivő kijelentése, miszerint „nagyon fájdalmas lesz a válasz" – ez azt jelezheti, hogy tovább mennek ezen a logikán. Ugyanakkor Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője arról beszélt, hogy Oroszország megpróbálja megőrizni a jó kétoldalú kapcsolatokat – a két kijelentés némileg ellentmond egymásnak. Gazdasági lépésre Oroszországnak amúgy sem lenne érdeke, mert el akar adni.

A lehetséges válaszlépések skálája a vendég szerint széles:

  • Szimbolikus lépések: kulturális együttműködés felfüggesztése.
  • Diplomaták kiutasítása: ez Magyarországnak jobban fájnál, mint Oroszországnak. Az orosz apparátus Magyarországon közel 100 fős (47 akkreditált diplomata plusz adminisztratív munkatársak), a magyaré ezzel szemben 14–15 diplomával és az adminisztratívakkal együtt 20–30 fő. Ha 15 diplomatából 10-et elküldenek, az a nagykövetség munkájának ellehetetlenítését jelenti.
  • Helyi személyzet tiltása: ahogy a bolgárok, lengyelek, csehek esetében tették, megtilthatják az orosz személyzet felvételét – nem takaríthatnak, nem vezethetnek autót –, ami szintén ellehetetleníti a diplomáciai képviseleteket.
  • Gazdasági nyomás: Magyarország exportál vetőmagot és gyógyszereket Oroszországba; az OTP bank működik Oroszországban – nem feltétlenül tiltják ki, de hirtelen megjelenhetnek vizsgálatok, adóügyi ellenőrzések, bürokratikus nehézségek.

„Magyarországnak jobban fájna egyébként 10 magyar diplomata kiutasítása, mint Oroszországnak." – Bendarzsevszkij Anton *

Miért olyan sok orosz kém Budapesten?

Rónai Egon felvetette: Bécs fontosságát az orosz hírszerzés számára regények, krimik és filmek örökítették meg – Budapest is ilyen lett? A vendég válasza: az elmúlt évtizedekben Bécs, Prága és Varsó volt az orosz hírszerzés központja. Varsóban az orosz nagykövetség épülete közvetlenül a lengyel védelmi minisztérium mellett, az elnöki palota épülete látótávolságban van – ez biztosan nem véletlen. Magyarországon viszont nem ismerünk nagyon olyan ügyeket, amelyekben más uniós országok adatai szivárogtak volna ki Magyarországról. Emlékeztetett egy korábbi műsorbeli témára is: Budapesten működött egy furcsa orosz bank kutatóintézete, amelyről mindenki azt mondta, aki rálátott, hogy sok mindent csinál, csak éppen nem banki tevékenységet – az is állítólag egyfajta központ volt.

A vendég óvatlan illúziókra figyelmeztetett: a világ összes nagykövetségében valószínűleg vannak hírszerzők – a magyar nagykövetségeken is. Az orosz független Agentstvo nevű nyomozóoldal becslése szerint a korábban közel 60 fős hivatalos diplomatatestből – most 47 – legalább 24, vagyis körülbelül a harmaduk vélhetően a GRU-hoz, az orosz katonai hírszerzéshez kapcsolódik. Ez nagyjából tükrözheti, hogy Oroszország külföldi kirendeltségein mekkora az aránya a fedésben lévő hírszerzőknek. Ugyanakkor a szakszolgálatok pontosan követik ezeket az embereket, és ha ismerjük az orosz követség meghatározott fókuszát, az maga is információszerzési lehetőség: feltérképezhető az ő hálózatuk és működésük.

Orosz hibrid műveletek az Európai Unióban

A célok

Rónai Egon kiemelte: Oroszország az Európai Unióban nem egy, nem két akciót hajt végre, ennek komoly, célzott szándéka van a zavarkeltésen túl is. Bendarzsevszkij magyarázata szerint Oroszország nem tud és nem is akar közvetlenül megtámadni egyetlen uniós vagy NATO-tagországot sem, mert egyszerűen túl gyenge hozzá. Három fő cél marad tehát:

  1. Félelemkeltés – az európai lakosság elrettentése az Oroszországgal szembeni ellenlépésektől és Ukrajna támogatásától;
  2. a nyugati ukrajnai támogatás ellehetetlenítése;
  3. a nyugati ellenállóképesség és katonai rendszerek tesztelése.

Mivel a közvetlen konfrontáció kizárt, maradnak a hibrid műveletek – a szürke zóna, ahol nem lehet egyértelműen bizonyítani az orosz felelősséget. Emlékeztetett 2014-re: a Krím-félszigeten titokzatos, felségjelzés nélküli „zöld emberkék" jelentek meg, akik azt állították, nincs kapcsolatuk Oroszországgal. A nemzetközi közvélemény tudta, hogy orosz katonák – „nyilván nem a helyi közértben szerezték be a fegyvereiket" –, de egy darabig nem lehetett egyértelműen kimondani, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Később maga Putyin felfedte, hogy ez „egy fantasztikus orosz művelet volt".

A mérték és a módszerek

A Globsec gondolkodóintézet összeállítása a 2022 februárja és 2026 februárja közötti időszakot vizsgálta: legalább 153 akció kapcsolódhatott Oroszországhoz az EU területén – szabotázsakciók, robbantások, kibertámadások, politikai merényletek, dezinformációs kampányok.

A módszerek megváltoztak: a legtöbb esetben nincs fedésben lévő orosz hírszerző a helyszínen, aki előkészíti az akciót. A hírszerzők Oroszországból, a dark weben vagy egyszerűen közösségi médián, Telegram-csatornákon keresztül keresnek olyan embereket, akiket megbíznak valamivel: fotózzon le egy épületet, vagy vigyen el egy csomagot A pontból B pontba. Ha történik valami, az ember soha nem fogja megtudni, ki bérelte fel, esetleg az oroszoknak dolgozott-e.

Miért nehéz bizonyítani?

A vendég szerint az európai országok jogállami kritériumok szerint gondolkodnak: konkrét bizonyítékok kellenek, nem elég annyi, hogy „Kis Pista biztosan elkövette, mert mást nem tehetett". Emellett senki nem vállalja azt a politikai kockázatot, hogy bizonyítékok nélkül konfrontálódjon Oroszországgal – amire az oroszok azt mondják: „semmi közünk hozzá, tudjuk bizonyítani, nem voltunk ott" –, miközben például egy litván reakcióra ők nagyon is konkrét lépéseket tudnak tenni. Ezért a német erős reakció ebben a szempontban meglepő.

A vendég hozzátette az igazsághoz: sok akciót nem az oroszok követtek el, mégis őket sejtik mögötte – minden országban vannak őrültek, akik például molotov-koktélt gyújtanak. Emlékeztetett a magyar iskolai tűzriadók esetére: sok iskolában kiterelték a gyerekeket, a kormány szerint „biztos Ukrajna", az ukránok szerint „biztos Oroszország" – és máig nem tudjuk, ki követte el; lehet, hogy csak valaki, aki viccelődni akart.

Az orosz fenyegetőzés súlya és Medvegyev szerepe

A London lebombázásától a harmadik világháború kitöréséig terjedő orosz fenyegetésekről szólva a vendég leszögezte: a legtöbb ilyen erős bemondásnak nincs valóságalapja. Amikor 2022 végén Németország elhatározta a Leopard 2-es harckocsik átadását, az orosz kommunikáció nagyon erős volt – harmadik világháború, német–orosz közvetlen összecsapás, a második világháború korszakának visszatérése –, mert azt akarták, hogy a németek ne adjanak harckocsikat. Mivel másképp nem tudtak reagálni, maradt a kommunikáció – és nem lett belőle semmi.

Dmitrij Medvegyev mondatait a világsajtó komolyabban veszi, mint kellene. A vendég magyarázata: Medvegyev olyan szerepbe kényszerült, amelyben valódi döntési pozíciója nincs – volt elnök, miniszterelnök, újra elnök, újra miniszterelnök, miközben Putyin vezette az országot. Most az Egységes Oroszország párt elnöke, de a párt a listán nem jelölte a következő parlamenti választásra. Az ő szerepe az, hogy mint korábbi döntéshozó olyan dolgokat mondhat ki, amelyeket egy valódi döntéshozó nem mondhat ki vagy nem akar kimondani, mert annak diplomáciai következménye lenne. Rá figyelnek, mert volt orosz elnök – de a mondatainak nincs diplomáciai következménye, Putyin magatartásának viszont nemcsak diplomáciai, hanem katonai is.

Putyin célja és a háború hosszú távú logikája

A vendég szerint a világ hiába próbálja állandóan kitalálni, mi történik Putyin fejében – lényegében nem változik semmi:

„Lehet húzkodni az oroszlán bajszát, de az elég rugalmas, és mindig visszaugrik, mert háború van, tart a háború, nem enged belőle." – Bendarzsevszkij Anton *

Hiába van bajban az orosz gazdaság, hiába nincs gázolaj, hiába importál Oroszország gázolajat – a tankok mennek. Putyin nem abban gondolkodik, hogy rosszul áll a gazdaság vagy esnek a népszerűségi mutatói – bár a népszerűségét figyeli, az nem a fő szempont. Az ő célja:

„Be akarja írni magát az orosz történelemkönyvekbe, vagy nemzetközi történelemkönyvekbe, mint az a politikai vezető, aki visszaállítja a Szovjetuniót." – Bendarzsevszkij Anton *

A vendég hozzátette: ezt egy kicsit erős megfogalmazás, mert a Szovjetuniót szerencsére abban a formában nem lehet visszaállítani, de Oroszország valamennyire visszatért egy cári vagy szovjet birodalom szintjére a központosításban és a területi kiterjedésben – és ebben Ukrajna kulcsfontosságú. A cél felé vezető úton nem az számít, hogyan teljesít az orosz gazdaság, hanem hogy jobban teljesít-e, mint az ukrán. Putyin azt feltételezi, hogy Ukrajna fog előbb összeomlani – akkor is érdemes haladni, ha ez az orosz gazdaságot a következő 10–15 évre megöli.

A technológia megváltoztatta a számítást

A háború kezdeti orosz gondolat az volt: „addig tart a háború, amíg elfogynak a harcra fogható ukrán férfiak". A technológia ezt a számítást megváltoztatta: a fronthoz jóval kevesebb katona kell, mint amit a klasszikus katonai iskola állított; Ukrajna jóval kevesebb emberrel tudja védeni a szakaszokat, mert a lőszerellátást és a sebesültek elszállítását már szárazföldi drónok intézik; csapatkoncentrációt nem lehet összevonni, mert a drónok mindent látnak, és mindkét fél oda tud csapni.

„Ez a fajta számítás, hogy Ukrajna kevesebb emberrel rendelkezik, mint Oroszország, vagyis mi, mint oroszok hamarabb fogunk győzni – ez most ebben a formában jelenleg nem igaz." – Bendarzsevszkij Anton *

Vagy legalábbis az az időtartam, ami az orosz fölény érvényesüléséhez kellett, jelentősen megnyúlt – és nem biztos, hogy Putyinnak van ennyi ideje megvárni.

Újabb mozgósítás

A vendég szerint valós forgatókönyv a következő hónapokra, hogy Oroszország ismét mozgósít – sokan az orosz parlamenti választások után várják, hogy Putyin bejelentse. Ekkor 300–500 ezer ember jelenik meg a fronton (nem hirtelen, több hónap alatt), és Ukrajnának muszáj tartania a lépést – valószínűleg lejjebb kell vinnie a mozgósítási korhatárt, amely jelenleg 25 év. Ez Ukrajna számára tragédia, katasztrófa, de muszáj lesz.

A világ két arca: szankciók, haszonélvezők, Trump

Rónai Egon fogalmazott: a világ mozgása Oroszország felé legalább két arcú – vannak a szankciók, időnként Trump barátkozása, az indiaiak, akik készségesen segítenek (bár azt mondják: „mi soha"), és a kínaiak, akik nem mondják, hogy „mi soha", hanem tényleg.

„Gyakorlatilag ez a háború ketté szakítja ismét a világot, függetlenül attól, hogy a világ egyébként sem volt egységes." – Rónai Egon *

Bendarzsevszkij szerint inkább két táborról beszélhetünk – nyugati és orosz –, de az orosz táborhoz nem sorolná a kínaiakat és az indiaiakat, inkább csak Észak-Koreát. Van azonban egy harmadik tábor, amely kihasználja a helyzetet: a kínaiak ugyanúgy értékesítenek drónokat és drónalkatrészeket Ukrajnának is – az elmúlt években az ukrán (és az orosz) drónalkatrészek 50–60%-a Kínából származott.

„Kína mindenkinek értékesít." – Bendarzsevszkij Anton *

Kína számára a helyzet alapvetően jó: a nyugat kimeríti magát pénzügyileg és katonailag, Oroszország ugyanígy; a nyugati cégek kivonulása után kínai cégek jöttek a helyükre, és olcsón veszik meg az orosz energiahordozókat (az indiaiak is). Nem azért, mert Oroszország nagy barátai lennének, hanem mert a helyzet haszonélvői.

Trump és a tárgyalási logika

Rónai Egon szerint Trump a félidős választások előtt jelentős bajban van, és a sok külpolitikai kudarc után külpolitikai sikerre volna szüksége:

„A Trump-féle mozgás az szemmel láthatólag nem a háborúról szól, hanem önmagáról." – Rónai Egon *

Trump megpróbálja leültetni egymással szemben a két felet, „bár ezek gyűlölik egymást, ahogy Trump mondta: miért ne tennék?" A vendég kiegészítette: a diplomáciában a legtöbb lépés nem altruista – soha senki nem csinál semmit azért, hogy a másiknak jó legyen. Trump üzletemberként gondolkodik: meg kell értetni a másik féllel, hogy gazdaságilag jó lehet neki az ajánlat. Főtárgyalói milliárdos üzletemberek: szankciók feloldását és hatalmas közös amerikai–orosz üzleteket ajánlanak, abból kiindulva, hogy Putyin belátja, nem jó neki a háború. A ráció ezt mutatja – de Putyint ez „baromira nem érdekli", mert nem ez a célja.

A vendég rámutatott: az orosz–amerikai kereskedelmi forgalom kisebb, mint a magyar–orosz kereskedelmi forgalom – és valószínűleg nem is fog nagyságrendekkel növekedni. Trump számára a gazdasági hozzáállás egy opció arra, hogy a tárgyalásokat elmozdítsa a holtpontról; „mindenki azt képviseli, amit hoz magával" – más vezetővel ez működhetett volna, Vlagyimir Putyinnal jelenleg kevésbé. Érdekesség, hogy Trump megpróbálkozott a CIA-igazgatóval is: John Ratcliffe néhány héttel korábban Moszkvába utazott – titkos szolgálatok tárgyalnak titkos szolgálati háttérrel, ami sokkal közelebb van az orosz gondolkodásmódhoz, hiszen Putyin maga is onnan jön.

A szovjet örökség és a modern megfigyelőállam

A budapesti orosz nagykövetség felduzzadt kémszolgálatával kapcsolatban a vendég megerősítette: biztosan összefügg azzal is, hogy Putyin onnan jön, ezt a gondolkodásmódot ismeri – a diplomácia számára az, hogy a másikról mindent megtudnak, titokban. Sok minden visszaköszön Oroszország működésében a szovjetkorszak berögződéseiből, működési elveiből – a titkos szolgálatok működésén is. Ugyanakkor az eszköztár jóval szélesebb lett: az okostelefonok, az internet és a kritikus infrastruktúra hálózati sérülékenysége korszakában a hidegháborús feladatok – információgyűjtés, gyenge pontok kiderítése, beszervezés – nagyrészt áttevődtek az online térre, a kibertérre, és Oroszországból, távolról is elvégezhetők, akkreditált diplomata nélkül (bár bizonyos feladatokhoz továbbra is kell helyben lenni).

A vendég említette az orosz SZORM rendszert: az internetszolgáltatókat az orosz hatóságok arra kötelezik, hogy olyan berendezéseket építsenek be a rendszerbe, amelyek közvetlen összeköttetésben állnak az FSB-vel – minden adat és információ közvetlenül elérhető a titkos szolgálatok számára, „nem kell feltörni semmit". Ehhez járul a cenzúra: nagyon sok minden le van tiltva.

Félelem és kontroll: a késő-Brezsnyev-korszak

Rónai Egon a Szovjetunióhoz hasonlította a helyzetet – besúgóhálózatok, félelem, gulag korszaka. A vendég árnyalt: ma inkább a késő-Brezsnyev-korszakhoz hasonlítaná Oroszországot. A politikai okokból elítéltek száma a 70-es évek végéhez, 80-as évek elejéhez hasonlít – nem Sztálin-korszak ez, de messze van a demokráciától. Mivel a szolgálatok az online eszközök miatt mindent tudnak az emberről, nincs szükség tömegrepresszióra:

„Ha van egy-egy demonstratív eset, az már félelemben tartja a többieket." – Bendarzsevszkij Anton *

Példaként elmondta a 2022–23-as esetet: egy kislánynak háborúval kapcsolatos feladata volt, és olyan rajzot készített, amelyben ukrán gyerekeket, családokat ábrázolt támadás alatt, sírva. Elbeszélgetett az apával, aki megvédte a gyereket – az apa másfél-két év (esetleg két-három év) börtönbüntetést kapott, és a vendég szerint éppen most jött ki a hír, hogy szabadult. Az orosz társadalom számára ez üzenet: ha egy gyerek bármit lerajzolhat, mégis a szülőt büntették meg – akkor inkább óvatosan beszélget az ember a gyerekével, vagy egyáltalán nem beszél neki a háborúról.

A Pussy Riot-ügy

A vendég felhozta a friss esetet is: a Pussy Riot punkegyüttes egyik volt tagja előállt, és elmondta, hogy 2023-tól vagy 2024-től az orosz hírszerzésnek dolgozott, mert megfenyegették, hogy megölik az anyukáját. Beszedték az iratait, és a közvetlen barátairól – a művészvilág Oroszországban maradt tagjairól – írt jelentéseket. Az FSB-t nem az érdekli, hogy az ember mit csinál, hol jár – „ezeket már mind tudják, látják" –, hanem az, hogy a személyes beszélgetésekben mi foglalkoztatja, mitől fél, mitől szorong, van-e depressziója, vannak-e olyan adósságai, amelyek miatt nyomást lehet rá gyakorolni. A nő emigrált, ezért tudta ezt elmondani – sikerült kijuttatni a határon.

A vendég szerint egyetlen ilyen nyilvános eset azonnal üzenet a teljes orosz elitnek: „az én barátom nem jelent-e róla, beszervezték vajon? El tudom neki mondani, mi foglalkoztat?" A rendszer jellegében, elvében, működésében tükrözi a szovjet korszakot, de „sebészi pontossággal" működik – és ezzel éri el azt a hatást, amit a szovjet rendszer tömeges elnyomással.

Orosz parlamenti választások: tíz párt, egy narratíva

Rónai Egon felvetette: mi történik, ha valaki mégis nyer Putyinnal szemben a választáson? A vendég válasza: ez nem kockáztatható, mert nincs olyan politikai párt, amely más narratívát képviselne. Végül 10 pártot engedtek elindulni (11 volt, egy blokkot leszedtek). Vannak rendszerpártok, amelyek minden kulcsfontosságú kérdésben a kormánypárt mellett szavaznak, és vannak olyanok, amelyek a kampányban is nagyjából ugyanezt mondják, minimális eltérésekkel. A vendég az Erich Honecker-féle NDK többpártrendszeréhez hasonlította: több párt volt engedélyezve, „de valahogy mindig ugyanarra szavaztak".

Jelenleg nincs egyetlen párt sem, amely választ adna arra, ami az orosz lakosságot leginkább foglalkoztatja. A Levada-kutatóintézet elmúlt heti mérései szerint ezek: az üzemanyagválság, a drónoktól való félelem (ez jellemző Oroszország európai részére), a gazdasági szorongás és a háború, a fronthelyzet. Mindegyik elindult párt azt mondja: „oda kell csapni, végső győzelem felé" – pedig Ukrajna már Moszkvát is támadja drónokkal, a háború élménye behozták a nagyvárosokba.

Békeváró többség az orosz társadalomban

A vendég a Levadát idézte – az egyetlen releváns, hitelesnek maradt orosz közvélemény-kutató intézetét, amely még mindig Oroszországban működik. Hangsúlyozta: a kérdéseket „cizellálni" kell Oroszországban, mert ha valaki azt kérdezi, támogatod-e a különleges katonai műveletet, kevesen merik kimondani a nemet. Van azonban egy 2022 óta feltett kérdés: mi a jó – ha nem teljesülnek az orosz célok, addig kell háborúzni, amíg teljesülnek a minimális orosz célok, vagy feladjuk ezeket, és azonnal békét kötünk?

A háború kezdetétől 2023 végéig, 2024 elejéig a többség – a lakosság 52–53%-a – azt mondta, csak akkor lehet megállni, ha teljesülnek a célok (amik időnként változtak: az ukrán denacifikációja és demilitarizációja, a négy ukrán terület egészének megszerzése). Az elmúlt két évben folyamatosan nőtt a békepártiak száma:

„Azt hiszem, 2025 környékén átbillent a mérleg, tehát többségbe kerültek azok, akik a békét javasolják, és most 60%-ot közelíti meg ez a szám." – Bendarzsevszkij Anton *

Vagyis az orosz társadalomban igenis van szándék a háború lezárására – ez viszont nem találkozik sem a választásra induló pártok narratívájával, sem Putyinéhoz.

Vissza a diplomatákhoz: bolha és elefánt, és a Paks-kérdés

Rónai Egon visszakanyarodott a kiutasítási ügyhöz: „a bolha megcsípte az elefántot" – így látják ezt az oroszok, vagy ennél sokkal súlyosabb a helyzet, hiszen egy uniós tagállam lépett? A vendég szerint az oroszok nem csinálnak elefántot az ügyből, nem fogják felnagyítani – más európai országok is megtették ezeket az intézkedéseket. A probléma szerinte az, hogy nem volt közvetlen kiváltó ok, amire reagáltak: a lépést talán meg lehetett volna tartani későbbre – remélhetőleg nem lesz rá alkalom, de nem feltétlenül Magyarországon kell valaminek történnie. Lehet egy Kárpátalja elleni támadás, vagy egy európai energetikai rendszert ért súlyos támadás, ami válaszreakciót kívánna – akkor lehetett volna ezt a lépést megtenni. Az oroszok most alacsonyabb szinten kezelik majd az ügyet, aránytalanul nagyobb választ nem adnak; ha viszont látják, hogy az intézkedések ismétlődnek, akkor demonstratív lépésre is számítani lehet.

A magyar energiaellátás, konkrétan a Paks helyzete a vendég szerint „felfüggesztett, furcsa helyzet", amelynek jövőjét senki nem tudja megmondani. Az ő olvasata: az oroszok is már rég inkább kihátráltak volna a paksi helyzetből – nekik is van hova elkölteni azt a kb. 10 milliárd dollárt, amit hitel formájában a Paksba tennének. Szerinte egyelőre ez a kérdés is alacsony szinten marad.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Ökonomous Gazdaságutató Alapítvány" – valószínűleg az Ökonómiai Gazdaságkutató Alapítvány ASR-torzulása.
  • „Puszi rájött punkekard" – valószínűleg a Pussy Riot punkegyüttes félreismerése.
  • „agenztw nevű lap" – valószínűleg az orosz nyomozóújságírásról ismert Agentstvo.
  • „John Rth" – valószínűleg John Ratcliffe, a CIA igazgatója.
  • „Barsótól kezdve… felduzzasztva működik a kémszolgálat" – valószínűleg „Bécstől kezdve".
  • „inkább északorá" – valószínűleg „inkább Észak-Koreát".
  • „később rezsnyevi időszakhoz" – valószínűleg „késő-Brezsnyev-korszakhoz"; a „sztálin vagy egy rúshovi időszak" második név bizonytalan (esetleg Hruscsov).
  • „az iskolákban tűzadó volt" – valószínűleg „tűzriadó volt".
  • „Donátron be tudnak írni olyan eredményt" – valószínűleg „a Donbaszon".
  • „Szorm" – az orosz SZORM (СОРМ) lehallgató-adatgyűjtő rendszer.
  • „dencifikációja meg delitizációja" – valószínűleg „denacifikációja meg demilitarizációja".
  • „Olaszországban már minden mindenről" – kontextus alapján valószínűleg „Oroszországban már mindenről minden".
  • „Gőint intézeteket" – valószínűleg „Goethe-intézeteket".
  • „eseménykilátó ok" – valószínűleg „kiváltó ok".
  • „elfogynak ara fogható ukrán férfiak" – valószínűleg „harcra fogható ukrán férfiak".
  • Nevek: „Bendazski Anton" / „Beneski Anton" → Bendarzsevszkij Anton; „Szártó Péter" → Szijjártó Péter; „Maria Zaharovana" → Marija Zaharova; „Mitri Peskov" → Dmitrij Peszkov; „Bugária" → Bulgária; „Globsek" → Globsec; „Erik Honekel" → Erich Honecker; „Levada" → Levada Központ; „Orbán Anit" → Orbán Anita.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:03]Addig tart a t háború, amíg elfogynak ara fogható ukrán férfiak.

[00:00:07]Hát először ez volt az oroszgondolás.

[00:00:09]Ugye technológia ezt a ezt a számítást egy kicsit megváltoztatta, hiszen a fronthoz jóval kevesebb katonára van szükség, mint a klasszikus katonaiskola állította volna.

[00:00:19]Ö, Ukrajna jóval kevesebb emberrel be tudja védeni azokat a szakaszokat, mert a lőszerellátást a sebesültek elszállítását most már szárazföldi drónok intézik.

[00:00:32]A nem lehet csapatkoncentrációt összevonni, mert a drónok ugye mindent látnak, és az egyik vagy a másik fél oda tud oda tud csapni.

[00:00:42]Tehát ez a fajta számítás, hogy Ukrajna kevesebb emberrel rendelkezik, mint Oroszország, vagyis mi, mint oroszok hamarabb fogunk győzni.

[00:00:50]Ez ez most ebben a formában jelenleg minden igaz.

[00:00:59]Tisztelettel köszöntöm önöket a konkrétan Ronai Egonnal adásában.

[00:01:00]A napi politikára reagálunk és az eseményekre ebben a mai műsorban.

[00:01:05]Bendazski Antona vendégünk az Ökonomous Gazdaságutató Alapítvány igazgatója és egyútal biztonsági szakértő és Oroszország szakértő.

[00:01:14]Örülök, hogy itt vagy.

[00:01:15]Szervusz.

[00:01:16]Szia.

[00:01:16]Köszönöm a meghívást.

[00:01:16]Ami most történik a magyar politikában, arra nagyon sokan nagyon régóta utalgattak, hogy meg kellene történnie, mertogy az oroszországi jelenlét, az oroszok magyarországi jelenléte, az orosz diplomácia magyarországi jelenléte, a rengeteg Magyarországra beutazó orosz egy jelentős része, nyilvánvalóan fedésben működő kém.

[00:01:38]És hát erre annyiannyi utalás történt az elmúlt évtizedben, hogy tulajdonképpen meg sem lepődik az ember, amikor azt hallja Orbán Anit a külügyminisztertől, hogy kiutasítottunk Magyarország területéről 10 orosz diplomatát, de közben az egész világon ezt úgy értékelték, hogy ez egy szokatlanul erős lépés, mert mondjuk egyet, néha kettőt ki szoktak utasítani, a nagyon ráutaló magatartás vagy garantáltan meglévő bizonyítékál rendelkezésre, de 10et egyszer re nem 47-en vannak az orosz nagykövetségen.

[00:02:11]Gyakorlatilag a Majd negyedét elküldték.

[00:02:16]Én ugye próbálunk kerülni a belpolitikát, tehát leginkább a külpolitikai vonatkozásairól beszélek.

[00:02:21]Nem szokatlan a lépés.

[00:02:21]Van rá külföldi példa.

[00:02:24]Bugária 70 orosz diplomatát küldött el 2021-ben vagy 22-ben.

[00:02:27]Többek között válaszként a 2014-es bocsánat 2015-ös bgáriai lőszerraktárszabotsokra és egy bolgárfegyverkereskedők megmérgezésére, illetve majd válaszként a a háború kirobbantására.

[00:02:47]Csehország is több tucatot küldött el.

[00:02:50]Lengyelország 43-at, négyet, ha jól emlékszem, ugye Csehországban is volt akkor a szabotázs akció 2014-ban, ott is lőszeraktárokat robbantottak, szokatlanul hosszú ideig nyomoztak a tehát semmi nem történt 2014 után is.

[00:03:04]Köszönöm 2021-ben hozták nyilvánosságra vizsgálhat eredményeket, hogy oroszok álltak mögötte, és többek között erre is vonatkoztak ezek a lépések.

[00:03:13]Általában ugye mindig van egy re, tehát van egy eseménykilátó ok és van egy válasz.

[00:03:18]Keressünk kiváltó okot.

[00:03:18]Itt most mi történik?

[00:03:25]Csak belehúzom a belpolitikai vonatkozásokba, merthogy ez az hát azt gondolom, hogy itt egy ugye közvetlen kiváltó ok több évvel azelőtt keresendő.

[00:03:36]Oroszország megtámadta Ukrajnát, a legtöbb, sőt szinte az összes Európai Uniós ország így vagy úgy, hogy erre különböző eszközökkel reagált.

[00:03:45]Ugye szankciós politika ennek szólt.

[00:03:48]Magyarország is megszavazta az összes eddigi Oroszország elleni szankciót, de számos ország reagált azzal is, hogy korlátozta, csökkentette az orosz követségek és konzolátusok működését, elküld a diplomatákat, és valóban akkor a legtöbb ország néhány diplomatát küldött.

[00:04:06]Az egy szimbolikus lépés volt.

[00:04:08]Most ilyen kiváltó ok nem volt.

[00:04:08]Benne vagyunk már a háborúban, ha Oroszország már négy és fél évvel ezelőtt támadta meg Ukrajnát.

[00:04:13]Tehát inkább egyfajta ilyen pótlépésnek tűnik.

[00:04:18]Amit akkor nem tett meg az előző kormányt, azt most megteszi az mostjük a többieket.

[00:04:21]Ez érdekes, amit mondasz, mert én teljesen másra gondoltam az előzmények között.

[00:04:25]Ugyanis én például azt véltem volna felfedezni, hogy a magyar külügyügyminisztériumot támadás érte online eszközökkel behatoltak a rendszerébe és adatokat vittek el.

[00:04:39]Már akkor is nyilvánvalóan volt, hogy de ahogy hisz az is egy régebbi történet.

[00:04:43]De de már akkor is nyilvánvaló volt, hogy orosz van mögötte, de igazság szerint Szártó Péter bár utalt rá, de nem adott bizonyítékot a nyilvánosságnak soha.

[00:04:53]Én arra gondoltam, hogy jött egy új külminiszter, megvizsgálták az adatokat, megnézték, hogy mi történt, és bizonyítékot találtak arra, hogy azok az oroszok voltak, és erre lehet ez a válasz.

[00:05:04]Ugye egyrészt nem, tehát ha megint csak belpolitikai voló maximálisan próbálnám magam távol tartani, ezek a ha ugye az ilyen támadásokért nem a helyi követség munkatársai felelősek, tehát nem az orosz nagy követségen ülő jó de mondani azt is, hogy a az Ukrajna elleni háborúéról sem szerzők törték fel, feltételezem az orosz kül a a magyar külügyminisztériumnak a a rendszerét.

[00:05:33]hanem ezek általában vagy közvetlenül orosz kormányhoz kapcsolódó csoportok, ugye nem csak Magyarországon történtek ilyen esetek, Balati államok állandó támadás alatt állnak.

[00:05:42]Legtöbb esetben ráadásul ezek orosz államhoz kapcsolódó, közvetetten hackercsoportok, akik sugallatra követnek el ilyen ilyen dolgokat.

[00:05:55]Ö, tehát ez megint csak inkább egy szimbolikus lépésnek tekinthető, nem?

[00:06:00]Az a tehát hogyha azt mondod, hogy közvetlenül a a támadás, a rendszer feltörés volt, lehetett a kiváltó ok, ezt elfogadom, lehet ez is az ok, lehet a a én azt gondolom, hogy inkább a a háborhoz kapcsolód, én meg nem mondom, csak ugye hangosan gondolkozunk, mert magyarázatot nem kaptunk.

[00:06:20]Nincs magyarázat.

[00:06:20]Ez ez egy ez egy olyan lépés, ami inkább egy pót, tehát egy egy régebbi elmolasztott lépésnek a a pótcselekvése valószínűleg nemzetközi nyomás hatására is, európai uniós vagy NATO nyomás hatására.

[00:06:35]Általában az ilyen eseményeknek mindig van egy közvetlen kiváltó oka, mint Németországban most ugye lipcsei drón hát akció, drónművelet.

[00:06:44]Augusztus 3-án egy ugye lépcsecsei repülőtéren egy robbanóanyaggal felszerelt drónt találtak, ami szerencsére nem okozott balesetet.

[00:06:54]És egy egy hónapig tartó nyomozás után Németország kijelentette, hogy Oroszországot lát mögötte.

[00:06:59]Megint csak persze kérdéses, hogy mi tartott ennyi ideig.

[00:07:03]nagyon sok orosz szabotázsakció és hibrid művelet van Európai Unió területén.

[00:07:08]Általában ezekre nem érkezik ennyire konkrét válasz, tehát nem nevezik meg konkrétan Oroszországot.

[00:07:13]Tehát Németország ebbe ebbe beleállt.

[00:07:15]És annak lett a következménye, hogy Németország bezárta vagy korlátozta a azem a bonni orosz konzulátust, illetve bezáradta a berlini orosz kulturális intézetet.

[00:07:27]És erre aztán jöttek az orosz lépések.

[00:07:29]Ugye Oroszország bezárta a Gőint intézeteket, bezárta a Szentpétervári német konzulátust, tehát ott megint csak volt egy kiváltók, a Lipcsei szabotázs akció, ami közvetlenül érintette a lépcsé repülőteret, és erre a németek adtak egy reakciózni.

[00:07:45]Egyszer talán egy kérdésre válaszolva megtudjuk azt is, hogy ennek most itt mi volt a kiváltó oka, de mi lesz a válaszlépésre?

[00:07:49]Az orosz logikát ismerve most mi következik?

[00:07:53]Az eddigi gyakorlatok azt mutatják, hogy az oroszok mindig tükörlépésekben gondolkodnak.

[00:07:57]Tehát ha ugye reciprok, tehát történik 10 magyar diplomata, akkor a legvalószínűbb válasz 10 magyar diplomata kiutasítása lesz.

[00:08:03]Itt ezzel némileg szembegy Maria Zaharovának a kijelentése, aki azt mondta, hogy nagyon fájdalmas lesz a a válasz.

[00:08:14]Ez kicsit azt jelzi, hogy ezen a logikán tovább megy.

[00:08:17]Viszont Mitri Peskov Putin szóvi, azt mondta, hogy hát Oroszország próbálja megőrizni az eddigi az eddigi jó kétoldalú kapcsolatokat.

[00:08:25]Ugye némileg egy ellentmond ennek.

[00:08:29]Ugye az egyik gazdasági szankciókra vagy lépésekre utalt, a másik meg éppen, hogy nem.

[00:08:35]Ugye az is Oroszországnak sem lenne érdeke egy gazdasági lépés, merthogy el akar adni.

[00:08:41]attól függ, hogy tehát azért a a válaszlépéseknek a a a skálája egészen széles.

[00:08:46]Ugye lehet egy szimbolikus jellegű, nem tudom, kulturális együttműködésnek a felfüggesztése, ugye követség.

[00:08:57]Magyarországnak jobban fájna egyébként 10 magyar diplomatának a kiutasítása, mint Oroszországnak.

[00:09:01]Ahogy te is mondtad, 47 orosz diplomata van akkreditálva Magyarországon.

[00:09:05]A teljes orosz apparátus az annál nagyobb kö megközelíti a 100-at a az itt Magyarországon dolgozó orosz nagykövetségén dolgozó munkatársak száma.

[00:09:17]A magyar az az jóval kisebb, az egy 14-15 fős nagykövetség plusz az adminisztratív munkatársak, tehát 20 és 30 fő között van.

[00:09:24]Most, hogyha belegondolunk abba, hogy 15 diplomatából 10-et elküldenek, akkor az gyakorlatilag a nagykövetség munkájának a hát ellehetetlenítését jelenti.

[00:09:31]Vagy hogyha megnézzük, hogy más követségekkel szemben milyen vagy más országokkal szemben milyen lépéseket tettek még az oroszok, de a bgárokkal, lengyelekkel, csehekkel szemben megtiltották az orosz személyzetnek a felvételét, ami azt jelenti, hogy az adminisztratív munkatársak nagy része nem dolgozhatott, nem takaríthatnak, nem vezethetne az autót satöbbi.

[00:09:50]Tehát ez ellhetetleníti a diplomáciai képviseletek működését.

[00:09:52]Ez a szimbolikus válasz, de lehetnek olyan lépések is, hogy a még fennálló gazdasági kapcsolatoknak a az ellehetetlenítése.

[00:10:04]Magyarország mindig exportál vetőmagot, gyógyszereket, többek között Oroszországban, tehát a magyar gyógyszereknek a az ellehetetlenítése, vagy bizonyos adminisztratív akadályoknak a beütemezése, az azért okozna gazdasági károkat Magyarországnak.

[00:10:22]De OTP bank is működik Oroszországban.

[00:10:27]Nem mondom, hogy kitilthatják az OTP bankot, de hirtelen megjelenhetnek mindenféle vizsgálatok, adóügyell ellenőrzések, mindenféle bürókratikus nehézségek az OTP bank számára.

[00:10:39]Tehát ha az oroszok akarják, meg tudják nehezíteni a a magyarok vagy mások dolgát.

[00:10:47]Hát az oroszok általában mintha akarnák.

[00:10:50]És ez hozza a következő kérdést, hogy mi keresnivalójuk volt Budapesten az oroszkémeknek ilyen nagy számban.

[00:10:56]Ugye Bécs fontosságát legendás értelemben is ismerjük erről.

[00:11:03]Regények, krimik, filmek és ezer minden szól.

[00:11:05]Budapest is ilyen lett.

[00:11:09]Nem tudom, hogy ilyen lett-e.

[00:11:09]Azt tudom, hogy az elmúlt évtizedekben Bécs, Prága, Varsó volt az ilyen orosz hírszerzésnek a a központja.

[00:11:19]hogyha valaki elmegy Varsóba, akkor a az orosz nagykövetség épületétől egészen közel van a a lengyelvédelmi minisztérium és az elnöki palatának az épülete látótávolságba, ez biztos nem véletlen.

[00:11:36]És általában az ilyen ismert hírszerzési ügyek inkább ezekhez az országokhoz kapcsoltak.

[00:11:42]Magyarországon nem ismerünk nagyon olyan ügyeket, amelyek európai uniós hát Európa más országaval történő nem tudom adatokat exponálták volna Magyarországról.

[00:12:00]Beszéltünk mi itt korábban orosz kénbról.

[00:12:01]Ugye volt Budapesten egy furcsa banknak egy beketési intézet.

[00:12:06]amiről mindenki azt mondta, aki rálátott, hogy hát sok mindent csinál, pont az nem a mé banki tevékenységhez tartozik, az is egyfajta központ volt állítólag.

[00:12:16]Itt van most ez a történet, és hát ugye említettük már a külügyi szálakat, azért valami valami módszorgás mégis csak kellett, hogy legyen Budapesten.

[00:12:29]Most nem készülöm azok adotok, hogy a többi nagy követsége mekkora az orosz létszám, de biztosak lehetünk benne, hogy a mondjuk egy lengyel vagy egy német nagykövetségen jóval több orosz kolléga működik, mert Lengyelország és Németország is nagyobb.

[00:12:43]A mérete is nagyobb.

[00:12:43]Ez ez tény, de ne legyen persze ne legyenek illúzióink, hogy az orosz diplomatáknak egy há h mekkora százaléka az az hírszerzéssel, az orosz külső katonai hírszerzéssel, vagy orosz titkoszolgálatokkal kapcsolatos egyébként pont egy orosz ilyen független oldalon volt egy pont a magyar követségről volt egy ilyen becslés.

[00:13:06]Az agenztw nevű lap csinált egy becslést, hogy a a a korábban közel 60-akelt diplomá, mert hogy most 47 volt, de néhány évvel ezelőtt több mint 60 volt a hivatalosok diplomaták száma.

[00:13:20]Ott legalább 24 olyan embert a tehát a harmadát, akik vélhetően a a GRU hozza az orosz külső katona orosz forrásokban jelent meg.

[00:13:29]Ez egy független orosz forrás, hogy nyomozó oldal a szokták szokták mondani, hogy olyan már nincs is Oroszországban, de ezek szerint van nyilván nem Oroszországban működnek világos, de ugye ez nagyjából tükrözheti azt az arányt, hogy egyébként Oroszország az Oroszország külföldi kirendeltségeiben mekkora lehet azoknak az aránya, akik fedésben lévő hírszerzési munkát végeznek.

[00:13:55]Ne legyen egy illúzióinkunk a világ összes nagykövetsége és valószínűleg vannak hírszerzők, mintogy valószínűleg a Magyarország nagykövetségein is dolgoznak ilyenek, mert ez ilyen műfaj.

[00:14:05]De ezt pontosan tudják a a ez hozzátartozik szakszolgálatók nyilván pontosan követik, hogy az adott orosz munkatársak, akikről feltételezik, hogy ilyen hírszerzési kapcsolataik vannak, hogy pontosan mit csinálnak, kivel tartanak kapcsolatot.

[00:14:21]egyébként ez ilyen szempontból egy ha ismerjük, ha tudjuk, nyilván Oroszország és az orosz követség meghatározott fókuszban van, akkor ez egyfajta információszerzési lehetőség is, hogy feltérképezzük az ő hálózatukat és az ő működésüket.

[00:14:37]Feltehető, hogy mindenki mindenkiről mindent tud, vagy tudni vél, vagy próbál megtudni.

[00:14:42]De kérdezem tőle, hogy mit akar Oroszország Európától, mit akar az Európai Unióban.

[00:14:47]mondtad az előbb, és ez egy fontos félmondat volt, csak aztán abban a gondolatkörben hagytam, hogy tovább menjünk, hogy Oroszország az Európai Unióban nem egy, nem két akciót hajt végre.

[00:14:58]Ennek nyilván nagyon komoly célozott szándéka van a zavartésen túl is.

[00:15:06]A helyzet az, hogy ugye Oroszország és az Európai Unió kapcsolata nem túl rózsás.

[00:15:10]Az elmúlt időszakban Oroszország nem tud és nem is akar, azt gondolom, hogy közvetlenül megtámadni bármelyik uniós vagy NATO tagországot, mert egyszerűen túl gyenge ahhoz, hogy hogy egy ilyen konfliktus belemenjen.

[00:15:22]Viszont ha ha ez pedig nem lehetséges, akkor milyen eszközei vannak Oroszországnak ahhoz, hogy a félelmet keltsenek?

[00:15:32]Tehát ugye félelemkertés által elrettentsék az európai lakosságot, hogy ellenlépéseket tegyenek Oroszországgal szemben, vagy például, hogy támogassák Ukrajnát, tehát egy félelemkelés, a Ukrajna nyugati támogatásának az ellehetetlenítése, illetve a nyugati ellenállóképességnek, a nyugati katonai rendszereknek a tesztelése.

[00:15:55]Nagyjából ez a három ok van, amiért Oroszország az Unióval szemben, Unió országaival szemben végez műveleteket, és mivel közvetlenül nem tud, vagy és nem is akar konfrontálódni az Európai Unióval, maradnak a hibrid műveletek.

[00:16:10]Ez a ugye szürke zóna, amikor nem lehet rábizonyítani, nem lehet egyértelműen kimondani, hogy Oroszország volt a tettes.

[00:16:18]Ugye 2 14-ben, amikor Oroszország megszállta a Krí félszigetet, titokzatos felségjelzés nélküli zöld emberkék jelentek meg a a Krí félszigeten, akik állították, hogy nekik semmilyen kapcsolatuk nincs Oroszországgal.

[00:16:33]És hiába tudta a Nemzetközi közvélemény, hiába tudták az európai országok, hogy hát ezek orosz katonák, akik nyilván nem a helyi közértben szerezték be a fegyvereiket, nem lehetett egyértelműen azt mondani, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát és megszállta, vagy legalábbis akkor egy darabig nem lehetett azt mondani.

[00:16:50]Aztán maga Putyin felfedte, hogy jó, hát ez egy ez egy fantasztikus orosz művelet volt.

[00:16:55]Tehát ilyen hibrid műveletek zajlanak az Európai Unió területén 2010-es évek óta egyre növekvő számban.

[00:17:03]A Globseknek volt egy nagyon jó összeállítása az elmúlt négy évről.

[00:17:04]2022 februárja és 2026 februárja között összehasonlították vagy megnézték az Európai Unió területén történt különböző akciókat.

[00:17:17]És ugye arra jutottak, hogy legalább 153 ilyen akció Oroszországhoz kapcsolóhatott.

[00:17:24]Szabotázsakciók, robbantások, kibertámadások, politikai merének, dezinformációs kampányok.

[00:17:36]Tehát Oroszország jelen van a egyre növekvő aktivitással, és ugye a gond az, hogy nem tudjuk egyértelműen rábizonyítani.

[00:17:45]Nagyon sok esetben ezek a műveletek nem úgy történnek, hogy van egy orosz hírszerző, aki vagy több orosz hírszerző, aki nem tudom, Németországban, fedésben valamit csinál, és előkészít egy akciót, hanem a legtöbb esetben ezek a hírszerzők Oroszországban dolgoznak.

[00:18:03]valamilyen dark weben vagy nem is kell hozzá dark web közösségi médián keresztül, telegram csatornákon keresztül keresnek olyan embereket, akiknek meg akiket megbíznak valamivel, hogy fotózzon le egy épületet, vagy vigyen el egy csomagot a pontról, B pontra.

[00:18:20]És és akkor hogyha történik valami, akkor az az ember az soha nem fogja tudni, hogy egyébként ki bérelte-e fel, hogy esetleg az oroszoknak dolgozott volna, vagy milyen célokat szolgált azt, amit ő ő csinál.

[00:18:29]De ha mi sejtjük, hogy mondjuk 143 es 153 esetben az oroszok vannak mögötte.

[00:18:37]Az oroszok nem mondják és megpróbálják elrepni, de mi mégiscsak sejtjük.

[00:18:39]Akkor igazából mi itt a különbség a között, hogy azt mondja Putyin, hogy na, hogy be tudtam repülni Lipcse fölé, vagy azt mondják a németek, hogy szerintem ezek az oroszok, mert ki más, mert ugye a sejtés nem elég.

[00:18:52]Az európai országok alapvetően jogállami kritériumokba gondolkodnak.

[00:18:56]A jogállam az pedig arról szól, hogy kellenek konkrét bizonyítékok.

[00:18:59]Tehát annyi nem elég, hogy én azt mondom, hogy a Kispista biztosan elkövette azt, amit ő mert hogy mást nem tehetett.

[00:19:09]Ö, és másrészt pedig ugye senki az európai ö országok közül senki nem akarja bevállalni azt a kockázatot, azt a felelősséget, hogy konkrét bizonyítékok nélkül, tehát ha történik egy támadás, egy kibertámadás egy Litván energetikai intézménnyel szemben, a és az oroszokat sejtik mögötte, nem fogják felvállalni azt a politikai kockázatot, hogy konfrontálódnak közvetlen bizonyítékok nélkül konfrontálódnak Oroszországgal.

[00:19:38]amire az oroszok azt fogják mondani, hogy hát semmi közünk hozzá, tudjuk bizonyítani, nem voltunk ott, nem mi tettük.

[00:19:45]Ellenben a mondjuk egy Litván reakcióra az oroszok nagyon is konkrét lépéseket tudnak tenni az adott ország az adott országgal szemben.

[00:19:55]És ezért hiába sejtjük, hogy mi történik, nem tudunk erre közvetlen, konkrét lépéseket letteni.

[00:20:05]A német reakció ilyen szempontból meglepő, mert ők viszont meglépt.

[00:20:09]Ők erősen reagáltak.

[00:20:09]Igen.

[00:20:09]Itt mindenféléket hallottunk az oroszoktól az elmúlt pár évben, amióta különféle szankciók érkeznek a London lebombázásának fenyegetésétől a harmadik világháború kitöréséig.

[00:20:20]Sőt, ez már az csak másképp.

[00:20:23]Nagyon erős mondatok, de általában az ember azt gondolja, hogy hogy emögött csak hősködés van és hangoskodás és nincsen több.

[00:20:31]Lehet-e több mögötte, mintogy valami erőset mondunk akár a saját közvéleményünk megnyugtatására?

[00:20:38]hogy mi képesek vagyunk, mi tudjuk.

[00:20:42]Hát a legtöbb ilyen nagyon erős bemondás, csak nincs valóság alapja, amikor nem marad más eszköz az Oroszország kezében, hogy megváltoztassa a másik ország magatartását, például ne adjanak fegyvert, mint a amikor 2022 végén Németország ugye elhatározta, hogy Leopard 2-es harckocsikat adnak Ukrajnának, akkor ugye nagyon nagyon erős volt az orosz kommunikáció, hogy kitör a harmadik világháború, ez már közvetlen összecsapás Németország és Oroszország között visszatér a második világháborúnak a korszaka, mert hogy ők azt akarták, hogy a németek ne adják oda harckocsikat, viszont mivel ők nem tudnak olyan módon reagálni, hogy ne legyen belőle közvetlen katonai összecsapás, marad a kommunikáció, aminek látjuk, nem volt aztán semmilyen következménye.

[00:21:32]Tehát nyilván nem tört ki szerencsére harmadik világháború, nem történt német orosz katonai konfrontáció.

[00:21:39]Kommunikáció szintjén ez ez megmaradt.

[00:21:42]Egyébként az igazságedvért hozzáteszem, hogy sok olyan akció, sok olyan esemény is van, amit nem az oroszok követték el, de az oroszok a sejtyük mögötte.

[00:21:50]Tehát minden országban vannak őrültek, akik nem tudom, molotov koktél felgyújtják a a nem tudom milyen épületet, intézményt.

[00:22:02]És azt gondoljuk, hogy biztos az oroszok bízták meg.

[00:22:03]Tehát ezért sok olyan eset is van, amikor nem feltétlenül ők állnak mögött, őket sejtjük, nem is tudjuk rábizonyítani, de lehet, hogy tényleg is néha ez kontrában is igaz.

[00:22:11]Még emlékszünk talán azóta sem tudjuk, hogy ki követte el, amikor az iskolákban tűzadó volt Magyarországon.

[00:22:16]Egy csomó iskolában kiterelték a gyerekeket.

[00:22:18]Az volt a kormányzati mondás, hogy ht ez biztos Ukrajna, az volt az ukránok mondása, hogy ez biztos Oroszország.

[00:22:25]És máig nem tudjuk, hogy ezt ki követte el.

[00:22:29]És lehet, hogy csak egy olyan valaki, aki viccelődni akart.

[00:22:33]Lehető viszont azért azokat a mondatokat Medvegyevtől általában komolyabban veszi a világsajtól, lehet, hogy ok nélkül, ami például arról szól, hogy ha ez és ez történik, akkor majd Londont lebombázzuk.

[00:22:42]És nem olyan módon veszik komolyan, hogy majd nyilván ez meg is történik, hanem azért ő mégis csak kibeszél egy szobából a Kremlből.

[00:22:48]neki ez a szerepe, tehát ő egy olyan szerepbe kényszerült, amikor valódi döntési pozíciója nincs.

[00:22:56]Azért csak gondoljunk bele, hogy az ő ugye korábban elnökről elnök volt, aztán miniszterelnök és sőt az elnök előtt is miniszterelnök, miniszterelnök, elnök, miniszterelnök és mindeközben Putyin vezette az országot.

[00:23:12]Igen, tehát valódi hatalommal nem rendelkezett.

[00:23:18]Azért sokan látták volna őt szívesebben Putyin helyett, hogyha maradt volna második ciklussal, de ez már csak zárójeles.

[00:23:25]És most ő az ő pozíciója az, hogy ő a kormánypártnak, az egységes Oroszországnak az elnöke, de a párt őt nem jelölte listán a most következő parlamenti választásokra.

[00:23:37]Tehát mi a szerep az, amikor amikor a elnökként még a saját pártod sem nem hogy az első ötben nem vagy benne, de nem szerepelsz a párt hát megóvják egy vereségtől.

[00:23:50]Biztosan ez a ez az oka.

[00:23:50]Tehát ő az ő szerepe az, hogy ő, mint korábbi döntéshozó mondhat olyan dolgokat, amit egy valódi döntéshozó nem tud kimond, vagy nem akar kimondani, mert annak már diplomáciai következménye van.

[00:24:03]Dmitri Medvegyevre valóban figyelnek, mert ő egy volt orosz elnök, viszont az ő mondatainak nincs diplomácia következménye.

[00:24:12]Van viszont Putyin magatartásának nem csak diplomáciai, hanem katonai.

[00:24:14]És láthatólag ez a magatartás, miközben állandóan próbálja kitalálni a világ, hogy mi történik Putyin fejében, mit sem változik.

[00:24:22]Tehát lehet húzkodni az oroszlán bajszát, de az elég rugalmas és mindig visszaugrik, merthogy háború van, tart a háború, nem enged belőle.

[00:24:30]Hiába van bajban Oroszország gazdaságilag, hiába nincs gázolaj, hiába importál Oroszország gázolajat a világból, azért a tankok mennek.

[00:24:42]Ugye Putyin nem ilyen termínusokban gondolkodik, hogy rosszul áll az orosz gazdaság, vagy nem tudom, Estnek a a népszerűségi mutatói.

[00:24:50]Bár nyilván azt azt figyeli, hogy nem nem tehát korábban, hogy teljesített az ő népszerűsége és most hogy teljesít, de nem ez a fő szempont.

[00:25:00]Az ő szempontja jelenleg az, hogy ő ezt a ő be akarja írni magát a az orosz történelemkönyveg vagy nemzetközi történelemkönyve, mint az a politikai vezető, aki visszaállítja a Szovjetuniót.

[00:25:14]Hát ezt ezt akartam először mondani, talán egy kicsit erős, mert azt nem lehet visszaállítani a Szovjetuniót szerencsére abban a formában, de valamennyire visszatért egy cári birodalom, vagy egy egy szovjet birodalomnak a a szintjére a központosításban, a területi kiterjedésben, és nyilván Ukrajnai ilyen szempontbú kulcsfontosságú.

[00:25:32]Tehát ő számára van egy cél, és a célhoz vezető úton nem az számít, hogy hogy teljesít az orosz gazdaság, hanem az számít, hogy az orosz gazdaság jobban teljesít mondjuk, mint az ukrán.

[00:25:46]Tehát azt feltételezi, hogy az ukrán elő fog összeomlani, mint az orosz, akkor is érdemes haladni tovább a cél felé, mert lehet, hogy most éppen megöli az orosz gazdaságot a következő 10-15 évre, de ha Ukrajna elő fog összeomlani és megszerzi azt, amiőt ő akar, vagy mindegy, hogy katonailag most éppen nem annyira fényes a az orosz eredmény a fronton, de ha Ukrajna rosszabbuló teljesít, vagy emberi élőerő tekintetében, akkor ő Ő abban a keretben gondolkodik, hogy az idő neki dolgozik, és lehet, hogy kell hozzá néhány év, de akkor is meg fogja tartáború, amíg elfogynak ara fogható ukrán férfiak.

[00:26:29]Hát először ez volt az oroszgondolás.

[00:26:31]Ugye technológia ezt a ezt a számítást egy kicsit megváltoztatta, hiszen a fronthoz jóval kevesebb katonára van szükség, mint a klasszikus katonai iskola állította volna.

[00:26:40]Ö, Ukrajna jóval kevesebb emberrel be tudja védeni azokat a szakaszokat, mert a lőszerellátást, sebesültek elszállítását most már szárazföldi drónok intézik.

[00:26:55]A nem lehet csapatkoncentrációt összevonni, mert a drónok ugye mindent látnak, és az egyik vagy a másik fél oda tud oda tud csapni.

[00:27:05]Tehát ez a fajta számítás, hogy Ukrajna kevesebb emberrel rendelkezik, mint Oroszország, vagyis mi, mint oroszok hamarabb fogunk győzni.

[00:27:12]Ez ez most ebben a formában jelenleg nem igaz.

[00:27:17]Vagy legalábbis vagy legalábbis az az időtartam, ami ami kellett az orosz fölény érvényesüléséhez, ez jelentősen megnyúlt, és nem biztos, hogy Putinnak van egy ideje, annyi ideje, hogy ezt ezt megvárja.

[00:27:29]De de nyilván azért itt vannak nehézségek ezen a téren is, hogyha tehát ugye ezt a jelenlegi ütemre értettem, de Horroszország ismét mozgósít, és ez sajnos egy egy valós forgatókönyv lehet a következő hónapokra és ugye az orosz parlamenti választások utánra várják sokan, hogy Putyin bejelent egy újabb mozgósítást.

[00:27:50]akkor hirtelen megjelenik 300 körül 500000 ember.

[00:27:52]Nem hirtelen ez több hónap, de megjelenik ennyi ember a fronton és Ukrajnának muszáj tartani a lépést és akkor viszont valószínűleg lejjebb kell, hogy vigye a korhatárt.

[00:28:02]Most jelenleg 25 év.

[00:28:02]Ez nyilván Ukrajna számára egy egy tragédia, egy katasztrófa, de hát muszáj lesz tartani a lépést ezzel.

[00:28:10]Az a mozgás, amit a világ mutat Oroszország felé, az legalábbis két arcó.

[00:28:16]Egyrészt itt vannak a szankciók, másrészt ott van a barátkozás időnként Trumptól.

[00:28:20]Ott vannak az indiaiak, akik készségesen segítenek a nagy a baj, bár azt mondják, hogy mi soha.

[00:28:25]És ott vannak a kínaiak, akik nem mondják, hogy mi soha, hanem tényleg.

[00:28:32]Gyakorlatilag ez a háború ketté szakítja ismét a világot, függetlenül attól, hogy a világ egyébként sem volt egységes.

[00:28:38]Igen is, meg nem is, mert azt gondolom, hogy inkább olyan kategóriában kell gondolkodni, hogy van ugye két tábor való igaz, egy orosz, egy nyugati tábor, egy orosz tábor, de az orosz táborhoz nem sorolnám se a kínaiakat, se az indiaiakat, ugye inkább északorá.

[00:28:53]És így van.

[00:28:56]És van a harmadik tábor, aki kihasználják ezt az egész helyzetet.

[00:29:00]Tehát ha például Kínát vesszük elő, kínaiak ugyanúgy értékesítenek drónokat és drónalkatrészeknek Ukrajnának.

[00:29:06]Tehát megnézzük a hogy honnan jönnek a az ukrán drónokhoz készült alkatrészek, akkor legalábbis az elmúlt években idén meg kell nézni, hogy pontosan mi a helyzet, mert sok mindent most Ukrajna képes legyártani magának, de az elmúlt években 50-60%-ban Kínából származtak a a drónakatokatrészek, ahogy Oroszországban is.

[00:29:26]Tehát Kína mindenkinek értékesít.

[00:29:27]Kína számára a jelenlegi helyzet alapvetően jó, mert a nyugat kimeríti magát pénzügyileg, katonailag.

[00:29:35]Oroszország kimeríti magát pénzügyileg katonailag.

[00:29:37]Oroszországban a a nyugati szankciók, a nyugat-orosz szemben állás miatt a nyugati cégek kivonultak.

[00:29:46]helyükre bejöttek a Kína, a kínai cégek, megveszik olcsón, az orosz energiahordozózókat, ugye indiaiak is.

[00:29:53]Tehát számunkra ez a helyzet és ugy e ez jó, de ez nem azért van, mert ők Oroszország nagy barátai lennének, hanem ők egyszerűen egyszerűen haszon élvezői ennek a ennek a helyzet.

[00:30:06]De ha megnézzük például Trumpot, itt van a félidős választás alól elég jelentős bajban van.

[00:30:10]Nyilván kellene a sok külpolitikai kudarc után egy külpolitikai siker.

[00:30:13]Én azt gondolom, ez a nagy mozgás most Moszkva irányába meg a bejelentés, hogy ő megpróbálja leültetni egy asztalhoz a két felet, bár ezek gyűlölik egymást, ahogy Trump mondta, miért ne tennék?

[00:30:23]Szóval a Trump féle mozgás az szemmel láthatólag nem a háborúról szól, hanem önmagáról.

[00:30:29]Tehát neki most valamit produkálni kellene.

[00:30:33]Tud olyat ajánlani Putyinnak?

[00:30:33]Tudhat-e egy amerikai elnök olyat ajánlani, amiért Putyin hajlandó megállni?

[00:30:38]azért hozzáteszem, hogy diplomáciában a a legtöbb ilyen lépés az nem altruisztikus.

[00:30:44]Tehát soha senki nem csinál semmit azért, mert hogy a másiknak jó legyen, hanem azért, hogy saját magának, vagy akár a saját Igen.

[00:30:53]Csak arra gondoltam, hogy most szorítja az idő.

[00:30:54]Hát itt jönnek a félidős választások.

[00:30:57]Jönnek a félidős választások.

[00:30:57]Nem hinném, hogy abban a következő két hónapban Donátron be tudnak írni olyan eredményt, ami hatással lenne a a republikánus párt állására.

[00:31:09]Ugye Donald Trump megint csak máshogy gondolkodik, mint Putyin.

[00:31:11]Ő azt gondolja, ő egy üzletember, és ő olyan terminusokban gondolkodik, hogy hát meg kell értetni a másik féllel, hogy neki gazdaságilag, pénzügyileg jó lehet az, amit én ajánlok neki.

[00:31:26]nem véletlenül az ő főtárgyalói.

[00:31:26]Most ugye bár megpróbálkozott a CIA vezetőjével egyébként, ez sokkal közelebb van szerintem az orosz gondolkodáshoz, hogy John Rth ugye elutazott Moszkvában néhány héttel ezelőtt és akkor mint mint titkos szolgálatok tárgyalnak egy titkos szolgálati hátterű Putin pontosan.

[00:31:45]De egyébként akiknek, akik Trump főtárgyalói, ők is üzletemberek, milliárdosok, ők is ugyanezekben a kategóriákban gondolkodnak, hogy ajánljunk Putyinnak valamit, szankciók feloldását, hatalmas közös amerikai orosz üzleteket, és akkor Putyin belátja, hogy nem jó neki ez a háború, inkább megáll Oroszországnak is jobb lesz gazdasága.

[00:32:05]Egyébként a ráció ezt mutatja, de ha neked igazad van, Putyint, az baromira nem érdekinek nem ez a cél.

[00:32:11]Így van.

[00:32:11]És Putyinak nem ez a cél.

[00:32:11]Így van.

[00:32:13]Tehát nem azért csinálja ezeket Trump, mert nem tudom, a sajtó megírja, hogy ő meg akar gazdagodni, vagy Ukrajnát ejteni akar, és Oroszországgal akar üzletelni.

[00:32:24]Hát az orosz amerikai kereskedelforgalom kisebb, mint a mint a magyar orosz kereskedyforgalom.

[00:32:29]Pedig hát mi mi kik vagyunk az amerikaihoz képest?

[00:32:34]És ez valószínűleg nem is fog akkora nagyságrendekkel növekedni.

[00:32:38]számára ez a gazdasági hozzáállás az egy ez egy lehetőség, egy opció, hogyan lehet elmozdítani a tárgyalásokat a holdpontról.

[00:32:46]És Donald Trump azt gondolja, hogy a gazdasági előnyek felmutatásával ezt meg lehet tenni.

[00:32:53]Mindenki azt képviseli, amit hoz magával, ami a fejében.

[00:32:55]Neki ez a háttere.

[00:32:55]Neki ez a háttere.

[00:32:58]Lehet, hogy más vezetővel ez működött volna.

[00:33:00]Vladyimir Putyinnal ez kevésbé működik jelenleg.

[00:33:03]Amit pedig a budapesti orosz nagykövetségen látunk, és általában amit mondtál, hogy a Barsótól kezdve egy csomó helyen igen felduzzasztva működik a kémszolgálat.

[00:33:12]Az összefüggésbe osható például azzal, vagy ez ettől teljesen függetlenül, hogy igen, Putyin onnan jön.

[00:33:18]Tehát, hogy ezt a fajta logikát ismeri, ezt a fajta gondolkodásmódót ismeri, hogy a diplomácia az az, hogy megtudunk a másikról mindent titokban.

[00:33:29]Hát biztos, hogy összefüggésben van ezzel is.

[00:33:32]Ugye sok mindenben visszaköszönnek most Oroszország működésében azok a berögződések, működéselvek, amelyek a szovjetkorszakot is jellemezték.

[00:33:39]Tehát a szovjet rendszer most visszakön köszön Oroszországban, és többek között az a titkos szolgálatok működésén is megmutatkozik.

[00:33:49]De hozzáteszem, hogy azért Oroszország például Oroszországon belül egészen más mechanizmus, más eszköztár rendelkezéssel, mint mondjuk a szovjetkorszakban.

[00:34:01]Tehát hiába működési elv ugyanaz, a berögződés, a gondolkodás ugyanaz, és Putyin valóban ezt ezt hozta, de ugye a az okostelefonoknak, az internetnek a korszaka, a a kritikus infrastruktúra sérülékenységének a ugye hálózatok miatti sérülékenségének a korszaka azt hozta, hogy Oroszország jóval szélesebb eszköztárral tud operálni.

[00:34:25]Tehát ugye korábban egy hírszerzőnek egészen más megadatai voltak, mint mint most.

[00:34:31]Tehát feltételezem, bár nekem nincsenek ilyen titkos információim, hogy hogy azért a amit régebben a hidgháború alatt ezek a fedésben lévő hírszerzők csináltak, információgyűjtés, nem tudom, gyenge pontoknak a a kiderítése, beszervezés, ez most sokkal inkább átterelődött az online térre, a kibertérre, és ugyanezt meg lehet csinálni Oroszország.

[00:35:00]ágból, és nem kell hozzá egy akkreditátoros diplomata, aki ott van helyben.

[00:35:05]bizonyos feladatokra kell, de azért a hangsúlyok átterelődtek a ugye köz tehát online távolból Oroszországban egyébként érdekesség, hogy működik egy olyan rendszer, a Szorm, ami arról szól, hogy ugye a a szolgáltatók, akik a lakosságnak az internetet szolgáltatják, mindamellett egyébként cenzúra van, nagyon sok minden le van tiltva, de a szolgáltatókat még arra is kötelezik az orosz hatóságok, hogy olyan berendezéseket építsenek be a rendszerbe, amelyek közvetlen összeköttetésben vannak a az FSB-vel, az orosz titkos szolgálatokkal, és közvetlenül minden adat információ elérhető a titkos szolgálatok számára.

[00:35:48]Nem kell se nem is kell feltörni semmit Olaszországban már minden mindenről mindenről.

[00:35:52]Mekkora a félelem?

[00:35:52]Előbb megint egy fél mondatod volt, csak csupán arra, hogy a Szovjetunióhoz hasonlít sok mindenben Oroszország működése.

[00:35:59]Az egy besúgóhálózatokkal, félelemmel, gulággal és minden minden egyéb rémülettel teletöltött korszaka volt Oroszországnak.

[00:36:10]Ez most hasonlít?

[00:36:13]Ugye nyilván más abból a szempontból, hogy van internet a pont ahogy mondott, hogy nyitottabb a világ, de közben mégis be tud zárulni.

[00:36:20]Ö azért inkább egy ilyen később rezsnyevi időszakhoz hasonlítanám, ami Oroszországban.

[00:36:26]Tehát például a politikai okokba elítéltek száma hasonlít a 70-es évek végén, 80-as évek elejéhez.

[00:36:35]Tehát ez nem egy nem is tudom, nem egy sztálin vagy egy rúshovi időszak, de messze van a demokráciától.

[00:36:42]Nagyon messze van a demokráciától.

[00:36:45]De pont az online eszközök elérhetősége miatt, mert a szolgálatok mindent tudnak rólad.

[00:36:49]Ö pont ezért nem nincs szükség tömegrepressziókra, nincs szükség arra, hogy 100zreket, százezzreket elküldjenek börtönbe, mert ha van egy-egy demonstratív eset, az már félelemben tartja a többieket.

[00:37:03]Tehát ha valakit elítélnek, ugye biztos, hogy a minket nézők, hallgatók is emlékeznek arra az esetre, 22 vagy 23-ban, amikor Oroszországban egy kislány az volt a feladat háborúval kapcsolatos feladat volt, és ő lerajzolt, egy olyan egy olyan rajzot csinált, amelyben a ukrán nem tudom gyerekeket vagy családokat ilyen támadásri és sírnak, és elbeszélgettek az apával, ő megvédte a gyereket, és az apa kapott ott másfél vagy két év börtönbüntetést.

[00:37:36]Azért is jutott eszembe az eset, mert mert most szabadót pont volt belül a hír, hogy az apa talán kettő vagy három év börtönben most most jött ki.

[00:37:44]Nyilván ez a orosz lakosság, az orosz társadalom számára egy egy olyan sok volt már, aki olvasta ezeket a híreket, egy üzenet, és hát ha egy gyerek lerajzol egy olyan dolgot, ami hát a gyerek most bármit le tud rajzolni, mi köze van a tehát a szülőnek úgymond, meg meg egyébként is, hogy most hogy miért miért büntessék emiatt, és mégis a szülő megkapta büntetést.

[00:38:07]Tehát akkor én elbeszélgetek a gyerekemmel, hogy inkább óvatos legyen és semmi ilyesmit.

[00:38:14]Vagy vagy nem is beszélek a gyerekkel a háborúról inkább, az a biztos.

[00:38:17]Vagy ugye most is volt egy eset, amikor kitállalt a Puszi rájött punkekardnak a az egyik volt tagja, aki azt mondta, hogy 2023 óta vagy 24 óta az orosz hírszerzésnek dolgozott, mert meg a megfenyegették, hogy megölik az anyukáját.

[00:38:38]beszedték az iratait, és ő jelentett a a közvetlen barátairól.

[00:38:44]Ugye művészvilág egy egy r akik Oroszországon maradtak, azokról írt jelentéseket a és ugye megint csak az FSB-t nem az érdekli, hogy hogy hogy az az ember mit csinál, hol jár, mert ugye ezeket már mind tudják, látják, hanem az érdekel, hogy esetleg a személyes beszélgetésekben mi foglalkoz, mitől fél, mitől szorong, van-e depressziója.

[00:39:07]Ö.

[00:39:09]vannak-e olyan adósságai, ami miatt esetleg lehet rá nyomást gyakorolni?

[00:39:12]Na, mindenesetre ugye kitállalt ez a ez a nő a hogy dolgozott a az FSB-nek, és ugye ez is ő egyébként emigrált, tehát azért tudott tudta ezt elmondani, mert sikerült kiuttatni a a határon.

[00:39:26]Ugye ez egy eset, tehát orosz, tehát Szovjetunióban a hideghábor alatt tudjuk, hogy ott szinte mind most most nyilván túlzok, de mindenki jelentett mindenkiről.

[00:39:35]Most egy ilyen esetet tudunk, ami nyilvános, de ez azonnal, hogy olyan üzenetet küld a teljes orosz elitek szá teljes étek, hogy nem tudom, hogy az én barátom nem-e jelent-e róla, mit csinál, beszervezték vajon?

[00:39:48]Vajon el tudom neki mondani, hogy mi foglalkoztat?

[00:39:51]Tehát ez egy olyan rendszer, ami jellegében elvi működésében tükrözi a korábbi szovjet korszakot, viszont sokkal, hogy mondjam, ilyen sebészi pontossággal tud működni.

[00:40:07]És és ez alatt éri el azt a hatást, amit a szovjet rendszer ugye a tömegességé.

[00:40:12]Azért örülök neki, hogy elmondtad és ezt elmagyaráztad.

[00:40:14]Egyés vannak fiatalok, akik nem emlékeznek rá és csak a történelemkönyvekből találkoznak azzal, hogy ez létezik.

[00:40:19]Igen, ez van.

[00:40:19]Másrészt említetted, hogy Putyint nem érdeklik a gazdasági előnyök.

[00:40:24]Teljesen mindegy, hogy van-e gázolaj vagy nincs gázolaj.

[00:40:27]Nem érdekli, hogy hogy egészen addig, amíg a hatalmát nem írt az.

[00:40:30]Igen.

[00:40:30]És hát ezt a hatalmat ezzel tudja kézben tartani, ezzel a félelemmel, ezzel a rettegéssel tudja kézben tartani, mi van, ha mégis nyer?

[00:40:40]És mi történik akkor, ha ellene mentem és mégis nyer.

[00:40:42]Nyilván ez egy ez egy olyan kockázat, amit minden egyes orosz embernek végig kell gondolnia, mármint nyer a háborúban, vagy a választáson?

[00:40:51]Választáson.

[00:40:51]Tehát szembegyek vele, de nem kockáztatom Putyin hatalmát, és mégis nyerni fog.

[00:40:55]Mi lesz velem másnak?

[00:40:57]Hát ugye nem tudnám nyerni, mert ugye nincs olyan politikai párt, amely nem rendel más narratívát, más tematikát mondanám.

[00:41:04]Tehát ugye van 10 10 pártot engedték végül a elindulni a választásokon.

[00:41:10]Nincs egyetlen párt sem mind a 10 ő tehát a ugye van vannak olyan rendszerpártok, amelyek ott vannak a parlamentben, de minden kulcsfontosságú kérdésben a kormánypárt mellett szavaznak.

[00:41:24]És van néhány párt, amely a politikai kampányban is nagyjából ugyanezt mondja, mint mint vannak ilyen minimális eltérések, de szóval szerintem már nem emlékeznek rá nagyon sokan.

[00:41:35]Az NDK több pártrendszer volt Erik Honekel NDK-jában több párt volt engedélyezve, de valahogy mindig ugyanarra szavaztak.

[00:41:43]És itt is az a helyzet, hogy van 10 pártakék engedi, akiket engedték a elindulni a választásra.

[00:41:49]11 volt, egyet ugye ablokot leszedték, és nincsen jelenleg egyetlen párt sem, amely az orosz társadalmat leginkább foglalkoztató kérdésre bármilyen választ tudna adni, hogy az orosz lakosságot mi foglalkoztatja leginkább, hogyha megnézzük a Levadának az elmúlt hetekben történő méréseit.

[00:42:11]Megint csak hónaptól függ.

[00:42:11]Ezek ilyen hullámban jönnek, de üzemanyagválság, a drónoktól való félelem, ez most egy jellemző Oroszország európai részében, gazdasági szorongás és a háború fronthelyzet.

[00:42:28]Most ehhez képest nincs egyetlen párt sem, amely azt mondom el, hogy legyen béke, vagy csináljunk valamit a háborúval.

[00:42:33]Ugye mindegyik elindult párt azt mondja, hogy oda kell csapni.

[00:42:38]végső győzelem felé az, hogy Ukrajna elkezdte Moszkvát is és nagyvárosoki nagyvárosban élők számára élményként behozni a háborút és Moszkvát is időnként megtámadják drónokkal, az nem okozhat az orosz társadalomban béke iránti vágyat.

[00:42:57]Nem okozhat reményt arra, hogy azt hagyjuk abba és tegyünk érte valamit, vagy pont az ellenkezőjét érik el vele?

[00:43:06]Nem, nem.

[00:43:06]Mindenképpen növekszik a a béke mellett kiállóknak a száma.

[00:43:08]Megint csak a levadát idézem, azért, mert bár még mindig Oroszországban működnek, az egyetlen olyan releváns és hitelesnek maradt közvédelmi kutatóintézet, amely amely adataira érdemes figyelni, ők például 2022 óta mérik azoknak a számát, akik nyilván itt a kérdésekkel kell játszani Oroszországban, mert ha felteszed a kérdést, hogy támogatod-e a a különleges katonai műveletet, akkor Akkor kevés ember van, aki egy ilyen kérdésre azt mondja, hogy nem, én nem támogatod-e az orosz hadsereget?

[00:43:44]Nem, nem.

[00:43:47]Tehát nyilván ezt nem fogja mondani, de van, de lehet cizelálni a kérdéseket.

[00:43:50]És van egy olyan kérdés, amit feltesznek 22 óta, hogy hogy mit tart jónak, hogyha Oroszország, ha nem teljesülnek az orosz cél, tehát hogy addig kell háborúzni, amíg nem teljesülnek az a a minimális orosz célok, vagy feladjuk a a ezeket a minimális célokat, és inkább kössünk most azonnal a békét.

[00:44:12]És a háború kezdetén egészen 2023 végéig, vagy 24 elejéig az dominált, hogy a többség azt mondta, hogy menjünk tovább.

[00:44:23]52-53%-a a lakosságnak amellett volt, hogy csak akkor lehet megállni, hogyha teljesülnek ezek a bármi is legyen a cél, mert ugye nem tudjuk a más volt az elő más közben Ukrajna dencifikációja meg delitizációja.

[00:44:39]most éppen a négy ukrán területjes egészének a a megszerzése.

[00:44:45]Mindenesetre azóta, tehát az elmúlt két évben egyre inkább növekedett azoknak a száma, azt mondják, hogy most azon a békekel.

[00:44:56]Azt hiszem 2025 környékén átlendült a adó, tehát hogy többségbe kerültek azok, akik a béke mellett kampány vagy békét javasolják, és most 60%-ot közelíti meg ezeknek a szám.

[00:45:08]Tehát ez azt mondta, hogy az orosz társadalomban igenis van szándéka arra, hogy a háborút le kellene zárni, és ugye ezzel nem viszont nem találkozik össze a parlamenti választásokon elindult pártoknak a narratívája, akik azt mondják, hogy hát és főleg nem Putyini.

[00:45:25]És főleg nem Putin.

[00:45:26]De hát ezt elmondtad.

[00:45:26]Itt visszakanyarodva a legelejére meg a 10 kiutasított diplomata ügyére, a bolha megcsípta az elefántot, és ezt az oroszok így látják, vagy ennél sokkal súlyosabb a helyzet, mert mégis csak egy Európai Uniós tagállam lépett egy ilyet?

[00:45:41]Nem hiszem, hogy az oroszok ebből most egy elefántot csinálnak.

[00:45:43]Nem hiszem, hogy azt fel fogják nagyítani ezt az esetet.

[00:45:48]Az elmúlt években más európai országok is elkövették ezeket a ezeket az intézkedéseket.

[00:45:53]mondom, inkább a probléma az, hogy nincs egy egy közvetlen kiváltó, ami amire reagáltunk.

[00:45:58]Tehát lehet, hogy ezt a lépést meg kellett volna tartani a a későbbiekre, ami remélem nem lesz, de de hát nem vetlen Magyarországon kell valaminek történnie.

[00:46:05]Lehet egy Kárpátalj elleni támadás, vagy egy egy nem tudom európai energetikai rendszert ért súlyos támadás, ami ami megint csak egy válaszreakcióért kiállt, és akkor meg lehetett volna tenni ezt a ezt a lépést.

[00:46:19]Tehát szerintem az oroszok ezt most megpróbálják alacsonyabb szinten kezelni.

[00:46:24]Nem nem fognak egy egy jóval aránytalanabb választ adni.

[00:46:31]Aztán aztán ha azt látják, hogy ezek a ezek az intézkedések ismétlődnek, akkor viszont várhatunk akár egy demonstratív lépést is.

[00:46:37]Magyar Energiallátás ugye Paksnak a helyzete, ami egy kicsit ilyen felfüggesztett, vagy furcsa helyzetben van.

[00:46:44]Itt is érdekes.

[00:46:44]Igen.

[00:46:46]Tehát, hogy annak mi lesz a jövője, azt azt senki nem tudja megmondani.

[00:46:50]Egyébként az én olvasatom az, hogy az oroszok is már rég inkább kihátrálhatak volna a paksi helyzetből.

[00:46:54]Nekik is van hova elkölteni azt a 10 milliárd dollárt, ha jól emlékszem, 10-et, amit amit a pakzsba bele beletennék ugye hitel formájában.

[00:47:05]Ö de hát hogy erre viszont lehet olyan indukot találni, ami ami a a magyar oldalról jön, de most szerintem egyelőre ez ez inkább alacsony szinten fog maradni.

[00:47:14]Köszönöm szépen.

[00:47:14]Beneski Antonnal beszélgettünk a diplomaták kiutasításától Putyinig és Trumpig.

[00:47:19]Sok mindenről köszönöm, hogy velünk tartottak.

[00:47:22]Köszönöm, hogy itt voltál.

[00:47:25]Viszontlátásra.

[00:47:34]ا