Index.hu 38:49

Jó pénzért vállalják a hazátlanságot és a magányt a külföldre költöző kalandor magyarok

kivándorláspodcastmagányéletmódfiatalokközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Fidesz-közeli
Jó pénzért vállalják a hazátlanságot és a magányt a külföldre költöző kalandor magyarok
tl;dr
  • A „Ma is tanultam valamit" podcastban Kárpáti Rebeka és Tokár Tamás a külföldre költözésről beszélget: okok, nehézségek, magány, generációs különbségek, hazatérés.
  • Rebeka cáfolja a pletykát: Balira csak négy-öt hétre mennének, nem végleg – az öt héten túli terv már szorongást váltott volna ki belőle.
  • A kivándorlás nem csak pénzügyi döntés: a beszélgetők szerint az ember egy „életminőség-csomagot" vált, amelyben a jövőkép és a közhangulat is szerepel.
  • A nyelvtudás önmagában nem elég: a humor és a kulturális beidegződések hiánya, illetve a magány is megterheli – turistaként más problémákkal találkozik az ember.
  • KSH-adat: 2021-ben 21 ezren, 2024-ben 41 ezren emigráltak, majd 39 ezerre csökkent a szám; a hazatérés 10–20 év után „második kivándorlásként" nehéz.
  • „Brain waste"-re is példa: a több diplomás, 60 éves tanár Amerikában takarított, hogy gyerekei jobb életet kapjanak – a beszélgetők nagy tisztelettel beszélnek róla.

„Az a lényeg, hogy boldog legyél… a boldogság vinne, nem a pénz, vagy a jobb lét." – Kárpáti Rebeka

  • Tamás szerint a „hova" is kulcs: Angliába semmi pénzért nem költözne, a naposabb helyet választaná – és a kielégítetlen kíváncsiságnál nincs rosszabb.
  • A Z-generációnak könnyebb a költözés: rugalmasan gondolkodik, digitálisan tartja a kapcsolatot – Tamás viszont a boldoguláshoz személyes készségeket is vár.
  • Sok szülő nélkülözi a külföldön élő gyerekeit; Rebeka is elengedné a fiát, ha csak ott lenne boldog.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A „Ma is tanultam valamit" podcast ezen epizódjában Kárpáti Rebeka és Tokár Tamás a külföldre költözésről beszélgetnek – az okokról, a rejtett nehézségekről, a magányról, a generációs különbségekről és a hazatérés kérdéseiről.

A Balira költözés pletykája

A beszélgetést az adja, hogy a műsorvezető elmondja: azt írták Rebekáról, hogy a párával Balira költözik, és itt hagyja a magyarországi munkáit. Rebeka részben cáfolja a pletykát:

„Az a része valóban úgy van, hogy külföldre megyünk majd bizonyos, tehát hogy tényleg egy több hetet vagy akár hónapot szeretnénk ott tölteni, de nincsen arról szó, hogy mi huzamosabb időre vagy életem végéig akár külföldre költöznék, úgyhogy ez nem igaz." *

Elmeséli, hogy a párával arról diskuráltak, hány hetet töltsenek Balin – eddig maximum három hét volt a maximum, most négy-ötre akarták emelni. Az ötödik hétnél magán szorongást érzett, de nem tudta konkrétan megfogalmazni, mi hiányozna – csak „sok pici együttható" aktivizálódott benne: a család, a barátnők, a közelgő szülinap.

Miért költöznek az emberek külföldre?

  • A legnyilvánvalóbb ok a pénz és az előrelépés lehetősége, de ez csak az egyik tényező.
  • Az Egyensúly Intézet felmérése szerint a végleges kivándorlás okai között a pénz csak egy volt: a bizonytalanság, a jövőkép hiánya, politikai és kulturális szempontok, a közhangulat állapota is elsődleges okként jelent meg.
  • A beszélgetők szerint a kivándorló valójában egy „életminőség-csomagot" vált: azt reméli, hogy Koppenhágában, New Yorkban vagy Balin jobb lesz az élete, és ez felülírja az otthoni kötődéseket.

„Nem csak egy ilyen kalkulációval indulnak útnak és vesznek egy repjegyet, hanem azt mondja, hogy nekem egy életminőségcsomagot fogok váltani." *

Rebeka szerint a pénz objektívebb tényező, de annak mérce, hogy kinél hogyan transzformálódik ez a csomag, „marhára szubjektív". Tamás hozzáteszi: aki úgy dönt, hogy megy, annál ezek a faktorok (család, barátok) valószínűleg gyengébbek, mert rosszul érzi magát itthon, rosszul keres, vagy nem lát perspektívát.

A rejtett nehézségek: kultúra, nyelv, humor

  • A nyelvtudás önmagában nem elég: a humor, a kulturális beidegződések és szokások, amiket itthon észrevétlenül használunk, ott kiesnek – és fél év után biztosan hiányozni fognak.
  • Rebeka ismerősei, akik régóta élnek külföldön, ott képzelik el az életüket, szuper a munkahelyük, mégis mindig azt mondják: „hát én csak magyar feleséget szeretnék". Tamás ezt a megfoghatatlan, mélyen gyökerező kulturális különbségekkel magyarázza – ő maga nem hisz a kevert házasságokban, mert szerinte nem lehet teljesen érteni egy más kultúrából jött ember gondolkodását (bár elismeri, hogy lehet kivétel).

Statisztikák: emigráció és hazatérés

  • KSH-adat: 2021-ben 21 000 ember emigrált Magyarországról, 2024-re ez 41 000-re nőtt (majdnem duplázódott), majd visszaesett 39 000-re – tehát csökkenő tendencia vehető észre.
  • „Ez több mint napi 100 ember. Gondolj bele. Egy város elvegy."
  • A hazatérés is egyfajta „második kivándorlás": 10–20 év után az ember már ott szokta meg, ott illeszkedett be, és itthon is megváltozott minden.
  • Felmerül a kérdés: mikor lesz valakinek az új ország az otthona? Rebeka szerint több időnek kell ott eltelnia, mint amennyit itthon élt; Tamás viszont azt mondja, ha Hongkongban alapítana családot, 3–5 év után már otthonának mondaná.

A nulláról való építkezés és a „brain waste"

  • Ha valaki nem a saját szakmájában megy ki, nulláról kell építkeznie, és ha két év után visszaküldik, az itthoni pozícióját is részben felégette.
  • „Brain waste": amikor valaki itthon megszerzett szaktudása nélkül dolgozik külföldön (pl. több diplomás tanár takarít Amerikában). Ezzel szemben a „brain drain", amikor a tudás kint kamatozik.
  • Rebeka példája: egy több diplomás tanár 60 évesen hagyta ott a tanári pályáját, és a férjével Amerikába ment takarítani, hogy a gyerekei amerikai állampolgársághoz és jobb lehetőségekhez jussanak. A beszélgetők nagy tisztelettel beszélnek erről a döntésről.

Hova menni – az életminőség mint döntési szempont

Tamás szerint nem csak a „miért", hanem a „hova" is kulcskérdés:

„Én Angliában nem költöznék semmi pénzért. Rossz idő van, esik az eső, full depressziós lennék ettől." *

Ha egy x milliós ajánlat Angliára és x/2-ért Vietnamra jönne, a napfényes, kedvesebb helyet választaná, mert az ő életminőség-csomagját az határozza meg, hol érzi jól magát.

Rebeka hozzáteszi: a magyar himnusz hangvétele szerinte egy negatív, sanyargatott életet predesztinál, és a magyar nemzet a tapasztalata szerint a legnegatívabb – szemben például ázsiai országokkal, ahol anyagilag sokkal rosszabb körülmények között élő emberek is boldognak tűnnek. Ebből indul ki a beszélgetés fő üzenete:

„Az a lényeg, hogy boldog legyél. És amikor ha valaki külföldre költözik... ha akkor mennék el, hogyha nagyon nem érezném magam jól itt a bőrömben sem... és a boldogság vinne, nem a pénz, vagy a jobb lét." *

Tamás szerint viszont a kielégítetlen kíváncsiságnál nincs rosszabb: aki itthon marad, de folyamatosan azon rágódik, milyen jövője lehetett volna külföldön, annak érdemes legalább kipróbálnia.

Turista vs. ott élő ember – a magány

  • Alapvető különbség van aközött, hogy valaki turistaként 2–3 hetet tölt egy helyen, vagy ott él és dolgozik: „egy két-három hét alatt nem találkozol azokkal a problémákkal, amelyekkel egy hosszútávon ott élő ember találkozik".
  • Tamás gyerekkori barátja Angliában él, spanyol feleséggel Spanyolországba költöztek – és bár jó a családja és a munkája, elmondta, hogy magányos. Külföldiként többet kell dolgozni és teljesíteni, hiányoznak a gyerekkori barátok, a magyar nyelv, és ez elszigetelhet.
  • Külföldi magyar közösségek: ma már Facebook-csoportok, fórumok adnak biztonsági hálót, ami korábban nem létezett. Ugyanakkor Tamás szerint a magyarok külföldön „egymás alá ásnak" – bár ezt Rebeka vitatja, és inkább általánosít más nemzetekre.

A siker definiálása

Rebeka szerint egy nagy költözés előtt meg kell határozni, mi jelenti konkrétan a sikert: lehet, hogy valakinek az az elismert szaktekintélyként itthon dolgozni alacsonyabb fizetésért, másnak pedig a három-négyszeres kereset egy idegen munkakörben. Tamás viszont nem tudná elképzelni, hogy jó pénzért olyat csináljon, amit utál – például adminisztrációs munkát vagy kutyakozmetikust Dániában („szegény kutyák").

Generációs különbségek

  • A fiatalabb generáció (Z) számára nem fontos a magántulajdon: nem vesznek autót és lakást, bérelnek, utaznak, rugalmasabban gondolkodnak a költözésről – „majd lesz valami" mentalitással.
  • Tamás nosztalgiázik: az ő generációjukban több volt az élő interakció („biciklivel a bányatóhoz... átcsöngettünk Marika nénihez"), míg a fiatalok érzelemkifejezése írásban és emojikkal működik.
  • Rebeka szerint ez a fiataloknak könnyebbé teszi a külföldi életet: könnyebben tartják a kapcsolatot otthoniakkal, és kevésbé igénylik a személyes interakciót. Tamás viszont kifogásolja: külföldön boldogulni a régi feltételekkel lehet – kommunikatívnak, talpra esettnek lenni, segítséget kérni –, és ezt nem lehet chaten megoldani. Végül abban egyeznek meg, hogy aki targetált ajánlattal megy ki, azt a feladatot megoldja.

Szülők és a család nélkülözése

  • Sok szülő kénytelen nélkülözni a gyerekeit, mert nekik külföldön jobb: Tamás osztálytársai közül három testvér mind elköltözött, a szülők itthon maradtak.
  • Rebeka elmondja: ha a kisfia 10–20 év múlva csak külföldön tudna boldog lenni, a szíve szakadna meg, de azt mondaná neki: „ez a te életed, menjél."
  • Mindenkinél más a normalitás: van család, ahol a fiúk Ausztráliában és Kínában élnek, és évente egyszer találkoznak – Rebeka így nem tudna élni.

Zárógondolatok

  • Külföldön sem lesz minden jobb: ott is „duplán-triplán kell dolgozni", mert külföldiként teljesíteni kell.
  • A beszélgetők kíváncsiak a következő KSH-adatokra: vajon nő-e a hazatérők száma.
  • Az epizód zárásaként visszatér a kerítés-motívum: érdemes megnézni, „kolbászból vagy rizses tésztából van-e a kerítés" – vagyis kipróbálni, mielőtt valaki a kielégítetlen kíváncsisággal él tovább.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „jobb létmabykát hallottam rólad" – torz alak, valószínűleg „jobb létet" vagy hasonló; a mondat kontextusa nem rekonstruálható teljesen.
  • „Kiprovokáltad belőlem, hogy elmondjam a születés" – a mondat félbeszakad, a születési év (94) a későbbi szövegből derül ki.
  • „Ristészából van-e a kerítés" – valószínűleg „rizses tésztából" félreismerve.
  • „a KSH-nek van egy tök érdekes adata" – a „KSH" alak a szövegben „KSK"-ként is előfordul; a helyes alak KSH.
  • Több, gyorsan egymásba vált, félbeszakított mondat a generációs résznél (pl. „aki tényleg tipikusan ilyen elmegy külföldre, mi a fenét csinál") csak részben rekonstruálható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Mert ott alapvetően nulláról kell magad fölépíteni, hogyha úgy döntesz, hogy nem egy a saját pozíciódan, a saját hivatásodban, szakmádban mész ki egy pozícióra, nem tudom, két évre egy, nem tudom menedzserként, az a lényeg.

[00:00:11]Tehát hogy hogy az a lényeg, hogy boldog legyél.

[00:00:15]És amikor ha valaki külföldre költözik, vagy ha én külföldre költözik, nekem ez lenne a szempont, hogy Ühüm.

[00:00:22]hogy ha akkor mennék el, hogyha nagyon nem érezném magam jól itt a bőrömben sem, meg a meg az egészet, és a boldogság vinne, nem a pénz, vagy a jobb létmabykát hallottam rólad, Rebeka.

[00:00:49]Jézusom.

[00:00:49]Kárpáti Rebeka és Tokár Tamás beszélget.

[00:00:52]Ma is tanultam valamit ebben a epizódjában.

[00:00:57]És a pletyka, amit hallottam a Rebekáról, az abszolút témába vág, hiszen azt írták rólad, hogy Balira költözöl a pároddal, és itt hagyod a magyarországi munkáidat.

[00:01:08]Ugye minket nem.

[00:01:11]Tehát akkor igazából most aggódsz, hogy itt hagylak-e vagy nem.

[00:01:12]És tén, hogy aggódom.

[00:01:16]Igen, abszolút, abszolút.

[00:01:19]Hallgatók tömegei nyúlnak most a sapkendőjért.

[00:01:21]Szóval igen, a témánk a költözése, a külföldre költözés és ennek minden aspektusa, de ez most igaz, nem?

[00:01:29]Tehát, hogy így most megelőlegezem így a a hosszas gondolkodásokat.

[00:01:32]Ez ez nem igaz.

[00:01:36]Az a része valóban úgy van, hogy külföldre megyünk majd bizonyos, tehát hogy tényleg egy több hetet vagy akár hónapot szeretnénk ott tölteni, de nincsen arról szó, hogy mi huzamosabb ide időre vagy életem végéig akár külföldre költöznék, úgyhogy ez nem igaz.

[00:01:51]Viszont nagyon érdekes, hogy pont most jött be ez a pletyka, amikor ez a témánk is.

[00:01:57]Véletlen Mert Igen, igen, igen.

[00:01:58]Mert egyébként nagyon sokan vannak, akik teljesen megváltoztatják az életüket azzal, hogy meghoznak egy olyan döntést, hogy hogy valóban felszámolják az eddigi életüket, a család családot kiviszik, karriert váltanak, ott hagyják az otthonukat, és egy teljesen új helyen kezdenek életet.

[00:02:18]Hát ugye most mi alapetően erről fogunk beszélgetni, hogy milyen döntéseket kell meghozni ahhoz, vagy mi mi az okai egy ilyen döntést meghoz a talának, hogy valaki tényleg felszámolja az életét, mert azért külföldre költözni, ha csak két évre megyek, és abból akármennyi lesz, az nem az, hogy elmegyek egy repülőjeggyel, hanem gyakorlatilag tényleg föl kell számolni, és hogy ennek milyen aspektusai vannak.

[00:02:39]Szerintem az leegértelműbb mindenki számára nyilván az a gazdasági megfontolása, hogy azért megyek el külföldre, ilyen ismerős, hogy neked is van, meg neked mindenkinek van ismerőse, mert hogy jobban lehet keresni.

[00:02:52]Igen.

[00:02:52]Szerintem nagyon sokan azt gondolják, hogy maga a pénz vagy vagy az előrelépés lehetősége az, ami miatt külföldre mennek, amit egyébként teljesen megis értek.

[00:03:03]De szerintem nagyon sokan, amikor meghozzák ezt a döntést, mondjuk van egy nagyon jó munkaajánlatú, kiviszik akár az egész családot magukkal, nagyon sok olyan együtthatója van ennek, amire akár nem is gondolhatnak, hogy a későbbiekben, lehet, hogy mondjuk annyival több pénzt kap, vagy a munkájáért cserébe annyival optimálisabb lesz így a a munkakörnyezete, vagy az egzisztenciája.

[00:03:22]Tehát azért csak vannak olyan tényezők, amik így megváltoztatják, nem?

[00:03:26]Vagy hatással vannak ránk.

[00:03:28]Tehát gondolok itt arra, hogy hogy azért csak otthon marad mondjuk a az a baráti társaság, akit mindig fel tudsz hívni, vagy nem tud átjönni a a az anyukád, a az apukád, a az anyós, bármi, hogy egy jó szót szóljon.

[00:03:42]Nem tud úgy valaki átugrani, vigyázni a gyerekre.

[00:03:45]Természetesen lehet erre alternatívákat keresni, meg meg új barátokat, de azért szerintem ez egy olyan együttható, amit ami csak így így később esik le az embernek, nem?

[00:03:53]amikor már ott van az új életében, hogy hogy fú, ezek talán hiányoznak.

[00:03:59]Hát igen, de nyilván szerintem aki arra, aki úgy dönt, hogy külföldre megy, nekik ezek a faktorok valószínűleg sokkal gyengébbek.

[00:04:05]Annyira rosszul érzi magát itthon, vagy annyira rosszul keres, hogy annyira nem lát perspektívát a a hazájában, hogy ezeket a részeket így nem gondolja, nyilván végiggondolja, de hogy nem hát, hogy akkor anyukámmal kevesebbet fogok találkozni, jó, majd akkor telefonálnak meg most nagy dolog, úgyis csak két óra repülő, tehát hogy szerintem ott sokkal fontosabb dolgok mellett mérlegel.

[00:04:24]És egyébként az egyensúly intézetnek volt egy ilyen felmérése, hogy milyen okok húzódnak amögött, hogy valaki kiköltözik véglegesen akár külföldre.

[00:04:32]És ott a pénz csak az egyik volt.

[00:04:37]Bizonytalanság alapvetően a jövőképe nem olyan.

[00:04:39]Politikai szempontok, kulturális szempontok a a közhangulatnak az állapota, és ezek miatt ezeket jelölték meg elsődleges okként, hogy ő igazából sokkal szívesebben élnek külföldön.

[00:04:50]És ezek ezek azért nyilván nagyon erősek, és azt mondja, hogy jó, hát a családom amúgy is elköltöztem már otthonról, szüleim rendben vannak.

[00:04:58]Nekem sokkal fontosabb az, hogy én jól keressek, jól érezzem magam.

[00:05:03]Tehát ez nem csak egy ilyen kalkulációval indulnak útnak és vesznek egy repjegyet, hanem azt mondja, hogy nekem egy életminőségcsomagot fogok váltani, és nekem az életminőségem sokkal jobb lesz Koppenhágában, vagy a New Yorkban, vagy nem tudom, Balin, hogyha már Rebeka ugye Balira költözik elméletben, hanem egyszerűen azt válasz, hogy nekem ott jobb az életem, jobb lesz az életminőségem és ez felülírja ezeket a szempontokat, hogy hát jó a barátok, hát oké, de azért bocsánat, annyira megző vagyok, Nem, nem, abszolút.

[00:05:35]Szerintem maga a pénz meg az egzisztencia az egy viszonylag objektívebb dolog, de szerintem annak a mércéje az marhára szubjektív, hogy hogy kinél, hogy alakul át, vagy transzformálódik át ez a, hogy mondtad?

[00:05:47]Élet élet életminőség csomag.

[00:05:47]Tehát, hogy lehet, hogy valakinek ez számít jobban, valakinek az számít jobban.

[00:05:52]És nagyon érdekes, hogy pont most volt egy ilyen aktuális beszélgetésem a párommal, hogy ugye huzamosabb időre szeretnénk menni pont Balira, nem kiköltözni.

[00:06:01]De részben igaz a pletyka, így ilyen több időt töltesz majd ki.

[00:06:08]Nem a költözés nem nem költözünk ki, de hogy tényleg arról ment a diskurzus, hogy hány hetet fogunk kint tölteni.

[00:06:12]És nekem eddig a maximum a azt hiszem, hogy három hét volt.

[00:06:17]Most meg azon agyaltunk, hogy négy vagy öt hét legyen.

[00:06:19]És azt vettem észre magamon, hogy amikor arról volt szó, hogy öt hetet maradjunk, lett bennem egy ilyen pici szorongás.

[00:06:25]És kérdezte, hogy de de hogy miért?

[00:06:27]És kapásból azt mondom, hogy ú már nagyon sok idő.

[00:06:29]Ok.

[00:06:32]Jó, hogy érti.

[00:06:32]Igen.

[00:06:32]Nem, hanem hogy az nagyon sok idő mondtam én, de nem tudtam megfogalmazni, hogy konkrétan miből szenvednék hiányt, hogyha még ráhúznék a négy héthez képest egy hetet.

[00:06:45]Igen, itt a a podcasten ma is tanultam valamit, persze az az ellen jár, de hogy összességében próbáltam megfogalmazni, és akkor mondtam, hogy de hát a család, de hát olyan régen láttam apuékat meg a barátnőimmel milyen régen meg lesz a szülinapom is, de konkrétan nem tudtam megfogalmazni.

[00:07:01]De ezt megfogalmaztad ehhez?

[00:07:03]Igen, de ez nem egy konkrét dolog, hanem sok pici együttható, ami ami nálam pont ennél az ötödik hétnél aktivizálódott be.

[00:07:10]Szóval én például sokkal nehezebben döntenék úgy, hogy külföldre költözöm örökre, mint például a párom, akinek ez egy bevett szokás.

[00:07:17]Tehát ezzel csak azt akarom mondani, hogy hogy ez az életcsomag változás, ez mindenkinél egy más adott ponton jön el, amikor meghoz a ok neked az életminőséged alapvetően tök jó.

[00:07:30]Tehát tehát egyszer te elégedett vagy, neked nem opció, vagy nincs egy elképzelés, hogy külföldön mennyivel jobb lenne nekem.

[00:07:35]Tehát én is tök jól érzem magam itthon, mert nekem jó helyzetem van, itt van a családom.

[00:07:39]Tehát, hogy alapvetően így rendben érzem a helyzetemet itthon, és nem vágyom arra, hogy persze lehet nyilván ettől jobb talán, nem tudom biztos, de hogy nem érzem azt, hogy külföldön nekem ettől jobb lesz.

[00:07:49]És pont ezek a kapaszkodók, amiket te most fölsoroltál, hogy család, barátok hiánya, ezek azok, amiket így nyilván az ember tud, hogyha a rá meg kell mondani egy ilyen kis vzetben, hogy mi fog hiányozni külföldön, de például ha kiköltözöl, akkor ott van a nyelv, hogy azért persze tudsz nyilván angolul vagy azon a nyelven beszélni, de hogy a humor, azok a kulturális beidegződések meg szokások, amiket te itthon észrevételenül használsz, meg benne vagy a része a mindennapoknak, azokat Ott nem lesznek és kiesik, és az az biztos, hogy hiányozni fog, mert furcsa lesz, hogy nem úgy poénkodnak, nem azon nevettek, nem úgy nevettek, nem így csinálja, nem úgy csinálja.

[00:08:29]És ezek azok, amiket te mondasz, hogy hogy nem jössz rá, amíg nem vagy abban a helyzetben.

[00:08:33]És lehet nem is gondolsz rá, hogy amíg ott vagy, és ez nem öt lát öt hét után is, de fél év után biztos vagyok benne, hogy elkezded érezni ennek a hiányát.

[00:08:42]Képzeld el, pont ez fogalmazódik meg ben azokban a a fiú barátaimban.

[00:08:48]sok ilyen ismerősöm van, aki huzamosabb ideje már külföldön él, néha jön csak haza, és egyébként ott képzeli el a az életét, különböző országokról beszélek, és bár ott képzeli el a a barátokat, már vannak, a munkahely szuper, imádja ott az életet, párkapcsolatai is voltak, mondjuk külföldi, tehát az adott nemzetnek vagy más nemzetiségű lánnyal, de mindig amikor így szó esik erről a témáról, akkor azt mondja, hát én csak magyar feleséget szeretnék, és mindig kérdezem, hogy nagyon hely Helyes, igen, de hogy fogalmazd már meg, vagy hogy fogalmazod meg magadnak, hogy hogy miért, hogyha ennyire külföldön ő ért téged most komoly.

[00:09:25]Tehát a a megfoghatatlan kulturális dolgok, amik olyan mélyen gyökereznek benned, hogy nem tudod, ez nyilván nem mindenkire igaz, de alapvetően én is ezt én én ebben hiszek.

[00:09:37]Én nem hiszek a külföldi az ilyen kevert házasságokban, mert nem tudod érteni egy egy távolkeleti lánynak a a érted?

[00:09:47]hogy nem érted, hogy ő máshogy gondolkodik ugyanazokról a dolgokról, máshonnan jött a kultúrájában, a történelmükben, máshogyan táplál minden más.

[00:09:57]És persze lehet, hogy lehet van ennek egy meccs, amikor annyira jó a kettőtők közötti hatás meg a működés, hogy ezt felülírja, vagy minden működik, de azokat nyilvánvalóan nem lehet.

[00:10:10]Igen, mondjuk egyébként jó lenne erről így tényleg több emberrel akár beszélgetni, akár baráti társaságban vagy családban, mert hogy a KSH-nek van egy tök érdekes adata erről.

[00:10:20]Képzel el, hogy 2021-ben 21000 ember emigrált Magyarországról külföld.

[00:10:26]Magyarországról külföldre.

[00:10:26]Igen.

[00:10:26]És kisváros.

[00:10:29]Igen.

[00:10:29]És 2024-re ez már 41000 lett, tehát szinte duplázódott.

[00:10:33]Az nagyon durva.

[00:10:35]Viszont utána meg már visszaesett 39000-re.

[00:10:40]Tehát most lehet, hogy egy ilyen pici csökkenő tendenciára megyünk vissza.

[00:10:42]Ez is brutális belegondolsz.

[00:10:45]Hát ez több mint napi 100 ember.

[00:10:45]Gondolj bele.

[00:10:48]Egy város elvegy.

[00:10:50]Ja, goodbye.

[00:10:50]Biztos nyilván haza is jönnek.

[00:10:50]Azért ezt tegyük jönnek haza, tehát vissza vándorolnak.

[00:10:54]De erről majd beszélgetünk egyébként, hogy mondjuk 10-20 év után visszajönni egy másik kivándorlás.

[00:11:00]onnantól kezdve az az otthonod, ott szoktad meg, oda illeszkedtél be, azokat szokásokat vetted föl, meg ritmust, és 10-20 év után visszajönni, úgyhogy eltelt itt is, meg ott is 10-20 év, és te is öregebb vagy.

[00:11:11]Igen.

[00:11:11]Meg amúgy ez is egy nagyon érdekes kérdés, hogy mikor van az a fordulópont, amikor valaki azt mondja, hogy hogy nem külföldön lakom, meg külföldön dolgozom, hanem már ott vagyok otthon, hogy valahol hogy vajon ehhez mi kell, hogy hogy hány év vagy, vagy milyen otthonérzet.

[00:11:28]Igen.

[00:11:28]Hogy hova mikor helyezed át a te otthonodat, vagy tényleg mi neked az otthon?

[00:11:32]Nem, hát én azt mondanám, hogy többnek kell eltennie, mint amennyit itt leéltem.

[00:11:37]Tényleg?

[00:11:37]Hát most én éltem, mondjuk azt nézem, hogy mondjuk 18 éves korom óta vagyok önálló.

[00:11:42]Most elmondom, egy éves vagyok, de 26.

[00:11:47]Igen, igen, igen.

[00:11:47]Nem is nézel ki többnek, hogy akkor én én azt várnám, hogy ugyananninak legalább el kéne, hogy teljen, hogy én azt mondhassam.

[00:11:54]Hát most 10 év után nem mondhatom azt, hogy az otthonom nem tudom, Hongkong.

[00:11:58]Én, hogyha Hongkongba költöznék, és szerintem ott alapítanék családot, és már mondjuk egy három, négy-öt éve ott élnék, akkor én azt én azt mondanám otthonomnak.

[00:12:09]Igen, hát az otthonoddá válik, de nem annak érzed.

[00:12:14]Én lehet, hogy így itt teszem a különbséget, hogy az otthonod, de érzésre már nem, vagy él még nem az, mertogy soha nem lesz, mert hogy te nem ott születtél.

[00:12:25]Lehet, hogy ezt csak én gondolom így, vagy azért gondolom ezt, mert nem vagyok abban a helyzetben, és nem tudom átérezni.

[00:12:30]De én én ezt picit az észérvek mentén mondom most, de lehet, hogy ott a a szívem már mást mondana.

[00:12:40]Igen, mert az emberek in the end of the day mindig emocionális döntéseket hoznak, és az alapján mennek.

[00:12:45]De most belegondoltam abba, hogy nem tudom, hogyha most kapnék egy ajánlatot, hogy gyere, Rebeka, akkor költöz ki balira örökre, hogy hogy mi lenne az a az a szerződés mondjuk, amire igent mondanék.

[00:12:58]Mi akár pénz konkrétan, akár Mondj be egy összeget, Rebeka etessük a trollokat, etessük a kommentelőket.

[00:13:02]Nem, most tényleg ezen el kell gondolkodnom, hogy mi lenne az a lélektani határ, amikor azt mondanám, hogy megéri mindenemet itt hagyni, és akkor kiköltöznék azért a pénzért, azért az életkörülményért.

[00:13:16]De vigyáz meg, könnyuk kiszámolni visszafele, hogy akkor most mennyit kapsz ahhoz képest, h és akkor akkor azért lesz az lesz a baj.

[00:13:22]De nekem az a bajom itt, hogy nagyon sok olyan projektem van, amit most csinálok, és lehet, hogy ha kapnék mondjuk egy, nem tudom 10x milliós szerződést külföldre, amire egyből igent mondanék, ha vondta.

[00:13:36]Igen, akkor azt gondolnám, hogy egyből ugranék, de közben meg annyi kis vállalkozásom meg magam van elvetve, amit hogyha most abbahagynék ezért a jó pénzért meg a külföldi menő egzisztenciáért, akkor annak itt vége szakadna.

[00:13:50]pedig lehet, hogy hosszú távon az itthoni dolgokkal jártam volna jobban.

[00:13:55]Hát mer ott alapvetően nulláról kell magad fölépíteni, hogyha úgy döntesz, hogy nem egy a saját pozíciódan, a saját hivatásodban, szakmádban mész ki egy pozícióra, nem tudom két évre egy, nem tudom menedzserként, akkor akkor akkor nulláról kell építkezni.

[00:14:10]És hogyha két év után meg azt mondják, hogy viszont hallásra, akkor visszajössz ide, amit már felégettél féligmeddig, mert azért nem tudsz anélkül elmenni, hogy mindent azért tartsuk meg.

[00:14:18]Ühüm.

[00:14:19]Egy kicsit lehet, de szerintem hozzatávan nem.

[00:14:20]És akkor mit csinálsz?

[00:14:22]Ezt tök jól tök jól látod.

[00:14:24]Igen.

[00:14:24]Meg szerintem nekem a legfontosabb nem az, hogy miért, hanem nem csak az, hogy miért, hanem hogy hova.

[00:14:32]Ühüm.

[00:14:33]Mert azért például én Angliában nem kölöznék semmi pénzért.

[00:14:35]Rossz idő van, esik az eső, full depressziós lennék ettől, nem is tudom, hogy mennyire kedvesek, de mondjuk a távolkeletre vagy valami napfényes helyre.

[00:14:45]És én ez alapján döntek, hogyha én kapnék egy ajánlatot, vagy két ajánlatom lenne.

[00:14:50]Az egyik x Ft-ért Anglia, a másik meg x/2-ért nem tudom, Vietnam.

[00:14:57]Most mondtam valamit, hogy Hongkong, akkor én biztos, hogy az utóbbit választanám, mert az én életminőség csomagomat az határozza meg, hogy hol érzem jól magam is, van ahol napsütés van, kedvesek az emberek, tölt a mindennap, tölti az energiáimat az, hogy kilépek az utcára és jól bánnak egymással és kulturális kapcsolatokat vagy kultúrált embereket látok pontosabban.

[00:15:22]Ühüm.

[00:15:23]Az nekem sokkalsokkal fontosabb.

[00:15:26]Ühüm már jó ideje, mint az, hogy most ott tök jól élhetnék, vagy ezzerszer jobban élhetnék, mint itthon, de annyira idegennek érezném az összes létező dolgot, amikor kilépek az utcára, hogy hogy azt mondanám, hogy nem.

[00:15:39]Igen.

[00:15:39]Mondjuk ez de és még kiegészíteném azzal, hogy én ezt mindig elmondom, hogy olyan érdekes, ha csak belegondolsz a himnuszunkba.

[00:15:49]Tehát mert egy annyira ilyen negatív spirálba, vagy egy ilyen negatív életet predesztinál, vagy egy ilyen gyönyörű a himnuszunk, nem erről beszélek, csodazép, de maga az érzet, a gondolatok, amiket hordoz, az az nagyon eltér.

[00:16:05]És vannak mondjuk olyan nemzetek, akiknek meg inkább egy ilyen üdítő, egy ilyen vidámhangulatú ez a haladjunk, menjünk ennek minket azért sanyargattak azért jó páran jó sok ideig és ez benne bennünk bennünk van.

[00:16:19]Pont erről beszélek, de pont erről beszélek, Tomi, hogy ez valóban így van történelmünket végigtekintve, és ez a mai napig itt van bennünk.

[00:16:25]Tehát a a magyar ember az szerintem most erről statisztikát meg kimutatást nem hoztam, pedig van sokkal negatívabb vagy sokkal keserűbb, mint bizonyos olyan országok, akiknek nyilván kulturális szempontból meg történelemből máshogy alakult az életük, de de azt gondolom, hogy ez rajtunk ragadt, és ez van.

[00:16:49]Hát nem csak a múlt miatt egyébként persze, de hogy alapvetően az nagyon befolyásolja.

[00:16:53]Igen.

[00:16:53]És nekem ez az egyik legnagyobb befolyásoló tényező.

[00:16:55]Tehát én is mondjuk, hogyha ha végül is úgy döntenék, hogy külföldre költözöm, nekem talán ez az első első kettő szempont egyike lenne, hogy mivel sokat utaztam, rengeteg országban jártam, nagyon meglepően a a magyar nemzet az, aki így a legnegatívabb.

[00:17:13]Tényleg?

[00:17:13]Én ebbe beleállok.

[00:17:16]Hát ez egy saját tapasztalás.

[00:17:18]Abszolút.

[00:17:18]Abszolút.

[00:17:19]De egyébként ez én nem pont így gondolom ezt.

[00:17:23]Oké.

[00:17:23]viszont sok esetben felmerült bennem is, hogy elmentem mondjuk pont Ázsiába, és hogy tényleg szemmel láthatóan sokkal rosszabb körülmények között élnek, nagyon kevés minden dolguk van, tehát hogyha csak ilyen materiálisan nézed, akkor így nagyon nem oké.

[00:17:44]És azon gondolkodtam, hogy mi a fenétől ilyen boldog ez az ember.

[00:17:47]Tényleg egész napit gűrizik az étterembe, semmije nincs a a mondjuk a európai szempontok, vagy a jelenlegi szempontok, vagy nem tudom elvárások nézve.

[00:18:01]Semmije nincs, szar munkája van, egész nap, nincs lehetősége, életében nem volt külföldön, fogalma nincs, mi van a határon túl, vagy akár a öt várossal arrébb.

[00:18:13]És látod, és nézed, és így boldog.

[00:18:19]Igen.

[00:18:19]És így és így és azt mondom, hogy ez a lényeg.

[00:18:21]Tehát, hogy hogy az a lényeg, hogy boldog legyél.

[00:18:24]És amikor ha valaki külföldre költözik, vagy ha én külföldre költözik, nekem ez lenne a szempont, hogy Ühüm.

[00:18:31]hogy ha akkor mennék el, hogyha nagyon nem érezném magam jól itt a bőrömben sem, meg a meg az egészet, és a boldogság vinne, nem a pénz, vagy a jobb lét ühüm, vagy a jövő, hanem hogy hanem hogy én magamat akarom jobb jobban érezni.

[00:18:51]Mondjuk szerintem amit az előbb mondtál, hogy ha valaki külföldre költözik és x év után visszajön, hogy fú, az lehet, hogy egy újabb nehézség, hogy visszaintegrálódni úgymond az otthonába, vagy abba abba a társadalomba.

[00:19:06]De hogy közben szerintem akiben megfogalmazódik ez a gondolat, az mindenképpen próbálja meg, mert mert én azt gondolom, hogy nincs rosszabb annál az érzésnél, hogy mi lett volna, ha tehát hogyha te itthon maradsz, és van benned egy olyan érzés, hogy na dezeg a szomszédos ebben az országban, vagy x országgal arrébb, nekem milyen jó jövőm lehetett volna, az szerintem a leg leg egyik legrosszabb dolog, ami ilyen értelemben tud lenni.

[00:19:31]És szerintem akkor érdemes legalább csak megnézni, rájönni, megtapasztalni, kipálni olykor.

[00:19:40]Egyébként egy dologról még nem sok dologról nem beszéltünk még, de egy dolog van, ami még szerintem tök fontos ebben, hogy amikor elmész külföldre, tantok között külföldi vagy, és tök más, mikor turistaként elmész akár egy hónapra valahová, de vagy két-három hétre, vagy egy hónapra valahová.

[00:19:57]onnantól kezdve, hogy te ott élsz és munkád, hogy vállaljósz, ami szintén tök bonyolult egy csomó esetben, közben te egy külföldi vagy, és egyszerűen soha nem leszel ugyanolyan, mint ők.

[00:20:09]És lehet, hogy nagyon kedves és barátságos népséghez keveredsz, de akkor se leszel közéjük való.

[00:20:16]Ühüm.

[00:20:16]És ez nem biztos, hogy sőt biztos, hogy ennek lesznek hátulütői meg nehézségei rengetegszer előbb-utóbb, mert egy két-három hét alatt, egy hónap nem találkozol azokkal a azokkal a problémákkal vagy akadályokkal, amelyekkel egy hosszútávon ott élő ember találkozik.

[00:20:32]És nem lehet tudni, hogy a világ legjobb helyein, turista szempontból legszebb, legjobb helyein milyen mondjuk fél év után az élet.

[00:20:38]Üüm.

[00:20:40]És azért ez tök nem tökre nem mindegy, hogy ott vagy.

[00:20:42]És akkor egy pár hónap után rájössz, hogy fú gyerekek, hát én nem erre fizettem be.

[00:20:48]Ühüm.

[00:20:48]Mondjuk, ami szerintem manapság nagyon jó, és évekkel ezelőtt nem volt elérhető, az az, hogy a külföldön élő, most akkor beszéljünk magyarokról, bizonyos országokban vannak már olyan akár Facebook csoportok, vagy olyan fórumok, ahol ők tudnak egymással beszélgetni és egy erősebb közösséget ká magyar kommunákról beszélsz?

[00:21:06]Igen, igen, igen.

[00:21:08]Tehát, hogy a legrosszabbak állítólag, tehát nekem sok külföld barátom van, vagy külföld, hogy csak magyarokkal lebarátkozz külföldön, mert hogy alá alá egymás alá ásnak.

[00:21:17]Lehet, hogy más országnak látod, erősíted az előző gondolat.

[00:21:21]Igen, igazolja.

[00:21:21]De azért én én én sokért hallok, hogy hogy így hogy így magyarokkal ne Ühüm.

[00:21:28]Figyelj, akkor akkor tágítsuk egy kicsit.

[00:21:30]Akkor ne csak mondjuk magyarokról beszéljünk, de tényleg egy egy nemzet, hogyha egy másik országban van, és szerintem ott tud találkozni hasonszőrű emberekkel, azért ad egy olyan biztonsági hálót, hogy hogy van kihez szólni, vagy van olyan, aki úgy érti a dolgokat, és ez azért x évvel ezelőtt, tehát így az internetnek köszönhetően, ez nem volt, tehát ez egy ez egy tök jó előrelépés szerintem.

[00:21:52]Meg pont azt adja meg, ami hiányzik alapvetően a társalás kapcsolódások.

[00:21:55]Nekem van egy gyerekkori barátom, aki Angliába költözött ki.

[00:21:57]Ott sok-sok többféle munkája volt.

[00:22:00]Megismert egy spanyol lányt, és a spanyol lányt elvette feleségül, és elköltöztek Spanyolországba az ő szüleihez.

[00:22:09]És a legtöbbször egyébként ő is, mikor így beszélgettünk mélyebb dolgokról, én minden évben megyek ki hozzájuk, akkor azt mondta, hogy hogy magányos.

[00:22:19]Ühüm.

[00:22:19]Nem súlyosan magányos, de gondold el, hogy ott alapvetően egy külföldinek mindig sokkal többet kell dolgozni, sokkal többet kell teljesíteni, és alapvetően egy szorgalmas fiú.

[00:22:30]Szóval rengeteget dolgozik, aztán hazamegy a feleségéhez, aki egy más kultúrából való.

[00:22:34]Értem, hogy a felesége ismeri már 10 éve más kultúrral, de ha csak azt hiszed, hogy dolgozik mondjuk 8-12 órát és aztán hazamegy a feleségéhez.

[00:22:42]Ez a kettő van.

[00:22:44]hiányoznak a gyerekkori barátai, a magyar nyelv használata, az összes olyan dolog, ami ami előtte, nem tudom 20-30 évig ide kötötte, és ez elszigetelheti az embert, és ezt nem pont olyasem, és és magányossá válsz úgy, hogy van egy tök jó családod, akár egy tök jó melód, de magányos vagy.

[00:23:04]Lehet.

[00:23:04]Igen, szerintem ilyenkor az a fontos, hogy meg kell határozni egy ilyen költözés vagy nagy döntés előtt, hogy számodra ebben a helyzetben mi jelenti konkrétan a sikert, és hogy azt hogyan definiálod, vagy mik alapján.

[00:23:18]Tehát most arra gondolok, hogy lehet, hogy valakinek az a siker, hogy mondjuk van egy tök jó szakmája itthon, orvos, tanár, plasztikai sebész, nem tudom.

[00:23:27]És itthon mondjuk azért a egyébként külföldhöz képest sokkal alacsonyabb fizetésért, de ő itthon egy elismert szaktekintély, megkeresi azt a kis pénzt, a diplomájában dolgozik, és oké, lehet, hogy valakinek ez a siker, de lehet, hogy mondjuk egy ugyanilyen skillekel rendelkező embernek ez nem siker, hanem azt mondja, hogy hm, ez nem érdekel engem, inkább külföldre megyek, és ennek meg akarom keresni a három- négyszeresét, és lehet, hogy egy olyan munkával, aminek köze sincs a szakmám hoz érted?

[00:24:00]Mennyien mennyien vannak?

[00:24:01]És mennyi ilyen van?

[00:24:01]Nem megint csak egy ismerősöm tudok példálozni, hogy ő például egy ismerősöm ismerőse, de full, tehát valós sztori, hogy több diplomás tanárként ment ki Amerikába és takarít.

[00:24:13]Nagyon sok ilyet ismerünk, vagy azért ismerünk ilyeneket.

[00:24:19]És azért ez egy nagyon komoly döntés, hogy van egy életem itt, alapvetően szeretem, normálisan keresek.

[00:24:27]Ő például a gyereke miért hozta meg ezt a döntést.

[00:24:28]Tehát ő neki az a hosszútávú elképzelése, hogy az ő gyermekei Amerikában éljenek, ott kapjanak majd ne vagy állampolgárságot.

[00:24:37]És ő meghozta azt a döntést, nem tudom 60 évesen, hogy ő ott hagyja az életét, föladja a tanári pályafutását a férjével együtt, és kimegy Amerikába takarítani x évig, amíg a gyerekei nem lesznek elég idősek ahhoz, hogy önállóan elkezdjék a saját életüket.

[00:24:55]Sokkal több reményei szerint sokkal több lehetőséggel a tengeren túl.

[00:24:59]Azért ez nagyon erős.

[00:25:01]Nagyon óriási dolog.

[00:25:02]Tehát full respek.

[00:25:04]Hát teljesen teljesen.

[00:25:05]Igen.

[00:25:05]Respect, hogy egy ilyet valaki a gyerekei miatt megtesz.

[00:25:07]Lehet, hogy én is megtenném a gyerekem miatt, de azért ez nagyon erős.

[00:25:13]Nagyon.

[00:25:13]Erre mondják egyébként, van erre egy kifejezés, hogy brain waste ilyen értelemben, hogy amikor valaki a a szaktudását, amit mondjuk itthon megszerzett, és külföldre megy, és ott kvázi, hogy mondjam ezt?

[00:25:25]Nem abban dolgozik, és el el rossz szó ez nagyon pejoratív, hogy elpocsékolja, de hogy nem abban dolgozik, és nem nem kamatoztatja végül is.

[00:25:34]És van a brain drain, amikor meg egy itthon megszerzett tudást kint abszolút te kamatoztatsz és kivirágoztatsz.

[00:25:41]És alapvetően a legtöbb kivándorló alapvetően ezt úgy lesz szót már káb 200-szor használtam, hogy alapvetően.

[00:25:48]Szóval a legtöbb kivándorló én azt gondolom, hogy inkább ilyen alapon hozza magad döntés, hogy többet lehet keresni és inkább egy sokkal rosszabb melóvalm, de én több pénzt akarok keresni.

[00:26:01]Ühüm.

[00:26:02]Viszont én el nem tudom képzelni, hogy például sokkal jobb pénzér valami olyan dolgot műveljek, amit utálok.

[00:26:12]Mire gondolsz?

[00:26:15]Nem tudom, hogy takarítsak.

[00:26:15]Mondjuk én speciális szeretek takarítani, de jó.

[00:26:19]Figyelj, akkor teljesen más.

[00:26:20]Tehát csak én én szeretem a munkámat, te is szereted a te munkádat, de hogy azt mondanák, hogy háromszor ennyi pénzt kereshetsz, és legyél kutyakozmetikus Dániában.

[00:26:26]Mit mondanál?

[00:26:29]Mennyi pénz?

[00:26:31]Szegény kutyák.

[00:26:31]Hú, nem tudom, ki lennek kinek lenne rosszabb a kutyáknak vagy neked.

[00:26:37]Akár nem tudok most olyan munkát, amit soha nem csinálnék.

[00:26:40]Valami adminisztrációs feladatkörben.

[00:26:43]Biztos, hogy nem tudnám magam elviselni, hogy nyolc órába beosztanak és dokumentumokat kell kitölteni, hogy í nem.

[00:26:51]Tehát, mert ott lép be az életminőség csomag, hogy bocsánat, én ettől nem leszek nem leszek boldogabb, ettől jobban fogok keresni háromszor.

[00:26:59]És és akkor mi van?

[00:27:02]Hova költöm el, hogy szar kedvem van?

[00:27:04]Pszichológusra?

[00:27:08]Igen.

[00:27:08]Kócsokra vagy hova?

[00:27:08]Igen.

[00:27:08]Mondjuk szerintem amit egy eddig kihagytunk a beszélgetésből, az az, hogy hogy azt feltételezzük, hogy hogy tényleg, ahogy mondtuk, ez egy döntés, meg ahogy alakítjuk az életünket, de szerintem nagyon sok ember Magyarországon van olyan helyzetben, vagy vagy került olyan helyzetbe, amikor nem feltétlen döntés kérdése, hanem úgy alakult itthon az élete, hogy hogy egyértelműen, hogyha kap egy egy sokkal jobb külföldi lehetőséget, akár itt most pályakezdő fiatalokra gondolok, akkor akkor hülye lenne nem elv vállalni, nem?

[00:27:38]És talán ez ez a ez a 18-tól 29, vagy valahogy talán ez az a m időszak az, amikor talán a legtöbben kísérlik meg a a külföld kísér is.

[00:27:50]A én időmben azért nem vagyok öreg, de hogy nekem nem volt 18 évesen lehetőségem külföldre menni.

[00:27:57]Ühüm.

[00:27:57]És ha most így előrevetítem a az életemet, hogy mondjuk most azért kint kisfiam hat éves, hogy mondjuk 10en vagy 20 évesen kap egy lehetőséget, hogy külföldre mehessen.

[00:28:09]Hát nyilván a szívem szakadna magam, nem azt mond azt mondom, hogy menjél.

[00:28:12]Ha én nem tudok megteremteni neki, vagy nem tudok annyi segítséget adni, hogy egy mondjuk egy jó munkája mellett itt boldog legyen, és az egyetlen boldogságot abban látná, hogy külföldre költözzön, itt hagyjon minket fiatalon, Ühüm.

[00:28:25]Akkor azt mondanám neki, hogy figyelj, ez a te életed, én neked szeretnék jót, menjél.

[00:28:29]És ez szülőként biztos, hogy borzasztó nehéz.

[00:28:32]És itt akkor beszéltünk a szülőknek a aspektusáról is, hogy rengeteg szülő kénytelen azért a a a gyermekét meg a gyermekeit nélkülözni, ami borzasztó lehet azért, mert neki ott jobb.

[00:28:46]Nekem általos iskolai osztálytársam közül mind a hárman voltak tesók, vagy ha vannak tesók, mind a három elköltözött, és a szülők itthon voltak.

[00:28:52]Igen.

[00:28:52]És mindenkinél annyira más az alap, vagy más a normalitás, nem?

[00:28:57]Hogy én is ismerek olyan közeli családi barátokat, ahol az egyik fiú Ausztráliában van, a másik Kínában van, karácsonykor évente egyszer, vagy maximum kétszer találkozik a nagycsalád, és hogy hogy bár sajnálatos, meg nagyon hiányoznak egymásnak, de hogy nekik ez a normalitás.

[00:29:16]Én én én például nem tudnék soha soha így berendezkedni, hogy csak ilyen ilyen ritkán lássam a családomat vagy azokat a barátokat.

[00:29:23]Tehát ez ez mindenkinél annyira annyira más.

[00:29:25]És sok esetben szerintem tényleg csak akkor jön ki, hogyha már huzamosabb időt külföldön vagyunk, tehát hónapokat vagy akár egy évet.

[00:29:35]És szerintem akkor mutatkozik meg, hogy valaki mennyire honvágyas mondjuk, vagy mennyire találja meg a számítását egy egy teljesen új új környezetben.

[00:29:41]De de azt elképzelni, hogy itt azért ugye mindenkinek megvan a kialakult kis élete, hogyha nem tudom, mész el reggel a pékségbe, akkor már a pékséges néni tudja, hogy hogy kéred a kutyakozmetiká, nem hogy kéred a kávét.

[00:29:55]Ezek a pici finom hangolásos dolgok, vagy vagy tudod, hogy hogy köszön, nem tudom, az a postás, mi a kis belső poénotok, és hogy hogyha minden ilyen apró finomságot elvesztek, az szerintem olyan, mint egy húsleves, amiben csak így felraktad, hogy benne van a hús végülis meg raktál bele mondjuk még egy kis sót.

[00:30:13]Na de a többi összetevő, ami amitől olyan finom lesz, és összeáll az egész, az olyan van egy rossz hírem.

[00:30:20]Örekszel?

[00:30:21]Jaj!

[00:30:21]Miért?

[00:30:21]azért öregszel és tök jó, mertogy ez szerintem generációs.

[00:30:23]Itt a kulcs ebben, amit te mondasz, én most azt érzem, hogy itt a generációs különbségek jönnek ki egy millenniak.

[00:30:32]Aztem így mondják, akik már olyan rohadt fiatalok.

[00:30:34]Igen.

[00:30:35]Vagy akár egy Y.

[00:30:35]Nem, én vagyok az Y vagy te?

[00:30:38]Szerintem én várjál.

[00:30:38]94-es vagyok most.

[00:30:42]Kiprovokáltad belőlem, hogy elmondjam a születés.

[00:30:46]Továbbios tanácsokért.

[00:30:46]Forduljatok hozzá, hogyan tudtok meg másból.

[00:30:48]Ö, na.

[00:30:51]Szóval a lényeg az, hogy ez a fiatal generáció, a tőled fiatalabb generációak tök más szempontok fontosak.

[00:30:57]Neki nem, nekik már nagyon nagyrészt nem fontos a magántulajdon, tehát hogy ők nem vesznek autót, nem vesznek lakást, nem is tudnak, de nem is vesznek.

[00:31:07]Ők bérelnek, utaznak, utazással költi a pénzét, meg autót ilyen sharingben vagy taxizik, merthogy neki nem az a lényeg, mint nekünk, vagy az a szüleinknek, hogy legyen meg a saját egzisztenciánk, a a a kis házunk, mert az a miénk, azt senki nem veheti el.

[00:31:25]És ez úgy mondom, mintha rossz lenne, de nem rossz.

[00:31:27]Ja, ja, ja.

[00:31:29]hanem hogy ő keres egy kis pénzt, akkor ő utazik, majd lesz valami.

[00:31:31]Tehát tök más, érted, hogy ő ők ők ők ők ők nem úgy gondolkodnak, hogy legyen itt, hogy biztos akkor így kimegyünk, majd lesz valami, majd meglátjuk, akkor majd valamit csinálok, visszajövök, tök mindegy.

[00:31:44]De de meg tudod szerintem melyik a másik fontos összetevő, hogy azért a mi időnkben én nem hittem volna, hogy valhez fogom mondani.

[00:31:53]Mondtam, hogy öregszem.

[00:31:54]Igen, öregszem.

[00:31:54]De hogy a mi időnkben, amikor még kimentünk biciklivel a bányatóhoz és átcsöngettünk Marika néni, hogy Gizike kijöhet-e játszani.

[00:32:04]Utolsó generációs vagy ebből szerintem.

[00:32:06]Igen, köszi, hogy megint utalunk erre.

[00:32:09]Szóval szóval, hogy összességében nálunk szerintem sokkal több volt a az interakció, azok a a mimikák, a gesztusok, a testkontaktok, érsdi jól a ezek a dolgok.

[00:32:22]Neked beszélgettünk élőben.

[00:32:25]Gondoljátok el, hogy milyen durva egy idegennel beszélgetni, vagy egy baráttal.

[00:32:29]Nem chatelni.

[00:32:32]Erről beszélek.

[00:32:32]És és képzeld el, hogy hogy szerintem ez a generáció, ez a nagyon fiatal, akit majd megmondasz még egyszer, hogy most pontosan melyiká hívják őket, de hogy mivel annyira azon nőttek fel, hogy akár az érzelemkifejezés, vagy a kommunikáció, vagy hangulat átadás, azok írásban vagy emoikkal működnek, ezért teljesen máshogy működnek.

[00:32:53]Pont múltkor, képzeld el, mentünk el, és egy ilyen gyors éterembe kértünk ebédet, és ott volt egy nagyon fiatal lány, kiszolgáló, és teljesen ilyen ilyen neutrális arckifejezéssel alig hallottad, hogy beszél, tehát nem artikulált, nem mondta, hogy jó napot kívánok, parancsoljon bár semmi.

[00:33:12]És és így direkt egy picit így teszteltük is, meg így vicceskedtünk vele, és tudod, amikor így ilyenek vannak, hogy aha, ha nem értik a poént.

[00:33:22]De de nem is az meg meg ne is általánosítsunk, csak arra vezettük ezt ezt ezt vissza.

[00:33:27]Tehát nem úgy mondom, hanem valóban látható ma már az, hogy ez a generáció, mivel érted, hogyha te leírsz egy smile-t, egy röhögős smile-it, miközben írod, nem csinálsz, tessék így, hogy legalábbis jobb esetbenem, érted?

[00:33:42]Tehát nem csinálsz.

[00:33:42]És ő ehhez van hozzászokva.

[00:33:44]Tehát Ergó az életbe is átviszi ezt és sokkal kevesebb interakciót, hogy mondjam, beszélgetés, kommunikációt igényelnek ilyen formán, mint amit a mi generációnk.

[00:33:57]Oké, de hogy ha ők Ühüm.

[00:34:00]aki tényleg tipikusan ilyen elmegy külföldre, mi a fenét csinál, azért az nem működik, hogy ott majd chatelni fogok a leendő főnök.

[00:34:07]Tehát, hogy azért, bocsánat, ennek van egy feltétele ahhoz, te külföldön boldogulj meg érvényesülj, és a feltételek majdnem szerintem majdnem ugyanazok, mint 10 év, 20 évvel ezelőtt, hogy tudd magad kifejezni, legyél kommunikatív, talpra esett, találd fel magad, old meg a problémáidat, megy segítséget kérni, vagy segítséget adni.

[00:34:26]És ezt nem lehet úgy, hogy egy ilyen izé vagyok bokor, hogy hát akkor majd chaten megírom neki, hogy levágt a lábam a villamos.

[00:34:35]Tehát hogy érted?

[00:34:35]Igen, de nem, tehát ebbe igazad van, csak visszautalva.

[00:34:40]Én azért gondolom, hogy nekik ez könnyebb, mert neki sokkal könnyebb így tartani a kapcsolatot a szülőkkel, a barátokkal, mert ő már ebben szocializálódott.

[00:34:49]De külföldön mit csinál?

[00:34:50]Lehet, hogy csak én vagyok túlságosan szigorúben.

[00:34:53]Hát hogy találja föl magát, hogyha kimegy, aki ennyire ennyire nem nincs jelen.

[00:34:59]Figyelj, szerintem megszólani valakit.

[00:35:01]Most külföldön nem tudsz chatben beszélgetni, vagy emoikkal küldözgetni, tudod, tehát hogy értelek, de szerintem aki eljut ahhoz a arra a döntésre, hogy akkor külföldre megy, és van mondjuk egy olyan kontaktja, egy olyan kapcsolata, egy olyan cég, akihez megy és tudja, akkor az már egy targetált dolog.

[00:35:16]Ő arra fel van készülve.

[00:35:17]Ő tudja, hogy ha ő kimegy, az azzal jár, hogy akkor úgy kell viselkedni, azt kell csinálni, és szerintem ezt feladatszinten, order szinten megcsinálja.

[00:35:26]Csak mellette könnyebb lesz szerintem neki az ott tartózkodás, mert mert nem igénylik valószínűleg annyira ezt a személyes interakciót, mint ahogy szerintem mi.

[00:35:38]Ühüm.

[00:35:38]De lehet, hogy nincs igazunk.

[00:35:41]Hát valószínűleg lehet ebben a témában vitatkozni sokat meg véleményeket ütköztetni.

[00:35:45]Ez nyilván erről szól egy ilyen beszélgetés is.

[00:35:47]Hát nehéz konklúziót ebből.

[00:35:54]Én azt gondolom, hogy akkor tudnánk egy nagyon jó konklúziót, majd jövőre is legyenek ilyen adások.

[00:36:00]Jönne egy új KSK adat, vagy az, vagy jönne egy 10 éve külföldön élő személyismerősünk, bárki, aki azt mondja, hogy figyelj, hogy ez így tök jó, amit te így mondtál, vagy tökre nem jó, merthogy én ebben vagyok.

[00:36:12]Ühüm.

[00:36:12]Nézd, én azt gondolom, hogy érdekes lenne meghallgatni akár ilyen interjúkat vagy ismerősök beszélgetéseit.

[00:36:17]biztos, hogy vannak ilyenek elérhetőek akár az interneten.

[00:36:22]És szerintem egyre több is lesz, mert tényleg, hogyha ezeket a legutolsó adatokat vesszük, hogy most már nem nő a migrát a az emigrálás, tehát a Magyarországot elhagyók száma nem növekszik, hanem most csökkent, nagyon kíváncsi lennék, hogy például jövő évre ez az adat tényleg merre merre billen mennyien jönnek haza.

[00:36:40]Mennyen jönnek haza?

[00:36:40]Mert most úgy tűnik, hogy hogy szerintem az a nagy hullám, aki sokat ment ki, nyilván sokan is fognak kint maradni, de hogy jövögetnek vissza és vagy sokkal kevesebb a kivándorlások száma, hogy ez a tendencia merre fog menni.

[00:36:56]Attól még sokan mennek ki, de ugye azért azt se vegyük az is fontos szempont, hogy külföldön se lesz minden jobb.

[00:37:02]Tehát, hogy lehet, hogy 10 évvel ezelőtt mondjuk sokkal jobb volt bizonyos országokban szerint nincsen kombaszból kerítés, hanem hogy már ott is azért meg hát alapvetően szerintem amit amit mondtam korábban, hogy duplán triplán kell dolgozni.

[00:37:17]Van van több ismerősöm, aki külföldön él és olyan, hogy nagyon tehetséges itthon, tényleg mindent megtett, amit tudott, fölépített egy bármilyen, nevezzük birodalomnak, és azt jelenti, hogy megpusztul.

[00:37:27]Tehát, hogy hogy ő ott egy külföldi, akinek teljesíteni kell, és hát jó, jó fej, de hogy tesó, hát akkor figyelj, akkor neked most csináljad.

[00:37:37]Nézd, én azt gondolom, hogy aki erre a következtetésre jutott, és körüljárta a témát és alaposan átrágta, és sokat aludt rá, és meghozza ezt a döntést, ott szerintem igenis érdemes megnézni, hogy kolbászból van-e az a kerítés.

[00:37:50]M még ha ki is megyünk és rájövünk, hogy nincs.

[00:37:56]Lehet, hogy valakinek igen, nem tudjuk.

[00:37:58]De akkor már kipipáltuk azt, mert a kielégítetlen kíváncsiságnál szerintem nincsen rosszabb.

[00:38:03]Vagy rizésztából van-e a kerítés, mertogy ez volt a ma is tanultam valamit mostani epizódja, amiben a külföldre költözésről beszélgetünk Kárpáti Rebekával, aki vagy megy, vagy nem megy.

[00:38:17]Majd meglás Balira, majd meglássuk és elmeséli, hogy Ristészából van-e a kerítés.

[00:38:20]majd át mindenesetre ti maradjatok itt akárhonnan nézitek maan valamit epizódjait iratkozzatok fel a csatornára bárhová és nézzetek minket külföldről itthonról vagy bárhonnan mert mi is folytatjuk reméletebekával sziasztok köszönjük